Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 182 (3621. - 3640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3640. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 18:58:56
Üzenet elküldve: 2015-07-23 18:58:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Paru//
*Nagyokat pislog, ahogy próbálja felfogni a fiatal lányka beszédét. Nem érti, hogy miért kell ennyire felháborodni, hiszen a lány füves embert keresett és Khyr történetesen ember és történetesen füves is, hiszen rengeteg zöldség ragadt rá.
Tintás állapotban sokszor nem érti meg az emberek viselkedését irányába. Az ő elméje teljesen egyenesen gondolkodik és tökéletesen racionális és logikus. Lebiggyeszti ajkát és hunyorogva próbálja belőni a lány helyzetét. Ahogy megtalálja őt, azonnal rákacsint és elmosolyodik, egy amolyan „meg vagy, de meg ám” vigyort villantva rá.*
- Ki vagyok? Hogy én ki vagyok? *Mondja felháborodva. Miután egy kevés nyálat letörölt a szája sarkából mellkasára teszi ama kecses kezét és bemutatkozik nagy gondosan.* Az én nevem Reiwar, a nagy Vörös Szakállú Wulfgar Reiwar egyetlen unokája, te kis… *Mutat a nő mellkasára, majd meg is böki hegyes ujjával.* … te kis, te kis… te! *Mondja és teljesen megelégedett magával.
Eztán próbálja kitalálni, hogy mégis mit jelent az, hogy ősi varázslatok és hogy mik azok, vagy milyenek a „szerek”. Valóban nem konyít semmit az ilyen hókuszpókuszokhoz, ahogy azt a lány a maga tizenhat évével és százötven centijével kitalálhatta.*
- Mics…micsi micsoda? *Hunyorog ismét, s előredől. Ám, így a tekintete kicsit lejjebb kerül a lányétól, s mire rájön, hogy annak a mellével van, egy magasságban eltelik néhány pillanat. Eztán felemeli a fejét és keresi a sárszín tekintetet, a maga feketéjével.*
- Kisasszony, nem vagy túl fiatal, ilyetén boszorkánysághoz? *Mondja, amint megtalálta a szemeket és kérdőn rá is pillant.*Vagy talán te is olyan méregkeverő, gonosz szellemidéző lennél? Heh?
//Paru//
*Nagyokat pislog, ahogy próbálja felfogni a fiatal lányka beszédét. Nem érti, hogy miért kell ennyire felháborodni, hiszen a lány füves embert keresett és Khyr történetesen ember és történetesen füves is, hiszen rengeteg zöldség ragadt rá.
Tintás állapotban sokszor nem érti meg az emberek viselkedését irányába. Az ő elméje teljesen egyenesen gondolkodik és tökéletesen racionális és logikus. Lebiggyeszti ajkát és hunyorogva próbálja belőni a lány helyzetét. Ahogy megtalálja őt, azonnal rákacsint és elmosolyodik, egy amolyan „meg vagy, de meg ám” vigyort villantva rá.*
- Ki vagyok? Hogy én ki vagyok? *Mondja felháborodva. Miután egy kevés nyálat letörölt a szája sarkából mellkasára teszi ama kecses kezét és bemutatkozik nagy gondosan.* Az én nevem Reiwar, a nagy Vörös Szakállú Wulfgar Reiwar egyetlen unokája, te kis… *Mutat a nő mellkasára, majd meg is böki hegyes ujjával.* … te kis, te kis… te! *Mondja és teljesen megelégedett magával.
Eztán próbálja kitalálni, hogy mégis mit jelent az, hogy ősi varázslatok és hogy mik azok, vagy milyenek a „szerek”. Valóban nem konyít semmit az ilyen hókuszpókuszokhoz, ahogy azt a lány a maga tizenhat évével és százötven centijével kitalálhatta.*
- Mics…micsi micsoda? *Hunyorog ismét, s előredől. Ám, így a tekintete kicsit lejjebb kerül a lányétól, s mire rájön, hogy annak a mellével van, egy magasságban eltelik néhány pillanat. Eztán felemeli a fejét és keresi a sárszín tekintetet, a maga feketéjével.*
- Kisasszony, nem vagy túl fiatal, ilyetén boszorkánysághoz? *Mondja, amint megtalálta a szemeket és kérdőn rá is pillant.*Vagy talán te is olyan méregkeverő, gonosz szellemidéző lennél? Heh?
3639. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 17:33:47
Üzenet elküldve: 2015-07-23 17:33:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 628
OOC üzenetek: 77
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
- Meglátjuk. Köszönöm szépen. - *Mosolyog hálásan a lányra, mikor az átveszi levelét. Szívből várja, hogy írása valóban eljusson majd Kaganhoz, illetőleg abba is nagy reményeket fektet, hogy a vezér nemigen neheztel, amiért se szó, se beszéd nyakukba kapták a lábukat és huszárosan távozott a fejetlenségben, méghozzá negyedmagával. Meg ugye a negyedmagából kettő felesküdött lovag volt. Részletkérdés.*
- Szerencsés utat...- *Mormogja szórakozottan, mikor a forduló könnyűléptűnek már hűlt helye a forgatagban. Karjáról a kis vicsorlény felkapaszkodik válla közelébe, nyakát körbefonja valószínűtlenül hosszú, csíkos farkával. Csicsergő hangot hallat, újfent a lány hajának tekergetésébe kezd. Rilai még mindig kissé koncentrálatlanul a pódium felé tekint, mivel a sötételf hímnek is nyoma veszett kvázi, vállrándítással nyugtázza, hogy további izgalmak nemigen érik ma már, sarkon fordul, és a szállása felé tart. Fejében még mindig a régiek járnak, emlékek váltják egymást a tervekkel. Csak győzze megvalósítani.*
- Meglátjuk. Köszönöm szépen. - *Mosolyog hálásan a lányra, mikor az átveszi levelét. Szívből várja, hogy írása valóban eljusson majd Kaganhoz, illetőleg abba is nagy reményeket fektet, hogy a vezér nemigen neheztel, amiért se szó, se beszéd nyakukba kapták a lábukat és huszárosan távozott a fejetlenségben, méghozzá negyedmagával. Meg ugye a negyedmagából kettő felesküdött lovag volt. Részletkérdés.*
- Szerencsés utat...- *Mormogja szórakozottan, mikor a forduló könnyűléptűnek már hűlt helye a forgatagban. Karjáról a kis vicsorlény felkapaszkodik válla közelébe, nyakát körbefonja valószínűtlenül hosszú, csíkos farkával. Csicsergő hangot hallat, újfent a lány hajának tekergetésébe kezd. Rilai még mindig kissé koncentrálatlanul a pódium felé tekint, mivel a sötételf hímnek is nyoma veszett kvázi, vállrándítással nyugtázza, hogy további izgalmak nemigen érik ma már, sarkon fordul, és a szállása felé tart. Fejében még mindig a régiek járnak, emlékek váltják egymást a tervekkel. Csak győzze megvalósítani.*
3638. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 17:29:58
Üzenet elküldve: 2015-07-23 17:29:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr//
*Paru sárszínű szemei kikerekednek, ahogy az eddig egészen alvónak tűnő lény bekapcsolódik a beszélgetésbe- már ha lehet ezt annak nevezni. No nem mintha nem szokta volna meg a részegek jelenlétét és beszédmodorát, hiszen a nyomornegyedek mélyén kevés más eszköz van az enyhülésre és a félelmek elhessegetésére. Talán nevetne is a bolondos szavakon, ha ezen szavak tulajdonosa nem épp most szólította volna fel arra, hogy kerüljön közelebbi kapcsolatba az alfelével. Ez azonban elég ahhoz, hogy felszítsa 16 éve minden büszkeségét. Pláne, hogy közvetve ugyan, de a részeg hölgyemény lesajnálóan beszélt a mindenféle hasznos szerek kotyvasztásának tudományáról!*
-Hogy a viszketőkór álljon a füves valagadba, te ostoba némber! Mit képzelsz, ki vagy te? *fröcsögi egy girhes, kócos, rongyokba bugyolált lány tizenhat éve és százötvennégy centije minden fenyegető erejével* Ősi varázslatok végrehajtásához keresek szereket, amikhez te fikarcnyit sem konyítasz, úgy látom! *fejezi be egy lesajnáló grimasszal és karba vágja maga előtt a kezeit, úgy néz villogó szemmel az ébredező vörösre*
//Khyr//
*Paru sárszínű szemei kikerekednek, ahogy az eddig egészen alvónak tűnő lény bekapcsolódik a beszélgetésbe- már ha lehet ezt annak nevezni. No nem mintha nem szokta volna meg a részegek jelenlétét és beszédmodorát, hiszen a nyomornegyedek mélyén kevés más eszköz van az enyhülésre és a félelmek elhessegetésére. Talán nevetne is a bolondos szavakon, ha ezen szavak tulajdonosa nem épp most szólította volna fel arra, hogy kerüljön közelebbi kapcsolatba az alfelével. Ez azonban elég ahhoz, hogy felszítsa 16 éve minden büszkeségét. Pláne, hogy közvetve ugyan, de a részeg hölgyemény lesajnálóan beszélt a mindenféle hasznos szerek kotyvasztásának tudományáról!*
-Hogy a viszketőkór álljon a füves valagadba, te ostoba némber! Mit képzelsz, ki vagy te? *fröcsögi egy girhes, kócos, rongyokba bugyolált lány tizenhat éve és százötvennégy centije minden fenyegető erejével* Ősi varázslatok végrehajtásához keresek szereket, amikhez te fikarcnyit sem konyítasz, úgy látom! *fejezi be egy lesajnáló grimasszal és karba vágja maga előtt a kezeit, úgy néz villogó szemmel az ébredező vörösre*
3637. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 16:48:11
Üzenet elküldve: 2015-07-23 16:48:11
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 130
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Sokadszorra is felnéz a nap állására, hiszen lássuk be, még mindig meglepően meleg van, és semmit nem gyűlöl jobban, mint a meleget. Talán ezért is van az, hogy elveti a Forró túlvilág mítoszvilágát, mely szerint aki életében csak jót cselekszik, az egy hatalmas szigetet fog kapni következő életében, fákkal, és örök napsütéssel. Na, ez már magában is elég nagy botorság, de ennek ellenére meglepően sokan követik ezt a felfogást, az ilyenek pedig mindig ünneplik a nyarat, ezt az undorító évszakot. Persze ha valaki bármelyiket is megkérdezi arról, mit fog majd csinálni a szigeten, amit halála után kap, hát... nem sok értelmes feleletet hallott még erre Lorew, de sebaj, hát a hiedelmek nem az értelemmel karöltve járják a világot, mint ahogy a tudományokkal, vagy a logikával sincsenek jó barátságban, ez csak egyértelmű. A hit inkább egyfajta olyan dolog, amibe akkor szeretne kapaszkodni az illető, ha más támpontja már nem maradt, ha a lába alól kihúzták az értelem talaját. Lorew persze ennél kicsivel többnek fogja fel, de a legtöbbek számára a hit csak egy végső megoldás, egyfajta pániktevékenység.
A nap viszont már halad az égen, ami pedig ékes bizonysága annak, hogy túl a délen már délutánra jár az idő, és mi több, azzal hamarosan végéhez ér a forgatag. A szerzetes keserédes örömmel veszi tudomásul a tényt, hiszen rendkívüli örömöt érez, amiért a csürhe végre eltűnik innen, ugyanakkor neki hamarosan ideje visszamenni a templomba, na meg persze a tény, hogy még nem kereste fel a mágusbódét, amely a pletykák szerint erre leledzik valahol. Valami vén gnóm, akinek viszont igen érdekes dolgai vannak, amikre még Lorewnek is megéri vetni néhány pillantást. Tavaly korábban jött, így a szerzetes lekéste, most nem akar ugyanebbe a hibába esni, és mivel elég fogós kérdéseket tett fel, talán nem is volna illetlenség most távozni, biztos ami biztos.*
- Akkor... *vág bele* Ezúttal én tűnnék el egy rövidebb időre, van odalent egy kevés dolgom, ami kicsit drágább lesz, mint egy vajsör. Addig gondolkozzon el bátran a kérdésen.
*Főleg az utolsóra érti, a vajsörös kiegészítést pedig azért érzi szükségesnek, hogy mutassa, nem felejtette el, amit a nő ígért, de egy négy aranyas vajsör azért nincs hasonló árban egy ezer aranyas mágikus ereklyével. Így hát feltápászkodik, és viszonylag könnyed léptekkel indul meg az úton, amely újra bekalauzolja a forgatag mélyére. Közben persze igyekszik figyelni az óriásokra, hogy nehogy valamelyik merénylő megint őt szemelje ki áldozatának, mint legutóbb. Így viszont áldozatból ő válik támadóvá, ugyanis teljes (lassú) sebességével belerohan egy igencsak fura küllemű alakba. Nagyon sajnálatos, hogy a fura küllemmel nem tud foglalkozni, sőt, meg sem nézi magának, mielőtt már ki is tátja a száját, hogy az idegen tudomására hozza, nem ért egyet tartózkodásának helyével.*
- Mi a francot művel az útban, jóember? *meglehetősen ingerültté teszi, ha ilyen orvul elállják az útját, főleg mivel próbálna sietni, hiszen lássuk be: ha még a nőre is akar legalább néhány órát áldozni, akkor a legnagyobb jóindulattal sincs ideje teljében.*
*Sokadszorra is felnéz a nap állására, hiszen lássuk be, még mindig meglepően meleg van, és semmit nem gyűlöl jobban, mint a meleget. Talán ezért is van az, hogy elveti a Forró túlvilág mítoszvilágát, mely szerint aki életében csak jót cselekszik, az egy hatalmas szigetet fog kapni következő életében, fákkal, és örök napsütéssel. Na, ez már magában is elég nagy botorság, de ennek ellenére meglepően sokan követik ezt a felfogást, az ilyenek pedig mindig ünneplik a nyarat, ezt az undorító évszakot. Persze ha valaki bármelyiket is megkérdezi arról, mit fog majd csinálni a szigeten, amit halála után kap, hát... nem sok értelmes feleletet hallott még erre Lorew, de sebaj, hát a hiedelmek nem az értelemmel karöltve járják a világot, mint ahogy a tudományokkal, vagy a logikával sincsenek jó barátságban, ez csak egyértelmű. A hit inkább egyfajta olyan dolog, amibe akkor szeretne kapaszkodni az illető, ha más támpontja már nem maradt, ha a lába alól kihúzták az értelem talaját. Lorew persze ennél kicsivel többnek fogja fel, de a legtöbbek számára a hit csak egy végső megoldás, egyfajta pániktevékenység.
A nap viszont már halad az égen, ami pedig ékes bizonysága annak, hogy túl a délen már délutánra jár az idő, és mi több, azzal hamarosan végéhez ér a forgatag. A szerzetes keserédes örömmel veszi tudomásul a tényt, hiszen rendkívüli örömöt érez, amiért a csürhe végre eltűnik innen, ugyanakkor neki hamarosan ideje visszamenni a templomba, na meg persze a tény, hogy még nem kereste fel a mágusbódét, amely a pletykák szerint erre leledzik valahol. Valami vén gnóm, akinek viszont igen érdekes dolgai vannak, amikre még Lorewnek is megéri vetni néhány pillantást. Tavaly korábban jött, így a szerzetes lekéste, most nem akar ugyanebbe a hibába esni, és mivel elég fogós kérdéseket tett fel, talán nem is volna illetlenség most távozni, biztos ami biztos.*
- Akkor... *vág bele* Ezúttal én tűnnék el egy rövidebb időre, van odalent egy kevés dolgom, ami kicsit drágább lesz, mint egy vajsör. Addig gondolkozzon el bátran a kérdésen.
*Főleg az utolsóra érti, a vajsörös kiegészítést pedig azért érzi szükségesnek, hogy mutassa, nem felejtette el, amit a nő ígért, de egy négy aranyas vajsör azért nincs hasonló árban egy ezer aranyas mágikus ereklyével. Így hát feltápászkodik, és viszonylag könnyed léptekkel indul meg az úton, amely újra bekalauzolja a forgatag mélyére. Közben persze igyekszik figyelni az óriásokra, hogy nehogy valamelyik merénylő megint őt szemelje ki áldozatának, mint legutóbb. Így viszont áldozatból ő válik támadóvá, ugyanis teljes (lassú) sebességével belerohan egy igencsak fura küllemű alakba. Nagyon sajnálatos, hogy a fura küllemmel nem tud foglalkozni, sőt, meg sem nézi magának, mielőtt már ki is tátja a száját, hogy az idegen tudomására hozza, nem ért egyet tartózkodásának helyével.*
- Mi a francot művel az útban, jóember? *meglehetősen ingerültté teszi, ha ilyen orvul elállják az útját, főleg mivel próbálna sietni, hiszen lássuk be: ha még a nőre is akar legalább néhány órát áldozni, akkor a legnagyobb jóindulattal sincs ideje teljében.*
3636. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 16:07:37
Üzenet elküldve: 2015-07-23 16:07:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Gildra//
* A lány fürgén kikapja Tumunn kezéből a papírt. Persze a papír őt illeti, így nem is szorongatja tovább, egyszerűen engedi, hogy átvegye. Mikor már kezdi azt hinni, hogy amaz megfordul és megy tovább arra, amerre menni akar, belekezd mesélni minden féléről, ami csak eszébe jut. Legalábbis gnómunk így veszi észre, mivel nem tud elképzelni olyan helyzetet, mikor valami valóban fontosról ennyit tudna beszélni, pedig ő aztán tényleg tud néha beszélni a bájitalok színéről, szagukról, vagy hatásukról. Már ha van rá igény, de általában letudja a kérdéseket a klasszikus "ettől okosabb leszel; ettől fürgébb" típusú magyarázatokkal. Most viszont a lány nem beszél se a varázsitalokról, se a fehér farkasokról, csak mondja és mondja. Valóban, mintha öntenék belőle a szót. Tumunn pedig türelmesen végighallgatja a lány szavait, majd bólint egyet, jelezve: megértette annak szavait. Mert bár talán kicsit sok, de minden szóra figyelt, még ha nem is fog sokáig megmaradni benne ez a sok szó. Végül egy kérdés is ráhárul, melyre nyersen felel. *
- Vohmor Tumunn. * Megvakarja tarkóját és sóhajt egyet. Csak nem hagyhatja, hogy a lány kibeszélje magát, ő pedig egyetlen névvel búcsúzzon. Így hát ő is belekezd a mondanójába. Legalábbis egy gyors "egyezkedét" követően. *
- Ha nem gond, veled tartok a könyvtárba, addig is beszélgethetünk.
- Én ugyan nem oda tartottam, de egy kis olvasás nem árthat, na meg addig meg is ismerhetjük egymást. * Mondja mosolyogva és el is indul a templom irányába, mely pár percnyi sétára lehet tőlük, így már innen is látszik a csúszos teteje. Már ha Gildra nem szeretne egyedül menni, mert akkor bizony a névnél nem kap sokkal többet. *
- Jómagam a bájitalok csodás tudományával foglalkozom. Habár többnyire csak egyszerűbb italokat állítok elő, de azért már van benne pár éves tapasztalatom. * Erről ennyi elég is lesz, a múltjáról nem szeret sokat beszélni, így alig pár másodperces átgondolási vagy kérdezési időt hagyva tesz fel ismét ő egy kérdést. *
- Ezeket a különleges állatokról szóló jegyzeteidet csak magadnak írod ki, vagy van valami... Megbízód?
* A lány fürgén kikapja Tumunn kezéből a papírt. Persze a papír őt illeti, így nem is szorongatja tovább, egyszerűen engedi, hogy átvegye. Mikor már kezdi azt hinni, hogy amaz megfordul és megy tovább arra, amerre menni akar, belekezd mesélni minden féléről, ami csak eszébe jut. Legalábbis gnómunk így veszi észre, mivel nem tud elképzelni olyan helyzetet, mikor valami valóban fontosról ennyit tudna beszélni, pedig ő aztán tényleg tud néha beszélni a bájitalok színéről, szagukról, vagy hatásukról. Már ha van rá igény, de általában letudja a kérdéseket a klasszikus "ettől okosabb leszel; ettől fürgébb" típusú magyarázatokkal. Most viszont a lány nem beszél se a varázsitalokról, se a fehér farkasokról, csak mondja és mondja. Valóban, mintha öntenék belőle a szót. Tumunn pedig türelmesen végighallgatja a lány szavait, majd bólint egyet, jelezve: megértette annak szavait. Mert bár talán kicsit sok, de minden szóra figyelt, még ha nem is fog sokáig megmaradni benne ez a sok szó. Végül egy kérdés is ráhárul, melyre nyersen felel. *
- Vohmor Tumunn. * Megvakarja tarkóját és sóhajt egyet. Csak nem hagyhatja, hogy a lány kibeszélje magát, ő pedig egyetlen névvel búcsúzzon. Így hát ő is belekezd a mondanójába. Legalábbis egy gyors "egyezkedét" követően. *
- Ha nem gond, veled tartok a könyvtárba, addig is beszélgethetünk.
- Én ugyan nem oda tartottam, de egy kis olvasás nem árthat, na meg addig meg is ismerhetjük egymást. * Mondja mosolyogva és el is indul a templom irányába, mely pár percnyi sétára lehet tőlük, így már innen is látszik a csúszos teteje. Már ha Gildra nem szeretne egyedül menni, mert akkor bizony a névnél nem kap sokkal többet. *
- Jómagam a bájitalok csodás tudományával foglalkozom. Habár többnyire csak egyszerűbb italokat állítok elő, de azért már van benne pár éves tapasztalatom. * Erről ennyi elég is lesz, a múltjáról nem szeret sokat beszélni, így alig pár másodperces átgondolási vagy kérdezési időt hagyva tesz fel ismét ő egy kérdést. *
- Ezeket a különleges állatokról szóló jegyzeteidet csak magadnak írod ki, vagy van valami... Megbízód?
3635. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:50:03
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:50:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Paru//
*Pihenését és gondolatainak fonalát egy rossz indulatú hang zavarja meg. Khyr felnyitja a szemét és értetlenül pislog párat. Tyri hangja és arca szépen szétfoszlik, s helyét felváltja a tűző nap, mely keményen szemébe mar, már-már fájón. Szerencsére, még a feje és a gyomra fájdalma nem zaklatja, nem volt ideje elérnie a másnapnak. Ám, még azon is tanácskoznia kell magával, hogy rájöjjön ma van e még, vagy már holnap.
Nem igazán tudja belőni, hogy álmodta az említett szavakat, vagy valóban hallotta őket. Tanakodik magában pár pillanatig, majd vállat von és úgy dönt megszólítja a hang gazdáját, akkor majd kiderül, hogy a fejében létezik e a nő, vagy valóságos.*
- Füves vagyok én drágám! *Szól a szava, mely kicsit hangosabbra sikeredett a kelleténél.* Igazat szólok, abbion! Ember vagyok és annyi fű ragadt a valagamra, amennyit talán még nem is láttam. *Mondja, s közben oldalra dől, hogy a fenekéről lekapargasson egy kisebb fűcsomót.*
- No, szedjél csak bátran, bogaram, nem harapok! *Darálja le gyors egymásutánban a szavakat, melyek talán egybefüggően ki is hallatszanak ajkai közül. Vagy talán nem olyan egybefüggően, mint szeretné. Eztán gondolkodik egy kicsit, hogy megeméssze a lány mondatának második felét is és megfelelően reagálja le.*
- Ki akar kecskékkel hálni? *Zavarodik össze kicsinyét, mert tényleg nem érti, hogy mire céloz a lány. Neki kicsiny korában egy szalmával kitömött vászon medvéje volt - természetesen lopott - amivel aludt, s nem halott olyanról, hogy valakinek kecskéje legyen, mint játék. Vagy talán igazi kecske? Áh, az túlságosan szagos lenne alvó párnának.*
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.23 16:09:00
//Paru//
*Pihenését és gondolatainak fonalát egy rossz indulatú hang zavarja meg. Khyr felnyitja a szemét és értetlenül pislog párat. Tyri hangja és arca szépen szétfoszlik, s helyét felváltja a tűző nap, mely keményen szemébe mar, már-már fájón. Szerencsére, még a feje és a gyomra fájdalma nem zaklatja, nem volt ideje elérnie a másnapnak. Ám, még azon is tanácskoznia kell magával, hogy rájöjjön ma van e még, vagy már holnap.
Nem igazán tudja belőni, hogy álmodta az említett szavakat, vagy valóban hallotta őket. Tanakodik magában pár pillanatig, majd vállat von és úgy dönt megszólítja a hang gazdáját, akkor majd kiderül, hogy a fejében létezik e a nő, vagy valóságos.*
- Füves vagyok én drágám! *Szól a szava, mely kicsit hangosabbra sikeredett a kelleténél.* Igazat szólok, abbion! Ember vagyok és annyi fű ragadt a valagamra, amennyit talán még nem is láttam. *Mondja, s közben oldalra dől, hogy a fenekéről lekapargasson egy kisebb fűcsomót.*
- No, szedjél csak bátran, bogaram, nem harapok! *Darálja le gyors egymásutánban a szavakat, melyek talán egybefüggően ki is hallatszanak ajkai közül. Vagy talán nem olyan egybefüggően, mint szeretné. Eztán gondolkodik egy kicsit, hogy megeméssze a lány mondatának második felét is és megfelelően reagálja le.*
- Ki akar kecskékkel hálni? *Zavarodik össze kicsinyét, mert tényleg nem érti, hogy mire céloz a lány. Neki kicsiny korában egy szalmával kitömött vászon medvéje volt - természetesen lopott - amivel aludt, s nem halott olyanról, hogy valakinek kecskéje legyen, mint játék. Vagy talán igazi kecske? Áh, az túlságosan szagos lenne alvó párnának.*
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.23 16:09:00
3634. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:39:51
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:39:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 93
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Aelala//
*Figyel a nő minden szavára, mert ugye természetéből adódóan minden érdekli, amit eddig nem tudott és ha magyarázatot is kap mellé, az különösen fontos. Bólogat a szavakra és ő is hozzá teszi a magáét.*
- Milyen igaz. *Mosolyodik el.* Milyen együgyű is vagyok. Még szép, hogy nem csak a hegynyi kincs vakítja el azokat a dalnokokat. *Kezdi már valóban kapiskálni a dolgot, s így több értelme van a nő történetének.* Természetesen egyet értek. A megtiszteltetés értékesebb minden kincsnél.
*Mondja helyeselve, s közben halványan bólogat is. Majd mikor a nő a saját gnóm példáját is előhozza, akkor sem sértődik meg. Nincs miért megsértődnie, hiszen Gyssa valóban feltaláló és mint olyan bizonyára előbbre tartaná a feltalálók legfelsőbb hatalmának az elismerését, mint egy ember gyermekét. Viszont az, hogy nem jelent halálos veszélyt a gnóm tudósok mestere elé járulni már nem hangzik neki igaznak, de ezt a nő honnan is tudná.*
- Hehe, hehe. Valóban. *Mondja, mert nem akar vitát. Sosem járult még nagyobb mester elé az apjánál, de persze az apák sokszor elfogultak a kis gyermekükkel szemben.
A tarsolyos viccen felkacag. Tetszenek neki az ilyen szóviccek és nem tartja úgy, hogy a nő hülyének nézné ezért. Ahogy a hölgy szóba hozza a szárazságot, kicsit a Tűzgyújtó is úgy érzi, hogy porzik a torka. Helyeslően bólint.*
- Rendben van, vezessen Aelala. *Mosolyodik el. Habár a gnóm a fogadóból jött, ezáltal tudja hol van a hely, inkább a nőre bízza most a vezetést, hátha nem is a Pegazusba akar menni. Ki tudja hány kocsma van ebben az átkozott városban.*
//Aelala//
*Figyel a nő minden szavára, mert ugye természetéből adódóan minden érdekli, amit eddig nem tudott és ha magyarázatot is kap mellé, az különösen fontos. Bólogat a szavakra és ő is hozzá teszi a magáét.*
- Milyen igaz. *Mosolyodik el.* Milyen együgyű is vagyok. Még szép, hogy nem csak a hegynyi kincs vakítja el azokat a dalnokokat. *Kezdi már valóban kapiskálni a dolgot, s így több értelme van a nő történetének.* Természetesen egyet értek. A megtiszteltetés értékesebb minden kincsnél.
*Mondja helyeselve, s közben halványan bólogat is. Majd mikor a nő a saját gnóm példáját is előhozza, akkor sem sértődik meg. Nincs miért megsértődnie, hiszen Gyssa valóban feltaláló és mint olyan bizonyára előbbre tartaná a feltalálók legfelsőbb hatalmának az elismerését, mint egy ember gyermekét. Viszont az, hogy nem jelent halálos veszélyt a gnóm tudósok mestere elé járulni már nem hangzik neki igaznak, de ezt a nő honnan is tudná.*
- Hehe, hehe. Valóban. *Mondja, mert nem akar vitát. Sosem járult még nagyobb mester elé az apjánál, de persze az apák sokszor elfogultak a kis gyermekükkel szemben.
A tarsolyos viccen felkacag. Tetszenek neki az ilyen szóviccek és nem tartja úgy, hogy a nő hülyének nézné ezért. Ahogy a hölgy szóba hozza a szárazságot, kicsit a Tűzgyújtó is úgy érzi, hogy porzik a torka. Helyeslően bólint.*
- Rendben van, vezessen Aelala. *Mosolyodik el. Habár a gnóm a fogadóból jött, ezáltal tudja hol van a hely, inkább a nőre bízza most a vezetést, hátha nem is a Pegazusba akar menni. Ki tudja hány kocsma van ebben az átkozott városban.*
3633. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:34:54
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:34:54
ÚJ
![>Dongnor Alonuard [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/1608_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 191
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
*A nő most téved. A hely nevét meghallva Alon a szolgálójára néz aki bólint majd közli.*
-Ismerem.
*Egy jó szolgáló a gazdája helyett is bemocskolja a kezét. Cotard pedig az előző gazdáját is oly hűen segítette mint Alon-t. Úgyhogy nem kell félteni.*
-Rendben. akkor ha eljön a nap akkor előtte üzenek és ha kell kocsit is küldetek.
*Majd elbúcsúznak. Alon már előre tervezgeti az estet. Úgy gondolja, hogy az akkor hordott ruháján arany díszítést szeretne. Ahogy tovább haladna furcsa zene üti meg a fülüket. Alon elindul az irányába Cotard pedig követi. Látja, hogy ismét egy táncoslány. Ő is tetszik neki. Miután a műsorát befejezte őhozzá is odalép.*
-Nagyon különleges előadást láthattunk kisasszony. A nevem Dongnor Alonuard. Ez miféle zene volt ha szabad megkérdeznem?
*A nő most téved. A hely nevét meghallva Alon a szolgálójára néz aki bólint majd közli.*
-Ismerem.
*Egy jó szolgáló a gazdája helyett is bemocskolja a kezét. Cotard pedig az előző gazdáját is oly hűen segítette mint Alon-t. Úgyhogy nem kell félteni.*
-Rendben. akkor ha eljön a nap akkor előtte üzenek és ha kell kocsit is küldetek.
*Majd elbúcsúznak. Alon már előre tervezgeti az estet. Úgy gondolja, hogy az akkor hordott ruháján arany díszítést szeretne. Ahogy tovább haladna furcsa zene üti meg a fülüket. Alon elindul az irányába Cotard pedig követi. Látja, hogy ismét egy táncoslány. Ő is tetszik neki. Miután a műsorát befejezte őhozzá is odalép.*
-Nagyon különleges előadást láthattunk kisasszony. A nevem Dongnor Alonuard. Ez miféle zene volt ha szabad megkérdeznem?
3632. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:21:22
Üzenet elküldve: 2015-07-23 15:21:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr//
*A Szegénynegyed sikátorai után a piactér tágas, fedetlen tere arra kényszeríti az éppen kilépő, kopott rongyokba öltözött lánykát, hogy elfintorítsa orrát, összehúzza szemét, lehajtsa fejét és orra alatt szúrós szavakat motyogva folytassa útját. ~Bah, emberek... minek nyüzsögnek ezek itt, mint a hangyák, nincs jobb dolguk? Persze, cicomás úrifiúk meg a páváskodó asszonyaik, naná, hogy egyik se tudna megkopasztani egy csirkét, inkább nézegetik itt az ékszereket...~ megrázza a fejét és hegyeset köp az arcába hulló gubancos hajzuhatag alól, megcélozva, de elvétve egy közelben elszórt falatok után kutató galambot. Bár utálja a forgatagot, mégis beóvakodik a pultok, bódék, földre terített szőnyegek és mulatozók labirintusában, hátha van ott olyan, aki gyógyfüveket árul. ~Akkor legalább megúsznék egy túrát az erdőbe... fenének van kedve a sárban csúszkálni ilyen időben~ Útja során többen nekimennek, tipikusan olyanok, akik nem néznek a lábuk elé, na ezeket Paru sárszínű szemének villanásával és pár elsziszegett rosszkívánsággal honorálja. Már nagyon unja, hogy céltalanul mászkál, ilyen meleg és fényes helyen, ráadásul minden olyan undorítóan vidám... Egy ritkásabb területre érve a tér szélén lezuttyan a földre, egy fa alá, viszonylag közel egy bódultan ücsörgő vörös hajú lányhoz*
- Nincs egy valamire való füvesember ebben az egész átokverte városban, vagy csak mind elment kecskékkel hálni?! *fakad ki félhangosan, egy asszony rá is mered a tömegből amolyan "ilyen szavak egy ilyen fiatal lány szájából?!" nézéssel, Paru vet is rá egy undok fintort*
A hozzászólás írója (Mocsárszemű Paru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.23 15:24:04
//Khyr//
*A Szegénynegyed sikátorai után a piactér tágas, fedetlen tere arra kényszeríti az éppen kilépő, kopott rongyokba öltözött lánykát, hogy elfintorítsa orrát, összehúzza szemét, lehajtsa fejét és orra alatt szúrós szavakat motyogva folytassa útját. ~Bah, emberek... minek nyüzsögnek ezek itt, mint a hangyák, nincs jobb dolguk? Persze, cicomás úrifiúk meg a páváskodó asszonyaik, naná, hogy egyik se tudna megkopasztani egy csirkét, inkább nézegetik itt az ékszereket...~ megrázza a fejét és hegyeset köp az arcába hulló gubancos hajzuhatag alól, megcélozva, de elvétve egy közelben elszórt falatok után kutató galambot. Bár utálja a forgatagot, mégis beóvakodik a pultok, bódék, földre terített szőnyegek és mulatozók labirintusában, hátha van ott olyan, aki gyógyfüveket árul. ~Akkor legalább megúsznék egy túrát az erdőbe... fenének van kedve a sárban csúszkálni ilyen időben~ Útja során többen nekimennek, tipikusan olyanok, akik nem néznek a lábuk elé, na ezeket Paru sárszínű szemének villanásával és pár elsziszegett rosszkívánsággal honorálja. Már nagyon unja, hogy céltalanul mászkál, ilyen meleg és fényes helyen, ráadásul minden olyan undorítóan vidám... Egy ritkásabb területre érve a tér szélén lezuttyan a földre, egy fa alá, viszonylag közel egy bódultan ücsörgő vörös hajú lányhoz*
- Nincs egy valamire való füvesember ebben az egész átokverte városban, vagy csak mind elment kecskékkel hálni?! *fakad ki félhangosan, egy asszony rá is mered a tömegből amolyan "ilyen szavak egy ilyen fiatal lány szájából?!" nézéssel, Paru vet is rá egy undok fintort*
A hozzászólás írója (Mocsárszemű Paru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.23 15:24:04
3631. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 14:38:08
Üzenet elküldve: 2015-07-23 14:38:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás//
*Minden társasága úgy elszelelt, mintha kergetnék őket. Nem mintha eddig annyira szórakoztatóak lettek volna mind. Khyr ásít egyet és ismét a hajához nyúl, hogy rendezgesse azt, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve összefonja a vörös tincseket, egy vastag kötél fonattá. Arca körül elrendezi a lazán lehulló szálak tömkelegét, majd szép lassan feláll a ládájáról. Kiveszi legyezőjét öve alól és hanyagul ledobja azt a fára. Nem lesz rá szüksége, valószínűleg sohasem. Nem szeret egy műsort kétszer előadni. Az olyan amatőr lenne részéről.
Igazán még meg sem nézhette magának a piacot, amit azért sajnál egy ilyen nagyszabású ünnepség alatt. A magasba emeli tekintetét, ahol hamarosan megjelenik milliárd, ragyogó fényű csillag. Mindég elbambul, amikor az éjjeli eget pásztázza, arra gondolva, hogy mi minden lehet odafönn, amiről nem tudhat. Most viszont még túl fényes az égbolt, ahhoz, hogy magával ragadja.
Leereszti állát és elindul a standok között. Lavírozik a szebbnél szebb portékák között, melyek nagyrészt csak kacat a számára. Méreg drága pálinka, díszes üvegben, ugyan, jobb italt mérnek a Rumosban, s még olcsóbb is, nem kell neki ahhoz cicoma, hogy élvezhesse a finom ízeket. Pár perc után megérez valamit, ami kedves a szívének. Az étel illata az ami magával vonzza. Rizs és valamiféle tengeri étel. Közelebb megy a standhoz, ahol nagy elánnal készítik a finom falatokat.
Egy pár pillanatig csak csillogó szemekkel tekint bele a rák és rizs elegye közé. Mennyi ideje is nélkülözte a rákot? Nem tudná megmondani. A vándorútja hosszú volt és meglehetősen diétás. Kígyó diétás, amit ugye nagyon szeret, de van amit a siklóknál is jobban. A lehető legközelebb lép, s a tűz felett, mintha szirének dala csábítaná, gőzölgő illatok gyűrűznek nyaka körül és magával ragadják. Elmosolyodik. Felnéz az árusra és üdvözlése után a rizses rákra mutat.*
- Abból kérek egy szerényebb adagot és mellé toljon oda abból az osztrigából. *Mondja, csillogó fekete szemekkel.* S a cápaleves is felkeltette az érdeklődésem, legyen abból is egy kevés. *Mosolyodik el ismét. Ha jól számolja ez már 27 arany, amely egyenesen a kofa (Mesélő (Ara)) kezébe vándorol.
Eztán egy tányérnyi étellel és egy tálkányi levessel vándorol arrébb, hogy elfogyassza, ami neki jár. Ahogy a levest kiissza a táljából, kicsit megizzad a homloka. Meleg van és ilyenkor a meleg leves kétszer forróbb. Az íze viszont mindenért kárpótol. Leteszi a tálkát és a második fogás felé hajol. Ahogy a rák húsa eléri a nyelvét és szétomlik a szájpadlásán, hirtelen megtelik a szája nyállal, s elönti ama nosztalgia, azon emlékek sokasága melyről már azt hitte sosem fog eszébe ötleni. Az ízek és illatok időkapszulaként zárják magukba a régi idők eseményeit, érzéseit. Amint befejezi az ételét egymásra teszi a tányérokat és elgondolkozik. Pihen egy kicsit a jó lakoma után.
Lelki szemei előtt felvillannak egyes jelenetek az életéből, melyekre mosolyogva emlékszik vissza. Bár, ahogy ezen elemek elhalványulnak, előtörnek a rossz emlékek is, amitől nem fog megszabadulni, ahogy látszik. Meglehet haláláig elkísérik, s acélkarmaikkla, melyek el nem rozsdálnak, marják a szívét. Lelohad a mosolya. Érzi a könnyek csípős jelenlétét a szeménél. Ekkor jön el a pillanat, hogy feláll és vissza viszi a tányérjait, a kofához. Megköszöni az ételt, majd arrébb áll.
Az italokat vizslatja másodszorra. Szhylla szúr szemet néki, mint mikor az égett arcú férfivel volt. ~Ám legyen, máshogy úgy sem fog sikerülni a jókedved előcsalása.~ Odaáll a férfi elé, aki vigyorogva kínálja párlatait. Kedvetlenül köszön, majd a rumra bök és le is csengeti érte a 8 aranyat, amit az árus (Mesélő (Ara)) meg érdemel. Szépen lassan hajtja le a rumot, megforgatva azt a szájában. Ízlelgeti és élvezi, majd amint elfogyott a kupica leteszi a poharát és megismétli az ital kérést. Egyre gyorsabban fogyasztja el a felkínált kortyokat. Összesen négyszer kéri az inni valót, mely 32 aranyába kerül, amit utólag már csak hanyagul pöccint a hapsi (Mesélő (Ara)) tenyerébe. Kicsit szédelegve megy oda a következő emberhez, sört szándékozik inni. Igaz, hogy kicsit összekeverte a sorrendet, de nem törődik vele. Legyen ez a holnapi Khyr baja, kinek feje és gyomra szét fog menni a bevitt ital mennyiségtől. Megáll a sörös előtt és elmutogatja, hogy a rizssörből kér egy korsót. Meg is adja azt ami a fickónak (Mesélő (Ara)) jár. Méghozzá 10 arany fejében. Elveszi a korsót és elfoglalja a helyét egy hordón. Belekortyol a lőrébe, aminek az ízét már nem igen érzi, de nem bánja. Lecsúszik a torkán a sok finomság. Mosolyogva néz a kofára, majd lecsapja elé a korsót. Kacsint egyet és leugrik a hordóról. Nem érkezik túl szépen, de nem is esik el.
Végig tántorog a sorok között, néha neki megy, egy-egy embernek, de ki bánja?
A piactól nem messze talál magának egy hűvös, füves részt, melyen egy szép magas fa nyújtózik az egekig. Le is helyezi a testét - azt a düledező testet - a tövéhez. Lábait felhúzza, karjait ráhelyezi. Szemeit ezután lassan lehunyja. Szemhéjai, puha melegséggel ölelik körbe száraz szemgolyóját. Tyrire gondol, még mindég…*
//Vásárlás//
*Minden társasága úgy elszelelt, mintha kergetnék őket. Nem mintha eddig annyira szórakoztatóak lettek volna mind. Khyr ásít egyet és ismét a hajához nyúl, hogy rendezgesse azt, majd egy hirtelen ötlettől vezérelve összefonja a vörös tincseket, egy vastag kötél fonattá. Arca körül elrendezi a lazán lehulló szálak tömkelegét, majd szép lassan feláll a ládájáról. Kiveszi legyezőjét öve alól és hanyagul ledobja azt a fára. Nem lesz rá szüksége, valószínűleg sohasem. Nem szeret egy műsort kétszer előadni. Az olyan amatőr lenne részéről.
Igazán még meg sem nézhette magának a piacot, amit azért sajnál egy ilyen nagyszabású ünnepség alatt. A magasba emeli tekintetét, ahol hamarosan megjelenik milliárd, ragyogó fényű csillag. Mindég elbambul, amikor az éjjeli eget pásztázza, arra gondolva, hogy mi minden lehet odafönn, amiről nem tudhat. Most viszont még túl fényes az égbolt, ahhoz, hogy magával ragadja.
Leereszti állát és elindul a standok között. Lavírozik a szebbnél szebb portékák között, melyek nagyrészt csak kacat a számára. Méreg drága pálinka, díszes üvegben, ugyan, jobb italt mérnek a Rumosban, s még olcsóbb is, nem kell neki ahhoz cicoma, hogy élvezhesse a finom ízeket. Pár perc után megérez valamit, ami kedves a szívének. Az étel illata az ami magával vonzza. Rizs és valamiféle tengeri étel. Közelebb megy a standhoz, ahol nagy elánnal készítik a finom falatokat.
Egy pár pillanatig csak csillogó szemekkel tekint bele a rák és rizs elegye közé. Mennyi ideje is nélkülözte a rákot? Nem tudná megmondani. A vándorútja hosszú volt és meglehetősen diétás. Kígyó diétás, amit ugye nagyon szeret, de van amit a siklóknál is jobban. A lehető legközelebb lép, s a tűz felett, mintha szirének dala csábítaná, gőzölgő illatok gyűrűznek nyaka körül és magával ragadják. Elmosolyodik. Felnéz az árusra és üdvözlése után a rizses rákra mutat.*
- Abból kérek egy szerényebb adagot és mellé toljon oda abból az osztrigából. *Mondja, csillogó fekete szemekkel.* S a cápaleves is felkeltette az érdeklődésem, legyen abból is egy kevés. *Mosolyodik el ismét. Ha jól számolja ez már 27 arany, amely egyenesen a kofa (Mesélő (Ara)) kezébe vándorol.
Eztán egy tányérnyi étellel és egy tálkányi levessel vándorol arrébb, hogy elfogyassza, ami neki jár. Ahogy a levest kiissza a táljából, kicsit megizzad a homloka. Meleg van és ilyenkor a meleg leves kétszer forróbb. Az íze viszont mindenért kárpótol. Leteszi a tálkát és a második fogás felé hajol. Ahogy a rák húsa eléri a nyelvét és szétomlik a szájpadlásán, hirtelen megtelik a szája nyállal, s elönti ama nosztalgia, azon emlékek sokasága melyről már azt hitte sosem fog eszébe ötleni. Az ízek és illatok időkapszulaként zárják magukba a régi idők eseményeit, érzéseit. Amint befejezi az ételét egymásra teszi a tányérokat és elgondolkozik. Pihen egy kicsit a jó lakoma után.Lelki szemei előtt felvillannak egyes jelenetek az életéből, melyekre mosolyogva emlékszik vissza. Bár, ahogy ezen elemek elhalványulnak, előtörnek a rossz emlékek is, amitől nem fog megszabadulni, ahogy látszik. Meglehet haláláig elkísérik, s acélkarmaikkla, melyek el nem rozsdálnak, marják a szívét. Lelohad a mosolya. Érzi a könnyek csípős jelenlétét a szeménél. Ekkor jön el a pillanat, hogy feláll és vissza viszi a tányérjait, a kofához. Megköszöni az ételt, majd arrébb áll.
Az italokat vizslatja másodszorra. Szhylla szúr szemet néki, mint mikor az égett arcú férfivel volt. ~Ám legyen, máshogy úgy sem fog sikerülni a jókedved előcsalása.~ Odaáll a férfi elé, aki vigyorogva kínálja párlatait. Kedvetlenül köszön, majd a rumra bök és le is csengeti érte a 8 aranyat, amit az árus (Mesélő (Ara)) meg érdemel.
Szépen lassan hajtja le a rumot, megforgatva azt a szájában. Ízlelgeti és élvezi, majd amint elfogyott a kupica leteszi a poharát és megismétli az ital kérést. Egyre gyorsabban fogyasztja el a felkínált kortyokat. Összesen négyszer kéri az inni valót, mely 32 aranyába kerül, amit utólag már csak hanyagul pöccint a hapsi (Mesélő (Ara)) tenyerébe. Kicsit szédelegve megy oda a következő emberhez, sört szándékozik inni. Igaz, hogy kicsit összekeverte a sorrendet, de nem törődik vele. Legyen ez a holnapi Khyr baja, kinek feje és gyomra szét fog menni a bevitt ital mennyiségtől. Megáll a sörös előtt és elmutogatja, hogy a rizssörből kér egy korsót. Meg is adja azt ami a fickónak (Mesélő (Ara)) jár. Méghozzá 10 arany fejében. Elveszi a korsót és elfoglalja a helyét egy hordón. Belekortyol a lőrébe, aminek az ízét már nem igen érzi, de nem bánja. Lecsúszik a torkán a sok finomság. Mosolyogva néz a kofára, majd lecsapja elé a korsót. Kacsint egyet és leugrik a hordóról. Nem érkezik túl szépen, de nem is esik el.Végig tántorog a sorok között, néha neki megy, egy-egy embernek, de ki bánja?
A piactól nem messze talál magának egy hűvös, füves részt, melyen egy szép magas fa nyújtózik az egekig. Le is helyezi a testét - azt a düledező testet - a tövéhez. Lábait felhúzza, karjait ráhelyezi. Szemeit ezután lassan lehunyja. Szemhéjai, puha melegséggel ölelik körbe száraz szemgolyóját. Tyrire gondol, még mindég…*
3630. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 14:21:00
Üzenet elküldve: 2015-07-23 14:21:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Seyana//
*Zöld lélektükrei egy vérig sértett nőszemély kegyetlenségével villannak meg, és már fonja is újra össze karjait mellkasa előtt, hogy dobbantson egyet.*
- Nem vagyok tolvaj, kikérem magamnak! Először meghal a tulaj, utána véletlenül más tulajdonába kerül, nevezetesen az enyémbe. Teljesen más tészta a kettő, még csak véletlenül sem összehasonlítható!
*Hangja elmélyül, mint általában, mikor gyilkolni készül, vagy ha elemi düh emészti lelkét. A mélységi szuka egyenesen sértegeti itt a piactér legkellősebb közepén, hát ki látott még ilyet! No, persze, megtanulta ő kezelni érzelmeinek mutogatását, így az egész kirohanás nem tart tovább, mint néhány levegővétel, majd zöldjei már térnek is vissza nyugodt, gyilkos természetű állapotukba. Shea beletúr a hosszú, fekete hajzuhatagba és kissé összekuszálja rendezett tincseit, majd derekára vágja kezeit*
- Nah!
*Szája széle megvetően rándul meg, és megcsóválja fejét.*
- Én ugyan nem akarok rád hasonlítani, szurkos. Te akarsz annyira _nem_ hasonlítani rám, vagy hasonszőrű nőstényekre, de tudod, minden nem akarásnak sírás lesz a vége.
*Kacsint egyet, majd körbepillant a forgatagon és egy fulladt sóhajjal nyugtázza, hogy kezdi nem jól érezni magát ennyi ember és idegen lény között.*
- Nem lenne kedved valami árnyékosabb helyhez? A fogadóhoz, példának okáért?
*Javasolja végül, amolyan békejobbként, hiszen nem feltételezi, hogy a mélységi akár csak egy negyed fokkal is jobban élvezné az elviselhetetlen napfényt, hőséget és egyéb felszíni nyavalyákat.*
//Seyana//
*Zöld lélektükrei egy vérig sértett nőszemély kegyetlenségével villannak meg, és már fonja is újra össze karjait mellkasa előtt, hogy dobbantson egyet.*
- Nem vagyok tolvaj, kikérem magamnak! Először meghal a tulaj, utána véletlenül más tulajdonába kerül, nevezetesen az enyémbe. Teljesen más tészta a kettő, még csak véletlenül sem összehasonlítható!
*Hangja elmélyül, mint általában, mikor gyilkolni készül, vagy ha elemi düh emészti lelkét. A mélységi szuka egyenesen sértegeti itt a piactér legkellősebb közepén, hát ki látott még ilyet! No, persze, megtanulta ő kezelni érzelmeinek mutogatását, így az egész kirohanás nem tart tovább, mint néhány levegővétel, majd zöldjei már térnek is vissza nyugodt, gyilkos természetű állapotukba. Shea beletúr a hosszú, fekete hajzuhatagba és kissé összekuszálja rendezett tincseit, majd derekára vágja kezeit*
- Nah!
*Szája széle megvetően rándul meg, és megcsóválja fejét.*
- Én ugyan nem akarok rád hasonlítani, szurkos. Te akarsz annyira _nem_ hasonlítani rám, vagy hasonszőrű nőstényekre, de tudod, minden nem akarásnak sírás lesz a vége.
*Kacsint egyet, majd körbepillant a forgatagon és egy fulladt sóhajjal nyugtázza, hogy kezdi nem jól érezni magát ennyi ember és idegen lény között.*
- Nem lenne kedved valami árnyékosabb helyhez? A fogadóhoz, példának okáért?
*Javasolja végül, amolyan békejobbként, hiszen nem feltételezi, hogy a mélységi akár csak egy negyed fokkal is jobban élvezné az elviselhetetlen napfényt, hőséget és egyéb felszíni nyavalyákat.*
3629. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 13:09:02
Üzenet elküldve: 2015-07-23 13:09:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Nyári forgatag //
// Zoranyde Aleandar //
- Melletted maradok, ameddig csak szeretnéd. Nem hagylak magadra még egyszer. Tudom, hogy hibát követtem el, amikor úgy eltűntem, de muszáj volt elmennem. Remélem, megérted.
* Válaszol a nősténynek, majd kedvesen rámosolyog. *
- Oda mehetünk most, ahova csak szeretnél. Ez a te napod lesz, és én veled tartok. követem minden lépésed, és meghallgatom amit mondani szeretnél. Mindent megteszek érted.
* Folytatja mondandóját, miközben kezeit széttárja, hogy jelezze Zorának feltétel nélküli együttműködését. *
// Zoranyde Aleandar //
- Melletted maradok, ameddig csak szeretnéd. Nem hagylak magadra még egyszer. Tudom, hogy hibát követtem el, amikor úgy eltűntem, de muszáj volt elmennem. Remélem, megérted.
* Válaszol a nősténynek, majd kedvesen rámosolyog. *
- Oda mehetünk most, ahova csak szeretnél. Ez a te napod lesz, és én veled tartok. követem minden lépésed, és meghallgatom amit mondani szeretnél. Mindent megteszek érted.
* Folytatja mondandóját, miközben kezeit széttárja, hogy jelezze Zorának feltétel nélküli együttműködését. *
3628. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 11:39:33
Üzenet elküldve: 2015-07-23 11:39:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Vohmor Tumunn//
*Gildra látja, hogy az ismeretlen gnóm végül is beleegyezik abba, hogy segítséget nyújtson neki. Tényleg nem szeret mások terhére lenni, de akkor is szüksége van az irataira! A másik gnóm eltűnik a vásárlók és kereskedők forgatagában, és Gildra is elindul körbenézni. Percekig kutakodik, néhol térdre ereszkedve keresgél, de nem leli a lapot. Tudja, hogy idiótán fest az amúgy is kisebb termetével a földön kúszva, de most valahogy nem érdekli különösebben.
Már épp feladná a keresgélést, amikor a gnóm feltűnik a piaci nép sokaságában. Feláll és megörül amikor meglátja a kezében szorongatott papírlapot. A piaci forgatagtól egy kicsit távolabb lépdelnek, és megállnak. Gildra hirtelenjében kikapja a papírt az ismeretlen kezéből és a többi közé rendezgeti. Aztán veszi csak észre, hogy kissé illetlen volt. Megint.*
- Köszönöm! Nagyon, nagyon, de nagyon köszönöm! Nagyon nem lett volna kedvem újra kijegyzetelni mindent ami ezen a lapon van. Tudod, sokat jelentenek nekem ezek az irományok. Én gyakorlatilag csak a tudománynak és kutatásnak élek, és bár vannak, akik szerint ez...
*Leesik neki, hogy megint sokat beszél feleslegesen és a másik gnóm kérdését is figyelmen kívül hagyta, ezért hát úgy dönt, megerőlteti magát és ezúttal illedelmesebb lesz.*
- Bocsánat, még be sem mutatkoztam. A nevem Gildra Gulliarmo, főként természettudománnyal és ismeretlen lények kutatásával foglalkozom. A könyvtárba tartottam amikor véletlenül beléd rontottam. Véletlenül otthagytam az egyik könyvem. Egyébként kihez van szerencsém?
*Nem sok kedves emberrel találkozott eddig Artheniorban, talán csak kiállhatatlan és idegesítő személyisége miatt. Most örül, hogy végre van valaki, aki hajlandó neki segíteni és szóba elegyedni vele és nem küldi el őt melegebb éghajlatra. Egyelőre.*
A hozzászólás írója (Gildra Gulliarmo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.23 11:43:37
*Gildra látja, hogy az ismeretlen gnóm végül is beleegyezik abba, hogy segítséget nyújtson neki. Tényleg nem szeret mások terhére lenni, de akkor is szüksége van az irataira! A másik gnóm eltűnik a vásárlók és kereskedők forgatagában, és Gildra is elindul körbenézni. Percekig kutakodik, néhol térdre ereszkedve keresgél, de nem leli a lapot. Tudja, hogy idiótán fest az amúgy is kisebb termetével a földön kúszva, de most valahogy nem érdekli különösebben.
Már épp feladná a keresgélést, amikor a gnóm feltűnik a piaci nép sokaságában. Feláll és megörül amikor meglátja a kezében szorongatott papírlapot. A piaci forgatagtól egy kicsit távolabb lépdelnek, és megállnak. Gildra hirtelenjében kikapja a papírt az ismeretlen kezéből és a többi közé rendezgeti. Aztán veszi csak észre, hogy kissé illetlen volt. Megint.*
- Köszönöm! Nagyon, nagyon, de nagyon köszönöm! Nagyon nem lett volna kedvem újra kijegyzetelni mindent ami ezen a lapon van. Tudod, sokat jelentenek nekem ezek az irományok. Én gyakorlatilag csak a tudománynak és kutatásnak élek, és bár vannak, akik szerint ez...
*Leesik neki, hogy megint sokat beszél feleslegesen és a másik gnóm kérdését is figyelmen kívül hagyta, ezért hát úgy dönt, megerőlteti magát és ezúttal illedelmesebb lesz.*
- Bocsánat, még be sem mutatkoztam. A nevem Gildra Gulliarmo, főként természettudománnyal és ismeretlen lények kutatásával foglalkozom. A könyvtárba tartottam amikor véletlenül beléd rontottam. Véletlenül otthagytam az egyik könyvem. Egyébként kihez van szerencsém?
*Nem sok kedves emberrel találkozott eddig Artheniorban, talán csak kiállhatatlan és idegesítő személyisége miatt. Most örül, hogy végre van valaki, aki hajlandó neki segíteni és szóba elegyedni vele és nem küldi el őt melegebb éghajlatra. Egyelőre.*
A hozzászólás írója (Gildra Gulliarmo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.23 11:43:37
3627. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 09:10:14
Üzenet elküldve: 2015-07-23 09:10:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri//
-Nyugodj meg csinos füleid vannak.
*Mosolyog a lányra.*
-Tudod, kilestem mert ilyen galád vagyok.
*Tetéz rá a dologra, de látja, hogy a kis félvért nem bántja a dolog, így csak játékosan visszalök picit.*
-Komolyan, mint két kisgyerek.
*Kacagja ki magukat, gondolva arra, hogy a cukor lóg ki a szájukból, miközben nevetve lökdösődnek.*
-Na, gyere, segíts keresni valami jót. A te ízlésedben jobban bízok.
*Vidáman indul el a kovács felé, közben egyesével eszi meg a magokat. Régen volt már ilyen vásárban, úgy igazán soha. És ennyire közel se állt hozzá még senki, mióta eljött otthonról. Egyedül talán Isuriiban bízik ennyire, de ő mint mester másképp viszonyul hozzá.*
//Vásárlás//
*Az alkalmi párocska tehát eljut a kovácsolt köpenytűzők, és egyebek birodalmába, és bár lehet, hogy délen ez a divat Taitos egy-egy urat kivéve nem látott még ilyeneket, bár a lényegét kapizsgálja a dolognak, a díszítésen túl is.*
-Üdvözletem!
*Mondja, és elkezd szemlélődni. Nézi, hogy milyen díszek sorakoznak a mesterembernél, de most, mivel Manuri az ötletgazda ráhagyja a beszéd dolgát.*
-Szerinted?
*Kérdezi meg őt is, hogy mit gondol melyik a legjobb, miközben szemét az ezüst színű darabokon járatja.*
//Manuri//
-Nyugodj meg csinos füleid vannak.
*Mosolyog a lányra.*
-Tudod, kilestem mert ilyen galád vagyok.
*Tetéz rá a dologra, de látja, hogy a kis félvért nem bántja a dolog, így csak játékosan visszalök picit.*
-Komolyan, mint két kisgyerek.
*Kacagja ki magukat, gondolva arra, hogy a cukor lóg ki a szájukból, miközben nevetve lökdösődnek.*
-Na, gyere, segíts keresni valami jót. A te ízlésedben jobban bízok.
*Vidáman indul el a kovács felé, közben egyesével eszi meg a magokat. Régen volt már ilyen vásárban, úgy igazán soha. És ennyire közel se állt hozzá még senki, mióta eljött otthonról. Egyedül talán Isuriiban bízik ennyire, de ő mint mester másképp viszonyul hozzá.*
//Vásárlás//
*Az alkalmi párocska tehát eljut a kovácsolt köpenytűzők, és egyebek birodalmába, és bár lehet, hogy délen ez a divat Taitos egy-egy urat kivéve nem látott még ilyeneket, bár a lényegét kapizsgálja a dolognak, a díszítésen túl is.*
-Üdvözletem!
*Mondja, és elkezd szemlélődni. Nézi, hogy milyen díszek sorakoznak a mesterembernél, de most, mivel Manuri az ötletgazda ráhagyja a beszéd dolgát.*
-Szerinted?
*Kérdezi meg őt is, hogy mit gondol melyik a legjobb, miközben szemét az ezüst színű darabokon járatja.*
3626. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-23 00:40:43
Üzenet elküldve: 2015-07-23 00:40:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
*Ki lépve a piactérre a fémes illat után a kint készített ételek illata csapja meg orrát a gnóm lánynak, ami kevésbé hozza lázba, főleg mert nem rég ebédelt a fogadóban és ezért nem éhes, a műhelyi illat számára jobban tetszik.
Elindul az értékeit fogva a piacon, hogy körbenézzen lát e valahol valamilyen állás lehetőséget, mert sok pénzre lesz szüksége és bármilyen alkalmi munka jól jön, sőt több alkalmi lenne a legjobb, mert akkor az nem olyan monoton és unalmas. A gondolatára helyeslően bólint is, hát nem hiába briliáns elméjén még néha saját maga is meglepődik. Nem tart soká és észrevesz egy hirdető táblát, ahol el kezdi olvasni a lehetőségeket, van jó pár alja munka meg természetesen pár kedvezőbb is, az egyik egy kelmeárus, aki pár napra keres kisegítőt aki segít neki árulni drága anyagait. ~Ez jól hangzik és a véremben van a kofáskodás.~ Szemével megkeresi a leírás alapján hol találja ezt a standot és elindul oda, ahol egy nyurga öregember áll és kínálja anyagjait. Illedelmesen üdvözli és ajánlkozik fel a munkára, büszkén mesél a kereskedő múltjáról is és nagyon meggyőzően adja elő magát. Az öreget hamar leszedi a lábáról és az annyit kért csupán, hogy maradjon egy kicsit és mutassa meg tudását, ami ha megfelelő akkor holnap reggel jöhet kezdeni.
Beáll hát kofáskodni és az első érdeklődőnek már el is ad egy drága selymet, amit az öregnek fizetnek ki, aki elégedetten fordul Symához miután elmegy a vásárló, hogy fel van véve. A gnóm hálás érte és elköszön, hogy akkor holnap reggel találkoznak.*
~Ez már szinte túl könnyen ment, na de csak minden menjen ilyen könnyedén, mert az a jó.~
*Lassan nézelődve indul vissza a fogadó felé, valószínű nem örülnek neki, ha a fürdőházat használja átjárónak, így a szegénynegyeden át kell majd átkelnie, ami nem olyan biztató, bár túl sok mindent nem tudnak tőle ellopni, mert ami érték és több mint a semmi azt a szállásán hagyta.*
Elindul az értékeit fogva a piacon, hogy körbenézzen lát e valahol valamilyen állás lehetőséget, mert sok pénzre lesz szüksége és bármilyen alkalmi munka jól jön, sőt több alkalmi lenne a legjobb, mert akkor az nem olyan monoton és unalmas. A gondolatára helyeslően bólint is, hát nem hiába briliáns elméjén még néha saját maga is meglepődik. Nem tart soká és észrevesz egy hirdető táblát, ahol el kezdi olvasni a lehetőségeket, van jó pár alja munka meg természetesen pár kedvezőbb is, az egyik egy kelmeárus, aki pár napra keres kisegítőt aki segít neki árulni drága anyagait. ~Ez jól hangzik és a véremben van a kofáskodás.~ Szemével megkeresi a leírás alapján hol találja ezt a standot és elindul oda, ahol egy nyurga öregember áll és kínálja anyagjait. Illedelmesen üdvözli és ajánlkozik fel a munkára, büszkén mesél a kereskedő múltjáról is és nagyon meggyőzően adja elő magát. Az öreget hamar leszedi a lábáról és az annyit kért csupán, hogy maradjon egy kicsit és mutassa meg tudását, ami ha megfelelő akkor holnap reggel jöhet kezdeni.
Beáll hát kofáskodni és az első érdeklődőnek már el is ad egy drága selymet, amit az öregnek fizetnek ki, aki elégedetten fordul Symához miután elmegy a vásárló, hogy fel van véve. A gnóm hálás érte és elköszön, hogy akkor holnap reggel találkoznak.*
~Ez már szinte túl könnyen ment, na de csak minden menjen ilyen könnyedén, mert az a jó.~
*Lassan nézelődve indul vissza a fogadó felé, valószínű nem örülnek neki, ha a fürdőházat használja átjárónak, így a szegénynegyeden át kell majd átkelnie, ami nem olyan biztató, bár túl sok mindent nem tudnak tőle ellopni, mert ami érték és több mint a semmi azt a szállásán hagyta.*
3625. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-22 23:29:12
Üzenet elküldve: 2015-07-22 23:29:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Nem les, bár kicsit kezdi magát furcsán érezni a piactéren, tátott szájjal, csukott szemmel. Bizonytalanul veszi ajkai közé a gyümölcsöt és még mindig csukott szemekkel elkezdi majszolni. Kicsit fanyar neki, de azért nem olyan rossz, főleg mert az úrfi meg is simogatja. Ki is nyitja szemeit, hiszen túlélte!*
-Ah! Na persze! Ekkora füleim még nekem sincsenek!
*Duzzogva kap az almáért, majd rögtön megigazítja haját, hogy hegyesedő füleit egész biztosan elrejtse. Néha, ha nem figyel, még kikandikálnak a frizurája alól.*
-Tessék? Mi? Mi?! Te galád! Hát ezért kellett becsukjam a szemem?!
*Vágja oldalba játékosan a fiút, de inkább örül annak, hogy tetszik neki és végre nem kell semmi miatt szégyenkezzen. Bele is harap a lédús almába, olyan jóízűen csámcsog rajta, mint egy kis lovacska. Imádja!*
-Nem minden ember olyan, mint te.
*Mosolyog Taitosra két falat közt.*
-Igen, igen! Szerintem a kovács felé kéne menjünk, biztos kint van a forgatagon. Válogass kedvedre és megveszem neked amelyik a leginkább tetszik!
*Annyira nincs érzelmes hangulatban, inkább jókedvű szeretne maradni.*
//Taitos//
*Nem les, bár kicsit kezdi magát furcsán érezni a piactéren, tátott szájjal, csukott szemmel. Bizonytalanul veszi ajkai közé a gyümölcsöt és még mindig csukott szemekkel elkezdi majszolni. Kicsit fanyar neki, de azért nem olyan rossz, főleg mert az úrfi meg is simogatja. Ki is nyitja szemeit, hiszen túlélte!*
-Ah! Na persze! Ekkora füleim még nekem sincsenek!
*Duzzogva kap az almáért, majd rögtön megigazítja haját, hogy hegyesedő füleit egész biztosan elrejtse. Néha, ha nem figyel, még kikandikálnak a frizurája alól.*
-Tessék? Mi? Mi?! Te galád! Hát ezért kellett becsukjam a szemem?!
*Vágja oldalba játékosan a fiút, de inkább örül annak, hogy tetszik neki és végre nem kell semmi miatt szégyenkezzen. Bele is harap a lédús almába, olyan jóízűen csámcsog rajta, mint egy kis lovacska. Imádja!*
-Nem minden ember olyan, mint te.
*Mosolyog Taitosra két falat közt.*
-Igen, igen! Szerintem a kovács felé kéne menjünk, biztos kint van a forgatagon. Válogass kedvedre és megveszem neked amelyik a leginkább tetszik!
*Annyira nincs érzelmes hangulatban, inkább jókedvű szeretne maradni.*
3624. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:58:34
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:58:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri//
*Taitos fején átfut, miként is használhatná ki a helyzetet kedvesen, meg csúnyán is, de ezt most félreteszi. Fontosabb számára Manuri biztonsága, mint az, hogy egy jót játsszon.*
-Ne less!... Tessék.
*Mondja hát, és egy csipet maggal ügyeskedik. Aztán, ha Manuri már az egzotikus gyümölccsel ismerkedik gyengéden megcirógatja arcát, azért talán nem fejezik le, hisz úgysem a tér közepén vannak most már.*
-Nézd csak, a füled mögött volt.
*Lengeti vigyorogva az almát, és átnyújtja jogos tulajdonosának.*
-Meg kell jegyeznem ezek a ruhák kiemelik nőiességedet.
*Teszi még hozzá vidáman, hisz ennyit biztosan megtudott azalatt a pár pillanat alatt.
Aztán, ha már mindegyikük hasa tele van visszatér az almás játék előtti témára.*
-Azt mondd meg nekem, ki tudna bántani egy ilyen lányt? Vagy akár ki lehetne érdektelen?
*Fúrja szemét mélyen a feketékbe, és sajnálattal gondol az állítása elleni bizonyítékokra.*
-Én biztos nem.
*Motyogja maga elé, és átkarolja Manurit. Figyel persze a formaságokra, hogy ne legyen egy régi barátnál sokkal személyesebb.*
-Viszont most minden jó, és nem bánt semmi, úgyhogy volt szó valami köpenykellékről.
*Fejezi be az érzelgősködést, mely a férfiasság határait feszegető mennyiséget kezdi elérni, bár ha Manuri kivételesen most ilyen hangulatban van, hát nem rombolja le a hangulatot, csak csendben vár.*
//Manuri//
*Taitos fején átfut, miként is használhatná ki a helyzetet kedvesen, meg csúnyán is, de ezt most félreteszi. Fontosabb számára Manuri biztonsága, mint az, hogy egy jót játsszon.*
-Ne less!... Tessék.
*Mondja hát, és egy csipet maggal ügyeskedik. Aztán, ha Manuri már az egzotikus gyümölccsel ismerkedik gyengéden megcirógatja arcát, azért talán nem fejezik le, hisz úgysem a tér közepén vannak most már.*
-Nézd csak, a füled mögött volt.
*Lengeti vigyorogva az almát, és átnyújtja jogos tulajdonosának.*
-Meg kell jegyeznem ezek a ruhák kiemelik nőiességedet.
*Teszi még hozzá vidáman, hisz ennyit biztosan megtudott azalatt a pár pillanat alatt.
Aztán, ha már mindegyikük hasa tele van visszatér az almás játék előtti témára.*
-Azt mondd meg nekem, ki tudna bántani egy ilyen lányt? Vagy akár ki lehetne érdektelen?
*Fúrja szemét mélyen a feketékbe, és sajnálattal gondol az állítása elleni bizonyítékokra.*
-Én biztos nem.
*Motyogja maga elé, és átkarolja Manurit. Figyel persze a formaságokra, hogy ne legyen egy régi barátnál sokkal személyesebb.*
-Viszont most minden jó, és nem bánt semmi, úgyhogy volt szó valami köpenykellékről.
*Fejezi be az érzelgősködést, mely a férfiasság határait feszegető mennyiséget kezdi elérni, bár ha Manuri kivételesen most ilyen hangulatban van, hát nem rombolja le a hangulatot, csak csendben vár.*
3623. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:42:44
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:42:44
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
-Ugyan, jó voltál hozzám és kedves. Türelmes. Ezek megfizethetetlen dolgok. Bánhattál volna velem gonoszul, vagy lehettél volna érdektelen további sorsomat illetően.
*Simogatja meg a fiú karját, hogy így próbálja kicsit felvidítani, vagy eloszlatni esetleges bűntudatát. Ettől neki is bűntudata lesz, hiszen neki először a pénz volt a legnagyobb motivációja. Szánalmasan földhözragadt volt, csak most tud ilyesmire is figyelmet fordítani, hogy a létbizonytalanság nem leng gyilkos pallosként a nyaka felett.*
-Egye fene! De akkor abból a bigyóból kérek először, ne is lássam!
*Becsukja szemét és kinyitja picit száját. NA nem tátja ki annyira, hogy egy sült galamb is beleférjen, épp csak egy picit nyílnak el ajkai, hogy egy apró falatot helyezhessen bele a másik. Megbízik benne, biztos nem csapja be.
Aztán majd küzd tovább az almáért, hogy legyen mivel elfeledni a különös gyümölcs különös ízét. Már előre fél mi fogja fogadni.*
//Taitos//
-Ugyan, jó voltál hozzám és kedves. Türelmes. Ezek megfizethetetlen dolgok. Bánhattál volna velem gonoszul, vagy lehettél volna érdektelen további sorsomat illetően.
*Simogatja meg a fiú karját, hogy így próbálja kicsit felvidítani, vagy eloszlatni esetleges bűntudatát. Ettől neki is bűntudata lesz, hiszen neki először a pénz volt a legnagyobb motivációja. Szánalmasan földhözragadt volt, csak most tud ilyesmire is figyelmet fordítani, hogy a létbizonytalanság nem leng gyilkos pallosként a nyaka felett.*
-Egye fene! De akkor abból a bigyóból kérek először, ne is lássam!
*Becsukja szemét és kinyitja picit száját. NA nem tátja ki annyira, hogy egy sült galamb is beleférjen, épp csak egy picit nyílnak el ajkai, hogy egy apró falatot helyezhessen bele a másik. Megbízik benne, biztos nem csapja be.
Aztán majd küzd tovább az almáért, hogy legyen mivel elfeledni a különös gyümölcs különös ízét. Már előre fél mi fogja fogadni.*
3622. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:19:50
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:19:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri//
*Taitos elgondolkodva válaszol.*
-Pár jelentéktelen érmét adtam neked, te szolgálatot, és figyelmet, ez sokkal többet ér. Ráadásul megtaláltad még azt az elveszített erszényt is, ami többszöröse az én vacak adakozásomnak is.
*Fejti ki hát mire is gondolt, és nem kínálja tovább az amúgy még a krumplicukornál is finomabb magocskákat.*
-Szerintem finom, ha még nem ettél egy szemet elrágcsálnék, bárhogy nézzen is ki.
*De most nagy erőfeszítést már nem tesz az ügy érdekében csak az apró tenyerekbe hullajt két finom darabot.
Aztán az almával kezdenek játszani picit.*
-Akkor csukd be szemed nyisd ki szád!
*Mondja, mikor az átverés vádja éri, és megvárja erre mit felel a lány.*
//Manuri//
*Taitos elgondolkodva válaszol.*
-Pár jelentéktelen érmét adtam neked, te szolgálatot, és figyelmet, ez sokkal többet ér. Ráadásul megtaláltad még azt az elveszített erszényt is, ami többszöröse az én vacak adakozásomnak is.
*Fejti ki hát mire is gondolt, és nem kínálja tovább az amúgy még a krumplicukornál is finomabb magocskákat.*
-Szerintem finom, ha még nem ettél egy szemet elrágcsálnék, bárhogy nézzen is ki.
*De most nagy erőfeszítést már nem tesz az ügy érdekében csak az apró tenyerekbe hullajt két finom darabot.
Aztán az almával kezdenek játszani picit.*
-Akkor csukd be szemed nyisd ki szád!
*Mondja, mikor az átverés vádja éri, és megvárja erre mit felel a lány.*
3621. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:06:29
Üzenet elküldve: 2015-07-22 22:06:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Csak viccel ő, nem olyan véresen komoly dolog, de azért nem lenne jó, ha hirtelen ölébe pottyanó jólétének egy hasonló elszólás vetne véget. Még akkor sem, ha valószínűleg Taitos sokkal jobban örülne annak, ha maga mellett tudhatná.*
-Ezt hogy érted?
*Tényleg kíváncsi mire gondol a fiú, mert ő nagyon másként látja.*
-Fú, én tuti nem eszem ebből az izéből! Nagyon csúnya! *Neveti a gyümölcsöt nézve, de az almára szívesen rámar, ha megkapja.*
-Nem, köszönöm.
*Utasítja vissza kitartóan a különös akármit. Inkább az almáért száll harcba és kész is lenne hősiesen megtippelni egyik, vagy másik kezet, mikor elmereng azon: az a szép nagy alma nem is férne így el senki markában!
Kezét csípőre téve csóválja meg a fejét.*
-Megint rá akarsz szedni!
*Amúgy persze, hogy szeretne venni valamit a fiúnak, bár ha sokat rosszalkodik az úrfi még meggondolhatja magát.*
//Taitos//
*Csak viccel ő, nem olyan véresen komoly dolog, de azért nem lenne jó, ha hirtelen ölébe pottyanó jólétének egy hasonló elszólás vetne véget. Még akkor sem, ha valószínűleg Taitos sokkal jobban örülne annak, ha maga mellett tudhatná.*
-Ezt hogy érted?
*Tényleg kíváncsi mire gondol a fiú, mert ő nagyon másként látja.*
-Fú, én tuti nem eszem ebből az izéből! Nagyon csúnya! *Neveti a gyümölcsöt nézve, de az almára szívesen rámar, ha megkapja.*
-Nem, köszönöm.
*Utasítja vissza kitartóan a különös akármit. Inkább az almáért száll harcba és kész is lenne hősiesen megtippelni egyik, vagy másik kezet, mikor elmereng azon: az a szép nagy alma nem is férne így el senki markában!
Kezét csípőre téve csóválja meg a fejét.*
-Megint rá akarsz szedni!
*Amúgy persze, hogy szeretne venni valamit a fiúnak, bár ha sokat rosszalkodik az úrfi még meggondolhatja magát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10032-10051