Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 199 (3961. - 3980. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3980. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 22:13:22
Üzenet elküldve: 2015-08-26 22:13:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
* Elégedetten veszi tudomásul, hogy a lány még hajlandó segíteni is neki. Nem mintha lenne más választása, ha annyira kellenek neki azok a nyilak. Persze van benne egy kis gonoszság is, hogy így kihasználja szegény teremtést, de élvezi a helyzetet. *
- Brrr, holtak?
* Rázkódik meg a kis öreg hallva a szavakat. *
- Ne rémisztgess, te leány. Azoknak a föld alatt a helye, ki halott már olyat, hogy azok kikelnek a számukra szánt helyről? Bolond vagy te.
* Legyint egyet, hogy aztán lehajtott fejjel, elgondolkodva, pipázva haladjon tovább az úton.
Elégedetten mosolyog, ahogy Jane rábólint a az acélfejűekre. *
- Hmm…hmm, nem is tudom…
* Méregeti a félvért, majd a földre szegezi a tekintetét. *
- … ha igazat szóltál az előbb, úgy jó célt szolgálsz majd vele. Legyen százhúsz arany.
* Összecsapva tenyerét, néz fel újra Janere.
Miután kezébe landolt a kisebb erszény, párszor a magasba dobja, - nagy öreg már ő, kitapasztalta az aranyak súlyát- kikíséri a lányt az ajtóig. *
- Jó éjszakát. S vigyázz az utcákon, sok már ilyenkor a patkány.
* Küld egy fáradt mosolyt. *
- Sok szerencsét.
* Hallatszik még, mielőtt halkan csukódik az ajtó, s kattan a zár. A félvér lányt, bár az utcán érte az éjszaka, nyugodtan hajthatja álomra a fejét. Kezében az a tegez nyílvessző mellyel, ha a sors is úgy akarja, támogathatja bajtársait. *
// Koponyaszaggató //
* Elégedetten veszi tudomásul, hogy a lány még hajlandó segíteni is neki. Nem mintha lenne más választása, ha annyira kellenek neki azok a nyilak. Persze van benne egy kis gonoszság is, hogy így kihasználja szegény teremtést, de élvezi a helyzetet. *
- Brrr, holtak?
* Rázkódik meg a kis öreg hallva a szavakat. *
- Ne rémisztgess, te leány. Azoknak a föld alatt a helye, ki halott már olyat, hogy azok kikelnek a számukra szánt helyről? Bolond vagy te.
* Legyint egyet, hogy aztán lehajtott fejjel, elgondolkodva, pipázva haladjon tovább az úton.
Elégedetten mosolyog, ahogy Jane rábólint a az acélfejűekre. *
- Hmm…hmm, nem is tudom…
* Méregeti a félvért, majd a földre szegezi a tekintetét. *
- … ha igazat szóltál az előbb, úgy jó célt szolgálsz majd vele. Legyen százhúsz arany.
* Összecsapva tenyerét, néz fel újra Janere.
Miután kezébe landolt a kisebb erszény, párszor a magasba dobja, - nagy öreg már ő, kitapasztalta az aranyak súlyát- kikíséri a lányt az ajtóig. *
- Jó éjszakát. S vigyázz az utcákon, sok már ilyenkor a patkány.
* Küld egy fáradt mosolyt. *
- Sok szerencsét.
* Hallatszik még, mielőtt halkan csukódik az ajtó, s kattan a zár. A félvér lányt, bár az utcán érte az éjszaka, nyugodtan hajthatja álomra a fejét. Kezében az a tegez nyílvessző mellyel, ha a sors is úgy akarja, támogathatja bajtársait. *
3979. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 21:48:25
Üzenet elküldve: 2015-08-26 21:48:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
*Megkönnyebbül, mikor a gnóm beadja a derekát és nem is erőszakoskodik tovább. Elmondja, milyen nyílvessző kell neki és boldogan vigyorodik el, mikor a kicsiny szerzet közli, hogy van nála ilyen. Részletkérdés, hogy nem itt.*
-Ennek örülök.
*Mondja is hamar, majd szétnéz azért, hátha meglel még valami kincset a pipázó öregnél, ami kellhet neki.*
-Hogyisne. Elkísérem, nem tudok holnapig várni.
*Kicsit ismétli önmagát, de ha nem tud, hát nem tud, és nem is akar. Még a végén megszökik az öreg, no meg amúgy is szeretné minél előbb lerendezni a gömbölyhegyű nyilak dolgát. Szerencséjére a csontropogás nem érinti érzékenyen. Segít pakolni, nem okoz neki gondot összerakosgatni, amit kell, és ügyes kezeivel nem volt még rá példa, hogy összetört volna valamit. Reményei szerint ez az alkalom sem lesz kivétel.
Az összecsukható széken fennakad, még szemöldökeit is összevonja, annyira gondolkozik annak lehetetlenségén. Persze, hamar feladja a facsavarok és furcsa illesztések fejben történő összerakását, mikor a gnóm a kezébe nyomja a nem túl könnyű ládikót és a hátára is ráakasztja a fura széket. Nem nyög vagy nyavalyog a súly alatt, viszont nem beszél, hogy azzal se fárassza magát. Nem most cipekedik először, de valahogy nem erre teremtették őt. Hiába a hosszú lábak, nem halad gyorsabban, mint a mélynövésű.*
-Szedem.
*Mondja és tartja a lépést.*
-Nem, másra.
*Elgondolkozik, hogy vajon elárulhatja-e, mire akar lőni, de mikor a Szegénynegyed felé veszik az irányt, egyértelmű lesz a válasz. Fényes nappal támadtak ezek a holtszerzetek, előbb-utóbb úgyis szárnyra kél a pletyka és mindenki tudni fog róla, aki akar.*
-Halottizékre. Csak akkor halnak meg, ha összetörik a fejük.
*Mire elérnek a pici házhoz addigra kicsit lassabban megy és szuszogni kezd. Nagyot sóhajt megkönnyebbülve, amikor a gnóm kinyitja a lakat zárját, hiszen ez azt jelenti, hogy megérkeztek. Beérve nem igazán nézelődik, minél hamarabb le akarja tenni a ládát, hogy annál kevesebb ideig használódjanak az izmocskái. Utána a hátáról is leakasztja a széket és a falnak dönti a láda mellé.
Csak ez után pillog körbe a kicsiny fény világította szobában, de nem kommentálja magában a látottakat. A függöny felé fordul végül várakozva. Amikor az apóka visszatér, kezébe veszi a nyilat, megnézegeti, forgatja gondolkozva.*
-Igen, ilyen kell. Ez behorpaszt egy koponyát, igaz? Mennyibe kerül egy tegezni?
*Kérdi kíváncsian belepillantva a ráncokkal keretezett szempárba és nyúl is erszényéért. Száján borzasztóan elégedett mosoly terül szét, miközben a zöld tollakkal dekorált vesszőre pillant ismét. A kriptaszökevényektől való félelme átvált kíváncsiság szülte izgalommá, alig várja, hogy kipróbálhassa új szerzeményét.*
// Koponyaszaggató //
*Megkönnyebbül, mikor a gnóm beadja a derekát és nem is erőszakoskodik tovább. Elmondja, milyen nyílvessző kell neki és boldogan vigyorodik el, mikor a kicsiny szerzet közli, hogy van nála ilyen. Részletkérdés, hogy nem itt.*
-Ennek örülök.
*Mondja is hamar, majd szétnéz azért, hátha meglel még valami kincset a pipázó öregnél, ami kellhet neki.*
-Hogyisne. Elkísérem, nem tudok holnapig várni.
*Kicsit ismétli önmagát, de ha nem tud, hát nem tud, és nem is akar. Még a végén megszökik az öreg, no meg amúgy is szeretné minél előbb lerendezni a gömbölyhegyű nyilak dolgát. Szerencséjére a csontropogás nem érinti érzékenyen. Segít pakolni, nem okoz neki gondot összerakosgatni, amit kell, és ügyes kezeivel nem volt még rá példa, hogy összetört volna valamit. Reményei szerint ez az alkalom sem lesz kivétel.
Az összecsukható széken fennakad, még szemöldökeit is összevonja, annyira gondolkozik annak lehetetlenségén. Persze, hamar feladja a facsavarok és furcsa illesztések fejben történő összerakását, mikor a gnóm a kezébe nyomja a nem túl könnyű ládikót és a hátára is ráakasztja a fura széket. Nem nyög vagy nyavalyog a súly alatt, viszont nem beszél, hogy azzal se fárassza magát. Nem most cipekedik először, de valahogy nem erre teremtették őt. Hiába a hosszú lábak, nem halad gyorsabban, mint a mélynövésű.*
-Szedem.
*Mondja és tartja a lépést.*
-Nem, másra.
*Elgondolkozik, hogy vajon elárulhatja-e, mire akar lőni, de mikor a Szegénynegyed felé veszik az irányt, egyértelmű lesz a válasz. Fényes nappal támadtak ezek a holtszerzetek, előbb-utóbb úgyis szárnyra kél a pletyka és mindenki tudni fog róla, aki akar.*
-Halottizékre. Csak akkor halnak meg, ha összetörik a fejük.
*Mire elérnek a pici házhoz addigra kicsit lassabban megy és szuszogni kezd. Nagyot sóhajt megkönnyebbülve, amikor a gnóm kinyitja a lakat zárját, hiszen ez azt jelenti, hogy megérkeztek. Beérve nem igazán nézelődik, minél hamarabb le akarja tenni a ládát, hogy annál kevesebb ideig használódjanak az izmocskái. Utána a hátáról is leakasztja a széket és a falnak dönti a láda mellé.
Csak ez után pillog körbe a kicsiny fény világította szobában, de nem kommentálja magában a látottakat. A függöny felé fordul végül várakozva. Amikor az apóka visszatér, kezébe veszi a nyilat, megnézegeti, forgatja gondolkozva.*
-Igen, ilyen kell. Ez behorpaszt egy koponyát, igaz? Mennyibe kerül egy tegezni?
*Kérdi kíváncsian belepillantva a ráncokkal keretezett szempárba és nyúl is erszényéért. Száján borzasztóan elégedett mosoly terül szét, miközben a zöld tollakkal dekorált vesszőre pillant ismét. A kriptaszökevényektől való félelme átvált kíváncsiság szülte izgalommá, alig várja, hogy kipróbálhassa új szerzeményét.*
3978. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 21:12:55
Üzenet elküldve: 2015-08-26 21:12:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen találkozás //
-Mondhatjuk így is, de azért erős túlzás lenne. Wegtorenben voltam, még Arthenior előtt, de az a város olyan... nem is tudom... vad volt számomra. Arthenior sokkal nyugodtabb környék. *Mondjuk ehhez képest a város közelében megtámadták és kirabolták, míg a tűz városában a legrosszabb, ami érte, azok a lesújtó pillantások voltak.*
-Tudtam én, hogy csábít téged a hely. *Mosolyodik ő is el, valamennyi komolytalanságot csempészve hangjába, majd az arcán átsuhanó mosoly után ismét elkomolyodik.*
-S akkor merre tovább. Úgy tűnik itt a piacon nincs semmi érdekes. *Tekint körbe futólag. Amúgy sem szereti a helyet, túl sok a járókelő, nagy a zaj, a tolongás.* Nem tudom van-e még olyan hely, amit érdemes lenne megmutatnom, úgyhogy kifogytam az ötletekből.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.27 16:35:14, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (súlyt helyett sújt).
-Mondhatjuk így is, de azért erős túlzás lenne. Wegtorenben voltam, még Arthenior előtt, de az a város olyan... nem is tudom... vad volt számomra. Arthenior sokkal nyugodtabb környék. *Mondjuk ehhez képest a város közelében megtámadták és kirabolták, míg a tűz városában a legrosszabb, ami érte, azok a lesújtó pillantások voltak.*
-Tudtam én, hogy csábít téged a hely. *Mosolyodik ő is el, valamennyi komolytalanságot csempészve hangjába, majd az arcán átsuhanó mosoly után ismét elkomolyodik.*
-S akkor merre tovább. Úgy tűnik itt a piacon nincs semmi érdekes. *Tekint körbe futólag. Amúgy sem szereti a helyet, túl sok a járókelő, nagy a zaj, a tolongás.* Nem tudom van-e még olyan hely, amit érdemes lenne megmutatnom, úgyhogy kifogytam az ötletekből.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.08.27 16:35:14, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (súlyt helyett sújt).
3977. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 21:07:22
Üzenet elküldve: 2015-08-26 21:07:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
* Magasra emeli szemöldökét, s méregetni kezdi a félvér lányt. Hümmög is még egy párat. Az erszényt látván, megcsillannak szemei. Száját jobbra-balra vonogatja, látszik rajta, hogy elgondolkodik.*
- Na, mi kellene, ha volna?
* Morrant egyet megadóan, s int egyet a fejével a lány felé.
Pipája végét rágva, néha pöffentve hallgatja a lány leírását. Bólogat is mellé, tudja, mit keres a lány. *
- Van ilyenem, de nem itt. Vagy visszajössz holnap, vagy haza kísérsz, nem lakom messze. S még segíthetsz is nekem, cipekedni.
* Megnyikordult a szék alatta, ahogy kikászálódik belőle. Megropogtatja derekát, aki az efféle hangokra érzékeny, kellemetlenül érintheti s még a hátán is végig fut a hideg. *
- Na, mi lesz? Kell az a nyíl, mert akkor mozdulj meg, csak óvatosan pakolj, mert ha eltörik valami bizony azt is rád verem.
* Lassan kezdi összepakolni portékáit, gondosan becsomagolva minden egyes darabot. Aztán egy nagyobb ládába rakosgatja őket, nem siet el semmit, mindennek meg van a helye. Mikor mindennel végeztek, Jane kezébe nyomja a ládát, majd kis székecskéjét is összecsukja, furmányos lények ezek a gnómok. Ha a lány azt hitte ennyivel megússza, nincs szerencséje, még azt is a vállára akasztja. Megérzi a lány a súlyt, melyet a sok holmi nyom, de azért megbirkózik vele, de biztos jót fog aludni a rohanástól és cipekedéstől. *
- Gyerünk, gyerünk szedd a lábad, mert ránk esteledik.
* Fordul hátra, pipáját szipkázva. Fürge léptekkel indul meg a szegénynegyed felé. Az égen már derengeni kezd a holdsarló alakja, s a legfényesebb csillagok is kigyúltak. *
- S mire kell neked egy ilyen pusztító dolog? Mire vadászol, medvére?
* Kíváncsiskodik, miközben a tempón nem változtatva vág át a téren, közeledve a sejtelemes félhomályba burkolózó negyed felé. Mire behatolnak a düledező házak közé, már teljesen besötétedik. Két utcasarkon fordulnak be, mire megérkeznek egy aprócska házhoz, ablaki bedeszkázva, ajtaján hatalmas lakat lóg. Kulcs zörren, s nyílik is az ajtó. *
- Oda tedd le. S csukd be magad után az ajtót.
* Gyújtja is a kis asztalon lévő lámpást, hogy ne kelljen a lánynak vakoskodnia, míg ő oda van. Mutat az egyik sarokba, miközben ő eltűnik egy rongyos függönnyel eltakart ajtó mögött. *
- Tudom, hogy volt itt valahol, de vajon hova tehettem?
* Hallatszik ki, amint magába zsörtölődik.*
- Áá, meg is van.
* Trappolva siet ki, a kezében egy tegez nyílvesszővel. *
- Ilyenre gondoltál?
* Húz ki egyet, s nyújtja át a lánynak. Kőrisfából készült vessző, acél hegyén megcsillan a lámpás fénye, vége kis gömbbe végződik. Végét méregzöld tollak díszítik.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.26 21:26:00
// Koponyaszaggató //
* Magasra emeli szemöldökét, s méregetni kezdi a félvér lányt. Hümmög is még egy párat. Az erszényt látván, megcsillannak szemei. Száját jobbra-balra vonogatja, látszik rajta, hogy elgondolkodik.*
- Na, mi kellene, ha volna?
* Morrant egyet megadóan, s int egyet a fejével a lány felé.
Pipája végét rágva, néha pöffentve hallgatja a lány leírását. Bólogat is mellé, tudja, mit keres a lány. *
- Van ilyenem, de nem itt. Vagy visszajössz holnap, vagy haza kísérsz, nem lakom messze. S még segíthetsz is nekem, cipekedni.
* Megnyikordult a szék alatta, ahogy kikászálódik belőle. Megropogtatja derekát, aki az efféle hangokra érzékeny, kellemetlenül érintheti s még a hátán is végig fut a hideg. *
- Na, mi lesz? Kell az a nyíl, mert akkor mozdulj meg, csak óvatosan pakolj, mert ha eltörik valami bizony azt is rád verem.
* Lassan kezdi összepakolni portékáit, gondosan becsomagolva minden egyes darabot. Aztán egy nagyobb ládába rakosgatja őket, nem siet el semmit, mindennek meg van a helye. Mikor mindennel végeztek, Jane kezébe nyomja a ládát, majd kis székecskéjét is összecsukja, furmányos lények ezek a gnómok. Ha a lány azt hitte ennyivel megússza, nincs szerencséje, még azt is a vállára akasztja. Megérzi a lány a súlyt, melyet a sok holmi nyom, de azért megbirkózik vele, de biztos jót fog aludni a rohanástól és cipekedéstől. *
- Gyerünk, gyerünk szedd a lábad, mert ránk esteledik.
* Fordul hátra, pipáját szipkázva. Fürge léptekkel indul meg a szegénynegyed felé. Az égen már derengeni kezd a holdsarló alakja, s a legfényesebb csillagok is kigyúltak. *
- S mire kell neked egy ilyen pusztító dolog? Mire vadászol, medvére?
* Kíváncsiskodik, miközben a tempón nem változtatva vág át a téren, közeledve a sejtelemes félhomályba burkolózó negyed felé. Mire behatolnak a düledező házak közé, már teljesen besötétedik. Két utcasarkon fordulnak be, mire megérkeznek egy aprócska házhoz, ablaki bedeszkázva, ajtaján hatalmas lakat lóg. Kulcs zörren, s nyílik is az ajtó. *
- Oda tedd le. S csukd be magad után az ajtót.
* Gyújtja is a kis asztalon lévő lámpást, hogy ne kelljen a lánynak vakoskodnia, míg ő oda van. Mutat az egyik sarokba, miközben ő eltűnik egy rongyos függönnyel eltakart ajtó mögött. *
- Tudom, hogy volt itt valahol, de vajon hova tehettem?
* Hallatszik ki, amint magába zsörtölődik.*
- Áá, meg is van.
* Trappolva siet ki, a kezében egy tegez nyílvesszővel. *
- Ilyenre gondoltál?
* Húz ki egyet, s nyújtja át a lánynak. Kőrisfából készült vessző, acél hegyén megcsillan a lámpás fénye, vége kis gömbbe végződik. Végét méregzöld tollak díszítik.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.26 21:26:00
3976. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:29:17
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:29:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
*Kipirult, igen, és szuszog is még egy darabig. Nem tudja egy pillanat alatt rendbe szedni magát és nem is igazán áll szándékában. Talán valóban bolondnak tűnik kicsit, hiszen sem a kedves emberke, sem a pipázó gnóm nem tudhatja, hogy mi hajtja ilyen bőszen.
A félvér arcán még nyoma sincs az idő múlásának, olyan tiszta, mint a frissen esett hó, még nagyító üveggel sem lehetne ráncot találni rajta. Kiegyenesedik az átlagoshoz képest nem oly magas termetével és kisöpri rakoncátlankodó tincseit arcából, miközben szusszan még egyet.*
-Csak az idő szorít.
*Mondja még mindig lihegve, de már nem annyira. Rémület fut végig tekintetén, amikor a gnóm nemet mond, holott ki van pakolva minden és nem mutatja jelét, hogy sietősen távozni szeretne. Talán csak az üzletelésből volt elege mára.*
-Jó árat fizetek, ha van Önnél olyan, amit keresek.
*A szavai komolyan hatnak és hogy bizonyítsa fizetőképességét leoldja vastag övéről aranytallérokat rejtő szütyőjét és megrázogatja picit.*
-Nem akarom sokáig rabolni az idejét. Nekem sincs sok belőle.
*Elszántan néz a gnómra, látszik rajta, hogy nem fog onnan távozni. Amikor a holnap kerül szóba, megrázza fejét, mint mikor a jószívű kereskedőt utasította el.*
-Nem. Akkor már késő lesz. Legyen szíve, olyan portéka kell nekem, ami kicsit különlegesebb. Úgy hallottam, hogy Önnél bizton találok olyat.
*Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, főleg azért, hogy ő maga levegőhöz jusson.*
-Nos? Mivel tudom rávenni, hogy szánjon rá némi időt?
*Még mindig elég ijedt, az aggodalmat sem tudja levakarni magáról. Egész tartása szokatlanul feszes, látszik rajta, hogy nagyon akarja azt a valamit, bármiről is legyen szó.*
// Koponyaszaggató //
*Kipirult, igen, és szuszog is még egy darabig. Nem tudja egy pillanat alatt rendbe szedni magát és nem is igazán áll szándékában. Talán valóban bolondnak tűnik kicsit, hiszen sem a kedves emberke, sem a pipázó gnóm nem tudhatja, hogy mi hajtja ilyen bőszen.
A félvér arcán még nyoma sincs az idő múlásának, olyan tiszta, mint a frissen esett hó, még nagyító üveggel sem lehetne ráncot találni rajta. Kiegyenesedik az átlagoshoz képest nem oly magas termetével és kisöpri rakoncátlankodó tincseit arcából, miközben szusszan még egyet.*
-Csak az idő szorít.
*Mondja még mindig lihegve, de már nem annyira. Rémület fut végig tekintetén, amikor a gnóm nemet mond, holott ki van pakolva minden és nem mutatja jelét, hogy sietősen távozni szeretne. Talán csak az üzletelésből volt elege mára.*
-Jó árat fizetek, ha van Önnél olyan, amit keresek.
*A szavai komolyan hatnak és hogy bizonyítsa fizetőképességét leoldja vastag övéről aranytallérokat rejtő szütyőjét és megrázogatja picit.*
-Nem akarom sokáig rabolni az idejét. Nekem sincs sok belőle.
*Elszántan néz a gnómra, látszik rajta, hogy nem fog onnan távozni. Amikor a holnap kerül szóba, megrázza fejét, mint mikor a jószívű kereskedőt utasította el.*
-Nem. Akkor már késő lesz. Legyen szíve, olyan portéka kell nekem, ami kicsit különlegesebb. Úgy hallottam, hogy Önnél bizton találok olyat.
*Hagy egy lélegzetvételnyi szünetet, főleg azért, hogy ő maga levegőhöz jusson.*
-Nos? Mivel tudom rávenni, hogy szánjon rá némi időt?
*Még mindig elég ijedt, az aggodalmat sem tudja levakarni magáról. Egész tartása szokatlanul feszes, látszik rajta, hogy nagyon akarja azt a valamit, bármiről is legyen szó.*
3975. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:15:39
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:15:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen találkozás //
*Figyelmesen hallgatja a lány történetét. Erre mindig időt kell szakítani ha valaki el akar érni valamit egy nőnél. Úgy kell tenni mint ha baromira érdekelné amit mond, és ne szóljon közbe. Bólogatni, helyeselni, ilyesmik.*
- Végül is, akkor te is belevetetted magad vakon az életbe. És merre jártál? Vagyis, honnan származol, merről jöttél, hol laktál a szüleiddel?
*Még a végén elhívja magával valami felfedezőtúrára.*
- Ugyan, milyen egyedül elintézendő dolgom lenne itt?
*Nevetve teszi fel a kérdést.*
- Hisz reggel érkeztem, senkit és semmit nem ismerek. Esetleg valami munkát keresnék, de arra még bőven ráérek. Vaaagy...
*Úgy tesz mint aki igazán fontolgat valamit, jobbjával végig is simogatja állán a borostát.*
- Elnézhetnék a bordélyba is.
*Egyenesen tartja a fejét és csak szemeivel sandít le a lányra, szája jobb széle pedig oldalra húzódik és felfelé kanyarodik.*
*Figyelmesen hallgatja a lány történetét. Erre mindig időt kell szakítani ha valaki el akar érni valamit egy nőnél. Úgy kell tenni mint ha baromira érdekelné amit mond, és ne szóljon közbe. Bólogatni, helyeselni, ilyesmik.*
- Végül is, akkor te is belevetetted magad vakon az életbe. És merre jártál? Vagyis, honnan származol, merről jöttél, hol laktál a szüleiddel?
*Még a végén elhívja magával valami felfedezőtúrára.*
- Ugyan, milyen egyedül elintézendő dolgom lenne itt?
*Nevetve teszi fel a kérdést.*
- Hisz reggel érkeztem, senkit és semmit nem ismerek. Esetleg valami munkát keresnék, de arra még bőven ráérek. Vaaagy...
*Úgy tesz mint aki igazán fontolgat valamit, jobbjával végig is simogatja állán a borostát.*
- Elnézhetnék a bordélyba is.
*Egyenesen tartja a fejét és csak szemeivel sandít le a lányra, szája jobb széle pedig oldalra húzódik és felfelé kanyarodik.*
3974. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:07:19
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:07:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen találkozás //
-Oh, ez elég sok mindenre választ ad. *Volt neki is egy fiatal és hülye korszaka, bár ő azt úgy élte meg, hogy amint volt elég önállósága, elszökött otthonról, és bumm, neki a nagyvilágnak, ahogy esik úgy puffan alapon.* Én, amikor betöltöttem a 45. életévemet, akkor úgy gondoltam, hogy elegem van a szüleimből, lássunk világot. *Hogy miért jött most rá a mesélhetnék nem tudja, hiszen nem kérdezett tőle senki semmit, de úgy tűnik Kim mellett kicsit kitárulkozóbb lett. Még ha a legrosszabb dolgokat nem is mondja el.* Először jó ötletnek tűnt, volt pénzem, és egy jó darabig meg is éltem belőle. De aztán rájöttem, hogy mégsem volt bölcs döntés, mivel a pénzem hamar elfogyott, a szüleim pedig hajtóvadászatot indítottak ellenem. Most pedig úgy gondolom, mégis csak jó ez így, ahogy van, a saját életemet élem, ők meg csinálnak, amit akarnak.
*S egy határozott kézlegyintéssel le is zárja rövid kis történetét.*
-Nem tudom, igazából még szívesen sétálgatnék, csak úgy, régen voltam kinn ennyit a friss levegőn, és nagyon jól esik. *Nem is csoda, hiszen elég sok időt töltött a mágustoronyban tekercsek fölé görnyedve, éppen itt volt az ideje, hogy egy napot a levegőn töltsön, és kiszellőztesse a fejét.* De ha szeretnél valamit egyedül elintézni, nyugodtan tedd meg, nem veszem zokon. *Teszi hozzá egy halvány mosoly kíséretében, mivel a férfi kérdése egy enyhe célzásnak hatott.*
-Oh, ez elég sok mindenre választ ad. *Volt neki is egy fiatal és hülye korszaka, bár ő azt úgy élte meg, hogy amint volt elég önállósága, elszökött otthonról, és bumm, neki a nagyvilágnak, ahogy esik úgy puffan alapon.* Én, amikor betöltöttem a 45. életévemet, akkor úgy gondoltam, hogy elegem van a szüleimből, lássunk világot. *Hogy miért jött most rá a mesélhetnék nem tudja, hiszen nem kérdezett tőle senki semmit, de úgy tűnik Kim mellett kicsit kitárulkozóbb lett. Még ha a legrosszabb dolgokat nem is mondja el.* Először jó ötletnek tűnt, volt pénzem, és egy jó darabig meg is éltem belőle. De aztán rájöttem, hogy mégsem volt bölcs döntés, mivel a pénzem hamar elfogyott, a szüleim pedig hajtóvadászatot indítottak ellenem. Most pedig úgy gondolom, mégis csak jó ez így, ahogy van, a saját életemet élem, ők meg csinálnak, amit akarnak.
*S egy határozott kézlegyintéssel le is zárja rövid kis történetét.*
-Nem tudom, igazából még szívesen sétálgatnék, csak úgy, régen voltam kinn ennyit a friss levegőn, és nagyon jól esik. *Nem is csoda, hiszen elég sok időt töltött a mágustoronyban tekercsek fölé görnyedve, éppen itt volt az ideje, hogy egy napot a levegőn töltsön, és kiszellőztesse a fejét.* De ha szeretnél valamit egyedül elintézni, nyugodtan tedd meg, nem veszem zokon. *Teszi hozzá egy halvány mosoly kíséretében, mivel a férfi kérdése egy enyhe célzásnak hatott.*
3973. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:02:10
Üzenet elküldve: 2015-08-26 20:02:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
* Ha lány sajnálja, akkor a kufár még jobban. Örült volna neki, ha Jane mégis csak megveszi valamelyik portékáját. Talán, ha még erőszakoskodik egy kicsit sikerült volna rávennie, hogy csengő aranyakat borítson markába, de a meleg teljesen elvette az erejét, s igen jó üzleteket kötött a mai nap. S nem utolsó sorban, megesett a szíve a félvér lányon, mikor meglátta annak fancsali és rémült ábrázatát. Kicsit bolondnak is nézi a lányt, hisz elképzelése sincs, mi lehet széles e nagyvilágban, ami ellen ilyen különleges nyilakra van szükség. *
- Hát igazán nincs mit, aranyom.
* Néz még furcsállva a rohanó lány után, hogy aztán újra pakolni kezdjen.
Hosszú lábainak s a kihaló félben lévő piacnak hála, már messziről megláthatja a leírt gnómot. Még hintaszékében üldögél, pipájával kezében, füstöt ereget orrából, mint valami kicsinyre nőt sárkány. Lassan emeli tekintetét a lányra, ahogy az fújtatva áll meg előtte. Asztalkáján van ott minden féle ketyere, aprók s nagyobbak, néhány fegyver is akad ott. *
- Tán kergetnek?
* Szemei körül sűrűn ágaznak szét a szarkalábak, ahogyan homlokán is mély barázdákat szántott az idő. *
- Nem.
*Jön a határozott, elutasító válasz. *
- Épp most zártam be.
* Persze ez több oknál fogva is furcsa kijelentés. Nincs mit bezárnia, hisz mint itt mindenki a nap első sugaraival pakolja ki portékáját, másrészt pedig még jelét sem mutatja annak, hogy készülni indulna.*
- Gyere vissza holnap.
* Lök egyet a széken, s szív egyet a pipájából is, hogy azt a szép arcba fújhassa. *
// Koponyaszaggató //
* Ha lány sajnálja, akkor a kufár még jobban. Örült volna neki, ha Jane mégis csak megveszi valamelyik portékáját. Talán, ha még erőszakoskodik egy kicsit sikerült volna rávennie, hogy csengő aranyakat borítson markába, de a meleg teljesen elvette az erejét, s igen jó üzleteket kötött a mai nap. S nem utolsó sorban, megesett a szíve a félvér lányon, mikor meglátta annak fancsali és rémült ábrázatát. Kicsit bolondnak is nézi a lányt, hisz elképzelése sincs, mi lehet széles e nagyvilágban, ami ellen ilyen különleges nyilakra van szükség. *
- Hát igazán nincs mit, aranyom.
* Néz még furcsállva a rohanó lány után, hogy aztán újra pakolni kezdjen.
Hosszú lábainak s a kihaló félben lévő piacnak hála, már messziről megláthatja a leírt gnómot. Még hintaszékében üldögél, pipájával kezében, füstöt ereget orrából, mint valami kicsinyre nőt sárkány. Lassan emeli tekintetét a lányra, ahogy az fújtatva áll meg előtte. Asztalkáján van ott minden féle ketyere, aprók s nagyobbak, néhány fegyver is akad ott. *
- Tán kergetnek?
* Szemei körül sűrűn ágaznak szét a szarkalábak, ahogyan homlokán is mély barázdákat szántott az idő. *
- Nem.
*Jön a határozott, elutasító válasz. *
- Épp most zártam be.
* Persze ez több oknál fogva is furcsa kijelentés. Nincs mit bezárnia, hisz mint itt mindenki a nap első sugaraival pakolja ki portékáját, másrészt pedig még jelét sem mutatja annak, hogy készülni indulna.*
- Gyere vissza holnap.
* Lök egyet a széken, s szív egyet a pipájából is, hogy azt a szép arcba fújhassa. *
3972. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 19:33:31
Üzenet elküldve: 2015-08-26 19:33:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
*Abban a biztos tudatban nézegeti a mindenféle nyilat, hogy megtalálja a neki valót, ám végül csalódnia kell. Lebiggyeszti ajkait, amikor az őszülő férfi szavai megütik hegyes kis füleit.*
-Jaj...
*Nyög fel halkan és érzi, hogy az aggodalom újjáéled hamvaiból nem kevésbé élénken, mint korábban.*
-Sajnos nekem nem ilyen kell. Ha lőni kell, ahhoz jók a mostani nyilaim. De amivel most állunk szemben, az ellen más kell.
*Elszontyolodva futtatja végig kékjeit még egyszer a felhozatalon, még el is gondolkodik röviden, hogy megveszi a színes tollas nyilakat, de szorítja annyira az idő, hogy ne tegye. Nemsoká lemegy a nap és elvonul mindenki. Nem nyammoghat hosszú perceket.*
-Sajnálom, de itt nincs olyan, amire szükségem van. A kovácsnál még nem jártam, de nincs is időm, hogy várjak, amíg elkészül... ha éppen nincs nekik raktáron valamiért.
*Felélénkül, amikor a gnóm árust említi a férfi, el is mosolyodik olyan hálát tükrözve sötét víz színű tekintetéből, mintha a világot váltotta volna meg számára.*
-Köszönöm, köszönöm! Ezzel megmentette az életem!
*Mondja, majd még egy búcsúmosolyt küld az embernek és elrohan. Érzi, hogy fogy az idő, így nem kockáztatja meg a kényelmes sétát. Fut, mintha nem lenne holnap, hiszen talán nem is lesz, ha nem szerzi meg, amit akar.
Elfut egészen a Piactér végéig, ahogy az őszülő férfi mondta, és ha szerencséje van, még kint ücsörög vagy ácsorog a krumpliorrú, üveglencsés gnóm bácsi. Mire odaér, kipirult arccal, kicsit lihegve támaszkodik meg az asztalkán vagy bármin, amit alkalmasnak talál rá. Jobb híján saját térdein, enyhén behajlítva lábait.*
-Jó estét! Zavarhatom még?
// Koponyaszaggató //
*Abban a biztos tudatban nézegeti a mindenféle nyilat, hogy megtalálja a neki valót, ám végül csalódnia kell. Lebiggyeszti ajkait, amikor az őszülő férfi szavai megütik hegyes kis füleit.*
-Jaj...
*Nyög fel halkan és érzi, hogy az aggodalom újjáéled hamvaiból nem kevésbé élénken, mint korábban.*
-Sajnos nekem nem ilyen kell. Ha lőni kell, ahhoz jók a mostani nyilaim. De amivel most állunk szemben, az ellen más kell.
*Elszontyolodva futtatja végig kékjeit még egyszer a felhozatalon, még el is gondolkodik röviden, hogy megveszi a színes tollas nyilakat, de szorítja annyira az idő, hogy ne tegye. Nemsoká lemegy a nap és elvonul mindenki. Nem nyammoghat hosszú perceket.*
-Sajnálom, de itt nincs olyan, amire szükségem van. A kovácsnál még nem jártam, de nincs is időm, hogy várjak, amíg elkészül... ha éppen nincs nekik raktáron valamiért.
*Felélénkül, amikor a gnóm árust említi a férfi, el is mosolyodik olyan hálát tükrözve sötét víz színű tekintetéből, mintha a világot váltotta volna meg számára.*
-Köszönöm, köszönöm! Ezzel megmentette az életem!
*Mondja, majd még egy búcsúmosolyt küld az embernek és elrohan. Érzi, hogy fogy az idő, így nem kockáztatja meg a kényelmes sétát. Fut, mintha nem lenne holnap, hiszen talán nem is lesz, ha nem szerzi meg, amit akar.
Elfut egészen a Piactér végéig, ahogy az őszülő férfi mondta, és ha szerencséje van, még kint ücsörög vagy ácsorog a krumpliorrú, üveglencsés gnóm bácsi. Mire odaér, kipirult arccal, kicsit lihegve támaszkodik meg az asztalkán vagy bármin, amit alkalmasnak talál rá. Jobb híján saját térdein, enyhén behajlítva lábait.*
-Jó estét! Zavarhatom még?
3971. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 19:19:52
Üzenet elküldve: 2015-08-26 19:19:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 240
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Véletlen találkozás //
- Hát, fiatal voltam, részeg, és hülye.
*Kezdi magyarázni egy mosollyal.*
- A barátaim meg rábeszéltek, hogy milyen jó móka lesz, én meg nem akartam kilógni a sorból. Sok hülyeségre rávesz valakit ha egy társasághoz szeretne tartozni, és igyekszik beilleszkedni. Szerencséd van ha olyan életed lehetett amiben nem bántál meg semmit.
*Előrefordul inkább hogy ne ütközzön bele valakibe a tömegben.*
- Én néha elgondolkodom rajta, talán jobb lett volna otthon maradni, valami stabil munkát találni, letelepedni. Az idő meg telik, lassan tényleg találnom kellene valami helyet ahol meg bírok maradni.
*Vállat von.*
- De biztosan van sok szép táj is amit még nem jártam be. Ismeretlen vidékek... Hát még meglátom.
*Körbenézelődik hátha van valami említésre méltó most a piacon, de semmi különlegeset nem lát.*
- Hát... Most merre? Vagy találkozzunk napnyugtakor a fogadó ajtajánál?
*Megáll hogy ezt a kérdést tisztázhassák. Neki nincs már kifejezetten ötlete hogy mit szeretne, a lányt sem szeretné túlterhelni társaságával... így mindenre akad lehetőség. Ha esetleg szeretne még elkóvályogni valamerre Kimmel, akkor majd mondja, ha meg már szabadulna, akkor adott arra is módot.*
A hozzászólás írója (Ryakim Sindri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.26 19:22:06
- Hát, fiatal voltam, részeg, és hülye.
*Kezdi magyarázni egy mosollyal.*
- A barátaim meg rábeszéltek, hogy milyen jó móka lesz, én meg nem akartam kilógni a sorból. Sok hülyeségre rávesz valakit ha egy társasághoz szeretne tartozni, és igyekszik beilleszkedni. Szerencséd van ha olyan életed lehetett amiben nem bántál meg semmit.
*Előrefordul inkább hogy ne ütközzön bele valakibe a tömegben.*
- Én néha elgondolkodom rajta, talán jobb lett volna otthon maradni, valami stabil munkát találni, letelepedni. Az idő meg telik, lassan tényleg találnom kellene valami helyet ahol meg bírok maradni.
*Vállat von.*
- De biztosan van sok szép táj is amit még nem jártam be. Ismeretlen vidékek... Hát még meglátom.
*Körbenézelődik hátha van valami említésre méltó most a piacon, de semmi különlegeset nem lát.*
- Hát... Most merre? Vagy találkozzunk napnyugtakor a fogadó ajtajánál?
*Megáll hogy ezt a kérdést tisztázhassák. Neki nincs már kifejezetten ötlete hogy mit szeretne, a lányt sem szeretné túlterhelni társaságával... így mindenre akad lehetőség. Ha esetleg szeretne még elkóvályogni valamerre Kimmel, akkor majd mondja, ha meg már szabadulna, akkor adott arra is módot.*
A hozzászólás írója (Ryakim Sindri) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.26 19:22:06
3970. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 19:00:11
Üzenet elküldve: 2015-08-26 19:00:11
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
* A kufár ajaki kissé megereszkednek, mikor a lány visszautasítja a tőrt és kardot. Már nyúl is két egyszerű dobókésért, hogy azt próbálja meg rásózni a Janera. Nincs ideje, hogy lyukat beszéljen a hasába, úgy tűnik, határozott elképzelései vannak. *
- Nyilak? Hát vannak nyilaim. De hogy, ilyen van- e köztük.
* Vakarja meg fejét, majd a kordély felé indul. *
- Mindjárt megnézem, aranyom.
* Egy kisebb ládikát emel le a kocsiról, hogy az asztalhoz vigye. Szarvasbőrrel gondosan betekergetett nyílvesszőket vesz elő, s pakolja ki az asztalra, óvatosan hajtsa szét az anyagot. Jane láthat ott sima nyílvesszőket, színes tollal díszítetteket, acél hegyű is akad közöttük. Felemel egyet közülük a kereskedő, hogy jobban szemügyre vegye annak hegyét, ám olyat nem lel közöttük, amilyet a lány keres. *
- Sajnálom, de ilyenem nincs. Biztos, hogy más fajta nem lesz jó? Például ennek csavart tollazata a pontosabb lövést segíti elő.
* Teszi le azt, ami a kezébe van s emel fel egy piros és sárga tollas vesszőt. *
- A kovácsnál már próbálkozott már? Vagy az öreg apónál a piac túl végében. Alacsony kis gnóm, neki szoktak ilyesféle dolgai lenni. Nem lehet eltéveszteni, ilyen magas lehet, ősz haja lófarokban van, s szeme előtt ilyen furcsa kerek üveglapocska. Nagy krumpli orral. Ha még kint van, meg fogja ismerni, aranyom.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.26 19:00:30
// Koponyaszaggató //
* A kufár ajaki kissé megereszkednek, mikor a lány visszautasítja a tőrt és kardot. Már nyúl is két egyszerű dobókésért, hogy azt próbálja meg rásózni a Janera. Nincs ideje, hogy lyukat beszéljen a hasába, úgy tűnik, határozott elképzelései vannak. *
- Nyilak? Hát vannak nyilaim. De hogy, ilyen van- e köztük.
* Vakarja meg fejét, majd a kordély felé indul. *
- Mindjárt megnézem, aranyom.
* Egy kisebb ládikát emel le a kocsiról, hogy az asztalhoz vigye. Szarvasbőrrel gondosan betekergetett nyílvesszőket vesz elő, s pakolja ki az asztalra, óvatosan hajtsa szét az anyagot. Jane láthat ott sima nyílvesszőket, színes tollal díszítetteket, acél hegyű is akad közöttük. Felemel egyet közülük a kereskedő, hogy jobban szemügyre vegye annak hegyét, ám olyat nem lel közöttük, amilyet a lány keres. *
- Sajnálom, de ilyenem nincs. Biztos, hogy más fajta nem lesz jó? Például ennek csavart tollazata a pontosabb lövést segíti elő.
* Teszi le azt, ami a kezébe van s emel fel egy piros és sárga tollas vesszőt. *
- A kovácsnál már próbálkozott már? Vagy az öreg apónál a piac túl végében. Alacsony kis gnóm, neki szoktak ilyesféle dolgai lenni. Nem lehet eltéveszteni, ilyen magas lehet, ősz haja lófarokban van, s szeme előtt ilyen furcsa kerek üveglapocska. Nagy krumpli orral. Ha még kint van, meg fogja ismerni, aranyom.
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.26 19:00:30
3969. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 18:32:45
Üzenet elküldve: 2015-08-26 18:32:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
*Szerencséjére még éppen elcsípte a fegyverkereskedőt, így kicsit megkönnyebbül. A többi árus kéretlen szavai leperegnek róla, eléggé megedzette fattyú mivolta ahhoz, hogy megtanulja elengedni a füle mellett az ilyet.
Mosollyal pillant a díszített tőrt és a vívókardot ajánlgató őszes úrra, nemet rázva kis fejével. Eltűri arcából kócos barna hajzatának odaszemtelenkedő tincseit, majd szóra nyitja száját.*
-Tetszenek a szememnek, de most valami mást keresek.
*Végigméri a kipakolt árut, közben folytatja.*
-Olyan nyilak kellenek, amik ilyen kis gömbben végződnek.
*Próbálja elmutogatni, hogy mire gondol, reméli, hogy sikerrel. Kis golyóformát mutogat hosszú ujjaival, úgy nézve az elképzelt formára, mintha ő maga előtt látná. Ezután kékjeit visszavillantja a fekete szempárba és folytatja.*
-Olyat, ami nem szúr, hanem roppant. Van Önnél ilyen? Jó pénzt fizetek érte.
*Janey nem kereskedő, fogalma sincs mi pénzbe fáj egy tegeznyi abból, amit szeretne és ez elég nyilvánvaló még saját maga számára is. Csak abban bízik, hogy a középkorú férfi nem kopasztja meg túlságosan.*
// Koponyaszaggató //
*Szerencséjére még éppen elcsípte a fegyverkereskedőt, így kicsit megkönnyebbül. A többi árus kéretlen szavai leperegnek róla, eléggé megedzette fattyú mivolta ahhoz, hogy megtanulja elengedni a füle mellett az ilyet.
Mosollyal pillant a díszített tőrt és a vívókardot ajánlgató őszes úrra, nemet rázva kis fejével. Eltűri arcából kócos barna hajzatának odaszemtelenkedő tincseit, majd szóra nyitja száját.*
-Tetszenek a szememnek, de most valami mást keresek.
*Végigméri a kipakolt árut, közben folytatja.*
-Olyan nyilak kellenek, amik ilyen kis gömbben végződnek.
*Próbálja elmutogatni, hogy mire gondol, reméli, hogy sikerrel. Kis golyóformát mutogat hosszú ujjaival, úgy nézve az elképzelt formára, mintha ő maga előtt látná. Ezután kékjeit visszavillantja a fekete szempárba és folytatja.*
-Olyat, ami nem szúr, hanem roppant. Van Önnél ilyen? Jó pénzt fizetek érte.
*Janey nem kereskedő, fogalma sincs mi pénzbe fáj egy tegeznyi abból, amit szeretne és ez elég nyilvánvaló még saját maga számára is. Csak abban bízik, hogy a középkorú férfi nem kopasztja meg túlságosan.*
3968. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 18:16:46
Üzenet elküldve: 2015-08-26 18:16:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
* A fiatal lány jobb is, hogy szedi a lábait, hisz a nap már alulról nyaldoss az ég alját, pár óra s sötétkék kendő borul az égre. A téren már megritkultak az emberek s a kufárok is. Az asztalkák nagy többsége már üres vagy éppen most készülnek elhagyni, hogy holnap újra kezdhessék a napot. Mivel fittyet sem hány a körülötte lévő árusokra, néhány zsörtölődő szót s legyintést kap.
A középkorú, őszes halántékú férfi is már ide vezette lovát, mely mögé egy kisebb kordélyt kötött, s a ládákat pakol le róla, melybe az asztalon heverő portékáit fogja rakni. *
- Szép napot!Miben lehetek szolgálatára?
* Néz kérdőn fekete szemeivel a lányra. Furcsa fény csillan a tekintetében, a lányban a mai nap utolsó aranyit látja. *
- Kardot, tőrt? Nézze ezt a szép kis holmit. Ilyen finom kezekbe készítették.
* Emel fel egy tőrt az asztalról. Markolata indákkal futtatott, melynek gombjába egy tölgyet véstek. *
- Elfek készítették gondos munkával, ritka kincs az ilyen. Csak magának, 90arany. Vagy, várjon csak, itt van ez a vívó kard.
* Ugrik is már tova, hogy egy vékony pengéjű kardot emeljen fel, aranyozott kosara féltőn óvja a kezet. *
- Pehely könnyű, fogja csak meg. Na, csak bátran, kedveském! Olcsón adom.
// Koponyaszaggató //
* A fiatal lány jobb is, hogy szedi a lábait, hisz a nap már alulról nyaldoss az ég alját, pár óra s sötétkék kendő borul az égre. A téren már megritkultak az emberek s a kufárok is. Az asztalkák nagy többsége már üres vagy éppen most készülnek elhagyni, hogy holnap újra kezdhessék a napot. Mivel fittyet sem hány a körülötte lévő árusokra, néhány zsörtölődő szót s legyintést kap.
A középkorú, őszes halántékú férfi is már ide vezette lovát, mely mögé egy kisebb kordélyt kötött, s a ládákat pakol le róla, melybe az asztalon heverő portékáit fogja rakni. *
- Szép napot!Miben lehetek szolgálatára?
* Néz kérdőn fekete szemeivel a lányra. Furcsa fény csillan a tekintetében, a lányban a mai nap utolsó aranyit látja. *
- Kardot, tőrt? Nézze ezt a szép kis holmit. Ilyen finom kezekbe készítették.
* Emel fel egy tőrt az asztalról. Markolata indákkal futtatott, melynek gombjába egy tölgyet véstek. *
- Elfek készítették gondos munkával, ritka kincs az ilyen. Csak magának, 90arany. Vagy, várjon csak, itt van ez a vívó kard.
* Ugrik is már tova, hogy egy vékony pengéjű kardot emeljen fel, aranyozott kosara féltőn óvja a kezet. *
- Pehely könnyű, fogja csak meg. Na, csak bátran, kedveském! Olcsón adom.
3967. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 17:45:40
Üzenet elküldve: 2015-08-26 17:45:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
// Kő kövön //
// Koponyaszaggató //
*Sietős léptekkel halad át a cirádás boltív alatt a Gazdagnegyed felől puha csizmácskájában, kék szemeivel az árusok portékáit kémlelve. Látszik rajta, hogy célirányosan közlekedik, így egy-egy rámenősebb kereskedő hangja sem hatja meg, sem az, ha elé állva mutogatnak a friss gyümölcsökre. Akárhogyan illatozik körötte mindenféle földi jó vagy ékeskedik összegöngyölt finom kelme, fényes kövekkel kirakott nyakék, elhalad mellettük. Még csak vágyakozó pillantást sem vet rájuk.
Dolgozik benne valami, ami eddig ismeretlen volt számára. Féltés talán, aggodalom... rémület. Elég élénken él még lelkében a félelem, amikor a kriptaszökevény fejébe fúródott nyílvessző hatástalannak bizonyult. És ő hiába menekült meg, ha egy számára fontos ember megsérült, még ha nem is súlyosan.*
~Talán a legközelebbi találkozás a halottizékkel pont a mostani sebe miatt lesz végzetes.~
*Megborzong a gondolattól, rendesen felhergelte magát. Néha nagyot sóhajtva tör utat magának a keskeny átjárón, amit az árusok és vásárlók hagytak neki. Reményei szerint rövidesen megtalálja azt a helyet, ahol különleges nyilakat vehet magának. Ha így van, odavergődik hamar.*
-Jó napot! Ugye még nem kezdett el pakolni?
*Pillant az árusra nagyra nyílt kékjeiben derengő kétségbeeséssel.*
-Szerintem Ön tud rajtam segíteni.
*Csak reméli, hogy nem nézi őt koldusnak, hiába árulkodik erről agyonhordott fehér inge és folyton kócos hajzata.*
// Koponyaszaggató //
*Sietős léptekkel halad át a cirádás boltív alatt a Gazdagnegyed felől puha csizmácskájában, kék szemeivel az árusok portékáit kémlelve. Látszik rajta, hogy célirányosan közlekedik, így egy-egy rámenősebb kereskedő hangja sem hatja meg, sem az, ha elé állva mutogatnak a friss gyümölcsökre. Akárhogyan illatozik körötte mindenféle földi jó vagy ékeskedik összegöngyölt finom kelme, fényes kövekkel kirakott nyakék, elhalad mellettük. Még csak vágyakozó pillantást sem vet rájuk.
Dolgozik benne valami, ami eddig ismeretlen volt számára. Féltés talán, aggodalom... rémület. Elég élénken él még lelkében a félelem, amikor a kriptaszökevény fejébe fúródott nyílvessző hatástalannak bizonyult. És ő hiába menekült meg, ha egy számára fontos ember megsérült, még ha nem is súlyosan.*
~Talán a legközelebbi találkozás a halottizékkel pont a mostani sebe miatt lesz végzetes.~
*Megborzong a gondolattól, rendesen felhergelte magát. Néha nagyot sóhajtva tör utat magának a keskeny átjárón, amit az árusok és vásárlók hagytak neki. Reményei szerint rövidesen megtalálja azt a helyet, ahol különleges nyilakat vehet magának. Ha így van, odavergődik hamar.*
-Jó napot! Ugye még nem kezdett el pakolni?
*Pillant az árusra nagyra nyílt kékjeiben derengő kétségbeeséssel.*
-Szerintem Ön tud rajtam segíteni.
*Csak reméli, hogy nem nézi őt koldusnak, hiába árulkodik erről agyonhordott fehér inge és folyton kócos hajzata.*
3966. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-26 14:49:29
Üzenet elküldve: 2015-08-26 14:49:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Amy//
*Arra azért maga Kipp is kíváncsi lenne, hogy mennyi időbe telne egy ilyen teljes átalakulás, hogy naphosszat ömlengjen a fegyverzetéről vagy a páncélzatáról. Egyelőre az Amy féle skatulya nem fenyegeti a férfit és feltehetően jó sokáig nem is fogja.*
- Hát persze. *legyintene is, de nem szándékozik emelgetni a már félig tele lévő kosarakat, így csak arckifejezése árulja el, hogy nem igazán hatja meg ez a fajta nőiesen romantikus utolsó mondat. Ifjú még, de ő inkább azt vallja, hogy nem bírja a romantikát.*
*A szomorú szemek elkerülik figyelmét, egy pillanat erejéig jobban lekötötte a kosárban való turkálás, igazította a már benne lévő finomságokat, próbálja úgy elrendezni, hogy még sok minden elférjen benne.*
- Egy csöppet sem ismerem jobban az öreget, csak tele vagyok előítélettel irányában. *megvonja a vállait* Ettől függetlenül, lehet ő a világ legjobb harcosa, aki belefáradt az állandó gyilkolásba. *feltételez, melynek lehet is valóságalapja meg nem is. Majd Zen elmondja az edzés után, hogy tényleg a vénség volt e az egyik legjobb fegyverforgató, mint, ahogyan azt szeretnék hinni a Ház védelmének tagjai.*
- Azon vagyok, hogy hasznára legyek az Owairat-háznak. *pillant ő is szeme sarkából a lányra, mert hát munka van közben, telik a kosár, és a korábban csak mosolygás szinten megemlített erősítés, lassan tényleg kezd egy kiadós piaci erőfelmérőre hasonlítani. Két kosárral meg különösen.*
~Kicsit jobban meg lesz pakolva, mint szokott, ebben biztos vagyok.~
*Nem feltételezi, hogy Amy karjaiban nagy erős lakozna, de nem is bánja ezt, jobb, hogy ő cipekedik, nem szeretné, ha a szakácsnő megszakadna és neki kellene főznie. Bár ez igazából sokadlagos, egyszerűen jobb ez így, hogy nem egy nő erőlködik.*
- Gazdálkodó családból származok, de apám túlzottan is kemény ember ahhoz, hogy tanítson és magyarázzon. Eljöttem otthonról és voltam én már sok minden. Felszolgáló, halas ember, alkalmi lókötő és még sok-sok minden. Ezért jelentkeztem mindenesnek a házba. Aztán testőr lettem, mert van némi fegyveres tapasztalatom. Persze nem versenyezhet a Mesteremével ez a tudás, de van egy kevés. *mesél, és csak mesél, mintha könyvből olvasná, úgy adja elő a történetet, mintha igaz is lenne. De mindezt hitelesen teszi, nem csúsztatva a dolgokat.*
- Nehéz dolgokon vagyok túl *arcjátéka arról árulkodik, hogy tényleg elég rossz volt neki ez előtt és most emlékezve a múltban történtekre csak egyre rosszabbá válik a kedve.*
- Viszont most itt vagyok, tettre készen, hogy a Kisasszonyt szolgáljam. *nem akar túl gyorsan hangulatot váltani, így a fokozatosság mellett maradva csak lassan derül arca.*
- Úgy gondolom, itt van dolgom, ennél a Háznál. *helyesel, mintha újból meggyőzné magát arról, hogy jó lesz itt neki.*
- Hmm, olyat még nem ettem, de szívesen megkóstolom. *érti ő a viccet és direkt nem mosolyodik el, hanem olyan komoly marad, mint Amy.*
- De csak akkor vállalom nagyobb mennyiségben, ha együtt eszünk belőle. *pillant a mellette sétálgató, válogató hölgyre, kíváncsi, hogy erre vajon mit fog lépni.*
*Arra azért maga Kipp is kíváncsi lenne, hogy mennyi időbe telne egy ilyen teljes átalakulás, hogy naphosszat ömlengjen a fegyverzetéről vagy a páncélzatáról. Egyelőre az Amy féle skatulya nem fenyegeti a férfit és feltehetően jó sokáig nem is fogja.*
- Hát persze. *legyintene is, de nem szándékozik emelgetni a már félig tele lévő kosarakat, így csak arckifejezése árulja el, hogy nem igazán hatja meg ez a fajta nőiesen romantikus utolsó mondat. Ifjú még, de ő inkább azt vallja, hogy nem bírja a romantikát.*
*A szomorú szemek elkerülik figyelmét, egy pillanat erejéig jobban lekötötte a kosárban való turkálás, igazította a már benne lévő finomságokat, próbálja úgy elrendezni, hogy még sok minden elférjen benne.*
- Egy csöppet sem ismerem jobban az öreget, csak tele vagyok előítélettel irányában. *megvonja a vállait* Ettől függetlenül, lehet ő a világ legjobb harcosa, aki belefáradt az állandó gyilkolásba. *feltételez, melynek lehet is valóságalapja meg nem is. Majd Zen elmondja az edzés után, hogy tényleg a vénség volt e az egyik legjobb fegyverforgató, mint, ahogyan azt szeretnék hinni a Ház védelmének tagjai.*
- Azon vagyok, hogy hasznára legyek az Owairat-háznak. *pillant ő is szeme sarkából a lányra, mert hát munka van közben, telik a kosár, és a korábban csak mosolygás szinten megemlített erősítés, lassan tényleg kezd egy kiadós piaci erőfelmérőre hasonlítani. Két kosárral meg különösen.*
~Kicsit jobban meg lesz pakolva, mint szokott, ebben biztos vagyok.~
*Nem feltételezi, hogy Amy karjaiban nagy erős lakozna, de nem is bánja ezt, jobb, hogy ő cipekedik, nem szeretné, ha a szakácsnő megszakadna és neki kellene főznie. Bár ez igazából sokadlagos, egyszerűen jobb ez így, hogy nem egy nő erőlködik.*
- Gazdálkodó családból származok, de apám túlzottan is kemény ember ahhoz, hogy tanítson és magyarázzon. Eljöttem otthonról és voltam én már sok minden. Felszolgáló, halas ember, alkalmi lókötő és még sok-sok minden. Ezért jelentkeztem mindenesnek a házba. Aztán testőr lettem, mert van némi fegyveres tapasztalatom. Persze nem versenyezhet a Mesteremével ez a tudás, de van egy kevés. *mesél, és csak mesél, mintha könyvből olvasná, úgy adja elő a történetet, mintha igaz is lenne. De mindezt hitelesen teszi, nem csúsztatva a dolgokat.*
- Nehéz dolgokon vagyok túl *arcjátéka arról árulkodik, hogy tényleg elég rossz volt neki ez előtt és most emlékezve a múltban történtekre csak egyre rosszabbá válik a kedve.*
- Viszont most itt vagyok, tettre készen, hogy a Kisasszonyt szolgáljam. *nem akar túl gyorsan hangulatot váltani, így a fokozatosság mellett maradva csak lassan derül arca.*
- Úgy gondolom, itt van dolgom, ennél a Háznál. *helyesel, mintha újból meggyőzné magát arról, hogy jó lesz itt neki.*
- Hmm, olyat még nem ettem, de szívesen megkóstolom. *érti ő a viccet és direkt nem mosolyodik el, hanem olyan komoly marad, mint Amy.*
- De csak akkor vállalom nagyobb mennyiségben, ha együtt eszünk belőle. *pillant a mellette sétálgató, válogató hölgyre, kíváncsi, hogy erre vajon mit fog lépni.*
3965. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-25 16:14:44
Üzenet elküldve: 2015-08-25 16:14:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj, cica//
* Necra számára szinte már természetes, hogy egy nőt dicsér, legyen az rút vagy szép. Általában szeretik a nők s ennek jelét is mutatják. Elyne azon kevesek közé tartozik, akikben meg van az a tartás, hogy ne aléljon egyből karjai közé s folyjon szét a lábai előtt. Ez egyfelől árt férfiúi büszkeségének, hisz kevésszer találkozott efféle ridegséggel, másrészt valami újjal kecsegtet. Lassan kezd számára nyilvánvalóvá válni, hogy a leányzó nem rajong a kedves bókokért, s az elismerő pillantásokért. Elyne arcizmainak rándulása, szemöldökének ívbe formálódása jeles bizonyítéka ennek. Nagyon is tisztában van azzal mit adtak neki a csillagok születésének órájában. Hogy útjába terelték, azzal megajándékozták egy nappal, hogy az eddig sem unalmas életében, valami még nagyobb kihívással kelljen szembe néznie. *
- Ha nem is az egyetlen, de a leghalálosabb.
* Öblösen nevet fel, szeme sarkában apró ráncok jelenek meg, mely talán az amúgy kemény vonású arcot meglágyítják. *
- Nem tudom, de elég rosszul végzik a munkájukat, ha még mindig nem értek ide.
~ Erre nem gondoltam. ~
- Ah, szóval félnem kellene, hogy csúf varangyos békává változtatsz?
* A derűt az arcáról nem tudja letörölni akár mennyire is szeretné, bár erről szó sincs, nem szeretné. *
- Kislány, távol álljon tőlem, hogy a pusztakezes tudományodat megkérdőjelezzem, biztos van olyan terület ahol jól használod. De ezzel a kecses kacsóval, minden pofon csak egy elhadart simogatásnak hatna.
* Nem is tudja a lány milyen nagy igazságot mondott. Másodlagos miként szerzi meg, de egyetértését egy apró biccentéssel jelzi, ahogy a kofákat nézi. Mégsem helyeselhet fejét vesztve, okot adva arra, hogy a nő esetlegesen másra gondoljon, mint amit ő szeretne. Volt ő már kurafi, zsivány, gyilkos, tolvaj, vandál, kitartott és még ki tudja minek nevezték az elmúlt évek alatt. Egyszer volt nemes is, noha erre már csak ruházata, neve s minden mi külsőségnek nevezhető utal rá. Talán marad még méltóságából is valami, s modorából, viszont vagyona már rég oda van. Összeráncolja homlokát, ahogy leperegnek előtte az elmúlt évek. Most viszont nem akar a múlton rágódni, így a lányra emeli tekintetét.
- Jó magam, zsoldos volnék, testőr, ha úgy jobban tetszik.
* Vigyorodik el szélesen. Igen, volt az is néha, ért a kardforgatáshoz is, ezt is volt ideje megtanulni, és a lehetőségek tárházából, mely rendelkezésre áll, ez tűnik a legelfogadhatóbbnak, melyet a lány elé tárhat. Féligazság. Hogy a kétkezi munkát hírből se ismeri, nem mondhatja, elég rossz ajánlólevél lenne. Míg apja házában volt, mindent elétettek, amit csak akart, utána meg élt, amiből tudott, de sose fogott szerszámot kezébe, azokat csak látásból és névről ismeri. *
- S te, mivel keresed a betevő falatodat?
* Vonogatja meg szemöldökét, mintha valami visszautasíthatatlan ajánlatot tett volna az imént. Játszik, mégse legyen olyan véresen komoly beszélgetés ez. Ha a bókjait nem is, talán ezt értékeli a Szépség. *
- Arra inkább a Fürdőházat ajánlanám, bár a természetben való pancsolás sem kellemetlenebb.
* Teszi meg ő is ajánlatát. Neki mondjuk aztán hova kíséri Elynet, a társasága így is úgy is üdítő. Elmereng a lányon, ahogy felharsan gyöngyöző kacaja, lassan nyúl szabad kezével az előre boruló göndör fürtök felé, kihasználva a lány pillanatnyi figyelmetlenségét. Úgy indul meg keze, mintha valamit épp a lány hajából próbálna kihalászni. Csak ujjai cirógatják meg a barna hajzuhatagot.
- Várj. Van itt valami.
* Suttogja maga is. Oldalra kirázva kezét ér véget a puha érintés, bár közben nem resttel közelebb hajolni Elynehez, hogy feketéjével fogságba ejtse a barnákat. Hirtelen dől hátra, hogy a lány arca elé egy arasznyi nagyságú fehér rózsát tartson. Még a Pegazus felé menet szakította, s tette inge ujjába. Efféle kis trükköknek szoktak örülni a buta kis fruskák. Bár sejtése szerint ezzel sem nyűgözi le a Szépséget, de egy próbát megér, már csak azért is mert, már igen bökte az a fránya virág a csuklóját.*
- Egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem vagy védtelen. Vagy egy nagy hatalmú boszorkány vagy, aki elcsavarja a gyanútlan férfiak fejét vagy pedig egy jól álcázott orgyilkos.
* Kacag fel, őszinte nevetésnek hangzik, mégis álcázni próbálja vele, hogy valóban kételkedik már a lány védtelenségében. Hogy a felajánlott kezet nem fogadják, meg sem lepődik, így az eddig kezében tartott golyókat mellény zsebébe csúsztatja, hogy hüvelykujjait 9vébe bújtassa. Megvárja, míg a nő összeszedi agát s elindul, egyik szemét becsukva néz a nő után, ahogy a formás csípő után lebben az a falatnyi szoknya. Aztán mély levegőt véve indul meg ő is, pár nagyobb lépés és már utol is érte. Könnyeden lépked a nő mellett, mintha valóban a testőre lenne. *
- Nem vagy éhes? Még most a legszebb és legfrissebb gyümölcsöket kínálják.
* Hangja pajkosan cseng, visszautalva előző témájukra. *
A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.25 16:15:32
* Necra számára szinte már természetes, hogy egy nőt dicsér, legyen az rút vagy szép. Általában szeretik a nők s ennek jelét is mutatják. Elyne azon kevesek közé tartozik, akikben meg van az a tartás, hogy ne aléljon egyből karjai közé s folyjon szét a lábai előtt. Ez egyfelől árt férfiúi büszkeségének, hisz kevésszer találkozott efféle ridegséggel, másrészt valami újjal kecsegtet. Lassan kezd számára nyilvánvalóvá válni, hogy a leányzó nem rajong a kedves bókokért, s az elismerő pillantásokért. Elyne arcizmainak rándulása, szemöldökének ívbe formálódása jeles bizonyítéka ennek. Nagyon is tisztában van azzal mit adtak neki a csillagok születésének órájában. Hogy útjába terelték, azzal megajándékozták egy nappal, hogy az eddig sem unalmas életében, valami még nagyobb kihívással kelljen szembe néznie. *
- Ha nem is az egyetlen, de a leghalálosabb.
* Öblösen nevet fel, szeme sarkában apró ráncok jelenek meg, mely talán az amúgy kemény vonású arcot meglágyítják. *
- Nem tudom, de elég rosszul végzik a munkájukat, ha még mindig nem értek ide.
~ Erre nem gondoltam. ~
- Ah, szóval félnem kellene, hogy csúf varangyos békává változtatsz?
* A derűt az arcáról nem tudja letörölni akár mennyire is szeretné, bár erről szó sincs, nem szeretné. *
- Kislány, távol álljon tőlem, hogy a pusztakezes tudományodat megkérdőjelezzem, biztos van olyan terület ahol jól használod. De ezzel a kecses kacsóval, minden pofon csak egy elhadart simogatásnak hatna.
* Nem is tudja a lány milyen nagy igazságot mondott. Másodlagos miként szerzi meg, de egyetértését egy apró biccentéssel jelzi, ahogy a kofákat nézi. Mégsem helyeselhet fejét vesztve, okot adva arra, hogy a nő esetlegesen másra gondoljon, mint amit ő szeretne. Volt ő már kurafi, zsivány, gyilkos, tolvaj, vandál, kitartott és még ki tudja minek nevezték az elmúlt évek alatt. Egyszer volt nemes is, noha erre már csak ruházata, neve s minden mi külsőségnek nevezhető utal rá. Talán marad még méltóságából is valami, s modorából, viszont vagyona már rég oda van. Összeráncolja homlokát, ahogy leperegnek előtte az elmúlt évek. Most viszont nem akar a múlton rágódni, így a lányra emeli tekintetét.
- Jó magam, zsoldos volnék, testőr, ha úgy jobban tetszik.
* Vigyorodik el szélesen. Igen, volt az is néha, ért a kardforgatáshoz is, ezt is volt ideje megtanulni, és a lehetőségek tárházából, mely rendelkezésre áll, ez tűnik a legelfogadhatóbbnak, melyet a lány elé tárhat. Féligazság. Hogy a kétkezi munkát hírből se ismeri, nem mondhatja, elég rossz ajánlólevél lenne. Míg apja házában volt, mindent elétettek, amit csak akart, utána meg élt, amiből tudott, de sose fogott szerszámot kezébe, azokat csak látásból és névről ismeri. *
- S te, mivel keresed a betevő falatodat?
* Vonogatja meg szemöldökét, mintha valami visszautasíthatatlan ajánlatot tett volna az imént. Játszik, mégse legyen olyan véresen komoly beszélgetés ez. Ha a bókjait nem is, talán ezt értékeli a Szépség. *
- Arra inkább a Fürdőházat ajánlanám, bár a természetben való pancsolás sem kellemetlenebb.
* Teszi meg ő is ajánlatát. Neki mondjuk aztán hova kíséri Elynet, a társasága így is úgy is üdítő. Elmereng a lányon, ahogy felharsan gyöngyöző kacaja, lassan nyúl szabad kezével az előre boruló göndör fürtök felé, kihasználva a lány pillanatnyi figyelmetlenségét. Úgy indul meg keze, mintha valamit épp a lány hajából próbálna kihalászni. Csak ujjai cirógatják meg a barna hajzuhatagot.
- Várj. Van itt valami.
* Suttogja maga is. Oldalra kirázva kezét ér véget a puha érintés, bár közben nem resttel közelebb hajolni Elynehez, hogy feketéjével fogságba ejtse a barnákat. Hirtelen dől hátra, hogy a lány arca elé egy arasznyi nagyságú fehér rózsát tartson. Még a Pegazus felé menet szakította, s tette inge ujjába. Efféle kis trükköknek szoktak örülni a buta kis fruskák. Bár sejtése szerint ezzel sem nyűgözi le a Szépséget, de egy próbát megér, már csak azért is mert, már igen bökte az a fránya virág a csuklóját.*
- Egyre biztosabb vagyok benne, hogy nem vagy védtelen. Vagy egy nagy hatalmú boszorkány vagy, aki elcsavarja a gyanútlan férfiak fejét vagy pedig egy jól álcázott orgyilkos.
* Kacag fel, őszinte nevetésnek hangzik, mégis álcázni próbálja vele, hogy valóban kételkedik már a lány védtelenségében. Hogy a felajánlott kezet nem fogadják, meg sem lepődik, így az eddig kezében tartott golyókat mellény zsebébe csúsztatja, hogy hüvelykujjait 9vébe bújtassa. Megvárja, míg a nő összeszedi agát s elindul, egyik szemét becsukva néz a nő után, ahogy a formás csípő után lebben az a falatnyi szoknya. Aztán mély levegőt véve indul meg ő is, pár nagyobb lépés és már utol is érte. Könnyeden lépked a nő mellett, mintha valóban a testőre lenne. *
- Nem vagy éhes? Még most a legszebb és legfrissebb gyümölcsöket kínálják.
* Hangja pajkosan cseng, visszautalva előző témájukra. *
A hozzászólás írója (Necraas al Rhy'kerith) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.08.25 16:15:32
3964. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-25 16:12:08
Üzenet elküldve: 2015-08-25 16:12:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
*Futva érkezik a piactérre, ez még igencsak kis táv ahhoz amihez a lábacskái szokva vannak így kifáradásról még messze nem lehet beszélni. Haja kicsit csapzott egyrészt a testmozgás miatt, másrészt meg mert nemrég kelt fel kócosan és így edzés előtt feleslegesnek tartotta kifésülgetni. A piacon sétálva folytatja az útját, alaposan körülnéz most is, mint mindig, de csak nem talál olyan árust akinél az ő vágyaihoz hasonló dolgokat lehetne kapni. Ilyenkor mindig Nestar jut eszébe, valamiért úgy gondolja hogy ő mindent meg tudna szerezni, igazán fel kellene végre keresnie. De addig nem nagyon akar a házon belül szívességeket kérni amíg nincs kész azzal amit ott rábíztak, és az még... nos igazából már nincs is olyan messze. Ha igazán rászentelne egy egész napot, azalatt mindegyik zár karbantartását el tudná végezni. De mennyire unja már azt... És utána állhat majd neki a nagy kinti kapunak, az lesz csak igazán a szenvedés. Symát sem találja most a helyén, biztosan szabadnapja van, de azért még nézelődik kicsit, hátha végül talál valami érdekeset.*
3963. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-25 15:10:53
Üzenet elküldve: 2015-08-25 15:10:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Új amulettjének tulajdonába egy picit mindent szebbnek lát. El is kanyarodik a negyedből a piactérre. Egy kis kerülő ugyan, mert a Pegazusba akart menni, de annyi baj legyen! Friss és fitt, szóval ennyi belefér. Annál hamarabb törlesztheti Eralilnak a "tartozást". Egy nagy hatalmú mágust nem akarna sokáig várakoztatni. Kezdi úgy érezni egyébként, hogy rajta kívül mindenki nagy mágus, vagy legendás harcos, esetleg veszedelmes hírű rejtett képességekkel rendelkező kisasszony, csak ő ilyen kis... izé.
Nem annyira okos, nem kifejezetten szép, nem rendelkezik semmiféle szuper képességgel. Szereti a színes kis löttyöket és összeöntögeti őket, ez nem olyan nagy dolog.*
~Na mindegy!~
*Legyint rá magában és kedvenc beszerzőhelye felé veszi az irányt.*
Nem annyira okos, nem kifejezetten szép, nem rendelkezik semmiféle szuper képességgel. Szereti a színes kis löttyöket és összeöntögeti őket, ez nem olyan nagy dolog.*
~Na mindegy!~
*Legyint rá magában és kedvenc beszerzőhelye felé veszi az irányt.*
3962. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-25 12:40:28
Üzenet elküldve: 2015-08-25 12:40:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Mirdo egyedül sétál, mióta elvált a lánytól. Végig nem látott senkit, pedig végig sétál A gazdag negyeden és a szegénynegyeden is. Végig nézi a gazdag negyed pompáját, gyönyörét. Meg-meg áll, hogy megcsodálja a címereket. Az ott lévő őrök igen gyanús szemmel vizsgálgatták, pedig épp csak gyönyörködött a negyed szépségében. Végig sétál a szegény negyed romos házain, ahol tiszta por minden. Néhol kis gyerkek futkorásznak vidáman mit sem sejtve a nyomorukról. A tisztaság itt mellőzött, nem figyelnek rá. Egy öregember jön mellé koldulni, de nem ad neki pénzt. Neki is alig van, az pedig kell neki. Mirdo Elfurio nem önző, csak nem épp bőkezű. Magának is kell, nem adja oda holmi öreg koldusnak, akinek ma-holnap eljön a halál. Végül a piactérre ér, ahol meglát egy piaci árust. *
3961. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-08-25 10:57:48
Üzenet elküldve: 2015-08-25 10:57:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Jaj, cica//
*Szemöldöke ismét ívesen szökken a magasba. Nem tehet róla az északi leány mindannyiszor elcsodálkozik, amikor valaki felhívja nőiességre a figyelmét. Főként azzal az összefüggésbe, hogy védtelen lenne. Végül barátságosan mosolyog a férfira.*
- Honnan gondolod, hogy egyetlen fegyverem a nyelvem?
*Kérdezi kedves hangján.*
- Megannyi módja van, hogy az ember megvédje magát. Nem feltétlen csak fegyverrel. Honnan tudod, hogy nem egy egész testőrséget várok? Avagy mágia használó lennék? No és a pusztakézzel való megvédést még nem is említettem.
*Folytatja tovább kedves, megértő, s szinte türelmes hangján. Félrehajtott fejjel hallgatja a férfi ellenkezését, hogy a kofák közé tartozna. Vagy hogy szolga lenne.*
- A pénz az pénz, az már másodlagos, hogy miként szerzed meg.
*Fejti ki véleményét. S már megint itt tart. Arcába lógó tincseit lágyan helyezi a füle mögé. A véleményével általában mindig egyedül van. Nem csak itt, ez már otthon is így volt. Túlságosan máshogy gondolkozik a többségnél, s ezt a többség nem mindig szívleli. Meglehet, hogy családi vonás ez.*
- S akkor milyen munka való neked?
*Puhatolózik a férfi foglalkozása iránt. Benne jár már a korban, ezt látja. Jogosan feltételezheti, hogy kialakult már egy élete, egy rutinja. Legfeljebb kalandozó, de annak is van egy fajta élete. Kedvére való megtudni, hogy mások mivel keresik a kenyeret. Milyen lehetőségei vannak neki is.*
- Megmosdani.
*Mondja újra, ha az előző célzást nem vette volna a másik. Hangjában még sincs semmi rosszindulat, csak merő nyugalom, s türelem. Mely egy ponton tán idegesítő is lehet. Egyik kezével megtámaszkodik a padon, s kissé a férfi felé dől. A másik kacsóját továbbra is az ölében tartja. Haja előrebillen, barna szemeiben fény csillan.*
- A pihe párnák, a selymes takaró, a bolondító illatok. *Kezd bele némileg suttogva, de végül csak elneveti magát, mely olyan mintha gyöngyök koppannának a szépen megmunkált márvány felületén. Csak jó lenne, ha tudná is Elyne, hogy milyen hangja is van annak. Visszaegyenesedve csak legyint egyet.
A férfi magabiztossága újra szemöldök felvonásra készteti a lányt. Lehajolva felemeli a csizmáját, lábában több kár már aligha eshet. Nem fogadja el a kezet, mely segítségéül szolgálna, megoldja egyedül is. A megfelelő helyen, s időben elfogadná. Ám most az utcán van, a nagyvilágban.*
- Miből is gondolod, hogy védtelen vagyok?
*Mosolyodik el újra sejtelmesen, ahogy elindul a tisztás felé. Oda, ahol tegnap is kezdte a napot. Némán csóválja meg a fejét. Nem válaszol a kérdésre, hogy zavarja-e az idegen társasága. Nem tart tőle, bár meglehet, hogy kellene. Másodsorban az imént mondta, hogy így is úgy is arra veszi az irányt. S ki ő, hogy bármit is megtiltson neki?*
*Szemöldöke ismét ívesen szökken a magasba. Nem tehet róla az északi leány mindannyiszor elcsodálkozik, amikor valaki felhívja nőiességre a figyelmét. Főként azzal az összefüggésbe, hogy védtelen lenne. Végül barátságosan mosolyog a férfira.*
- Honnan gondolod, hogy egyetlen fegyverem a nyelvem?
*Kérdezi kedves hangján.*
- Megannyi módja van, hogy az ember megvédje magát. Nem feltétlen csak fegyverrel. Honnan tudod, hogy nem egy egész testőrséget várok? Avagy mágia használó lennék? No és a pusztakézzel való megvédést még nem is említettem.
*Folytatja tovább kedves, megértő, s szinte türelmes hangján. Félrehajtott fejjel hallgatja a férfi ellenkezését, hogy a kofák közé tartozna. Vagy hogy szolga lenne.*
- A pénz az pénz, az már másodlagos, hogy miként szerzed meg.
*Fejti ki véleményét. S már megint itt tart. Arcába lógó tincseit lágyan helyezi a füle mögé. A véleményével általában mindig egyedül van. Nem csak itt, ez már otthon is így volt. Túlságosan máshogy gondolkozik a többségnél, s ezt a többség nem mindig szívleli. Meglehet, hogy családi vonás ez.*
- S akkor milyen munka való neked?
*Puhatolózik a férfi foglalkozása iránt. Benne jár már a korban, ezt látja. Jogosan feltételezheti, hogy kialakult már egy élete, egy rutinja. Legfeljebb kalandozó, de annak is van egy fajta élete. Kedvére való megtudni, hogy mások mivel keresik a kenyeret. Milyen lehetőségei vannak neki is.*
- Megmosdani.
*Mondja újra, ha az előző célzást nem vette volna a másik. Hangjában még sincs semmi rosszindulat, csak merő nyugalom, s türelem. Mely egy ponton tán idegesítő is lehet. Egyik kezével megtámaszkodik a padon, s kissé a férfi felé dől. A másik kacsóját továbbra is az ölében tartja. Haja előrebillen, barna szemeiben fény csillan.*
- A pihe párnák, a selymes takaró, a bolondító illatok. *Kezd bele némileg suttogva, de végül csak elneveti magát, mely olyan mintha gyöngyök koppannának a szépen megmunkált márvány felületén. Csak jó lenne, ha tudná is Elyne, hogy milyen hangja is van annak. Visszaegyenesedve csak legyint egyet.
A férfi magabiztossága újra szemöldök felvonásra készteti a lányt. Lehajolva felemeli a csizmáját, lábában több kár már aligha eshet. Nem fogadja el a kezet, mely segítségéül szolgálna, megoldja egyedül is. A megfelelő helyen, s időben elfogadná. Ám most az utcán van, a nagyvilágban.*
- Miből is gondolod, hogy védtelen vagyok?
*Mosolyodik el újra sejtelmesen, ahogy elindul a tisztás felé. Oda, ahol tegnap is kezdte a napot. Némán csóválja meg a fejét. Nem válaszol a kérdésre, hogy zavarja-e az idegen társasága. Nem tart tőle, bár meglehet, hogy kellene. Másodsorban az imént mondta, hogy így is úgy is arra veszi az irányt. S ki ő, hogy bármit is megtiltson neki?*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10332-10351