Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 150 (2981. - 3000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3000. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:48:24
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:48:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Nem lőtt nagyon mellé azzal hogy a másik csak színészkedik. A másik hamar reagál, és egy igen furcsa pózt vesz fel, amit Nir ritkán lát a nőktől. Valami igen furcsa szerzeménnyel hozta össze a sors. Nem viccből mondják azt sem hogy a vörösekkel vigyázni kell.
Viszont a "cukorfalat" megszólítást igen rossz néven veszi. De ha kell neki egy kis társaság, úgy tűnik kénytelen lesz eltűrni. Első eset, nem szól bele.
Gyanútlanul megy el a nő mellett, mikor az szinte szó szerint lerántja a csuklyáját. Nir megmerevedik, ritkán éri szellő az arcát. És a füléhez is általában tompítva jut el a hang, így az éktelen lárma zavarja. Viszont... Kicsit meg is ijed. Kezét hamar arcához kapja, de aztán belegondol. ~Ő akarta tudni miért van rajtam a csuklya.~ Kezét lassan elveszi a fejétől, és megfordul, egyfajta "te akartad" nézéssel.
Tudja ő hogy nem szép látvány csuklya nélkül. Ezért is viseli mindig. A hajával nincs semmi baj. De az arcának az egyik fele igencsak meg van égve. Még kiskorában tűzvész ütött ki a házukban, ez annak az oka. Ha a nő eléggé "kigyönyörködte" magát, szó nélkül fejébe húzza a csuklyáját, és elindul leadni a tányért.*
-Mint korábban mondtam semmi sincs ingyen. Ha pusztán a szerencsében bízol, arra talán több sikerrel jársz.
*Int véletlenszerűen a tér egyik oldala felé. Ő korábban leszögezte hogy nem pazarolja ingyen az aranyait, és ezt nem is akarja változtatni*
//Khyr Kreantis//
*Nem lőtt nagyon mellé azzal hogy a másik csak színészkedik. A másik hamar reagál, és egy igen furcsa pózt vesz fel, amit Nir ritkán lát a nőktől. Valami igen furcsa szerzeménnyel hozta össze a sors. Nem viccből mondják azt sem hogy a vörösekkel vigyázni kell.
Viszont a "cukorfalat" megszólítást igen rossz néven veszi. De ha kell neki egy kis társaság, úgy tűnik kénytelen lesz eltűrni. Első eset, nem szól bele.
Gyanútlanul megy el a nő mellett, mikor az szinte szó szerint lerántja a csuklyáját. Nir megmerevedik, ritkán éri szellő az arcát. És a füléhez is általában tompítva jut el a hang, így az éktelen lárma zavarja. Viszont... Kicsit meg is ijed. Kezét hamar arcához kapja, de aztán belegondol. ~Ő akarta tudni miért van rajtam a csuklya.~ Kezét lassan elveszi a fejétől, és megfordul, egyfajta "te akartad" nézéssel.
Tudja ő hogy nem szép látvány csuklya nélkül. Ezért is viseli mindig. A hajával nincs semmi baj. De az arcának az egyik fele igencsak meg van égve. Még kiskorában tűzvész ütött ki a házukban, ez annak az oka. Ha a nő eléggé "kigyönyörködte" magát, szó nélkül fejébe húzza a csuklyáját, és elindul leadni a tányért.*
-Mint korábban mondtam semmi sincs ingyen. Ha pusztán a szerencsében bízol, arra talán több sikerrel jársz.
*Int véletlenszerűen a tér egyik oldala felé. Ő korábban leszögezte hogy nem pazarolja ingyen az aranyait, és ezt nem is akarja változtatni*
2999. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:43:59
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:43:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Plev, Teghi//
-Nem ismertem anyámat.
*Néz lehangoltan Taitos a fekete alakra. Mert hiszen ő sem gorombán kérte a férfi figyelmét, egyszerűen csak mondhatta volna, hogy "kösz nem".*
~De hát ezek a mélységiek már csak ilyenek.~
*Ehelyett viszont jobban érdekli a szürkét a fiú származása.*
-Nos, igen, bár legtöbbjük már gyülekezik a város szélén, most kaptam egy kis szabadnapot.
*Mondja őszintén a másiknak.*
-Szóval, a mókusok prémje igen jó alapanyag. És nehéz fogni őket, mert gyorsak, és van élelmük is, nem dőlnek be a csapdáknak, viszont most itt van kettő, vagy amennyit csak akarsz. Jól áll ez mindenkinek, ha szépen megcsinálják. És a ketrec sem utolsó.
*Sorol el a Zöldfülű mindent amit tudni kell, majd fenéz Teghire, hátha mond az is valami "értelmeset".*
//Plev, Teghi//
-Nem ismertem anyámat.
*Néz lehangoltan Taitos a fekete alakra. Mert hiszen ő sem gorombán kérte a férfi figyelmét, egyszerűen csak mondhatta volna, hogy "kösz nem".*
~De hát ezek a mélységiek már csak ilyenek.~
*Ehelyett viszont jobban érdekli a szürkét a fiú származása.*
-Nos, igen, bár legtöbbjük már gyülekezik a város szélén, most kaptam egy kis szabadnapot.
*Mondja őszintén a másiknak.*
-Szóval, a mókusok prémje igen jó alapanyag. És nehéz fogni őket, mert gyorsak, és van élelmük is, nem dőlnek be a csapdáknak, viszont most itt van kettő, vagy amennyit csak akarsz. Jól áll ez mindenkinek, ha szépen megcsinálják. És a ketrec sem utolsó.
*Sorol el a Zöldfülű mindent amit tudni kell, majd fenéz Teghire, hátha mond az is valami "értelmeset".*
2998. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:36:53
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:36:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Nir Nias//
*Már éppen azon van, hogy kezeit is összekulcsolja és térdre esik az idegen előtt. Ebben viszont megállítja a tény, hogy a szép ruhája van rajta és fűfoltos szép ruha már kevésbé szép ruha. Talán csak ez volt, ami végül alakítása sikertelenségét adta – nem, egyértelműen átlátszó volt az egész.
Csalódott, bánatos feje teljesen átalakul, mikor a férfi megszólal és egy egyszerű „ki nem szarja le” nézést vesz magára. Egyik kezét csípőre teszi, majd a másikat a mellkasához emeli. Felemelt hanggal kezd beszélni hozzá.*
-Cukorfalat. Meglehet, hogy én rossz színész vagyok, te viszont igencsak kitűnsz a tömegből a csuklyácskáddal. *Mondja, miközben a férfi elhalad mellette és egyik ujját beakasztja az említett ruhadarabba, hogy az szépen lecsússzék a fél-elf fejéről. Khyr megállítja a kezét, amikor a kapucni veszélyesen meg akarná mutatni az arcot és időt ad a másiknak, hogy visszarángassa azt, ha nem akarja, hogy a hátára hulljék.*
-Nem kéne ilyen csúnya ruhadarabokat viselned, ilyen vidám, napos időben, pláne nem emberek között.
*Kuncogja el mondatának a végét, majd követi a férfit, hogy az nyugodtan visszavihesse a tányérkáját, s talán szerezhet neki valami ehetőt. Amint a standhoz értek, ahonnan megvette az ételt, szinte azonnal elébe áll.*
-No, aranyom? Ez lesz a szerencsenapom, hm?
*Vigyorodik el szélesen, s a gyümölcsök felé biccent, hogy nyomatékosítsa szándékát.*
//Nir Nias//
*Már éppen azon van, hogy kezeit is összekulcsolja és térdre esik az idegen előtt. Ebben viszont megállítja a tény, hogy a szép ruhája van rajta és fűfoltos szép ruha már kevésbé szép ruha. Talán csak ez volt, ami végül alakítása sikertelenségét adta – nem, egyértelműen átlátszó volt az egész.
Csalódott, bánatos feje teljesen átalakul, mikor a férfi megszólal és egy egyszerű „ki nem szarja le” nézést vesz magára. Egyik kezét csípőre teszi, majd a másikat a mellkasához emeli. Felemelt hanggal kezd beszélni hozzá.*
-Cukorfalat. Meglehet, hogy én rossz színész vagyok, te viszont igencsak kitűnsz a tömegből a csuklyácskáddal. *Mondja, miközben a férfi elhalad mellette és egyik ujját beakasztja az említett ruhadarabba, hogy az szépen lecsússzék a fél-elf fejéről. Khyr megállítja a kezét, amikor a kapucni veszélyesen meg akarná mutatni az arcot és időt ad a másiknak, hogy visszarángassa azt, ha nem akarja, hogy a hátára hulljék.*
-Nem kéne ilyen csúnya ruhadarabokat viselned, ilyen vidám, napos időben, pláne nem emberek között.
*Kuncogja el mondatának a végét, majd követi a férfit, hogy az nyugodtan visszavihesse a tányérkáját, s talán szerezhet neki valami ehetőt. Amint a standhoz értek, ahonnan megvette az ételt, szinte azonnal elébe áll.*
-No, aranyom? Ez lesz a szerencsenapom, hm?
*Vigyorodik el szélesen, s a gyümölcsök felé biccent, hogy nyomatékosítsa szándékát.*
2997. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:27:33
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:27:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Plev, Teghi//
-Nem ismertem anyámat.
*Néz lehangoltan Taitos a fekete alakra. Mert hiszen ő sem gorombán kérte a férfi figyelmét, egyszerűen csak mondhatta volna, hogy "kösz nem".*
~De hát ezek a mélységiek már csak ilyenek.~
*Ehelyett viszont jobban érdekli a szürkét a fiú származása.*
-Nos, igen, bár legtöbbjük már gyülekezik a város szélén, most kaptam egy kis szabadnapot.
*Mondja őszintén a másiknak.*
-Szóval, a mókusok prémje igen jó alapanyag. És nehéz fogni őket, mert gyorsak, és van élelmük is, nem dőlnek be a csapdáknak, viszont most itt van kettő, vagy amennyit csak akarsz. Jól áll ez mindenkinek, ha szépen megcsinálják. És a ketrec sem utolsó.
*Sorol el a Zöldfülű mindent amit tudni kell, majd fenéz Teghire, hátha mond az is valami "értelmeset".*
//Plev, Teghi//
-Nem ismertem anyámat.
*Néz lehangoltan Taitos a fekete alakra. Mert hiszen ő sem gorombán kérte a férfi figyelmét, egyszerűen csak mondhatta volna, hogy "kösz nem".*
~De hát ezek a mélységiek már csak ilyenek.~
*Ehelyett viszont jobban érdekli a szürkét a fiú származása.*
-Nos, igen, bár legtöbbjük már gyülekezik a város szélén, most kaptam egy kis szabadnapot.
*Mondja őszintén a másiknak.*
-Szóval, a mókusok prémje igen jó alapanyag. És nehéz fogni őket, mert gyorsak, és van élelmük is, nem dőlnek be a csapdáknak, viszont most itt van kettő, vagy amennyit csak akarsz. Jól áll ez mindenkinek, ha szépen megcsinálják. És a ketrec sem utolsó.
*Sorol el a Zöldfülű mindent amit tudni kell, majd fenéz Teghire, hátha mond az is valami "értelmeset".*
2996. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:27:19
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:27:19
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Bájosan mosolyog Svirre, hogy helyette válaszol, pedig nem volt rá szüksége, de mindegy is.*
-Nem tolakodsz, én szívesen elvonulok veled beszélni az itteni szokásokról, amíg drága uraink iszogatnak. *Válaszol kedvesen a lánynak, inkább beszélget vele, mint ezt a versengést hallgassa tovább.*
-Ez a kedvenc játékom, mi felénk is elég ismert a nemesek körében. ~Mennyi férfit kopasztottam meg ezzel a játékkal, ha tudnátok.~ Én sem vásároltam még itt a városban ruhát magamnak. *Néz édesen az ő párjára.* ~Igen szívem, te vettél nekem csak ruhát ez a minimum.~
//Négyen//
*Bájosan mosolyog Svirre, hogy helyette válaszol, pedig nem volt rá szüksége, de mindegy is.*
-Nem tolakodsz, én szívesen elvonulok veled beszélni az itteni szokásokról, amíg drága uraink iszogatnak. *Válaszol kedvesen a lánynak, inkább beszélget vele, mint ezt a versengést hallgassa tovább.*
-Ez a kedvenc játékom, mi felénk is elég ismert a nemesek körében. ~Mennyi férfit kopasztottam meg ezzel a játékkal, ha tudnátok.~ Én sem vásároltam még itt a városban ruhát magamnak. *Néz édesen az ő párjára.* ~Igen szívem, te vettél nekem csak ruhát ez a minimum.~
2995. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:22:07
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:22:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Igazán jó ez a forgatagi koszt. Ritkán ehet ilyet az ember, és bár van ára, megéri. Aki meg nem fizeti ki, magára vessen. Igazán megéri az árát.
Kezdi befejezni az étkezést, és látja nincs egy boldogság-túltengéses egyed sem a közelben. Jó. Legalább békén hagyják. Vagyis békén hagynák, de mikor az utolsó falatokat eszi meg, egy vöröske jön felé, egyenesen felé. És azt mondja hogy éhezik.
Na mármost bár Nir nem egy nagy emberismerő, sok dolog sántít a nő mondandójában. Az arca csak nagyon kicsit sápadt, nem annyira beesett mint egy olyannak aki 1 egész hete nem evett. A másik probléma a nő színészkedésében nem több, mint hogy egyenesen felé jött. Nem állt meg egy másik embernél sem kéregetni, és pont egy csuklyás alakot nézett ki magának. Ezek eléggé nem egy éhezőre jellemző dolgok.
Feláll, és kissé gunyoros hangon szólal meg a csuklya árnyékából.*
-Háát, mint látod, pont most végeztem. És nem vagy jó színész. Viszont... Nincs semmi ingyen, s talán van nálam 1-2 aranytallér.
*Beszédének végén kissé kihívó a hangja. ~Mit tenne meg azért, hogy ételt kaphasson? Mindenesetre a társasággal sincs semmi bajom.~ Elindul visszaadni a tányérját, és ha a nő követi akkor elbeszélget vele az ebéd áráról...*
//Khyr Kreantis//
*Igazán jó ez a forgatagi koszt. Ritkán ehet ilyet az ember, és bár van ára, megéri. Aki meg nem fizeti ki, magára vessen. Igazán megéri az árát.
Kezdi befejezni az étkezést, és látja nincs egy boldogság-túltengéses egyed sem a közelben. Jó. Legalább békén hagyják. Vagyis békén hagynák, de mikor az utolsó falatokat eszi meg, egy vöröske jön felé, egyenesen felé. És azt mondja hogy éhezik.
Na mármost bár Nir nem egy nagy emberismerő, sok dolog sántít a nő mondandójában. Az arca csak nagyon kicsit sápadt, nem annyira beesett mint egy olyannak aki 1 egész hete nem evett. A másik probléma a nő színészkedésében nem több, mint hogy egyenesen felé jött. Nem állt meg egy másik embernél sem kéregetni, és pont egy csuklyás alakot nézett ki magának. Ezek eléggé nem egy éhezőre jellemző dolgok.
Feláll, és kissé gunyoros hangon szólal meg a csuklya árnyékából.*
-Háát, mint látod, pont most végeztem. És nem vagy jó színész. Viszont... Nincs semmi ingyen, s talán van nálam 1-2 aranytallér.
*Beszédének végén kissé kihívó a hangja. ~Mit tenne meg azért, hogy ételt kaphasson? Mindenesetre a társasággal sincs semmi bajom.~ Elindul visszaadni a tányérját, és ha a nő követi akkor elbeszélget vele az ebéd áráról...*
2994. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:07:27
Üzenet elküldve: 2015-06-27 20:07:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Nir Nias//
*A vörös loboncát megrebegteti a szél, mely az út porát hozza magával, s még valamit. Fekete szemei lassan nyílnak fel, s amit legelőször meglát, az egy piactéri stand hátsórésze. A képhez hamarosan hangok és szagok is társulnak, majd a szél, amely arca előtt szállt el, most olybá tűnik visszakanyarodott hozzá. A görcsösen markolt korlátot elengedi és lehuppan ülő helyzetéből. Mennyi idő telt el? Egy fertály? Négy? Khyr nem tudja megmondani. Óvatosan nyújtózik ki, s ropogtatja meg a nyakát. Ideje újra formába lendülnie, s felébredni alvó őrületének.
Köpenyét magára ölti, majd csuklyáját a fejére húzza. Ellenőrzi fegyvereit – melyek oly hűen, féloldalasan lógnak csípője alá – s eztán indul tova. Megenged magának egy ásítást, mintha most ébredt volna, s ő lenne a világ legmélyebben alvó medvéje. Még az oldalát is megvakarássza, ahogy tova halad a standok hátulján, majd mikor kiér az emberek közé, a piac elejére immáron teljes éber fényében pompázik.
~Na, mi legyen?~
Kérdezi magától, de választ nem kap. Egy érzés – talán a ka – azt súgta neki „kellj fel, cukorbaba”, de mást nem árult el, ezért megint csak neki kell felkeresnie a következő (áldozatot) társát, akivel elütheti az időt.
~De előbb!~
Tekint fel a finom illatok kavalkádjára. Bizony már benn jár a sűrűjében a piaci életnek és a forgatagnak. Kifordítja zsebeit, hogy megnézze, mit rejtenek. Egy szöszmösz esik ki egyik zsebéből, másikból pedig egy molylepke száll magasra. Csalódottan néz utána és húzza el a száját. Hát, ebből nem lesz ebéd. Vállat von, de arcán még mindég az az arc díszeleg, amit legegyszerűbben úgy írhatnánk le: a kislány arca, akitől elvették a nyalókáját.
Tovább halad. S mit adnak a hatalmas szellemek, egy férfit lát, meg aki éppen ételt eszik, egy fa árnyékában.
~Ejnye, aranyom. A világon tízezrek éheznek és te képes vagy a képükbe röhögni, na, majd adok én neked.~
Rókavigyora kiélesedik, majd midőn lehajtja fejéről a csuklyát, már ismét a búval bélelt arcát lehet látni. Kezét a gyomrára helyezi és odatántorog a fiatal fél emberhez. Előtte megáll, hogy rávetüljön árnyéka a csuklyás úriemberre.*
-Elnézést, kedves uram. *Szólítja meg, azon nyomban szomorúan.* Kérem uram, segítsen rajtam. Egy hete éhezek már, s rovom ezeket a szörnyű köröket errefelé, senki nem szánja meg a szerencsétleneket. Legyen kegyes és adjon egy falatot az ételéből!
*Szemeiből egy-egy könnycsepp is legördül, ahogy próbálja eladni magát. Természetesen színészi tapasztalatai átlátszóak, de ha elég egyszerű az elméje a vele szemben ülőnek, akkor lehet egy kis remény arra, hogy ingyen ebédeljen. Ma is.*
//Nir Nias//
*A vörös loboncát megrebegteti a szél, mely az út porát hozza magával, s még valamit. Fekete szemei lassan nyílnak fel, s amit legelőször meglát, az egy piactéri stand hátsórésze. A képhez hamarosan hangok és szagok is társulnak, majd a szél, amely arca előtt szállt el, most olybá tűnik visszakanyarodott hozzá. A görcsösen markolt korlátot elengedi és lehuppan ülő helyzetéből. Mennyi idő telt el? Egy fertály? Négy? Khyr nem tudja megmondani. Óvatosan nyújtózik ki, s ropogtatja meg a nyakát. Ideje újra formába lendülnie, s felébredni alvó őrületének.
Köpenyét magára ölti, majd csuklyáját a fejére húzza. Ellenőrzi fegyvereit – melyek oly hűen, féloldalasan lógnak csípője alá – s eztán indul tova. Megenged magának egy ásítást, mintha most ébredt volna, s ő lenne a világ legmélyebben alvó medvéje. Még az oldalát is megvakarássza, ahogy tova halad a standok hátulján, majd mikor kiér az emberek közé, a piac elejére immáron teljes éber fényében pompázik.
~Na, mi legyen?~
Kérdezi magától, de választ nem kap. Egy érzés – talán a ka – azt súgta neki „kellj fel, cukorbaba”, de mást nem árult el, ezért megint csak neki kell felkeresnie a következő (áldozatot) társát, akivel elütheti az időt.
~De előbb!~
Tekint fel a finom illatok kavalkádjára. Bizony már benn jár a sűrűjében a piaci életnek és a forgatagnak. Kifordítja zsebeit, hogy megnézze, mit rejtenek. Egy szöszmösz esik ki egyik zsebéből, másikból pedig egy molylepke száll magasra. Csalódottan néz utána és húzza el a száját. Hát, ebből nem lesz ebéd. Vállat von, de arcán még mindég az az arc díszeleg, amit legegyszerűbben úgy írhatnánk le: a kislány arca, akitől elvették a nyalókáját.
Tovább halad. S mit adnak a hatalmas szellemek, egy férfit lát, meg aki éppen ételt eszik, egy fa árnyékában.
~Ejnye, aranyom. A világon tízezrek éheznek és te képes vagy a képükbe röhögni, na, majd adok én neked.~
Rókavigyora kiélesedik, majd midőn lehajtja fejéről a csuklyát, már ismét a búval bélelt arcát lehet látni. Kezét a gyomrára helyezi és odatántorog a fiatal fél emberhez. Előtte megáll, hogy rávetüljön árnyéka a csuklyás úriemberre.*
-Elnézést, kedves uram. *Szólítja meg, azon nyomban szomorúan.* Kérem uram, segítsen rajtam. Egy hete éhezek már, s rovom ezeket a szörnyű köröket errefelé, senki nem szánja meg a szerencsétleneket. Legyen kegyes és adjon egy falatot az ételéből!
*Szemeiből egy-egy könnycsepp is legördül, ahogy próbálja eladni magát. Természetesen színészi tapasztalatai átlátszóak, de ha elég egyszerű az elméje a vele szemben ülőnek, akkor lehet egy kis remény arra, hogy ingyen ebédeljen. Ma is.*
2993. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:49:22
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:49:22
ÚJ
![>Teghi Kaerk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3518_ember-felelf-orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Plev, Taitos//
-Add el ha tudod...
*Mormogja az orra alatt. Ha a másiknak sikerül, az csak neki jó. Bár elég kétséges. Mókust senki nem akar venni.
Mindenesetre Taitos mindenféle járókelőket szólít meg, és kínálgatja a mókusokat mint egy bolond. Teghi csak vigyorog a másik bolondságain, és arra gondol, milyen sok öröme telik ebből a rágcsálóból. Pontosabban abból amit Taitos művel vele. Egyre szórakoztatóbb jelenetekbe kerülnek bele. És ezeken ő nagyon sokat nevet, és nem érdekli Taitos hogy viszonyul a dolgokhoz. Ő nevet.*
-Úgyse fogja őt sem érdekelni. Senkinek nem kell mókus lásd be!
*De attól még odamennek, és Taitos egy furcsa üdvözlésfélével köszön. ~Még ilyet sem hallottam.~ Mindenesetre hagyja hadd beszélgessen a varázsló az íjásszal. ~Varázsló, íjász, és egy kardforgató... Jó hármas... Mindenféle fegyvernem.~
A 100 aranyat nem is tartja olyan rossz árnak. Jóval olcsóbb mint ahogy ő vette, mégis van benne egy kis haszon. Elég haszon. Lehet belőle sok sört, vagy mást venni.
Csakhogy megint megéhezett. Nemrég evett meg egy egész cipót, de attól még mindig hiányzik az átlagos napi kalóriája. Egy nagy test mozgatásához sok energia kell, sok energia meg csak sok ételben van. Így míg a másik üzletel oda-odapislant az ételes standok felé, és szépen kiterveli mit fog venni.*
//Plev, Taitos//
-Add el ha tudod...
*Mormogja az orra alatt. Ha a másiknak sikerül, az csak neki jó. Bár elég kétséges. Mókust senki nem akar venni.
Mindenesetre Taitos mindenféle járókelőket szólít meg, és kínálgatja a mókusokat mint egy bolond. Teghi csak vigyorog a másik bolondságain, és arra gondol, milyen sok öröme telik ebből a rágcsálóból. Pontosabban abból amit Taitos művel vele. Egyre szórakoztatóbb jelenetekbe kerülnek bele. És ezeken ő nagyon sokat nevet, és nem érdekli Taitos hogy viszonyul a dolgokhoz. Ő nevet.*
-Úgyse fogja őt sem érdekelni. Senkinek nem kell mókus lásd be!
*De attól még odamennek, és Taitos egy furcsa üdvözlésfélével köszön. ~Még ilyet sem hallottam.~ Mindenesetre hagyja hadd beszélgessen a varázsló az íjásszal. ~Varázsló, íjász, és egy kardforgató... Jó hármas... Mindenféle fegyvernem.~
A 100 aranyat nem is tartja olyan rossz árnak. Jóval olcsóbb mint ahogy ő vette, mégis van benne egy kis haszon. Elég haszon. Lehet belőle sok sört, vagy mást venni.
Csakhogy megint megéhezett. Nemrég evett meg egy egész cipót, de attól még mindig hiányzik az átlagos napi kalóriája. Egy nagy test mozgatásához sok energia kell, sok energia meg csak sok ételben van. Így míg a másik üzletel oda-odapislant az ételes standok felé, és szépen kiterveli mit fog venni.*
2992. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:48:48
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:48:48
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Fura áru//
*A nyíl elrepült tehát épp itt az ideje átadnia a helyszínt valaki más számára. Ekkor botlik beléje a kölök, méghozzá a Thargok ifjú mágusa és annak igen megtermett barátja. Egy pillanatra a nemes úr felé pillant, neki vajon mennyire tetszik a területre betévedt két alak, vagy egyáltalán akar e foglalkozni az egésszel, aztán a másodikban már indul is vissza árnyékos ülőhelyére ahol nem kevés értékét hagyta el lerakatba.*
-Mi a jó anyátokat akartok tőlem? *Néz fel a kis fickóra mikor az eléje érkezik. Talán nem hiába mondják, hogy a pénznek szaga van. Most van először tele a zsebe mióta megismerte a várost és egy nap alatt ők a második csapat akik a pénzére pályáznak. Tekintete lassan ereszkedik vissza a mágus kezében lévő két kapafogó szőrcsomóra és olyan bambán néz rájuk mint ork a nagykönyvtárra és csak egyetlen mondat van ami valahogy kibukik belőle.* -És ez mire jó? *Egyszerű tanácstalan értetlen hang ami nem csak az állatokat megvásárló és azokkal a piacon házaló fickónak, de a jelen nem levő árusra aki a törpesárkányok mellett erdei kisemlősöket is áruba bocsát.*
-Te nem a Thargodarokkal jöttél? *Kérdezi mikor már kissé lehűlt a feje. De igen ő az, őt látta még az egész forgatag kezdetén rikoltozni a hadúr érkezését. Talán nem is ártana, ha kidobnák őket. Egy biztos, ha azzal a szőrös barbár vezérrel van együtt akkor érdemes itt tartania. Talán még érdeklődni is megpróbál az áru felől. Bár nincs valami sok kedve mókust venni. Dísznek nem az igazi, csalinak meg túl drága. Végül elkönyveli, hogy valami ember, pontosabban embermágus dolog lehet az ügy mögött és inkább nem keres logikát a dologban.*
//Íjászverseny//
//Fura áru//
*A nyíl elrepült tehát épp itt az ideje átadnia a helyszínt valaki más számára. Ekkor botlik beléje a kölök, méghozzá a Thargok ifjú mágusa és annak igen megtermett barátja. Egy pillanatra a nemes úr felé pillant, neki vajon mennyire tetszik a területre betévedt két alak, vagy egyáltalán akar e foglalkozni az egésszel, aztán a másodikban már indul is vissza árnyékos ülőhelyére ahol nem kevés értékét hagyta el lerakatba.*
-Mi a jó anyátokat akartok tőlem? *Néz fel a kis fickóra mikor az eléje érkezik. Talán nem hiába mondják, hogy a pénznek szaga van. Most van először tele a zsebe mióta megismerte a várost és egy nap alatt ők a második csapat akik a pénzére pályáznak. Tekintete lassan ereszkedik vissza a mágus kezében lévő két kapafogó szőrcsomóra és olyan bambán néz rájuk mint ork a nagykönyvtárra és csak egyetlen mondat van ami valahogy kibukik belőle.* -És ez mire jó? *Egyszerű tanácstalan értetlen hang ami nem csak az állatokat megvásárló és azokkal a piacon házaló fickónak, de a jelen nem levő árusra aki a törpesárkányok mellett erdei kisemlősöket is áruba bocsát.*
-Te nem a Thargodarokkal jöttél? *Kérdezi mikor már kissé lehűlt a feje. De igen ő az, őt látta még az egész forgatag kezdetén rikoltozni a hadúr érkezését. Talán nem is ártana, ha kidobnák őket. Egy biztos, ha azzal a szőrös barbár vezérrel van együtt akkor érdemes itt tartania. Talán még érdeklődni is megpróbál az áru felől. Bár nincs valami sok kedve mókust venni. Dísznek nem az igazi, csalinak meg túl drága. Végül elkönyveli, hogy valami ember, pontosabban embermágus dolog lehet az ügy mögött és inkább nem keres logikát a dologban.*
2991. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:45:24
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:45:24
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*Nos, a sejtés részben beigazolódik, illetve Lorew fejében először teljesen, majd a nő szavai kiábrándítják. Persze a legendák igencsak városi eredetűek, tehát a Holdudvaréról még nem is hallott, a többi viszont számára is ismert volt. Azt nem tudja, a templomi legendákba mennyire mászott bele a nő, habár a kerubi táncos kérdése egyértelművé teszi, hogy teljesen ő sem idegen a varázslástól. Akkor hát jó felé tapogatózott a szerzetes, csak a legutolsó kanyart rontotta el.*
- Milyen legenda szól a Holdudvarról? *egyfajta érdekes történetről hallott, hogy állítólag létezik egy nő, aki az ottani lugasban szokott esténként zokogni, de ő maga még egyszer sem tapasztalta. A furcsa jelenségek persze csak egy ideig voltak tapasztalhatóak, és majd egy éve, de ennek ellenére is Lorew gyakran tesz egy sétát arrafelé, főleg esténként. A korábbi beszámolókkal ellentétben semmi zokogást nem hall, habár tény, hogy az a dolog "rendezett ügynek" számít a templom, azaz Amos Thenior részéről.*
- A kerubitánc? Az ám szépséges... *pillant fel az égre a mágus, mintha csak a holdat akarná látni* A varázslat, és a tánc is. És a varázslat valóban nyugtató hatású, néhányszor volt szerencsém hozzá. Volt egy alak még Lihanechben, egy kis... kiállhatatlan kölyök, vele sokszor összeakadtunk. Olyankor kaptunk egy kerubi táncot, hogy legalább ne az ottani templom berkein belül fojtogassuk egymást. A tánc pedig... nos szintén lihanechi eredetű, nem túl régi, és úgy vettem észre, még nem is olyan ismert. A varázslatot idézi, ahogy a hölgyek ezüstösen csillogó ruhában, kecses mozdulatokkal elvarázsolják a nézőket. Ha egyszer arra jár, érdemes megnézni.
*Majd a hölgy megjegyzi, hogy valóban konyít a mágiához, de mégsem szerzetes. Nos, végtére is a kettő teljesen különböző utat jelent, legalábbis ahogyan ő azt kiskorában megtanulta, csak azon szerzetesek kezdenek mágikus tanulmányokba, akik selejtek, képtelenek a harcra, tehetségtelenek ilyen szempontból. Persze, ez nem feltétlenül így van a valóságban is, de ott így volt, és számára az a valóság*
- Vagy úgy, apró trükkök, például? *talán tíz-tizenkét éve mélységesen felbosszantotta volna, hogy ő, aki egész életét ilyesminek szentelte, még egy apró fuvallatot sem tud elővarázsolni, egy jöttment nemes meg már tud apróbb trükköket, de jó ideje belenyugodott már, hogy ez nem ilyen lesz. Neki meg kell ismernie a felső erőt, amelyet szolgálni fog, és az az erő fogja megnyitni az elméjét ilyen irányban. Addig nem varázsolhat, bármily fájó is...*
- Mi a jobb? Hogyan tudná másképpen mondani? *pillant a nőre az elmélet hallatán* A magasabb? A nehezebb? Az értékesebb? Egyértelműen megmondhatom két lóról, hogy melyik a magasabb, és azt is, hogy melyik a nehezebb, de hogy melyik a jobb... Vegyünk egy egyszerű példát, ha téged egy ork nő mellé állítunk, és egy embernek kell választania közületek, az téged választana. De egy ork talán épp ellenkezőleg. Én meg *sóhajt* egyikőtöket sem. Mert mindenkinek más a jó, ezért nem tudsz olyat mondani, ami mindenkinek jobb. Kivéve persze... *és talán a nő így is értette* ha pont ez a lényege, hogy mindenki számára mást ad, jobbat. Ebben az esetben részben el tudnék fogadni ilyen elméletet, habár... Még akkor is, ha tényleg mindenkinek a jobbat adja, még az sem jelent teljes biztonságot azt illetően, hogy senki nem tér vissza.
*Ugyanakkor az elmélet nem rossz, mindenképpen utána fog járni, hogy van-e már hasonló, és ha nincs, akkor saját gondolataival teletűzdelve biztosan megírja. Habár igazán nem kreatív egy ezredig ilyen elméletet alapműnek megírni, de... jobb, mint a semmi.*
//Yelane//
*Nos, a sejtés részben beigazolódik, illetve Lorew fejében először teljesen, majd a nő szavai kiábrándítják. Persze a legendák igencsak városi eredetűek, tehát a Holdudvaréról még nem is hallott, a többi viszont számára is ismert volt. Azt nem tudja, a templomi legendákba mennyire mászott bele a nő, habár a kerubi táncos kérdése egyértelművé teszi, hogy teljesen ő sem idegen a varázslástól. Akkor hát jó felé tapogatózott a szerzetes, csak a legutolsó kanyart rontotta el.*
- Milyen legenda szól a Holdudvarról? *egyfajta érdekes történetről hallott, hogy állítólag létezik egy nő, aki az ottani lugasban szokott esténként zokogni, de ő maga még egyszer sem tapasztalta. A furcsa jelenségek persze csak egy ideig voltak tapasztalhatóak, és majd egy éve, de ennek ellenére is Lorew gyakran tesz egy sétát arrafelé, főleg esténként. A korábbi beszámolókkal ellentétben semmi zokogást nem hall, habár tény, hogy az a dolog "rendezett ügynek" számít a templom, azaz Amos Thenior részéről.*
- A kerubitánc? Az ám szépséges... *pillant fel az égre a mágus, mintha csak a holdat akarná látni* A varázslat, és a tánc is. És a varázslat valóban nyugtató hatású, néhányszor volt szerencsém hozzá. Volt egy alak még Lihanechben, egy kis... kiállhatatlan kölyök, vele sokszor összeakadtunk. Olyankor kaptunk egy kerubi táncot, hogy legalább ne az ottani templom berkein belül fojtogassuk egymást. A tánc pedig... nos szintén lihanechi eredetű, nem túl régi, és úgy vettem észre, még nem is olyan ismert. A varázslatot idézi, ahogy a hölgyek ezüstösen csillogó ruhában, kecses mozdulatokkal elvarázsolják a nézőket. Ha egyszer arra jár, érdemes megnézni.
*Majd a hölgy megjegyzi, hogy valóban konyít a mágiához, de mégsem szerzetes. Nos, végtére is a kettő teljesen különböző utat jelent, legalábbis ahogyan ő azt kiskorában megtanulta, csak azon szerzetesek kezdenek mágikus tanulmányokba, akik selejtek, képtelenek a harcra, tehetségtelenek ilyen szempontból. Persze, ez nem feltétlenül így van a valóságban is, de ott így volt, és számára az a valóság*
- Vagy úgy, apró trükkök, például? *talán tíz-tizenkét éve mélységesen felbosszantotta volna, hogy ő, aki egész életét ilyesminek szentelte, még egy apró fuvallatot sem tud elővarázsolni, egy jöttment nemes meg már tud apróbb trükköket, de jó ideje belenyugodott már, hogy ez nem ilyen lesz. Neki meg kell ismernie a felső erőt, amelyet szolgálni fog, és az az erő fogja megnyitni az elméjét ilyen irányban. Addig nem varázsolhat, bármily fájó is...*
- Mi a jobb? Hogyan tudná másképpen mondani? *pillant a nőre az elmélet hallatán* A magasabb? A nehezebb? Az értékesebb? Egyértelműen megmondhatom két lóról, hogy melyik a magasabb, és azt is, hogy melyik a nehezebb, de hogy melyik a jobb... Vegyünk egy egyszerű példát, ha téged egy ork nő mellé állítunk, és egy embernek kell választania közületek, az téged választana. De egy ork talán épp ellenkezőleg. Én meg *sóhajt* egyikőtöket sem. Mert mindenkinek más a jó, ezért nem tudsz olyat mondani, ami mindenkinek jobb. Kivéve persze... *és talán a nő így is értette* ha pont ez a lényege, hogy mindenki számára mást ad, jobbat. Ebben az esetben részben el tudnék fogadni ilyen elméletet, habár... Még akkor is, ha tényleg mindenkinek a jobbat adja, még az sem jelent teljes biztonságot azt illetően, hogy senki nem tér vissza.
*Ugyanakkor az elmélet nem rossz, mindenképpen utána fog járni, hogy van-e már hasonló, és ha nincs, akkor saját gondolataival teletűzdelve biztosan megírja. Habár igazán nem kreatív egy ezredig ilyen elméletet alapműnek megírni, de... jobb, mint a semmi.*
2990. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:16:40
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:16:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Plev, Teghi//
-Na gyere, akkor adjuk el a mókust!
*Mondja az óriásnak, és lekapja róla a ketrecet, majd kötözött kezébe fogja, és megindul. A mágiáról meg is feledkezik, vagy csak direkt nem is beszél róla, lényegtelen. Inkább elindul, hogy eladja a bundásokat.*
-Kedves hölgyem! Két mókus csak száz aranyért, ketreccel?
*Kérdezi Taitos az egyik járókelőt, de sajnos nem jár sikerrel, csak úgy mint a következő párnál sem, míg végül egészen az íjászversenyig eljut, ahol egy mélységi fiatalember éppen leengedi fegyverét, így Taitos combon böki Teghit.*
-Gyere, hátha megveszi.
*Mondja neki végső elkeseredésében, majd odalép.*
-Az árnyak óvjanak utadon!
*Köszön stílusosan, ezt még a vándorok tanították neki ugyanis.*
-Lövész úr, volna kedved ezeket a bundásokat megvenni? Ketrecet is adunk hozzájuk, és az előbbiből még nagyon sok van ott, ahonnan ezeket hoztuk. Összesen 100 aranyat érnek, és szerintem ez jó ár.
*Mondja mosolyogva a kissé acélos tekintetű íjásznak.*
//Plev, Teghi//
-Na gyere, akkor adjuk el a mókust!
*Mondja az óriásnak, és lekapja róla a ketrecet, majd kötözött kezébe fogja, és megindul. A mágiáról meg is feledkezik, vagy csak direkt nem is beszél róla, lényegtelen. Inkább elindul, hogy eladja a bundásokat.*
-Kedves hölgyem! Két mókus csak száz aranyért, ketreccel?
*Kérdezi Taitos az egyik járókelőt, de sajnos nem jár sikerrel, csak úgy mint a következő párnál sem, míg végül egészen az íjászversenyig eljut, ahol egy mélységi fiatalember éppen leengedi fegyverét, így Taitos combon böki Teghit.*
-Gyere, hátha megveszi.
*Mondja neki végső elkeseredésében, majd odalép.*
-Az árnyak óvjanak utadon!
*Köszön stílusosan, ezt még a vándorok tanították neki ugyanis.*
-Lövész úr, volna kedved ezeket a bundásokat megvenni? Ketrecet is adunk hozzájuk, és az előbbiből még nagyon sok van ott, ahonnan ezeket hoztuk. Összesen 100 aranyat érnek, és szerintem ez jó ár.
*Mondja mosolyogva a kissé acélos tekintetű íjásznak.*
2989. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:16:23
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:16:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
*Régóta nem járt Artheniorban Tolksy, vagy egyáltalán nagyobb településen se, így már itt volt az ideje, hogy újra a macskaköveken kopogjon csizmája. Szerencse vagy sem, hogy épp a nyári forgatag idején tér vissza. A piactér tömve van a város népével, minden faj reprezentálja magát itt. A férfi végignéz a tömegen. Furcsa neki ennyi ember hirtelen, hiszen majdnem egy teljes évig járta a tájakat és kereste fel azokat az eldugott helyeket ahova a mindennapi ember be sem tenné a lábát, vagy azért mert fél, hogy valami szörnyűség út közben elkapja és ketté tépi, vagy még egyáltalán nem is hallott a helyről. Mint például a Gwuffok rétéről sem valahol az artheniori erdő mélyén. Egy öreg remete vezette el Tolksyt oda egyszer. Több órányi sétálás az erdőben meghozta az eredményét hiszen a látvány elképesztő volt. Egy hatalmas rét, ahol rengeteg gwuff pihent. A borjak futkároztak és játszadoztak miközben a felnőtt egyedek a fűben pihentek. Valahogy ez a látvány nagyon megnyugtató és boldogsággal megtöltő volt a férfinak és reméli, hogy nem feledi soha el. Végül visszamentek a remete viskójához és onnan folytatta az útját Tolksy. Sajnos az útra nem emlékszik a réthez, hiszen túl sokáig haladtak a sűrű erdőben, egy idő után már az összes fa ugyan olyannak tűnt, de szerencsére a remete pontosan tudta az utat. Egyedül valószínűleg teljesen eltévedt volna és ott éri a halál az erdő mélyén ahol senki se találja meg. Most pedig itt áll a piactéren az emberek sűrűjében. Meg is indul, hogy jól körülnézzen mit is kínálnak az árusok ilyenkor. Talán valami hasznos dolgot tud vásárolni, vagy valami finom ételt magának amit még nem kóstolt vagy már régen evett.*
*Régóta nem járt Artheniorban Tolksy, vagy egyáltalán nagyobb településen se, így már itt volt az ideje, hogy újra a macskaköveken kopogjon csizmája. Szerencse vagy sem, hogy épp a nyári forgatag idején tér vissza. A piactér tömve van a város népével, minden faj reprezentálja magát itt. A férfi végignéz a tömegen. Furcsa neki ennyi ember hirtelen, hiszen majdnem egy teljes évig járta a tájakat és kereste fel azokat az eldugott helyeket ahova a mindennapi ember be sem tenné a lábát, vagy azért mert fél, hogy valami szörnyűség út közben elkapja és ketté tépi, vagy még egyáltalán nem is hallott a helyről. Mint például a Gwuffok rétéről sem valahol az artheniori erdő mélyén. Egy öreg remete vezette el Tolksyt oda egyszer. Több órányi sétálás az erdőben meghozta az eredményét hiszen a látvány elképesztő volt. Egy hatalmas rét, ahol rengeteg gwuff pihent. A borjak futkároztak és játszadoztak miközben a felnőtt egyedek a fűben pihentek. Valahogy ez a látvány nagyon megnyugtató és boldogsággal megtöltő volt a férfinak és reméli, hogy nem feledi soha el. Végül visszamentek a remete viskójához és onnan folytatta az útját Tolksy. Sajnos az útra nem emlékszik a réthez, hiszen túl sokáig haladtak a sűrű erdőben, egy idő után már az összes fa ugyan olyannak tűnt, de szerencsére a remete pontosan tudta az utat. Egyedül valószínűleg teljesen eltévedt volna és ott éri a halál az erdő mélyén ahol senki se találja meg. Most pedig itt áll a piactéren az emberek sűrűjében. Meg is indul, hogy jól körülnézzen mit is kínálnak az árusok ilyenkor. Talán valami hasznos dolgot tud vásárolni, vagy valami finom ételt magának amit még nem kóstolt vagy már régen evett.*
2988. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:00:08
Üzenet elküldve: 2015-06-27 19:00:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Yerougha kérdésére csak meglögyböli még ki nem ürült poharát, ő biztosan nem száll be máris egy újabb körbe, hiszen még van itala és ideje is akad bőven.
Svir nem engedi, hogy Myna válaszoljon neki és igyekszik elütni a dolgot otrombaságával, Manuri köti az ebet a karóhoz.*
-Bizonyára, de nem kifejezetten emiatt kérdeztem.
*Joviális mosoly, elpillantás.*
-Nem akartam tolakodó lenni, elnézést. Pusztán kíváncsi voltam, hogy errefelé mivel ütik el a kisasszonyok az idejüket, hiszen ahogy Kedvesem is mondta: én magam távoli vidékről érkeztem ide. Érdekes lenne megismerni a helyiek szokásait.
~És egyébként is, most érezzétek magatokat rosszul amiért nem akarjátok ebbe beavatni szegény külhoni kis Syrinnet.~
*Ugyan nem ismeri igazán Yeroughát, Svirt és Mynát meg főleg, de azért nem olyan elveszett lélek ő, van benne spiritusz, csak elő kell csalogatni. Yeronak sikerült, Manuri pedig tudatlanul is eléggé ráérzett és rákapott a kis színjáték ízére, illetve a két férfi különös... tréfájára.*
-Felénk van egy játék.
*Kezd bele mielőtt még az újabb kört kikérhetnék, illetve lehörpinthetnék a férfiak (és talán Myna).*
-Úgy hívják "Én még soha". Nagyon régi ismerkedős ivósjáték, talán nem idegen errefelé sem.
*Somolyog csontos orra alatt és ravasz fekete pillantása körbesuhan a társaságon.*
-A játékosok olyan állításokat mondanak, amelyeket még soha nem tettek meg. Aki a körből megtette az adott állítást, annak innia kell. Minden mondat az “én még soha” tagadással kezdődik, és minél pikánsabb az állítás, annál élvezetesebb a játék!
Lenne kedvetek hozzá?
*Lerészegedni csak úgy, elég snassz. Márpedig úgy tűnik a két fickónak szándékában áll az ivászat, akkor már megizzasztaná őket egy kicsit, s közben kiderülhetne ez-az.*
-Vegyünk egy példát! Én még soha... nem vásároltam ruhát Artheniorban. Aki a jelenlévők közül már vásárolt, annak innia kell!
*Pillant jelentőségteljesen Yerougha felé, aki nemrég ajándékozta meg Manurit a rajta lévő szürke kis ruhácskával.*
A hozzászólás írója (Manuri Rimse) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.27 19:01:48
//Négyen//
*Yerougha kérdésére csak meglögyböli még ki nem ürült poharát, ő biztosan nem száll be máris egy újabb körbe, hiszen még van itala és ideje is akad bőven.
Svir nem engedi, hogy Myna válaszoljon neki és igyekszik elütni a dolgot otrombaságával, Manuri köti az ebet a karóhoz.*
-Bizonyára, de nem kifejezetten emiatt kérdeztem.
*Joviális mosoly, elpillantás.*
-Nem akartam tolakodó lenni, elnézést. Pusztán kíváncsi voltam, hogy errefelé mivel ütik el a kisasszonyok az idejüket, hiszen ahogy Kedvesem is mondta: én magam távoli vidékről érkeztem ide. Érdekes lenne megismerni a helyiek szokásait.
~És egyébként is, most érezzétek magatokat rosszul amiért nem akarjátok ebbe beavatni szegény külhoni kis Syrinnet.~
*Ugyan nem ismeri igazán Yeroughát, Svirt és Mynát meg főleg, de azért nem olyan elveszett lélek ő, van benne spiritusz, csak elő kell csalogatni. Yeronak sikerült, Manuri pedig tudatlanul is eléggé ráérzett és rákapott a kis színjáték ízére, illetve a két férfi különös... tréfájára.*
-Felénk van egy játék.
*Kezd bele mielőtt még az újabb kört kikérhetnék, illetve lehörpinthetnék a férfiak (és talán Myna).*
-Úgy hívják "Én még soha". Nagyon régi ismerkedős ivósjáték, talán nem idegen errefelé sem.
*Somolyog csontos orra alatt és ravasz fekete pillantása körbesuhan a társaságon.*
-A játékosok olyan állításokat mondanak, amelyeket még soha nem tettek meg. Aki a körből megtette az adott állítást, annak innia kell. Minden mondat az “én még soha” tagadással kezdődik, és minél pikánsabb az állítás, annál élvezetesebb a játék!
Lenne kedvetek hozzá?
*Lerészegedni csak úgy, elég snassz. Márpedig úgy tűnik a két fickónak szándékában áll az ivászat, akkor már megizzasztaná őket egy kicsit, s közben kiderülhetne ez-az.*
-Vegyünk egy példát! Én még soha... nem vásároltam ruhát Artheniorban. Aki a jelenlévők közül már vásárolt, annak innia kell!
*Pillant jelentőségteljesen Yerougha felé, aki nemrég ajándékozta meg Manurit a rajta lévő szürke kis ruhácskával.*
A hozzászólás írója (Manuri Rimse) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.27 19:01:48
2987. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 18:45:06
Üzenet elküldve: 2015-06-27 18:45:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*A legendákról elgondolkozik. Nemigen tudja már, hogy mi számít annak és mi puszta hiedelemnek. Sokat hall és olvas az ember, olykor pedig a kettő keveredik, s éppen ezért, idővel már nem tudja, melyiket szerezte biztos forrásból, s melyik lehetett puszta kitaláció.*
- Miféle legendákra gondol? Az erdő szellemére, az élő Erdőmélyére, a főtér szökőkútjára, a Holdudvar sírkövére, vagy amiket a templomban lehet olvasni? Manapság annyi minden terjeng, hogy már nem is igen tudni, mi a legenda. A templomban viszont olvastam már néhány dologról és bevallom, egyszer szeretném látni a kerubik táncát. Ön szerint tényleg megnyugszik az, kinek van szerencséje megcsodálni? *- kérdi érdeklődve.
Kis híján, egészen belelendült. Szíves örömest folytatná még kérdéseinek feltevését, hisz az előtte álló nagy tudással bírónak tűnik. A következő kérdések viszont meglepik. Egyik fele telibe is talál, hisz tényleg tanul mágiát, azt viszont nem mondaná, hogy kimondottan mágusnak tanul. Az is csupán egy tudás, mit szeretne felhalmozni, ahogyan bármi más, még akkor is, ha jóval időigényesebb és nehezebb. A tudásszomjat sosem vetették meg a templomban, így készségesen álltak rendelkezésére, s állnának most is, amennyiben a forgatag helyett ott lenne. Talán be is kellene néznie utána, frissítve ismereteit. Még valami újat is tanulhatna, ha módja van rá, de az most ráér. Egy kicsit biztosan.*
- A szerzeteslét nem nekem való. Ahhoz túlontúl szeretem mostani életem. Ami a mágiát illeti, azt tanulgatom. Nem oly sebességgel, mint szeretném, de tanulom, ahogy időm engedi. Egyelőre viszont még csak egészen aprócska trükköket tudok, mik ennek ellenére váltak már hasznomra *- felel a kérdésekre.
Szokatlan, hogy ennyit elmélkedjen a halálról. Nem szokása sokáig taglalni a témát, s bár most sem akkora élvezet neki, mintha a mágiáról társalognának, azért közel sem annyira kellemetlen, mint amilyennek az egész felvetés indult. Lorew egy újabb állásponttal áll elő. Merész felfogás, mi tagadja minden létezését, mégis elismeri, akár egy álmot. Csakhogy ki irányítja akkor ezt az álmot? Miért nem ébrednek fel az álmodók, valahányszor fájdalmat éreznek. Oly fájdalmat, mire minden bizonnyal felkelne még az eszméletlen is, nemhogy az, ki csak alszik. Kusza ez és meglehetősen sok kérdést vet fel, melyet minduntalan lehetne sorolni, ha lenne értelme. Válasz azonban egyikre sem érkezne, hiszen az, ki álmodik, vajmi keveset tud a valóságról. Nem ismeri az igaz világot, nem tudja, mi folyik körülötte és fogalma sincs arról, hogy álmodik. És mi van az álombéli álommal? Ha álmunkban halunk meg, akkor mi lesz? Vége szakad, vagy megálmodjuk a túlsó világot is?
Akárhogy is, az bizony tény, hogy senki nem tért még vissza onnan, akár álmodott, akár ébren volt. Senki nem számolt még be róla, nem jutott tovább úgy annak határán, hogy aztán visszafordulva beszámolót tartson. Ámbár mi van akkor, ha nem is a halál tehet minderről? Ezen felvetés csak most született a félvér elméjében, azonnali gondolkodásra késztetve.*
- Mi van akkor, ha nem is örök a halál? *- ejti ki viszonylag halkan, inkább csak magának szánva a kérdést, mintsem választ remélve rá.*
- Mi van, ha egyszerűen csak nem akarnak visszajönni ide, mert valami sokkal jobb van azután? Nem mintha kísérleteznék ilyesmivel, bolond lennék, de mégis... Mi van, ha mindenki feleslegesen tart tőle, meg attól, hogy örökké tart? Attól, hogy senki nem tért vissza, nem biztos, hogy nem is lehetséges *- gondolkozik tovább, felvéve újra elmélkedő helyzetét, miközben olykor a férfira néz, hátha annak van hozzáfűznivalója.*
//Lorew//
*A legendákról elgondolkozik. Nemigen tudja már, hogy mi számít annak és mi puszta hiedelemnek. Sokat hall és olvas az ember, olykor pedig a kettő keveredik, s éppen ezért, idővel már nem tudja, melyiket szerezte biztos forrásból, s melyik lehetett puszta kitaláció.*
- Miféle legendákra gondol? Az erdő szellemére, az élő Erdőmélyére, a főtér szökőkútjára, a Holdudvar sírkövére, vagy amiket a templomban lehet olvasni? Manapság annyi minden terjeng, hogy már nem is igen tudni, mi a legenda. A templomban viszont olvastam már néhány dologról és bevallom, egyszer szeretném látni a kerubik táncát. Ön szerint tényleg megnyugszik az, kinek van szerencséje megcsodálni? *- kérdi érdeklődve.
Kis híján, egészen belelendült. Szíves örömest folytatná még kérdéseinek feltevését, hisz az előtte álló nagy tudással bírónak tűnik. A következő kérdések viszont meglepik. Egyik fele telibe is talál, hisz tényleg tanul mágiát, azt viszont nem mondaná, hogy kimondottan mágusnak tanul. Az is csupán egy tudás, mit szeretne felhalmozni, ahogyan bármi más, még akkor is, ha jóval időigényesebb és nehezebb. A tudásszomjat sosem vetették meg a templomban, így készségesen álltak rendelkezésére, s állnának most is, amennyiben a forgatag helyett ott lenne. Talán be is kellene néznie utána, frissítve ismereteit. Még valami újat is tanulhatna, ha módja van rá, de az most ráér. Egy kicsit biztosan.*
- A szerzeteslét nem nekem való. Ahhoz túlontúl szeretem mostani életem. Ami a mágiát illeti, azt tanulgatom. Nem oly sebességgel, mint szeretném, de tanulom, ahogy időm engedi. Egyelőre viszont még csak egészen aprócska trükköket tudok, mik ennek ellenére váltak már hasznomra *- felel a kérdésekre.
Szokatlan, hogy ennyit elmélkedjen a halálról. Nem szokása sokáig taglalni a témát, s bár most sem akkora élvezet neki, mintha a mágiáról társalognának, azért közel sem annyira kellemetlen, mint amilyennek az egész felvetés indult. Lorew egy újabb állásponttal áll elő. Merész felfogás, mi tagadja minden létezését, mégis elismeri, akár egy álmot. Csakhogy ki irányítja akkor ezt az álmot? Miért nem ébrednek fel az álmodók, valahányszor fájdalmat éreznek. Oly fájdalmat, mire minden bizonnyal felkelne még az eszméletlen is, nemhogy az, ki csak alszik. Kusza ez és meglehetősen sok kérdést vet fel, melyet minduntalan lehetne sorolni, ha lenne értelme. Válasz azonban egyikre sem érkezne, hiszen az, ki álmodik, vajmi keveset tud a valóságról. Nem ismeri az igaz világot, nem tudja, mi folyik körülötte és fogalma sincs arról, hogy álmodik. És mi van az álombéli álommal? Ha álmunkban halunk meg, akkor mi lesz? Vége szakad, vagy megálmodjuk a túlsó világot is?
Akárhogy is, az bizony tény, hogy senki nem tért még vissza onnan, akár álmodott, akár ébren volt. Senki nem számolt még be róla, nem jutott tovább úgy annak határán, hogy aztán visszafordulva beszámolót tartson. Ámbár mi van akkor, ha nem is a halál tehet minderről? Ezen felvetés csak most született a félvér elméjében, azonnali gondolkodásra késztetve.*
- Mi van akkor, ha nem is örök a halál? *- ejti ki viszonylag halkan, inkább csak magának szánva a kérdést, mintsem választ remélve rá.*
- Mi van, ha egyszerűen csak nem akarnak visszajönni ide, mert valami sokkal jobb van azután? Nem mintha kísérleteznék ilyesmivel, bolond lennék, de mégis... Mi van, ha mindenki feleslegesen tart tőle, meg attól, hogy örökké tart? Attól, hogy senki nem tért vissza, nem biztos, hogy nem is lehetséges *- gondolkozik tovább, felvéve újra elmélkedő helyzetét, miközben olykor a férfira néz, hátha annak van hozzáfűznivalója.*
2986. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 18:20:21
Üzenet elküldve: 2015-06-27 18:20:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Szinte minden évben kijön ide. Bár sosem kedvelte a helyet. Minden túl hangos. Az emberek túl sokat ordibálnak. Bántja a fülét. És mindig tele van túl sok boldogsággal rendelkező lénnyel, akik minden áron beszélgetni kívánnak vele. Ilyenkor néha elég csak a csuklyáját megemelni, és békén hagyják. Mindenesetre könnyű itt a tolvajlás, ezért is jár ki minden évben. Mindig megszedi magát.
Idén sem más okból jött. Bár más okból tart az ételes standok felé. Megéhezett. Ez az egyszerű halandó gyengeség nem engedi meg neki hogy nyugodtan tehesse amit akar. De enni kell, máskülönben éhen halna.
Azt tudja hogy enni akar, de azt nem hogy mit. gyümölcsöt? Pékárút? Főtt ételt? Inkább az utóbbit, mert éhségét kívánja csillapítani. Tehát megkeresi az ételárusok sokszínű kavalkádját. Csakhogy itt is van az ínyencségektől kezdve a hagyományos étkekig minden. Végül a választási kényszer keríti hatalmába, hisz döntenie kellene a nyárson sült disznó, és az őzragu között.
Végül az utóbbit választja, és egy jobban megpakolt tányérért kifizet 15 aranyat a kissé duci pultosnak(Mesélő (Ara)).
Nem kell sokat várnia, hamar megkapja az étkét. Keres egy árnyékosabb helyet, ahol finomnak tűnő ebédjét elfogyaszthatja. A választása egy kissé kevesebb ember által közrefogott fa alatti padra esik. Evés közben kevésbé néz ki tolvajnak, bár a csuklyája még mindig szembetűnő lehet.*
*Szinte minden évben kijön ide. Bár sosem kedvelte a helyet. Minden túl hangos. Az emberek túl sokat ordibálnak. Bántja a fülét. És mindig tele van túl sok boldogsággal rendelkező lénnyel, akik minden áron beszélgetni kívánnak vele. Ilyenkor néha elég csak a csuklyáját megemelni, és békén hagyják. Mindenesetre könnyű itt a tolvajlás, ezért is jár ki minden évben. Mindig megszedi magát.
Idén sem más okból jött. Bár más okból tart az ételes standok felé. Megéhezett. Ez az egyszerű halandó gyengeség nem engedi meg neki hogy nyugodtan tehesse amit akar. De enni kell, máskülönben éhen halna.
Azt tudja hogy enni akar, de azt nem hogy mit. gyümölcsöt? Pékárút? Főtt ételt? Inkább az utóbbit, mert éhségét kívánja csillapítani. Tehát megkeresi az ételárusok sokszínű kavalkádját. Csakhogy itt is van az ínyencségektől kezdve a hagyományos étkekig minden. Végül a választási kényszer keríti hatalmába, hisz döntenie kellene a nyárson sült disznó, és az őzragu között.
Végül az utóbbit választja, és egy jobban megpakolt tányérért kifizet 15 aranyat a kissé duci pultosnak(Mesélő (Ara)).
Nem kell sokat várnia, hamar megkapja az étkét. Keres egy árnyékosabb helyet, ahol finomnak tűnő ebédjét elfogyaszthatja. A választása egy kissé kevesebb ember által közrefogott fa alatti padra esik. Evés közben kevésbé néz ki tolvajnak, bár a csuklyája még mindig szembetűnő lehet.*
2985. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 18:19:26
Üzenet elküldve: 2015-06-27 18:19:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
- Amivel a kisasszonyok szokták. Már amennyiben hagyom neki. *Válaszol még Mynát megelőzve. Egy cinkos kacsintást is mellékel hozzá Manurinak, hogy a nő biztosan értse, Svir mivel szokta lefoglalni szíve választottját. Albun bizonyára kitalálja enélkül is, Mynának pedig csak emlékeznie kell az előző éjszakára.*
- Sokat, bizony, de nem eleget. *Még egy kacsintás, hozzá egy díjnyertes mosoly. Tetszik neki Manuri érdeklődése, ha nem Albun menyecskéje lenne, már egészen biztos lecsapott volna rá. Persze csak akkor, ha ő maga nem lenne éppen a hűséges és őszinte Mynával elfoglalva. Kiissza a maradék perzselőt, majd a talpával a pulthoz koppantja a kiürült poharat.*
- Természetesen mehet még egy kör. *Csak a maga nevében beszél, de részéről határozottan jöhet a következő. Legfeljebb nem sietnek majd annyira a megivásával.*
- Ugyanezt. Vagy tudod mit? Legyen egy Túl Kicsi Ablak. Csak egy gyűszűnyi kell belőle, de úgy érzed majd, hogy az előző csak langyos tej volt hozzá képest. *Az, hogy még emlékszik a hatására azt bizonyítja, hogy nem itta le magát a sárga földig, amikor ehhez az itókához volt szerencséje. Ez persze azt is jelentheti, hogy igazi szeszkazánként neki már meg se kottyan egy ilyen.*
//Négyen//
- Amivel a kisasszonyok szokták. Már amennyiben hagyom neki. *Válaszol még Mynát megelőzve. Egy cinkos kacsintást is mellékel hozzá Manurinak, hogy a nő biztosan értse, Svir mivel szokta lefoglalni szíve választottját. Albun bizonyára kitalálja enélkül is, Mynának pedig csak emlékeznie kell az előző éjszakára.*
- Sokat, bizony, de nem eleget. *Még egy kacsintás, hozzá egy díjnyertes mosoly. Tetszik neki Manuri érdeklődése, ha nem Albun menyecskéje lenne, már egészen biztos lecsapott volna rá. Persze csak akkor, ha ő maga nem lenne éppen a hűséges és őszinte Mynával elfoglalva. Kiissza a maradék perzselőt, majd a talpával a pulthoz koppantja a kiürült poharat.*
- Természetesen mehet még egy kör. *Csak a maga nevében beszél, de részéről határozottan jöhet a következő. Legfeljebb nem sietnek majd annyira a megivásával.*
- Ugyanezt. Vagy tudod mit? Legyen egy Túl Kicsi Ablak. Csak egy gyűszűnyi kell belőle, de úgy érzed majd, hogy az előző csak langyos tej volt hozzá képest. *Az, hogy még emlékszik a hatására azt bizonyítja, hogy nem itta le magát a sárga földig, amikor ehhez az itókához volt szerencséje. Ez persze azt is jelentheti, hogy igazi szeszkazánként neki már meg se kottyan egy ilyen.*
2984. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 17:45:05
Üzenet elküldve: 2015-06-27 17:45:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Mindenesetre most lett elég sok mókusuk az egyből. Akár el lehetne őket adni. De kinek kellenének? Ha jóval olcsóbban is adnák darabját, kevés ember venne tőlük. Kinek kell mókus?
Mindenesetre elég mókásnak találja hogy a barátját megharapták. Úgy tűnik nincs semmi baj, a ruhájának egy részével beköti a sebet. Aztán meg a legnagyobb döbbenetére végigsimít a ruháján, erre minden mocsok eltűnik róla, és a ruhaujj is visszatér. ~Azt a varázslós fenét vágja agyon... Hát ilyet is tud?~*
-Mi a jó... Honnan tanutál' te meg hókusz-pókuszolni?
*Talán ő is tanulhatna egy-két okos cselt. Igazán érdekes lenne. Bár amilyen varázslatokat eddig látott, nem menne velük semmire, de azért mégis jól jönnének. Valamikor biztos.*
-Szeretem a szép lányokat... Csak nem a kicsiket. Azok mindig elmennek. Elkerülnek mert nagy vagyok. Viszont nagylányok jók. Szépek.
*Bele gondol, találkozna most egy óriáslánnyal... Jó lenne de... Nem valószínű. Ritkán találkozik óriáslánnyal. Pedig igen kedveli őket. Csak... Csak kevesen vannak. És az ilyen vándor-szerzet mint ő, ritkán találkozik velük. Beszélgetni, meg végképp nem tud velük.*
-Akkor adjuk el a mókusokat. Jó móka lesz... Már ha lesz aki megveszi...
*Sokan talán ingyen sem akarják majd... De mindegy, mind ez a jövő zenéje... ~Régen hallottam zenét... Nagyon régen. Nagyon. nagyon régen... Van itt valahol zene?~*
-Taitos, akkor most mit is tervezünk csinálni?
//Taitos//
*Mindenesetre most lett elég sok mókusuk az egyből. Akár el lehetne őket adni. De kinek kellenének? Ha jóval olcsóbban is adnák darabját, kevés ember venne tőlük. Kinek kell mókus?
Mindenesetre elég mókásnak találja hogy a barátját megharapták. Úgy tűnik nincs semmi baj, a ruhájának egy részével beköti a sebet. Aztán meg a legnagyobb döbbenetére végigsimít a ruháján, erre minden mocsok eltűnik róla, és a ruhaujj is visszatér. ~Azt a varázslós fenét vágja agyon... Hát ilyet is tud?~*
-Mi a jó... Honnan tanutál' te meg hókusz-pókuszolni?
*Talán ő is tanulhatna egy-két okos cselt. Igazán érdekes lenne. Bár amilyen varázslatokat eddig látott, nem menne velük semmire, de azért mégis jól jönnének. Valamikor biztos.*
-Szeretem a szép lányokat... Csak nem a kicsiket. Azok mindig elmennek. Elkerülnek mert nagy vagyok. Viszont nagylányok jók. Szépek.
*Bele gondol, találkozna most egy óriáslánnyal... Jó lenne de... Nem valószínű. Ritkán találkozik óriáslánnyal. Pedig igen kedveli őket. Csak... Csak kevesen vannak. És az ilyen vándor-szerzet mint ő, ritkán találkozik velük. Beszélgetni, meg végképp nem tud velük.*
-Akkor adjuk el a mókusokat. Jó móka lesz... Már ha lesz aki megveszi...
*Sokan talán ingyen sem akarják majd... De mindegy, mind ez a jövő zenéje... ~Régen hallottam zenét... Nagyon régen. Nagyon. nagyon régen... Van itt valahol zene?~*
-Taitos, akkor most mit is tervezünk csinálni?
2983. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 17:11:35
Üzenet elküldve: 2015-06-27 17:11:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Teghi//
-Na ki a cuki mókuus?
*Tutujgatja Taitos új teremtményeit, és éppen ki is emelne egyet az így durván zsúfolttá vált ketrecből, mikor az egyik jól megharapja tenyerének hátoldalát.
Taitos hátrarántja a kezét, és a megiramodó mókusok után lábával becsapja a ketrecajtót.*
-Igazán aranyosak...
*Rázza kezét, és vándormódra benyálazza a sebet, hogy elkerülje a nyavalyát. Alig egy centiszer egy centis sebesülésére pedig ruhájából tép kötést.*
-Hát igen Teghi, ha nyomorgatod a birka is harap.
*Vonja le a következtetést Taitos az órásnak dobva a két mókust, szerencsére a ketrecükben, így Teghi nem kell, hogy féljen. Eközben beköti kezét, és ruhájának letépett ujját kezdi vizslatni, aztán gondol egyet, úgyis leleplezte már magát a nagyfiú előtt. Megpróbál hát valamit igazítani a helyzeten.*
-Na gyere Teghi keressünk valakit, akit érdekel a mókus, vagy keressünk szép lányokat.
*Mondja Taitos élettel teli vigyorral, és a tér közepe felé indul.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
//Teghi//
-Na ki a cuki mókuus?
*Tutujgatja Taitos új teremtményeit, és éppen ki is emelne egyet az így durván zsúfolttá vált ketrecből, mikor az egyik jól megharapja tenyerének hátoldalát.
Taitos hátrarántja a kezét, és a megiramodó mókusok után lábával becsapja a ketrecajtót.*
-Igazán aranyosak...
*Rázza kezét, és vándormódra benyálazza a sebet, hogy elkerülje a nyavalyát. Alig egy centiszer egy centis sebesülésére pedig ruhájából tép kötést.*
-Hát igen Teghi, ha nyomorgatod a birka is harap.
*Vonja le a következtetést Taitos az órásnak dobva a két mókust, szerencsére a ketrecükben, így Teghi nem kell, hogy féljen. Eközben beköti kezét, és ruhájának letépett ujját kezdi vizslatni, aztán gondol egyet, úgyis leleplezte már magát a nagyfiú előtt. Megpróbál hát valamit igazítani a helyzeten.*
-Na gyere Teghi keressünk valakit, akit érdekel a mókus, vagy keressünk szép lányokat.
*Mondja Taitos élettel teli vigyorral, és a tér közepe felé indul.*
A varázsló végigsimít ruháján, melynek hatására róla és felszereléséről minden nem mágikus szennyeződés eltűnik, haja és szakálla rendezett formát ölt.
2982. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 17:06:03
Üzenet elküldve: 2015-06-27 17:06:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*Nos igen, láthatóan a nő meg sem lepődik a dolgon, ez már-már gyanús. Jóval értelmesebbnek tűnik, mint egy átlagos nemes, és emiatt Lorew esik gondolkodóba egy rövid időre. Persze, nemes kisasszony, van pénze oktatókat fizetni, nem hiába műveltebb, mint egy utcagyerek, de másik oldalról pedig... A nemesek nem ilyen irányokban szoktak ismereteket gyűjteni, mondjuk ez a mítosz közismert, így nem olyan nagy dolog, de azért a mágus nem bírja megállni, hogy meg ne kérdezze:*
- Esetleg más hasonló legendákat is ismer? *hiszen ez már szinte a szerzetesi vonal felé mutat, nekik kell ilyen, és ehhez hasonló legendák sokaságát megtanulni, a nemesek általában megelégednek a felmenőikkel, számtan, írás-olvasás, a mágusok szokták kicsivel mélyebbre vinni a dolgokat mítoszok irányában. Nekik ugyebár ismerniük kell az összes entitást, nevét, hatalmát, és mindent, hogyha egy napon valami őrült egy ilyet a világra hívna, akkor legyen esélyük megállítani. Ez a hivatalos szöveg, persze Lorew ezt a tudást egészen másképpen akarja felhasználni. Ő lesz az őrült, aki majd a világra szabadítja a teremtményt. Ha viszont a nő képes lesz, és megnevez még néhány ismertebb, vagy kevésbé ismert legendát, akkor a szerzetes rá fog kérdezni:*
- És sosem gondolkodott a szerzetesi vonalon? Esetleg korábban volt már szerencséje ilyesmihez? Vagy netán mágusnak tanul?
*Nem igazán lényeges dolgok, de adott egy ilyen ember, mint Yelane, aki a tanulásnak él, és az ilyenek idővel gyakran a mágia útjára terelődnek, ami talán a legnehezebb, de ugyanakkor legrejtélyesebb tudománya napjainknak. A gyógynövények és ilyesmik útja viszonylag korlátok közt van, hiszen tucatnyi növény van, amiről még nem tudunk, de ezzel együtt nem annyira sok igazán ismert fajta van, amit ne lehetne megtanulni. Még a kisebb fajokkal együtt is talán néhány év és a szorgalom elegendő hozzá. De a mágia... Lorew, aki évtizedek óta tanulja, még mindig csak annyit mondhat el, hogy tudja a közismertebb varázslatok nevét, és hasznát, a könnyebbeknek a megidézési módját is, kézmozdulatokat és szavakat, de ettől függetlenül még soha egyszer sem varázsolt. És ha tudná mindet, mindet képes lenne előhívni, akkor is tudná, hogy még milliónyi ismeretlen van ott, ahonnan ezek is származnak, az emberek, sőt, úgy általában a halandók alig egy töredékét birtokolják ennek.*
- Ez is egy meglátás *vonja meg a vállát* De a halálról semmit nem tudunk. Teória millió és még több van róla, a legkülönbözőbbek. A halál után lelkünk tovább él, ilyen is sok van, de ennél sokkalta érdekesebbek is. Például ez, amit most élek, nem is élet, csak az én álmom. Te sem létezel *nem szándékosan vált tegezésre, de nem fog szabadkozni sem miatta, nem olyan úri körökből való* és senki más sem, akit ismerek. Mert ez az én első álmom, és valójában én egy örökéletű lény vagyok, akinek egy évszázad a nappal, és ugyanennyi az éjszaka. A legelfogadhatóbbaktól a legfelfoghatatlanabbakig van minden, és mégis, semmit nem tudunk a halálról, ugyanis... *tűnődik, hogy hogyan fogalmazza meg, végül leegyszerűsíti* A halált még senki nem élte túl, hogy aztán elmesélhesse.
*Elvégre a világon mindent, amiről feljegyzés van, átélt már valaki, a legendák sem maguktól születtek, azoknál is jelen volt valaki, aki később megírta. Felsőbbrendű lényekkel is találkoztak már a legnagyobb mágusok, de a halál... Még ha a legendák szörnyei a hallottakat ki is emelik a sírból, hogy szolgálják őket, a tudatot, és az emlékeket visszaadhatják talán, de hogy a halál és a feltámadás között mi volt... azt soha senki élő halandó nem fogja megtudni.*
//Yelane//
*Nos igen, láthatóan a nő meg sem lepődik a dolgon, ez már-már gyanús. Jóval értelmesebbnek tűnik, mint egy átlagos nemes, és emiatt Lorew esik gondolkodóba egy rövid időre. Persze, nemes kisasszony, van pénze oktatókat fizetni, nem hiába műveltebb, mint egy utcagyerek, de másik oldalról pedig... A nemesek nem ilyen irányokban szoktak ismereteket gyűjteni, mondjuk ez a mítosz közismert, így nem olyan nagy dolog, de azért a mágus nem bírja megállni, hogy meg ne kérdezze:*
- Esetleg más hasonló legendákat is ismer? *hiszen ez már szinte a szerzetesi vonal felé mutat, nekik kell ilyen, és ehhez hasonló legendák sokaságát megtanulni, a nemesek általában megelégednek a felmenőikkel, számtan, írás-olvasás, a mágusok szokták kicsivel mélyebbre vinni a dolgokat mítoszok irányában. Nekik ugyebár ismerniük kell az összes entitást, nevét, hatalmát, és mindent, hogyha egy napon valami őrült egy ilyet a világra hívna, akkor legyen esélyük megállítani. Ez a hivatalos szöveg, persze Lorew ezt a tudást egészen másképpen akarja felhasználni. Ő lesz az őrült, aki majd a világra szabadítja a teremtményt. Ha viszont a nő képes lesz, és megnevez még néhány ismertebb, vagy kevésbé ismert legendát, akkor a szerzetes rá fog kérdezni:*
- És sosem gondolkodott a szerzetesi vonalon? Esetleg korábban volt már szerencséje ilyesmihez? Vagy netán mágusnak tanul?
*Nem igazán lényeges dolgok, de adott egy ilyen ember, mint Yelane, aki a tanulásnak él, és az ilyenek idővel gyakran a mágia útjára terelődnek, ami talán a legnehezebb, de ugyanakkor legrejtélyesebb tudománya napjainknak. A gyógynövények és ilyesmik útja viszonylag korlátok közt van, hiszen tucatnyi növény van, amiről még nem tudunk, de ezzel együtt nem annyira sok igazán ismert fajta van, amit ne lehetne megtanulni. Még a kisebb fajokkal együtt is talán néhány év és a szorgalom elegendő hozzá. De a mágia... Lorew, aki évtizedek óta tanulja, még mindig csak annyit mondhat el, hogy tudja a közismertebb varázslatok nevét, és hasznát, a könnyebbeknek a megidézési módját is, kézmozdulatokat és szavakat, de ettől függetlenül még soha egyszer sem varázsolt. És ha tudná mindet, mindet képes lenne előhívni, akkor is tudná, hogy még milliónyi ismeretlen van ott, ahonnan ezek is származnak, az emberek, sőt, úgy általában a halandók alig egy töredékét birtokolják ennek.*
- Ez is egy meglátás *vonja meg a vállát* De a halálról semmit nem tudunk. Teória millió és még több van róla, a legkülönbözőbbek. A halál után lelkünk tovább él, ilyen is sok van, de ennél sokkalta érdekesebbek is. Például ez, amit most élek, nem is élet, csak az én álmom. Te sem létezel *nem szándékosan vált tegezésre, de nem fog szabadkozni sem miatta, nem olyan úri körökből való* és senki más sem, akit ismerek. Mert ez az én első álmom, és valójában én egy örökéletű lény vagyok, akinek egy évszázad a nappal, és ugyanennyi az éjszaka. A legelfogadhatóbbaktól a legfelfoghatatlanabbakig van minden, és mégis, semmit nem tudunk a halálról, ugyanis... *tűnődik, hogy hogyan fogalmazza meg, végül leegyszerűsíti* A halált még senki nem élte túl, hogy aztán elmesélhesse.
*Elvégre a világon mindent, amiről feljegyzés van, átélt már valaki, a legendák sem maguktól születtek, azoknál is jelen volt valaki, aki később megírta. Felsőbbrendű lényekkel is találkoztak már a legnagyobb mágusok, de a halál... Még ha a legendák szörnyei a hallottakat ki is emelik a sírból, hogy szolgálják őket, a tudatot, és az emlékeket visszaadhatják talán, de hogy a halál és a feltámadás között mi volt... azt soha senki élő halandó nem fogja megtudni.*
2981. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-27 16:43:19
Üzenet elküldve: 2015-06-27 16:43:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Taitosnak sincs semmi terve, ezért most egymás mellett ülnek a földön. Teghi valami kitéphetőt keres, Taitos meg mered maga elé, mintha valamin erősen gondolkozna. Aztán szó nélkül benyúl a mókushoz, és újra elkezd valami varázsolgatni. Figyelmesen nézi, hátha lesz ebből valami... És lett. Sok-sok mókus kezdett el körülöttük szaladgálni. Túl sok mókus.*
-Ezek igaziak?
*Nem mer túl közel hajolni hozzájuk, nehogy ráugorjanak. De még mindig lehetséges hogy csak illúziók, bár nem biztos. Bár igencsak kétli, de valószínűsíthető. És ha a másik igazi mágus, akkor talán nem csak mókust, hanem a pénzt is meg tudja sokszorosítani...
Valószínűleg az általa vett mókus igencsak ingerült lehetett, mivel körülbelül fél órája piszkálta a bottal. Úgyhogy nem is csoda, ha mind közül ez a legrakoncátlanabb, és ez harapja meg Taitost. Mert aki mókusokkal játszik, az tűrje el a harapásukat.
Ha a másik elkezd szitkozódni, ami igen valószínű, Teghi vigyázva hogy mókus ne kerüljön a közelébe, hasát fogja, és nagy hahotázva adja a világ tudtára az örömét. Mert ez igen vicces. Bár sajnálja a barátját, ha tudna, most lepacsizna a mókusokkal. De inkább nem megy a közelükbe, hanem ha a másik elindul orvoshoz, követi.
Nem tudhatja senki veszett volt-e az állat, bár valószínű hisz egy árustól vette. És ez a kabaré minden pénzt megért. Lehet hogy a mókus kárba veszett, de legalább nevetett egy jót.*
//Taitos//
*Taitosnak sincs semmi terve, ezért most egymás mellett ülnek a földön. Teghi valami kitéphetőt keres, Taitos meg mered maga elé, mintha valamin erősen gondolkozna. Aztán szó nélkül benyúl a mókushoz, és újra elkezd valami varázsolgatni. Figyelmesen nézi, hátha lesz ebből valami... És lett. Sok-sok mókus kezdett el körülöttük szaladgálni. Túl sok mókus.*
-Ezek igaziak?
*Nem mer túl közel hajolni hozzájuk, nehogy ráugorjanak. De még mindig lehetséges hogy csak illúziók, bár nem biztos. Bár igencsak kétli, de valószínűsíthető. És ha a másik igazi mágus, akkor talán nem csak mókust, hanem a pénzt is meg tudja sokszorosítani...
Valószínűleg az általa vett mókus igencsak ingerült lehetett, mivel körülbelül fél órája piszkálta a bottal. Úgyhogy nem is csoda, ha mind közül ez a legrakoncátlanabb, és ez harapja meg Taitost. Mert aki mókusokkal játszik, az tűrje el a harapásukat.
Ha a másik elkezd szitkozódni, ami igen valószínű, Teghi vigyázva hogy mókus ne kerüljön a közelébe, hasát fogja, és nagy hahotázva adja a világ tudtára az örömét. Mert ez igen vicces. Bár sajnálja a barátját, ha tudna, most lepacsizna a mókusokkal. De inkább nem megy a közelükbe, hanem ha a másik elindul orvoshoz, követi.
Nem tudhatja senki veszett volt-e az állat, bár valószínű hisz egy árustól vette. És ez a kabaré minden pénzt megért. Lehet hogy a mókus kárba veszett, de legalább nevetett egy jót.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10247-10266