Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 134 (2661. - 2680. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2680. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-27 12:39:04
Üzenet elküldve: 2025-08-27 12:39:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Merchen//
*Egy kis cirokseprűvel takarítja a munkapultját. Óvatosan, hogy ne poroljon túlságosan vele, tenyerébe söpri róla a forgácsokat és azt a fűrészport ami a pultra talált szállni még korábban. Az így összegyűjtött szemetet nem csak úgy a kocsi mögé hajítja, hanem beleszórja egy ütött-kopott vödörbe, ami a kocsi hátuljára van feltéve. Ha nem muszáj, ne tőle legyen már pluszban dzsuvás a Piactér! A seprűt visszarakja a helyére, tenyereit elégedetten összedörzsölve szabadul meg a rá tapadt portól. Mára akár zárhatja is a „boltot”.
Még utoljára körbe néz, de már nem ereszti ki a hangját, hogy portékáját hirdesse. Nincs is rá szükség, azonnal felismeri vevőjét, aki a kocsijához közelít.*
- Á, Feiy úr! *Szakálla alatt szélesre húzódik mosolya. A férfiú időzítése tökéletes.* Kerüljön csak közelebb, jöjjön csak, jöjjön!
*Míg a kocsija mellé invitálja a tündért, bólogatva hallgatja a kérdést.*
- Tudtam, Feiy úr, tudtam bizony! *Bizalmasan kissé közelebb hajol, s noha a Kovácsműhely nincs annyira közel hogy elhallatszódjon a hangja addig, a biztonság kedvéért pár szó erejéig halkabbra fogja azt.* Bár nem kifejezetten örültek neki, hogy más is fegyverkészítésre adja a fejét. Tudja, hiszen így csak konkurenciájuk van! Bár mondtam nekik, hogy egy pillanatig sem fogom titkolni hogy tőlük származik a penge maga, de.. eh.. kovácsok!
*Legyint, csak szemei nevetnek. A kocsi oldalához támasztott sétapálcáért nyúl, és szinte elegáns mozdulattal nyújtja azt oda a tündérnek. Szemre nem sok változás látszik rajta, legfeljebb súlyra érződik másmilyennek.*
- Ott azért óvatosan fogdossa az első két napban, Feiy úr! *Ujjával a pálca felső felére mutat ahogy a férfiú elveszi tőle azt.* Frissen van festve és lakkozva. Egyébiránt.. próbálja csak ki!
*Összefonja maga előtt a karjait, és kíváncsi várakozással figyeli, hogy vevője mit szól az elkészített áruhoz.*
*Egy kis cirokseprűvel takarítja a munkapultját. Óvatosan, hogy ne poroljon túlságosan vele, tenyerébe söpri róla a forgácsokat és azt a fűrészport ami a pultra talált szállni még korábban. Az így összegyűjtött szemetet nem csak úgy a kocsi mögé hajítja, hanem beleszórja egy ütött-kopott vödörbe, ami a kocsi hátuljára van feltéve. Ha nem muszáj, ne tőle legyen már pluszban dzsuvás a Piactér! A seprűt visszarakja a helyére, tenyereit elégedetten összedörzsölve szabadul meg a rá tapadt portól. Mára akár zárhatja is a „boltot”.
Még utoljára körbe néz, de már nem ereszti ki a hangját, hogy portékáját hirdesse. Nincs is rá szükség, azonnal felismeri vevőjét, aki a kocsijához közelít.*
- Á, Feiy úr! *Szakálla alatt szélesre húzódik mosolya. A férfiú időzítése tökéletes.* Kerüljön csak közelebb, jöjjön csak, jöjjön!
*Míg a kocsija mellé invitálja a tündért, bólogatva hallgatja a kérdést.*
- Tudtam, Feiy úr, tudtam bizony! *Bizalmasan kissé közelebb hajol, s noha a Kovácsműhely nincs annyira közel hogy elhallatszódjon a hangja addig, a biztonság kedvéért pár szó erejéig halkabbra fogja azt.* Bár nem kifejezetten örültek neki, hogy más is fegyverkészítésre adja a fejét. Tudja, hiszen így csak konkurenciájuk van! Bár mondtam nekik, hogy egy pillanatig sem fogom titkolni hogy tőlük származik a penge maga, de.. eh.. kovácsok!
*Legyint, csak szemei nevetnek. A kocsi oldalához támasztott sétapálcáért nyúl, és szinte elegáns mozdulattal nyújtja azt oda a tündérnek. Szemre nem sok változás látszik rajta, legfeljebb súlyra érződik másmilyennek.*
- Ott azért óvatosan fogdossa az első két napban, Feiy úr! *Ujjával a pálca felső felére mutat ahogy a férfiú elveszi tőle azt.* Frissen van festve és lakkozva. Egyébiránt.. próbálja csak ki!
*Összefonja maga előtt a karjait, és kíváncsi várakozással figyeli, hogy vevője mit szól az elkészített áruhoz.*
2679. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-27 09:58:11
Üzenet elküldve: 2025-08-27 09:58:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
//Megfordulóban//
* Pash elgondolkodik, hogy merre lenne célszerű megkeresse az alkimistát, de rá kell jöjjön, hogy nincs igazán jó ötlete. Szerencsére az utcakölykök erre is hasznosak. Egy csapathoz lép oda, és megígér 30 aranyat
nekik, ha megkeresik az alkimistát. Igyekszik a legpontosabban átadni az árustól kapott leírást, és még hozzáfűzi azt is, hogy mivel foglalkozik a keresett személy, és a lelkükre köti, hogy ne jöjjenek vissza, ha nem olyat találnak, aki kikeveri neki a zöld italokat. Szerencsére nem kell sokáig várjon, mert úgy tűnik, hogy a kölykök ismerik kit keres, és meg is találják, még a piacon. A harcos sietős léptekkel közelíti meg a fél-elfet. *
- Nestar Erefiz? * Teszi fel a kérdést, és közben azon gondolkodik, hogy a név mellett miért ismerős a fickó arca is. Nem kell sokáig gondolkodjon, mire eszébe jut, hogy Thargarodon találkozott vele néhányszor. Reméli, hogy nem kölcsönösen emlékeznek egymásra. *
- Pashthra Shungo'rol. * Mutatkozik be kezet nyújtva. * Azt hallottam, hogy ön képes felkeverni az italokat, hogy hatásukat növelje. Megtisztelne vele, ha kisegítene ezekkel.
* És ha még nem rökönyödött meg teljesen a félmeztelen harcos láttán, akkor az orra alá nyomja a hevenyészett batyut, amiben ott csilingelnek az üvegcsék. *
* Pash elgondolkodik, hogy merre lenne célszerű megkeresse az alkimistát, de rá kell jöjjön, hogy nincs igazán jó ötlete. Szerencsére az utcakölykök erre is hasznosak. Egy csapathoz lép oda, és megígér 30 aranyat
nekik, ha megkeresik az alkimistát. Igyekszik a legpontosabban átadni az árustól kapott leírást, és még hozzáfűzi azt is, hogy mivel foglalkozik a keresett személy, és a lelkükre köti, hogy ne jöjjenek vissza, ha nem olyat találnak, aki kikeveri neki a zöld italokat. Szerencsére nem kell sokáig várjon, mert úgy tűnik, hogy a kölykök ismerik kit keres, és meg is találják, még a piacon. A harcos sietős léptekkel közelíti meg a fél-elfet. *- Nestar Erefiz? * Teszi fel a kérdést, és közben azon gondolkodik, hogy a név mellett miért ismerős a fickó arca is. Nem kell sokáig gondolkodjon, mire eszébe jut, hogy Thargarodon találkozott vele néhányszor. Reméli, hogy nem kölcsönösen emlékeznek egymásra. *
- Pashthra Shungo'rol. * Mutatkozik be kezet nyújtva. * Azt hallottam, hogy ön képes felkeverni az italokat, hogy hatásukat növelje. Megtisztelne vele, ha kisegítene ezekkel.
* És ha még nem rökönyödött meg teljesen a félmeztelen harcos láttán, akkor az orra alá nyomja a hevenyészett batyut, amiben ott csilingelnek az üvegcsék. *
2678. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-27 00:55:11
Üzenet elküldve: 2025-08-27 00:55:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1135
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1135
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Megfordulóban//
*Gondolkodik a piaci telivéreken. Hamarosan utazásra kényszerülhet, de az nem jelenti azt, hogy ettől még készen áll ennek az eshetőségére. De ha lenne egy lova, akkor az kétélű fegyver lenne a számára, ugyanis etetni kell, ellátni, kell egy saját istállója legyen, néha a fogadó elé is ürít, néha az alkimista belelép. Még, ha lenne valami, amit zsebre vághat használat után, valami mágia vagy mágikus lény. Nem mintha a húsvér állatok nem esnének ki azon az összegen, amit magánál tart, de ez változhat. Amúgy sem azért csappant meg, mert nem lenne miből, hanem azért, mert fontosabbnak vélte az italokból felkészülnie. Legyen ez a mostaniak vagy amit a jövő tart számára. De ez csekély vigasztalás a számára, ha gyalogszerrel kellene elutaznia. És, ha esetleg érdekelné, hogy nemesi rangjához méltó köntös öltsön, akkor most is mehetne hintóval a törzs felé, ahogy a háború idején tette. Azzal a hintóval is csak a baj volt és az ára kifejezetten elborzasztó, még a számára is. Teljes pazarlás, ennyiből egy csapatot feltámaszt. Lehet csak utazik szekérháton, búzazsákokon pihenve, húzatva magát egy szamárral. Biztos van is gazda, aki elvinné.*
*Gondolkodik a piaci telivéreken. Hamarosan utazásra kényszerülhet, de az nem jelenti azt, hogy ettől még készen áll ennek az eshetőségére. De ha lenne egy lova, akkor az kétélű fegyver lenne a számára, ugyanis etetni kell, ellátni, kell egy saját istállója legyen, néha a fogadó elé is ürít, néha az alkimista belelép. Még, ha lenne valami, amit zsebre vághat használat után, valami mágia vagy mágikus lény. Nem mintha a húsvér állatok nem esnének ki azon az összegen, amit magánál tart, de ez változhat. Amúgy sem azért csappant meg, mert nem lenne miből, hanem azért, mert fontosabbnak vélte az italokból felkészülnie. Legyen ez a mostaniak vagy amit a jövő tart számára. De ez csekély vigasztalás a számára, ha gyalogszerrel kellene elutaznia. És, ha esetleg érdekelné, hogy nemesi rangjához méltó köntös öltsön, akkor most is mehetne hintóval a törzs felé, ahogy a háború idején tette. Azzal a hintóval is csak a baj volt és az ára kifejezetten elborzasztó, még a számára is. Teljes pazarlás, ennyiből egy csapatot feltámaszt. Lehet csak utazik szekérháton, búzazsákokon pihenve, húzatva magát egy szamárral. Biztos van is gazda, aki elvinné.*
2677. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:27:00
Üzenet elküldve: 2025-08-26 21:27:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen markába arany vándorol//
//Gilas//
-Ahogy gondolja, kedves uram! További sok sikert, és Teysus kísérje útján!
~Te fasz.~
*Azért kedvesen mosolyog, s megvárja míg távozik az italokkal, ő pedig bezárja mára a boltot. Már egy ideje nem kereste fel Gilas mestert, de azóta remélhetőleg sikerült ha nem is végeznie a teljes munkával, de legalábbis haladnia valamelyest. Így, ezen felbuzdulva, ha más teendője nem akar hirtelen, úgy a gnóm legutóbbi helyére indul, hátha ott találja, s akkor üdvözölheti is őt, és megkérdezheti, hogy mi a helyzet, tudott-e egyeztetni a kovácsokkal.*
//Gilas//
-Ahogy gondolja, kedves uram! További sok sikert, és Teysus kísérje útján!
~Te fasz.~
*Azért kedvesen mosolyog, s megvárja míg távozik az italokkal, ő pedig bezárja mára a boltot. Már egy ideje nem kereste fel Gilas mestert, de azóta remélhetőleg sikerült ha nem is végeznie a teljes munkával, de legalábbis haladnia valamelyest. Így, ezen felbuzdulva, ha más teendője nem akar hirtelen, úgy a gnóm legutóbbi helyére indul, hátha ott találja, s akkor üdvözölheti is őt, és megkérdezheti, hogy mi a helyzet, tudott-e egyeztetni a kovácsokkal.*
2676. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 19:52:51
Üzenet elküldve: 2025-08-26 19:52:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen markába arany vándorol//
* Az üvegcséket nézi, és a kereskedőt. Nem gondolja, hogy mindez nem férne bele egy kosárba, de megvonja a vállát. Bár nem az eszéről híres, ekkora átverést még ő is felismer. Nem tudja, hogy mi a kordéval a terve a tündérnek, de ezek után nehezen bízik meg benne. Az is lehet, hogy az italok fele nem fog működni, de ezt majd az alkimista megmondja. Legalább tudja, hogy merre találja ezt a Merchent. *
- Köszönöm, de százhúsz aranyért már fel is bérelhetnék valakit, hogy elvigye. Tartsa meg nyugodtan a ládát, biztos szép faragású, csak kurva drága. * Feleli hűvösen, és neki áll a piac közepén levenni az ingét. Gyors, határozott csomót köt rá mindenhol, ahol szükségesnek látja, és hamar van egy kis batyuja, amibe elkezdi az italokat belepakolni. *
- Még egyszer köszönöm a szíves segítségét. A további viszont látásra. * Köszön el végül, és így, megpakolva, félmeztelenül indul tovább. Még a végén ráverik, hogy kordé tolvaj. *
* Az üvegcséket nézi, és a kereskedőt. Nem gondolja, hogy mindez nem férne bele egy kosárba, de megvonja a vállát. Bár nem az eszéről híres, ekkora átverést még ő is felismer. Nem tudja, hogy mi a kordéval a terve a tündérnek, de ezek után nehezen bízik meg benne. Az is lehet, hogy az italok fele nem fog működni, de ezt majd az alkimista megmondja. Legalább tudja, hogy merre találja ezt a Merchent. *
- Köszönöm, de százhúsz aranyért már fel is bérelhetnék valakit, hogy elvigye. Tartsa meg nyugodtan a ládát, biztos szép faragású, csak kurva drága. * Feleli hűvösen, és neki áll a piac közepén levenni az ingét. Gyors, határozott csomót köt rá mindenhol, ahol szükségesnek látja, és hamar van egy kis batyuja, amibe elkezdi az italokat belepakolni. *
- Még egyszer köszönöm a szíves segítségét. A további viszont látásra. * Köszön el végül, és így, megpakolva, félmeztelenül indul tovább. Még a végén ráverik, hogy kordé tolvaj. *
2675. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 19:39:03
Üzenet elküldve: 2025-08-26 19:39:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen markába arany vándorol//
*Ahogy megegyeznek az árban, Merchen rögvest, a méretéhez képest egészen gyors és óvatos mozdulatokkal kezdi összeszedni a nagyobb mennyiségű üvegcséket, hogy aztán átadhasson 26 Világoszöld varázsitalt Pashthra Shungo'rol-nak. *
-Ezek lennének, uram. Hát, egy kosár igazán nem drága, de kétlem hogy megfelelő lenne a célra. Egy alkarnyi ládába jobban beleférnének, azt be tudom önnek szerezni 120 aranyért.
*Egy pillanatra elgondolkozik, majd folytatja.*
-Megbízhatónak tűnik, úgyhogy önnek akár a kordémat is kölcsön tudom adni, ha esetleg az segítség. Itt mindig van valaki, aki át tudja venni amikor már nincs rá szüksége, én pedig megvagyok nélküle is.
*Hogy végül így, vagy ládában, netán valami más módon szállítja el az italokat a férfi, az már csak rajta áll.*
-Azt sajnos nem tudom megmondani merre találja, talán próbálkozzék a selyemrévben, vagy a Pegazus fogadóban. Azt tudom, hogy fél-elf, olyan komorkás arca van, semmi kiemelkedő nincs a külsejében. Talán csak az aranyvarrásos bordós ruházata.
*Ahogy megegyeznek az árban, Merchen rögvest, a méretéhez képest egészen gyors és óvatos mozdulatokkal kezdi összeszedni a nagyobb mennyiségű üvegcséket, hogy aztán átadhasson 26 Világoszöld varázsitalt Pashthra Shungo'rol-nak.
*-Ezek lennének, uram. Hát, egy kosár igazán nem drága, de kétlem hogy megfelelő lenne a célra. Egy alkarnyi ládába jobban beleférnének, azt be tudom önnek szerezni 120 aranyért.
*Egy pillanatra elgondolkozik, majd folytatja.*
-Megbízhatónak tűnik, úgyhogy önnek akár a kordémat is kölcsön tudom adni, ha esetleg az segítség. Itt mindig van valaki, aki át tudja venni amikor már nincs rá szüksége, én pedig megvagyok nélküle is.
*Hogy végül így, vagy ládában, netán valami más módon szállítja el az italokat a férfi, az már csak rajta áll.*
-Azt sajnos nem tudom megmondani merre találja, talán próbálkozzék a selyemrévben, vagy a Pegazus fogadóban. Azt tudom, hogy fél-elf, olyan komorkás arca van, semmi kiemelkedő nincs a külsejében. Talán csak az aranyvarrásos bordós ruházata.
2674. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 16:10:23
Üzenet elküldve: 2025-08-26 16:10:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen markába arany vándorol//
* Az árra a fiú bólint, azt se tudta, hogy milyen áron mennek az italok, azt pedig főleg nem tudja, hogy mennyi huszonhatszor negyven, legalább papír, ceruza, és néhány perc csönd kellene hozzá, hogy ezt kiszámolja. De csak azért, mert ennyi ujja még a lábait hozzáadva sincs. *
- Igazán köszönöm a kedvességét, és az engedményt. * Bólint inkább boldogan, mert a szavakból őszinteséget vél felfedezni, és ez neki elég ahhoz, hogy megbízzon a tündérben. Meg talán elég ijesztő a megjelenése ahhoz, hogy ne akarja senki átverni. Úgyhogy előveszi az erszényét, és 1040 aranyat számol le Merchen Feiy elé. *
- Remélem, hogy jól számoltam. Viszont ennyit nehezen viszek el magammal. Mondja tündér uram, mennyiért adna hozzá egy kosarat is? * Teszi fel a kérdést, bár amilyen áron zsákot látott hirdetve korábban, fél, hogy olyan összeget hall, amitől feláll a szőr a hátán. Viszont örömmel hallja, hogy a tündér ismer egy alkimistát, aki segíthet a fiatal harcosnak. *
- Azt mondja Nestar Erefiz? Ismerősen cseng a neve. Körül tudná írni nekem, hogy néz ki a férfi, akit keresek? És hogy merre találhatom meg?
* Az árra a fiú bólint, azt se tudta, hogy milyen áron mennek az italok, azt pedig főleg nem tudja, hogy mennyi huszonhatszor negyven, legalább papír, ceruza, és néhány perc csönd kellene hozzá, hogy ezt kiszámolja. De csak azért, mert ennyi ujja még a lábait hozzáadva sincs. *
- Igazán köszönöm a kedvességét, és az engedményt. * Bólint inkább boldogan, mert a szavakból őszinteséget vél felfedezni, és ez neki elég ahhoz, hogy megbízzon a tündérben. Meg talán elég ijesztő a megjelenése ahhoz, hogy ne akarja senki átverni. Úgyhogy előveszi az erszényét, és 1040 aranyat számol le Merchen Feiy elé.
*- Remélem, hogy jól számoltam. Viszont ennyit nehezen viszek el magammal. Mondja tündér uram, mennyiért adna hozzá egy kosarat is? * Teszi fel a kérdést, bár amilyen áron zsákot látott hirdetve korábban, fél, hogy olyan összeget hall, amitől feláll a szőr a hátán. Viszont örömmel hallja, hogy a tündér ismer egy alkimistát, aki segíthet a fiatal harcosnak. *
- Azt mondja Nestar Erefiz? Ismerősen cseng a neve. Körül tudná írni nekem, hogy néz ki a férfi, akit keresek? És hogy merre találhatom meg?
2673. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 12:18:20
Üzenet elküldve: 2025-08-26 12:18:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen markába arany vándorol//
*Miután végez az amulett dolgával, a saját standjához siet vissza, hisz ugyan nyélbe ütött már pár üzletet ma, sosem elég belőle, hisz tervek vannak bőven, amikhez rengeteg arany kell.*
-Teysus hozta, uram! Mivel szolgálhatok ezen a gyönyörű napon?
*Kérdezi a fiatal férfit, harcedzettnek néz ki, és csinosnak is. ~Biztos valami nemes úrfi lehet.~ Bár nem mintha számítana, Merchennek mindenki aranya ugyanannyit ér.*
-Zöld italt, hát persze. Ilyen mennyiségben úgy vélem adhatok egy kis kedvezményt is, tudja általában 45 aranyért szoktam adni darabját, de ez egy egész láda, úgyhogy összesen 1040 aranyba kerülne önnek. Megfelelő ez az ár?
*Mondja a kufárokra jellemző mosollyal a képén, majd a kérdést meghallva rögtön be is ugrik neki a korábbi kuncsaftja.*
-Ami azt illeti igen. Nestar Erefiznek hívják, egy fél-elf alkimista mester, nemrég járt itt nálam, biztosan a városban van még.
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.26 12:55:21
*Miután végez az amulett dolgával, a saját standjához siet vissza, hisz ugyan nyélbe ütött már pár üzletet ma, sosem elég belőle, hisz tervek vannak bőven, amikhez rengeteg arany kell.*
-Teysus hozta, uram! Mivel szolgálhatok ezen a gyönyörű napon?
*Kérdezi a fiatal férfit, harcedzettnek néz ki, és csinosnak is. ~Biztos valami nemes úrfi lehet.~ Bár nem mintha számítana, Merchennek mindenki aranya ugyanannyit ér.*
-Zöld italt, hát persze. Ilyen mennyiségben úgy vélem adhatok egy kis kedvezményt is, tudja általában 45 aranyért szoktam adni darabját, de ez egy egész láda, úgyhogy összesen 1040 aranyba kerülne önnek. Megfelelő ez az ár?
*Mondja a kufárokra jellemző mosollyal a képén, majd a kérdést meghallva rögtön be is ugrik neki a korábbi kuncsaftja.*
-Ami azt illeti igen. Nestar Erefiznek hívják, egy fél-elf alkimista mester, nemrég járt itt nálam, biztosan a városban van még.
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.08.26 12:55:21
2672. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 12:13:33
Üzenet elküldve: 2025-08-26 12:13:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 255
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A polgárnegyed fantomja //
* A kezdeti csalódottságot elismerés váltja fel, amikor a furcsa alak megjelenése után még ingyen hozzávágnak egy rúzst és egy rózsaolajat. A tündér aztán tényleg ért a vevők kiszolgálásához, kár hogy eddig nem hozzá járt mindenért. Rendes piaci áron mindezt a duplájáért szerezte volna be. Igaz, végül "közönséges" vörös rúzst szerzett csupán, de ez igazán lényegtelen apróság. Ami jobban zavarja, hogy az átöltözésre vonatkozó kérdésére nem kap választ, így kénytelen mégis a jól bevált eszközökhöz nyúlni. Mármint most nem ahhoz, hogy kivájja a tündér szemét, hanem ahhoz, hogy majd átöltözik ott, ahol kevesebben látják. Merthogy saját kúriája nincs, se öltöztetőnői, és ezt most sajnálja is egy kicsit. De legalább nincs röghöz kötve. Néhány napja tartózkodik itt, és már a fél város őt keresi – ha nem sikerül elvegyülnie, és legalább a "normális" élet látszatát fenntartani, hamarosan Artheniorból is távozni kényszerül majd. Szép szavakkal búcsúzik hát Babkártól, a kereskedőtől. *
– Igazán semmi gond, kedves uram! A lényeg, hogy meglett végül. * Feltűnik neki, hogy a kereskedő nem kért több aranyat a több áruért, de nem szól bele, ő teljesen elégedett ezzel a felállással. *
– Köszönöm és további szép napot! * A kalapot felveszi, a többi holmit a kosárban hagyja, és elindul "haza", azaz a polgárnegyed felé. Közben azon gondolkodik, hogyan tudna bekerülni a nemesek köreibe. És azon, hogy ez korábban hogy nem jutott még soha az eszébe. Vagy, ha eszébe is jutott, nem ismerte fel a nemesi léttel járó előnyök súlyát. *
* A kezdeti csalódottságot elismerés váltja fel, amikor a furcsa alak megjelenése után még ingyen hozzávágnak egy rúzst és egy rózsaolajat. A tündér aztán tényleg ért a vevők kiszolgálásához, kár hogy eddig nem hozzá járt mindenért. Rendes piaci áron mindezt a duplájáért szerezte volna be. Igaz, végül "közönséges" vörös rúzst szerzett csupán, de ez igazán lényegtelen apróság. Ami jobban zavarja, hogy az átöltözésre vonatkozó kérdésére nem kap választ, így kénytelen mégis a jól bevált eszközökhöz nyúlni. Mármint most nem ahhoz, hogy kivájja a tündér szemét, hanem ahhoz, hogy majd átöltözik ott, ahol kevesebben látják. Merthogy saját kúriája nincs, se öltöztetőnői, és ezt most sajnálja is egy kicsit. De legalább nincs röghöz kötve. Néhány napja tartózkodik itt, és már a fél város őt keresi – ha nem sikerül elvegyülnie, és legalább a "normális" élet látszatát fenntartani, hamarosan Artheniorból is távozni kényszerül majd. Szép szavakkal búcsúzik hát Babkártól, a kereskedőtől. *
– Igazán semmi gond, kedves uram! A lényeg, hogy meglett végül. * Feltűnik neki, hogy a kereskedő nem kért több aranyat a több áruért, de nem szól bele, ő teljesen elégedett ezzel a felállással. *
– Köszönöm és további szép napot! * A kalapot felveszi, a többi holmit a kosárban hagyja, és elindul "haza", azaz a polgárnegyed felé. Közben azon gondolkodik, hogyan tudna bekerülni a nemesek köreibe. És azon, hogy ez korábban hogy nem jutott még soha az eszébe. Vagy, ha eszébe is jutott, nem ismerte fel a nemesi léttel járó előnyök súlyát. *
2671. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 12:07:33
Üzenet elküldve: 2025-08-26 12:07:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 680
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen markába arany vándorol//
* Miután a tisztáson kipiheni magát, Pash a piactérre veszi az irányt. A hangosan kiabáló tündérrel nem foglalkozik, aki gyanúsan olcsó árakról beszél, meg valami szerencsejátékot is űz. Utóbbi az, ami miatt a harcos minden bizalma megremeg, mert aki szerencsejátékot űz, annak bizonyosan nem idegen a vásárlók lehúzása és megtévesztése. Így keveredik végül Merchen pultjához, hosszas keresgélés után. *
- Szép napot. * Köszönti szűkszavúan, bal karját a kard markolatán pihentetve, nem fenyegető módon, sokkal inkább megszokásból. * Zöld italt vennék, nagy mennyiségben. Méghozzá huszonhatot, úgy gondolom, az egy szép kerek szám. Bizonyosan jól fog jönni az elkövetkező időszakban. Ha meg nem, biztos lesz, aki megveszi. * Jegyzi meg, és arra gondol, hogy ezt nem csak magának, de kedvesének is viszi. Persze tudja, hogy még fel is kell kevertesse az italokat valakivel, aki ért hozzá. *
- És mondja, ismer olyat, aki jártas az italok keverésében? Erősebb hatásra lenne szükségem, mint amit ezek önmagukban nyújtanak.
* Miután a tisztáson kipiheni magát, Pash a piactérre veszi az irányt. A hangosan kiabáló tündérrel nem foglalkozik, aki gyanúsan olcsó árakról beszél, meg valami szerencsejátékot is űz. Utóbbi az, ami miatt a harcos minden bizalma megremeg, mert aki szerencsejátékot űz, annak bizonyosan nem idegen a vásárlók lehúzása és megtévesztése. Így keveredik végül Merchen pultjához, hosszas keresgélés után. *
- Szép napot. * Köszönti szűkszavúan, bal karját a kard markolatán pihentetve, nem fenyegető módon, sokkal inkább megszokásból. * Zöld italt vennék, nagy mennyiségben. Méghozzá huszonhatot, úgy gondolom, az egy szép kerek szám. Bizonyosan jól fog jönni az elkövetkező időszakban. Ha meg nem, biztos lesz, aki megveszi. * Jegyzi meg, és arra gondol, hogy ezt nem csak magának, de kedvesének is viszi. Persze tudja, hogy még fel is kell kevertesse az italokat valakivel, aki ért hozzá. *
- És mondja, ismer olyat, aki jártas az italok keverésében? Erősebb hatásra lenne szükségem, mint amit ezek önmagukban nyújtanak.
2670. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-26 10:07:58
Üzenet elküldve: 2025-08-26 10:07:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Műhelymunka//
//Tőrösbot-készítés 2/2//
*A véső és a kalapács a pultra kerül. Megtornáztatja ujjait. Készen van a faragással.A kocsi hátuljához lép, onnan egy rongyba tekert, hosszúkás csomagot húz elő. Azt lerakja a munkapadra, és a rongyot meglazítva-szétterítve máris újra szemügyre veheti a korábban elkészített kardtestet. Bár nincs oda a pengékért, de azt el kell ismernie, hogy a kovács remek munkát végzett vele. Felemeli a kardtestet, és ráilleszti a frissen kifaragott vájatokra. Jól számolt és mért – az tökéletesen belefekszik, mintha mindig is így szánták volna őket egymásnak: a pengét és a botot.
Elégedett, azonban még nem végzett a bottal. A pengének helyet adó félbottal ugyanis újra egyesíteni kell a másik féltestet. Így a satuba most a teljes hossz kerül, és gondosan keni be ragasztóval a hosszanti vájatok peremét. Óvatos, de határozott mozdulatokkal illeszti egymáshoz a két oldalt, majd szorítja össze kézzel pár percig, hogy a ragasztás lazán kötni kezdjen. Egy pillanatra hátrébb lép, és fejét félrebillentve szemléli az immár ismét egész sétapálcát. Ha nem tudná, hogy a belsejében penge lapul majd, maga sem hinné el. A kocsi fiókjából madzagot húz elő, és azzal szoros csomókat húzva egymáshoz feszíti a bot darabjait, hogy így tudjon teljesen megkötni a ragasztó-anyag.
Míg ez megtörténik, újra felemeli és megforgatja ujjai közt a kardtestet, melynek tükörfényes felülete a kocsira szűrődő napfényben szinte hunyorogni kényszeríti. A bot fejét –a griff-fejet és a hozzá tartozó rövid nyélrészt– veszi elő mellé, és a satuba fogva méri hozzá a kardtest tüskéjét. A mérőzsineg és a kréta ezúttal csak a biztonság kedvéért kerül elő, pontosan tudja, mennyit kell még faragni a fába, hogy a penge belefeküdjön, de a szokás és a precízió, az bizony nagy úr. A krétával finom köröket húz, majd előveszi a keskeny vésőt, és apránként mélyíteni kezdi a fa belsejét. Minden kicsiny kunkor egy-egy újabb helyet ad a tüskének, hogy majd szoros, feszes ölelésben tartsa azt.
Amikor végre illesztést próbál, megállapítja: a penge a helyére simul. A fa mintha szívósan kapaszkodna belé, nem engedi egykönnyen. Elégedett mordulással bólint, és ragasztót csurgat a kivésett vájatba. A tüskét határozott mozdulattal belenyomja, majd a fa szálirányának engedelmeskedve apró ütésekkel a markolatfejet is a helyére illeszti. A griff-fej most már nem csupán dísz, hanem pommel is: tartja, szorítja a kardtest végét, és a bot egészének méltóságát is megőrzi. A rövidkardot -vagy hosszútőrt, nevezzük akárhogy- visszafekteti a rongyra, és a satuba újra a botot rögzíti be.
Kioldja a madzagokat, előveszi apró szerszámait: csiszolót, kefét, rongyot. A ragasztás nyomait eltünteti, a felületet kisimítja, majd előhozza az olajfestéket. Könnyed mozdulatokkal viszi fel az új festékréteget, és ahogy az száradni kezd, a bot fényleni kezd, mintha sosem nyúltak volna hozzá. A vékony lakkréteg ráadásként még jobban elmélyíti a színét, s minden illesztés, minden vágás eltűnik a szem elől.
Végül felemeli az elkészült sétapálcát -vigyázva, hogy ne nyúljon bele a friss festésbe-, és a fény felé fordítja. Helyére csúsztatja a hosszútőrt, és az szinte összeforr a bottal. Egy szinte észrevétlen rántás, és a penge kisiklik belőle, elegánsan, hangtalanul, akár egy rejtegetett titok. A mester halkan dünnyög, majd visszacsúsztatja azt a fa hüvelybe. Tessék: ismét csak egy egyszerű pálca, amely méltósággal támasztja majd meg gazdáját. Hogy fegyvert is rejt..? Ezzel a gondolattal még nincs kibékülve. De a munkája eredményével, összességében – igen. Nekitámasztja a botot a kocsi oldalának, vigyázva, hogy ne érhessen semmi a friss felülethez, majd gondosan takarítani és pakolni kezd. Mára végzett.*
//Tőrösbot-készítés 2/2//
*A véső és a kalapács a pultra kerül. Megtornáztatja ujjait. Készen van a faragással.A kocsi hátuljához lép, onnan egy rongyba tekert, hosszúkás csomagot húz elő. Azt lerakja a munkapadra, és a rongyot meglazítva-szétterítve máris újra szemügyre veheti a korábban elkészített kardtestet. Bár nincs oda a pengékért, de azt el kell ismernie, hogy a kovács remek munkát végzett vele. Felemeli a kardtestet, és ráilleszti a frissen kifaragott vájatokra. Jól számolt és mért – az tökéletesen belefekszik, mintha mindig is így szánták volna őket egymásnak: a pengét és a botot.
Elégedett, azonban még nem végzett a bottal. A pengének helyet adó félbottal ugyanis újra egyesíteni kell a másik féltestet. Így a satuba most a teljes hossz kerül, és gondosan keni be ragasztóval a hosszanti vájatok peremét. Óvatos, de határozott mozdulatokkal illeszti egymáshoz a két oldalt, majd szorítja össze kézzel pár percig, hogy a ragasztás lazán kötni kezdjen. Egy pillanatra hátrébb lép, és fejét félrebillentve szemléli az immár ismét egész sétapálcát. Ha nem tudná, hogy a belsejében penge lapul majd, maga sem hinné el. A kocsi fiókjából madzagot húz elő, és azzal szoros csomókat húzva egymáshoz feszíti a bot darabjait, hogy így tudjon teljesen megkötni a ragasztó-anyag.
Míg ez megtörténik, újra felemeli és megforgatja ujjai közt a kardtestet, melynek tükörfényes felülete a kocsira szűrődő napfényben szinte hunyorogni kényszeríti. A bot fejét –a griff-fejet és a hozzá tartozó rövid nyélrészt– veszi elő mellé, és a satuba fogva méri hozzá a kardtest tüskéjét. A mérőzsineg és a kréta ezúttal csak a biztonság kedvéért kerül elő, pontosan tudja, mennyit kell még faragni a fába, hogy a penge belefeküdjön, de a szokás és a precízió, az bizony nagy úr. A krétával finom köröket húz, majd előveszi a keskeny vésőt, és apránként mélyíteni kezdi a fa belsejét. Minden kicsiny kunkor egy-egy újabb helyet ad a tüskének, hogy majd szoros, feszes ölelésben tartsa azt.
Amikor végre illesztést próbál, megállapítja: a penge a helyére simul. A fa mintha szívósan kapaszkodna belé, nem engedi egykönnyen. Elégedett mordulással bólint, és ragasztót csurgat a kivésett vájatba. A tüskét határozott mozdulattal belenyomja, majd a fa szálirányának engedelmeskedve apró ütésekkel a markolatfejet is a helyére illeszti. A griff-fej most már nem csupán dísz, hanem pommel is: tartja, szorítja a kardtest végét, és a bot egészének méltóságát is megőrzi. A rövidkardot -vagy hosszútőrt, nevezzük akárhogy- visszafekteti a rongyra, és a satuba újra a botot rögzíti be.
Kioldja a madzagokat, előveszi apró szerszámait: csiszolót, kefét, rongyot. A ragasztás nyomait eltünteti, a felületet kisimítja, majd előhozza az olajfestéket. Könnyed mozdulatokkal viszi fel az új festékréteget, és ahogy az száradni kezd, a bot fényleni kezd, mintha sosem nyúltak volna hozzá. A vékony lakkréteg ráadásként még jobban elmélyíti a színét, s minden illesztés, minden vágás eltűnik a szem elől.
Végül felemeli az elkészült sétapálcát -vigyázva, hogy ne nyúljon bele a friss festésbe-, és a fény felé fordítja. Helyére csúsztatja a hosszútőrt, és az szinte összeforr a bottal. Egy szinte észrevétlen rántás, és a penge kisiklik belőle, elegánsan, hangtalanul, akár egy rejtegetett titok. A mester halkan dünnyög, majd visszacsúsztatja azt a fa hüvelybe. Tessék: ismét csak egy egyszerű pálca, amely méltósággal támasztja majd meg gazdáját. Hogy fegyvert is rejt..? Ezzel a gondolattal még nincs kibékülve. De a munkája eredményével, összességében – igen. Nekitámasztja a botot a kocsi oldalának, vigyázva, hogy ne érhessen semmi a friss felülethez, majd gondosan takarítani és pakolni kezd. Mára végzett.*
2669. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 23:02:38
Üzenet elküldve: 2025-08-25 23:02:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar, Merchen//
*Az amulett átkerül újdonsült bérlője nyakába, bár Merchen már most tudja, hogy valószínűleg úgy fogja majd alakítani a dolgokat, hogy végül az ő nyakában maradjon ezt az ereklye, de erről kár is volna még túl sokat gondolkodnia. Ráér majd később is, előbb az előttük álló időszakon jussanak túl, no meg ami fontosabb, hogy néhány itallal még tartozik Nestar uraságnak. Úgyhogy nem is veszteget több időt, ahogy az rábólint az üzletre és kezet ráznak, már térül-fordul is, hogy átadhasson még 11 Világoszöld varázsitalt Nestar Erefiznek. *
-Önnek is, Nestar uram! Teysus kísérje, s ha bármire szüksége lenne a jövőben, kérem, ne habozzon felkeresni!
*Azzal pedig útjára is engedi a másikat, ő pedig elmerül a messzemenő tervezgetésben ezzel az újdonsült erővel a birtokában.*
*Az amulett átkerül újdonsült bérlője nyakába, bár Merchen már most tudja, hogy valószínűleg úgy fogja majd alakítani a dolgokat, hogy végül az ő nyakában maradjon ezt az ereklye, de erről kár is volna még túl sokat gondolkodnia. Ráér majd később is, előbb az előttük álló időszakon jussanak túl, no meg ami fontosabb, hogy néhány itallal még tartozik Nestar uraságnak. Úgyhogy nem is veszteget több időt, ahogy az rábólint az üzletre és kezet ráznak, már térül-fordul is, hogy átadhasson még 11 Világoszöld varázsitalt Nestar Erefiznek.
*-Önnek is, Nestar uram! Teysus kísérje, s ha bármire szüksége lenne a jövőben, kérem, ne habozzon felkeresni!
*Azzal pedig útjára is engedi a másikat, ő pedig elmerül a messzemenő tervezgetésben ezzel az újdonsült erővel a birtokában.*
2668. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 22:29:19
Üzenet elküldve: 2025-08-25 22:29:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1135
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1135
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Nestar, Merchen//
*Már érzi a hiányát a szellemi segítőjének, de lehet csak a kipihenetlenség tesz vele ilyeneket. Merchen úgy tűnik, előrébb látó nála, ő már fel is veti, hogy italban kapja vissza az összeget. Azt még neki sem nehéz kitalálnia, hogy a tíz ital ötszáz helyett erősen magas, még egy tizenegyedikkel is, de abban a kereskedőnek igaza van, hogy arra nagyobb szüksége lesz és nem is éri meg neki az áron talléroskodnia. Alig száz arany alig változtat az üzlet lényegi részén, amire akár kezet is foghatnak.*
- Legyen úgy.
*A kézfogással és a zöldek átvételével pedig végzett is az itteni dolgával és siet is tovább, hogy még elérjen a Templomba, ha már vannak olyan kedvesek csináltatni a számára egy különleges amulettet.*
- További szép napot és sok szerencsét!
*Már érzi a hiányát a szellemi segítőjének, de lehet csak a kipihenetlenség tesz vele ilyeneket. Merchen úgy tűnik, előrébb látó nála, ő már fel is veti, hogy italban kapja vissza az összeget. Azt még neki sem nehéz kitalálnia, hogy a tíz ital ötszáz helyett erősen magas, még egy tizenegyedikkel is, de abban a kereskedőnek igaza van, hogy arra nagyobb szüksége lesz és nem is éri meg neki az áron talléroskodnia. Alig száz arany alig változtat az üzlet lényegi részén, amire akár kezet is foghatnak.*
- Legyen úgy.
*A kézfogással és a zöldek átvételével pedig végzett is az itteni dolgával és siet is tovább, hogy még elérjen a Templomba, ha már vannak olyan kedvesek csináltatni a számára egy különleges amulettet.*
- További szép napot és sok szerencsét!
2667. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 22:06:27
Üzenet elküldve: 2025-08-25 22:06:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Mai//
//Zárás//
-Nem. Nem igazán.
*Feleli, s valahogy megint azt érzi, mint legutóbb, hogy Mai egy olyan énjét hozza elő belőle, amiről gyakran el is felejti, hogy létezik. Micsoda különös páros ők.*
-Nekem a legtöbb tapasztalatom csak pletykákból fakad a nemeseket illetően, ezt be kell vallanom. De azok valahogy mindig olyan kellemetlenek. Persze, ha egyszer a Vashegyen jársz, látogass meg és elmesélek mindent, mit érdemes tudni a Holtak Csarnokán át az őseim szelleméig!
*Ez igencsak derék ajánlat, nem szokott ám mindenkinek ilyesmit felajánlani.*
-Sok titok van a világban, s a nagyobbik részük az is marad, kár is aggódni rajta hogy mindet felkutassuk. Különben hová lenne az izgalom, igaz?
*Bár nyilván ő is szeretne rájönni egy efféle rejtély nyitjára, de sosem volt az a fajta. Majd a hosszúéletű tudós meg máguspalánták idővel biztos kiszedik valamelyik kovácsmestertől.*
-Szerintem jobb kezekben nem is lehetnének.
*S Mai valahogy érezheti, hogy Rorkir komolyan is gondolja a szavakat, nem csak úgy illemből mondja azokat.*
-A jövőt nem ismerjük, nővérem. De ha módomban áll, és az erőm, meg a szellemek tervei engedik, akkor ismét találkozunk majd. Várni fogom azt a napot.
*Azzal elbúcsúzik tőle, és ugyan nem vásárolt semmit a piacon, de egy jó ötlettel indul útnak, majd útközben csinál valami prémet Karheiának, annak biztos örülni fog. Mielőtt azonban távozna, még egy utolsó dolgot mond.*
-Ha pedig úgy alakulna, hogy végre találkozom a végzetemmel, ne legyél szomorú, csak igyál a nevemre egyet, biztosan jó halálom lesz.
*Azzal pedig tényleg indul, miközben szélesen vigyorog.*
//Mai//
//Zárás//
-Nem. Nem igazán.
*Feleli, s valahogy megint azt érzi, mint legutóbb, hogy Mai egy olyan énjét hozza elő belőle, amiről gyakran el is felejti, hogy létezik. Micsoda különös páros ők.*
-Nekem a legtöbb tapasztalatom csak pletykákból fakad a nemeseket illetően, ezt be kell vallanom. De azok valahogy mindig olyan kellemetlenek. Persze, ha egyszer a Vashegyen jársz, látogass meg és elmesélek mindent, mit érdemes tudni a Holtak Csarnokán át az őseim szelleméig!
*Ez igencsak derék ajánlat, nem szokott ám mindenkinek ilyesmit felajánlani.*
-Sok titok van a világban, s a nagyobbik részük az is marad, kár is aggódni rajta hogy mindet felkutassuk. Különben hová lenne az izgalom, igaz?
*Bár nyilván ő is szeretne rájönni egy efféle rejtély nyitjára, de sosem volt az a fajta. Majd a hosszúéletű tudós meg máguspalánták idővel biztos kiszedik valamelyik kovácsmestertől.*
-Szerintem jobb kezekben nem is lehetnének.
*S Mai valahogy érezheti, hogy Rorkir komolyan is gondolja a szavakat, nem csak úgy illemből mondja azokat.*
-A jövőt nem ismerjük, nővérem. De ha módomban áll, és az erőm, meg a szellemek tervei engedik, akkor ismét találkozunk majd. Várni fogom azt a napot.
*Azzal elbúcsúzik tőle, és ugyan nem vásárolt semmit a piacon, de egy jó ötlettel indul útnak, majd útközben csinál valami prémet Karheiának, annak biztos örülni fog. Mielőtt azonban távozna, még egy utolsó dolgot mond.*
-Ha pedig úgy alakulna, hogy végre találkozom a végzetemmel, ne legyél szomorú, csak igyál a nevemre egyet, biztosan jó halálom lesz.
*Azzal pedig tényleg indul, miközben szélesen vigyorog.*
2666. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 20:54:39
Üzenet elküldve: 2025-08-25 20:54:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar, Merchen//
*A bájitalok gazdát cserélnek, ahogy a csilingelő aranyak is. Merchen ekkor jön rá, hogy igazából nem is azt az árat mondta az alkimistának, mint amit szeretett volna, de túl nagyra tartja magát meg a hírnevét, hogy kár volna mosf ezen fennakadnia. Talán így visszatérő vevő lesz belőle, az meg a legjobb befektetés, nem ezen a pár aranytalléron múlik hála Teysusnak a sorsa. S lám, rögtön egy a holmi bájitaloknál sokkal de sokkal érdekesebb és izgalmasabb üzlet lehetősége csillan meg a tündér szeme előtt. Nagy gonddal és odaadással veszi el az amulettet, hogy megvizsgálhassa. Szakértő szemei rögtön megmondják neki, hogy ez bizony egy igencsak ritka ereklye lehet.*
-Ó valóban? Roppant érdekes!
*Ha tényleg engedi neki, úgy fel is próbálja, s ha minden amit Nestar mondott igaz, úgy érezheti is rögtön a hatását, mintha valami földöntúli felfrissülés érné elméjét.*
-Ez valóban...varázslatos!
*Mondja hitetlenkedve, hisz ugyan hallott hasonló tárgyakról, de sosem sikerült még a kezei közé kaparintania egyet sem. A másik ajánlatát figyelmesen végighallgatja, majd úgy tesz, mint aki egy darabig elgondolkozik rajta, azonban a fejében rögtön tudja, hogy ez valóban egy életképes ajánlat, és bizonyosan találna rá bármikor vevőt amikor csak kell. Úgyhogy nem is kekeckedik sokat, hanem hogy új gondolatai is támadnak.*
-Megfelelőnek hangzik, s gondolom nem is szükséges mondanom, hogy én, mint Arthenior nemese sosem károsítanám meg, vagy hagynám veszendőbe az üzletünket. Mit szólna egy aprócska ellenajánlathoz? Látom hogy rengeteg bájitallal dolgozik, meglehet hogy időt és energiát spórolna ha arany helyett inkább ilyen italokban fizetném meg az 500 aranyat? Hiszen az arany csak arany, jön és megy, de az ember ideje az már más kérdés! Éppen úgy alakultak a dolgok, hogy van még nálam 10 világoszöld ital, s egyet grátiszként ha hozzáadok, egy darabig bizonyosan el lesz látva megfelelő alapanyagokkal, melyekkel sokkal többet is kereshet, s az idejével is spórolna. Mit szól?
*A bájitalok gazdát cserélnek, ahogy a csilingelő aranyak is. Merchen ekkor jön rá, hogy igazából nem is azt az árat mondta az alkimistának, mint amit szeretett volna, de túl nagyra tartja magát meg a hírnevét, hogy kár volna mosf ezen fennakadnia. Talán így visszatérő vevő lesz belőle, az meg a legjobb befektetés, nem ezen a pár aranytalléron múlik hála Teysusnak a sorsa. S lám, rögtön egy a holmi bájitaloknál sokkal de sokkal érdekesebb és izgalmasabb üzlet lehetősége csillan meg a tündér szeme előtt. Nagy gonddal és odaadással veszi el az amulettet, hogy megvizsgálhassa. Szakértő szemei rögtön megmondják neki, hogy ez bizony egy igencsak ritka ereklye lehet.*
-Ó valóban? Roppant érdekes!
*Ha tényleg engedi neki, úgy fel is próbálja, s ha minden amit Nestar mondott igaz, úgy érezheti is rögtön a hatását, mintha valami földöntúli felfrissülés érné elméjét.*
-Ez valóban...varázslatos!
*Mondja hitetlenkedve, hisz ugyan hallott hasonló tárgyakról, de sosem sikerült még a kezei közé kaparintania egyet sem. A másik ajánlatát figyelmesen végighallgatja, majd úgy tesz, mint aki egy darabig elgondolkozik rajta, azonban a fejében rögtön tudja, hogy ez valóban egy életképes ajánlat, és bizonyosan találna rá bármikor vevőt amikor csak kell. Úgyhogy nem is kekeckedik sokat, hanem hogy új gondolatai is támadnak.*
-Megfelelőnek hangzik, s gondolom nem is szükséges mondanom, hogy én, mint Arthenior nemese sosem károsítanám meg, vagy hagynám veszendőbe az üzletünket. Mit szólna egy aprócska ellenajánlathoz? Látom hogy rengeteg bájitallal dolgozik, meglehet hogy időt és energiát spórolna ha arany helyett inkább ilyen italokban fizetném meg az 500 aranyat? Hiszen az arany csak arany, jön és megy, de az ember ideje az már más kérdés! Éppen úgy alakultak a dolgok, hogy van még nálam 10 világoszöld ital, s egyet grátiszként ha hozzáadok, egy darabig bizonyosan el lesz látva megfelelő alapanyagokkal, melyekkel sokkal többet is kereshet, s az idejével is spórolna. Mit szól?
2665. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 17:59:15
Üzenet elküldve: 2025-08-25 17:59:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1135
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1135
OOC üzenetek: 118
Játékstílus: Megfontolt
//Nestar, Merchen//
*Az áron nem gondolkodik, hanem csak elkezdi leszámolni az összeget. Fejében a minél előbbi visszatérés jár és a megbízás részletei. Így Merchen Feiy 510 arannyal gazdagodik. Ő is bízik annyira Merchenben, hogy nem fog szöszmötölni az üvegcsék leellenőrzésével, különben nem is tenné meg az utánalévő ajánlatát. De az is igaz, hogy csak figyelmetlenebb, megszokott körülményességét elszívta belőle a mai nap. Össze-vissza mászkál, feladatainak sora csak gyülekezik fel és folyamatosan szembejön valami új. ~Ez mostantól így lesz?~ Gondolkodik el, nem tetszik neki ez. Az előző háborúban sem volt ennyi dolga, főleg még a csatározások megkezdődése előtt. Ellenben, rátérnek a megbízás dolgára és bár csekély aggodalommal tölti el, hogy itt beszéljék meg, nem fogja megkérdőjelezni most sem a kereskedő hozzáértését. Nos, Nestar nem tartja elzárva ezt a tárgyat, így évek hosszú szolgálata után le is veszi hűségesen szolgáló amulettjét a nyakából, átszolgáltatva Merchennek. Megvizsgálásra és, ha meg tudnak egyezni, akkor nem hosszú időre hozzá.*
- Ezt az ékszert még az egykori Dwirinthalen matróna áldotta meg, felvértezve a legerősebb intellektust növelő varázsitallal. A különbség jelentős és érezhető, én ajánlom, hogy próbálja fel.
*Ezt komolyan is gondolja, bár azzal nem számol, hogy így Merchen intelligensebb lesz nála a helyzetükben, de már amúgy is kitervelte, hogy miként szeretné az üzletüket elintézni és marad annyi esze, hogy nem tér el ettől jelentősen a saját kárára.*
- Egyike azon kevés ilyen amuletteknek, amit az istenek érkezése előtt készítettek és ami túl is élte a háborút és a lázadást. Elmondhatatlanul sokat segített a mágia tudományának tanulmányozásában, időt, pénzt és energiát spórolva meg.
*Az entitás szót kezdi kigyomlálni a referenciáiból, már kettő pappal is jó kapcsolatot ápol, így lesz annyira tiszteletteljes, hogy a hátuk mögött se sérti meg hitüket.*
- Azonban most már fontosabb, hogy azt gyakoroljam, amit tudok és elmélyítsem az ismereteim, mint megtanulni még egy varázslatot, amit nem használok. A becsült árára négyezer aranyat gondolok, ezt nem tőled kérem, hanem majd az esetleges vevőtől. Névlegesen előre kérek ötszáz aranyat, a varázstárgy ellentételezéséül, amíg nem talál vevőre vagy öt évre. Ha sikerül rá vevőt találni öt éven belül, visszaadom az ötszáz aranyat és további ötszáz az üzletkötésért a részesedésed. És természetesen minden arany a négyezer felett a te érdemed, valamint a tárgyat is felhasználhatod saját céljaidra a fél évtized alatt. Nem arra készült, hogy egy pincében vagy a zsebemben porosodjék, ezt meg is értem. Ez így megfelel a számodra?
*Nestar szerint ez egy gáláns ajánlat és azon se lepődne meg, ha már pár hat után új gazdára találna az amulettje. De azt is megérti, hogy Merchennek érdeke lehet elhúzni a tényleges eladást és ezzel nincs semmi problémája. Ha sietni akarna vele, rövidebb idősávot húzott volna meg. És, ahogy mondotta is, amíg valakinek hasznára válik, nem bánja, még ha nem is ő az. A végén Nestar is ki lesz fizetve és ezzel megelégszik.*
*Az áron nem gondolkodik, hanem csak elkezdi leszámolni az összeget. Fejében a minél előbbi visszatérés jár és a megbízás részletei. Így Merchen Feiy 510 arannyal gazdagodik.
Ő is bízik annyira Merchenben, hogy nem fog szöszmötölni az üvegcsék leellenőrzésével, különben nem is tenné meg az utánalévő ajánlatát. De az is igaz, hogy csak figyelmetlenebb, megszokott körülményességét elszívta belőle a mai nap. Össze-vissza mászkál, feladatainak sora csak gyülekezik fel és folyamatosan szembejön valami új. ~Ez mostantól így lesz?~ Gondolkodik el, nem tetszik neki ez. Az előző háborúban sem volt ennyi dolga, főleg még a csatározások megkezdődése előtt. Ellenben, rátérnek a megbízás dolgára és bár csekély aggodalommal tölti el, hogy itt beszéljék meg, nem fogja megkérdőjelezni most sem a kereskedő hozzáértését. Nos, Nestar nem tartja elzárva ezt a tárgyat, így évek hosszú szolgálata után le is veszi hűségesen szolgáló amulettjét a nyakából, átszolgáltatva Merchennek. Megvizsgálásra és, ha meg tudnak egyezni, akkor nem hosszú időre hozzá.*- Ezt az ékszert még az egykori Dwirinthalen matróna áldotta meg, felvértezve a legerősebb intellektust növelő varázsitallal. A különbség jelentős és érezhető, én ajánlom, hogy próbálja fel.
*Ezt komolyan is gondolja, bár azzal nem számol, hogy így Merchen intelligensebb lesz nála a helyzetükben, de már amúgy is kitervelte, hogy miként szeretné az üzletüket elintézni és marad annyi esze, hogy nem tér el ettől jelentősen a saját kárára.*
- Egyike azon kevés ilyen amuletteknek, amit az istenek érkezése előtt készítettek és ami túl is élte a háborút és a lázadást. Elmondhatatlanul sokat segített a mágia tudományának tanulmányozásában, időt, pénzt és energiát spórolva meg.
*Az entitás szót kezdi kigyomlálni a referenciáiból, már kettő pappal is jó kapcsolatot ápol, így lesz annyira tiszteletteljes, hogy a hátuk mögött se sérti meg hitüket.*
- Azonban most már fontosabb, hogy azt gyakoroljam, amit tudok és elmélyítsem az ismereteim, mint megtanulni még egy varázslatot, amit nem használok. A becsült árára négyezer aranyat gondolok, ezt nem tőled kérem, hanem majd az esetleges vevőtől. Névlegesen előre kérek ötszáz aranyat, a varázstárgy ellentételezéséül, amíg nem talál vevőre vagy öt évre. Ha sikerül rá vevőt találni öt éven belül, visszaadom az ötszáz aranyat és további ötszáz az üzletkötésért a részesedésed. És természetesen minden arany a négyezer felett a te érdemed, valamint a tárgyat is felhasználhatod saját céljaidra a fél évtized alatt. Nem arra készült, hogy egy pincében vagy a zsebemben porosodjék, ezt meg is értem. Ez így megfelel a számodra?
*Nestar szerint ez egy gáláns ajánlat és azon se lepődne meg, ha már pár hat után új gazdára találna az amulettje. De azt is megérti, hogy Merchennek érdeke lehet elhúzni a tényleges eladást és ezzel nincs semmi problémája. Ha sietni akarna vele, rövidebb idősávot húzott volna meg. És, ahogy mondotta is, amíg valakinek hasznára válik, nem bánja, még ha nem is ő az. A végén Nestar is ki lesz fizetve és ezzel megelégszik.*
2664. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 16:28:33
Üzenet elküldve: 2025-08-25 16:28:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1227
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1227
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Rorkir//
*Megvonja a vállát. Rorkirt sokkal egyszerűbb léleknek gondolta, mégis meglepte már néhány gondolatával a Sellőházban is. *
- Úgysem lehet rajta már változtatni, nemigaz?
*Mosolyog, hogy aztán még nagyobb vigyor költözhessen az arcára. *
- Egyszer mesélhetnél azokról a hagyományokról. Igen hiányos a tudásom e téren. A nemesi világot jól ismerem, de az kevésbé érdekes. *Inkább bosszantó. Persze megvannak az előnyei, főleg akkor, ha az ember, vagy elf lányának nincs lelke. Nem csöppenne vissza abba az életbe, bármit is adnának sem. Sokkal jobban érzi magát a mostani szerepében. Egyedül a temérdek arany, ami kecsegtető benne, de zömmel azt sem magára költené, hacsak nem a tanulmányairól, vagy szép ruhákról van szó. A gyerekekbe, vagy valamiféle segítségnyújtásba fektetné bele.*
- Én aztán nem értek hozzá. De biztosan megvan az oka, hogy a legtöbb harcos, akivel találkoztam, majd megveszett érte, hogy a birtokában legyen egy ilyen. Nem tudom mi lehet bennük, de mágiával mégiscsak azokat lehet megbűvölni, a többit valamiért… nem. De el nem árulja senki, mi az a valami. Mindenesetre, nem árt majd megtanulni a varázslatokat főleg, ha rossz idők jönnek ránk. Minden segítség elkél olyankor.
*Kissé elgondolkodik a dolgon, de csakhamar újabb témát érintenek.*
- Á, talán nincs is olyan szeglete a világnak, ahol ez ne fordulhatna elő. De ettől még ijesztő néha. Meg kell tudni védeni magam és a gyerekeket is. És őket is megtanítani ugyanerre.
*Sajnos elérkezett az idő, hogy minkettejüknek mennie kell a saját dolgára. Bármeddig elfecsegne még, de jól tudja, hogy lesz min elgondolkodnia és mit tennie is. Ha mindenki ilyen komolyan veszi azokat az orkokat, akkor talán muszáj lesz egy jelentést tennie. Hacsak nem győzi meg a húgát, hogy tegye meg ő maga, bár esélyt keveset lát rá. Lép egyet közelebb, majd lábujjhegyre áll, hogy egy gyengéd kis csókot nyomjon a barbár arcára. Tán csak nem sepri le magáról, mint a legyet.*
- Remélem, hogy csak vaklárma az egész. Vigyázz magadra Rorkir! És a szeretteidre. Ha erre jársz, a vendégem vagy, ne légy rest felkeresni az árvaházban. Tudod, a gyerekeimnek jól jönne néhány lecke egy ilyen remek harcostól.
*Azzal, ha elbúcsúztak, vissza is megy azokhoz, akiket éppen említett. *
//Rorkir//
*Megvonja a vállát. Rorkirt sokkal egyszerűbb léleknek gondolta, mégis meglepte már néhány gondolatával a Sellőházban is. *
- Úgysem lehet rajta már változtatni, nemigaz?
*Mosolyog, hogy aztán még nagyobb vigyor költözhessen az arcára. *
- Egyszer mesélhetnél azokról a hagyományokról. Igen hiányos a tudásom e téren. A nemesi világot jól ismerem, de az kevésbé érdekes. *Inkább bosszantó. Persze megvannak az előnyei, főleg akkor, ha az ember, vagy elf lányának nincs lelke. Nem csöppenne vissza abba az életbe, bármit is adnának sem. Sokkal jobban érzi magát a mostani szerepében. Egyedül a temérdek arany, ami kecsegtető benne, de zömmel azt sem magára költené, hacsak nem a tanulmányairól, vagy szép ruhákról van szó. A gyerekekbe, vagy valamiféle segítségnyújtásba fektetné bele.*
- Én aztán nem értek hozzá. De biztosan megvan az oka, hogy a legtöbb harcos, akivel találkoztam, majd megveszett érte, hogy a birtokában legyen egy ilyen. Nem tudom mi lehet bennük, de mágiával mégiscsak azokat lehet megbűvölni, a többit valamiért… nem. De el nem árulja senki, mi az a valami. Mindenesetre, nem árt majd megtanulni a varázslatokat főleg, ha rossz idők jönnek ránk. Minden segítség elkél olyankor.
*Kissé elgondolkodik a dolgon, de csakhamar újabb témát érintenek.*
- Á, talán nincs is olyan szeglete a világnak, ahol ez ne fordulhatna elő. De ettől még ijesztő néha. Meg kell tudni védeni magam és a gyerekeket is. És őket is megtanítani ugyanerre.
*Sajnos elérkezett az idő, hogy minkettejüknek mennie kell a saját dolgára. Bármeddig elfecsegne még, de jól tudja, hogy lesz min elgondolkodnia és mit tennie is. Ha mindenki ilyen komolyan veszi azokat az orkokat, akkor talán muszáj lesz egy jelentést tennie. Hacsak nem győzi meg a húgát, hogy tegye meg ő maga, bár esélyt keveset lát rá. Lép egyet közelebb, majd lábujjhegyre áll, hogy egy gyengéd kis csókot nyomjon a barbár arcára. Tán csak nem sepri le magáról, mint a legyet.*
- Remélem, hogy csak vaklárma az egész. Vigyázz magadra Rorkir! És a szeretteidre. Ha erre jársz, a vendégem vagy, ne légy rest felkeresni az árvaházban. Tudod, a gyerekeimnek jól jönne néhány lecke egy ilyen remek harcostól.
*Azzal, ha elbúcsúztak, vissza is megy azokhoz, akiket éppen említett. *
2663. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 15:57:44
Üzenet elküldve: 2025-08-25 15:57:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
// A polgárnegyed fantomja //
* Érzi, hogy csalódást okozott kedves kis vásárlójának, és ez roppant módon nyomasztja. Szerencsére nem kell sokáig ezen érzések között tengődniük, ami Norgennek számára a csalódás, Babkárnak pedig a lelkiismeret furdalás. Egy fura alak lép hozzájuk, és lehalkított hangon kezd beszélni a tündérhez, de ha a polgárnegyed fantomja figyel, akkor tisztán hallhat minden szót. *
- Az a hír járja, hogy rúzst és rózsaolajat keresel. Néhányan elkezdték felvásárolni nagy mértékben, hogy így tornásszák fel az árát. De úgyis jövök neked eggyel, úgyhogy ezt most itt hagyom. * Mondja a férfi, és a pulton egy vörös rúzs, és egy üvegcse rózsaolaj marad utána. Ezek után Merchen boldogan nyújtja át ezeket is a szemének kedves nő számára. *
- Úgy tűnik, ez is megoldódott. A kellemetlenség miatt ez legyen a ház ajándéka. * Tesz nagylelkű ajánlatot. Ezek után, mivel megegyeztek az összegben, már nem szól, hogy alaposan elszámolta magát, és végül kevesebbet fizet érte a nő, mint amennyibe Babkárnak került ez az egész. *
- Akkor, remélem elégedett. Elnézést, hogy rúzsból végül vörös lett, de mivel ingyen volt, gondolom elnézi nekem. Ha nem, akkor nyugodtan hagyja itt. * Feleli még a tündér, és elégedetten vágja zsebre a kettőszáz aranyat. Bár ez egy rossz üzlet volt, hosszútávon még behozhatja az árát, hogyha egy tényleges állandó vásárlót szerez a hölgy képében. *
* Érzi, hogy csalódást okozott kedves kis vásárlójának, és ez roppant módon nyomasztja. Szerencsére nem kell sokáig ezen érzések között tengődniük, ami Norgennek számára a csalódás, Babkárnak pedig a lelkiismeret furdalás. Egy fura alak lép hozzájuk, és lehalkított hangon kezd beszélni a tündérhez, de ha a polgárnegyed fantomja figyel, akkor tisztán hallhat minden szót. *
- Az a hír járja, hogy rúzst és rózsaolajat keresel. Néhányan elkezdték felvásárolni nagy mértékben, hogy így tornásszák fel az árát. De úgyis jövök neked eggyel, úgyhogy ezt most itt hagyom. * Mondja a férfi, és a pulton egy vörös rúzs, és egy üvegcse rózsaolaj marad utána. Ezek után Merchen boldogan nyújtja át ezeket is a szemének kedves nő számára. *
- Úgy tűnik, ez is megoldódott. A kellemetlenség miatt ez legyen a ház ajándéka. * Tesz nagylelkű ajánlatot. Ezek után, mivel megegyeztek az összegben, már nem szól, hogy alaposan elszámolta magát, és végül kevesebbet fizet érte a nő, mint amennyibe Babkárnak került ez az egész. *
- Akkor, remélem elégedett. Elnézést, hogy rúzsból végül vörös lett, de mivel ingyen volt, gondolom elnézi nekem. Ha nem, akkor nyugodtan hagyja itt. * Feleli még a tündér, és elégedetten vágja zsebre a kettőszáz aranyat. Bár ez egy rossz üzlet volt, hosszútávon még behozhatja az árát, hogyha egy tényleges állandó vásárlót szerez a hölgy képében. *
2662. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 09:27:41
Üzenet elküldve: 2025-08-25 09:27:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Műhelymunka//
//Tőrösbot-készítés 1/2//
~Tényleg kéne egy saját műhely! Nem is kell, hogy nagy legyen. Elég egy egészen kicsi is. Csak férjen el benne a munkapadom, meg rajta a satu, és kész. Meg legyen egy polc a félkész holmiknak. Jó, legyen egy szekrény inkább polc helyett, akkor alkatrészek is elférnek rajta és a szerszámok is. Vagy legyen két szekrény? Lakattal zárhatóak, igen, az jó lenne. És egy kis tűzhely is legyen benne, szenes, fújtatóval, nem kell belőle nagy. Csak férjen el benne egy rugóvas, vagy egy vaslemez. Jó, talán lehetne kicsit nagyobb, hogy rudakat is tudjak kétharmadhosszban hevíteni, ha hő-edzem őket. De akkor kell egy kis tűzhely is, amivel viszont nagyon kis szakaszt tudok nagyon felhevíteni. És legyenek mellette hordók, olajjal és vízzel. És kéne egy savas hordó is. Akkor tudnék laminált fémet is készíteni! De akkor kéne köszörűállvány is, hatvanas kővel. De az se jó mindenre, akkor kéne szalagos csiszolóállvány is. Meg persze az üllőnek is kell külön hely! Lehetőleg a tűzhelyek, a hordók, a köszörű-csiszoló állványok közötti helyen, középen. Jó, lehet hogy nem is annyira kis műhely kell akkor, de.. tényleg kéne egy saját műhely!~
*Halkan dünyörög magában, ahogy kocsiját behúzza szokott helyére, egészen a Kovácsműhely mellé. Tudja, hogy egy picit feszíti azt a bizonyos húrt azzal, hogy ismét csak itt állomásoztatja le rögtönzött műhelyét, de a megszokás nagy úr, és itt tényleg nem is zavar senkit a Piactérre kijárók közül.
Ezúttal nem vásárra rakodja elő a holmikat. A kocsi oldalából lehajtott polcra, ami ezúttal ismét munkapad lesz, felrögzíti satuját. A satu pofáira bolyosra csiszolt vaskos bőrt húz, most nem vasat akar majd belefogatni. A munkapadra mérőzsineget és jelölőkrétát készít elő; és fűrészt és laposvésőt és kisfejű kalapácsot is.
A kocsi hátuljából előhúzza a Feiy úrtól kapott sétapálcát, és azt is a munkapadra teszi. Vaskos bőrköténye mindmegannyi zsebe közül csalhatatlan mozdulattal húzza elő jegyzetelésre szolgáló könyvecskéjét, azt felüti a megfelelő oldalon, és az oda gondosan lerajzolt ábrák fölé hajol. Szeme fürgén jár fel-alá a rajzon, néha a botra pislant közben, néha pedig csak úgy, a levegőbe. Végül összecsukja és eltűnteti az iménti zsebében a könyvecskét. Innentől nem lesz rá szüksége – a rajzot és a mellé írt jegyzeteit úgy látja fejében, mintha még mindig a lapról nézné azokat.
A mérőzsineget és a jelölőkrétát veszi a kezébe. A sétapálcára illeszti a zsineget, és fürge mozdulatokkal mérni kezd. Átmérőt, hosszt, derékszögeket; néhol a krétával pontot jelöl, máshol vonalakat. Mire végez, a bot felszínén már fel is van jelölve az összes vágási hely. Félreteszi a mérőeszközöket, a botot a satu bőrrel bevont pofái közé fogatja, és a fűrész fogait a sétapálcára illeszti. Még utoljára végignéz a szépen lakkozott felületen.*
- Na.. Teysus segedelmével! *Felsóhajt, és meghúzza a fűrészt. Sokszáz apró, éhes acélfog harap a fába hörögve, puha por szitál a kocsi kereke mellé. Ha az első mozdulatot már megtette, onnan nincs visszaút. A fűrész tovább zablája a fát, hamarosan le is vágja a griff-fejet úgy hat hüvelyknyi nyéllel együtt, majd hosszában elfelezi a sétapálca testét, szűk huszonhat hüvelyknyi hosszban. Ott megáll a fűrésszel, roppant óvatossággal kihúzza azt a fából, és néhány mozdulattal levágja az egyik fél-testet.
A pálcát -vagyis ami abból így megcsonkolva megmaradt- továbbra is a satuban hagyja, a fűrészt visszacseréli a jelölőkrétára. Felhúzza vele a vésés majdani nyomvonalát, majd a krétát vissza is rakja oda ahonnan elvette azt, és a vésőért-kalapácsért nyúl. Fél szemmel hunyorogva precízen elhelyezi a véső fejét a fán, halkan mormog egy sort valamit, majd óvatos, de határozott mozdulattal rákoppint a véső végére. És újra és újra, aprókat, türelmes de tempós mozdulatokkal. A véső fényesre csiszolt éle a fába mélyed, és apró, kunkori darabokban vájja ki azt.
A fa puhább anyag mint a fém. Nem egyszerűbb, nem könnyebb vele feltétlenül bánni, és cseppet sem megbocsátó. De viszonylag könnyen megmunkálható. És ő pedig halad is vele, mint aki tudja, hogy mit csinál. Hamarosan a pálca kikerül a satuból, a majdani hasában húzódó kivésett mélyedéssel, és helyét a levágott fél-test veszi át. Azon is felméri a penge majdani helyét, majd újra a véső és a kalapács halk kopogása-csattogása hallatszik egy darabig.*
//Tőrösbot-készítés 1/2//
~Tényleg kéne egy saját műhely! Nem is kell, hogy nagy legyen. Elég egy egészen kicsi is. Csak férjen el benne a munkapadom, meg rajta a satu, és kész. Meg legyen egy polc a félkész holmiknak. Jó, legyen egy szekrény inkább polc helyett, akkor alkatrészek is elférnek rajta és a szerszámok is. Vagy legyen két szekrény? Lakattal zárhatóak, igen, az jó lenne. És egy kis tűzhely is legyen benne, szenes, fújtatóval, nem kell belőle nagy. Csak férjen el benne egy rugóvas, vagy egy vaslemez. Jó, talán lehetne kicsit nagyobb, hogy rudakat is tudjak kétharmadhosszban hevíteni, ha hő-edzem őket. De akkor kell egy kis tűzhely is, amivel viszont nagyon kis szakaszt tudok nagyon felhevíteni. És legyenek mellette hordók, olajjal és vízzel. És kéne egy savas hordó is. Akkor tudnék laminált fémet is készíteni! De akkor kéne köszörűállvány is, hatvanas kővel. De az se jó mindenre, akkor kéne szalagos csiszolóállvány is. Meg persze az üllőnek is kell külön hely! Lehetőleg a tűzhelyek, a hordók, a köszörű-csiszoló állványok közötti helyen, középen. Jó, lehet hogy nem is annyira kis műhely kell akkor, de.. tényleg kéne egy saját műhely!~
*Halkan dünyörög magában, ahogy kocsiját behúzza szokott helyére, egészen a Kovácsműhely mellé. Tudja, hogy egy picit feszíti azt a bizonyos húrt azzal, hogy ismét csak itt állomásoztatja le rögtönzött műhelyét, de a megszokás nagy úr, és itt tényleg nem is zavar senkit a Piactérre kijárók közül.
Ezúttal nem vásárra rakodja elő a holmikat. A kocsi oldalából lehajtott polcra, ami ezúttal ismét munkapad lesz, felrögzíti satuját. A satu pofáira bolyosra csiszolt vaskos bőrt húz, most nem vasat akar majd belefogatni. A munkapadra mérőzsineget és jelölőkrétát készít elő; és fűrészt és laposvésőt és kisfejű kalapácsot is.
A kocsi hátuljából előhúzza a Feiy úrtól kapott sétapálcát, és azt is a munkapadra teszi. Vaskos bőrköténye mindmegannyi zsebe közül csalhatatlan mozdulattal húzza elő jegyzetelésre szolgáló könyvecskéjét, azt felüti a megfelelő oldalon, és az oda gondosan lerajzolt ábrák fölé hajol. Szeme fürgén jár fel-alá a rajzon, néha a botra pislant közben, néha pedig csak úgy, a levegőbe. Végül összecsukja és eltűnteti az iménti zsebében a könyvecskét. Innentől nem lesz rá szüksége – a rajzot és a mellé írt jegyzeteit úgy látja fejében, mintha még mindig a lapról nézné azokat.
A mérőzsineget és a jelölőkrétát veszi a kezébe. A sétapálcára illeszti a zsineget, és fürge mozdulatokkal mérni kezd. Átmérőt, hosszt, derékszögeket; néhol a krétával pontot jelöl, máshol vonalakat. Mire végez, a bot felszínén már fel is van jelölve az összes vágási hely. Félreteszi a mérőeszközöket, a botot a satu bőrrel bevont pofái közé fogatja, és a fűrész fogait a sétapálcára illeszti. Még utoljára végignéz a szépen lakkozott felületen.*
- Na.. Teysus segedelmével! *Felsóhajt, és meghúzza a fűrészt. Sokszáz apró, éhes acélfog harap a fába hörögve, puha por szitál a kocsi kereke mellé. Ha az első mozdulatot már megtette, onnan nincs visszaút. A fűrész tovább zablája a fát, hamarosan le is vágja a griff-fejet úgy hat hüvelyknyi nyéllel együtt, majd hosszában elfelezi a sétapálca testét, szűk huszonhat hüvelyknyi hosszban. Ott megáll a fűrésszel, roppant óvatossággal kihúzza azt a fából, és néhány mozdulattal levágja az egyik fél-testet.
A pálcát -vagyis ami abból így megcsonkolva megmaradt- továbbra is a satuban hagyja, a fűrészt visszacseréli a jelölőkrétára. Felhúzza vele a vésés majdani nyomvonalát, majd a krétát vissza is rakja oda ahonnan elvette azt, és a vésőért-kalapácsért nyúl. Fél szemmel hunyorogva precízen elhelyezi a véső fejét a fán, halkan mormog egy sort valamit, majd óvatos, de határozott mozdulattal rákoppint a véső végére. És újra és újra, aprókat, türelmes de tempós mozdulatokkal. A véső fényesre csiszolt éle a fába mélyed, és apró, kunkori darabokban vájja ki azt.
A fa puhább anyag mint a fém. Nem egyszerűbb, nem könnyebb vele feltétlenül bánni, és cseppet sem megbocsátó. De viszonylag könnyen megmunkálható. És ő pedig halad is vele, mint aki tudja, hogy mit csinál. Hamarosan a pálca kikerül a satuból, a majdani hasában húzódó kivésett mélyedéssel, és helyét a levágott fél-test veszi át. Azon is felméri a penge majdani helyét, majd újra a véső és a kalapács halk kopogása-csattogása hallatszik egy darabig.*
2661. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-08-25 08:12:59
Üzenet elküldve: 2025-08-25 08:12:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 478
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Nestar, Merchen//
*Merchen kellően elfoglalt mostanság, se nem kevésbé, mint ahogy szereti, se nem túlságosan. Akad munka bőven, aminek most örül, mert addig is könnyebben telik az idő, amíg Gilas mester munkájára vár ami a sétapálcát illeti. A kosok dolga után ismét felszabadul egy kicsit, azonban egy ismerős arc bukkan fel, az alkimista.*
-Teysus hozta Nestar uraság.
*Köszönti az érkezőt széles, a kufárokra jellemző széles, megnyerő mosollyal.*
-Mi sem természetesebb. Csak egy pillanatot kérek.
*Feleli, s rögtön térül-fordul, hogy hamarosan visszatérjen a kért italokkal. Nem babrál az árakkal, hisz amit korábban szabott, attól nem volna helyes eltérnie.*
-Az annyi, mint 510 arany.
*Azzal át is ad 14 Világoszöld varázsitalT Nestar Erefiz-nek, és hozzácsap még 3 Világosbarna varázsitalt is, ez is Nestar Erefiz-nél landol. Mem fél tőle, hogy esetleg ne fizetné ki a másik, hisz olcsóbban aligha kaphat bárhol varázsiatolokat, legfeljebb csak vízzel vannak felöntve. A másik kérdés azonban jóval érdekesebbnek hangzik.*
-Szóval egy afféle varázshatalommal bíró tárgy, igaz?
*Sokatmondóan hümment egyet.*
-Ez sem okoz gondot, tudja az elmúlt időszakban több mágikus eredetű tárgy is átfutott a kezemen, azonban az is igaz, hogy nehézkes mindig megtalálni a legmegfelelőbb vevőt, aki kellően értékeli eme tárgyak valódi erejét.
*Bölcs döntés Merchenhez fordulni, hisz mint mindig, benne meg lehet bízni, kivéve mikor nem. De ezt persze Nestarnak nem kell tudnia.*
-Vethetnék rá egy pillantást, önnél van esetleg ez a bizonyos tárgy?
*Azon sem lepődne meg, ha elzárva tartaná valami titkos helyen.*
*Merchen kellően elfoglalt mostanság, se nem kevésbé, mint ahogy szereti, se nem túlságosan. Akad munka bőven, aminek most örül, mert addig is könnyebben telik az idő, amíg Gilas mester munkájára vár ami a sétapálcát illeti. A kosok dolga után ismét felszabadul egy kicsit, azonban egy ismerős arc bukkan fel, az alkimista.*
-Teysus hozta Nestar uraság.
*Köszönti az érkezőt széles, a kufárokra jellemző széles, megnyerő mosollyal.*
-Mi sem természetesebb. Csak egy pillanatot kérek.
*Feleli, s rögtön térül-fordul, hogy hamarosan visszatérjen a kért italokkal. Nem babrál az árakkal, hisz amit korábban szabott, attól nem volna helyes eltérnie.*
-Az annyi, mint 510 arany.
*Azzal át is ad 14 Világoszöld varázsitalT Nestar Erefiz-nek,
és hozzácsap még 3 Világosbarna varázsitalt is, ez is Nestar Erefiz-nél landol. Mem fél tőle, hogy esetleg ne fizetné ki a másik, hisz olcsóbban aligha kaphat bárhol varázsiatolokat, legfeljebb csak vízzel vannak felöntve. A másik kérdés azonban jóval érdekesebbnek hangzik.*-Szóval egy afféle varázshatalommal bíró tárgy, igaz?
*Sokatmondóan hümment egyet.*
-Ez sem okoz gondot, tudja az elmúlt időszakban több mágikus eredetű tárgy is átfutott a kezemen, azonban az is igaz, hogy nehézkes mindig megtalálni a legmegfelelőbb vevőt, aki kellően értékeli eme tárgyak valódi erejét.
*Bölcs döntés Merchenhez fordulni, hisz mint mindig, benne meg lehet bízni, kivéve mikor nem. De ezt persze Nestarnak nem kell tudnia.*
-Vethetnék rá egy pillantást, önnél van esetleg ez a bizonyos tárgy?
*Azon sem lepődne meg, ha elzárva tartaná valami titkos helyen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3178-3197