//Brea-Jaz//
*Brea hallgatja az újabb információkat, de arra, hogy csupán az, hogy jól látja a dolgokat segítség lehet, elhúzza a száját.*
-Tisztában vagyok vele, hogy nincsenek világmegváltó ötleteim, de nem hiszem, hogy mindegy lenne, hányan harcolnak az élőholtak ellen. Elvégre, a Hold karavánpihenőnél is harcok vannak, és találkoztam olyanokkal, akik azt mondták, a hely elátkozott. Amon Ruadhnál egyelőre a Thargodarok kitartanak, de ott is szembesültek hasonló problémákkal. És ez azt jelenti, hogy Arthenior egyedül maradt és körbe van véve. Aztán meg, ki tudja, merre terjed tovább a halott horda. Vannak olyanok, akikkel nem tudnék harcolni, akkor se, ha az életem múlna rajta.
*Vesz egy mély levegőt, mielőtt folytatná.* -Olyanokkal is találkoztam, akik azt suttogják, a Karavánpihenő elesett.
*Többet erről a témáról nem tud mondani, nem sokat beszélt más utazókkal, és ahhoz képest ez a tudás sem kevés.
A legközelebbi dolog amire válaszol, az már a fiú megjegyzése a város hétköznapiságáról.*
-Csak neked. Én a nevelőanyám halála óta nem jártam erre, sőt, azóta most járok először a hegyeken innen. Nem tapostam ezeket az utakat, ahogy már mondtam, negyven éve. A legtöbb információ amit kaptam, alig pár napja jutott el hozzám. Egyedül a különös fénycsóva az, amiről még a Nap karavánpihenőben is beszéltek. *Ad némi magyarázatot a tudatatlanságára.*