Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 65 (1281. - 1300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1300. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:54:26
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:54:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
// Forgatag - Faelon Breazast //
*Dren nem tanulta senkitől a lopást. Őt mondhatni az utca tanította. Vedd el és tűnés. Dren óvatosan a célpont erszénye felé nyújtja a kezét de, az hirtelen megáll egy bódénál. Egy pillanat alatt mindent el lehetne rontani de, Dren úgy fordul be a másik mellé mintha őt is megfogta volna az ottani beszéd. Jót mosolyog a kufár kiabálásán és lopva az erszény felé nyúl. Szerencsére észreveszi a másik mozdulatát úgyhogy időben visszahúzza a kezét. Ez után a másik továbbmegy. Dren nem tudja, hogy kövesse-e vagy keressen mást. A kufár durván rá szól, hogy menjen ha nem vesz semmit úgyhogy dönt. Követi azt a fickót és megint megindul a keze az erszény felé.*
*Dren nem tanulta senkitől a lopást. Őt mondhatni az utca tanította. Vedd el és tűnés. Dren óvatosan a célpont erszénye felé nyújtja a kezét de, az hirtelen megáll egy bódénál. Egy pillanat alatt mindent el lehetne rontani de, Dren úgy fordul be a másik mellé mintha őt is megfogta volna az ottani beszéd. Jót mosolyog a kufár kiabálásán és lopva az erszény felé nyúl. Szerencsére észreveszi a másik mozdulatát úgyhogy időben visszahúzza a kezét. Ez után a másik továbbmegy. Dren nem tudja, hogy kövesse-e vagy keressen mást. A kufár durván rá szól, hogy menjen ha nem vesz semmit úgyhogy dönt. Követi azt a fickót és megint megindul a keze az erszény felé.*
1299. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:43:56
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:43:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// May, Aletai//
* Jót mosolyog a válaszon ami igazán a kedvére való. Ibolyaszín szemei vidáman csillognak miközben ujjával is meginti a "nyomolvasót".*
- Ej, azért valami komolyabb kalandra gondoltam. A Gazdagnegyedből a Pegazusig vezető utat követni nem nagy dolog. *mondja játékos hangon de ezzel be is fejezte a faggatózást.
A következő kijelentésen megütközik, bár talán leginkább a saját reakciója, gondolatai lepik meg. Indákat növeszteni? Eddig eszébe nem jutott ez a varázslat, de ha vele mondjuk egyvalakit a fához, asztalhoz vagy ágyhoz tud kötözni, nem is olyan rossz ötlet. Szemei összeszűkülnek, ajkai lágyan megremegnek miközben egy sóhaj hagyja el száját.*
- Sajnos nem, és félek nincs is ilyen varázslat. *majd mintha hirtelen magához térne valamit mormol majd lágyan meglebbenti kezét. Ha sikerül a varázslat meleg fuvallat járja körbe őket, megcirógatja az arcukat, meglebbenti a hajukat majd el is tűnik mintha soha sem létezett volna.*
- Ez csak egy apró szellő volt, de ha kell olyant is tudok ami felkap és arrább visz. *mondja de közben tovább gondolkodik azon a bizonyos varázslaton amit Aletai említett. Ha egyáltalán létezik, akkor minden képen meg kell tanulnia.
A bók, a mosoly és az azt követő szavak egy hasonló mosolyt hívnak életre. Tekintete egy rövid ideig a férfi kék lélektükreiben megpihen. Az egész csak pár pillanat, alig észrevehető mégis ki odafigyel annak feltűnhet amint kissé tovább feledkezik bele a jégkék szempárba majd tovarebben, hogy a lány feleletére figyeljen.
Nem pirult bele a szavakba, ha egyáltalán bármi is kiolvasható az ibolyaszín szemekből az egy szemernyi kíváncsiság, vajon a férfi szavainak hányad része igaz és mennyi belőlük a játék, a nagyzolás.
A felajánlását elfogadták mind a ketten. Kényelmes léptekkel indulnak a sor vége felé, közben néhány szót is váltanak. A lány ajánlatán meglepődik, észre sem veszi miközben hosszú fülét megérinti a füle tövénél majd pedig végigsimít rajta egészen a hegyéig.*
- Természetesen, egyszer modellt ülök neked, bár eddig nem sejtettem, hogy ilyen különleges tud lenni egy elf fül. *mondja végül elgondolkodva. Úgy tűnik ez a mai nap mégsem lesz annyira unalmas mint amilyennek a reggeli nap első sugarainál tűnt.*
- Ha jól sikerül a kontúr akkor akár ki is fizetek egy grafikát. *mondja majd tekintete ábrándosan a távolba réved. *Nagyapámat rég nem láttam. Ő biztos örülne egy efféle postának.
* Amíg a lánnyal beszélgettek Aletai lemaradt egy kicsit. Az elf csak akkor lepődik meg amikor két szép almával lép ismét elébük. A kérdésre gyorsan válaszol.*
- Nem, de azért köszönöm. *mondja miközben átveszi az egyik gyümölcsöt, majd hasonló természetességgel kérdez vissza *Kéred a felét?
A varázsló egy Szárítás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy kisebb szellőt idéz, mely megszárítja a varázsló közelében lévő tárgyakat.
* Jót mosolyog a válaszon ami igazán a kedvére való. Ibolyaszín szemei vidáman csillognak miközben ujjával is meginti a "nyomolvasót".*
- Ej, azért valami komolyabb kalandra gondoltam. A Gazdagnegyedből a Pegazusig vezető utat követni nem nagy dolog. *mondja játékos hangon de ezzel be is fejezte a faggatózást.
A következő kijelentésen megütközik, bár talán leginkább a saját reakciója, gondolatai lepik meg. Indákat növeszteni? Eddig eszébe nem jutott ez a varázslat, de ha vele mondjuk egyvalakit a fához, asztalhoz vagy ágyhoz tud kötözni, nem is olyan rossz ötlet. Szemei összeszűkülnek, ajkai lágyan megremegnek miközben egy sóhaj hagyja el száját.*
- Sajnos nem, és félek nincs is ilyen varázslat. *majd mintha hirtelen magához térne valamit mormol majd lágyan meglebbenti kezét. Ha sikerül a varázslat meleg fuvallat járja körbe őket, megcirógatja az arcukat, meglebbenti a hajukat majd el is tűnik mintha soha sem létezett volna.*
- Ez csak egy apró szellő volt, de ha kell olyant is tudok ami felkap és arrább visz. *mondja de közben tovább gondolkodik azon a bizonyos varázslaton amit Aletai említett. Ha egyáltalán létezik, akkor minden képen meg kell tanulnia.
A bók, a mosoly és az azt követő szavak egy hasonló mosolyt hívnak életre. Tekintete egy rövid ideig a férfi kék lélektükreiben megpihen. Az egész csak pár pillanat, alig észrevehető mégis ki odafigyel annak feltűnhet amint kissé tovább feledkezik bele a jégkék szempárba majd tovarebben, hogy a lány feleletére figyeljen.
Nem pirult bele a szavakba, ha egyáltalán bármi is kiolvasható az ibolyaszín szemekből az egy szemernyi kíváncsiság, vajon a férfi szavainak hányad része igaz és mennyi belőlük a játék, a nagyzolás.
A felajánlását elfogadták mind a ketten. Kényelmes léptekkel indulnak a sor vége felé, közben néhány szót is váltanak. A lány ajánlatán meglepődik, észre sem veszi miközben hosszú fülét megérinti a füle tövénél majd pedig végigsimít rajta egészen a hegyéig.*
- Természetesen, egyszer modellt ülök neked, bár eddig nem sejtettem, hogy ilyen különleges tud lenni egy elf fül. *mondja végül elgondolkodva. Úgy tűnik ez a mai nap mégsem lesz annyira unalmas mint amilyennek a reggeli nap első sugarainál tűnt.*
- Ha jól sikerül a kontúr akkor akár ki is fizetek egy grafikát. *mondja majd tekintete ábrándosan a távolba réved. *Nagyapámat rég nem láttam. Ő biztos örülne egy efféle postának.
* Amíg a lánnyal beszélgettek Aletai lemaradt egy kicsit. Az elf csak akkor lepődik meg amikor két szép almával lép ismét elébük. A kérdésre gyorsan válaszol.*
- Nem, de azért köszönöm. *mondja miközben átveszi az egyik gyümölcsöt, majd hasonló természetességgel kérdez vissza *Kéred a felét?
A varázsló egy Szárítás nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a varázsló egy kisebb szellőt idéz, mely megszárítja a varázsló közelében lévő tárgyakat.
1298. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:13:49
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:13:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Forgatag - Dren Tredher //
* Faelon aligha veheti észre elsőnek a mögé settenkedő alakot, bár ki tudja, arca nem rezdül, s nem adja jelét annak, hogy bármit is megsejtene. Valójában azonban ez nem így van. Neveltetése és kiképzése sok dologra megtanították. Például arra, hogyan "lassítsa le az időt". Szinte egy pillanat alatt leperegnek benne a tanultak, mikor is mestere arra tanította, hogyan lopjon. Csupán most nem ő volt a tolvaj. Ennek ellenére tökéletesen bele tudta magát képzelni az őt meglopni készülő szerepébe. Hogy is csinálná ő?
Lezajlik előtte a jelenet, lassítva, lépésről lépésre, képkockáról képkockára. A célpont megáll egy selymeket áruló kofa bódéjánál. Az alak nagyon kiabál, ajánlgatja portékáját, míg a célpont jól elszórakozik a műsoron. Épp ezt csinálja Faelon is. Legalábbis kívülről ezt látni. Semmi jele az észrevételnek. Csakhogy célpontunk, Faelon nem idióta. Csak teste figyel a kofára, arckifejezései lelki állapotától, gondolataitól teljesen függetlenek.
A tolvaj mögé settenkedik. A tömeg teljes biztonságot ad számára, senki sem veheti észre. Az ügyes kezek az erszény felé vándorolnak. Ekkor Faelon arcára gunyoros kis mosoly ül ki. Nem vág közbe. Nem adja jelét annak, hogy magában már leleplezte a settenkedőt. Csupán hátranyújtja kissé a kezét, mintha csak óvatosságból ellenőrizné az erszényét. Megtapogatja, ezzel valószínűleg kissé visszariasztva a tolvajt, de magában reménykedik, hogy az alak nem adja fel.
~Olyan jó móka! Próbálkozz csak, ezaz!~
Újra elmosolyodik. Megdörzsöli az állát, mintha csak elgondolkozna a kofa ajánlatán, s leveszi a kezét az erszényről. Aztán lassú léptekkel tovább indul a következő kis bódé felé. Nem siet. Már-már csiga lassúsággal, s kissé talán szórakozottan lépdel. *
* Faelon aligha veheti észre elsőnek a mögé settenkedő alakot, bár ki tudja, arca nem rezdül, s nem adja jelét annak, hogy bármit is megsejtene. Valójában azonban ez nem így van. Neveltetése és kiképzése sok dologra megtanították. Például arra, hogyan "lassítsa le az időt". Szinte egy pillanat alatt leperegnek benne a tanultak, mikor is mestere arra tanította, hogyan lopjon. Csupán most nem ő volt a tolvaj. Ennek ellenére tökéletesen bele tudta magát képzelni az őt meglopni készülő szerepébe. Hogy is csinálná ő?
Lezajlik előtte a jelenet, lassítva, lépésről lépésre, képkockáról képkockára. A célpont megáll egy selymeket áruló kofa bódéjánál. Az alak nagyon kiabál, ajánlgatja portékáját, míg a célpont jól elszórakozik a műsoron. Épp ezt csinálja Faelon is. Legalábbis kívülről ezt látni. Semmi jele az észrevételnek. Csakhogy célpontunk, Faelon nem idióta. Csak teste figyel a kofára, arckifejezései lelki állapotától, gondolataitól teljesen függetlenek.
A tolvaj mögé settenkedik. A tömeg teljes biztonságot ad számára, senki sem veheti észre. Az ügyes kezek az erszény felé vándorolnak. Ekkor Faelon arcára gunyoros kis mosoly ül ki. Nem vág közbe. Nem adja jelét annak, hogy magában már leleplezte a settenkedőt. Csupán hátranyújtja kissé a kezét, mintha csak óvatosságból ellenőrizné az erszényét. Megtapogatja, ezzel valószínűleg kissé visszariasztva a tolvajt, de magában reménykedik, hogy az alak nem adja fel.
~Olyan jó móka! Próbálkozz csak, ezaz!~
Újra elmosolyodik. Megdörzsöli az állát, mintha csak elgondolkozna a kofa ajánlatán, s leveszi a kezét az erszényről. Aztán lassú léptekkel tovább indul a következő kis bódé felé. Nem siet. Már-már csiga lassúsággal, s kissé talán szórakozottan lépdel. *
1297. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:04:27
Üzenet elküldve: 2014-06-18 22:04:27
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*Az előző este abnormális eseményei után, már csak aludni van kedve. A számára már ismerős eteles-standra heveredik le. Ami a lopott pénzből megmaradt, azt a tegezbe rejti, amit párnaként használ. Az ébredésbe öreg fajtársa hozza vissza.*
-Na hogy ment? *Kérdi az idős szakács, mikor Kadar szeméből eltűnik az álom.*
-Elköltöttem a pénzt mielőtt meglett volna.
-Megesik. *Mondja mintha ez természetes volna.* -És most?
-Most adjon valamit.
-Pénz van?
-Rablás van. *Az öreg egészen kivirul.*
-Na és ha mérget adok? *Látva a fiú megdöbbenését csak annyit mond még:* ne aggódj, az én koromban már te is dörzsöltebb leszel. *és egy adag levest tol elé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.19 12:36:08, a következő indokkal:
Jeljavítás, jelpótlás.
-Na hogy ment? *Kérdi az idős szakács, mikor Kadar szeméből eltűnik az álom.*
-Elköltöttem a pénzt mielőtt meglett volna.
-Megesik. *Mondja mintha ez természetes volna.* -És most?
-Most adjon valamit.
-Pénz van?
-Rablás van. *Az öreg egészen kivirul.*
-Na és ha mérget adok? *Látva a fiú megdöbbenését csak annyit mond még:* ne aggódj, az én koromban már te is dörzsöltebb leszel. *és egy adag levest tol elé.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.19 12:36:08, a következő indokkal:
Jeljavítás, jelpótlás.
1296. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 21:11:07
Üzenet elküldve: 2014-06-18 21:11:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
// Forgatag //
*Dren fáradt és éhes. Este nem engedték megpihenni sehol és az utcán rátámadt egy kóbor korcs. Szerencsére el tudott menekülni de, ezért most nagyon fáradt. Az éhsége pedig megérthető hisz utoljára tegnap reggel evett. A piac tökéletes arra, hogy jól megtömje a hasát és a zsebeit. Ahogy a kofák közt járkál meglát egy alakot aki elég jó célpontnak néz ki. Csak úgy nézelődik és egy nagy zsákot cipel a hátán. Dren hát a tömegben mögé oson és a keze megindul a másik erszénye felé. Alattomos módja a pénzszerzésnek de, a szükség nagy úr. Dren pedig mostanság főként a szükség rabszolgája ha lehet ilyet mondani.*
*Dren fáradt és éhes. Este nem engedték megpihenni sehol és az utcán rátámadt egy kóbor korcs. Szerencsére el tudott menekülni de, ezért most nagyon fáradt. Az éhsége pedig megérthető hisz utoljára tegnap reggel evett. A piac tökéletes arra, hogy jól megtömje a hasát és a zsebeit. Ahogy a kofák közt járkál meglát egy alakot aki elég jó célpontnak néz ki. Csak úgy nézelődik és egy nagy zsákot cipel a hátán. Dren hát a tömegben mögé oson és a keze megindul a másik erszénye felé. Alattomos módja a pénzszerzésnek de, a szükség nagy úr. Dren pedig mostanság főként a szükség rabszolgája ha lehet ilyet mondani.*
1295. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 20:56:36
Üzenet elküldve: 2014-06-18 20:56:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Forgatag //
* Faelon nyugodt léptekkel sétál a piactérre. Noha a tömeg nem épp kedvére való, sosem szerette az ehhez hasonló forgatagot, valamiért emberek hangját hallani kicsit kellemesebb az előző hetek csendjéhez képest. Az erdő felől érkezett Artheniorba, mégsem mondható fáradtnak, hiszen még a város előtt volt ideje aludni, és a szerencsének köszönhetően még egy vadragut is sikerül összehoznia magának. Így hát frissen, üdén, a hátán egy nagyobb zsákkal, melyben vértezetét cipeli, vág most át a piaci tömegen, tekintete hol jobbra, hol balra téved a kirakatokon. *
* Faelon nyugodt léptekkel sétál a piactérre. Noha a tömeg nem épp kedvére való, sosem szerette az ehhez hasonló forgatagot, valamiért emberek hangját hallani kicsit kellemesebb az előző hetek csendjéhez képest. Az erdő felől érkezett Artheniorba, mégsem mondható fáradtnak, hiszen még a város előtt volt ideje aludni, és a szerencsének köszönhetően még egy vadragut is sikerül összehoznia magának. Így hát frissen, üdén, a hátán egy nagyobb zsákkal, melyben vértezetét cipeli, vág most át a piaci tömegen, tekintete hol jobbra, hol balra téved a kirakatokon. *
1294. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-18 20:44:46
Üzenet elküldve: 2014-06-18 20:44:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//May, Ewa//
*Hogy milyen nyomot követett utoljára? Hát, nem fűlik a foga a válaszadásra, hiszen az efféle titkokat nem szokták kiteregetni, meg aztán nem árt egy kis titokzatosságot megtartani a lány előtt, elvégre még nem tudja kivel is áll pontosan szemben.*
-Az utcabál után próbáltam a Pegazusba vezető nyomot követni, de elég nehézkesen ment!
*Neveti el végül a kérdést, s talán a mondatával hoz ismét egy kis jókedvet a lányok szívébe. Nagy komédiás tud lenni, az egyszer biztos.*
-Elfként biztosan a természet közeli mágia is vonz, nem csak az íj. Tudsz indát növeszteni, ami kikötöz a fához?
*Vagy bármi máshoz. A kaján vigyor az arcán árulkodik róla, hogy ezt is hozzá gondolta. Ewa nevének jelentésére tett utalást természetesen nem hagyja szó nélkül. Kiváló lehetőség, hogy egy újabb bókot elsüssön.*
-Angyal... Találó.
*Két szó csak, mi elhagyja a száját, meg egy kellemes mosoly az arcán, mégis mély benyomást kelthet, s ezt tudja jól. Néha egy-két szó többet érhet mint száz másik. Természetesen reagál az elf lány kétértelmű kérdésére is, s csak arckifejezése jelzi, hogy a szavak mögött igenis értette a célzást.*
-A hivatásom megköveteli az alaposságot. Mindig... Megköveteli...
*Felveszi Ewa-val a szemkontaktust. Kíváncsi, hogy egy kis szemezésre miként reagál a nő.*
~De szép szeme van, te jó ég!~
-Rendben van, kísérjük el a rajzmestert.
*Egy szelíd mosollyal jutalmazza az embert is, hiszen örül annak, hogy kitüntette a lány a figyelmével. Őt is, meg az elfet is, hiszen éppen most ajánlotta fel, hogy lerajzolja a különleges fülei miatt. Kicsit viccesen hathat, ahogy a tudat alatti hiúságtól átitatva Aletai is félresöpri a szőke hajtincseit, hiszen neki is hegyes a füle, noha fattyú mivolta miatt kevésbé az, mint Ewa-nak.*
-A felvadászok nagyon hálásak a rajzolókért. Egy jó fantomkép, amit emlékezetből rajzoltok, az felér egy csodával.
*Azért valljuk be, na. Kellő hitelességgel játssza az új szakmáját annak ellenére, hogy semmi tapasztalata nincs még benne. Igazából csak elképzelte, hogy valami hasonló történhet a háttérben, s innentől már csak a magabiztos kijelentés kell ahhoz, hogy hitelesnek tűnjön. Idő közben elindul a férfi is, hogy követhesse a két hölgyet a Piactér széle felé.*
-Ha valóban a Pegazus környékén leszel, bizonyára még összefutunk. Benned kit tisztelhetünk?
*Ahogy figyelte a lányt, rájött, hogy igazából teljesen aranyos, ahogy mozog, meg ahogy beszél. Nem árthat, ha tudja a nevét is.*
-Két almát szeretnék.
*Áll meg az egyik gyümölcsös standnál, majd miután a kért javakat kifizette, tovább lépdel.*
-Éhesek vagytok?
*Nyújtja át a lányoknak az ennivalót, de ez a mozzanat bizony nem megjátszott. Ha valakivel beszélget és még kicsit szimpatikus is neki, akkor nem sajnálja a pénzét, hogy okozzon egy kevés örömet, még akkor sem, ha az illető ismeretlen.*
A hozzászólás írója (Aletai Agetkin Rilash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.18 20:48:47
*Hogy milyen nyomot követett utoljára? Hát, nem fűlik a foga a válaszadásra, hiszen az efféle titkokat nem szokták kiteregetni, meg aztán nem árt egy kis titokzatosságot megtartani a lány előtt, elvégre még nem tudja kivel is áll pontosan szemben.*
-Az utcabál után próbáltam a Pegazusba vezető nyomot követni, de elég nehézkesen ment!
*Neveti el végül a kérdést, s talán a mondatával hoz ismét egy kis jókedvet a lányok szívébe. Nagy komédiás tud lenni, az egyszer biztos.*
-Elfként biztosan a természet közeli mágia is vonz, nem csak az íj. Tudsz indát növeszteni, ami kikötöz a fához?
*Vagy bármi máshoz. A kaján vigyor az arcán árulkodik róla, hogy ezt is hozzá gondolta. Ewa nevének jelentésére tett utalást természetesen nem hagyja szó nélkül. Kiváló lehetőség, hogy egy újabb bókot elsüssön.*
-Angyal... Találó.
*Két szó csak, mi elhagyja a száját, meg egy kellemes mosoly az arcán, mégis mély benyomást kelthet, s ezt tudja jól. Néha egy-két szó többet érhet mint száz másik. Természetesen reagál az elf lány kétértelmű kérdésére is, s csak arckifejezése jelzi, hogy a szavak mögött igenis értette a célzást.*
-A hivatásom megköveteli az alaposságot. Mindig... Megköveteli...
*Felveszi Ewa-val a szemkontaktust. Kíváncsi, hogy egy kis szemezésre miként reagál a nő.*
~De szép szeme van, te jó ég!~
-Rendben van, kísérjük el a rajzmestert.
*Egy szelíd mosollyal jutalmazza az embert is, hiszen örül annak, hogy kitüntette a lány a figyelmével. Őt is, meg az elfet is, hiszen éppen most ajánlotta fel, hogy lerajzolja a különleges fülei miatt. Kicsit viccesen hathat, ahogy a tudat alatti hiúságtól átitatva Aletai is félresöpri a szőke hajtincseit, hiszen neki is hegyes a füle, noha fattyú mivolta miatt kevésbé az, mint Ewa-nak.*
-A felvadászok nagyon hálásak a rajzolókért. Egy jó fantomkép, amit emlékezetből rajzoltok, az felér egy csodával.
*Azért valljuk be, na. Kellő hitelességgel játssza az új szakmáját annak ellenére, hogy semmi tapasztalata nincs még benne. Igazából csak elképzelte, hogy valami hasonló történhet a háttérben, s innentől már csak a magabiztos kijelentés kell ahhoz, hogy hitelesnek tűnjön. Idő közben elindul a férfi is, hogy követhesse a két hölgyet a Piactér széle felé.*
-Ha valóban a Pegazus környékén leszel, bizonyára még összefutunk. Benned kit tisztelhetünk?
*Ahogy figyelte a lányt, rájött, hogy igazából teljesen aranyos, ahogy mozog, meg ahogy beszél. Nem árthat, ha tudja a nevét is.*
-Két almát szeretnék.
*Áll meg az egyik gyümölcsös standnál, majd miután a kért javakat kifizette, tovább lépdel.*
-Éhesek vagytok?
*Nyújtja át a lányoknak az ennivalót, de ez a mozzanat bizony nem megjátszott. Ha valakivel beszélget és még kicsit szimpatikus is neki, akkor nem sajnálja a pénzét, hogy okozzon egy kevés örömet, még akkor sem, ha az illető ismeretlen.*
A hozzászólás írója (Aletai Agetkin Rilash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.18 20:48:47
1293. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-17 23:33:25
Üzenet elküldve: 2014-06-17 23:33:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Ewa, Aletai//
*Valóban szerencséje lenne? Nos, úgy tűnik, az útbaigazítást illetően mindenképpen. Bólogat, még néhány „Aha”-t is elejt, míg az ezúttal is minden igényt kielégítően alapos magyarázatra figyel. Tekintetével követi is az irányt, amerre a férfi mutat, s bár még térben nem tudja hová tenni a hallottakat, azért reméli, ez alapján már sikerrel járhat.*
- Szóval a Pegazus cégér… Hát igen, azt hiszem köszönöm!
*Ismétli a hála szavát, egy ironikus, és talán még incselkedőnek is nevezhető mosoly kíséretében, hisz kissé gyanús neki, hogy értelmi képességeit ezúttal igencsak alulértékelték. Ám, mivel nem az a saját érdemein tépelődős fajta, ezen sem rágódik tovább néhány kósza gondolatnál. Már indulna is a bizonyos magokat áruló asztalka irányába, persze csak miután búcsút intett a párosnak, mikor a természet hegyes fülű leánya mellé lép, hogy felajánlja segítségét.*
- Ó, rendben!
*Elmosolyodik a kedves gesztuson, hiszen elfektől eddig nem szokott ilyen figyelmességhez, de hát…sokat kell még tapasztalnia, s úgy tűnik ezek között ilyen kellemes meglepetések is érhetik. Mivel látszólag már csak a férfi jóváhagyására várnak, egy fél lépést tesz előre, majd hátra fordul, hogy lássa, hogyan is alakulnak a dolgok. Ekkor érkezik Ewa kérdése.*
- Ha van mivel, akkor leginkább rajzolással, *fintorodik el a szén silány minőségére visszagondolva* vagy festéssel. Portrékat készítek, vásárokon, piacokon karikatúrákat, gazdag népeknek elegáns festményeket, szegényebbeknek meg ajándék vázlatokat. Egyébként már akartam is mondani, ilyen szépen hegyesedő fülpárt már régen láttam… Ha nem zavarna, egyszer szívesen megrajzolnálak!
*És valóban, nem csak légből kapott ajánlkozás, mi May száján kiszaladt. Ahogy a lányhoz beszélt, egész idő alatt, talán már túlzottan feltűnően is, az elf lét eltéveszthetetlen jegyét figyelte, ahogy a szőke fürtök között utat talál magának. Egészen megihlette, firkálhatnékját régóta kordában tartó kezei bizseregni kezdenek a gondolattól, hogy újra alkothatnak.
Ewa válaszára várva figyel és talán lassan lépdelni is elkezd, ha a társaság a Piactér pereme felé veszi az irányt, pontosan afelé a boltív felé, amin át ide érkezett.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.17 23:37:43
*Valóban szerencséje lenne? Nos, úgy tűnik, az útbaigazítást illetően mindenképpen. Bólogat, még néhány „Aha”-t is elejt, míg az ezúttal is minden igényt kielégítően alapos magyarázatra figyel. Tekintetével követi is az irányt, amerre a férfi mutat, s bár még térben nem tudja hová tenni a hallottakat, azért reméli, ez alapján már sikerrel járhat.*
- Szóval a Pegazus cégér… Hát igen, azt hiszem köszönöm!
*Ismétli a hála szavát, egy ironikus, és talán még incselkedőnek is nevezhető mosoly kíséretében, hisz kissé gyanús neki, hogy értelmi képességeit ezúttal igencsak alulértékelték. Ám, mivel nem az a saját érdemein tépelődős fajta, ezen sem rágódik tovább néhány kósza gondolatnál. Már indulna is a bizonyos magokat áruló asztalka irányába, persze csak miután búcsút intett a párosnak, mikor a természet hegyes fülű leánya mellé lép, hogy felajánlja segítségét.*
- Ó, rendben!
*Elmosolyodik a kedves gesztuson, hiszen elfektől eddig nem szokott ilyen figyelmességhez, de hát…sokat kell még tapasztalnia, s úgy tűnik ezek között ilyen kellemes meglepetések is érhetik. Mivel látszólag már csak a férfi jóváhagyására várnak, egy fél lépést tesz előre, majd hátra fordul, hogy lássa, hogyan is alakulnak a dolgok. Ekkor érkezik Ewa kérdése.*
- Ha van mivel, akkor leginkább rajzolással, *fintorodik el a szén silány minőségére visszagondolva* vagy festéssel. Portrékat készítek, vásárokon, piacokon karikatúrákat, gazdag népeknek elegáns festményeket, szegényebbeknek meg ajándék vázlatokat. Egyébként már akartam is mondani, ilyen szépen hegyesedő fülpárt már régen láttam… Ha nem zavarna, egyszer szívesen megrajzolnálak!
*És valóban, nem csak légből kapott ajánlkozás, mi May száján kiszaladt. Ahogy a lányhoz beszélt, egész idő alatt, talán már túlzottan feltűnően is, az elf lét eltéveszthetetlen jegyét figyelte, ahogy a szőke fürtök között utat talál magának. Egészen megihlette, firkálhatnékját régóta kordában tartó kezei bizseregni kezdenek a gondolattól, hogy újra alkothatnak.
Ewa válaszára várva figyel és talán lassan lépdelni is elkezd, ha a társaság a Piactér pereme felé veszi az irányt, pontosan afelé a boltív felé, amin át ide érkezett.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.17 23:37:43
1292. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-17 22:09:12
Üzenet elküldve: 2014-06-17 22:09:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Aletai, May //
* A válasz kielégítő, nem egy fejvadásszal, zsoldossal volt eddig dolga. Volt egy-két kalandja amely több kevesebb sikerrel és nem kevés összetört szívvel végződött. Mindig kereste azt aki mellette maradna de valahogy mindig egy-egy újabb kalandorba botlott aki elvarázsolta a nyarat de ahogy érkezett a tél továbbállt újabb kalandokat keresve.*
- Milyen nyomot követtél utoljára? *kérdezi érdeklődve ha már szóba került a cipős-inasnál jóval érdekesebb szakma is. A következő szavaira elmosolyodik.*
- Tényleg páratlan, általában inkább kard és mágia a megszokott, na de egy hosszú-életűtől mit vársz? *von vállat olyan természetességgel mintha a szépek népének lányai mind kötelezően íjjal a kezükben születnének. Később ismét barátságosan értékeli a bókot.*
- Anyám szerint valami olyant jelent a nevem, hogy Varázsló, vagy Angyal, vagy a kettő együtt.
* A következő szavakat Ewa nem sokat forgatja, egyszerűen, egyenesen értelmezi és már gondolkozik is azon miként tud egy fejvadász, nyomkereső kiegészíteni egy mágus, íjászt.*
- Ha úgy hozza a sors dolgozhatunk együtt.
* Egyáltalában nem zárja ki a lehetőséget már csak maga a feladat hiányzik.
Később érdeklődve hallgatja a lány és a férfi eszmecseréjét az írásra, rajzolásra vagy akár csak skiccek elkészítésére alkalmas íróeszközökről. A következő kérdést is hallja és akár válaszolhatna is ha Aletai nem volna sokkal gyorsabb nála és tökéletes, részletes útbaigazítást nem adna mire egyáltalában csak levegőt vehet az elf. Ewa elmosolyodik, szemeiben huncut fények játszanak miközben kérdez.*
- Te mindig mindent ilyen alaposan csinálsz? *na ha kellett kétértelműség ebben az egy mondatban találhat magának a félszerzet bőven és közben csak az elf kacér ibolyaszín tekintetébe kell néznie.
Elunhatta az álldogálást mert az ember nő mellé lép és barátságosan mosolyog rá.*
- Elkísérünk a piactér széléig, onnan már tényleg láthatod az utcát ami átvezet a Pegazushoz.
* Aletaira is kérdőn néz, reméli, hogy velük tart, közben megtudhatnak pár érdekes dolgot a lányról és a piactér szélén álló hirdetőoszlopokat is szemügyre vehetik.*
- És te mivel foglalkozol és honnan jöttél? *kérdezi a nőt, majd bevárja a válaszát, csak ezt követően emeli tekintetét ismét kedvesen a férfira.*
* A válasz kielégítő, nem egy fejvadásszal, zsoldossal volt eddig dolga. Volt egy-két kalandja amely több kevesebb sikerrel és nem kevés összetört szívvel végződött. Mindig kereste azt aki mellette maradna de valahogy mindig egy-egy újabb kalandorba botlott aki elvarázsolta a nyarat de ahogy érkezett a tél továbbállt újabb kalandokat keresve.*
- Milyen nyomot követtél utoljára? *kérdezi érdeklődve ha már szóba került a cipős-inasnál jóval érdekesebb szakma is. A következő szavaira elmosolyodik.*
- Tényleg páratlan, általában inkább kard és mágia a megszokott, na de egy hosszú-életűtől mit vársz? *von vállat olyan természetességgel mintha a szépek népének lányai mind kötelezően íjjal a kezükben születnének. Később ismét barátságosan értékeli a bókot.*
- Anyám szerint valami olyant jelent a nevem, hogy Varázsló, vagy Angyal, vagy a kettő együtt.
* A következő szavakat Ewa nem sokat forgatja, egyszerűen, egyenesen értelmezi és már gondolkozik is azon miként tud egy fejvadász, nyomkereső kiegészíteni egy mágus, íjászt.*
- Ha úgy hozza a sors dolgozhatunk együtt.
* Egyáltalában nem zárja ki a lehetőséget már csak maga a feladat hiányzik.
Később érdeklődve hallgatja a lány és a férfi eszmecseréjét az írásra, rajzolásra vagy akár csak skiccek elkészítésére alkalmas íróeszközökről. A következő kérdést is hallja és akár válaszolhatna is ha Aletai nem volna sokkal gyorsabb nála és tökéletes, részletes útbaigazítást nem adna mire egyáltalában csak levegőt vehet az elf. Ewa elmosolyodik, szemeiben huncut fények játszanak miközben kérdez.*
- Te mindig mindent ilyen alaposan csinálsz? *na ha kellett kétértelműség ebben az egy mondatban találhat magának a félszerzet bőven és közben csak az elf kacér ibolyaszín tekintetébe kell néznie.
Elunhatta az álldogálást mert az ember nő mellé lép és barátságosan mosolyog rá.*
- Elkísérünk a piactér széléig, onnan már tényleg láthatod az utcát ami átvezet a Pegazushoz.
* Aletaira is kérdőn néz, reméli, hogy velük tart, közben megtudhatnak pár érdekes dolgot a lányról és a piactér szélén álló hirdetőoszlopokat is szemügyre vehetik.*
- És te mivel foglalkozol és honnan jöttél? *kérdezi a nőt, majd bevárja a válaszát, csak ezt követően emeli tekintetét ismét kedvesen a férfira.*
1291. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-17 20:07:29
Üzenet elküldve: 2014-06-17 20:07:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Ewa, May//
-Én sem pont cipőinas volnék. Inkább afféle kalandor. Nyomkereső, fejvadász, zsoldos, meg ami éppen adódik.
*És ezzel igazából nem is hazudott. A fejvadászokat sokkal nagyobb becsben tartják, mint az orgyilkosokat, talán azért is, mert a fejvadász közelebb áll a "jó" oldalhoz. A fejvadásznak kijelölnek egy bűnözőt, hogy kapja el, és nem fizetnek az ártatlanok vérének kiontásáért. A nyomkereső az meg majdnem olyan, mint a kém, kisebb finomításokkal ő is az ellenség előrehaladását pásztázza.
De hisz Aletai alapvetően jó! Meg is tetszik neki az a megfogalmazás, amit az imént mondott, hogy némiképp jobb színbe tüntesse fel a szakmáját. Legtöbbször valami cseles hazugságot szokott bevetni, nem pedig a valóság eme köntösbe bújtatott részét.*
~Igazából ez a fejvadász dolog tetszik. Úgy is terveztem, hogy felhagyok a múltammal, így a képességeimet a jövőben ekképp fogom kihasználni.~
*Egy fordulatosnak szánt megfogalmazásból így lesz cél, mert bár még az elhatározása nem erős, a gondolat már megvetette a lábát a szőke elméjében, s hamarosan kirügyezik, s meghozza a termését is...*
-Akkor afféle íjász mágus vagy. Páratlan párosítás! Így tuti, hogy kapni fogsz munkát!
*Elismerően bólogat Ewa felé, aki megmondja a szőkeség számára a nevét. Már ismerik egymást. Így lesz az ismeretlenből ismerős, s aztán ki tudja merre is fonódik tovább közös életútjuk?*
-Szép neved van, ugye tudod?
*Bókol a lánynak, mert miért is ne tenné. Ha a szakmájával nem ijesztette el, akkor javítani kell az első benyomás erejét annak érdekében, hogy a beszélgetés jól alakuljon. Meg valljuk be, bizony tetszik is neki a lány, s a neve is.*
-Ami meg a közös munkát illeti... Én látok ám kapcsolatot a kettőnk által birtokolt képességek között. Jól kiegészíthetnélek.
*Mosolyodik el az utolsó mondatára, mert kétértelmű is lehet akár, ha a lány úgy értelmezi. A rajzeszközt kereső hölgyemény idő közben mellette bogarászik a piaci standon, s egy "köszönöm"-öt is elenged, de fél-elf erre már nem figyel. Túlságosan belemerült az Ewa-val folytatott diskurzusba. Persze megint a legjobb időben teszi fel a kérdését az ember, pontosan akkor, mikor Aletai kétes értelmű mondatot enged el az elf nő felé. Ilyenkor a lányok el szoktak pirulni, ha nekik is oly piszkos a fantáziájuk és kellően szerények is hozzá, vagy, ami rosszabb, hogy egy pofonnal jutalmazzák a pofátlan férfiút. Ezt persze kikerülheti Ale a feltett kérdés megválaszolásával.*
-A Pegazus! Pont onnan jövök, szerencséd van. Ott szállok meg magam is.
*És ráadásul nem is nehéz elmagyarázni, mert a férfi is a legegyszerűbb útvonalat tudja, hiszen nem régen érkezett a városba, s a kacskaringós utcákon még eltévedne.*
-Látod ott, a legelső, magokat áruló standot?
*Húzódik közelebb kicsit a lányhoz, miközben az ujjával a megjelölt helyre mutat.*
-Ha ott elfordulsz balra, akkor az út a szegénynegyeden keresztül kivisz a főtérre. Körülbelül egy fertályóra és oda is érsz, ha nem térsz le az útról.
*Bőszen bólogat, majd folytatja.*
-A főtérről már látni a fogadót, s a rajta lévő Pegazus cégér még fel is hívja rá a figyelmed.
*Bólint az emberre, majd ismét Ewa-ra néz. Vajon mond még a lány neki valamit?*
-Én sem pont cipőinas volnék. Inkább afféle kalandor. Nyomkereső, fejvadász, zsoldos, meg ami éppen adódik.
*És ezzel igazából nem is hazudott. A fejvadászokat sokkal nagyobb becsben tartják, mint az orgyilkosokat, talán azért is, mert a fejvadász közelebb áll a "jó" oldalhoz. A fejvadásznak kijelölnek egy bűnözőt, hogy kapja el, és nem fizetnek az ártatlanok vérének kiontásáért. A nyomkereső az meg majdnem olyan, mint a kém, kisebb finomításokkal ő is az ellenség előrehaladását pásztázza.
De hisz Aletai alapvetően jó! Meg is tetszik neki az a megfogalmazás, amit az imént mondott, hogy némiképp jobb színbe tüntesse fel a szakmáját. Legtöbbször valami cseles hazugságot szokott bevetni, nem pedig a valóság eme köntösbe bújtatott részét.*
~Igazából ez a fejvadász dolog tetszik. Úgy is terveztem, hogy felhagyok a múltammal, így a képességeimet a jövőben ekképp fogom kihasználni.~
*Egy fordulatosnak szánt megfogalmazásból így lesz cél, mert bár még az elhatározása nem erős, a gondolat már megvetette a lábát a szőke elméjében, s hamarosan kirügyezik, s meghozza a termését is...*
-Akkor afféle íjász mágus vagy. Páratlan párosítás! Így tuti, hogy kapni fogsz munkát!
*Elismerően bólogat Ewa felé, aki megmondja a szőkeség számára a nevét. Már ismerik egymást. Így lesz az ismeretlenből ismerős, s aztán ki tudja merre is fonódik tovább közös életútjuk?*
-Szép neved van, ugye tudod?
*Bókol a lánynak, mert miért is ne tenné. Ha a szakmájával nem ijesztette el, akkor javítani kell az első benyomás erejét annak érdekében, hogy a beszélgetés jól alakuljon. Meg valljuk be, bizony tetszik is neki a lány, s a neve is.*
-Ami meg a közös munkát illeti... Én látok ám kapcsolatot a kettőnk által birtokolt képességek között. Jól kiegészíthetnélek.
*Mosolyodik el az utolsó mondatára, mert kétértelmű is lehet akár, ha a lány úgy értelmezi. A rajzeszközt kereső hölgyemény idő közben mellette bogarászik a piaci standon, s egy "köszönöm"-öt is elenged, de fél-elf erre már nem figyel. Túlságosan belemerült az Ewa-val folytatott diskurzusba. Persze megint a legjobb időben teszi fel a kérdését az ember, pontosan akkor, mikor Aletai kétes értelmű mondatot enged el az elf nő felé. Ilyenkor a lányok el szoktak pirulni, ha nekik is oly piszkos a fantáziájuk és kellően szerények is hozzá, vagy, ami rosszabb, hogy egy pofonnal jutalmazzák a pofátlan férfiút. Ezt persze kikerülheti Ale a feltett kérdés megválaszolásával.*
-A Pegazus! Pont onnan jövök, szerencséd van. Ott szállok meg magam is.
*És ráadásul nem is nehéz elmagyarázni, mert a férfi is a legegyszerűbb útvonalat tudja, hiszen nem régen érkezett a városba, s a kacskaringós utcákon még eltévedne.*
-Látod ott, a legelső, magokat áruló standot?
*Húzódik közelebb kicsit a lányhoz, miközben az ujjával a megjelölt helyre mutat.*
-Ha ott elfordulsz balra, akkor az út a szegénynegyeden keresztül kivisz a főtérre. Körülbelül egy fertályóra és oda is érsz, ha nem térsz le az útról.
*Bőszen bólogat, majd folytatja.*
-A főtérről már látni a fogadót, s a rajta lévő Pegazus cégér még fel is hívja rá a figyelmed.
*Bólint az emberre, majd ismét Ewa-ra néz. Vajon mond még a lány neki valamit?*
1290. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:26:44
Üzenet elküldve: 2014-06-16 23:26:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Aletai Agetkin Rilash, Ewangel Nortsan//
*Úgy tűnik, nem volt elég figyelmes. A fél-elf, akit nagyhírtelen megszólítani talált, mégsem volt egyedül, bár a fél füllel elcsípett bemutatkozásból gyanítja, azért olyan hosszú ideje sem tart még ismeretsége az elf lánnyal.
Sokan a helyében fülig pirulnának, s zavartan elrebegnének néhány sajnálkozó frázist, miszerint nem akartak ők kellemetlenkedni… Ám May’iim-ot nem ebből a fából faragták, a legkevésbé sem zavartatja magát ilyen csacskaságok miatt. Sokkal inkább ragadja meg figyelmét a félszerzet vártnál alaposabb válasza. Nagy szakértelemmel és elmélyüléssel bólogat a szavakra, melyek az eshetőségeket latolgatják, tekintete közben a férfi helyett ismét a széndarabon pihen.*
- Hmm…igen, igen…
*S már vissza is teszi az asztalkára, anélkül, hogy felfedné vele célját.*
- Köszönöm!
*Mosolyodik el végül, először a lányra, majd ismét a félvérre, nyomatékosítva háláját. Valóban, utolsó utáni gondolata lenne orgyilkosként elképzelni Aletai-t, olyan könnyedén, hetykén cseveg velük… Azok a félék képzeletében valahogy mindig embert kerülő, éjszaka járó, a tömegbe inkább beolvadni, mint belőle kitűnni vágyó rosszarcúak voltak, bár elképzelhető, hogy e téren túlságosan is a rémtörténetekre hagyatkozik.*
- Egyébként nem tudjátok egész véletlenül, merre találom aaa…Pegazust? Eddig sehogyan sem sikerült belebotlanom…
*Ha már szenvedélyének nem hódolhat egy újabb csecsebecse megvételével, legalább végre érjen célba. S mi lenne a legkézenfekvőbb, ha nem épp újdonsült tanácsadóitól útbaigazítást kérni?*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 23:27:13
*Úgy tűnik, nem volt elég figyelmes. A fél-elf, akit nagyhírtelen megszólítani talált, mégsem volt egyedül, bár a fél füllel elcsípett bemutatkozásból gyanítja, azért olyan hosszú ideje sem tart még ismeretsége az elf lánnyal.
Sokan a helyében fülig pirulnának, s zavartan elrebegnének néhány sajnálkozó frázist, miszerint nem akartak ők kellemetlenkedni… Ám May’iim-ot nem ebből a fából faragták, a legkevésbé sem zavartatja magát ilyen csacskaságok miatt. Sokkal inkább ragadja meg figyelmét a félszerzet vártnál alaposabb válasza. Nagy szakértelemmel és elmélyüléssel bólogat a szavakra, melyek az eshetőségeket latolgatják, tekintete közben a férfi helyett ismét a széndarabon pihen.*
- Hmm…igen, igen…
*S már vissza is teszi az asztalkára, anélkül, hogy felfedné vele célját.*
- Köszönöm!
*Mosolyodik el végül, először a lányra, majd ismét a félvérre, nyomatékosítva háláját. Valóban, utolsó utáni gondolata lenne orgyilkosként elképzelni Aletai-t, olyan könnyedén, hetykén cseveg velük… Azok a félék képzeletében valahogy mindig embert kerülő, éjszaka járó, a tömegbe inkább beolvadni, mint belőle kitűnni vágyó rosszarcúak voltak, bár elképzelhető, hogy e téren túlságosan is a rémtörténetekre hagyatkozik.*
- Egyébként nem tudjátok egész véletlenül, merre találom aaa…Pegazust? Eddig sehogyan sem sikerült belebotlanom…
*Ha már szenvedélyének nem hódolhat egy újabb csecsebecse megvételével, legalább végre érjen célba. S mi lenne a legkézenfekvőbb, ha nem épp újdonsült tanácsadóitól útbaigazítást kérni?*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 23:27:13
1289. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:47:12
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:47:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
// Aletai //
* A férfi aki az előbb elrakta a hirdetést először csak elnéz mellette, átnéz rajta. Szemei kérdőn szegeződnek Aletainak egészen addig amíg ráébred, hogy pont hozzá szóltak. A kedves vicces válaszra elmosolyodik.*
- A cipőinas sajnos nem jó, nem rám gondoltak amikor kiragasztották ezt a hirdetést. *mondja nevető szemekkel *A félsiker kevés ha munkát keresel.* ha már ezt megvitatták vissza is kérdez.*
- És te cipős-inas vagy, vagy szeretnél lenni? *kérdése egyszerű volna de hangjában ott a kétkedés, a játékos faggatózás. Hogy pontosan miért nem hisz abban, hogy a félszerzet képes volna akár csak egy pár papucsot is összerakni nem tudja, talán leginkább a túl tiszta kezek utalhatnak arra, hogy eddig sok "igazi" munkához nem volt köze.*
- Igen, mágus volnék, vagy inkább csak leszek. *válaszol a kérdésre miközben körbefordul , körbenézve a körülöttük lévő asztalokat és falakat is valamiféle felhívás után keresgélve.
Talán fél perc miközben szeme hol a beszélgetőtársán, hol pedig a környezetén van, majd ismét vissza is ér kezdeti helyére ahol kényelmesen nekidől az imént még a falragaszt tartalmazó hirdetőrésznek. Egy lány az ujjait mutatja Aletai felé. Ewa csak a szemöldökeit húzza feljebb szemügyre véve tisztes távolból a szén minőségét. Nem annyira rossz, gondolja, bár Ewangel egyáltalában nem ért a rajzhoz szükséges felszerelésekhez.*
- Az íjászathoz régebb óta fűznek gyengéd szálak mint a mágiához. *mondja elgondolkodva, majd a kapott névért cserébe a sajátját adja.*
- Ewangel Nortsan vagyok. *szól. Nemsokára ismét elmosolyodik.*
- Nehezen tudom elképzelni, hogy közösen találjunk munkát, bár nem lehetetlen. Kíváncsi volnék rá, hogy milyen munkát is képzelsz el magadnak pontosan?
* Előbújt belőle a tanítónéni. Évek óta dolgozik a Gazdagnegyed fiataljaival, tanítja írni, olvasni számolni őket. Néha még az életre is ő próbálja felkészíteni az elkényeztetett úrficskákat.*
* A férfi aki az előbb elrakta a hirdetést először csak elnéz mellette, átnéz rajta. Szemei kérdőn szegeződnek Aletainak egészen addig amíg ráébred, hogy pont hozzá szóltak. A kedves vicces válaszra elmosolyodik.*
- A cipőinas sajnos nem jó, nem rám gondoltak amikor kiragasztották ezt a hirdetést. *mondja nevető szemekkel *A félsiker kevés ha munkát keresel.* ha már ezt megvitatták vissza is kérdez.*
- És te cipős-inas vagy, vagy szeretnél lenni? *kérdése egyszerű volna de hangjában ott a kétkedés, a játékos faggatózás. Hogy pontosan miért nem hisz abban, hogy a félszerzet képes volna akár csak egy pár papucsot is összerakni nem tudja, talán leginkább a túl tiszta kezek utalhatnak arra, hogy eddig sok "igazi" munkához nem volt köze.*
- Igen, mágus volnék, vagy inkább csak leszek. *válaszol a kérdésre miközben körbefordul , körbenézve a körülöttük lévő asztalokat és falakat is valamiféle felhívás után keresgélve.
Talán fél perc miközben szeme hol a beszélgetőtársán, hol pedig a környezetén van, majd ismét vissza is ér kezdeti helyére ahol kényelmesen nekidől az imént még a falragaszt tartalmazó hirdetőrésznek. Egy lány az ujjait mutatja Aletai felé. Ewa csak a szemöldökeit húzza feljebb szemügyre véve tisztes távolból a szén minőségét. Nem annyira rossz, gondolja, bár Ewangel egyáltalában nem ért a rajzhoz szükséges felszerelésekhez.*
- Az íjászathoz régebb óta fűznek gyengéd szálak mint a mágiához. *mondja elgondolkodva, majd a kapott névért cserébe a sajátját adja.*
- Ewangel Nortsan vagyok. *szól. Nemsokára ismét elmosolyodik.*
- Nehezen tudom elképzelni, hogy közösen találjunk munkát, bár nem lehetetlen. Kíváncsi volnék rá, hogy milyen munkát is képzelsz el magadnak pontosan?
* Előbújt belőle a tanítónéni. Évek óta dolgozik a Gazdagnegyed fiataljaival, tanítja írni, olvasni számolni őket. Néha még az életre is ő próbálja felkészíteni az elkényeztetett úrficskákat.*
1288. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-16 19:41:35
Üzenet elküldve: 2014-06-16 19:41:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Ewangel Nortsan, May'iim Nysechnys//
*Néhány másodperccel az után, hogy a papírt eltette, s kezdett volna belemerülni a piac nyújtotta lehetőségekbe, egy elf állt meg előtte, s megszólította. Kezdetben nem is jutott el a tudatáig, hogy tulajdonképpen neki szólnak, így csak kis fáziskéséssel reagál.*
-Ez speciel cipőinast keres. Végül is az inas az stimmel... Félsiker.
*Mosolyodik el, miközben felemeli a tekintetét, és akkor azért elképed egy kicsit.*
~De csinos vagy Aranyom! Hajad olyan színű, mint nekem, s a szemed is. Ez azt jelenti, hogy összeillünk.~
*Néz tengerkék szemével az elf hasonló íriszeibe. Mosolya barátságos képet fest a borostás arckifejezés mellett is.*
-Csak nem mágusinas vagy, egy ekkora íjjal?
*Bök a fejével a szebbik nem fegyvere felé, mert azért meglepő, azt meg kell hagyni. A mágusok általában hosszú, olykor-olykor még mindenféle villódzó fényű bottal szoktak az utcán sétálgatni.*
~Hogy mostanában mindig megtalálnak a szép elf lányok!~
*Ez így igaz. Eszébe jutott Tifa is, s most itt van ez a lány... Ha így folytatják, még a végén enyhül az az előítélet, ami Aletai fejében van, miszerint minden hosszúfülű pökhendi és utálja Aletait a félvérűsége miatt.
Persze, azért a fenntartások mellett mindenkinek megadja az esélyt a félelf, hogy legyen lehetősége bebizonyítani az ellenkezőjét.*
-Aletai Agetkin Rilash vagyok.
*Hajtja meg egy kicsit a fejét a félvér, hogy bemutatkozásának egy enyhe meghajlással hitelt adjon.*
-Örülök, hogy erre jártál, így kereshetjük ketten a munkát. Talán találunk valami olyat is, ami mindkettőnk számára megfelelő. Mit szólsz?
*Újra építi a kapcsolatait. Ki tudja, a nap folyamán akár lehet részük egy-két mindkettőjük számára kellemesen eltöltött órában, jelentsen ez bármilyen időtöltést is.*
~Most kivételesen nem a nyomulós taktikát vetem be.~
*Maghát a lehetőségét meg fogja keresni, ha úgy adódik, hogy közelebb kerülhessen a lányhoz, de nem célja, hogy mindenáron ezt tegye. A közös munkának persze nem sok reménye van, de azért indítószövegnek talán megfelelő volt.*
~Végülis, legalább nem kell egyedül sétálgatnom egész nap. Ilyen szép társaságot mindig szívesen látok a köreimben, akkor is, ha egy elf. Persze azért remélem, hogy nem olyan lökött, mint Tifa.~
*Gondolataiból egy újabb, ékesen csengő női hang zökkenti ki. A grafitárus előtt nézelődő lány pont az ő véleményére számít.*
-Attól függ mire kell. Ha jegyzetelni, akkor kiváló, ha írni, akkor javaslom a lúdtollat, ha pedig rajzolni vágyik, jobb minőséget ajánlok. Nem mintha nagy mester lennék effélében...
*Különleges vonzerejének tulajdonítja, hogy minden nőnemű őt találja meg, s ez sokat lendít sz egyébkéntis egekbe szökkenő önbizalmán. Első gondolata azonban nem ez.*
~Minek néznek ezek engem? Valami kócsagtollas poétának? Ha tudnák, hogy bérgyilkos vagyok...~
*Mosolyodik el, majd tekintetét ismét Ewa-ra helyezi.*
A hozzászólás írója (Aletai Agetkin Rilash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 22:16:34
*Néhány másodperccel az után, hogy a papírt eltette, s kezdett volna belemerülni a piac nyújtotta lehetőségekbe, egy elf állt meg előtte, s megszólította. Kezdetben nem is jutott el a tudatáig, hogy tulajdonképpen neki szólnak, így csak kis fáziskéséssel reagál.*
-Ez speciel cipőinast keres. Végül is az inas az stimmel... Félsiker.
*Mosolyodik el, miközben felemeli a tekintetét, és akkor azért elképed egy kicsit.*
~De csinos vagy Aranyom! Hajad olyan színű, mint nekem, s a szemed is. Ez azt jelenti, hogy összeillünk.~
*Néz tengerkék szemével az elf hasonló íriszeibe. Mosolya barátságos képet fest a borostás arckifejezés mellett is.*
-Csak nem mágusinas vagy, egy ekkora íjjal?
*Bök a fejével a szebbik nem fegyvere felé, mert azért meglepő, azt meg kell hagyni. A mágusok általában hosszú, olykor-olykor még mindenféle villódzó fényű bottal szoktak az utcán sétálgatni.*
~Hogy mostanában mindig megtalálnak a szép elf lányok!~
*Ez így igaz. Eszébe jutott Tifa is, s most itt van ez a lány... Ha így folytatják, még a végén enyhül az az előítélet, ami Aletai fejében van, miszerint minden hosszúfülű pökhendi és utálja Aletait a félvérűsége miatt.
Persze, azért a fenntartások mellett mindenkinek megadja az esélyt a félelf, hogy legyen lehetősége bebizonyítani az ellenkezőjét.*
-Aletai Agetkin Rilash vagyok.
*Hajtja meg egy kicsit a fejét a félvér, hogy bemutatkozásának egy enyhe meghajlással hitelt adjon.*
-Örülök, hogy erre jártál, így kereshetjük ketten a munkát. Talán találunk valami olyat is, ami mindkettőnk számára megfelelő. Mit szólsz?
*Újra építi a kapcsolatait. Ki tudja, a nap folyamán akár lehet részük egy-két mindkettőjük számára kellemesen eltöltött órában, jelentsen ez bármilyen időtöltést is.*
~Most kivételesen nem a nyomulós taktikát vetem be.~
*Maghát a lehetőségét meg fogja keresni, ha úgy adódik, hogy közelebb kerülhessen a lányhoz, de nem célja, hogy mindenáron ezt tegye. A közös munkának persze nem sok reménye van, de azért indítószövegnek talán megfelelő volt.*
~Végülis, legalább nem kell egyedül sétálgatnom egész nap. Ilyen szép társaságot mindig szívesen látok a köreimben, akkor is, ha egy elf. Persze azért remélem, hogy nem olyan lökött, mint Tifa.~
*Gondolataiból egy újabb, ékesen csengő női hang zökkenti ki. A grafitárus előtt nézelődő lány pont az ő véleményére számít.*
-Attól függ mire kell. Ha jegyzetelni, akkor kiváló, ha írni, akkor javaslom a lúdtollat, ha pedig rajzolni vágyik, jobb minőséget ajánlok. Nem mintha nagy mester lennék effélében...
*Különleges vonzerejének tulajdonítja, hogy minden nőnemű őt találja meg, s ez sokat lendít sz egyébkéntis egekbe szökkenő önbizalmán. Első gondolata azonban nem ez.*
~Minek néznek ezek engem? Valami kócsagtollas poétának? Ha tudnák, hogy bérgyilkos vagyok...~
*Mosolyodik el, majd tekintetét ismét Ewa-ra helyezi.*
A hozzászólás írója (Aletai Agetkin Rilash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 22:16:34
1287. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-16 19:29:40
Üzenet elküldve: 2014-06-16 19:29:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Aletai-nak ajánlva//
*A szegénynegyedben tett, kissé hosszasra nyúló kitérőjének, egy nem túl díszes, ám annál megnyugtatóbb boltív vet véget. Áthaladva rajta ugyanis végre kikeveredik az örök félhomály szűkös utcáiról, hogy a sokkal tágasabb, és ily korai órán is sokkalta vibrálóbb piactér köveire lépjen. Rengeteg az árus, a portéka, az ember, különféle népek, különféle csecsebecséit kínáló kofák hangzatos kántálása tölti be a teret, alig hagyva egy percnyi megnyugvást a bámészkodó számára. ~Ez a nekem való hely!~ nem is képes soká egyhelyben ácsorogni, úgy érzi muszáj belevetnie magát a forgatagba, ennyi magányos csatangolás után.
Tőle korántsem szokatlan módon, majd minden egyes standot megszemlél, amit szabad, megfogdos, amit kínálnak, megkóstol, amit engednek, megszagol, amire pedig elegendőnek tartja erszénye tartalmát, meg is vásárol. Teszi ezt letörhetetlen lelkesedéssel, és minden alkalommal ugyan azzal az izgalommal, mint legelőször. Hiába, nem hazudtolja meg női mivoltát, szűkös keretei között is imád vásárolni. Különösen pedig egy dolgot imád vásárolni…
Felcsillan a bájos szempár, s az eddig izgatott tekintet elbűvöltté, s egyszerre koncentrálttá is válik. Igen, megtalálta legkedvesebb foglalatosságának kellékeit is a sokféle termény/termék között. Egy rajzolásra alkalmas grafit rudakat és széndarabokat kínáló asztalkához lép sietve, hogy két kézzel nyúljon a portékáért. Bal kezének hüvelykujjával kezdi dörzsölgetni az így megszerzett darab szenet, majd az ennek eredményeként megjelent feketés foltot váratlanul a tőle nem túl messze álló fél elf felé nyújtja.*
- Szerinted érdemes megvenni? Lehetne jobb is…hmm…
*Fintorog egyet a nem túl fényes minőség láttán.
Ami azt illeti, csak néhány pillanattal ezelőtt vette észre a félszerzetet, ki kitudja milyen okból tévedt hősnőnk közvetlen közelébe. Amennyiben választ kap, szívesen eldiskurál a témában, ám, ha felelet nélkül hagyják, csak von egyet vállán, kelletlenül visszateszi szerzeményét, s tovább áll a következő standhoz.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 19:30:40
*A szegénynegyedben tett, kissé hosszasra nyúló kitérőjének, egy nem túl díszes, ám annál megnyugtatóbb boltív vet véget. Áthaladva rajta ugyanis végre kikeveredik az örök félhomály szűkös utcáiról, hogy a sokkal tágasabb, és ily korai órán is sokkalta vibrálóbb piactér köveire lépjen. Rengeteg az árus, a portéka, az ember, különféle népek, különféle csecsebecséit kínáló kofák hangzatos kántálása tölti be a teret, alig hagyva egy percnyi megnyugvást a bámészkodó számára. ~Ez a nekem való hely!~ nem is képes soká egyhelyben ácsorogni, úgy érzi muszáj belevetnie magát a forgatagba, ennyi magányos csatangolás után.
Tőle korántsem szokatlan módon, majd minden egyes standot megszemlél, amit szabad, megfogdos, amit kínálnak, megkóstol, amit engednek, megszagol, amire pedig elegendőnek tartja erszénye tartalmát, meg is vásárol. Teszi ezt letörhetetlen lelkesedéssel, és minden alkalommal ugyan azzal az izgalommal, mint legelőször. Hiába, nem hazudtolja meg női mivoltát, szűkös keretei között is imád vásárolni. Különösen pedig egy dolgot imád vásárolni…
Felcsillan a bájos szempár, s az eddig izgatott tekintet elbűvöltté, s egyszerre koncentrálttá is válik. Igen, megtalálta legkedvesebb foglalatosságának kellékeit is a sokféle termény/termék között. Egy rajzolásra alkalmas grafit rudakat és széndarabokat kínáló asztalkához lép sietve, hogy két kézzel nyúljon a portékáért. Bal kezének hüvelykujjával kezdi dörzsölgetni az így megszerzett darab szenet, majd az ennek eredményeként megjelent feketés foltot váratlanul a tőle nem túl messze álló fél elf felé nyújtja.*
- Szerinted érdemes megvenni? Lehetne jobb is…hmm…
*Fintorog egyet a nem túl fényes minőség láttán.
Ami azt illeti, csak néhány pillanattal ezelőtt vette észre a félszerzetet, ki kitudja milyen okból tévedt hősnőnk közvetlen közelébe. Amennyiben választ kap, szívesen eldiskurál a témában, ám, ha felelet nélkül hagyják, csak von egyet vállán, kelletlenül visszateszi szerzeményét, s tovább áll a következő standhoz.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.06.16 19:30:40
1286. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-16 14:35:48
Üzenet elküldve: 2014-06-16 14:35:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A piactéren lényegesen kevesebben vannak, mint amilyen tömeg szokott lenni itt nap közben. A kofák már pakolják ki portékáikat az asztalokra, melyektől reményeik szerint sikeresen meg tudnak válni, lehetőleg mihamarabb. Narrash az értékesítéshez kevésbé szereti használni ezt a helyet, bár lehet, hogy a későbbiek során nem lenne egy utolsó dolog megfontolni a dolgot, legalábbis egy próbát mindenképpen megér. Ha már itt van, megragadja az alkalmat, hogy szétnézzen a különböző portékák között, hátha talál valamit, ami felkeltené az érdeklődését, bár némi csalin kivül nem hiszi, hogy olyan sok mindenre szüksége lenne a közeljövőben, amire meg mégis, az ha minden igaz, jelenlegi tulajdonát képezi.
A kofák egyelőre nem sújtanak le a férfira a rájuk jellemző átkos pillantással, hogy nem szándékozik venni semmit a nézelődés ellenére sem, de jelenleg el vannak foglalva a mielőbbi kipakolás feladatával, elvégre minden további másodperccel csak nézelődők kereső pillantásait veszíthetik el, még ha ebből nincs is sok. Na majd egy óra múlva!*
A kofák egyelőre nem sújtanak le a férfira a rájuk jellemző átkos pillantással, hogy nem szándékozik venni semmit a nézelődés ellenére sem, de jelenleg el vannak foglalva a mielőbbi kipakolás feladatával, elvégre minden további másodperccel csak nézelődők kereső pillantásait veszíthetik el, még ha ebből nincs is sok. Na majd egy óra múlva!*
1285. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-16 11:46:02
Üzenet elküldve: 2014-06-16 11:46:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
*A piacon még most is hatalmas a nyüzsgés. Árusok, vásárlók, koldusok és úri gazdagok, még az őrség is nagy erőkkel van jelen, habár azt nem tudja miért. ~Addig jó amíg mást üldöznek.~ Gondolja magában és igyekszik a lehető leggyorsabb úton kijutni, már az is mindegy merre, azonban ekkor meglát egyet fajtársai közül, egy öreg sötételf szakácsot.*
-Ez hazai áru? *Kérdezi az öreget.*
-Az. *érkezik a válasz*, de te nyilván nem emlékezhetsz rá. *említi miután végigmérte a fiút és egy adag gombaragut csúsztat eléje.*
-Azzal ott tudsz bánni? *bök az öreg az íj felé.*
-Elboldogulok.
-Akkor talán ideje lenne használni azt a vacakot. *Az öreg egy másik stand felé biccent ahol nagy hájas kereskedő osztogatja a bizsukat.*
-Mi baja vele?
-Nekem semmi. *Válaszolja.* Van pénze, neked pénz kell, és egy jó rablás gatyába rázza az ellustult banditát. *Kadar egyszeriben megérteti a helyzetet, úgy kommunikál az öreggel mintha legalábbis a testvére volna. Indulni akar, de még egyszer utána szólnak.*
-A célpont ajándék volt, a gombáért fizetni kell.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.17 15:13:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek javítása és pótlása.
-Ez hazai áru? *Kérdezi az öreget.*
-Az. *érkezik a válasz*, de te nyilván nem emlékezhetsz rá. *említi miután végigmérte a fiút és egy adag gombaragut csúsztat eléje.*
-Azzal ott tudsz bánni? *bök az öreg az íj felé.*
-Elboldogulok.
-Akkor talán ideje lenne használni azt a vacakot. *Az öreg egy másik stand felé biccent ahol nagy hájas kereskedő osztogatja a bizsukat.*
-Mi baja vele?
-Nekem semmi. *Válaszolja.* Van pénze, neked pénz kell, és egy jó rablás gatyába rázza az ellustult banditát. *Kadar egyszeriben megérteti a helyzetet, úgy kommunikál az öreggel mintha legalábbis a testvére volna. Indulni akar, de még egyszer utána szólnak.*
-A célpont ajándék volt, a gombáért fizetni kell.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.06.17 15:13:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; jelek javítása és pótlása.
1284. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-15 22:30:32
Üzenet elküldve: 2014-06-15 22:30:32
ÚJ
![>Verner Lamas [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/2310_ember-felelf-gnom_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Rohadék //
*Hát igen, vagy akármilyen tolvaj, csaló, gyilkos üldözteti őt. Vagy mindkettőben van igazság. Verner biztosan gyilkos, biztosan tolvaj, de kivételesen most nem emiatt fut. Na de ezt elég nagy hülyeség volna elmagyarázni ennek az öregnek, főleg, miután hátranézve azt tapasztalja, hogy már az őrség is itt van. Igazából nem sok gondolkodás kell, hogy ezek után rájöjjön, mi a helyzet. Itt most minden eszére, ravaszságára, és szívtelenségére szüksége lesz.*
- Köszönöm, ha ma estére valahol az erdőben heverek átdöfött szívvel, élettelenül, az a maga lelkén szárad, mert nem segített *hadarja el alig érthetően, majd újból méretbeli előnyeit használva fel próbál átnyomulni a tömegen úgy, hogy mindig legyen közte és Erisék között valaki. Igyekszik nem túl feltűnően futni az életéért, azaz gyors sétatempóban, mintha csak simán sietős dolga lenne, mint mindenkinek a piacon. Ha szerencséje van, különösebb gond nélkül érhet át a szegénynegyedbe, és kezdheti meg aljas tervét (ha úgy tűnik, bajban van, akkor valószínűleg szintén a szegénynegyed felé fog haladni, csak épp olyan gyorsan futva, ahogyan csak a lábai bírják).*
*Hát igen, vagy akármilyen tolvaj, csaló, gyilkos üldözteti őt. Vagy mindkettőben van igazság. Verner biztosan gyilkos, biztosan tolvaj, de kivételesen most nem emiatt fut. Na de ezt elég nagy hülyeség volna elmagyarázni ennek az öregnek, főleg, miután hátranézve azt tapasztalja, hogy már az őrség is itt van. Igazából nem sok gondolkodás kell, hogy ezek után rájöjjön, mi a helyzet. Itt most minden eszére, ravaszságára, és szívtelenségére szüksége lesz.*
- Köszönöm, ha ma estére valahol az erdőben heverek átdöfött szívvel, élettelenül, az a maga lelkén szárad, mert nem segített *hadarja el alig érthetően, majd újból méretbeli előnyeit használva fel próbál átnyomulni a tömegen úgy, hogy mindig legyen közte és Erisék között valaki. Igyekszik nem túl feltűnően futni az életéért, azaz gyors sétatempóban, mintha csak simán sietős dolga lenne, mint mindenkinek a piacon. Ha szerencséje van, különösebb gond nélkül érhet át a szegénynegyedbe, és kezdheti meg aljas tervét (ha úgy tűnik, bajban van, akkor valószínűleg szintén a szegénynegyed felé fog haladni, csak épp olyan gyorsan futva, ahogyan csak a lábai bírják).*
1283. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-14 10:59:19
Üzenet elküldve: 2014-06-14 10:59:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 242
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Rovéna//
-Persze, hogy kapsz virágszálam, hisz egy ilyen szépség megérdemli! Na meg Vitéz is nagyon derékul szokott küzdeni. Kár lenne egy ilyen harcos lényért, mikor egy erős páncél sikerrel megvédené őt.
*Megint kitörni vágyik belőle egy hosszan elnyújtott, ördögi kacaj, de Rovénára való tekintettel visszatuszkolja magába ezt az átkozott érzést, s csak egy halk kuncogás szökik ki a zárt ajkakon. Amikor az apró nomád életmódot folytató éti csiga kerül terítékre mindig megejt legalább egy mosolyt az orra alatt, a semmiből előbukkanó gondolatfoszlányoknak köszönhetően. ~Kész ez a csiga... Egyszer talán megkérem, hogy gyakoroljon már velem egy keveset, és mutassa be milyen vitéz is ő.~ A harcban rettenthetetlen, és könyörtelen jószág már a kezdetektől fogva hűen követi, és védelmezi Rovét, amit eleinte Ras is furcsálló, sőt megvető tekintettel fogadott. De azóta már több fagyos hóviharon, és forró nyári Naptól megperzselt bőrön estek már át együtt, s a férfi is rájött, hogy e nélkül a daliás lovag nélkül a lány nem is önmaga lenne.*
-Azt hiszem még nem, nem láttam nőstény csigát. Nem is nagyon tanulmányoztam hogy milyük is van, mivel Éjfél még azelőtt kikapta a kezemből, és...
*Érdes, kemény tenyerével, mely olykor igazán simogató tud lenni mintha valami titkosat szeretne mondani eltakarja a szája egy részét. A szavak közelebb hajolva a buja nősténykéhez, egy nagy mosoly kíséretében suttogva hangzanak el.*
-...megette őket! De ezt semmiképpen ne mondd el Vitéznek, még mérgében lekaszabolja itt szegény madarat.
*A hétpecsétes titok felfedése után kiegyenesedik a feszes bőrrel borított nyeregbe, amin ide-oda himbálózik a lovak ügetésének köszönhetően. Nem a legkényelmesebb közlekedési módszer a lovaglás, de vitathatatlanul a leggyorsabb. Sajnos ebbe mindig belefájdul hősünk háta.*
-Ejj, de utálok lovagolni! Te meg Vitéz, vigyázz hova csúszol, mert velem gyűlik meg a bajod.
*Ezzel az ő részéről le is zárta a csigával a vitát.
Théron egy mély fújtatással torpan meg a hatalmas tömeg kellős közepén gazdája gyeplő rántására, és szépen gondozott kemény patájával a macskaköves Arthenior utcáját kezdi koptatni, amolyan lódobolással. Feszélyezteti a nagy tömeg, és ez az idegesen rángató fejéről is leolvasható. Ezért több megfélemlített vásárló, vagy piaci bámészkodó nagy ívben kerülik a hátast, és a baljóslatúan szürkébe öltözött lovasát.
Szegény eszetlen járókelő... nem tudja kinek a kedveséhez intézett épp ő ily illetlen szavakat. Sőt még mázlija sincs, hisz a fülsiketítő hangzavar ellenére is Rasdeher tisztán hallja a szitkozódást az erős csontozatú "úriember" szájából, amit az ő gondolkodásmódja nem tűr csak úgy meg. Fintorogva az emberi butaságon egy nyál tócsát készít közvetlen a férfi lába elé, és eltorzult arccal, vicsorogva kezd bele mondandójába.*
-Törődj a magad dolgával te hájas disznó! Még ebédre is undorító lennél!
*Nem szentel több szót ennek a semmirekellőnek, inkább elvégzi amiért jöttek.
Feltolja magát a nyeregben, és átveti egyik lábát a pacin, majd leugrik a talajra.*
-Édes, veszek néhány dolgot itt, aztán mehetünk tovább, jó?
*Konkrétan néhány vaskos kötélről, és egy kopott, szürke zsákról van szó. A zsák egykoron burgonya szállítására szolgált, vagyis csak egy egyszerű krumplis zsák egy apró lyukkal a tetején. Ha a férfi megpróbálná felhúzni a fejére pont ráillene. Tökéletes lesz!
A bevásárlást ennyivel el is intézte, és már indulhatnak is tovább, el a zsúfolt piacról.*
-Persze, hogy kapsz virágszálam, hisz egy ilyen szépség megérdemli! Na meg Vitéz is nagyon derékul szokott küzdeni. Kár lenne egy ilyen harcos lényért, mikor egy erős páncél sikerrel megvédené őt.
*Megint kitörni vágyik belőle egy hosszan elnyújtott, ördögi kacaj, de Rovénára való tekintettel visszatuszkolja magába ezt az átkozott érzést, s csak egy halk kuncogás szökik ki a zárt ajkakon. Amikor az apró nomád életmódot folytató éti csiga kerül terítékre mindig megejt legalább egy mosolyt az orra alatt, a semmiből előbukkanó gondolatfoszlányoknak köszönhetően. ~Kész ez a csiga... Egyszer talán megkérem, hogy gyakoroljon már velem egy keveset, és mutassa be milyen vitéz is ő.~ A harcban rettenthetetlen, és könyörtelen jószág már a kezdetektől fogva hűen követi, és védelmezi Rovét, amit eleinte Ras is furcsálló, sőt megvető tekintettel fogadott. De azóta már több fagyos hóviharon, és forró nyári Naptól megperzselt bőrön estek már át együtt, s a férfi is rájött, hogy e nélkül a daliás lovag nélkül a lány nem is önmaga lenne.*
-Azt hiszem még nem, nem láttam nőstény csigát. Nem is nagyon tanulmányoztam hogy milyük is van, mivel Éjfél még azelőtt kikapta a kezemből, és...
*Érdes, kemény tenyerével, mely olykor igazán simogató tud lenni mintha valami titkosat szeretne mondani eltakarja a szája egy részét. A szavak közelebb hajolva a buja nősténykéhez, egy nagy mosoly kíséretében suttogva hangzanak el.*
-...megette őket! De ezt semmiképpen ne mondd el Vitéznek, még mérgében lekaszabolja itt szegény madarat.
*A hétpecsétes titok felfedése után kiegyenesedik a feszes bőrrel borított nyeregbe, amin ide-oda himbálózik a lovak ügetésének köszönhetően. Nem a legkényelmesebb közlekedési módszer a lovaglás, de vitathatatlanul a leggyorsabb. Sajnos ebbe mindig belefájdul hősünk háta.*
-Ejj, de utálok lovagolni! Te meg Vitéz, vigyázz hova csúszol, mert velem gyűlik meg a bajod.
*Ezzel az ő részéről le is zárta a csigával a vitát.
Théron egy mély fújtatással torpan meg a hatalmas tömeg kellős közepén gazdája gyeplő rántására, és szépen gondozott kemény patájával a macskaköves Arthenior utcáját kezdi koptatni, amolyan lódobolással. Feszélyezteti a nagy tömeg, és ez az idegesen rángató fejéről is leolvasható. Ezért több megfélemlített vásárló, vagy piaci bámészkodó nagy ívben kerülik a hátast, és a baljóslatúan szürkébe öltözött lovasát.
Szegény eszetlen járókelő... nem tudja kinek a kedveséhez intézett épp ő ily illetlen szavakat. Sőt még mázlija sincs, hisz a fülsiketítő hangzavar ellenére is Rasdeher tisztán hallja a szitkozódást az erős csontozatú "úriember" szájából, amit az ő gondolkodásmódja nem tűr csak úgy meg. Fintorogva az emberi butaságon egy nyál tócsát készít közvetlen a férfi lába elé, és eltorzult arccal, vicsorogva kezd bele mondandójába.*
-Törődj a magad dolgával te hájas disznó! Még ebédre is undorító lennél!
*Nem szentel több szót ennek a semmirekellőnek, inkább elvégzi amiért jöttek.
Feltolja magát a nyeregben, és átveti egyik lábát a pacin, majd leugrik a talajra.*
-Édes, veszek néhány dolgot itt, aztán mehetünk tovább, jó?
*Konkrétan néhány vaskos kötélről, és egy kopott, szürke zsákról van szó. A zsák egykoron burgonya szállítására szolgált, vagyis csak egy egyszerű krumplis zsák egy apró lyukkal a tetején. Ha a férfi megpróbálná felhúzni a fejére pont ráillene. Tökéletes lesz!
A bevásárlást ennyivel el is intézte, és már indulhatnak is tovább, el a zsúfolt piacról.*
1282. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-13 22:18:54
Üzenet elküldve: 2014-06-13 22:18:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
* A piacon tör utat a nézelődő vásárlók közt, hogy kövesse a három ismeretlen alakot, akiket a Temetőben látott. Régi trükkök, régi taktikák.
Megfordul az egyik magasabb alak, hogy körbenézhessen, nehogy kövessék őket. Mondhatni, az árny gyermekei, akárcsak a törpe maga. A pillantást, mit rávetaz ismeretlen, úgyesen hárítja azzal, hogy odamegy az egyik standhoz, és nézelődni kezd. Viszon most már tudja, hogy túl indiszkrét volt az előbb.*
~ Itt az idő, hogy egy orvgyilkos azt tegye, amiben jó vala~* Gondolja merészen, de terveit, amiket a sötétben szövöget, megzavarja a női orvgyilkos lépése. tnyújt egy papírcetlit a társainak, és a gazdagnegyed fele teszi útját tovább.
A törpe teljesen elbizonytalanodik, de gyorsan mérlegeli is a helyzetet.*
~ Ha a nőt követni vélem, talán egyszerűbb lesz a dolgom, mint a két balgával, de ha őket vélem inkább követni, talán nagyobb előnyre tehetek szert.~* A nő irányába indul meg, persze csak diszkréten. Nem lesz sokáig sikeres a terve, ugyanis a hölgy észreveszi , hogy követik, mivel egy orvgyilkos tudhat pár dolgot. A törpének viszont nem tűnik fel ez az apró, mégis igen lényeges tény. Egy lehetőség, egy áldozat, egy válasz, és talán a jövő kulcsa.*
Megfordul az egyik magasabb alak, hogy körbenézhessen, nehogy kövessék őket. Mondhatni, az árny gyermekei, akárcsak a törpe maga. A pillantást, mit rávetaz ismeretlen, úgyesen hárítja azzal, hogy odamegy az egyik standhoz, és nézelődni kezd. Viszon most már tudja, hogy túl indiszkrét volt az előbb.*
~ Itt az idő, hogy egy orvgyilkos azt tegye, amiben jó vala~* Gondolja merészen, de terveit, amiket a sötétben szövöget, megzavarja a női orvgyilkos lépése. tnyújt egy papírcetlit a társainak, és a gazdagnegyed fele teszi útját tovább.
A törpe teljesen elbizonytalanodik, de gyorsan mérlegeli is a helyzetet.*
~ Ha a nőt követni vélem, talán egyszerűbb lesz a dolgom, mint a két balgával, de ha őket vélem inkább követni, talán nagyobb előnyre tehetek szert.~* A nő irányába indul meg, persze csak diszkréten. Nem lesz sokáig sikeres a terve, ugyanis a hölgy észreveszi , hogy követik, mivel egy orvgyilkos tudhat pár dolgot. A törpének viszont nem tűnik fel ez az apró, mégis igen lényeges tény. Egy lehetőség, egy áldozat, egy válasz, és talán a jövő kulcsa.*
1281. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-06-13 20:23:46
Üzenet elküldve: 2014-06-13 20:23:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Rasdeher//
*Lassanként teljesen kizárja a környezetében lévő, zavaró elemeket. A kovácsműhely felől érkező fémes kongás, kalapácscsattogás hangjai mintha elhalkulnának körülötte, és hamarosan már a nehéz, acélos szag, ami az erdő illatát elnyomja, már nem is tűnik olyan zavarónak. Pedig semmi nem változik, és talán csak néhány perc telt el. Kívülről semmi. Ám a lány mostanra teljesen fellelkesült, és örömmel hallgatja a pozitív választ, amit párja intéz felé.*
- Tényleg, tényleg kapni fogok?! Jaj, de jó! Köszönöm Rasti! *örömködik, és a nagy boldogságban észre sem veszi, hogy lassan elbaktatnak a műhely mellett, és a piactéren kötnek ki. Még mindig az előbbi dolgokkal van lefoglalva.*
- Vitéz már így is nagyon délceg csigafiú! Bár egy tüskés vértezet a házán kifejezetten jól állna neki. Vajon a nőstény csigák is elalélnak az egyenruhától? Akkor minden bizonnyal nyerő volna náluk. Rasti, te láttál már nőstény csigát? Vitéz, neked mi a zsánered? *Nagy, barna szemei ekkor az állatkára pillantanak, aki épp a hasára próbál átcsusszanni az övről, melyre mostanra már egész hosszú, fényes csíkot rajzolt.*
-Ej Vitéz, te kis betyár! Hát merre mész? Hova ez a nagy sietség, hmm? Na, hát ezt nem lehet ám csak így, Rastival kell szembenézned, mint férfi a férfival! Jól mondom, Szerelmem? Jé, egy piac! *Ahogy a férfira emeli tekintetét, feltűnik neki, hogy közvetlenül előttük kofák sokasága, mindenféle áruval és a városiak tömege zúgolódik. Nehéz elhinni, hogy ez eddig fel sem tűnt Rovénának, hisz a hangzavar amit keltenek, minden bizonnyal néhány utcával odébb is hallható. Őt azonban jobban lekötötte saját csacsogása. Elvégre ehhez nagyon jól ért. Beszélni, versbe szedni, megénekelni, még akár táncol is rá! Most azonban nem ennek van itt az ideje.
Óvatosan halad előre hátasán, és hogy az állat nyugodt maradjon, olykor megsimogatja, megpaskolja erős nyakát. Kedvese kérésére megállítja a mént, és kissé felemelkedik a nyeregbe, körbepislogva, ameddig ellát a hömpölygő tömegen át. A férfi szavaira széles mosoly húzódik arcára, és dallamosan csengő nevetéssel felkacag.*
- Én nem félek holmi emberevőktől! Talán te igen, Rasdeher? *vigyorog a férfira, kissé incselkedő pillantásokat verve rá.*
- Egyébként igen. Úgy vélem, az irány teljesen helytálló. A jelek szerint egy piac kellős közepén állunk, mindenki legnagyobb örömére, ugye?! *szavai kissé eltérnek eredeti céljuktól, miközben egy köpcös, tekintélyes hassal rendelkező alak oldalaz el a lova mellett, halkan szitkozódva, amiért lovaikkal épp a tömeg közepén állnak meg. Száján az eddigiektől nagyban eltérő, már-már baljóslatú somolygás ül meg, ahogyan ezt a fél mondatot az idegen felé intézi. Az gyorsan végigméri a furcsa párost, miközben ajkait összeszorítja, s végül inkább némán elvegyül a sokaságban. Így Rové többet nem is törődik vele, visszafordul párjához, újra azzal az ártatlan, szeretetteljes arckifejezéssel.*
-Tehát, minden körülmény azt sugallja, hogy a piacon kötöttünk ki. Biztos akad a közelben egy fogadó, valahol arra! És ugyanabba az irányba talán azt is megleljük, amiért érkeztünk. *Mutat arra, amerre a gazdagok negyedét, míves villáit sejti.*
És te is tudod Kedves, nekem jó érzékem van az ilyesmihez. Igaz, hogy az van? *az utolsó kérdést már csak azért teszi hozzá, hogy megerősítést kapjon a férfitól, amolyan dicséret formájában. Mert a dicséretet mindenki szereti, nem? Hát de. Legalább is ő egész biztosan.*
*Lassanként teljesen kizárja a környezetében lévő, zavaró elemeket. A kovácsműhely felől érkező fémes kongás, kalapácscsattogás hangjai mintha elhalkulnának körülötte, és hamarosan már a nehéz, acélos szag, ami az erdő illatát elnyomja, már nem is tűnik olyan zavarónak. Pedig semmi nem változik, és talán csak néhány perc telt el. Kívülről semmi. Ám a lány mostanra teljesen fellelkesült, és örömmel hallgatja a pozitív választ, amit párja intéz felé.*
- Tényleg, tényleg kapni fogok?! Jaj, de jó! Köszönöm Rasti! *örömködik, és a nagy boldogságban észre sem veszi, hogy lassan elbaktatnak a műhely mellett, és a piactéren kötnek ki. Még mindig az előbbi dolgokkal van lefoglalva.*
- Vitéz már így is nagyon délceg csigafiú! Bár egy tüskés vértezet a házán kifejezetten jól állna neki. Vajon a nőstény csigák is elalélnak az egyenruhától? Akkor minden bizonnyal nyerő volna náluk. Rasti, te láttál már nőstény csigát? Vitéz, neked mi a zsánered? *Nagy, barna szemei ekkor az állatkára pillantanak, aki épp a hasára próbál átcsusszanni az övről, melyre mostanra már egész hosszú, fényes csíkot rajzolt.*
-Ej Vitéz, te kis betyár! Hát merre mész? Hova ez a nagy sietség, hmm? Na, hát ezt nem lehet ám csak így, Rastival kell szembenézned, mint férfi a férfival! Jól mondom, Szerelmem? Jé, egy piac! *Ahogy a férfira emeli tekintetét, feltűnik neki, hogy közvetlenül előttük kofák sokasága, mindenféle áruval és a városiak tömege zúgolódik. Nehéz elhinni, hogy ez eddig fel sem tűnt Rovénának, hisz a hangzavar amit keltenek, minden bizonnyal néhány utcával odébb is hallható. Őt azonban jobban lekötötte saját csacsogása. Elvégre ehhez nagyon jól ért. Beszélni, versbe szedni, megénekelni, még akár táncol is rá! Most azonban nem ennek van itt az ideje.
Óvatosan halad előre hátasán, és hogy az állat nyugodt maradjon, olykor megsimogatja, megpaskolja erős nyakát. Kedvese kérésére megállítja a mént, és kissé felemelkedik a nyeregbe, körbepislogva, ameddig ellát a hömpölygő tömegen át. A férfi szavaira széles mosoly húzódik arcára, és dallamosan csengő nevetéssel felkacag.*
- Én nem félek holmi emberevőktől! Talán te igen, Rasdeher? *vigyorog a férfira, kissé incselkedő pillantásokat verve rá.*
- Egyébként igen. Úgy vélem, az irány teljesen helytálló. A jelek szerint egy piac kellős közepén állunk, mindenki legnagyobb örömére, ugye?! *szavai kissé eltérnek eredeti céljuktól, miközben egy köpcös, tekintélyes hassal rendelkező alak oldalaz el a lova mellett, halkan szitkozódva, amiért lovaikkal épp a tömeg közepén állnak meg. Száján az eddigiektől nagyban eltérő, már-már baljóslatú somolygás ül meg, ahogyan ezt a fél mondatot az idegen felé intézi. Az gyorsan végigméri a furcsa párost, miközben ajkait összeszorítja, s végül inkább némán elvegyül a sokaságban. Így Rové többet nem is törődik vele, visszafordul párjához, újra azzal az ártatlan, szeretetteljes arckifejezéssel.*
-Tehát, minden körülmény azt sugallja, hogy a piacon kötöttünk ki. Biztos akad a közelben egy fogadó, valahol arra! És ugyanabba az irányba talán azt is megleljük, amiért érkeztünk. *Mutat arra, amerre a gazdagok negyedét, míves villáit sejti.*
És te is tudod Kedves, nekem jó érzékem van az ilyesmihez. Igaz, hogy az van? *az utolsó kérdést már csak azért teszi hozzá, hogy megerősítést kapjon a férfitól, amolyan dicséret formájában. Mert a dicséretet mindenki szereti, nem? Hát de. Legalább is ő egész biztosan.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10212-10231