Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 137 (2721. - 2740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2740. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-04 01:03:13
Üzenet elküldve: 2025-09-04 01:03:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
*Kiválasztották az italt, megbeszélték, az árat már csak a fizetés van hátra. Quantall a köpenyébe nyúl kiveszi belőle a pénzes szütyőjét és leszámolja Babkár Threbuchey markába a megbeszélt 180 aranyat.
Csak remélni meri, hogy ez tényleg olyan beruházás, ami hosszú távon nem fogja őt megcsalni. A kapott ajánlat hallatán ismét megrázza a fejét.*
-És néha így sincs elég.
*Aki, istenekkel és démonhordákkal néz szembe annak a kezében, ha egyszerre tíz mágikus kard lenne az se volna elég. Amúgy megérti a kereskedő kíváncsiságát. Az ár amit mondott is tisztességes lenne hisz a legkiválóbb mesterek munkája a két markolat. De a pengéken van az isteni csoda. Ami, többet is megér, mint amit a másik ajánlott. Annak számára pedig akinek az élete függ a két fegyvertől annak megfizethetetlen. Ezért is felesleges a tündér próbálkozása.*
*Kiválasztották az italt, megbeszélték, az árat már csak a fizetés van hátra. Quantall a köpenyébe nyúl kiveszi belőle a pénzes szütyőjét és leszámolja Babkár Threbuchey markába a megbeszélt 180 aranyat.
Csak remélni meri, hogy ez tényleg olyan beruházás, ami hosszú távon nem fogja őt megcsalni. A kapott ajánlat hallatán ismét megrázza a fejét.*-És néha így sincs elég.
*Aki, istenekkel és démonhordákkal néz szembe annak a kezében, ha egyszerre tíz mágikus kard lenne az se volna elég. Amúgy megérti a kereskedő kíváncsiságát. Az ár amit mondott is tisztességes lenne hisz a legkiválóbb mesterek munkája a két markolat. De a pengéken van az isteni csoda. Ami, többet is megér, mint amit a másik ajánlott. Annak számára pedig akinek az élete függ a két fegyvertől annak megfizethetetlen. Ezért is felesleges a tündér próbálkozása.*
2739. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-04 00:39:49
Üzenet elküldve: 2025-09-04 00:39:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
* Úgy tűnik, hogy nem akar élni a javaslataival a férfi, úgyhogy Babkár is vállat von végül. Nincs könyv, nincs kard, de van bor, úgyhogy már csak az arany dolga van hátra. *
- Akkor, ha az az üveg megfelel, maradhat is. Már csak a pénzre lenne szükségem. * Nyújtja markát Quantall felé, akinek, hacsak nem jut eszébe még egy dolog, amivel fizethetne arany helyett, most kellene átadnia száznyolcvan aranyat. Persze megpróbálhatja még lentebb alkudni az árat, viszont Babkár nem fog önmagával alkudozni. Már így is több, szerinte több, mint méltányos lehetőséget ajánlott fel. *
- Pedig szép kard. És úgyis kettő van belőle. * Próbálkozik meg még egyszer utoljára, bár maga sem tudja, hogy miért érdekli annyira a fegyver. Leginkább azért, mert még sose volt nála hasonló. És részben abban is bízik, hogy a kétes alak nem tudja visszafizetni az adósságot, és akkor örökre megtarthatja. Talán el is adhatja jó áron. *
* Úgy tűnik, hogy nem akar élni a javaslataival a férfi, úgyhogy Babkár is vállat von végül. Nincs könyv, nincs kard, de van bor, úgyhogy már csak az arany dolga van hátra. *
- Akkor, ha az az üveg megfelel, maradhat is. Már csak a pénzre lenne szükségem. * Nyújtja markát Quantall felé, akinek, hacsak nem jut eszébe még egy dolog, amivel fizethetne arany helyett, most kellene átadnia száznyolcvan aranyat. Persze megpróbálhatja még lentebb alkudni az árat, viszont Babkár nem fog önmagával alkudozni. Már így is több, szerinte több, mint méltányos lehetőséget ajánlott fel. *
- Pedig szép kard. És úgyis kettő van belőle. * Próbálkozik meg még egyszer utoljára, bár maga sem tudja, hogy miért érdekli annyira a fegyver. Leginkább azért, mert még sose volt nála hasonló. És részben abban is bízik, hogy a kétes alak nem tudja visszafizetni az adósságot, és akkor örökre megtarthatja. Talán el is adhatja jó áron. *
2738. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-04 00:05:12
Üzenet elküldve: 2025-09-04 00:05:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
*Hogy nem érne annyit azzal valamilyen szinten egyet is ért a mélységi, de így is úgy gondolja, hogy sokat ér. Főleg ha nem Arthenior-ban próbálja a másik értékesíteni. Végül is kevesen vannak akik ott voltak egy félisten felbukkanásánál, kétszer démonseregekkel nézett szembe, a halál istenével farkasszemezett, megmentette a templomot és saját bőrén tapasztalta mekkora egy isten hatalma. Ezek a tapasztalatok pedig megérik az aranyat. Sőt, a hideg acélt is megérnék egyeseknek. A könyvek kapcsán megrázza a fejét.*
-Volt, de a lovammal együtt odalettek.
*Az-az egy amelyik megmaradt pedig nem eladó. A kardja kapcsán megint megrázza a fejét.*
-Nem attól tartok, hogy ellopják hanem, hogy szükségem lehet rá. Sose lehet tudni.
*Egy isten figyelte őt. Mostanában mióta lemásolta párszor, azt a könyvet talán lekerült róla a tekintet, de sose lehet tudni. Egyszerű bérgyilkosok kapcsán elég visszakeresni a nyomokat ki a megbízó és figyelmesnek lenni, de egy isten ellen nem lehet elrejtőzni. Bárhol, bármikor rajtaüthet azon, aki nem kedves számára. Az új ár hallatán viszont meglepődik a mélységi. Elgondolkozik, hogy jól számol-e, de negyven aranyat engedett a másik. Ennél lejjebb biztos nem mennek már és komoly áldozat, de kibírja a mélységi. Szüksége lehet arra a borra.*
-Rendben. Száznyolcvan arany. Viszont a kardomat mindenképp megtartanám.
*Hogy nem érne annyit azzal valamilyen szinten egyet is ért a mélységi, de így is úgy gondolja, hogy sokat ér. Főleg ha nem Arthenior-ban próbálja a másik értékesíteni. Végül is kevesen vannak akik ott voltak egy félisten felbukkanásánál, kétszer démonseregekkel nézett szembe, a halál istenével farkasszemezett, megmentette a templomot és saját bőrén tapasztalta mekkora egy isten hatalma. Ezek a tapasztalatok pedig megérik az aranyat. Sőt, a hideg acélt is megérnék egyeseknek. A könyvek kapcsán megrázza a fejét.*
-Volt, de a lovammal együtt odalettek.
*Az-az egy amelyik megmaradt pedig nem eladó. A kardja kapcsán megint megrázza a fejét.*
-Nem attól tartok, hogy ellopják hanem, hogy szükségem lehet rá. Sose lehet tudni.
*Egy isten figyelte őt. Mostanában mióta lemásolta párszor, azt a könyvet talán lekerült róla a tekintet, de sose lehet tudni. Egyszerű bérgyilkosok kapcsán elég visszakeresni a nyomokat ki a megbízó és figyelmesnek lenni, de egy isten ellen nem lehet elrejtőzni. Bárhol, bármikor rajtaüthet azon, aki nem kedves számára. Az új ár hallatán viszont meglepődik a mélységi. Elgondolkozik, hogy jól számol-e, de negyven aranyat engedett a másik. Ennél lejjebb biztos nem mennek már és komoly áldozat, de kibírja a mélységi. Szüksége lehet arra a borra.*
-Rendben. Száznyolcvan arany. Viszont a kardomat mindenképp megtartanám.
2737. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 23:44:44
Üzenet elküldve: 2025-09-03 23:44:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
* A fiatal tündér érdeklődve figyeli a varázslatot. Nem tapsikol, nem ugrabugrál, de azért kicsit hangosabban szívja be a levegőt. Láthatóan tetszik neki az ügyes kis trükk, az viszont már nem annyira, hogy nem akarja zálogban itt hagyni a fegyverét a férfi. *
- Ha már ennyi példányban létezik a könyv, akkor nem ér annyit. * Rázza meg a fejét, és amúgy is kétli, hogy itt helyben meg tudna írni neki egy könyvet a mélységi. Vagy ha mégis, neki akkor sincs annyi ideje, hogy azt kivárja. *
- De ha van nálad olyan könyv, ami ritka és értékes, akkor azt is átvehetem zálogként, ha már a könyveket hozod el példának. Az ajánlatom ugyan úgy áll. De ha mégis itt hagynád az egyik kardod, az lenne a legjobb. Esküszöm vigyázok rá. Babkártól még lopni se loptak, olyan olcsón adok mindent. * Újságolja boldogan, és félrebillenti a fejét gondolkodás közben. *
- Tudod mit, támogatom a templomot. Legyen száznyolcvan arany a bor, csak itt, csak most. Mert jó kedvemben vagyok. És hozzá hatszázötven arany, ha itt hagyod zálogba a fegyvert. Én minden nap itt árulok, bármikor érte jöhetsz, ha megvan a... * gyorsan számol egyet fejben * nyolcszázharminc arany. Szerintem igazán nagylelkű egy ajánlat.
* A fiatal tündér érdeklődve figyeli a varázslatot. Nem tapsikol, nem ugrabugrál, de azért kicsit hangosabban szívja be a levegőt. Láthatóan tetszik neki az ügyes kis trükk, az viszont már nem annyira, hogy nem akarja zálogban itt hagyni a fegyverét a férfi. *
- Ha már ennyi példányban létezik a könyv, akkor nem ér annyit. * Rázza meg a fejét, és amúgy is kétli, hogy itt helyben meg tudna írni neki egy könyvet a mélységi. Vagy ha mégis, neki akkor sincs annyi ideje, hogy azt kivárja. *
- De ha van nálad olyan könyv, ami ritka és értékes, akkor azt is átvehetem zálogként, ha már a könyveket hozod el példának. Az ajánlatom ugyan úgy áll. De ha mégis itt hagynád az egyik kardod, az lenne a legjobb. Esküszöm vigyázok rá. Babkártól még lopni se loptak, olyan olcsón adok mindent. * Újságolja boldogan, és félrebillenti a fejét gondolkodás közben. *
- Tudod mit, támogatom a templomot. Legyen száznyolcvan arany a bor, csak itt, csak most. Mert jó kedvemben vagyok. És hozzá hatszázötven arany, ha itt hagyod zálogba a fegyvert. Én minden nap itt árulok, bármikor érte jöhetsz, ha megvan a... * gyorsan számol egyet fejben * nyolcszázharminc arany. Szerintem igazán nagylelkű egy ajánlat.
2736. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 23:12:20
Üzenet elküldve: 2025-09-03 23:12:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
*Nos igen. Félreérthetőnek tűnhet, hogy ő egy egyszerű vándornak vallja magát, de az igaz, hogy nincs állandó keresete. A másik visszakérdezésének hallatán fáradtan elhúzza a száját és végighúzza a kezét a ruháin. Ha sikerült a varázslata akkor megmagyarázza.*
-Ez az egyetlen váltás ruhám és ha nem ismerném ezt a varázslatot akkor már évekkel ezelőtt tönkrement volna.
*Amennyiben nem sikerül a varázslata csak szomorúan elmosolyodik saját ügyetlenségén. Az ötlet hallatán viszont azonnal megrázza a fejét.*
-Azt, nem lehet! Szükségem van rájuk! Bármikor szükség lehet rájuk.*Akaratlanul is, gyorsan körbenéz mintha ott a piac közepén leselkedne rá valamilyen támadó.*Azt, pedig mint mondtam nem ígérhetem, hogy bármikor talpra tudok állni mivel...*Váratlanul valamin elmereng.*Azt, hiszem nincs rá idő. Vagy... Nem is tudom. Ami, biztos, hogy ami munkát végzek, azt nem fizetik meg. Mikor a templomtól lovakat kértem csak kölcsönbe egy általuk kapott feladat elvégzéséhez, azt is megtagadták tőlem. A halál pedig csak akkor veszélyes ha a kapukat döngeti. Mikor csendben teszi a kezét az emberek torkára akkor nem érdekel senkit. Ahogy az se mikor elűzik, mert ha nem látta senki akkor nem is tettél semmit. És talán...nem is számít semmit.*Mereng el újból most kicsit tovább mint korábban, hogy aztán mint aki álomból ébredt térjen magához.*Szóval a bor. A bor ára... Tudást tudok adni. Könyv tinta és toll társaságában megírhatok egy könyvet. Egy értékes könyvet a világot fenyegető veszély természetéről. Voltam olyan rossz csillagzat alatt született, hogy szinte mindig ott voltam mikor élőholtak, sötét istenek és démonok fenyegették a várost és környékét. Viszont el kell mondanom, hogy az se lenne egyedi. A tharg könyvtárnak, az artheniori könyvtárnak, Teysus egyik felekezetének és egy vörös hajú kereskedő úrnak készítettem már egy másolatot erről a tudásról.
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
*Nos igen. Félreérthetőnek tűnhet, hogy ő egy egyszerű vándornak vallja magát, de az igaz, hogy nincs állandó keresete. A másik visszakérdezésének hallatán fáradtan elhúzza a száját és végighúzza a kezét a ruháin. Ha sikerült a varázslata akkor megmagyarázza.*
-Ez az egyetlen váltás ruhám és ha nem ismerném ezt a varázslatot akkor már évekkel ezelőtt tönkrement volna.
*Amennyiben nem sikerül a varázslata csak szomorúan elmosolyodik saját ügyetlenségén. Az ötlet hallatán viszont azonnal megrázza a fejét.*
-Azt, nem lehet! Szükségem van rájuk! Bármikor szükség lehet rájuk.*Akaratlanul is, gyorsan körbenéz mintha ott a piac közepén leselkedne rá valamilyen támadó.*Azt, pedig mint mondtam nem ígérhetem, hogy bármikor talpra tudok állni mivel...*Váratlanul valamin elmereng.*Azt, hiszem nincs rá idő. Vagy... Nem is tudom. Ami, biztos, hogy ami munkát végzek, azt nem fizetik meg. Mikor a templomtól lovakat kértem csak kölcsönbe egy általuk kapott feladat elvégzéséhez, azt is megtagadták tőlem. A halál pedig csak akkor veszélyes ha a kapukat döngeti. Mikor csendben teszi a kezét az emberek torkára akkor nem érdekel senkit. Ahogy az se mikor elűzik, mert ha nem látta senki akkor nem is tettél semmit. És talán...nem is számít semmit.*Mereng el újból most kicsit tovább mint korábban, hogy aztán mint aki álomból ébredt térjen magához.*Szóval a bor. A bor ára... Tudást tudok adni. Könyv tinta és toll társaságában megírhatok egy könyvet. Egy értékes könyvet a világot fenyegető veszély természetéről. Voltam olyan rossz csillagzat alatt született, hogy szinte mindig ott voltam mikor élőholtak, sötét istenek és démonok fenyegették a várost és környékét. Viszont el kell mondanom, hogy az se lenne egyedi. A tharg könyvtárnak, az artheniori könyvtárnak, Teysus egyik felekezetének és egy vörös hajú kereskedő úrnak készítettem már egy másolatot erről a tudásról.
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására döntése alapján róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt VAGY nem mágikus ruházata elnyűtté, kopottá, szakadottá válik.
2735. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 22:22:52
Üzenet elküldve: 2025-09-03 22:22:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 661
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 661
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt – Eladó fekete varázsital//
*Ez a szerep már ismerős neki. Most ő az úrnő, a mellette álló testőre pedig azért van vele, hogy alázatosan engedelmeskedjen minden parancsának és szeszélyének, miközben megvédi őt a legapróbb veszély gyanújától is. Nem is kell még egyszer megbizonyosodnia róla, hogy mit érez. Szórakoztatja a helyzet.
Amikor az öreg gnóm az ajánlatára válaszképp előáll a saját, meglehetősen aljas húzásával, esze ágában sincs megfordulni. Nem dől be a trükknek, pontosan tudja, hogy senki nem mondott semmilyen ajánlatot a háta mögül. Már nyitná is a száját, hogy ugyanabban a morcos hangnemben folytassa az alkudozást, ahogy a többi kereskedővel is tette a hasonlóan udvariatlan lépéseik után, ám hű testőre közbeszól. Csendben, és legfőképp kíváncsian hallgatja, hogy a kard mellett vajon a nyelvét is ugyanolyan jól tudja-e forgatni a fiú. Ami azt illeti, ha őt fenyegetné meg így, biztosan megijedne tőle, de talán egy kereskedővel szemben nem a fenyegetőzés a legcélravezetőbb út, ha nem az a cél, hogy elbukják a vásárlás lehetőségét. Keze lassan mozdul, gyengéden fog rá a harcos markolatgombon pihenő kézfejére, ezzel jelezve, hogy véleménye szerint a fegyverre (egyelőre) nem lesz szükség.*
- Tehát, ha jól értem, az Ön által elképzelt ár a négyszázhúsz arany. *Próbálja a furfangos öreg ellen fordítani a saját játékát azzal, hogy az általa kimondott ajánlatot tekinti innentől az alku legfelső határának.*
- Javaslom, hogy akkor egyezzünk meg a kettő között. Háromszázhatvan. *A kettő között, de természetesen az ő elképzeléseihez egy parányit közelebb. Már jóval a fekete italok értéke felett járnak, de ha hihet Nestarnak, akkor amiatt, mert hiánycikk, jelenleg még ennél is többet érhet. Illetve fizethetne természetben is, de ezt a kártyát most nem kívánja bevetni, rangon alulinak érezné az idős gnóm társaságát az ágyban.*
*Ez a szerep már ismerős neki. Most ő az úrnő, a mellette álló testőre pedig azért van vele, hogy alázatosan engedelmeskedjen minden parancsának és szeszélyének, miközben megvédi őt a legapróbb veszély gyanújától is. Nem is kell még egyszer megbizonyosodnia róla, hogy mit érez. Szórakoztatja a helyzet.
Amikor az öreg gnóm az ajánlatára válaszképp előáll a saját, meglehetősen aljas húzásával, esze ágában sincs megfordulni. Nem dől be a trükknek, pontosan tudja, hogy senki nem mondott semmilyen ajánlatot a háta mögül. Már nyitná is a száját, hogy ugyanabban a morcos hangnemben folytassa az alkudozást, ahogy a többi kereskedővel is tette a hasonlóan udvariatlan lépéseik után, ám hű testőre közbeszól. Csendben, és legfőképp kíváncsian hallgatja, hogy a kard mellett vajon a nyelvét is ugyanolyan jól tudja-e forgatni a fiú. Ami azt illeti, ha őt fenyegetné meg így, biztosan megijedne tőle, de talán egy kereskedővel szemben nem a fenyegetőzés a legcélravezetőbb út, ha nem az a cél, hogy elbukják a vásárlás lehetőségét. Keze lassan mozdul, gyengéden fog rá a harcos markolatgombon pihenő kézfejére, ezzel jelezve, hogy véleménye szerint a fegyverre (egyelőre) nem lesz szükség.*
- Tehát, ha jól értem, az Ön által elképzelt ár a négyszázhúsz arany. *Próbálja a furfangos öreg ellen fordítani a saját játékát azzal, hogy az általa kimondott ajánlatot tekinti innentől az alku legfelső határának.*
- Javaslom, hogy akkor egyezzünk meg a kettő között. Háromszázhatvan. *A kettő között, de természetesen az ő elképzeléseihez egy parányit közelebb. Már jóval a fekete italok értéke felett járnak, de ha hihet Nestarnak, akkor amiatt, mert hiánycikk, jelenleg még ennél is többet érhet. Illetve fizethetne természetben is, de ezt a kártyát most nem kívánja bevetni, rangon alulinak érezné az idős gnóm társaságát az ágyban.*
2734. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 19:40:18
Üzenet elküldve: 2025-09-03 19:40:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 677
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt – Eladó fekete varázsital//
* Úgy tűnik, hogy a lényegi dolgot megbeszélik, és Merlana magára hagyja gondolataival a fiút. Abból pedig van sok, úgyhogy nem bánja, hogy így alakulnak a dolgok. Figyeli, ahogy kedvese válogat, alkudozik, és faképnél hagy kereskedőket, de fejben egészen máshol jár. Még mindig viaskodik magával, bár kívülről ebből semmi sem látszik. Egyébként sem szeret a piacon járni. A kovácsműhelyben sokkal jobban érzi magát, ott vannak dolgok, amikre szívesen adna ki pénzt, itt nem igazán. A láncot látva elgondolkodik rajta, hogy megveszi, és Merlana kezébe adja, ha már magához láncolta, de gyorsan elveti a dolgot. Nem gondolja, hogy a nő értékelné az ilyen humort. A parancsot hallva követi a bárdot, és hamarosan egy igen pofátlan gnóm előtt állnak meg. Elég átlátszó, és hihetetlen pofátlan módon próbálja feljebb srófolni az árat, a harcos pedig úgy dönt, hogy az lesz a legjobb, ha kardjának markolatára teszi a kezét. *
- Háromszázat mondott, ha jól hallottam. * Hangja hideg, tekintete fenyegető, már amennyire vékony hangja hideg tud lenni, és lányos arca pedig fenyegetni tud. Ruházata, és fegyverzete talán ellensúlyozza ezt a dolgot. * Közönséges tolvajokért egyébként is jól fizetnek a kaszárnyában. Az pedig, amivel próbálkozik, rablás.
* Úgy tűnik, hogy a lényegi dolgot megbeszélik, és Merlana magára hagyja gondolataival a fiút. Abból pedig van sok, úgyhogy nem bánja, hogy így alakulnak a dolgok. Figyeli, ahogy kedvese válogat, alkudozik, és faképnél hagy kereskedőket, de fejben egészen máshol jár. Még mindig viaskodik magával, bár kívülről ebből semmi sem látszik. Egyébként sem szeret a piacon járni. A kovácsműhelyben sokkal jobban érzi magát, ott vannak dolgok, amikre szívesen adna ki pénzt, itt nem igazán. A láncot látva elgondolkodik rajta, hogy megveszi, és Merlana kezébe adja, ha már magához láncolta, de gyorsan elveti a dolgot. Nem gondolja, hogy a nő értékelné az ilyen humort. A parancsot hallva követi a bárdot, és hamarosan egy igen pofátlan gnóm előtt állnak meg. Elég átlátszó, és hihetetlen pofátlan módon próbálja feljebb srófolni az árat, a harcos pedig úgy dönt, hogy az lesz a legjobb, ha kardjának markolatára teszi a kezét. *
- Háromszázat mondott, ha jól hallottam. * Hangja hideg, tekintete fenyegető, már amennyire vékony hangja hideg tud lenni, és lányos arca pedig fenyegetni tud. Ruházata, és fegyverzete talán ellensúlyozza ezt a dolgot. * Közönséges tolvajokért egyébként is jól fizetnek a kaszárnyában. Az pedig, amivel próbálkozik, rablás.
2733. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 19:35:42
Üzenet elküldve: 2025-09-03 19:35:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt – Eladó fekete varázsital//
* Nem sokkal első felkiáltása után megérkezik az első érdeklődő. Egy nemes hölgy, vélhetőleg testőre kíséretében. A rögtönzött emelvényen álló gnóm meghallgatja Merlanát, majd mint aki csak a szavak felét hallotta meg, újra felkiált. *
– Megvan az első ajánlat! Háromszázhúsz arany először az ifjú hölgytől! * Nem érdekli, hogy a nő magának akarja az italt, neki igazán mindegy, hogy kinek adja el, ha jó pénzt kap érte. De talán van, aki még többet ajánlana. Egyelőre senki más nem tesz ajánlatot, noha néhányan megállnak bámészkodni, hiszen az aukció már önmagában is egy érdekes sportág. Mivel senki más nem mond ajánlatot, ezért egyszer csak újra felkiált. *
– Négyszázhúszat hallottam az úrtól ott hátul! Ad-e bárki többet négyszázhúsznál? * Páran hátrafordulnak, még azok is, akik felé mutat. Természetesen nincs senki mögöttük, a gnóm csak feljebb akarja tornázni az árat. Ha elsőre háromszázhúszat ajánlott a hölgy, bizonyára megy majd még feljebb is. *
* Nem sokkal első felkiáltása után megérkezik az első érdeklődő. Egy nemes hölgy, vélhetőleg testőre kíséretében. A rögtönzött emelvényen álló gnóm meghallgatja Merlanát, majd mint aki csak a szavak felét hallotta meg, újra felkiált. *
– Megvan az első ajánlat! Háromszázhúsz arany először az ifjú hölgytől! * Nem érdekli, hogy a nő magának akarja az italt, neki igazán mindegy, hogy kinek adja el, ha jó pénzt kap érte. De talán van, aki még többet ajánlana. Egyelőre senki más nem tesz ajánlatot, noha néhányan megállnak bámészkodni, hiszen az aukció már önmagában is egy érdekes sportág. Mivel senki más nem mond ajánlatot, ezért egyszer csak újra felkiált. *
– Négyszázhúszat hallottam az úrtól ott hátul! Ad-e bárki többet négyszázhúsznál? * Páran hátrafordulnak, még azok is, akik felé mutat. Természetesen nincs senki mögöttük, a gnóm csak feljebb akarja tornázni az árat. Ha elsőre háromszázhúszat ajánlott a hölgy, bizonyára megy majd még feljebb is. *
2732. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 18:55:04
Üzenet elküldve: 2025-09-03 18:55:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 661
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 661
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt – Eladó fekete varázsital//
*Nem tehet róla, hogy A Polgárnegyed helyett véletlenül a Piactéren köt ki, véletlenül sincs benne semmiféle szándékosság, és egy kicsit sem egy impulzív döntésének következménye, hogy a Sub Rosa Panzió helyett itt kötnek ki a kufárok között, ahol Merlana igencsak elemében érzi magát. Lépked a különböző pultok, standok között, és sorra szóba is elegyedik a kereskedőkkel, de miután nincs jó kedve, így az alkudozásban sincs túl sok sikere. A legtöbb próbálkozása úgy végződik, hogy maga száll ki belőle azzal, hogy akkor tartsa meg a színarany kacatját. Egyébként egy konkrét személyt keres, a szakállas gnóm mestert, Gilas Abacot, akit sajnos szándéka ellenére hagyott hoppon azzal, hogy nem jelent meg a megbeszélt időpontban, hogy lebonyolíthassák az üzletet, melyet megbeszéltek. Végigpásztázza az egész piacteret, de nem találja meg a gnómot, ám tekintete megakad az aprónép egy másik képviselőjén, aki bőszen ajánlgat egy fekete varázsitalt, melyre a lányban élő üzletasszony szemei azonnal felcsillannak.*
- Na, gyere! Csinálunk egy kis aranyat, amiből lesz mit innunk ma este is. *Mint egy parancsot, úgy adja elő ötletét Pashthrának, aki ennyi ember és más szerzet előtt természetesen szigorúan csak testőri minőségben lehet jelen mellette. Nem várja meg, hogy a fiú véleményt nyilváníthasson, ő már ott is terem az öregecske gnóm előtt.*
- Kellemes napot kívánok, jó uram! Határozott vevői szándékom volna az említett varázsitalra, javaslom, hogy a többi érdeklődőt már meg se várja. Csupán velem kell megegyeznie, és már egymás kezébe is csaphatunk. Ha mondana rá egy árat, már vinném is, de tudja mit, nem vagyok ellene a játéknak, úgyhogy kezdjük mélyről. Háromszázhúsz aranyat adok érte. Mit szól? *Valójában egyáltalán nem érdekli, hogy mennyit kell fizetnie érte, hisz nem akarja megtartani az italt. Az a szándéka, hogy továbbadja majd Nestarnak, akitől egyszerűen csak többet kér majd vissza, mint amennyit itt és most fizetnie kell érte. Annyit tud csupán, hogy ezek az italok mindig is drágák voltak, és most már ritkák is, szóval kénytelen a valós ára fölé lőni már a legalacsonyabb ajánlatát is. Mindezek ellenére magabiztosan fürkészi a gnóm tekinteteit a választ várva.*
*Nem tehet róla, hogy A Polgárnegyed helyett véletlenül a Piactéren köt ki, véletlenül sincs benne semmiféle szándékosság, és egy kicsit sem egy impulzív döntésének következménye, hogy a Sub Rosa Panzió helyett itt kötnek ki a kufárok között, ahol Merlana igencsak elemében érzi magát. Lépked a különböző pultok, standok között, és sorra szóba is elegyedik a kereskedőkkel, de miután nincs jó kedve, így az alkudozásban sincs túl sok sikere. A legtöbb próbálkozása úgy végződik, hogy maga száll ki belőle azzal, hogy akkor tartsa meg a színarany kacatját. Egyébként egy konkrét személyt keres, a szakállas gnóm mestert, Gilas Abacot, akit sajnos szándéka ellenére hagyott hoppon azzal, hogy nem jelent meg a megbeszélt időpontban, hogy lebonyolíthassák az üzletet, melyet megbeszéltek. Végigpásztázza az egész piacteret, de nem találja meg a gnómot, ám tekintete megakad az aprónép egy másik képviselőjén, aki bőszen ajánlgat egy fekete varázsitalt, melyre a lányban élő üzletasszony szemei azonnal felcsillannak.*
- Na, gyere! Csinálunk egy kis aranyat, amiből lesz mit innunk ma este is. *Mint egy parancsot, úgy adja elő ötletét Pashthrának, aki ennyi ember és más szerzet előtt természetesen szigorúan csak testőri minőségben lehet jelen mellette. Nem várja meg, hogy a fiú véleményt nyilváníthasson, ő már ott is terem az öregecske gnóm előtt.*
- Kellemes napot kívánok, jó uram! Határozott vevői szándékom volna az említett varázsitalra, javaslom, hogy a többi érdeklődőt már meg se várja. Csupán velem kell megegyeznie, és már egymás kezébe is csaphatunk. Ha mondana rá egy árat, már vinném is, de tudja mit, nem vagyok ellene a játéknak, úgyhogy kezdjük mélyről. Háromszázhúsz aranyat adok érte. Mit szól? *Valójában egyáltalán nem érdekli, hogy mennyit kell fizetnie érte, hisz nem akarja megtartani az italt. Az a szándéka, hogy továbbadja majd Nestarnak, akitől egyszerűen csak többet kér majd vissza, mint amennyit itt és most fizetnie kell érte. Annyit tud csupán, hogy ezek az italok mindig is drágák voltak, és most már ritkák is, szóval kénytelen a valós ára fölé lőni már a legalacsonyabb ajánlatát is. Mindezek ellenére magabiztosan fürkészi a gnóm tekinteteit a választ várva.*
2731. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-03 17:44:53
Üzenet elküldve: 2025-09-03 17:44:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
* Úgy tűnik, hogy a mélységi nem teljesen elégedett az árral, pedig Babkár már így is komoly engedményt tesz. Pont aznap reggel mérte fel az ötvenes harsogók piacát, és úgy találta, hogy rajta kívül nem sokan árulnak ilyen remek bort. Persze ettől függetlenül még ott dolgozik benne a nyerészkedési vágy, szóval ennek megfelelően árazta be a bort. *
- Megszorulva? * Kérdezi a fiatal tündér, végig nézve a díszes ruházaton, és a ránézésre egy vagyont érő kardokon. Látszik rajta, hogy nem igazán hiszi el, hogy a pénz gondot jelentene a férfi számára. *
- Talán adhatok kölcsön... zálogért cserébe. * Jegyzi meg végül, rövid gondolkodás után. * Ha itt hagyod az egyik kardot, akkor elviheted a bort, és ötszáz aranyat mellé, amíg talpra nem állsz. Hiszen egy ilyen szerény polgár, mint én, örömmel támogat mindenkit, aki a templomot szolgálja. Még kamatot se számolok fel a kölcsönre. De a zálog fontos, hogy biztosra tudjam, visszakerül hozzám a pénzem, és a bor ára is.
* Úgy tűnik, hogy a mélységi nem teljesen elégedett az árral, pedig Babkár már így is komoly engedményt tesz. Pont aznap reggel mérte fel az ötvenes harsogók piacát, és úgy találta, hogy rajta kívül nem sokan árulnak ilyen remek bort. Persze ettől függetlenül még ott dolgozik benne a nyerészkedési vágy, szóval ennek megfelelően árazta be a bort. *
- Megszorulva? * Kérdezi a fiatal tündér, végig nézve a díszes ruházaton, és a ránézésre egy vagyont érő kardokon. Látszik rajta, hogy nem igazán hiszi el, hogy a pénz gondot jelentene a férfi számára. *
- Talán adhatok kölcsön... zálogért cserébe. * Jegyzi meg végül, rövid gondolkodás után. * Ha itt hagyod az egyik kardot, akkor elviheted a bort, és ötszáz aranyat mellé, amíg talpra nem állsz. Hiszen egy ilyen szerény polgár, mint én, örömmel támogat mindenkit, aki a templomot szolgálja. Még kamatot se számolok fel a kölcsönre. De a zálog fontos, hogy biztosra tudjam, visszakerül hozzám a pénzem, és a bor ára is.
2730. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-02 17:57:41
Üzenet elküldve: 2025-09-02 17:57:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 25
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt – Eladó fekete varázsital//
* Megérkezik a piactérre. Mindig is magának való gnóm volt, ráadásul eltelt rengeteg év azóta, hogy utoljára Artheniorban járt. Tehát nem ismer itt senkit. Viszont a kereskedelemhez nem is kell ismernie senkit. Előveszi a fekete varázsitalt, amit régóta ott tartogatott magánál és megköszörüli torkát. Aztán rájön, hogy amilyen alacsony, senki nem venné komolyan. Keres hát egy magaslatot – történetesen egy nagyobb ládát, amiről úgy látszik, sehova se tartozik igazán. Így sem emelkedik ki túlzottan a tömegből, de legalább már kilátszik belőle. Ismét megköszörüli torkát, és most már tényleg belekezd mondandójába. *
– Emberek és más szerzetek! Van egy darab eladó fekete varázsitalom! Aki a legtöbbet ajánlja érte, azé lesz! * Persze csak, ha eleget adnak érte. Ha nem, akkor bizony megtartja magának. *
* Megérkezik a piactérre. Mindig is magának való gnóm volt, ráadásul eltelt rengeteg év azóta, hogy utoljára Artheniorban járt. Tehát nem ismer itt senkit. Viszont a kereskedelemhez nem is kell ismernie senkit. Előveszi a fekete varázsitalt, amit régóta ott tartogatott magánál és megköszörüli torkát. Aztán rájön, hogy amilyen alacsony, senki nem venné komolyan. Keres hát egy magaslatot – történetesen egy nagyobb ládát, amiről úgy látszik, sehova se tartozik igazán. Így sem emelkedik ki túlzottan a tömegből, de legalább már kilátszik belőle. Ismét megköszörüli torkát, és most már tényleg belekezd mondandójába. *
– Emberek és más szerzetek! Van egy darab eladó fekete varázsitalom! Aki a legtöbbet ajánlja érte, azé lesz! * Persze csak, ha eleget adnak érte. Ha nem, akkor bizony megtartja magának. *
2729. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-02 12:55:35
Üzenet elküldve: 2025-09-02 12:55:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Kocsija ismét a Kovácsműhely közelében van leparkírozva. Valahogy ez a szokása maradt meg – ha nem árusítani akar, hanem dolgozni valamin, akkor itt ál meg. Nincs is kipakolva áru a kocsi oldalából lehajtott polcra, az most ismét munkapadként funkcionál. Ez előtt a pad előtt áll most, szemöldökeit tűnődve összehúzva. Hosszan vizsgálgatja a polcra már kipakolt faanyagot. Ujjai végigsiklanak a különféle léceken, néhol megsimítja az erezet egy-egy pontját, mintha puszta tapintásból ismerné fel, melyik rész rugalmas, és melyik problémás. Végül három köteget válogat szét: szilből, tiszafából és kőrisből állókat. Mindegyiknek megvan a maga előnye, és pontosan tudja, hogy a sikert nem egyetlen, véletlenszerűen kiválasztott anyaggal tudja majd elérni, hanem kísérletezés útján. Vaskos bőrkötényének megannyi zsebei közül az egyikből előhúzza jegyzetelésre használt könyvét, felüti a legutóbbi vázlatos rajzánál, és újra átfutja azt. Csalhatatlan mozdulattal húzza elő szénirónját, a rajz mellé biggyeszt pár megjegyzést. Ezután a következő üres oldalon új rajzot kezd: méret-arány szerinti, pontos rajzot, amit majd felhasználhat a munkája során. A szarvak formáját sablonvassal rajzolja meg, nagy gondossággal; de a rajz többi részlete is odafigyelésről árulkodik.
Mikor elkészül a rajz, félreteszi a szénirónt, és a szétválogatott fakupacokhoz lép. Kiválaszt néhányat a keskeny lécek közül, a jegyzet-könyve mellé teszi. Kocsija hátuljából enyves csuprot és ecsetet hoz elő, madzagot és szorítócsipeszeket. A ragasztóanyaggal gondosan bekeni a léceket, ezután összefogja őket, és finoman hajlítva illeszti egymásra a faanyagokat. Szorosan préseli össze őket a szorítócsipeszekkel ahogy a rajz fölött tartva formára igazítja azokat. Türelmes, minden mozdulata a gyakorlott kézműves nyugalmát tükrözi, még ha bajusza alatt néha morog is valamit arról, hogy „ez a tiszafa makacsabb, mint egy részeg törpe.” A formára hajtott, összeszorított laminátumot ezután körbehurkolja a madzaggal s annak végét alaposan köti csomóra, hogy ne csúszhasson szét száradás közben semmi. Napok kellenek majd, míg megköt az enyv, de ez őt nem zavarja. Éppen ellenkezőleg: a várakozás lehetőséget ad a test kialakítására. A központi rész, a markolat és az ágyazat alapja is már ott hever munkapadján, durván kivágva. Amint a ragasztott rétegek félrekerülnek száradni, Abac mester hozzáfog a simításhoz: véső, reszelő, finom gyalu kerül elő a kocsi hátuljából. A fa illata és a szerszámok hangja tölti meg a levegőt, miközben a gondolatai egyre előrébb járnak. Tudja, hogy ha minden jól megy, pár nap múlva kézbe veheti a működő eszközt.*
Mikor elkészül a rajz, félreteszi a szénirónt, és a szétválogatott fakupacokhoz lép. Kiválaszt néhányat a keskeny lécek közül, a jegyzet-könyve mellé teszi. Kocsija hátuljából enyves csuprot és ecsetet hoz elő, madzagot és szorítócsipeszeket. A ragasztóanyaggal gondosan bekeni a léceket, ezután összefogja őket, és finoman hajlítva illeszti egymásra a faanyagokat. Szorosan préseli össze őket a szorítócsipeszekkel ahogy a rajz fölött tartva formára igazítja azokat. Türelmes, minden mozdulata a gyakorlott kézműves nyugalmát tükrözi, még ha bajusza alatt néha morog is valamit arról, hogy „ez a tiszafa makacsabb, mint egy részeg törpe.” A formára hajtott, összeszorított laminátumot ezután körbehurkolja a madzaggal s annak végét alaposan köti csomóra, hogy ne csúszhasson szét száradás közben semmi. Napok kellenek majd, míg megköt az enyv, de ez őt nem zavarja. Éppen ellenkezőleg: a várakozás lehetőséget ad a test kialakítására. A központi rész, a markolat és az ágyazat alapja is már ott hever munkapadján, durván kivágva. Amint a ragasztott rétegek félrekerülnek száradni, Abac mester hozzáfog a simításhoz: véső, reszelő, finom gyalu kerül elő a kocsi hátuljából. A fa illata és a szerszámok hangja tölti meg a levegőt, miközben a gondolatai egyre előrébb járnak. Tudja, hogy ha minden jól megy, pár nap múlva kézbe veheti a működő eszközt.*
2728. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 20:44:12
Üzenet elküldve: 2025-09-01 20:44:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
*Értetlenül néz arra, hogy a bevétel valami mást is jelenthet.*
~Mármint bevétel mint evés? Azt, gondolnák, hogy étellel lehet nála fizetni? Elég lehetetlen gondolat. Nem valami sivatagi vagy pusztai nomádtábor ez, hogy a cserekereskedelem szokványos legyen.~
*Mindenesetre sikerült találni egy új vendégcsalogatót a másiknak, aki elégedettnek tűnik. A bor is látszólag jó árú és a kapott kedvezmény is megérinti a mélységit. Tudja jól, hogy ez legalább két napi lakbére, de az agya hátsó zugában csak megszólal a mostanában egyre gyakrabban felbukkanó kétkedő hang, hogy ez szépen hangzik, de igaz-e? Mégiscsak egy kereskedőről van szó. A pénz pedig fontosabb az embereknek, mint a saját életük.*
-Nemes gesztus. Valóban az. Az önzetlenség és az összefogás az, ami képes megmenteni a világot. Mármint a prófécia így mondta. Ezért van, hogy még így is kicsit sok nekem ez az ár. Egyszerű vándor vagyok, aki az élőket szolgálta. Az életnek meg nincs nagy ára.*Szakad fel belőle egy szarkasztikus nevetés.*Múltkor a lovam és szinte minden értékem is odalett úgyhogy kicsit most, azt hiszem úgy szokták mondani meg vagyok szorulva.
*Enged meg egy zavart mosolyt.*
*Értetlenül néz arra, hogy a bevétel valami mást is jelenthet.*
~Mármint bevétel mint evés? Azt, gondolnák, hogy étellel lehet nála fizetni? Elég lehetetlen gondolat. Nem valami sivatagi vagy pusztai nomádtábor ez, hogy a cserekereskedelem szokványos legyen.~
*Mindenesetre sikerült találni egy új vendégcsalogatót a másiknak, aki elégedettnek tűnik. A bor is látszólag jó árú és a kapott kedvezmény is megérinti a mélységit. Tudja jól, hogy ez legalább két napi lakbére, de az agya hátsó zugában csak megszólal a mostanában egyre gyakrabban felbukkanó kétkedő hang, hogy ez szépen hangzik, de igaz-e? Mégiscsak egy kereskedőről van szó. A pénz pedig fontosabb az embereknek, mint a saját életük.*
-Nemes gesztus. Valóban az. Az önzetlenség és az összefogás az, ami képes megmenteni a világot. Mármint a prófécia így mondta. Ezért van, hogy még így is kicsit sok nekem ez az ár. Egyszerű vándor vagyok, aki az élőket szolgálta. Az életnek meg nincs nagy ára.*Szakad fel belőle egy szarkasztikus nevetés.*Múltkor a lovam és szinte minden értékem is odalett úgyhogy kicsit most, azt hiszem úgy szokták mondani meg vagyok szorulva.
*Enged meg egy zavart mosolyt.*
2727. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 20:32:19
Üzenet elküldve: 2025-09-01 20:32:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 592
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 592
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
*Lova, Luxius hátán halad a piaci forgatagban. Mostanában már sok bolttulajdonos ráköszön, amit ő kedélyesen viszonoz. Sokan próbálnak portékákat kínálni neki, de ő most nem bámészkodni jött ide. Valójában egyáltalán nem jellemző rá, hogy különösebb cég nélkül bóklásszon. Ezúttal azért jött, hogy kicsit feltöltse a bájital készletét.
Szerencsére tud egy helyet, ahol már jó előre kellő kedvezményt sikerült kialkudnia magának, így jelentős kedvezménnyel veszi meg a szükséges főzeteket. Nem a saját maga részére veszi meg ezeket, hanem egyik legmegbízhatóbb vevője számára. Hamarosan bőrtáskája - amelynek kellően vastag a külső felülete ahhoz, hogy megóvja az üvegcséket - teli lesz pakolva bájitalokkal, Orthus pedig elégedetten megy tovább a dolgára.*
Szerencsére tud egy helyet, ahol már jó előre kellő kedvezményt sikerült kialkudnia magának, így jelentős kedvezménnyel veszi meg a szükséges főzeteket. Nem a saját maga részére veszi meg ezeket, hanem egyik legmegbízhatóbb vevője számára. Hamarosan bőrtáskája - amelynek kellően vastag a külső felülete ahhoz, hogy megóvja az üvegcséket - teli lesz pakolva bájitalokkal, Orthus pedig elégedetten megy tovább a dolgára.*
2726. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 17:45:06
Üzenet elküldve: 2025-09-01 17:45:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 476
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fűszerek//
//Zárás//
-Ó a változás mindig ilyen, Cagon uram. De ki tudja, talán épp mi ketten leszünk az alapkövei valami nálunknál sokkal nagyobbnak! Talán ön fedezi fel először a legerősebb, legújabb varázsitalokat, míg én szállítom hozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű növényeket!
*Szépnek is hangzik ez, s habár mikor először kigondolta még nem érezte úgy, hogy ennek valóban lenne bármiféle alapja, most hogy jobban eljátszik a gondolattal, talán mégsem olyan légbőlkapott dolog ez.*
-Igen. Akármilyen civilizált is ez a város, de még akár Lihanech felvilágosult városában is előfordulnak a kétségbeesett emberek, azok akik abban látják a jövőt, hogy másoktól vegyék el amire szükségük van. Vagy csak a másnapi betevő falatot. Úgy hiszem ezt sosem fogjuk kinőni, mindegy mennyit ugranánk előre az időben.
*Ez egyébként Merchent cseppet sem zavarja, sosem volt olyan idealista féle, hogy higgyen az örök jóban vagy a békességben. Az emberek, meg az összes másfajú is egy önző szardarab, csak van aki kevésbé rejti véka alá.*
-Meg tudom oldani, de köszönöm! Nem szívesen adnám ki a lelőlhelyeimet, azt hiszem ezt ön igazán megértheti.
*Mondja vigyorogva, közben pedig csak egy gyors pillantást vet arra a bizonyos listára, mielőtt eltenné magának egy bólintás kíséretében. ~Mindjárt megsajnállak.~ Gondolja magában.*
-Hát ez igazán szomorú. De úgy tartják, hogy addig a jó amíg az embernek van tennivalója, különben hamar beleun a semmittevésbe. Akkor Cagon uram vegye úgy, hogy szerzek önnek ellátmányt, s legközelebb mikor úgy hozza ki a lépés, megejtjük az üzletet, addig is jó állapotban fogom őket tartani, ezt garantálhatom.
*Azzal pedig a kezét nyújtja az orknak, hisz már izgatott, egyrészt hogy jóféle üzletet tudtak kötni, másfelől pedig hogy sikerült még egy alkimistát megismernie, így már könnyebben fordulhat bármelyikőjükhöz, mikor szüksége lesz valamire.*
-Aztán vigyázzon magára addig is, Teysus legyen önnel!
//Fűszerek//
//Zárás//
-Ó a változás mindig ilyen, Cagon uram. De ki tudja, talán épp mi ketten leszünk az alapkövei valami nálunknál sokkal nagyobbnak! Talán ön fedezi fel először a legerősebb, legújabb varázsitalokat, míg én szállítom hozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű növényeket!
*Szépnek is hangzik ez, s habár mikor először kigondolta még nem érezte úgy, hogy ennek valóban lenne bármiféle alapja, most hogy jobban eljátszik a gondolattal, talán mégsem olyan légbőlkapott dolog ez.*
-Igen. Akármilyen civilizált is ez a város, de még akár Lihanech felvilágosult városában is előfordulnak a kétségbeesett emberek, azok akik abban látják a jövőt, hogy másoktól vegyék el amire szükségük van. Vagy csak a másnapi betevő falatot. Úgy hiszem ezt sosem fogjuk kinőni, mindegy mennyit ugranánk előre az időben.
*Ez egyébként Merchent cseppet sem zavarja, sosem volt olyan idealista féle, hogy higgyen az örök jóban vagy a békességben. Az emberek, meg az összes másfajú is egy önző szardarab, csak van aki kevésbé rejti véka alá.*
-Meg tudom oldani, de köszönöm! Nem szívesen adnám ki a lelőlhelyeimet, azt hiszem ezt ön igazán megértheti.
*Mondja vigyorogva, közben pedig csak egy gyors pillantást vet arra a bizonyos listára, mielőtt eltenné magának egy bólintás kíséretében. ~Mindjárt megsajnállak.~ Gondolja magában.*
-Hát ez igazán szomorú. De úgy tartják, hogy addig a jó amíg az embernek van tennivalója, különben hamar beleun a semmittevésbe. Akkor Cagon uram vegye úgy, hogy szerzek önnek ellátmányt, s legközelebb mikor úgy hozza ki a lépés, megejtjük az üzletet, addig is jó állapotban fogom őket tartani, ezt garantálhatom.
*Azzal pedig a kezét nyújtja az orknak, hisz már izgatott, egyrészt hogy jóféle üzletet tudtak kötni, másfelől pedig hogy sikerült még egy alkimistát megismernie, így már könnyebben fordulhat bármelyikőjükhöz, mikor szüksége lesz valamire.*
-Aztán vigyázzon magára addig is, Teysus legyen önnel!
2725. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 15:24:11
Üzenet elküldve: 2025-09-01 15:24:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*A piaci forgatagban az árusító-bódéként használt kocsija előtt színes kavalkád hömpölyög. Illatok, harsány kiáltások, apró alkudozások, mind-mind háttérzajként keveredik össze a saját világával. Ha nem épp fennhangon hirdeti saját portékáját, akkor egy-egy érdeklődő kezébe ad egy tartályos fa-pennát vagy türelmesen magyarázza, mire való egy különlegesnek látszó szerkezet, de figyelme máshol jár. Hüvelykujját vaskos bőrköténye szélébe akasztja, míg tekintete el-elréved a vásári forgatag felett. Valami új feladaton jár az esze. Nem elég már a sétapálca, a titkos rekeszek, a kisebb szerkezetek. Olyat akar, ami igazi kihívás, amibe beleizzadhat, amitől újra megcsillan a szeme.
Eljátszik a gondolattal, hogy ezúttal kardot alakít át, vagy talán ismét tőrt rejt el valamiben, de az ötletet hamar elhessegeti. Ezek a fajta fegyverek nem az ő világába valók, a saját mesterségétől távoliak. Ő inkább a csavarok, rejtett fogaskerekek és apró mozdulatokkal irányítható szerkezetek okleveles mestere. És ekkor üti meg a fülét a Kovácsműhely ajtajában lezajló beszélgetés, amelyben két férfiú éppen a hosszúíj és a számszeríj hasonlóságait és különbségeit vitatja meg. Abac mester szeme megvillan. Számszeríj? Nehézkes, ormótlan szerkezet, de tele lehetőséggel. Mi volna, ha megkisebbítené, zsebben hordhatóvá tenné? Vagy mennyire lenne hasznos egy karperecként hordható íj? Vagy valami, ami nyilvánvaló helyen, de jól van elrejtve – mondjuk egy könyvborító alá rejtett szerkezet?
A gondolat szinte nyugtalanná teszi, s mire a következő vevő távozik, már elő is kapja bőrköténye megannyi zsebe közül az egyikből a jegyzetelésre használt, bőrkötésű jegyzet-könyvét. A kötény másik zsebéből szénirónját varázsolja ujjai közé, és annak hegye sercegni kezd a legelső üres oldal papírján, vázlatos vonalakat kanyarítva. Egy rugós kar itt, egy apró retesz ott, a felhúzást egyszerűsíteni kellene, a nyílvesszők pedig.. talán rövidebbek, könnyűfából vagy vékony fémből..? Feljegyzi mellé: „kompakt, gyors, álcázható – ez a lényeg!” A piactér zajai mintha elhalkulnának körülötte, csak a saját ötleteinek moraját hallja. Egy új projekt születik a gondolataiban. És ahogy némi idő múlva becsukja a jegyzet-könyvét, szinte elégedetten mordul bajsza alatt. Igen, ebből még lehet valami!*
Eljátszik a gondolattal, hogy ezúttal kardot alakít át, vagy talán ismét tőrt rejt el valamiben, de az ötletet hamar elhessegeti. Ezek a fajta fegyverek nem az ő világába valók, a saját mesterségétől távoliak. Ő inkább a csavarok, rejtett fogaskerekek és apró mozdulatokkal irányítható szerkezetek okleveles mestere. És ekkor üti meg a fülét a Kovácsműhely ajtajában lezajló beszélgetés, amelyben két férfiú éppen a hosszúíj és a számszeríj hasonlóságait és különbségeit vitatja meg. Abac mester szeme megvillan. Számszeríj? Nehézkes, ormótlan szerkezet, de tele lehetőséggel. Mi volna, ha megkisebbítené, zsebben hordhatóvá tenné? Vagy mennyire lenne hasznos egy karperecként hordható íj? Vagy valami, ami nyilvánvaló helyen, de jól van elrejtve – mondjuk egy könyvborító alá rejtett szerkezet?
A gondolat szinte nyugtalanná teszi, s mire a következő vevő távozik, már elő is kapja bőrköténye megannyi zsebe közül az egyikből a jegyzetelésre használt, bőrkötésű jegyzet-könyvét. A kötény másik zsebéből szénirónját varázsolja ujjai közé, és annak hegye sercegni kezd a legelső üres oldal papírján, vázlatos vonalakat kanyarítva. Egy rugós kar itt, egy apró retesz ott, a felhúzást egyszerűsíteni kellene, a nyílvesszők pedig.. talán rövidebbek, könnyűfából vagy vékony fémből..? Feljegyzi mellé: „kompakt, gyors, álcázható – ez a lényeg!” A piactér zajai mintha elhalkulnának körülötte, csak a saját ötleteinek moraját hallja. Egy új projekt születik a gondolataiban. És ahogy némi idő múlva becsukja a jegyzet-könyvét, szinte elégedetten mordul bajsza alatt. Igen, ebből még lehet valami!*
2724. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 10:46:34
Üzenet elküldve: 2025-09-01 10:46:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Fűszerek//
* Az információ, mi a jelenleg kikeverhető italok körül lebeg, igen elenyésző. Nem sokan foglalkoznak a dologgal, sokakat egyelőre nem érint a változás, mivel a piacon még mindig megtalálhatóak a már jól ismert bájital. Egyszerűen csak megveszi az átlagpolgár és viszi is a tapasztaltabb alkimistákhoz, ahogyan azt illik. Az információ, ami jelenleg hordoz lehetne fegyverként, akár pajzsként használni a a többi kereskedő és miegymás ellen, ám az információ előbb vagy utóbb publikus lesz, így nem éri meg az ilyet magába fojtani. Még a végén ez marad meg a népnek, hogy elhallgat fontosabb információkat. A tündér szavaira bólint. *
- A kettőnk közötti üzlet is egyfajta támogatás. Legalábbis számomra és a kutatásaim szempontjából ez hatalmas segítség. Ha nem is azonnal, de szépen fokozatosan feltárjuk a növényekbe zárt titkokat. Ez maradjon köztünk, de szerintem át fogja váltani a jelenlegi piacot. Bár ez biztos nem mai történet.
* Időt is kap az ajánlat mellé. Pár nap nem hangzik rosszul. A jelenlegi helyzethez képest talán még kiválónak is lehet nevezni. Ha megoldható minden valami nagyobb katasztrófa előtt, az lenne a legideálisabb. *
- Csak a legegyértelműbb dolgokra. Bár az olyan véletleneknél jön elő a bérkardok szerepe, ha elszabadulna a pokol egy ilyen kiruccanáson.
* Meg persze szeretné is látni, hogy mire gondolt a másik mikor megfelelő emberek alatt. Számára is jól jönne néhány képzett, sokat látott ember az oldalára, ám ezeket olyan ritkák, mint a fehér holló. *
- Ami azt illeti, már vettem a fáradtságot és össze írtam néhány növényt előre, arra az esetre, ha valaki olyasvalakibe botlanék, aki vállalkozna ilyenekre. Mennyire van tisztában a növények helyeiről? Azt is tovább tudom szolgálni, ha ez megkönnyíti az utazást, elvégre az erdőmélyéhez volt szerencsém, így oda még egy kis irányt is tudok mondani.
* Azzal zsebéből egy kis összehajtott papírt vesz elő, amit át is nyújt a tündérnek. Benne azok a növények szerepelnek, amiket kifejezetten szeretne tudni magának. Amennyiben él a lehetőséggel és kéri, hogy ossza meg vele a lelőhelyeket, úgy odaírja melléjük, ám ha nem, akkor nem erőlteti a témát. *
- Ami a csatlakozásomat illeti, azt egy ideig nem erőltetnem. Sajnos mostanság tele a kezem. Az őrséget ellátni nagyobb feladat, mint azt hittem volna. A folyamatos ugráltatások szinte mindennapi tevékenységek. Ezért is kellenek nekem külsősök, akik képesek begyűjteni helyettem a növényeket. Mit szólna ahhoz, ha mához egy hatra találkoznánk. Persze ha időközben több időre lenne szüksége, úgy azt megértem, csak jelezze nekem írásban, ha bekövetkezne. A peagzusban van a szállásom, így, ha történik valami, nyugodtan átadhatja a pultosnak a levelet. Ők mindig eljuttatják hozzám.
//Fűszerek//
* Az információ, mi a jelenleg kikeverhető italok körül lebeg, igen elenyésző. Nem sokan foglalkoznak a dologgal, sokakat egyelőre nem érint a változás, mivel a piacon még mindig megtalálhatóak a már jól ismert bájital. Egyszerűen csak megveszi az átlagpolgár és viszi is a tapasztaltabb alkimistákhoz, ahogyan azt illik. Az információ, ami jelenleg hordoz lehetne fegyverként, akár pajzsként használni a a többi kereskedő és miegymás ellen, ám az információ előbb vagy utóbb publikus lesz, így nem éri meg az ilyet magába fojtani. Még a végén ez marad meg a népnek, hogy elhallgat fontosabb információkat. A tündér szavaira bólint. *
- A kettőnk közötti üzlet is egyfajta támogatás. Legalábbis számomra és a kutatásaim szempontjából ez hatalmas segítség. Ha nem is azonnal, de szépen fokozatosan feltárjuk a növényekbe zárt titkokat. Ez maradjon köztünk, de szerintem át fogja váltani a jelenlegi piacot. Bár ez biztos nem mai történet.
* Időt is kap az ajánlat mellé. Pár nap nem hangzik rosszul. A jelenlegi helyzethez képest talán még kiválónak is lehet nevezni. Ha megoldható minden valami nagyobb katasztrófa előtt, az lenne a legideálisabb. *
- Csak a legegyértelműbb dolgokra. Bár az olyan véletleneknél jön elő a bérkardok szerepe, ha elszabadulna a pokol egy ilyen kiruccanáson.
* Meg persze szeretné is látni, hogy mire gondolt a másik mikor megfelelő emberek alatt. Számára is jól jönne néhány képzett, sokat látott ember az oldalára, ám ezeket olyan ritkák, mint a fehér holló. *
- Ami azt illeti, már vettem a fáradtságot és össze írtam néhány növényt előre, arra az esetre, ha valaki olyasvalakibe botlanék, aki vállalkozna ilyenekre. Mennyire van tisztában a növények helyeiről? Azt is tovább tudom szolgálni, ha ez megkönnyíti az utazást, elvégre az erdőmélyéhez volt szerencsém, így oda még egy kis irányt is tudok mondani.
* Azzal zsebéből egy kis összehajtott papírt vesz elő, amit át is nyújt a tündérnek. Benne azok a növények szerepelnek, amiket kifejezetten szeretne tudni magának. Amennyiben él a lehetőséggel és kéri, hogy ossza meg vele a lelőhelyeket, úgy odaírja melléjük, ám ha nem, akkor nem erőlteti a témát. *
- Ami a csatlakozásomat illeti, azt egy ideig nem erőltetnem. Sajnos mostanság tele a kezem. Az őrséget ellátni nagyobb feladat, mint azt hittem volna. A folyamatos ugráltatások szinte mindennapi tevékenységek. Ezért is kellenek nekem külsősök, akik képesek begyűjteni helyettem a növényeket. Mit szólna ahhoz, ha mához egy hatra találkoznánk. Persze ha időközben több időre lenne szüksége, úgy azt megértem, csak jelezze nekem írásban, ha bekövetkezne. A peagzusban van a szállásom, így, ha történik valami, nyugodtan átadhatja a pultosnak a levelet. Ők mindig eljuttatják hozzám.
2723. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 08:34:09
Üzenet elküldve: 2025-09-01 08:34:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Hajsza a karaván után//
*Az asztalnál ülő fickó olyan arckifejezéssel néz rájuk, amiből azonnal megért pár dolgot. Például azt, hogy az írnok elég régóta ül ennél az asztalnál ahhoz, hogy belefásuljon a feladatába. És hogy elég régóta ül ott ahhoz, hogy azt higgye, hogy bármit megtehet azokkal, akik elé járulnak. Hagyja hogy a férfi tekintete végigmérje őt, ahogy azt is, hogy Keimuthyával is ezt tegye. Persze egyértelműen látja, hogy kettejüket máshogy veszi szemügyre a fickó. Biztos benne, hogy városi tapasztalatlansága ellenére a lányt nem kell féltenie, pláne nem egy ilyen puha pacák pillantásai ellen.
Az írnok kérdése nem lepi meg, számított már rá. Ha valaki régóta intéz hasonló feladatokat, akkor az bizony megtalálja a módját, hogy hogyan duzzassza fel a pénztárból jogosan neki csörgedező aranypatakot. Szeme sarkából gyors oldalpillantást vet az íjászlányra, majd visszafordul a fickóhoz, és bólint.*
- Igen. De pontosan annyi időt fizetek, amennyit a dolgunkra szán. *-jobbjával tömött kabátja alá nyúl, odafigyelve rá, hogy a mozdulat elég lassú legyen ahhoz, hogy a két strázsa tarkója ne kezdjen viszketni tőle. Mikor előhúzza kezét, tenyerében jól láthatóan ott ül pénzeszacskója, de egyelőre nem igyekszik megoldani a száját. Sőt, ujjait inkább szorosan a zacskó köré zárja.*
- Keresünk valakit. Valamikor négy holdtöltével ezelőtt járhatott itt legkésőbb, és hét holdöltényi idővel ezelőtt leghamarabb. A kettő között valamikor.. ha tényleg erre volt. Ha beírták a regiszterbe az áruját, az kikészített bőr volt. A férfi neve.. nos.. a neve..?
*Újra Keimuthyára pislant. Csak annyit tud, hogy a lány az apját keresi, de a nevét eddig nem említette.*
*Az asztalnál ülő fickó olyan arckifejezéssel néz rájuk, amiből azonnal megért pár dolgot. Például azt, hogy az írnok elég régóta ül ennél az asztalnál ahhoz, hogy belefásuljon a feladatába. És hogy elég régóta ül ott ahhoz, hogy azt higgye, hogy bármit megtehet azokkal, akik elé járulnak. Hagyja hogy a férfi tekintete végigmérje őt, ahogy azt is, hogy Keimuthyával is ezt tegye. Persze egyértelműen látja, hogy kettejüket máshogy veszi szemügyre a fickó. Biztos benne, hogy városi tapasztalatlansága ellenére a lányt nem kell féltenie, pláne nem egy ilyen puha pacák pillantásai ellen.
Az írnok kérdése nem lepi meg, számított már rá. Ha valaki régóta intéz hasonló feladatokat, akkor az bizony megtalálja a módját, hogy hogyan duzzassza fel a pénztárból jogosan neki csörgedező aranypatakot. Szeme sarkából gyors oldalpillantást vet az íjászlányra, majd visszafordul a fickóhoz, és bólint.*
- Igen. De pontosan annyi időt fizetek, amennyit a dolgunkra szán. *-jobbjával tömött kabátja alá nyúl, odafigyelve rá, hogy a mozdulat elég lassú legyen ahhoz, hogy a két strázsa tarkója ne kezdjen viszketni tőle. Mikor előhúzza kezét, tenyerében jól láthatóan ott ül pénzeszacskója, de egyelőre nem igyekszik megoldani a száját. Sőt, ujjait inkább szorosan a zacskó köré zárja.*
- Keresünk valakit. Valamikor négy holdtöltével ezelőtt járhatott itt legkésőbb, és hét holdöltényi idővel ezelőtt leghamarabb. A kettő között valamikor.. ha tényleg erre volt. Ha beírták a regiszterbe az áruját, az kikészített bőr volt. A férfi neve.. nos.. a neve..?
*Újra Keimuthyára pislant. Csak annyit tud, hogy a lány az apját keresi, de a nevét eddig nem említette.*
2722. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-01 00:31:02
Üzenet elküldve: 2025-09-01 00:31:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
- Hmm... A bevételért félek, hogy úgy hangzik, mintha egészen más foglalkozásom lenne, vagy másfajta fizetséget várnék az ügyfelektől, nem gondolom, hogy jól venné ki magát. A bérért már jobban hangzik. Babkár Bódéja Bárkivel Bármikor Buzgón Borkereskedik Bérért. Köszönöm a segítséget, azt hiszem ez így jobb lesz! * Csillan fel a tündér szeme, aki látszólag meg van elégedve az új, hangzatos kiabálni valóval.
És ugyan ennyire van megelégedve a borral is, amit kínál, bár csak reménykedni tud benne, hogy a mélységi is így érez. Ránéz a leendő vevőre, és az italra, amit a kezében tart, majd olyat tesz, amit eddigi életében még soha. *
- Kettőszázötven lenne rendesen az ára, de mivel Eeyr templomába készül vele, azt hiszem adhatok egy kis engedményt. A kettőszázhúsz azt hiszem, hogy jó üzletnek hangzik. Bár nem tudom, hogy mihez kell, és mennyire lesz nemes a cél, amire felhasználásra kerül, illendő, ha városunk kereskedői ott segítik a templomot, ahol tudják. * Buzgón bólogat, hogy ő bizony nagyon szívén viseli az istennő dolgát, tiszteletből még a sapkáját is leveszi. Elég meggyőzően túljátszott alakítás lehet, bár a tündér nem látja magát kívülről. *
- Hmm... A bevételért félek, hogy úgy hangzik, mintha egészen más foglalkozásom lenne, vagy másfajta fizetséget várnék az ügyfelektől, nem gondolom, hogy jól venné ki magát. A bérért már jobban hangzik. Babkár Bódéja Bárkivel Bármikor Buzgón Borkereskedik Bérért. Köszönöm a segítséget, azt hiszem ez így jobb lesz! * Csillan fel a tündér szeme, aki látszólag meg van elégedve az új, hangzatos kiabálni valóval.
És ugyan ennyire van megelégedve a borral is, amit kínál, bár csak reménykedni tud benne, hogy a mélységi is így érez. Ránéz a leendő vevőre, és az italra, amit a kezében tart, majd olyat tesz, amit eddigi életében még soha. *
- Kettőszázötven lenne rendesen az ára, de mivel Eeyr templomába készül vele, azt hiszem adhatok egy kis engedményt. A kettőszázhúsz azt hiszem, hogy jó üzletnek hangzik. Bár nem tudom, hogy mihez kell, és mennyire lesz nemes a cél, amire felhasználásra kerül, illendő, ha városunk kereskedői ott segítik a templomot, ahol tudják. * Buzgón bólogat, hogy ő bizony nagyon szívén viseli az istennő dolgát, tiszteletből még a sapkáját is leveszi. Elég meggyőzően túljátszott alakítás lehet, bár a tündér nem látja magát kívülről. *
2721. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-31 04:18:51
Üzenet elküldve: 2025-08-31 04:18:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 800
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
// A lélek a testben, mint bor a pohárban //
*A másik szavainak hatására a mélységi mindig pörgő agya most se hagy gazdájának nyugtot.*
-Bevételért vagy bérért? Bár ezeknek a hangzása nem megfelelő. A bevétel szó talán nem elég köznyelvi. A bér szó pedig bár a hosszát tekintve jónak tűnhet, de egyesek számára lehetséges, hogy negatív felhangok rakódnak rá. Bérkard, bérenc...
*Merül el ebben a gondolatfolyamban amiben benne is marad ha nem rántja ki valaki. Viszont a téma a "b" betűs szavakról egy másikra, a borra esik. Az egyház megemlítésének egyszerű oka volt. Az ár lejjebb tornázása. Egyesek számára ugyanis nemes gesztus lehet a papoknak olcsóbb árat adni. És sok indokolatlanul elsajátított ismerete mellett a borok bizonyos fokú szakértelme is ráragadt az egykori nemesre. Elégedettnek tűnik az áruval, ami a keze ügyébe került.*
-Mennyi lenne?
*Teszi vissza az üveget a másik elé.*
*A másik szavainak hatására a mélységi mindig pörgő agya most se hagy gazdájának nyugtot.*
-Bevételért vagy bérért? Bár ezeknek a hangzása nem megfelelő. A bevétel szó talán nem elég köznyelvi. A bér szó pedig bár a hosszát tekintve jónak tűnhet, de egyesek számára lehetséges, hogy negatív felhangok rakódnak rá. Bérkard, bérenc...
*Merül el ebben a gondolatfolyamban amiben benne is marad ha nem rántja ki valaki. Viszont a téma a "b" betűs szavakról egy másikra, a borra esik. Az egyház megemlítésének egyszerű oka volt. Az ár lejjebb tornázása. Egyesek számára ugyanis nemes gesztus lehet a papoknak olcsóbb árat adni. És sok indokolatlanul elsajátított ismerete mellett a borok bizonyos fokú szakértelme is ráragadt az egykori nemesre. Elégedettnek tűnik az áruval, ami a keze ügyébe került.*
-Mennyi lenne?
*Teszi vissza az üveget a másik elé.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3048-3067