Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 161 (3201. - 3220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3220. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 14:28:50
Üzenet elküldve: 2015-07-06 14:28:50
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Chadim//
*Nagyon szokták szeretni, amikor valaki ír. Valójában persze, olyan világban élünk, ahol az írástudatlanság jóval nagyobb, mint az egészséges lenne. Ebből a szempontból még érthető is, miért van neki gyakran nagyobb közönsége az írás miatt, mint odalent a mutatványosoknak, viszont... azért eléggé bosszantó, mikor ezt olyan nagy szenzációként értékeli valaki. Ő szerzetes, neki az írás legalább annyira természetes, mint mondjuk az evés, és erre nem tud másképpen tekinteni, hiszen már gyerekkorában megtanulta. Viszont sokan személyes sértésként élik meg, hogy ilyen természetesen beszélnek olyasmiről, amit ők holtukig nem fognak megtanulni. A halandók, és a problémáik... ennél már csak az fájdalmasabb, hogy Lorew is pontosan ilyen. Számára ez jelenti a mélypontot.*
- A forgatagról írok *jegyzi meg egy fájdalmas sóhajjal kerítve, hiszen a bámészkodó közönségnél már csak a forgatagot utálja jobban* És nem, nem nézheti meg.
*A kölyök szerencséjére a varázslata működött, így nincs rögtön koldusnak bélyegezve Lorew szemében, de attól még azt sem nézi ki belőle, hogy tudna olvasni. Persze lehet, hogy tud... vannak furcsa esetek, viszont a szerzetes kénytelen az átlag alapján megítélni beszélgetőtársát. Ha nem tud olvasni, minek neki a szöveg? Nyilván akkor sem adná oda, ha biztosan tudna olvasni, a mágus kincsként őrzi az irományait, főleg az ilyen félkészeket, amiket még nem mutatott meg a főpapnak sem.*
- A forgatag *jegyzi meg, és köpne egyet, ha nem lenne szerzetes a templomból* Már voltam ott, éppen eleget, és túl sokat. Éppen eleget, hogy lássam, semmi érdekes nincs, csak a visszataszító halandók tömege, és túl sokat ahhoz, hogy boldog életem lehessen. Ezt nem könnyen fogom elfelejteni...
*Kár is szépíteni, gyűlöli, rettenetesen gyűlöli az ilyen helyeket. Persze, ő már nem is fog változni, már az is fejlődés lenne, ha elismerné, hogy lehet olyan, aki ezt élvezi, csak neki nem az esete. Ennek ellenére Lorew véleménye stabilan az: csak a legostobábbak mennek a forgatagra. Gyakorlatilag ennyiben le is tudta, nem keresi az okokat, vagy a következményeket, mivel általa józannak elismert logikával nem tudta megindokolni, azok ott lent nyilván mind őrültek. Ha pedig beszélgetőtársa nem szándékozik a közeljövőben távozni, akkor kénytelen lesz feltenni a bűvös kérdést, ami számára mindig az első, és legfontosabb kérdés volt. Nem a név, a név nem érdekli, azt mások adják, nem maga választja az ember, éppen így semmitmondó.*
- Mi a célja az életben? *ez a kérdés az, amivel remekül meg lehet szűrni a halandókat, kinek van több esze, és kinek kevesebb, elvégre a legtöbbjük valami ostobaságot válaszol. Viszont akadnak különleges esetek, amikor valaki olyan választ ad, amit Lorew képes elfogadni, ez minden tartós beszélgetés alapja.*
//Chadim//
*Nagyon szokták szeretni, amikor valaki ír. Valójában persze, olyan világban élünk, ahol az írástudatlanság jóval nagyobb, mint az egészséges lenne. Ebből a szempontból még érthető is, miért van neki gyakran nagyobb közönsége az írás miatt, mint odalent a mutatványosoknak, viszont... azért eléggé bosszantó, mikor ezt olyan nagy szenzációként értékeli valaki. Ő szerzetes, neki az írás legalább annyira természetes, mint mondjuk az evés, és erre nem tud másképpen tekinteni, hiszen már gyerekkorában megtanulta. Viszont sokan személyes sértésként élik meg, hogy ilyen természetesen beszélnek olyasmiről, amit ők holtukig nem fognak megtanulni. A halandók, és a problémáik... ennél már csak az fájdalmasabb, hogy Lorew is pontosan ilyen. Számára ez jelenti a mélypontot.*
- A forgatagról írok *jegyzi meg egy fájdalmas sóhajjal kerítve, hiszen a bámészkodó közönségnél már csak a forgatagot utálja jobban* És nem, nem nézheti meg.
*A kölyök szerencséjére a varázslata működött, így nincs rögtön koldusnak bélyegezve Lorew szemében, de attól még azt sem nézi ki belőle, hogy tudna olvasni. Persze lehet, hogy tud... vannak furcsa esetek, viszont a szerzetes kénytelen az átlag alapján megítélni beszélgetőtársát. Ha nem tud olvasni, minek neki a szöveg? Nyilván akkor sem adná oda, ha biztosan tudna olvasni, a mágus kincsként őrzi az irományait, főleg az ilyen félkészeket, amiket még nem mutatott meg a főpapnak sem.*
- A forgatag *jegyzi meg, és köpne egyet, ha nem lenne szerzetes a templomból* Már voltam ott, éppen eleget, és túl sokat. Éppen eleget, hogy lássam, semmi érdekes nincs, csak a visszataszító halandók tömege, és túl sokat ahhoz, hogy boldog életem lehessen. Ezt nem könnyen fogom elfelejteni...
*Kár is szépíteni, gyűlöli, rettenetesen gyűlöli az ilyen helyeket. Persze, ő már nem is fog változni, már az is fejlődés lenne, ha elismerné, hogy lehet olyan, aki ezt élvezi, csak neki nem az esete. Ennek ellenére Lorew véleménye stabilan az: csak a legostobábbak mennek a forgatagra. Gyakorlatilag ennyiben le is tudta, nem keresi az okokat, vagy a következményeket, mivel általa józannak elismert logikával nem tudta megindokolni, azok ott lent nyilván mind őrültek. Ha pedig beszélgetőtársa nem szándékozik a közeljövőben távozni, akkor kénytelen lesz feltenni a bűvös kérdést, ami számára mindig az első, és legfontosabb kérdés volt. Nem a név, a név nem érdekli, azt mások adják, nem maga választja az ember, éppen így semmitmondó.*
- Mi a célja az életben? *ez a kérdés az, amivel remekül meg lehet szűrni a halandókat, kinek van több esze, és kinek kevesebb, elvégre a legtöbbjük valami ostobaságot válaszol. Viszont akadnak különleges esetek, amikor valaki olyan választ ad, amit Lorew képes elfogadni, ez minden tartós beszélgetés alapja.*
3219. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 14:22:25
Üzenet elküldve: 2015-07-06 14:22:25
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
-És ha én garantálom a győzelmét? *Kérdezi a másiktól.* -Minden csak ár, és érték kérdése, lehet valaki ad nekem annyit amiért elgondolkozom a dolgon. *Mondja a verseny színterét bámulva aztán egy félmosollyal jelzi, hogy ez nem életszerű. Bár minden elf úgy kelleti magát mintha ő lenne a város legfőbb uralkodója az még innen is világos, hogy ezek mind szegények mint a templom egere. Közelébe se tudnak menni akár a második helyezés pénzösszegének, akár a harc varázsitalának értékéhez. A bókot jól fogadja, de még nem enyhült meg teljesen. Ha lopni nem is lopott, leszámítva az öregasszony pár petákját még a forgatag elején, mert kockázatos és pitiáner dolognak tartja, a szegény árus szívét tényleg sikerült összetörnie. Emellett majd nyolcszáz aranyat hagyott itt a pálinkára meg a kis csecsebecséjére.* -Egyszerűen muszáj volt. *Hangjában jól érezhető egyfajta álszerénység, valójában fogalma sincs mennyire legyen büszke arra amit eddig végbevitt.* -A világ tele van aggatva értékes dolgokkal, mind csak arra vár, hogy valaki jöjjön és ledobja a helyéről. És miért ne tenném, ha egyszer megvannak hozzá a képességeim. *Konkrétumokat megint nem mond és nem is akar elmondani. Amikor az ember Rätest Terold nevét bitorolja akkor számtalan történetet tud mesélni minden egyes gaztettéről, de Plevaen Kadar-ként egyet sem. Ennek a névnek egy szentet kell takarnia a sok kis kóbor fényfaló elméjében.*
-Dehogynem. *Válaszolja az utolsó kérdésre.* -Hallottál már a Dwirinthallenekről? *Tereli vissza tekintetét fajtársa sebére. Ez a szó nem csak a városban, de a felszín alatt is nagynak számít. Viszont nem várja el, hogy a mélység minden régiója ezt a családot éltesse.* -Az a kis gnóm lány... *Tekintete hamar visszatér a verseny és az előző versenyző irányába, hogy bizonyítsa kiről is van szó.* -Ha jól tudom, az ő szolgálójuk. És még sok felszíni nép is nyalja a csizmájuk talpát. Egy fajtánk bélit nem fognak visszautasítani. *Ebben persze nem egészen biztos. Bár kétszer is alkalma volt a matrónával találkozni még egyszer sem merte megszólítani, ahogy a házhoz se ment el soha.* -Bár én magam nem tudlak téged beajánlani. *Teszi még hozzá a teljes kép kedvéért.* -Én majd akkor kunyerálok szolgálatot, ha az én talpamat is nyalja pár ezek közül. *Tekint végig a szájtáti tömegen. Orkokon, elfeken, törpéken és persze az embereken.* ~A világ urai.~ *Jegyzi meg magában cinikusan. Azoknak kéne lenniük, hisz annyian vannak mint a sáskák, mégse győztek le, vagy szorítottak ki senkit ezért a posztért. Ha ő is úrrá válik mint a Dwirinthallenek talán valamelyest helyre áll a rend. Ő legalábbis végre fajához méltó posztba kerülne. És ha a felcser terve összejön talán nincs is olyan messze ez a nap mint azt valaha is képzelni merte.*
//Íjászverseny//
-És ha én garantálom a győzelmét? *Kérdezi a másiktól.* -Minden csak ár, és érték kérdése, lehet valaki ad nekem annyit amiért elgondolkozom a dolgon. *Mondja a verseny színterét bámulva aztán egy félmosollyal jelzi, hogy ez nem életszerű. Bár minden elf úgy kelleti magát mintha ő lenne a város legfőbb uralkodója az még innen is világos, hogy ezek mind szegények mint a templom egere. Közelébe se tudnak menni akár a második helyezés pénzösszegének, akár a harc varázsitalának értékéhez. A bókot jól fogadja, de még nem enyhült meg teljesen. Ha lopni nem is lopott, leszámítva az öregasszony pár petákját még a forgatag elején, mert kockázatos és pitiáner dolognak tartja, a szegény árus szívét tényleg sikerült összetörnie. Emellett majd nyolcszáz aranyat hagyott itt a pálinkára meg a kis csecsebecséjére.* -Egyszerűen muszáj volt. *Hangjában jól érezhető egyfajta álszerénység, valójában fogalma sincs mennyire legyen büszke arra amit eddig végbevitt.* -A világ tele van aggatva értékes dolgokkal, mind csak arra vár, hogy valaki jöjjön és ledobja a helyéről. És miért ne tenném, ha egyszer megvannak hozzá a képességeim. *Konkrétumokat megint nem mond és nem is akar elmondani. Amikor az ember Rätest Terold nevét bitorolja akkor számtalan történetet tud mesélni minden egyes gaztettéről, de Plevaen Kadar-ként egyet sem. Ennek a névnek egy szentet kell takarnia a sok kis kóbor fényfaló elméjében.*
-Dehogynem. *Válaszolja az utolsó kérdésre.* -Hallottál már a Dwirinthallenekről? *Tereli vissza tekintetét fajtársa sebére. Ez a szó nem csak a városban, de a felszín alatt is nagynak számít. Viszont nem várja el, hogy a mélység minden régiója ezt a családot éltesse.* -Az a kis gnóm lány... *Tekintete hamar visszatér a verseny és az előző versenyző irányába, hogy bizonyítsa kiről is van szó.* -Ha jól tudom, az ő szolgálójuk. És még sok felszíni nép is nyalja a csizmájuk talpát. Egy fajtánk bélit nem fognak visszautasítani. *Ebben persze nem egészen biztos. Bár kétszer is alkalma volt a matrónával találkozni még egyszer sem merte megszólítani, ahogy a házhoz se ment el soha.* -Bár én magam nem tudlak téged beajánlani. *Teszi még hozzá a teljes kép kedvéért.* -Én majd akkor kunyerálok szolgálatot, ha az én talpamat is nyalja pár ezek közül. *Tekint végig a szájtáti tömegen. Orkokon, elfeken, törpéken és persze az embereken.* ~A világ urai.~ *Jegyzi meg magában cinikusan. Azoknak kéne lenniük, hisz annyian vannak mint a sáskák, mégse győztek le, vagy szorítottak ki senkit ezért a posztért. Ha ő is úrrá válik mint a Dwirinthallenek talán valamelyest helyre áll a rend. Ő legalábbis végre fajához méltó posztba kerülne. És ha a felcser terve összejön talán nincs is olyan messze ez a nap mint azt valaha is képzelni merte.*
3218. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 14:07:35
Üzenet elküldve: 2015-07-06 14:07:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*Chadim izgatottan lépked végig az úton, ez az első forgatag, amire eljött. Vajon milyen lehet? Biztos nem az ő pénztárcájának való, de a száját azért táthatja. Hirtelen eszébe jut, hogy bizony elég mocskos lehet a ruhája, ezért egy gyors mozdulattal végigsimít rajta, és nagyon, nagyon reméli, hogy működni fog a varázslat. Ezután tovább sétálgat, szinte már hallja a zsibongó tömeget, és érzi a fenséges pecsenyék illatát. Kissé megkordul a gyomra, de mielőtt átadhatná magát az önsajnálatnak, meglát egy hosszú hajú szakadt figurát, aki éppen ír valamit. Ahogy közelebb megy látja, hogy egy középkorú férfi lehet, elég szegényes viseletben. Egy csavargó lehet? Nem törődve azzal, hogy akár valami rabló, vagy bandta is lehet a fickó, aki így állít csapdát, odalép hozzá, és megszólítja.*
- Szép napot! Mit ír, esetleg megnézhetem? Ön is a forgatagra tart?
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
//Lorew//
*Chadim izgatottan lépked végig az úton, ez az első forgatag, amire eljött. Vajon milyen lehet? Biztos nem az ő pénztárcájának való, de a száját azért táthatja. Hirtelen eszébe jut, hogy bizony elég mocskos lehet a ruhája, ezért egy gyors mozdulattal végigsimít rajta, és nagyon, nagyon reméli, hogy működni fog a varázslat. Ezután tovább sétálgat, szinte már hallja a zsibongó tömeget, és érzi a fenséges pecsenyék illatát. Kissé megkordul a gyomra, de mielőtt átadhatná magát az önsajnálatnak, meglát egy hosszú hajú szakadt figurát, aki éppen ír valamit. Ahogy közelebb megy látja, hogy egy középkorú férfi lehet, elég szegényes viseletben. Egy csavargó lehet? Nem törődve azzal, hogy akár valami rabló, vagy bandta is lehet a fickó, aki így állít csapdát, odalép hozzá, és megszólítja.*
- Szép napot! Mit ír, esetleg megnézhetem? Ön is a forgatagra tart?
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
3217. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 13:20:34
Üzenet elküldve: 2015-07-06 13:20:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*Rolwahur kissé értetlenül áll az előtt, ami a két nő között történt, de miután úgy látja, hogy ők lerendezték maguk között, inkább nem foglalkozik vele. Sach kérdésére így felel:*
- Nos, az rajtatok múlik. Ha szeretnétek, akkor sétálgathattok még velünk, itt a vásárban, vagy ha esetleg más ötletetek van... Meg persze még nem hallottam a válaszodat Sach kisasszony. Csatlakoznál a kis csapatunkhoz?
*Kérdezi a Csengőhangú. Közben Bahriel is melléjük állt, összeszedte a ládikát is, semmi olyan nem maradt a színpadon, ami nekik hiányozna majd.*
//Mutatványosok//
*Rolwahur kissé értetlenül áll az előtt, ami a két nő között történt, de miután úgy látja, hogy ők lerendezték maguk között, inkább nem foglalkozik vele. Sach kérdésére így felel:*
- Nos, az rajtatok múlik. Ha szeretnétek, akkor sétálgathattok még velünk, itt a vásárban, vagy ha esetleg más ötletetek van... Meg persze még nem hallottam a válaszodat Sach kisasszony. Csatlakoznál a kis csapatunkhoz?
*Kérdezi a Csengőhangú. Közben Bahriel is melléjük állt, összeszedte a ládikát is, semmi olyan nem maradt a színpadon, ami nekik hiányozna majd.*
3216. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 13:20:32
Üzenet elküldve: 2015-07-06 13:20:32
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Letrion Raeyan és Arten Frei//
*Hát ide is elért. A szél városa. Napok óta úton volt Lihanech városából, hogy ide elérjen, és most itt van. A Nyári forgatag tényleg sok embert vonz ide, Arthenior fesztiváljai messze földön híresek. Eddig csak hallani hallott róluk, nem látott efféle rendezvényt, de most, hogy a piactér forgataga a szeme elé tárul, egyből megérti, miért is ilyen nagy volumenű rendezvény ez.
Ahogy belép a tömegnek nevezett sűrű, egybefüggő masszába, gondolkodása csak a lehetséges út, illetve a tömegben lévő ösvények keresésére szűkül le, nem figyel senkit és semmit, csak eme dolgot. Mielőtt bármi is történne, inni kéne valamit, nem vitás, az út pora mindig lemosásra vár. Egy fogadót, kocsmát, borászatot vagy akármit kéne keresni, ahol nem pusztán vízzel, hanem valami jobb dologgal hűtheti le magát... De egy új helyen egy új jövevény nehezen tájékozódik, pláne ilyenkor. Útbaigazítást kell kérni valami itteni lakostól, nem vitás. Szemei a kis ösvények helyett most inkább egy személyt keresnek, kinek ruházata egy polgári ruházathoz hasonlatos. Persze lehet egy ütött-kopott koldus is helyi lakos, de jobb biztosra menni. Ha valakin polgári ruha van, az polgár, az pedig jó esetben helyi lakos.
Kisvártatva megtalálja kiszemelt célpontját, egy nőt, aki éppen egy páncélos alakkal beszélget. Vagyis... Először beszélget, aztán vetkőzteti. Soha nem is értette a lovagokat, hogyan képesek a tűző nap ellenében is ama tűzforró katlanban sétálni? De ezt megítélni most nem az ő dolga, az ő dolga az, hogy megtudakolja, merre találhatja útja első célját. A tömegen átvágva közelebb lép, majd a nőhöz szól.*
- Üdv! *Biccent egyet a volt páncélos felé is, ezzel két legyet ütve egy csapásra.* - Merre talál egy megfáradt utazó erre valamiféle fogadót?
*Mindeközben mosolyog, hiszen elég érdekes helyzetet zavart meg, de nem éppen ezért, hanem csak úgy. Szeret mosolyogni, és ezzel együtt megnyerő légkör veszi körül. Vár a válaszra, hogy aztán egy futó "köszönöm"-öt eresszen feléjük, és sietve meginduljon a mutatott irányba.*
//Letrion Raeyan és Arten Frei//
*Hát ide is elért. A szél városa. Napok óta úton volt Lihanech városából, hogy ide elérjen, és most itt van. A Nyári forgatag tényleg sok embert vonz ide, Arthenior fesztiváljai messze földön híresek. Eddig csak hallani hallott róluk, nem látott efféle rendezvényt, de most, hogy a piactér forgataga a szeme elé tárul, egyből megérti, miért is ilyen nagy volumenű rendezvény ez.
Ahogy belép a tömegnek nevezett sűrű, egybefüggő masszába, gondolkodása csak a lehetséges út, illetve a tömegben lévő ösvények keresésére szűkül le, nem figyel senkit és semmit, csak eme dolgot. Mielőtt bármi is történne, inni kéne valamit, nem vitás, az út pora mindig lemosásra vár. Egy fogadót, kocsmát, borászatot vagy akármit kéne keresni, ahol nem pusztán vízzel, hanem valami jobb dologgal hűtheti le magát... De egy új helyen egy új jövevény nehezen tájékozódik, pláne ilyenkor. Útbaigazítást kell kérni valami itteni lakostól, nem vitás. Szemei a kis ösvények helyett most inkább egy személyt keresnek, kinek ruházata egy polgári ruházathoz hasonlatos. Persze lehet egy ütött-kopott koldus is helyi lakos, de jobb biztosra menni. Ha valakin polgári ruha van, az polgár, az pedig jó esetben helyi lakos.
Kisvártatva megtalálja kiszemelt célpontját, egy nőt, aki éppen egy páncélos alakkal beszélget. Vagyis... Először beszélget, aztán vetkőzteti. Soha nem is értette a lovagokat, hogyan képesek a tűző nap ellenében is ama tűzforró katlanban sétálni? De ezt megítélni most nem az ő dolga, az ő dolga az, hogy megtudakolja, merre találhatja útja első célját. A tömegen átvágva közelebb lép, majd a nőhöz szól.*
- Üdv! *Biccent egyet a volt páncélos felé is, ezzel két legyet ütve egy csapásra.* - Merre talál egy megfáradt utazó erre valamiféle fogadót?
*Mindeközben mosolyog, hiszen elég érdekes helyzetet zavart meg, de nem éppen ezért, hanem csak úgy. Szeret mosolyogni, és ezzel együtt megnyerő légkör veszi körül. Vár a válaszra, hogy aztán egy futó "köszönöm"-öt eresszen feléjük, és sietve meginduljon a mutatott irányba.*
3215. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 12:25:08
Üzenet elküldve: 2015-07-06 12:25:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny - Néző//
*Úgy tűnik pimaszsága célt ér és fajtársa el indul felé, persze nem szemtől-szembe indul meg felé, hanem a tömeget megkerülve úgy, hogy mögé vagy mellé kerüljön. ~Úgy sem fog megölni ennyi városőr és csőcselék előtt, mert abból semmi haszna nem lenne.~ Szeme sarkából követi a felé közeledő alacsony árnyat, ami mikor megszólítja büszke fél mosoly jelenik meg arcán, hisz elérte amit akart, felkeltette a másik érdeklődését és az idejött hozzá.*
-Remélem izgalmas lesz. *Szavait nemesi egyszerűséggel ejti ki a fa arcot vágó mélységinek válaszolva.*
-Sosem fogadnék ilyen hitvány népekre. *Szemével követi az útbaigazítást és az elftől hányingert kell kapnia.* Azzal a nyílpuskával nem nehéz célt találni, biztos csak szerencséje volt ha ennyire esélyes, de rád nézve szégyen ha hagyod nyerni. *Tekint vissza lenézően a másikra, jelezve neki ha veszít nagy csalódást okoz neki.*
-A kis gnóm? *Jót kacag ezen, biztos csak viccel* Annyit babrált a fegyveren, hogy komolynak néz ki, de használnia is meg kéne tanulnia. *Amint hátrébb lép a mélységi karba tett kézzel, hátra hajtja csuklyáját és megigazítja haját ne lógjon előre, kicsit hunyorog a naptól, még mindig nem kedvelte meg, de ennyi kedves gesztust meg érdemel az új társasága.*
-Látom jól beilleszkedtél a felszíni életbe és ügyesen hasznodra fordítod *célozgat a tolvajlásokra, amiket végignézett.*
-Sajnos nem sok magunk félével találkozom mostanában... *Néz rá nagy sóhajjal a másikra.*
-Nem tudod, hol találkozhatnék több hozzánk hasonlóval? Már nagyon unatkozom saját társaságomban, mert túl sok újat nem tudok magamnak mesélni. *Szemeit az élettelen szempárba mereszti és egy félmosolyt is megenged magának, úgysem rendez jelentet a mélységi.*
//Íjászverseny - Néző//
*Úgy tűnik pimaszsága célt ér és fajtársa el indul felé, persze nem szemtől-szembe indul meg felé, hanem a tömeget megkerülve úgy, hogy mögé vagy mellé kerüljön. ~Úgy sem fog megölni ennyi városőr és csőcselék előtt, mert abból semmi haszna nem lenne.~ Szeme sarkából követi a felé közeledő alacsony árnyat, ami mikor megszólítja büszke fél mosoly jelenik meg arcán, hisz elérte amit akart, felkeltette a másik érdeklődését és az idejött hozzá.*
-Remélem izgalmas lesz. *Szavait nemesi egyszerűséggel ejti ki a fa arcot vágó mélységinek válaszolva.*
-Sosem fogadnék ilyen hitvány népekre. *Szemével követi az útbaigazítást és az elftől hányingert kell kapnia.* Azzal a nyílpuskával nem nehéz célt találni, biztos csak szerencséje volt ha ennyire esélyes, de rád nézve szégyen ha hagyod nyerni. *Tekint vissza lenézően a másikra, jelezve neki ha veszít nagy csalódást okoz neki.*
-A kis gnóm? *Jót kacag ezen, biztos csak viccel* Annyit babrált a fegyveren, hogy komolynak néz ki, de használnia is meg kéne tanulnia. *Amint hátrébb lép a mélységi karba tett kézzel, hátra hajtja csuklyáját és megigazítja haját ne lógjon előre, kicsit hunyorog a naptól, még mindig nem kedvelte meg, de ennyi kedves gesztust meg érdemel az új társasága.*
-Látom jól beilleszkedtél a felszíni életbe és ügyesen hasznodra fordítod *célozgat a tolvajlásokra, amiket végignézett.*
-Sajnos nem sok magunk félével találkozom mostanában... *Néz rá nagy sóhajjal a másikra.*
-Nem tudod, hol találkozhatnék több hozzánk hasonlóval? Már nagyon unatkozom saját társaságomban, mert túl sok újat nem tudok magamnak mesélni. *Szemeit az élettelen szempárba mereszti és egy félmosolyt is megenged magának, úgysem rendez jelentet a mélységi.*
3214. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 11:08:00
Üzenet elküldve: 2015-07-06 11:08:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
*A körtánc lassan a végéhez közeledik. Fajtársa nem csinál titkot belőle kivel is vannak szándékai és ez lassan már a pofátlanságot súrolja. ebből adódóan kénytelen lesz konfrontálódni vele, bár megölni biztos nem fogja. Aki ennyi ember és városőr előtt bűnt követ el méghozzá a saját nevével és arcával, az vagy teljesen bolond, vagy szándékosan szeretne börtönbe kerülni. Ő pedig ezúttal a saját nevét használja, remélve ezzel fűzik majd össze a versenyen elért eredményeit és a pénzjutalom mellé a dicsőséget is bezsebelheti.
Kilép a lezárt területről és a tömeget megkerülve próbál fajtársa felé közelíteni. Nem sunnyog a bódék mögött mint valami csibész gyerek, de nem is akarja felvonni magára a figyelmet, és nem fog az őt követőhöz szemtől szembe odamenni.* -Izgalmas a verseny? *Kérdezi fapofával mintha nem lenne jobb témája. A valódi kérdéseket pedig mintha fel sem merültek volna benne, megtartja magának.* -Esetleg megtehetnéd az elf kölyköt. *Mutat itt ujjával Kirionra, nem túl feltűnően.* -Tehetséges gyerek.
*Most, hogy közelebb van már jobban is végig tudja mérni a másikat. Legszembetűnőbb vonása az arcán lévő hosszú sebhely, ebből azt feltételezi már van némi tapasztalata az életben, viszont az oldalán látott rövid kardokat nem nagyon koptatta meg. Valamivel jobban öltözködik mint Plevaen, de ez csak azért van mert a méregvért borzasztó meleg gúny ilyenkor.* -De kis gnóm is esélyes versenyző. *Próbálja tovább húzni a viccet próbálva valami reakciót kicsalni a másikból.* -Nagyon komoly számszeríjjal készült a versenyre. *Karba fonja a kezét és kicsivel hátrébb lép. Konkrét kérdést vagy állítást a világért fel nem tenne, de még egy kérdő tekintetet is sokall megereszteni. Az már így is nyilvánvaló, hogy a másik akar valamit, de a ha szemtől szembe próbálná kifürkészni a szándékait az könnyen tévútra vezethetne. Feltételezi ugyanis, hogy a mélységi hazudik, magáról meg biztosan tudja.*
//Íjászverseny//
*A körtánc lassan a végéhez közeledik. Fajtársa nem csinál titkot belőle kivel is vannak szándékai és ez lassan már a pofátlanságot súrolja. ebből adódóan kénytelen lesz konfrontálódni vele, bár megölni biztos nem fogja. Aki ennyi ember és városőr előtt bűnt követ el méghozzá a saját nevével és arcával, az vagy teljesen bolond, vagy szándékosan szeretne börtönbe kerülni. Ő pedig ezúttal a saját nevét használja, remélve ezzel fűzik majd össze a versenyen elért eredményeit és a pénzjutalom mellé a dicsőséget is bezsebelheti.
Kilép a lezárt területről és a tömeget megkerülve próbál fajtársa felé közelíteni. Nem sunnyog a bódék mögött mint valami csibész gyerek, de nem is akarja felvonni magára a figyelmet, és nem fog az őt követőhöz szemtől szembe odamenni.* -Izgalmas a verseny? *Kérdezi fapofával mintha nem lenne jobb témája. A valódi kérdéseket pedig mintha fel sem merültek volna benne, megtartja magának.* -Esetleg megtehetnéd az elf kölyköt. *Mutat itt ujjával Kirionra, nem túl feltűnően.* -Tehetséges gyerek.
*Most, hogy közelebb van már jobban is végig tudja mérni a másikat. Legszembetűnőbb vonása az arcán lévő hosszú sebhely, ebből azt feltételezi már van némi tapasztalata az életben, viszont az oldalán látott rövid kardokat nem nagyon koptatta meg. Valamivel jobban öltözködik mint Plevaen, de ez csak azért van mert a méregvért borzasztó meleg gúny ilyenkor.* -De kis gnóm is esélyes versenyző. *Próbálja tovább húzni a viccet próbálva valami reakciót kicsalni a másikból.* -Nagyon komoly számszeríjjal készült a versenyre. *Karba fonja a kezét és kicsivel hátrébb lép. Konkrét kérdést vagy állítást a világért fel nem tenne, de még egy kérdő tekintetet is sokall megereszteni. Az már így is nyilvánvaló, hogy a másik akar valamit, de a ha szemtől szembe próbálná kifürkészni a szándékait az könnyen tévútra vezethetne. Feltételezi ugyanis, hogy a mélységi hazudik, magáról meg biztosan tudja.*
3213. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 10:02:10
Üzenet elküldve: 2015-07-06 10:02:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
*Nemesi félmosollyal nem zavartatva magát megy az alacsony mélységi után, aki kihasználva az ostoba teremtményeket tölti meg zsebeit, elég ügyes tolvaj vagy csak az áldozatai vakok.* ~Hogy nem veszik észre a köztük elsuhanó fekete alakot?~
*A verseny helyszínére érve látja, hogy az első három helyezett pénz díjat nyer és elmosolyodik a kis fajtársán.* ~Nem semmi forma, ahogy a kis gnómot kifosztotta, meg idefelé útközben mindenki mást is... ó igen azok a nyomorultak megérdemlik, ha már vakok és nem tudnak értékeikre vigyázni.~
*A kellemes árnyékból besétál a versenynek lezárt területre, amit a nézőknek tartottak fel, bár nem sokan jöttek megnézni a mérkőzést.*
~Biztos észrevett már engem, nem zavartattam magam mikor követtem és mintha fél szemmel figyelne is, ki másra is figyelhetne, mint egy sötételfre más nem érdemli meg figyelmét, ahogy az enyémet sem érdemli meg más teremtmény.~
*Szemeivel a mélységit figyeli és nem csinál belőle titkot, nem tudja eldönteni ez vajon élhetett még lenti testvéreivel vagy a felszínen nőtt fel, bár idősebbnek tűnik, de ahol ő lakott azt a helyet később érte a vég. Bízik benne, hogy eléggé idegesíti a sötételfet szemmel látható érdeklődése és legalább valami kis jelet kap, hogy jobb ha abbahagyja, ha nem így történne akkor lehet csak egy piti tolvajt követett és rá pazarolta el drága idejét.*
//Íjászverseny//
*Nemesi félmosollyal nem zavartatva magát megy az alacsony mélységi után, aki kihasználva az ostoba teremtményeket tölti meg zsebeit, elég ügyes tolvaj vagy csak az áldozatai vakok.* ~Hogy nem veszik észre a köztük elsuhanó fekete alakot?~
*A verseny helyszínére érve látja, hogy az első három helyezett pénz díjat nyer és elmosolyodik a kis fajtársán.* ~Nem semmi forma, ahogy a kis gnómot kifosztotta, meg idefelé útközben mindenki mást is... ó igen azok a nyomorultak megérdemlik, ha már vakok és nem tudnak értékeikre vigyázni.~
*A kellemes árnyékból besétál a versenynek lezárt területre, amit a nézőknek tartottak fel, bár nem sokan jöttek megnézni a mérkőzést.*
~Biztos észrevett már engem, nem zavartattam magam mikor követtem és mintha fél szemmel figyelne is, ki másra is figyelhetne, mint egy sötételfre más nem érdemli meg figyelmét, ahogy az enyémet sem érdemli meg más teremtmény.~
*Szemeivel a mélységit figyeli és nem csinál belőle titkot, nem tudja eldönteni ez vajon élhetett még lenti testvéreivel vagy a felszínen nőtt fel, bár idősebbnek tűnik, de ahol ő lakott azt a helyet később érte a vég. Bízik benne, hogy eléggé idegesíti a sötételfet szemmel látható érdeklődése és legalább valami kis jelet kap, hogy jobb ha abbahagyja, ha nem így történne akkor lehet csak egy piti tolvajt követett és rá pazarolta el drága idejét.*
3212. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-06 09:25:13
Üzenet elküldve: 2015-07-06 09:25:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
*Egyszer már meglepték mikor nem figyelt oda, és bár a lány aki akkor nyakába ugrott nem nevezhető egy kellemetlen jelenségnek, vagy káros meglepetésnek az esemény akkor is figyelmességre inti. Sajnos annyi itt az ember, elf és keverék, hogy ha akarná se tudná mindet figyelemmel követni, de még egyet se nagyon tud megkülönböztetni a többitől ebben a csillogó méhkasban. Saját fajtájából viszont kevés akad. Két nőstényt már látott eddig, de azok valami csoda folytán a barbár hadúrral tartottak és vele együtt is tűntek el, azonban mikor a sárkányvért szeme elé tartja mintha felfedezne egy árnyat az üveg vetette tükörképben.* ~Szóval a tér túlvégéről is kiszúrni engem?~ *Ismétli meg fejében az akkor elhangzott szavakat és fájóan nyugtázza annak valódiságát. Nem a legkellemesebb dolog élő világítótoronynak lenni, pláne miután mindent megtett az ellenkezőjéért. Talán nem ártana beszereznie egy színesebb ruhát amiben elvegyülhet a sok itteni faj közt.
A dolognak nem tulajdonít nagy jelentőséget, ennyi erővel a másik kétezer férfira, nőre, gyerekre és a valahol a három között álló tündérekre is gyanakodhatna. Csak akkor ébred fel benne valamiféle paranoia mikor a csuklyást, a múló szürkületnek hála, meglátja a szájtáti tömeg között. Ha kettő, vagy három lenne belőle, vagy nem állna körülöttük ötven városőr és megszámlálhatatlan egyéb kétlábú bizony el kezdené szorongatni a kését, így viszont nem feltételez róla semmi különöset. Ellenben megfogalmazódik benne, a gondolat, hogy próbára tegye fajtársa szándékait.
A versenyben még mindig ő vezet. A gnóm lány időközben elsőrangú lövést produkált, még ő is jó esélyekkel versenyzik, és persze egy lövés hátra van melyről nem tudhatja mit hoz. A biztató jelek ellenére nem sokat marad a verseny helyszínén. A nyakláncokat és a két üveg piát berakja a ketrecbe és rájuk lakatolja az ajtót. Nem a legelegánsabb megoldás, és nem is a szépség a lényege, csak az a pár ezres legyen biztonságban. Miután gondoskodott a holmijáról feláll és kilép az íjászversenyre lezárt terület túloldalán, félszemmel várva fajtársa reakcióit, félszemmel meg újabb bezsákolható értékek után kutat. Bonyolult módja ez mások szándékának kiderítésére, de nem egészséges mindenkire ráripakodni aki az utcán mögötte jön. A végén még őrültnek néznék.*
//Íjászverseny//
*Egyszer már meglepték mikor nem figyelt oda, és bár a lány aki akkor nyakába ugrott nem nevezhető egy kellemetlen jelenségnek, vagy káros meglepetésnek az esemény akkor is figyelmességre inti. Sajnos annyi itt az ember, elf és keverék, hogy ha akarná se tudná mindet figyelemmel követni, de még egyet se nagyon tud megkülönböztetni a többitől ebben a csillogó méhkasban. Saját fajtájából viszont kevés akad. Két nőstényt már látott eddig, de azok valami csoda folytán a barbár hadúrral tartottak és vele együtt is tűntek el, azonban mikor a sárkányvért szeme elé tartja mintha felfedezne egy árnyat az üveg vetette tükörképben.* ~Szóval a tér túlvégéről is kiszúrni engem?~ *Ismétli meg fejében az akkor elhangzott szavakat és fájóan nyugtázza annak valódiságát. Nem a legkellemesebb dolog élő világítótoronynak lenni, pláne miután mindent megtett az ellenkezőjéért. Talán nem ártana beszereznie egy színesebb ruhát amiben elvegyülhet a sok itteni faj közt.
A dolognak nem tulajdonít nagy jelentőséget, ennyi erővel a másik kétezer férfira, nőre, gyerekre és a valahol a három között álló tündérekre is gyanakodhatna. Csak akkor ébred fel benne valamiféle paranoia mikor a csuklyást, a múló szürkületnek hála, meglátja a szájtáti tömeg között. Ha kettő, vagy három lenne belőle, vagy nem állna körülöttük ötven városőr és megszámlálhatatlan egyéb kétlábú bizony el kezdené szorongatni a kését, így viszont nem feltételez róla semmi különöset. Ellenben megfogalmazódik benne, a gondolat, hogy próbára tegye fajtársa szándékait.
A versenyben még mindig ő vezet. A gnóm lány időközben elsőrangú lövést produkált, még ő is jó esélyekkel versenyzik, és persze egy lövés hátra van melyről nem tudhatja mit hoz. A biztató jelek ellenére nem sokat marad a verseny helyszínén. A nyakláncokat és a két üveg piát berakja a ketrecbe és rájuk lakatolja az ajtót. Nem a legelegánsabb megoldás, és nem is a szépség a lényege, csak az a pár ezres legyen biztonságban. Miután gondoskodott a holmijáról feláll és kilép az íjászversenyre lezárt terület túloldalán, félszemmel várva fajtársa reakcióit, félszemmel meg újabb bezsákolható értékek után kutat. Bonyolult módja ez mások szándékának kiderítésére, de nem egészséges mindenkire ráripakodni aki az utcán mögötte jön. A végén még őrültnek néznék.*
3211. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-05 23:46:55
Üzenet elküldve: 2015-07-05 23:46:55
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Jezabiel Tinkerin//
*A Pleavent segítő felhők Jez dolgát is megkönnyítik, hiszen így nem zavarja a nap erős fénye. A környezet csendes, még egy falevelet sem mozdít el a szél, így a vesszőnek sem állja útját semmi, nem mintha nagy hajlandóságot mutatna az elmozdulásra, beleállva a kijelölt célpontba, egyenest a feje közepébe, amibe a bábu bele is borzong kicsit. Úgy látszik, a célzó hiánya annyira nem hatja meg, ameddig ilyen távolságra kell helyeznie és az előkészületei is megérdemelté teszik a pontokra, amiket bezsebel. Viszont kénytelen belátni, hogy ez a pozitúra még neki sem túl barátságos. Bár eddig nem szórakozott olyan úri kényelmekkel, mint a pad, lassan elmászkálnak a felhők és újra a délutánba nyúló idő napos oldalát tekintheti meg, minden velejárójával, mint a szárazság.*
//Célpont eltalálva, összesen 22 pont//
//Íjászverseny//
//Jezabiel Tinkerin//
*A Pleavent segítő felhők Jez dolgát is megkönnyítik, hiszen így nem zavarja a nap erős fénye. A környezet csendes, még egy falevelet sem mozdít el a szél, így a vesszőnek sem állja útját semmi, nem mintha nagy hajlandóságot mutatna az elmozdulásra, beleállva a kijelölt célpontba, egyenest a feje közepébe, amibe a bábu bele is borzong kicsit. Úgy látszik, a célzó hiánya annyira nem hatja meg, ameddig ilyen távolságra kell helyeznie és az előkészületei is megérdemelté teszik a pontokra, amiket bezsebel. Viszont kénytelen belátni, hogy ez a pozitúra még neki sem túl barátságos. Bár eddig nem szórakozott olyan úri kényelmekkel, mint a pad, lassan elmászkálnak a felhők és újra a délutánba nyúló idő napos oldalát tekintheti meg, minden velejárójával, mint a szárazság.*
//Célpont eltalálva, összesen 22 pont//
3210. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-05 23:21:47
Üzenet elküldve: 2015-07-05 23:21:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny - Néző//
*Miután megitta a sörét a fogadóban és láthatóan halálra unta magát, fel kel a székről és távozik a fogadóból. Úti iránya pedig a piactér lesz, nem mintha a fattyak tömege vonzaná őt, csak ilyenkor lehet érdekes és értékes tárgyakhoz is hozzájutni.
Szeme sarkából észreveszi, hogy célba dobás vagy mi van a közelbe, ahol egy mélységi úgy néz ki kifosztja az üzletet, öt nyakék már a zsebeiben landol. Ez a látvány mosolyt csal az arcára és követi a férfit tisztes távolságból az íjász versenyhez, ahol meg áll és fel méri a versenyzőket, majd úgy dönt egy árnyékos helyen meg áll és szemmel követi a fajtársát, reméli ő fog nyerni.*
//Íjászverseny - Néző//
*Miután megitta a sörét a fogadóban és láthatóan halálra unta magát, fel kel a székről és távozik a fogadóból. Úti iránya pedig a piactér lesz, nem mintha a fattyak tömege vonzaná őt, csak ilyenkor lehet érdekes és értékes tárgyakhoz is hozzájutni.
Szeme sarkából észreveszi, hogy célba dobás vagy mi van a közelbe, ahol egy mélységi úgy néz ki kifosztja az üzletet, öt nyakék már a zsebeiben landol. Ez a látvány mosolyt csal az arcára és követi a férfit tisztes távolságból az íjász versenyhez, ahol meg áll és fel méri a versenyzőket, majd úgy dönt egy árnyékos helyen meg áll és szemmel követi a fajtársát, reméli ő fog nyerni.*
3209. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-05 20:00:43
Üzenet elküldve: 2015-07-05 20:00:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás//
*Ő nem látja a különböző pultok közötti különbséget. Ugyanolyanok, nem tündérméretre vannak tervezve. Mindegyikhez használnia kell a szárnyát hogyha jobban meg akarja pislantani az árut...
Ahogy jobban belegondol, talán egy egyszerű pálca is megteszi. Ha lehet hinni annak a könyvnek amit Zigi'sun mutatott neki, akkor úgy is csak az összpontosításban segít neki. Állítólag kezdőknek igen hasznos, de ha nem is az, egy próbát megér. Igaz, van egy kis áruk, de ha valóban jó szolgálatot tesznek, akkor elhanyagolható... Máskülönben meg biztos valami hasznát is fogja venni a pálcáknak...
Ahogy jobban megnézi a kínálatot rögtön megfogja őt mindegyik. Mindegyik tetszik neki, és mindegyik hasznosnak tűnik. Nem lát bennük nagy különbségeket, legfeljebb a mintázatukban. Ahogy mindegyiket külön meg-megnézi végül a csavart mellett dönt. Ha jól látja, rózsafa, de ha nem, nagy baj nem lesz. Mindenesetre erre mutat rá.*
-Ez lenne.
* Amennyiben a kezébe kapja, ki is fizeti a 30 aranyat a gnómnak(Mesélő (Ara)).
A papírt érdekesnek tartja. Most jön rá, hogy elég pontatlan volt. A apapír valószínűleg összegyűrődne, hisz nincs hová hazavinnie. Hiába vannak összekötve, valami szilárdabb borítás kellene nekik... Például ha egy könyvben lennének!*
-Óh, bocsánat, nincs valami üres könyv inkább? Nem otthonra tartok velük...
*És a toll terén is igen pontatlan volt. A tinta valószínűleg kifolyna, és összemaszatolna mindent. És nehéz is vele írni... Főleg ha gyorsan kell valamit lejegyezgetnie.*
-Őő... Nincs valami olyan tintatartó amiből nem folyik ki? Vagy valami olyan dolog amit könnyebben tudnék szállítani, és egyszerűbb, gyorsabb a használata?
*Irul-pirul, belegondolva mekkora bolondot csinált magából. Kért valamit, és amikor elé rakják mást kér. Valószínűleg meg lehet róla a véleménye a gnómnak, de ahogy jobban belegondol, ő maga a vásárló. De ez a tudat sem csökkenti szorongását...*
//Vásárlás//
*Ő nem látja a különböző pultok közötti különbséget. Ugyanolyanok, nem tündérméretre vannak tervezve. Mindegyikhez használnia kell a szárnyát hogyha jobban meg akarja pislantani az árut...
Ahogy jobban belegondol, talán egy egyszerű pálca is megteszi. Ha lehet hinni annak a könyvnek amit Zigi'sun mutatott neki, akkor úgy is csak az összpontosításban segít neki. Állítólag kezdőknek igen hasznos, de ha nem is az, egy próbát megér. Igaz, van egy kis áruk, de ha valóban jó szolgálatot tesznek, akkor elhanyagolható... Máskülönben meg biztos valami hasznát is fogja venni a pálcáknak...
Ahogy jobban megnézi a kínálatot rögtön megfogja őt mindegyik. Mindegyik tetszik neki, és mindegyik hasznosnak tűnik. Nem lát bennük nagy különbségeket, legfeljebb a mintázatukban. Ahogy mindegyiket külön meg-megnézi végül a csavart mellett dönt. Ha jól látja, rózsafa, de ha nem, nagy baj nem lesz. Mindenesetre erre mutat rá.*
-Ez lenne.
* Amennyiben a kezébe kapja, ki is fizeti a 30 aranyat a gnómnak(Mesélő (Ara)).
A papírt érdekesnek tartja. Most jön rá, hogy elég pontatlan volt. A apapír valószínűleg összegyűrődne, hisz nincs hová hazavinnie. Hiába vannak összekötve, valami szilárdabb borítás kellene nekik... Például ha egy könyvben lennének!*-Óh, bocsánat, nincs valami üres könyv inkább? Nem otthonra tartok velük...
*És a toll terén is igen pontatlan volt. A tinta valószínűleg kifolyna, és összemaszatolna mindent. És nehéz is vele írni... Főleg ha gyorsan kell valamit lejegyezgetnie.*
-Őő... Nincs valami olyan tintatartó amiből nem folyik ki? Vagy valami olyan dolog amit könnyebben tudnék szállítani, és egyszerűbb, gyorsabb a használata?
*Irul-pirul, belegondolva mekkora bolondot csinált magából. Kért valamit, és amikor elé rakják mást kér. Valószínűleg meg lehet róla a véleménye a gnómnak, de ahogy jobban belegondol, ő maga a vásárló. De ez a tudat sem csökkenti szorongását...*
3208. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-05 18:38:38
Üzenet elküldve: 2015-07-05 18:38:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*Az emberlány láthatólag nem érti, hogy Sach miről beszél. Ezen az elf igencsak meglepődik, hiszen egyértelműen hallotta a kiáltást.
Már épp elkezdené magyarázkodását, hogy miről is van szó, amikor észreveszi, hogy zavarba hozta a nőt, sőt mi több, talán meg is alázza.* ~Ezt nem szeretném.~
- Öhm... elnézését kérem Elenith, nem okolni szerettem volna. Csupán félreértés lehet, valószínű, sőt biztos, hogy csak képzelődtem. Röstellném, ha magát okolnám.
*Igaz, önmaga még értetlenül áll a dolog előtt, ám kifele megpróbál mást mutatni, nehogy lejárassa, vagy megalázza a nőt.* ~Most vagy én hallucináltam -megint-, vagy Elenith füllent. S ha a második feltevés a helyes, akkor ott az újabb rejtély: miért kiáltott, mikor semmi nem történt?~ *Amennyiben a másik fél és a többiek nem hozzák többé szóba a témát, ő sem kezd el róla beszéli, csak esetenként magában töpreng rajta.*
- Tervezünk még valamit?
*Érdeklődik. Ha nem kap rá használható választ, az sem gond. A kérdést csak azét dobta fel, hogy elindítsanak egy átlagos csevegést, s fátylat borítsanak az előző "incidensre."*
//Mutatványosok//
*Az emberlány láthatólag nem érti, hogy Sach miről beszél. Ezen az elf igencsak meglepődik, hiszen egyértelműen hallotta a kiáltást.
Már épp elkezdené magyarázkodását, hogy miről is van szó, amikor észreveszi, hogy zavarba hozta a nőt, sőt mi több, talán meg is alázza.* ~Ezt nem szeretném.~
- Öhm... elnézését kérem Elenith, nem okolni szerettem volna. Csupán félreértés lehet, valószínű, sőt biztos, hogy csak képzelődtem. Röstellném, ha magát okolnám.
*Igaz, önmaga még értetlenül áll a dolog előtt, ám kifele megpróbál mást mutatni, nehogy lejárassa, vagy megalázza a nőt.* ~Most vagy én hallucináltam -megint-, vagy Elenith füllent. S ha a második feltevés a helyes, akkor ott az újabb rejtély: miért kiáltott, mikor semmi nem történt?~ *Amennyiben a másik fél és a többiek nem hozzák többé szóba a témát, ő sem kezd el róla beszéli, csak esetenként magában töpreng rajta.*
- Tervezünk még valamit?
*Érdeklődik. Ha nem kap rá használható választ, az sem gond. A kérdést csak azét dobta fel, hogy elindítsanak egy átlagos csevegést, s fátylat borítsanak az előző "incidensre."*
3207. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-05 11:27:32
Üzenet elküldve: 2015-07-05 11:27:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Arten Frei//
- Szívesen! *Villant egy mosolyt Arten felé. Amúgy pedig nem egy sértődős típus, ugratásra legalábbis nem mindig sértődik be, habár eljátszani még eljátszhatja. Enélkül viszont csak szimplán követi a lovag útmutatásait, s bár még nem csinált ilyet, egyszerű szíjak és csatok kioldása nem jelent problémát amúgyis ügyes kezének. Néha hümment, bólint, vagy szóval jelzi a hallottak megértését. Hamarosan sikerül kihámozni a lovagot a kagylóhéjából, és maga is elégedetten bólint az eredményen.*
- Nagyszerű! Jobb, ugye? Én még így is alig bírom ezt a hőséget.
*Utal a saját, nyáriasabb öltözékére.*
- És akkor ebben aludtál? Sokszor szoktál ilyet csinálni?
*Kérdezi kíváncsiságból, mert hallott már olyan pletykát, hogy egyes páncélosok egyáltalán le sem veszik vasbőrüket, abban alszanak és élnek. Ezt ő ugyan akkor elhitte, bár elképzelni nem tudta, viszont most itt a kiváló alkalom, hogy igazolást szerezzen erről.*
- Hát, néha a lábbelit is koptatni kell. *Mosolyodik el.* Kellett is ez az új. *Mert ugye ez is egyike volt a bevásárlólistájának.*
- Rendben. Itt épp végeztem, és amúgyis a fogadó felé tartanék. A lovam nekem is ott van, bár még egy darabig nem terveztem elgaloppozni vele. Segítsek azokkal?
*Kérdi a levett páncéldarabok cipelésére utalva. Van ugyan a hátán egy batyu, melyben a nemrég beszerzett dolgok pihennek, és amit lerakott, mielőtt hozzálátott volna a vetkőztetésnek, ám annak egyáltalán nincs akkora súlya, ami bármi módon zavarná, vagy hátráltatná őt. Amúgy meg erős kezecskéi vannak neki is, még ha ez nem is nyilvánvaló. Közben felbukkan a fejecskéjében egy ötlet, amin egyébként már régebben is törte a fejét, de még nem veti fel, ahhoz többet kéne tudni. Meg ráér majd a fogadóban.*
- Szívesen! *Villant egy mosolyt Arten felé. Amúgy pedig nem egy sértődős típus, ugratásra legalábbis nem mindig sértődik be, habár eljátszani még eljátszhatja. Enélkül viszont csak szimplán követi a lovag útmutatásait, s bár még nem csinált ilyet, egyszerű szíjak és csatok kioldása nem jelent problémát amúgyis ügyes kezének. Néha hümment, bólint, vagy szóval jelzi a hallottak megértését. Hamarosan sikerül kihámozni a lovagot a kagylóhéjából, és maga is elégedetten bólint az eredményen.*
- Nagyszerű! Jobb, ugye? Én még így is alig bírom ezt a hőséget.
*Utal a saját, nyáriasabb öltözékére.*
- És akkor ebben aludtál? Sokszor szoktál ilyet csinálni?
*Kérdezi kíváncsiságból, mert hallott már olyan pletykát, hogy egyes páncélosok egyáltalán le sem veszik vasbőrüket, abban alszanak és élnek. Ezt ő ugyan akkor elhitte, bár elképzelni nem tudta, viszont most itt a kiváló alkalom, hogy igazolást szerezzen erről.*
- Hát, néha a lábbelit is koptatni kell. *Mosolyodik el.* Kellett is ez az új. *Mert ugye ez is egyike volt a bevásárlólistájának.*
- Rendben. Itt épp végeztem, és amúgyis a fogadó felé tartanék. A lovam nekem is ott van, bár még egy darabig nem terveztem elgaloppozni vele. Segítsek azokkal?
*Kérdi a levett páncéldarabok cipelésére utalva. Van ugyan a hátán egy batyu, melyben a nemrég beszerzett dolgok pihennek, és amit lerakott, mielőtt hozzálátott volna a vetkőztetésnek, ám annak egyáltalán nincs akkora súlya, ami bármi módon zavarná, vagy hátráltatná őt. Amúgy meg erős kezecskéi vannak neki is, még ha ez nem is nyilvánvaló. Közben felbukkan a fejecskéjében egy ötlet, amin egyébként már régebben is törte a fejét, de még nem veti fel, ahhoz többet kéne tudni. Meg ráér majd a fogadóban.*
3206. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-05 00:54:17
Üzenet elküldve: 2015-07-05 00:54:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
*Arthenior minden évben megrendezett nyári forgataga immáron egy hónapja csalogatja magához a látogatókat, s szórakoztatja őket, kezdve a nagyszabású vásártól, az ivóversenyen át a különböző ügyességi játékokig, ám e felsorolás még messze nem fedi le a forgatag kínálta összes szórakozási módot.
A perzselő homok hava újabb lehetőségekkel kínálkozik, noha az egyre forróbb nappalok némileg átalakítják az eddigi programokat. A vásár például már csak kora estétől késő éjjelig látogatható, míg a versenyek és egyéb vetélkedők délelőtt vagy délután kerülnek megrendezésre. Esténként a vásár mutatványosai mellett egyéb utcai zenészek is igyekeznek hozzáadni a jó hangulathoz, szinte egész éjszaka lehet hallani a különböző zenész társulatok nótáit, vidám dallamait.
Nap közben is akadt változás... Bár a megszokott piactéri versenyek és játékok továbbra is látogathatóak, melléjük egy újabb kapcsolódik be, melyet ugyan korábban már beharangozott a rikkancs, most vált aktuálissá. A hónap első napjának délelőttjén pedig nem is sajnálja a fáradtságot a verseny szervezője, hogy torka szakadtából kiáltozva édesgesse magához az érdeklődőket.*
- Ételkészítő verseny! Jöjjenek, jöjjenek! Mutassák be kreativitásukat, mérjék össze szakács tudományukat egy jó hangulatú főzőverseny keretein belül! Jelentkezni nálam lehet! Jöjjenek, a nézők sem maradnak éhesen! *Kiabálja egy alacsony, középkorú asszony, aki ugyan minden, csak nem gazdag, ám mindene a főzőcske. Persze a zsűrit más személyek fogják kitenni, pontosan három férfi, ők viszont még nincsenek jelen, ellenben a hölgy türelmesen, mosolyogva várja az esetleges érdeklődőket, hogy feljegyezhesse a vetélkedni kívánók és az általuk elképzelt étkek neveit.*
//Ciss Din'rako//
*A kis tündérke szerencséjére a mindenféle kincset árusító gnóm standja nem olyan magas, mint a többieké, igaz, hogy egy ennyire apró teremtménynél nem nagyon számíthat az a néhány centi. Mindenesetre az idősebb uraság kényelmesen lelát a leányra, hiszen egy doboz tetején ácsorog.*
- Szép napot, kisasszony! *Köszön neki udvariasan, majd kíváncsian várja, miféle óhajjal járult elé a tündér, azonban a lista hallatán a magasba szöknek a szemöldökei. Ma már a második vevője, aki holmi varázspálcát kíván tőle... Ha ennyire kelendő, jövőre fog szerezni valahonnét, mert nem állapot, hogy vajmi póteszközökkel kénytelen kielégíteni a vevőinek igényeit.*
- Nos, toll az akad, papíros is, varázspálcával azonban nem szolgálhatok. Legfeljebb ilyenjeim vannak. *Mondja, és a nemrég félrerakott, tanító célzattal megfaragott pálcákat mutatja a leánynak. Az egyik tölgyfából készült; egyszerű darab, melynek a markolata van díszesebbre faragva, a másik rózsafából lett megmunkálva, ennek spirálosan csavart az alakja, míg a legutolsó fűzfából készült, s a bot körött olyan, mintha vékony inda futna, szintén a gondos faragásnak köszönhetően.* Harminc aranyba kerül darabjuk. *Magyarázza, és amíg a lány válogat, előszed egy köteg papírt, no meg különféle tollakat. Azokból is akad az egyszerűtől kezdve mindenféle, a legdrágábbnak például aranyozott a fogó része.* Tintát nem kér hozzá? *Pillant kíváncsian a tündérre, majd ismét a kipakolt holmikra.* A köteg papíros tíz arany, húsz darab van összekötözve. Míg a tollak változóak, ez az egyszerű például csak három aranyba kerül, de a különlegesebb tollak tízért mennek, s hát a legdrágább huszonöt. *Mondja készségesen, majd egy aprócska mosollyal várja a tündér lány döntését.*
*Arthenior minden évben megrendezett nyári forgataga immáron egy hónapja csalogatja magához a látogatókat, s szórakoztatja őket, kezdve a nagyszabású vásártól, az ivóversenyen át a különböző ügyességi játékokig, ám e felsorolás még messze nem fedi le a forgatag kínálta összes szórakozási módot.
A perzselő homok hava újabb lehetőségekkel kínálkozik, noha az egyre forróbb nappalok némileg átalakítják az eddigi programokat. A vásár például már csak kora estétől késő éjjelig látogatható, míg a versenyek és egyéb vetélkedők délelőtt vagy délután kerülnek megrendezésre. Esténként a vásár mutatványosai mellett egyéb utcai zenészek is igyekeznek hozzáadni a jó hangulathoz, szinte egész éjszaka lehet hallani a különböző zenész társulatok nótáit, vidám dallamait.
Nap közben is akadt változás... Bár a megszokott piactéri versenyek és játékok továbbra is látogathatóak, melléjük egy újabb kapcsolódik be, melyet ugyan korábban már beharangozott a rikkancs, most vált aktuálissá. A hónap első napjának délelőttjén pedig nem is sajnálja a fáradtságot a verseny szervezője, hogy torka szakadtából kiáltozva édesgesse magához az érdeklődőket.*
- Ételkészítő verseny! Jöjjenek, jöjjenek! Mutassák be kreativitásukat, mérjék össze szakács tudományukat egy jó hangulatú főzőverseny keretein belül! Jelentkezni nálam lehet! Jöjjenek, a nézők sem maradnak éhesen! *Kiabálja egy alacsony, középkorú asszony, aki ugyan minden, csak nem gazdag, ám mindene a főzőcske. Persze a zsűrit más személyek fogják kitenni, pontosan három férfi, ők viszont még nincsenek jelen, ellenben a hölgy türelmesen, mosolyogva várja az esetleges érdeklődőket, hogy feljegyezhesse a vetélkedni kívánók és az általuk elképzelt étkek neveit.*
//Ciss Din'rako//
*A kis tündérke szerencséjére a mindenféle kincset árusító gnóm standja nem olyan magas, mint a többieké, igaz, hogy egy ennyire apró teremtménynél nem nagyon számíthat az a néhány centi. Mindenesetre az idősebb uraság kényelmesen lelát a leányra, hiszen egy doboz tetején ácsorog.*
- Szép napot, kisasszony! *Köszön neki udvariasan, majd kíváncsian várja, miféle óhajjal járult elé a tündér, azonban a lista hallatán a magasba szöknek a szemöldökei. Ma már a második vevője, aki holmi varázspálcát kíván tőle... Ha ennyire kelendő, jövőre fog szerezni valahonnét, mert nem állapot, hogy vajmi póteszközökkel kénytelen kielégíteni a vevőinek igényeit.*
- Nos, toll az akad, papíros is, varázspálcával azonban nem szolgálhatok. Legfeljebb ilyenjeim vannak. *Mondja, és a nemrég félrerakott, tanító célzattal megfaragott pálcákat mutatja a leánynak. Az egyik tölgyfából készült; egyszerű darab, melynek a markolata van díszesebbre faragva, a másik rózsafából lett megmunkálva, ennek spirálosan csavart az alakja, míg a legutolsó fűzfából készült, s a bot körött olyan, mintha vékony inda futna, szintén a gondos faragásnak köszönhetően.* Harminc aranyba kerül darabjuk. *Magyarázza, és amíg a lány válogat, előszed egy köteg papírt, no meg különféle tollakat. Azokból is akad az egyszerűtől kezdve mindenféle, a legdrágábbnak például aranyozott a fogó része.* Tintát nem kér hozzá? *Pillant kíváncsian a tündérre, majd ismét a kipakolt holmikra.* A köteg papíros tíz arany, húsz darab van összekötözve. Míg a tollak változóak, ez az egyszerű például csak három aranyba kerül, de a különlegesebb tollak tízért mennek, s hát a legdrágább huszonöt. *Mondja készségesen, majd egy aprócska mosollyal várja a tündér lány döntését.*
3205. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-04 23:19:20
Üzenet elküldve: 2015-07-04 23:19:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Célba dobás//
*Az öt szép nyakék hamar eltűnik a mélységi mély zsebeiben, nem szándékszik őket aprópénzre váltani. Negyven aranyért nem is olyan rossz üzlet. Sajnos úgy látja a gnóm teljesen kiakadt az ékszerek elvesztése miatt ezért nem igazán érné meg újra próbálkozni, mert a végén hisztirohamot rendezne a piactér közepén. Így utólag már akkor se tűnt normálisnak amikor elsőre meglátta és a fenti üres farúd jelzi is szomorúságának okát. Talán nem ártott volna ha a standját messzebb állítja fel az íjászversenytől és valamivel közelebb az italos pult részegeihez. Ha ez így megy a szegény kis figura a nap végére már halott lesz, bár a részegeskedés se tűnik jobb sornak.*
-Nos, viszlát a legközelebb. *Bök még oda egy megjegyzést a gnómnak miközben ajkaira angyali mosolyt csal a szadista kéj. A bor értékes darab, az ízlésének megfelelő vérvörös ital, mellyel majd a forgatag végét kívánja megünnepelni, mondjuk nem ártana még beszereznie egy üveg sárkányvért, már ha társasága is akad, olyan akit nem az eszéért szeret, vagy aki kifejezetten káros az egészségre ha túl sok információ áramlik át az agyán. Ami azt illeti szinte csak ilyen alakokat ismer.
Dolga végeztével meg is indul visszafelé a verseny helyszínére és mindössze egyetlen gondolat zavarja.* ~Vajon ki vitte el a főnyereményt.~ *Nem bánkódik miatta eléggé, hogy megkérdezze a gnómtól, de mégis fúrja az oldalát a kíváncsiság, elvégre az sem lehet egy utolsó céllövő. Nem ez nem lehet pusztán szerencse, azt szinte kizártnak tartja. A következtetés egyszerű, van itt valaki a piactéren aki remek képességekkel rendelkezik, ellenben nem jelentkezett a versenyre. A versenyzők mindegyikét alaposan megfigyelte, kizárt, hogy bármelyik elment volna amíg ő ott volt, hacsak nem a gyakorlása alatt.* ~Franc.~ *Vonja le magában a gyors következtetést. Na mindegy. Ő a legjobb céllövő címre pályázik és azt itt és most kell megszereznie, persze némi jutalommal egyetemben.
//Vásárlás//
Egyelőre nem tér vissza a verseny színhelyére. Elméje csak a gyakorlásra tud gondolni, de a teste már belefáradt. Nem akarja ismét ugyanazt az egyszerű célpontot lőni mintha élő személy lenne akitől meg kell védenie magát, vagy akit meg kell ölnie valami nagy pénz reményében. Így keveredik el lassacskán az italos pulthoz, ahol már senkit nem talál és a színpadon se látja a wegtoreni leányt. Ez a versengés mintha az egész napjára fájó bélyeget nyomna, noha a "legjobbnak" járó kitüntetésről most se hajlandó lemondani. Az a cím egyszerűen kell.* -Jó napot. *Szólítja meg az italárust.* -Egy üveg sárkányvért legyen szíves. *Mondja röviden. Aztán rövid egyezkedést követően kiszámol az árus (Mesélő (Ara)) orra elé 220 aranya tallért. A gnómmal ellentétben ő legalább szép emlékeket fog őrizni a mélységiről. Hóna alá kapja a piát és elindul visszafelé az íjászversenyre. Lassan annyi holmija van, hogy hordárt kéne fogadnia maga mellé. Ketrec, üvegek, nyakláncok. Úgy fog elmenni innen mint egy egyszemélyes karaván, épp csak lovat nem vásárolt ami vinné a cuccait.*
//Célba dobás//
*Az öt szép nyakék hamar eltűnik a mélységi mély zsebeiben, nem szándékszik őket aprópénzre váltani. Negyven aranyért nem is olyan rossz üzlet. Sajnos úgy látja a gnóm teljesen kiakadt az ékszerek elvesztése miatt ezért nem igazán érné meg újra próbálkozni, mert a végén hisztirohamot rendezne a piactér közepén. Így utólag már akkor se tűnt normálisnak amikor elsőre meglátta és a fenti üres farúd jelzi is szomorúságának okát. Talán nem ártott volna ha a standját messzebb állítja fel az íjászversenytől és valamivel közelebb az italos pult részegeihez. Ha ez így megy a szegény kis figura a nap végére már halott lesz, bár a részegeskedés se tűnik jobb sornak.*
-Nos, viszlát a legközelebb. *Bök még oda egy megjegyzést a gnómnak miközben ajkaira angyali mosolyt csal a szadista kéj. A bor értékes darab, az ízlésének megfelelő vérvörös ital, mellyel majd a forgatag végét kívánja megünnepelni, mondjuk nem ártana még beszereznie egy üveg sárkányvért, már ha társasága is akad, olyan akit nem az eszéért szeret, vagy aki kifejezetten káros az egészségre ha túl sok információ áramlik át az agyán. Ami azt illeti szinte csak ilyen alakokat ismer.
Dolga végeztével meg is indul visszafelé a verseny helyszínére és mindössze egyetlen gondolat zavarja.* ~Vajon ki vitte el a főnyereményt.~ *Nem bánkódik miatta eléggé, hogy megkérdezze a gnómtól, de mégis fúrja az oldalát a kíváncsiság, elvégre az sem lehet egy utolsó céllövő. Nem ez nem lehet pusztán szerencse, azt szinte kizártnak tartja. A következtetés egyszerű, van itt valaki a piactéren aki remek képességekkel rendelkezik, ellenben nem jelentkezett a versenyre. A versenyzők mindegyikét alaposan megfigyelte, kizárt, hogy bármelyik elment volna amíg ő ott volt, hacsak nem a gyakorlása alatt.* ~Franc.~ *Vonja le magában a gyors következtetést. Na mindegy. Ő a legjobb céllövő címre pályázik és azt itt és most kell megszereznie, persze némi jutalommal egyetemben.
//Vásárlás//
Egyelőre nem tér vissza a verseny színhelyére. Elméje csak a gyakorlásra tud gondolni, de a teste már belefáradt. Nem akarja ismét ugyanazt az egyszerű célpontot lőni mintha élő személy lenne akitől meg kell védenie magát, vagy akit meg kell ölnie valami nagy pénz reményében. Így keveredik el lassacskán az italos pulthoz, ahol már senkit nem talál és a színpadon se látja a wegtoreni leányt. Ez a versengés mintha az egész napjára fájó bélyeget nyomna, noha a "legjobbnak" járó kitüntetésről most se hajlandó lemondani. Az a cím egyszerűen kell.* -Jó napot. *Szólítja meg az italárust.* -Egy üveg sárkányvért legyen szíves. *Mondja röviden. Aztán rövid egyezkedést követően kiszámol az árus (Mesélő (Ara)) orra elé 220 aranya tallért.
A gnómmal ellentétben ő legalább szép emlékeket fog őrizni a mélységiről. Hóna alá kapja a piát és elindul visszafelé az íjászversenyre. Lassan annyi holmija van, hogy hordárt kéne fogadnia maga mellé. Ketrec, üvegek, nyakláncok. Úgy fog elmenni innen mint egy egyszemélyes karaván, épp csak lovat nem vásárolt ami vinné a cuccait.*
3204. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:18:54
Üzenet elküldve: 2015-07-04 21:18:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 65
OOC üzenetek: 72
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Célba dobás//
//Plev//
*A gnóm már nem dühöng annyira, mint mikor még a kalapos ficsúr itt lézengett... Azonban továbbra is zavarja a legfőbb nyeremény elvesztése, az ő kis drágasága.*
- Drágaságom... *súgja maga elé, mikor is elé lép egy újabb kuncsaft. Legszívesebben felsikítana, nem is mer az érkezőre pillantani, afféle fóbiája van már a kalapos nőcsábásztól. Mi van, ha ő az? Nem, más a hangja. Lehet, hogy mágia? Nem, ahhoz az az ember túl bugyuta. Nincs hozzá érzéke. Ezért inkább megembereli (meggnómolja) magát, és felocsúdva gondolataiból szívélyesen üdvözli a mélységit.*
- Szívélyes üdvözletem drágaság, *motyogja kissé pöszén, hiányzó fogai miatt* - Ott vannak a célok, ami a legmagasabban van, az a legértékesebb, tökéletes helyen áll, teljesen biztos, igen, biztos.
*A válaszait elhadarja, nem is a kuncsaftra néz, csupán maga elé motyog. Talán megőrjítette Svir... Nem csoda, az a férfi mindenkivel hasonló dolgokat művel.
Plevaen eldobja a labdákat, mind a hatot. Mindegyik a levegőt hasítva süvít a pálcikák irányába, majd felcsendül egy hang, a gnóm pedig könnybe lábadt szemmel rebeg valamit maga elé. Aláhull egy arany nyakék. Egy újabb reccsenés, egy újabb tompa puffanás. És ez még háromszor. Öt dobás eltalált egy ékszert.
A gnóm bácsika nyikkan egyet magas hangján, majd apró kis papucsában a nyereményekhez csoszog, felnyalábolja őket, és a pultra szórja.*
- D... Drágaságaim... *Mondja, majd lehuppan a székre, az ájulás határán küszködve.
Ám a rémálomnak koránt sincs vége. Még van egy labda, mellyel a mélységi egy bort céloz. Halkan reccsen, majd aláhull, a gnóm pedig a könnyeivel küszködve, hol-hol nyekkenve egyet Plevhez csoszog eme nyereményével is.*
- Egészségére... *Majd visszatér, ujjával egy kört ír le a levegőben, mire az egyik pálcika leszakad, és egy üveg bor száll a gnóm kezébe a nyeremények közül. Másik mutatóujjának egy laza mozdulatával kihúzza a dugót, és jól meghúzza.*
//Célba dobás//
//Plev//
*A gnóm már nem dühöng annyira, mint mikor még a kalapos ficsúr itt lézengett... Azonban továbbra is zavarja a legfőbb nyeremény elvesztése, az ő kis drágasága.*
- Drágaságom... *súgja maga elé, mikor is elé lép egy újabb kuncsaft. Legszívesebben felsikítana, nem is mer az érkezőre pillantani, afféle fóbiája van már a kalapos nőcsábásztól. Mi van, ha ő az? Nem, más a hangja. Lehet, hogy mágia? Nem, ahhoz az az ember túl bugyuta. Nincs hozzá érzéke. Ezért inkább megembereli (meggnómolja) magát, és felocsúdva gondolataiból szívélyesen üdvözli a mélységit.*
- Szívélyes üdvözletem drágaság, *motyogja kissé pöszén, hiányzó fogai miatt* - Ott vannak a célok, ami a legmagasabban van, az a legértékesebb, tökéletes helyen áll, teljesen biztos, igen, biztos.
*A válaszait elhadarja, nem is a kuncsaftra néz, csupán maga elé motyog. Talán megőrjítette Svir... Nem csoda, az a férfi mindenkivel hasonló dolgokat művel.
Plevaen eldobja a labdákat, mind a hatot. Mindegyik a levegőt hasítva süvít a pálcikák irányába, majd felcsendül egy hang, a gnóm pedig könnybe lábadt szemmel rebeg valamit maga elé. Aláhull egy arany nyakék. Egy újabb reccsenés, egy újabb tompa puffanás. És ez még háromszor. Öt dobás eltalált egy ékszert.
A gnóm bácsika nyikkan egyet magas hangján, majd apró kis papucsában a nyereményekhez csoszog, felnyalábolja őket, és a pultra szórja.*
- D... Drágaságaim... *Mondja, majd lehuppan a székre, az ájulás határán küszködve.
Ám a rémálomnak koránt sincs vége. Még van egy labda, mellyel a mélységi egy bort céloz. Halkan reccsen, majd aláhull, a gnóm pedig a könnyeivel küszködve, hol-hol nyekkenve egyet Plevhez csoszog eme nyereményével is.*
- Egészségére... *Majd visszatér, ujjával egy kört ír le a levegőben, mire az egyik pálcika leszakad, és egy üveg bor száll a gnóm kezébe a nyeremények közül. Másik mutatóujjának egy laza mozdulatával kihúzza a dugót, és jól meghúzza.*
3203. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:35:30
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:35:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
*A második kör is a végéhez közeledik és ahogy látja lövése igen előkelő helyre keveredett a táblán, bár még így is csak két ponttal előzi meg az elf kölyköt és az utolsó körben még akármi történhet neki mégis pozitív előérzete van, így a szünetet fel is használja egy kis szórakozásra és célzóképességének további fitogtatására. Azért gondosan ügyel nehogy szabályt szegjen a távozásával, mert ilyen jó eredménnyel nem lenne jó kizáratnia magát, és persze még vissza kell térnie a következő, utolsó kör kezdetén egy utolsó lövésre.*
//Célba dobás//
*Nincs nyári mulatság különböző játékstandok nélkül. A Grombar kastély börtönének már a neve is rossz és semmi kedve összekötöztetni magát, mondhatni egész életében ezt próbálta elkerülni, a menekülő borzoi is hasonló, nincs sok ember akinek szeretne osztozni a lábán, jól megvan a sajátjaival. Ami még érdekli az a wegtoreni tolvaj. Érdekes, veszélyes és komoly pénzt is lehet nyerni vele, de minek égesse össze a kezét pont egy lehetséges győzelem előszobájában. Az íj húrjához az ő vékony ujjai és finom kezei kellenek egy égési sérülés komolyan rontaná az esélyeit. Szerencsére van ennél is könnyebb mód a gyors meggazdagodásra ez pedig a célba dobós bódé. Amint felfigyel erre a helyre egyetlen gondolat suhan át az agyán.* ~Én ezt most kifosztom.~ *És engedelmeskedve a gondolatnak meg is indul a bódéban ülő kis gnóm irányába.* -Üdvözlöm. *Köszön és 40 aranyat csúsztat a gnóm (Mesélő (Migrén)) asztalára. Próbál valami kedves arckifejezést magára ölteni.* -Mondja csak melyik itt a legdrágább célpont amit el lehet találni. *Kérdezi és várja a labdákat.* -Jó helyen állok? *Szeretne biztosra menni, nehogy egy ilyen kis hülyeség miatt legyen érvénytelen a dobása.* -Itt jó? *Kérdezi újra.* -Biztos? *Lassan eljut arra a pontra amikor már szándékosan idegesíti a kis fickót.* -Akkor tessék. *Majd eldobja a labdát egyenesen arra a tárgyra amit a legdrágábbként mutatott be, vagy épp amelyiket ő a legdrágábbnak gondol, ez nyilván, valami ékszer lesz. Ha az első nem sikerül, dobja a másodikat elvégre nem csak egy labda van a kezében, és ha nem megy mind félre akkor a maradék golyóbisok egyikével még egy jobbfajta töményet is megcéloz az alsóbb polcokról.*
//Íjászverseny//
*A második kör is a végéhez közeledik és ahogy látja lövése igen előkelő helyre keveredett a táblán, bár még így is csak két ponttal előzi meg az elf kölyköt és az utolsó körben még akármi történhet neki mégis pozitív előérzete van, így a szünetet fel is használja egy kis szórakozásra és célzóképességének további fitogtatására. Azért gondosan ügyel nehogy szabályt szegjen a távozásával, mert ilyen jó eredménnyel nem lenne jó kizáratnia magát, és persze még vissza kell térnie a következő, utolsó kör kezdetén egy utolsó lövésre.*
//Célba dobás//
*Nincs nyári mulatság különböző játékstandok nélkül. A Grombar kastély börtönének már a neve is rossz és semmi kedve összekötöztetni magát, mondhatni egész életében ezt próbálta elkerülni, a menekülő borzoi is hasonló, nincs sok ember akinek szeretne osztozni a lábán, jól megvan a sajátjaival. Ami még érdekli az a wegtoreni tolvaj. Érdekes, veszélyes és komoly pénzt is lehet nyerni vele, de minek égesse össze a kezét pont egy lehetséges győzelem előszobájában. Az íj húrjához az ő vékony ujjai és finom kezei kellenek egy égési sérülés komolyan rontaná az esélyeit. Szerencsére van ennél is könnyebb mód a gyors meggazdagodásra ez pedig a célba dobós bódé. Amint felfigyel erre a helyre egyetlen gondolat suhan át az agyán.* ~Én ezt most kifosztom.~ *És engedelmeskedve a gondolatnak meg is indul a bódéban ülő kis gnóm irányába.* -Üdvözlöm. *Köszön és 40 aranyat csúsztat a gnóm (Mesélő (Migrén)) asztalára.
Próbál valami kedves arckifejezést magára ölteni.* -Mondja csak melyik itt a legdrágább célpont amit el lehet találni. *Kérdezi és várja a labdákat.* -Jó helyen állok? *Szeretne biztosra menni, nehogy egy ilyen kis hülyeség miatt legyen érvénytelen a dobása.* -Itt jó? *Kérdezi újra.* -Biztos? *Lassan eljut arra a pontra amikor már szándékosan idegesíti a kis fickót.* -Akkor tessék. *Majd eldobja a labdát egyenesen arra a tárgyra amit a legdrágábbként mutatott be, vagy épp amelyiket ő a legdrágábbnak gondol, ez nyilván, valami ékszer lesz. Ha az első nem sikerül, dobja a másodikat elvégre nem csak egy labda van a kezében, és ha nem megy mind félre akkor a maradék golyóbisok egyikével még egy jobbfajta töményet is megcéloz az alsóbb polcokról.*
3202. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:02:38
Üzenet elküldve: 2015-07-04 19:02:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Letrion Raeyan//
*Úgy látszik a lány készségesen segít neki. Ennek nagyon örül, hiszen ezek szerint nem valami rosszban sántikáló alakot fogott ki a tömegből. Bár, még így is lehetséges, hogy miközben leszedi róla a páncélt, ellopja az oldalán fityegő erszényt. De ezzel most a legkevésbé sem foglalkozik, hiszen épp küszködik ezzel a pusztulatos meleggel.*
-Óhh, köszönöm a segítséget kisasszony!
*Néz rá mosolyogva, majd követi az árnyék felé. Már hangosan felnevetne azon a megjegyzésen, hogy nem tudja hova kell nyúlkálni, hiszen észreveszi benne a kétértelműséget, de a világért sem szeretné megsérteni segítőjét.*
-Nos, hát ebben az esetben először a páncél vállai alá nyúljon be, ott fog találni szíjakat!
*Ha ezzel készen van, akkor mondja tovább.*
-Azután a karokat is le kell venni. Ne aggódjon, nem vagyok csupasz alatta. Nem szeretném zavarba hozni...
*Nyújtja ki a kezét, hogy jobban odaférhessen a lány.*
-Ez is pántokkal van rögzítve.
*Miután ezzel készen van, folyamatosan mondja tovább, míg az egész felsőtestéről le nem kerülnek a páncél darabjai. Azzal még nem foglalkozik, hogy össze is szedje őket, előbb inkább kipihegi magát.*
-Nem is tudja milyen jó érzés!
*Vigyorog a lányra, miközben leül egy kőre, hogy élvezze a hűs szellőt, és hogy a kellemetlen szagot is el tudja fújni kissé. Ezután válaszol a kérdésre.*
-Nos, tudja Kedvesem, éppen a fogadó felé tartok, ugyanis lovamat otthagytam, az estét pedig egy ismerősömmel töltöttem, aki nem volt hajlandó sajnos levetkőztetni.
*Ezt már elegendő és tartalmas válasznak tartja, nem akar belemenni részletekbe, persze meg sem tagadja a hosszasabb kifejtést, ha a lányt érdekelné a dolog. Közben elkezdi egy nagyobb vászondarabra pakolni a páncél részeit, amit majd a hátán fog elcipelni a fogadóhoz.*
-Ó, hogy pont ilyenkor nincs itt az a tökkelütött ló, amikor kéne!? *Közben nézi Raeyant, hogy elkészült-e, mert akkor beváltaná ígéretét az itallal, hiszen nem volt rövid és könnyű procedúra megszabadítani őt a páncél egy részéről. Szándékosan csak ennyit vetetett le vele, hogy ne kelljen sokáig rabolnia az idejét.*
-Ha a kisasszony is jónak látja, meghívnám a Pegazusban, ahogyan mondtam!
*Ha a hölgy elindul, Arten is utána, de ha marasztalja, akkor természetesen nem megy sehová.*
*Úgy látszik a lány készségesen segít neki. Ennek nagyon örül, hiszen ezek szerint nem valami rosszban sántikáló alakot fogott ki a tömegből. Bár, még így is lehetséges, hogy miközben leszedi róla a páncélt, ellopja az oldalán fityegő erszényt. De ezzel most a legkevésbé sem foglalkozik, hiszen épp küszködik ezzel a pusztulatos meleggel.*
-Óhh, köszönöm a segítséget kisasszony!
*Néz rá mosolyogva, majd követi az árnyék felé. Már hangosan felnevetne azon a megjegyzésen, hogy nem tudja hova kell nyúlkálni, hiszen észreveszi benne a kétértelműséget, de a világért sem szeretné megsérteni segítőjét.*
-Nos, hát ebben az esetben először a páncél vállai alá nyúljon be, ott fog találni szíjakat!
*Ha ezzel készen van, akkor mondja tovább.*
-Azután a karokat is le kell venni. Ne aggódjon, nem vagyok csupasz alatta. Nem szeretném zavarba hozni...
*Nyújtja ki a kezét, hogy jobban odaférhessen a lány.*
-Ez is pántokkal van rögzítve.
*Miután ezzel készen van, folyamatosan mondja tovább, míg az egész felsőtestéről le nem kerülnek a páncél darabjai. Azzal még nem foglalkozik, hogy össze is szedje őket, előbb inkább kipihegi magát.*
-Nem is tudja milyen jó érzés!
*Vigyorog a lányra, miközben leül egy kőre, hogy élvezze a hűs szellőt, és hogy a kellemetlen szagot is el tudja fújni kissé. Ezután válaszol a kérdésre.*
-Nos, tudja Kedvesem, éppen a fogadó felé tartok, ugyanis lovamat otthagytam, az estét pedig egy ismerősömmel töltöttem, aki nem volt hajlandó sajnos levetkőztetni.
*Ezt már elegendő és tartalmas válasznak tartja, nem akar belemenni részletekbe, persze meg sem tagadja a hosszasabb kifejtést, ha a lányt érdekelné a dolog. Közben elkezdi egy nagyobb vászondarabra pakolni a páncél részeit, amit majd a hátán fog elcipelni a fogadóhoz.*
-Ó, hogy pont ilyenkor nincs itt az a tökkelütött ló, amikor kéne!? *Közben nézi Raeyant, hogy elkészült-e, mert akkor beváltaná ígéretét az itallal, hiszen nem volt rövid és könnyű procedúra megszabadítani őt a páncél egy részéről. Szándékosan csak ennyit vetetett le vele, hogy ne kelljen sokáig rabolnia az idejét.*
-Ha a kisasszony is jónak látja, meghívnám a Pegazusban, ahogyan mondtam!
*Ha a hölgy elindul, Arten is utána, de ha marasztalja, akkor természetesen nem megy sehová.*
3201. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-04 18:34:10
Üzenet elküldve: 2015-07-04 18:34:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Megfontolt
//Arten Frei//
*Épp befejezi a standnál az üzletelést, körbenéz, és a sokaságban lát egy lovagot is, tetőtől talpig vasban. ~Nahát, hogy bírja ki anélkül, hogy megfőne?~ Gondolja, s nem is bámulná nyíltan tovább (csak majd ha másfelé fordul), ám észreveszi, hogy a lovag épp felé közelít. Az arcára nézve (ha épp nem takarja sisakrostély) erősödik a gyanúja: Bizony, a hőség, és a napon hevülő súlyos vas egyáltalán nem kellemes érzés a férfinak. A kérése pedig pont erre irányul. Lehet, lennének olyan helyzetek, amikor még az ő naiv feje is elgondolkodna azon, hogy ez nem csak valami trükk-e, ám most gondolkodás nélkül válaszolja:*
- Persze. Nem gond. *A kéznyújtásra reagál, bár csak egy kézfogásra számít, így meglepődik a kézcsókon.*
- Ó! *Mosolyodik el. ~Lovag!~* Raeyan vagyok. Letrion Raeyan. Örvendek a szerencsének! *Még meghajolni is próbál, bár az ő esetében ez sutának tűnhet, hiszen ilyen lovagi, úri és hölgyi viselkedéseket nem tanítottak neki, ám most egészen beleélte magát a helyzetbe. Ebből feleszmélve néz körbe:*
- Gyere, húzódjunk ide félre az árnyékba. Az ital jó lesz! *Mosolyodik el.* Csak majd mondjad, hogy hova nyúlkáljak, mert nem igazán csináltam még ilyet... Izé, ugye van ez alatt még valami?
*Kérdezi, bár nem kifejezetten szégyenlős, azért az ellenkezője nem venné ki jól magát, főleg nem így a piactér közepén. Ha közben megindulnak az árnyékba, menet közben kíváncsiságból megkérdezi:*
- És egyáltalán mi vett rá, hogy így járkálj a tűző nap alatt?
*Épp befejezi a standnál az üzletelést, körbenéz, és a sokaságban lát egy lovagot is, tetőtől talpig vasban. ~Nahát, hogy bírja ki anélkül, hogy megfőne?~ Gondolja, s nem is bámulná nyíltan tovább (csak majd ha másfelé fordul), ám észreveszi, hogy a lovag épp felé közelít. Az arcára nézve (ha épp nem takarja sisakrostély) erősödik a gyanúja: Bizony, a hőség, és a napon hevülő súlyos vas egyáltalán nem kellemes érzés a férfinak. A kérése pedig pont erre irányul. Lehet, lennének olyan helyzetek, amikor még az ő naiv feje is elgondolkodna azon, hogy ez nem csak valami trükk-e, ám most gondolkodás nélkül válaszolja:*
- Persze. Nem gond. *A kéznyújtásra reagál, bár csak egy kézfogásra számít, így meglepődik a kézcsókon.*
- Ó! *Mosolyodik el. ~Lovag!~* Raeyan vagyok. Letrion Raeyan. Örvendek a szerencsének! *Még meghajolni is próbál, bár az ő esetében ez sutának tűnhet, hiszen ilyen lovagi, úri és hölgyi viselkedéseket nem tanítottak neki, ám most egészen beleélte magát a helyzetbe. Ebből feleszmélve néz körbe:*
- Gyere, húzódjunk ide félre az árnyékba. Az ital jó lesz! *Mosolyodik el.* Csak majd mondjad, hogy hova nyúlkáljak, mert nem igazán csináltam még ilyet... Izé, ugye van ez alatt még valami?
*Kérdezi, bár nem kifejezetten szégyenlős, azért az ellenkezője nem venné ki jól magát, főleg nem így a piactér közepén. Ha közben megindulnak az árnyékba, menet közben kíváncsiságból megkérdezi:*
- És egyáltalán mi vett rá, hogy így járkálj a tűző nap alatt?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10212-10231