Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 49 (961. - 980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
980. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 08:21:02
Üzenet elküldve: 2021-01-22 08:21:02
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Piaci körút//
*Az első árajánlatra az ifjú hölgy elhúzza a száját. Borsos ár, de a könyvek ritkaságok és értékes portékák, főleg ha még hasznos tudás is van bennük. Az árnyékszékes válaszon az idős gnóm a nagyot nevet. Máris feldobták a napját. Nem nehéz ilyen készséges, türelmes vásárlót kiszolgálni, főleg egy bájos ifjú leányt. A kedvezményes összeg már elnyeri a kedves vásárló tetszését és a két füves könyv el is kel. Már csak a bájitalok kérdése marad, mint vásárlás tárgya. Amíg a nő gondolkozik, addig az öreg szépen becsomagolja a két könyvet, de még nem csomagolja be teljesen, hiszen jöhet hozzá még pár apróság. Az előkotort világoskék fiolát alaposan megvizsgálja fakeretes, vastag lencséjű szemüvegén keresztül. Türelmesen végig hallgatja a nő mondandóját, s így már közelednek a keresett könyvhöz.*
- Az alkímiára gondolt, ha jól látom. Ez kemény dió. Az alkimisták féltőn őrzik a titkaikat, még papírra se nagyon vetik le, csak maguknak, titkos helyeken rejtve. *Nem elszomorítani szeretné a vásárlóját, de ebben a témakörben elég száraz a felhozatal.*
- Abból a könyvtári példányból nekem is van, ha gondolja. Olyan 150 aranyat mondanék rá, mert ezt bárki megtalálhatja a könyvtárban, igaz saját példánnyal nem büszkélkedik mindenki. *Az ár még alkuképes lehet az alkímia könyv esetében, de megvárja, hogy mit szól mindehhez a fiatal hölgy.*
*Az első árajánlatra az ifjú hölgy elhúzza a száját. Borsos ár, de a könyvek ritkaságok és értékes portékák, főleg ha még hasznos tudás is van bennük. Az árnyékszékes válaszon az idős gnóm a nagyot nevet. Máris feldobták a napját. Nem nehéz ilyen készséges, türelmes vásárlót kiszolgálni, főleg egy bájos ifjú leányt. A kedvezményes összeg már elnyeri a kedves vásárló tetszését és a két füves könyv el is kel. Már csak a bájitalok kérdése marad, mint vásárlás tárgya. Amíg a nő gondolkozik, addig az öreg szépen becsomagolja a két könyvet, de még nem csomagolja be teljesen, hiszen jöhet hozzá még pár apróság. Az előkotort világoskék fiolát alaposan megvizsgálja fakeretes, vastag lencséjű szemüvegén keresztül. Türelmesen végig hallgatja a nő mondandóját, s így már közelednek a keresett könyvhöz.*
- Az alkímiára gondolt, ha jól látom. Ez kemény dió. Az alkimisták féltőn őrzik a titkaikat, még papírra se nagyon vetik le, csak maguknak, titkos helyeken rejtve. *Nem elszomorítani szeretné a vásárlóját, de ebben a témakörben elég száraz a felhozatal.*
- Abból a könyvtári példányból nekem is van, ha gondolja. Olyan 150 aranyat mondanék rá, mert ezt bárki megtalálhatja a könyvtárban, igaz saját példánnyal nem büszkélkedik mindenki. *Az ár még alkuképes lehet az alkímia könyv esetében, de megvárja, hogy mit szól mindehhez a fiatal hölgy.*
979. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-21 21:50:34
Üzenet elküldve: 2021-01-21 21:50:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 501
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Egyszer már volt szerencséje Artheniorban járni, és akkor természetesen megszemlélte a piacot is, így nem teljesen újdonság a számára, de már azóta is változott, ahogy általában a piacok szoktak. Persze van pár jellegzetes bódé, ami most is ott van, mint legutóbb, de már messzebbről is felfigyel néhány eddig nem látott portékára.
Csatangló nyakát nyugtatóan megpaskolgatja, és igyekszik az állathoz alkalmazkodni valamelyest, aki idegesen poroszkál a tömeg miatt.*
- Sssh, shhh, gyorsan végzünk.
*Nyugtatgatja szelíden az állatot, és tekintetével fajtársakat keres, meg persze meg-meg akad a tekintete pár dolgon, és bár nem vásárolgatni szeretne, de ha meglátna valamit ami nélkül képtelen lenne élni - vagy legalábbis úgy érezné - akkor habozás nélkül megvenné.
De semmi ilyet nem talál, ellenben Csatanglónak biztos jól esne egy kis finom takarmány, ezért azt látva azért megtorpan. Csupán ennyire van szüksége, ezért pedig örömmel nyújtja át a szükséges67 aranyat Mesélő (Daidalos)nak.
Hagy időt a másiknak, hogy megtalálja a megfelelő jószágot, aminek kiválasztása igen fontos kérdéskör, hiszen ideális esetben nem csupán egy napot fognak eltölteni egymással.
Amíg a férfi szemrevételezi a lovakat, addig Karheia kicsit matat a holmijai között, csinál helyet az új kulacsnak is, amit majd a szökőkútnál meg szeretne tölteni.*
- Lovagoltál már egyébként?
*Kérdezi, és jómaga is vet egy pillantást a választékra, illetve a felszerelésekre is, amik között akad jócskán különleges, és láthatóan drága darab is.*
- Itt mindig olyan sok minden van.
*Egyszer már volt szerencséje Artheniorban járni, és akkor természetesen megszemlélte a piacot is, így nem teljesen újdonság a számára, de már azóta is változott, ahogy általában a piacok szoktak. Persze van pár jellegzetes bódé, ami most is ott van, mint legutóbb, de már messzebbről is felfigyel néhány eddig nem látott portékára.
Csatangló nyakát nyugtatóan megpaskolgatja, és igyekszik az állathoz alkalmazkodni valamelyest, aki idegesen poroszkál a tömeg miatt.*
- Sssh, shhh, gyorsan végzünk.
*Nyugtatgatja szelíden az állatot, és tekintetével fajtársakat keres, meg persze meg-meg akad a tekintete pár dolgon, és bár nem vásárolgatni szeretne, de ha meglátna valamit ami nélkül képtelen lenne élni - vagy legalábbis úgy érezné - akkor habozás nélkül megvenné.
De semmi ilyet nem talál, ellenben Csatanglónak biztos jól esne egy kis finom takarmány, ezért azt látva azért megtorpan. Csupán ennyire van szüksége, ezért pedig örömmel nyújtja át a szükséges67 aranyat Mesélő (Daidalos)nak.
Hagy időt a másiknak, hogy megtalálja a megfelelő jószágot, aminek kiválasztása igen fontos kérdéskör, hiszen ideális esetben nem csupán egy napot fognak eltölteni egymással.Amíg a férfi szemrevételezi a lovakat, addig Karheia kicsit matat a holmijai között, csinál helyet az új kulacsnak is, amit majd a szökőkútnál meg szeretne tölteni.*
- Lovagoltál már egyébként?
*Kérdezi, és jómaga is vet egy pillantást a választékra, illetve a felszerelésekre is, amik között akad jócskán különleges, és láthatóan drága darab is.*
- Itt mindig olyan sok minden van.
978. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:41:14
Üzenet elküldve: 2021-01-21 16:41:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
* Már itt is van. A forgalom nem akadályozza most már, így szabadon tud haladni. Látszik, hogy délután van már. Ilyenkor inkább hazafelé mennek a polgárok. Lóhátról elég jó a kilátás. Addig nézelődik itt, amíg végül megint csak eszébe jut valami.*
~ Építhetnék ide is egy házat, amiben benne lenne a boltom is. Ez Arthenior egyik legforgalmasabb környéke. Ráadásul itt rendszeresek az őrjáratok is. Ideális a hely, csak engedélyt kéne szereznem hozzá. ~* Ez is el lett döntve. Nincs más hátra, mint előre. Nagyon belelkesült már csak a gondolatra is.*
~ Építhetnék ide is egy házat, amiben benne lenne a boltom is. Ez Arthenior egyik legforgalmasabb környéke. Ráadásul itt rendszeresek az őrjáratok is. Ideális a hely, csak engedélyt kéne szereznem hozzá. ~* Ez is el lett döntve. Nincs más hátra, mint előre. Nagyon belelkesült már csak a gondolatra is.*
977. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-21 13:39:52
Üzenet elküldve: 2021-01-21 13:39:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Aztyan //
- Ó! Most már értem! *komolyodik el ámultan a nagyratörő terv hallatán. ~Tehát ezt tervezi Aztyan! Télen is elérhető wegtoreni rózsa! A szigetek orchideái! Myceil fénye, Elija csókja!~ gondol bele.*
- Hiszen ezért valóban sok pénzt megadnának az igazán tehetősek! *mosolyodik el.*
- Még szerencse! *sóhajt aztán a fejét csóválva, amikor az artheniori incidensről beszélgetnek, és kiderül: a tharg úrnő épségben hagyta el a Fogadót.
Amikor aztán odaérnek a leviatános cégérhez a műhelynél, Arja szabadkozva kimenti magát:*
- Aztyan, ha megbocsájtasz, én most visszatérek a Kalmárba. Amit akartam, azt megbeszéltem a kováccsal, és nagyon örültem, hogy itt találtalak Téged is!
- Még egyszer köszönöm a gyűrűt! *mutatja fel az ékszert halvány, büszke mosollyal.*
- Kérlek, szólj, vagy üzenj, amikor kiderül az indulásunk pontos időpontja. *kéri még meg az intézőt.*
- Útra kész leszek! *ígéri meg. Azzal, ha csak az intézőnek nincsen más terve vele kapcsolatban, elköszönve visszaindul a Kalmárba.*
- Ó! Most már értem! *komolyodik el ámultan a nagyratörő terv hallatán. ~Tehát ezt tervezi Aztyan! Télen is elérhető wegtoreni rózsa! A szigetek orchideái! Myceil fénye, Elija csókja!~ gondol bele.*
- Hiszen ezért valóban sok pénzt megadnának az igazán tehetősek! *mosolyodik el.*
- Még szerencse! *sóhajt aztán a fejét csóválva, amikor az artheniori incidensről beszélgetnek, és kiderül: a tharg úrnő épségben hagyta el a Fogadót.
Amikor aztán odaérnek a leviatános cégérhez a műhelynél, Arja szabadkozva kimenti magát:*
- Aztyan, ha megbocsájtasz, én most visszatérek a Kalmárba. Amit akartam, azt megbeszéltem a kováccsal, és nagyon örültem, hogy itt találtalak Téged is!
- Még egyszer köszönöm a gyűrűt! *mutatja fel az ékszert halvány, büszke mosollyal.*
- Kérlek, szólj, vagy üzenj, amikor kiderül az indulásunk pontos időpontja. *kéri még meg az intézőt.*
- Útra kész leszek! *ígéri meg. Azzal, ha csak az intézőnek nincsen más terve vele kapcsolatban, elköszönve visszaindul a Kalmárba.*
976. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-21 13:38:02
Üzenet elküldve: 2021-01-21 13:38:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Izgatottan várja, hogy mennyiért is szerezhetné meg, bár mivel eddig még csak egyetlen árusnál bukkant ilyesfajta portékára, gyanítja, hogy nem lesz olcsó mulatság. Mikor az árat meghallja, kicsit elhúzza a szája szélét, de az öreg csipkelődő kérdése a második ugyan ilyen kötet okán, mosolyra készteti inkább.*
-Oh… hát hogyne! Egyikünk az árnyékszéken olvassa suttyomban, másikunk pedig közben bőszen lapozgatja, hogy megtudja éppen milyen értéket tiport el az imént a kertben. *Szélesedő mosolya jelzi, hogy csupán a tréfa kedvéért írta le a hétköznapi, ám igen ritkán előforduló szituációt.*
-Köszönöm. *Teszi még hozzá, hiszen az öreg gnóm nem sajnálja a fáradtságot, azért, hogy minden, számára talán furcsa igényét kielégítse. Nem is reménykedett nagyon benne, hogy egy árusnál ugyan azon könyvből kettő példány is fellelhető, de úgy fest, a szerencse mellé szegődött, mert a férfi egy másikkal tér vissza hozzá. Felötlik benne, hogy a hatszáz arany talán túl borsos ár lesz, a kapott pénz fényében, azonban ebből is jól jön ki, hiszen négyszáznyolcvanért megkaphatja mind a kettőt.*
-Milyen kedves, a végén még zavarba hoz. *Legyezgeti az arcát a figyelmes bókra, ám a beharagozott pír nem igazán akar megmutatkozni.*
-Akkor ez a kettő bizonyosan lesz… a bájitalok pedig… *Itt elgondolkodik, hogyan is hozhatná kettejüket egy nevezőre, hogy ugyan arra gondoljanak ebben a kérdésben, mikor eszébe jut valami. Előkotor a táskájából egy világoskék színekben játszó löttyöt, kis fiolában.*
-Ezt még legutóbb szereztem, mikor erre jártam, azt olvastam a könyvtárban, hogy több fajtája is van és ezeket keverve, gondos kezek között olyan italokat is elő lehet állítani, amelyek másra is jók. Olvastam, hogy van, amelyik sebeket gyógyít, van, amitől az ember gyorsabban tanul és így tovább. Az ilyen varázslöttyök előállításához szükséges praktikákról és kombinációkról, azok hatásairól szeretnék olvasni. *Fejti ki egészen részletesen a dolgot.*
*Izgatottan várja, hogy mennyiért is szerezhetné meg, bár mivel eddig még csak egyetlen árusnál bukkant ilyesfajta portékára, gyanítja, hogy nem lesz olcsó mulatság. Mikor az árat meghallja, kicsit elhúzza a szája szélét, de az öreg csipkelődő kérdése a második ugyan ilyen kötet okán, mosolyra készteti inkább.*
-Oh… hát hogyne! Egyikünk az árnyékszéken olvassa suttyomban, másikunk pedig közben bőszen lapozgatja, hogy megtudja éppen milyen értéket tiport el az imént a kertben. *Szélesedő mosolya jelzi, hogy csupán a tréfa kedvéért írta le a hétköznapi, ám igen ritkán előforduló szituációt.*
-Köszönöm. *Teszi még hozzá, hiszen az öreg gnóm nem sajnálja a fáradtságot, azért, hogy minden, számára talán furcsa igényét kielégítse. Nem is reménykedett nagyon benne, hogy egy árusnál ugyan azon könyvből kettő példány is fellelhető, de úgy fest, a szerencse mellé szegődött, mert a férfi egy másikkal tér vissza hozzá. Felötlik benne, hogy a hatszáz arany talán túl borsos ár lesz, a kapott pénz fényében, azonban ebből is jól jön ki, hiszen négyszáznyolcvanért megkaphatja mind a kettőt.*
-Milyen kedves, a végén még zavarba hoz. *Legyezgeti az arcát a figyelmes bókra, ám a beharagozott pír nem igazán akar megmutatkozni.*
-Akkor ez a kettő bizonyosan lesz… a bájitalok pedig… *Itt elgondolkodik, hogyan is hozhatná kettejüket egy nevezőre, hogy ugyan arra gondoljanak ebben a kérdésben, mikor eszébe jut valami. Előkotor a táskájából egy világoskék színekben játszó löttyöt, kis fiolában.*
-Ezt még legutóbb szereztem, mikor erre jártam, azt olvastam a könyvtárban, hogy több fajtája is van és ezeket keverve, gondos kezek között olyan italokat is elő lehet állítani, amelyek másra is jók. Olvastam, hogy van, amelyik sebeket gyógyít, van, amitől az ember gyorsabban tanul és így tovább. Az ilyen varázslöttyök előállításához szükséges praktikákról és kombinációkról, azok hatásairól szeretnék olvasni. *Fejti ki egészen részletesen a dolgot.*
975. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-21 09:43:49
Üzenet elküldve: 2021-01-21 09:43:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
//picit Strat//
*Semmit sem kell elsietni, a Kereskedőház nem megy sehová és remélhetően Arja sem kívánja elhagyni a berkeit. Így bármikor eldöntheti, milyen mesterkardot szeretne.
A gyűrű is láthatóan tetszik neki, a bárótól jó ötlet volt, hogy ilyen módon különböztessék meg magukat más céhek vagy klánok tagjaitól.
Az üvegházra témájára térve Arjának is vannak meglátásai a kapcsolatban.*
- Meglehet, de én azt szeretném, hogy télen is elérhetőek legyenek azok a növények, amelyeket eddig csak tavasszal vagy nyáron érhettünk el. *Mutat rá a hiánypótló ötletre.*
- Valóban? *Mondja a kis emlékrészlet feltárására. Talán most hall először Arja múltjáról, most tudja meg, hogy talán árvaházban nőtt fel a lány. De nem firtatja, nem szeretne tolakodó lenni.
A báróval kapcsolatos dolgok megbeszélésekor kitérnek a szerencsétlenül alakult esetre, amikor a tharg úrnőt elrabolták és a wegtoreni nemes egy csapattal és a városőrökkel kiszabadította.*
- Hála Teysusnak nem. Vagyis pontosan nem tudom, de saját lábán hagyta el a fogadót a báróval. *Válaszol, mert neki sincsenek pontos információi. A báró az ilyesmit nem szokta megosztani vele és ez így is van jól.
A piac szélénél az énekhang megüti a heges arcú fülét is és Arja reakciójából úgy látja, a lány ismeri is a bárdot, aki a zenél és énekel. Az intézőnek sem ismeretlen az ifjú tündér, ha minden igaz, az általa rendelt különleges maihhin bőrből készül vértezet és a tülökből készített tőrkard már a Központban várja Stratot. Ha bemegy érte, át is veheti őket.
Visszafogott tapssal jutalmazza az előadást, megvárja, míg Arja is indulni kész, majd megindulhatnak a Központ felé, hogy átadhassa a többieknek is a megkülönböztetést jelző Leviatános aranygyűrűt. Ha elérik az épületet, akkor be is engedi előre Arját. Általában az etikett azt diktálná, hogy a férfi lépjen előre, de mivel Aztyan gyakorlatilag hazaér, így ilyenkor megengedett a gyengébbik nem előre engedése.*
//picit Strat//
*Semmit sem kell elsietni, a Kereskedőház nem megy sehová és remélhetően Arja sem kívánja elhagyni a berkeit. Így bármikor eldöntheti, milyen mesterkardot szeretne.
A gyűrű is láthatóan tetszik neki, a bárótól jó ötlet volt, hogy ilyen módon különböztessék meg magukat más céhek vagy klánok tagjaitól.
Az üvegházra témájára térve Arjának is vannak meglátásai a kapcsolatban.*
- Meglehet, de én azt szeretném, hogy télen is elérhetőek legyenek azok a növények, amelyeket eddig csak tavasszal vagy nyáron érhettünk el. *Mutat rá a hiánypótló ötletre.*
- Valóban? *Mondja a kis emlékrészlet feltárására. Talán most hall először Arja múltjáról, most tudja meg, hogy talán árvaházban nőtt fel a lány. De nem firtatja, nem szeretne tolakodó lenni.
A báróval kapcsolatos dolgok megbeszélésekor kitérnek a szerencsétlenül alakult esetre, amikor a tharg úrnőt elrabolták és a wegtoreni nemes egy csapattal és a városőrökkel kiszabadította.*
- Hála Teysusnak nem. Vagyis pontosan nem tudom, de saját lábán hagyta el a fogadót a báróval. *Válaszol, mert neki sincsenek pontos információi. A báró az ilyesmit nem szokta megosztani vele és ez így is van jól.
A piac szélénél az énekhang megüti a heges arcú fülét is és Arja reakciójából úgy látja, a lány ismeri is a bárdot, aki a zenél és énekel. Az intézőnek sem ismeretlen az ifjú tündér, ha minden igaz, az általa rendelt különleges maihhin bőrből készül vértezet és a tülökből készített tőrkard már a Központban várja Stratot. Ha bemegy érte, át is veheti őket.
Visszafogott tapssal jutalmazza az előadást, megvárja, míg Arja is indulni kész, majd megindulhatnak a Központ felé, hogy átadhassa a többieknek is a megkülönböztetést jelző Leviatános aranygyűrűt. Ha elérik az épületet, akkor be is engedi előre Arját. Általában az etikett azt diktálná, hogy a férfi lépjen előre, de mivel Aztyan gyakorlatilag hazaér, így ilyenkor megengedett a gyengébbik nem előre engedése.*
974. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-20 12:48:27
Üzenet elküldve: 2021-01-20 12:48:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Aztyan //
// picit Strat //
*Az időre a neki való kard dolgában csak rábólint, mosolyogva.
Arja a koránál bölcsebb. Rég megtanulta már, hogy jobb hagyni, figyelni és kívárni, miként alakulnak a dolgok, mint valamit elvakult makacssággal űzni, hajtani, és közben nem venni észre, amit az elkövetkező napok kínálnak és hoznak magukkal.
A gyűrűt átvéve rá van írva az arcára az öröm. Miközben Aztyant hallgatja, rá-rátéved a tekintete, és önkéntelenül is meg-megtapintja, érinti az ékszert. Figyelme emellett teljes mértékben Aztyané, megjegyzi a nevet is, amit az intéző mond a herbalistát említve: Nisamie.
Amikor pedig Aztyan az üveg árát említi, és arról beszél, hogy meglehetősen drága egy ilyen üvegfalú és tetejű építmény felhúzása, megjegyzi, visszaemlékezve az árvaház kertjére Lihanechben.*
- Talán nincs szüksége minden növénynek üvegházra. Csak a délvidékieknek.
- Lihanechben az árvaháznak is volt saját kis fűszer és gyógynövénykertje. *említi meg Aztyanra pillantva. Kicsi lányként jó néhányszor dolgoztak ott Han nővér vezetésével.*
- Meg egy apró üvegház a legkülönlegesebb növényeknek.
*Azon kicsit meglepődik, hogy Mik a báróval thargföldre utazott.
A Kalmár pultja meg Mik Arjában valahogy elválaszthatatlanul összeforr egymással. Talán amiatt, mert Mikkel ott találkozott először.
A fiú igazából az egyetlen, akit azóta ismer, amióta besétált a Fogadóba, talákozott a báróval, és felvették a Kereskedőház alkalmazásába. Azóta annyian jöttek, mentek már!
Kitárgyalta már vele Isannte távozását, hogy mik történtek, amíg ők Grarillal a pusztában jártak, ő volt, aki Thuldronnal elhozta a megrendelt harangokat a két tharg törpekovácstól, hogy Grarillal Mil'Ochassba vihessék a démonölő íjjal együtt.
A báró felől Arja igazán nem akarná faggatni Aztyant. Hogy venné az ki magát! Amióta az intéző átvette a Kereskedőház dolgainak irányítását, ő csak egyszer látta a Fogadóban a férfit, azzal a két thargföldi nővel beszélgetett az egyik asztalnál.
De most igazán hálás, hogy Aztyan elmondja neki mindezt, még ha első hallásra egészen hihetetlennek is tűnik! ~A tharg úrnőt elrabolták fényes nappal Artheniorban! És a báró segített a kiszabadításában! Ki gondolna ilyet!!~*
- Az istenekre! És nem lett semmi baja az úrnőnek? *kérdezi döbbenten.
Arról, hogy Mik talán egy picit, egy egészen icike-picikét többet is jelentett neki, mint barát, arról a lány biztosan soha, semmilyen körülmények között nem beszélne Aztyannak. Még másnak sem, nemhogy neki. Amióta látta csókolózni odalenn a Pincearénában Winyrával, ezt az egészet jó messzire félretette magában. Főleg, mióta kiderült: Winyra is itt dolgozik a Kereskedőháznál! ~És ráadásul egészen kedves lány.~ sóhajt magában Arja.
Így kapva kap azon, hogy újra visszatalálnak az üvegház témájához, bár amikor Aztyan elkezd beszélni arról, hogy a műhely mögötti erdőben levő kis tó vizét tervezi az üvegházi növényekhez odavezetni, hirtelen furcsán ismerős hang, énekhang! kúszik a fülébe. Egy pillanatra még a fonalat is elveszíti, annál a résznél, hogy ki fogja mindezt megcsinálni.
Forogni kezd, körbenézelődve, hogy meglássa, ki az, aki énekel!*
- Strat! *lepődik meg, kezét szája elé kapva, épp meghallva még a befejező néhány strófát a barbárról, a harcosról, meg a féleszű nótásról (~_tuti_ magára gondol~ neveti el magát) a tőlük nem messze, a Piactéren énekelő tündér előadásában. Udvariasan megvárja a dal végét, elnézést kérő pillantással Aztyanra nézve, és amikor a bárd meghajol, Arja mosolyogva megtapsolja, ahogy többen is lelkesen a nézelődők közül.
Azután bocsánatkérő készségességgel pillant az intézőre, jelezve, hogy részéről azért indulhatnak vissza, ha ő is úgy gondolja. Nevetve odaint Stratnak, hogy hallotta, látta őt, de mennie kell. Vicces, hogy a múltkor is így találkoztak össze a Kalmárban, sehogysem tudnak egymással néhány szót váltani. De Arja nem szeretné feltartani az intézőt, no meg Strat is épp a Piactéren járó népeket szórakoztatja a zenéjével. Nem biztos hogy abba akarná hagyni ezt most a kedvéért, hogy ennyien körülállják.*
// picit Strat //
*Az időre a neki való kard dolgában csak rábólint, mosolyogva.
Arja a koránál bölcsebb. Rég megtanulta már, hogy jobb hagyni, figyelni és kívárni, miként alakulnak a dolgok, mint valamit elvakult makacssággal űzni, hajtani, és közben nem venni észre, amit az elkövetkező napok kínálnak és hoznak magukkal.
A gyűrűt átvéve rá van írva az arcára az öröm. Miközben Aztyant hallgatja, rá-rátéved a tekintete, és önkéntelenül is meg-megtapintja, érinti az ékszert. Figyelme emellett teljes mértékben Aztyané, megjegyzi a nevet is, amit az intéző mond a herbalistát említve: Nisamie.
Amikor pedig Aztyan az üveg árát említi, és arról beszél, hogy meglehetősen drága egy ilyen üvegfalú és tetejű építmény felhúzása, megjegyzi, visszaemlékezve az árvaház kertjére Lihanechben.*
- Talán nincs szüksége minden növénynek üvegházra. Csak a délvidékieknek.
- Lihanechben az árvaháznak is volt saját kis fűszer és gyógynövénykertje. *említi meg Aztyanra pillantva. Kicsi lányként jó néhányszor dolgoztak ott Han nővér vezetésével.*
- Meg egy apró üvegház a legkülönlegesebb növényeknek.
*Azon kicsit meglepődik, hogy Mik a báróval thargföldre utazott.
A Kalmár pultja meg Mik Arjában valahogy elválaszthatatlanul összeforr egymással. Talán amiatt, mert Mikkel ott találkozott először.
A fiú igazából az egyetlen, akit azóta ismer, amióta besétált a Fogadóba, talákozott a báróval, és felvették a Kereskedőház alkalmazásába. Azóta annyian jöttek, mentek már!
Kitárgyalta már vele Isannte távozását, hogy mik történtek, amíg ők Grarillal a pusztában jártak, ő volt, aki Thuldronnal elhozta a megrendelt harangokat a két tharg törpekovácstól, hogy Grarillal Mil'Ochassba vihessék a démonölő íjjal együtt.
A báró felől Arja igazán nem akarná faggatni Aztyant. Hogy venné az ki magát! Amióta az intéző átvette a Kereskedőház dolgainak irányítását, ő csak egyszer látta a Fogadóban a férfit, azzal a két thargföldi nővel beszélgetett az egyik asztalnál.
De most igazán hálás, hogy Aztyan elmondja neki mindezt, még ha első hallásra egészen hihetetlennek is tűnik! ~A tharg úrnőt elrabolták fényes nappal Artheniorban! És a báró segített a kiszabadításában! Ki gondolna ilyet!!~*
- Az istenekre! És nem lett semmi baja az úrnőnek? *kérdezi döbbenten.
Arról, hogy Mik talán egy picit, egy egészen icike-picikét többet is jelentett neki, mint barát, arról a lány biztosan soha, semmilyen körülmények között nem beszélne Aztyannak. Még másnak sem, nemhogy neki. Amióta látta csókolózni odalenn a Pincearénában Winyrával, ezt az egészet jó messzire félretette magában. Főleg, mióta kiderült: Winyra is itt dolgozik a Kereskedőháznál! ~És ráadásul egészen kedves lány.~ sóhajt magában Arja.
Így kapva kap azon, hogy újra visszatalálnak az üvegház témájához, bár amikor Aztyan elkezd beszélni arról, hogy a műhely mögötti erdőben levő kis tó vizét tervezi az üvegházi növényekhez odavezetni, hirtelen furcsán ismerős hang, énekhang! kúszik a fülébe. Egy pillanatra még a fonalat is elveszíti, annál a résznél, hogy ki fogja mindezt megcsinálni.
Forogni kezd, körbenézelődve, hogy meglássa, ki az, aki énekel!*
- Strat! *lepődik meg, kezét szája elé kapva, épp meghallva még a befejező néhány strófát a barbárról, a harcosról, meg a féleszű nótásról (~_tuti_ magára gondol~ neveti el magát) a tőlük nem messze, a Piactéren énekelő tündér előadásában. Udvariasan megvárja a dal végét, elnézést kérő pillantással Aztyanra nézve, és amikor a bárd meghajol, Arja mosolyogva megtapsolja, ahogy többen is lelkesen a nézelődők közül.
Azután bocsánatkérő készségességgel pillant az intézőre, jelezve, hogy részéről azért indulhatnak vissza, ha ő is úgy gondolja. Nevetve odaint Stratnak, hogy hallotta, látta őt, de mennie kell. Vicces, hogy a múltkor is így találkoztak össze a Kalmárban, sehogysem tudnak egymással néhány szót váltani. De Arja nem szeretné feltartani az intézőt, no meg Strat is épp a Piactéren járó népeket szórakoztatja a zenéjével. Nem biztos hogy abba akarná hagyni ezt most a kedvéért, hogy ennyien körülállják.*
973. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:42:53
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:42:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Piaci körút//
*Az átadott könyvet az ifjú hölgy alaposabban is szeretné megvizsgálni, aminek semmi akadálya sincs, hiszen az idős gnóm épp ezért nyújtotta felé. A kisasszony első benyomásai pozitívak. Láthatóan olvas a könyvből, amit betűket formáló szájmozgása árul el. Jó az ilyet alaposan megvizsgálni, mielőtt pénzt fizet érte az ember. Úgy tűnik, hogy megfelel az ifjú hölgy számításainak, így az árára is rákérdez. Az idős gnóm az állán lévő szakállba túrva gondolkodik. Végül kisvártatva megszólal.*
- Ezt úgy 300 aranyra becsülném. Nem mindenhol talál ilyet, nekem elhiheti. *A könyvek drágák, pláne az ilyen jó kötésű és tisztességes tartalmú tudományos könyvek. A még egy példányon meglepődik kissé a gnóm apó.*
- Ketten szeretnék egyszerre olvasni? *Humoros hanglejtésben kérdezi a hölgyet, de persze tudja, hogy nem erről lehet szó.*
- Megnézem magának. *Újra a kordélyhoz megy kutatni, pakolgatni a könyveket. Eleinte úgy néz ki, hogy nem fog találni még egyet. Szomorúan fordul vissza, hogy a kordélyon bizony nincsen ebből a könyvből másik példány.*
- Attól tartok, hogy… *kezét megpihenteti az egyik még elrendezettlen könyvkupacon, s középen kikandikál egy hasonló könyv. Nyomban kihúzza az idős gnóm, s nagy meglepetésére egy másik példány is van, a keresett könyvből. Ez ritka dolog, s bizonyára csak a könyvgyűjtő szenvedélyének köszönhető, hogy kettő van belőle.*
- Itt van még egy. Jól elbújt. *Ráncos mosollyal adja át, hogy megvizsgálhassa Maydeleine. A könyv egyszerre készülhetett a másikkal, pont ugyanannyira használt, mint a már kézben tartott példány.*
- Ha mind a kettőt kéri, akkor egy kis kedvezményt tudok adni, de csak mert olyan szép a mosolya. *Az idős gnóm huncut módon bókol egyet, majd újra számol.*
- A kettőt magának 480 aranyért tudom odaadni. Ennél kevesebbért sajnos nem. *Az idős úr határozott, ugyanakkor látható rajta, hogy alku kész, ami a felkínált összegben is látszik. Maydeleine eldöntheti, hogy él-e az ajánlattal vagy sem. A főzetes könyvön neki is rágódnia kell kicsit. A kisasszony se tudja pontosan mit keres, így puhatolóznia kell a gyűjtő gnómnak.*
- Bájitalokra gondol? *Megpróbálja pontosítani, szűkíteni a lehetőségeket, mert a keresés is gyorsabb lenne, ha tudná, hogy milyen témában kutasson.*
*Az átadott könyvet az ifjú hölgy alaposabban is szeretné megvizsgálni, aminek semmi akadálya sincs, hiszen az idős gnóm épp ezért nyújtotta felé. A kisasszony első benyomásai pozitívak. Láthatóan olvas a könyvből, amit betűket formáló szájmozgása árul el. Jó az ilyet alaposan megvizsgálni, mielőtt pénzt fizet érte az ember. Úgy tűnik, hogy megfelel az ifjú hölgy számításainak, így az árára is rákérdez. Az idős gnóm az állán lévő szakállba túrva gondolkodik. Végül kisvártatva megszólal.*
- Ezt úgy 300 aranyra becsülném. Nem mindenhol talál ilyet, nekem elhiheti. *A könyvek drágák, pláne az ilyen jó kötésű és tisztességes tartalmú tudományos könyvek. A még egy példányon meglepődik kissé a gnóm apó.*
- Ketten szeretnék egyszerre olvasni? *Humoros hanglejtésben kérdezi a hölgyet, de persze tudja, hogy nem erről lehet szó.*
- Megnézem magának. *Újra a kordélyhoz megy kutatni, pakolgatni a könyveket. Eleinte úgy néz ki, hogy nem fog találni még egyet. Szomorúan fordul vissza, hogy a kordélyon bizony nincsen ebből a könyvből másik példány.*
- Attól tartok, hogy… *kezét megpihenteti az egyik még elrendezettlen könyvkupacon, s középen kikandikál egy hasonló könyv. Nyomban kihúzza az idős gnóm, s nagy meglepetésére egy másik példány is van, a keresett könyvből. Ez ritka dolog, s bizonyára csak a könyvgyűjtő szenvedélyének köszönhető, hogy kettő van belőle.*
- Itt van még egy. Jól elbújt. *Ráncos mosollyal adja át, hogy megvizsgálhassa Maydeleine. A könyv egyszerre készülhetett a másikkal, pont ugyanannyira használt, mint a már kézben tartott példány.*
- Ha mind a kettőt kéri, akkor egy kis kedvezményt tudok adni, de csak mert olyan szép a mosolya. *Az idős gnóm huncut módon bókol egyet, majd újra számol.*
- A kettőt magának 480 aranyért tudom odaadni. Ennél kevesebbért sajnos nem. *Az idős úr határozott, ugyanakkor látható rajta, hogy alku kész, ami a felkínált összegben is látszik. Maydeleine eldöntheti, hogy él-e az ajánlattal vagy sem. A főzetes könyvön neki is rágódnia kell kicsit. A kisasszony se tudja pontosan mit keres, így puhatolóznia kell a gyűjtő gnómnak.*
- Bájitalokra gondol? *Megpróbálja pontosítani, szűkíteni a lehetőségeket, mert a keresés is gyorsabb lenne, ha tudná, hogy milyen témában kutasson.*
972. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-20 09:37:28
Üzenet elküldve: 2021-01-20 09:37:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Nem igazán ért ahhoz a fajta tudáshoz, amelyről most könyvet szeretne beszerezni, így reméli, hogy az elmondása alapján a kedves, idős gnómnak lesz fogalma. Pont úgy fest, mint, aki ért az ilyesmihez is. Mikor a férfi gondolkodóba esik, felmerül benne, hogy talán megint nem lesz a kupacban olyan iromány, ami megfelelne neki, ám még az idős férfi nem adja fel. A fülét számára kívánatos szavak ütik meg, amiket az öreg olvas fel a borítóról, majd átnyújtja neki, hogy megnézhesse. Belelapozva írásokat és képeket talál, egyértelműen növényekről szól, ám nem árt beleolvasnia, hogy a tartalma is az elgondolásainak megfelelő legyen.*
-Szerintem ez lesz az, csak egy pillanat… még. *Emeli fel az ujját, amit eddig sorvezetőnek használt, közben pedig a szája betűket formál, jelezve, hogy éppen olvas.*
-Igen, egy az egyben erre gondoltam. Mennyiért válna meg tőle? Esetleg van még egy példány ebből? *Persze, ha már egy van, az is nagyszerű, ha pedig nincsen másik, akkor majd átmásolják, legalább addig is tanulmányozzák.*
-Tudna ilyet mutatni nekem főzetekről is? Tudja, azokról a varázslöttyökről vagy, hogy is mondják azokat… *Akad meg néha a magyarázatban zavartan, mivel ebben a témában sem igazán járatos, így csak elgondolásai vannak a varázsitalokkal kapcsolatosan. Kevert már össze belőlük és olvasott is róluk, de nem igazán az ő világa a működésük. Minden sikeres csupán a véletlennek tudható be.*
*Nem igazán ért ahhoz a fajta tudáshoz, amelyről most könyvet szeretne beszerezni, így reméli, hogy az elmondása alapján a kedves, idős gnómnak lesz fogalma. Pont úgy fest, mint, aki ért az ilyesmihez is. Mikor a férfi gondolkodóba esik, felmerül benne, hogy talán megint nem lesz a kupacban olyan iromány, ami megfelelne neki, ám még az idős férfi nem adja fel. A fülét számára kívánatos szavak ütik meg, amiket az öreg olvas fel a borítóról, majd átnyújtja neki, hogy megnézhesse. Belelapozva írásokat és képeket talál, egyértelműen növényekről szól, ám nem árt beleolvasnia, hogy a tartalma is az elgondolásainak megfelelő legyen.*
-Szerintem ez lesz az, csak egy pillanat… még. *Emeli fel az ujját, amit eddig sorvezetőnek használt, közben pedig a szája betűket formál, jelezve, hogy éppen olvas.*
-Igen, egy az egyben erre gondoltam. Mennyiért válna meg tőle? Esetleg van még egy példány ebből? *Persze, ha már egy van, az is nagyszerű, ha pedig nincsen másik, akkor majd átmásolják, legalább addig is tanulmányozzák.*
-Tudna ilyet mutatni nekem főzetekről is? Tudja, azokról a varázslöttyökről vagy, hogy is mondják azokat… *Akad meg néha a magyarázatban zavartan, mivel ebben a témában sem igazán járatos, így csak elgondolásai vannak a varázsitalokkal kapcsolatosan. Kevert már össze belőlük és olvasott is róluk, de nem igazán az ő világa a működésük. Minden sikeres csupán a véletlennek tudható be.*
971. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-19 18:26:41
Üzenet elküldve: 2021-01-19 18:26:41
ÚJ
![>Hathúros Strat [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11495_1556715870_tunder_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 81
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Igencsak ráun a szobájában várakozni, így hamar, persze a fürdő, az evés és a pihentető alvás után útnak indul. Biztos benne, hogy a Kalmárban ha nem is találják, üzenetet tudnak neki hagyni a kereskedelmi központban hagyott holmijaival és a rendelésével kapcsolatban. Addig pedig egy kis aranygyűjtés nem jön rosszul. Hamar össszeszedi magát, s máris a piacon találja magát. Kellemes hely, előadáshoz tökéletes, megannyi ember megannyi tömzsi erszényt jelent, s csakugyan csurran-cseppen neki is valamennyi belőle. Legalábbis ha Teysus is úgy akarja. Keres egy megfelelő helyet, ahol nem harsogja túl a zsivaly a hangját, s hangszere erejét, majd leveszi hátáról a mandolin, s hangolni kezdi. Ez elengedhetetlen, hisz akár már a pára is változtathat a csengésen. Egy ideje el akarta dalolni a többi közismert nóta között az új, saját szerzeményét is. Próbaközönségnek megteszi az utca embere, hívatlanul is, s így lehet némi fogalma, hogy a jobban fizető vendégeknek mennyire tetszhet majd a jövőben. Hamar neki is lát, lassú, pár perces pengetésbe kezd, ez csak amolyan figyelemdelhívás, hogy tudják az emberek, hogy itt bizony valami készülődik. Eleinte csak pár mindenki ismert dalt játszik el, hogy legyen ideje odagyűlni a kedves hallgatóságnak, s csak utána adja elő saját szerzeményét a szűz füleknek. *
-Halljatok csodát Arthenior nemes népe, mily vesződségnek lettek hőseink kitéve!
Ha hív az ősi szó, s véred buzog
Futhatsz, küzdhetsz, de füledben ott szuszog
Ősi szellemek vadon hívó szava
Felelned kell, érzed, űzött vadak szaga.
Mert mit ér a vadász, ha ölni nem kell,
Ha az íj s dárda többé már nem tör el,
Száz nemzedék üvölt a puszta szívébe,
Ó, nemes harcosok békére ítélve.
De nem pusztult még ki a róna lelke,
Hisz kitart, egy férfi, kinek jelleme
Edzett, acélos, akárcsak fegyvere
Nomád népek büszke, hű örököse.
Vlendor a név, mit eszedbe kell vésned
Nem gazdag ember, de nincs híján észnek.
Fegyvere is egyszerű, fejsze és egy kés
Nem volt választásom, csak az elszegődés
Én, Strat, a hathúros, szerény krónikás,
Nixomia, kinek karja és szája óriás',
Astor a bátor, ki minden gödröt kiás,
Sör, bor, barátok, és semmi sírás.
Így indult el a három, tenni vágyó flótás
A barbár, a harcos, meg a féleszű nótás,
Az útjuk minden volt, csak éppen nem rózsás,
Szörnyek, vadak, és megannyi bajlódás.
Vérük is folyt, afelől ne legyen kétség,
Bőrüket marta nap, gyomrukat az éhség,
De erősek maradtak, bármi történjék,
Jutalmuk sem marad el, ne legyen kétség!
Maihhinek retteghetnek,
ha e trió útra kél
Füves puszta népe tudja
bajtársak ők, nem egyéb
Meleg tűz jár, ha csak látod
őket aztán meg ne bántsd,
a zsákmányt se félve várod
ivószarud szádhoz rántsd!
*A zenéje váltakozó, épp ahogy a történet, s a forma, mit megkíván a hangulat. Reméli, hogy legalább némi aranyat sikerül összegyűjtenie. Szépen lassan elhalkul a pengetés, s ő pedig, ahogy azt illik, meghajol. *
*Igencsak ráun a szobájában várakozni, így hamar, persze a fürdő, az evés és a pihentető alvás után útnak indul. Biztos benne, hogy a Kalmárban ha nem is találják, üzenetet tudnak neki hagyni a kereskedelmi központban hagyott holmijaival és a rendelésével kapcsolatban. Addig pedig egy kis aranygyűjtés nem jön rosszul. Hamar össszeszedi magát, s máris a piacon találja magát. Kellemes hely, előadáshoz tökéletes, megannyi ember megannyi tömzsi erszényt jelent, s csakugyan csurran-cseppen neki is valamennyi belőle. Legalábbis ha Teysus is úgy akarja. Keres egy megfelelő helyet, ahol nem harsogja túl a zsivaly a hangját, s hangszere erejét, majd leveszi hátáról a mandolin, s hangolni kezdi. Ez elengedhetetlen, hisz akár már a pára is változtathat a csengésen. Egy ideje el akarta dalolni a többi közismert nóta között az új, saját szerzeményét is. Próbaközönségnek megteszi az utca embere, hívatlanul is, s így lehet némi fogalma, hogy a jobban fizető vendégeknek mennyire tetszhet majd a jövőben. Hamar neki is lát, lassú, pár perces pengetésbe kezd, ez csak amolyan figyelemdelhívás, hogy tudják az emberek, hogy itt bizony valami készülődik. Eleinte csak pár mindenki ismert dalt játszik el, hogy legyen ideje odagyűlni a kedves hallgatóságnak, s csak utána adja elő saját szerzeményét a szűz füleknek. *
-Halljatok csodát Arthenior nemes népe, mily vesződségnek lettek hőseink kitéve!
Ha hív az ősi szó, s véred buzog
Futhatsz, küzdhetsz, de füledben ott szuszog
Ősi szellemek vadon hívó szava
Felelned kell, érzed, űzött vadak szaga.
Mert mit ér a vadász, ha ölni nem kell,
Ha az íj s dárda többé már nem tör el,
Száz nemzedék üvölt a puszta szívébe,
Ó, nemes harcosok békére ítélve.
De nem pusztult még ki a róna lelke,
Hisz kitart, egy férfi, kinek jelleme
Edzett, acélos, akárcsak fegyvere
Nomád népek büszke, hű örököse.
Vlendor a név, mit eszedbe kell vésned
Nem gazdag ember, de nincs híján észnek.
Fegyvere is egyszerű, fejsze és egy kés
Nem volt választásom, csak az elszegődés
Én, Strat, a hathúros, szerény krónikás,
Nixomia, kinek karja és szája óriás',
Astor a bátor, ki minden gödröt kiás,
Sör, bor, barátok, és semmi sírás.
Így indult el a három, tenni vágyó flótás
A barbár, a harcos, meg a féleszű nótás,
Az útjuk minden volt, csak éppen nem rózsás,
Szörnyek, vadak, és megannyi bajlódás.
Vérük is folyt, afelől ne legyen kétség,
Bőrüket marta nap, gyomrukat az éhség,
De erősek maradtak, bármi történjék,
Jutalmuk sem marad el, ne legyen kétség!
Maihhinek retteghetnek,
ha e trió útra kél
Füves puszta népe tudja
bajtársak ők, nem egyéb
Meleg tűz jár, ha csak látod
őket aztán meg ne bántsd,
a zsákmányt se félve várod
ivószarud szádhoz rántsd!
*A zenéje váltakozó, épp ahogy a történet, s a forma, mit megkíván a hangulat. Reméli, hogy legalább némi aranyat sikerül összegyűjtenie. Szépen lassan elhalkul a pengetés, s ő pedig, ahogy azt illik, meghajol. *
970. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-19 16:58:31
Üzenet elküldve: 2021-01-19 16:58:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*Valamennyire meglepi, hogy a lány már birtokol tapasztalattal a mesterkardokat illetően. Mármint, hogy volt a kezében mind wegtoreni, mind artheniori penge.*
- Nem hajt a tharg, nem sietünk. Van időd eldönteni. *Mosolyog féloldalasan Arjára ahogy a standok között sétálnak. Szerencsére a korábban említett különös férfit sehol sem látja, bár igazából nem is annyira keresi.
A második leviatános gyűrű is gazdára talál Arja személyében és az intéző mosolyogva nézi a csillogó szemű lányt.
Aztán rátérnek az új tervekre, azaz az üvegházra is és úgy tűnik tetszik az ötlet a lánynak.*
- Reméltem, hogy így lesz. Minél ritkább valami, annál drágább és keresettebb. Ha jól okoskodunk, akkor újabb területét nyerhetjük meg az artheniori kereskedelemnek. Nisamie, a herbalista lány nagyon profinak tűnik. De remélem is, hogy az, mert az üveg csaknem annyit ér, mint a súlya aranyban. *Sóhajt elgondolkodva. Ráadásul, ha olyan üvegházat építenek, amilyet eltervezett, akkor komoly mennyiségű üvegre lesz szükségük.
Darokkal, jobban mondva az orkokkal kapcsolatban vannak közös tapasztalataik a lánnyal. A bizalom is szóba kerül, amire Aztyan Arjára pillant.*
- A bizalom kétélű fegyver és ritka kincs. Én elég jól ismerem a fajokat, vannak megérzéseim, de csak a tapasztalataimnak hiszek. Remélem, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. *Mondja saját meglátásait. Bízni még nem bízik teljes mértékben az orkban, de jó úton jár, hogy megnyerje magának azt, amit Arja már birtokol.*
- Nem, azt hiszem, ennyi. Indulhatunk vissza. *Szakítja el égszín tekintetét egy szép vázától az egyik standnál és kedves félmosollyal fordul Arja felé.*
- Mik? *Kérdez vissza, de hogy csak időt nyerjen, mert jön is a folytatás.*
- A bárót kísérte el a tharg nagyasszonnyal Amon Ruadhra. Volt egy kis probléma, míg távol voltál, Kagaenae úrnőt elrabolta egy őrült férfi, de a báró és a városőrség segítségével sikerült kiszabadítani. Most már minden rendben van és remélhetően Mik is hamarosan visszatér a báróval. *Tekintete kicsit összeszűkül, amikor befejezi és azt találgatja, miért kérdezhette a lány éppen Mikről, amikor a báró és Nyikhaj ugyanennyi ideje van távol. Arja mégis csak Mikarr-ról kérdezett.
Nem kérdez rá, hisz, ha akarja, a lány majd beavatja, de úgy érzi, valami megbújik még a háttérben. Ők pedig elhagyhatják lassan a piacot, hogy az erdőszél mellett álló Központ felé sétáljanak.*
- Az épület mögött, az erdőszél melletti facsoportban van egy kis tavacska. Onnan szeretném egy sekély csatornán elhozni az üvegházig a vizet. Kell majd találnom rá valakit, aki képes megcsinálni. *Beszélget és mutat arra, amerre a facsoportot sejti, hátha Arja visszatér a Mik-kes témára. De az sem zavarná, ha nem lebbentené fel róla a fátylat.*
*Valamennyire meglepi, hogy a lány már birtokol tapasztalattal a mesterkardokat illetően. Mármint, hogy volt a kezében mind wegtoreni, mind artheniori penge.*
- Nem hajt a tharg, nem sietünk. Van időd eldönteni. *Mosolyog féloldalasan Arjára ahogy a standok között sétálnak. Szerencsére a korábban említett különös férfit sehol sem látja, bár igazából nem is annyira keresi.
A második leviatános gyűrű is gazdára talál Arja személyében és az intéző mosolyogva nézi a csillogó szemű lányt.
Aztán rátérnek az új tervekre, azaz az üvegházra is és úgy tűnik tetszik az ötlet a lánynak.*
- Reméltem, hogy így lesz. Minél ritkább valami, annál drágább és keresettebb. Ha jól okoskodunk, akkor újabb területét nyerhetjük meg az artheniori kereskedelemnek. Nisamie, a herbalista lány nagyon profinak tűnik. De remélem is, hogy az, mert az üveg csaknem annyit ér, mint a súlya aranyban. *Sóhajt elgondolkodva. Ráadásul, ha olyan üvegházat építenek, amilyet eltervezett, akkor komoly mennyiségű üvegre lesz szükségük.
Darokkal, jobban mondva az orkokkal kapcsolatban vannak közös tapasztalataik a lánnyal. A bizalom is szóba kerül, amire Aztyan Arjára pillant.*
- A bizalom kétélű fegyver és ritka kincs. Én elég jól ismerem a fajokat, vannak megérzéseim, de csak a tapasztalataimnak hiszek. Remélem, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. *Mondja saját meglátásait. Bízni még nem bízik teljes mértékben az orkban, de jó úton jár, hogy megnyerje magának azt, amit Arja már birtokol.*
- Nem, azt hiszem, ennyi. Indulhatunk vissza. *Szakítja el égszín tekintetét egy szép vázától az egyik standnál és kedves félmosollyal fordul Arja felé.*
- Mik? *Kérdez vissza, de hogy csak időt nyerjen, mert jön is a folytatás.*
- A bárót kísérte el a tharg nagyasszonnyal Amon Ruadhra. Volt egy kis probléma, míg távol voltál, Kagaenae úrnőt elrabolta egy őrült férfi, de a báró és a városőrség segítségével sikerült kiszabadítani. Most már minden rendben van és remélhetően Mik is hamarosan visszatér a báróval. *Tekintete kicsit összeszűkül, amikor befejezi és azt találgatja, miért kérdezhette a lány éppen Mikről, amikor a báró és Nyikhaj ugyanennyi ideje van távol. Arja mégis csak Mikarr-ról kérdezett.
Nem kérdez rá, hisz, ha akarja, a lány majd beavatja, de úgy érzi, valami megbújik még a háttérben. Ők pedig elhagyhatják lassan a piacot, hogy az erdőszél mellett álló Központ felé sétáljanak.*
- Az épület mögött, az erdőszél melletti facsoportban van egy kis tavacska. Onnan szeretném egy sekély csatornán elhozni az üvegházig a vizet. Kell majd találnom rá valakit, aki képes megcsinálni. *Beszélget és mutat arra, amerre a facsoportot sejti, hátha Arja visszatér a Mik-kes témára. De az sem zavarná, ha nem lebbentené fel róla a fátylat.*
969. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-19 10:03:22
Üzenet elküldve: 2021-01-19 10:03:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Aztyan //
- Igen, kipóbáltam most hátul. *mondja láthatóan elgondolkodva a wegtoreni férfi ajánlásán a wegtoreni mesterkardot illetően.*
- Graril kardja is volt a kezemben. *mondja.*
- Meglátom. *ingatja a fejét. Látszik rajta a döntés nehézsége, és hogy még érkelődik benne a dolog.
A gyűrűket illetően úgy tűnik, helyes volt a sejtése. Aztyan nem csupán megerősíti azt, hanem a vásárlást követően át is nyújtja a lánynak az egyik míves ékszert.*
- Megtiszteltetésnek veszem. *fogadja el Arja csillogó szemmel, apró meghajlással, külön örülve, hogy ő lehet az első, aki birtokosa a gyűrűnek a Kereskedőház berkein belül.*
- Üvegházat? *csodálkozik el aztán Aztyan újabb terveit hallgatva, bár nincs kétsége afelől, hogy ha az intéző ilyesmit vett a fejébe, akkor az az üvegház előbb-utóbb fel is épül a Kovácsműhely lassan igazi Kereskedőházzá alakuló épülete mellé.*
- Értem. *válaszol elgondolkodva, amikor a ritka, különleges növények felkutatásának és begyűjtésének feladatát hozza szóba Aztyan, és azt, hogy ezeket akár a parfümkészitésben is fel tudja majd használni Winyra.*
- Szívesen részt veszek benne! *mondja, mert azonnal elfogja a lelkesedés egy ilyen kaland lehetőségére.*
- Van köztük ilyen is, olyan is. *bólint végül az ork kérdésre, mert valóban, nagyon különbözőek tudnak lenni.*
- Van olyan közülük, akivel nagyon jóban voltam. *teszi hozzá, jelezve hogy nem utálja őket úgy, mint jó néhányan Lanawin szerte.*
- Darok úgy vélem, nagy segítségére lesz a Kereskedőháznak. Megbízhatónak és erősnek látszik. *fűzi még hozzá komolyan.*
- Szeretnél még valamit beszerezni? *kérdez rá aztán, ahogy elindulnak visszafelé, látva az intéző kutató pillantását, ahogy meg-megállnak egy-egy standnál. Kis habozás után még rákérdez az intézőnél:*
- Mik merre van? *ad hangot kíváncsiságának.*
- Nem volt a Kalmárban. Xavy sem tudta megmondani, merre jár.
- Azt gondoltam, hogy biztos ideát van a Kereskedőházban.
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.19 10:18:05
- Igen, kipóbáltam most hátul. *mondja láthatóan elgondolkodva a wegtoreni férfi ajánlásán a wegtoreni mesterkardot illetően.*
- Graril kardja is volt a kezemben. *mondja.*
- Meglátom. *ingatja a fejét. Látszik rajta a döntés nehézsége, és hogy még érkelődik benne a dolog.
A gyűrűket illetően úgy tűnik, helyes volt a sejtése. Aztyan nem csupán megerősíti azt, hanem a vásárlást követően át is nyújtja a lánynak az egyik míves ékszert.*
- Megtiszteltetésnek veszem. *fogadja el Arja csillogó szemmel, apró meghajlással, külön örülve, hogy ő lehet az első, aki birtokosa a gyűrűnek a Kereskedőház berkein belül.*
- Üvegházat? *csodálkozik el aztán Aztyan újabb terveit hallgatva, bár nincs kétsége afelől, hogy ha az intéző ilyesmit vett a fejébe, akkor az az üvegház előbb-utóbb fel is épül a Kovácsműhely lassan igazi Kereskedőházzá alakuló épülete mellé.*
- Értem. *válaszol elgondolkodva, amikor a ritka, különleges növények felkutatásának és begyűjtésének feladatát hozza szóba Aztyan, és azt, hogy ezeket akár a parfümkészitésben is fel tudja majd használni Winyra.*
- Szívesen részt veszek benne! *mondja, mert azonnal elfogja a lelkesedés egy ilyen kaland lehetőségére.*
- Van köztük ilyen is, olyan is. *bólint végül az ork kérdésre, mert valóban, nagyon különbözőek tudnak lenni.*
- Van olyan közülük, akivel nagyon jóban voltam. *teszi hozzá, jelezve hogy nem utálja őket úgy, mint jó néhányan Lanawin szerte.*
- Darok úgy vélem, nagy segítségére lesz a Kereskedőháznak. Megbízhatónak és erősnek látszik. *fűzi még hozzá komolyan.*
- Szeretnél még valamit beszerezni? *kérdez rá aztán, ahogy elindulnak visszafelé, látva az intéző kutató pillantását, ahogy meg-megállnak egy-egy standnál. Kis habozás után még rákérdez az intézőnél:*
- Mik merre van? *ad hangot kíváncsiságának.*
- Nem volt a Kalmárban. Xavy sem tudta megmondani, merre jár.
- Azt gondoltam, hogy biztos ideát van a Kereskedőházban.
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.19 10:18:05
968. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-18 18:17:45
Üzenet elküldve: 2021-01-18 18:17:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*Megnyugtató hallani, hogy Arja figyelmét nem kerülte el a Pincearéna nyújtotta lehetőségek, de kiderül, hogy a kikötői Torony őreinek tudását áhította a lány. Így már érthető, hogy miért vándorolt el olyan messzire.
A nosztalgikus emlékezést kedves félmosollyal hallgatja, figyelve az apró titkokra, amelyeket Arja most megoszt vele. Örül, hogy ilyen kapcsolat alakult ki közöttük, hogy ilyesmiről beszél neki.
Arra is fény derül, hogy egyre gondoltak, mert a lány már beszélt is a kovácsmesterrel a felszerelésekkel kapcsolatban.*
- Nem sugallat kell neked, hanem én. És ez természetes. *Tréfálkozik Arjára kacsintva.*
- Szerintem hozzád egy wegtoreni mesterkard illene. *Simít végig az állán elgondolkodva, de ez a válasz gyorsan jön.*
- És nem csak azért, mert onnan származok. *Nevet halkan az egybeesésen.*
- A wegtoreni penge gyors, hogy szinte felizzik a penge a kezedben. Olyan hosszú, mint egy rövidkard, de alig nyom egy kilót, így nem fog gondot okozni a súlya. *Magyarázza a választást.*
- Ha nehezebbet szeretnél, akkor az Artheniorit ajánlom, esetleg a Lihanechit, aminek hullámos a pengéje, de inkább döfésre vagy szúrásra alkalmas. *Folytatja még. A Pirtianesit nem is ajánlja fel, az olyan nagy penge, mint egy pallos. Rosszul illene Arjához.*
- Igen, a gyakorlat fontos. *Mosolyog a folytatást firtató válasz után.
A gyakorlás és a kardok után Arja rákérdez a különös aranygyűrűkre, amelyeket a heges arcú vásárolt nemrég az ékszerésztől. Egyet felhúz az ujjára, ami hála Teysusnak épp illik az ujjára.*
- A báró egyik kezdeményezése, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a gyűrű viselője a Kereskedőházhoz és annak védő szárnyai alá tartozik. *Forgat egyet ujjai között.*
- Tessék, ez a tiéd. Viseld büszkén. *Nyújt át egy aranygyűrűt Arjának. A gyűrű gyönyörű ékszerészmunka. A gyűrű feje egy élethűen, precízen megformált leviatán feje, amelynek nyolc csápja a fej körül tekereg. A Kereskedőház címeréhez hasonlatos.*
- Mindenki kap egyet majd. Te vagy az első. *Mosolyog a lányra féloldalasan.
Ezután Grarilról is szó esik, majd Arja rákérdez a sermester dolgára is.*
- Nem, Elgretor már nem dolgozik a Kereskedőháznak, másfelé szólították dolgai. Így az a küldetés semmis. *Mondja elhúzva ajkát.*
- De vannak új hírek, egy herbalista csatlakozott nemrég hozzánk, építünk a Központ mellé egy üvegházat, amelyben átlagos, keresett és ritka gyógynövényeket fogunk termeszteni. Szeretném, ha elkísérnétek a herbalistát, meg kellene találnod pár ritka növényt. *Mosolyog a lányra. Ez épp neki való feladat és biztosan sikerrel jár majd.*
- Oh, igen, Winyra. Neki is kell majd pár növény, mert szeretne néhány alapanyagot keresni a parfümjeihez. Segíthetnél neki is. *Tér ki erre is egy kanyarral. Darok említésére Arja felé fordul, nem értve a mosolyát.*
- Darok remek orknak tűnik, megbízhatónak. Wegtorenben sokkal jobb megítélése van az orkoknak. *Artheniorban másképp tekintenek rájuk.
Közben elindulnak visszafelé, de Aztyan még meg-megáll egy-egy standnál, hogy végignézzen az árukon míg Arja válaszát várja.*
*Megnyugtató hallani, hogy Arja figyelmét nem kerülte el a Pincearéna nyújtotta lehetőségek, de kiderül, hogy a kikötői Torony őreinek tudását áhította a lány. Így már érthető, hogy miért vándorolt el olyan messzire.
A nosztalgikus emlékezést kedves félmosollyal hallgatja, figyelve az apró titkokra, amelyeket Arja most megoszt vele. Örül, hogy ilyen kapcsolat alakult ki közöttük, hogy ilyesmiről beszél neki.
Arra is fény derül, hogy egyre gondoltak, mert a lány már beszélt is a kovácsmesterrel a felszerelésekkel kapcsolatban.*
- Nem sugallat kell neked, hanem én. És ez természetes. *Tréfálkozik Arjára kacsintva.*
- Szerintem hozzád egy wegtoreni mesterkard illene. *Simít végig az állán elgondolkodva, de ez a válasz gyorsan jön.*
- És nem csak azért, mert onnan származok. *Nevet halkan az egybeesésen.*
- A wegtoreni penge gyors, hogy szinte felizzik a penge a kezedben. Olyan hosszú, mint egy rövidkard, de alig nyom egy kilót, így nem fog gondot okozni a súlya. *Magyarázza a választást.*
- Ha nehezebbet szeretnél, akkor az Artheniorit ajánlom, esetleg a Lihanechit, aminek hullámos a pengéje, de inkább döfésre vagy szúrásra alkalmas. *Folytatja még. A Pirtianesit nem is ajánlja fel, az olyan nagy penge, mint egy pallos. Rosszul illene Arjához.*
- Igen, a gyakorlat fontos. *Mosolyog a folytatást firtató válasz után.
A gyakorlás és a kardok után Arja rákérdez a különös aranygyűrűkre, amelyeket a heges arcú vásárolt nemrég az ékszerésztől. Egyet felhúz az ujjára, ami hála Teysusnak épp illik az ujjára.*
- A báró egyik kezdeményezése, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy a gyűrű viselője a Kereskedőházhoz és annak védő szárnyai alá tartozik. *Forgat egyet ujjai között.*
- Tessék, ez a tiéd. Viseld büszkén. *Nyújt át egy aranygyűrűt Arjának. A gyűrű gyönyörű ékszerészmunka. A gyűrű feje egy élethűen, precízen megformált leviatán feje, amelynek nyolc csápja a fej körül tekereg. A Kereskedőház címeréhez hasonlatos.*
- Mindenki kap egyet majd. Te vagy az első. *Mosolyog a lányra féloldalasan.
Ezután Grarilról is szó esik, majd Arja rákérdez a sermester dolgára is.*
- Nem, Elgretor már nem dolgozik a Kereskedőháznak, másfelé szólították dolgai. Így az a küldetés semmis. *Mondja elhúzva ajkát.*
- De vannak új hírek, egy herbalista csatlakozott nemrég hozzánk, építünk a Központ mellé egy üvegházat, amelyben átlagos, keresett és ritka gyógynövényeket fogunk termeszteni. Szeretném, ha elkísérnétek a herbalistát, meg kellene találnod pár ritka növényt. *Mosolyog a lányra. Ez épp neki való feladat és biztosan sikerrel jár majd.*
- Oh, igen, Winyra. Neki is kell majd pár növény, mert szeretne néhány alapanyagot keresni a parfümjeihez. Segíthetnél neki is. *Tér ki erre is egy kanyarral. Darok említésére Arja felé fordul, nem értve a mosolyát.*
- Darok remek orknak tűnik, megbízhatónak. Wegtorenben sokkal jobb megítélése van az orkoknak. *Artheniorban másképp tekintenek rájuk.
Közben elindulnak visszafelé, de Aztyan még meg-megáll egy-egy standnál, hogy végignézzen az árukon míg Arja válaszát várja.*
967. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-18 10:57:59
Üzenet elküldve: 2021-01-18 10:57:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Piaci körút//
*Még fiatal a nap, s a vásárlók csak most kezdenek szállingózni a piac felé. Ezért annyira nem kapkod az idős gnóm a kipakolással. Így is mindent szinte mérnöki pontossággal helyez el a ponyván. Pakolás közben egy idegen hang, kellemes női hang szólítja meg. Tekintetét felemelve a könyvekből egy homályos női alakot pillant meg. Felteszi fakeretes szemüvegét, s így a vastag lencséknek hála már jobban szemügyre tudja venni a hang forrását. Egy fiatal leány, derékig érő hullámos barna hajjal. Ahhoz, hogy az idős gnóm a tekintetét megtalálja a lánynak, ahhoz eléggé felfelé kell néznie, így egy lépést hátra is lép, majd a bájos arcú vásárlónak megpróbál kedvesen válaszolni.*
- Jó napot ifjú hölgy! Miben lehetek a segítségére? *Kedves, rekedtes hangon kérdezi a fél-elfet, s a választ hamar meg is tudja. A gnóm megáll a pakolásban és elgondolkodik a kérésen. Megvakarja ősz halántékát, majd mutatóujját felemelve jelzi, hogy eszébe jutott valami.*
- Lássuk csak. Talán lesz itt olyan, ami érdekelheti. *Gyorsan átfutja a kitett könyveket, iratokat, de azok között nem szerepel az, amit keres. Hátra fordul a kisebb kordélyához, ahol még van pár kötet.*
- Növények, füvek… azt hiszem ez lesz az. *Pár könyvet átfut tartalomjegyzék és cím alapján. Egy bőrkötéses könyvet húz elő, így első látásra 50-100 oldalas lehet. Oda nyújtja a fiatal nőnek, hogy megnézhessen. A könyv nem mostani készítésű, ez látszik rajta, de tartalomra olyan 100 oldalas biztosan megvan. Vannak benne egyszerű rajzok növényekről, füvekről, és persze rövid, tömör leírások a felhasználást illetően.*
- Valami ilyesmire gondolt? *Mosolyogva kérdezi a ráncos arcú gnóm apó a fiatal hölgyet a könyvvel kapcsolatban.*
*Még fiatal a nap, s a vásárlók csak most kezdenek szállingózni a piac felé. Ezért annyira nem kapkod az idős gnóm a kipakolással. Így is mindent szinte mérnöki pontossággal helyez el a ponyván. Pakolás közben egy idegen hang, kellemes női hang szólítja meg. Tekintetét felemelve a könyvekből egy homályos női alakot pillant meg. Felteszi fakeretes szemüvegét, s így a vastag lencséknek hála már jobban szemügyre tudja venni a hang forrását. Egy fiatal leány, derékig érő hullámos barna hajjal. Ahhoz, hogy az idős gnóm a tekintetét megtalálja a lánynak, ahhoz eléggé felfelé kell néznie, így egy lépést hátra is lép, majd a bájos arcú vásárlónak megpróbál kedvesen válaszolni.*
- Jó napot ifjú hölgy! Miben lehetek a segítségére? *Kedves, rekedtes hangon kérdezi a fél-elfet, s a választ hamar meg is tudja. A gnóm megáll a pakolásban és elgondolkodik a kérésen. Megvakarja ősz halántékát, majd mutatóujját felemelve jelzi, hogy eszébe jutott valami.*
- Lássuk csak. Talán lesz itt olyan, ami érdekelheti. *Gyorsan átfutja a kitett könyveket, iratokat, de azok között nem szerepel az, amit keres. Hátra fordul a kisebb kordélyához, ahol még van pár kötet.*
- Növények, füvek… azt hiszem ez lesz az. *Pár könyvet átfut tartalomjegyzék és cím alapján. Egy bőrkötéses könyvet húz elő, így első látásra 50-100 oldalas lehet. Oda nyújtja a fiatal nőnek, hogy megnézhessen. A könyv nem mostani készítésű, ez látszik rajta, de tartalomra olyan 100 oldalas biztosan megvan. Vannak benne egyszerű rajzok növényekről, füvekről, és persze rövid, tömör leírások a felhasználást illetően.*
- Valami ilyesmire gondolt? *Mosolyogva kérdezi a ráncos arcú gnóm apó a fiatal hölgyet a könyvvel kapcsolatban.*
966. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-18 09:32:03
Üzenet elküldve: 2021-01-18 09:32:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Már egy ideje nézelődik, mikor megakad a szemei az egyik, közelében lévő ponyvára kirakott könyveken. Nagyot sóhajt, mert már járt egy árusnál, de ott sajnos csak mesés és legendákkal teli könyveket lehetett kapni, másra nem igazán terjedt ki a kínálat. Reményei szerint azért majd akad olyan itt a piacon, ami megfelelő lenne számukra. Oda is tolakodik, hogy az első sorból vehesse szemügyre azokat. Első körben nem látja, amit keres, de amilyen ritka errefelé ez a portéka, nem teheti meg, hogy elmegy kérdés nélkül.*
-Jó napot! Látom, hogy még kifelé pakol, nem is tartanám sokáig fel. Olyan könyvet keresek, amelyben le van írva részletesen a környékbeli növények, füvek, virágok hatása és kikészítési módja. Birtokol ilyesmit? *Kérdezi kicsit hangosabban a szokásosnál, hiszen látja, hogy a gnóm már nem fiatal és a piacnak is van egy bizonyos alapzaja.*
*Már egy ideje nézelődik, mikor megakad a szemei az egyik, közelében lévő ponyvára kirakott könyveken. Nagyot sóhajt, mert már járt egy árusnál, de ott sajnos csak mesés és legendákkal teli könyveket lehetett kapni, másra nem igazán terjedt ki a kínálat. Reményei szerint azért majd akad olyan itt a piacon, ami megfelelő lenne számukra. Oda is tolakodik, hogy az első sorból vehesse szemügyre azokat. Első körben nem látja, amit keres, de amilyen ritka errefelé ez a portéka, nem teheti meg, hogy elmegy kérdés nélkül.*
-Jó napot! Látom, hogy még kifelé pakol, nem is tartanám sokáig fel. Olyan könyvet keresek, amelyben le van írva részletesen a környékbeli növények, füvek, virágok hatása és kikészítési módja. Birtokol ilyesmit? *Kérdezi kicsit hangosabban a szokásosnál, hiszen látja, hogy a gnóm már nem fiatal és a piacnak is van egy bizonyos alapzaja.*
965. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-18 09:13:59
Üzenet elküldve: 2021-01-18 09:13:59
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Piaci körút//
*Egy idős, ősz hajú gnóm pakolja ki épp a portékát. Homályos látását egy fakeretes szemüveg segíti, aminek elkészítése elképzelhető, hogy saját munkásságát dicséri. Egyszerű szövet ruhában van, amit a tél miatt vastag kabáttal és rétegelt öltözékkel egészít ki. Az idős gnóm nagy gondossággal teszi ki könyveit, pergameneket, papírt a ponyvájára. Feltételezhető, hogy gyűjtő lehet, mivel a könyvek és egyéb iratok nem újak, de a bennük lévő tudás valakinek felbecsülhetetlen. Könyvből nem túl sok van kitéve, de köztük lehet találni mesés könyvet, régi elbeszéléseket, kalandos történeteket. Egyszóval látszólag sokrétű irodalommal rendelkezik az idős gnóm. Egyelőre el van foglalva könyvei szép elrendezésével. Maydeleine, ha továbbra is az árusok között nézelődik, akkor észre veheti az éppen kipakoló idős gnómot.*
*Egy idős, ősz hajú gnóm pakolja ki épp a portékát. Homályos látását egy fakeretes szemüveg segíti, aminek elkészítése elképzelhető, hogy saját munkásságát dicséri. Egyszerű szövet ruhában van, amit a tél miatt vastag kabáttal és rétegelt öltözékkel egészít ki. Az idős gnóm nagy gondossággal teszi ki könyveit, pergameneket, papírt a ponyvájára. Feltételezhető, hogy gyűjtő lehet, mivel a könyvek és egyéb iratok nem újak, de a bennük lévő tudás valakinek felbecsülhetetlen. Könyvből nem túl sok van kitéve, de köztük lehet találni mesés könyvet, régi elbeszéléseket, kalandos történeteket. Egyszóval látszólag sokrétű irodalommal rendelkezik az idős gnóm. Egyelőre el van foglalva könyvei szép elrendezésével. Maydeleine, ha továbbra is az árusok között nézelődik, akkor észre veheti az éppen kipakoló idős gnómot.*
964. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-17 22:49:24
Üzenet elküldve: 2021-01-17 22:49:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 453
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 453
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*Ysa, mint az utóbbi időben elég gyakran, ma reggel is meglehetősen macskajajosan tért magához. Az elmúlt pár nap kifejezetten pocsék volt. Visszatérő rémálmai most egy éjszakányi pihenőt sem adtak neki, majd minden reggel verejtékezve ébredt.
Ez az első alkalom jó ideje, hogy fényes nappal kimozdul. Próbál visszaszokni az emberek közé, ugyan esténként a fogadókban mindig lel magának társaságot, de már csak akkor, mikor erősen dolgozik benne az ördögvigyor és az alkohol, józanul jó ideje nem beszélt már senkivel.
Persze ma sem véletlenül merészkedett elő, utazásához készülődve szüksége van pár holmira, ezért érkezett a piactérre. Már egy ideje nézelődik, mivel meglehetősen válogatós, úgy sejti, hosszú időt el fog még itt tölteni. Nincs megelégedve túlzottan a felhozatallal, de végül az egy gnóm kofától (Mesélő (Nyíl)) vásárol pár meleg ruhadarabot 677 aranyért. A sorok között lavírozva még vesz magának pár apróságot, aztán összeszedve szerzeményeit végül elhagyja a helyet.*
Ez az első alkalom jó ideje, hogy fényes nappal kimozdul. Próbál visszaszokni az emberek közé, ugyan esténként a fogadókban mindig lel magának társaságot, de már csak akkor, mikor erősen dolgozik benne az ördögvigyor és az alkohol, józanul jó ideje nem beszélt már senkivel.
Persze ma sem véletlenül merészkedett elő, utazásához készülődve szüksége van pár holmira, ezért érkezett a piactérre. Már egy ideje nézelődik, mivel meglehetősen válogatós, úgy sejti, hosszú időt el fog még itt tölteni. Nincs megelégedve túlzottan a felhozatallal, de végül az egy gnóm kofától (Mesélő (Nyíl)) vásárol pár meleg ruhadarabot 677 aranyért.
A sorok között lavírozva még vesz magának pár apróságot, aztán összeszedve szerzeményeit végül elhagyja a helyet.*
963. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-17 14:50:01
Üzenet elküldve: 2021-01-17 14:50:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Aztyan //
- Hgyne tudnám. Jártam már jó néhányszor odalenn, mióta megnyitottuk. *bólint Arja.*
- És még fogok is.
- De a Toronyban az őrök tanítást is vállalnak aranyért. Megtanulhatom mindazt, amit a nemesifjak. *rí le róla a friss tanítvány lelkesedése.*
- Tudod, mióta az eszemet tudom, mindig vándoroltam. Városra városra. Magamtól csak a tőrhöz meg a dobókésekhez értek.
- De van néhány emlékképem: apámmal sétálok kézenfogva, szép ruhában a régi artheniori Gazdagnegyedben. *árulja el azt szégyellősen, amit eddig csak keveseknek.*
- Talán emiatt is bűvöl el annyira ez a dolog.
*A felszerelés szóba hozásakor elmosolyodik: mintha csak Aztyan a fejébe látna. Persze nem nehéz tovább gondolni a dolgot, amit elmondott: a kardforgatáshoz kard is szükséges.*
- Jártam hátul a műhelyben, beszéltem is ez ügyben a mesterrel. *mondja.*
- De őszintén: még nem tudom, milyen kardot szeretnék. *rázza a fejét.*
- Amint megálmodom, vagy esetleg Eeyr küld valami újabb sugallatot, akkor megígérem: azonnal szólni fogok. *neveti el magát, mert valamiért biztos benne, hogy rátalál majd a hozzá illő fegyverre.*
- És köszönöm. *teszi hozzá még elkomolyodva.
A mondatra, melyben Aztyan biztosítja arról, hogy a Kereskedőháznak fontos a szolgálatában állók megbecsülése, csak bólint, komolyan, az intéző szemébe nézve. Tisztában van vele, hogy a férfi nem csupán szóvirágként hangoztatja mindezt.*
- Mindenképpen. Naponta gyakorolnom kell. *bólint rá a Pincearéna használatára.*
- A gyakorlásnál. *neveti el magát aztán a "Hol is tartottunk?" kérdésre a vásárlást követően.*
- Ezek? *kérdez rá a gyűrűkre óvatos udvariassággal, de nem tudja leplezni kíváncsiságát. Mert bármennyire is a háttérbe húzódik, amíg Aztyan lebonyolítja a tárgyalást az ismerős ékszerésszel, nem kerüli a figyelmét az ékszerek különleges motívuma, és az sem, hogy Aztyan nem egyet vásárol belőlük.
Ám azt sem szeretné, hogy olyasmibe üsse bele az orrát, ami nem rá tartozik.
De emlékszik, hogy amikor Mil'Ochassba mentek, mintha szóba került volna, hogy szükséges lenne valami ismertetőjelre, amiről a Kereskedőház tagjai felismerhetik egymást, és az ügyfelek is őket!*
- Grarillal együtt jöttem vissza a Kikötőből. Örült, amikor rám talált. *meséli még.*
- Aktuális még a sermester elkísérése a következő hatokban a Kikötőbe?
- Vagy lenne valami más egyéb sürgető megbízás? *kérdezi meg.*
- Megismerkedtem Winyrával. Kedves lány. Még sosem találkoztam rajta kívül parfümkészítővel! *teszi még hozzá.*
- És ez az ork... *mondja széles mosollyal, de láható örömmel. Nem mond többet: hiszen az intéző maga vehette fel a Kereskedőház alkalmazásába.*
- Hgyne tudnám. Jártam már jó néhányszor odalenn, mióta megnyitottuk. *bólint Arja.*
- És még fogok is.
- De a Toronyban az őrök tanítást is vállalnak aranyért. Megtanulhatom mindazt, amit a nemesifjak. *rí le róla a friss tanítvány lelkesedése.*
- Tudod, mióta az eszemet tudom, mindig vándoroltam. Városra városra. Magamtól csak a tőrhöz meg a dobókésekhez értek.
- De van néhány emlékképem: apámmal sétálok kézenfogva, szép ruhában a régi artheniori Gazdagnegyedben. *árulja el azt szégyellősen, amit eddig csak keveseknek.*
- Talán emiatt is bűvöl el annyira ez a dolog.
*A felszerelés szóba hozásakor elmosolyodik: mintha csak Aztyan a fejébe látna. Persze nem nehéz tovább gondolni a dolgot, amit elmondott: a kardforgatáshoz kard is szükséges.*
- Jártam hátul a műhelyben, beszéltem is ez ügyben a mesterrel. *mondja.*
- De őszintén: még nem tudom, milyen kardot szeretnék. *rázza a fejét.*
- Amint megálmodom, vagy esetleg Eeyr küld valami újabb sugallatot, akkor megígérem: azonnal szólni fogok. *neveti el magát, mert valamiért biztos benne, hogy rátalál majd a hozzá illő fegyverre.*
- És köszönöm. *teszi hozzá még elkomolyodva.
A mondatra, melyben Aztyan biztosítja arról, hogy a Kereskedőháznak fontos a szolgálatában állók megbecsülése, csak bólint, komolyan, az intéző szemébe nézve. Tisztában van vele, hogy a férfi nem csupán szóvirágként hangoztatja mindezt.*
- Mindenképpen. Naponta gyakorolnom kell. *bólint rá a Pincearéna használatára.*
- A gyakorlásnál. *neveti el magát aztán a "Hol is tartottunk?" kérdésre a vásárlást követően.*
- Ezek? *kérdez rá a gyűrűkre óvatos udvariassággal, de nem tudja leplezni kíváncsiságát. Mert bármennyire is a háttérbe húzódik, amíg Aztyan lebonyolítja a tárgyalást az ismerős ékszerésszel, nem kerüli a figyelmét az ékszerek különleges motívuma, és az sem, hogy Aztyan nem egyet vásárol belőlük.
Ám azt sem szeretné, hogy olyasmibe üsse bele az orrát, ami nem rá tartozik.
De emlékszik, hogy amikor Mil'Ochassba mentek, mintha szóba került volna, hogy szükséges lenne valami ismertetőjelre, amiről a Kereskedőház tagjai felismerhetik egymást, és az ügyfelek is őket!*
- Grarillal együtt jöttem vissza a Kikötőből. Örült, amikor rám talált. *meséli még.*
- Aktuális még a sermester elkísérése a következő hatokban a Kikötőbe?
- Vagy lenne valami más egyéb sürgető megbízás? *kérdezi meg.*
- Megismerkedtem Winyrával. Kedves lány. Még sosem találkoztam rajta kívül parfümkészítővel! *teszi még hozzá.*
- És ez az ork... *mondja széles mosollyal, de láható örömmel. Nem mond többet: hiszen az intéző maga vehette fel a Kereskedőház alkalmazásába.*
962. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-17 12:53:32
Üzenet elküldve: 2021-01-17 12:53:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*Még a Központban kitárgyalják, hogy talán az a különös alak, aki Wint és Arját követte a műhelyég, még ott ólálkodhat valahol, így a heges arcú felövezi magát egy karddal, méghozzá egy artheniori mesterkarddal. Nem mintha egy sima fegyverrel ne tudná megvédeni magát, de talán a varázslatos fegyver látványa is elveszi azok kedvét, akik esetleg rájuk fennék a fogukat.
Természetesen nincs gond azzal sem, hogy Win az orkkal tartson. Aztán Merchen is megtalálja még, mielőtt elindulnak és az, amit mond, szinte meg sem lepi az intézőt.*
- Rendben, megnézem majd és megbeszéljük, hogyan tudjuk beszerezni. *Mosolyog féloldalasan a tündérre és ha visszatértek, akkor biztosan átfutja majd, milyen különleges megrendeléssel lepte meg ezúttal őket a lovag.
Nem sokkal később már Arjával sétálnak a nyüzsgő piactér felé. A lány jó bőrben van, legalábbis Aztyan ezt látja rajta, majd beszélni kezd arról, merre járt míg távol volt.
A heges arcú érdeklődve hallgatja, balját a mesterkard markolatán nyugtatva sétál a lány mellett. Mintha zavart látna Arján, de egyelőre nem kérdez többet, hanem várja, hogy ő hozakodjon elő a dolgokkal. Majd jön is a vallomásféle, hogy miért is indult útnak nemrég. Az intéző ezt is szótlanul hallgatja végig, nem zavarja meg, nem kérdez bele. Hadd mondjon el mindent a lány, amit szeretne.
A kikötői Torony emíltésére kicsit felszalad az egyik szemöldöke, de hagyja, hogy a lány befejezze és csak utána szólal meg.*
- Ugye tudod, hogy a Pincearéna is tökéletesen alkalmas arra, hogy fejleszd a képességeidet? *Kérdi, de kérdése inkább költői, hogy biztos benne, hogy Arja figyelmét mindez nem kerülte el.*
- Ha pedig erről van szó, akkor a Kereskedőház szívesen támogat, akár arannyal vagy felszereléssel is. *Teszi hozzá.*
- Nekünk és személy szerint nekem is fontos, hogy a tagjaink ne szenvedjenek hiányt semmiben. *Mosolyog a lányra féloldalasan.
A hírhedt kikötői alvilági csoportosulás nevének említésére újra a lányra néz, Arja akár aggodalmat is kiolvashat az égszín szemekből. De Aztyan látja, hogy nincs baja és most itt van, tehát végül sikerült kiegyeznie a Patkányokkal.*
- Semmi, amiről tudnék. *A válasz így helyes, hisz a heges arcú nincs tisztában azzal, hogy a báró miféle üzleteket köt a háta mögött. De abban biztos, hogy a wegtoreni sem sodorná veszélybe a Kereskedőházat.*
- Köszönöm, hogy mindezt elmondtad és amit korábban mondtam, az áll. Legyen szó aranyról vagy felszerelésről. *Sóhajt elhessegetve az aggodalmat.*
- A későbbiekre nézve pedig használd a Pincearénát, ha nincs ellene mégis valami kifogásod. *Hajtja le kissé a fejét, hogy Arja szemeibe nézhessen. A reakcióira kíváncsi, hogy vajon megbújuk-e a háttérben valami, amiért képes a kikötőig menni, hogy gyakorolhasson.
Közben, míg Arja megfogalmazza a választ, megáll az egyik ékszerésznél és röviden megalkuszik pár gyűrűre. Aranyakra különleges, egyedi mintával, amit még a báró adott ki neki korábban. Egy szimbólum, ami Artheniorban és szerte Lanawinon mindenki számára egyértelművé teszi, hogy viselője a Wegtoren Aranya Kereskedőház oltalma alatt áll. Az üzlet nem tart sokáig, végül átad az ékszerésznek (Mesélő (Májmétely)) összesen 660 aranyat.*
- Hol is tartottunk? *Fordul barátságos félmosollyal Arja felé, várva válaszát.*
*Még a Központban kitárgyalják, hogy talán az a különös alak, aki Wint és Arját követte a műhelyég, még ott ólálkodhat valahol, így a heges arcú felövezi magát egy karddal, méghozzá egy artheniori mesterkarddal. Nem mintha egy sima fegyverrel ne tudná megvédeni magát, de talán a varázslatos fegyver látványa is elveszi azok kedvét, akik esetleg rájuk fennék a fogukat.
Természetesen nincs gond azzal sem, hogy Win az orkkal tartson. Aztán Merchen is megtalálja még, mielőtt elindulnak és az, amit mond, szinte meg sem lepi az intézőt.*
- Rendben, megnézem majd és megbeszéljük, hogyan tudjuk beszerezni. *Mosolyog féloldalasan a tündérre és ha visszatértek, akkor biztosan átfutja majd, milyen különleges megrendeléssel lepte meg ezúttal őket a lovag.
Nem sokkal később már Arjával sétálnak a nyüzsgő piactér felé. A lány jó bőrben van, legalábbis Aztyan ezt látja rajta, majd beszélni kezd arról, merre járt míg távol volt.
A heges arcú érdeklődve hallgatja, balját a mesterkard markolatán nyugtatva sétál a lány mellett. Mintha zavart látna Arján, de egyelőre nem kérdez többet, hanem várja, hogy ő hozakodjon elő a dolgokkal. Majd jön is a vallomásféle, hogy miért is indult útnak nemrég. Az intéző ezt is szótlanul hallgatja végig, nem zavarja meg, nem kérdez bele. Hadd mondjon el mindent a lány, amit szeretne.
A kikötői Torony emíltésére kicsit felszalad az egyik szemöldöke, de hagyja, hogy a lány befejezze és csak utána szólal meg.*
- Ugye tudod, hogy a Pincearéna is tökéletesen alkalmas arra, hogy fejleszd a képességeidet? *Kérdi, de kérdése inkább költői, hogy biztos benne, hogy Arja figyelmét mindez nem kerülte el.*
- Ha pedig erről van szó, akkor a Kereskedőház szívesen támogat, akár arannyal vagy felszereléssel is. *Teszi hozzá.*
- Nekünk és személy szerint nekem is fontos, hogy a tagjaink ne szenvedjenek hiányt semmiben. *Mosolyog a lányra féloldalasan.
A hírhedt kikötői alvilági csoportosulás nevének említésére újra a lányra néz, Arja akár aggodalmat is kiolvashat az égszín szemekből. De Aztyan látja, hogy nincs baja és most itt van, tehát végül sikerült kiegyeznie a Patkányokkal.*
- Semmi, amiről tudnék. *A válasz így helyes, hisz a heges arcú nincs tisztában azzal, hogy a báró miféle üzleteket köt a háta mögött. De abban biztos, hogy a wegtoreni sem sodorná veszélybe a Kereskedőházat.*
- Köszönöm, hogy mindezt elmondtad és amit korábban mondtam, az áll. Legyen szó aranyról vagy felszerelésről. *Sóhajt elhessegetve az aggodalmat.*
- A későbbiekre nézve pedig használd a Pincearénát, ha nincs ellene mégis valami kifogásod. *Hajtja le kissé a fejét, hogy Arja szemeibe nézhessen. A reakcióira kíváncsi, hogy vajon megbújuk-e a háttérben valami, amiért képes a kikötőig menni, hogy gyakorolhasson.
Közben, míg Arja megfogalmazza a választ, megáll az egyik ékszerésznél és röviden megalkuszik pár gyűrűre. Aranyakra különleges, egyedi mintával, amit még a báró adott ki neki korábban. Egy szimbólum, ami Artheniorban és szerte Lanawinon mindenki számára egyértelművé teszi, hogy viselője a Wegtoren Aranya Kereskedőház oltalma alatt áll. Az üzlet nem tart sokáig, végül átad az ékszerésznek (Mesélő (Májmétely)) összesen 660 aranyat.
*- Hol is tartottunk? *Fordul barátságos félmosollyal Arja felé, várva válaszát.*
961. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-16 16:11:06
Üzenet elküldve: 2021-01-16 16:11:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 920
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Pont annyi idő már eltelt, hogy kényelmetlen legyen neki a nyeregben ülni, így le is száll, a sárkánylégy pedig azonnal elfoglalja a helyét.*
-Kis kényelmes. *Ad egy megrovó pillantást neki, aki látszólag nem tudja mire vélni azt.*
-Vissza a táskába. *Áll meg és foganatosítja az iménti szavakat, próbálja visszatuszkolni és bepólyálni, mert az utcán kezdenek összesúgni, a végén még bajba kerül miatta. ~Nem szeretnék ekkora feltűnést kelteni.~ Bármennyire is mocorog, begyömöszöli a táskába és megköti, hogy nehogy kiszabaduljon. A lény ezt nem igazán tűri jól, bár, amint tudatosul benne, hogy nem szabadul, kicsit megnyugszik.*
-Te nem jöhetsz be velem a piacra. *Köti oda a lovat a többi mellé és megpaskolja a nyakát. Ezt követően besétál a tömegbe és előhalássza, a már az imént megtalált cetlit.*
-Wrexannak ezek kellenek. Remélem nem nehezek. *Húzza el a szája sarkát, mert a ló bizonyára elbírja azt a sok könyvet, amit felírt neki, de a lóig is el kell cipelje.*
-Füvészkönyvek, alkímista könyvek, kártya pakli és kocka… ki se nézné belőle az ember. *Mosolyodik el, úgy véli, rájött arra, hogy mi lehet a férfi hobbija. Ezek alapján ugyanis valószínűleg szeret kártyázni és kockázni, ám ez nem igazán meglepő, a férfiak általában szeretnek.*
-De merre induljak? *Néz körbe a tömegben, ami minden egyes lépéssel kicsit tovább vezeti. Odatolakodik az egyik bódéhoz, hogy megnézze mi is van kipakolva a ponyvára. Néhány igazán szép nyakláncot lát, van, ami szép csigából készült és van, ami csak egy bőrre felfűzött agyar. Mikor azt meglátja, kicsit elfancsalodik, nem igazán az ő ízlése az állati eredetű dolgok nyakban hordása. Majd megy tovább a tömeggel és néhány szekér utána, mintha az egyik ponyván könyvek lennének kitéve. Megörül, hogy végre talált valamit, amire szüksége is lesz. Sűrű bocsánatkérések közepette furakodik oda a tömegben.*
*Pont annyi idő már eltelt, hogy kényelmetlen legyen neki a nyeregben ülni, így le is száll, a sárkánylégy pedig azonnal elfoglalja a helyét.*
-Kis kényelmes. *Ad egy megrovó pillantást neki, aki látszólag nem tudja mire vélni azt.*
-Vissza a táskába. *Áll meg és foganatosítja az iménti szavakat, próbálja visszatuszkolni és bepólyálni, mert az utcán kezdenek összesúgni, a végén még bajba kerül miatta. ~Nem szeretnék ekkora feltűnést kelteni.~ Bármennyire is mocorog, begyömöszöli a táskába és megköti, hogy nehogy kiszabaduljon. A lény ezt nem igazán tűri jól, bár, amint tudatosul benne, hogy nem szabadul, kicsit megnyugszik.*
-Te nem jöhetsz be velem a piacra. *Köti oda a lovat a többi mellé és megpaskolja a nyakát. Ezt követően besétál a tömegbe és előhalássza, a már az imént megtalált cetlit.*
-Wrexannak ezek kellenek. Remélem nem nehezek. *Húzza el a szája sarkát, mert a ló bizonyára elbírja azt a sok könyvet, amit felírt neki, de a lóig is el kell cipelje.*
-Füvészkönyvek, alkímista könyvek, kártya pakli és kocka… ki se nézné belőle az ember. *Mosolyodik el, úgy véli, rájött arra, hogy mi lehet a férfi hobbija. Ezek alapján ugyanis valószínűleg szeret kártyázni és kockázni, ám ez nem igazán meglepő, a férfiak általában szeretnek.*
-De merre induljak? *Néz körbe a tömegben, ami minden egyes lépéssel kicsit tovább vezeti. Odatolakodik az egyik bódéhoz, hogy megnézze mi is van kipakolva a ponyvára. Néhány igazán szép nyakláncot lát, van, ami szép csigából készült és van, ami csak egy bőrre felfűzött agyar. Mikor azt meglátja, kicsit elfancsalodik, nem igazán az ő ízlése az állati eredetű dolgok nyakban hordása. Majd megy tovább a tömeggel és néhány szekér utána, mintha az egyik ponyván könyvek lennének kitéve. Megörül, hogy végre talált valamit, amire szüksége is lesz. Sűrű bocsánatkérések közepette furakodik oda a tömegben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2936-2955