//Nyári forgatag//
//Rahil//
*Úgy tűnik, a nő hisz neki, legalább ez az egy megnyugtatja. Akkor jelenleg az élete nincs veszélyben, ha minden igaz. Szíve szerint újból rákérdezne, hogy ugye ha meg akarja ölni, akkor mondani fogja előre, de igazából nem érzi úgy, hogy joga lenne hozzá, főleg azok után, hogy az imént megjegyezte: ilyen esetben talán védekezne, menekülni próbálna, és ilyenek. Érdekes kérdés, hogy vajon ha a nő azt mondaná neki, hogy most el fognak menni egy mindenki elől elzárt helyre, ahol senki nem segíthet rajta, és ott megöli, akkor vajon menne-e? Általános életösztön dolgozna benne, vagy inkább örülne, hogy amikor a krízishelyzetben esetleg menekülni próbálna, akkor sem tehetne semmit, amivel hátráltatja a felsőbbrendű lényt? Nem igazán volt még esélye kitapasztalni még, hogy mindig dolgozik benne valami élni akarás, amit a halandó nem ölhet ki magából, vagy csak a legvégső pillanatban, a halál küszöbén éled. Viszont kezd kicsit megnyugodni, újra lassul a szívverése, már nem kapkodja úgy a levegőt, most már biztos benne, hogy életben marad. Persze az nem jelenti azt, hogy valóban úgy lesz, de a hit és a tények szinte sosem járnak barátságban. Hogy miért nem gondolkozik el azon, hogy mi van, ha a nő valójában csak trükközött, és nem felsőbbrendű? Mert nem érdemes. Jelentkezni fog még nála, és ha minden igaz, mutat valami sokkal csodálatosabbat (nem mintha el tudna képzelni a karomnál gyönyörűbbet, de bízik a hölgy szavában), szóval ha nem felsőbbrendű, és nem fog jelentkezni, az idővel kiderül, ha pedig jelentkezik, akkor valóban az. Ezt a kérdést az idő megválaszolja helyette, ő jelenleg teljes szívéből hiszi, hogy a nő egy felsőbbrendű lény. Szinte fel sem fogja, hogy a nő távozik, csak mikor visszafordul, és rákérdez a gömbre.*
- Mármint ez? *pillant rá a varázsgolyóbisra, ami azóta is a kezében van* Ezt... az imént vettem. Ez nem mutat a jövőbe, sokkal inkább az érzésekre reagál, az imént ki is próbáltam, de... sokáig tart elsajátítani a használatát, és még csak most szereztem. Vagy csak egy értéktelen kacat, még nem tudom. Talán néhány év múlva majd kiderül *nem igazán tud még semmi biztosat mondani, így... lehet hogy kivételesen hallgatnia kéne. Ha pedig a hölgy ezúttal ténylegesen a távozás mellett dönt, akkor természetesen nem fogja tartóztatni, nem is merné, de igazából oka sincs rá. Még nem áll készen, ez ma bebizonyosodott, viszont ha minden igaz, lesz még alkalma. Ez több, mint amit remélhetett. Természetesen bármilyen parancsra, utasításra, kérésre, tanácsra, utalásra, elejtett félszóra buzgón bólogatni fog. Igazából még nem tudta feldolgozni a helyzetet, hiszi, és tudja, hogy találkozott egy felsőbbrendű lénnyel, csak éppen még nem fogta fel. Lehetséges, hogy ma este vidáman, és fütyörészve térne haza a templomba, de azért az ilyen változásokra figyelni fog. A jövőben súlyos titoktartásra van kárhoztatva, nem mintha eddig a hitén kívül sok mindent megosztott volna másokkal, de azt sem lehet mondani, hogy rendelkezett volna titkokkal. Mindenesetre hála az egeknek nincsenek barátai, akik irányában esetlegesen eljárhatna a szája, mert olyan sokat beszélgetnek, és sörözgetnek együtt. Talán ezért is választhatta őt a nő? Mindezt tudja róla? Lorew cseppet sem lenne meglepve...*