Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 522 (10421. - 10428. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása:
10416. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-08 13:20:23
Üzenet elküldve: 2025-05-08 13:20:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Adoaver Droverson//
*Kissé megvonja a vállát az ember szavaira. Igen - jelenleg a legtöbb mester a legnagyobb haszonnal kecsegtető munkákat próbálja megcsípni, azok pedig zömében mind Selyemrévhez köthetőek. Az üvegfúvók mellett az ácsok, asztalosok, kárpitosok, (szoba- és szépművészeti) festők, keramikusok, bádogosok, kóklerek és lókötők egyaránt a Tanács tagjai előtt próbálnak így-úgy villogni hogy megkapják a szaftosabb városi megrendeléseket, és persze hogy jól láthatóak és emlékezetesek lehessenek a régi-új nemesség és a pénztől vaskos réteg előtt. A szakemberek számára tele van most lehetőséggel a város. A gyengébb tehetségű, vagy csak magukat rosszul előtérbe helyezők számára pedig marad a lakosság általános kiszolgálása. Nem, Gilas Abac mester nem gyenge képességű, ne higgye ezt senki! Ő maga is készített apróságokat a Selyemrévi házakba. Rejtett, trükkös széfeket falpanelek mögé, rugós emelentyűvel nyitható, dupla-aljú rejtekfiókokat, és még pár olyan dolgot, ami egy gnóm ügyes kezét kívánja. Viszont ezek a legtöbb munkához képest tényleg apróságok, ezért is tud a Piactéren ügyfelekre vadászni, akiknek.. nos, akiknek például lámpást készít majd.
Lámpást, méghozzá teljesen jutányosan, korrekt módon kiszámolt árazással. Nem az emberen fog és akar meggazdagodni -diákféle, nahát, költse csak a pénzét a tanulmányaira!-, így nem is mondott arcpirító összeget. És éppen ezért lepődik meg azon, amit az ajánlatára válaszul hall. Míg Lihanech lakosai úgy általában hajlandóak és képesek magasabb árat fizetni a minőségi termékekért, saját tapasztalata az, hogy Arthenior népe előszeretettel alkud. Valami száz arany? Legyen inkább kilencven! Kettőt pedig százhatvanért vinne el. De az ember ellenajánlata, na, az őszintén meglepi. Szemöldökei megrezzennek, kissé lejjebb engedi a megrendelőlapot, és úgy néz, nyílt tekintettel a diákfélére.*
- Nohát! Egészen megtisztel, fiatalúr! *Aprót bólint, és újra maga elé emeli a papirost. A legutolsó sorra beírja: „150 arany”.* Így. És minden továbbit, amit ezen felül fizetni óhajt, természetesen nem utasítok el.
*Elvigyorodik. Hát persze, hogy nem utasítja el! Ahogyan azt sem fogja elutasítani, hogy jó hírét keltsék. Sőt, tulajdonképpen annak örül a leginkább. Egy igazi gnóm mesternek az elismerés nagyon is számít, és az, hogy ha név szerint keresik hogy az ő szakértelmét vennék igénybe – annál kevés nagyobb elismerés létezik.*
- Köszönöm a jóindulatát, fiatalúr! Remélem, az elkészült lámpással rá is szolgálok majd. *Elsüllyeszti kötényének egyik zsebébe a szénirónt, a megrendelőlap kártyáját pedig az ember felé nyújtja.* Parancsoljon, fiatalúr! Az elkészült termék a megrendelőlap ellenében, helyben fizetve vehető majd át. De különben.. emlékezni fogok. Itt megtalál majd, fiatalúr.
*Végigsimít szakállán, tartása-válla ellazul kissé. Az üzlet nyélbe lett ütve. Nem pörgeti ki stand-kocsija elől az embert mint oly sok más árus tenné, hogy helyet csináljon a következő vásárlónak. Inkább könyökkel kissé megtámaszkodik a kocsi oldalából lehajtott pulton, és újra végigméri az embert, tetőtől talpig, majd talptól tetőig.*
- Még sehol. Mármint egyelőre nem lakok sehol. Ezt kérdezte az előbb, nem igaz? *Aprót legyint.* Csak ma érkeztem a városba, de nem akartam vesztegetni az időt. Estére szerintem a Pegazusban foglalok szobát. Náluk a kocsit is biztonsággal le tudom tenni. Ha meg beállok a Kovácsműhely mellé vele, a kutyát sem érdekli majd, hogy mit csinálok. Persze a műhelynek ilyenkor illendőségből jár a helypénz.. most sem véletlenül állok tőlük a lehető legmesszebb.
*Elnéz a Piactér felett a Kovácsműhely irányába, majd vissza az emberre, bajsza alatt egy komisz mosollyal.*
//Adoaver Droverson//
*Kissé megvonja a vállát az ember szavaira. Igen - jelenleg a legtöbb mester a legnagyobb haszonnal kecsegtető munkákat próbálja megcsípni, azok pedig zömében mind Selyemrévhez köthetőek. Az üvegfúvók mellett az ácsok, asztalosok, kárpitosok, (szoba- és szépművészeti) festők, keramikusok, bádogosok, kóklerek és lókötők egyaránt a Tanács tagjai előtt próbálnak így-úgy villogni hogy megkapják a szaftosabb városi megrendeléseket, és persze hogy jól láthatóak és emlékezetesek lehessenek a régi-új nemesség és a pénztől vaskos réteg előtt. A szakemberek számára tele van most lehetőséggel a város. A gyengébb tehetségű, vagy csak magukat rosszul előtérbe helyezők számára pedig marad a lakosság általános kiszolgálása. Nem, Gilas Abac mester nem gyenge képességű, ne higgye ezt senki! Ő maga is készített apróságokat a Selyemrévi házakba. Rejtett, trükkös széfeket falpanelek mögé, rugós emelentyűvel nyitható, dupla-aljú rejtekfiókokat, és még pár olyan dolgot, ami egy gnóm ügyes kezét kívánja. Viszont ezek a legtöbb munkához képest tényleg apróságok, ezért is tud a Piactéren ügyfelekre vadászni, akiknek.. nos, akiknek például lámpást készít majd.
Lámpást, méghozzá teljesen jutányosan, korrekt módon kiszámolt árazással. Nem az emberen fog és akar meggazdagodni -diákféle, nahát, költse csak a pénzét a tanulmányaira!-, így nem is mondott arcpirító összeget. És éppen ezért lepődik meg azon, amit az ajánlatára válaszul hall. Míg Lihanech lakosai úgy általában hajlandóak és képesek magasabb árat fizetni a minőségi termékekért, saját tapasztalata az, hogy Arthenior népe előszeretettel alkud. Valami száz arany? Legyen inkább kilencven! Kettőt pedig százhatvanért vinne el. De az ember ellenajánlata, na, az őszintén meglepi. Szemöldökei megrezzennek, kissé lejjebb engedi a megrendelőlapot, és úgy néz, nyílt tekintettel a diákfélére.*
- Nohát! Egészen megtisztel, fiatalúr! *Aprót bólint, és újra maga elé emeli a papirost. A legutolsó sorra beírja: „150 arany”.* Így. És minden továbbit, amit ezen felül fizetni óhajt, természetesen nem utasítok el.
*Elvigyorodik. Hát persze, hogy nem utasítja el! Ahogyan azt sem fogja elutasítani, hogy jó hírét keltsék. Sőt, tulajdonképpen annak örül a leginkább. Egy igazi gnóm mesternek az elismerés nagyon is számít, és az, hogy ha név szerint keresik hogy az ő szakértelmét vennék igénybe – annál kevés nagyobb elismerés létezik.*
- Köszönöm a jóindulatát, fiatalúr! Remélem, az elkészült lámpással rá is szolgálok majd. *Elsüllyeszti kötényének egyik zsebébe a szénirónt, a megrendelőlap kártyáját pedig az ember felé nyújtja.* Parancsoljon, fiatalúr! Az elkészült termék a megrendelőlap ellenében, helyben fizetve vehető majd át. De különben.. emlékezni fogok. Itt megtalál majd, fiatalúr.
*Végigsimít szakállán, tartása-válla ellazul kissé. Az üzlet nyélbe lett ütve. Nem pörgeti ki stand-kocsija elől az embert mint oly sok más árus tenné, hogy helyet csináljon a következő vásárlónak. Inkább könyökkel kissé megtámaszkodik a kocsi oldalából lehajtott pulton, és újra végigméri az embert, tetőtől talpig, majd talptól tetőig.*
- Még sehol. Mármint egyelőre nem lakok sehol. Ezt kérdezte az előbb, nem igaz? *Aprót legyint.* Csak ma érkeztem a városba, de nem akartam vesztegetni az időt. Estére szerintem a Pegazusban foglalok szobát. Náluk a kocsit is biztonsággal le tudom tenni. Ha meg beállok a Kovácsműhely mellé vele, a kutyát sem érdekli majd, hogy mit csinálok. Persze a műhelynek ilyenkor illendőségből jár a helypénz.. most sem véletlenül állok tőlük a lehető legmesszebb.
*Elnéz a Piactér felett a Kovácsműhely irányába, majd vissza az emberre, bajsza alatt egy komisz mosollyal.*
10415. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-07 16:46:16
Üzenet elküldve: 2025-05-07 16:46:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Adoaver Droverson//
*Kissé oldalra hajtott fejjel eltöprengve fogadja a morzsányi, de újnak nagyon is új tudást rendelése elkészítésével kapcsolatban.* - Selyemrév... ha egy picit is hasonlítanak a artheniori nemesek a mieinkre, akkor azok az üvegfúvók nem lesznek egyhamar szabadok. És mivel a Kikötő sem éppen az ügyes kezű munkásairól híres... na igen, nem lennék a maga helyében. *Egyszer azért be kéne néznie az el-elkészült gazdagnegyedbe, még ha egyedül is. Nem volt esélye a lázadás előtt megnézni, hogy él a szél városának legkisebb rétege, az előző negyed maradványaira pedig még ha fizetnék érte se érintené meg egy ötven láb hosszú bottal. Azt pedig el sem tudja képzelni, mennyi aranyat húzhatnak le belőlük azokkal az üvegekkel. Biztos több a nyereségük, mint a gnómnak.*
- Annyit szerintem túl fogok tudni élni. *Bólint rá elégedetten; az előbbi alapanyaghiányt hallva racionálisnak hangzik az igényelt idő, ő pedig nem siet egyhamar vissza a mágustoronyba, tehát a környéken lesz. Már csak a helyszínre kíváncsi; vajon egy gnóm méretű barkácsboltban fogja szerkezetét látni, vagy a piacon ugyanitt megannyi új vásárló szeme láttára? Vajon egy demonstrációnak örülne az ezermester, megduzzasztaná az érdeklődők számát?
És feljön mindennek végén a költség, ami általában az ilyen fiatalos álmodozásoknak zordan véget vet; viszont Adoavernek majdnem nevethetnékje támad, egy prüszkölés így is menthetetlenül kiszökik ajkán. Mosolyogva magyarázkodik:*
- Hogy mit szólok? Azt, hogy kerekítve jobban szeretném látni azokat a számokat, úgyhogy egyezzünk meg százötvenben!* A rajzra még egyszer rátekintve elgondolkodik, majd magának bólint.* - Sőt, tréfálkozás nélkül hozzá szeretnék tenni még ötvenet, mintegy hosszútávú befektetésként, hogy ne legyen a közeljövőben hiánya alapanyagban! Ugyanis leszek még itt, és nem egyedül. Ha a beszerző-körúti fejfájását ezzel is tudom csillapítani, egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy minél több lihanechi tudást átadhat Arthenior népének anélkül, hogy be kelljen szorítania az övét! Mert van egy olyan érzésem, hogy még hallani fogok önről, személyében vagy továbbadott dicséretekből mások ajkán keresztül. Mit szól hozzá?
//Adoaver Droverson//
*Kissé oldalra hajtott fejjel eltöprengve fogadja a morzsányi, de újnak nagyon is új tudást rendelése elkészítésével kapcsolatban.* - Selyemrév... ha egy picit is hasonlítanak a artheniori nemesek a mieinkre, akkor azok az üvegfúvók nem lesznek egyhamar szabadok. És mivel a Kikötő sem éppen az ügyes kezű munkásairól híres... na igen, nem lennék a maga helyében. *Egyszer azért be kéne néznie az el-elkészült gazdagnegyedbe, még ha egyedül is. Nem volt esélye a lázadás előtt megnézni, hogy él a szél városának legkisebb rétege, az előző negyed maradványaira pedig még ha fizetnék érte se érintené meg egy ötven láb hosszú bottal. Azt pedig el sem tudja képzelni, mennyi aranyat húzhatnak le belőlük azokkal az üvegekkel. Biztos több a nyereségük, mint a gnómnak.*
- Annyit szerintem túl fogok tudni élni. *Bólint rá elégedetten; az előbbi alapanyaghiányt hallva racionálisnak hangzik az igényelt idő, ő pedig nem siet egyhamar vissza a mágustoronyba, tehát a környéken lesz. Már csak a helyszínre kíváncsi; vajon egy gnóm méretű barkácsboltban fogja szerkezetét látni, vagy a piacon ugyanitt megannyi új vásárló szeme láttára? Vajon egy demonstrációnak örülne az ezermester, megduzzasztaná az érdeklődők számát?
És feljön mindennek végén a költség, ami általában az ilyen fiatalos álmodozásoknak zordan véget vet; viszont Adoavernek majdnem nevethetnékje támad, egy prüszkölés így is menthetetlenül kiszökik ajkán. Mosolyogva magyarázkodik:*
- Hogy mit szólok? Azt, hogy kerekítve jobban szeretném látni azokat a számokat, úgyhogy egyezzünk meg százötvenben!* A rajzra még egyszer rátekintve elgondolkodik, majd magának bólint.* - Sőt, tréfálkozás nélkül hozzá szeretnék tenni még ötvenet, mintegy hosszútávú befektetésként, hogy ne legyen a közeljövőben hiánya alapanyagban! Ugyanis leszek még itt, és nem egyedül. Ha a beszerző-körúti fejfájását ezzel is tudom csillapítani, egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy minél több lihanechi tudást átadhat Arthenior népének anélkül, hogy be kelljen szorítania az övét! Mert van egy olyan érzésem, hogy még hallani fogok önről, személyében vagy továbbadott dicséretekből mások ajkán keresztül. Mit szól hozzá?
10414. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-06 08:57:46
Üzenet elküldve: 2025-05-06 08:57:46
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Adoaver Droverson//
*Úgy fest, hogy szerencsés nap ez a mai, mindkettejük számára. Van kereslet és van kínálat; van megrendelő és van mester. És ahogy a lámpás skicce jól sikerül elsőre, úgy a három apró véset terve is telitalálat lesz. Elégedett. Veszettül elégedett.
Egészen biztos benne, hogy az ember lelkesedése nem csak megjátszott, hanem valódi – és ezt természetesnek is veszi. Ha az ő véleménye is ki lenne kérve, biztos elmondaná, hogy egy ilyen lámpás valóban nem világot-megváltó konstrukció; ennek ellenére az új eszköz beszerzése feletti örömöt ő maga is ismeri, és éppen ezért meg is érti a deáklegény izgatottságát.*
- No nézzük csak.. *Visszafordítja maga felé a jegyzetfüzetét ahogy az új kérdéseket forgatja át elméjében, holott a rajzra nincs is most szüksége. Csupán pár másodpercre, amíg megszerkeszti a válaszát.* A réz, a fa és a kanóc anyaga nem probléma. Ezekből mindig van készleten, vagy könnyű szerezni. A lámpabura viszont több időbe fog telni. Na most, tudja fiatalúr, az üvegfúvók a Selyemrévi munkálatok miatt eléggé le vannak terhelve. Síküveget, színezett üvegpikkelyeket és olcsó mű-kristályokat gyártanak. Persze biztos vagyok benne, hogy valamelyiket meg tudom győzni hogy készítsen nekem egy ilyet, amikor épp van egy szusszanásnyi ideje.. De a biztonság kedvéért azt mondanám, hogy egy hat múlva lesz átvehető a lámpás.
*A rajz mellé felírja, hogy „LÁMP-ALULGY-01” és hogy „megr. ált. elfog.”, majd a jegyzetfüzetét összecsukva elsüllyeszti köténye egyik zsebében. Kihúz egy apró fiókot a stand-kocsi egyik polca alól, és elővesz belőle egy tenyérnyi méretű kártyát. A kártyára előre, precíz és apró betűkkel a következő van felírva:
MEGRENDELŐLAP
Termék megnevezése:
Megrendelés ideje:
Átvételkor fizetendő:
Az üres helyekre pedig szépen felírja, hogy „LÁMP-ALULGY-01”, „e.sz. 6893. 5., 5. Kelat”. Az utolsó sor felett megáll a szénirón hegye, és felpislant.*
- No hát, az ár kérdése. *Megköszörüli a torkát.* A Gnóm Üzletház kínálata szerint egy sztenderd olajlámpás hetvenöt arany, a belevaló olaj adagját húsz aranyért mérik. Az úrfi lámpása egyedi igények szerint készül, a szokottnál nagyobb olajtartállyal, így hát azt mondanám, hogy a lámpás és egy adag olaj együtt egyszáz-harminchét aranyba kerül. Az ár legfeljebb öt százalékban alkudható. Mit szól az úrfi?
//Adoaver Droverson//
*Úgy fest, hogy szerencsés nap ez a mai, mindkettejük számára. Van kereslet és van kínálat; van megrendelő és van mester. És ahogy a lámpás skicce jól sikerül elsőre, úgy a három apró véset terve is telitalálat lesz. Elégedett. Veszettül elégedett.
Egészen biztos benne, hogy az ember lelkesedése nem csak megjátszott, hanem valódi – és ezt természetesnek is veszi. Ha az ő véleménye is ki lenne kérve, biztos elmondaná, hogy egy ilyen lámpás valóban nem világot-megváltó konstrukció; ennek ellenére az új eszköz beszerzése feletti örömöt ő maga is ismeri, és éppen ezért meg is érti a deáklegény izgatottságát.*
- No nézzük csak.. *Visszafordítja maga felé a jegyzetfüzetét ahogy az új kérdéseket forgatja át elméjében, holott a rajzra nincs is most szüksége. Csupán pár másodpercre, amíg megszerkeszti a válaszát.* A réz, a fa és a kanóc anyaga nem probléma. Ezekből mindig van készleten, vagy könnyű szerezni. A lámpabura viszont több időbe fog telni. Na most, tudja fiatalúr, az üvegfúvók a Selyemrévi munkálatok miatt eléggé le vannak terhelve. Síküveget, színezett üvegpikkelyeket és olcsó mű-kristályokat gyártanak. Persze biztos vagyok benne, hogy valamelyiket meg tudom győzni hogy készítsen nekem egy ilyet, amikor épp van egy szusszanásnyi ideje.. De a biztonság kedvéért azt mondanám, hogy egy hat múlva lesz átvehető a lámpás.
*A rajz mellé felírja, hogy „LÁMP-ALULGY-01” és hogy „megr. ált. elfog.”, majd a jegyzetfüzetét összecsukva elsüllyeszti köténye egyik zsebében. Kihúz egy apró fiókot a stand-kocsi egyik polca alól, és elővesz belőle egy tenyérnyi méretű kártyát. A kártyára előre, precíz és apró betűkkel a következő van felírva:
MEGRENDELŐLAP
Termék megnevezése:
Megrendelés ideje:
Átvételkor fizetendő:
Az üres helyekre pedig szépen felírja, hogy „LÁMP-ALULGY-01”, „e.sz. 6893. 5., 5. Kelat”. Az utolsó sor felett megáll a szénirón hegye, és felpislant.*
- No hát, az ár kérdése. *Megköszörüli a torkát.* A Gnóm Üzletház kínálata szerint egy sztenderd olajlámpás hetvenöt arany, a belevaló olaj adagját húsz aranyért mérik. Az úrfi lámpása egyedi igények szerint készül, a szokottnál nagyobb olajtartállyal, így hát azt mondanám, hogy a lámpás és egy adag olaj együtt egyszáz-harminchét aranyba kerül. Az ár legfeljebb öt százalékban alkudható. Mit szól az úrfi?
10413. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-05 22:16:29
Üzenet elküldve: 2025-05-05 22:16:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 108
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 108
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy régi hobbi//
*Dora immár nem gyanakodva, hanem jóval inkább lekezelően pislog a társnőjére. Azt lehet mondani, nála ez a normális, egyben az ok, hogy miért nem voltak gyerekként barátai. Meg hogy a legjobb barátnője miért a legnagyobb ellenfele is egyben. Ilyesmik.*
- Köhm. *Köszörüli a torkát tudományosan.* Ha tudod, milyen egy hulla szaga, akkor nem igazán tudom, mivel tudnálak megijeszteni. A hullák nem ijesztőek. *Fog magyarázatba, miközben haladnak is.* Most gondolj bele. Bemész este egy mellékutcába. Mit találnál ott szívesebben, egy hullát, vagy egy élő embert? Segítek: a szagló hulla már biztosan nem fogja elvágni a torkom. *Akart-akaratlanul is a lány nagy kardjára pislog, amellyel még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy eltávolítja Dora kalapos fejét a nyakától. Próbál odafigyelni a viselkedésére, hogy ezt a helyzetet megelőzze, mintha egy kellemetlen náthával tenné az influenzaszezonban.*
- Szóval Leina, értem. Egész tetszetős név. *Feleli a bemutatkozásra. Persze ettől még nem szégyelli el magát, hogy álnéven mutatkozott be.* És nem, nem fognak felismerni, ebben biztos vagyok. Ahhoz szakértelem kéne, márpedig úgy veszem észre, hogy ebben a városban a világon senkinek nincs olyan. Ne vedd magadra. *Teszi hozzá, de az se érdekli, ha a lány így tenne.* Ha pedig akad is valaki, biztosíthatlak, hogy nem apád sírjánál téblábol épp, a vaksötétben.
~ Feltéve, hogy nem szívott abból a jó kis nyersen porlasztott... hmm, az csak egyszeri alkalom volt, nem fontos. ~
*A seb említésére fintorog egyet. Nem szeret másokat tapogatni ez a mindenki hős gyógyítója, inkább a gyógyír elkészítésében jeleskedett mindig.*
- Ehh... Na jó, legyen. Sajna most nem vagyok ellátva gyógynövényekkel *tapogatja meg a kabátja zsebeit*, de kitalálni kitalálhatok rá valamit. Menjünk valami nyugodtabb helyre, és addig meséld el, honnan jött ez a seb. Meg ez az ötlet.
~ Mert hogy rettenetes. ~
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.05.05 22:17:41
//Egy régi hobbi//
*Dora immár nem gyanakodva, hanem jóval inkább lekezelően pislog a társnőjére. Azt lehet mondani, nála ez a normális, egyben az ok, hogy miért nem voltak gyerekként barátai. Meg hogy a legjobb barátnője miért a legnagyobb ellenfele is egyben. Ilyesmik.*
- Köhm. *Köszörüli a torkát tudományosan.* Ha tudod, milyen egy hulla szaga, akkor nem igazán tudom, mivel tudnálak megijeszteni. A hullák nem ijesztőek. *Fog magyarázatba, miközben haladnak is.* Most gondolj bele. Bemész este egy mellékutcába. Mit találnál ott szívesebben, egy hullát, vagy egy élő embert? Segítek: a szagló hulla már biztosan nem fogja elvágni a torkom. *Akart-akaratlanul is a lány nagy kardjára pislog, amellyel még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy eltávolítja Dora kalapos fejét a nyakától. Próbál odafigyelni a viselkedésére, hogy ezt a helyzetet megelőzze, mintha egy kellemetlen náthával tenné az influenzaszezonban.*
- Szóval Leina, értem. Egész tetszetős név. *Feleli a bemutatkozásra. Persze ettől még nem szégyelli el magát, hogy álnéven mutatkozott be.* És nem, nem fognak felismerni, ebben biztos vagyok. Ahhoz szakértelem kéne, márpedig úgy veszem észre, hogy ebben a városban a világon senkinek nincs olyan. Ne vedd magadra. *Teszi hozzá, de az se érdekli, ha a lány így tenne.* Ha pedig akad is valaki, biztosíthatlak, hogy nem apád sírjánál téblábol épp, a vaksötétben.
~ Feltéve, hogy nem szívott abból a jó kis nyersen porlasztott... hmm, az csak egyszeri alkalom volt, nem fontos. ~
*A seb említésére fintorog egyet. Nem szeret másokat tapogatni ez a mindenki hős gyógyítója, inkább a gyógyír elkészítésében jeleskedett mindig.*
- Ehh... Na jó, legyen. Sajna most nem vagyok ellátva gyógynövényekkel *tapogatja meg a kabátja zsebeit*, de kitalálni kitalálhatok rá valamit. Menjünk valami nyugodtabb helyre, és addig meséld el, honnan jött ez a seb. Meg ez az ötlet.
~ Mert hogy rettenetes. ~
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.05.05 22:17:41
10412. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-05 18:08:06
Üzenet elküldve: 2025-05-05 18:08:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 612
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 612
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//A fény útján járva//
*Alenia talán egy kicsit félreérti őt, de hát előfordul az ilyesmi, még akkor is, ha barátnők és egyébként jól ismerik egymást. Ezúttal nem azért nem szeretne felnyergelni egy lovat, mert fél tőle. Úgy érzi, hogy Nia kedvéért minden létező félelmével képes lenne szembenézni, végtére is, valahol erről szól a szeretet. Egyszerűen csak amiatt nem akar próbálkozni ezzel, mert valóban nem tudja, hogyan kell, bár elég okosnak tartja magát, és túl bonyolult sem lehet az egész, szóval talán nem vall kudarcot, akkor, hogyha megpróbálja.
Furcsa amúgy, hogy annak a szörnyű napnak szinte minden egyes pillanata beleégett az emlékezetébe, annak ellenére is, hogy érthető módon annyira zaklatott volt akkor. És mégis, pont arra nem emlékszik, hogy egyáltalán honnan volt az a ló, hogy nézett egyáltalán ki, vagy ki adta neki, vagy segítette rá, meg ki nyergelte fel, vagy volt-e egyáltalán nyereg rajta, vagy csak szőrén ülte meg. A rettegés, a kétségbeesés és a fájdalom csupán ennyi biztos, az lóháton vitathatatlanul megtett út maga elmosódik, mintha félkábultan álmodta volna. De abban egészen biztos, hogy nem ő volt, aki képes volt nyerget rakni egy lóra. Nia viszont jól mondja azt, hogy aznap tényleg legyőzte a félelmét, de minden bizonnyal csak azért, mert nem volt más választása, most azonban szerencsére akad.*
- Ebben teljesen igazad van. *mosolyodik el ő is.* A férfiak tényleg szeretnek segíteni már csak azért is, mert mi lányok vagyunk.
*Mesélt már Thimről korábban, így most nem ismétli önmagát, főleg, hogy kicsit amúgy is más köti le a gondolatait; az, hogy Alenia kinveti kicsit, ami tanúbizonysága annak, hogy nem veszi őt komolyan, legalábbis a lovak kérdésében semmiképpen nem.*
- Hidd el, hogy volt olyan ló, ami tényleg úgy nézett rám, mintha meg akarna ölni! Ez talán akkor volt, amikor először hagytam el az erdőt anyával. Egy vásárra mentünk. Odavitt megsimogatni egy lovat, pacit, ahogy ő nevezte akkor, de ő úgy megijesztett, hogy végül sírni kezdtem, és úgy kellett anyának felkapnia és elvinni a közeléből, mert elfutni sem mertem, sőt, mozdulni sem. Azóta többször álmodtam is azzal a tekintettel. Ezért félek a lovaktól, illetve ezzel kezdődött. Meg láttam már lányt, akit ledobott a hátáról ló. Szerencsére nem lett semmi baja, de lehetett volna, szóval ezért is. Talán ezért is jobb, ha nem pont én leszek, aki felrakom éppen a te nyergedet, de, ha valaki megmutatja, akkor egy életre megtanulom, ígérem, és legközelebb meg fogom csinálni.
*Legalább próbálja elmagyarázni saját helyzetét, de aztán tényleg erőt vesz magán, ha más nem azért, hogy ne váljon nevetség tárgyává újra.*
- De ő tényleg jó választásnak tűnik, még nekem is. És muszáj, hogy a te lovad engem is megismerjen. Szia Harmat! *mondja is a Nia által kijelölt győztesnek, és, ha Alenia engedi, akkor óvatosan, - bizalommal, de azért eléggé nagy óvatossággal ahhoz, hogyha a ló esetleg mégis le akarná harapni a kezét, akkor még idejében el tudja rántani, - meg is simogatja kicsit a fejét. Szerencséjére csak fél a lovaktól, amúgy pedig szépségüket tudja értékelni, nem irtózik és undorodik, mintha mondjuk egy igazán undorító rovartól, vagy csúszómászóról tenni.*
- Szép és illik is hozzád. *jelenti ki, és negteszi, amit az előbb nem sikerült.
Odaadja hát Alenia Cirenhille Sayquevesnek saját 1000 aranyát.
*
- Menjünk! *igyekszik egy sóhajtást magába fojtani kisebb-nagyobb sikerrel. Bármennyire is titkolná Alenia előtt, bármennyire is szeretne magabiztosnak és optimistának tűnni, hogy a dokival való legutóbbi találkozása után legalább belé ne plántáljon több rossz előérzetet, mint ami minden bizonnyal eleve van, de nem túl jó színésznő.*
- Eeyr velünk lesz, ahogyan eddig is velünk volt! *fogalmazza meg mindenesetre azt a hitet, ami tegnap végső bizonyosságot nyert számára most is erőt ad neki.
Ugyan szerette volna elkerülni a feltűnést, és nem a piac kellős közepén idézni meg magának egy olyan hátast, ami a világon rajta kívül minden bizonnyal senki másnak nincsen, végül úgy dönt, hogy megteszi, mert fő a sietség és nem szívesen szeretné barátnőjét hátráltatni azzal, hogy csak a piac, vagy akár a város legszélén száll fel ezüst holdfényből szőtt nyulára.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, mire egy ezüstösen áttetsző, öszvér méretű szellemnyúl jelenik meg. Az idéző képes meglovagolni a jelenést, minek sebessége megegyezik egy átlagos lóéval. Szellemalak, így nem süpped a talajba, nehéz terepen is legalább olyan gyorsan halad, mint máshol. Ha a varázsló megvakarja a szellem jobb füle tövét, az ezüstös csillogás közepette eltűnik.
*Alenia talán egy kicsit félreérti őt, de hát előfordul az ilyesmi, még akkor is, ha barátnők és egyébként jól ismerik egymást. Ezúttal nem azért nem szeretne felnyergelni egy lovat, mert fél tőle. Úgy érzi, hogy Nia kedvéért minden létező félelmével képes lenne szembenézni, végtére is, valahol erről szól a szeretet. Egyszerűen csak amiatt nem akar próbálkozni ezzel, mert valóban nem tudja, hogyan kell, bár elég okosnak tartja magát, és túl bonyolult sem lehet az egész, szóval talán nem vall kudarcot, akkor, hogyha megpróbálja.
Furcsa amúgy, hogy annak a szörnyű napnak szinte minden egyes pillanata beleégett az emlékezetébe, annak ellenére is, hogy érthető módon annyira zaklatott volt akkor. És mégis, pont arra nem emlékszik, hogy egyáltalán honnan volt az a ló, hogy nézett egyáltalán ki, vagy ki adta neki, vagy segítette rá, meg ki nyergelte fel, vagy volt-e egyáltalán nyereg rajta, vagy csak szőrén ülte meg. A rettegés, a kétségbeesés és a fájdalom csupán ennyi biztos, az lóháton vitathatatlanul megtett út maga elmosódik, mintha félkábultan álmodta volna. De abban egészen biztos, hogy nem ő volt, aki képes volt nyerget rakni egy lóra. Nia viszont jól mondja azt, hogy aznap tényleg legyőzte a félelmét, de minden bizonnyal csak azért, mert nem volt más választása, most azonban szerencsére akad.*
- Ebben teljesen igazad van. *mosolyodik el ő is.* A férfiak tényleg szeretnek segíteni már csak azért is, mert mi lányok vagyunk.
*Mesélt már Thimről korábban, így most nem ismétli önmagát, főleg, hogy kicsit amúgy is más köti le a gondolatait; az, hogy Alenia kinveti kicsit, ami tanúbizonysága annak, hogy nem veszi őt komolyan, legalábbis a lovak kérdésében semmiképpen nem.*
- Hidd el, hogy volt olyan ló, ami tényleg úgy nézett rám, mintha meg akarna ölni! Ez talán akkor volt, amikor először hagytam el az erdőt anyával. Egy vásárra mentünk. Odavitt megsimogatni egy lovat, pacit, ahogy ő nevezte akkor, de ő úgy megijesztett, hogy végül sírni kezdtem, és úgy kellett anyának felkapnia és elvinni a közeléből, mert elfutni sem mertem, sőt, mozdulni sem. Azóta többször álmodtam is azzal a tekintettel. Ezért félek a lovaktól, illetve ezzel kezdődött. Meg láttam már lányt, akit ledobott a hátáról ló. Szerencsére nem lett semmi baja, de lehetett volna, szóval ezért is. Talán ezért is jobb, ha nem pont én leszek, aki felrakom éppen a te nyergedet, de, ha valaki megmutatja, akkor egy életre megtanulom, ígérem, és legközelebb meg fogom csinálni.
*Legalább próbálja elmagyarázni saját helyzetét, de aztán tényleg erőt vesz magán, ha más nem azért, hogy ne váljon nevetség tárgyává újra.*
- De ő tényleg jó választásnak tűnik, még nekem is. És muszáj, hogy a te lovad engem is megismerjen. Szia Harmat! *mondja is a Nia által kijelölt győztesnek, és, ha Alenia engedi, akkor óvatosan, - bizalommal, de azért eléggé nagy óvatossággal ahhoz, hogyha a ló esetleg mégis le akarná harapni a kezét, akkor még idejében el tudja rántani, - meg is simogatja kicsit a fejét. Szerencséjére csak fél a lovaktól, amúgy pedig szépségüket tudja értékelni, nem irtózik és undorodik, mintha mondjuk egy igazán undorító rovartól, vagy csúszómászóról tenni.*
- Szép és illik is hozzád. *jelenti ki, és negteszi, amit az előbb nem sikerült.
Odaadja hát Alenia Cirenhille Sayquevesnek saját 1000 aranyát.
*- Menjünk! *igyekszik egy sóhajtást magába fojtani kisebb-nagyobb sikerrel. Bármennyire is titkolná Alenia előtt, bármennyire is szeretne magabiztosnak és optimistának tűnni, hogy a dokival való legutóbbi találkozása után legalább belé ne plántáljon több rossz előérzetet, mint ami minden bizonnyal eleve van, de nem túl jó színésznő.*
- Eeyr velünk lesz, ahogyan eddig is velünk volt! *fogalmazza meg mindenesetre azt a hitet, ami tegnap végső bizonyosságot nyert számára most is erőt ad neki.
Ugyan szerette volna elkerülni a feltűnést, és nem a piac kellős közepén idézni meg magának egy olyan hátast, ami a világon rajta kívül minden bizonnyal senki másnak nincsen, végül úgy dönt, hogy megteszi, mert fő a sietség és nem szívesen szeretné barátnőjét hátráltatni azzal, hogy csak a piac, vagy akár a város legszélén száll fel ezüst holdfényből szőtt nyulára.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, mire egy ezüstösen áttetsző, öszvér méretű szellemnyúl jelenik meg. Az idéző képes meglovagolni a jelenést, minek sebessége megegyezik egy átlagos lóéval. Szellemalak, így nem süpped a talajba, nehéz terepen is legalább olyan gyorsan halad, mint máshol. Ha a varázsló megvakarja a szellem jobb füle tövét, az ezüstös csillogás közepette eltűnik.
10411. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-05 16:48:59
Üzenet elküldve: 2025-05-05 16:48:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Gilas Abac//
*Ugyan hogyan tudná világi ember szavaival elmagyarázni, számára hogy néz ki egy csillag? Persze, mondhatná mindössze azt hogy egy pár egymást középen keresztező vonalat egy láthatatlan körben véssen oda, de ez a primitív leírás szinte szentségtörés lenne számára, hiszen jól tudja, hogy milyen leírhatatlanok amikor tiszta lencsével rájuk les. Micsoda erőt és szépséget, mindenek feletti csodát képviselnek! Felfoghatatlan messzeségben nyújtózkodnak az égben, de mégis minden éjszaka megtartják a helyüket a végtelenben, amióta forog ez a föld! Lehet e egyáltalán hozzájuk méltó jellemzést tenni?
És ahogy úgy néz ki, lassan a végére érnek az megrendelés kétszemélyes részének; a részletek és finomítások helyükön vannak, és inkább udvariasságból, mint hezitálásból nézi át még egyszer a felrajzolt, nos, tervrajzot.*
- Megint csak eltalálta, még a sorrendet is! Ennél jobb világítóeszközt szerintem nem is kívánhatnék, alig várom hogy elkészüljön! *Ömlik is belőle a dicséret és a lelkesedés. Bár igaz, hogy nem egy felbecsülhetetlen értékű és létfontosságú eszköz megtervezésé és későbbi elkészítése történik éppen, attól még majd' ugyanannyira hálás, hiszen ezt a lámpást, legyen akármilyen, külön számára és az ő igényeinek tervezik meg, hogy sokáig segítse őt életében; Ez a gondolat kifejezetten melegséggel tölti el.*
- Azt hiszem más már tényleg nem jut eszembe. Mit lehet tudni az elkészítési időről, illetve az áráról? Valamint amikor elkészül, hogy is mondjam, nem volt még lehetőségem ilyen... személyes rendelést átvenni Artheniorban, úgyhogy egy kicsit el kéne tájékoztatnia, hogy zajlana ez. *Halántékját bizonytalanul megvakarja, miközben a Abacra nézve elgondolkodik: Valahogy kétli, hogy itt is áruátvevő pontok léteznének, mint Linanechben, úgy érzi hogy a túlzottan kevert és számoktól duzzadt népesség miatt ez a megoldás nem elég biztonságos.*
- Ha nem tolakodok a kérdésemmel, most a környéken lakik? Milyennek tartja a várost? Már annyi időt eltöltöttem az erdőben hogy kezd kicsit sokká válni nekem ez a sok épület, sok fal. A zajról meg már nem is beszélve; hogy hallja munka közben a saját gondolatait?
//Gilas Abac//
*Ugyan hogyan tudná világi ember szavaival elmagyarázni, számára hogy néz ki egy csillag? Persze, mondhatná mindössze azt hogy egy pár egymást középen keresztező vonalat egy láthatatlan körben véssen oda, de ez a primitív leírás szinte szentségtörés lenne számára, hiszen jól tudja, hogy milyen leírhatatlanok amikor tiszta lencsével rájuk les. Micsoda erőt és szépséget, mindenek feletti csodát képviselnek! Felfoghatatlan messzeségben nyújtózkodnak az égben, de mégis minden éjszaka megtartják a helyüket a végtelenben, amióta forog ez a föld! Lehet e egyáltalán hozzájuk méltó jellemzést tenni?
És ahogy úgy néz ki, lassan a végére érnek az megrendelés kétszemélyes részének; a részletek és finomítások helyükön vannak, és inkább udvariasságból, mint hezitálásból nézi át még egyszer a felrajzolt, nos, tervrajzot.*
- Megint csak eltalálta, még a sorrendet is! Ennél jobb világítóeszközt szerintem nem is kívánhatnék, alig várom hogy elkészüljön! *Ömlik is belőle a dicséret és a lelkesedés. Bár igaz, hogy nem egy felbecsülhetetlen értékű és létfontosságú eszköz megtervezésé és későbbi elkészítése történik éppen, attól még majd' ugyanannyira hálás, hiszen ezt a lámpást, legyen akármilyen, külön számára és az ő igényeinek tervezik meg, hogy sokáig segítse őt életében; Ez a gondolat kifejezetten melegséggel tölti el.*
- Azt hiszem más már tényleg nem jut eszembe. Mit lehet tudni az elkészítési időről, illetve az áráról? Valamint amikor elkészül, hogy is mondjam, nem volt még lehetőségem ilyen... személyes rendelést átvenni Artheniorban, úgyhogy egy kicsit el kéne tájékoztatnia, hogy zajlana ez. *Halántékját bizonytalanul megvakarja, miközben a Abacra nézve elgondolkodik: Valahogy kétli, hogy itt is áruátvevő pontok léteznének, mint Linanechben, úgy érzi hogy a túlzottan kevert és számoktól duzzadt népesség miatt ez a megoldás nem elég biztonságos.*
- Ha nem tolakodok a kérdésemmel, most a környéken lakik? Milyennek tartja a várost? Már annyi időt eltöltöttem az erdőben hogy kezd kicsit sokká válni nekem ez a sok épület, sok fal. A zajról meg már nem is beszélve; hogy hallja munka közben a saját gondolatait?
10410. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-04 14:46:21
Üzenet elküldve: 2025-05-04 14:46:21
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Adoaver Droverson//
*Büszkének lenni jó dolog, büszkének lenni lehet és büszkének lenni olykor bizony kell is. Eredményre, találmányra, névre, akármire, bármire. Ezt ismeri maga is. Ha tudná, hogy a fiatalember büszkeséget érez azért, mert maga nevezeti el a lámpását, biztos elmondaná neki hogy ez teljesen természetes és helyénvaló érzés. Ő maga például a konstrukcióra büszke. Ez a legjobbféle üzlet: mikor mindenki elégedett és büszke is.*
- Ahogy mondja, fiatalember. *Aprót bólint, nem bánja hogy nem kell tovább magyaráznia a kanóc dolgát. Meglepődne ha nem így lenne – a diákfélék általában értelmes alakok. Ezt a véleményét továbbra is fenntartja, még akkor is, ha a fogóba vésendő ábra körbeírása kissé sután sikerül. Szemöldökei egymás felé húzódnak, annak a jeleként hogy erőst odakoncentrál a leírásra.*
- Csak egyetlen csillag, ahogy a szem látja..? Hm, hm.. Jól van, jól. Valami csak sikerül, nem igaz? *Halk dünnyögés.* Az ehhez hasonló rajzokban nem vagyok túl jó, de.. nézzük csak.. ilyesmi, hm?
*A szén hegye újra a papírra nyomódik a lámpás rajza felett, és finom, óvatos vonalakat hagy maga után. Három apró szimbólum születik így: a sorban baloldalt egy nyúl feje, amely balra néz, fülei hetykén állnak; egy kis, hétágú csillag középen; jobbról pedig egy egyárbócos, dagadó vitorlájú hajó ábrája, amely jobb oldalra halad.*
- Most még lehet módosítani rajta! Ha a fára kerül, akkor már nem. Szóval mondja csak bátran, fiatalúr, ha valami nem jó.
*Újra az ember felé fordítja a jegyzetfüzetet, hogy az szemből, rendesen is láthassa a három aprócska piktogramot.*
//Adoaver Droverson//
*Büszkének lenni jó dolog, büszkének lenni lehet és büszkének lenni olykor bizony kell is. Eredményre, találmányra, névre, akármire, bármire. Ezt ismeri maga is. Ha tudná, hogy a fiatalember büszkeséget érez azért, mert maga nevezeti el a lámpását, biztos elmondaná neki hogy ez teljesen természetes és helyénvaló érzés. Ő maga például a konstrukcióra büszke. Ez a legjobbféle üzlet: mikor mindenki elégedett és büszke is.*
- Ahogy mondja, fiatalember. *Aprót bólint, nem bánja hogy nem kell tovább magyaráznia a kanóc dolgát. Meglepődne ha nem így lenne – a diákfélék általában értelmes alakok. Ezt a véleményét továbbra is fenntartja, még akkor is, ha a fogóba vésendő ábra körbeírása kissé sután sikerül. Szemöldökei egymás felé húzódnak, annak a jeleként hogy erőst odakoncentrál a leírásra.*
- Csak egyetlen csillag, ahogy a szem látja..? Hm, hm.. Jól van, jól. Valami csak sikerül, nem igaz? *Halk dünnyögés.* Az ehhez hasonló rajzokban nem vagyok túl jó, de.. nézzük csak.. ilyesmi, hm?
*A szén hegye újra a papírra nyomódik a lámpás rajza felett, és finom, óvatos vonalakat hagy maga után. Három apró szimbólum születik így: a sorban baloldalt egy nyúl feje, amely balra néz, fülei hetykén állnak; egy kis, hétágú csillag középen; jobbról pedig egy egyárbócos, dagadó vitorlájú hajó ábrája, amely jobb oldalra halad.*
- Most még lehet módosítani rajta! Ha a fára kerül, akkor már nem. Szóval mondja csak bátran, fiatalúr, ha valami nem jó.
*Újra az ember felé fordítja a jegyzetfüzetet, hogy az szemből, rendesen is láthassa a három aprócska piktogramot.*
10409. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-04 08:53:53
Üzenet elküldve: 2025-05-04 08:53:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Gilas Abac//
*Adoavert sem a költői lelke miatt szeretik, bár igaz hogy ugyanazon a lelkesedéssel tud beszélni. Mondjuk a gyors feltételezés ami eszébe jutott, miszerint valami vadonatúj, forradalmi alkotás ötletét ültette el a gnóm fejében, és mint alkotói szülőként joga lehet ezt a világmegváltoztató találmányt elnevezni, ez a vicces gondolat egy picinyke büszkeséget azért teremt benne.
Abac válaszai megnyugtatják azzal, hogy milyen gyorsan és bizonytalanság nélkül érkeznek, azt érezteti vele hogy a feltatláló tényleg mindenre gondolt. Ennél a pontnál csak úgy ronthatná el, ha teli erőből a földhöz csapná a szerkezetet, ami nem hiszi hogy elő fog fordulni, nem voltak efféle dühkirohanásai, ami ehhez vezetnének.*
- A kanóc hosszával úgymond be tudom állítani az erősséget és az időt, értem. Kíváncsian várom a kísérletezést, még ha nem is vészhelyzetben. *Bár azt a bizonyos helyet inkább csak végszükség esetén óhajtja este után megjárni, az ingoványnál nem lesz meg az a kiváltsága, hogy visszatartsa a fényességét. Ott még nappal sem mindig lehet látni, ha leszáll a köd. Súlya hallásra jó lesz, és nem kell szálfaegyenesen tartania sem, ez remek!
Állát gyorsan megvakarja a minták leírására, valószínűleg nem az a részlet lesz a legjobban eltalálva, de ezt pont el tudja engedni mindez után:*
- Óh, én csak egyetlen csillag ábrájára gondoltam, nem egy egész csillaképre; tudja, amikor az éjszaka felnéz a tiszta égre, és úgy veszi ki őket, ahogy ragyognak? Vagy ha rendelkezik egy távcsővel, és azon keresztül tudja egyesével megbámulni őket? Arra a mentális képre célzok. *Most erősen kívánja, hogy Lihanechben tartózkodnának, a családi csillagleső távcsővel meg is tudná keresni a gnóm úrnak az általa kigondoltat. De az már egy olyan szintű kirészletezés, amit még ő sem gondol valószínűnek. Arról nem is beszélve, hogy fényes nappal van.* - A nyúlról lehet egy egyszerű oldalkép, nem bonyolultabb mint egy gyerekrajz, feje, orra, füle. *Láthatóan kerüli amaz tekintetét, mikor beszél.* - A hajó meg... milyen típusú? *Itt megakad. Nem nagyon tudja, vagy kérdezte Intath-tól, milyenfajta összebarkácsolt vitorláson szelte a vizeket, ő pedig közel sem járatos bennük abban, hogy ki tudja találni.* - Hát... azt magára hagyom, ha nem haragszik. nem kell komplexebbnek lennie, mint a nyúlnak... különbet nem érdemel... *Mormogja magának. Talán így első hallásra mintha a három közül az egyiket előnyben részesítené. Ez természetesen igaz.*
- Azt hiszem, most már tényleg ennyi. Meg szerintem még ha akarok, sem tudnák többet hozzátenni.
//Gilas Abac//
*Adoavert sem a költői lelke miatt szeretik, bár igaz hogy ugyanazon a lelkesedéssel tud beszélni. Mondjuk a gyors feltételezés ami eszébe jutott, miszerint valami vadonatúj, forradalmi alkotás ötletét ültette el a gnóm fejében, és mint alkotói szülőként joga lehet ezt a világmegváltoztató találmányt elnevezni, ez a vicces gondolat egy picinyke büszkeséget azért teremt benne.
Abac válaszai megnyugtatják azzal, hogy milyen gyorsan és bizonytalanság nélkül érkeznek, azt érezteti vele hogy a feltatláló tényleg mindenre gondolt. Ennél a pontnál csak úgy ronthatná el, ha teli erőből a földhöz csapná a szerkezetet, ami nem hiszi hogy elő fog fordulni, nem voltak efféle dühkirohanásai, ami ehhez vezetnének.*
- A kanóc hosszával úgymond be tudom állítani az erősséget és az időt, értem. Kíváncsian várom a kísérletezést, még ha nem is vészhelyzetben. *Bár azt a bizonyos helyet inkább csak végszükség esetén óhajtja este után megjárni, az ingoványnál nem lesz meg az a kiváltsága, hogy visszatartsa a fényességét. Ott még nappal sem mindig lehet látni, ha leszáll a köd. Súlya hallásra jó lesz, és nem kell szálfaegyenesen tartania sem, ez remek!
Állát gyorsan megvakarja a minták leírására, valószínűleg nem az a részlet lesz a legjobban eltalálva, de ezt pont el tudja engedni mindez után:*
- Óh, én csak egyetlen csillag ábrájára gondoltam, nem egy egész csillaképre; tudja, amikor az éjszaka felnéz a tiszta égre, és úgy veszi ki őket, ahogy ragyognak? Vagy ha rendelkezik egy távcsővel, és azon keresztül tudja egyesével megbámulni őket? Arra a mentális képre célzok. *Most erősen kívánja, hogy Lihanechben tartózkodnának, a családi csillagleső távcsővel meg is tudná keresni a gnóm úrnak az általa kigondoltat. De az már egy olyan szintű kirészletezés, amit még ő sem gondol valószínűnek. Arról nem is beszélve, hogy fényes nappal van.* - A nyúlról lehet egy egyszerű oldalkép, nem bonyolultabb mint egy gyerekrajz, feje, orra, füle. *Láthatóan kerüli amaz tekintetét, mikor beszél.* - A hajó meg... milyen típusú? *Itt megakad. Nem nagyon tudja, vagy kérdezte Intath-tól, milyenfajta összebarkácsolt vitorláson szelte a vizeket, ő pedig közel sem járatos bennük abban, hogy ki tudja találni.* - Hát... azt magára hagyom, ha nem haragszik. nem kell komplexebbnek lennie, mint a nyúlnak... különbet nem érdemel... *Mormogja magának. Talán így első hallásra mintha a három közül az egyiket előnyben részesítené. Ez természetesen igaz.*
- Azt hiszem, most már tényleg ennyi. Meg szerintem még ha akarok, sem tudnák többet hozzátenni.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10341-10360 , 10361-10380 , 10381-10400 , 10401-10420 , 10409-10428