*Igyekszik nem túl sértettként viselkedni, hiszen ő maga igyekezett mindig is kihúzni magát a sztereotípiák alól. Persze ez a saját fajtársainak nem mindig tetszik, sőt, a többi fajnak meg elég az a tudat, hogy ő ork, így fenntartásokkal kezelik a jelenlétét. De az igazat megvallva már beleedződött, így nem nagyon zavartatja magát, ha kap egy-egy gúnyos megjegyzést, ijedt vagy utálatos pillantást. Így a férfi viccelődésén sem akad fent túlzottan.*
- A közönségnek mindig azt, amihez kedvük van. Gondolom azért fizetnek, nem? Nem tűnik egy hálás szakmának.
*Mosolyodik el kissé, jelezve, hogy megérti, ha néha kényelmetlennek érzi a helyzetét. Biztos ő is így lenne vele, ha nem mindenkinek tetszene az, amit kedve van dalolászni.*
- Ugyan. Érthető. Még én is ezt mondom. A java részünk, nos... hogy is fogalmazzak finoman. Nehéz eset.
*Nevet is fel halkan, hiszen valóban így gondolja. Meg amúgy ő sem mindig igyekszik azon dolgozni, hogy másként vélekedjenek róla. Orknak született, úgy is fog meghalni.*
- Nos ezekről talán egyszer majd mesélek. De hidd el nekem, hogy nem olyan izgalmas, mint amilyenre számítasz. Szóval készülj fel a csalódásra.
*Kacsint is vigyorogva a férfira. Bár valószínűleg ez nem olyan ígéret, amit be fog tartani. Hiszen kétli, hogy huzamosabb ideig élvezni akarja Darih a lány társaságát.
A dalt ért dicséretnek szóló hálálkodást csak mosolyogva hallgatja végig. Tényleg tetszett neki az ének, így nem fogja becsmérelni. Még akkor sem, ha a kívülállóknak inkább lejáratásnak hangzott a dal. Ezt kérte az ork és meg is kapta, így panasznak nem igazán van helye. Darih hangjára pedig egy percig sem lehet panasza.*
- Nos... ez azt hiszem kölcsönös. Én is hallottam már orkokat elfekről énekelni és hidd el nekem az lenne az utolsó dal, amit hallani akarnál.
*Nevet fel halkan és most sem igazán esik túlzásba. A két faj közötti ellenségeskedés olyan rosszindulatokat szül, hogy bizony az orkok is képesek olyan változatosan sértegető dalokat írni a hegyes fülűekről, hogy ha amazok meghallanák bizonyára ismét csak valami értelmetlen viaskodást szülne a dolog.*
- Nos igen. Van pár dolog, amit vennem kéne. Azután meg vissza akarok menni a fogadóhoz. Majd éhen veszek, meg hát le is kéne magam inni, de a piacon hamar végezni akarok, a fogadóhoz meg azért kell jócskán idő. *Kuncog fel halkan.* Főleg, hogy úgy hallottam, hogy van ott valami fürdő is. A szagom meg már túlzottan orkosnak tűnik, amitől lehet, hogy nem ártana megszabadulnom.
*A kuncogást egy jóízű kacaj váltja fel, de nem húzza el sokáig. A torkát megköszörülve komolyodik meg kissé, miközben bocsánatkérő arccal fürkészi a férfi szemeit.*
- Azért a nyálas dologért bocsánat. Nem úgy értettem. Vagyis de, csak... Szóval jó volt az a dal is, csak nekem túl... romantikus.
*Igyekszik valahogy menteni a helyzetet, hiszen neki sem állt szándékában, hogy a dalnok lelkébe tiporjon. De ugyebár ő nem egy ékesszóló nőstény, így nem mindig gondolja át azt amit mondani akar. Talán időnként megeshet, hogy nyersebb a kelleténél, de ugyebár ezt ő nem mindig tudja átlátni.*
- És te? Egész nap itt akarod fárasztani a hangszálaidat?
*Billenti félre a fejét kíváncsian, igyekezve el is terelni a témát, lehetőleg minél messzebbre.*