Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 310 (6181. - 6200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6200. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-18 10:51:57
Üzenet elküldve: 2017-04-18 10:51:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Lassan itt a tavasz. Zeekx szereti ezt az időszakot. Télen hideg van és nincs az embernek kedve semmihez csak bemenni egy meleg felfűtött házba iszogatni és összebújni szép lányokkal ha engedik. Nyáron viszont ugyan ezt lehet a szabadban is csinálni, de lehet úszni a folyóban, sétálni az erdőben, pecázgatni is bár Zeekx nem szeret pecázgatni. Túl unalmas számára. Most is végre volt lehetősége és kijött a vásárra. Most nincs rajta a csuhája. Csúcsos végű fekete cipőt hord, szarvasbőr nadrágot, egy testére simuló inget és persze a nyakában szent szimbólumát egy fából faragott csúcsára állított háromszöget. Jár-kel a pultok között és nézi a sok apró termetű árus portékáját. Nagyon szórakoztató alakoknak gondolta mindig is a gnómokat csak sokat idegeskednek feleslegesen bár lehet, hogy ők szeretnek is idegeskedni. Ezen is gondolkozik ahogy nézelődik.*
6199. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-17 23:10:56
Üzenet elküldve: 2017-04-17 23:10:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
*Szép és meleg, napfényes nap ez a mai. Nem igazán gondolt arra, hogy nagy sétát tenne a városban, hiszen sötétedés előtt még volna pár fontos elintéznivalója, de azért egy kis kiruccanás a piacra még nem árthat. Sosem lehet tudni, mit talál ott a félvér egyszer csak. És csakhamar ki is derül, hogy nem hiába tévedt errefelé.
Ahogyan kibukkan a tágas térre, máris meglátja a szokásosnál még nyüzsgőbb forgatagot. Mintha több lenne az árus, mint általában. Vagy csak a tömeg nagyobb? Ám az biztos, hogy csakhamar magával ragadja a férfit is a sokaság. Na meg főképp a kirakodott portékák. Van mit néznie, és sokszor vissza kell fognia magát, hogy ne kezdjen értelmetlen költekezésbe. Sajnos igen rossz tulajdonsága - és ezt még ő maga is bevallja - hogy szereti a ritka, szép és egyedi holmikat. De legalábbis a különlegeseket.
Csakhamar meg is akad a tekintete egy igazán csodás kis darabod.*
- Üdvözöllek kedves uram. *köszönti is az ott ácsorgó gnómont.*- Mi lenne ez pontosan? *érdeklődik a kiszemelt darabra mutatva. És nem kell sokat várnia a válasszal. Viráglények tekercse. Már a neve is dallamos. Hát még az, amiket elmond róla a férfi. Ryrroshvarnak muszáj egy elégedett mosollyal bólogatnia, ám az árat hallva már csak felszakad belőle egy sóhaj. Ám nem vacillál sokáig. Nem akarja, hogy más vegye meg az értékesnek tűnő darabot. Hátha csak ez az egy van belőle. Ki is keresi a 211 aranyat (Mesélő (Daidalos))
és még egy sóhajjal átadja azt a gnómnak.*
- Köszönöm a lehetőséget, további szép napot neked, jó uram! *emeli is meg kissé kalapját, amint jó mélyen a zsebébe suvasztja a vásárolt holmit.
Úgy érzi ennyi elég is volt mára, és inkább tovább megy a dolgára, mielőtt megint felesleges költekezésbe kezd, ám ekkor látja meg a piactér egy eldugott sarkában a különös, kissé talán kétes küllemű fickót. Első pillanatban nem is akarna foglalkozni vele... ha nem venné észre, hogy egyszerre csak egy férfi lép hozzá, és aztán néhány arany csengése után tovább is áll. Ekkor már megbizonyosodik róla, hogy egy árussal van dolga. És mivel Ryrroshvar van olyan kíváncsi, mint amennyire óvatos, így egy rövid latolgatás után ruganyos, határozott léptekben indul meg az árnyékba burkolózott fickó felé. Nem settenkedik. Ha úgy tenne, magára vonná a gyanút, hogy rosszban sántikál. De ő ilyet nem tesz. Ő tisztes polgár, feddhetetlen és a neve is makulátlan. Mindössze kíváncsi, ennyi az egész.*
- Jó napot, uram. *köszönti egy kis kalap megemeléssel, és széles, elbűvölő mosollyal a fickót, aki mogorván néz vissza rá.*
- Nagyon színes és sűrű a mai sokaság, nem de bár? Megannyi érdekes holmi... de nekem mégis van egy olyan érzésem, hogy egy igazi érdekesség vár rám itt, éppen nálad.
*Az árust mintha noszogatni kellene egy kissé. Talán rossz volt a napja, vagy kevés a vevő, ki tudja. Az is lehet, hogy csak ő, Ryrroshvar nem tetszik neki. De egy kis idő elteltével mégis csak előkerül valami abból a zubbonyzsebből. Egy Fekete rózsa.
Nincs benne semmi kifejezetten különleges, azon kívül, hogy fekete. Sőt, még a szaga is kissé kellemetlen, és különös érzés keríti hatalmába a félvért, miközben szemléli, de mégis... ellenállhatatlan késztetést érez rá, hogy ne adjon érte ki ismét egy kisebb összeget.*
- Hogy kettőszáz?
*Na azért ő ennyire nem gondolt volna.*
- Adok érte ötvenet. Ez csak egy szál rózsa, nem több.
*De az árus nyomban bizonygatni kezdi, hogy ez nem csak egy egyszerű rózsa, és megéri az árát. Ryrroshvar viszont hathatatlan. Nem akar annyit adni érte, de ott sem akarja hagyni a virágot.*
- Legyen akkor száz, de többet nem adok. *duruzsolja igazán kedvesen, de kissé vészt jóslóan megvillanó szemekkel. Az árus viszont sokkal edzettebb mint gondolta. Közli vele, hogy legalább százötven, vagy akkor távozzon, és hagyja békén.
Ryrroshvar meg is fordul egy pillanatra, de csak, hogy kimorogja magát, és ismét széles mosollyal arcán forduljon vissza a férfihoz, miközben benyúl a zsebébe, és a fickó markába nyom 132 aranyat. (Mesélő (Daidalos)) *
- Tessék, ennyit adok érte, de nem többet. Áll az alku?
*Mintha némileg zsörtölődne még a férfi, de aztán látszólag csak beadja a derekát. És a rózsa átkerül a fél mélységi kezébe, hogy aztán eltűnjön a tekercs mellett a kabátja zsebében.*
- Öröm volt veled üzletelni, uram. Legyen szép a napod! *köszön ezzel el végre, majd máris gyors léptekben távozóra fogja a főtér felé. Még véletlenül sem nézve semmire. A végén még ismét elkezdene költekezni.*
Ahogyan kibukkan a tágas térre, máris meglátja a szokásosnál még nyüzsgőbb forgatagot. Mintha több lenne az árus, mint általában. Vagy csak a tömeg nagyobb? Ám az biztos, hogy csakhamar magával ragadja a férfit is a sokaság. Na meg főképp a kirakodott portékák. Van mit néznie, és sokszor vissza kell fognia magát, hogy ne kezdjen értelmetlen költekezésbe. Sajnos igen rossz tulajdonsága - és ezt még ő maga is bevallja - hogy szereti a ritka, szép és egyedi holmikat. De legalábbis a különlegeseket.
Csakhamar meg is akad a tekintete egy igazán csodás kis darabod.*
- Üdvözöllek kedves uram. *köszönti is az ott ácsorgó gnómont.*- Mi lenne ez pontosan? *érdeklődik a kiszemelt darabra mutatva. És nem kell sokat várnia a válasszal. Viráglények tekercse. Már a neve is dallamos. Hát még az, amiket elmond róla a férfi. Ryrroshvarnak muszáj egy elégedett mosollyal bólogatnia, ám az árat hallva már csak felszakad belőle egy sóhaj. Ám nem vacillál sokáig. Nem akarja, hogy más vegye meg az értékesnek tűnő darabot. Hátha csak ez az egy van belőle. Ki is keresi a 211 aranyat (Mesélő (Daidalos))
és még egy sóhajjal átadja azt a gnómnak.*- Köszönöm a lehetőséget, további szép napot neked, jó uram! *emeli is meg kissé kalapját, amint jó mélyen a zsebébe suvasztja a vásárolt holmit.
Úgy érzi ennyi elég is volt mára, és inkább tovább megy a dolgára, mielőtt megint felesleges költekezésbe kezd, ám ekkor látja meg a piactér egy eldugott sarkában a különös, kissé talán kétes küllemű fickót. Első pillanatban nem is akarna foglalkozni vele... ha nem venné észre, hogy egyszerre csak egy férfi lép hozzá, és aztán néhány arany csengése után tovább is áll. Ekkor már megbizonyosodik róla, hogy egy árussal van dolga. És mivel Ryrroshvar van olyan kíváncsi, mint amennyire óvatos, így egy rövid latolgatás után ruganyos, határozott léptekben indul meg az árnyékba burkolózott fickó felé. Nem settenkedik. Ha úgy tenne, magára vonná a gyanút, hogy rosszban sántikál. De ő ilyet nem tesz. Ő tisztes polgár, feddhetetlen és a neve is makulátlan. Mindössze kíváncsi, ennyi az egész.*
- Jó napot, uram. *köszönti egy kis kalap megemeléssel, és széles, elbűvölő mosollyal a fickót, aki mogorván néz vissza rá.*
- Nagyon színes és sűrű a mai sokaság, nem de bár? Megannyi érdekes holmi... de nekem mégis van egy olyan érzésem, hogy egy igazi érdekesség vár rám itt, éppen nálad.
*Az árust mintha noszogatni kellene egy kissé. Talán rossz volt a napja, vagy kevés a vevő, ki tudja. Az is lehet, hogy csak ő, Ryrroshvar nem tetszik neki. De egy kis idő elteltével mégis csak előkerül valami abból a zubbonyzsebből. Egy Fekete rózsa.
Nincs benne semmi kifejezetten különleges, azon kívül, hogy fekete. Sőt, még a szaga is kissé kellemetlen, és különös érzés keríti hatalmába a félvért, miközben szemléli, de mégis... ellenállhatatlan késztetést érez rá, hogy ne adjon érte ki ismét egy kisebb összeget.*
- Hogy kettőszáz?
*Na azért ő ennyire nem gondolt volna.*
- Adok érte ötvenet. Ez csak egy szál rózsa, nem több.
*De az árus nyomban bizonygatni kezdi, hogy ez nem csak egy egyszerű rózsa, és megéri az árát. Ryrroshvar viszont hathatatlan. Nem akar annyit adni érte, de ott sem akarja hagyni a virágot.*
- Legyen akkor száz, de többet nem adok. *duruzsolja igazán kedvesen, de kissé vészt jóslóan megvillanó szemekkel. Az árus viszont sokkal edzettebb mint gondolta. Közli vele, hogy legalább százötven, vagy akkor távozzon, és hagyja békén.
Ryrroshvar meg is fordul egy pillanatra, de csak, hogy kimorogja magát, és ismét széles mosollyal arcán forduljon vissza a férfihoz, miközben benyúl a zsebébe, és a fickó markába nyom 132 aranyat. (Mesélő (Daidalos))
*- Tessék, ennyit adok érte, de nem többet. Áll az alku?
*Mintha némileg zsörtölődne még a férfi, de aztán látszólag csak beadja a derekát. És a rózsa átkerül a fél mélységi kezébe, hogy aztán eltűnjön a tekercs mellett a kabátja zsebében.*
- Öröm volt veled üzletelni, uram. Legyen szép a napod! *köszön ezzel el végre, majd máris gyors léptekben távozóra fogja a főtér felé. Még véletlenül sem nézve semmire. A végén még ismét elkezdene költekezni.*
6198. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-17 21:47:20
Üzenet elküldve: 2017-04-17 21:47:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Bunkót magára hagyva Bó elhagyja a barakkot, és egyenesen a piactér felé veszi az irányt, mert habár nemrégiben jött onnan, úgy hallotta, hogy mostanra kitelepült valami tavaszi bagázs, amik mindenféle furcsaságokat meg egzotikumokat árulnak. Lassú, de annál hangosabb léptekkel közelíti meg a nevezett vásárt, odaérvén pedig azonnal beleveti magát a forgatagba. Vannak valóban mindenféle különlegességek, de érezhetően csak a nemes ember kényét kedvét szolgálják a legyezők és sípok és ehhez hasonlatos csecsebecsék, a termények viszont érdekesen hangzanak, s talán az óriás be is ruház némi furcsaságba.*
-Mag.
*Jegyzi meg egy árusnak, ha amaz esetleg nem tudná, hogy mit árul, majd tovább is halad. Egész addig, amíg meg nem látja Őt. Őt, kinek puszta megléte is megváltásként hat az óriásra, koponyájában csak úgy zengenek a gondolatok - mind a kettő - a kedvese láttán, hirtelen nem is tudja befogadni a látottakat. Túl sok információ volt ez egyszerre, Bó pedig lefagyott, és szinte nyálcsorgatva bámulja az áhítatra méltó eszközt.*
-Kapa.
*De nem akármilyen kapa. A világ legszebb, legfényesebb, legkülönösebben ragyogó kapája az, tökéletes kialakítással, furcsán csillogó fémből.*
-Enyém.
*Jelenti ki igényét, s már várja is az összeget, ám ilyenkor jellemzően a nála sokkal kifinomultabb verbális képességekkel rendelkező ork barátja szokta egyértelműsíteni az óriás szíve vágyát, most nincs, aki tolmácsoljon az árusnak. Az ettől függetlenül megérti, és szükségtelenül tárgyilatosan utasítja el az ajánlatot.*
-Nem eladó.
*Feleli, de az óriás agyáig, hogy ez eljusson, még el kell teljen néhány kövér másodperc.*
-Mag.
*Jegyzi meg egy árusnak, ha amaz esetleg nem tudná, hogy mit árul, majd tovább is halad. Egész addig, amíg meg nem látja Őt. Őt, kinek puszta megléte is megváltásként hat az óriásra, koponyájában csak úgy zengenek a gondolatok - mind a kettő - a kedvese láttán, hirtelen nem is tudja befogadni a látottakat. Túl sok információ volt ez egyszerre, Bó pedig lefagyott, és szinte nyálcsorgatva bámulja az áhítatra méltó eszközt.*
-Kapa.
*De nem akármilyen kapa. A világ legszebb, legfényesebb, legkülönösebben ragyogó kapája az, tökéletes kialakítással, furcsán csillogó fémből.*
-Enyém.
*Jelenti ki igényét, s már várja is az összeget, ám ilyenkor jellemzően a nála sokkal kifinomultabb verbális képességekkel rendelkező ork barátja szokta egyértelműsíteni az óriás szíve vágyát, most nincs, aki tolmácsoljon az árusnak. Az ettől függetlenül megérti, és szükségtelenül tárgyilatosan utasítja el az ajánlatot.*
-Nem eladó.
*Feleli, de az óriás agyáig, hogy ez eljusson, még el kell teljen néhány kövér másodperc.*
6197. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-17 19:04:03
Üzenet elküldve: 2017-04-17 19:04:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Zhorack//
*Szolgák. Nyammog magában a szón, majd mély sóhajjal konstatálja, hogy ez is valami urizált suhanc, aki a jómódból időnként kiszabadítja magát egy kis szórakozásra. Hát így még jobban kezd bűzleni a helyzete, de hát egy kis játékot Mape sem szeret visszautasítani. Amúgy sem olyan hülye, mint amilyennek kinéz, csak hát egy kicsit butácska. Az még belefér.*
- Itten a magácska fajtáknak hán igen jól megy dolga.
*Fröcsögi vigyorogva az almaleves szájával, majd a megrágcsált, már-már meggyalázott almacsutkát lazán hajintja a háta mögé, azzal nem is törődve, hogy valakit talán kupán fog találni.*
- Ottan mihez akar kezdeni az úr?
*Vonja is fel szemöldökeit. A műhely pont nem olyan hely, ami annyira felkeltené a figyelmét, hogy a kis délutáni sétikálását arra szentelje. Inkább szívesebben keresne egy olyan helyet, ahol valami meleggel is megörvendeztetheti a bendőjét. De mindegy is. Ha a piperkőc arra akar menni, akkor arra megy ő is. Így hát sietve igazodik is a férfihoz. Természetesen jó közel lépdelve mellé, nehogy elveszítsék egymást szem elől, meg ha távolabb állna tőle akkor a savanyú, orrfacsaró, több hetes rátapadt kosz szaga nem csiklandozná a mélységi orrát annyira. Ez a séta így lesz tökéletes és kellően romantikus. Hisz ki ne álmodna arról, hogy egy halszagú szépséggel rója az utcákat, ahol megfelelő mennyiségű ismerőssel találkozhat szembe, kik előtt később kézzel-lábbal tiltakozhat, hogy ő bizony semmiféle utcalakó oldalán nem sétálgatott.*
- És uram hova valósi? A városban eddig még nem futottam össze magácskával.
*Pislog is fel rá érdeklődően miközben próbálja fenntartani azt a lépésritmust, amit a férfi diktál.*
*Szolgák. Nyammog magában a szón, majd mély sóhajjal konstatálja, hogy ez is valami urizált suhanc, aki a jómódból időnként kiszabadítja magát egy kis szórakozásra. Hát így még jobban kezd bűzleni a helyzete, de hát egy kis játékot Mape sem szeret visszautasítani. Amúgy sem olyan hülye, mint amilyennek kinéz, csak hát egy kicsit butácska. Az még belefér.*
- Itten a magácska fajtáknak hán igen jól megy dolga.
*Fröcsögi vigyorogva az almaleves szájával, majd a megrágcsált, már-már meggyalázott almacsutkát lazán hajintja a háta mögé, azzal nem is törődve, hogy valakit talán kupán fog találni.*
- Ottan mihez akar kezdeni az úr?
*Vonja is fel szemöldökeit. A műhely pont nem olyan hely, ami annyira felkeltené a figyelmét, hogy a kis délutáni sétikálását arra szentelje. Inkább szívesebben keresne egy olyan helyet, ahol valami meleggel is megörvendeztetheti a bendőjét. De mindegy is. Ha a piperkőc arra akar menni, akkor arra megy ő is. Így hát sietve igazodik is a férfihoz. Természetesen jó közel lépdelve mellé, nehogy elveszítsék egymást szem elől, meg ha távolabb állna tőle akkor a savanyú, orrfacsaró, több hetes rátapadt kosz szaga nem csiklandozná a mélységi orrát annyira. Ez a séta így lesz tökéletes és kellően romantikus. Hisz ki ne álmodna arról, hogy egy halszagú szépséggel rója az utcákat, ahol megfelelő mennyiségű ismerőssel találkozhat szembe, kik előtt később kézzel-lábbal tiltakozhat, hogy ő bizony semmiféle utcalakó oldalán nem sétálgatott.*
- És uram hova valósi? A városban eddig még nem futottam össze magácskával.
*Pislog is fel rá érdeklődően miközben próbálja fenntartani azt a lépésritmust, amit a férfi diktál.*
6196. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-17 12:18:06
Üzenet elküldve: 2017-04-17 12:18:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Megérkezik hát a piactérre, sokkalta jobb közérzete van itt. Sok kofa és árus invitálja a vásárlókat. Makhworr a gnómoknak enged, meglepően hasonlóan néznek ki, biztos benne, hogy nagy családi vállalkozás lehet. Nem szeretné ajándék nélkül meglátogatni matrónáját, így a Tavalyi Harsogó borhoz lép, ez tökéletes lesz reméli. Virágot nem venne, hisz az fénykedvelő, a mélységiek meg ha tehetik akkor nem engedik be a kúriájukba a napfényt, jobb szeretik a félhomályt és a sötétet.*
-Ebből a borból kérnék egy üveggel! *Szól udvariasan a gnóm árushoz, valamelyest megnyerő mosolyával. Az árát hallva kicsit elhúzza a száját, de majd megtanul jobban alkudni.*
-Rendben, itt van a 70 arany, ahogy kéri kedves Mesélő (Daidalos). *Ezzel az ajándék letudva remélhetőleg és mehet tovább várost felfedezni.*
-Ebből a borból kérnék egy üveggel! *Szól udvariasan a gnóm árushoz, valamelyest megnyerő mosolyával. Az árát hallva kicsit elhúzza a száját, de majd megtanul jobban alkudni.*
-Rendben, itt van a 70 arany, ahogy kéri kedves Mesélő (Daidalos).
*Ezzel az ajándék letudva remélhetőleg és mehet tovább várost felfedezni.*
6195. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:18:16
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:18:16
ÚJ
![>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9906_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
* A visszalopást siker koronázza hát, aminek mindössze hárman örülhetnek - a Bolond, az Elf, meg a Macska. Persze esetünkben nem az a bolond, macskás elf - az a Bobbir - örül (pedig ő is biztos örülne, hogy a macska nem lesz vacsora), hanem az az Elf, aki ugyanaz, mint a Bolond. Az egyszerűség kedvéért azonban elég talán annyi is, hogy se Parden, se a macska nem bánja a dolgot; ellenben az Orkkal és a Tömeggel, akiknek másodjára is tapsztalniuk kell azt, hogy attól, mert valakin vörös köpeny van, még lehet bunkó és simán félrelök bárkit. Sőt, a tapasztalatok alapján még gyakoribb is, hogy egy városőr tesz ilyet, mintsem egy civil. Pardenék útja tehát a piactéren kívülre vezet, egészen pontosan a kovácsműhely menedékébe. Mert ő azt ugyebár nem tudhatja, hogy követi-e őket az ork, de mindenesetre jobb volna minél előbb olyan helyre jutni, ahová, ha követi is, nem tehet ellene semmit. Már azon kívül, hogy laposra veri a műhely küszöbén, de ott azért talán kapna némi védelmet a kovácstól a trióvá bűvölt páros. *
* A visszalopást siker koronázza hát, aminek mindössze hárman örülhetnek - a Bolond, az Elf, meg a Macska. Persze esetünkben nem az a bolond, macskás elf - az a Bobbir - örül (pedig ő is biztos örülne, hogy a macska nem lesz vacsora), hanem az az Elf, aki ugyanaz, mint a Bolond. Az egyszerűség kedvéért azonban elég talán annyi is, hogy se Parden, se a macska nem bánja a dolgot; ellenben az Orkkal és a Tömeggel, akiknek másodjára is tapsztalniuk kell azt, hogy attól, mert valakin vörös köpeny van, még lehet bunkó és simán félrelök bárkit. Sőt, a tapasztalatok alapján még gyakoribb is, hogy egy városőr tesz ilyet, mintsem egy civil. Pardenék útja tehát a piactéren kívülre vezet, egészen pontosan a kovácsműhely menedékébe. Mert ő azt ugyebár nem tudhatja, hogy követi-e őket az ork, de mindenesetre jobb volna minél előbb olyan helyre jutni, ahová, ha követi is, nem tehet ellene semmit. Már azon kívül, hogy laposra veri a műhely küszöbén, de ott azért talán kapna némi védelmet a kovácstól a trióvá bűvölt páros. *
6194. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:06:25
Üzenet elküldve: 2017-04-16 20:06:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
*Vár a fickó ötletére, azt persze ekkor még nem tudja, hogy a városőr egész másra próbált ihletet keríteni, s nem két húsos macska megkaparintására. A szalmakalapos csak azért tűnt ez idáig megbízhatónak, mert a hivatalos tisztje van a városon belül, ezért valamiért nem feltételezi, hogy ilyen csúnyán lopna és átverne embereket, persze ha már maga a tény is átverés, hogy ő az őrség tagja, egész más a helyzet. Ez esetben sajnos nem tud mit csinálni, mikor egyértelművé válik neki az iménti trükk. A felkiáltást követő hátrabambulást követően mikor újra előre tekint, az egyetlen kéznél lévő fegyverét veszi elő, ugyanis sem erejével, sem gyorsaságával nem tudja elkápráztatni a meglógó zsiványt.*
-Bejelentem ezt az őrségnél, ne aggódj, és akkor nézheted majd, hogy mit kapsz fizetés gyanánt, mocskos macskatolvaj!
*Kiabálja utána torka szakadtából, de nem is fűz sok reményt a dologhoz, hátat fordít, és elindul a piactér széle felé. Hogy blöffölt-e a fenyegetéssel, vagy tényleg tesz egy látogatást a barakkba, még maga sem tudja, ez majd csak attól függ, hogy mennyire éhesen kel majd fel másnap.*
*Vár a fickó ötletére, azt persze ekkor még nem tudja, hogy a városőr egész másra próbált ihletet keríteni, s nem két húsos macska megkaparintására. A szalmakalapos csak azért tűnt ez idáig megbízhatónak, mert a hivatalos tisztje van a városon belül, ezért valamiért nem feltételezi, hogy ilyen csúnyán lopna és átverne embereket, persze ha már maga a tény is átverés, hogy ő az őrség tagja, egész más a helyzet. Ez esetben sajnos nem tud mit csinálni, mikor egyértelművé válik neki az iménti trükk. A felkiáltást követő hátrabambulást követően mikor újra előre tekint, az egyetlen kéznél lévő fegyverét veszi elő, ugyanis sem erejével, sem gyorsaságával nem tudja elkápráztatni a meglógó zsiványt.*
-Bejelentem ezt az őrségnél, ne aggódj, és akkor nézheted majd, hogy mit kapsz fizetés gyanánt, mocskos macskatolvaj!
*Kiabálja utána torka szakadtából, de nem is fűz sok reményt a dologhoz, hátat fordít, és elindul a piactér széle felé. Hogy blöffölt-e a fenyegetéssel, vagy tényleg tesz egy látogatást a barakkba, még maga sem tudja, ez majd csak attól függ, hogy mennyire éhesen kel majd fel másnap.*
6193. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-16 12:41:32
Üzenet elküldve: 2017-04-16 12:41:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A piac felé veszi az irányt, hátha valami érdekesbe bukkanhat ott. Sosem tudni, ahol nagy a tömeg, ott sok a lopás, nagy a zaj, de mindenképpen történik valami. ~Talán el kéne menni a kikötő felé, megnézni mi van arra. Csak kéne találni valami elvetemült társat, mert egyedül be nem tenném oda a lábam...~ Keserű mosollyal arcán néz végig a lepukkantabb vagy szebb bódékon, bennük a kiáltozó árusokkal. Egyelőre semmi érdekes. De lássuk be, minden, ami először unalmas, ha jobban körülnézel egész szuper dolgokat találhatsz benne.*
6192. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 22:27:21
Üzenet elküldve: 2017-04-15 22:27:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
* Az elmaradt bemutatkozás során Parden azt sem mondta el, hogy kicsit sem megbízható fajta. Mondjuk érthető is, az ilyet nem szokták se emberek, se más népek a másik orrára kötni, legalábbis nem egy vadidegennek, akivel üzletet tervez kötni. Így hát, mikor az orkon meglátszik az, hogy elgondolkodik az ajánlaton, Parden magában már jót vigyorog. Persze a külvilág felé próbálja leplezni értelmeit, mint általában.
~ Beveszi, Beveszi! ~ Mint egy örömittas kisgyerek, szinte már tapsolni is elkezd, csupán az akadályozza meg benne, hogy Assag átadja neki Kormost, így ez a művelet már nem lenne túl kellemes a macska részéről, arról nem is beszélve, hogy nincs kedve újra futkosni utána. Ha már az állatnál tartunk: noha még csak pár perce ismerkedett meg a férfival, most mégis erősen belevájva karmait a karjába és halk dorombolás közepedte üdvözli a "gazdát". A történtek után mondjuk nem is csoda, de ha nem hagyná abba rövidesen, könnyen egyazon sorsra juthatna, mint amire az ork kezei közt maradva juthatott volna.
Most, hogy megszerezte a szőrpamacsot, ideje volna azon is elgondolkodni, hogy honnan szerez két macskát hirtelen. Vagyis... Arról igazából már akkor lemondott, mikor kimondta az ajánlatot, de ahelyett kéne valami mást tenni. Például szaladni, vagy ilyesmi. Az nem jött be, mikor legutóbb a fehér ruhások kerítették be, de most csak egy orkot kell lehagynia. Így hát egy ősrégi módszerhez folyamodik. *
- Ott egy csomó macska! * Kiált fel hirtelen, természetesen az orknak hátirányba mutatva mutatóujjával és a maga részéről már rohan is az ellenkező irányba, amerről eredetileg jött. Még mindig vérbeli városőrként viselkedik, már csak azt tekintve is, hogy minden útjába állót - legyen az öreg, vagy fiatal, férfi, vagy nő - félrelök. Egyetlen célja, hogy kikerüljön a forgatagból. Ha irányt nem változtat, egyenes úton a kovácsműhelyhez juthat el jelenleg, de mivel nincs tervben, hogy oda menjen, így csak akkor szalad be, ha nincs más választása, mert mondjuk az ork nagyon közel van hozzá.
~ Kormos a miénk, nem a büdös zöldségé, hehe... ~ Eszébe is jut Ord, az a kalapos zöldség, akivel mindig jót szórakott. Ez a mostani nőstény-zöldség is elég kellemetlen társaság lehetne hosszútávon, de így egyszeri fogócskára megteszi. *
* Az elmaradt bemutatkozás során Parden azt sem mondta el, hogy kicsit sem megbízható fajta. Mondjuk érthető is, az ilyet nem szokták se emberek, se más népek a másik orrára kötni, legalábbis nem egy vadidegennek, akivel üzletet tervez kötni. Így hát, mikor az orkon meglátszik az, hogy elgondolkodik az ajánlaton, Parden magában már jót vigyorog. Persze a külvilág felé próbálja leplezni értelmeit, mint általában.
~ Beveszi, Beveszi! ~ Mint egy örömittas kisgyerek, szinte már tapsolni is elkezd, csupán az akadályozza meg benne, hogy Assag átadja neki Kormost, így ez a művelet már nem lenne túl kellemes a macska részéről, arról nem is beszélve, hogy nincs kedve újra futkosni utána. Ha már az állatnál tartunk: noha még csak pár perce ismerkedett meg a férfival, most mégis erősen belevájva karmait a karjába és halk dorombolás közepedte üdvözli a "gazdát". A történtek után mondjuk nem is csoda, de ha nem hagyná abba rövidesen, könnyen egyazon sorsra juthatna, mint amire az ork kezei közt maradva juthatott volna.
Most, hogy megszerezte a szőrpamacsot, ideje volna azon is elgondolkodni, hogy honnan szerez két macskát hirtelen. Vagyis... Arról igazából már akkor lemondott, mikor kimondta az ajánlatot, de ahelyett kéne valami mást tenni. Például szaladni, vagy ilyesmi. Az nem jött be, mikor legutóbb a fehér ruhások kerítették be, de most csak egy orkot kell lehagynia. Így hát egy ősrégi módszerhez folyamodik. *
- Ott egy csomó macska! * Kiált fel hirtelen, természetesen az orknak hátirányba mutatva mutatóujjával és a maga részéről már rohan is az ellenkező irányba, amerről eredetileg jött. Még mindig vérbeli városőrként viselkedik, már csak azt tekintve is, hogy minden útjába állót - legyen az öreg, vagy fiatal, férfi, vagy nő - félrelök. Egyetlen célja, hogy kikerüljön a forgatagból. Ha irányt nem változtat, egyenes úton a kovácsműhelyhez juthat el jelenleg, de mivel nincs tervben, hogy oda menjen, így csak akkor szalad be, ha nincs más választása, mert mondjuk az ork nagyon közel van hozzá.
~ Kormos a miénk, nem a büdös zöldségé, hehe... ~ Eszébe is jut Ord, az a kalapos zöldség, akivel mindig jót szórakott. Ez a mostani nőstény-zöldség is elég kellemetlen társaság lehetne hosszútávon, de így egyszeri fogócskára megteszi. *
6191. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 19:52:22
Üzenet elküldve: 2017-04-15 19:52:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
*Az átkozott városőr csak makacskodik.*
~Nem kellene a városnak etetni az őreit? A piacon vadásznak macskára. Szánalmas.~
*Nem is akar foglalkozni a felszólítással, hisz minden ok nélkül nem fogja őt elkapni a valami ficsúr, bár kétség kívül szeretnek szívózni a zöldbőrűekkel. Jobban belegondolva talán nem is biztos, hogy nagyon szeretne kötekedni, hírhedtek a korrupt őrök arról, hogy mondvacsinált indokkal egész véletlen elvágják valaki torkát, mert nem adta át a vacsoráját. Mielőtt egy utolsó utáni felszólításra sor kerülne, kap egy meglehetősen csábító ajánlatot.*
~Két macska egyért? Meg van ez húzatva?~
*Odafordul a fickóhoz, majd egy artikulálatlan morgás kíséretében a macskát a grabancánál fogva a másik felé nyújtja.*
-Két macskáért.
*Ha az ember elveszi a macskát, csípőre tett kézzel várja a folytatást, egész pontosan azt, hogy hogyan kerül a tulajdonába két macska.*
*Az átkozott városőr csak makacskodik.*
~Nem kellene a városnak etetni az őreit? A piacon vadásznak macskára. Szánalmas.~
*Nem is akar foglalkozni a felszólítással, hisz minden ok nélkül nem fogja őt elkapni a valami ficsúr, bár kétség kívül szeretnek szívózni a zöldbőrűekkel. Jobban belegondolva talán nem is biztos, hogy nagyon szeretne kötekedni, hírhedtek a korrupt őrök arról, hogy mondvacsinált indokkal egész véletlen elvágják valaki torkát, mert nem adta át a vacsoráját. Mielőtt egy utolsó utáni felszólításra sor kerülne, kap egy meglehetősen csábító ajánlatot.*
~Két macska egyért? Meg van ez húzatva?~
*Odafordul a fickóhoz, majd egy artikulálatlan morgás kíséretében a macskát a grabancánál fogva a másik felé nyújtja.*
-Két macskáért.
*Ha az ember elveszi a macskát, csípőre tett kézzel várja a folytatást, egész pontosan azt, hogy hogyan kerül a tulajdonába két macska.*
6190. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 18:44:54
Üzenet elküldve: 2017-04-15 18:44:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
*Hálát ad Eeyrnek, hogy nem rohant el rögtön, ugyanis megvannak azok a dolgok, amiket szeretne. Mondjuk a dörzsmozsár egyelőre hanyagolva lesz, azok nem nyerték el tetszését, de sebaj. Végül a következőket sikerül beszereznie: egy szép fonott kosarat, amibe kényelmesen beletudja pakolni a holmiját, ha vásárol. Tíz darab mécsest is vesz, ami elengedhetetlen kelléke az istentiszteletnek. Továbbá noha keresgélnie kellett, de rálelt egy liliomfa csemetére. Mindezért a kofáknak ( Mesélő (Landa) kifizet 145 aranyat. A liliomfa, vagy magnólia fa (kinek hogy tetszik) azért kell, hogy a templomkertben elültessék Eeyr fáját, azaz az Élet Fáját. Ogadel majd ezt szépen gondozni fogja. Gyönyörű lesz, ha majd megnő és büszkén mutogatja majd szép virágait. A kofákkal szerencséje van, ugyanis elég segítőkészek és nincsenek elszállva az áraktól.
Eztán viszont már tényleg elindul vissza a templomba, illetve a könyvtárba, hogy tovább készülődjön az istentiszteletre.*
A liliomfa, vagy magnólia fa (kinek hogy tetszik) azért kell, hogy a templomkertben elültessék Eeyr fáját, azaz az Élet Fáját. Ogadel majd ezt szépen gondozni fogja. Gyönyörű lesz, ha majd megnő és büszkén mutogatja majd szép virágait. A kofákkal szerencséje van, ugyanis elég segítőkészek és nincsenek elszállva az áraktól.Eztán viszont már tényleg elindul vissza a templomba, illetve a könyvtárba, hogy tovább készülődjön az istentiszteletre.*
6189. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 17:16:58
Üzenet elküldve: 2017-04-15 17:16:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
* Az ork tovább akadékoskodik, ez pedig nem tetszik a férfinak. Összeráncolja szemöldökét és már majdnem a tőréhez nyúl, amikor eszébe jut, hogy ő városőr. Csak nem döfhet le minden neki nem tetsző alakot az utcán, mert a végén még rájönnének, hogy... Hogy nem is fehér ruhás, holott fehér ruhában van. Vagyis láncingben, de az úgy néz ki, mintha ruha lenne. *
- Utoljára szólunk... * Keze többször is ökölbe szorul, de nem mer ütni, vagy ilyesmi, úgyhogy inkább befejezi a mondatot. *
- Az a macska a miénk, a drágaságunk! * Kiált fel, majd egy lehetséges üzleten kezd el agyalni, amit elősegít egy rövid mondat az eddig "alvó" másik énjéből.
~ Adj neki másik macskát! ~ Parden mindezt még meg is spékeli és kétszeresre emeli a tétet. *
- Ha ideadod a feketét, kapsz tőlünk kettő másikat teljesen ingyen! * Mármint nem teljesen ingyen, hanem azért cserébe, amit ad, de végül is egy macskát cserélnek, meg egyet még kap is ajándékba az ork - már, ha elfogadja a szalmakalapos városőr ajánlatát; egyszóval egész jó üzlet kínálkozik fel neki. Emberünk még nem tudja ugyan, hogy honnan fogja megszerezni azt a másik kettő macskát, de amilyen gyakoriak itt, pár perc és meglesznek. Vagy, ha nem, akkor visszamegy az öregasszonyhoz, akitől a feketét is "vette" és kér még kettőt. Csak egy kicsit tűnne utána hülyének az vénség szemében, de ilyenekbe ugyebár nem tud belegondolni az, aki amúgy is az. *
* Az ork tovább akadékoskodik, ez pedig nem tetszik a férfinak. Összeráncolja szemöldökét és már majdnem a tőréhez nyúl, amikor eszébe jut, hogy ő városőr. Csak nem döfhet le minden neki nem tetsző alakot az utcán, mert a végén még rájönnének, hogy... Hogy nem is fehér ruhás, holott fehér ruhában van. Vagyis láncingben, de az úgy néz ki, mintha ruha lenne. *
- Utoljára szólunk... * Keze többször is ökölbe szorul, de nem mer ütni, vagy ilyesmi, úgyhogy inkább befejezi a mondatot. *
- Az a macska a miénk, a drágaságunk! * Kiált fel, majd egy lehetséges üzleten kezd el agyalni, amit elősegít egy rövid mondat az eddig "alvó" másik énjéből.
~ Adj neki másik macskát! ~ Parden mindezt még meg is spékeli és kétszeresre emeli a tétet. *
- Ha ideadod a feketét, kapsz tőlünk kettő másikat teljesen ingyen! * Mármint nem teljesen ingyen, hanem azért cserébe, amit ad, de végül is egy macskát cserélnek, meg egyet még kap is ajándékba az ork - már, ha elfogadja a szalmakalapos városőr ajánlatát; egyszóval egész jó üzlet kínálkozik fel neki. Emberünk még nem tudja ugyan, hogy honnan fogja megszerezni azt a másik kettő macskát, de amilyen gyakoriak itt, pár perc és meglesznek. Vagy, ha nem, akkor visszamegy az öregasszonyhoz, akitől a feketét is "vette" és kér még kettőt. Csak egy kicsit tűnne utána hülyének az vénség szemében, de ilyenekbe ugyebár nem tud belegondolni az, aki amúgy is az. *
6188. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 14:14:26
Üzenet elküldve: 2017-04-15 14:14:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
*A fickó úgy tűnik el van foglalva a saját bajával, Assagnak nincs ingerenciája egy dadogós mitugrásszal foglalkozni, még az első felszólításra sem fordul hátra, csak mikor másodjára kéri a másik, akkor keresi fel tekintetével a kiáltozó városőrt.*
-Nem csináltam semmit, mindenért fizettem. Kérdezd a morgós gnómot ott!
*Mutat a távolba az üveges felé, viszont egy pillanattal később mikor fény derül az ember felszólításának valódi okára, valami nevetéshez hasonló, inkább horkanást hallatt.*
-Neked is volt egy az előbb, te hagytad meglógni. Ezt nem adom, én találtam.
*Morog rá a másikra; meg sem fordul a fejében, hogy valami házi kedvenc funkciót tölt be a nyavalyás a mancsában. Kicsit gyorsabban tempózva igyekszik eltűnni a színtérről, ugyanis nem szereti ha rá szegeződik a környezők figyelme, egy ilyen kiáltozás, amit amaz produkál viszont csak ezt vonja maga után.*
*A fickó úgy tűnik el van foglalva a saját bajával, Assagnak nincs ingerenciája egy dadogós mitugrásszal foglalkozni, még az első felszólításra sem fordul hátra, csak mikor másodjára kéri a másik, akkor keresi fel tekintetével a kiáltozó városőrt.*
-Nem csináltam semmit, mindenért fizettem. Kérdezd a morgós gnómot ott!
*Mutat a távolba az üveges felé, viszont egy pillanattal később mikor fény derül az ember felszólításának valódi okára, valami nevetéshez hasonló, inkább horkanást hallatt.*
-Neked is volt egy az előbb, te hagytad meglógni. Ezt nem adom, én találtam.
*Morog rá a másikra; meg sem fordul a fejében, hogy valami házi kedvenc funkciót tölt be a nyavalyás a mancsában. Kicsit gyorsabban tempózva igyekszik eltűnni a színtérről, ugyanis nem szereti ha rá szegeződik a környezők figyelme, egy ilyen kiáltozás, amit amaz produkál viszont csak ezt vonja maga után.*
6187. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 12:10:23
Üzenet elküldve: 2017-04-15 12:10:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
* Az ork nőstény nem akarja megverni. Az a néhány alak, akiket fellökött futás közben ellenben lehet, hogy máshogy vélekedik a dologról. Így mikor Assag válaszol a kérdésre, Parden kifújja magát és feláll a földről. Ekkor tűnik csak fel neki, hogy a kezében szorongatott macska nem is az a fekete, amelyiket kergette. Meglepődve tapasztalja, hogy ez a vöröses sokkal kövérebb és még csak nem is fekete, úgyhogy nagy lendületet vesz és vagy öt-hat méterrel odébb hajítja, úgy indul tovább Kormos felkutatására. Persze az eldobott narancs nem kis felfordulást okoz hangos nyávogásával és azzal a képességével, hogy a környezetében lévő standoknál nagy felfordulást rendez. Csak úgy csörömpölnek a leeső edények, eltörő üvegek és a többi. Pardent azonban ez most nem érdekli. Megigazítja a szalmakalapot és újabb népeket hagyva maga mögött kezd keresgélni. *
- Állj! A városőrség nevében... * Szaporán veszi némi levegőt, majd folytatja. *
- Meg kell állnod! * Ennél jobb szöveg nem jut eszébe, ezt is még akkor hallotta, amikor nem volt városőr és pont a piacon sétált, amikor az egyik őr megállított valakit. Ő is ezt akarja tenni és bár a felszólításra bizonyára többen is felfigyelnek, ő a fekete macskás orkot szúrja csak ki. Azért egy grabancánál fogvatartott fekete macska, amelyik ráadásul ugyanúgy néz ki, mint az általa keresett Kormos, elég feltűnő jelenség. *
- Add ide a macskát, vagy... * Nem, ez nem a legjobb megoldás, ha egy nála jóval nagyobb orktól akar valamit. Szóval inkább más szavakkal próbálja kifejezni. * Mert az enyém. * Majd, ha nem adja, akkor elkezd fenyegetőzni, vagy akkor majd elfut, hogy ne verjék laposra, addig viszont az is megteszi, hogy "szépen" visszakéri. *
* Az ork nőstény nem akarja megverni. Az a néhány alak, akiket fellökött futás közben ellenben lehet, hogy máshogy vélekedik a dologról. Így mikor Assag válaszol a kérdésre, Parden kifújja magát és feláll a földről. Ekkor tűnik csak fel neki, hogy a kezében szorongatott macska nem is az a fekete, amelyiket kergette. Meglepődve tapasztalja, hogy ez a vöröses sokkal kövérebb és még csak nem is fekete, úgyhogy nagy lendületet vesz és vagy öt-hat méterrel odébb hajítja, úgy indul tovább Kormos felkutatására. Persze az eldobott narancs nem kis felfordulást okoz hangos nyávogásával és azzal a képességével, hogy a környezetében lévő standoknál nagy felfordulást rendez. Csak úgy csörömpölnek a leeső edények, eltörő üvegek és a többi. Pardent azonban ez most nem érdekli. Megigazítja a szalmakalapot és újabb népeket hagyva maga mögött kezd keresgélni. *
- Állj! A városőrség nevében... * Szaporán veszi némi levegőt, majd folytatja. *
- Meg kell állnod! * Ennél jobb szöveg nem jut eszébe, ezt is még akkor hallotta, amikor nem volt városőr és pont a piacon sétált, amikor az egyik őr megállított valakit. Ő is ezt akarja tenni és bár a felszólításra bizonyára többen is felfigyelnek, ő a fekete macskás orkot szúrja csak ki. Azért egy grabancánál fogvatartott fekete macska, amelyik ráadásul ugyanúgy néz ki, mint az általa keresett Kormos, elég feltűnő jelenség. *
- Add ide a macskát, vagy... * Nem, ez nem a legjobb megoldás, ha egy nála jóval nagyobb orktól akar valamit. Szóval inkább más szavakkal próbálja kifejezni. * Mert az enyém. * Majd, ha nem adja, akkor elkezd fenyegetőzni, vagy akkor majd elfut, hogy ne verjék laposra, addig viszont az is megteszi, hogy "szépen" visszakéri. *
6186. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 11:29:15
Üzenet elküldve: 2017-04-15 11:29:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Irány a villa!//
*Assag a maga módján boldogan suhanna a szegénynegyed felé, hogy mielőtt megejthesse a műveletet, amihez ezt a sok motyót vásárolta, nevezetesen a méregkeverést, mikor már a tömegből kifelé tántorogván arra lesz figyelmes, hogy apró karmok mélyednek a lábszárába, s egyre feljebb. A dereka táján éri utól szemmel a galád jószágot, akit eztán jól meg is ragad a grabancánál, mire az jó macska lévén ledermed, így az ork kellően szemrehányó tekintettel tudja azt maga előtt tartani, amíg ki nem találja, hogy mit főz belőle vacsorára. A gondolatmenetében egy a földre vetődő fickó szakítja ki, aki egy másik, narancs cirmos macskát ragadott meg.*
~Ő is finomat vacsorázik úgy fest.~
*Gondolja magában mielőtt tovább indulna, ebben azonban a felé intézett szavak állítják meg.*
-Ja.
*Válaszolja tömören, majd a fekete macskával a kezében elindul hazafelé.*
*Assag a maga módján boldogan suhanna a szegénynegyed felé, hogy mielőtt megejthesse a műveletet, amihez ezt a sok motyót vásárolta, nevezetesen a méregkeverést, mikor már a tömegből kifelé tántorogván arra lesz figyelmes, hogy apró karmok mélyednek a lábszárába, s egyre feljebb. A dereka táján éri utól szemmel a galád jószágot, akit eztán jól meg is ragad a grabancánál, mire az jó macska lévén ledermed, így az ork kellően szemrehányó tekintettel tudja azt maga előtt tartani, amíg ki nem találja, hogy mit főz belőle vacsorára. A gondolatmenetében egy a földre vetődő fickó szakítja ki, aki egy másik, narancs cirmos macskát ragadott meg.*
~Ő is finomat vacsorázik úgy fest.~
*Gondolja magában mielőtt tovább indulna, ebben azonban a felé intézett szavak állítják meg.*
-Ja.
*Válaszolja tömören, majd a fekete macskával a kezében elindul hazafelé.*
6185. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-15 00:17:25
Üzenet elküldve: 2017-04-15 00:17:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Irány a villa! //
* Már épp ki akarna törni a színes tömegből, mikor Korom - így nevezte el időközben újdonsült macskáját - úgy dönt, elindul világot látni. A gyakorlatban ez annyit takar, hogy egy fekete, ütött-kopott bundájú szőrpamacs hosszas felkészülés után leveti magát a mélybe a szalmakalapos városőr válláról. Pardennek persze nem is kell több, hamar feltűnik neki a macska súlyának hiánya, így miután saját szemeivel is meggyőződik arról, hogy Korom bizony már nincs a vállán, egyből a keresésére indul. Még éppen látja átsurranni egy embergyerek lábai között, majd eltűnik a tömegben. A férfi persze mi mást tenne, ha már nevet adott az állatnak, csak nem hagyja futni hagyni - a végén még kid tudja milyen szörnyű helyre kóborolna, ahol a rosszalkodó gyerekek kikaparnák a szemét és kihúznák a bajszát! Pardenben ismét felébred az a furcsa érzés, ami legutóbb akkor tört rá, amikor Rosst védte meg valami furcsa alaktól (aki amúgy nem akarta bántani őket, de ez mellékes). Akkor persze az az ismerős belső hang figyelmeztette, hogy nem lesz jó vége, ha megbízik másokban, de most csodával határos módon semmi nem hangzik el, mintha aludna az emlegetett, mintha nem is lenne itt. Ez lényegesen megkönnyíti a koncentrációt, így félrelök pár polgárt, majd nagy ugrás és... Állig koszosan, de egy macskát szorongatva kezei között néz fel. Tipikus városőr akció történt, kérem szépen. Mikor felpillant a földről, egy ork nőstényt lát meg először. Nem figyelte, hogy kiket lökött félre futás közben, de szívből reméli, hogy ez az ork kimaradt, ugyanis nem szeretné, ha elvernék.
~ Biztosan ő is fehér ruhás. Menekülni kell... Várjunk csak! ~ Hirtelen eszébe jut a fehér láncinge, amitől talán azt hiszi majd rá is, hogy közéjük tartozik. *
- Hehe... Jónap', elnéz'! Ugye mindenünk jól van? * Szögezi a kérdést az orknak, vagy magának. Mindenesetre hangosan kimodja, tehát normális emberek között ez általában azt jelenti, hogy valaki mástól vár választ. De mikor volt Parden normális eset?
Közben pedig lehetőség szerint próbál feltápászkodni a földről. *
* Már épp ki akarna törni a színes tömegből, mikor Korom - így nevezte el időközben újdonsült macskáját - úgy dönt, elindul világot látni. A gyakorlatban ez annyit takar, hogy egy fekete, ütött-kopott bundájú szőrpamacs hosszas felkészülés után leveti magát a mélybe a szalmakalapos városőr válláról. Pardennek persze nem is kell több, hamar feltűnik neki a macska súlyának hiánya, így miután saját szemeivel is meggyőződik arról, hogy Korom bizony már nincs a vállán, egyből a keresésére indul. Még éppen látja átsurranni egy embergyerek lábai között, majd eltűnik a tömegben. A férfi persze mi mást tenne, ha már nevet adott az állatnak, csak nem hagyja futni hagyni - a végén még kid tudja milyen szörnyű helyre kóborolna, ahol a rosszalkodó gyerekek kikaparnák a szemét és kihúznák a bajszát! Pardenben ismét felébred az a furcsa érzés, ami legutóbb akkor tört rá, amikor Rosst védte meg valami furcsa alaktól (aki amúgy nem akarta bántani őket, de ez mellékes). Akkor persze az az ismerős belső hang figyelmeztette, hogy nem lesz jó vége, ha megbízik másokban, de most csodával határos módon semmi nem hangzik el, mintha aludna az emlegetett, mintha nem is lenne itt. Ez lényegesen megkönnyíti a koncentrációt, így félrelök pár polgárt, majd nagy ugrás és... Állig koszosan, de egy macskát szorongatva kezei között néz fel. Tipikus városőr akció történt, kérem szépen. Mikor felpillant a földről, egy ork nőstényt lát meg először. Nem figyelte, hogy kiket lökött félre futás közben, de szívből reméli, hogy ez az ork kimaradt, ugyanis nem szeretné, ha elvernék.
~ Biztosan ő is fehér ruhás. Menekülni kell... Várjunk csak! ~ Hirtelen eszébe jut a fehér láncinge, amitől talán azt hiszi majd rá is, hogy közéjük tartozik. *
- Hehe... Jónap', elnéz'! Ugye mindenünk jól van? * Szögezi a kérdést az orknak, vagy magának. Mindenesetre hangosan kimodja, tehát normális emberek között ez általában azt jelenti, hogy valaki mástól vár választ. De mikor volt Parden normális eset?
Közben pedig lehetőség szerint próbál feltápászkodni a földről. *
6184. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-14 23:39:29
Üzenet elküldve: 2017-04-14 23:39:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
*A friss gondolatokkal a fejében, és friss növényekkel a táskájában elvergődik a piactér felé, ahol reményei szerint nem kell túl sok időt eltöltenie, hogy mindent megtaláljon, amit keres. Első körben a mozsarat keresi meg, az a legegyszerűbb zsákmány, eztán viszont jön a dolog másik fele, amit a pultokra kipakoló öregek és fiatalok nem árunak. Egy becsületes üvegműves kell neki, mert habár a siam üvegcsék mindennapi forgalomban is kaphatóak, a különlegesebb darabot bizony nem fogja megtalálni a kiterített háztartási holmik között. A piactér szélén lévő nagyobb üzletek közül keresi fel azt, amelyik ezen a nemes művészet végtermékeit értékesíti. Mivel az jól ki is használja a termék egyediségét, jól fel is árazza a terméket, így Assag a fogát szívva, de minden kellő eszközzel a birtokában, és 200 arannyal (Mesélő (Nyuszi)) könnyebben távozik a forgatagból.*
könnyebben távozik a forgatagból.*
6183. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-14 20:19:32
Üzenet elküldve: 2017-04-14 20:19:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
// Irány a villa! //
* Útja tehát a piactérre vezet, ahol is a nagy tömegben hamar eltűnik. Egy ideig csak nézelődik ide-oda, miközben kezét folyamatosan az övén tartja - pontosan ott, ahol a városőrséghez tartozását bizonyító okmány van felcsatolva. Sokkal fontosabbnak tartja, mint azt a kevés pénzt, ami ott van amellett. Hamarosan meglát egy standot, ahol egy öregasszony magányosan üldögélve várja a vevőket, akik valamilyen oknál fogva általában egész nagy ívben elkerülik a vénséget. Parden azonban nem így tesz. Ő olyan városőr, vagy miféle és feladatai közé tartozik a rend fenntartása is. S mivel az nincsen rendben, hogy az egyik standhoz nem megy senki, míg valamelyiknél kígyózó sor áll, így meg kell tudnia, hogy mi folyik itt Artheniorban. Röviden összefoglalva tehát csak kíváncsi, hogy mit árul az asszony. Közelebb is megy hát, így szeme elé kerül az öreg, akinek asztalán mindenféle érdekes szerkezet található. Van ott óra (vagy valami olyasminek látszó dolog - Parden nem óralógus, hogy biztosan megmondhassa), meg mindenféle érdekes vackok fából, meg kőből kifaragva. Vannak ott szagos pálcikák, meg színes üvegcsék, meg még néhány fűszer is: bors, só, meg egy furcsa sárga, amiről Pardennek sejtése sincs, hogy mi lehet. Van még ott szalmakalap a szebb időkre, meg néhány megviselt bőrcsizma, meg egyéb ruhadarabok. Az asszony először ijedten néz fel a férfira, ám mikor az megszólal, máris változik a kedve. Városőrünk ekképpen szól hát. *
- Jóreggel'. Mennyi a kalap? Meg az ott... * Mutat a nő mögé, mire az is követi Parden kezét, egészen addig, míg el nem ér egy zöld szempárig. Meglepődve fordul vissza, majd rekedtes hangján valami nevetésfélébe kezd. *
- A macska, heh? A bátor úrnak ingyé' is adom, úgyis tele van velök a viskó, nem győzöm hová tenni, mihóta az apjuk meghót! * Kacag fel jókedvűen, majd a kalapra néz. *
- Az meg kerek nyóc arany. Régi darab, megélt mán vagy tizenöt nyarat. Kell, vagy nöm? * Néz fel ismét Pardenre, aki vigyorog egyet, majd bólint és erszénye után nyúl. Ki is számolja a 8 aranyat, majd Mesélő (Balszerencse) asztalára teszi. S egy vassal se többet. Az öreg átszámolja, majd egy kis fiókba dobálja a többi közé. Ezután megfogja a macskát, aki mit se sejt az egészből, így egy nyávogáson kívül nem tesz semmit. Parden felveszi a kalapot és immár kalapostul-macskástul folytatja kalandos útját a piactér forgatagában. Ha minden igaz, akkor hamarosan sarkon fordul és megy vissza a gazdagnegyedbe, hogy megkeresse azt a Sillerforw villát, vagy mit. A macskát egyébként az ölében próbálja vinni, ám amaz inkább úgy látja jónak, hogy felmásszon egészen a válláig, ahol is belevésve karmait a férfi vállába nyújtózik egyet. A macsek egyébként egy éves lehet még csak, de szőre már most ütött-kopott és koszos. Teljesen fekete, beleértve orrát és mancsait is; csak két szeme világít zölden. *
A hozzászólás írója (Ailease Parden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.14 20:21:06
* Útja tehát a piactérre vezet, ahol is a nagy tömegben hamar eltűnik. Egy ideig csak nézelődik ide-oda, miközben kezét folyamatosan az övén tartja - pontosan ott, ahol a városőrséghez tartozását bizonyító okmány van felcsatolva. Sokkal fontosabbnak tartja, mint azt a kevés pénzt, ami ott van amellett. Hamarosan meglát egy standot, ahol egy öregasszony magányosan üldögélve várja a vevőket, akik valamilyen oknál fogva általában egész nagy ívben elkerülik a vénséget. Parden azonban nem így tesz. Ő olyan városőr, vagy miféle és feladatai közé tartozik a rend fenntartása is. S mivel az nincsen rendben, hogy az egyik standhoz nem megy senki, míg valamelyiknél kígyózó sor áll, így meg kell tudnia, hogy mi folyik itt Artheniorban. Röviden összefoglalva tehát csak kíváncsi, hogy mit árul az asszony. Közelebb is megy hát, így szeme elé kerül az öreg, akinek asztalán mindenféle érdekes szerkezet található. Van ott óra (vagy valami olyasminek látszó dolog - Parden nem óralógus, hogy biztosan megmondhassa), meg mindenféle érdekes vackok fából, meg kőből kifaragva. Vannak ott szagos pálcikák, meg színes üvegcsék, meg még néhány fűszer is: bors, só, meg egy furcsa sárga, amiről Pardennek sejtése sincs, hogy mi lehet. Van még ott szalmakalap a szebb időkre, meg néhány megviselt bőrcsizma, meg egyéb ruhadarabok. Az asszony először ijedten néz fel a férfira, ám mikor az megszólal, máris változik a kedve. Városőrünk ekképpen szól hát. *
- Jóreggel'. Mennyi a kalap? Meg az ott... * Mutat a nő mögé, mire az is követi Parden kezét, egészen addig, míg el nem ér egy zöld szempárig. Meglepődve fordul vissza, majd rekedtes hangján valami nevetésfélébe kezd. *
- A macska, heh? A bátor úrnak ingyé' is adom, úgyis tele van velök a viskó, nem győzöm hová tenni, mihóta az apjuk meghót! * Kacag fel jókedvűen, majd a kalapra néz. *
- Az meg kerek nyóc arany. Régi darab, megélt mán vagy tizenöt nyarat. Kell, vagy nöm? * Néz fel ismét Pardenre, aki vigyorog egyet, majd bólint és erszénye után nyúl. Ki is számolja a 8 aranyat, majd Mesélő (Balszerencse) asztalára teszi.
S egy vassal se többet. Az öreg átszámolja, majd egy kis fiókba dobálja a többi közé. Ezután megfogja a macskát, aki mit se sejt az egészből, így egy nyávogáson kívül nem tesz semmit. Parden felveszi a kalapot és immár kalapostul-macskástul folytatja kalandos útját a piactér forgatagában. Ha minden igaz, akkor hamarosan sarkon fordul és megy vissza a gazdagnegyedbe, hogy megkeresse azt a Sillerforw villát, vagy mit. A macskát egyébként az ölében próbálja vinni, ám amaz inkább úgy látja jónak, hogy felmásszon egészen a válláig, ahol is belevésve karmait a férfi vállába nyújtózik egyet. A macsek egyébként egy éves lehet még csak, de szőre már most ütött-kopott és koszos. Teljesen fekete, beleértve orrát és mancsait is; csak két szeme világít zölden. *A hozzászólás írója (Ailease Parden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.14 20:21:06
6182. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-14 19:42:18
Üzenet elküldve: 2017-04-14 19:42:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 170
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Mapethi//
*Nyugodtan konstatálja, hogy a lány elteszi az almákat, és nem dobja ki!el őket. Persze ezt később is megtehetném, de ha már Zhorack szeme láttára harap bele az egyikbe, akkor nem túl valószínű, hogy a gyümölcsök a kukában fogják végezni.*
- Azért vannak a szolgálóim, hogy azok elvégezzék a munkámat, én pedig cseveghessek másokkal a Piactéren.
*Nem hazudik, hiszen otthon a cselédség serényen végzi a dolgát, persze csak azért, mert elég jó pénzt kapnak érte. Aranyért bárki takarítana, vagy végezné egy sötételf bizalmasabb dolgait. Persze utóbbira csak bizalmasabb szolgákat használ, akikben megbízik.*
- Ó, remek! Akkor menjünk valamerre!
*Mondja hatalmas mosolyt faragva az arcára, mikor eszébe jut valami Innen vagy a Fürdőházba, vagy a Kovácshoz, vagy a Gazdagnegyedbe tudnak menni, az pedig kizárt, hogy ezzel a nővel megjelenjen ott. Még meglátja egy ismerős... Akkor mi lesz Zhorackkal? Kizárásos alapon elindul a Kovácsműhely felé - ha a nő is jön -, bár nem tudja, hogy mit fog ott csinálni.*
*Nyugodtan konstatálja, hogy a lány elteszi az almákat, és nem dobja ki!el őket. Persze ezt később is megtehetném, de ha már Zhorack szeme láttára harap bele az egyikbe, akkor nem túl valószínű, hogy a gyümölcsök a kukában fogják végezni.*
- Azért vannak a szolgálóim, hogy azok elvégezzék a munkámat, én pedig cseveghessek másokkal a Piactéren.
*Nem hazudik, hiszen otthon a cselédség serényen végzi a dolgát, persze csak azért, mert elég jó pénzt kapnak érte. Aranyért bárki takarítana, vagy végezné egy sötételf bizalmasabb dolgait. Persze utóbbira csak bizalmasabb szolgákat használ, akikben megbízik.*
- Ó, remek! Akkor menjünk valamerre!
*Mondja hatalmas mosolyt faragva az arcára, mikor eszébe jut valami Innen vagy a Fürdőházba, vagy a Kovácshoz, vagy a Gazdagnegyedbe tudnak menni, az pedig kizárt, hogy ezzel a nővel megjelenjen ott. Még meglátja egy ismerős... Akkor mi lesz Zhorackkal? Kizárásos alapon elindul a Kovácsműhely felé - ha a nő is jön -, bár nem tudja, hogy mit fog ott csinálni.*
6181. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-04-13 14:17:42
Üzenet elküldve: 2017-04-13 14:17:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Megfontolt
//Naz, Iriana//
*A férfi szavai ismerősen csengenek, hiszen nem egy könyv hősszereplőjének - és sikereinek - fontos tényezője a magabiztosság. Mégis, a férfi szájából többnek tűnik ez, holmi kitalációnál vagy mesénél. Egyúttal újabb lehetőséget nyújt Iriana számára, hogy érdeklődjön Naz múltja felől, de ha már egész idáig nem tette, mert illetlenségnek tartotta volna, akkor legalább most is következetesen csendben marad. ~Nem azok nevetnek a legtöbbet, akik a legboldogabbak.~
Részben megfogadja társa tanácsát, és megpróbál magabiztosan hallgatni. Külsőleg nem fedezhető fel semmiféle különbség a hagyományos hallgatáshoz képest, de a lány tudja, hogy ő most nagyon elszántan nem ejt ki egy mukkot sem a száján. ~Bárcsak tudná Naz, hogy máris a magabiztosság útjára léptem! Kár, hogy nem mondhatom ezt most el neki. Na, majd később.~ Közben persze folyamatosan frissíti mentális jegyzeteit, ahová a "nem megyek ragadozók tojásai közé Nazzal" passzus után bekerül a férfi élethez való hozzáállása. ~Ebben van igazság, de ha ma még egyszer megvonja szegény a vállait, félek, hogy szét fog esni. Attól még, hogy kicsit komolyabban venné a dolgokat, még nem esne csorba a magával ragadó, semmitől sem tartó aurájában. ~ Szavakká ezeket sem formálja, mert egyrészt még mindig magabiztosan hallgat, másrészt pedig örül, hogy végre a férfi nyelve is megeredt. Nem szeretné kizökkenteni a ritmusából.
A viszonzott pacsi már most Iriana napjának fénypontja, holott még csak az éjszaka sem szállt le. Úgy érzi, jól megértik egymást a messziről jött fajtársával, még ha vicces látványt is nyújtanak együtt a piactér közepén: a mindenre fittyet hányó, portól szürkített göncű férfi, és az óvatosan mellette araszoló, tetőtől talpig hófehér lány. Nagyon tiszteli a bölcseket, tudósokat, szerzeteseket, de mégis, a legjobb és legrosszabb emlékei is olyanokhoz fűződnek, akikkel látszólag semmi hasonlóságot nem mutatott. Erőtől kicsappanónak érzi most magát, mint az elmúlt pár évben bármikor, és ezt nem csak a szőlő teszi.*
- Jaj! *Riad meg, miután felhördülnek mellette. Olyan erősen koncentrált arra, hogy ne szólaljon meg, hogy végül szinte felrikoltott ijedtében.* Jó-jó, igazad van. Nem vonom kétségbe a testőri kvalifikációid. *A mentális jegyzet azért frissül a "kerülni kell a vizet, mert ha valaki belelök, Naz tehetetlen lesz" bejegyzéssel. ~Szóval van egy testőröm, aki látszólag irtózik a víztől, és képes a városőrség főhadiszállásán is sötét istenségek nevét emlegetni. Nekünk annyi.~ Vonja le a sötét, de annál valószínűbb konklúzióját.*
- De hát nézd meg mekkora! Mégis hogy vegyem jóízűen a számba? *Eddig is egy félnótás szerelmes párnak tűnhettek pár bámészkodó számára, de ezzel a megnyilvánulásával most több fronton is mélyebbre ásatta magukat ebben a veremben. Szerencsére egy kevéske szúró tekinteten és egy anyukán kívül, aki befogta a kisfia fülét, nem történt különösebb baj. Irianának persze magyarázhatnák, hogy miért válogathatná meg jobban is a szavait; az ő elméje túl tiszta még csak ahhoz is, hogy legalább utólag megértse, hogy kissé szerencsétlenül fogalmazott. ~Itt dirigál nekem mindenki előtt. Pimasz! De a legrosszabb, hogy lehet igaza van. De mégis, hogy egyem ezt úgy, mint a kenyeret?!~ Méregeti a szőlőfürtöt és a még egyben lévő szemeket rajta, és tervezgeti, hogy miképp harapjon rá, és közben fel sem tűnik neki, hogy Naz mostani "légy ott"-ja nem egy újabb, kritikán aluli művének felidézése. *
- Hogy mi? *Kérdezi olyan zavarodottan, mintha csak a feje tetejére állt volna az egész világ. ~De hisz én szúrtam meg először. Fegyvermester vagyok!~ A hátbavágás után egy fél lépést előre szalad, és minden erejével azon van, hogy ne hívja ki fejpárbajra a piactér kövezetét. ~"Szevasz"?!~ Visszanyerve egyensúlyát, rögtön próbálna mondani valamit, de ekkor a férfi belevágódik egy idegenbe. Az elmúlt húsz másodperc szürreálisabb, mint bármi, ami eddig történt. A lány a sértett felé tartja a megritkított, szőlőlé formájában vérző szőlőfürtöt. Ha már a próba nélküli, próbaidős testőre faképnél hagyta, akkor csak ebben a gesztusban bízhat, hogy ne rajta verjék el a port. Az alak ügyet sem vet rá, csak továbbsétál. A szőlő ettől még nem marad sokáig gazdátlanul: egy piszkos képű kislány - aki már most fele olyan magas, mint Iriana - egy apró szökkenéssel kikapja a tündér kezéből a csemegét, és már spurizik is a szegénynegyed felé.*
- Ó! *Per pillanat képtelen meglepődni bármin is. Tölcsért formál a szája köré, és a lány után kiabál.* Az nem egy szelet kenyér! Egyben kell! *Egy nagyon halk "jó étvágyat" is dörmög még az orra alatt, de ennél hangosabban már nem meri, mert addigra a kislány is eltűnt a láthatárról, és a körülötte lévők is mind a csuhást bámulták, hogy mégis mit óbégat, nem kofa ő. Félig felemeli a karját, hogy az elszaladt tolvaj irányába mutasson, de aztán rájön, hogy jobb, ha inkább tovább áll, még mielőtt nagyobb bajba keveredik.*
~Csak a bajt csinálja! *morgolódik, ahogy lassan elér és leül a szökőkúthoz* Kerüljön csak megint a szemem elé. Ki lesz rúgva, bizony! Vállalhatatlan viselkedés. Nem is! Ne kerüljön többé a szemem elé, mert úgyis felelőtlen, és nem értékel semmit. Itt hagyott szégyenszemre. Na jó, jöjjön vissza, de biztos, hogy megverem! Persze, nem nagyon, csak épp eléggé. *sóhajt egy hatalmasat, miközben izeg-mozog a kút peremén*Adj erőt, istennőm, hogy ne zúzzam szét minden porcikáját ennek a megtévedt léleknek!~
*A vízben fodrozódó tükörképét nézi, miközben próbál minél félelmetesebben és dühösebben grimaszolni, hogy eldönthesse, melyik arckifejezést válassza, ha majd egyszer még összefutna a férfival. A rögtönzött színházi percek alatt veszi észre, hogy a vízben lévő alteregójának a fogai csurom zöldek. Elvörösödik a feje, megmártja ujjait a vízben, és veszettül sikálni kezdi az apró fogakat. ~Nem szólt volna...~ A lányt elnézve, Naz örülhet, ha megússza az újabb találkozást csúnyábbnál csúnyább arcjátékkal, és nem küldik rögtön bitófára.*
*A férfi szavai ismerősen csengenek, hiszen nem egy könyv hősszereplőjének - és sikereinek - fontos tényezője a magabiztosság. Mégis, a férfi szájából többnek tűnik ez, holmi kitalációnál vagy mesénél. Egyúttal újabb lehetőséget nyújt Iriana számára, hogy érdeklődjön Naz múltja felől, de ha már egész idáig nem tette, mert illetlenségnek tartotta volna, akkor legalább most is következetesen csendben marad. ~Nem azok nevetnek a legtöbbet, akik a legboldogabbak.~
Részben megfogadja társa tanácsát, és megpróbál magabiztosan hallgatni. Külsőleg nem fedezhető fel semmiféle különbség a hagyományos hallgatáshoz képest, de a lány tudja, hogy ő most nagyon elszántan nem ejt ki egy mukkot sem a száján. ~Bárcsak tudná Naz, hogy máris a magabiztosság útjára léptem! Kár, hogy nem mondhatom ezt most el neki. Na, majd később.~ Közben persze folyamatosan frissíti mentális jegyzeteit, ahová a "nem megyek ragadozók tojásai közé Nazzal" passzus után bekerül a férfi élethez való hozzáállása. ~Ebben van igazság, de ha ma még egyszer megvonja szegény a vállait, félek, hogy szét fog esni. Attól még, hogy kicsit komolyabban venné a dolgokat, még nem esne csorba a magával ragadó, semmitől sem tartó aurájában. ~ Szavakká ezeket sem formálja, mert egyrészt még mindig magabiztosan hallgat, másrészt pedig örül, hogy végre a férfi nyelve is megeredt. Nem szeretné kizökkenteni a ritmusából.
A viszonzott pacsi már most Iriana napjának fénypontja, holott még csak az éjszaka sem szállt le. Úgy érzi, jól megértik egymást a messziről jött fajtársával, még ha vicces látványt is nyújtanak együtt a piactér közepén: a mindenre fittyet hányó, portól szürkített göncű férfi, és az óvatosan mellette araszoló, tetőtől talpig hófehér lány. Nagyon tiszteli a bölcseket, tudósokat, szerzeteseket, de mégis, a legjobb és legrosszabb emlékei is olyanokhoz fűződnek, akikkel látszólag semmi hasonlóságot nem mutatott. Erőtől kicsappanónak érzi most magát, mint az elmúlt pár évben bármikor, és ezt nem csak a szőlő teszi.*
- Jaj! *Riad meg, miután felhördülnek mellette. Olyan erősen koncentrált arra, hogy ne szólaljon meg, hogy végül szinte felrikoltott ijedtében.* Jó-jó, igazad van. Nem vonom kétségbe a testőri kvalifikációid. *A mentális jegyzet azért frissül a "kerülni kell a vizet, mert ha valaki belelök, Naz tehetetlen lesz" bejegyzéssel. ~Szóval van egy testőröm, aki látszólag irtózik a víztől, és képes a városőrség főhadiszállásán is sötét istenségek nevét emlegetni. Nekünk annyi.~ Vonja le a sötét, de annál valószínűbb konklúzióját.*
- De hát nézd meg mekkora! Mégis hogy vegyem jóízűen a számba? *Eddig is egy félnótás szerelmes párnak tűnhettek pár bámészkodó számára, de ezzel a megnyilvánulásával most több fronton is mélyebbre ásatta magukat ebben a veremben. Szerencsére egy kevéske szúró tekinteten és egy anyukán kívül, aki befogta a kisfia fülét, nem történt különösebb baj. Irianának persze magyarázhatnák, hogy miért válogathatná meg jobban is a szavait; az ő elméje túl tiszta még csak ahhoz is, hogy legalább utólag megértse, hogy kissé szerencsétlenül fogalmazott. ~Itt dirigál nekem mindenki előtt. Pimasz! De a legrosszabb, hogy lehet igaza van. De mégis, hogy egyem ezt úgy, mint a kenyeret?!~ Méregeti a szőlőfürtöt és a még egyben lévő szemeket rajta, és tervezgeti, hogy miképp harapjon rá, és közben fel sem tűnik neki, hogy Naz mostani "légy ott"-ja nem egy újabb, kritikán aluli művének felidézése. *
- Hogy mi? *Kérdezi olyan zavarodottan, mintha csak a feje tetejére állt volna az egész világ. ~De hisz én szúrtam meg először. Fegyvermester vagyok!~ A hátbavágás után egy fél lépést előre szalad, és minden erejével azon van, hogy ne hívja ki fejpárbajra a piactér kövezetét. ~"Szevasz"?!~ Visszanyerve egyensúlyát, rögtön próbálna mondani valamit, de ekkor a férfi belevágódik egy idegenbe. Az elmúlt húsz másodperc szürreálisabb, mint bármi, ami eddig történt. A lány a sértett felé tartja a megritkított, szőlőlé formájában vérző szőlőfürtöt. Ha már a próba nélküli, próbaidős testőre faképnél hagyta, akkor csak ebben a gesztusban bízhat, hogy ne rajta verjék el a port. Az alak ügyet sem vet rá, csak továbbsétál. A szőlő ettől még nem marad sokáig gazdátlanul: egy piszkos képű kislány - aki már most fele olyan magas, mint Iriana - egy apró szökkenéssel kikapja a tündér kezéből a csemegét, és már spurizik is a szegénynegyed felé.*
- Ó! *Per pillanat képtelen meglepődni bármin is. Tölcsért formál a szája köré, és a lány után kiabál.* Az nem egy szelet kenyér! Egyben kell! *Egy nagyon halk "jó étvágyat" is dörmög még az orra alatt, de ennél hangosabban már nem meri, mert addigra a kislány is eltűnt a láthatárról, és a körülötte lévők is mind a csuhást bámulták, hogy mégis mit óbégat, nem kofa ő. Félig felemeli a karját, hogy az elszaladt tolvaj irányába mutasson, de aztán rájön, hogy jobb, ha inkább tovább áll, még mielőtt nagyobb bajba keveredik.*
~Csak a bajt csinálja! *morgolódik, ahogy lassan elér és leül a szökőkúthoz* Kerüljön csak megint a szemem elé. Ki lesz rúgva, bizony! Vállalhatatlan viselkedés. Nem is! Ne kerüljön többé a szemem elé, mert úgyis felelőtlen, és nem értékel semmit. Itt hagyott szégyenszemre. Na jó, jöjjön vissza, de biztos, hogy megverem! Persze, nem nagyon, csak épp eléggé. *sóhajt egy hatalmasat, miközben izeg-mozog a kút peremén*Adj erőt, istennőm, hogy ne zúzzam szét minden porcikáját ennek a megtévedt léleknek!~
*A vízben fodrozódó tükörképét nézi, miközben próbál minél félelmetesebben és dühösebben grimaszolni, hogy eldönthesse, melyik arckifejezést válassza, ha majd egyszer még összefutna a férfival. A rögtönzött színházi percek alatt veszi észre, hogy a vízben lévő alteregójának a fogai csurom zöldek. Elvörösödik a feje, megmártja ujjait a vízben, és veszettül sikálni kezdi az apró fogakat. ~Nem szólt volna...~ A lányt elnézve, Naz örülhet, ha megússza az újabb találkozást csúnyábbnál csúnyább arcjátékkal, és nem küldik rögtön bitófára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051