Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 71 (1401. - 1420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1420. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-13 13:58:04
Üzenet elküldve: 2022-02-13 13:58:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 374
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 374
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pajtás daloljunk//
*Ahogy a fiú prédikál általában fel szoktak tűnni vicceskedők akikhez a kis pap már hozzászokott. Zeekx világ életében az utcán hirdette az igét. Sose volt templomuk aminek a magasztossága átragadhatott volna a hallgatóira. Talán jobb is így. Közelebb van hozzájuk. A humorosnak szánt megjegyzésre le is csap.*
-Pontosan! De csak a víz hónapjaiban van szüksége törődésre egy léleknek vagy a testnek? Hát nem! Asszonyok vagy lányok kik elkezditek a tavaszi nagytakarítást vagy akik a földeken dolgozóknak frissítőt vagy ebédet visztek, őrizzétek meg a kemence melege melletti összebújások hangulatát. Férfiak, bár a munka nehéz tud lenni és fásulttá tehet a kimerültség, de ne felejtsétek el megköszönni asszonyaitoknak mindazon a fáradozásokat amiket tesznek értetek és legyetek hálásak érte, hogy a munka fáradalmait van kivel megosztanotok! Azok pedig akik még nem találták meg a párjukat, kívánom nektek, hogy ahogy a természet tökéletes rendje szerint kinyílnak, majd a virágok úgy nyíljon szerelem a szívetekben. Ne is féljetek követni a hangját! Legyetek őszinték magatokhoz és a kiszemeltetekhez, mert ha ijesztő is lehet a bizonytalanság vagy lehet csalódás vár rátok, de megéri megpróbálni hisz nincs annál szebb, mint mikor két lélek összekacsolódik egy közös érzelem által. Ahogy a természet is, úgy újuljon meg mindenki más is, aki hajlamos elfelejteni a kemény munkával töltött napok során, hogy a párját ugyan úgy szeresse, mint mikor össze volt zárva vele vagy azok akik hezitálnak a szívük szerint élni. Mind tökéletesnek teremtettünk. Testünkkel és vágyainkkal együtt. Ne féljetek tőlük, éljétek meg és legyen teljes életetek!
*Be is lelkesedik ahogy összerakja magában mit szeretne és sikerül a tanítások szerint egy szerinte egész jó szónoklatot előadnia. És az a nála kicsit alacsonyabb tündérfiú ismét csak közbe szól. Zeekx a másik motivációit még nem teljesen érti, de az ilyen prédikációk szokták a legtöbb adományt hozni és érdekesnek is találja a kihívást úgyhogy bele is megy.*
-Szerencsések akik megtehetik és én nem sajnálom tőletek. Örülök azoknak akik bemennek egy meleg fogadóba, isznak egy italt a barátaikkal. Azért, hogy megpihenjenek vagy pont, mert jól akarják magukat érezni. Az élet tele van örömökkel. Azért vagyok itt a hidegben, hogy felhívjam a figyelmeteket azok megélésére. Beszéltünk is már többféle örömről. A munka öröméről, a gyermekáldás öröméről, egy gyermekkacaj nem csak a szülőknek tud boldogságot csempészni a szívébe, beszéltünk szerelemről, italozás öröméről és a barátokról. Miféle örömök vannak még? Milyen örömökre vágytok ti? Tárjátok ki a szíveteket! Mind tökéletesnek születtünk a testünkkel és a vágyainkkal. Valljátok meg itt a vágyaitokat és fogadjátok el másokét! Mint tökéletesnek teremtettünk! Halljam mik a vágyaitok!
*Lelkesedik be újra és kezd el kiabálni, hogy minél többekhez elérjenek a szavai.*
*Ahogy a fiú prédikál általában fel szoktak tűnni vicceskedők akikhez a kis pap már hozzászokott. Zeekx világ életében az utcán hirdette az igét. Sose volt templomuk aminek a magasztossága átragadhatott volna a hallgatóira. Talán jobb is így. Közelebb van hozzájuk. A humorosnak szánt megjegyzésre le is csap.*
-Pontosan! De csak a víz hónapjaiban van szüksége törődésre egy léleknek vagy a testnek? Hát nem! Asszonyok vagy lányok kik elkezditek a tavaszi nagytakarítást vagy akik a földeken dolgozóknak frissítőt vagy ebédet visztek, őrizzétek meg a kemence melege melletti összebújások hangulatát. Férfiak, bár a munka nehéz tud lenni és fásulttá tehet a kimerültség, de ne felejtsétek el megköszönni asszonyaitoknak mindazon a fáradozásokat amiket tesznek értetek és legyetek hálásak érte, hogy a munka fáradalmait van kivel megosztanotok! Azok pedig akik még nem találták meg a párjukat, kívánom nektek, hogy ahogy a természet tökéletes rendje szerint kinyílnak, majd a virágok úgy nyíljon szerelem a szívetekben. Ne is féljetek követni a hangját! Legyetek őszinték magatokhoz és a kiszemeltetekhez, mert ha ijesztő is lehet a bizonytalanság vagy lehet csalódás vár rátok, de megéri megpróbálni hisz nincs annál szebb, mint mikor két lélek összekacsolódik egy közös érzelem által. Ahogy a természet is, úgy újuljon meg mindenki más is, aki hajlamos elfelejteni a kemény munkával töltött napok során, hogy a párját ugyan úgy szeresse, mint mikor össze volt zárva vele vagy azok akik hezitálnak a szívük szerint élni. Mind tökéletesnek teremtettünk. Testünkkel és vágyainkkal együtt. Ne féljetek tőlük, éljétek meg és legyen teljes életetek!
*Be is lelkesedik ahogy összerakja magában mit szeretne és sikerül a tanítások szerint egy szerinte egész jó szónoklatot előadnia. És az a nála kicsit alacsonyabb tündérfiú ismét csak közbe szól. Zeekx a másik motivációit még nem teljesen érti, de az ilyen prédikációk szokták a legtöbb adományt hozni és érdekesnek is találja a kihívást úgyhogy bele is megy.*
-Szerencsések akik megtehetik és én nem sajnálom tőletek. Örülök azoknak akik bemennek egy meleg fogadóba, isznak egy italt a barátaikkal. Azért, hogy megpihenjenek vagy pont, mert jól akarják magukat érezni. Az élet tele van örömökkel. Azért vagyok itt a hidegben, hogy felhívjam a figyelmeteket azok megélésére. Beszéltünk is már többféle örömről. A munka öröméről, a gyermekáldás öröméről, egy gyermekkacaj nem csak a szülőknek tud boldogságot csempészni a szívébe, beszéltünk szerelemről, italozás öröméről és a barátokról. Miféle örömök vannak még? Milyen örömökre vágytok ti? Tárjátok ki a szíveteket! Mind tökéletesnek születtünk a testünkkel és a vágyainkkal. Valljátok meg itt a vágyaitokat és fogadjátok el másokét! Mint tökéletesnek teremtettünk! Halljam mik a vágyaitok!
*Lelkesedik be újra és kezd el kiabálni, hogy minél többekhez elérjenek a szavai.*
1419. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-12 18:46:13
Üzenet elküldve: 2022-02-12 18:46:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*A fürdőházból kilépve megáll rögtön az ajtó mellett, és mélyet szippant a hűvös levegőből.*
-Nem bírom megszokni, hogy ilyen büdös.
*Motyogja a csuklya alatt, legfeljebb a vállán ülő hollónak címezve. A helybélieknek valószínűleg fel sem tűnik, de Vuyren erdőhöz, réthez, legfeljebb kisebb barlangokhoz szokott orra bizony nincs baráti viszonyban a városi szagokkal. Szemével megkeresi a cipó árust, akinél tegnap reggel is megfordult. Céltudatosan arra indul, óvatosan kikerülve az esetleges járókelőket.*
-Egy olyan magos cipót kérek szépen, egy bögre meleg tejjel.
*Mondja, és már nyúl is az erszény után. Ott helyben elfogyasztja, visszaadja a bögrét, megköszöni illendően. A közvetlen közelben nem talál élő állatot kínáló eladót, így a már korábban meglátogatott, fedett csarnokok egyikét célozza meg.*
~Vajon árul bárki kölyök korú kutyát? Gondolom, a legtöbben felnőttet keresnek, nem akarnak a nevelésével vesződni.~
*Vuyren azonban pont, hogy ebben érdekelt leginkább. Ugyan nem tud sokat a kutyatartásról, de úgy gondolja, erősíti az állat ösztöneit, ha félig-meddig magáról kénytelen gondoskodni, ahogy növekszik. A gnómokról valamiért nehezen tudja elképzelni, hogy kutyákkal foglalkoznának, ezért a tharg bazárban kezd. Jódarabig barangol, végül megáll egy karámnál, amibe válogatás nélkül belezsúfoltak mindenféle állatot. Van ott malac, birka, tyúk, lúd, még egy tehén is nyomorog az egyik sarokban. A színes kavalkádban azonban kutyának nyoma sincs. Ettől függetlenül azért közelebb lép, és az eladó figyelmét kéri.*
-Szép napot! Kölyök korú, egészséges kutyát keresek, lehetőleg barnát, vagy feketét. Van esetleg?
-Kölyök?! Még csak az kéne. Azt a hármat is alig győzöm etetni, ami van. Vigyáznom kell, nehogy a szuka összeszűrje a levet a másik kettővel. Kizabálnának a vagyonomból, ha lefialna.
*Biccent a fejével egy ketrec felé, amiben három nem túl jól táplált, életunt eb hever. Ennyi elég is Vuyrennek, nem bírja nézni az állapotokat. Nem fog viszont pénzt kiadni olyan állatért, aminek nem látja hasznát. Sajnálkozva odébbáll a gnómok csarnoka felé.*
-Nem bírom megszokni, hogy ilyen büdös.
*Motyogja a csuklya alatt, legfeljebb a vállán ülő hollónak címezve. A helybélieknek valószínűleg fel sem tűnik, de Vuyren erdőhöz, réthez, legfeljebb kisebb barlangokhoz szokott orra bizony nincs baráti viszonyban a városi szagokkal. Szemével megkeresi a cipó árust, akinél tegnap reggel is megfordult. Céltudatosan arra indul, óvatosan kikerülve az esetleges járókelőket.*
-Egy olyan magos cipót kérek szépen, egy bögre meleg tejjel.
*Mondja, és már nyúl is az erszény után. Ott helyben elfogyasztja, visszaadja a bögrét, megköszöni illendően. A közvetlen közelben nem talál élő állatot kínáló eladót, így a már korábban meglátogatott, fedett csarnokok egyikét célozza meg.*
~Vajon árul bárki kölyök korú kutyát? Gondolom, a legtöbben felnőttet keresnek, nem akarnak a nevelésével vesződni.~
*Vuyren azonban pont, hogy ebben érdekelt leginkább. Ugyan nem tud sokat a kutyatartásról, de úgy gondolja, erősíti az állat ösztöneit, ha félig-meddig magáról kénytelen gondoskodni, ahogy növekszik. A gnómokról valamiért nehezen tudja elképzelni, hogy kutyákkal foglalkoznának, ezért a tharg bazárban kezd. Jódarabig barangol, végül megáll egy karámnál, amibe válogatás nélkül belezsúfoltak mindenféle állatot. Van ott malac, birka, tyúk, lúd, még egy tehén is nyomorog az egyik sarokban. A színes kavalkádban azonban kutyának nyoma sincs. Ettől függetlenül azért közelebb lép, és az eladó figyelmét kéri.*
-Szép napot! Kölyök korú, egészséges kutyát keresek, lehetőleg barnát, vagy feketét. Van esetleg?
-Kölyök?! Még csak az kéne. Azt a hármat is alig győzöm etetni, ami van. Vigyáznom kell, nehogy a szuka összeszűrje a levet a másik kettővel. Kizabálnának a vagyonomból, ha lefialna.
*Biccent a fejével egy ketrec felé, amiben három nem túl jól táplált, életunt eb hever. Ennyi elég is Vuyrennek, nem bírja nézni az állapotokat. Nem fog viszont pénzt kiadni olyan állatért, aminek nem látja hasznát. Sajnálkozva odébbáll a gnómok csarnoka felé.*
1418. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-12 18:36:21
Üzenet elküldve: 2022-02-12 18:36:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* Részletesen a listát végig méri, majd ránéz a félvérre. A lány akár egy fiatal, sértődötten reagál. ~ Akár csak egy gyerek. ~ Húzódik mosolyra a szája, de utána ahelyett, hogy tovább folytatná arca rideggé válik és lekonyul a vidámság minden jele. Kellemetlen érzés fogja el, mintha érezné, hogy figyelik. Tekintete gyorsan körbe is tekint. Nem is kell sokáig nézelődnie mire kiszúrja azt amit a világnál mindennél jobban látni akart. *
- Itt van.
* Csak ennyit mond a félvérnek majd tekintetével tovább csodálja a férfit, akinek egy holló van a vállán. A lány ösztönösen kiált fel fenn hangon. *
- Ignis!
* Kiáltja el magát ezzel az egyetlen szóval, és ha a másik fél is úgy akarja a kinyújtotta karra szál a régen látott barátja. *
- Ő itt Ignis. A mester hollója.
* Mutatja be a madarat az új társának. De utána azonnal a továbbra is rejtőző idegenre kerül a figyelme. Természetesen nem feledi el, hogy a hollót igenis meg kell simogatni, mert különben balhét rendez. ~ Akár csak régen. ~ Tekintete az elfnek elkezd cikázni örömében. Nem is tudja, hogy hirtelen mit tegyen. De inkább a célnál marad. *
- Intézd el a rendelést, és utána gyere oda abba a romos konyhába. Ott találkozunk, és ahogy látom már nem csak én leszek a társad.
* Akarva és akaratlanul is lelkendezik Syndra, már nagyon várta, hogy társa közelébe kerülhessen. *
- Menj, ne is várakoztasd meg. Addig míg itt vagy úgyse fog idejönni mert nem vagyunk négyszemközt. A holló más tészta.
* Teszi gyorsan hozzá, de utána azonnal elindul az embertömegbe, hogy belevesszen az elf. Maszkját az oldaláról lecsatolja. Ha társa követi a szemével, akkor még láthatja ahogyan felcsatolja magára a maszkot és magára húzza a köpenyt. *
// Rejtőzés észrevétel sikeres 84 - 100 //
* Részletesen a listát végig méri, majd ránéz a félvérre. A lány akár egy fiatal, sértődötten reagál. ~ Akár csak egy gyerek. ~ Húzódik mosolyra a szája, de utána ahelyett, hogy tovább folytatná arca rideggé válik és lekonyul a vidámság minden jele. Kellemetlen érzés fogja el, mintha érezné, hogy figyelik. Tekintete gyorsan körbe is tekint. Nem is kell sokáig nézelődnie mire kiszúrja azt amit a világnál mindennél jobban látni akart. *
- Itt van.
* Csak ennyit mond a félvérnek majd tekintetével tovább csodálja a férfit, akinek egy holló van a vállán. A lány ösztönösen kiált fel fenn hangon. *
- Ignis!
* Kiáltja el magát ezzel az egyetlen szóval, és ha a másik fél is úgy akarja a kinyújtotta karra szál a régen látott barátja. *
- Ő itt Ignis. A mester hollója.
* Mutatja be a madarat az új társának. De utána azonnal a továbbra is rejtőző idegenre kerül a figyelme. Természetesen nem feledi el, hogy a hollót igenis meg kell simogatni, mert különben balhét rendez. ~ Akár csak régen. ~ Tekintete az elfnek elkezd cikázni örömében. Nem is tudja, hogy hirtelen mit tegyen. De inkább a célnál marad. *
- Intézd el a rendelést, és utána gyere oda abba a romos konyhába. Ott találkozunk, és ahogy látom már nem csak én leszek a társad.
* Akarva és akaratlanul is lelkendezik Syndra, már nagyon várta, hogy társa közelébe kerülhessen. *
- Menj, ne is várakoztasd meg. Addig míg itt vagy úgyse fog idejönni mert nem vagyunk négyszemközt. A holló más tészta.
* Teszi gyorsan hozzá, de utána azonnal elindul az embertömegbe, hogy belevesszen az elf. Maszkját az oldaláról lecsatolja. Ha társa követi a szemével, akkor még láthatja ahogyan felcsatolja magára a maszkot és magára húzza a köpenyt. *
// Rejtőzés észrevétel sikeres 84 - 100 //
1417. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-12 14:06:16
Üzenet elküldve: 2022-02-12 14:06:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Megpróbáltatások//
*Syndrát szemmel láthatóan több alkalommal is elcsábítják a ruhaneműk. Ami azt illeti, vannak közöttük olyanok, amelyek Khrys figyelmét is megragadják, ám ő - társával ellentétben nem fecsérli az időt ilyesmire. Nem mintha amúgy nem tudna órákat eltölteni ezzel, de inkább nem fájdítja saját szívét azzal, ha valamit nem tud megvenni. Kissé pénz szűkében van, és ilyen esetben igencsak meg kell fontolni, mire is költ az ember. Na de hát kétségtelenül nem állandó ez a helyzet, mint ahogyan sosem volt az. Hol kevesebb pénzt hordott magánál, hol többet.
Végül csak előkerül az a kis zsákocska. ~Mit vigyorog ennyire?~ Gondosan a táskájába süllyeszti a frissen szerzett pénzt. Meg kell hagyni, nem lehet kevés az összeg, hiszen meglehetősen súlyos a zsák. Kis mosoly jelenik meg ajkán a hozzá fűződő megjegyzésre, aztán biccent, hogy részéről nem probléma. Amennyi dolgot kell vásárolnia, valószínűleg nem lesz túl nehéz mindet elkölteni. Ráadásul több dolog is van, amiből többet kéne beszerezni, ezek pedig csak még inkább növelik a kiadásokat. Ő sem tudja, mennyit kell végül majd fizetnie, hamarosan kiderül. Legfeljebb nem egyszerre adja meg az árukért járó összeget. Syndra biztosítja róla, hogy szükség esetén ad még pénzt, amiben Khrys ezúttal már nem kételkedik. Elvégre most is tartotta a szavát. A beszélgetés majdhogynem lezárul azzal, hogy ideje indulnia a dolgára, ám Syndrának eszébe jut még valami. Készségesen előhalássza táskájából a listát, és társa felé nyújtja, hogy leellenőrizhesse, minden rendben van-e. Syndra megjegyzéseitől kezd Khrysnek az a benyomása lenni, hogy az elf szinte anyáskodik felette. Mintha Khrys még csupán egy gyerek lenne, akire az anyja rábízza a vásárlást, hogy bizonyítsa, elég rátermettnek tartja erre, ám közben mégis aggódna a kimenetelért.
Újabb kérdés érkezik az erdőben töltendő éjszakák kapcsán. Nemet mutat a saját nyelvén arra a kérdésre, hogy van-e takarója. Különben csak részben igaz, mert jelenleg tényleg nincs nála, de majd otthonról hoz egyet. Ezt azonban már nem köti a másik orrára - leginkább azért, mert ahhoz papírt kéne elővenni. Arra meg most nincs túl sok idő. Amúgy is már menne bevásárolni, de hát Syndra még feltartja a túléléssel kapcsolatban. Khrys a társa arcát vizslatja, hogy bármit felfedezzen. Érzi a másik hangjában az aggodalmat, de nem tudja eldönteni, hogy ez miféle aggodalom. Végül eldönti magában, hogy Syndra csak is arra gondolhatott, ő biza képtelen akárhány éjszakát tölteni az erdőben. Tény, hogy eddigi életében nem sokszor fordult elő ilyesmi, de bizonyára nem fog ott pusztulni a fák között. Hanyag, már-már flegma mozdulattal igent int a saját nyelvén, majd távozni készül, hogy mihamarabb beszerezze a szükséges dolgokat.*
*Syndrát szemmel láthatóan több alkalommal is elcsábítják a ruhaneműk. Ami azt illeti, vannak közöttük olyanok, amelyek Khrys figyelmét is megragadják, ám ő - társával ellentétben nem fecsérli az időt ilyesmire. Nem mintha amúgy nem tudna órákat eltölteni ezzel, de inkább nem fájdítja saját szívét azzal, ha valamit nem tud megvenni. Kissé pénz szűkében van, és ilyen esetben igencsak meg kell fontolni, mire is költ az ember. Na de hát kétségtelenül nem állandó ez a helyzet, mint ahogyan sosem volt az. Hol kevesebb pénzt hordott magánál, hol többet.
Végül csak előkerül az a kis zsákocska. ~Mit vigyorog ennyire?~ Gondosan a táskájába süllyeszti a frissen szerzett pénzt. Meg kell hagyni, nem lehet kevés az összeg, hiszen meglehetősen súlyos a zsák. Kis mosoly jelenik meg ajkán a hozzá fűződő megjegyzésre, aztán biccent, hogy részéről nem probléma. Amennyi dolgot kell vásárolnia, valószínűleg nem lesz túl nehéz mindet elkölteni. Ráadásul több dolog is van, amiből többet kéne beszerezni, ezek pedig csak még inkább növelik a kiadásokat. Ő sem tudja, mennyit kell végül majd fizetnie, hamarosan kiderül. Legfeljebb nem egyszerre adja meg az árukért járó összeget. Syndra biztosítja róla, hogy szükség esetén ad még pénzt, amiben Khrys ezúttal már nem kételkedik. Elvégre most is tartotta a szavát. A beszélgetés majdhogynem lezárul azzal, hogy ideje indulnia a dolgára, ám Syndrának eszébe jut még valami. Készségesen előhalássza táskájából a listát, és társa felé nyújtja, hogy leellenőrizhesse, minden rendben van-e. Syndra megjegyzéseitől kezd Khrysnek az a benyomása lenni, hogy az elf szinte anyáskodik felette. Mintha Khrys még csupán egy gyerek lenne, akire az anyja rábízza a vásárlást, hogy bizonyítsa, elég rátermettnek tartja erre, ám közben mégis aggódna a kimenetelért.
Újabb kérdés érkezik az erdőben töltendő éjszakák kapcsán. Nemet mutat a saját nyelvén arra a kérdésre, hogy van-e takarója. Különben csak részben igaz, mert jelenleg tényleg nincs nála, de majd otthonról hoz egyet. Ezt azonban már nem köti a másik orrára - leginkább azért, mert ahhoz papírt kéne elővenni. Arra meg most nincs túl sok idő. Amúgy is már menne bevásárolni, de hát Syndra még feltartja a túléléssel kapcsolatban. Khrys a társa arcát vizslatja, hogy bármit felfedezzen. Érzi a másik hangjában az aggodalmat, de nem tudja eldönteni, hogy ez miféle aggodalom. Végül eldönti magában, hogy Syndra csak is arra gondolhatott, ő biza képtelen akárhány éjszakát tölteni az erdőben. Tény, hogy eddigi életében nem sokszor fordult elő ilyesmi, de bizonyára nem fog ott pusztulni a fák között. Hanyag, már-már flegma mozdulattal igent int a saját nyelvén, majd távozni készül, hogy mihamarabb beszerezze a szükséges dolgokat.*
1416. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-10 23:44:20
Üzenet elküldve: 2022-02-10 23:44:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Surranók//
*Értőn bólogat a "kincs" mibenlétére, mintha tényleg értené a dolgot.*
- Na jó, de mi az? - - *Kíváncsiskodik tapintat nélkül, mert nagyon fúrja az oldalát.*
- Nekem is van kincsem! - *Teszi aztán hozzá, de ő sem árulja el mindjárt, hogy mi az, mert ismeri ezeket a játszmákat és szeretné ő is, ha külön megkérnék rá, hogy árulja el ezt a nagy titkát, mielőtt ténylegesen megtenné.
Hogy nem lesznek kardok, az némi csalódás a számára, ellenben kíváncsian kezdi mustrálni a tündér hátát, mikor amaz megemlíti a faját. Talán a ruhája alatt vannak a szárnyai?
Az említett tőr aztán eltereli a figyelmét és jól meg is nézi magának, ahogy a feszítő "Sylvart" is. Talán nem egy hatalmas harcos küllemével bír a tündér, de Ruuno szemében van olyan kisugárzása, hogy elhiggye neki, hogy képes volna azzal a fegyverrel megvédeni magát.*
- Nekem elég az öklöm is! - *Szájhősködik aztán, igyekezve felülmúlni a tündér magabiztosságát. Még bele is üt a levegőbe párat, mire Felhő félősen húzódik el mellőle.*
- Jaj, ne legyél már ilyen gyáva! - *Teszi kezét a kutya nyakára. Ha az állat nem lógatná úgy a fejét, egy magasak volnának.
A piacra érve nyújt némi előnyt is az eb. Amilyen koszos és elhanyagolt külsejű, a legtöbben igyekeznek elkerülni, hogy hozzájuk érjen. Vagy inkább a kis törpe taszítja őket? Ki tudná megmondani...
Ruuno a háttérből figyeli a vásárlási folyamatot, de onnan nagyon. Mikor pedig ő kapja meg a kötelet, rögtön játszani kezd vele. Forgatja a kezei között, elképzeli, milyen jó hintát lehetne belőle csinálni. Csak egy hurok kellene az aljára, amibe beleállhat. Meg valaki, aki felköti egy ágra. Ő nem a legügyesebb a fára mászásban...
Hogy közben fölötte pusmognak, azzal nem foglalkozik egyelőre. Nem gondolja, hogy bármi fontos volna. De ha túl sokáig nyújtanák, azért már gyanakodna, hogy lényeges beszélgetésből hagyják ki.
Aztán mikor Rava kérdéssel fordul feléjük, Ruuno akkor is csak bólogat bizonytalanul. Neki ugyan nincs pénze, hogy vegyen magának ruhát, de hátha a férfi úgy érti, hogy ő venne nekik. Az ellen nem tiltakozna.
Bár jelenleg többször téved tekintete a vásárolt élelem felé, mert enni azt mindig tudna.*
*Értőn bólogat a "kincs" mibenlétére, mintha tényleg értené a dolgot.*
- Na jó, de mi az? - - *Kíváncsiskodik tapintat nélkül, mert nagyon fúrja az oldalát.*
- Nekem is van kincsem! - *Teszi aztán hozzá, de ő sem árulja el mindjárt, hogy mi az, mert ismeri ezeket a játszmákat és szeretné ő is, ha külön megkérnék rá, hogy árulja el ezt a nagy titkát, mielőtt ténylegesen megtenné.
Hogy nem lesznek kardok, az némi csalódás a számára, ellenben kíváncsian kezdi mustrálni a tündér hátát, mikor amaz megemlíti a faját. Talán a ruhája alatt vannak a szárnyai?
Az említett tőr aztán eltereli a figyelmét és jól meg is nézi magának, ahogy a feszítő "Sylvart" is. Talán nem egy hatalmas harcos küllemével bír a tündér, de Ruuno szemében van olyan kisugárzása, hogy elhiggye neki, hogy képes volna azzal a fegyverrel megvédeni magát.*
- Nekem elég az öklöm is! - *Szájhősködik aztán, igyekezve felülmúlni a tündér magabiztosságát. Még bele is üt a levegőbe párat, mire Felhő félősen húzódik el mellőle.*
- Jaj, ne legyél már ilyen gyáva! - *Teszi kezét a kutya nyakára. Ha az állat nem lógatná úgy a fejét, egy magasak volnának.
A piacra érve nyújt némi előnyt is az eb. Amilyen koszos és elhanyagolt külsejű, a legtöbben igyekeznek elkerülni, hogy hozzájuk érjen. Vagy inkább a kis törpe taszítja őket? Ki tudná megmondani...
Ruuno a háttérből figyeli a vásárlási folyamatot, de onnan nagyon. Mikor pedig ő kapja meg a kötelet, rögtön játszani kezd vele. Forgatja a kezei között, elképzeli, milyen jó hintát lehetne belőle csinálni. Csak egy hurok kellene az aljára, amibe beleállhat. Meg valaki, aki felköti egy ágra. Ő nem a legügyesebb a fára mászásban...
Hogy közben fölötte pusmognak, azzal nem foglalkozik egyelőre. Nem gondolja, hogy bármi fontos volna. De ha túl sokáig nyújtanák, azért már gyanakodna, hogy lényeges beszélgetésből hagyják ki.
Aztán mikor Rava kérdéssel fordul feléjük, Ruuno akkor is csak bólogat bizonytalanul. Neki ugyan nincs pénze, hogy vegyen magának ruhát, de hátha a férfi úgy érti, hogy ő venne nekik. Az ellen nem tiltakozna.
Bár jelenleg többször téved tekintete a vásárolt élelem felé, mert enni azt mindig tudna.*
1415. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-10 20:57:49
Üzenet elküldve: 2022-02-10 20:57:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Pajtás daloljunk//
* Mint a kivert kutya, szegény tündér pont így járt, de nem csügged. Ha az egyik ajtó bezáródik, akkor nem kell ragaszkodni hozzá, mert úgyis kinyílik egy új. Arthenior most az ő új ajtaja telve lehetőségekkel. Csak előbb kéne azért egy kis arany is. Nem ismeretlen számára a város, de nem is élt itt tartósan, főleg a lázadások után nem. Az első dolog, amire szüksége lesz az információ. Információhoz pedig leghamarabb a piacon lehet hozzájutni. Így hát itt is van. Óvatosan sétál magasak között. Próbál bele hallgatni a helyi pletykákba, de kénytelen szomorúan konstatálni, hogy nincs még ehhez sem elegendő helyismerete.*
~ Valaki olyat kéne keresnem, aki elég sok mindent lát és hall. ~* A kereskedők ilyenek, de azok túlságosan ravaszak. Szemrevételez párat, de hamar elveti ezt a lehetőséget. Ekkor pillant meg egy szajhát az egyik sarkon, aki magát kínálja fel olcsó pénzért.*
- Teysusra! Ez egy jó ötlet.* Indul meg felé öles tündérléptekkel, de valami menet közben megtorpanásra készteti. Zeekx prédikációja az, ami erre sarkalja.*
~ Hogy eddig erre miért nem gondoltam? Ezek a mihaszna csuhások sokat látnak és hallanak városszerte. Egy szajhánál pedig segítőkészebbek. Teysus velem van. ~* Lelkendezik magában, mielőtt újra elindulna immáron prédikáló hangot követve. Amikor eléri, akkor megáll előtte és érdeklődve hallgatja végig. Igyekszik azért kihasználni apró termetét és mások szélárnyékában marad, ha teheti. Ez a szél nem éppen kedvező számára.*
~ Ez valami Eeyr hívő lehet, az még csak jobb nekem. ~* Örvendezik, mert tapasztalati szerint azok a vak szeretetükkel eléggé együgyűek tudnak lenni. Az egyedüli dolog, ami zavarja az csak a furcsa jelkép, mert nem ismerős így ez neki.*
- Szerintem ez az időszak pont a bezárkózásról szólt, ami úgy vélem együtt jár egymás khm... szeretgetésével. Meglássa, majd hogy mikor fog sok gyerek születni.* Kuncog fel ezzel is utalva rá, hogy ilyenkor nem sok mindent lehet csinálni, ha össze vannak otthon zárva az emberek meg a többi népség.*
- Sőt én Teysusra mondom, hogy inkább máris bezárkóznék egy meleg fogadóba, mintsem, hogy itt legyek.* Felvezetésnek ennyi jó is lesz. Még az is megeshet, hogy sikerült mosolyt csalni néhány hallgató arcára is. A lényeg, hogy bedobta a csalit a csuhásnak. Az pedig valószínűleg kap az alkalmon, hogy egy kis hitbéli baráti vitába szálljon a tündérrel. Az vonzza a tekinteteket, amolyan reklámnak is felfogható.*
* Mint a kivert kutya, szegény tündér pont így járt, de nem csügged. Ha az egyik ajtó bezáródik, akkor nem kell ragaszkodni hozzá, mert úgyis kinyílik egy új. Arthenior most az ő új ajtaja telve lehetőségekkel. Csak előbb kéne azért egy kis arany is. Nem ismeretlen számára a város, de nem is élt itt tartósan, főleg a lázadások után nem. Az első dolog, amire szüksége lesz az információ. Információhoz pedig leghamarabb a piacon lehet hozzájutni. Így hát itt is van. Óvatosan sétál magasak között. Próbál bele hallgatni a helyi pletykákba, de kénytelen szomorúan konstatálni, hogy nincs még ehhez sem elegendő helyismerete.*
~ Valaki olyat kéne keresnem, aki elég sok mindent lát és hall. ~* A kereskedők ilyenek, de azok túlságosan ravaszak. Szemrevételez párat, de hamar elveti ezt a lehetőséget. Ekkor pillant meg egy szajhát az egyik sarkon, aki magát kínálja fel olcsó pénzért.*
- Teysusra! Ez egy jó ötlet.* Indul meg felé öles tündérléptekkel, de valami menet közben megtorpanásra készteti. Zeekx prédikációja az, ami erre sarkalja.*
~ Hogy eddig erre miért nem gondoltam? Ezek a mihaszna csuhások sokat látnak és hallanak városszerte. Egy szajhánál pedig segítőkészebbek. Teysus velem van. ~* Lelkendezik magában, mielőtt újra elindulna immáron prédikáló hangot követve. Amikor eléri, akkor megáll előtte és érdeklődve hallgatja végig. Igyekszik azért kihasználni apró termetét és mások szélárnyékában marad, ha teheti. Ez a szél nem éppen kedvező számára.*
~ Ez valami Eeyr hívő lehet, az még csak jobb nekem. ~* Örvendezik, mert tapasztalati szerint azok a vak szeretetükkel eléggé együgyűek tudnak lenni. Az egyedüli dolog, ami zavarja az csak a furcsa jelkép, mert nem ismerős így ez neki.*
- Szerintem ez az időszak pont a bezárkózásról szólt, ami úgy vélem együtt jár egymás khm... szeretgetésével. Meglássa, majd hogy mikor fog sok gyerek születni.* Kuncog fel ezzel is utalva rá, hogy ilyenkor nem sok mindent lehet csinálni, ha össze vannak otthon zárva az emberek meg a többi népség.*
- Sőt én Teysusra mondom, hogy inkább máris bezárkóznék egy meleg fogadóba, mintsem, hogy itt legyek.* Felvezetésnek ennyi jó is lesz. Még az is megeshet, hogy sikerült mosolyt csalni néhány hallgató arcára is. A lényeg, hogy bedobta a csalit a csuhásnak. Az pedig valószínűleg kap az alkalmon, hogy egy kis hitbéli baráti vitába szálljon a tündérrel. Az vonzza a tekinteteket, amolyan reklámnak is felfogható.*
1414. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-10 15:13:27
Üzenet elküldve: 2022-02-10 15:13:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 311
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// küldetés //
// Megpróbáltatások //
// Yeza a Rőt, Denjaar //
* Az élet nem tartogat mindig kellemes helyzeteket, már az üzletből való kilépés is problémába ütközik. Egy ismeretlen nő akad össze majdnem. Az ismeretlen vöröske olyan lendülettel érkezik, hogy majdnem Illidaryval össze ütközik, szimplán illő bocsánatkérően meghajol a nő előtt. ~ Idióta. ~ Zárja le magában. ~ Valahogy ma a város tele van flúgosokkal. Ez a lengén öltözött vöröske is úgy jár mint egy elszabadult szekér. ~ Rázza meg maszkját, hogy utána húzhasson a szíjaknak. Miután megállapította, hogy megfelelően szoros, kalapját a sisakra igazítja, hogy az ne csúszkáljon. Ignis a semmiből érkezve gazdája vállára érkezik. Illidary meg is lepődik egy pillanatra a semmiből érkező hollótól. *
- Hol voltál eddig barátom?
* Simogatja meg a madár csőrét, amire elégedetten károg egyet és elkezdi igazgatni tollazatát. Szemébe nézve nem tapasztal semmi újdonságot, tovább is indul a piacon. ~ Már a második alak akart belém kötve a műhelynél. Úgy érzem romlik a város ízlése, hogy kiket fogad be. ~ Ez egy holló maszkos férfi állapítja meg. Talán magán kellene végig néznie, mielőtt ilyen megállapításokat tesz, de valahogy ez a rész kimarad a fejében. A szokásos tömeg elégedettséggel tölti el a mélységit, így könnyedén beletud olvadni a tömegbe, minden további nélkül haladhat tovább. Ignis hangos károgására kapja fel először a fejét, utána pedig a doromboló hangra. Syndrát pillantja meg, a szemein keresztül egy darabig csak pislog és próbálja felfogni a látványt. ~ Azt sejtettem, hogy küldenek valakit, de pont őt? ~ Madarán végig simítva határozottan elindul a nő felé, aki szokásosan a küllemére ad inkább mint a rejtőzködés művészetére. A nő mindig is úgy vallotta, hogy csak a megbízások alatt szükséges a maszkot az arcán viselnie, Illidary pont ennek az ellenkezőjét állapította meg mindig is. ~ Nem hiszem, hogy a legmegfelelőbb időpont oda mennem hozzá, ahogy látom nagyon olvas valamit. De azért az nem semmi, hogy szinte semmit nem változott. ~ Az idő Syndrára csak annyira hat amennyire ő azt engedi, testén és alkatán végig nézve, csak formásabb lett mint az utolsó találkozás alatt. ~ Az ellenséges személyisége az már más tészta. Megvárom míg befejezi azzal a nővel? Igen nő. Utána majd megközelítem, addig beleveszek a tömegben. ~ Jut elhatározásra, és innentől kezdve az egyik bódénál próbálja óvatosan megfigyelni a társalgásukat. *
// Rejtőzés kocka dobás 30-33 //
// Megpróbáltatások //
// Yeza a Rőt, Denjaar //
* Az élet nem tartogat mindig kellemes helyzeteket, már az üzletből való kilépés is problémába ütközik. Egy ismeretlen nő akad össze majdnem. Az ismeretlen vöröske olyan lendülettel érkezik, hogy majdnem Illidaryval össze ütközik, szimplán illő bocsánatkérően meghajol a nő előtt. ~ Idióta. ~ Zárja le magában. ~ Valahogy ma a város tele van flúgosokkal. Ez a lengén öltözött vöröske is úgy jár mint egy elszabadult szekér. ~ Rázza meg maszkját, hogy utána húzhasson a szíjaknak. Miután megállapította, hogy megfelelően szoros, kalapját a sisakra igazítja, hogy az ne csúszkáljon. Ignis a semmiből érkezve gazdája vállára érkezik. Illidary meg is lepődik egy pillanatra a semmiből érkező hollótól. *
- Hol voltál eddig barátom?
* Simogatja meg a madár csőrét, amire elégedetten károg egyet és elkezdi igazgatni tollazatát. Szemébe nézve nem tapasztal semmi újdonságot, tovább is indul a piacon. ~ Már a második alak akart belém kötve a műhelynél. Úgy érzem romlik a város ízlése, hogy kiket fogad be. ~ Ez egy holló maszkos férfi állapítja meg. Talán magán kellene végig néznie, mielőtt ilyen megállapításokat tesz, de valahogy ez a rész kimarad a fejében. A szokásos tömeg elégedettséggel tölti el a mélységit, így könnyedén beletud olvadni a tömegbe, minden további nélkül haladhat tovább. Ignis hangos károgására kapja fel először a fejét, utána pedig a doromboló hangra. Syndrát pillantja meg, a szemein keresztül egy darabig csak pislog és próbálja felfogni a látványt. ~ Azt sejtettem, hogy küldenek valakit, de pont őt? ~ Madarán végig simítva határozottan elindul a nő felé, aki szokásosan a küllemére ad inkább mint a rejtőzködés művészetére. A nő mindig is úgy vallotta, hogy csak a megbízások alatt szükséges a maszkot az arcán viselnie, Illidary pont ennek az ellenkezőjét állapította meg mindig is. ~ Nem hiszem, hogy a legmegfelelőbb időpont oda mennem hozzá, ahogy látom nagyon olvas valamit. De azért az nem semmi, hogy szinte semmit nem változott. ~ Az idő Syndrára csak annyira hat amennyire ő azt engedi, testén és alkatán végig nézve, csak formásabb lett mint az utolsó találkozás alatt. ~ Az ellenséges személyisége az már más tészta. Megvárom míg befejezi azzal a nővel? Igen nő. Utána majd megközelítem, addig beleveszek a tömegben. ~ Jut elhatározásra, és innentől kezdve az egyik bódénál próbálja óvatosan megfigyelni a társalgásukat. *
// Rejtőzés kocka dobás 30-33 //
1413. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-10 10:34:19
Üzenet elküldve: 2022-02-10 10:34:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//küldetés (útban a Kovácsműhely felé)//
*Elfacsarodik a szíve, ahogy a Téli Vásárról már összepakolófélben lévő árusokat látja. Még érezni a levegőben a wegtoreni tűzmágusok trükkjeinek jellegzetes illatát. Nem is látta őket. Ki se dugta az orrát a Kalmárból, míg tartott a forgatag. Lehet, hogy jobb is így. Épp eléggé kínozza a honvágy anélkül is, hogy az otthoni parádék hangulatát idézzék elé.
Ahogy a Tűz Városa felé kalandoznak a gondolatai, hirtelen belényilall a felismerés: Sulim is idekint van. Csak remélni tudja, hogy a sivatagit jobban lefoglalja az, hogy ruhát kerítsen magának, mint hogy lesben álljon a fogadónál. Yeza még inkább megszaporázza a lépteit. Csak érjen el a Központig! Nagyon szívesen maradna a házfalak mellett a jól rejtő sötétben, de Sulim miatt nem mer kockáztatni. Inkább arra igyekszik, ahol még járnak mások is. A fejvadász remélhetőleg nem támadna rá nyílt színen, akkor sem, ha épp kiszúrja őt.
Ha az évszakhoz nem épp a legjobban passzoló ruha nem volna elég, a fegyvertelenség miatt még sokkal csupaszabbnak érzi magát a vörös. ~Rohadt thargok! Hogy vitte volna el a fekete vész az összeset!~
Szedi a lábát sietve. Csak a szeme sarkából figyeli a még kitartó árusok tábláit. Fogalma sincs, mennyibe lesz neki ez a rend új ruha. Olcsó holmival nem mehet vissza, mert Aztyan szíjat hasít a hátából, ha Őkancellárságához méltatlan gúnyát visz. Letudhatták volna ezt az egészet, ha az intéző kölcsönad valamit a sajátjai közül vagy a Báró puccos budoárjából!
Már előre forog a gyomra tőle, hogy visszaérve laposkúszásban kell majd hajbókolnia, és lehet, hogy az még a következmények kellemesebb része lesz. Aztyan szörnyen mérgesnek tűnt.*
*Elfacsarodik a szíve, ahogy a Téli Vásárról már összepakolófélben lévő árusokat látja. Még érezni a levegőben a wegtoreni tűzmágusok trükkjeinek jellegzetes illatát. Nem is látta őket. Ki se dugta az orrát a Kalmárból, míg tartott a forgatag. Lehet, hogy jobb is így. Épp eléggé kínozza a honvágy anélkül is, hogy az otthoni parádék hangulatát idézzék elé.
Ahogy a Tűz Városa felé kalandoznak a gondolatai, hirtelen belényilall a felismerés: Sulim is idekint van. Csak remélni tudja, hogy a sivatagit jobban lefoglalja az, hogy ruhát kerítsen magának, mint hogy lesben álljon a fogadónál. Yeza még inkább megszaporázza a lépteit. Csak érjen el a Központig! Nagyon szívesen maradna a házfalak mellett a jól rejtő sötétben, de Sulim miatt nem mer kockáztatni. Inkább arra igyekszik, ahol még járnak mások is. A fejvadász remélhetőleg nem támadna rá nyílt színen, akkor sem, ha épp kiszúrja őt.
Ha az évszakhoz nem épp a legjobban passzoló ruha nem volna elég, a fegyvertelenség miatt még sokkal csupaszabbnak érzi magát a vörös. ~Rohadt thargok! Hogy vitte volna el a fekete vész az összeset!~
Szedi a lábát sietve. Csak a szeme sarkából figyeli a még kitartó árusok tábláit. Fogalma sincs, mennyibe lesz neki ez a rend új ruha. Olcsó holmival nem mehet vissza, mert Aztyan szíjat hasít a hátából, ha Őkancellárságához méltatlan gúnyát visz. Letudhatták volna ezt az egészet, ha az intéző kölcsönad valamit a sajátjai közül vagy a Báró puccos budoárjából!
Már előre forog a gyomra tőle, hogy visszaérve laposkúszásban kell majd hajbókolnia, és lehet, hogy az még a következmények kellemesebb része lesz. Aztyan szörnyen mérgesnek tűnt.*
1412. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-09 21:37:59
Üzenet elküldve: 2022-02-09 21:37:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 374
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 374
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Pajtás daloljunk//
*Erős szél cibálja a kofák sátrait és az emberek ruháit. Jobb is ilyenkor valahol meleg házban bent tartózkodni. Mégis egy nem túl erős hang dacol ezzel az időjárással és próbál minél többekhez eljutni. A kis pap kezeit a csuhája ujjával védené a hideg ellen miközben kipirosodott arccal fennhangon szónokol az arra járóknak. Előtte egy kis dobozka abba gyűlnek az adományok.*
-Ez az évszak nem arról szólt, hogy bezárkózzunk egyedül! Mindenki társaságra vágyik és ez így is volt a víz hónapjaiban. Gyerekek születtek és a tökéletes természet adja, hogy legyenek egészségesek! De hamarosan kezdetét veszi a melegebb időszak! És az majd miről szól? Sokak számára a vidéki munkák kezdetéről vagy a természet kizöldüléséről. De ne feledjük el közben se, hogy gondoljatok magatokra és a veletek lévőkre. A párotokra, gyereketekre, szüleitekre! A szeretteitekre. Ne felejtsük majd kiélvezni a melengető napsugarakat, halljuk meg a madarak szép énekét, élvezzük a figyelmességet amit másoktól kapunk és adjuk is majd vissza. Mert ezzel a saját életünk kétszer gazdagabb is lehet mintha csak kapnánk.
*Személy szerint ő most örülne ha nem neki kéne szónokolni hanem inkább meghívnák valamire. Forralt borra vagy hasonlóra.*
*Erős szél cibálja a kofák sátrait és az emberek ruháit. Jobb is ilyenkor valahol meleg házban bent tartózkodni. Mégis egy nem túl erős hang dacol ezzel az időjárással és próbál minél többekhez eljutni. A kis pap kezeit a csuhája ujjával védené a hideg ellen miközben kipirosodott arccal fennhangon szónokol az arra járóknak. Előtte egy kis dobozka abba gyűlnek az adományok.*
-Ez az évszak nem arról szólt, hogy bezárkózzunk egyedül! Mindenki társaságra vágyik és ez így is volt a víz hónapjaiban. Gyerekek születtek és a tökéletes természet adja, hogy legyenek egészségesek! De hamarosan kezdetét veszi a melegebb időszak! És az majd miről szól? Sokak számára a vidéki munkák kezdetéről vagy a természet kizöldüléséről. De ne feledjük el közben se, hogy gondoljatok magatokra és a veletek lévőkre. A párotokra, gyereketekre, szüleitekre! A szeretteitekre. Ne felejtsük majd kiélvezni a melengető napsugarakat, halljuk meg a madarak szép énekét, élvezzük a figyelmességet amit másoktól kapunk és adjuk is majd vissza. Mert ezzel a saját életünk kétszer gazdagabb is lehet mintha csak kapnánk.
*Személy szerint ő most örülne ha nem neki kéne szónokolni hanem inkább meghívnák valamire. Forralt borra vagy hasonlóra.*
1411. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-09 18:34:26
Üzenet elküldve: 2022-02-09 18:34:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lillyss, Nawanthiri//
- Hát az nem lesz nehéz! *mármint Aztyannak megőrizni a tekintélyét. Igaz, Nawanthiri nem is vizsgálgatta a kapott utasításokat, legfeljebb néha főtt a feje, ha az intéző olyat kért tőle (alkalmasabb ember híján), amihez nem ért. Aztán valahogy csak megoldotta az ilyen feladatokat is.
Amikor Merchenre terelődik a szó, a hamiskás mosoly ottragad az arcán. Természetesen nem lát bele a tündér fejébe, de arra azért emlékszik, hogy Lillyss meg a tesója alaposan lefárasztották, mikor páncélt rendeltek tőle. Rosszat mégse akar mondani a kollégájáról, ezért inkább csak annyit jegyez meg:*
- Akarom én tudni, mi van a csini pofija mögött...?
*A nagy artheniori kormosutálatra nem igazán tud mit mondani. Előítéletei neki is vannak, kinek nem? Mivel azonban óriások nevelték, alapvetően jóindulatúak: hogy a mélységiek szörnyű büszkék, szívósak, mint az öszvér, meg hogy a nagyasszonyaik szava törvény. Persze amikor Limmen úgy jött bemutatkozni a Kalmárba (ahol korábban soha nem járt), hogy a hátsó ajtón át érkezett talpig vasban, aztán a konyhán át masírozott ki az ivóba... nos, nagy szerencséje volt, hogy igazolni tudta magát egy Aztyantól kapott pecsétes papírral.*
- Akkor tényleg úgy hívj: *emeli meg az ujját somolyogva* Nawanthirishardipandrának. *kihívásnak se utolsó, ezt ő is tudja, de ha már a kolléganője tett egy könnyelmű ígéretet, miért ne tenné próbára?
Miután Lillyss kapható fürdeni, be is veszik magukat a Pegazus párásabbik részébe. A szerzetes naponta-kétnaponta megfordul itt, egy időben még alkalmi masszőzként is besegített: a fürdőmesterrel jóban van, és a személyzet többsége is ismeri, legalább látásból. Mivel semmi fürdőcuccot nem hozott magával, az első elébük akadó szolgálótól kér törölközőt, fapapucsot, miegyebet. 20 aranyat számol le az egészért - nem lenne kötelező, de nem várhatja el, hogy ingyen dolgozzanak neki. Mesélő (Májmétely)
*
- Majd külön fürdőszobába menjünk. *kéri Lillysst az öltöző felé menet* Artheniorban nincs női meg férfinap... *amiből következik, hogy a nagy, közös medencékben aztán mindenféle alak megfordul, Nawanthiri pedig nem igazán szereti mutogatni magát. Egy négy-öt főre tervezett különszobát meg gond nélkül befoglalnak ketten.*
//Lillyss, Nawanthiri//
- Hát az nem lesz nehéz! *mármint Aztyannak megőrizni a tekintélyét. Igaz, Nawanthiri nem is vizsgálgatta a kapott utasításokat, legfeljebb néha főtt a feje, ha az intéző olyat kért tőle (alkalmasabb ember híján), amihez nem ért. Aztán valahogy csak megoldotta az ilyen feladatokat is.
Amikor Merchenre terelődik a szó, a hamiskás mosoly ottragad az arcán. Természetesen nem lát bele a tündér fejébe, de arra azért emlékszik, hogy Lillyss meg a tesója alaposan lefárasztották, mikor páncélt rendeltek tőle. Rosszat mégse akar mondani a kollégájáról, ezért inkább csak annyit jegyez meg:*
- Akarom én tudni, mi van a csini pofija mögött...?
*A nagy artheniori kormosutálatra nem igazán tud mit mondani. Előítéletei neki is vannak, kinek nem? Mivel azonban óriások nevelték, alapvetően jóindulatúak: hogy a mélységiek szörnyű büszkék, szívósak, mint az öszvér, meg hogy a nagyasszonyaik szava törvény. Persze amikor Limmen úgy jött bemutatkozni a Kalmárba (ahol korábban soha nem járt), hogy a hátsó ajtón át érkezett talpig vasban, aztán a konyhán át masírozott ki az ivóba... nos, nagy szerencséje volt, hogy igazolni tudta magát egy Aztyantól kapott pecsétes papírral.*
- Akkor tényleg úgy hívj: *emeli meg az ujját somolyogva* Nawanthirishardipandrának. *kihívásnak se utolsó, ezt ő is tudja, de ha már a kolléganője tett egy könnyelmű ígéretet, miért ne tenné próbára?
Miután Lillyss kapható fürdeni, be is veszik magukat a Pegazus párásabbik részébe. A szerzetes naponta-kétnaponta megfordul itt, egy időben még alkalmi masszőzként is besegített: a fürdőmesterrel jóban van, és a személyzet többsége is ismeri, legalább látásból. Mivel semmi fürdőcuccot nem hozott magával, az első elébük akadó szolgálótól kér törölközőt, fapapucsot, miegyebet. 20 aranyat számol le az egészért - nem lenne kötelező, de nem várhatja el, hogy ingyen dolgozzanak neki. Mesélő (Májmétely)
*- Majd külön fürdőszobába menjünk. *kéri Lillysst az öltöző felé menet* Artheniorban nincs női meg férfinap... *amiből következik, hogy a nagy, közös medencékben aztán mindenféle alak megfordul, Nawanthiri pedig nem igazán szereti mutogatni magát. Egy négy-öt főre tervezett különszobát meg gond nélkül befoglalnak ketten.*
1410. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-09 08:12:44
Üzenet elküldve: 2022-02-09 08:12:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Íj és Nyíl //
-Akkor, ha jól értem, te meglehetősen jól konyítasz a kézi megmunkáláshoz.
* Elgondolkozik, mindig is szeretett volna valakivel faragtatni a vándorbotjára, de a saját kézügyességében nem merne megbízni. Talán még később visszatér a témára. Rápillant közben az említett madárra. *
- Ó, igen, állandó társaságaim. És köszöni szépen, azt gondolom, teljesen tisztában van vele, mennyire lenyűgözően fest.
* Neveti el magát, mire a bagoly dölyfösen megrázza a tollait. Hangjából egyértelműen kicseng a jószág iránti rajongása. *
- Kísértet nem szokta meg a szerszámokat. Bár őszintén szólva, az elejétől kezdve eszembe sem jutott, hogy kellene rá.
~ Nincs szükségünk ilyesmikre, igaz? ~
*Választ természetesen nem vár a gondolataira, elégnek találja az állat csendes jelenlétét a háta mögött. *
- Idősebbnek gondoltalak. Talán mert olyan nyugodt és összeszedett vagy. Még meg sem köszöntem eléggé a sok segítséget.
* Jut hirtelen eszébe, és majdnem el is szégyelli magát miatta. Igazán jó tanítója volt pedig az elf. Már majdnem úgy érzi, ebből az íjászkodásból még lehet valami. *
- Erre még nem gondoltam. Télen is akkora a tömeg mint nyár idején? Akkoriban azért gondot okozott. * A ló még fiatal, és rebbenékeny is.* Bár azóta már idősödött, talán nem lesz baj.
* Ahogy közelednek hamarosan ki is derül, pontosan mekkora tumultusra számíthatnak. A madara közben úgy döntött a lány vállára telepszik, így annak súlya alatt kissé ferdén tartja magát, ahogy gyalogol. *
- Talán nem lesz baj. * A biztonság kedvéért azért visszalép a ló mellé és megnyugtatóan annak sörényébe csúsztatja a kezét. Így könnyebben tudja fordítani is. *
- Csak szépen, nyugodtan. * Mormogja maga elé. * Viszont nem lenne rossz ötlet, ha elszállásolhatnám egy istállóban. Ha még ott van, ahol gondolom. Nem szeretném ha a fürdőház körül álldogálna, még megpróbálná elkötni valaki.
- Remélem nem baj, ha egy kicsit lassabban haladunk. Egyébként te mindig gyalogosan közelekedsz? Hová teszed a vadászat után a zsákmányt? * Vadászot tmár ő maga is, igaz inkább csapdákkal. Nagy segítség tud lenni egy hátas a cipekedésnél. *
-Akkor, ha jól értem, te meglehetősen jól konyítasz a kézi megmunkáláshoz.
* Elgondolkozik, mindig is szeretett volna valakivel faragtatni a vándorbotjára, de a saját kézügyességében nem merne megbízni. Talán még később visszatér a témára. Rápillant közben az említett madárra. *
- Ó, igen, állandó társaságaim. És köszöni szépen, azt gondolom, teljesen tisztában van vele, mennyire lenyűgözően fest.
* Neveti el magát, mire a bagoly dölyfösen megrázza a tollait. Hangjából egyértelműen kicseng a jószág iránti rajongása. *
- Kísértet nem szokta meg a szerszámokat. Bár őszintén szólva, az elejétől kezdve eszembe sem jutott, hogy kellene rá.
~ Nincs szükségünk ilyesmikre, igaz? ~
*Választ természetesen nem vár a gondolataira, elégnek találja az állat csendes jelenlétét a háta mögött. *
- Idősebbnek gondoltalak. Talán mert olyan nyugodt és összeszedett vagy. Még meg sem köszöntem eléggé a sok segítséget.
* Jut hirtelen eszébe, és majdnem el is szégyelli magát miatta. Igazán jó tanítója volt pedig az elf. Már majdnem úgy érzi, ebből az íjászkodásból még lehet valami. *
- Erre még nem gondoltam. Télen is akkora a tömeg mint nyár idején? Akkoriban azért gondot okozott. * A ló még fiatal, és rebbenékeny is.* Bár azóta már idősödött, talán nem lesz baj.
* Ahogy közelednek hamarosan ki is derül, pontosan mekkora tumultusra számíthatnak. A madara közben úgy döntött a lány vállára telepszik, így annak súlya alatt kissé ferdén tartja magát, ahogy gyalogol. *
- Talán nem lesz baj. * A biztonság kedvéért azért visszalép a ló mellé és megnyugtatóan annak sörényébe csúsztatja a kezét. Így könnyebben tudja fordítani is. *
- Csak szépen, nyugodtan. * Mormogja maga elé. * Viszont nem lenne rossz ötlet, ha elszállásolhatnám egy istállóban. Ha még ott van, ahol gondolom. Nem szeretném ha a fürdőház körül álldogálna, még megpróbálná elkötni valaki.
- Remélem nem baj, ha egy kicsit lassabban haladunk. Egyébként te mindig gyalogosan közelekedsz? Hová teszed a vadászat után a zsákmányt? * Vadászot tmár ő maga is, igaz inkább csapdákkal. Nagy segítség tud lenni egy hátas a cipekedésnél. *
1409. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-09 05:00:21
Üzenet elküldve: 2022-02-09 05:00:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Surranók//
*Dren nem szereti a gyanús bajkeverő alakokat. Az állítólagos törpével meg eddig csak a baj volt. A fogadóból is miatta lettek majdnem kirakva. És most is fennhangon beszél egy melóról. Hát tényleg nem tanították meg ennek még az alapokat se? Sutyorogni szabad csak mert akkor nem hallanak meg zárnak börtönbe vagy lopják el a zsákmányt ha sikerrel jártál. Méghozzá a fogadóból kiérve egy újabb szőrös lény csatlakozik hozzájuk amit szintén nem tud a szívébe fogadni a fiú. Tudja ugyanis, hogy az ilyenek hajlamosak harapni. Főleg a dinnyetolvajokat. Tartja is tőle a biztos távolságot és mindig úgy áll, hogy a tündér vagy a kölyök közte és a bestia között legyen. Közben mint kiderül nem fontos dolgot loptak el a főnöktől. És Dren megnyugtatására nem is kell felfegyverkezniük se. A fiú ugyanis ha fegyverhez jutna inkább eladná ételért mint használná. Viszont jól hangzik, hogy a főnököt nem kell félteni mert tudná használni az övén lógó vasat ha kéne. Szótlanságából a tündér zökkenti ki mikor a véleményét kéri.*
-Ennyi étellel hárman? Nem tudom. Meg jól jönnének zsákok! Nálam van egy gyógyital.
*Az étel kapcsán az egy nem csak nincs olyan pofátlan, hogy a másik arcába mondja, hogy jó kevés. Persze attól is függ hogy osztják be. Ha úgy, hogy éhen maradnak akár két napra is elég lehet. A kötelet átveszi majd meghallgatja az ötletet. És ezzel sincs megelégedve.*
-Végső mentsvárnak nem rossz, de feltűnő. Hamar megjelenhetnek a fogdmegek.
*A feltűnősködést meg amennyire csak lehet elkerülné. Jobb szeretne úgy bemenni és kijönni, hogy észre se vegyék őket. A meleg ruha ötletére már lelkesedik.*
-Ez jól hangzik!
*Dren nem szereti a gyanús bajkeverő alakokat. Az állítólagos törpével meg eddig csak a baj volt. A fogadóból is miatta lettek majdnem kirakva. És most is fennhangon beszél egy melóról. Hát tényleg nem tanították meg ennek még az alapokat se? Sutyorogni szabad csak mert akkor nem hallanak meg zárnak börtönbe vagy lopják el a zsákmányt ha sikerrel jártál. Méghozzá a fogadóból kiérve egy újabb szőrös lény csatlakozik hozzájuk amit szintén nem tud a szívébe fogadni a fiú. Tudja ugyanis, hogy az ilyenek hajlamosak harapni. Főleg a dinnyetolvajokat. Tartja is tőle a biztos távolságot és mindig úgy áll, hogy a tündér vagy a kölyök közte és a bestia között legyen. Közben mint kiderül nem fontos dolgot loptak el a főnöktől. És Dren megnyugtatására nem is kell felfegyverkezniük se. A fiú ugyanis ha fegyverhez jutna inkább eladná ételért mint használná. Viszont jól hangzik, hogy a főnököt nem kell félteni mert tudná használni az övén lógó vasat ha kéne. Szótlanságából a tündér zökkenti ki mikor a véleményét kéri.*
-Ennyi étellel hárman? Nem tudom. Meg jól jönnének zsákok! Nálam van egy gyógyital.
*Az étel kapcsán az egy nem csak nincs olyan pofátlan, hogy a másik arcába mondja, hogy jó kevés. Persze attól is függ hogy osztják be. Ha úgy, hogy éhen maradnak akár két napra is elég lehet. A kötelet átveszi majd meghallgatja az ötletet. És ezzel sincs megelégedve.*
-Végső mentsvárnak nem rossz, de feltűnő. Hamar megjelenhetnek a fogdmegek.
*A feltűnősködést meg amennyire csak lehet elkerülné. Jobb szeretne úgy bemenni és kijönni, hogy észre se vegyék őket. A meleg ruha ötletére már lelkesedik.*
-Ez jól hangzik!
1408. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 21:25:52
Üzenet elküldve: 2022-02-08 21:25:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Téli délután //
*Rion kissé összeráncolja finom szemöldökét a férfi szavaira. *
-Druida? Aki beszél a növényekkel és az állatok nyelvén?* Felesleges lenne fennhangon bevallania, hogy hallomásból ismeri csak a druidákat és úgy sem igazán jól. Távoli mondákból rémlik olyasmi neki, hogy természet szerető, kissé fura alakok, de ezt véletlen sem említené az idegennek. Fél lépésnyit lemaradva, lopva végigméri ismét az elfet, hogy lát-e furcsát vagy bolondosat rajta, de mivel az ostort kivéve semmi különöset nem talál, csalódottságát leplezve kilépne kissé, hogy utolérje Sylvart. Épp akkor, amikor amaz megáll, és szembe fordul vele.*
-Te bíznál utcakölyökre értékes vagy fontos dolgokat is?* Ölt kétkedő ábrázatot, megválaszolva a neki szegezett kérdést.*
- Ha biztonságban akarod tudni a csomagod, nem másnak adod, mint egy félszerzetnek! *Teszi hozzá kihúzva magát büszkén. Majd mintha egy hirdetés szövegét, vagy jelmondatát ismételné, elvigyorodik.*
- Egész Lanawin területén, biztosan és diszkréten!
*Hirtelen olyan hivatalos és kötelesség tudó ábrázatot ölt, hogy egy vénséges gnóm is megirigyelné, majd bizalmas, suttogó hangon hozzá teszi.*
- Csak nem lenne neked is valami küldeményed?
*Rion kissé összeráncolja finom szemöldökét a férfi szavaira. *
-Druida? Aki beszél a növényekkel és az állatok nyelvén?* Felesleges lenne fennhangon bevallania, hogy hallomásból ismeri csak a druidákat és úgy sem igazán jól. Távoli mondákból rémlik olyasmi neki, hogy természet szerető, kissé fura alakok, de ezt véletlen sem említené az idegennek. Fél lépésnyit lemaradva, lopva végigméri ismét az elfet, hogy lát-e furcsát vagy bolondosat rajta, de mivel az ostort kivéve semmi különöset nem talál, csalódottságát leplezve kilépne kissé, hogy utolérje Sylvart. Épp akkor, amikor amaz megáll, és szembe fordul vele.*
-Te bíznál utcakölyökre értékes vagy fontos dolgokat is?* Ölt kétkedő ábrázatot, megválaszolva a neki szegezett kérdést.*
- Ha biztonságban akarod tudni a csomagod, nem másnak adod, mint egy félszerzetnek! *Teszi hozzá kihúzva magát büszkén. Majd mintha egy hirdetés szövegét, vagy jelmondatát ismételné, elvigyorodik.*
- Egész Lanawin területén, biztosan és diszkréten!
*Hirtelen olyan hivatalos és kötelesség tudó ábrázatot ölt, hogy egy vénséges gnóm is megirigyelné, majd bizalmas, suttogó hangon hozzá teszi.*
- Csak nem lenne neked is valami küldeményed?
1407. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:57:20
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:57:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Téli délután //
* A piac mostani nyugalma elégedettséggel tölti el az elfet, de nem is olyan fajta személy, akin gyakran kiütköznének ezek. Általában változatlan rideg arccal közlekedik. Akár feszült, vagy akár vidám, nincs rá kihatással. *
- Ezt inkább hobbinak nevezném. Nem vagyok mágus tanonc. * Egy kisebb levegővétel után folytatja is. * - Druida vagyok. * Mondja határozottan, miközben a lábait egymás után teszi, hogy haladjon is. Kivételesen eléggé sokat beszél már most, maga se tudja, hogy miből fakad most ez a nyitottság. ~ Talán kezdek a városhoz hozzá szokni? Kétlem. ~ A másik fél felé fordul meglepetten. *
- Futár? Azt hittem azt kölykök csinálják a városon belül.
* ~ Talán egy kiöregedett futár fiú lenne? Lehet annyira szerette csinálni, hogy felnőttkorára sem hagyott fel vele. Nem hiszem, hogy annyira jól kereshet vele. ~ Húzza össze a szemöldökét. *
- Egész lanawin területén futárkodsz?
* Néz rá érdeklődve. ~ Talán akkor mesteremnek is egyszerűbb lenne levelet küldeni, bár nem hiszem, hogy az erdő közepére is szállítana. ~ *
* A piac mostani nyugalma elégedettséggel tölti el az elfet, de nem is olyan fajta személy, akin gyakran kiütköznének ezek. Általában változatlan rideg arccal közlekedik. Akár feszült, vagy akár vidám, nincs rá kihatással. *
- Ezt inkább hobbinak nevezném. Nem vagyok mágus tanonc. * Egy kisebb levegővétel után folytatja is. * - Druida vagyok. * Mondja határozottan, miközben a lábait egymás után teszi, hogy haladjon is. Kivételesen eléggé sokat beszél már most, maga se tudja, hogy miből fakad most ez a nyitottság. ~ Talán kezdek a városhoz hozzá szokni? Kétlem. ~ A másik fél felé fordul meglepetten. *
- Futár? Azt hittem azt kölykök csinálják a városon belül.
* ~ Talán egy kiöregedett futár fiú lenne? Lehet annyira szerette csinálni, hogy felnőttkorára sem hagyott fel vele. Nem hiszem, hogy annyira jól kereshet vele. ~ Húzza össze a szemöldökét. *
- Egész lanawin területén futárkodsz?
* Néz rá érdeklődve. ~ Talán akkor mesteremnek is egyszerűbb lenne levelet küldeni, bár nem hiszem, hogy az erdő közepére is szállítana. ~ *
1406. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:33:03
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:33:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Íj és Nyíl //
- Szeretni én is szeretem, mert ezeknek a hónapoknak is meg van a maga szépsége, csak tartósan azért mégsem olyan szép. Inkább egy fogadó kényelmét élvezem, mint egy hideg barlangot.* Valahol egy véleményen vannak, de talán egy apró fokkal Fenophilë jobban kapcsolódik a természethez, mint Vranglil.*
- Mondhatni igen, és igen. A húst és a bőrt feldolgozom, eladom. Igyekszem a lehető legkevesebb maradékot meghagyni.* Tiszteli a természetet még, ha el is vesz belőle. Közben azért sikerült lyukat beszélnie a lány hasába a forró fürdővel kapcsolatban.*
- Gyere csak, mutatom én az utat.* Megvárja azért, hogy összeszedje magát és az állatait. A lovat már látta, a baglyot is észre vette, de még nem kapcsolta össze a lánnyal.*
- Jaj, de szép baglyod van. Nem gondoltam, hogy hozzád tartozik.* Azt meg, hogy a ló nincs felszerszámozva megint csak most veszi észre.*
- Az igen! Csak így minden nélkül ülöd meg?* Érdeklődik már menet közben. Erről még biztos váltanak útközben pár szót, nem csak az évekről.*
- Szép, majdnem annyi lehet, mint én. Én már az ötvenes éveim végét taposom, valahol ötvenhét körül lehet.* Pontos számokkal nem szolgálhat, de a lány sem szolgált ilyesmivel.*
- Nem lesz baj a piaci kavalkádban a lovaddal?* Mert lassan elérik és ott már nem lesz akkora béke meg nyugalom, mint a tisztáson.*
- Szeretni én is szeretem, mert ezeknek a hónapoknak is meg van a maga szépsége, csak tartósan azért mégsem olyan szép. Inkább egy fogadó kényelmét élvezem, mint egy hideg barlangot.* Valahol egy véleményen vannak, de talán egy apró fokkal Fenophilë jobban kapcsolódik a természethez, mint Vranglil.*
- Mondhatni igen, és igen. A húst és a bőrt feldolgozom, eladom. Igyekszem a lehető legkevesebb maradékot meghagyni.* Tiszteli a természetet még, ha el is vesz belőle. Közben azért sikerült lyukat beszélnie a lány hasába a forró fürdővel kapcsolatban.*
- Gyere csak, mutatom én az utat.* Megvárja azért, hogy összeszedje magát és az állatait. A lovat már látta, a baglyot is észre vette, de még nem kapcsolta össze a lánnyal.*
- Jaj, de szép baglyod van. Nem gondoltam, hogy hozzád tartozik.* Azt meg, hogy a ló nincs felszerszámozva megint csak most veszi észre.*
- Az igen! Csak így minden nélkül ülöd meg?* Érdeklődik már menet közben. Erről még biztos váltanak útközben pár szót, nem csak az évekről.*
- Szép, majdnem annyi lehet, mint én. Én már az ötvenes éveim végét taposom, valahol ötvenhét körül lehet.* Pontos számokkal nem szolgálhat, de a lány sem szolgált ilyesmivel.*
- Nem lesz baj a piaci kavalkádban a lovaddal?* Mert lassan elérik és ott már nem lesz akkora béke meg nyugalom, mint a tisztáson.*
1405. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:30:06
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:30:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Miután Dolest megcsináltatta a fegyverét és a pajzsot, elhatározza, hogy elmegy a fogadóba, hátha talál valami érdekeset, ami segíthet rajta. Nem talált azóta sem senkit, akivel segíthetnének egymásnak. Az út során vadul nézelődik jobbra-balra, de semmi érdekeset nem talál, aztán feladja. A fogadó van csak hátra. Az minden remény tulajdonképpen...*
1404. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:04:55
Üzenet elküldve: 2022-02-08 20:04:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// Téli délután //
*Szorgalmasan lépked Rion az elf mellett. Közben pedig próbálja felidézni, hogy vajon ebben az irányban érkezhetett-e, s mintha a házak némelyike derengene is emlékezetében. Amott az a törött virágcserép az úton, ugyan mostanra már szétrúgva, de idefelé is megvolt. Meg a rozzant kordé a keskeny ajtó mellett, szintén ismerős lenne?! *
-Tán mágus vagy? Egy varázslóinas?* kérdezi szórakozottan alkalmi útitársát. *
-Én nem tudnék naphosszat könyvek fölé görnyedni! Inkább a szabad ég alatt töltöm az időm, mint poros lapok fölött.
*Nagyzoló szavaknak tűnhetnek ezek, pedig teljesen őszintén hullanak a fiú szájából. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy nem sajátított el semmilyen mágiát, pedig szegény édesanyja megpróbált mindent, hogy megkedveltesse vele a misztikus csodákat.*
- Afféle futár vagyok *folytatja továbbra is könnyed hangon* tudod, leveleket, csomagokat továbbitok másoknak.
*Feltételezhető lenne, hogy ilyen munkával könnyen és gyorsan kiismeri magát bárhol, de ez a város kifogott rajta, tagadhatatlan!*
- Csak felveszek itt is egy csomagot nem sokára, aztán már a holnap este talán másik városban talál majd.
*Szorgalmasan lépked Rion az elf mellett. Közben pedig próbálja felidézni, hogy vajon ebben az irányban érkezhetett-e, s mintha a házak némelyike derengene is emlékezetében. Amott az a törött virágcserép az úton, ugyan mostanra már szétrúgva, de idefelé is megvolt. Meg a rozzant kordé a keskeny ajtó mellett, szintén ismerős lenne?! *
-Tán mágus vagy? Egy varázslóinas?* kérdezi szórakozottan alkalmi útitársát. *
-Én nem tudnék naphosszat könyvek fölé görnyedni! Inkább a szabad ég alatt töltöm az időm, mint poros lapok fölött.
*Nagyzoló szavaknak tűnhetnek ezek, pedig teljesen őszintén hullanak a fiú szájából. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy nem sajátított el semmilyen mágiát, pedig szegény édesanyja megpróbált mindent, hogy megkedveltesse vele a misztikus csodákat.*
- Afféle futár vagyok *folytatja továbbra is könnyed hangon* tudod, leveleket, csomagokat továbbitok másoknak.
*Feltételezhető lenne, hogy ilyen munkával könnyen és gyorsan kiismeri magát bárhol, de ez a város kifogott rajta, tagadhatatlan!*
- Csak felveszek itt is egy csomagot nem sokára, aztán már a holnap este talán másik városban talál majd.
1403. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 19:47:01
Üzenet elküldve: 2022-02-07 19:47:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 109
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Ahogy a pacitérre ér szinte azonnal elkapja az undor. A tömeg, a hangzavar, a sokféle összekeveredő illat, a gyér napfény, ami pár óra múlva eltűnik és majd komor, hideg felhők jönnek a helyére, nem tölti el túl nagy boldogsággal a elfet. Ennek ellenére mégsem siet, elsétálgat, nézelődik, közben szorosan magam mellett tartja a táskáját, nehogy valamilyen enyveskezű megkaparintsa. ~ Talán nem kellene megint itt lennem. ~ Húzza el a száját, de valahogy meg kell szoknia a tömeget, mert különben nem fogja tudni vágyait teljesíteni. *
- Elnézést, elnézést.
* Próbál néhány nagyobb termetű alak között át evickélni, de mivel mellkasa széles, egy kicsit határozottabbnak szükséges lennie mint azt szeretné. Amint sikerül a művelet, már nincsen messze tőle a kívánt hely. *
- Elnézést, elnézést.
* Próbál néhány nagyobb termetű alak között át evickélni, de mivel mellkasa széles, egy kicsit határozottabbnak szükséges lennie mint azt szeretné. Amint sikerül a művelet, már nincsen messze tőle a kívánt hely. *
1402. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 16:38:58
Üzenet elküldve: 2022-02-07 16:38:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kis felfedező//
- Dömdöm! Tee maszi te. *Kedveskedik Rellan a hirtelen jött hátasának, és még a fülét sem markolja annyira, mint eddig. Ha belgondol, úgy ül most idefenn, ahogy ő ülne a teve hátán, ha a teve igazi, nagy teve volna. Ettől még izgalmasabbá válik az amúgy is különleges kalandjuk a piacra. Igazi lovag lett!*
- Loag! Gyi! *Nevetgél. Innen fentről a vásári forgatag is sokkal elviselhetőbb a csendes és visszahúzódó gyerkőc számára. Sőt, néhányan még kedvesen rá is mosolyognak a lurkóra, ahogy azon kapják magukat, hogy fejmagasságban két lábacska kalimpál a levegőben. Rellan természetesen minden egyes embernek megmutatja a tevéjét. A többi gyerek elmegy. Úgy tűnik, a bácsi tudja a nevét, az egyetlen hátulütője a korlátozott beszédének, hogy rosszul. Nem először, de valószínűleg nem is utoljára a kisfiú kijavítja őt.*
- Nem Jejan. Jejjjjannn!
*Ha már ettől minden világosabb lett Dömdömnek – megbocsátható, ha nem –, mehetnek is tovább. Rellannak az tetszik leginkább a piacon, hogy minden színes. Neki a kedvence a lila. Izgatottan bámulja a lila páncélokat, köpenyeket, szőnyegeket. Annál a boltnál nem sok lila dolog van, ahova Kelaz viszi őt, viszont igazi fegyverek vannak ott. Rellan elnézi a kalapácsokat, és arra gondol, biztos ilyennel hadonásznak a nagy harcosok. Ha viszont Kelaz ilyet akar vásárolni, akkor lehet, hogy ő is lovag.*
- Te loag? *Bök rá az ujjával a kisfiú. Nem minden lovag visel köpenyt. Meg nem mind ül lovon. Talán Dömdöm megtaníthatja egy s másra. Azonban ahelyett, hogy leckéket kapna, a férfi leemeli a fejéről, és leteszi a földre. Rellan kicsit megszeppenve markolja meg a nagy kezet, nehogy elkeveredjen.*
- Tüttöt. Kéjeszéppe. *Ismétli meg a lényeget az eladónak, és mikor varázslatos módon elő is kerülnek a tűk meg a többi, hirtelen Kelaz felkapja, és a kezébe nyomja az erszényt. A kisfiú szeme felragyog. Átnyújtja az erszényt a kereskedőnek, majd eszébe jut, mire tanította őt az anyukája, és a megfelelő pillanatban azt mondja:*
- Kösszöszéppe.
*Amíg Kelaz visszavezeti a gyerekekhez, Rellan hirtelen emelt hangon nagyon összetett magyarázatba fog.*
- Mama monta, kell mondd köccöm. Szotta mej a jo. Joo. Ottalila! *Bök rá egy valóban lila női ruhára, amely az egyik bódé oldalán lóg. Nyilván nem kell neki, csak egy megállapítás volt. Azonban nem sokra rá megakad a szeme egy olyan helyen, ahol mesekönyvet árulnak, az elején egy lovacska rajzával. Rámutat, szemei élénken csillannak fel, és húzni kezdi Kelazt (már amennyire erőt tud kifejteni).* Ammi? A egy lóóóó? *Álmélkodik, feltartva a tevét maga elé. A hasonlóság döbbenetes. A rendes lovak szerencsére messzebb vannak, ha már egy ilyen pici rajzolt lóért ekkora felhajtást csinál, ki tudja, ott mi lett volna. Vagy ha tevék. Egek!*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.07 16:39:31
- Dömdöm! Tee maszi te. *Kedveskedik Rellan a hirtelen jött hátasának, és még a fülét sem markolja annyira, mint eddig. Ha belgondol, úgy ül most idefenn, ahogy ő ülne a teve hátán, ha a teve igazi, nagy teve volna. Ettől még izgalmasabbá válik az amúgy is különleges kalandjuk a piacra. Igazi lovag lett!*
- Loag! Gyi! *Nevetgél. Innen fentről a vásári forgatag is sokkal elviselhetőbb a csendes és visszahúzódó gyerkőc számára. Sőt, néhányan még kedvesen rá is mosolyognak a lurkóra, ahogy azon kapják magukat, hogy fejmagasságban két lábacska kalimpál a levegőben. Rellan természetesen minden egyes embernek megmutatja a tevéjét. A többi gyerek elmegy. Úgy tűnik, a bácsi tudja a nevét, az egyetlen hátulütője a korlátozott beszédének, hogy rosszul. Nem először, de valószínűleg nem is utoljára a kisfiú kijavítja őt.*
- Nem Jejan. Jejjjjannn!
*Ha már ettől minden világosabb lett Dömdömnek – megbocsátható, ha nem –, mehetnek is tovább. Rellannak az tetszik leginkább a piacon, hogy minden színes. Neki a kedvence a lila. Izgatottan bámulja a lila páncélokat, köpenyeket, szőnyegeket. Annál a boltnál nem sok lila dolog van, ahova Kelaz viszi őt, viszont igazi fegyverek vannak ott. Rellan elnézi a kalapácsokat, és arra gondol, biztos ilyennel hadonásznak a nagy harcosok. Ha viszont Kelaz ilyet akar vásárolni, akkor lehet, hogy ő is lovag.*
- Te loag? *Bök rá az ujjával a kisfiú. Nem minden lovag visel köpenyt. Meg nem mind ül lovon. Talán Dömdöm megtaníthatja egy s másra. Azonban ahelyett, hogy leckéket kapna, a férfi leemeli a fejéről, és leteszi a földre. Rellan kicsit megszeppenve markolja meg a nagy kezet, nehogy elkeveredjen.*
- Tüttöt. Kéjeszéppe. *Ismétli meg a lényeget az eladónak, és mikor varázslatos módon elő is kerülnek a tűk meg a többi, hirtelen Kelaz felkapja, és a kezébe nyomja az erszényt. A kisfiú szeme felragyog. Átnyújtja az erszényt a kereskedőnek, majd eszébe jut, mire tanította őt az anyukája, és a megfelelő pillanatban azt mondja:*
- Kösszöszéppe.
*Amíg Kelaz visszavezeti a gyerekekhez, Rellan hirtelen emelt hangon nagyon összetett magyarázatba fog.*
- Mama monta, kell mondd köccöm. Szotta mej a jo. Joo. Ottalila! *Bök rá egy valóban lila női ruhára, amely az egyik bódé oldalán lóg. Nyilván nem kell neki, csak egy megállapítás volt. Azonban nem sokra rá megakad a szeme egy olyan helyen, ahol mesekönyvet árulnak, az elején egy lovacska rajzával. Rámutat, szemei élénken csillannak fel, és húzni kezdi Kelazt (már amennyire erőt tud kifejteni).* Ammi? A egy lóóóó? *Álmélkodik, feltartva a tevét maga elé. A hasonlóság döbbenetes. A rendes lovak szerencsére messzebb vannak, ha már egy ilyen pici rajzolt lóért ekkora felhajtást csinál, ki tudja, ott mi lett volna. Vagy ha tevék. Egek!*
A hozzászólás írója (Andorellan Sellewennar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.07 16:39:31
1401. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-02-07 14:29:35
Üzenet elküldve: 2022-02-07 14:29:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Megpróbáltatások //
* Hamar el is vesz a piaci forgatag sűrűjében, tekinte egyik árusról a másikra vándorol folyamatosan. Nincs szándékában hátráltatni a megbízást, de a tekintete néhol eltéved a helyzetben. Kénytelen megállapítani, hogy ő eléggé intenzíven függője a szép holmiknak. Mire észbe kap, már a harmadik fekete ruhaneműt fogja meg. ~ Most erre nincs idő! ~ Rázza meg a fejét, hogy utána társa felé fordulhasson. Elkezd a táskájában kotorászni, majd egy eléggé szép nagy pénzes zsákot vesz ki. A másik fél tenyerébe helyezi el a zsákot vigyorogva. A nagy zsák tartalma 1800 arany. Miután Khryställe Dëronwylle kezébe került, egy további vigyort illusztrál hozzá. *
- Erre pont az ellenkezőjét szokták mondani, de költsd el egyszerre.
* Mosolyodik el az elf ismét. Nagyon humorosnak tartja magát. *
- De félre a viccet, nem tudom, hogy kell még esetleg pótolni, de ez nagyjából a fele. Ha több, akkor majd még oda adom. Emiatt ne aggódj.
* Meg lapogatja mosolyogva az erszényét. * - Van még ahonnan ez jött. De most már...
* Kezd bele a mondatba, de utána szimplán elgondolkozik. * - Kérlek figyelj oda, hogy minden meg legyen, add oda a listát, hagy nézzem át újra.
* Ha megkapja a papírt, akkor még egyszer átvizslatja az összes tételt. * - Én addig megveszem az élelmiszert az útra. Számolj magadnak is valami felszerelést, de azt külön tételként jegyeztesd be.
* Teszi hozzá határozottan. Talán nem kell annyira túlgondolni egy egyszerű vásárlást, de azért fő az elővigyázatosság. *
- Az én tételeim még ráérnek, alapból először az erdőben fogjuk meghúzni magunkat. Van nálad meleg takaró? Néhány éjszakát túl élsz az erdőben?
* Az emberi mentalitás, vagy hozzá állás nem mindig terjed a túlélési ösztönök fejlesztésére, ezért kicsit aggodalmasan is kérdezi a másik felet. *
* Hamar el is vesz a piaci forgatag sűrűjében, tekinte egyik árusról a másikra vándorol folyamatosan. Nincs szándékában hátráltatni a megbízást, de a tekintete néhol eltéved a helyzetben. Kénytelen megállapítani, hogy ő eléggé intenzíven függője a szép holmiknak. Mire észbe kap, már a harmadik fekete ruhaneműt fogja meg. ~ Most erre nincs idő! ~ Rázza meg a fejét, hogy utána társa felé fordulhasson. Elkezd a táskájában kotorászni, majd egy eléggé szép nagy pénzes zsákot vesz ki. A másik fél tenyerébe helyezi el a zsákot vigyorogva. A nagy zsák tartalma 1800 arany. Miután Khryställe Dëronwylle kezébe került, egy további vigyort illusztrál hozzá.
*- Erre pont az ellenkezőjét szokták mondani, de költsd el egyszerre.
* Mosolyodik el az elf ismét. Nagyon humorosnak tartja magát. *
- De félre a viccet, nem tudom, hogy kell még esetleg pótolni, de ez nagyjából a fele. Ha több, akkor majd még oda adom. Emiatt ne aggódj.
* Meg lapogatja mosolyogva az erszényét. * - Van még ahonnan ez jött. De most már...
* Kezd bele a mondatba, de utána szimplán elgondolkozik. * - Kérlek figyelj oda, hogy minden meg legyen, add oda a listát, hagy nézzem át újra.
* Ha megkapja a papírt, akkor még egyszer átvizslatja az összes tételt. * - Én addig megveszem az élelmiszert az útra. Számolj magadnak is valami felszerelést, de azt külön tételként jegyeztesd be.
* Teszi hozzá határozottan. Talán nem kell annyira túlgondolni egy egyszerű vásárlást, de azért fő az elővigyázatosság. *
- Az én tételeim még ráérnek, alapból először az erdőben fogjuk meghúzni magunkat. Van nálad meleg takaró? Néhány éjszakát túl élsz az erdőben?
* Az emberi mentalitás, vagy hozzá állás nem mindig terjed a túlélési ösztönök fejlesztésére, ezért kicsit aggodalmasan is kérdezi a másik felet. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3047-3066