//Fehér virág és rozsda rigó//
//Erisy, Narcy//
~Ezt elszúrtad szöszi.~
*Keseredik is el azon nyomban, ahogy a férfi arcán felfedezni véli a csalódottságot. A nadrág vételét illető mimikán meglepődik. Tényleg komolyan gondolta volna? Ezalatt a rövid idő alatt sikerült belegázolnia a barnaság jó szándékába? A bűntudat, mint egy gonosz kis démon kúszik is belé, s ajkát beharapva már gondolkodik is el azon, hogy mivel tegye jóvá. Számára furcsa, hogy valaki pár perces ismertség után ilyen önzetlenül költeni akar rá. Ez nem róható fel hibának, hiszen találkozott már eddigi élete és útja során olyan hím egyeddel, akinek igenis hátsó szándék volt abban, hogy pénzzel halmozta volna el a szőkeséget. Igaz egy nadrág nem vagyon, de mégis csak.
Még ezen nem enyhült bűntudata, mikor jön az újabb döfés kicsi lelkének. Úgy tudta, hogy hazudni kellett volna. De a baj, továbbra is az, hogy, ha azt hantázza, hogy ő a város legjobb ismerője, abba a következő utcán bele is bukik.*
~Jól elintézted magadnak te gyagyás. Ilyen társaságért egy jó darabig kajtathatsz, ha ő itt faképnél hagy. Aztán lehet, hogy végül hoppon és egyedül maradsz.~
*De aztán jön a megnyugtató változás, ahogy a kezére fogva mondják is a következő ajánlatot. A reménysugár olyan fényes ívben találja meg újra, hogy szinte belé is vakul. A kétségbeesett, fancsali ábrázat le is lohad arcáról, hogy helyét átvegye a megnyugodott mosoly. Ahogy a férfi kezére fog nem húzza el, de belepirul. Fogalma sincs mi lehet vele, de még ösztönösebben simul is testének, a mosolya pedig, mint egy kamasz fruskának szélesedik is ki. Noha komolyabban nem igen volt dolga férfival, de az a pár eset megalapozta a gyanakvását az ellenkező nemmel, de itt, ebben a helyzetben most olyan máshogy érzi magát. A gyanakvás elillant, valami rózsaszín pedig derengeni látszik szemei előtt.*
~Az is lehet, hogy agylágyulásom van.~
*Riad is meg kissé az ismeretlen érzés végett, majd el is kergetve a bolond gondolatot ismét a kékeszöld íriszekbe fúrja a tekintetét.*
- Ha neked itt van valakid, akkor jobban járunk szerintem, ha maradunk. Ha most elmegyünk lehet, hogy a húgocskádék el is tűnnek mire mi visszaérünk. Itt nagyobb az esélye, hogy hamar beléjük botlasz.
*Mosolyodik el, majd a választ szinte meg sem várva indul is meg apróbb léptekkel, miközben lopva a kézre simítgat.*
- Én is nézelődni jöttem ide. Talán vásárolni is. Egy kis koszfolt nem fog hátráltatni. Meg hát, ha találunk valami szép nadrágot a hátsómra, lehet, hogy megengedem, hogy megmutasd, tényleg gavallér vagy e.
*Mosolyodik el hamiskásan, majd nagy nehezen elveszi róla tekintetét, hol az árusokat, hol a nézelődőket pásztázva.*
- Addig pedig mesélhetnél magatokról. Meg, hogy kiket is kéne keresnem nekem is. Több szem többet lát, de fogalmam sincs, hogy ki után kell kutatnom.
*Mosolyog továbbra is, bár mi tagadás egy kissé azért csalódott, hogy a férfi nem egyedül jött. Ha összefutnak biztos háttérbe szorul, ha a testvérek egymásra találnak. De végül is nem egy barátnőről volt szó. Nem is egy feleségről. Végképp nem olyan nőről, akivel igazán, de igazán komoly kapcsolatban állna. Bár arról sem esett még ugyebár szó, hogy nincsen ilyen.*
~Meg amúgy is miért gondolkodom egyáltalán ilyenen.~
*Egy hatalmas sóhaj szakad is fel belőle, majd a fejét megrázva inkább ismét az árusokra koncentrál. Aztán meg is törik a jég, amint egy ruhaárus kerül a látómezejébe.*
- Ott is van.
*Mutat előre a férfinak, s ha az nem ellenkezik, és hagyja, hogy a fogadó helyett tényleg a piacon maradjanak, akkor célba is veszi női mivoltának egyik legkedvezőbb árusát. A ruhákat.*