Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 35 (681. - 700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
700. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 22:49:12
Üzenet elküldve: 2020-06-07 22:49:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*A férfi odadobja a húst, amit Rúna jókedvűen el is fogyaszt, amikor már látja, hogy az eb szelídebb képet ölt magára lehajol hozzá, és megvakargatja az állat füle tövét. *
-Jó fiú, ügyes fiú! *Mondja Xaras, majd feláll, hogy a figyelme csakis a nőé legyen.*
-Akkor örülök, hogy eggyel azért mégiscsak összehozta a sors. Kegyed idevalósi, vagy máshonnan érkezett? *Érdeklődik a férfi, hiszen ha már beszélgetnek, akkor igyekszik jobban megismerni a másikat.*
*A férfi odadobja a húst, amit Rúna jókedvűen el is fogyaszt, amikor már látja, hogy az eb szelídebb képet ölt magára lehajol hozzá, és megvakargatja az állat füle tövét. *
-Jó fiú, ügyes fiú! *Mondja Xaras, majd feláll, hogy a figyelme csakis a nőé legyen.*
-Akkor örülök, hogy eggyel azért mégiscsak összehozta a sors. Kegyed idevalósi, vagy máshonnan érkezett? *Érdeklődik a férfi, hiszen ha már beszélgetnek, akkor igyekszik jobban megismerni a másikat.*
699. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 19:17:03
Üzenet elküldve: 2020-06-07 19:17:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
*Meglepődik amikor a férfi kézen csókolja, nem sokszor volt része ugyanis hasonló gesztusban.*
- Eddig sajnos kevés úriemberrel találkoztam.
~A törzsemen kívüli világban természetesen.~
*Egy kicsit elgondolkozik, de hamar észbe kap a kérdés hallatán.*
-Azt javasolom, hogy először a marhahússal próbálkozz és azt is csak dobd oda neki. Utána lehet meg is simogathatod, de csak akkor, hogyha ő megy oda hozzád. Elég szeszélyes fiúcska.
*Mosoly kúszik az arcára és kedvesen a kutyára néz, aki büszkén kihúzza magát. Hogyha az eb megkapja a húst, akkor hamar ráveti magát és pillanatokon belül eltünteti. Nem véletlen, hiszen az egyik legfontosabb számára a gyomra, amely szinte feneketlen kútként nyel el mindent. Hogyha sikerült megennie amit kapott bizalmatlanul ugyan és kételkedve, lép közelebb a férfihoz, majd megszaglássza annak kezét. Végül úgy dönt egye fene, megadóan veti oldalra a fejét, mintha óriási szívességet tenne ezzel.*
*Meglepődik amikor a férfi kézen csókolja, nem sokszor volt része ugyanis hasonló gesztusban.*
- Eddig sajnos kevés úriemberrel találkoztam.
~A törzsemen kívüli világban természetesen.~
*Egy kicsit elgondolkozik, de hamar észbe kap a kérdés hallatán.*
-Azt javasolom, hogy először a marhahússal próbálkozz és azt is csak dobd oda neki. Utána lehet meg is simogathatod, de csak akkor, hogyha ő megy oda hozzád. Elég szeszélyes fiúcska.
*Mosoly kúszik az arcára és kedvesen a kutyára néz, aki büszkén kihúzza magát. Hogyha az eb megkapja a húst, akkor hamar ráveti magát és pillanatokon belül eltünteti. Nem véletlen, hiszen az egyik legfontosabb számára a gyomra, amely szinte feneketlen kútként nyel el mindent. Hogyha sikerült megennie amit kapott bizalmatlanul ugyan és kételkedve, lép közelebb a férfihoz, majd megszaglássza annak kezét. Végül úgy dönt egye fene, megadóan veti oldalra a fejét, mintha óriási szívességet tenne ezzel.*
698. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 17:59:20
Üzenet elküldve: 2020-06-07 17:59:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Porszemek//
*Szürke felhők gyülekeznek az égen, miközben a tündér éppen indulna visszafelé a bevásárlásból. Megint a szokásos ügyek, semmi különös, csak egy kis séta az egyik gyapjastevével. Szereti az állatait, mind a négyet, a lámákat, meg Dudvát is. Újabban egyre többször fogalmazódik meg benne azonban a gondolat: ~ Talán venni kéne egy juhászebet is. Kuvaszt, vagy valami hasonlót. Ha megveszem a többi tevét, akkor kelleni fog. ~ Hiszen Aztyannak tíz gyapjasat ígért, jelenleg pedig csak három van. Terve bezzeg annál sokkal több, ezer és ezer gyümölcsözik az elmefán, szép ábrándok és megvalósítható álmok sorozatai. Reméli egyszer azért sikerül a legtöbbet leszakítania.
A fellegek csak gyülekeznek, de a tündér kedvét nem szegik. Finom szellő süvít, az a lágy nyári fuvallat, eső előtt hűvöst hozó. Szereti a cseppek finom kopogását, a talaj felengedett illatát, mindent körülötte, bár az is igaz, kevés olyan dolog van, ami nem kenyerezhetné le a virágbólszületettet. A Szántóföldekről jött, ha nem is a földművesek sorából, de értékeli ezeket az apróságokat.*
- Köszönöm, Eeyr áldja! *Emeli fel kezét integetésre, mikor búcsút int neki a kufár. A kereskedő hasonlóan barátságosan viszont üdvözli, ismerős itt. Halat szokott eladni, angolnát és kárászt a folyóból, szegény és a családjának sem lehet sok betevője. Rony szokott nekik néha ételt adni a fogadó maradékaiból, meg lehet, a gyapjúból is tesz majd félre nekik, ha lesz egy kis fölösleg. Jelenlegi társa egyedül Zsálya, mióta visszatért útjáról, Dudva inkább a szobában marad, esetleg bejárja a környéket. Ő nem bánja, bízik a menyétben, hűséges állat. Ha meg egyszer tényleg nem térne vissza, akkor legalább boldogabb lehet valahol, az ő döntése. Érdekes a világnézete, nem csupa rózsaszirom és virágpor, de nem is az a komor ködfelleg, mint a legtöbb nagyobbnál. A Kalmárban meg a Leveleknél mintha hasonló gondolkodásúak is lennének, őket kedveli is.
Miután lelkét tisztábbnak érzi és boldogabb is, csettint a nyelvével, hogy az állat letérdeljen. Addig ő, a lassan érő gyakorlat miatt kissé ügyesebben, felmászik a hátára. A nyereg még mindig kényelmes és csodálatos érzés ilyen magasból szemlélni a világot. Ha a furcsa hátas miatt kissé ki is tűnik a tömegből, de sodródik vele. Lassan a tér közepe felé ér.*
//Porszemek//
*Szürke felhők gyülekeznek az égen, miközben a tündér éppen indulna visszafelé a bevásárlásból. Megint a szokásos ügyek, semmi különös, csak egy kis séta az egyik gyapjastevével. Szereti az állatait, mind a négyet, a lámákat, meg Dudvát is. Újabban egyre többször fogalmazódik meg benne azonban a gondolat: ~ Talán venni kéne egy juhászebet is. Kuvaszt, vagy valami hasonlót. Ha megveszem a többi tevét, akkor kelleni fog. ~ Hiszen Aztyannak tíz gyapjasat ígért, jelenleg pedig csak három van. Terve bezzeg annál sokkal több, ezer és ezer gyümölcsözik az elmefán, szép ábrándok és megvalósítható álmok sorozatai. Reméli egyszer azért sikerül a legtöbbet leszakítania.
A fellegek csak gyülekeznek, de a tündér kedvét nem szegik. Finom szellő süvít, az a lágy nyári fuvallat, eső előtt hűvöst hozó. Szereti a cseppek finom kopogását, a talaj felengedett illatát, mindent körülötte, bár az is igaz, kevés olyan dolog van, ami nem kenyerezhetné le a virágbólszületettet. A Szántóföldekről jött, ha nem is a földművesek sorából, de értékeli ezeket az apróságokat.*
- Köszönöm, Eeyr áldja! *Emeli fel kezét integetésre, mikor búcsút int neki a kufár. A kereskedő hasonlóan barátságosan viszont üdvözli, ismerős itt. Halat szokott eladni, angolnát és kárászt a folyóból, szegény és a családjának sem lehet sok betevője. Rony szokott nekik néha ételt adni a fogadó maradékaiból, meg lehet, a gyapjúból is tesz majd félre nekik, ha lesz egy kis fölösleg. Jelenlegi társa egyedül Zsálya, mióta visszatért útjáról, Dudva inkább a szobában marad, esetleg bejárja a környéket. Ő nem bánja, bízik a menyétben, hűséges állat. Ha meg egyszer tényleg nem térne vissza, akkor legalább boldogabb lehet valahol, az ő döntése. Érdekes a világnézete, nem csupa rózsaszirom és virágpor, de nem is az a komor ködfelleg, mint a legtöbb nagyobbnál. A Kalmárban meg a Leveleknél mintha hasonló gondolkodásúak is lennének, őket kedveli is.
Miután lelkét tisztábbnak érzi és boldogabb is, csettint a nyelvével, hogy az állat letérdeljen. Addig ő, a lassan érő gyakorlat miatt kissé ügyesebben, felmászik a hátára. A nyereg még mindig kényelmes és csodálatos érzés ilyen magasból szemlélni a világot. Ha a furcsa hátas miatt kissé ki is tűnik a tömegből, de sodródik vele. Lassan a tér közepe felé ér.*
697. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 12:04:23
Üzenet elküldve: 2020-06-07 12:04:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*A férfi kicsit felkuncog a lány kijelentésén.*
~Van humora, azt meg kell hagyni.~ *Jegyzi meg a férfi, majd a felkínált kacsóra lehel egy csókot, hiszen egy úriembernél így szokás. Hamar megtudja a nő nevét, és a kutyájáét is, aki valószínűleg Tasa házikedvence. A dalra mondott bóknak is örül a bárd. Közben jobban szemügyre veszi a nő szabályos, szív alakú arcát, aranyszín haját és szemét, és cseresznyepiros ajkait. Az arcán lévő mintáktól még egzotikusabbnak hat a lány, a férfi szerint.*
-Örülök ha tetszett, és örülök a találkozásnak is. *Szól kedvesen a férfi.*
-Meg szabad simogatnom Rúnát, illetve kaphat szárított marhahúst? *Kérdezi a bárd, mivel csak úgy nem kezdene el közeledni egy állathoz, mert bár sok olyan jószág van, ami szelídnek látszik, de igazából vad. Közben megválaszol a lány kérdésére is. *
-Néha megfordulok itt. Bárd vagyok, általában fogadókban alszom. *Jegyzi meg Xaras.*
*A férfi kicsit felkuncog a lány kijelentésén.*
~Van humora, azt meg kell hagyni.~ *Jegyzi meg a férfi, majd a felkínált kacsóra lehel egy csókot, hiszen egy úriembernél így szokás. Hamar megtudja a nő nevét, és a kutyájáét is, aki valószínűleg Tasa házikedvence. A dalra mondott bóknak is örül a bárd. Közben jobban szemügyre veszi a nő szabályos, szív alakú arcát, aranyszín haját és szemét, és cseresznyepiros ajkait. Az arcán lévő mintáktól még egzotikusabbnak hat a lány, a férfi szerint.*
-Örülök ha tetszett, és örülök a találkozásnak is. *Szól kedvesen a férfi.*
-Meg szabad simogatnom Rúnát, illetve kaphat szárított marhahúst? *Kérdezi a bárd, mivel csak úgy nem kezdene el közeledni egy állathoz, mert bár sok olyan jószág van, ami szelídnek látszik, de igazából vad. Közben megválaszol a lány kérdésére is. *
-Néha megfordulok itt. Bárd vagyok, általában fogadókban alszom. *Jegyzi meg Xaras.*
696. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 08:42:32
Üzenet elküldve: 2020-06-07 08:42:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügyek//
//Galwinglor//
*Különösnek találja, hogy az óriás minden köszönés nélkül kérdez rá rögtön jövetele céljára. Talán a faragatlanságának tudható be. Vagy csak talán megfeledkezhetett a köszönésről. De hogy is lehet ilyet elfelejteni? De mindegy is, erre már nem fog választ kapni.
Alaposan hátra kell hajolnia, ha látni akarja az óriás arcát. Ez meglehetősen kényelmetlen testtartást eredményez. Rögtön a lényegre is tér, hogy minél kevesebb időt kelljen ebben a helyzetben töltenie.*
- Szeretnék egy kézműves boltot létrehozni. Agyagost, bőrművest, faragót és szövőt keresek. Ért-e esetleg ezek közül valamihez?
*Hát ez tényleg igen tömör lett. Sokkal rövidebbre sikerült a mondanivaló, mint azt szerette volna. Még az idegessége is elpárolog, helyébe izgatottság költözik.*
//Galwinglor//
*Különösnek találja, hogy az óriás minden köszönés nélkül kérdez rá rögtön jövetele céljára. Talán a faragatlanságának tudható be. Vagy csak talán megfeledkezhetett a köszönésről. De hogy is lehet ilyet elfelejteni? De mindegy is, erre már nem fog választ kapni.
Alaposan hátra kell hajolnia, ha látni akarja az óriás arcát. Ez meglehetősen kényelmetlen testtartást eredményez. Rögtön a lényegre is tér, hogy minél kevesebb időt kelljen ebben a helyzetben töltenie.*
- Szeretnék egy kézműves boltot létrehozni. Agyagost, bőrművest, faragót és szövőt keresek. Ért-e esetleg ezek közül valamihez?
*Hát ez tényleg igen tömör lett. Sokkal rövidebbre sikerült a mondanivaló, mint azt szerette volna. Még az idegessége is elpárolog, helyébe izgatottság költözik.*
695. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 08:32:07
Üzenet elküldve: 2020-06-07 08:32:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
*Érdeklődve tekint fel a mellé lépő férfira. És nevetve letörli az arcát, ahol Rúna megnyalta.*
-Én pedig talpig nyálas.
*Édes hangos felkuncog és reméli nem sérti meg a férfit. Gyorsan feláll és kezet nyújt neki.*
-Örvendek Xaras, Tasa vagyok, ő pedig Rúna.
*A nagy kutya felé int, aki érdeklődve tekint rájuk és egy halk vakkantással köszön ő is.*
-Nagyon tetszett az előbbi dal. Ne aggódj nem hozott zavarba.
*Az apró füllentés nem hagyja, hogy megzavarja.*
-Sokat játszol ezen a helyen? Esetleg erre laksz?
*Reméli, hogy kíváncsiskodása nem ijeszti el a férfit.*
*Érdeklődve tekint fel a mellé lépő férfira. És nevetve letörli az arcát, ahol Rúna megnyalta.*
-Én pedig talpig nyálas.
*Édes hangos felkuncog és reméli nem sérti meg a férfit. Gyorsan feláll és kezet nyújt neki.*
-Örvendek Xaras, Tasa vagyok, ő pedig Rúna.
*A nagy kutya felé int, aki érdeklődve tekint rájuk és egy halk vakkantással köszön ő is.*
-Nagyon tetszett az előbbi dal. Ne aggódj nem hozott zavarba.
*Az apró füllentés nem hagyja, hogy megzavarja.*
-Sokat játszol ezen a helyen? Esetleg erre laksz?
*Reméli, hogy kíváncsiskodása nem ijeszti el a férfit.*
694. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-07 06:13:37
Üzenet elküldve: 2020-06-07 06:13:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügyek//
//Czerenä//
*A piacon mászkál, nézelődik. Magassága lehetővé teszi, hogy könnyedén rálásson az árukra, de így még az emberek felett is könnyen ellát, így látva, hogy merre megy, míg másoktól inkább elveszi ezt a kilátást. Bár aki mögötte van, az könnyedén tud mozogni, hisz neki könnyebb tolakodnia, így utat csinálva az ember tömegben. Egy rövid időre megáll, hogy nézelődhessen, ezzel elvéve a könnyű továbbjutás esélyét másoktól. Már pár perce nézelődik, mikor egy nő szólítja meg.*
-Persze. Mit óhajt?
*Kérdezi tőle.*
//Czerenä//
*A piacon mászkál, nézelődik. Magassága lehetővé teszi, hogy könnyedén rálásson az árukra, de így még az emberek felett is könnyen ellát, így látva, hogy merre megy, míg másoktól inkább elveszi ezt a kilátást. Bár aki mögötte van, az könnyedén tud mozogni, hisz neki könnyebb tolakodnia, így utat csinálva az ember tömegben. Egy rövid időre megáll, hogy nézelődhessen, ezzel elvéve a könnyű továbbjutás esélyét másoktól. Már pár perce nézelődik, mikor egy nő szólítja meg.*
-Persze. Mit óhajt?
*Kérdezi tőle.*
693. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-06 22:42:43
Üzenet elküldve: 2020-06-06 22:42:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*A Xaras elpengeti az utolsó dallamokat, majd elteszi a hangszert. Úgy dönt, hogy közelebb lép az aranyhajú nőhöz. Bizonyos esetben bátrabban megközelítené a lányt, de a nő oldalán lévő kutyával kapcsolatban bizonytalan, mindenesetre odamegy a lányhoz, és kedvesen rámosolyog.*
-Üdvözletem, az előző dalt önnek írtam. Remélem nem hoztam vele zavarba. *Szól kedvesen.*
-A nevem Xaras Nodraelor, és az öné? *Kérdezi kedvesen a férfi.*
*A Xaras elpengeti az utolsó dallamokat, majd elteszi a hangszert. Úgy dönt, hogy közelebb lép az aranyhajú nőhöz. Bizonyos esetben bátrabban megközelítené a lányt, de a nő oldalán lévő kutyával kapcsolatban bizonytalan, mindenesetre odamegy a lányhoz, és kedvesen rámosolyog.*
-Üdvözletem, az előző dalt önnek írtam. Remélem nem hoztam vele zavarba. *Szól kedvesen.*
-A nevem Xaras Nodraelor, és az öné? *Kérdezi kedvesen a férfi.*
692. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-06 22:22:50
Üzenet elküldve: 2020-06-06 22:22:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
*Figyelve a férfit észreveszi, hogy annak feltűnt álldogálása. Pont amikor már szomorú lenne, hogy ennyi, nem jön több költemény, újabb vers következik. Az első sorokon jót mosolyog és megvakargatja Rúna fejét. Az ebnek tetszik a vakargatás, akárcsak gazdájának a kedves szavak. Egy kicsit talán még el is pirul az arany hajú és a verset, majd a meghajlást tapssal jutalmazza. Lopva körbe pillant, hogy felfigyelt-e a közjátékra valaki. Még nem volt rá példa, hogy ilyen forgalmas helyen előadást adtak volna neki, nem is tagadja egy kicsit jött tesz ez a dolog hiúságának is. Tetszenek neki a történések, de próbálja ezt nem kimutatni. Gondolkodik eleinte, hogy közelebb lép, bemutatkozik, de végül elveti az ötletet és Rúna mellé térdel a földre.*
~Hogyha szeretnéd tudni a nevemet, kénytelen leszel közelebb jönni.~
*Nekilát az eb fülét átvakargatni, aki jóleső morgással és egy arcon nyalással fejezi ki tetszését.*
*Figyelve a férfit észreveszi, hogy annak feltűnt álldogálása. Pont amikor már szomorú lenne, hogy ennyi, nem jön több költemény, újabb vers következik. Az első sorokon jót mosolyog és megvakargatja Rúna fejét. Az ebnek tetszik a vakargatás, akárcsak gazdájának a kedves szavak. Egy kicsit talán még el is pirul az arany hajú és a verset, majd a meghajlást tapssal jutalmazza. Lopva körbe pillant, hogy felfigyelt-e a közjátékra valaki. Még nem volt rá példa, hogy ilyen forgalmas helyen előadást adtak volna neki, nem is tagadja egy kicsit jött tesz ez a dolog hiúságának is. Tetszenek neki a történések, de próbálja ezt nem kimutatni. Gondolkodik eleinte, hogy közelebb lép, bemutatkozik, de végül elveti az ötletet és Rúna mellé térdel a földre.*
~Hogyha szeretnéd tudni a nevemet, kénytelen leszel közelebb jönni.~
*Nekilát az eb fülét átvakargatni, aki jóleső morgással és egy arcon nyalással fejezi ki tetszését.*
691. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-06 21:45:09
Üzenet elküldve: 2020-06-06 21:45:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*A lant hangja zengve elhallgat. Mint minden dal, egyszer ez is véget ér, de csak azért, hogy egy újabb kezdődjön el. Xaras körbetekint, hogy sikerült-e valakinek felkeltenie a figyelmét, de úgy tűnik, hogy nem. Már-már szomorúan eltenné a hangszerét, amikor oldalról meglát, egy aranyló tekintetű hajadont, aki őt figyeli. Az acélszemű bárd elmosolyodik, és finoman a húrok pengetésébe kezd. A dallam hasonló egy lágy tavaszi szellőhöz, ami finoman megérinti az ember arcát, és hozza a cseresznyevirágok illatát a messziségben.*
- Dalaim szürkeségbe mentek.
Húrjaim csak tompán zengtek.
De jött az aranyhajú lány,
a sarkában az medvebocs tán?
Múzsám lett ő hirtelen
Itt a nyüzsgő Piacteren
S kedves szeme, mint ezernyi nap
fénylik, s úgy elvakít csak.
Aranyhajú mi hát neved?
Az enyém Xaras, örvendek neked.
S e szép jószág ugye, nem harap
s nem üzen ellenem hadat? *Szól a dal Tasatayana részére, s miután befejezte az éneklést meghajol a lány előtt.*
*A lant hangja zengve elhallgat. Mint minden dal, egyszer ez is véget ér, de csak azért, hogy egy újabb kezdődjön el. Xaras körbetekint, hogy sikerült-e valakinek felkeltenie a figyelmét, de úgy tűnik, hogy nem. Már-már szomorúan eltenné a hangszerét, amikor oldalról meglát, egy aranyló tekintetű hajadont, aki őt figyeli. Az acélszemű bárd elmosolyodik, és finoman a húrok pengetésébe kezd. A dallam hasonló egy lágy tavaszi szellőhöz, ami finoman megérinti az ember arcát, és hozza a cseresznyevirágok illatát a messziségben.*
- Dalaim szürkeségbe mentek.
Húrjaim csak tompán zengtek.
De jött az aranyhajú lány,
a sarkában az medvebocs tán?
Múzsám lett ő hirtelen
Itt a nyüzsgő Piacteren
S kedves szeme, mint ezernyi nap
fénylik, s úgy elvakít csak.
Aranyhajú mi hát neved?
Az enyém Xaras, örvendek neked.
S e szép jószág ugye, nem harap
s nem üzen ellenem hadat? *Szól a dal Tasatayana részére, s miután befejezte az éneklést meghajol a lány előtt.*
690. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-06 20:43:49
Üzenet elküldve: 2020-06-06 20:43:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Bármi megtörténhet//
*Fáradtan ér be Arthenior egyik legnyüzsgőbb színére, ami a piactér. Mindenhonnan ordibálás hallatszik, amit Rúna egy nem tetszését kifejező morgással jelez.*
-Nyugalom pajtás, a legtöbb előled a világ végéig szaladna.
*A csaknem egy és fél méteres eb, aki egy csinos medvének is elmenne, a lány sarkában baktat. Néha megbámul egy-egy mutatványost és megszaglászik pár dolgot. Tasa fél szemét az állaton tartja, azonban amikor fülét megüti egy dallamos hang, akkor felkapja a fejét. Próbál közelebb jutni az illetőhöz és kihallani a szavakat, amiket az idegen dalol. Amikor a hanghoz tartozó, illető is megmutatkozik lassítani kezd és oldalról szemléli a muzsikust. Rúna halk puffanással dobja le magát a lány lába mellé. Mindketten a férfit figyelik, aki talán észre sem veszi őket a nagy forgatagban.*
*Fáradtan ér be Arthenior egyik legnyüzsgőbb színére, ami a piactér. Mindenhonnan ordibálás hallatszik, amit Rúna egy nem tetszését kifejező morgással jelez.*
-Nyugalom pajtás, a legtöbb előled a világ végéig szaladna.
*A csaknem egy és fél méteres eb, aki egy csinos medvének is elmenne, a lány sarkában baktat. Néha megbámul egy-egy mutatványost és megszaglászik pár dolgot. Tasa fél szemét az állaton tartja, azonban amikor fülét megüti egy dallamos hang, akkor felkapja a fejét. Próbál közelebb jutni az illetőhöz és kihallani a szavakat, amiket az idegen dalol. Amikor a hanghoz tartozó, illető is megmutatkozik lassítani kezd és oldalról szemléli a muzsikust. Rúna halk puffanással dobja le magát a lány lába mellé. Mindketten a férfit figyelik, aki talán észre sem veszi őket a nagy forgatagban.*
689. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-06 17:48:24
Üzenet elküldve: 2020-06-06 17:48:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Bármi megtörténhet//
*A férfi végre eléri a várt helyet. A piactér szinte zsong a kofák kiabálástól. Orrában érzi a lacikonyhák ínycsiklandozó illatát, és látja azt a nagy nyüzsgést, amit a város lakói produkálnak. Egy halas kofa éppen pisztrángot és friss angolnát hirdet, míg egy termetes asszonyság gyékénykosárból friss tojást árul. A varga pedig cserzett bőrből készült zekét mutat egy jól öltözött idősebb polgárnak. Xaras a Piac kapujához áll, és előveszi díszes hangszerét. A feketére lakkozott lantot, amit növényi motívumok díszítenek, és a fogólapján pár rúna fehérlik. Megköszörüli a torkát, és dalra fakad.*
-Pendülj lantom, zengj szépen!
Szívekhez szólj, ma délben.
Bátor ifjak, s szép leányok,
járjatok szerelmi táncot!
Örüljetek, s vigadjatok!
Mert, ma arra van alkalmatok.
Xaras a bárd eldalolja
Mi a szerelem apropója. *Szól a rögtönzött ének. Reméli, hogy ezzel felkelti valakinek az érdeklődését.*
*A férfi végre eléri a várt helyet. A piactér szinte zsong a kofák kiabálástól. Orrában érzi a lacikonyhák ínycsiklandozó illatát, és látja azt a nagy nyüzsgést, amit a város lakói produkálnak. Egy halas kofa éppen pisztrángot és friss angolnát hirdet, míg egy termetes asszonyság gyékénykosárból friss tojást árul. A varga pedig cserzett bőrből készült zekét mutat egy jól öltözött idősebb polgárnak. Xaras a Piac kapujához áll, és előveszi díszes hangszerét. A feketére lakkozott lantot, amit növényi motívumok díszítenek, és a fogólapján pár rúna fehérlik. Megköszörüli a torkát, és dalra fakad.*
-Pendülj lantom, zengj szépen!
Szívekhez szólj, ma délben.
Bátor ifjak, s szép leányok,
járjatok szerelmi táncot!
Örüljetek, s vigadjatok!
Mert, ma arra van alkalmatok.
Xaras a bárd eldalolja
Mi a szerelem apropója. *Szól a rögtönzött ének. Reméli, hogy ezzel felkelti valakinek az érdeklődését.*
688. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-05 20:39:50
Üzenet elküldve: 2020-06-05 20:39:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Visszafelé a Kovácsműhelyből//
*Gyorsan köszön el és már zárja is maga mögött az ajtót. Odakint nagyot sóhajt és igyekszik nem arra gondolni, hogy máris elintézte a renoméját, már ha volt neki egyáltalán olyan. Lehet, hogy jobb lett volna, ha eleve hagyja a fenébe azt az erszényt. Több is veszett már a Nagy Háborúk idején, ahogy a mondás tartja. Így utólag már nem is számít igazán. Ez persze sosem gátolta meg az elmét, hogy ne játssza le újra és újra a "mi lett volna, ha" múltba halt változatait.
A Kalmár felé veszi az irányt. Visszafelé, ha lehet, még jobban megszaporázza a lépteit az egyre csípősebbé hűlő levegő. Ilyenkor Wegtorenben már az éjszakák is egész fülledtek, itt viszont csalóka az időjárás. A nap bár melegen süt, érezni az erejét a fedetlen bőrön, de amint elbújik vagy árnyékba ér az ember, máris megkörnyékezi a hideg. Kinek mi a hideg ugyebár. Az artenioriak biztos egész más mércével mérik a dolgot, mint Yeza.
Siet, amennyire tud. Reméli, hogy még ott éri a fekete bőrű idegent. Tart tőle egy kicsit, de az esze azt súgja, hogy csak a rejtőzködéssel töltött évek paranoiája kelti benne ezt az érzést. De van valami, ami sokkal erősebben könyököl magának utat a Rőt mellkasában: a honvágy. Az a férfi minden porcikájában a nyugatot idézi. Még az illata is. A közelében mintha érezné a wegtoreni napot az arcán. Idegen szavainak ismerős dallama az otthonát idézi.
Az árusok egy része kezdi ár összepakolni a portékáját, mások csak lámpásokat gyújtanak. A tűz hónapjai jóval nyüzsgőbbek, mint a többi. Megsokasodnak az andalgó párocskák és a bandákba verődő gyerkőcöket is később parancsolják csak be a szüleik.
Kifőzdék szaftos sültjeinek, fűszeres kolbászainak illatától dús a levegő. Ebbe vegyül az olcsó lőre és a mézes-fahéjas bundában kisütött gyümölcsök aromája. Most érzi igazán, hogy tényleg ideje lenne már, hogy egyen valami rendes ételt. Az a vadkanpecsenye elég ínycsiklandozóan kínálta magát a Kalmár étlapján. Az idejét se tudja, mikor evett olyasmit, amit az otthoni fűszerezéssel készítettek. Reméli, hogy a Báró konyhája ebben igazi hazait kínál. A wegtoreni paprika nem olcsó a hegynek ezen az oldalán, de nem is véletlenül. A keleti parázsbors is pikáns fűszer, de a wegtoreni paprika tüze semmihez se fogható. A rossz nyelvek szerint a wegtoeni asszonyok mellén egy vörössárkány porontyot is fel lehetne nevelni, mert észre se venné, hogy nem eleven lángot nyel.
Yeza továbbra is kerüli a sokaságot, amennyire csak lehet. Amennyire lehet, inkább a standok és bodegák háta mögött vág át a házak irányába.
Az árnyak egyre csak nyúlnak és mélyül a sötétjük. Az ég aljának bíborban pompázó színét lassacskán szürkébe maszatolja az est.
Eszébe ötlik a fogadóban hagyott kettős. Vajon a törpe serfőző mester beletukmálta már az első ibrik italt szegény szerecsenbe? Egy kicsit bűntudata is van, hogy így magára hagyta a sivatag fiát, akinek valószínűleg még nincs nagy tapasztalata a törpék nyakasságát illetőleg. Bár ki tudja? Wegtorenben elég sokan élnek közülük, ha a férfi valamelyest ismerős a városban... ~Hiszen még a nyelvet se beszéli~ inti le magát a gondolatmenetben és inkább megszaporázza a lépteit.*
*Gyorsan köszön el és már zárja is maga mögött az ajtót. Odakint nagyot sóhajt és igyekszik nem arra gondolni, hogy máris elintézte a renoméját, már ha volt neki egyáltalán olyan. Lehet, hogy jobb lett volna, ha eleve hagyja a fenébe azt az erszényt. Több is veszett már a Nagy Háborúk idején, ahogy a mondás tartja. Így utólag már nem is számít igazán. Ez persze sosem gátolta meg az elmét, hogy ne játssza le újra és újra a "mi lett volna, ha" múltba halt változatait.
A Kalmár felé veszi az irányt. Visszafelé, ha lehet, még jobban megszaporázza a lépteit az egyre csípősebbé hűlő levegő. Ilyenkor Wegtorenben már az éjszakák is egész fülledtek, itt viszont csalóka az időjárás. A nap bár melegen süt, érezni az erejét a fedetlen bőrön, de amint elbújik vagy árnyékba ér az ember, máris megkörnyékezi a hideg. Kinek mi a hideg ugyebár. Az artenioriak biztos egész más mércével mérik a dolgot, mint Yeza.
Siet, amennyire tud. Reméli, hogy még ott éri a fekete bőrű idegent. Tart tőle egy kicsit, de az esze azt súgja, hogy csak a rejtőzködéssel töltött évek paranoiája kelti benne ezt az érzést. De van valami, ami sokkal erősebben könyököl magának utat a Rőt mellkasában: a honvágy. Az a férfi minden porcikájában a nyugatot idézi. Még az illata is. A közelében mintha érezné a wegtoreni napot az arcán. Idegen szavainak ismerős dallama az otthonát idézi.
Az árusok egy része kezdi ár összepakolni a portékáját, mások csak lámpásokat gyújtanak. A tűz hónapjai jóval nyüzsgőbbek, mint a többi. Megsokasodnak az andalgó párocskák és a bandákba verődő gyerkőcöket is később parancsolják csak be a szüleik.
Kifőzdék szaftos sültjeinek, fűszeres kolbászainak illatától dús a levegő. Ebbe vegyül az olcsó lőre és a mézes-fahéjas bundában kisütött gyümölcsök aromája. Most érzi igazán, hogy tényleg ideje lenne már, hogy egyen valami rendes ételt. Az a vadkanpecsenye elég ínycsiklandozóan kínálta magát a Kalmár étlapján. Az idejét se tudja, mikor evett olyasmit, amit az otthoni fűszerezéssel készítettek. Reméli, hogy a Báró konyhája ebben igazi hazait kínál. A wegtoreni paprika nem olcsó a hegynek ezen az oldalán, de nem is véletlenül. A keleti parázsbors is pikáns fűszer, de a wegtoreni paprika tüze semmihez se fogható. A rossz nyelvek szerint a wegtoeni asszonyok mellén egy vörössárkány porontyot is fel lehetne nevelni, mert észre se venné, hogy nem eleven lángot nyel.
Yeza továbbra is kerüli a sokaságot, amennyire csak lehet. Amennyire lehet, inkább a standok és bodegák háta mögött vág át a házak irányába.
Az árnyak egyre csak nyúlnak és mélyül a sötétjük. Az ég aljának bíborban pompázó színét lassacskán szürkébe maszatolja az est.
Eszébe ötlik a fogadóban hagyott kettős. Vajon a törpe serfőző mester beletukmálta már az első ibrik italt szegény szerecsenbe? Egy kicsit bűntudata is van, hogy így magára hagyta a sivatag fiát, akinek valószínűleg még nincs nagy tapasztalata a törpék nyakasságát illetőleg. Bár ki tudja? Wegtorenben elég sokan élnek közülük, ha a férfi valamelyest ismerős a városban... ~Hiszen még a nyelvet se beszéli~ inti le magát a gondolatmenetben és inkább megszaporázza a lépteit.*
687. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-05 13:10:56
Üzenet elküldve: 2020-06-05 13:10:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 886
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A Kovácsműhely felé//
*Viszonylag hamar eléri a piacot, de inkább nem gázol be az árusok standjai közé. A piactér széle felé kerül, hogy lépteit kellően megszaporázhassa. Közben az jár a fejében, hogy hogyan adja majd elő ezt a bagatell baromságot az erszénnyel, hogy ne tűnjön komplett idiótának. Út közben lepörget vagy húszféle variációt elméletben, hol Aztyan, hol a kovácsmester, hol pedig a saját maga szerepéből válaszolgatva. Ha túl sok ideje van az ilyesmire, Yeza kivételesen színes, és egy pont után zavarba ejtően kitekert megoldásokba képes bonyolódni. Sajnos volt már rá példa, hogy a valóságban kivitelezett megoldása is efelé tendálódott. Ebből okulva most ezt szívesebben kerülné el. Valahol ott húzza meg a határt, hogy az erszény tulajdonjogát eldöntendő verekedésbe keveredik a kováccsal, miközben Aztyant bezárja a műhelybe, hogy később a saját verziójában magyarázhassa ki a dolgokat. A vadabb verzióknak pedig igyekszik inkább a csíráját is kiirtani az emlékezetéből, mielőtt tovább burjánzanának a komikus, a pikáns és az ijesztő morbid kotyvalékaként.
Mire elér a műhelyig, eljut arra a pontra, hogy talán a legjobb lesz mégis bevallani a kellemetlen igazságot, miszerint letette az erszényt a combja mellé, mikor Aztyan italt töltött neki, aztán az események sodrában egyszerűen ott maradt. Yeza annyira igyekezett koncentrálni, hogy leolvasson bármit is a sebhelyes arcról és hogy közben ő is megnyerő képet mutasson, hogy ez a kis baki egyszerűen becsúszott. A tökéletesség dicsfénye amúgy sem olyasmi, amit Yezára szabtak. Ő már csak ilyen, és talán kár is ezt túlságosan szépítgetni.*
*Viszonylag hamar eléri a piacot, de inkább nem gázol be az árusok standjai közé. A piactér széle felé kerül, hogy lépteit kellően megszaporázhassa. Közben az jár a fejében, hogy hogyan adja majd elő ezt a bagatell baromságot az erszénnyel, hogy ne tűnjön komplett idiótának. Út közben lepörget vagy húszféle variációt elméletben, hol Aztyan, hol a kovácsmester, hol pedig a saját maga szerepéből válaszolgatva. Ha túl sok ideje van az ilyesmire, Yeza kivételesen színes, és egy pont után zavarba ejtően kitekert megoldásokba képes bonyolódni. Sajnos volt már rá példa, hogy a valóságban kivitelezett megoldása is efelé tendálódott. Ebből okulva most ezt szívesebben kerülné el. Valahol ott húzza meg a határt, hogy az erszény tulajdonjogát eldöntendő verekedésbe keveredik a kováccsal, miközben Aztyant bezárja a műhelybe, hogy később a saját verziójában magyarázhassa ki a dolgokat. A vadabb verzióknak pedig igyekszik inkább a csíráját is kiirtani az emlékezetéből, mielőtt tovább burjánzanának a komikus, a pikáns és az ijesztő morbid kotyvalékaként.
Mire elér a műhelyig, eljut arra a pontra, hogy talán a legjobb lesz mégis bevallani a kellemetlen igazságot, miszerint letette az erszényt a combja mellé, mikor Aztyan italt töltött neki, aztán az események sodrában egyszerűen ott maradt. Yeza annyira igyekezett koncentrálni, hogy leolvasson bármit is a sebhelyes arcról és hogy közben ő is megnyerő képet mutasson, hogy ez a kis baki egyszerűen becsúszott. A tökéletesség dicsfénye amúgy sem olyasmi, amit Yezára szabtak. Ő már csak ilyen, és talán kár is ezt túlságosan szépítgetni.*
686. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:25:38
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:25:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
* Tisztán látható Lyllinoron, hogy valamilyen veszteség érhette a szülei oldaláról. A szavak és a mozdulatok sok mindent elárulnak. Kelaz inkább nem merülne bele ebbe a témába. A szomorúság ragadós tud lenni, meg a kis gnóm lány arca akkor tündéri, ha mosolygós. Nem felel semmit, hanem inkább tereli a témát az építkezéses témára. Szépen meghallgatja a gnómot és aztán előáll a saját szükségleteivel. Úgy tűnik, hogy ezen a téren lebecsülte a fürtöst, mivel egészen komolyan tárgyalnak egymással.*
- Természetesen! Addig nem is éri meg igazán tárgyalni, amíg az épületet nem vettük szemügyre.* Válaszolja neki és, ha nincs akadálya, akkor akár el is indulhatnak. Mindez attól függ, hogy a kis hölgy szeretne-e még vásárolni valamit. Ha akad vásárolt holmija Lyllinornak, akkor felajánlja, hogy akár viszi is helyette, ha nincs, akkor mellette fog haladni és közben felteszi a kérdésit.*
- Szóba került, hogy nem egyedül dolgoznék. Hány munkásra lehet számítani?* Kíváncsiskodik, mert az ilyesmit alapján dől el, hogy körülbelül mennyi ideig fog tartani az építkezés. A szállás és az étkezés gondolata nagyon is tetszik neki. Így aztán jócskán tudna spórolni. Így már kevesebb aranyért is szívesebben elvállalná a munkát. A lány arcán lévő pírt meg érzelmeket nem nagyon látja, már majd menet közben, mivel a szint különbség azért jelentős. A férfi arca viszont meglehetősen vidám a munka ígérete miatt.*
//Első beszerzés//
* Tisztán látható Lyllinoron, hogy valamilyen veszteség érhette a szülei oldaláról. A szavak és a mozdulatok sok mindent elárulnak. Kelaz inkább nem merülne bele ebbe a témába. A szomorúság ragadós tud lenni, meg a kis gnóm lány arca akkor tündéri, ha mosolygós. Nem felel semmit, hanem inkább tereli a témát az építkezéses témára. Szépen meghallgatja a gnómot és aztán előáll a saját szükségleteivel. Úgy tűnik, hogy ezen a téren lebecsülte a fürtöst, mivel egészen komolyan tárgyalnak egymással.*
- Természetesen! Addig nem is éri meg igazán tárgyalni, amíg az épületet nem vettük szemügyre.* Válaszolja neki és, ha nincs akadálya, akkor akár el is indulhatnak. Mindez attól függ, hogy a kis hölgy szeretne-e még vásárolni valamit. Ha akad vásárolt holmija Lyllinornak, akkor felajánlja, hogy akár viszi is helyette, ha nincs, akkor mellette fog haladni és közben felteszi a kérdésit.*
- Szóba került, hogy nem egyedül dolgoznék. Hány munkásra lehet számítani?* Kíváncsiskodik, mert az ilyesmit alapján dől el, hogy körülbelül mennyi ideig fog tartani az építkezés. A szállás és az étkezés gondolata nagyon is tetszik neki. Így aztán jócskán tudna spórolni. Így már kevesebb aranyért is szívesebben elvállalná a munkát. A lány arcán lévő pírt meg érzelmeket nem nagyon látja, már majd menet közben, mivel a szint különbség azért jelentős. A férfi arca viszont meglehetősen vidám a munka ígérete miatt.*
685. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:03:26
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:03:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügyek//
//Galwinglor//
*Czer a tisztás friss levegőjétől felüdülve érkezik a piactérre. Most úgy fest, kevésbé nagy a tömeg és a tolongás a jól megszokotthoz képest. Bár mi tagadás, így is van olyan rész, ahol úgy nyomorognak a nézelődők, mintha valami láthatatlan kamrába zárták volna őket, ahonnan talán nem is engedik ki többé, de azt leszámítva egészen jól lehet itt közlekedni. Czer fekete szemei ide-oda járnak. Arc alapján keres valakit vagy valakiket, akik első ránézésre elég szimpatikusnak tűnnek. Közben kicsit a ruhák irányába is kacsintgat. Lassacskán időszerűnek tartja, hogy beszerezzen valami normálisabb öltözéket. Ilyen tipikus vándor kinézettel azért mégsem az igazi "üzletet kötni".
Amint így keresgél, megpillant egy bőrvértes szakállas óriást egy kicsit távolabb. Nem valami nehéz észrevenni, hisz méretével elég nagy feltűnést kelt. El is határozza, hogy ő lesz az első alany, akit a boltról kérdez majd, ámde kissé elbizonytalanodik a hatalmas magasságot látva. Azért csak megindul felé, s olyan két méterről megszólal:*
- Jó napot kívánok! Zavarhatom egy kicsit?
*Innen közelről még jobban elbizonytalanítja a lányt az óriás látványa. Nagy igyekezetébe is kerül, hogy uralkodjon magán és ne remegjen a hangja. Udvariasan beszél egyébként, no nem mellékesen.*
//Galwinglor//
*Czer a tisztás friss levegőjétől felüdülve érkezik a piactérre. Most úgy fest, kevésbé nagy a tömeg és a tolongás a jól megszokotthoz képest. Bár mi tagadás, így is van olyan rész, ahol úgy nyomorognak a nézelődők, mintha valami láthatatlan kamrába zárták volna őket, ahonnan talán nem is engedik ki többé, de azt leszámítva egészen jól lehet itt közlekedni. Czer fekete szemei ide-oda járnak. Arc alapján keres valakit vagy valakiket, akik első ránézésre elég szimpatikusnak tűnnek. Közben kicsit a ruhák irányába is kacsintgat. Lassacskán időszerűnek tartja, hogy beszerezzen valami normálisabb öltözéket. Ilyen tipikus vándor kinézettel azért mégsem az igazi "üzletet kötni".
Amint így keresgél, megpillant egy bőrvértes szakállas óriást egy kicsit távolabb. Nem valami nehéz észrevenni, hisz méretével elég nagy feltűnést kelt. El is határozza, hogy ő lesz az első alany, akit a boltról kérdez majd, ámde kissé elbizonytalanodik a hatalmas magasságot látva. Azért csak megindul felé, s olyan két méterről megszólal:*
- Jó napot kívánok! Zavarhatom egy kicsit?
*Innen közelről még jobban elbizonytalanítja a lányt az óriás látványa. Nagy igyekezetébe is kerül, hogy uralkodjon magán és ne remegjen a hangja. Udvariasan beszél egyébként, no nem mellékesen.*
684. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-04 20:45:54
Üzenet elküldve: 2020-06-04 20:45:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
*Szégyenlősen elmosolyodik a dicséreten, mely megsimogatja a lelkét, s némi melankóliával süti le a szemeit.*
- A szüleim szavai.
*Feleli halkan. Egészen kimelegszik aztán, úgy izgul, amiért egyfajta üzleti tárgyalásba kezd. Az árusokkal beszélni egészen más érzés, hiszen bőven akad más vásárló, de egy munkást szerződtetni már nagy felelősség. Az anyagiak említésekor csak fokozódik a dolog, hiszen nincs bevétele, csak amit örökségként hozott magával, azzal pedig nagyon okosan kell gazdálkodni, hogy mindenre fussa, és még a beindításra is maradjon. Elszégyelli magát, amiért még nem gondolt rá, hogy szolidáris szolgáltatásukat hosszútávon fenntartani milyen anyagi vonzattal jár majd, hiszen ha mindenki fizethet akár munkával is, valami más forrással kell kiegészíteniük. Arcára mindebből a gyors gondolatfolyamból csak némi aggodalmas megfontolás szűrődik ki, s végül még kihúzza magát eltökélten, mielőtt felnéz a magas férfira nyílt tekintettel.*
- Természetesen. Ez így helyes. De mielőtt megállapodunk, megnézné a házat? Nem kell egyedül csinálnia mindent, és akár ott lakhat, és az étkezést is álljuk.
*Arca kipirul, nem biztos benne, hogy ezt szabad így egyedül eldöntenie, de nem szeretné elszalasztani a lehetőséget.*
//Első beszerzés//
*Szégyenlősen elmosolyodik a dicséreten, mely megsimogatja a lelkét, s némi melankóliával süti le a szemeit.*
- A szüleim szavai.
*Feleli halkan. Egészen kimelegszik aztán, úgy izgul, amiért egyfajta üzleti tárgyalásba kezd. Az árusokkal beszélni egészen más érzés, hiszen bőven akad más vásárló, de egy munkást szerződtetni már nagy felelősség. Az anyagiak említésekor csak fokozódik a dolog, hiszen nincs bevétele, csak amit örökségként hozott magával, azzal pedig nagyon okosan kell gazdálkodni, hogy mindenre fussa, és még a beindításra is maradjon. Elszégyelli magát, amiért még nem gondolt rá, hogy szolidáris szolgáltatásukat hosszútávon fenntartani milyen anyagi vonzattal jár majd, hiszen ha mindenki fizethet akár munkával is, valami más forrással kell kiegészíteniük. Arcára mindebből a gyors gondolatfolyamból csak némi aggodalmas megfontolás szűrődik ki, s végül még kihúzza magát eltökélten, mielőtt felnéz a magas férfira nyílt tekintettel.*
- Természetesen. Ez így helyes. De mielőtt megállapodunk, megnézné a házat? Nem kell egyedül csinálnia mindent, és akár ott lakhat, és az étkezést is álljuk.
*Arca kipirul, nem biztos benne, hogy ezt szabad így egyedül eldöntenie, de nem szeretné elszalasztani a lehetőséget.*
683. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-02 17:00:41
Üzenet elküldve: 2020-06-02 17:00:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 453
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 453
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
*Most, hogy tudja, hogy viszonylag biztonságban van, legalábbis nincs különösebb életveszélyben, ami miatt aggódott azért valamelyest, újabb útra kél, s ideje visszatérni a vérrel és verejtékkel épített kunyhójába, hogy jól belakhassa azt. De előbb még a piacra megy, van pár dolog, ami még hiányzik az otthonából, hogy még kényelmesebb legyen. A legfontosabb egy házőrző, ami vigyáz rá, amíg ő nincs ott. Így egy termetes, bundás jószág után kutat, s csak remélni tudja, hogy ez nem fog alakváltóvá változni az első adandó alkalommal. Még van egy pár dolog, amit összeszed, s otthagy összesen 159 aranyat a (Mesélő (Elvtárs) piacosoknál. 
*
*
682. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-01 18:25:06
Üzenet elküldve: 2020-06-01 18:25:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
* Ha lett volna bármiféle harag is benne, akkor a mosolygó kis teremtés láttán biztosan elpárolgott volna mind. A lány beszédén egy kicsit látszik, hogy zavarban, de azért csak válaszol szerényen.*
- Ahhoz képest, hogy milyen kicsit, egészen bölcs szavakat mondasz.* Dicséri meg, mielőtt áttérnének a következő témára. Úgy tűnik, hogy a gnóm leánynak éppenséggel lenne olyan munkája, ami pont passzolna a férfihoz. Az elhagyott épület rendbetétele nem hangzik rosszul. Előző munkája is ilyen volt, bár ott csak az izmai miatt kellet. Ettől függetlenül viszont az évek alatt ragadt rá némi tudás a koszon kívül. Nem gondolná, hogy nem tudna megbirkózni egy ilyen feladattal, csak egy valami aggasztja. Az pedig a fizetség kérdése, mivel nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ingyen dolgozzon. Márpedig a tollseprűt szorongató Lyllinorból nem nézi ki, hogy képes lenne kifizetni a munkáját.*
- Szóval épület felújítás. Nos én értek hozzá egy kicsit és akár szívesen segítenék is benne. Viszont sajnos ez pénzbe kerülne. Nem szívesen mondok ilyet, de valamiből nekem is meg kell élnem.* Most fog eldőlni, hogy lesz-e új munkája vagy sem. Tény ami tény, hogy nem szívesen fosztaná meg a kis fürtös az aranyaitól, de valamiből neki is élnie kell. Nagyon kíváncsi rá, hogy milyen választ fog kapni. Ha nincs pénze, akkor bizony kénytelen lesz fájó szívvel és mardosó bűntudattal távozni, hogy folytassa a munka keresést.*
//Első beszerzés//
* Ha lett volna bármiféle harag is benne, akkor a mosolygó kis teremtés láttán biztosan elpárolgott volna mind. A lány beszédén egy kicsit látszik, hogy zavarban, de azért csak válaszol szerényen.*
- Ahhoz képest, hogy milyen kicsit, egészen bölcs szavakat mondasz.* Dicséri meg, mielőtt áttérnének a következő témára. Úgy tűnik, hogy a gnóm leánynak éppenséggel lenne olyan munkája, ami pont passzolna a férfihoz. Az elhagyott épület rendbetétele nem hangzik rosszul. Előző munkája is ilyen volt, bár ott csak az izmai miatt kellet. Ettől függetlenül viszont az évek alatt ragadt rá némi tudás a koszon kívül. Nem gondolná, hogy nem tudna megbirkózni egy ilyen feladattal, csak egy valami aggasztja. Az pedig a fizetség kérdése, mivel nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ingyen dolgozzon. Márpedig a tollseprűt szorongató Lyllinorból nem nézi ki, hogy képes lenne kifizetni a munkáját.*
- Szóval épület felújítás. Nos én értek hozzá egy kicsit és akár szívesen segítenék is benne. Viszont sajnos ez pénzbe kerülne. Nem szívesen mondok ilyet, de valamiből nekem is meg kell élnem.* Most fog eldőlni, hogy lesz-e új munkája vagy sem. Tény ami tény, hogy nem szívesen fosztaná meg a kis fürtös az aranyaitól, de valamiből neki is élnie kell. Nagyon kíváncsi rá, hogy milyen választ fog kapni. Ha nincs pénze, akkor bizony kénytelen lesz fájó szívvel és mardosó bűntudattal távozni, hogy folytassa a munka keresést.*
681. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:20:03
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:20:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
*Már Kelaz első szavai, mármint az "itt vagy" utániak megnyugtatják afelől, hogy nem bosszús véleménye miatt és nem érzi magát olyan nagyon rosszul a történtek után, így Lyllinor arcán békés mosoly terül el. Természetesen illedelmesen végighallgatja a férfi válaszát apró, megerősítő bólintásokkal. Véleménye különcségén megint zavarba jön egy kicsit.*
- Ó, én csak... csak beleképzelem magam mások helyébe. Mindkét oldalon.
*Bár a felnőttkort már elérte, még viszonylag tapasztalatlan az élet dolgaiban, inkább elméleti tudást szerzett, mint gyakorlatit, s egyelőre az irányában gyakran tapasztalható félreértést is csak a gyerekeknél szokásos tiltások és féltések megjelenésekor ismeri fel. Mikor tehát Kelaz visszakérdez, örömmel válaszol.*
- Mi éppen nagy hasznát vennénk néhány segítő kéznek. Egy elhanyagolt épületet szeretnénk rendbe tenni. A takarításon túl vannak javítanivalók is...
*Kezdve a bejárati ajtó pótlásával és az összeégett parketta helyrehozásával, na meg talán az ágyakat is nekik kell majd összeácsolni. De részletekbe még nem bocsátkozik.*
- Esetleg... ha nem olyan nagyon megterhelő, és éppen nincs más dolga... eljönne hozzánk?
*A végébe kicsit belepirul. Még sosem fogadott fel senkit munkára, főleg nem meglett férfiakat. És még YIlandát se kérdezte meg róla.*
//Első beszerzés//
*Már Kelaz első szavai, mármint az "itt vagy" utániak megnyugtatják afelől, hogy nem bosszús véleménye miatt és nem érzi magát olyan nagyon rosszul a történtek után, így Lyllinor arcán békés mosoly terül el. Természetesen illedelmesen végighallgatja a férfi válaszát apró, megerősítő bólintásokkal. Véleménye különcségén megint zavarba jön egy kicsit.*
- Ó, én csak... csak beleképzelem magam mások helyébe. Mindkét oldalon.
*Bár a felnőttkort már elérte, még viszonylag tapasztalatlan az élet dolgaiban, inkább elméleti tudást szerzett, mint gyakorlatit, s egyelőre az irányában gyakran tapasztalható félreértést is csak a gyerekeknél szokásos tiltások és féltések megjelenésekor ismeri fel. Mikor tehát Kelaz visszakérdez, örömmel válaszol.*
- Mi éppen nagy hasznát vennénk néhány segítő kéznek. Egy elhanyagolt épületet szeretnénk rendbe tenni. A takarításon túl vannak javítanivalók is...
*Kezdve a bejárati ajtó pótlásával és az összeégett parketta helyrehozásával, na meg talán az ágyakat is nekik kell majd összeácsolni. De részletekbe még nem bocsátkozik.*
- Esetleg... ha nem olyan nagyon megterhelő, és éppen nincs más dolga... eljönne hozzánk?
*A végébe kicsit belepirul. Még sosem fogadott fel senkit munkára, főleg nem meglett férfiakat. És még YIlandát se kérdezte meg róla.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2936-2955