//Nyárelői forgatag//
//Mordach//
-Köszönöm, hogy ezt mondja. Ha több ilyen ember élne, jobb lenne a világ! Noha ne értsen félre, engem hidegen hagy, hogy ki minek tekint, már megbarátkoztam magammal régen. Tudja, azért illettek efféle gondolatokkal a hátam mögött, mert akiknél jobb voltam, nem tudták elviselni és kiváló ürügy volt a "fattyúzás".
*Persze tudja jól, hogy akik között ez nem igaz azok éppen az elfek. Ők az egyik legpökhendibb, leginkább az orrukat magasan hordó faj széles e világon. Persze kivételek szerencsére közöttük is akadnak szép számmal.*
-Nem én kellek nekik, hanem a herceg, akit elmenekítettem. Persze azt hiszik, hogy velem van, és így követtek is. Bizonyára tűvé teszik értem a Föld Városának környékét, de egyelőre a Nap Karavánpihenő közelében a nyomomat vesztették. Talán néhányan a bosszúszomj miatt a fejemet akarják, de mire itt megtalálnak, addigra Arthenior az én városom lesz, s hazai pályán leszek, nem félek tőlük.
*Leszámítva az anyját, akitől igen is fél, retteg, mert minden gyermek szemében isten az anya, ám nem attól, hogy elesik a harcban, amit kényszeredetten meg kell vívnia, hanem attól, hogy nem tud az anyjának ártani. Persze kénytelen lesz, mert a nő nem fog leállni, amíg Aletai él. Ha maradt benne némi érzelem a gyermeke iránt, némi emberség, akkor a fél-elf téved, mert biz nem úgy ismerte meg, hogy bármi is meghátrálásra késztetné.
Az erős kérdésre Aletai ösztönből is körbetekint. Szerencséjének, vagy Mordach elővigyázatosságának köszönheti, hogy városőrök nincsenek a közelben, sőt a Sárkányvért áruló bódé is a Vizek Városából való, míg a mellette álló artheniori. A kettő között állnak ugyanis...*
-Inkább asszaszinnak nevezném magam, mert az orgyilkos szó az sokkal gonoszabbnak fest le, mint amilyen valójában vagyok. Ha azt kérdezi, hogy értek-e az életnek a leggyorsabb és leghatékonyabb kioltásához, akkor azt kell mondjam, hogy igen. Ugyanakkor a kémkedés, beépülés az igazi szakterületem. Tudja... Szeretem ismerni az áldozatot mielőtt elveszem az életét, hogy tudjam, rászolgált-e. Mint mondtam ártatlan életet még nem vettem el és nem is tervezek. Eddig is a jó oldalon álltam a klánon belül, eztán is ott fogok, és már az ostoba szabályaik sem kötnek.
*Enyhe sértődöttség hallatszik a hangjából. Ki nem állhatja, hogy az orgyilkos szóval állandóan megbélyegezik, holott neki sosem a pénz volt az ura. Nem ölt meg senkit azért, mert sok pénzt kapott érte. Amiben igazán jó, az a kémkedés, beépülés. Ezért kellett annyira a klánnak is.*
-Az igazság végrehajtója vagyok, és a becsületem nem eladó! Kielégítő választ adtam?
*Persze a másik szemében az önbíráskodás is lehet legalább akkora vétek, mint a válogatás nélküli gyilkolás, de azt vállalja Aletai. Mindenki éli valahogy az életét, neki pedig ez jutott, és ha már így kell élnie, hagy döntse el Ő, hogy milyen elvek alapján teszi. A hirtelen neheztelés hamar alábbhagy az asszaszin lelkében, hiszen tudja nagyon jól, hogy Mordach nem akart rosszat, s látja azt is, hogy inkább a kíváncsiság, mint a félelem és megvetés hajtja. Persze szándékában áll letesztelni egy kicsit, így a kezét a vörös hajú vállára helyezi, majd mélyen a szemébe néz. Ha megússza épp bőrrel, hogy orgyilkos létére engedi a mozdulatot a vele szemben álló, akkor végül elmosolyodva megszólal.*
-A szépségversenyt ki nem hagynám! Láttam idefelé egy pergamenen kifüggesztve, s igencsak ínyemre való mulatság a sok csinos lány között lézengeni.
*Leveszi a kezét Mordach válláról, majd ő is kérdez. A beszélgetés nagyon is Aletai-központúvá vált, s ezen változtatni akar.*
-Miért vadásznak szörnyekre?
*Fogalma sincs, hogy mire kellhet valakinek egy szörny belső szerve, és a maga részéről furának tartja ezt az elfoglaltságot, noha az emberölés sem sokkal jobb.*
-Ebből meg lehet manapság élni?
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.04.30 19:35:52, a következő indokkal:
A fórum nyelve magyar.