Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 487 (9721. - 9740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9740. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-15 19:00:58
Üzenet elküldve: 2022-12-15 19:00:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*A Piactér elég zsúfolt, úgyhogy Sair megszaporázza a lépteit, szeretne mielőbb kijutni innen. Nem kíván most semmit vásárolni, csak mielőbb túlesni a látogatáson, már ha sikerrel jár.
Miközben sietősen szedi a lábait, hallgatja Bobbir beszámolóját.*
- Az mindig nagy előny, ha valaki sok mindenhez ért. Növeli a túlélési esélyeket is, ha esetleg úgy adódik.
*Érzékeli, hogy Bobbir nem olyan szívesen beszél a munkáról, úgyhogy válaszol a kérdésére.*
- Nos, igen, aki folyton úton van, annak meg kell tudnia megszereznie, amire szüksége van. Egyébként mindig tartok magamnál egy bőrtáskát néhány szükséges holmival, ám egy szerencsétlen incidens következtében sajnos elveszítettem. Néha betérek egy-egy fogadóba, de sokszor a szabadban töltöm az éjszakákat is.
Nem mindig éltem vándorként egyébként, úgyhogy némely képességemnek még van hová fejlődnie, de igyekszem minden helyzetben feltalálni magamat. Vadászni nem szeretek, nem szívesen ölök, de időnként rákényszerülök.
*Hónapok óta ezek voltak a leghosszabb mondatok, amik elhagyták a száját, de nem gondolkodik most ezen, hanem igyekszik mihamarabb célba érni.*
- Nem szeretnék vásárolni. *Mondja Bobbirnak.* - Csak menjünk tovább, a legutolsó ház lesz az jobb oldalon, ha még ott áll.
*Reméli, hogy Bobbir is az övéihez igazítja a lépteit, ha nem így tesz, hát az az ő baja, innentől már egyedül is odatalálna.*
*A Piactér elég zsúfolt, úgyhogy Sair megszaporázza a lépteit, szeretne mielőbb kijutni innen. Nem kíván most semmit vásárolni, csak mielőbb túlesni a látogatáson, már ha sikerrel jár.
Miközben sietősen szedi a lábait, hallgatja Bobbir beszámolóját.*
- Az mindig nagy előny, ha valaki sok mindenhez ért. Növeli a túlélési esélyeket is, ha esetleg úgy adódik.
*Érzékeli, hogy Bobbir nem olyan szívesen beszél a munkáról, úgyhogy válaszol a kérdésére.*
- Nos, igen, aki folyton úton van, annak meg kell tudnia megszereznie, amire szüksége van. Egyébként mindig tartok magamnál egy bőrtáskát néhány szükséges holmival, ám egy szerencsétlen incidens következtében sajnos elveszítettem. Néha betérek egy-egy fogadóba, de sokszor a szabadban töltöm az éjszakákat is.
Nem mindig éltem vándorként egyébként, úgyhogy némely képességemnek még van hová fejlődnie, de igyekszem minden helyzetben feltalálni magamat. Vadászni nem szeretek, nem szívesen ölök, de időnként rákényszerülök.
*Hónapok óta ezek voltak a leghosszabb mondatok, amik elhagyták a száját, de nem gondolkodik most ezen, hanem igyekszik mihamarabb célba érni.*
- Nem szeretnék vásárolni. *Mondja Bobbirnak.* - Csak menjünk tovább, a legutolsó ház lesz az jobb oldalon, ha még ott áll.
*Reméli, hogy Bobbir is az övéihez igazítja a lépteit, ha nem így tesz, hát az az ő baja, innentől már egyedül is odatalálna.*
9739. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-15 18:33:39
Üzenet elküldve: 2022-12-15 18:33:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utazás Északra//
*Meglepődés ide vagy oda, Bobbir általában komolyan gondolja a szavait. A hirtelen vagy túlzónak tűnő kedvesség nem udvariasságból vagy számításból fordul elő nála, ez sokkal inkább alkati tulajdonság. A barátkozásban segíti, a társalgásban furfangosabban eljárókkal szemben viszont hátránynak bizonyulhat a túlzott jószándék, előfordulhat ugyanis, hogy így az ő kárára kedvez magának valaki. Az utóbbi években utóbbi téren rengeteget fejlődött, de a kedves hozzáállás másokhoz még mindig fontos része az eszköztárának.
Az érdeklődő kérdésekkel és az azokat követő lelkes beszámolóval gyorsan telik az idő. Mire észbe kap, addigra már bőven a város belsejében járnak, az artheniori piactérre érkeznek meg először a tisztás felől. Délelőtt van, ilyentájt pedig még telente is megtelik a piac a különféle árusokkal, valamint a vásárolni vagy nézelődni érkező környékbeliekkel. Időnként egy-egy különleges holmikat áruló, messziről jött karaván is feltűnik, ma azonban közönséges nap van, csak a szokásos kínálatot látni a bódék és asztalok környékén. Talán a Gnóm Üzletházban lehet valami.*
– Igen. Ahogy a legtöbb munka, ha szorgalmasan és lelkiismeretesen csinálják. Az ősszel például egy építkezésen segítettem az ácsoknak. Nem félek a magasban és ügyesen mozgok az állványokon, úgyhogy szívesen hívnak. De takarítást vagy állatok etetését is elvállalom, ha éppen az van. *Megvonja a vállát. Bár készséggel válaszol, látszik, hogy nem a munka a kedvenc témája. Sokkal jobban szereti a nap előtte vagy utána lévő részét.*
– És te, hogy boldogulsz vándorlás közben? Biztos ügyes vadász és gyűjtögető vagy, aki a jég hátán is megél. *Megelőlegezi a bizalmat Sairnak. Feltételezi, hogy a nagy batyu azért hiányzik a nő hátáról, mert menet közben is mindent megszerez magának.*
– Ha vásárolnál, megállhatunk. Különben viszont erre. *A Polgárnegyed belseje felé vezető irányba mutat és arra vezeti tovább párosukat, hacsak Sair nem állítja meg.*
*Meglepődés ide vagy oda, Bobbir általában komolyan gondolja a szavait. A hirtelen vagy túlzónak tűnő kedvesség nem udvariasságból vagy számításból fordul elő nála, ez sokkal inkább alkati tulajdonság. A barátkozásban segíti, a társalgásban furfangosabban eljárókkal szemben viszont hátránynak bizonyulhat a túlzott jószándék, előfordulhat ugyanis, hogy így az ő kárára kedvez magának valaki. Az utóbbi években utóbbi téren rengeteget fejlődött, de a kedves hozzáállás másokhoz még mindig fontos része az eszköztárának.
Az érdeklődő kérdésekkel és az azokat követő lelkes beszámolóval gyorsan telik az idő. Mire észbe kap, addigra már bőven a város belsejében járnak, az artheniori piactérre érkeznek meg először a tisztás felől. Délelőtt van, ilyentájt pedig még telente is megtelik a piac a különféle árusokkal, valamint a vásárolni vagy nézelődni érkező környékbeliekkel. Időnként egy-egy különleges holmikat áruló, messziről jött karaván is feltűnik, ma azonban közönséges nap van, csak a szokásos kínálatot látni a bódék és asztalok környékén. Talán a Gnóm Üzletházban lehet valami.*
– Igen. Ahogy a legtöbb munka, ha szorgalmasan és lelkiismeretesen csinálják. Az ősszel például egy építkezésen segítettem az ácsoknak. Nem félek a magasban és ügyesen mozgok az állványokon, úgyhogy szívesen hívnak. De takarítást vagy állatok etetését is elvállalom, ha éppen az van. *Megvonja a vállát. Bár készséggel válaszol, látszik, hogy nem a munka a kedvenc témája. Sokkal jobban szereti a nap előtte vagy utána lévő részét.*
– És te, hogy boldogulsz vándorlás közben? Biztos ügyes vadász és gyűjtögető vagy, aki a jég hátán is megél. *Megelőlegezi a bizalmat Sairnak. Feltételezi, hogy a nagy batyu azért hiányzik a nő hátáról, mert menet közben is mindent megszerez magának.*
– Ha vásárolnál, megállhatunk. Különben viszont erre. *A Polgárnegyed belseje felé vezető irányba mutat és arra vezeti tovább párosukat, hacsak Sair nem állítja meg.*
9738. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-13 20:43:33
Üzenet elküldve: 2022-12-13 20:43:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Utazás Északra//
*Meghökken, amikor Bobbir azt mondja neki, hogy számolja őt is az ismerősei közé, de mégis jólesik neki, hogy az elf így tekint rá, még akkor is, ha csak nemrég találkoztak. Nem válaszol rá semmit, nem igazán tudna mit felelni erre. Lehet, hogy ezzel megbántja az elfet, ám ez nem áll szándékában, bár Bobbir ezt nyilván nem tudhatja.*
~Elszoktam a kedvességtől, és attól is, hogy én magam az legyek másokkal. Más dolog a tisztesség és az udvariasság, és más dolog barátságosnak lenni, vagy megbízni valakiben. Nem tudom, képes leszek-e rá még valaha.~
*Miközben a város utcáit róják, figyelmesen hallgatja az elf beszámolóját a városi életről. Fejét is enyhén felé fordítja, hogy jelezze, valóban érdekli a mondanivalója.
Artheniorra nem ismer rá, tényleg nem így nézett ki, mikor legutóbb itt járt.*
- Az inasmunka nagyon derék és tisztességes munka. *Válaszolja Bobbirnak, miután az megosztja vele, mivel keresi a kenyerét.* - Milyen mesterséghez értesz? *Ő maga semmilyen mesterséget nem tanult ki, bár vándorlásai során szert tett néhány igen hasznos képességre, de kicsit mindig is irigykedve tekintett azokra, akik mesteri szinten űznek valamilyen foglalkozást. Inasként pedig Bobbirnak bőven van alkalma ellesnie bármilyen szakma fortélyait.
Időközben egyre beljebb haladnak a házak között, és lassan közeledik az alkonyat, Sair pedig abban reménykedik, hogy még az éj leszállta előtt megtalálja, akit keres.*
*Meghökken, amikor Bobbir azt mondja neki, hogy számolja őt is az ismerősei közé, de mégis jólesik neki, hogy az elf így tekint rá, még akkor is, ha csak nemrég találkoztak. Nem válaszol rá semmit, nem igazán tudna mit felelni erre. Lehet, hogy ezzel megbántja az elfet, ám ez nem áll szándékában, bár Bobbir ezt nyilván nem tudhatja.*
~Elszoktam a kedvességtől, és attól is, hogy én magam az legyek másokkal. Más dolog a tisztesség és az udvariasság, és más dolog barátságosnak lenni, vagy megbízni valakiben. Nem tudom, képes leszek-e rá még valaha.~
*Miközben a város utcáit róják, figyelmesen hallgatja az elf beszámolóját a városi életről. Fejét is enyhén felé fordítja, hogy jelezze, valóban érdekli a mondanivalója.
Artheniorra nem ismer rá, tényleg nem így nézett ki, mikor legutóbb itt járt.*
- Az inasmunka nagyon derék és tisztességes munka. *Válaszolja Bobbirnak, miután az megosztja vele, mivel keresi a kenyerét.* - Milyen mesterséghez értesz? *Ő maga semmilyen mesterséget nem tanult ki, bár vándorlásai során szert tett néhány igen hasznos képességre, de kicsit mindig is irigykedve tekintett azokra, akik mesteri szinten űznek valamilyen foglalkozást. Inasként pedig Bobbirnak bőven van alkalma ellesnie bármilyen szakma fortélyait.
Időközben egyre beljebb haladnak a házak között, és lassan közeledik az alkonyat, Sair pedig abban reménykedik, hogy még az éj leszállta előtt megtalálja, akit keres.*
9737. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-11 20:15:06
Üzenet elküldve: 2022-12-11 20:15:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden, ami fejfájást okozhat//
*A tömör válaszra csak jókedvűen megrántja a vállait, mintegy elkönyvelve magának a győzelmet. Nem mintha éppen vitáztak, vagy versenyeztek volna, de már csak a gondolat is, hogy Dan nem kívánja meggyőzni őt a tudomány hittel szembeni feljebbvalóságáról, felér számára egy kisebb diadallal. Így tehát ő is megmarad annál az elméleténél, hogy a tehetség isteni ajándéknak számít. A témát mindenesetre már nem feszegeti tovább, elvégre pihenniük kell a másnapi hosszú út előtt.*
-Lehet, hogy máshol ugyanilyen áron, vagy még drágábban tudják eladni, és ezért nem veszik a fáradságot, hogy alább adjanak.
*Elmélkedik a lovak pénztárcát nem kímélő árairól. Ki tudja, Wegtorenben, vagy akár Pirtianesben mennyiért vesztegetik őket az árusok, Lihanechben viszont határozottan úgy emlékszik, hogy sok aranyat értek. Nagyon sokat. Konkrét adatot viszont nem tud, egyszer volt lova, de azt ajándékba kapta a kedvesétől. Miután pedig a hátas kimúlt, nem volt szíve újat vásárolni helyette.*
-Persze nem azt mondom, hogy nem örülnék neki, ha olcsóbbak lennének.
*Jegyzi meg a férfinak, mikor Dan megérdeklődi az egyik szépség értékét. Előkanyarítja köpenye alól a saját erszényét, hogy számot vessen csekélyke vagyonáról, és keserűen állapítja meg, hogy bizony alig maradna pénze, ha ő is venne egy lovat. Egy pillanatra átfut a gondolatai között, hogy de jó is lenne, ha még sokáig ápolhatná a tudóst... aztán gyorsan le is szidja magát, elvégre mégse kívánhatja, hogy a másik még hatokig, ha nem hónapokig gyengélkedjen. Ez több lenne, mint önző. Ideje lesz más munkák után is néznie, hiszen a férfi már most szemmel láthatóan sokkal jobban viseli lábának sérülését, mint előző nap. Meg se lehetne mondani, hogy az a végtag nem is olyan rég törött volt. Míg ezen gondolkodik, Dannek bőven akad ideje megvásárolni Holdfényt, így sikeresen visszazökkenti Tinát a valóságba, mikor nekiszegezi a kérdést, hogy tetszik-e a lánynak az állat.*
-Persze, hogy tetszik. Gyönyörű hátas. Miért kérdi?
*Nem tudja, miért fontos, hogy neki éppen tetszik-e a ló, de úgy ítéli, a tudós biztos csak udvariasságból kérdezte meg. Mosolyogva néz az állat felé, és lassan végig is simít annak fején és nyakán. Nagyon szeretne venni magának is egyet, de ennél a pontnál elbizonytalanodik, és nem feltétlen a vagyonát leapasztó vásárlás miatt. Gyakorlatilag nincs otthona Artheniorban, és ha az ápolói megbízatása véget ér, akkor munkája se lesz. Hogyan tarthatna el egy lovat, ha magát is alig lesz képes?*
-Vajon elbírná kettőnket?
*Teszi végül fel félve a kérdést. Elvégre, ha Holdfény egy-emberes hátas, akkor kénytelen lesz vásárolni egy másik állatot, de ha nagyobb a ló teherbírása, akár ketten is megülhetnék erre az egy útra.*
*A tömör válaszra csak jókedvűen megrántja a vállait, mintegy elkönyvelve magának a győzelmet. Nem mintha éppen vitáztak, vagy versenyeztek volna, de már csak a gondolat is, hogy Dan nem kívánja meggyőzni őt a tudomány hittel szembeni feljebbvalóságáról, felér számára egy kisebb diadallal. Így tehát ő is megmarad annál az elméleténél, hogy a tehetség isteni ajándéknak számít. A témát mindenesetre már nem feszegeti tovább, elvégre pihenniük kell a másnapi hosszú út előtt.*
-Lehet, hogy máshol ugyanilyen áron, vagy még drágábban tudják eladni, és ezért nem veszik a fáradságot, hogy alább adjanak.
*Elmélkedik a lovak pénztárcát nem kímélő árairól. Ki tudja, Wegtorenben, vagy akár Pirtianesben mennyiért vesztegetik őket az árusok, Lihanechben viszont határozottan úgy emlékszik, hogy sok aranyat értek. Nagyon sokat. Konkrét adatot viszont nem tud, egyszer volt lova, de azt ajándékba kapta a kedvesétől. Miután pedig a hátas kimúlt, nem volt szíve újat vásárolni helyette.*
-Persze nem azt mondom, hogy nem örülnék neki, ha olcsóbbak lennének.
*Jegyzi meg a férfinak, mikor Dan megérdeklődi az egyik szépség értékét. Előkanyarítja köpenye alól a saját erszényét, hogy számot vessen csekélyke vagyonáról, és keserűen állapítja meg, hogy bizony alig maradna pénze, ha ő is venne egy lovat. Egy pillanatra átfut a gondolatai között, hogy de jó is lenne, ha még sokáig ápolhatná a tudóst... aztán gyorsan le is szidja magát, elvégre mégse kívánhatja, hogy a másik még hatokig, ha nem hónapokig gyengélkedjen. Ez több lenne, mint önző. Ideje lesz más munkák után is néznie, hiszen a férfi már most szemmel láthatóan sokkal jobban viseli lábának sérülését, mint előző nap. Meg se lehetne mondani, hogy az a végtag nem is olyan rég törött volt. Míg ezen gondolkodik, Dannek bőven akad ideje megvásárolni Holdfényt, így sikeresen visszazökkenti Tinát a valóságba, mikor nekiszegezi a kérdést, hogy tetszik-e a lánynak az állat.*
-Persze, hogy tetszik. Gyönyörű hátas. Miért kérdi?
*Nem tudja, miért fontos, hogy neki éppen tetszik-e a ló, de úgy ítéli, a tudós biztos csak udvariasságból kérdezte meg. Mosolyogva néz az állat felé, és lassan végig is simít annak fején és nyakán. Nagyon szeretne venni magának is egyet, de ennél a pontnál elbizonytalanodik, és nem feltétlen a vagyonát leapasztó vásárlás miatt. Gyakorlatilag nincs otthona Artheniorban, és ha az ápolói megbízatása véget ér, akkor munkája se lesz. Hogyan tarthatna el egy lovat, ha magát is alig lesz képes?*
-Vajon elbírná kettőnket?
*Teszi végül fel félve a kérdést. Elvégre, ha Holdfény egy-emberes hátas, akkor kénytelen lesz vásárolni egy másik állatot, de ha nagyobb a ló teherbírása, akár ketten is megülhetnék erre az egy útra.*
9736. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-11 15:27:23
Üzenet elküldve: 2022-12-11 15:27:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 512
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 512
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Miután minden egy kicsit másképpen alakult, mint ahogyan eredetileg tervezve volt//
*Miután végre megérkezik a piacra, és elkezd ismét és úgy igazán először megnézni itt mindent magának, hamar kétségek kezdik gyötörni, pontosabban fogalmazva saját magának, rájön arra, hogy lehet, hogy mindaz, amit eltervezett még sem lesz olyan egyszerű.
Ahogyan előveszi plüssnyulai mellől a táskájából a saját maga által írt listát, bármennyire is azt hitte, hogy ez már végleges, most, hogy már tényleg itt van, nem árt összvetnie egy részről az általuk eddig megkeresett pénz mennyiségével, más részről pedig a valósággal. Könnyen lehet például, hogy az a hófehér, néhány apró szürke folttal tarkított kismacska, akit ő keres csak álmaiban létezik, ahogyan az is, hogy nem fog találni olyan szamarat, ami egyszerre aranyos meg szép, nemrég nőtt ki a gyerekkorból, de ahhoz már elég nagy, hogy elbírja őt, és persze a hátára is engedi.
Úgy dönt mindenesetre, hogy még egyszer alaposan körülnéz, mielőtt még felelőtlen vásárolgatásba kezd. Hiába az állatok érdeklik leginkább, azt tartja a legokosabbnak, ha őket veszi meg legutoljára. Lisztet, takarmányt és kolompért vásárolni nem igényli komoly döntések sorozatát, éppen csak figyelni kell rá, hogy ne legyenek kiszakadva a lisztes zsákok, illetve persze, hogy ne rohadt kolompért sózzanak rá, de egy macska körülbelül tíz-tizenöt évet él, egy szamár pedig akár negyvenet is élhet, így mindkét esetben igen csak hosszú távra választ magának társat, szamár esetében talán egy fél életre is, szóval elkapkodni tényleg nem szeretné.
Szerencséjére a Piactér tágas és ezen a korai órán nincsenek még túl sokan, így a kordéval is viszonylag könnyedén mozoghat, Szarvasliget közös lova pedig továbbra is engedelmesen követi oda, amerre ő vezeti.
Azon mindenesetre ismét elképed, hogy mennyi minden van itt, össze sem tudja Artheniort hasonlítani azokkal a kis, vidéki vásárocskákkal, ahol édesanyjával megfordult kislány korában. Abban azért eléggé hasonlít, hogy néhányan itt is eléggé rámenősen kínálgatják a portékájukat, egyelőre azonban nem mutat komoly vásárlási szándékot sehol. Azt azért eldönti hamar, hogy nem csak egy macskát és egy szamarat fog venni magának, hanem egy rövid szoknyával és harisnyával, meg pár apró csecsebecsével is meg fogja lepni magát, bár a szoknya egy kicsit talán merész és rövid, de annyi baj legyen, eljöhet még egyszer az a nap, amikor szüksége lesz egy kicsit kihívóbb ruhadarabra, ha le szeretne nyűgözni valakit. Azok után pedig amennyit dolgozott mostanában, úgy gondolja, hogy ennyit igazán megérdemel, és bár főleg azért kereste munkával a pénzt eddig és jött most ide, hogy Szarvasliget készleteit feltöltse, még ő sem gondolhat mindig csak másokra.
Ez akkor is eszébe jut, amikor megpillantja a zsákos kolompérokat, és némileg tűnődve megáll előttük.*
- Jellemző, hogy pont akkor nincs itt senki velem, amikor segíteni kéne. *jegyzi meg, de aztán el is mosolyodik, és magában kicsit és röviden el is neveti magát. Végtére is, ez így van jól és rendjén. Mindenkinek meg van a saját élete, a saját dolga, az övé pedig most éppen az, hogy bevásároljon. Semmi mást nem csinál, csak azt, amit magára vállalt. Csecsebecsék, ruhák és állatok helyett először is a legszükségesebbeket fogja megvenni, és a legnehezebbel kezdi. Ha sikerült a kordéjára felpakolni húsz-huszonöt zsák kolompért, úgy gondolja, hogy akkor majd utána minden más gyerekjáték lesz már.*
*Miután végre megérkezik a piacra, és elkezd ismét és úgy igazán először megnézni itt mindent magának, hamar kétségek kezdik gyötörni, pontosabban fogalmazva saját magának, rájön arra, hogy lehet, hogy mindaz, amit eltervezett még sem lesz olyan egyszerű.
Ahogyan előveszi plüssnyulai mellől a táskájából a saját maga által írt listát, bármennyire is azt hitte, hogy ez már végleges, most, hogy már tényleg itt van, nem árt összvetnie egy részről az általuk eddig megkeresett pénz mennyiségével, más részről pedig a valósággal. Könnyen lehet például, hogy az a hófehér, néhány apró szürke folttal tarkított kismacska, akit ő keres csak álmaiban létezik, ahogyan az is, hogy nem fog találni olyan szamarat, ami egyszerre aranyos meg szép, nemrég nőtt ki a gyerekkorból, de ahhoz már elég nagy, hogy elbírja őt, és persze a hátára is engedi.
Úgy dönt mindenesetre, hogy még egyszer alaposan körülnéz, mielőtt még felelőtlen vásárolgatásba kezd. Hiába az állatok érdeklik leginkább, azt tartja a legokosabbnak, ha őket veszi meg legutoljára. Lisztet, takarmányt és kolompért vásárolni nem igényli komoly döntések sorozatát, éppen csak figyelni kell rá, hogy ne legyenek kiszakadva a lisztes zsákok, illetve persze, hogy ne rohadt kolompért sózzanak rá, de egy macska körülbelül tíz-tizenöt évet él, egy szamár pedig akár negyvenet is élhet, így mindkét esetben igen csak hosszú távra választ magának társat, szamár esetében talán egy fél életre is, szóval elkapkodni tényleg nem szeretné.
Szerencséjére a Piactér tágas és ezen a korai órán nincsenek még túl sokan, így a kordéval is viszonylag könnyedén mozoghat, Szarvasliget közös lova pedig továbbra is engedelmesen követi oda, amerre ő vezeti.
Azon mindenesetre ismét elképed, hogy mennyi minden van itt, össze sem tudja Artheniort hasonlítani azokkal a kis, vidéki vásárocskákkal, ahol édesanyjával megfordult kislány korában. Abban azért eléggé hasonlít, hogy néhányan itt is eléggé rámenősen kínálgatják a portékájukat, egyelőre azonban nem mutat komoly vásárlási szándékot sehol. Azt azért eldönti hamar, hogy nem csak egy macskát és egy szamarat fog venni magának, hanem egy rövid szoknyával és harisnyával, meg pár apró csecsebecsével is meg fogja lepni magát, bár a szoknya egy kicsit talán merész és rövid, de annyi baj legyen, eljöhet még egyszer az a nap, amikor szüksége lesz egy kicsit kihívóbb ruhadarabra, ha le szeretne nyűgözni valakit. Azok után pedig amennyit dolgozott mostanában, úgy gondolja, hogy ennyit igazán megérdemel, és bár főleg azért kereste munkával a pénzt eddig és jött most ide, hogy Szarvasliget készleteit feltöltse, még ő sem gondolhat mindig csak másokra.
Ez akkor is eszébe jut, amikor megpillantja a zsákos kolompérokat, és némileg tűnődve megáll előttük.*
- Jellemző, hogy pont akkor nincs itt senki velem, amikor segíteni kéne. *jegyzi meg, de aztán el is mosolyodik, és magában kicsit és röviden el is neveti magát. Végtére is, ez így van jól és rendjén. Mindenkinek meg van a saját élete, a saját dolga, az övé pedig most éppen az, hogy bevásároljon. Semmi mást nem csinál, csak azt, amit magára vállalt. Csecsebecsék, ruhák és állatok helyett először is a legszükségesebbeket fogja megvenni, és a legnehezebbel kezdi. Ha sikerült a kordéjára felpakolni húsz-huszonöt zsák kolompért, úgy gondolja, hogy akkor majd utána minden más gyerekjáték lesz már.*
9735. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-09 23:18:20
Üzenet elküldve: 2022-12-09 23:18:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Wruzto Molzichygk//
//Osonás: 8 (képességek) + 1 (tömeg) + 1 (hátulról/félhátulról) + 1 (Wruzto koncentrál) + 2 (dobás) = 13//
*Valóban kifejezetten szemetgyönyörkedtető látvány az ork úriember. Mind külsőleg, mind tevékenységben nem passzol bele kifejezetten a környék hangulatába. Csibész hamar ki is szúrja, hisz jó időt töltött azzal ma, illetve általánosságban életében, hogy kiszúrja az ilyesmit. Meg amúgy sem egy nehéz mutatvány észrevenni ezt az alakot, azt már biztos.
Nehéz megmondani, hogy az ork hogy kerül oda a hirdetőtblához, de nyilván nem csak megjelenik ott. Így Csibész már akkor elkezdi követni, amikor még csak a sokaságban baktat. És itt jön a lényeg: az ork egy hirdetőtáblát elemez, és jegyzetel valamit. Ez az a pont, amikor Csibész akcióba lendül, és a már rövid ideje figyelemmel kísért orkot megpróbálja megközelíteni. Nyilvánvalóan hátulról, feltűnést igyekszik nem kelteni vele. Reményei szerint a másik kellőképpen bele van mélyedve bármibe is, amit csinál.
Minden tudását latba veti. Csak úgy táncol a tömegben az emberek között, ahogy közeledik az orkhoz. Terve egészen egyszerű: szinte csak elsétál mellette, miközben keze egy erszény felé vándorol pár pillanat erejéig, majd szimplán elsétál.
~Remélem ez jobban fog menni, mint legutóbb. Bár ott mintha valami isteni szikra is közrejátszott volna. Furcsa volt az a sötételf, mintha a fejembe látott volna.~
Mindegy, a gondolatot elhessegeti, most erre az akcióra koncentrál. Közeledik, reméli elcsípi az orkot. Az meglehetősen kitartóan jegyzetel.*
//Osonás: 8 (képességek) + 1 (tömeg) + 1 (hátulról/félhátulról) + 1 (Wruzto koncentrál) + 2 (dobás) = 13//
*Valóban kifejezetten szemetgyönyörkedtető látvány az ork úriember. Mind külsőleg, mind tevékenységben nem passzol bele kifejezetten a környék hangulatába. Csibész hamar ki is szúrja, hisz jó időt töltött azzal ma, illetve általánosságban életében, hogy kiszúrja az ilyesmit. Meg amúgy sem egy nehéz mutatvány észrevenni ezt az alakot, azt már biztos.
Nehéz megmondani, hogy az ork hogy kerül oda a hirdetőtblához, de nyilván nem csak megjelenik ott. Így Csibész már akkor elkezdi követni, amikor még csak a sokaságban baktat. És itt jön a lényeg: az ork egy hirdetőtáblát elemez, és jegyzetel valamit. Ez az a pont, amikor Csibész akcióba lendül, és a már rövid ideje figyelemmel kísért orkot megpróbálja megközelíteni. Nyilvánvalóan hátulról, feltűnést igyekszik nem kelteni vele. Reményei szerint a másik kellőképpen bele van mélyedve bármibe is, amit csinál.
Minden tudását latba veti. Csak úgy táncol a tömegben az emberek között, ahogy közeledik az orkhoz. Terve egészen egyszerű: szinte csak elsétál mellette, miközben keze egy erszény felé vándorol pár pillanat erejéig, majd szimplán elsétál.
~Remélem ez jobban fog menni, mint legutóbb. Bár ott mintha valami isteni szikra is közrejátszott volna. Furcsa volt az a sötételf, mintha a fejembe látott volna.~
Mindegy, a gondolatot elhessegeti, most erre az akcióra koncentrál. Közeledik, reméli elcsípi az orkot. Az meglehetősen kitartóan jegyzetel.*
9734. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-09 11:54:12
Üzenet elküldve: 2022-12-09 11:54:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ritka vadra bukkanhat, aki nyitott szemmel jár a Piactéren: egy matrózruhás ork áll a hirdetőtábla előtt, és egy bőrkötéses könyvecskébe jegyzetel. Mancsában a nevezett könyv meg egy íróvessző, mellette fatönkön a kalamáris. Valamit másol a hirdetmények közül. Közelebb óvakodva a városi természetbúvár (amennyiben el nem zavarják) megbizonyosodhat róla, hogy az orkok oly különleges példányát van szerencséje megfigyelni, amilyen talán csak mítoszokban, és a sokat látott jogászok rémtörténeteiben fordul elő. Az agyaras ugyanis Arthenior büntetőtörvényeit másolja a könyvébe, pirtianesi hivatali gyorsírással.
Amikor elejétől a végéig mindet lejegyezte, folytatja a hirdetmények bogarászását.*
~Taedryn-ház, mi? Mennyit nyomhat vajon ott a családi ezüst...?~
*A név alapján ez valami tapsifüles dinasztia lesz. Valószínűleg újak, különben nem falragaszon keresnének cselédet. Van azonban más is. Egy réginek tűnő közlemény, rajta a Városi Őrség címerével.*
~Halottnak hitt, mégis az élők között járó polgártársak? Akik ruhátlanul kóvályognak az utcán...?~
*Wruzto lángsárga szemei összeszűkülnek, mikor a szöveg végére ér. Vett már részt olyan vizsgálatban, amiben fel kellett támasztani az egyik tanút. Ez kibaszottul arra emlékeztet, csak tömeges formában. Ami azért izgalmas, mert a szürke ork legjobb tudomása szerint a feltámasztást egy egész éjszakán át tartó, bonyolult rituáléval csinálják, és oltár kell hozzá. Arthenior meg Eeyr hitének bástyája.*
~Ki a fasznak van erre erőforrása?~
*Ha ez nem valami trükk, amivel a túlélő hozzátartozókat akarták lehúzni, a Levegő Városa sokkal érdekesebb hely, mint amilyennek a Kikötőből látszott. Igazából akkor is, ha csalás az egész, mert annak meg igen eredeti.*
~Lehet, hogy a Király is...?~
*Bizonyítéka nincs rá, de sok mindent megmagyarázna. Az exhajcsárnak ettől független semmi kedve utánamenni csak emiatt, maga az információ viszont egyszer még jól jöhet. Elsuvasztja az írószereit a matrózzsákjába, és a Polgárnegyed felé veszi az irányt.*
*Ritka vadra bukkanhat, aki nyitott szemmel jár a Piactéren: egy matrózruhás ork áll a hirdetőtábla előtt, és egy bőrkötéses könyvecskébe jegyzetel. Mancsában a nevezett könyv meg egy íróvessző, mellette fatönkön a kalamáris. Valamit másol a hirdetmények közül. Közelebb óvakodva a városi természetbúvár (amennyiben el nem zavarják) megbizonyosodhat róla, hogy az orkok oly különleges példányát van szerencséje megfigyelni, amilyen talán csak mítoszokban, és a sokat látott jogászok rémtörténeteiben fordul elő. Az agyaras ugyanis Arthenior büntetőtörvényeit másolja a könyvébe, pirtianesi hivatali gyorsírással.
Amikor elejétől a végéig mindet lejegyezte, folytatja a hirdetmények bogarászását.*
~Taedryn-ház, mi? Mennyit nyomhat vajon ott a családi ezüst...?~
*A név alapján ez valami tapsifüles dinasztia lesz. Valószínűleg újak, különben nem falragaszon keresnének cselédet. Van azonban más is. Egy réginek tűnő közlemény, rajta a Városi Őrség címerével.*
~Halottnak hitt, mégis az élők között járó polgártársak? Akik ruhátlanul kóvályognak az utcán...?~
*Wruzto lángsárga szemei összeszűkülnek, mikor a szöveg végére ér. Vett már részt olyan vizsgálatban, amiben fel kellett támasztani az egyik tanút. Ez kibaszottul arra emlékeztet, csak tömeges formában. Ami azért izgalmas, mert a szürke ork legjobb tudomása szerint a feltámasztást egy egész éjszakán át tartó, bonyolult rituáléval csinálják, és oltár kell hozzá. Arthenior meg Eeyr hitének bástyája.*
~Ki a fasznak van erre erőforrása?~
*Ha ez nem valami trükk, amivel a túlélő hozzátartozókat akarták lehúzni, a Levegő Városa sokkal érdekesebb hely, mint amilyennek a Kikötőből látszott. Igazából akkor is, ha csalás az egész, mert annak meg igen eredeti.*
~Lehet, hogy a Király is...?~
*Bizonyítéka nincs rá, de sok mindent megmagyarázna. Az exhajcsárnak ettől független semmi kedve utánamenni csak emiatt, maga az információ viszont egyszer még jól jöhet. Elsuvasztja az írószereit a matrózzsákjába, és a Polgárnegyed felé veszi az irányt.*
9733. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-08 15:44:05
Üzenet elküldve: 2022-12-08 15:44:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Kis kitérő//
*Mire már a piac soraiban kanyarog a kedve is kellemesebb. Persze leszámítva a vásárló tömeget. De akkor is közelebb van már a célhoz, hogy minél hamarabb visszatérjen a fiúhoz. Már csak az illatokat követve kell megtalálnia a finomságokat. Igaz, hogy az aranyait arra tartogatta, hogy valami meleg köpenyt vegyen. Fáj is a szíve, mikor elhalad a szép, meleg darabok mellett. De valahogy ez most fontosabbnak tűnik. Ami erősödik is benne, mikor megáll az ételeket áruló pultok sokaságában. Hol cipó, hol sajt, ilyen-olyan húsok, kolbászizék, amik finomnak néznek ki. Zöldség, tej, egy kis különlegesség. Meg egy kosár, amiben tarthatja a dolgokat és egy kis fazék, hogy meg tudja csinálni azt, amivel meg akarja lepni a fiút. Reméli, hogy szeretni is fogja. Mert, ha nem, akkor igazából olyan, mintha csak pazarolta volna az aranyát. Azt meg nem akarja, mert akkor tényleg vehetett volna inkább köpenyt. A végére megszabadul 261 aranytól, ami nem esik jól, viszont a cél lebeg a szeme előtt. Azért a vett dolgoknak legalább annyira örül, mint az árusok ( (Mesélő (Morw)) az aranynak.
Most már csak az van hátra, hogy mindent a kosárba pakoljon. Ahogy azok a helyükre kerülnek széles mosollyal szalad vissza a negyed irányába.*
De most mindenhol leszámolja az aranyat
*Mire már a piac soraiban kanyarog a kedve is kellemesebb. Persze leszámítva a vásárló tömeget. De akkor is közelebb van már a célhoz, hogy minél hamarabb visszatérjen a fiúhoz. Már csak az illatokat követve kell megtalálnia a finomságokat. Igaz, hogy az aranyait arra tartogatta, hogy valami meleg köpenyt vegyen. Fáj is a szíve, mikor elhalad a szép, meleg darabok mellett. De valahogy ez most fontosabbnak tűnik. Ami erősödik is benne, mikor megáll az ételeket áruló pultok sokaságában. Hol cipó, hol sajt, ilyen-olyan húsok, kolbászizék, amik finomnak néznek ki. Zöldség, tej, egy kis különlegesség. Meg egy kosár, amiben tarthatja a dolgokat és egy kis fazék, hogy meg tudja csinálni azt, amivel meg akarja lepni a fiút. Reméli, hogy szeretni is fogja. Mert, ha nem, akkor igazából olyan, mintha csak pazarolta volna az aranyát. Azt meg nem akarja, mert akkor tényleg vehetett volna inkább köpenyt. A végére megszabadul 261 aranytól, ami nem esik jól, viszont a cél lebeg a szeme előtt. Azért a vett dolgoknak legalább annyira örül, mint az árusok ( (Mesélő (Morw)) az aranynak.
Most már csak az van hátra, hogy mindent a kosárba pakoljon. Ahogy azok a helyükre kerülnek széles mosollyal szalad vissza a negyed irányába.*
De most mindenhol leszámolja az aranyat
9732. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-08 13:14:40
Üzenet elküldve: 2022-12-08 13:14:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Minden, ami fejfájást okozhat//
*természetesen a másik elérhető a fizetésemelésre, Dannek kedve támad megforgatni a szemeit a dologtól. Nem gondolja a másikat különösen pénzéhesnek, de mindenki szereti az aranyat. Talán túlságosan is, valahogy úgy, mint az istenekkel való megmagyarázását a dolgokban.*
- Ez nem az én műfajom *mondja a nőnek. Ettől függetlenül nem tervezni nem tisztelni a másik hitét. Végül aztán lábmasszázs nélkül, de étellel távoznak. A piac pedig szerencsére közel esik és a gyaloglás során Dan lelkesedése nem lankad.*
- Hihetetlen mennyi lovat hurcolnak ki ide mindennap *súgja oda a nőnek*
- Gyönyörűek, de a legtöbbet alig akarják megvenni. A családom egyik ismerőse még mindig nem érti mennyire is drágák az árai. Pár év és ezek az árusak is csődöt mondanak. Aki nem igazodik a kereslethez, az nem marad itt. Már fiatalon is sokat figyeltem. *kicsit tovább halad míg meg nem lát egy intelligens tekintetű, utazásra szánt lovat. Meg is kérdezi mennyibe kerül az állat. A válaszra hümmög egyet és előveszi a tarisznyáját. Mesélő (Nyíl), az árus kezébe adja a 634 aranyat, majd amint a kezébe kerül boldogan üdvözli az új lovát. *
- Szervusz Holdfény! *simogatja meg az állatot, majd a nő felé fordul*
- Neked tetszik?
*természetesen a másik elérhető a fizetésemelésre, Dannek kedve támad megforgatni a szemeit a dologtól. Nem gondolja a másikat különösen pénzéhesnek, de mindenki szereti az aranyat. Talán túlságosan is, valahogy úgy, mint az istenekkel való megmagyarázását a dolgokban.*
- Ez nem az én műfajom *mondja a nőnek. Ettől függetlenül nem tervezni nem tisztelni a másik hitét. Végül aztán lábmasszázs nélkül, de étellel távoznak. A piac pedig szerencsére közel esik és a gyaloglás során Dan lelkesedése nem lankad.*
- Hihetetlen mennyi lovat hurcolnak ki ide mindennap *súgja oda a nőnek*
- Gyönyörűek, de a legtöbbet alig akarják megvenni. A családom egyik ismerőse még mindig nem érti mennyire is drágák az árai. Pár év és ezek az árusak is csődöt mondanak. Aki nem igazodik a kereslethez, az nem marad itt. Már fiatalon is sokat figyeltem. *kicsit tovább halad míg meg nem lát egy intelligens tekintetű, utazásra szánt lovat. Meg is kérdezi mennyibe kerül az állat. A válaszra hümmög egyet és előveszi a tarisznyáját. Mesélő (Nyíl), az árus kezébe adja a 634 aranyat, majd amint a kezébe kerül boldogan üdvözli az új lovát.
*- Szervusz Holdfény! *simogatja meg az állatot, majd a nő felé fordul*
- Neked tetszik?
9731. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-06 17:56:57
Üzenet elküldve: 2022-12-06 17:56:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kora reggel, frissen kipihenve ébred a Pegazus fogadóban. Szobatársai még mélyen horkolnak, vélhetően ők is az esküvőre érkeztek.*
~Höhöhö... ahogy elnézem, lesz nekik macskajaj.~
* Gondolja magában, miközben felöltözködik és ellenőrzi a felszerelését. Ami szerencsére hiánytalannak tűnik.
Lemegy a fogadóba és mivel még nem, éhes, a késői, tápláló vacsora után, így útbaigazítást kér, merre menjen. Az elhangzottak után kimegy az istállóba.*
-Édes drága Süllőm, remélem neked is olyan szép estéd volt, mint nekem. Maradj még egy kicsit, én körülnézek a városban.
*Mondja derék hátasának, és kilépve az istálló ajtaján neki is vág a Piactér felé vezető útnak.
A reggel csípős, de legalább szél nincs, de azért minx bundája hiányozna, ha nem lenne vállára terítve. Az árusok java már vagy kirakodott, vagy épp kirakodóban van. Már páran meg is érkeztek, a reggeli tumultust megelőzvén, hogy nyugodtan tudjanak válogatni a portékék közül.
Dofeaën is kényelmesen körülnéz, helyenként meg-megállva a termékek egyikére, vagy másikára rácsodálkozva.
Végül pár alapvető felszerelés, mint fáklya, kulacs, takarmány és kötél, sajnálkozva nézve apadó erszényét, kelletlen odébb is áll.*
~Egy nemes lovag, akinek jó ha van pénze éjszakára.~
*Gondolja magában, de fennhangon a következőt dörmögi.*
-Höhöhö... Na akkor minden megvan ami még hiányzott. Irány a kaland, a rászorulók megsegítése. Tralalalla, dumm-du-rummm... * Kezd bele egy nótába és hetykén a Tanácsháza felé veszi az irányt.*
~Höhöhö... ahogy elnézem, lesz nekik macskajaj.~
* Gondolja magában, miközben felöltözködik és ellenőrzi a felszerelését. Ami szerencsére hiánytalannak tűnik.
Lemegy a fogadóba és mivel még nem, éhes, a késői, tápláló vacsora után, így útbaigazítást kér, merre menjen. Az elhangzottak után kimegy az istállóba.*
-Édes drága Süllőm, remélem neked is olyan szép estéd volt, mint nekem. Maradj még egy kicsit, én körülnézek a városban.
*Mondja derék hátasának, és kilépve az istálló ajtaján neki is vág a Piactér felé vezető útnak.
A reggel csípős, de legalább szél nincs, de azért minx bundája hiányozna, ha nem lenne vállára terítve. Az árusok java már vagy kirakodott, vagy épp kirakodóban van. Már páran meg is érkeztek, a reggeli tumultust megelőzvén, hogy nyugodtan tudjanak válogatni a portékék közül.
Dofeaën is kényelmesen körülnéz, helyenként meg-megállva a termékek egyikére, vagy másikára rácsodálkozva.
Végül pár alapvető felszerelés, mint fáklya, kulacs, takarmány és kötél, sajnálkozva nézve apadó erszényét, kelletlen odébb is áll.*
~Egy nemes lovag, akinek jó ha van pénze éjszakára.~
*Gondolja magában, de fennhangon a következőt dörmögi.*
-Höhöhö... Na akkor minden megvan ami még hiányzott. Irány a kaland, a rászorulók megsegítése. Tralalalla, dumm-du-rummm... * Kezd bele egy nótába és hetykén a Tanácsháza felé veszi az irányt.*
9730. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-04 18:01:46
Üzenet elküldve: 2022-12-04 18:01:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Kivárja a korábbi incidens után az időszakot, ami után biztonságosnak érzi ismét akcióba lendülni. De nem akar nehezebb dolgokba belekezdeni még, óvatosan, fokozatosan építi fel megint a terveit, mint mindig korábban, minden korábbi lebukás után. Megvan a tapasztalata, hogy kell elkezdeni, hogy senkiben ne merüljön fel, hogy esetleg visszatért volna a szakmához, hogy ne ismerjék fel, ne tudják, ki ő.
Ehhez pedig tökéletes helyszín a piactér. Sokan fordulnak meg itt, a tömegben könnyű felszívódni, az emberek pedig rendszeresen vásárolnak, ezért tökéletesen kifigyelhető, hol tartják értékes aranytallérjaikat, és még az is megtippelhető, mennyit.
Egyelőre csak fel-alá járkál, nézelődik, ő is meglesi a portékákat, de semmit nem vesz és semmit sem vesz el. A figyelme többségét inkább a vásárlókra fordítja, még ha nem is direktben őket nézi - melléjük áll, hallgatózik, miközben úgy tesz, mintha ő is csak egy vásárló lenne, aki nézegeti a kirakatot. Szeme sarkából végignézi, ha vásárlás történik. Jár-kel a standok között, hogy sehol ne időzzen túl sokat.*
Ehhez pedig tökéletes helyszín a piactér. Sokan fordulnak meg itt, a tömegben könnyű felszívódni, az emberek pedig rendszeresen vásárolnak, ezért tökéletesen kifigyelhető, hol tartják értékes aranytallérjaikat, és még az is megtippelhető, mennyit.
Egyelőre csak fel-alá járkál, nézelődik, ő is meglesi a portékákat, de semmit nem vesz és semmit sem vesz el. A figyelme többségét inkább a vásárlókra fordítja, még ha nem is direktben őket nézi - melléjük áll, hallgatózik, miközben úgy tesz, mintha ő is csak egy vásárló lenne, aki nézegeti a kirakatot. Szeme sarkából végignézi, ha vásárlás történik. Jár-kel a standok között, hogy sehol ne időzzen túl sokat.*
9729. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-12-04 08:22:16
Üzenet elküldve: 2022-12-04 08:22:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A városszolgák már elkezdték összetakarítani a piacteret. Ami azt illeti, ráfér: zöldség-, tojáshéj, papírszemét, lószar, derót, törött cserepek, kilincsek, kincsek, lincsek meg még a fasz tudja mik hevernek szanaszét. Az árusok többsége azonban az esti sötét ellenére nyitva van. Mielőtt körbenézne, Wruzto nekitámasztja magát a Kovácsműhely oldalának, és újragyújtja a pipáját. A szitáló ködben eltart egy darabig, mire életet tud bele csiholni, de nem siet sehova. Még sercint egy megfontoltat, aztán megnézi, mit lehet szerezni Lanawin legnagyobb városában!
A kínálat tényleg pazar. A krumplitól a méhviasz ajakbalzsamon át a kibaszott aranyhalig minden van, a pirtianesben megszokott dolgok mégis hiányoznak. A hús se olyan, mint otthon, a dohány is csak ez a tetvedék kapadohány, ami büdösnek büdös, de nem finom. Félve kér kóstolót egy szeszfőzőtől, aki gnóm létére orkpálinkát árul. Rövid, ám alapos minőségvizsgálat következik. A fickó gnóm létére _igen faszagányos_ orkpálinkát árul. Egy üveg lesz, elvitelre. Más nem, kösz.
A szellemet azonban nemcsak táplálni kell, lehetőséget kell neki biztosítani a kibontakozásra is. Miután tehát a pálinkásbutykost a zsebébe süllyesztette, Wruzto deákboltot keres, hogy írószereket vegyen. Van néhány dolog, amit megnézne magának itt Artheniorban, és készítene róluk jegyzetet. Mialatt pedig idefelé evezett a Puccoson, fölmerült benne a gondolat, hogy jól jönne egy térkép a Kikötő alatti csatornákról. Valahogy nem tartja valószínűnek, hogy árulnak ilyet - vagy lopni kell tehát, vagy rajzolni.
Az egész bevásárlás megáll 386 aranyban [Mesélő (Hydra)]. Amikor kész van, elgondolkodik rajt, akar-e még intézni ma valamit, de az eset összes körülményeit mérlegelve arra jut, hogy a fasznak sincs kedve hozzá. Becélozza az első fogadót, amit meglát, és felkészül egy kiadós estebédre.*
*A városszolgák már elkezdték összetakarítani a piacteret. Ami azt illeti, ráfér: zöldség-, tojáshéj, papírszemét, lószar, derót, törött cserepek, kilincsek, kincsek, lincsek meg még a fasz tudja mik hevernek szanaszét. Az árusok többsége azonban az esti sötét ellenére nyitva van. Mielőtt körbenézne, Wruzto nekitámasztja magát a Kovácsműhely oldalának, és újragyújtja a pipáját. A szitáló ködben eltart egy darabig, mire életet tud bele csiholni, de nem siet sehova. Még sercint egy megfontoltat, aztán megnézi, mit lehet szerezni Lanawin legnagyobb városában!
A kínálat tényleg pazar. A krumplitól a méhviasz ajakbalzsamon át a kibaszott aranyhalig minden van, a pirtianesben megszokott dolgok mégis hiányoznak. A hús se olyan, mint otthon, a dohány is csak ez a tetvedék kapadohány, ami büdösnek büdös, de nem finom. Félve kér kóstolót egy szeszfőzőtől, aki gnóm létére orkpálinkát árul. Rövid, ám alapos minőségvizsgálat következik. A fickó gnóm létére _igen faszagányos_ orkpálinkát árul. Egy üveg lesz, elvitelre. Más nem, kösz.
A szellemet azonban nemcsak táplálni kell, lehetőséget kell neki biztosítani a kibontakozásra is. Miután tehát a pálinkásbutykost a zsebébe süllyesztette, Wruzto deákboltot keres, hogy írószereket vegyen. Van néhány dolog, amit megnézne magának itt Artheniorban, és készítene róluk jegyzetet. Mialatt pedig idefelé evezett a Puccoson, fölmerült benne a gondolat, hogy jól jönne egy térkép a Kikötő alatti csatornákról. Valahogy nem tartja valószínűnek, hogy árulnak ilyet - vagy lopni kell tehát, vagy rajzolni.
Az egész bevásárlás megáll 386 aranyban [Mesélő (Hydra)].
Amikor kész van, elgondolkodik rajt, akar-e még intézni ma valamit, de az eset összes körülményeit mérlegelve arra jut, hogy a fasznak sincs kedve hozzá. Becélozza az első fogadót, amit meglát, és felkészül egy kiadós estebédre.*
9728. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-11-27 13:56:56
Üzenet elküldve: 2022-11-27 13:56:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 150
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Függőségek kötelékében //
- Kényes téma? *szalad fel a szemöldöke. Kicsit hátrébb is húzódik, hátha a lány vonásaiból ki tud olvasni valamit.* - Kényesebb, mint hogy meg akarsz mérgezni? *Mert hogy ez utóbbihoz még csak le sem halkította a hangját anno a wegtoreni.*
- Nem tudom, édesem *simít végig gondterhelten a szakállán, mint akit ez a fordulat most komoly dilemmába sodorta.* - Beszélni, beszélni... jó, hogy, de háááát... Jyzellie csalódott lesz. *A fejét ingatva morfondírozik, de aztán végül egy nagy sóhajjal megadja magát.*
- Rendben, rendben! Legyen, ahogy szeretnéd. Látom, hogy fontos neked ez a dolog, hát... beszéljünk *bólint nagyot, de az utolsó szón azért érződik, hogy ennél ő valami másabbra jóval szívesebben gondolna.
Nem tudja pontosan, hogy Dayaneer valóban meg akar-e vitatni vele valamit, vagy csupán Jyzellie említése váltotta ki ezt a hirtelen és halaszthatatlan fennforgást, de kíváncsi.
Nem tudja nem észrevenni a piac szélén a tétova megtorpanást. Egy pillanatra ő is gyanakvón futtatja körbe a tekintetét, de aztán csak közelebb vonja a lányt magához. A köpenye melegébe húzva öleli át a derekát.*
- De hiszen imádod, amikor szemtelen vagyok *furakszik a kreol bőrű nyakacskához, hogy csókot orozzon magának.* - Valld csak be!
*Ha a lány kicsusszanna az öleléséből, nem átallja a fogadóig hajszolni játékosan azt a bizonyos vallomást sürgetve. Persze, ha Daya a keze közé akad, akkor közel húzza és az ajkára suttogja a kicsit sem engedő felszólítást.
Most kicsit olyan, mint bohó ifjúként. Nem érdekli, hogy néznek rájuk, míg a felhőtlen jókedv így elragadja. Így is épp elég alkalom van, mikor a komoly dolgok szigorú tekintete alatt kell megvetniük a lábukat. Ezt a néhány lopott pillanatot nem fogja sajnálni magától.*
- Kényes téma? *szalad fel a szemöldöke. Kicsit hátrébb is húzódik, hátha a lány vonásaiból ki tud olvasni valamit.* - Kényesebb, mint hogy meg akarsz mérgezni? *Mert hogy ez utóbbihoz még csak le sem halkította a hangját anno a wegtoreni.*
- Nem tudom, édesem *simít végig gondterhelten a szakállán, mint akit ez a fordulat most komoly dilemmába sodorta.* - Beszélni, beszélni... jó, hogy, de háááát... Jyzellie csalódott lesz. *A fejét ingatva morfondírozik, de aztán végül egy nagy sóhajjal megadja magát.*
- Rendben, rendben! Legyen, ahogy szeretnéd. Látom, hogy fontos neked ez a dolog, hát... beszéljünk *bólint nagyot, de az utolsó szón azért érződik, hogy ennél ő valami másabbra jóval szívesebben gondolna.
Nem tudja pontosan, hogy Dayaneer valóban meg akar-e vitatni vele valamit, vagy csupán Jyzellie említése váltotta ki ezt a hirtelen és halaszthatatlan fennforgást, de kíváncsi.
Nem tudja nem észrevenni a piac szélén a tétova megtorpanást. Egy pillanatra ő is gyanakvón futtatja körbe a tekintetét, de aztán csak közelebb vonja a lányt magához. A köpenye melegébe húzva öleli át a derekát.*
- De hiszen imádod, amikor szemtelen vagyok *furakszik a kreol bőrű nyakacskához, hogy csókot orozzon magának.* - Valld csak be!
*Ha a lány kicsusszanna az öleléséből, nem átallja a fogadóig hajszolni játékosan azt a bizonyos vallomást sürgetve. Persze, ha Daya a keze közé akad, akkor közel húzza és az ajkára suttogja a kicsit sem engedő felszólítást.
Most kicsit olyan, mint bohó ifjúként. Nem érdekli, hogy néznek rájuk, míg a felhőtlen jókedv így elragadja. Így is épp elég alkalom van, mikor a komoly dolgok szigorú tekintete alatt kell megvetniük a lábukat. Ezt a néhány lopott pillanatot nem fogja sajnálni magától.*
9727. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-11-26 23:41:55
Üzenet elküldve: 2022-11-26 23:41:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Függőségek kötelékében //
*Pár hattal ezelőtt, mikor Cressys - így utólag átgondolva vélhetőleg büntetésből - a Kikötőbe küldte, hogy felelevenítse régi kapcsolataikat, még elképzelni sem tudta volna, hogy végül itt köt ki. Artheniorban andalogva, éppen Nolen oldalán. Valószínűleg az az átkozott wegtoreni kupec sem sejtette, bizonyosan menten felrobbanna mérgében, ha tudná. Mindig is féltékeny volt a Velasco'rrára. Néha az is megfordult a kreol fejében, hogy részben a Szhylla elorozása is erről szólt, sietve éket akart verni közéjük, bizonyosan tartott attól, hogy Daya elhagyja. Félelme nem is volt alaptalan, a lány ugyanis néhányszor félreérthetetlenül sugallta ezen szándékát, mely már akkor sem volt egykori gyámja ínyére. Bárcsak láthatná az arcát, mikor megtudja, épp a kikötői karjaiba sikerült üldöznie őt.
Az apró csókot követően hálás, zöld pillantásai egyik pillanatról a másikra válnak morcossá a szajha nevének hallatán. Nem fordul grimaszba arca, nem szándékozik felülni ennek az átlátszó provokációnak, bár tény és való, sikerül érzékeny pontra tapintania a gazembernek.*
- Attól tartok nem lesz most időd erre *úgy adja elő, mint aki valóban szörnyen restelli a dolgot majd bizalmaskodva, halkan folytatja a másik füléhez hajolva* - Fontos megbeszélnivalónk van. Sajnos elég kényes téma, így mindenképp megkívánja egy zárt szoba diszkrécióját. *körbe is pillant, mintha már most attól tartana, hogy valaki kihallgatja őket.
Átlátszó trükknek hathat beszéde, hogy a férfit galádul az ágyába csábítsa, de valójában tényleg van valami, amit mindenképpen meg akar tárgyalni vele. Ki akarja húzni belőle, miről motyoghatott lázálmai közben, sejti viszont, hogy ez egy kicsit sem lesz egyszerű, de talán némi szesz a segítségére lehet. A spicces ember nyelve gyorsabban megered.
Közben a tisztásról lassan ismét a piactér széléhez keverednek. Tekintete akaratlanul is a forgatagban felbukkanó, elsőre ismerősnek tűnő arcokon cikázik, hogy aztán egy kis idő után megnyugodva konstatálja, egyik sem az, akinek gondolta. Csak bízni tud benne, hogy ez a mardosó félelem idővel csillapodik majd, s nem fogja az őrületbe kergetni könyörtelenül.*
- Egyébként bánom már kicsit, hogy neked adtam a bájitalt. Törött bordával nem voltál ilyen szemtelen. *rosszallóan megcsóválja még a fejét még, mielőtt a fogadó felé fordulnak.*
*Pár hattal ezelőtt, mikor Cressys - így utólag átgondolva vélhetőleg büntetésből - a Kikötőbe küldte, hogy felelevenítse régi kapcsolataikat, még elképzelni sem tudta volna, hogy végül itt köt ki. Artheniorban andalogva, éppen Nolen oldalán. Valószínűleg az az átkozott wegtoreni kupec sem sejtette, bizonyosan menten felrobbanna mérgében, ha tudná. Mindig is féltékeny volt a Velasco'rrára. Néha az is megfordult a kreol fejében, hogy részben a Szhylla elorozása is erről szólt, sietve éket akart verni közéjük, bizonyosan tartott attól, hogy Daya elhagyja. Félelme nem is volt alaptalan, a lány ugyanis néhányszor félreérthetetlenül sugallta ezen szándékát, mely már akkor sem volt egykori gyámja ínyére. Bárcsak láthatná az arcát, mikor megtudja, épp a kikötői karjaiba sikerült üldöznie őt.
Az apró csókot követően hálás, zöld pillantásai egyik pillanatról a másikra válnak morcossá a szajha nevének hallatán. Nem fordul grimaszba arca, nem szándékozik felülni ennek az átlátszó provokációnak, bár tény és való, sikerül érzékeny pontra tapintania a gazembernek.*
- Attól tartok nem lesz most időd erre *úgy adja elő, mint aki valóban szörnyen restelli a dolgot majd bizalmaskodva, halkan folytatja a másik füléhez hajolva* - Fontos megbeszélnivalónk van. Sajnos elég kényes téma, így mindenképp megkívánja egy zárt szoba diszkrécióját. *körbe is pillant, mintha már most attól tartana, hogy valaki kihallgatja őket.
Átlátszó trükknek hathat beszéde, hogy a férfit galádul az ágyába csábítsa, de valójában tényleg van valami, amit mindenképpen meg akar tárgyalni vele. Ki akarja húzni belőle, miről motyoghatott lázálmai közben, sejti viszont, hogy ez egy kicsit sem lesz egyszerű, de talán némi szesz a segítségére lehet. A spicces ember nyelve gyorsabban megered.
Közben a tisztásról lassan ismét a piactér széléhez keverednek. Tekintete akaratlanul is a forgatagban felbukkanó, elsőre ismerősnek tűnő arcokon cikázik, hogy aztán egy kis idő után megnyugodva konstatálja, egyik sem az, akinek gondolta. Csak bízni tud benne, hogy ez a mardosó félelem idővel csillapodik majd, s nem fogja az őrületbe kergetni könyörtelenül.*
- Egyébként bánom már kicsit, hogy neked adtam a bájitalt. Törött bordával nem voltál ilyen szemtelen. *rosszallóan megcsóválja még a fejét még, mielőtt a fogadó felé fordulnak.*
9726. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-11-21 01:26:07
Üzenet elküldve: 2022-11-21 01:26:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Már határozottan hűvös van. Ilyenkor megéri a pénzes üzletembereknek ide kijönni a piacra és pecsenyét sütni mert nemcsak a finom illatok hanem a tűz melege is vonzza már az embereket. Zeekx persze nem egy kereskedő. Ő egy pap. Ennek ellenére ő is itt szokta keresni a kenyérre és borra valót, de most pont annak az ellentétét teszi. Nem prédikál hanem a kofák pultjaihoz próbál átslisszanni a tömeg között. Van elképzelése róla, hogy mit keres. Eldöntötte, hogy könyvet fog írni és rajzol is majd. Írni a barátságról fog és az öröm fontosságáról. Meg ha lesz elég pénze még egy könyvre akkor elkezdi a nőkkel kapcsolatos kalandjait is lejegyezni. De elsődleges az a könyv lesz amibe rajzol majd. Mindenfélét. Pucér nőktől kezdve szép virágokig mindent. Ami örömet okoz neki. Kitalálta, hogy most ezt szeretné így a hite megköveteli, hogy ezen vágyát elégítse ki. Megérkezve egy kereskedő asztalához és meglátva az árakat kezd elmenni a kedve. De azért megszólítja a férfit. Szokásához híven az ilyen helyzetekben már kitapasztalt szükséges ájtatossággal szólítja meg őt. Némi társalgás után sikerül lealkudni a dolgok árát, de így is csak egy könyvet engedhet meg magának úgy, hogy maradjon szállásra is pénze. Na, mindegy. Pajzán kalandjainak még várniuk kell, hogy papírra kerüljenek. Összesen 207 aranyat ad át a barátságos kereskedőnek(Mesélő (Májmétely)) a vett író és rajzoló eszközökért meg a kis könyvecskéért. Távozás előtt még két kezét szertartásosan összeteszi, bal vállától a jobbik viszi, onnan a köldökéig és vissza a bal válláig, közben elkomolyodva mormol magában amivel ha végzett a férfire néz a legőszintébb mosolyával.*
-Légy áldott és boldogság kísérjen a jövőben.
*Ezzel távozna is. Közben azon gondolkozik, hogy mit írjon vagy rajzoljon? Most talán rajzolni több kedve van.*
Távozás előtt még két kezét szertartásosan összeteszi, bal vállától a jobbik viszi, onnan a köldökéig és vissza a bal válláig, közben elkomolyodva mormol magában amivel ha végzett a férfire néz a legőszintébb mosolyával.*-Légy áldott és boldogság kísérjen a jövőben.
*Ezzel távozna is. Közben azon gondolkozik, hogy mit írjon vagy rajzoljon? Most talán rajzolni több kedve van.*
9725. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-11-19 13:56:17
Üzenet elküldve: 2022-11-19 13:56:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtélyes igazságok//
*Amennyire alacsony termete engedi, igyekszik céltudatosan haladni a tömegben. A fejére húzott csuklya ellenére érzékeli, hogy többen megnézik őket - vagyis leginkább Kilencediket -, de ő maga kerüli a bámész tekinteteket.
Elég kényelmetlenül érzi magát, nincs kedve ehhez az egészhez, ám próbál bátornak maradni és győzködni magát, hogy képes lesz erre. Az első megállója egy zöldséges standhoz vezeti, s ugyan nehezen forgatja a szavakat, végül sikerül beszereznie, amit szeretett volna. A többi megállónál aztán mindig kicsit könnyebben megy a beszéd, de alaposan leizzad, mire végez. A tömeg, a szorongás, és bizony a cipekedés miatt is. Mivel nagyobb tételben vásárol, többször is fordulnia kell, mert egyedül nem bír mindent elhordozni.
Összességében 1416 aranyat hagy a piacon (Mesélő (Morw)) különféle árusoknál. Aztán tesz még egy kört egy ruhaárushoz. Nem felejtette el, hogy Kilencediknek mit ígért még aznap, mikor a manó "megszületett" a csillagszilánkból.
Egy teljes váltás ruhát rendel számára, tele sok zsebbel, kiegészítve apró cipővel, mellénnyel és a sajátjához hasonló fekete köpennyel, két lyukkal a csuklyán Kili nagy füleinek. Bár sok anyag nem kell a ruhák elkészítéséhez, de mivel személyre szabott holmik, elkérik az árát. Előlegben 100 aranyat hagy itt értük (Mesélő (Morw)), s csak remélni meri, hogy nem verik át. Ha majd visszafelé jönnek, ismét megállnak a városban, addigra bizonyára elkészülnek apró ruhaneműk.*
- Miért kell várni? Nem tudják gyorsabban megcsinálni? - *Kérdi Kilencedik, mikor már a piac vége felé járnak. Igencsak lelkesen válogatott az anyagok és színek között, meg adogatta az utasításokat, hogy mit hogyan képzel el, és most teljesen be van sózva, hogy mikor kaphatja már meg az új ruháit.*
- Nem. Ehhez idő kell. Főleg, ha azt akarod, hogy szépek legyenek.
- De mikor lesz kész?
- Hallottad. Legalább két-három nap.
- De az nagyon sok!
- Nem annyira.
- De.
- Nem.
- De.
- Jó.
- Naa, elrontottad. Ne add fel ilyen hamar!
- De.
- Ne!
- Nézd, azt hiszem ezek azok a lepények, amiket Valuryen kért. - *Vágja el a vitát Krestvir, és sikeresen el is tereli a manó figyelmét a remekül festő, illatos, gőzölgő lepényekkel.*
- Úh! Én is kérek! Hallod, már korog a gyomrom! - *Bizonygatja. De Krestvirt nem kell győzködni. Négyet is vesz a lepényekből, hogy maradjon későbbre is a finomságból, vagy ha netán Valuryen nem lakna jól egyel. Aztán végre tényleg kifelé vehetik az irányt a főtérhez.*
*Amennyire alacsony termete engedi, igyekszik céltudatosan haladni a tömegben. A fejére húzott csuklya ellenére érzékeli, hogy többen megnézik őket - vagyis leginkább Kilencediket -, de ő maga kerüli a bámész tekinteteket.
Elég kényelmetlenül érzi magát, nincs kedve ehhez az egészhez, ám próbál bátornak maradni és győzködni magát, hogy képes lesz erre. Az első megállója egy zöldséges standhoz vezeti, s ugyan nehezen forgatja a szavakat, végül sikerül beszereznie, amit szeretett volna. A többi megállónál aztán mindig kicsit könnyebben megy a beszéd, de alaposan leizzad, mire végez. A tömeg, a szorongás, és bizony a cipekedés miatt is. Mivel nagyobb tételben vásárol, többször is fordulnia kell, mert egyedül nem bír mindent elhordozni.
Összességében 1416 aranyat hagy a piacon (Mesélő (Morw)) különféle árusoknál.
Aztán tesz még egy kört egy ruhaárushoz. Nem felejtette el, hogy Kilencediknek mit ígért még aznap, mikor a manó "megszületett" a csillagszilánkból.Egy teljes váltás ruhát rendel számára, tele sok zsebbel, kiegészítve apró cipővel, mellénnyel és a sajátjához hasonló fekete köpennyel, két lyukkal a csuklyán Kili nagy füleinek. Bár sok anyag nem kell a ruhák elkészítéséhez, de mivel személyre szabott holmik, elkérik az árát. Előlegben 100 aranyat hagy itt értük (Mesélő (Morw)), s csak remélni meri, hogy nem verik át.
Ha majd visszafelé jönnek, ismét megállnak a városban, addigra bizonyára elkészülnek apró ruhaneműk.*- Miért kell várni? Nem tudják gyorsabban megcsinálni? - *Kérdi Kilencedik, mikor már a piac vége felé járnak. Igencsak lelkesen válogatott az anyagok és színek között, meg adogatta az utasításokat, hogy mit hogyan képzel el, és most teljesen be van sózva, hogy mikor kaphatja már meg az új ruháit.*
- Nem. Ehhez idő kell. Főleg, ha azt akarod, hogy szépek legyenek.
- De mikor lesz kész?
- Hallottad. Legalább két-három nap.
- De az nagyon sok!
- Nem annyira.
- De.
- Nem.
- De.
- Jó.
- Naa, elrontottad. Ne add fel ilyen hamar!
- De.
- Ne!
- Nézd, azt hiszem ezek azok a lepények, amiket Valuryen kért. - *Vágja el a vitát Krestvir, és sikeresen el is tereli a manó figyelmét a remekül festő, illatos, gőzölgő lepényekkel.*
- Úh! Én is kérek! Hallod, már korog a gyomrom! - *Bizonygatja. De Krestvirt nem kell győzködni. Négyet is vesz a lepényekből, hogy maradjon későbbre is a finomságból, vagy ha netán Valuryen nem lakna jól egyel. Aztán végre tényleg kifelé vehetik az irányt a főtérhez.*
9724. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-11-13 21:22:44
Üzenet elküldve: 2022-11-13 21:22:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 282
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Csavaros az esze. Legalábbis saját bevallása szerint. Ebből kifolyólag a Piactér felé veszi az irányt. Nem csak azért, mert így másik irányból jut vissza Romvárosból, de el tud veszni a népek sűrűjében is. Gyakorlott "elvesző". A Kikötőben volt elég ideje alkalmazni ezt a tudást nem túl eredményes pályafutása alatt.
Ott, a forgatagban forgolódva keres magának egy szabót, hogy találomra leakasszon egy sapkát, majd kérjen egy zsákot is szerzeményének. Így kevésbé van szem előtt a kard, ráadásul a hegyes fülei sincsenek kirakatban.
Kiszámolja az 57 aranyat a Mesélő (Mimóza) szabónak, majd sietősen tovább áll. Annak rendje és módja szerint fejébe is húzza a sapkát. Tudja, mi ő, és nincs vele problémája. Tolvaj. S mint gyakorlott e fajtából, tudja, hogy a gyorsaság nem minden. A megfelelő álca is szükségez ahhoz, hogy ne hívja fel magára a figyelmet. Egy ilyen szép kardot pedig nem fognak csak úgy veszni hagyni. Legalábbis ez a megérzése.
Továbbáll a Piactérről, lehetőleg a járókelők sűrűjét felhasználva. Merre tovább? Lehet, hogy el kellene hagynia a várost minél előbb. Vagy szálljon meg a Pegazusban? Talán meghúzhatná ott magát néhány napot... Míg elül a baj. Vagy vegye be magát Sárvárosba? Hisz oda indult eleve. Bárhogy is, megérzésére fog hallgatni.*
Ott, a forgatagban forgolódva keres magának egy szabót, hogy találomra leakasszon egy sapkát, majd kérjen egy zsákot is szerzeményének. Így kevésbé van szem előtt a kard, ráadásul a hegyes fülei sincsenek kirakatban.
Kiszámolja az 57 aranyat a Mesélő (Mimóza) szabónak,
majd sietősen tovább áll. Annak rendje és módja szerint fejébe is húzza a sapkát. Tudja, mi ő, és nincs vele problémája. Tolvaj. S mint gyakorlott e fajtából, tudja, hogy a gyorsaság nem minden. A megfelelő álca is szükségez ahhoz, hogy ne hívja fel magára a figyelmet. Egy ilyen szép kardot pedig nem fognak csak úgy veszni hagyni. Legalábbis ez a megérzése.Továbbáll a Piactérről, lehetőleg a járókelők sűrűjét felhasználva. Merre tovább? Lehet, hogy el kellene hagynia a várost minél előbb. Vagy szálljon meg a Pegazusban? Talán meghúzhatná ott magát néhány napot... Míg elül a baj. Vagy vegye be magát Sárvárosba? Hisz oda indult eleve. Bárhogy is, megérzésére fog hallgatni.*
9723. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-11-01 12:27:49
Üzenet elküldve: 2022-11-01 12:27:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Álmodnak e a wargok bárányokkal?//
*Nem állítaná, hogy meglepi a mozdulat, melynek során a kéz fegyverért nyúl. Természetesen az agy előbb kapcsol, így a piacozók körében nem keltenek pánikot egy kivont bökővel. De azért a hegyesfülű némber szemöldöke egy pillanat erejéig felszalad a homlokára. Jobb elraktároznia magában a tényt, hogy a mélységi idegei nem hasonlítanak egy tavaszi rét meleg nyugalmához, így ha legközelebb nem szeretne magára egy kelletlen lyukat, akkor jobb lesz, ha az ilyen beköszönéseit mellőzi.
Ezek után a másik hárítása már meg sem lepi, de azért muszáj megvigyorognia.*
- Francokat nincs fogalmad.
*De nem keresi azon a bizonyos kákán a csomókat, inkább egy legyintéssel engedi is tovaszállni a témát. A kérdésre pedig pusztán csak megvonja a vállát.*
- Piacon vagyunk, nem?
*Tárja szét a kezeit, hogy körbe mutasson az árusokkal és vásárlókkal tarkított helyen, mintha fel kéne hívnia a férfi figyelmét arra, hogy valójában merre is vannak.*
- Szóval disznót fésültem.
*Forgatja meg a szemeit. Majd karbatett kezekkel figyeli, ahogy a vásárlást nyélbe ütik. Persze a további megjegyzések sem mennek el a hegyes fülek mellett, így mély sóhajjal húzza el kissé a száját. Amolyan bűnbánó féleképp. Mert hát dolga lett volna neki is venni pár valamit, erre üres kezekkel tér vissza a mélységi mellé. De eszébe sincs belátni, hogy jobban kellett volna kapkodnia magát ezen a téren.*
- Volt.
*Adja meg a kurta választ, majd az indulásra beleegyezően bólintva fordít hátat az árusnak, hogy elkezdje magát kifelé verekedni. Persze igencsak sűrűn hátra pillantgatva, ugyanis nem szeretné megkockáztatni, hogy ismét elkeveredjen. Mikor pedig már elér egy olyan piaci pontra, ahol a sűrű városi tömeg nem akar folyton a lábára taposni megállítja a lépteit.*
- Akkor akár mutathatnád is az utat.
*Nem állítaná, hogy meglepi a mozdulat, melynek során a kéz fegyverért nyúl. Természetesen az agy előbb kapcsol, így a piacozók körében nem keltenek pánikot egy kivont bökővel. De azért a hegyesfülű némber szemöldöke egy pillanat erejéig felszalad a homlokára. Jobb elraktároznia magában a tényt, hogy a mélységi idegei nem hasonlítanak egy tavaszi rét meleg nyugalmához, így ha legközelebb nem szeretne magára egy kelletlen lyukat, akkor jobb lesz, ha az ilyen beköszönéseit mellőzi.
Ezek után a másik hárítása már meg sem lepi, de azért muszáj megvigyorognia.*
- Francokat nincs fogalmad.
*De nem keresi azon a bizonyos kákán a csomókat, inkább egy legyintéssel engedi is tovaszállni a témát. A kérdésre pedig pusztán csak megvonja a vállát.*
- Piacon vagyunk, nem?
*Tárja szét a kezeit, hogy körbe mutasson az árusokkal és vásárlókkal tarkított helyen, mintha fel kéne hívnia a férfi figyelmét arra, hogy valójában merre is vannak.*
- Szóval disznót fésültem.
*Forgatja meg a szemeit. Majd karbatett kezekkel figyeli, ahogy a vásárlást nyélbe ütik. Persze a további megjegyzések sem mennek el a hegyes fülek mellett, így mély sóhajjal húzza el kissé a száját. Amolyan bűnbánó féleképp. Mert hát dolga lett volna neki is venni pár valamit, erre üres kezekkel tér vissza a mélységi mellé. De eszébe sincs belátni, hogy jobban kellett volna kapkodnia magát ezen a téren.*
- Volt.
*Adja meg a kurta választ, majd az indulásra beleegyezően bólintva fordít hátat az árusnak, hogy elkezdje magát kifelé verekedni. Persze igencsak sűrűn hátra pillantgatva, ugyanis nem szeretné megkockáztatni, hogy ismét elkeveredjen. Mikor pedig már elér egy olyan piaci pontra, ahol a sűrű városi tömeg nem akar folyton a lábára taposni megállítja a lépteit.*
- Akkor akár mutathatnád is az utat.
9722. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-10-26 13:42:42
Üzenet elküldve: 2022-10-26 13:42:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Álmodnak e a wargok bárányokkal?//
*Gondolataiba merülve hősünk lassan addig vakargatja állát mígnem az ténylegesen el nem kezd viszketni. Az ilyesfajta döntések meghozatala sosem számított az erősségei közé, elvégre fejlődése meglehetőst kései szakaszában került oly élethelyzetbe, melyben nélkülöznie kellett volna bármit is. Az egykori vagyonhoz képest, mely bár sosem volt az övé, mégis élhetett vele, most határozottan nem veti fel a pénz, azonban egy-két apróságnak határozottan nem szabadna a teljes financiális csőd szélére sodornia őt. Ezen gondolatra alapozva meg is születik egy döntés hősünk fejében, így már csak ahhoz kell elég lelki erőt gyűjtenie, hogy azt valamilyen módon ki is exportálja koponyájából. Mély levegőt vesz, s gondolatait összepontosítva számtalan különböző forgatókönyvet készít elő magának arra az esetre, ha valami balul ütne ki, azonban egy esetleges hátbatámadás esete még csak fel sem merül benne. Nagy hibának bizonyul, melyet később, mikor már szíve nem döngeti vadul mellkasát, bele is gravírozza elméjébe mintegy emlékeztető gyanánt. Most azonban a váratlan érintés hatására hősünk kissé megugrik, izmai megfeszülnek, egyik keze pedig ösztönösen fegyverért nyúl, azonban mikor tekintetét hátra veti, a mozdulat félbemarad, s feszült tagjai is megengednek, míg elméjében a hirtelenjött félelem helyét átveszi a zavartság, melyet a nő megjegyzése tovább fokoz. Hiába hát mesterien kivitelezett mozdulatsor. Lebukott.*
- Fogalmam sincs róla, hogy miről beszélsz.
*Morogja maga elé dölyfösen mintegy mentve a menthetőt s egyben tagadva a nyilvánvalót.*
- Hová tűntél egyébként?
*Tereli is tova a témát, miközben tekintete a nő meglehetőst üres kezeire vándorol, melyről bár csak titkon remélte, hogy tele lesznek mindennel amire jelenleg szükségük van és végre maguk mögött hagyhatják ezt az átkozott helyet.*
- Remélem távolléted alatt volt időd nézelődni is. Egy percnél sem szeretnék itt több időt eltölteni, mint amennyi szükséges.
*Azzal hátat is fordít a nőnek, hogy végre valahára nyélbe üsse az üzletet az árussal, aki hősünk közeledése láttán mindössze csak a szemét forgatja s alig kivehetően jegyzi meg magának, hogy: „Ideje volt.” Az első után a többi már mondhatni sétagalopp s a végére már a sötételf egy meglehetőst kezdetleges, de minden kétséget kizáróan rutinnal vág bele az alkudozásba, sőt mi több olyannyira megjön a bátorsága, hogy még egy fenőkövet is sikerül szereznie magának, na meg egy kosarat is, minekutána egyre nehézkesebbé válik megtartani a vásárolt árucikkeket. Végül 391 aranytallért hagy hátra az illetékes árusoknál (Mesélő (Mimóza)) mely végösszeg némileg meg is lepi elvégre az elején sokkal nagyobb veszteségre számított.*
- Azt hiszem minden megvan, szóval ha nincs ellenvetésed, akár indulhatunk is.
*Gondolataiba merülve hősünk lassan addig vakargatja állát mígnem az ténylegesen el nem kezd viszketni. Az ilyesfajta döntések meghozatala sosem számított az erősségei közé, elvégre fejlődése meglehetőst kései szakaszában került oly élethelyzetbe, melyben nélkülöznie kellett volna bármit is. Az egykori vagyonhoz képest, mely bár sosem volt az övé, mégis élhetett vele, most határozottan nem veti fel a pénz, azonban egy-két apróságnak határozottan nem szabadna a teljes financiális csőd szélére sodornia őt. Ezen gondolatra alapozva meg is születik egy döntés hősünk fejében, így már csak ahhoz kell elég lelki erőt gyűjtenie, hogy azt valamilyen módon ki is exportálja koponyájából. Mély levegőt vesz, s gondolatait összepontosítva számtalan különböző forgatókönyvet készít elő magának arra az esetre, ha valami balul ütne ki, azonban egy esetleges hátbatámadás esete még csak fel sem merül benne. Nagy hibának bizonyul, melyet később, mikor már szíve nem döngeti vadul mellkasát, bele is gravírozza elméjébe mintegy emlékeztető gyanánt. Most azonban a váratlan érintés hatására hősünk kissé megugrik, izmai megfeszülnek, egyik keze pedig ösztönösen fegyverért nyúl, azonban mikor tekintetét hátra veti, a mozdulat félbemarad, s feszült tagjai is megengednek, míg elméjében a hirtelenjött félelem helyét átveszi a zavartság, melyet a nő megjegyzése tovább fokoz. Hiába hát mesterien kivitelezett mozdulatsor. Lebukott.*
- Fogalmam sincs róla, hogy miről beszélsz.
*Morogja maga elé dölyfösen mintegy mentve a menthetőt s egyben tagadva a nyilvánvalót.*
- Hová tűntél egyébként?
*Tereli is tova a témát, miközben tekintete a nő meglehetőst üres kezeire vándorol, melyről bár csak titkon remélte, hogy tele lesznek mindennel amire jelenleg szükségük van és végre maguk mögött hagyhatják ezt az átkozott helyet.*
- Remélem távolléted alatt volt időd nézelődni is. Egy percnél sem szeretnék itt több időt eltölteni, mint amennyi szükséges.
*Azzal hátat is fordít a nőnek, hogy végre valahára nyélbe üsse az üzletet az árussal, aki hősünk közeledése láttán mindössze csak a szemét forgatja s alig kivehetően jegyzi meg magának, hogy: „Ideje volt.” Az első után a többi már mondhatni sétagalopp s a végére már a sötételf egy meglehetőst kezdetleges, de minden kétséget kizáróan rutinnal vág bele az alkudozásba, sőt mi több olyannyira megjön a bátorsága, hogy még egy fenőkövet is sikerül szereznie magának, na meg egy kosarat is, minekutána egyre nehézkesebbé válik megtartani a vásárolt árucikkeket. Végül 391 aranytallért hagy hátra az illetékes árusoknál (Mesélő (Mimóza))
mely végösszeg némileg meg is lepi elvégre az elején sokkal nagyobb veszteségre számított.*- Azt hiszem minden megvan, szóval ha nincs ellenvetésed, akár indulhatunk is.
9721. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2022-10-24 20:03:28
Üzenet elküldve: 2022-10-24 20:03:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Most már frissen és üdén indul el újabb körútra, hogy pár információ morzsa alapján, saját két szép szemével is megismerje a környéket. Jól is lakott, fürdeni is volt ideje, ruházatát és felszerelését is ellenőrizte. Álcája rendben. Így útnak indul egy olyan hely irányába, amiről csupa szépet hallott. Szöges ellentéte a meredélynek, ami pedig tényleg lenyűgözi. Csendes ám határozott léptekkel halad, hogy minél előbb célba érhessen. Noha pillantása azért kiterjed másra is, így csemegézik a város látnivalói közül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10037-10056