//Egy szörnyű nap//
//Illiamae Rilynurden//
*Az ócskás örül, hogy végre egy lehetséges vevő áll meg a portékáinál, ezért szívesen engedi meg Illiamae-nak, hogy megnézze a tőrt. A tőr szokatlanul hosszú keskeny pengével rendelkezik, ez által alkalmas arra, hogy a páncélok illesztés résein be lehessen szúrni vele. A tőr markolata fából készült, de finom bőr szalaggal tekerték körbe, hogy kényelmes legyen a fogása. A fiatal lány, amint a kezébe veszi, érzi, hogy a tőr kiegyensúlyozása nem tökéletes ugyan, de nem is dobásra tervezték ezt a tőrt. Óvatosan egy kis ronggyal tisztogatja a pengét, amelyről a kosz viszonylag egyszerűen jön le, biztos lehet benne, hogy az árus nem törődött a tisztogatással. Ahogyan a kosz távozik a felületről, láthatóvá válik a penge valója. Illiamae legnagyobb meglepetésére a penge nem rendelkezik az acélra jellemző csillogással, hanem matt szürkés színben pompázik. Bizonyára azért, hogy ne csillanjon meg rajta a nap fénye. A pengébe valamilyen szöveget véstek, amelyet nem ért a lány.*
*Miközben vizsgálja a tőrt, addig az árus mesélni kezd neki a tőrről, hogy meghozza a kedvét a vásárláshoz.*
-A negyedben találtam két napja egy fickónál. A fickó ott ült az egyik fal tövében, egy pokróc alatt, már napok óta ott ülhetett. Hiányzott a bal keze, valaki csak úgy lecsapta szegénynek. Biztosan lopott. Szerencsétlennek senki nem látta el a kezét, oszt bele halt. Gondoltam neki már nincs szüksége rá, de nekem még jól jön. Hoz egy kis pénzt a házhoz.
*Az alkudozás végén a guberáló nagyon örül, hogy ennyiért el tudta adni. Amikor megtalálta remélte, hogy ötven aranyat kap érte. Már megérte kijönni a piacra. Illiamae is örülhet, hiszen ilyen különleges pengét nem biztos, hogy tudna venni a kovácsnál.*
//Aokin Uehoshi//
*Aokin régóta tudja. hogy a világ másmilyen a kolostoron kívül. A városban nincs olyan szigor az öltözködésre, és a viselkedésre, mint a kolostorban. Ennek ékes bizonyítéka a nő, aki útba igazítást kér tőle. Könnyed ruházatával és kecses mozgásával a legtöbb férfi figyelmét felkelti. Türelmesen hallgatja, ahogy a szerzetes elmondja neki, hogy két úton is haladhat. Amikor a férfi a botjával a szegény negyed felé mutat akkor a nő bizonyára láthatott valamit, mivel nemlegesen int a fejével.*
-Inkább az erdő, mint a*egy pillanatra megáll, hogy megtalálja a megfelelő szavakat.* szegények. Úgy látom, hogy maga ismeri a környéket. *miközben beszél, leakaszt egy erszényt az oldaláról a négy közül, és a szerzetes felé nyújtja.*
-Kérem kísérjen el. Nem leszek hálátlan. *mosolyog a szerzetesre.*
*Ha Aokin hajlandó elkísérni őt az erdőn keresztül, akkor belekarol, hogy úgy megy vele a nő.*
//Neara Anthariel//
*Neara gyorsan kinyitja az összegyűrt pergamentett, amelyet valamely könyvből téphettek ki, szép tiszta írással teleírt lapot sajnos nincs ideje elolvasni, de egy címer a lap közepén alaposan meg tudja nézni. A címer egy ötágú csillagot ábrázol, egy kör alakú pajzs előtt, a s pajzsból kisebb köríveket vágtak ki a csillag csúcsainál. Arra hamar rájön, hogy nem az emberek nyelvén írták, hanem olyan nyelven, amelyet ő is csak nehezen érte meg.
A nagy fekete kalapos férfi határozottan oda lép Neara elé. A férfi hosszúszárú fekte gyalogló csizmát visel, barna lovagló nadrággal. A köpenyét a vállán átvetve takarja, a felső ruházatát, illetve a lehetséges fegyverzetét. Közel negyven éves lehet a férfi, rövid fekete hajjal, mindenféle arcszőrzet nélkül. A férfi arca merev, mint egy katonáé, talán már a mosolyra is alkalmatlan. Az égkék szemei valahogyan ismerős Neara-nak. Nem kell sokat kutakodnia az emlékei közül, hogy eszébe jusson, az a régi nap.
Már lassan húsz esztendő telet el, azóta a férfi is megöregedett, de biztos, hogy ő az. Az akkor még fiatal felkereste a Mágusrend Vezetőjét, s felszólította, hogy szüntessék be a mágusok képzését. A rend vezetője elzavarta, de három nap múlva öt mágussal végzett valaki. A mágusokat mind kegyetlen módon megkínozták, majd megölték egyetlen éjszaka alatt.*
-Az az enyém. *jelenti ki határozottan a férfi, s egy pillanatra lenéz a pergamenre.* Ellopták tőlem.
*A férfi bal kézzel kinyúl, hogy Neara át tudja adni neki a pergamentett, de a jobb keze a köpeny alatt van, valószínűleg egy fegyvert markol. Neara biztos lehet benne, hogy a férfi nem ismeri a tréfát, és ki tudja mire képes, ha feldühítik. Valaki tolvajt kiált a piacon, de a férfi oda se pillant, hogy mi történt, egyenesen Neara-t nézi.*
//Omon Rabark//
*A városőr türelmesen várja, hogy Omon eldöntse övé –e az erszény vagy sem. Omon joggal bizonytalanodik el, hogy vajon csapdáról van-e szó, hiszen a saját erszénye meg van. A városőr biccent, amikor közli neki, hogy nem az övé.*
-Akkor elnézést kérek, amiért megzavartam. *mondja az őr, majd sarkon fordul, s ott hagyja Omont.*
*Alig egy perce hagyta ott őt a városőrség, amikor a tömegből egy középkorú termetes férfi ordítva rohan az elf felé.*
-Mocskos tolvaj! *A férfi ökle egyenesen Omon arca felé lendül, s ha nem hajol le, akkor egy nagy ütést szenvedhet el. Túl sok ideje nem volt megfigyelni a férfit, de szinte biztos, benne, hogy soha életében nem látta.*
//Iana Nadzyr//
Az idős nő, széles mosollyal ajándékozza meg a lányt, amikor az érdeklődést mutat a jóslás iránt. Gyors mozdulatokkal négy lapot helyez az asztalkára arccal lefelé. Vár egy lélegzetvételnyi időt, majd az elsőt felcsapja. A lapon egy erdő látható a holddal.
-Valami különleges dolog fog magával történni az éjszak az erdőben. *magyarázza, de hogy megtudhassák, mi vár a lányra. A következő lapon egy kínzópad látható mellette egy hóhérral.*
-Kín és fájdalom. *mondja szomorúan.* De ne aggódjon, nézzük, hogy mit hoz a következő lap.
*Gyorsan felcsapja a harmadik lapot is, hátha jó hírt kap. Egy fekete nagykarimás kalapú vörös köpenyes harcos látható egy hosszúkarddal.*
-A testőr. Ma nem kell aggódnia semmiért. Ez a lap azt jelenti, hogy valaki megvédi.
*A jósnő már nyúl az utolsó lapért, amikor valaki tolvajt kiált. Iana is ösztönösen a hang irányába fordul.
A következő pillanatban valaki egy zsákot húz Iana fejére. Egyik kezével befogja a lány száját, másik kezével letépi a lány erszényét, s oda dobja a jósnőnek, miközben behúzza Iana-t a kapuba. A támadó sokkal erősebb a lánynál, hiszen könnyedén húzza be Iana-t.
A jósnő gyorsan elkapja az erszényt, és igaz, hogy nincs már ott a lány, azért felcsapja az utolsó lapot, amely vízszintesen ketté van osztva. Felül a nap, alul a holddal.*
-A sorsfordító. Megfordítja az előző lapot, akkor nem testőr, hanem hóhér. *fejezi be a jóslást, csak úgy magának.*