//Zugivók, zegzugfelfedezők//
*Narcy meglehetősen durcásnak tűnik, de Shiv kedvét még ez sem képes elrontani. Az már annál inkább, hogy a nárcisztikus lókötőnek hirtelen lába kél. Talán épp akkor történt, mikor csukott szemmel pörgött-forgott, vagy valamikor máskor, de valahol elhagyta a testvérét. Már megint.*
- Ó, hogy az a …!
*Dühöng hangosan, mikor észreveszi kis csapatuk létszámcsökkenését. Pedig ő annyira igyekezett, még kapaszkodott is belé. ~ Hová tűnhetett ez a szerencsétlen?! ~ gondolja, miközben alig észrevehetően remeg az idegtől. Próbálkozik kiszúrni testvérét a tömegben, de sehogy sem sikerül.
Végül ingerülten toppant egyet, és feladja a keresést. Elvégre a másik szakadt le őtőlük, nem az ő hibája, hogy most nem találja. Ha volt esze eltűnni, akkor bizonyára előkerülni is lesz majd. Ezeket a gondolatokat persze részben az aggodalom és a szeretet hozza ki belőle, így még szinte ő sem veszi komolyan önmagát. ~ Ha mégsem találna vissza, akkor majd rögtönzök valami előadást. A felgyülemlő tömeg, és a szóbeszéd alapján majd biztos rám talál. Na meg persze reklámnak sem lenne utolsó a dolog. ~ nyugtatja magát. Immáron kitisztult fejjel fordul Zakar felé, és rámosolyog.*
- Azt ott?
*Kérdezi szórakozottan. A kérdésnek nincs túl sok értelme, mivel a férfi egyértelműen jelezte, melyik pavilonról van szó, de úgy látszik a fél-elf még nem eléggé összeszedett lelkileg ahhoz, hogy hirtelen valami megfelelő válasszal álljon elő.
Ellenállás nélkül, örömmel fogadja el a felajánlott kezet, és hagyja magát az árushoz vezetni. Mélyen valahol egy halk hangocska azt kiáltozza benne, Narcy ezért nagyon megharagudna, de ez most a legkevésbé sem érdekli Shivet. Talán még valahol örül is neki, hogy bosszanthatja testvérét. Ha Zakar el nem húzza a lánytól a maga kezét miután megérkeztek a célállomáshoz, akkor részéről a két kéz marad egymásban, úgy nézelődik a portékák között.
Az elf sikeresen eltalálja Shiv ízlését, jó választás volt idehozni. A virágoknak is örült volna, de a fűszerek sokfélesége és egzotikuma kifejezetten lázba hozza. Ide-oda nézelődve próbálja befogadni az újféle formákat, szagokat, a kolostorbéli életében is látott fűszereket pedig régi ismerősként köszönti. Ételekben ugyan a legtöbbel nem találkozott, de ilyen-olyan célokra a kolostorban is tartottak a gyógyfüvek mellett fűszereket is. Ő pedig ami volt, azt mind megvizsgálta, ha volt rá alkalma.*
- Hmm. *Szimatolja meg csukott szemmel a férfi által javasolt csomagot.* - Azt hiszem, ezt már éreztem valahol… Talááán… Szegfűszeg?
*Nyitja ki végül a szemét, kíváncsian tekintve Zakarra.*