Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 453 (9041. - 9060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9060. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-04 20:54:42
Üzenet elküldve: 2021-02-04 20:54:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
*A fondorlattal kicsalt meghívásba legszívesebben egyből beleegyezne. A finom étel és a kényelmes ágy ígérete igencsak hívogató, az csak ráadás lenne, hogy egyelőre mindez egy petákjába se kerülne. Ám a legkevésbé sem szeretné, ha az elf valamiféle élősködőnek nézné, így is épp eleget tett már a kedvéért. Tart tőle, hogy csupán az aljas sarokba szorításból próbál menekülni udvariaskodásával, s valójában arra vár, hogy a félvér finoman elutasítsa.*
-Dehogy zavar, kedvemre való a társasága.
*Mosolyodik el biztatóan, de aztán kissé félénkebb hangon kezd puhatolózni, hogy megbizonyosodhasson róla, magában szőtt elmélete vajon valósnak bizonyul-e.*
-Biztosan nem lennék a terhére, Drameiloten?
*Pillant fel a férfira, közben hosszúkás füle mögé simít egy szőke tincset, amit konokul kapkod a szellő.*
-Annyi mindent tett már értem, fogalmam sincs hogyan tudnám meghálálni.
*Aly épp elveszni látszik a ruhavásárlás bűnös élvezeteiben. Derűsen szemléli kifizetett darabjait, szinte már alig várja, hogy felölthesse őket. Teljesen elkerüli hát a figyelmét az elf vételezése, illetődve veszi hát kezébe az ajándékba vásárolt kesztyűt.*
-Milyen kedves magától!
*Azzal a lendülettel hálásan lehel is egy apró csókot a mágus arcára lelkesedésében majd fel is húzza baljára az egyiket, s mozgatni kezdi ujjait, hogy szemrevételezhesse, megfelelő méretű-e.*
-Igazán nem kellett volna, köszönöm!
*Azzal másik hűvös kezére is felölti a pár megmaradt részét, jól láthatóan örül a meglepetésnek.*
-És most merre?
*A fondorlattal kicsalt meghívásba legszívesebben egyből beleegyezne. A finom étel és a kényelmes ágy ígérete igencsak hívogató, az csak ráadás lenne, hogy egyelőre mindez egy petákjába se kerülne. Ám a legkevésbé sem szeretné, ha az elf valamiféle élősködőnek nézné, így is épp eleget tett már a kedvéért. Tart tőle, hogy csupán az aljas sarokba szorításból próbál menekülni udvariaskodásával, s valójában arra vár, hogy a félvér finoman elutasítsa.*
-Dehogy zavar, kedvemre való a társasága.
*Mosolyodik el biztatóan, de aztán kissé félénkebb hangon kezd puhatolózni, hogy megbizonyosodhasson róla, magában szőtt elmélete vajon valósnak bizonyul-e.*
-Biztosan nem lennék a terhére, Drameiloten?
*Pillant fel a férfira, közben hosszúkás füle mögé simít egy szőke tincset, amit konokul kapkod a szellő.*
-Annyi mindent tett már értem, fogalmam sincs hogyan tudnám meghálálni.
*Aly épp elveszni látszik a ruhavásárlás bűnös élvezeteiben. Derűsen szemléli kifizetett darabjait, szinte már alig várja, hogy felölthesse őket. Teljesen elkerüli hát a figyelmét az elf vételezése, illetődve veszi hát kezébe az ajándékba vásárolt kesztyűt.*
-Milyen kedves magától!
*Azzal a lendülettel hálásan lehel is egy apró csókot a mágus arcára lelkesedésében majd fel is húzza baljára az egyiket, s mozgatni kezdi ujjait, hogy szemrevételezhesse, megfelelő méretű-e.*
-Igazán nem kellett volna, köszönöm!
*Azzal másik hűvös kezére is felölti a pár megmaradt részét, jól láthatóan örül a meglepetésnek.*
-És most merre?
9059. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-03 22:46:46
Üzenet elküldve: 2021-02-03 22:46:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
* A kérdésre elgondolkodik, de csak egy pillanatra, mielőtt bólintana. *
- Azt hiszem, hogy méltányos lenne, ha a városi túránkat a birtokomon eltöltött vacsorával zárnánk, amennyiben nem zavarja, hogy egész nap el kell viseljen. * Teszi meg az invitálást, majd siet leszögezni néhány, vagyis jelen esetben egy dolgot. *
- Természetesen, a vacsora után célszerű lehet nálam eltöltse az éjszakát is, a tágas vendégszobák egyikében kényelmesen térhet majd nyugovóra, amennyiben nem veszi tolakodásnak. Nem tudnék nyugodtan aludni, ha attól kellene tartanom, hogy éjnek évadján, a sötétedésben indul vissza a városba. Az utak komoly veszélyeket rejtenek, amikkel nem célszerű este szembe nézni.
* Magyarázza el, hogy miért is gondolkodik úgy, ahogy. Ezek után persze az árusok, és az áruk kötik le figyelmét, sikerül is válasszon egy remekbe szabott kabátot, ami még a félvér tetszését is elnyeri. Örül neki, hogy a nőnek is kedvére való a kelme, utálná, ha csak azért fogadná el, hogy ne sértse meg vele a férfit. Mivel a lány nem engedi kifizetni a darabot, nem erősködik, inkább másra fordítja tekintetét. Amíg Alymeidha vásárol, addig Drameiloten is így tesz, és 157 aranyat fizet ki az egyik árusnak (Mesélő (Daidalos))
és ennek hála vissza is tér a választott ruhadarabbal. *
- Nem tudok elmenni a tény mellett, hogy ilyen hidegben mennyire fájhatnak az ujjai, kedves Alymeidha. * Szólal meg, és odatartja a lány elé a megvásárolt pár kesztyűt. *
- Ha jól becsültem meg a méretét, akkor ez passzolni fog, de a kofa biztosított róla, hogy ha túl nagy, vagy túl kicsi, akkor kicserélhetjük. Próbálja fel kérem, kedves. Ha tényleg körbe akarom vezetni a városon, akkor jobb, ha rendesen felöltözve tesszük azt, különben kellemetlen emlék lesz, amikor visszagondol rá. * Mosolyog joviálisan, és láthatóan hajthatatlan a kesztyű kérdésében. Ráadásul már meg is vette, így kár lenne minden ellenkezés. *
* A kérdésre elgondolkodik, de csak egy pillanatra, mielőtt bólintana. *
- Azt hiszem, hogy méltányos lenne, ha a városi túránkat a birtokomon eltöltött vacsorával zárnánk, amennyiben nem zavarja, hogy egész nap el kell viseljen. * Teszi meg az invitálást, majd siet leszögezni néhány, vagyis jelen esetben egy dolgot. *
- Természetesen, a vacsora után célszerű lehet nálam eltöltse az éjszakát is, a tágas vendégszobák egyikében kényelmesen térhet majd nyugovóra, amennyiben nem veszi tolakodásnak. Nem tudnék nyugodtan aludni, ha attól kellene tartanom, hogy éjnek évadján, a sötétedésben indul vissza a városba. Az utak komoly veszélyeket rejtenek, amikkel nem célszerű este szembe nézni.
* Magyarázza el, hogy miért is gondolkodik úgy, ahogy. Ezek után persze az árusok, és az áruk kötik le figyelmét, sikerül is válasszon egy remekbe szabott kabátot, ami még a félvér tetszését is elnyeri. Örül neki, hogy a nőnek is kedvére való a kelme, utálná, ha csak azért fogadná el, hogy ne sértse meg vele a férfit. Mivel a lány nem engedi kifizetni a darabot, nem erősködik, inkább másra fordítja tekintetét. Amíg Alymeidha vásárol, addig Drameiloten is így tesz, és 157 aranyat fizet ki az egyik árusnak (Mesélő (Daidalos))
és ennek hála vissza is tér a választott ruhadarabbal. *- Nem tudok elmenni a tény mellett, hogy ilyen hidegben mennyire fájhatnak az ujjai, kedves Alymeidha. * Szólal meg, és odatartja a lány elé a megvásárolt pár kesztyűt. *
- Ha jól becsültem meg a méretét, akkor ez passzolni fog, de a kofa biztosított róla, hogy ha túl nagy, vagy túl kicsi, akkor kicserélhetjük. Próbálja fel kérem, kedves. Ha tényleg körbe akarom vezetni a városon, akkor jobb, ha rendesen felöltözve tesszük azt, különben kellemetlen emlék lesz, amikor visszagondol rá. * Mosolyog joviálisan, és láthatóan hajthatatlan a kesztyű kérdésében. Ráadásul már meg is vette, így kár lenne minden ellenkezés. *
9058. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-03 21:54:29
Üzenet elküldve: 2021-02-03 21:54:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
*Vígan belekarolva Dramba lépdel ki a Pegazusból, közben figyelmesen hallgatja a másik kedélyes büszkélkedését, igazán aranyosnak találja, hogy ilyen lelkesen beszél szolgálóiról. Ritka az olyan nemes, aki ilyen nagy becsben tartja őket, az egyszer biztos.*
-Ha ilyen felvezetés után nem invitál magához vacsorára, előfordulhat, hogy neheztelni fogok magára.
*Pillant a másikra, persze nem durcásan, csak úgy derűsen, bazsalyogva. A hosszúéltű olyan alaknak tűnik, aki ad a minőségre, épp ezért nem kétkedik abban, valóban kiváló szakáccsal rendelkezik.
A tea kellemes melege még valamelyest tart, így nem kezd el rögtön vacogni a hidegben, persze orcáját alattomosan csipkedi a hűvös szellő, de nem reszket vagy húzódik közelebb a másikhoz némi meleget lopni. Sétálásuk közben kissé elbambulva szemléli az épületeket, melyek mellett elhaladnak, csak akkor zökken ki, mikor az elf valami piacot emleget, ekkor tekintete a másikét követve kúszik előre. Rögtön megcsapja orrát a hívogató illat, nagyokat is szippant belőle, legalább elnyomja kissé a tegnapról orrában maradt boraromát. Nem is szól semmit, csak ő is sietősre veszi lépteit, ahogy a férfi vezeti őt valahová, s egészen gyermeki izgalommal várja, mit is fog neki mutatni. Egy kofához érve megannyi prémes kabát és köpeny sorakozik előtte, ő pedig jól láthatóan lenyűgözve kérdi meg az árust, hogy megfoghatja-e a portékát. Lelkesen futtatja végig kezét a különböző puha és valamivel durvább szőrméken.*
-Csodaszépek.
*Szemléli őket mosolyogva, meglátva pedig a kabátot, melyet a hosszúéltű választ, egyből magához öleli a darabot.*
-Ó, hát ez gyönyörű...
*Szól, miközben elvarázsolva méregeti a prémet majd gyengéden az erszénybe nyúló kézre csap.*
-Dehogy engedem!
* Azzal át is nyújt az árusnak (Mesélő (Daidalos)) 460 aranyat. Még pár percig nézelődik a sorok között, s még egy váltás ruhát is kinéz magának, már indulásakor is tervezgette, hogy a biztonság kedvéért vásárol egyet.*
*Vígan belekarolva Dramba lépdel ki a Pegazusból, közben figyelmesen hallgatja a másik kedélyes büszkélkedését, igazán aranyosnak találja, hogy ilyen lelkesen beszél szolgálóiról. Ritka az olyan nemes, aki ilyen nagy becsben tartja őket, az egyszer biztos.*
-Ha ilyen felvezetés után nem invitál magához vacsorára, előfordulhat, hogy neheztelni fogok magára.
*Pillant a másikra, persze nem durcásan, csak úgy derűsen, bazsalyogva. A hosszúéltű olyan alaknak tűnik, aki ad a minőségre, épp ezért nem kétkedik abban, valóban kiváló szakáccsal rendelkezik.
A tea kellemes melege még valamelyest tart, így nem kezd el rögtön vacogni a hidegben, persze orcáját alattomosan csipkedi a hűvös szellő, de nem reszket vagy húzódik közelebb a másikhoz némi meleget lopni. Sétálásuk közben kissé elbambulva szemléli az épületeket, melyek mellett elhaladnak, csak akkor zökken ki, mikor az elf valami piacot emleget, ekkor tekintete a másikét követve kúszik előre. Rögtön megcsapja orrát a hívogató illat, nagyokat is szippant belőle, legalább elnyomja kissé a tegnapról orrában maradt boraromát. Nem is szól semmit, csak ő is sietősre veszi lépteit, ahogy a férfi vezeti őt valahová, s egészen gyermeki izgalommal várja, mit is fog neki mutatni. Egy kofához érve megannyi prémes kabát és köpeny sorakozik előtte, ő pedig jól láthatóan lenyűgözve kérdi meg az árust, hogy megfoghatja-e a portékát. Lelkesen futtatja végig kezét a különböző puha és valamivel durvább szőrméken.*
-Csodaszépek.
*Szemléli őket mosolyogva, meglátva pedig a kabátot, melyet a hosszúéltű választ, egyből magához öleli a darabot.*
-Ó, hát ez gyönyörű...
*Szól, miközben elvarázsolva méregeti a prémet majd gyengéden az erszénybe nyúló kézre csap.*
-Dehogy engedem!
* Azzal át is nyújt az árusnak (Mesélő (Daidalos)) 460 aranyat.
Még pár percig nézelődik a sorok között, s még egy váltás ruhát is kinéz magának, már indulásakor is tervezgette, hogy a biztonság kedvéért vásárol egyet.*
9057. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-03 17:04:59
Üzenet elküldve: 2021-02-03 17:04:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
* Békésen baktat lovacskáját a tömegben, amikor Csóka megtorpan. Előtte ugyanis egy kis szőrgombóc áll és ugatja a nagy páncélos lovat, na meg valószínűleg lovasát is. Nem lehet mindennapi látvány csillogó páncéljában, szóval elképzelhető, hogy a kutyus ezért is választotta ki célpontjául. A jelenet igazából eléggé mulatságos, mert a hátas lehajtja a fejét és megszaglássza a kis szőrpamacsot. Most már nem olyan bátor, mert rögtön bedugul. A megszagolgatás végeztével a ló prüszköl egyet, mire a kutya ijedten borul a hátára. Arelow is kihajol oldalra, hogy megnézze mi okozta a bonyodalmat. Először jobbra néz, majd balra, mert azt szeretné kideríteni, hogy kinek az ebe van éppen útban. Éppenséggel ő is kutyát venne, csak a méret nem passzol. Meg másét csak nem vinné el. Ha nem jelentkezik senki, akkor kénytelen lesz lemászni a nyeregből. Valamit csak kéne csinálni azzal a kis szőrzsákkal. Na persze meglehet, hogy még csak a közelébe sem fog jutni. Ki tudja, hogy nem fog felpattanni a kölyök és eltűnni a tömegben pont úgy, ahogyan fel is bukkant.*
* Békésen baktat lovacskáját a tömegben, amikor Csóka megtorpan. Előtte ugyanis egy kis szőrgombóc áll és ugatja a nagy páncélos lovat, na meg valószínűleg lovasát is. Nem lehet mindennapi látvány csillogó páncéljában, szóval elképzelhető, hogy a kutyus ezért is választotta ki célpontjául. A jelenet igazából eléggé mulatságos, mert a hátas lehajtja a fejét és megszaglássza a kis szőrpamacsot. Most már nem olyan bátor, mert rögtön bedugul. A megszagolgatás végeztével a ló prüszköl egyet, mire a kutya ijedten borul a hátára. Arelow is kihajol oldalra, hogy megnézze mi okozta a bonyodalmat. Először jobbra néz, majd balra, mert azt szeretné kideríteni, hogy kinek az ebe van éppen útban. Éppenséggel ő is kutyát venne, csak a méret nem passzol. Meg másét csak nem vinné el. Ha nem jelentkezik senki, akkor kénytelen lesz lemászni a nyeregből. Valamit csak kéne csinálni azzal a kis szőrzsákkal. Na persze meglehet, hogy még csak a közelébe sem fog jutni. Ki tudja, hogy nem fog felpattanni a kölyök és eltűnni a tömegben pont úgy, ahogyan fel is bukkant.*
9056. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-03 12:28:23
Üzenet elküldve: 2021-02-03 12:28:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Séta a városban//
- Kérem, ha gondolja, akár indulhatunk is. * Ajánlkozik a férfi, és amennyiben Alymeidha nem ellenkezik, úgy fel is áll, és a nőnek karját kínálva sétál ki a fogadóból. Odakint aztán válaszol a feltett kérdésre. *
- Csak a legjobbak. * Mosolyog, majd megcsóválja a fejét. * Az öreg szakácsom családja generációk óta szolgálja a családomat. Volt alkalmuk kitapasztalni az ízlésünket, és felnőni a feladathoz. Apáról fiúra, anyáról lányra száll a konyhaművészetük tudománya, és így halmozódik az évek során felhalmozott tudás, és szakértelem. Mára az egyik legkiválóbb szakácsom van Wegtorentől Lihanechig, és a fia is éppoly remek érzékkel bánik az ízekkel, és az alapanyagokkal. * Büszkélkedik a férfi, aki figyeli, hogy a kinti hidegben mennyire kezd el remegni, fázni a nő. Igyekszik kicsit szaporább léptekkel haladni a piac felé, mint első állomásuk az artheniori túra folyamán. *
- Ah, Arthenior piaca. * Szól széles mosollyal az arcán, ahogy az egyik sarkon befordulva megpillantják az említett helyszínt. *
- Mindent árulnak, ami szemnek, szájnak ingere. Jöjjön kedves, van valami, amit meg szeretnék venni. * Sürgeti a lányt, és ha amaz nem tanúsít ellenállást, akkor célirányosan az egyik árushoz vezeti. Igyekszik ügyelni arra, hogy a tömegben kifinomultan mozogjanak, ne ütközzenek össze senkivel, és természetesen sietős tempójuk sem rohanás, csak túl elhamarkodott. Ahogy megpillantja amit keres, felragyog az arca. *
- A város legkiválóbb prémje. * Mutat előre, és elengedi a lány karját, hogy két hosszabb lépéssel az árus előtt teremjen. *
- Gyönyörű szép reggelünk van, nemde? * Köszönti az árust, és elkezdi szemügyre venni a köpenyeket, kabátokat, egy szakértő szemével vizslatva. Ellenőrzi a varrásokat, az anyaghasználatot, kívül és belül is megvizsgálja az áru minőségét. *
- Azt hiszem ez passzolna magához, kedvesem. * Pillant Alymeidhára az egyik prémkabátot kiválasztva. Ezüstszürke, remekbe szabott munka, erdei farkas prémjéből készülhetett, amit gondos szakértelemmel ejtettek el, és prémjét ugyan ilyen odaadással és nagy gonddal varázsolták kiváló kabát formájába. Nem egy túldíszített nemesi darab, de bárki büszkén hordhatná, és az egyszerű tömegből könnyen kitűnhet vele. *
- Szerintem ebben nem fázna. Ha megengedi. * Teszi még hozzá, és erszényét kezdi keresni, hogy megvegye neki a ruhadarabot. *
- Kérem, ha gondolja, akár indulhatunk is. * Ajánlkozik a férfi, és amennyiben Alymeidha nem ellenkezik, úgy fel is áll, és a nőnek karját kínálva sétál ki a fogadóból. Odakint aztán válaszol a feltett kérdésre. *
- Csak a legjobbak. * Mosolyog, majd megcsóválja a fejét. * Az öreg szakácsom családja generációk óta szolgálja a családomat. Volt alkalmuk kitapasztalni az ízlésünket, és felnőni a feladathoz. Apáról fiúra, anyáról lányra száll a konyhaművészetük tudománya, és így halmozódik az évek során felhalmozott tudás, és szakértelem. Mára az egyik legkiválóbb szakácsom van Wegtorentől Lihanechig, és a fia is éppoly remek érzékkel bánik az ízekkel, és az alapanyagokkal. * Büszkélkedik a férfi, aki figyeli, hogy a kinti hidegben mennyire kezd el remegni, fázni a nő. Igyekszik kicsit szaporább léptekkel haladni a piac felé, mint első állomásuk az artheniori túra folyamán. *
- Ah, Arthenior piaca. * Szól széles mosollyal az arcán, ahogy az egyik sarkon befordulva megpillantják az említett helyszínt. *
- Mindent árulnak, ami szemnek, szájnak ingere. Jöjjön kedves, van valami, amit meg szeretnék venni. * Sürgeti a lányt, és ha amaz nem tanúsít ellenállást, akkor célirányosan az egyik árushoz vezeti. Igyekszik ügyelni arra, hogy a tömegben kifinomultan mozogjanak, ne ütközzenek össze senkivel, és természetesen sietős tempójuk sem rohanás, csak túl elhamarkodott. Ahogy megpillantja amit keres, felragyog az arca. *
- A város legkiválóbb prémje. * Mutat előre, és elengedi a lány karját, hogy két hosszabb lépéssel az árus előtt teremjen. *
- Gyönyörű szép reggelünk van, nemde? * Köszönti az árust, és elkezdi szemügyre venni a köpenyeket, kabátokat, egy szakértő szemével vizslatva. Ellenőrzi a varrásokat, az anyaghasználatot, kívül és belül is megvizsgálja az áru minőségét. *
- Azt hiszem ez passzolna magához, kedvesem. * Pillant Alymeidhára az egyik prémkabátot kiválasztva. Ezüstszürke, remekbe szabott munka, erdei farkas prémjéből készülhetett, amit gondos szakértelemmel ejtettek el, és prémjét ugyan ilyen odaadással és nagy gonddal varázsolták kiváló kabát formájába. Nem egy túldíszített nemesi darab, de bárki büszkén hordhatná, és az egyszerű tömegből könnyen kitűnhet vele. *
- Szerintem ebben nem fázna. Ha megengedi. * Teszi még hozzá, és erszényét kezdi keresni, hogy megvegye neki a ruhadarabot. *
9055. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-02-02 12:49:22
Üzenet elküldve: 2021-02-02 12:49:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
*Kisebb nézelődés után hamar meg is találja azt, amiért jött. Igazából sok dolgot kinéz magának, de jobb lesz ezeket majd listába szedni és egy kereskedőre bízni majd, viszont az egyetlen igaz szenvedélye nem tűrhet halasztást. Végtére is ennyit megengedhet magának a nagy kavarodás közepette. Egy bácsikához lép, ki egy apróbb kis helyet foglal el magának a piac sűrűjében. *
-Eeyr áldja, jó uram.
*Mondja, és nem is sokat vacilál, a választékból hamar talál olyat, ami elnyeri a tetszését. Egy szépen faragott, warg fejes pipát vesz kézbe, és kis nézelődés utána ki is fizeti a 120 aranyat neki (Mesélő (Hydra).. *
-Köszönöm!
*Nem kevés arany ugyan, legalábbis számára, de talán majd idővel tovább adhatja az új nemzedék egy tagjának, vagy ki tudja, talán egyszer a saját gyermekének, ha lesz családja valaha. *
-Eeyr áldja, jó uram.
*Mondja, és nem is sokat vacilál, a választékból hamar talál olyat, ami elnyeri a tetszését. Egy szépen faragott, warg fejes pipát vesz kézbe, és kis nézelődés utána ki is fizeti a 120 aranyat neki (Mesélő (Hydra)..
*-Köszönöm!
*Nem kevés arany ugyan, legalábbis számára, de talán majd idővel tovább adhatja az új nemzedék egy tagjának, vagy ki tudja, talán egyszer a saját gyermekének, ha lesz családja valaha. *
9054. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:50:30
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:50:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Igazából már nem lenne dolga a piacon, de azon kevés alkalmak egyike a mai, hogy élvezi a friss levegőt. Még, ha amaz csípős is egy kicsit. Így nem siet vissza a biztonságos négy fal közé. Talán még vásárol is valamit, hisz nőből van, így a felesleges aranyköltés mestereinek egyike. Kényelmesen halad, hosszú perceken keresztül zavartalan is a sétája, de legújabb kis barátja úgy tűnik kezdi magát elunni a nő karjai között. Icereg és ficereg, hiába próbálja a nő csitítani az állatot.*
- Nyughass te kis bolhás!
*Öleli is jobban keblére a kölyköt, de amaz csak a mancsaival tolja el magát. Mint valami kopó tanonc, aki kiszagolt valami érdekeset a piacon, s most muszáj, hogy utána járjon. Ez pedig nem is lenne csoda, hisz körbeöleli őket az ételek szaga, az állatok zaja és a jövő-menő városiak hangoskodása. Egy kíváncsi gyereket pedig mindez képes izgalomba hozni, főleg, ha esetükben ez éppen egy kíváncsi, s úgy néz ki csintalan kölyök kutya.*
- Na te kis...
*Morran halkan Rocha, s kap is a kisállat után, de elhibázva a bolhás már huppan is lent. Az még hagyján, hogy lepottyant, de mintha mi sem történt volna ered is meg az egyik irányba, be az egyre sűrűsödő tömeg közé.*
- A fene egyen meg. Ha ezt tudom láncot is veszek hozzád.
*Nyögi kínjában, s már veti is be magát a tömegbe, igyekezvén szemmel tartani a kölyköt. Ami pedig nem könnyű feladat, hiszen a vakarcsot nem akadályozza sem a lábak közötti közlekedés, sem az árusok asztalai alatt átverekedés. Rocha néha csak egy-egy sikkantásból tudja, hogy merre is jár a szökevény. Olyankor hirtelen irányt váltva szegődik a fehér bundás után. Most szerezte, nem igazán lenne ínyére, ha el is veszíteni ezt a kis vakarcsot, így kitartóan küzdi át magát a gyarapodó tömegben. Még pár perc és az is lehet, hogy kénytelen lesz valami feljebbvalóhoz imádkozni, hogy segítsen elkapni a kis csínytevőt.*
*Igazából már nem lenne dolga a piacon, de azon kevés alkalmak egyike a mai, hogy élvezi a friss levegőt. Még, ha amaz csípős is egy kicsit. Így nem siet vissza a biztonságos négy fal közé. Talán még vásárol is valamit, hisz nőből van, így a felesleges aranyköltés mestereinek egyike. Kényelmesen halad, hosszú perceken keresztül zavartalan is a sétája, de legújabb kis barátja úgy tűnik kezdi magát elunni a nő karjai között. Icereg és ficereg, hiába próbálja a nő csitítani az állatot.*
- Nyughass te kis bolhás!
*Öleli is jobban keblére a kölyköt, de amaz csak a mancsaival tolja el magát. Mint valami kopó tanonc, aki kiszagolt valami érdekeset a piacon, s most muszáj, hogy utána járjon. Ez pedig nem is lenne csoda, hisz körbeöleli őket az ételek szaga, az állatok zaja és a jövő-menő városiak hangoskodása. Egy kíváncsi gyereket pedig mindez képes izgalomba hozni, főleg, ha esetükben ez éppen egy kíváncsi, s úgy néz ki csintalan kölyök kutya.*
- Na te kis...
*Morran halkan Rocha, s kap is a kisállat után, de elhibázva a bolhás már huppan is lent. Az még hagyján, hogy lepottyant, de mintha mi sem történt volna ered is meg az egyik irányba, be az egyre sűrűsödő tömeg közé.*
- A fene egyen meg. Ha ezt tudom láncot is veszek hozzád.
*Nyögi kínjában, s már veti is be magát a tömegbe, igyekezvén szemmel tartani a kölyköt. Ami pedig nem könnyű feladat, hiszen a vakarcsot nem akadályozza sem a lábak közötti közlekedés, sem az árusok asztalai alatt átverekedés. Rocha néha csak egy-egy sikkantásból tudja, hogy merre is jár a szökevény. Olyankor hirtelen irányt váltva szegődik a fehér bundás után. Most szerezte, nem igazán lenne ínyére, ha el is veszíteni ezt a kis vakarcsot, így kitartóan küzdi át magát a gyarapodó tömegben. Még pár perc és az is lehet, hogy kénytelen lesz valami feljebbvalóhoz imádkozni, hogy segítsen elkapni a kis csínytevőt.*
9053. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-30 10:14:51
Üzenet elküldve: 2021-01-30 10:14:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*A férfi is elkezdi méregetni a kancát. Valóban szívós jószágnak látszik. Bár a férfi nem túlzottan ért a hátasokhoz. Ha egy hajóról lenne szó, az már teljesen más lenne, elvégre világ életében ahhoz volt szokva. Mindenesetre odalép a kupechez és kifizetMesélő (Akhilleusz)nak 303 aranyat. Az üzlet úgy tűnik megköttetett, így nincs más hátra, a férfi fel is ül a lovacska hátára. Ezt eléggé esetlenül csinálja, de végül valahogy mégis a nyeregben marad.*
- Ha gondolod indulhatunk!* Szól Karheiának, aki valószínűleg jót nevetett a férfi szerencsétlenkedésén.*
*A férfi is elkezdi méregetni a kancát. Valóban szívós jószágnak látszik. Bár a férfi nem túlzottan ért a hátasokhoz. Ha egy hajóról lenne szó, az már teljesen más lenne, elvégre világ életében ahhoz volt szokva. Mindenesetre odalép a kupechez és kifizetMesélő (Akhilleusz)nak 303 aranyat.
Az üzlet úgy tűnik megköttetett, így nincs más hátra, a férfi fel is ül a lovacska hátára. Ezt eléggé esetlenül csinálja, de végül valahogy mégis a nyeregben marad.*- Ha gondolod indulhatunk!* Szól Karheiának, aki valószínűleg jót nevetett a férfi szerencsétlenkedésén.*
9052. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-29 18:36:37
Üzenet elküldve: 2021-01-29 18:36:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 396
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//És tényleg elindulva//
*Ahogy kilépnek a fogadó ajtaján Ysanee elégedetten veszi tudomásul, hogy nem fázik. Persze arcát kicsit csípi a hideg, de a tegnap vásárolt prémkabát beváltja a hozzáfűzött reményeket, s melegen tartja a leány testének nagy részét. Ha utazásuk közben nem kezd el szakadni a hó vagy veszettül fújni a szél, nagy valószínűséggel nem lesz gond.
A kérdést hallva elgondolkodóan hümment egyet aztán sokatmondó pillantásokkal néz fel a férfira, szája sarkában sejtelmes mosoly ül. Jól láthatóan illetlen dolgok cikázhatnak a fejében, végig is néz a másikon, de természetesen nem mond semmit. A tolvajt egyedül csak a hideg tartja vissza attól, hogy mindenféle pajzán javaslatokat tegyen, mert neki bizony könnyen megjön az étvágya, ha rajta múlna -és persze ha nem kellene igyekezniük sehová- valószínűleg jó ideig nem merészkedtek volna elő a szobából.
Mindenesetre a körülményekre való tekintettel most elengedi a dolgot, s inkább gondolatait a kebles molnárasszonyra tereli.*
-Ez nem hangzik borzalmasan unalmasnak.
*Ismeri el aztán összevont szemöldökkel gondolkodik*
-Mi rímel arra, hogy csecs?
*Emeli tekintetét a bárdra, de hamar elkuncogja magát. Gondoskodóan átöleli hátulról a másikat, megdörzsöli hátát és kezét, hogy ne fázzon aztán már veti is fel a következő ötletét, széles, ravasz vigyorral.*
-Vaaaagy alattomos módon kérdezgetlek téged mindenféléről, mert úgysem hazudhatsz nekem.
*Rebegteti meg szempilláit szendén, igazából félig viccelődve, elvégre semmiképp sem szeretné, hogy kellemetlen legyen a hangulat. Ám, ha a mélységinek nincs ellenére, szívesen megtudna róla végre pár dolgot.*
//És tényleg elindulva//
*Ahogy kilépnek a fogadó ajtaján Ysanee elégedetten veszi tudomásul, hogy nem fázik. Persze arcát kicsit csípi a hideg, de a tegnap vásárolt prémkabát beváltja a hozzáfűzött reményeket, s melegen tartja a leány testének nagy részét. Ha utazásuk közben nem kezd el szakadni a hó vagy veszettül fújni a szél, nagy valószínűséggel nem lesz gond.
A kérdést hallva elgondolkodóan hümment egyet aztán sokatmondó pillantásokkal néz fel a férfira, szája sarkában sejtelmes mosoly ül. Jól láthatóan illetlen dolgok cikázhatnak a fejében, végig is néz a másikon, de természetesen nem mond semmit. A tolvajt egyedül csak a hideg tartja vissza attól, hogy mindenféle pajzán javaslatokat tegyen, mert neki bizony könnyen megjön az étvágya, ha rajta múlna -és persze ha nem kellene igyekezniük sehová- valószínűleg jó ideig nem merészkedtek volna elő a szobából.
Mindenesetre a körülményekre való tekintettel most elengedi a dolgot, s inkább gondolatait a kebles molnárasszonyra tereli.*
-Ez nem hangzik borzalmasan unalmasnak.
*Ismeri el aztán összevont szemöldökkel gondolkodik*
-Mi rímel arra, hogy csecs?
*Emeli tekintetét a bárdra, de hamar elkuncogja magát. Gondoskodóan átöleli hátulról a másikat, megdörzsöli hátát és kezét, hogy ne fázzon aztán már veti is fel a következő ötletét, széles, ravasz vigyorral.*
-Vaaaagy alattomos módon kérdezgetlek téged mindenféléről, mert úgysem hazudhatsz nekem.
*Rebegteti meg szempilláit szendén, igazából félig viccelődve, elvégre semmiképp sem szeretné, hogy kellemetlen legyen a hangulat. Ám, ha a mélységinek nincs ellenére, szívesen megtudna róla végre pár dolgot.*
9051. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-29 17:08:52
Üzenet elküldve: 2021-01-29 17:08:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 421
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//És tényleg elindulva//
* Cale bólint, és neki is élettel telibb az arca, most, hogy letudták ezeket a kellemetlen dolgokat, mint az ígérgetés, meg a viselkedés. Ettől persze kevésbé várja már az indulást, mert nem nagyon akar találkozni az elf nővel, akivel valószínűleg igen hamar fognak egymás torkának ugrani. De Ysanee olyan szépen tud rá nézni, hogy neki nem tud nemet mondani. El is indul vele, miután türelmesen megvárta, hogy összeszedje amit össze kell.
Odakint azért már összehúzza magán a kabátot, mert nincs meleg, sőt, határozottan cidris az idő. Ez persze jó ürügyet ad arra, hogy közelebb húzódjon a tolvajhoz, és kicsit lopjon a testhőjéből. Hiszen kettejük közül nem csak Ysanee enyves kezű. *
- Na és mégis mivel szórakoztassalak út közben? * Gondolkodik el, és azon ritka pillanatok egyikét élik meg, amikor a férfi semmi pajzánra nem gondol. Ennek két oka is van, az egyik a hideg, a másik, hogy elég jól csillapította étvágyát a lány az este, és a reggel folyamán. Harmadik oknak talán a korát lehetne megnevezni, na nem a fizikai, hanem a mentális fajtát. Hiába fiatal még, túl sok rossz érte az utóbbi időben. *
- Talán elkezdhetnénk írni a molnár asszpmy meséjét, aki a pataknál mosta az inget. * Utal vissza az előző estére, amikor a lógó mellű nőről beszéltek. * Már ha szeretnél részt venni az ötletelés, és a megvalósítás részében, és nem csak a kész dalt hallgatnád meg.
* Pillant szíve választottjára, aki többször bizonyította már, hogy kreatív, és vicces is tud lenni. Egy ilyen partner pedig remek társ lehet egy bormámoros ballada megírásához. Ráadásul attól se kell tartania, hogy a legendás tolvaj ellopja, és sajátjaként adja elő a művüket, hiszen, ha jól tudja, nem épp énekhangjáról vagy zenei érzékéről híres. *
//És tényleg elindulva//
* Cale bólint, és neki is élettel telibb az arca, most, hogy letudták ezeket a kellemetlen dolgokat, mint az ígérgetés, meg a viselkedés. Ettől persze kevésbé várja már az indulást, mert nem nagyon akar találkozni az elf nővel, akivel valószínűleg igen hamar fognak egymás torkának ugrani. De Ysanee olyan szépen tud rá nézni, hogy neki nem tud nemet mondani. El is indul vele, miután türelmesen megvárta, hogy összeszedje amit össze kell.
Odakint azért már összehúzza magán a kabátot, mert nincs meleg, sőt, határozottan cidris az idő. Ez persze jó ürügyet ad arra, hogy közelebb húzódjon a tolvajhoz, és kicsit lopjon a testhőjéből. Hiszen kettejük közül nem csak Ysanee enyves kezű. *
- Na és mégis mivel szórakoztassalak út közben? * Gondolkodik el, és azon ritka pillanatok egyikét élik meg, amikor a férfi semmi pajzánra nem gondol. Ennek két oka is van, az egyik a hideg, a másik, hogy elég jól csillapította étvágyát a lány az este, és a reggel folyamán. Harmadik oknak talán a korát lehetne megnevezni, na nem a fizikai, hanem a mentális fajtát. Hiába fiatal még, túl sok rossz érte az utóbbi időben. *
- Talán elkezdhetnénk írni a molnár asszpmy meséjét, aki a pataknál mosta az inget. * Utal vissza az előző estére, amikor a lógó mellű nőről beszéltek. * Már ha szeretnél részt venni az ötletelés, és a megvalósítás részében, és nem csak a kész dalt hallgatnád meg.
* Pillant szíve választottjára, aki többször bizonyította már, hogy kreatív, és vicces is tud lenni. Egy ilyen partner pedig remek társ lehet egy bormámoros ballada megírásához. Ráadásul attól se kell tartania, hogy a legendás tolvaj ellopja, és sajátjaként adja elő a művüket, hiszen, ha jól tudja, nem épp énekhangjáról vagy zenei érzékéről híres. *
9050. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-29 09:01:06
Üzenet elküldve: 2021-01-29 09:01:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 145
Játékstílus: Vakmerő
*Bredoc immár teljes felszerelésében lépdel be lassan a piacra, kicsit jól esik neki ez a fajta nyüzsgés, sok-sok gondtalan ember, mind keres vagy éppen árul valamit, bár ha úgy nézzük ők is keresnek valamit. Két kezét a háta mögött összekulcsolva halad, hol itt hol ott megállva egy-egy percre, hátha megakad a szeme valamin, amire érdemes lenne aranyat költeni. Bár alapvetően nem túl anyagias jellem, és sok csecsebecséje sincs, néhány dolgokra azért még neki is lehet szüksége. Egy jó fenőkőre, vagy egy minőségi pipára. Sajnos az övé már elég viseltes, kopott is, és egy kis repedés is akad az oldalán, nem úgy működik már, ahogy annak idején sok évvel ezelőtt. Talán szerencséje lesz és talál valamit, amivel elégedetten folytathatja útját. *
9049. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:59:59
Üzenet elküldve: 2021-01-27 20:59:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 136
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
*Szerencsére elég hamar megpillantja a boltíves bejáratot. Hiába, hogy a korai órában indult meg a frissen sültek, a meleg pékáruk, friss gyümölcsök illata már most hívogatja befelé. Még a városi tömeg is elenyésző, így azért sem kell morognia, hogy a tengernyi emberen keresztül kellene átverekednie magát. Mire a vásárlók serege elözönlik a teret, addigra reményei szerint ő már végez is. Most még inkább csak az idősebbek lézengenek, akik megszokták a koránkelést, a korai munkavégzést, őket pedig még könnyű szerrel tudja kényelmesen kerülgetni. A hideg és a tömeg amúgy sem a kedvencei, plusz egy ideje amúgy is elég mogorva hangulatában van, így ezek nem igazán állnak megfelelő összességbe. De így talán úgy fog végezni, hogy idegrendszere sem lesz megterhelve a kelleténél jobban.
Emlékszik, hogy egyik alkalommal mikor a piacot látogatta igencsak lekötötte a figyelmét a kis bolhás vakarcsok látványa. Talán nem is lenne rossz gondolat, hogy vegyen magának egy kedvencet. Nem azért, hogy legyen, aki vigyáz a házra, míg ő maga nincs otthon, hiszen nincs olyan értéke, amit féltenie kéne, a brossát leszámítva, de az meg úgy is mindig a ruháján díszeleg. Csak kellene egy barát, hogy ne legyen egyedül a négy fal között. Szerencséjére a szőrcsomók is már a piacon vannak, ezt jól hallja a vékony hangú csaholásból, így célirányosan halad is a hang felé. A választék is egész nagy, akad pár kölyök a ketrecben. Az árusnak csak biccent, s már guggol is le, hogy szemügyre vehesse a jószágokat. Persze azok nem sokat foglalkoznak vele. Jobban elvannak azzal, hogy egymást zargassák, lökdössék, a másik fülét húzzák, viszont egy, talán az összes közül a legkisebb bolhazsák letelepszik a rács mellett, s szinte rezdületlenül pillog fel a nőre. Rocha mosoly visszafojtva hunyorog a kisállatra, szinte pislogás nélkül, még fejét is oldalra billenti, mire az eb, mintha direkt utánozná szintén így tesz. A nő meglepetten fel is vonja a szemöldökeit, majd lassan átbillenti a fejét a másik oldalra, a szőrgombóc pedig le is utánozza egyből.*
- Hát fura egy figura vagy te.
*Dünnyögi kedvesen az orra alatt, mire az apróság heves farokcsóválással vakkant is egyet. A többiek vele továbbra sem foglalkoznak, csupán csak a játék hevében szaladnak neki, de azután hamar ott is hagyják.*
- Az biza'. A többiek nem is nagyon kokettá'nak vele, tessen tudni. *Szól is az árus, mire a nő kelletlenül húzza el a száját.* Ő vót a lgutolsó aki kibút az annyábó'. Látszik is, mert különbözik a többitő. Nézze meg jobban. Ezért nem sok aranyat adnak, nem viszi el senki. Az egyik füle rövidebb, mint a másik, meg a farka is kurta, meg olyan, mint a malacé. Csak a bundája szép, kesztyűnek még jó lehet.
*Rötyög is fel a férfi, s jobban megnézve való igaz. A felemás fülek, a kurta, kunkori kis farok elég furának hat, de mégis ez a furcsaság inkább különlegessé teszi a nő számára, mintsem visszataszítóvá. A bundája pedig valóban gyönyörű. Hófehér, csak a farka és a szemei körül zsemleszín a szőre. Mint aki okulárét visel.*
- Én elviszem.
*Rocha biztos benne, hogy az árus felvezetése arra volt való, hogy a nőre erőltesse a vásárlást. Pedig nem volt szükséges. A többi kutya átlagos, ez pedig itt különleges. A különleges dolgokért pedig odáig van a nő, így ez a kis bolhazsák biztos nem fog itt maradni. Fel is egyenesedik, majd minden tétovázást nélkülözve bontja le övéről erszényét.*
- De őtet is teljes áron adom. 122 arany.
*jelenti is ki határozottan, mire a nő borostyán szemei haragosan villannak a férfira.*
- Nem is vinném el kevesebbért.
*Mordul fel, s a kereskedő kezébe nyomja a leszámolt aranyakat. Pár pillanat múlva pedig már a kezei között tudhatja az izgatott kis apróságot. A köszönést mellőzve hagyja is ott az árust, majd lassan tovább indul, kezében tartva a jószágot.*
- Majd találok neked valami frappáns nevet.
*Mosolyodik el, s tovább is halad a sorok között. Itt már nagyobb a céltudatossága. A ruháknál régebben kinézett prémköpenyt veszi meg, s, hogy költsön egy kis fölöslegre is vesz még egy pár darab mécsest is otthonra. Az egész napi költekezése meg is volt. 734 arany nem kevés pénz, pedig csak egy köpenyért indult reggel, de az erszényében csilingelő aranyak hamar gazdát is cseréltek a kereskedőkkel (Mesélő (Hydra)).*
*Szerencsére elég hamar megpillantja a boltíves bejáratot. Hiába, hogy a korai órában indult meg a frissen sültek, a meleg pékáruk, friss gyümölcsök illata már most hívogatja befelé. Még a városi tömeg is elenyésző, így azért sem kell morognia, hogy a tengernyi emberen keresztül kellene átverekednie magát. Mire a vásárlók serege elözönlik a teret, addigra reményei szerint ő már végez is. Most még inkább csak az idősebbek lézengenek, akik megszokták a koránkelést, a korai munkavégzést, őket pedig még könnyű szerrel tudja kényelmesen kerülgetni. A hideg és a tömeg amúgy sem a kedvencei, plusz egy ideje amúgy is elég mogorva hangulatában van, így ezek nem igazán állnak megfelelő összességbe. De így talán úgy fog végezni, hogy idegrendszere sem lesz megterhelve a kelleténél jobban.
Emlékszik, hogy egyik alkalommal mikor a piacot látogatta igencsak lekötötte a figyelmét a kis bolhás vakarcsok látványa. Talán nem is lenne rossz gondolat, hogy vegyen magának egy kedvencet. Nem azért, hogy legyen, aki vigyáz a házra, míg ő maga nincs otthon, hiszen nincs olyan értéke, amit féltenie kéne, a brossát leszámítva, de az meg úgy is mindig a ruháján díszeleg. Csak kellene egy barát, hogy ne legyen egyedül a négy fal között. Szerencséjére a szőrcsomók is már a piacon vannak, ezt jól hallja a vékony hangú csaholásból, így célirányosan halad is a hang felé. A választék is egész nagy, akad pár kölyök a ketrecben. Az árusnak csak biccent, s már guggol is le, hogy szemügyre vehesse a jószágokat. Persze azok nem sokat foglalkoznak vele. Jobban elvannak azzal, hogy egymást zargassák, lökdössék, a másik fülét húzzák, viszont egy, talán az összes közül a legkisebb bolhazsák letelepszik a rács mellett, s szinte rezdületlenül pillog fel a nőre. Rocha mosoly visszafojtva hunyorog a kisállatra, szinte pislogás nélkül, még fejét is oldalra billenti, mire az eb, mintha direkt utánozná szintén így tesz. A nő meglepetten fel is vonja a szemöldökeit, majd lassan átbillenti a fejét a másik oldalra, a szőrgombóc pedig le is utánozza egyből.*
- Hát fura egy figura vagy te.
*Dünnyögi kedvesen az orra alatt, mire az apróság heves farokcsóválással vakkant is egyet. A többiek vele továbbra sem foglalkoznak, csupán csak a játék hevében szaladnak neki, de azután hamar ott is hagyják.*
- Az biza'. A többiek nem is nagyon kokettá'nak vele, tessen tudni. *Szól is az árus, mire a nő kelletlenül húzza el a száját.* Ő vót a lgutolsó aki kibút az annyábó'. Látszik is, mert különbözik a többitő. Nézze meg jobban. Ezért nem sok aranyat adnak, nem viszi el senki. Az egyik füle rövidebb, mint a másik, meg a farka is kurta, meg olyan, mint a malacé. Csak a bundája szép, kesztyűnek még jó lehet.
*Rötyög is fel a férfi, s jobban megnézve való igaz. A felemás fülek, a kurta, kunkori kis farok elég furának hat, de mégis ez a furcsaság inkább különlegessé teszi a nő számára, mintsem visszataszítóvá. A bundája pedig valóban gyönyörű. Hófehér, csak a farka és a szemei körül zsemleszín a szőre. Mint aki okulárét visel.*
- Én elviszem.
*Rocha biztos benne, hogy az árus felvezetése arra volt való, hogy a nőre erőltesse a vásárlást. Pedig nem volt szükséges. A többi kutya átlagos, ez pedig itt különleges. A különleges dolgokért pedig odáig van a nő, így ez a kis bolhazsák biztos nem fog itt maradni. Fel is egyenesedik, majd minden tétovázást nélkülözve bontja le övéről erszényét.*
- De őtet is teljes áron adom. 122 arany.
*jelenti is ki határozottan, mire a nő borostyán szemei haragosan villannak a férfira.*
- Nem is vinném el kevesebbért.
*Mordul fel, s a kereskedő kezébe nyomja a leszámolt aranyakat. Pár pillanat múlva pedig már a kezei között tudhatja az izgatott kis apróságot. A köszönést mellőzve hagyja is ott az árust, majd lassan tovább indul, kezében tartva a jószágot.*
- Majd találok neked valami frappáns nevet.
*Mosolyodik el, s tovább is halad a sorok között. Itt már nagyobb a céltudatossága. A ruháknál régebben kinézett prémköpenyt veszi meg, s, hogy költsön egy kis fölöslegre is vesz még egy pár darab mécsest is otthonra. Az egész napi költekezése meg is volt. 734 arany nem kevés pénz, pedig csak egy köpenyért indult reggel, de az erszényében csilingelő aranyak hamar gazdát is cseréltek a kereskedőkkel (Mesélő (Hydra)).
*
9048. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-27 13:22:50
Üzenet elküldve: 2021-01-27 13:22:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Talán hajnal lehet amikor a piactérre érkezik a hatalmas Throgg. Az árusok épp csak pakolásznak és készítik az árukát, hogy a piac nyitására elkészüljenek. Az óriás igencsak kiemelkedő látványt nyújt a tömeget mellőző területen. Néhány árus és polgár össze össze súg a háta mögött és amikor Throgg ezt észreveszi dühösen fordul hátra, hogy izzó tekintetével félelmet keltsen a szívükben. Ez valamikor sikerül valamikor nem, de más szándéka épp nincs. Annyi biztossá válik számára, hogy az élesnyelvű városiak nem lesznek a kedvencei.
Ahogy bóklászik a téren úgy hall meg egy számára furcsa beszélgetést, amely talán megoldást jelenthet a számára. Valami kereskedő állatokat akar levadászni, vagy elfogni vagy megenni vagy megsütni. Nem érti pontosan, de az általa elhangzottnak vélt szavak pont elégségesek ahhoz, hogy elinduljon a kovácsműhely irányába.*
Ahogy bóklászik a téren úgy hall meg egy számára furcsa beszélgetést, amely talán megoldást jelenthet a számára. Valami kereskedő állatokat akar levadászni, vagy elfogni vagy megenni vagy megsütni. Nem érti pontosan, de az általa elhangzottnak vélt szavak pont elégségesek ahhoz, hogy elinduljon a kovácsműhely irányába.*
9047. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-27 00:44:30
Üzenet elküldve: 2021-01-27 00:44:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 472
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Karheia örömmel nyugtázza saját vásárlását, és azt, hogy ezzel kicsit felkészültebb az útra. Ezt követően ő csendbe burkolózik, mert azt várná, hogy Torskel válasszon, aki végül kifejezi aggályait a vásárlással szemben.*
- Oh.
*Hümmög egy párat amikor szembesül a problémával.*
- Én sem vagyok sem a lovak, sem a jószágok nagy szakértője, de lássuk mit tehetünk.
*Annyi tudással nem rendelkezik, hogy ne lehessen maradéktalanul átverni ilyen téren, de annyival még igen, hogy egy igáslovat meg tudjon különböztetni egy drága, és gyors telivértől.*
- Ők úgy látom jók lennének a célra.
*Mutat Karheia három állatra is hosszú percekig tartó szemrevételezés után. Az egyikük meglehetősen hasonlít Csatanglóra, a színét leszámítva méretben, és alkatilag is majdnem megegyeznek, ebből pedig ki tud indulni a nő. Csatangló pedig egy egyszerű, megbízható jószág, nagy terhet nem bír el, és nem is kifejezetten gyors, Karheia viszont egészen megszerette már.*
- Szerintem az a kis fekete kanca megérné a pénzét. Hosszú utazásra ideális, minden másra nem nagyon, cserébe nem hiszem, hogy sokat kérnének el érte. A többi is nagyjából ugyanezt tudhatja, bár azok feltehetően nem fáradnak el olyan hamar egy termetes férfi alatt.
*Már csak méretükből fakadóan sejti ezt a mágus asszony, valahol neki mégis jobban tetszik az aprócska fekete kanca, de csak mert odavan a látszólag védelemre szoruló apró lényekért.*
*Karheia örömmel nyugtázza saját vásárlását, és azt, hogy ezzel kicsit felkészültebb az útra. Ezt követően ő csendbe burkolózik, mert azt várná, hogy Torskel válasszon, aki végül kifejezi aggályait a vásárlással szemben.*
- Oh.
*Hümmög egy párat amikor szembesül a problémával.*
- Én sem vagyok sem a lovak, sem a jószágok nagy szakértője, de lássuk mit tehetünk.
*Annyi tudással nem rendelkezik, hogy ne lehessen maradéktalanul átverni ilyen téren, de annyival még igen, hogy egy igáslovat meg tudjon különböztetni egy drága, és gyors telivértől.*
- Ők úgy látom jók lennének a célra.
*Mutat Karheia három állatra is hosszú percekig tartó szemrevételezés után. Az egyikük meglehetősen hasonlít Csatanglóra, a színét leszámítva méretben, és alkatilag is majdnem megegyeznek, ebből pedig ki tud indulni a nő. Csatangló pedig egy egyszerű, megbízható jószág, nagy terhet nem bír el, és nem is kifejezetten gyors, Karheia viszont egészen megszerette már.*
- Szerintem az a kis fekete kanca megérné a pénzét. Hosszú utazásra ideális, minden másra nem nagyon, cserébe nem hiszem, hogy sokat kérnének el érte. A többi is nagyjából ugyanezt tudhatja, bár azok feltehetően nem fáradnak el olyan hamar egy termetes férfi alatt.
*Már csak méretükből fakadóan sejti ezt a mágus asszony, valahol neki mégis jobban tetszik az aprócska fekete kanca, de csak mert odavan a látszólag védelemre szoruló apró lényekért.*
9046. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-25 13:47:04
Üzenet elküldve: 2021-01-25 13:47:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Kufárunk elunja az életét is mert, hogy senki se vesz ma semmit az is hótziherásztű. Na mindegy. Ilyen napnak is lenni kell. A kolbászból se mindig lesz kerítés ahogy a mondás tartja. Összepakolja a motyókáját tündérünk és felmálházza Mandot. Az ölebnek is eladható hátas szépen tűri mint egy jó igás jószág.*
- Na ma is fuccsos az üzlet úgyhogy sipirc tovább Mandokám. Megyünk bizencelni a dagonyavárosba.
*Hórukk. Fenn is van kufárunk a megtermett hátaseben. Meglendíti a gyeplőt és mint a vadász ölebek rajtol el Mandoka. Kufárunk alig győz kapaszkodni. Majdhogynem kopaszodik ekkora szélben. Lényeg a lényeg. Elindultak. A néhai elitnegyed vagy a mostani romtábor vagy mi a szesz helyzet felé iramkodnak. Pironkodik is kufárunk a nagy szélbe de úgy kapaszkodik mint bolha a gazdájába.*
- Na ma is fuccsos az üzlet úgyhogy sipirc tovább Mandokám. Megyünk bizencelni a dagonyavárosba.
*Hórukk. Fenn is van kufárunk a megtermett hátaseben. Meglendíti a gyeplőt és mint a vadász ölebek rajtol el Mandoka. Kufárunk alig győz kapaszkodni. Majdhogynem kopaszodik ekkora szélben. Lényeg a lényeg. Elindultak. A néhai elitnegyed vagy a mostani romtábor vagy mi a szesz helyzet felé iramkodnak. Pironkodik is kufárunk a nagy szélbe de úgy kapaszkodik mint bolha a gazdájába.*
9045. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:51:42
Üzenet elküldve: 2021-01-25 12:51:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
*Már szinte teljesen lejárták a lábukat és a kicsiken is úrrá lesz a fáradtság. Az evés gondolata sem tud több erőt előhalászni benne, pedig aztán enni nagyon szeret. A gyerekek ehhez képest nagyon felélénkülnek, mikor az ételről esik szó, na meg, hogy mit is ennének. Egymás után halmozzák a jobbnál jobb, talán eddig csak hallomásból ismert ételeket.*
-Lichaneki báránybordát! Szűzpecsenyét barackkal! Meg narancsot! Aputól hallottuk, hogy a kikötőben néha láda számra állnak. *Adja elő a kisfiú, mint valami tündérmesét. Elég nagyra kerekednek a szemei, kicsit felébred mert nem erre számított. A kislány még rá is kontráz.*
- Wargcombit kicsirépával! *Mert érződik, hogy ő is szeretne valami nagyot mondani.*
-Jóóól van… jóól van, akkor krumplileves lesz. *Csapja le az egész témát, mert a végén még túlságosan is elszállnak itt a dolgok, aztán nem fogja tudni kézben tartani. Nem is messze megáll egy zöldségáru parasztnál és vesz gyökérzöldségeket, krumplit, káposztát és szépen beleteszi a zsákjába. A következő bódénál vesz egy nagy, kerek rozskenyeret is. Már csak még egy hozzávalóra van szüksége, viszont a henteshez nem viszi be a gyerekeket, megkéri Kelazt, hogy vigyázzon addig rájuk míg megveszi a húsos csontot. Abból készül ugyanis a legjobb leves, amit ismer. Az árusoknál Mesélő (Akhilleusz) otthagy összesen 22 aranyat a dolgokért. *
-Na ebből elleszünk egy darabig. *Emeli meg elégedetten a zsákot, amibe a dolgokat rétegezte, majd úgy dönt, talán inkább mégis jobban járnának, gyorsabban hazaérnének, ha a férfi hozná helyette. Aztán meg, ha már itt van úgyis.*
-Kelaz, hoznád, ha nem gond. *Tartja oda a zsák végét, hogy elvegye tőle. Ha elveszi, ha nem, már indulnak is kifelé, a kis Kriza szinte már a karján lóg a fáradtságtól, amikor hallja, hogy nagyon szimatol valamit a levegőben. Éppen akkor érnek oda az egyik standhoz, ahol valami fánkfélét sütnek ki, jó bő olajban. A kislány ránéz, de nem mer szólni, talán már megszokta, hogy abból úgyse kapnak. Nagyot sóhajt, majd ott is megáll és a maradék aprópénzén vesz a két gyereknek egyet- egyet az édességből.*
-De most már hazamegyünk… *Morogja érces hangon.*
*Már szinte teljesen lejárták a lábukat és a kicsiken is úrrá lesz a fáradtság. Az evés gondolata sem tud több erőt előhalászni benne, pedig aztán enni nagyon szeret. A gyerekek ehhez képest nagyon felélénkülnek, mikor az ételről esik szó, na meg, hogy mit is ennének. Egymás után halmozzák a jobbnál jobb, talán eddig csak hallomásból ismert ételeket.*
-Lichaneki báránybordát! Szűzpecsenyét barackkal! Meg narancsot! Aputól hallottuk, hogy a kikötőben néha láda számra állnak. *Adja elő a kisfiú, mint valami tündérmesét. Elég nagyra kerekednek a szemei, kicsit felébred mert nem erre számított. A kislány még rá is kontráz.*
- Wargcombit kicsirépával! *Mert érződik, hogy ő is szeretne valami nagyot mondani.*
-Jóóól van… jóól van, akkor krumplileves lesz. *Csapja le az egész témát, mert a végén még túlságosan is elszállnak itt a dolgok, aztán nem fogja tudni kézben tartani. Nem is messze megáll egy zöldségáru parasztnál és vesz gyökérzöldségeket, krumplit, káposztát és szépen beleteszi a zsákjába. A következő bódénál vesz egy nagy, kerek rozskenyeret is. Már csak még egy hozzávalóra van szüksége, viszont a henteshez nem viszi be a gyerekeket, megkéri Kelazt, hogy vigyázzon addig rájuk míg megveszi a húsos csontot. Abból készül ugyanis a legjobb leves, amit ismer. Az árusoknál Mesélő (Akhilleusz) otthagy összesen 22 aranyat a dolgokért.
*-Na ebből elleszünk egy darabig. *Emeli meg elégedetten a zsákot, amibe a dolgokat rétegezte, majd úgy dönt, talán inkább mégis jobban járnának, gyorsabban hazaérnének, ha a férfi hozná helyette. Aztán meg, ha már itt van úgyis.*
-Kelaz, hoznád, ha nem gond. *Tartja oda a zsák végét, hogy elvegye tőle. Ha elveszi, ha nem, már indulnak is kifelé, a kis Kriza szinte már a karján lóg a fáradtságtól, amikor hallja, hogy nagyon szimatol valamit a levegőben. Éppen akkor érnek oda az egyik standhoz, ahol valami fánkfélét sütnek ki, jó bő olajban. A kislány ránéz, de nem mer szólni, talán már megszokta, hogy abból úgyse kapnak. Nagyot sóhajt, majd ott is megáll és a maradék aprópénzén vesz a két gyereknek egyet- egyet az édességből.*
-De most már hazamegyünk… *Morogja érces hangon.*
9044. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-23 22:47:04
Üzenet elküldve: 2021-01-23 22:47:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sebesült a házban//
*Ha jól emlékszik akkor egyszer járt ezen a piacon, még kezdő kalózként. Valami csempészárut kellett továbbadni egy kereskedőnek. Arra nem is emlékszik, hogy pontosan mi volt az, de a csempészés első számú szabálya az, hogy a csempésznek csak át kell hozni a dolgokat, azt nem szükséges tudnia, hogy mi van a ládákban. Ő maga is szétnéz a piacon, bizony van mit vásárolni, a legfontosabb azonban most egy ló megszerzése. A nő kérdésére elgondolkodik.*
- Egyszer, talán kétszer ültem lovon. Hajós vagyok, nem lovag, bármilyen ladikot elvezetek neked. A lovakról csak annyit tudok, hogy elől harap, hátul rúg.* Jelenti ki nagy tudományát Torskel.*
- Viszont gyorsan tanulok.* Jelenti ki a Karheiának.*
- Te melyiket tartod a legjobb döntésnek?* Érdeklődik a férfi. Azért ott van a lelkében, hogy mégiscsak jobban jártak volna, ha elcsakliznak egy lélekvesztőt, azzal jól elboldogulna.*
*Ha jól emlékszik akkor egyszer járt ezen a piacon, még kezdő kalózként. Valami csempészárut kellett továbbadni egy kereskedőnek. Arra nem is emlékszik, hogy pontosan mi volt az, de a csempészés első számú szabálya az, hogy a csempésznek csak át kell hozni a dolgokat, azt nem szükséges tudnia, hogy mi van a ládákban. Ő maga is szétnéz a piacon, bizony van mit vásárolni, a legfontosabb azonban most egy ló megszerzése. A nő kérdésére elgondolkodik.*
- Egyszer, talán kétszer ültem lovon. Hajós vagyok, nem lovag, bármilyen ladikot elvezetek neked. A lovakról csak annyit tudok, hogy elől harap, hátul rúg.* Jelenti ki nagy tudományát Torskel.*
- Viszont gyorsan tanulok.* Jelenti ki a Karheiának.*
- Te melyiket tartod a legjobb döntésnek?* Érdeklődik a férfi. Azért ott van a lelkében, hogy mégiscsak jobban jártak volna, ha elcsakliznak egy lélekvesztőt, azzal jól elboldogulna.*
9043. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-23 21:04:52
Üzenet elküldve: 2021-01-23 21:04:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
* YIlanda belemegy a férfi javaslatába, hogy vigyék a két kölköt is. Biztosan jót fog tenni nekik is egy kis kimozdulás. Másnap időben kelnek, aminek senki nem örül, de muszáj, mert a házat most már nem hagyhatják csak úgy ott. Csak ezután indulnak útnak a piacra. Mielőtt viszont belépnének oda YIlanda kézen fogja a kislányt és elmagyarázza, hogy mi a szabály.*
- Én nem fogom meg a kezed, mert szerintem te se nagyon akarnád.* Szól halkan a fiúnak, aki bólogat, hogy bizony nem kicsi már, nem kell a kezét fognia. A jól viselkedés jutalmára csak néz egyet, de azért nem ellenkezik. Végül is megteheti, ha van alapanyag. Legutóbb is megtette és még csak panasz sem volt rá. Na, de most már indulhatnak is vásárolni. YIla sorolja, hogy mi kell, amire ők csak bólogatnak és menetelnek utána rendületlenül. Ők pakolnak mindent gondosan, ahogy csak tudják. Viszont YIlanda elköveti azt a hibát, hogy Kelaztól kérdezi meg, hogy milyen színű legyen a függöny. Az meg néz rá nagy bambán, mert nem éppen arról híres, hogy függönyöket vásároljon. Neki az is mindegy lenne, ha nem lenne, vagy csak egy fehér lepedő volna. Kriza a vörösre szavazna és Kelaz a világért sem rontaná el a kedvét.*
- A vörös jó szerintem is.* Amikor pedig nem látja a nő, kacsint a kicsinek játékosan, mire az is próbálkozik, de csak pislogás lesz belőle. Szépen kiköltekeznek vagyis csak YIla, mert Kelaznak egyetlen petákjába se fáj ez. Sőt mi több fizetnek neki, hogy itt legyen. Javarészt egyszerű holmikat vásárolnak, amiből lehet következtetni, hogy már nem fog a régi pompájában tündökölni a hely. A férfinak ez is mindegy, mert nem ő fog benne lakni.*
- Ennyi aranyat talán még nem is láttam együtt.* Sóhajt ő is, mert most se látta, csak azt, hogy fizet itt, majd fizet ott az aranyos hajú lány. A kaja kérdésére igazából nem tud, mint mondani.*
- Nem tudom. Attól függ mennyit áldozol rá. Ezt neked kell tudni. Én erre nem tudok mit mondani.* Ez talán így a korrekt, mert ő nem szeretné költeni senki pénzét. Amit vesz ő azt főzi meg, ha éppen meg kell főzni.*
* YIlanda belemegy a férfi javaslatába, hogy vigyék a két kölköt is. Biztosan jót fog tenni nekik is egy kis kimozdulás. Másnap időben kelnek, aminek senki nem örül, de muszáj, mert a házat most már nem hagyhatják csak úgy ott. Csak ezután indulnak útnak a piacra. Mielőtt viszont belépnének oda YIlanda kézen fogja a kislányt és elmagyarázza, hogy mi a szabály.*
- Én nem fogom meg a kezed, mert szerintem te se nagyon akarnád.* Szól halkan a fiúnak, aki bólogat, hogy bizony nem kicsi már, nem kell a kezét fognia. A jól viselkedés jutalmára csak néz egyet, de azért nem ellenkezik. Végül is megteheti, ha van alapanyag. Legutóbb is megtette és még csak panasz sem volt rá. Na, de most már indulhatnak is vásárolni. YIla sorolja, hogy mi kell, amire ők csak bólogatnak és menetelnek utána rendületlenül. Ők pakolnak mindent gondosan, ahogy csak tudják. Viszont YIlanda elköveti azt a hibát, hogy Kelaztól kérdezi meg, hogy milyen színű legyen a függöny. Az meg néz rá nagy bambán, mert nem éppen arról híres, hogy függönyöket vásároljon. Neki az is mindegy lenne, ha nem lenne, vagy csak egy fehér lepedő volna. Kriza a vörösre szavazna és Kelaz a világért sem rontaná el a kedvét.*
- A vörös jó szerintem is.* Amikor pedig nem látja a nő, kacsint a kicsinek játékosan, mire az is próbálkozik, de csak pislogás lesz belőle. Szépen kiköltekeznek vagyis csak YIla, mert Kelaznak egyetlen petákjába se fáj ez. Sőt mi több fizetnek neki, hogy itt legyen. Javarészt egyszerű holmikat vásárolnak, amiből lehet következtetni, hogy már nem fog a régi pompájában tündökölni a hely. A férfinak ez is mindegy, mert nem ő fog benne lakni.*
- Ennyi aranyat talán még nem is láttam együtt.* Sóhajt ő is, mert most se látta, csak azt, hogy fizet itt, majd fizet ott az aranyos hajú lány. A kaja kérdésére igazából nem tud, mint mondani.*
- Nem tudom. Attól függ mennyit áldozol rá. Ezt neked kell tudni. Én erre nem tudok mit mondani.* Ez talán így a korrekt, mert ő nem szeretné költeni senki pénzét. Amit vesz ő azt főzi meg, ha éppen meg kell főzni.*
9042. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 20:41:44
Üzenet elküldve: 2021-01-22 20:41:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy újabb nap a paradicsomban//
-Csizmát, kendőt, téli kabátot, ernyőt tessék!
*Kiabálják az árusok a verőfényben.*
-Édesgumót, répát, fémszíjvéget!
*Hirdetik mások egészen széleskörű kínálatukat.*
-Az, persze. Édesgumó.
*Deren soha nem volt édesszájú. Az a nőknek való. Ami azt illeti a nők meg neki. Végignéz a legújabb városi divaton, legelteti szemét kicsit a fehérnépen, még mielőtt újabb látványosságot keresne. Ezek pedig a fegyverek. Elhalad a díszes íjak boltja mellett, végignéz az általa ismeretlen állatok csontjából készült egzotikus darabokon. Az elf íjakon, a könnyű íjászvérteken.*
~Egy szép napon...~
*Vágyakozva tekint rájuk. Elhatározta. Egy napon övé lesz a legfürgébb nyíl és a legcsendesebb ideg. Markában pedig a leghűvösebb, legpontosabb markolat lapul majd.*
~Ahhoz viszont pénzt kell szerezni, keresni.~
*Szemét a Pegazus itteni bejáratára veti, talán odabent találhat valakit. Arcizmai megfeszülnek egy pillanatra, ahogy elmélkedik magában.*
~Remélem vadászat azért ilyenkor is van, vagy valami, amiért arany jár. Legrosszabb esetben felkeresem a thargokat délen.~
*Habár hallott már a harcos fejedelemségről Arthenior szomszédságában, még egyszer sem járt arra. Úgy hírlik nekik mindig van feladatuk egy harcos számára, amiért tisztes díjat is fizetnek, noha lehet az egész csak mese. Benyit a fogadóba.*
-Csizmát, kendőt, téli kabátot, ernyőt tessék!
*Kiabálják az árusok a verőfényben.*
-Édesgumót, répát, fémszíjvéget!
*Hirdetik mások egészen széleskörű kínálatukat.*
-Az, persze. Édesgumó.
*Deren soha nem volt édesszájú. Az a nőknek való. Ami azt illeti a nők meg neki. Végignéz a legújabb városi divaton, legelteti szemét kicsit a fehérnépen, még mielőtt újabb látványosságot keresne. Ezek pedig a fegyverek. Elhalad a díszes íjak boltja mellett, végignéz az általa ismeretlen állatok csontjából készült egzotikus darabokon. Az elf íjakon, a könnyű íjászvérteken.*
~Egy szép napon...~
*Vágyakozva tekint rájuk. Elhatározta. Egy napon övé lesz a legfürgébb nyíl és a legcsendesebb ideg. Markában pedig a leghűvösebb, legpontosabb markolat lapul majd.*
~Ahhoz viszont pénzt kell szerezni, keresni.~
*Szemét a Pegazus itteni bejáratára veti, talán odabent találhat valakit. Arcizmai megfeszülnek egy pillanatra, ahogy elmélkedik magában.*
~Remélem vadászat azért ilyenkor is van, vagy valami, amiért arany jár. Legrosszabb esetben felkeresem a thargokat délen.~
*Habár hallott már a harcos fejedelemségről Arthenior szomszédságában, még egyszer sem járt arra. Úgy hírlik nekik mindig van feladatuk egy harcos számára, amiért tisztes díjat is fizetnek, noha lehet az egész csak mese. Benyit a fogadóba.*
9041. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-01-22 13:04:09
Üzenet elküldve: 2021-01-22 13:04:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 901
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Megfontolt
//Piaci körút//
*Mindig is tudta, hogy léteznek odakinn ilyen kedves személyek, bár lehet azért sikerült pozitívan csalódnia, mert nem ember az illető. A visszaadott aranyakat megköszöni és elteszi, mert jól fognak nála még szolgálni.*
- Minden jót! Eeyr kísérje az útján. *Hajol meg már megszokásból is, majd felegyenesedve visszaindul a csomaggal együtt abba az irányba, amerre a lovát hagyta. ~Remélem a kis dög nem mászott ki a táskából, mert akkor őt is kereshetem fél délután.~ Sétál el egy stand mellett, de mindjárt meg is akad a szeme a rajta lévő dolgokon. ~Igaz is, kell még kocka. ~ Leteszi a csomagját a stand szélénél és megalkuszik az eladóval a szükséges portékákra. Le is számol még 504 aranytallért a kufár Mesélő (Akhilleusz) részére.*
-Ezzel aztán minden megvan. *Könnyebbül meg, mert amúgy nem szereti a nagy tömeget, ahogy lökdösik és néha rálépnek a lábára, még csak annyit se vetve oda, hogy elnézést.*
-Nem lesz könnyű ezt feltenni a lóra. *Cipeli a vásárolt cuccokat egészen a fekete paripáig. Ott szépen kiengedi a szitakötőt, hiszen most már tud ügyelni rá, nem fog bajba keveredni. A nyeregtáskába beteszi, ami ott elfér, a többit pedig próbálja ráerősíteni. *
-Majd fogom míg megyünk. *Húzza el a száját, mert így meglehetősen széles tereptárggyá avanzsáltak. Úgy is lesz, szépen folytatják tovább az útjukat. Első feladat egy fogadót keresni, ahol megalhatnak és megetetheti a lovát. ~Megérdemled a szénát, és nem hagyhatom, hogy kiszáradj. ~ Simogatja meg a fekete gyönyörűség nyakát, aki igazán engedelmesen lépked mellette, a szokatlan rakomány dacára. ~A Pegazus vajon megvan még? ~*
*Mindig is tudta, hogy léteznek odakinn ilyen kedves személyek, bár lehet azért sikerült pozitívan csalódnia, mert nem ember az illető. A visszaadott aranyakat megköszöni és elteszi, mert jól fognak nála még szolgálni.*
- Minden jót! Eeyr kísérje az útján. *Hajol meg már megszokásból is, majd felegyenesedve visszaindul a csomaggal együtt abba az irányba, amerre a lovát hagyta. ~Remélem a kis dög nem mászott ki a táskából, mert akkor őt is kereshetem fél délután.~ Sétál el egy stand mellett, de mindjárt meg is akad a szeme a rajta lévő dolgokon. ~Igaz is, kell még kocka. ~ Leteszi a csomagját a stand szélénél és megalkuszik az eladóval a szükséges portékákra. Le is számol még 504 aranytallért a kufár Mesélő (Akhilleusz) részére.
*-Ezzel aztán minden megvan. *Könnyebbül meg, mert amúgy nem szereti a nagy tömeget, ahogy lökdösik és néha rálépnek a lábára, még csak annyit se vetve oda, hogy elnézést.*
-Nem lesz könnyű ezt feltenni a lóra. *Cipeli a vásárolt cuccokat egészen a fekete paripáig. Ott szépen kiengedi a szitakötőt, hiszen most már tud ügyelni rá, nem fog bajba keveredni. A nyeregtáskába beteszi, ami ott elfér, a többit pedig próbálja ráerősíteni. *
-Majd fogom míg megyünk. *Húzza el a száját, mert így meglehetősen széles tereptárggyá avanzsáltak. Úgy is lesz, szépen folytatják tovább az útjukat. Első feladat egy fogadót keresni, ahol megalhatnak és megetetheti a lovát. ~Megérdemled a szénát, és nem hagyhatom, hogy kiszáradj. ~ Simogatja meg a fekete gyönyörűség nyakát, aki igazán engedelmesen lépked mellette, a szokatlan rakomány dacára. ~A Pegazus vajon megvan még? ~*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051