Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 97 (1921. - 1940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1940. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-25 19:18:51
Üzenet elküldve: 2015-05-25 19:18:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zenebona a piactéren -Csengőhangú Rolwahur//
*A magas elf leül elé, így már nem kell olyan magasra néznie. Mosolyogva hallgatja az okfejtését, aztán a végén elgondolkodva bólint.*
-Ez igaz, tényleg gyönyörűnek találtam ezt a dalt. Azt hiszem a vidám dalok könnyedebbek, de ebben a szomorúságban valami olyan szépség van, ami alig leírható.
*Az elf férfi bókjaira egy árnyalattal rózsaszínűbbé válik az arca, mint amilyen általában és zavartan elmosolyodik.*
-Valóban szoktam énekelni, azt mondták a családomban, hogy a hangom... elég szép.
*Nem akarja elismételni a nevelőanyja szavait, mert úgy véli az nagyon szerénytelennek hatna, ha mindjárt a legtúlzóbb dicséreteket aggatná magára és nem akar beképzeltnek mutatkozni. Félre billentett fejjel és csodálkozó tekintettel néz az aranyak elosztására. Lám milyen nagylelkű is, a szegényeknek juttatja az aranyak nagyobb részét. A közös ebéd és éneklés gondolatára lelkesedéstől csillogó szemekkel mosolyodik el.*
-Nagyon szép öntől, hogy így támogatja a szegényeket, sok közöttük a gyerek is és igazán szívszorító látni őket. Szívesen önnel tartok, köszönöm a kedves meghívást. Nagyon örülök, hogy megismerhettem a nevem Elinara Ginivrien. Sokan szólítanak Elinának.
*Mutatkozik be ő is. Meghatottan mosolyog, ennél jobb helyre nem is kerülhetett a ma összeszedett vagyonkája és milyen jó, hogy egy igazi művésszel találkozott. Eszébe sem jut visszautasítani a kellemesen eltöltött időt Rolwahurral, aki máris szimpatikus a számára. Igazi művész, nagylelkű is és igazán, hát szép. Volt már szerencséje művészhez, aki nagy festőművész volt, de a zene és az ének sokkal közelebb áll a szívéhez, így nem habozik vele tartani.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.25 19:23:03
*A magas elf leül elé, így már nem kell olyan magasra néznie. Mosolyogva hallgatja az okfejtését, aztán a végén elgondolkodva bólint.*
-Ez igaz, tényleg gyönyörűnek találtam ezt a dalt. Azt hiszem a vidám dalok könnyedebbek, de ebben a szomorúságban valami olyan szépség van, ami alig leírható.
*Az elf férfi bókjaira egy árnyalattal rózsaszínűbbé válik az arca, mint amilyen általában és zavartan elmosolyodik.*
-Valóban szoktam énekelni, azt mondták a családomban, hogy a hangom... elég szép.
*Nem akarja elismételni a nevelőanyja szavait, mert úgy véli az nagyon szerénytelennek hatna, ha mindjárt a legtúlzóbb dicséreteket aggatná magára és nem akar beképzeltnek mutatkozni. Félre billentett fejjel és csodálkozó tekintettel néz az aranyak elosztására. Lám milyen nagylelkű is, a szegényeknek juttatja az aranyak nagyobb részét. A közös ebéd és éneklés gondolatára lelkesedéstől csillogó szemekkel mosolyodik el.*
-Nagyon szép öntől, hogy így támogatja a szegényeket, sok közöttük a gyerek is és igazán szívszorító látni őket. Szívesen önnel tartok, köszönöm a kedves meghívást. Nagyon örülök, hogy megismerhettem a nevem Elinara Ginivrien. Sokan szólítanak Elinának.
*Mutatkozik be ő is. Meghatottan mosolyog, ennél jobb helyre nem is kerülhetett a ma összeszedett vagyonkája és milyen jó, hogy egy igazi művésszel találkozott. Eszébe sem jut visszautasítani a kellemesen eltöltött időt Rolwahurral, aki máris szimpatikus a számára. Igazi művész, nagylelkű is és igazán, hát szép. Volt már szerencséje művészhez, aki nagy festőművész volt, de a zene és az ének sokkal közelebb áll a szívéhez, így nem habozik vele tartani.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.25 19:23:03
1939. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-25 17:47:26
Üzenet elküldve: 2015-05-25 17:47:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Zenebona a piactéren - Elinara//
*Mosolyogva nézi az apró kis tündér lányt, amint közelebb jön, és hallgatja a muzsikát. Először azt hitte egy kisgyerek, de most, hogy itt áll előtte, látja az apró szárnyakat is. ~ De aranyos! ~ Fut át a gondolat a fején, de látható reakció nélkül énekli végig a dalt. Amikor a tündérke bedobja a pénzt a ládikába hálásan elmosolyodik, majd leül elé a színpad szélére.*
- Tudni éppen tudok, kisasszony, de vajon énekeljem is? Hisz milyen szép érzelmeket vált ez ki mindenkiből, még magácskából is. Látom ám. Ön nem énekel? Lefogadom, hogy csodaszép hangja van. Legalább olyan szép, mint maga.
*Mosolyog a tündérre. Talán egy kicsit túlzásba is viszi a bókolást, de igazán örülne neki, ha végre nem egyedül kéne dalolásznia. Lenyúl az öt aranyért, egyet kivesz, a maradék négyre pedig rácsukja a ládikát.*
- Viszont elszaladt az idő, reggel óta itt vagyok, most már hazamennék ebédelni. Ez a négy arany a szegényekhez kerül, arra megyek haza. A nevem egyébként Rolwahur. Ha szeretne elkísérhet, meghívom ebédre is. És ha van kedve, akkor délután együtt énekelhetünk.
*Mosolyogva nézi az apró kis tündér lányt, amint közelebb jön, és hallgatja a muzsikát. Először azt hitte egy kisgyerek, de most, hogy itt áll előtte, látja az apró szárnyakat is. ~ De aranyos! ~ Fut át a gondolat a fején, de látható reakció nélkül énekli végig a dalt. Amikor a tündérke bedobja a pénzt a ládikába hálásan elmosolyodik, majd leül elé a színpad szélére.*
- Tudni éppen tudok, kisasszony, de vajon énekeljem is? Hisz milyen szép érzelmeket vált ez ki mindenkiből, még magácskából is. Látom ám. Ön nem énekel? Lefogadom, hogy csodaszép hangja van. Legalább olyan szép, mint maga.
*Mosolyog a tündérre. Talán egy kicsit túlzásba is viszi a bókolást, de igazán örülne neki, ha végre nem egyedül kéne dalolásznia. Lenyúl az öt aranyért, egyet kivesz, a maradék négyre pedig rácsukja a ládikát.*
- Viszont elszaladt az idő, reggel óta itt vagyok, most már hazamennék ebédelni. Ez a négy arany a szegényekhez kerül, arra megyek haza. A nevem egyébként Rolwahur. Ha szeretne elkísérhet, meghívom ebédre is. És ha van kedve, akkor délután együtt énekelhetünk.
1938. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-25 13:03:49
Üzenet elküldve: 2015-05-25 13:03:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Coinleach a piactéren nézelődik, nagyokat szippant a levegőből. Élvezi a frissensült húsok és kenyerek illatát. A téren átsurranó embereket figyeli, elemezgeti. Az emberek nem tartoznak a kedvencei közé, de csodálja az életszeretetüket.*
~Ha valamiből keveset kapunk, azt megtanuljuk nagyra tartani és értékelni.~
*Az elf számára azonban még mindig sokkal fontosabb a természet és az erdei lények élete, mint az embereké.
Hamar megunja ezt a nézelődést, és úgy dönt, hogy inkább a Gazdagnegyed felé veszi az irányt, hogy a leggyorsabban a templomba érhessen.*
~Ha valamiből keveset kapunk, azt megtanuljuk nagyra tartani és értékelni.~
*Az elf számára azonban még mindig sokkal fontosabb a természet és az erdei lények élete, mint az embereké.
Hamar megunja ezt a nézelődést, és úgy dönt, hogy inkább a Gazdagnegyed felé veszi az irányt, hogy a leggyorsabban a templomba érhessen.*
1937. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:19:40
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:19:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Zenebona a piactéren -Csengőhangú Ithuriel//
*Végre elintézni valói végére ért a templomkertben, a festékeket is sikerült előkészítenie, már csak az almát kell megvennie, ami közben kedvenc csemegéje lett, mióta a városban van. A piacon kis termete miatt nehezen tud csak haladni. Az emberek többségének alig ér a dereka fölé, így ügyeskedik nehogy összeütközzön valakivel még eléri végre a gyümölcsökkel megpakolt asztalt és a mögötte lévő asszonyságot. Éppen köszöntené, mikor eléri füleit a szomorú dal. Olyan szívszorítóan szól, hogy akaratlanul is a hang irányába fordul.*
~Milyen szép... vajon ki énekelheti? Azt hiszem még van egy kis időm kideríteni, végül is az almák megvárnak.~
*A pódium irányába kezd sétálni, ahol hamar megpillantja a hang tulajdonosát, ami nem nehéz, mert nagyon magasra nőt. A szája résnyire megnyílik a döbbenettől.*
-Nahát, egy elf! Milyen szép és milyen szépen énekel.
*Suttogja hangosan maga elé gondolatait, aztán ahogy egyre jobban vonzza szívét a dallam, egyre közelebb is lép az előadóhoz. A fejét felfelé emelve néz rá, áhítattal hallgatva a szomorú dalt és a végén szemei már párásak. Ugyan nem könnyezik, de nagyon közel áll hozzá. A szeme sarkát egy picit, azért megtörli egyik ujjával, nehogy megszökjön mégis a könnycsepp, aztán nem törődve a körülötte téblábolókkal kis tenyerét összeütve tapsolja meg lelkesen a produkciót. Látja a dobozt és mivel még nem vette meg az almákat az arany is kéznél van. Végül is almát vehet még máskor is, majd összegyűjti a ritka növényeket és eladja megint. Mosolyogva lép oda és beleszórja az 5 aranyat Csengőhangú Ithuriel dobozába.
. Tekintetét kicsit hátralépve emeli újból a magasba.*
-Ez a dal gyönyörű volt, gyönyörű és olyan... szomorú.
*Mondja még mindig a daltól meghatottan. Persze ő a vidám és boldogan befejeződő történeteket szereti jobban általában, de ez a dal érdekes módon a szomorúsága ellenére is nagyon tetszett neki.*
-Tud olyat is, aminek a vége... vidám?
*Néz a magas szép elf férfira végül is kérdő tekintettel.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.24 20:26:20
*Végre elintézni valói végére ért a templomkertben, a festékeket is sikerült előkészítenie, már csak az almát kell megvennie, ami közben kedvenc csemegéje lett, mióta a városban van. A piacon kis termete miatt nehezen tud csak haladni. Az emberek többségének alig ér a dereka fölé, így ügyeskedik nehogy összeütközzön valakivel még eléri végre a gyümölcsökkel megpakolt asztalt és a mögötte lévő asszonyságot. Éppen köszöntené, mikor eléri füleit a szomorú dal. Olyan szívszorítóan szól, hogy akaratlanul is a hang irányába fordul.*
~Milyen szép... vajon ki énekelheti? Azt hiszem még van egy kis időm kideríteni, végül is az almák megvárnak.~
*A pódium irányába kezd sétálni, ahol hamar megpillantja a hang tulajdonosát, ami nem nehéz, mert nagyon magasra nőt. A szája résnyire megnyílik a döbbenettől.*
-Nahát, egy elf! Milyen szép és milyen szépen énekel.
*Suttogja hangosan maga elé gondolatait, aztán ahogy egyre jobban vonzza szívét a dallam, egyre közelebb is lép az előadóhoz. A fejét felfelé emelve néz rá, áhítattal hallgatva a szomorú dalt és a végén szemei már párásak. Ugyan nem könnyezik, de nagyon közel áll hozzá. A szeme sarkát egy picit, azért megtörli egyik ujjával, nehogy megszökjön mégis a könnycsepp, aztán nem törődve a körülötte téblábolókkal kis tenyerét összeütve tapsolja meg lelkesen a produkciót. Látja a dobozt és mivel még nem vette meg az almákat az arany is kéznél van. Végül is almát vehet még máskor is, majd összegyűjti a ritka növényeket és eladja megint. Mosolyogva lép oda és beleszórja az 5 aranyat Csengőhangú Ithuriel dobozába.
. Tekintetét kicsit hátralépve emeli újból a magasba.*-Ez a dal gyönyörű volt, gyönyörű és olyan... szomorú.
*Mondja még mindig a daltól meghatottan. Persze ő a vidám és boldogan befejeződő történeteket szereti jobban általában, de ez a dal érdekes módon a szomorúsága ellenére is nagyon tetszett neki.*
-Tud olyat is, aminek a vége... vidám?
*Néz a magas szép elf férfira végül is kérdő tekintettel.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.24 20:26:20
1936. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:08:50
Üzenet elküldve: 2015-05-24 20:08:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
*Anor a szegénynegyed felől, a boltíves kapun át érkezik a piactérre. A frissensült áruk szaga azonnal megcsikladozza az orrát, és ettől egészen megéhezik. Odalép az egyik árushoz, és kér magának egy darab cipót. Ezután tovább kevereg az árusok közt és sorban jegyzi, hogy mikre lehet szükesége majd a házban.*
~Kell fény és valami tűzre való, tiszta vizet is kell szereznem, valamint jó lenne egy pokróc és végül egy zsák mindezeknek.~
*Miután megtervezte ezt a kis bevásárlást, sorra veszi az árusokat. Élsőként a zsákot és pokrócot szerzi be, hogy tudjon mibe pakolni. Méhviaszos gyertyát a méhésztől vesz, akire még gyermekkorából is emlékszik, de az árus persze nem ismeri meg őt. Vesz még pár apró fát és tűzpattintót. A végére hagyja a vizet. Nagyon nehezen, de talál egy árust, aki demizsonba töltött forrásvizet árult.*
~Elképesztő, hogy ezen a piacon szinte mindent lehet kapni.~
*Amint mindent megszerzett, tovább is indul a gazdagnegyedbe vezető boltíves kapu felé, hogy visszatérjen a házba, és a tegnapi villámlátogatása után most már birtokba is vehesse azt.*
~Kell fény és valami tűzre való, tiszta vizet is kell szereznem, valamint jó lenne egy pokróc és végül egy zsák mindezeknek.~
*Miután megtervezte ezt a kis bevásárlást, sorra veszi az árusokat. Élsőként a zsákot és pokrócot szerzi be, hogy tudjon mibe pakolni. Méhviaszos gyertyát a méhésztől vesz, akire még gyermekkorából is emlékszik, de az árus persze nem ismeri meg őt. Vesz még pár apró fát és tűzpattintót. A végére hagyja a vizet. Nagyon nehezen, de talál egy árust, aki demizsonba töltött forrásvizet árult.*
~Elképesztő, hogy ezen a piacon szinte mindent lehet kapni.~
*Amint mindent megszerzett, tovább is indul a gazdagnegyedbe vezető boltíves kapu felé, hogy visszatérjen a házba, és a tegnapi villámlátogatása után most már birtokba is vehesse azt.*
1935. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-24 15:09:12
Üzenet elküldve: 2015-05-24 15:09:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Zenebona a piactéren - Bárki műkedvelő//
*Ithuriel nyugodtan sétál a piactér forgatagában, odaköszön néhány ismerős árusnak, majd feláll a kis pódiumszerű építményre, nem messze a tér közepétől. Néhány pengetés után, mikor is megbizonyosodik róla, hogy a hangszer a séta alatt nem hangolódott el, egy lágy dallamba kezd, szomorkás, lassú dallamba. Amikor énekelni kezd, hangjának szomorúsága még a legkeményebb szívű embereket is megállítja egy pillanatra.*
"Éji erdőben, ezüst hold alatt,
ifjú elf lány kecsesen táncolgat.
Ember vadász éppen arra téved,
Megbűvölten nézi a szépséget.
Íját menten leereszti,
Csendben, halkan figyelgeti.
Szívében a tűz fellobban,
Csoda lányért ver most jobban.
Hosszú, nyári éjszakákon,
Ének hallik, ezen tájon.
Vadász már nem lő állatra,
Csak a leányt hallgathatja.
Egyszer aztán férfival jő,
Szép elf leány, csodás kettő.
Együtt táncuk még csodásabb,
De a vadász szája száraz.
Szerető szíve, már féltékeny csak,
Bokrok között íját is felkapja.
Zengve száll már a két fehér vessző,
Életük lángjait így legyőző.
Másnap hajnalban, a sötét szellő,
Halott szerelem fölött fütyülő,
Sötét szívek belsejét kitöltő,
Féltékenység végét elő jelző."
*Az egyik legszomorúbb dl volt, amit ismert, általában ezzel szokott kezdeni ha valahol fellép, ezzel megalapozva a hangulatot. Innen halad mindig az egyre vidámabb énekekhez. Így az érzelmek teljes skáláját felvonultathatja, mígnem a közönség érzelmei örvényként csaponganak az örömtől, a depresszióig. És ezt szereti a legjobban. A közönségnek a lehető legnagyobb örömöt okozni. Most kirak egy kis dobozt a színpad elé, hogy az arra járók egy kis adománnyal járulhassanak a működéséhez. Szüleinek tett ígéretéhez híven az is szerepel a dobozkán: "Az adományok nagyobbik része a szegénynegyedi árvák megsegítését szolgálja."*
*Ithuriel nyugodtan sétál a piactér forgatagában, odaköszön néhány ismerős árusnak, majd feláll a kis pódiumszerű építményre, nem messze a tér közepétől. Néhány pengetés után, mikor is megbizonyosodik róla, hogy a hangszer a séta alatt nem hangolódott el, egy lágy dallamba kezd, szomorkás, lassú dallamba. Amikor énekelni kezd, hangjának szomorúsága még a legkeményebb szívű embereket is megállítja egy pillanatra.*
"Éji erdőben, ezüst hold alatt,
ifjú elf lány kecsesen táncolgat.
Ember vadász éppen arra téved,
Megbűvölten nézi a szépséget.
Íját menten leereszti,
Csendben, halkan figyelgeti.
Szívében a tűz fellobban,
Csoda lányért ver most jobban.
Hosszú, nyári éjszakákon,
Ének hallik, ezen tájon.
Vadász már nem lő állatra,
Csak a leányt hallgathatja.
Egyszer aztán férfival jő,
Szép elf leány, csodás kettő.
Együtt táncuk még csodásabb,
De a vadász szája száraz.
Szerető szíve, már féltékeny csak,
Bokrok között íját is felkapja.
Zengve száll már a két fehér vessző,
Életük lángjait így legyőző.
Másnap hajnalban, a sötét szellő,
Halott szerelem fölött fütyülő,
Sötét szívek belsejét kitöltő,
Féltékenység végét elő jelző."
*Az egyik legszomorúbb dl volt, amit ismert, általában ezzel szokott kezdeni ha valahol fellép, ezzel megalapozva a hangulatot. Innen halad mindig az egyre vidámabb énekekhez. Így az érzelmek teljes skáláját felvonultathatja, mígnem a közönség érzelmei örvényként csaponganak az örömtől, a depresszióig. És ezt szereti a legjobban. A közönségnek a lehető legnagyobb örömöt okozni. Most kirak egy kis dobozt a színpad elé, hogy az arra járók egy kis adománnyal járulhassanak a működéséhez. Szüleinek tett ígéretéhez híven az is szerepel a dobozkán: "Az adományok nagyobbik része a szegénynegyedi árvák megsegítését szolgálja."*
1934. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-23 17:29:53
Üzenet elküldve: 2015-05-23 17:29:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 179
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Magányos séta a városban //
// Gazdagnegyed//
* Néhány métert ezzel a vehemenciával teszi meg, talán pont addigra nyugszik, meg míg kiér a keskeny utcácskából. Semmit sem változott tegnap óta, talán annyival, hogy így a szikrázó napsütésben jobban szembetűnik, a pompa mellyel rendelkezik a negyed. Lassan indul meg a macskaköves téren. Nem sokan járkálnak most, mindenki az ebédjét fogyassza, otthon vagy éppen ahhoz készülődik. Eszébe jut, hogy ő is csak reggel, inkább hajnalban reggelizett Rynizzel. Igaz egy falat nem menne le a torkán, az abban és gyomrában lévő gombóctól. A városőrök azok, akik pihenés nélkül róják a köröket, vagy néhány cseléd, akik az utolsó hozzávalókkal sietnek haza, hogy uruk és asszonyaik ebédje kitűnő legyen. Néhány nemes úrfi vagy kisasszony, akik hintójukból szállnak ki, hogy aztán magukra csukják színpompás házuk ajtaját. Legtöbb háznál őr strázsál a kapuban, hogy elijessze, feltartóztassa az idegeneket, tolvajokat vagy éppen jelentsék a házigazdánk a vendég érkezését. Fura ezt így látni, hisz náluk odahaza, nem ilyen volt a nemesség. Nem zsúfolódtak ennyire össze. Saját váruk volt, de legalábbis kétszer ekkora házaik. Igaz egyik se volt messzebb egy – kétnapi járóföldnél a központtól, ahol a polgárság nagyobb része lakott. Persze ott is volt, olyan család, akinek volt egy kisebb háza, de ha több napra érkeztek, hát a kastélyban szállásolták el őket. Mindig nagy élet volt ott. Mindenesetre nagyon furcsa s idegen ez itt neki. Szinte már andalog a ódon házak között, ahogy magába nyeli a hely látványa. Messziről hallani a piac nyüzsgő zaját, s mivel itt már elég sok mindent látott lépteit a hang irányába veszi. *
// Piac//
* A piaci forgatag magával ragadó. Hatalmas, hangos és színes. Van itt minden, mit megkíván az ember. Étel, ital mindenféle csecsebecse, ékszer, ruha s sok minden más. Magába is szippantja a hely. S úgyis rabolnak rá az árusok, mint a nagy hal a kicsire. Egy újabb áldozat, akit megfoszthatnak csengő aranyaitól. Udvariasan utasítja vissza az arcába tolt halat vagy borzalmasan rusnya orkfog nyakláncnak titulált valamit. Ha vesz is valamit ennél kifinomultabb dologra gondolt. Mert, hát nincs mit tenni ellene nagy a bűntudat és úgy érzi, valamivel mégis csak ki kell engesztelnie Ryzzt legalábbis a tündér részét. És, hát valljuk be, elég furcsa mód festene a nyakában egy fogsorral vagy kezében egy nagy hallal. Valami ékszer, talán édesség vagy valami kelme. Van, itt mindenből elég csak találja meg a legmegfelelőbbet. Az ékszer túlságosan… nőies. Kelme, hát szoknyát nem szívesen venne neki, elég borzasztóan festhet ki benne amúgy is, legalábbis a csipke hálóingben eléggé… rémes volt. *
~ Valami másban vagy valami… nélkül.~ * valaki meglöki, s csak hálás lehet neki, hogy gondolatait visszatereli a helyes mederbe. Most bosszankodni sincs ideje, hogy megint hol járt az esze, mert talán megtalálta a megfelelő vásárfiát. Nem túl hivalkodó, anyaga finom s kellemes még egy férfi is viselheti. Kendők. Na nem az a átlátszó, táncos fátylak , melyet zubbony zsebbe vagy hűvösebb idő esetén akár nyakba is köthet az ember, azaz sötételf. Kettőt is vesz, csakhogy ne érje szó a hát elejét. A színen se kell gondolkodni sokat, s nem is gondolkodik vörös és fekete, önkéntelenül is ezek után nyúl, s adja oda az asszonynak. *
- Ezeket kérem. *az öreg néni, gondosan összehajtogatja, s papírba csomagolja.
* Arcán mosollyal indul tovább, megnyugodva, hogy valamit azért tesz Twini lelkének megnyugtatásáért. Csak reméli, hogy Rynizz most jó mélyre bújt vissza. Tovább haladva egy kis csemegét is vesz, krumplicukrot és sárga lyukacsos méz ízű valamit. Ennél többet már tényleg nem tud tenni a békülés érdekében. Innen egy épületre lesz figyelmes, melyhez közelebb is sétál, az átmenő forgalom elég nagy, ezt leszűri az alatt a pár perc alatt is. *
~ Fürdő.~ * olvassa a táblát. Kíváncsi milyen lehet, talán elhívja magával Moont vagy Twinit. Nem Twinit nem, akkor majd valaki mást. Viszont eszébe jut, hogy Gid említett neki egy nagyobb fürdőt valahol a szobája mellett vagy a folyosó végén. Jól esne már neki egy alapos csutak, vagyis inkább a nyugalom, vacsora után bele is ül egy dézsa, forró vízbe. *
A hozzászólás írója (Esyae Rugarth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.23 18:44:39
// Gazdagnegyed//
* Néhány métert ezzel a vehemenciával teszi meg, talán pont addigra nyugszik, meg míg kiér a keskeny utcácskából. Semmit sem változott tegnap óta, talán annyival, hogy így a szikrázó napsütésben jobban szembetűnik, a pompa mellyel rendelkezik a negyed. Lassan indul meg a macskaköves téren. Nem sokan járkálnak most, mindenki az ebédjét fogyassza, otthon vagy éppen ahhoz készülődik. Eszébe jut, hogy ő is csak reggel, inkább hajnalban reggelizett Rynizzel. Igaz egy falat nem menne le a torkán, az abban és gyomrában lévő gombóctól. A városőrök azok, akik pihenés nélkül róják a köröket, vagy néhány cseléd, akik az utolsó hozzávalókkal sietnek haza, hogy uruk és asszonyaik ebédje kitűnő legyen. Néhány nemes úrfi vagy kisasszony, akik hintójukból szállnak ki, hogy aztán magukra csukják színpompás házuk ajtaját. Legtöbb háznál őr strázsál a kapuban, hogy elijessze, feltartóztassa az idegeneket, tolvajokat vagy éppen jelentsék a házigazdánk a vendég érkezését. Fura ezt így látni, hisz náluk odahaza, nem ilyen volt a nemesség. Nem zsúfolódtak ennyire össze. Saját váruk volt, de legalábbis kétszer ekkora házaik. Igaz egyik se volt messzebb egy – kétnapi járóföldnél a központtól, ahol a polgárság nagyobb része lakott. Persze ott is volt, olyan család, akinek volt egy kisebb háza, de ha több napra érkeztek, hát a kastélyban szállásolták el őket. Mindig nagy élet volt ott. Mindenesetre nagyon furcsa s idegen ez itt neki. Szinte már andalog a ódon házak között, ahogy magába nyeli a hely látványa. Messziről hallani a piac nyüzsgő zaját, s mivel itt már elég sok mindent látott lépteit a hang irányába veszi. *
// Piac//
* A piaci forgatag magával ragadó. Hatalmas, hangos és színes. Van itt minden, mit megkíván az ember. Étel, ital mindenféle csecsebecse, ékszer, ruha s sok minden más. Magába is szippantja a hely. S úgyis rabolnak rá az árusok, mint a nagy hal a kicsire. Egy újabb áldozat, akit megfoszthatnak csengő aranyaitól. Udvariasan utasítja vissza az arcába tolt halat vagy borzalmasan rusnya orkfog nyakláncnak titulált valamit. Ha vesz is valamit ennél kifinomultabb dologra gondolt. Mert, hát nincs mit tenni ellene nagy a bűntudat és úgy érzi, valamivel mégis csak ki kell engesztelnie Ryzzt legalábbis a tündér részét. És, hát valljuk be, elég furcsa mód festene a nyakában egy fogsorral vagy kezében egy nagy hallal. Valami ékszer, talán édesség vagy valami kelme. Van, itt mindenből elég csak találja meg a legmegfelelőbbet. Az ékszer túlságosan… nőies. Kelme, hát szoknyát nem szívesen venne neki, elég borzasztóan festhet ki benne amúgy is, legalábbis a csipke hálóingben eléggé… rémes volt. *
~ Valami másban vagy valami… nélkül.~ * valaki meglöki, s csak hálás lehet neki, hogy gondolatait visszatereli a helyes mederbe. Most bosszankodni sincs ideje, hogy megint hol járt az esze, mert talán megtalálta a megfelelő vásárfiát. Nem túl hivalkodó, anyaga finom s kellemes még egy férfi is viselheti. Kendők. Na nem az a átlátszó, táncos fátylak , melyet zubbony zsebbe vagy hűvösebb idő esetén akár nyakba is köthet az ember, azaz sötételf. Kettőt is vesz, csakhogy ne érje szó a hát elejét. A színen se kell gondolkodni sokat, s nem is gondolkodik vörös és fekete, önkéntelenül is ezek után nyúl, s adja oda az asszonynak. *
- Ezeket kérem. *az öreg néni, gondosan összehajtogatja, s papírba csomagolja.
* Arcán mosollyal indul tovább, megnyugodva, hogy valamit azért tesz Twini lelkének megnyugtatásáért. Csak reméli, hogy Rynizz most jó mélyre bújt vissza. Tovább haladva egy kis csemegét is vesz, krumplicukrot és sárga lyukacsos méz ízű valamit. Ennél többet már tényleg nem tud tenni a békülés érdekében. Innen egy épületre lesz figyelmes, melyhez közelebb is sétál, az átmenő forgalom elég nagy, ezt leszűri az alatt a pár perc alatt is. *
~ Fürdő.~ * olvassa a táblát. Kíváncsi milyen lehet, talán elhívja magával Moont vagy Twinit. Nem Twinit nem, akkor majd valaki mást. Viszont eszébe jut, hogy Gid említett neki egy nagyobb fürdőt valahol a szobája mellett vagy a folyosó végén. Jól esne már neki egy alapos csutak, vagyis inkább a nyugalom, vacsora után bele is ül egy dézsa, forró vízbe. *
A hozzászólás írója (Esyae Rugarth) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.23 18:44:39
1933. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-23 14:44:14
Üzenet elküldve: 2015-05-23 14:44:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A piactérre ér. Kissé megzavarja a sok lény, és a forgatag. Elbűvölten nézi a bájitalokat. Sosem értett a mágiához, és különösebben nem is érdekelte, de mindig is tisztelte azokat, akik képesek arra, hogy hatékonyan bánjanak az ilyesféle erőkkel. Pusztító életszemléletéből adódóan a papi mágiákat egyáltalán nem kedvelte. Mindig csak azok érdekelték, melyekkel pusztítást lehetett véghezvinni, vagy épp tárgyakat lehetett elemelni különféle helyekről. Sajnos azonban ezeket sem tudta elsajátítani sosem. Talán egyszerűen csak nincs hozzá tehetsége. Így inkább maradt a varázslat nélküli, tettleges lopásnál, ahogy az egy tolvajhoz illik. *
1932. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-23 14:42:20
Üzenet elküldve: 2015-05-23 14:42:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Ambroggio-Mirima //
*Mosolyogva bólogat, hogy igen, egészen biztos abban, hogy báránybőrből nem készül cipő. Legfeljebb papucs, az is otthonra. Túl puha a mindennapi viselethez, és jobb, ha meg se próbálkozik a férfi, hogy megcáfolja az anyai szavakat, mikor egyszer a gyerekek legerősebb érve szokott lenni a "Mert anyukám/apukám azt mondta".
Annyi tapasztalat azért van is az Intézőben, hogy nem áll le egy gyerekkel vitatkozni, bár hogy valójában mi jár a fejében, arról fogalma nincs a kislánynak. Inkább pirul a dicséreten, amit kap, és lelkesen próbálja az "új" cipellőt. Jó szeme van, mintha csak az ő lábacskáira készítették volna. Nem hogy tipeg benne, kész örömtáncot lejt.
Nem csoda, ha ragyog, mikor elhagyják a boltot, és el nem engedné jótevője kezét semmi pénzért.
Hogy a gyerekek kegyetlenek? Nem igazán. Egyszerűek, őszinték, kimondják, amit gondolnak, nem palástolják az érzelmeiket vagy a véleményüket. Nem azért, mert kegyetlenek - egyszerűen azért, mert nem tanulták még meg, hogy ezt tegyék.
A ruhácska említésére már alig fér a bőrébe. Pontosa azért említette a piros ruhácskát, masnival a derekán, mert épp a napokban látott a Piactéren bolyongva egy hasonlót, és titkon reménykedik, hogy talán sikerül megint ráakadnia.
És lőn, mikor a szabóüzletbe betérnek, ott van a kis rövid ujjú ruha, térden alul ér épp a szoknyarésze, derekán a szalag, amit a hátán kell masnira kötni.
Azonnal beleszerelmesedik, pedig az anyaga egyszerű pamut, semmi fényes selyem vagy puha bársony, semmi csicsás díszítés. Egész biztos, hogy kijön a pulton hagyott érmékből, így a lányka már abban vár Ambroggio visszatértére, ha egyáltalán visszaér valamikor.*
*Mosolyogva bólogat, hogy igen, egészen biztos abban, hogy báránybőrből nem készül cipő. Legfeljebb papucs, az is otthonra. Túl puha a mindennapi viselethez, és jobb, ha meg se próbálkozik a férfi, hogy megcáfolja az anyai szavakat, mikor egyszer a gyerekek legerősebb érve szokott lenni a "Mert anyukám/apukám azt mondta".
Annyi tapasztalat azért van is az Intézőben, hogy nem áll le egy gyerekkel vitatkozni, bár hogy valójában mi jár a fejében, arról fogalma nincs a kislánynak. Inkább pirul a dicséreten, amit kap, és lelkesen próbálja az "új" cipellőt. Jó szeme van, mintha csak az ő lábacskáira készítették volna. Nem hogy tipeg benne, kész örömtáncot lejt.
Nem csoda, ha ragyog, mikor elhagyják a boltot, és el nem engedné jótevője kezét semmi pénzért.
Hogy a gyerekek kegyetlenek? Nem igazán. Egyszerűek, őszinték, kimondják, amit gondolnak, nem palástolják az érzelmeiket vagy a véleményüket. Nem azért, mert kegyetlenek - egyszerűen azért, mert nem tanulták még meg, hogy ezt tegyék.
A ruhácska említésére már alig fér a bőrébe. Pontosa azért említette a piros ruhácskát, masnival a derekán, mert épp a napokban látott a Piactéren bolyongva egy hasonlót, és titkon reménykedik, hogy talán sikerül megint ráakadnia.
És lőn, mikor a szabóüzletbe betérnek, ott van a kis rövid ujjú ruha, térden alul ér épp a szoknyarésze, derekán a szalag, amit a hátán kell masnira kötni.
Azonnal beleszerelmesedik, pedig az anyaga egyszerű pamut, semmi fényes selyem vagy puha bársony, semmi csicsás díszítés. Egész biztos, hogy kijön a pulton hagyott érmékből, így a lányka már abban vár Ambroggio visszatértére, ha egyáltalán visszaér valamikor.*
1931. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-23 09:51:50
Üzenet elküldve: 2015-05-23 09:51:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Ambroggio-Mirima //
- Gondolod? *vonja feljebb egyik szemöldökét. Ambroggio nem zökken ki. Nem az a fajta, aki egy csörte elvesztésére felfújt arccal duzzogásba fordul. Ó, nem. Viszont egyáltalán nem szeret veszíteni. És nem is szokott. Mintha csak előre látná a jövőben ezt a törvényszerűséget, az arcára kiül az a jellegzetes mosoly. Egy gazember mindentudó, de semmit el nem áruló somolygása.*
- Gyakorlatias kislány vagy te, Mirima *duruzsolja közben és elsimítja a lányka kócos fürtjeit.* - Látod, gondoltam én, hogy többet tudsz az éneklésnél meg a szövésnél. Vagy fonásnál? *gondolkodik el, aztán habókosan legyint egyet, mintha csak azt mondaná, egy kutya.
Felhúzza Mirima lábára a cipőcskét és felsegíti a székből, hogy tipeghessen benne egy kicsit. Ha nem tör, nem nyom és méretben is megfelel, kicsengeti a suszternek az érte járó aranyakat.
Furcsa gyerek ez a kis lelenc. Mondják, hogy a kölykök nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Talán lehet ebben valami.
Az Intéző a karját nyújtja Mirimának kifelé menetben (ha nem éri fel, akkor a kezét).*
- No, már csak a ruhácska van hátra *mondja, s ismét beveszik magukat a piaci forgatagba. Nemsokára meg is lelik a megfelelő üzletet. Ott aztán Ambroggio letesz a pultra néhány aranyat és a lánykához fordul.*
- Mirima kedves, válogass csak tetszésed szerint. Az úr majd mutatja, melyik ruhácskákból.
- Nekem el kell intéznem valamit, de néhány minutum az egész. Mire kész leszel, visszaérek. Csak várj meg itt *kacsint a kislányra és sarkon fordulva indul is a titokzatos elintéznivaló után.*
- Gondolod? *vonja feljebb egyik szemöldökét. Ambroggio nem zökken ki. Nem az a fajta, aki egy csörte elvesztésére felfújt arccal duzzogásba fordul. Ó, nem. Viszont egyáltalán nem szeret veszíteni. És nem is szokott. Mintha csak előre látná a jövőben ezt a törvényszerűséget, az arcára kiül az a jellegzetes mosoly. Egy gazember mindentudó, de semmit el nem áruló somolygása.*
- Gyakorlatias kislány vagy te, Mirima *duruzsolja közben és elsimítja a lányka kócos fürtjeit.* - Látod, gondoltam én, hogy többet tudsz az éneklésnél meg a szövésnél. Vagy fonásnál? *gondolkodik el, aztán habókosan legyint egyet, mintha csak azt mondaná, egy kutya.
Felhúzza Mirima lábára a cipőcskét és felsegíti a székből, hogy tipeghessen benne egy kicsit. Ha nem tör, nem nyom és méretben is megfelel, kicsengeti a suszternek az érte járó aranyakat.
Furcsa gyerek ez a kis lelenc. Mondják, hogy a kölykök nagyon kegyetlenek tudnak lenni. Talán lehet ebben valami.
Az Intéző a karját nyújtja Mirimának kifelé menetben (ha nem éri fel, akkor a kezét).*
- No, már csak a ruhácska van hátra *mondja, s ismét beveszik magukat a piaci forgatagba. Nemsokára meg is lelik a megfelelő üzletet. Ott aztán Ambroggio letesz a pultra néhány aranyat és a lánykához fordul.*
- Mirima kedves, válogass csak tetszésed szerint. Az úr majd mutatja, melyik ruhácskákból.
- Nekem el kell intéznem valamit, de néhány minutum az egész. Mire kész leszel, visszaérek. Csak várj meg itt *kacsint a kislányra és sarkon fordulva indul is a titokzatos elintéznivaló után.*
1930. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 22:09:53
Üzenet elküldve: 2015-05-22 22:09:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
// Madarak mennek... //
*A lány megjegyzésére Dren-nek már nincs lehetősége válaszolni. Pedig ő biztos benne, hogy a koboldok jobbak a tündéreknél. Mert azok viccesebbek. Kipp kis produkcióját nem találja se mókásnak, se kedvesnek. Sőt elég ellenszenves neki a férfi. Főleg mikor csúnyán néz rá. Még köszönni sem köszön tőle el. Azt is csak a kislány akiről nem tudja még a nevét sem.*
-Viszlát majd meglátogatunk.
*Int ő is mivel elég hideg van mivel ő sem időhöz mérten van öltözve. Nincs is meleg ruhája. Így inkább elindul a szegénynegyed felé az új otthonába.*
*A lány megjegyzésére Dren-nek már nincs lehetősége válaszolni. Pedig ő biztos benne, hogy a koboldok jobbak a tündéreknél. Mert azok viccesebbek. Kipp kis produkcióját nem találja se mókásnak, se kedvesnek. Sőt elég ellenszenves neki a férfi. Főleg mikor csúnyán néz rá. Még köszönni sem köszön tőle el. Azt is csak a kislány akiről nem tudja még a nevét sem.*
-Viszlát majd meglátogatunk.
*Int ő is mivel elég hideg van mivel ő sem időhöz mérten van öltözve. Nincs is meleg ruhája. Így inkább elindul a szegénynegyed felé az új otthonába.*
1929. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 21:54:43
Üzenet elküldve: 2015-05-22 21:54:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Madarak mennek... //
*A sikert látva elmarad a diadalittas örömujjongással kevert ugrándozás, pedig még kedve lenne is hozzá, de azért mégiscsak a Piacon vannak, ami feltűnést vonna maga után, így aztán marad a visszafogottabb, csípőre vágott kezekkel, szélesen vigyorogva való ünneplés.*
- A füleidre szabták. *válaszol továbbra is mosolyogva, majd egy pillantás a vézna kis testre, ahonnan időközben eltűnt a nagyobbacska, piros kabát.*
~Nem, nem kérdezek rá ennél az alaknál a kabátra.~
- Nézd csak, itt van ez. *guggol a kislány elé és megszabadul saját, vékony kis felsőruházatától, ami alatt már csak egy melegen tartás szempontjából semminek nevezhető kis ing van. Későtavaszias öltözet, amivel ezen a helyen formabontóvá válik, de ez speciel nem izgatja.*
*Ha sikerül Gigit rábeszélni az előmelegített mellényféleség felvételére, ha nem, felegyenesedik és mivel magasabb a gyerkőcnél, van lehetősége és ideje egy rendkívül megvető csúnyán nézést elengedni Dren irányába. Ezt a kabátért!*
- Igen, megvan minden, ami kell. *fogja meg az apróság hideg kezecskéjét és már úton is vannak a Gazdagnegyed felé.*
*A sikert látva elmarad a diadalittas örömujjongással kevert ugrándozás, pedig még kedve lenne is hozzá, de azért mégiscsak a Piacon vannak, ami feltűnést vonna maga után, így aztán marad a visszafogottabb, csípőre vágott kezekkel, szélesen vigyorogva való ünneplés.*
- A füleidre szabták. *válaszol továbbra is mosolyogva, majd egy pillantás a vézna kis testre, ahonnan időközben eltűnt a nagyobbacska, piros kabát.*
~Nem, nem kérdezek rá ennél az alaknál a kabátra.~
- Nézd csak, itt van ez. *guggol a kislány elé és megszabadul saját, vékony kis felsőruházatától, ami alatt már csak egy melegen tartás szempontjából semminek nevezhető kis ing van. Későtavaszias öltözet, amivel ezen a helyen formabontóvá válik, de ez speciel nem izgatja.*
*Ha sikerül Gigit rábeszélni az előmelegített mellényféleség felvételére, ha nem, felegyenesedik és mivel magasabb a gyerkőcnél, van lehetősége és ideje egy rendkívül megvető csúnyán nézést elengedni Dren irányába. Ezt a kabátért!*
- Igen, megvan minden, ami kell. *fogja meg az apróság hideg kezecskéjét és már úton is vannak a Gazdagnegyed felé.*
1928. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 21:29:56
Üzenet elküldve: 2015-05-22 21:29:56
ÚJ
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
// Madarak mennek... //
-Én gazdag tündér.
*Kontráz rá Dren szavaira, kislányosan, naivan. Mert szerinte a tündérek mégis csak gondtalanabbak, mint a koboldok, elvégre nekik nem kell folyton azon rágódniuk, miként babráljanak ki másokkal, meg repülnek is, meg szebbek is. De többet igazán nem tud foglalkozni vele, hiszen itt meglepetés, ajándék osztás van. Az mindenképp megnyugtatja, hogy a kobold sem marad ajándék nélkül, de most leginkább a sajátját szeretné látni. És nem is várat magára sokat a dolog, jót kuncog Kipp produkcióján, majd elámul, és felujjong.*
-Juj!
*Kapja ki a kis sapkát a kezekből, és simogatja meg lágyan, mintha kiscica lenne.*
-De szép.
*Csapja fejére a fülvédős, égkék kötött holmit, és vigyorogva, hálásan tekint fel Kippre.*
-Jó meleg! Hogy áll?
*A javaslatra még Dren felé fordul.*
-Vigyázz magadra Dren bácsi. És majd gyertek el mihozzánk.
*Int búcsút, és nyújtja csepp kezét nagybátyja felé.*
-Jó, fázom is kicsikét.
*Pláne, hogy kabátját átadta a koboldnak.*
-És a néni is vár minket. Megvetted ami kellett neki?
*Kíváncsiskodik élénken, még Kipp átvezeti a tömegen a Gazdagnegyed felé.*
-Én gazdag tündér.
*Kontráz rá Dren szavaira, kislányosan, naivan. Mert szerinte a tündérek mégis csak gondtalanabbak, mint a koboldok, elvégre nekik nem kell folyton azon rágódniuk, miként babráljanak ki másokkal, meg repülnek is, meg szebbek is. De többet igazán nem tud foglalkozni vele, hiszen itt meglepetés, ajándék osztás van. Az mindenképp megnyugtatja, hogy a kobold sem marad ajándék nélkül, de most leginkább a sajátját szeretné látni. És nem is várat magára sokat a dolog, jót kuncog Kipp produkcióján, majd elámul, és felujjong.*
-Juj!
*Kapja ki a kis sapkát a kezekből, és simogatja meg lágyan, mintha kiscica lenne.*
-De szép.
*Csapja fejére a fülvédős, égkék kötött holmit, és vigyorogva, hálásan tekint fel Kippre.*
-Jó meleg! Hogy áll?
*A javaslatra még Dren felé fordul.*
-Vigyázz magadra Dren bácsi. És majd gyertek el mihozzánk.
*Int búcsút, és nyújtja csepp kezét nagybátyja felé.*
-Jó, fázom is kicsikét.
*Pláne, hogy kabátját átadta a koboldnak.*
-És a néni is vár minket. Megvetted ami kellett neki?
*Kíváncsiskodik élénken, még Kipp átvezeti a tömegen a Gazdagnegyed felé.*
1927. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 20:05:56
Üzenet elküldve: 2015-05-22 20:05:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 359
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Madarak mennek... //
*Kipp majd talán idővel leszokik arról, hogy aggódjon a kislányért, de az még belekerül pár napba. Addig viszont lesz legalább egy fizikailag is élő személy, akinek az eszébe jut, hogy vajon merre kószálhat a városban, mikor éppen nincsen szem előtt.*
- Akkor majd Dren bácsi is kap valakitől ajándékot. *reagálja le mosolyogva a gyermeki közbevetést, tökéletesen figyelmen kívül hagyva a fickót és már lesi is a pillanatot, mikor Gigi választ egyet a kezek közül.*
- Jó választás! *vigyorodik el és igaz nem erre készült, de a helyzettel élve, néhány apró, mímelt toporgással már meg is fordul, hogy jól látszódjon a kezei között szorongatott, Kipp szerint csinos kis sapkácska.*
- Remélem tetszik! *válla fölött beszél, egy kicsit sajnálja, hogy nem látja az ezóta talán már csillogó szemeket, de hát a műsor része, hogy ő most háttal áll.*
- Kezd egyre hidegebb lenni, mit szólnál, ha visszamennénk a Házba? Megnézzük, hogy készült e már azóta valami finomság a konyhában, mióta eljöttünk? Kezdek éhes lenni, te nem? *ajánlat, kérdés és evés. Erre nem lehet nemet mondani.*
*Kipp majd talán idővel leszokik arról, hogy aggódjon a kislányért, de az még belekerül pár napba. Addig viszont lesz legalább egy fizikailag is élő személy, akinek az eszébe jut, hogy vajon merre kószálhat a városban, mikor éppen nincsen szem előtt.*
- Akkor majd Dren bácsi is kap valakitől ajándékot. *reagálja le mosolyogva a gyermeki közbevetést, tökéletesen figyelmen kívül hagyva a fickót és már lesi is a pillanatot, mikor Gigi választ egyet a kezek közül.*
- Jó választás! *vigyorodik el és igaz nem erre készült, de a helyzettel élve, néhány apró, mímelt toporgással már meg is fordul, hogy jól látszódjon a kezei között szorongatott, Kipp szerint csinos kis sapkácska.*
- Remélem tetszik! *válla fölött beszél, egy kicsit sajnálja, hogy nem látja az ezóta talán már csillogó szemeket, de hát a műsor része, hogy ő most háttal áll.*
- Kezd egyre hidegebb lenni, mit szólnál, ha visszamennénk a Házba? Megnézzük, hogy készült e már azóta valami finomság a konyhában, mióta eljöttünk? Kezdek éhes lenni, te nem? *ajánlat, kérdés és evés. Erre nem lehet nemet mondani.*
1926. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 19:01:45
Üzenet elküldve: 2015-05-22 19:01:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 159
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 159
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Mordi távozik//
*A léhaságot, szötymörgést sosem állhatta, most sem vár, hogy a gnóm ugorjon már vonul is tova, ahogy fizetett.*
-Visszafele felveszem a kosarat Böjre. Addig végezzetek vele.
*És csörtet át a tömegen, a következő, általa megfelelőnek ítélt standig, hol rövid megbeszélést követve, széles vállán egy ötkilós lisztes zsákkal távozik, csak hogy odébb térülve pár métert, pergő szavakat váltva egy újabb kofával beszerezze a listáján lévő utolsó tételt is, egy szép kerek sajtot, eképpen 45 arannyal szegényebben, mit a két kofánál (Mesélő (Jandra)) hagyott összesen, de a bevásárlással végezve lötyög vissza a zöldségeshez. Hol a gnómot már nem, de telepakolt kosarát még megtalálja. Rövid mentegetőzés, a remek Zecsu amúgy biztosan teljes mértékben érthető viselkedése miatt, és terheivel jól felpakolva indul vissza a kúriába, el kell még készítse az ebédet is. Bizony*
*A léhaságot, szötymörgést sosem állhatta, most sem vár, hogy a gnóm ugorjon már vonul is tova, ahogy fizetett.*
-Visszafele felveszem a kosarat Böjre. Addig végezzetek vele.
*És csörtet át a tömegen, a következő, általa megfelelőnek ítélt standig, hol rövid megbeszélést követve, széles vállán egy ötkilós lisztes zsákkal távozik, csak hogy odébb térülve pár métert, pergő szavakat váltva egy újabb kofával beszerezze a listáján lévő utolsó tételt is, egy szép kerek sajtot, eképpen 45 arannyal szegényebben, mit a két kofánál (Mesélő (Jandra)) hagyott összesen, de a bevásárlással végezve lötyög vissza a zöldségeshez.
Hol a gnómot már nem, de telepakolt kosarát még megtalálja. Rövid mentegetőzés, a remek Zecsu amúgy biztosan teljes mértékben érthető viselkedése miatt, és terheivel jól felpakolva indul vissza a kúriába, el kell még készítse az ebédet is. Bizony*
1925. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 11:53:06
Üzenet elküldve: 2015-05-22 11:53:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Ambroggio-Mirima //
*Ha Miri történetesen egy egész életében városban élt lányka volna, vagy ténylegesen elkényeztetett kis fruska, nem pedig olyan gyerkőc, aki először kézművesek között, kézműves családban nőtt fel - hiszen édesanyja szabó volt, apja pedig az elfek közt nagyra becsült íjkészítő - aztán az utcán, akkor talán még meg is hatná a cuki kisállatkákról szóló szöveg, és hozzá se akarna nyúlni a cipellőkhöz Ambroggio gyázos hangon előadott sajnálkozása után.
Viszont most nem egy nemeshölggyel áll szemben az Intéző, hanem olyannal, aki elég közeli kapcsolatba került már totyogós korában is a kétkezi mesterségekkel, és akit olyan szellemben neveltek, hogy igen is, pár állat arra való, hogy megegyék és a bőréből, inaiból, csontjaiból eszközöket készítsenek. A különbség az, hogy az elfek hite szerint ezért tisztelet, és nem sajnálat jár az adott állatnak, amiért életét áldozta az ő túlélésükért és megélhetésükért. Arra, hogy ez biztos igen módos kislányoknak készülhetett, vidáman bólogat, tudja, ezért nézte ki magának. Annyira mégsem kerülhet sokba, ha egyszer már használt, hiszen az orra és a sarka kicsit megkopott, a talpával egyetemben, tehát viselték.*
- Nem lehet se bárány, se gida, azoknak túl finom a bőre, abból inkább kesztyű meg ruha készül, még anyukám mondta. *küldi padlóra kis tudálékosan az Intézőt. Még ha ennek esetleg az is lesz a következménye, hogy a következő vásárlás esetleg egy zsák lesz, egy tekercs kötél, meg egy szájpecekként is bevethető kendő.*
- Ő dolgozott is olyan bőrrel. *teszi hozzá, ebből pedig egyszerűen rájöhet a férfiú, hogy Miri nem az a típus, aki foggal-körömmel védelmezi a cuki kisállatokat. Legfeljebb akkor, ha nem éhes.*
- Igen, ezt szeretném. *bólogat ragyogó arccal, a felsült Intéző meg csak abban reménykedhet, hogy a jobb "tartozékokkal" egy jobb árat kérhet majd a lánykáért. Elvégre, nem csak az áru számít, hanem a csomagolás is, majdnem ugyanannyit.*
A hozzászólás írója (Mirima Adlanniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.22 12:00:07
*Ha Miri történetesen egy egész életében városban élt lányka volna, vagy ténylegesen elkényeztetett kis fruska, nem pedig olyan gyerkőc, aki először kézművesek között, kézműves családban nőtt fel - hiszen édesanyja szabó volt, apja pedig az elfek közt nagyra becsült íjkészítő - aztán az utcán, akkor talán még meg is hatná a cuki kisállatkákról szóló szöveg, és hozzá se akarna nyúlni a cipellőkhöz Ambroggio gyázos hangon előadott sajnálkozása után.
Viszont most nem egy nemeshölggyel áll szemben az Intéző, hanem olyannal, aki elég közeli kapcsolatba került már totyogós korában is a kétkezi mesterségekkel, és akit olyan szellemben neveltek, hogy igen is, pár állat arra való, hogy megegyék és a bőréből, inaiból, csontjaiból eszközöket készítsenek. A különbség az, hogy az elfek hite szerint ezért tisztelet, és nem sajnálat jár az adott állatnak, amiért életét áldozta az ő túlélésükért és megélhetésükért. Arra, hogy ez biztos igen módos kislányoknak készülhetett, vidáman bólogat, tudja, ezért nézte ki magának. Annyira mégsem kerülhet sokba, ha egyszer már használt, hiszen az orra és a sarka kicsit megkopott, a talpával egyetemben, tehát viselték.*
- Nem lehet se bárány, se gida, azoknak túl finom a bőre, abból inkább kesztyű meg ruha készül, még anyukám mondta. *küldi padlóra kis tudálékosan az Intézőt. Még ha ennek esetleg az is lesz a következménye, hogy a következő vásárlás esetleg egy zsák lesz, egy tekercs kötél, meg egy szájpecekként is bevethető kendő.*
- Ő dolgozott is olyan bőrrel. *teszi hozzá, ebből pedig egyszerűen rájöhet a férfiú, hogy Miri nem az a típus, aki foggal-körömmel védelmezi a cuki kisállatokat. Legfeljebb akkor, ha nem éhes.*
- Igen, ezt szeretném. *bólogat ragyogó arccal, a felsült Intéző meg csak abban reménykedhet, hogy a jobb "tartozékokkal" egy jobb árat kérhet majd a lánykáért. Elvégre, nem csak az áru számít, hanem a csomagolás is, majdnem ugyanannyit.*
A hozzászólás írója (Mirima Adlanniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.05.22 12:00:07
1924. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-22 11:33:22
Üzenet elküldve: 2015-05-22 11:33:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
// Ambroggio-Mirima //
~Inkább azt?~ *Az Intéző mosolya még mindig lenyűgözően hitelesnek hat, de ez a máz úgy foszlik le róla, ahogy elfordul a kislánytól. A cipőspolc már egy egész más arckifejezést láthat a férfi képén, akinek most egyszeriben eszébe jut a fonás.*
~Fonalat, mi? Meg kötelet. Csak nehogy ez a kis béka az én nyakamba készítse azt a kötelet a végén.~
*Mintha a fogát húznák. De ebből mi sem látszik már, amikor értő ábrázattal vizsgálgatva azt, a kinézett lábbelivel fordul vissza Mirimához.*
- Ó, ez biztos egy nagyon módos kislány lábára készült *mondja.* - A gazdagok hóbortja ez. Bárány vagy gida? *tapogatja a cipellő anyagát, de eléggé lehalkítja a hangját ahhoz, hogy a cipészmester ne szúrjon közbe esetleges megjegyzést.* - Finom bőr, azt meg kell hagyni, de én mindig túl érzékeny lélek voltam, hogy pártjára álljak a gazdagok e kegyetlen bolondériájának. Hiába dívik ez mostanság a tehetős körökben, nem tudnék elszámolni magammal, ha kölyökállatok korahalálát támogatnám egy ilyen vétellel. *Elérzékenyültet sóhajt, s úgy simít végig a cipőcskén, mintha egy karjaiban kimúlt kisállat volna.*
- Persze, ha ragaszkodsz hozzá... Ha tényleg ez a cipellő a szíved vágya, akkor *két tenyerébe fogja a lányka arcocskáját és a szemébe néz* - teérted megteszem.
*Az Intéző remekül ért az ilyen hatásvadász jelenetekhez. A tekintete, kellemesen búgó baritonja mind-mind megnyerő bűvkörét magasztosítják. Mintha épp az életét készülne áldozni szíve hölgyéért.*
~Inkább azt?~ *Az Intéző mosolya még mindig lenyűgözően hitelesnek hat, de ez a máz úgy foszlik le róla, ahogy elfordul a kislánytól. A cipőspolc már egy egész más arckifejezést láthat a férfi képén, akinek most egyszeriben eszébe jut a fonás.*
~Fonalat, mi? Meg kötelet. Csak nehogy ez a kis béka az én nyakamba készítse azt a kötelet a végén.~
*Mintha a fogát húznák. De ebből mi sem látszik már, amikor értő ábrázattal vizsgálgatva azt, a kinézett lábbelivel fordul vissza Mirimához.*
- Ó, ez biztos egy nagyon módos kislány lábára készült *mondja.* - A gazdagok hóbortja ez. Bárány vagy gida? *tapogatja a cipellő anyagát, de eléggé lehalkítja a hangját ahhoz, hogy a cipészmester ne szúrjon közbe esetleges megjegyzést.* - Finom bőr, azt meg kell hagyni, de én mindig túl érzékeny lélek voltam, hogy pártjára álljak a gazdagok e kegyetlen bolondériájának. Hiába dívik ez mostanság a tehetős körökben, nem tudnék elszámolni magammal, ha kölyökállatok korahalálát támogatnám egy ilyen vétellel. *Elérzékenyültet sóhajt, s úgy simít végig a cipőcskén, mintha egy karjaiban kimúlt kisállat volna.*
- Persze, ha ragaszkodsz hozzá... Ha tényleg ez a cipellő a szíved vágya, akkor *két tenyerébe fogja a lányka arcocskáját és a szemébe néz* - teérted megteszem.
*Az Intéző remekül ért az ilyen hatásvadász jelenetekhez. A tekintete, kellemesen búgó baritonja mind-mind megnyerő bűvkörét magasztosítják. Mintha épp az életét készülne áldozni szíve hölgyéért.*
1923. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-21 19:36:14
Üzenet elküldve: 2015-05-21 19:36:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Ambroggio-Mirima //
*Mirit se zavarja túlzottan a sokaság, abban ugyanis ő sem annyira feltűnő, el tud vegyülni, hogy aztán összeszedhessen pár földre pottyant érmét, vagy épp ennivalót. Konkrétan lopni sosem volt az ő stílusa, nem vitte rá a lélek a lánykát, de amit más elhagyott, azt bizony ő előszeretettel hasznosította.
Most teljesen más a helyzet, hiszen ezúttal nem magától jön, hanem hozzák, és vásárolni fog. Nem csoda, ha alig fér a bőrébe. Cipőt kap... igazi cipőt!*
- A fonás az, amikor fonalat készítesz, meg kötelet *magyarázza vigyorogva, mielőtt betérnek a suszterhez, és a kislány álla leesik a rengeteg topánka láttán. Alig hallja Ambroggio szélhámos ámítását arról, hogy mennyire nem lenne jó a legújabb topánkákkal összetöretni a kislány lábát, már az is hihetetlen gyönyörűség lenne, ha kap egy olyat, ami még teljesen egyben van.
És kap is, az Intéző választ neki, egyet, amit már valaki más betört, de a kislányt ez egyáltalán nem érdekli. Hanem, ugyanazon a polcon van egy másik, sokkal kevésbé kopott darab, fekete, pántos topánka, valószínűleg tehetős család gyermekéé lehetett, akinek volt még sok másik, ezért egyiket se viselte sokat, mielőtt amúgy is kinőtte - hiszen a gyerekek már csak ilyenek, nőnek, mint a dudva.*
- Inkább azt szeretném! *Arany középút, szól a mondás, még mindig jóval olcsóbb, mint a vadonatúj, de azért van olyan állapotban, hogy ha egy tiszta öltözék és alapos fürdetés is társul mellé, akkor már egész elegánsan fog benne kinézni a lányka.*
*Mirit se zavarja túlzottan a sokaság, abban ugyanis ő sem annyira feltűnő, el tud vegyülni, hogy aztán összeszedhessen pár földre pottyant érmét, vagy épp ennivalót. Konkrétan lopni sosem volt az ő stílusa, nem vitte rá a lélek a lánykát, de amit más elhagyott, azt bizony ő előszeretettel hasznosította.
Most teljesen más a helyzet, hiszen ezúttal nem magától jön, hanem hozzák, és vásárolni fog. Nem csoda, ha alig fér a bőrébe. Cipőt kap... igazi cipőt!*
- A fonás az, amikor fonalat készítesz, meg kötelet *magyarázza vigyorogva, mielőtt betérnek a suszterhez, és a kislány álla leesik a rengeteg topánka láttán. Alig hallja Ambroggio szélhámos ámítását arról, hogy mennyire nem lenne jó a legújabb topánkákkal összetöretni a kislány lábát, már az is hihetetlen gyönyörűség lenne, ha kap egy olyat, ami még teljesen egyben van.
És kap is, az Intéző választ neki, egyet, amit már valaki más betört, de a kislányt ez egyáltalán nem érdekli. Hanem, ugyanazon a polcon van egy másik, sokkal kevésbé kopott darab, fekete, pántos topánka, valószínűleg tehetős család gyermekéé lehetett, akinek volt még sok másik, ezért egyiket se viselte sokat, mielőtt amúgy is kinőtte - hiszen a gyerekek már csak ilyenek, nőnek, mint a dudva.*
- Inkább azt szeretném! *Arany középút, szól a mondás, még mindig jóval olcsóbb, mint a vadonatúj, de azért van olyan állapotban, hogy ha egy tiszta öltözék és alapos fürdetés is társul mellé, akkor már egész elegánsan fog benne kinézni a lányka.*
1922. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-21 17:53:08
Üzenet elküldve: 2015-05-21 17:53:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 265
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
// Madarak mennek... //
*Dren a megjegyzésével el is nyerte a kislány tetszését. Hát nem tehet róla ilyen a kisugárzása.*
-Azért lennék gazdag kobold szívesen.
*Jegyzi meg ő is. És meg is jelenik az a bamba és kezd el játszadozni a kislánnyal aki egy ravasz választ ad amin Dren el is mosolyodik.*
-Ravasz.
~Van annyi esze neki is mint Vinának. Vagy ő Vina és a másik Gigi? Kezdek belezavarodni. A lényeg az, hogy egyiküket sem kell féltenem. Hacsak ez a bamba fickó nem keveri valami bajba őket. De az már nem az én dolgom. Nem is értem miért gondolkodok ezen ennyit hisz nem is az én lányaim csak rám bízták őket, de már visszafogadták úgyhogy nem az én felelősségem. Feleslegesen agyalok ilyesmiken.~
*Dren a megjegyzésével el is nyerte a kislány tetszését. Hát nem tehet róla ilyen a kisugárzása.*
-Azért lennék gazdag kobold szívesen.
*Jegyzi meg ő is. És meg is jelenik az a bamba és kezd el játszadozni a kislánnyal aki egy ravasz választ ad amin Dren el is mosolyodik.*
-Ravasz.
~Van annyi esze neki is mint Vinának. Vagy ő Vina és a másik Gigi? Kezdek belezavarodni. A lényeg az, hogy egyiküket sem kell féltenem. Hacsak ez a bamba fickó nem keveri valami bajba őket. De az már nem az én dolgom. Nem is értem miért gondolkodok ezen ennyit hisz nem is az én lányaim csak rám bízták őket, de már visszafogadták úgyhogy nem az én felelősségem. Feleslegesen agyalok ilyesmiken.~
1921. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-05-21 17:40:10
Üzenet elküldve: 2015-05-21 17:40:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
// Madarak mennek... //
*Kuncogva tekint fel Drennre, annak megjegyzését hallva. Mennyire szerencsés is Vina, hogy ilyen jó Mestert talált magának, mondjuk Kipp is játszik vele, de mégis olyan komoly, aggódó néha.*
-Pedig koboldnak jobb lehet lenni, mint gazdagnak.
*Jegyzi meg mosolyogva, de már kapja is fejét az ismerős hang irányába.*
-Dren bácsi is türelmes volt.
*Kotyogja közbe azonnal teljesen meggondolatlanul. Bár a folytatásból érzi ő jól, hogy itt csak egy személyre van meglepetés. De ez nem igazán zavarja, amíg ő maga az.*
-Mindkettőből!
*Hallatszik a teljesen kézenfekvő, és egyértelmű válasz, ezen aztán biztos nem kell szöszke fejecskéjét törni.*
*Kuncogva tekint fel Drennre, annak megjegyzését hallva. Mennyire szerencsés is Vina, hogy ilyen jó Mestert talált magának, mondjuk Kipp is játszik vele, de mégis olyan komoly, aggódó néha.*
-Pedig koboldnak jobb lehet lenni, mint gazdagnak.
*Jegyzi meg mosolyogva, de már kapja is fejét az ismerős hang irányába.*
-Dren bácsi is türelmes volt.
*Kotyogja közbe azonnal teljesen meggondolatlanul. Bár a folytatásból érzi ő jól, hogy itt csak egy személyre van meglepetés. De ez nem igazán zavarja, amíg ő maga az.*
-Mindkettőből!
*Hallatszik a teljesen kézenfekvő, és egyértelmű válasz, ezen aztán biztos nem kell szöszke fejecskéjét törni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10321-10340 , 10327-10346