Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 140 (2781. - 2800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2800. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 16:07:54
Üzenet elküldve: 2025-09-18 16:07:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy készülődés//
* A fiatal tündér büszkén válaszol a felé érkező kérdésre. *
- Babkár árai a legolcsóbbak az egész városban! Ha valaki olcsóbban ad valamit, az vagy lopott, vagy átverés. Utálnak is érte a többiek, de ez tiszta üzlet. * Bizonygatja a kis tündér, és lehalkítja a hangját. * Mások olyan profittal dolgoznak, hogy a hajam égnek áll tőle! Én kevés hasznot teszek rá, de nézzen oda, még ki se nyitottam, és máris sorakoznak maga mögött a vásárlók.
* Ahogy így beszél, Ettvallder mögé mutat, ahol valóban egyre többen kezdenek felgyűlni, és láthatóan mind azt várják, hogy Babkár figyelmét kiérdemeljék. Hiába, aki olcsóbb mindenki másnál, annak több vevője is lesz. Az ezt követő szavakra viszont megvetően húzza el az orrát, láthatóan igen a tyúkszemére lépett a férfi ezzel a kérdéssel. *
- Ha nem kell az áru, nem muszáj megvenni. * Jegyzi meg, és nem fél tőle, hogy lesz más, aki elviszi az italokat, ha Ettvallder itt hagyná. * Sok ideje árulok már, de ilyen sértést még sose vágtak hozzám. Még hogy minőségbeli csökkenés. Talán valami szakadt koldusnak nézek ki, aki szesszel önti fel a zöld italokat, hogy többnek tűnjenek? Kikérem magamnak.
* Elégedetlenül morog maga elé, miközben elkezdi kipakolni az italokat. Láthatóan rosszabb a kedve, mint pár pillanattal korábban volt. Mégis, ahogy hozzá kerül az erszény, a kipakolt árura bök, kedvtelenül. *
- Itt van, vigyed. * Jegyzi meg, és ezek után Ettvallder Skyy eltehet 8 db Világoszöld varázsitalt
Ezen kívül a 16 Világosbarna varázsital is Ettvallder Skyy tulajdona, azt kezd vele amit akar. Babkár láthatóan befejezte az üzletet, és nem is feltétlenül várja vissza a harcost. *
* A fiatal tündér büszkén válaszol a felé érkező kérdésre. *
- Babkár árai a legolcsóbbak az egész városban! Ha valaki olcsóbban ad valamit, az vagy lopott, vagy átverés. Utálnak is érte a többiek, de ez tiszta üzlet. * Bizonygatja a kis tündér, és lehalkítja a hangját. * Mások olyan profittal dolgoznak, hogy a hajam égnek áll tőle! Én kevés hasznot teszek rá, de nézzen oda, még ki se nyitottam, és máris sorakoznak maga mögött a vásárlók.
* Ahogy így beszél, Ettvallder mögé mutat, ahol valóban egyre többen kezdenek felgyűlni, és láthatóan mind azt várják, hogy Babkár figyelmét kiérdemeljék. Hiába, aki olcsóbb mindenki másnál, annak több vevője is lesz. Az ezt követő szavakra viszont megvetően húzza el az orrát, láthatóan igen a tyúkszemére lépett a férfi ezzel a kérdéssel. *
- Ha nem kell az áru, nem muszáj megvenni. * Jegyzi meg, és nem fél tőle, hogy lesz más, aki elviszi az italokat, ha Ettvallder itt hagyná. * Sok ideje árulok már, de ilyen sértést még sose vágtak hozzám. Még hogy minőségbeli csökkenés. Talán valami szakadt koldusnak nézek ki, aki szesszel önti fel a zöld italokat, hogy többnek tűnjenek? Kikérem magamnak.
* Elégedetlenül morog maga elé, miközben elkezdi kipakolni az italokat. Láthatóan rosszabb a kedve, mint pár pillanattal korábban volt. Mégis, ahogy hozzá kerül az erszény, a kipakolt árura bök, kedvtelenül. *
- Itt van, vigyed. * Jegyzi meg, és ezek után Ettvallder Skyy eltehet 8 db Világoszöld varázsitalt
Ezen kívül a 16 Világosbarna varázsital is Ettvallder Skyy tulajdona, azt kezd vele amit akar. Babkár láthatóan befejezte az üzletet, és nem is feltétlenül várja vissza a harcost. *
2799. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 15:31:07
Üzenet elküldve: 2025-09-18 15:31:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy készülődés//
* Hamar szoba is elegyednek a tündér pedig hamar kiteríti elé a portékáit. Bizony, lát itt mindent, fűt, fát, bokrot. Jelen esetben zöldet, pirosat, kéket, s a többit is. Saját állához kap, majd miközben lehajol, hogy megnézhesse, egy kicsit megsimítja állát. Amint meghallja az árat aprón átpillant a kereskedőre. *
- Ez igen kedvező ár. Hogyan képes ilyen olcsón tartani az italait? Nem fél attól, hogy csődbe fog menni a többiekhez képest?
* Legalábbis eddig abban a tudatban élt, hogy a bájitalok drágák és aki olcsón adja, annak nagyon sok van, illetve barátoknak. De, hogy itt a piacon valaki közel feleannyiért kínálja, na arra nem számított. Elismerően bólint a kereskedő felé, bizonyára olyan kapcsolatokkal rendelkezik, amire a félvér csak álmodhat. Viszont a két tucatot csupán megközelítőleg mondta, ám az ezernyolcvan valóban elég jó ár, persze nagynak tűnik, de ennek a dupláját kéne fizetnie, ha a szomszédban vásárolna. Nagyon elgondolkozik most. Egyrészt, ha nem éli túl az utazását, akkor mindegy, hogy most mennyit vásárol, plusz ha keveset vesz később megbánhatja, ha eltűnne a tündér. Talán mégis marad a két tucatnál, csak jól meg kell gondolnia, hogy mit is szeretne. *
- Igazán meggyőző. És mondja, nem fogom ezeken tapasztalni az árcsökkenést minőségben, ugye? Nem tenne jót a szívemnek, ha nem gyógyítanának meg a zöldek emiatt.
* Biztos benne, hogy megvédi a saját portékáit, egy darabig figyel a magyarázatra, de amint szóhoz jut, egyből rátér a lényegre. *
- Ám legyen. Hiszek magának. Na lássuk mire van szükségem. Először is, szükségem van tizenhat darab világosbarnára. és a maradék legyen nyolc darab zöld. Ezzel meg is volna a két tucat. Ha jól emlékszem ezernyolcvanat mondott. Itt is van.
* Oldalához nyúl, majd elő is vesz egy szép vaskos erszényt, majd kinyitja, és még hozzátesz. Mielőtt odaadná végleg, megrázza a kezében, elbúcsúzik tőle. Majd leteszi Babkár Threbuchey asztalára, mind az 1080 aranyat. *
- Hiányozni fog, de fő a biztonság. Ha továbbra is ilyen áron fogja kínálni a bájitalokat, akkor biztos viszont fog engem látni.
* Ha megkapja az italokat, akkor egyesével elkezdi őket pakolni a ládájába. *
* Hamar szoba is elegyednek a tündér pedig hamar kiteríti elé a portékáit. Bizony, lát itt mindent, fűt, fát, bokrot. Jelen esetben zöldet, pirosat, kéket, s a többit is. Saját állához kap, majd miközben lehajol, hogy megnézhesse, egy kicsit megsimítja állát. Amint meghallja az árat aprón átpillant a kereskedőre. *
- Ez igen kedvező ár. Hogyan képes ilyen olcsón tartani az italait? Nem fél attól, hogy csődbe fog menni a többiekhez képest?
* Legalábbis eddig abban a tudatban élt, hogy a bájitalok drágák és aki olcsón adja, annak nagyon sok van, illetve barátoknak. De, hogy itt a piacon valaki közel feleannyiért kínálja, na arra nem számított. Elismerően bólint a kereskedő felé, bizonyára olyan kapcsolatokkal rendelkezik, amire a félvér csak álmodhat. Viszont a két tucatot csupán megközelítőleg mondta, ám az ezernyolcvan valóban elég jó ár, persze nagynak tűnik, de ennek a dupláját kéne fizetnie, ha a szomszédban vásárolna. Nagyon elgondolkozik most. Egyrészt, ha nem éli túl az utazását, akkor mindegy, hogy most mennyit vásárol, plusz ha keveset vesz később megbánhatja, ha eltűnne a tündér. Talán mégis marad a két tucatnál, csak jól meg kell gondolnia, hogy mit is szeretne. *
- Igazán meggyőző. És mondja, nem fogom ezeken tapasztalni az árcsökkenést minőségben, ugye? Nem tenne jót a szívemnek, ha nem gyógyítanának meg a zöldek emiatt.
* Biztos benne, hogy megvédi a saját portékáit, egy darabig figyel a magyarázatra, de amint szóhoz jut, egyből rátér a lényegre. *
- Ám legyen. Hiszek magának. Na lássuk mire van szükségem. Először is, szükségem van tizenhat darab világosbarnára. és a maradék legyen nyolc darab zöld. Ezzel meg is volna a két tucat. Ha jól emlékszem ezernyolcvanat mondott. Itt is van.
* Oldalához nyúl, majd elő is vesz egy szép vaskos erszényt, majd kinyitja, és még hozzátesz. Mielőtt odaadná végleg, megrázza a kezében, elbúcsúzik tőle. Majd leteszi Babkár Threbuchey asztalára, mind az 1080 aranyat.
*- Hiányozni fog, de fő a biztonság. Ha továbbra is ilyen áron fogja kínálni a bájitalokat, akkor biztos viszont fog engem látni.
* Ha megkapja az italokat, akkor egyesével elkezdi őket pakolni a ládájába. *
2798. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 14:36:17
Üzenet elküldve: 2025-09-18 14:36:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 43
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy készülődés//
* Babkár éppen csak megérkezik megszokott helyére a piacon, és pakolászni kezd, amikor egy férfi lép oda hozzá. Arcán boldog mosollyal néz fel, hiszen mi lenne jobb annál, mint egy korai vásárló, aki a hírneve miatt már az előtt megjelenik, hogy egyáltalán kiabálni kezdene. *
- Meg, hát persze! * Feleli gyorsan vigyorogva, és a bódé zárjával kezd babrálni. Hamarosan elkezdi kipakolni a különféle italokat, mindenből egyet, hogy a férfi kedvére válogathasson, bökhessen, vagy éppen szemléljen. *
- Minden italból tartok magamnál jó sokat, de ha mégis kevés lenne, akkor gyorsan és olcsón szerzem be. 45 arany az ára egyébként az egyszerű italoknak. Darabja, nem összesen, természetesen. Azt mondja két tucat? Az ezernyolcvan arany, jó uram. Még van is nálam annyi, csak mondja, hogy mire kell. A piros erősít, a zöld meggyógyít, a barna felgyógyít, a kék okosít. A sárgától ügyesebb lesz, a lilával pedig a mérgeket űzheti el. * Sorolja el, hogy melyik mire jó, már ha érdekli egyáltalán a másikat. Úgy tapasztalta, hogy a legjobb, ha a vevő tudja, hogy mit vesz, elkerüli vele az esetleges félreértéseket, és utólagos reklamációkat. *
* Babkár éppen csak megérkezik megszokott helyére a piacon, és pakolászni kezd, amikor egy férfi lép oda hozzá. Arcán boldog mosollyal néz fel, hiszen mi lenne jobb annál, mint egy korai vásárló, aki a hírneve miatt már az előtt megjelenik, hogy egyáltalán kiabálni kezdene. *
- Meg, hát persze! * Feleli gyorsan vigyorogva, és a bódé zárjával kezd babrálni. Hamarosan elkezdi kipakolni a különféle italokat, mindenből egyet, hogy a férfi kedvére válogathasson, bökhessen, vagy éppen szemléljen. *
- Minden italból tartok magamnál jó sokat, de ha mégis kevés lenne, akkor gyorsan és olcsón szerzem be. 45 arany az ára egyébként az egyszerű italoknak. Darabja, nem összesen, természetesen. Azt mondja két tucat? Az ezernyolcvan arany, jó uram. Még van is nálam annyi, csak mondja, hogy mire kell. A piros erősít, a zöld meggyógyít, a barna felgyógyít, a kék okosít. A sárgától ügyesebb lesz, a lilával pedig a mérgeket űzheti el. * Sorolja el, hogy melyik mire jó, már ha érdekli egyáltalán a másikat. Úgy tapasztalta, hogy a legjobb, ha a vevő tudja, hogy mit vesz, elkerüli vele az esetleges félreértéseket, és utólagos reklamációkat. *
2797. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 14:12:13
Üzenet elküldve: 2025-09-18 14:12:13
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Gilas Abac//
- Csak egyszerű bőr, hogy ne látszódjon ez a fertelem.
*Szögezi le egyszerűen, hogy nehogy véletlenül rézlapot kapjon.
Beletúr erszényébe, és lassan kiszedegeti az érméket. Kemény 350 arany. A fogadóstól kapott bérének majdnem a maradéka. És most mindez Gilas Abacot illeti. Odacsúsztatja a gnómnak a kívánt összeget, aztán várja az üzlet maradékát; névlegesen, hogy megkapja a vásárolt portékát.*
- Még tanulom ezeket, így hasznot nem hoznak.
*Nevet fel keserűen, bár örömmel tölti el, hogy a gnóm ilyen nagyra tartja bimbódzó kvalitásait. Talán, a bizonyíték alapján célozni tud, de leginkább a vak szerencsének köszönhette azt a lövést.*
- Gnómuram, tán buta ötlet, de ha valaha fejleszteni akarod a fegyvert, hirtelen a fejembe ötlött egy igencsak vakmerő ötlet.
*Megvárja a másik reakcióját, talán addig éppen előkészíti a szemfedőjét, és ha amaz érdeklődik, akkor folytatja.*
- Nem tudom, hogy kivitelezhető-e... De a szarvas és a test találkozásánál egy rögzíthető pántot bele lehetne tenni, így használaton kívül a szarvakat össze lehet csukni, így nem terebélyesedne oldalra a fegyver ha épp nem lőni akarnak vele. Plusz, el lehet rejteni a felsőruházat alá.
*Kicsit ízlelgeti amit mondott, majd egyből szabadkozni kezd, idegesen hadonászva kezével.*
- Mármint, nem vagyok holmi orgyilkos, vagy ilyenek, csak hirtelen elszabadult a képzeletem!
- Csak egyszerű bőr, hogy ne látszódjon ez a fertelem.
*Szögezi le egyszerűen, hogy nehogy véletlenül rézlapot kapjon.
Beletúr erszényébe, és lassan kiszedegeti az érméket. Kemény 350 arany. A fogadóstól kapott bérének majdnem a maradéka. És most mindez Gilas Abacot illeti.
Odacsúsztatja a gnómnak a kívánt összeget, aztán várja az üzlet maradékát; névlegesen, hogy megkapja a vásárolt portékát.* - Még tanulom ezeket, így hasznot nem hoznak.
*Nevet fel keserűen, bár örömmel tölti el, hogy a gnóm ilyen nagyra tartja bimbódzó kvalitásait. Talán, a bizonyíték alapján célozni tud, de leginkább a vak szerencsének köszönhette azt a lövést.*
- Gnómuram, tán buta ötlet, de ha valaha fejleszteni akarod a fegyvert, hirtelen a fejembe ötlött egy igencsak vakmerő ötlet.
*Megvárja a másik reakcióját, talán addig éppen előkészíti a szemfedőjét, és ha amaz érdeklődik, akkor folytatja.*
- Nem tudom, hogy kivitelezhető-e... De a szarvas és a test találkozásánál egy rögzíthető pántot bele lehetne tenni, így használaton kívül a szarvakat össze lehet csukni, így nem terebélyesedne oldalra a fegyver ha épp nem lőni akarnak vele. Plusz, el lehet rejteni a felsőruházat alá.
*Kicsit ízlelgeti amit mondott, majd egyből szabadkozni kezd, idegesen hadonászva kezével.*
- Mármint, nem vagyok holmi orgyilkos, vagy ilyenek, csak hirtelen elszabadult a képzeletem!
2796. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 14:05:29
Üzenet elküldve: 2025-09-18 14:05:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Az apró ork kölyök a sikátor sötétjéből lesi a piactér forgatagát. Szemei szüntelenül mozognak, egyik alakot a másik után méri végig, de tekintete végül megakad egy roskadozó almásláda mellett. Az árus épp egy köpcös asszonnyal beszélget, harsányan nevetgélnek, s közben háttal fordulnak a portékának. Kogari Ygra szája szélén kaján vigyor jelenik meg, s gyomra is kordul egyet az édes ígérettől. Lábujjhegyen oson előre, mezítelen talpa hangtalanul csusszan a köveken. Kezét szorosan teste mellett tartja, hátát görnyeszti, mintha bármelyik pillanatban kész lenne elszaladni. Egy pillanatra megtorpan, amikor egy szekér nyikordul el mellette, de gyorsan belesimul a tömegbe, és vár, míg a figyelem máshol jár. Sárga szemeivel az árus mozdulatait fürkészi. Talán észre sem venné, hogy egy árnyék settenkedik felé. Amikor a nevetés újra felhangzik, Ygra megmozdul. Egyetlen lendülettel nyúl a ládába, keze úgy markolja meg az első almát, mintha kincset szerezne. Aztán nem áll meg. A második gyümölcs is azonnal eltűnik a tenyerében. Nem fut el rögtön. Még pár szívverésnyi időt kivár, szemei villannak az árus hátára. Mikor a beszélgetés folytatódik, akkor lendül, fürgén és hangtalanul csusszan vissza a sikátor irányába. Csak amikor már a piac zsivaját is alig hallja, akkor rogy le egy rozsdás hordó mögött. Lihegve kapkodja a levegőt, majd előhúzza zsákmányát. Két alma, pirosan és fényesen ragyog a tenyerében. A kis ork először vigyorog, majd mohón harap bele az egyikbe, lé csorog végig állán. Rágás közben körbenéz, mintha bármelyik pillanatban üldözők toppanhatnának elő. Ám senki nem jön. Eddig legalábbis. Csak az utca neszei válaszolnak. Kogari Ygra elégedetten roppantja a második falatot, szemeiben diadal csillog. Ma is túljárt a világ eszén.*
*Az apró ork kölyök a sikátor sötétjéből lesi a piactér forgatagát. Szemei szüntelenül mozognak, egyik alakot a másik után méri végig, de tekintete végül megakad egy roskadozó almásláda mellett. Az árus épp egy köpcös asszonnyal beszélget, harsányan nevetgélnek, s közben háttal fordulnak a portékának. Kogari Ygra szája szélén kaján vigyor jelenik meg, s gyomra is kordul egyet az édes ígérettől. Lábujjhegyen oson előre, mezítelen talpa hangtalanul csusszan a köveken. Kezét szorosan teste mellett tartja, hátát görnyeszti, mintha bármelyik pillanatban kész lenne elszaladni. Egy pillanatra megtorpan, amikor egy szekér nyikordul el mellette, de gyorsan belesimul a tömegbe, és vár, míg a figyelem máshol jár. Sárga szemeivel az árus mozdulatait fürkészi. Talán észre sem venné, hogy egy árnyék settenkedik felé. Amikor a nevetés újra felhangzik, Ygra megmozdul. Egyetlen lendülettel nyúl a ládába, keze úgy markolja meg az első almát, mintha kincset szerezne. Aztán nem áll meg. A második gyümölcs is azonnal eltűnik a tenyerében. Nem fut el rögtön. Még pár szívverésnyi időt kivár, szemei villannak az árus hátára. Mikor a beszélgetés folytatódik, akkor lendül, fürgén és hangtalanul csusszan vissza a sikátor irányába. Csak amikor már a piac zsivaját is alig hallja, akkor rogy le egy rozsdás hordó mögött. Lihegve kapkodja a levegőt, majd előhúzza zsákmányát. Két alma, pirosan és fényesen ragyog a tenyerében. A kis ork először vigyorog, majd mohón harap bele az egyikbe, lé csorog végig állán. Rágás közben körbenéz, mintha bármelyik pillanatban üldözők toppanhatnának elő. Ám senki nem jön. Eddig legalábbis. Csak az utca neszei válaszolnak. Kogari Ygra elégedetten roppantja a második falatot, szemeiben diadal csillog. Ma is túljárt a világ eszén.*
2795. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 13:20:51
Üzenet elküldve: 2025-09-18 13:20:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//A nagy készülődés//
* Jó néhány napja csak a tökeit vakargatja a fogadóban. Nem érkezik sem hír, sem munka. Pedig mindkettőnek nagyon örülne ezekben az unalmas és stresszes napokban. Eljött az idő, hogy felkészüljön a közelgő veszélyekre. Nem csak a kinti, de a bentiekre egyaránt. Valami démon járja az utcákat. Legyen akármennyire is biztos a képességeiben, nem fogja alábecsülni az ellenfeleit. A piacon sok hír megüti a fülét, de sokra nem figyel. Sokan próbálják túlkiáltani egymást, ám nem figyel a köztük lévő rivalizálásra, csupán végigjárja az utcát, közben nézi a kirakott árut, hátha meglátja amit keres, vagy valami hasonlót. Csuklyáját magán hordja, ám ezúttal nem rejti el a fejét alatta és nincs is összegombolva. Kezében egy üres dobozt cipel, amit még a mai napon szeretne megtöltve látni, s erre a feladatra keresi a megfelelő személyt. Végül egy tündér bódéjához viszi az élet, ahol a földre rakja a dobozt, ha lehet, akkor az asztalra. *
- Üdvözlöm. Segítségre lenne szükségem. Megtudja nekem mondani, hogy hol találok valakit, aki képes nagy mennyiségben bájitalt eladni? Szükségem lenne majdnem két tucatra.
* Szólítja le a tündért. Közben körbenéz a kirakatban, hogy milyen cuccai vannak. Bizonyára tele van mindenféle meglepetéssel. Sajnos nem sok dolog van, ami megragadja tekintetét. Főleg, hogy napjait unalomban tölti. Utána még alkimistát is keresni kell magának, hogy összekeverhesse, vagy el is cserélheti már kész italra, neki aztán édes mindegy, amíg megkapja az értük járó erősebb italt. *
* Jó néhány napja csak a tökeit vakargatja a fogadóban. Nem érkezik sem hír, sem munka. Pedig mindkettőnek nagyon örülne ezekben az unalmas és stresszes napokban. Eljött az idő, hogy felkészüljön a közelgő veszélyekre. Nem csak a kinti, de a bentiekre egyaránt. Valami démon járja az utcákat. Legyen akármennyire is biztos a képességeiben, nem fogja alábecsülni az ellenfeleit. A piacon sok hír megüti a fülét, de sokra nem figyel. Sokan próbálják túlkiáltani egymást, ám nem figyel a köztük lévő rivalizálásra, csupán végigjárja az utcát, közben nézi a kirakott árut, hátha meglátja amit keres, vagy valami hasonlót. Csuklyáját magán hordja, ám ezúttal nem rejti el a fejét alatta és nincs is összegombolva. Kezében egy üres dobozt cipel, amit még a mai napon szeretne megtöltve látni, s erre a feladatra keresi a megfelelő személyt. Végül egy tündér bódéjához viszi az élet, ahol a földre rakja a dobozt, ha lehet, akkor az asztalra. *
- Üdvözlöm. Segítségre lenne szükségem. Megtudja nekem mondani, hogy hol találok valakit, aki képes nagy mennyiségben bájitalt eladni? Szükségem lenne majdnem két tucatra.
* Szólítja le a tündért. Közben körbenéz a kirakatban, hogy milyen cuccai vannak. Bizonyára tele van mindenféle meglepetéssel. Sajnos nem sok dolog van, ami megragadja tekintetét. Főleg, hogy napjait unalomban tölti. Utána még alkimistát is keresni kell magának, hogy összekeverhesse, vagy el is cserélheti már kész italra, neki aztán édes mindegy, amíg megkapja az értük járó erősebb italt. *
2794. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 13:06:05
Üzenet elküldve: 2025-09-18 13:06:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Pusztai Venthel//
*Ha valaki úgy kezd egy mondatot, hogy „nem vagyok ez-vagy-az”, aztán mégis csak beleokoskodik ebbe-vagy-abba, akkor célszerű ráhagyni a dolgot. Vagy belelovallja magát a témába, vagy rájön, hogy tényleg nem ért hozzá. Türelmesen vaskos bőrköténye szélébe akasztja hüvelykujjait, és érdeklődve figyeli, ahogy elmagyarázzák neki a saját találmánya működését. Igazából egészen jól szórakozik közben.
De a fiatalember végül csak az ajánlattal, pontosabban: ajánlatokkal kezd foglalkozni. Hogy véletlen volt-e, hogy a három felvetése ajánlatról ajánlatra rosszabb volt? Nem. Bejött a dolog? Igen.*
- Igazán nagy kár, fiatalúr, igazán nagy kár, *Megingatja a fejét, de szemeiben a derű szikrája villan fel.* hogy nem állna be inasnak. Ha valaki ennyi mindent képes egyszerre csinálni, az bizony tényleg hasznos dolog!
*Ujjaival egy sort dobol bőrkötényén, míg a kapott ellenajánlaton tűnődik. Aprót szipákol mikor végül döntésre jut.*
- Tehát egy bónusz szemfedőt, és ingyenes javítást kér, hm? *Leengedi karjait.* Legyen, fiatalúr!
*Elvigyorodik. A maga részéről még így is bőven nyereséges marad az üzlet.*
*Ha valaki úgy kezd egy mondatot, hogy „nem vagyok ez-vagy-az”, aztán mégis csak beleokoskodik ebbe-vagy-abba, akkor célszerű ráhagyni a dolgot. Vagy belelovallja magát a témába, vagy rájön, hogy tényleg nem ért hozzá. Türelmesen vaskos bőrköténye szélébe akasztja hüvelykujjait, és érdeklődve figyeli, ahogy elmagyarázzák neki a saját találmánya működését. Igazából egészen jól szórakozik közben.
De a fiatalember végül csak az ajánlattal, pontosabban: ajánlatokkal kezd foglalkozni. Hogy véletlen volt-e, hogy a három felvetése ajánlatról ajánlatra rosszabb volt? Nem. Bejött a dolog? Igen.*
- Igazán nagy kár, fiatalúr, igazán nagy kár, *Megingatja a fejét, de szemeiben a derű szikrája villan fel.* hogy nem állna be inasnak. Ha valaki ennyi mindent képes egyszerre csinálni, az bizony tényleg hasznos dolog!
*Ujjaival egy sort dobol bőrkötényén, míg a kapott ellenajánlaton tűnődik. Aprót szipákol mikor végül döntésre jut.*
- Tehát egy bónusz szemfedőt, és ingyenes javítást kér, hm? *Leengedi karjait.* Legyen, fiatalúr!
*Elvigyorodik. A maga részéről még így is bőven nyereséges marad az üzlet.*
2793. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 12:47:47
Üzenet elküldve: 2025-09-18 12:47:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Gilas Abac//
- Gnómuram, nem vagyok mérnök, de ha engem kérdez, igenis sok minden tönkre tud menni. A szerkentyű, amivel a eloldja az ideget például rántással működik. Amit eddigi életemben megtanultam, hogy aminek erő kell a működtetéséhez, az bizony csakhamar megfárad. Aztán ott a felhúzószerkezet, meg a...
*Elharapja mondatát, inkább végig hallgatja a mester ajánlatait. Rágódik rajta kicsit, miközben figyeli, ahogy a számszeríj a dobozba kerül.
~ Nyomást akar rám tenni? ~
Rengetegszer figyelte apját a piacon, mikor jöttek eladni a terményt, meg amikor ők vettek szerszámokat a földekre. Ez a szituáció annyira hasonlatos az akkoriakhoz, hogy már majdhogynem mosolyognia kell a nosztalgiája okán. Mennyivel egyszerűbb volt az élet akkor! Az volt a legnagyobb baj, hogy vajon volt-e annyi búza, meg árpa, hogy valami édességet vegyen neki az apja, most meg miniatűr számszeríjat vásárol, hogy meggyilkoljon egy démont. Eeyr útjai bizony kifürkészhetetlenek.*
- Csábító ajánlatok, az uzsorája kivételével, de sajnos jelenleg meg vannak kötve kezeim. Olvasni tanulok, kardforgatást gyakorlok, lábadozok és nyomozok. Egy inasmunkát már nem lennék képes elbírni.
*Megvakargatja állát, mélyet sóhajt.
~ Hol az önbizalom, Venthel? Gyerünk! ~*
- Háromszáz és ötven arany. Ezért az árért kérek mellé egy bőr szemfedőt, és a legelső javítást a ház állja, ha az egy éven belül szükséges.
*Kíváncsi, erre mit mondhat majd az igencsak makacs gnóm.*
- Gnómuram, nem vagyok mérnök, de ha engem kérdez, igenis sok minden tönkre tud menni. A szerkentyű, amivel a eloldja az ideget például rántással működik. Amit eddigi életemben megtanultam, hogy aminek erő kell a működtetéséhez, az bizony csakhamar megfárad. Aztán ott a felhúzószerkezet, meg a...
*Elharapja mondatát, inkább végig hallgatja a mester ajánlatait. Rágódik rajta kicsit, miközben figyeli, ahogy a számszeríj a dobozba kerül.
~ Nyomást akar rám tenni? ~
Rengetegszer figyelte apját a piacon, mikor jöttek eladni a terményt, meg amikor ők vettek szerszámokat a földekre. Ez a szituáció annyira hasonlatos az akkoriakhoz, hogy már majdhogynem mosolyognia kell a nosztalgiája okán. Mennyivel egyszerűbb volt az élet akkor! Az volt a legnagyobb baj, hogy vajon volt-e annyi búza, meg árpa, hogy valami édességet vegyen neki az apja, most meg miniatűr számszeríjat vásárol, hogy meggyilkoljon egy démont. Eeyr útjai bizony kifürkészhetetlenek.*
- Csábító ajánlatok, az uzsorája kivételével, de sajnos jelenleg meg vannak kötve kezeim. Olvasni tanulok, kardforgatást gyakorlok, lábadozok és nyomozok. Egy inasmunkát már nem lennék képes elbírni.
*Megvakargatja állát, mélyet sóhajt.
~ Hol az önbizalom, Venthel? Gyerünk! ~*
- Háromszáz és ötven arany. Ezért az árért kérek mellé egy bőr szemfedőt, és a legelső javítást a ház állja, ha az egy éven belül szükséges.
*Kíváncsi, erre mit mondhat majd az igencsak makacs gnóm.*
2792. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-18 11:39:07
Üzenet elküldve: 2025-09-18 11:39:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Pusztai Venthel//
*Visszaveszi a felhúzott számszeríjat a férfiútól, és gondosan visszaengedi az ideget. Csak egy barbár tárolja az íját felaljzott állapotban. Amíg leendő vevője az ajánlott árat rágja és emészti, addig visszahelyezi a dobozba a fegyvert, és a deszkához sétál, hogy kihúzza belőle a nyilakat. De közben figyel azért, rá-rábólint a szavakra. Viszont mikor a nyilakat is visszarakná a dobozba, megáll a keze a levegőben.*
- Folyamatos bevételi forrás.. a javíttatás? *Homloka ráncokba gyűrődik az értetlenségtől.* Miért.. miért kéne folyamatosan javításra hoznia, uram?
*A két nyilat a másik négy mellé teszi, majd magát kihúzva a férfiú felé fordul.*
- Ez egy számszeríj. Az egyetlen dolog amit a lövésektől függően sűrűn kell cserélni, az az ideg. De azt lényegében bárki ki tudja cserélni, akinek van két *Zavartan pislant, de ütemkihagyás nélkül fejezi be a mondatot.* keze. Ha nem üti-veri neki semminek, akkor nem nagyon fog ezen tönkre menni semmi!
*Ami meg mégis így járna, azt másnál tényleg nem lehet javíttatni, mert minden alkatrész egyedi. Hogy valaki otthon próbálkozna helyrepofozni egy szétugrott-megtört felhúzó-láncot? Sok sikert, a megfelelő részegységek nélkül! De érti, hogy mire akar kilyukadni a fiatalember, és érzi, hogy felüti a fejét az alkudozás iránti ellenérzése. Hiszen nem véletlenül szabja meg, hogy egy termék ára milyen mértékben alkudható..! Az ajánlott tíz helyett a férfiú rögtön majd' harminc százalékot szeretne lefaragni. Piha!*
- De abban igaza van, hogy ha nagyobb gond történik, azt csak hozzám tudja elhozni megjavíttatni. Viszont nem minden javíttatás kerül húsz aranyba. Lássa: ha az ideget hozza el mégis lecseréltetni, az csupán tíz arany. Ha a felhúzó-szerkezet megy tönkre úgy, hogy új alkatrészt kell készítenem hozzá, az viszont akár hetven arany is lehet. *Egy ilyen szerkezet minden, csak nem olcsó. Ha olcsó számszeríjat keres a fickó, akkor a feketepiacon biztos kap olyat; amivel már öltek embert, vagy amit a Meredély mélyéről halásztak ki, általában piti összegekért cserél gazdát. Mondjuk olyanok is.* De megértem, ha jelenleg nincs elég pénze a vásárlásra.
*Megdörgöli a bajszát. Alkudni akar a fickó? Legyen.*
- Tudok engedni a tíz százalékból, ha úgy kívánja az úr, de háromszáz arany alá nem tudok menni. Fel tudok kínálni viszont egy részlet-fizetési lehetőséget! A háromszáz aranyat megfizetheti három részletben, viszont akkor minden részlet tíz százalékkal nagyobb, mint az előző. Vagy van még egy lehetőség..*Fürkésző, lassú tekintettel méri végig a férfit.* Lemehetünk háromszáz arany alá, ha minden kötél szakad. De
*Megemeli mutatóujját.*
- ebben az esetben a háromszázhoz mért különbözetet öt aranyas napi bérben ledolgozza nálam. Bármikor hasznát tudom venni két plusz kéznek. Nos, mit szól, uram? *Kíváncsian félrebiccenti a fejét. Három ajánlatot tett, ezzel ritka alkupozíciót teremtve. Innentől csupán az emberen múlik, hogy mit választ.*
*Visszaveszi a felhúzott számszeríjat a férfiútól, és gondosan visszaengedi az ideget. Csak egy barbár tárolja az íját felaljzott állapotban. Amíg leendő vevője az ajánlott árat rágja és emészti, addig visszahelyezi a dobozba a fegyvert, és a deszkához sétál, hogy kihúzza belőle a nyilakat. De közben figyel azért, rá-rábólint a szavakra. Viszont mikor a nyilakat is visszarakná a dobozba, megáll a keze a levegőben.*
- Folyamatos bevételi forrás.. a javíttatás? *Homloka ráncokba gyűrődik az értetlenségtől.* Miért.. miért kéne folyamatosan javításra hoznia, uram?
*A két nyilat a másik négy mellé teszi, majd magát kihúzva a férfiú felé fordul.*
- Ez egy számszeríj. Az egyetlen dolog amit a lövésektől függően sűrűn kell cserélni, az az ideg. De azt lényegében bárki ki tudja cserélni, akinek van két *Zavartan pislant, de ütemkihagyás nélkül fejezi be a mondatot.* keze. Ha nem üti-veri neki semminek, akkor nem nagyon fog ezen tönkre menni semmi!
*Ami meg mégis így járna, azt másnál tényleg nem lehet javíttatni, mert minden alkatrész egyedi. Hogy valaki otthon próbálkozna helyrepofozni egy szétugrott-megtört felhúzó-láncot? Sok sikert, a megfelelő részegységek nélkül! De érti, hogy mire akar kilyukadni a fiatalember, és érzi, hogy felüti a fejét az alkudozás iránti ellenérzése. Hiszen nem véletlenül szabja meg, hogy egy termék ára milyen mértékben alkudható..! Az ajánlott tíz helyett a férfiú rögtön majd' harminc százalékot szeretne lefaragni. Piha!*
- De abban igaza van, hogy ha nagyobb gond történik, azt csak hozzám tudja elhozni megjavíttatni. Viszont nem minden javíttatás kerül húsz aranyba. Lássa: ha az ideget hozza el mégis lecseréltetni, az csupán tíz arany. Ha a felhúzó-szerkezet megy tönkre úgy, hogy új alkatrészt kell készítenem hozzá, az viszont akár hetven arany is lehet. *Egy ilyen szerkezet minden, csak nem olcsó. Ha olcsó számszeríjat keres a fickó, akkor a feketepiacon biztos kap olyat; amivel már öltek embert, vagy amit a Meredély mélyéről halásztak ki, általában piti összegekért cserél gazdát. Mondjuk olyanok is.* De megértem, ha jelenleg nincs elég pénze a vásárlásra.
*Megdörgöli a bajszát. Alkudni akar a fickó? Legyen.*
- Tudok engedni a tíz százalékból, ha úgy kívánja az úr, de háromszáz arany alá nem tudok menni. Fel tudok kínálni viszont egy részlet-fizetési lehetőséget! A háromszáz aranyat megfizetheti három részletben, viszont akkor minden részlet tíz százalékkal nagyobb, mint az előző. Vagy van még egy lehetőség..*Fürkésző, lassú tekintettel méri végig a férfit.* Lemehetünk háromszáz arany alá, ha minden kötél szakad. De
*Megemeli mutatóujját.*
- ebben az esetben a háromszázhoz mért különbözetet öt aranyas napi bérben ledolgozza nálam. Bármikor hasznát tudom venni két plusz kéznek. Nos, mit szól, uram? *Kíváncsian félrebiccenti a fejét. Három ajánlatot tett, ezzel ritka alkupozíciót teremtve. Innentől csupán az emberen múlik, hogy mit választ.*
2791. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-17 19:42:23
Üzenet elküldve: 2025-09-17 19:42:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Vakmerő
//Két szék közül a pad alá//
*Képtelen egyenesen gondolkodni, sajnos a lehető legrosszabb dolgok fordulnak meg fejében. Súlyos sérülések, rossz társaságba keveredés, vagy rosszabb. Túl közel áll szívéhez a fiú, hogy a legnyilvánvalóbb és kézenfekvőbb eseteken gondolkodjon. Még szerencsére két férfi, pontosabban egy és egy leendő áll mellette. Akinek a gondolkodása valamelyest földön tartja őt.
Trevorn gondolatmenete nem is hangzik rosszul, de esze ami jelen pillanatban képtelen józanul gondolkodni arra készteti rögtön megszólaljon.*
- Trylnor semmitől se félt!
*Jelenti ki határozottan a fiút védve, aztán hamar rájön, igazából nincs is mitől. Hangneme is rögtön visszaváltozik a védelmező "anya" tigris szerepéből egy szerényebb köntösbe.*
- Vagyis tán attól, hogy hátra hagyják. És igaza van Luunak, Trylnor ennél okosabb.
*Emlékszik a közösen eltöltött éjjeli beszélgetéseikre. Amiket a paplan alatt gyertyalánggal töltöttek. Egészen addig míg valamelyiküket el nem nyomta az álom. Vagy éppen Mai rájuk nem szólt. Szép idők is voltak. Amikor a szobájuk is csak a kettőjük birodalma volt.*
- De akkor miért tette Trevorn bácsi?
*Kérdez rá annak szavára. Ha nem jó, tudnia kell. Miért hagyta őt hátra így Trylnort? Szótlanul. Se egy levél, se egy szó semmi. Betegre aggódja magát. Lehet egy bosszú lenne azért mert egyszer ő ment el így, hogy lerendezze a múltját egyszer és mindenkorra? De hát azért már vezekelt. Nem is keveset! Ígéretét sem szegte meg. Egy szóval se mert hazudni a fiúnak! Hát mivel érdemelte ezt ki?
Semmi vigaszt nem nyújt, de szerencsére a menyét kiléte most titokban marad. Jobb is így. Legalább ezzel nem kell most törődniük. Majd kimagyarázzák ha megtalálják a fiút. Addig is elég nagy baj, hogy egy tűt keresnek a szénakazalban. Sa'tereth verje meg, hogy ekkorára nőtt ez a város.
Jobb esetben jót kuncogna azon, hogy Trevorn ilyen udvarias mindkettőjükkel. Őt le kisasszonyozta, Luurient meg úrfizza. Kész komédia lenne most egy boldogabb kereteken belül. Oh Trylnort merre lehetsz? Marcangolja magát belülről a lány. Deres nem győzi fejét dörgölni a lányhoz, hogy valamelyest nyugtassa kis gazdáját.
Szerencsére, hamar útnak indulnak, időt nem vesztegetve. Hagyja Luut, hogy karjánál fogva vezesse. Attól nem kell félnie a fiúnak, hogy nem fogja tartani a tempót.
Egyetlen dologtól tart csupán Cilia, hogy a piactér közelébe kell menniük. Estére a piac, nyugovóra tér, mint minden rendes gyerek. Esetleg egy két részeg bandukol csupán az üres asztalok és sátrak között. Mintha az egy labirintus lenne. Szerencsére nem is az általa ismert "kőkertbe" tartanak. Hanem egy kisebb elhagyatottnak tűnő utcába. Ahol egy régi romos tyúkólhoz vezet. Reméli, hátha véget ér a rémálom. De az csak tovább folytatódik.*
- Trylnor hol lehetsz?!.
*Nyüzsögi csak az orra alatt nyugtalanul. De nem fog tétovázni. Bármerre is vezeti őt Luurien, követi.*
- Tudom Luurien. Trevorn bácsi is készen áll. Csak mutasd az utat.
*Biztatja a fiút. Elvégre kettőjüknél is fegyver van. És nem érdekli bárkibe is botlik. Nem ismer sok ártó mágiát. De bármit hajlandó bevetni, ha az garantálja Trylnor biztonságát.*
~ Csak ne legyen bajod. Eeyr kérlek vigyázz rá! ~
A hozzászólás írója (Cilia Miritar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.09.17 20:23:15
*Képtelen egyenesen gondolkodni, sajnos a lehető legrosszabb dolgok fordulnak meg fejében. Súlyos sérülések, rossz társaságba keveredés, vagy rosszabb. Túl közel áll szívéhez a fiú, hogy a legnyilvánvalóbb és kézenfekvőbb eseteken gondolkodjon. Még szerencsére két férfi, pontosabban egy és egy leendő áll mellette. Akinek a gondolkodása valamelyest földön tartja őt.
Trevorn gondolatmenete nem is hangzik rosszul, de esze ami jelen pillanatban képtelen józanul gondolkodni arra készteti rögtön megszólaljon.*
- Trylnor semmitől se félt!
*Jelenti ki határozottan a fiút védve, aztán hamar rájön, igazából nincs is mitől. Hangneme is rögtön visszaváltozik a védelmező "anya" tigris szerepéből egy szerényebb köntösbe.*
- Vagyis tán attól, hogy hátra hagyják. És igaza van Luunak, Trylnor ennél okosabb.
*Emlékszik a közösen eltöltött éjjeli beszélgetéseikre. Amiket a paplan alatt gyertyalánggal töltöttek. Egészen addig míg valamelyiküket el nem nyomta az álom. Vagy éppen Mai rájuk nem szólt. Szép idők is voltak. Amikor a szobájuk is csak a kettőjük birodalma volt.*
- De akkor miért tette Trevorn bácsi?
*Kérdez rá annak szavára. Ha nem jó, tudnia kell. Miért hagyta őt hátra így Trylnort? Szótlanul. Se egy levél, se egy szó semmi. Betegre aggódja magát. Lehet egy bosszú lenne azért mert egyszer ő ment el így, hogy lerendezze a múltját egyszer és mindenkorra? De hát azért már vezekelt. Nem is keveset! Ígéretét sem szegte meg. Egy szóval se mert hazudni a fiúnak! Hát mivel érdemelte ezt ki?
Semmi vigaszt nem nyújt, de szerencsére a menyét kiléte most titokban marad. Jobb is így. Legalább ezzel nem kell most törődniük. Majd kimagyarázzák ha megtalálják a fiút. Addig is elég nagy baj, hogy egy tűt keresnek a szénakazalban. Sa'tereth verje meg, hogy ekkorára nőtt ez a város.
Jobb esetben jót kuncogna azon, hogy Trevorn ilyen udvarias mindkettőjükkel. Őt le kisasszonyozta, Luurient meg úrfizza. Kész komédia lenne most egy boldogabb kereteken belül. Oh Trylnort merre lehetsz? Marcangolja magát belülről a lány. Deres nem győzi fejét dörgölni a lányhoz, hogy valamelyest nyugtassa kis gazdáját.
Szerencsére, hamar útnak indulnak, időt nem vesztegetve. Hagyja Luut, hogy karjánál fogva vezesse. Attól nem kell félnie a fiúnak, hogy nem fogja tartani a tempót.
Egyetlen dologtól tart csupán Cilia, hogy a piactér közelébe kell menniük. Estére a piac, nyugovóra tér, mint minden rendes gyerek. Esetleg egy két részeg bandukol csupán az üres asztalok és sátrak között. Mintha az egy labirintus lenne. Szerencsére nem is az általa ismert "kőkertbe" tartanak. Hanem egy kisebb elhagyatottnak tűnő utcába. Ahol egy régi romos tyúkólhoz vezet. Reméli, hátha véget ér a rémálom. De az csak tovább folytatódik.*
- Trylnor hol lehetsz?!.
*Nyüzsögi csak az orra alatt nyugtalanul. De nem fog tétovázni. Bármerre is vezeti őt Luurien, követi.*
- Tudom Luurien. Trevorn bácsi is készen áll. Csak mutasd az utat.
*Biztatja a fiút. Elvégre kettőjüknél is fegyver van. És nem érdekli bárkibe is botlik. Nem ismer sok ártó mágiát. De bármit hajlandó bevetni, ha az garantálja Trylnor biztonságát.*
~ Csak ne legyen bajod. Eeyr kérlek vigyázz rá! ~
A hozzászólás írója (Cilia Miritar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.09.17 20:23:15
2790. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-17 14:59:51
Üzenet elküldve: 2025-09-17 14:59:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Gilas Abac//
*És tényleg meglehetősen jól sikerült a lövés, bár a gnóm reakcióját eltúlzottnak találja. Pár lépés távolságról eltalálni egy célpontot nem egy olyan nehéz feladat, amit egy igazi mesterlövésznek sikerülne csak végrehajtani, ámbátor nem is a legkönnyebb dolog a világon. Az egy szemmel való célzás meg nem is akkora probléma, hiszen a legtöbb lövész is behunyja egyik szemét célzáskor.
A tekerentyű ami visszahúzza az ideget. Ezt is kipróbálja. Ahogy tekeri a kart, az egyre hátrább és hátrább húzódik, mígnem meg nem akad a reteszben, ami felaljzott állapotban tartja. Gondosan leszedi magáról a bőrpántokat, tényleg nem egy nehéz feladat, és óvatosan visszaadja a gnómnak.
Az ár hallatán azért kissé elsavanyodik a tekintete, de nem adja meg magát.
~ Azt mondtad, hogy nem leszel a nyámnyila parasztfiú, aki eddig voltál. Mutasd hát meg! ~*
- Egyedi konstrukció, az biztos. *A konstrukció szónál kissé megakad a nyelve, nem használ ő ilyen bonyolult szavakat, de kellő magabiztossággal folytatja.* - Rengeteg az apró alkatrész, ami bármikor tönkre mehet. Javítani pedig csak a gnómuramnál tudom, mivel egyedi.
*Egy pillanatra végigfut a tekintete a mesteren, keresi, hogy vajon érti-e, merre akarja terelni a dolgot.*
- És mivel a javíttatás sincs ingyen, így egy folyamatos bevételi forrást jelent gnómuramnak ez a vásárlás.
*Elereszt egy félmosolyt. Bár már arca így is valami horrorisztikus félmosoly állapotában pihen, szemöldöke állásából látszik, hogy ez nem fizikai adottságainak műve, hanem tényleg mosolyog.*
- Kettőszáz és ötven arany, továbbá minden javítást, amit én nem tudok elvégezni húsz arannyal fizetem, legyen bármily' egyszerű is az.
*Mint nem sokkal ezelőtt rájött, éles az esze. Reméli, hogy hamar el tudja lesni a javítás hogyanját a gnómtól, és akkor csak párszor húsz aranytól kell megválnia. Viszont addig is több, mint valószínű, hogy az eredeti háromszázötven aranynyi ár fölött lesz a végleges összeg.*
*És tényleg meglehetősen jól sikerült a lövés, bár a gnóm reakcióját eltúlzottnak találja. Pár lépés távolságról eltalálni egy célpontot nem egy olyan nehéz feladat, amit egy igazi mesterlövésznek sikerülne csak végrehajtani, ámbátor nem is a legkönnyebb dolog a világon. Az egy szemmel való célzás meg nem is akkora probléma, hiszen a legtöbb lövész is behunyja egyik szemét célzáskor.
A tekerentyű ami visszahúzza az ideget. Ezt is kipróbálja. Ahogy tekeri a kart, az egyre hátrább és hátrább húzódik, mígnem meg nem akad a reteszben, ami felaljzott állapotban tartja. Gondosan leszedi magáról a bőrpántokat, tényleg nem egy nehéz feladat, és óvatosan visszaadja a gnómnak.
Az ár hallatán azért kissé elsavanyodik a tekintete, de nem adja meg magát.
~ Azt mondtad, hogy nem leszel a nyámnyila parasztfiú, aki eddig voltál. Mutasd hát meg! ~*
- Egyedi konstrukció, az biztos. *A konstrukció szónál kissé megakad a nyelve, nem használ ő ilyen bonyolult szavakat, de kellő magabiztossággal folytatja.* - Rengeteg az apró alkatrész, ami bármikor tönkre mehet. Javítani pedig csak a gnómuramnál tudom, mivel egyedi.
*Egy pillanatra végigfut a tekintete a mesteren, keresi, hogy vajon érti-e, merre akarja terelni a dolgot.*
- És mivel a javíttatás sincs ingyen, így egy folyamatos bevételi forrást jelent gnómuramnak ez a vásárlás.
*Elereszt egy félmosolyt. Bár már arca így is valami horrorisztikus félmosoly állapotában pihen, szemöldöke állásából látszik, hogy ez nem fizikai adottságainak műve, hanem tényleg mosolyog.*
- Kettőszáz és ötven arany, továbbá minden javítást, amit én nem tudok elvégezni húsz arannyal fizetem, legyen bármily' egyszerű is az.
*Mint nem sokkal ezelőtt rájött, éles az esze. Reméli, hogy hamar el tudja lesni a javítás hogyanját a gnómtól, és akkor csak párszor húsz aranytól kell megválnia. Viszont addig is több, mint valószínű, hogy az eredeti háromszázötven aranynyi ár fölött lesz a végleges összeg.*
2789. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-17 11:47:46
Üzenet elküldve: 2025-09-17 11:47:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A lista//
* Valóban nem képes felmutatni semmi kézzelfoghatót, ami a szavainak hitelességét támasztaná alá. Azonban nem tudta, hogy a magukfajtáknak is fel kell készülnie ilyenekre minden becserkészésnél. Legközelebb biztos hozni fog magával ajánlóleveleket, amiket a többi társa írt, hogy együtt a barátság erejével meggyőzhessenek mindenkit, hogy miért is jó közéjük tartozni. Sőt, még ő is fog írni, írna, ha tudna. Sajnos itt dől össze ez a terv, még elkezdeni sem tudja. sebaj, marad a jól bevált, vagy elhiszed és jössz, vagy nem hiszed és jössz módszer. Sok választása aligha. Persze dönthet úgy, hogy középsőujját feltartva távozik, de az melyiküknek lenne előnyős? Csak lebuktatnák a másikat, pedig segíthetik is egymást. Arra pedig most nagy szüksége lesz a törpnek. Simán megér néhány koszos utcát, ha cserébe uralkodhat a többin. *
- Pontosan ez a bajom a mostani vezetéssel. Csak beszéd, semmi tett. Csak árnyékuk a régi önmagukhoz képest, akiknek a nevétől zengett minden utca.
* Változhat még az az érzés. Főleg ha nagyot kaszálnak közben. Ha pedig bedőlne az egész és még azelőtt szétvernék őket, hogy rendeződhetnének, nos, jobb arra is felkészülni, de eddig nincs oka azt feltételezni, hogy Virion tisztában van a tervvel. Biztos nem hülye és számít rá, ezért is kell előtte egy csontot dobnia számára. Ha nem is bízik meg benne, legalább valamivel leengedi a védelmét, már azzal nyernek. Ha a belépéshez aláírásra lenne szükségük, akkor sokan visszamondanák a jelentkezésüket. Nem egy kifinomult csoportba tartoznak, ahol lakcímtől kezdve anyja leánykori nevéig mindent be kell nyújtani, hogy bebocsájtást nyerhessen. *
- Semmit. Jelentkezni fogok, ha előkerül az első áldozatod, vagy ha lesznek fejlemények az alvilág átformálásában. Ha pedig te akarod felvenni velem a kapcsolatot, nos.
* Mutat az egyik hajléktalanra, aki tőlük messze tartja a kis kalapját az előtte sétáló embereknek, hátha valamelyik megsajnálja és megszórja arannyal. *
- Tele velük a város. Ha megtalálod azt, aki nekem dolgozik, mindent tovább küld nekem.
* Azt már nem teszi hozzá, hogy egy ilyen hajléktalan követni fogja hazáig, ha nem ütközik ellenállásba. Bár nem tudja, hogy a nő selyemrévből jött, így nem is sejti, hogy oda nem fogják beengedni a koszos figyelőket. Ha tudná, javasolná romváros és selyemrév határát. Ott biztos nem kergetik el. Erre azonban, hacsak nem világítanak rá, úgy csak később jön rá. *
- Egyelőre csak növeljük a sorainkat. Ha tudsz bárkit, aki szívesen nézné a város bukását, vagy csak szimplán hatalmat szeretne egy új vezetés alatt, akkor vedd fel velem a kapcsolatot. Mindenki számít, aki képest fegyvert ragadni.
//A lista//
* Valóban nem képes felmutatni semmi kézzelfoghatót, ami a szavainak hitelességét támasztaná alá. Azonban nem tudta, hogy a magukfajtáknak is fel kell készülnie ilyenekre minden becserkészésnél. Legközelebb biztos hozni fog magával ajánlóleveleket, amiket a többi társa írt, hogy együtt a barátság erejével meggyőzhessenek mindenkit, hogy miért is jó közéjük tartozni. Sőt, még ő is fog írni, írna, ha tudna. Sajnos itt dől össze ez a terv, még elkezdeni sem tudja. sebaj, marad a jól bevált, vagy elhiszed és jössz, vagy nem hiszed és jössz módszer. Sok választása aligha. Persze dönthet úgy, hogy középsőujját feltartva távozik, de az melyiküknek lenne előnyős? Csak lebuktatnák a másikat, pedig segíthetik is egymást. Arra pedig most nagy szüksége lesz a törpnek. Simán megér néhány koszos utcát, ha cserébe uralkodhat a többin. *
- Pontosan ez a bajom a mostani vezetéssel. Csak beszéd, semmi tett. Csak árnyékuk a régi önmagukhoz képest, akiknek a nevétől zengett minden utca.
* Változhat még az az érzés. Főleg ha nagyot kaszálnak közben. Ha pedig bedőlne az egész és még azelőtt szétvernék őket, hogy rendeződhetnének, nos, jobb arra is felkészülni, de eddig nincs oka azt feltételezni, hogy Virion tisztában van a tervvel. Biztos nem hülye és számít rá, ezért is kell előtte egy csontot dobnia számára. Ha nem is bízik meg benne, legalább valamivel leengedi a védelmét, már azzal nyernek. Ha a belépéshez aláírásra lenne szükségük, akkor sokan visszamondanák a jelentkezésüket. Nem egy kifinomult csoportba tartoznak, ahol lakcímtől kezdve anyja leánykori nevéig mindent be kell nyújtani, hogy bebocsájtást nyerhessen. *
- Semmit. Jelentkezni fogok, ha előkerül az első áldozatod, vagy ha lesznek fejlemények az alvilág átformálásában. Ha pedig te akarod felvenni velem a kapcsolatot, nos.
* Mutat az egyik hajléktalanra, aki tőlük messze tartja a kis kalapját az előtte sétáló embereknek, hátha valamelyik megsajnálja és megszórja arannyal. *
- Tele velük a város. Ha megtalálod azt, aki nekem dolgozik, mindent tovább küld nekem.
* Azt már nem teszi hozzá, hogy egy ilyen hajléktalan követni fogja hazáig, ha nem ütközik ellenállásba. Bár nem tudja, hogy a nő selyemrévből jött, így nem is sejti, hogy oda nem fogják beengedni a koszos figyelőket. Ha tudná, javasolná romváros és selyemrév határát. Ott biztos nem kergetik el. Erre azonban, hacsak nem világítanak rá, úgy csak később jön rá. *
- Egyelőre csak növeljük a sorainkat. Ha tudsz bárkit, aki szívesen nézné a város bukását, vagy csak szimplán hatalmat szeretne egy új vezetés alatt, akkor vedd fel velem a kapcsolatot. Mindenki számít, aki képest fegyvert ragadni.
2788. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-17 11:09:43
Üzenet elküldve: 2025-09-17 11:09:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A lista//
* Miután rendezték a nézeteltérésüket, rátérnek az üzletük lényegi részére. Amit Wrojth mond, az mind szép és jó, bár Norgennek még mindig vannak kétségei a törpe komolyan vehetőségével kapcsolatban. Olyannak tűnik, aki sokat álmodozik, sokat tervez, de mire a gyakorlati részhez jutnának, elfogy a lendület. Ezt szóvá is teszi a nő. *
– Remélem, nem csak a szád jár, hanem tényleg van terved arra vonatkozólag, hogy hogyan vesszük át a hatalmat attól a szóban forgó "mostani alvilágtól". * Ha a törpe valóban egyezséget kötött "velük", az már egy jó jel, hiszen a legfontosabb, hogy tudják, kivel állnak szemben. Akkor már azt is tudják, hogy nekik nem szabad a hátukat mutatniuk.
A vörös törpe sok kérdésére választ ad, amiket még fel se tett, ennek örül; sok időt megspórolnak így. *
– Bár vannak kétségeim, szeretnék közétek tartozni. * Mondja végül. Nem érzi hatalmas megtiszteltetésnek, hogy valami alvilági szerveződéshez csatlakozhat, de ha csak a fele is igaz annak, amit Wrojth mond, akár nyerhet is. Persze, ha kocsmát, bordélyt vagy bármi ilyesmit szeretne nyitni a városban, most is megtehetné, de sokkal jobb üzletnek hangzik elvenni valakitől és adómentesen élvezni annak minden előnyét. Ugyanígy a hatalom megszerzése amúgy is tervben volt Norgennél, de sokkal egyszerűbb dolga lesz, ha a törpe és csapata törik előtte az utat. Persze semmi sincs ingyen, ezért cserébe gyilkolnia kell – amit amúgy is megtenne előbb-utóbb, így összességében úgy látja, nincs sok vesztenivalója. *
– Hol írjam alá?
//A lista//
* Miután rendezték a nézeteltérésüket, rátérnek az üzletük lényegi részére. Amit Wrojth mond, az mind szép és jó, bár Norgennek még mindig vannak kétségei a törpe komolyan vehetőségével kapcsolatban. Olyannak tűnik, aki sokat álmodozik, sokat tervez, de mire a gyakorlati részhez jutnának, elfogy a lendület. Ezt szóvá is teszi a nő. *
– Remélem, nem csak a szád jár, hanem tényleg van terved arra vonatkozólag, hogy hogyan vesszük át a hatalmat attól a szóban forgó "mostani alvilágtól". * Ha a törpe valóban egyezséget kötött "velük", az már egy jó jel, hiszen a legfontosabb, hogy tudják, kivel állnak szemben. Akkor már azt is tudják, hogy nekik nem szabad a hátukat mutatniuk.
A vörös törpe sok kérdésére választ ad, amiket még fel se tett, ennek örül; sok időt megspórolnak így. *
– Bár vannak kétségeim, szeretnék közétek tartozni. * Mondja végül. Nem érzi hatalmas megtiszteltetésnek, hogy valami alvilági szerveződéshez csatlakozhat, de ha csak a fele is igaz annak, amit Wrojth mond, akár nyerhet is. Persze, ha kocsmát, bordélyt vagy bármi ilyesmit szeretne nyitni a városban, most is megtehetné, de sokkal jobb üzletnek hangzik elvenni valakitől és adómentesen élvezni annak minden előnyét. Ugyanígy a hatalom megszerzése amúgy is tervben volt Norgennél, de sokkal egyszerűbb dolga lesz, ha a törpe és csapata törik előtte az utat. Persze semmi sincs ingyen, ezért cserébe gyilkolnia kell – amit amúgy is megtenne előbb-utóbb, így összességében úgy látja, nincs sok vesztenivalója. *
– Hol írjam alá?
2787. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-17 11:06:09
Üzenet elküldve: 2025-09-17 11:06:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Pusztai Venthel//
*Hogy mennyire okos dolog így átadni egy igazán még ki sem próbált, le sem tesztelt eszközt olyan valakinek, akiről aztán fogalma sincs hogy kiféle-miféle alak; és hogy egyáltalán: mennyire okos dolog egy kisméretű számszeríjjal a Piactéren lövöldözni, nos, ezekről komolyan és mélyre merülve lehetne beszélgetni. Máskor. Talán. Most viszont figyelmét az köti le, hogy a fegyvert megfelelően rögzítse, és szeme sarkából figyeli, ahogy a férfiú boldogulni próbál vele. Figyel és megfigyel. Később persze majd mindent le is ír majd jegyzetelésre szolgáló könyvébe, hogy ha esetleg ismét hasonlót készít, az így szerzett tapasztalatokkal javíthasson rajta, ha szükséges.*
- Ó, valóban? *Meglepve túr bele szakállába a kijelölt célpontot hallva. Kissé öntelt vállalásnak tartja a férfiú fél szemét látva.* Nos, szerencsés lövést, uram!
*Maga is a deszka felé fordul, de közben feltűnés nélkül hátrébb araszol. Egyrészt még véletlenül sem szeretne a felajzott fegyver rossz oldalán állni, másrészt ha a számszeríj a feszítés ereje alatt úgy dönt, hogy szeretne apró darabokra roppanni és a szélrózsa minden irányába szétszóródni, akkor fogja csak fel a férfiú teste a záporozó darabokat.
Mikor az íj működésbe lép, és a nyílvessző zizegve átszeli a távolságot, összerezzen. Ujjai belemarkolnak a szakállába egy pillanatra, majd megkönnyebbülten elvigyorodik.*
- Teringettét, jóuram! Micsoda lövés! *Hangjából kiérződik az elismerés, és afféle atyai büszkeség is.* Kend igazi született tehetség!
*A férfi felé fordítja tekintetét a nyilakról, és újra végigsimít szakállán. Kereskedőként jó szeme van a piaci rések megtalálásához. És ért ahhoz is, hogy hogyan kínáljon valakinek olyat, amire szükség lehet. És itt most van piaci rés és szükség egyaránt! A legjobb kombináció.*
- Nos, uram, ez egy egyedi konstrukció. Ilyet egészen biztosan nem talál másikat. *Tényeket közöl, de egyértelmű, hogy miért.* A fegyver, a hat nyíl, és a tárolódoboz együtt háromszáz és ötven aranyat kóstál. Az ár legfeljebb tíz százalékban alkudható!
*Hogy mennyire okos dolog így átadni egy igazán még ki sem próbált, le sem tesztelt eszközt olyan valakinek, akiről aztán fogalma sincs hogy kiféle-miféle alak; és hogy egyáltalán: mennyire okos dolog egy kisméretű számszeríjjal a Piactéren lövöldözni, nos, ezekről komolyan és mélyre merülve lehetne beszélgetni. Máskor. Talán. Most viszont figyelmét az köti le, hogy a fegyvert megfelelően rögzítse, és szeme sarkából figyeli, ahogy a férfiú boldogulni próbál vele. Figyel és megfigyel. Később persze majd mindent le is ír majd jegyzetelésre szolgáló könyvébe, hogy ha esetleg ismét hasonlót készít, az így szerzett tapasztalatokkal javíthasson rajta, ha szükséges.*
- Ó, valóban? *Meglepve túr bele szakállába a kijelölt célpontot hallva. Kissé öntelt vállalásnak tartja a férfiú fél szemét látva.* Nos, szerencsés lövést, uram!
*Maga is a deszka felé fordul, de közben feltűnés nélkül hátrébb araszol. Egyrészt még véletlenül sem szeretne a felajzott fegyver rossz oldalán állni, másrészt ha a számszeríj a feszítés ereje alatt úgy dönt, hogy szeretne apró darabokra roppanni és a szélrózsa minden irányába szétszóródni, akkor fogja csak fel a férfiú teste a záporozó darabokat.
Mikor az íj működésbe lép, és a nyílvessző zizegve átszeli a távolságot, összerezzen. Ujjai belemarkolnak a szakállába egy pillanatra, majd megkönnyebbülten elvigyorodik.*
- Teringettét, jóuram! Micsoda lövés! *Hangjából kiérződik az elismerés, és afféle atyai büszkeség is.* Kend igazi született tehetség!
*A férfi felé fordítja tekintetét a nyilakról, és újra végigsimít szakállán. Kereskedőként jó szeme van a piaci rések megtalálásához. És ért ahhoz is, hogy hogyan kínáljon valakinek olyat, amire szükség lehet. És itt most van piaci rés és szükség egyaránt! A legjobb kombináció.*
- Nos, uram, ez egy egyedi konstrukció. Ilyet egészen biztosan nem talál másikat. *Tényeket közöl, de egyértelmű, hogy miért.* A fegyver, a hat nyíl, és a tárolódoboz együtt háromszáz és ötven aranyat kóstál. Az ár legfeljebb tíz százalékban alkudható!
2786. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-17 09:33:24
Üzenet elküldve: 2025-09-17 09:33:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A lista//
* Amint a penge a földön landol, nem engedi el egyből a nő kezét. Szúrós tekintetével még néhány másodpercig figyeli, hátha megint megpróbál hasonló trükköket előhúzni a tarsolyából. Ha ezzel a képességeit szerette volna fitogtatni, akkor kezdetnek megfelel. Elvégre saját szemeivel lát mindent és mégsem tudja megmondani, hogy mit csinált a nő, csak a végeredményben biztos, ami a szándékaitól függően fájdalmasan is bevégződhet. Végül csak elengedi aprócska kacsóját, utána át is térhetnek komolyabb dolgokra. A sok dolgot hallva egyik szemöldökét megemeli. Még el is hinné, hogy sok dolga van a nőnek, főleg menekülni a törvény elől, de mivel mind egy út felé tartanak, így megszólalni ellene aligha tudna. Aztán végül elérkeznek a beszélgetés azon pontjához, amit minden alvilági a legfontosabbnak tart. Az anyagiakhoz. *
- Mint mi mindannyian.
* Feleli röviden a védelem és hatalom résznél, ám itt nem áll meg, kisvártatva folytatja. *
- Ám nincs ellenemre. Ha megszerezzük romvárost, úgy azon belül igényt tarthatsz néhány területre. Ott azt csinálhatsz, amit csak szeretnél. Bordély, kocsma, drogtenyészet, esetleg szerencsejáték? Bánom is én.
* Legyint kezével, amíg nem az egészet szeretné, addig biztos képesek megállapodni. Úgyis felosztani tervezte a területeket a megfelelő kezekbe. A másik kíváncsisága nem alaptalan, elvégre ha valóban fontolóra szeretné venni a csatlakozását a kis pereputtyba, úgy biztos nem szeretne az odavezető úton szarba lépni. Biztos van elég szar azon az úton, amerről jött. Bár a törpöt inkább zavarják a kérdések, főleg mert mindenki ilyenekkel bombázza mindig mikor megkörnyékez valakit, de ez csak természetes. A kérdéseket meghallgatja, majd szakállát kezdi simogatni. Gondolkozik, ám nem a kérdések válaszán, hanem, hogy mit osszon meg a nővel, jobban mondva mit oszthat meg a nővel. *
- Vagyunk néhányan. Egyszerű zsoldosok, árnyékban meghúzódó tolvajok. Ezüstnyelvű besúgók. Pontos számot nem mondok, azt amúgy is meglátod, ha valóban csatlakozol a köreinkbe. Amit viszont mondhatok, lássuk csak. Menedékhelyünk egész romváros. Van egy alkum a helyi erőkkel. Ők nem zavarnak minket, amíg mi sem zavarjuk őket. Persze ez csak addig, amíg erőre nem kapunk. Utána átvesszük a vezetést, ha kell, erővel fogjuk őket térdre kényszeríteni.
* Ez kimondva szép és jó, de bizonyára a másik is tudja, hogy nem annyiból fog állni a terv, hogy bemennek és leülnek a nagy trónra. Ami pedig a jövőbeli üzleti stratégiát környékezné be, arról csak elképzelései vannak. Álmai, ha az jobban hangzik, elvégre ahhoz nem ért. Ő inkább egy ilyen előbb üt, aztán kérdez fajta törp és még a hülyék is tisztában lehetnek azzal, hogy nem feltétlen jó kereskedelmi norma lenne ez. Kivéve, ha a kikötőből importálnának kényesebb dolgokat. De ezek a problémák még nagyon messze vannak. Előbb a területet kell megszerezniük. *
- Napról napra erősödünk. Ha nem is ma, ha nem is ezen a haton, de hamarosan kinőjük magunkat az árnyékból. Hamarosan nekünk kell árnyékot vetnünk a városra.
//A lista//
* Amint a penge a földön landol, nem engedi el egyből a nő kezét. Szúrós tekintetével még néhány másodpercig figyeli, hátha megint megpróbál hasonló trükköket előhúzni a tarsolyából. Ha ezzel a képességeit szerette volna fitogtatni, akkor kezdetnek megfelel. Elvégre saját szemeivel lát mindent és mégsem tudja megmondani, hogy mit csinált a nő, csak a végeredményben biztos, ami a szándékaitól függően fájdalmasan is bevégződhet. Végül csak elengedi aprócska kacsóját, utána át is térhetnek komolyabb dolgokra. A sok dolgot hallva egyik szemöldökét megemeli. Még el is hinné, hogy sok dolga van a nőnek, főleg menekülni a törvény elől, de mivel mind egy út felé tartanak, így megszólalni ellene aligha tudna. Aztán végül elérkeznek a beszélgetés azon pontjához, amit minden alvilági a legfontosabbnak tart. Az anyagiakhoz. *
- Mint mi mindannyian.
* Feleli röviden a védelem és hatalom résznél, ám itt nem áll meg, kisvártatva folytatja. *
- Ám nincs ellenemre. Ha megszerezzük romvárost, úgy azon belül igényt tarthatsz néhány területre. Ott azt csinálhatsz, amit csak szeretnél. Bordély, kocsma, drogtenyészet, esetleg szerencsejáték? Bánom is én.
* Legyint kezével, amíg nem az egészet szeretné, addig biztos képesek megállapodni. Úgyis felosztani tervezte a területeket a megfelelő kezekbe. A másik kíváncsisága nem alaptalan, elvégre ha valóban fontolóra szeretné venni a csatlakozását a kis pereputtyba, úgy biztos nem szeretne az odavezető úton szarba lépni. Biztos van elég szar azon az úton, amerről jött. Bár a törpöt inkább zavarják a kérdések, főleg mert mindenki ilyenekkel bombázza mindig mikor megkörnyékez valakit, de ez csak természetes. A kérdéseket meghallgatja, majd szakállát kezdi simogatni. Gondolkozik, ám nem a kérdések válaszán, hanem, hogy mit osszon meg a nővel, jobban mondva mit oszthat meg a nővel. *
- Vagyunk néhányan. Egyszerű zsoldosok, árnyékban meghúzódó tolvajok. Ezüstnyelvű besúgók. Pontos számot nem mondok, azt amúgy is meglátod, ha valóban csatlakozol a köreinkbe. Amit viszont mondhatok, lássuk csak. Menedékhelyünk egész romváros. Van egy alkum a helyi erőkkel. Ők nem zavarnak minket, amíg mi sem zavarjuk őket. Persze ez csak addig, amíg erőre nem kapunk. Utána átvesszük a vezetést, ha kell, erővel fogjuk őket térdre kényszeríteni.
* Ez kimondva szép és jó, de bizonyára a másik is tudja, hogy nem annyiból fog állni a terv, hogy bemennek és leülnek a nagy trónra. Ami pedig a jövőbeli üzleti stratégiát környékezné be, arról csak elképzelései vannak. Álmai, ha az jobban hangzik, elvégre ahhoz nem ért. Ő inkább egy ilyen előbb üt, aztán kérdez fajta törp és még a hülyék is tisztában lehetnek azzal, hogy nem feltétlen jó kereskedelmi norma lenne ez. Kivéve, ha a kikötőből importálnának kényesebb dolgokat. De ezek a problémák még nagyon messze vannak. Előbb a területet kell megszerezniük. *
- Napról napra erősödünk. Ha nem is ma, ha nem is ezen a haton, de hamarosan kinőjük magunkat az árnyékból. Hamarosan nekünk kell árnyékot vetnünk a városra.
2785. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-16 18:18:26
Üzenet elküldve: 2025-09-16 18:18:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Gilas Abac//
*Figyelmesen meghallgatja a bemutatót, bár a felét nem érti. Látja, józan paraszti ésszel nagyjából fel is fogja, hogy mi mit csinál, de nincs mérnöki szeme, nem nagyon tudja becsülni e tárgy zsenialitását, minekutána azt nem is látja.
Érdeklődve figyeli, ahogy a gnóm lő vele. Hasznosnak tűnik. A számszeríj is elég kicsi, könnyű egy kabát alá rejteni, akár felhúzott állapotban tartva és a megfelelő pillanatban csak lőni vele egyet. Látja maga előtt, ahogy Norgen vérben fagyva fekszik az út mocskában, mellkasából pedig egy ilyen kis lövedék meredezik ki. Vagy esetleg a szeméből, szemet szemért alapon.
Végül rá kerül a sor. Hagyja, hogy a gnóm segítsen neki felszíjazni az íjat, és ha ő is szívesen segít, figyelemmel kíséri a műveletet. Bár nem tűnik olyan bonyolultnak a felvétele, inkább a teremtőjére bízná azt, ki tudja, mennyire törékeny és szakadékony a szerkezet.
Ha minden a helyén van, a deszkára céloz. Ha a gnóm mellette áll, talán láthatja is a szerencsétlen sziluettet, midőn Venthel be akarja hunyni a már nem létező szemét, hogy elősegítse a célzást, aztán egy dühödt fújtatással elengedi a tervet.
~ Szóval határozott csuklórántás. ~*
- Az általad kilőtt vessző lesz a célpont, gnómuram. Óvatos leszek, ígérem.
*Vesz egy mély levegőt, majd próbálgatja a csuklóját. Addig mozgatja, míg a zsinór által nem érez valami ellenállást; ott van az a pont, ahol a számszeríj kienged. Ekkor határozottan ránt egyet csuklóján, és a kioldószerkezet bizony elkezd dolgozni. Egy visszafogott kattanás jelzi, hogy a nyílvessző útjára indult.
Hamarost be is csapódik, egyenesen a másik nyílvessző mellé. A vezérsíkok tollazatai még össze is érnek.
Még Venthel is meglepődik magán: nem gondolta volna hogy tud ilyen jól lőni.*
- Tetszik. *Néz elismerően Gilasra.* - Mi az ára ennek a szerkezetnek?
*Figyelmesen meghallgatja a bemutatót, bár a felét nem érti. Látja, józan paraszti ésszel nagyjából fel is fogja, hogy mi mit csinál, de nincs mérnöki szeme, nem nagyon tudja becsülni e tárgy zsenialitását, minekutána azt nem is látja.
Érdeklődve figyeli, ahogy a gnóm lő vele. Hasznosnak tűnik. A számszeríj is elég kicsi, könnyű egy kabát alá rejteni, akár felhúzott állapotban tartva és a megfelelő pillanatban csak lőni vele egyet. Látja maga előtt, ahogy Norgen vérben fagyva fekszik az út mocskában, mellkasából pedig egy ilyen kis lövedék meredezik ki. Vagy esetleg a szeméből, szemet szemért alapon.
Végül rá kerül a sor. Hagyja, hogy a gnóm segítsen neki felszíjazni az íjat, és ha ő is szívesen segít, figyelemmel kíséri a műveletet. Bár nem tűnik olyan bonyolultnak a felvétele, inkább a teremtőjére bízná azt, ki tudja, mennyire törékeny és szakadékony a szerkezet.
Ha minden a helyén van, a deszkára céloz. Ha a gnóm mellette áll, talán láthatja is a szerencsétlen sziluettet, midőn Venthel be akarja hunyni a már nem létező szemét, hogy elősegítse a célzást, aztán egy dühödt fújtatással elengedi a tervet.
~ Szóval határozott csuklórántás. ~*
- Az általad kilőtt vessző lesz a célpont, gnómuram. Óvatos leszek, ígérem.
*Vesz egy mély levegőt, majd próbálgatja a csuklóját. Addig mozgatja, míg a zsinór által nem érez valami ellenállást; ott van az a pont, ahol a számszeríj kienged. Ekkor határozottan ránt egyet csuklóján, és a kioldószerkezet bizony elkezd dolgozni. Egy visszafogott kattanás jelzi, hogy a nyílvessző útjára indult.
Hamarost be is csapódik, egyenesen a másik nyílvessző mellé. A vezérsíkok tollazatai még össze is érnek.
Még Venthel is meglepődik magán: nem gondolta volna hogy tud ilyen jól lőni.*
- Tetszik. *Néz elismerően Gilasra.* - Mi az ára ennek a szerkezetnek?
2784. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-16 18:07:52
Üzenet elküldve: 2025-09-16 18:07:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A lista//
* Természetesen nem akarja bántani a törpét, hiszen mit érne azzal? Feleslegesen sodorná magát bajba, így a trükk inkább képességeinek bemutatására szolgál, mint tényleges fenyegetésnek. Ezt persze nem közölte előre a férfivel, hiszen azzal elvesztette volna az élét a fegyvere. Így hát Wrojth reakciója teljesen jogos. Megragadja a karját, Norgen pedig ért a szép szóból, és kiejti kezei közül a tőrt. Nem mintha nem rejtegetne még ennél sokkal veszélyesebb fegyvereket is a körme alatt. A komolyabb összetűzést így sikerül elkerülni, legalább ha rajta múlik. Ezután végre többet is megtud a törpe elképzeléseiről. Nem akarja túl könnyen adni magát, hiszen már nem olyan kilátástalan és kétségbeesett, mint néhány hata. Azért elgondolkodik a dolgon. Nem rögtön válaszol, hagy egy kis időt, hogy leüljön a hangulat. *
– Tudod, van elég sok dolgom mostanában. De hogyne, egy-két gyilkosság kinek árt? * Láthatóan próbálja elbagatellizálni a törpe által felvázoltakat, de aztán komolyabbra fordítja a szót. *
– Hát jó. * Megvonja a vállát. *
– Szívesen támogatom az alvilág átszervezését, feltéve, hogy én is megkapom, amit szeretnék. Egy percig se titkolom, hogy a céljaim túlmutatnak a piti bűnözők céljain. Tehát párszáz arannyal nem fogod kiszúrni a szemem. Hatalmat és védelmet akarok. * Tényeket közöl, feltételeket szab, aztán a végén széles mosolyt villant a törpe felé. Reméli, hogy a másik se egyszerű orgyilkosnak nézi. Vagy, ha mégis, akkor előbb-utóbb csalódni fog. Hogy pozitívan vagy negatívan, az sok mindentől függ. *
– És egész pontosan mi a terved? Van már egy menedékhely? Van már… Üzleti stratégia? Gondolom, nem én vagyok az első, akit megtaláltál. * Nem akar túlságosan lelkesnek se tűnni, nehogy azt higgye a törpe, hogy már meg is szerezte magának a nőt; viszont Norgen hangja most egészen érdeklődő, lelkesnek hat. Tényleg kíváncsi, hogy áll a dolog – sokan vannak vagy kevesen? Piti zsebtolvajok vagy nemesi családok fejei, akik irigyek a még náluk is gazdagabbakra? Harcedzett veteránok vagy éjjeli besurranók hada? Megannyi kérdés fogalmazódik meg az eredar fejében, de egyelőre egy részüket megtartja magának. Hagyja, hogy előbb a törpe mondja el, amit el akar. *
//A lista//
* Természetesen nem akarja bántani a törpét, hiszen mit érne azzal? Feleslegesen sodorná magát bajba, így a trükk inkább képességeinek bemutatására szolgál, mint tényleges fenyegetésnek. Ezt persze nem közölte előre a férfivel, hiszen azzal elvesztette volna az élét a fegyvere. Így hát Wrojth reakciója teljesen jogos. Megragadja a karját, Norgen pedig ért a szép szóból, és kiejti kezei közül a tőrt. Nem mintha nem rejtegetne még ennél sokkal veszélyesebb fegyvereket is a körme alatt. A komolyabb összetűzést így sikerül elkerülni, legalább ha rajta múlik. Ezután végre többet is megtud a törpe elképzeléseiről. Nem akarja túl könnyen adni magát, hiszen már nem olyan kilátástalan és kétségbeesett, mint néhány hata. Azért elgondolkodik a dolgon. Nem rögtön válaszol, hagy egy kis időt, hogy leüljön a hangulat. *
– Tudod, van elég sok dolgom mostanában. De hogyne, egy-két gyilkosság kinek árt? * Láthatóan próbálja elbagatellizálni a törpe által felvázoltakat, de aztán komolyabbra fordítja a szót. *
– Hát jó. * Megvonja a vállát. *
– Szívesen támogatom az alvilág átszervezését, feltéve, hogy én is megkapom, amit szeretnék. Egy percig se titkolom, hogy a céljaim túlmutatnak a piti bűnözők céljain. Tehát párszáz arannyal nem fogod kiszúrni a szemem. Hatalmat és védelmet akarok. * Tényeket közöl, feltételeket szab, aztán a végén széles mosolyt villant a törpe felé. Reméli, hogy a másik se egyszerű orgyilkosnak nézi. Vagy, ha mégis, akkor előbb-utóbb csalódni fog. Hogy pozitívan vagy negatívan, az sok mindentől függ. *
– És egész pontosan mi a terved? Van már egy menedékhely? Van már… Üzleti stratégia? Gondolom, nem én vagyok az első, akit megtaláltál. * Nem akar túlságosan lelkesnek se tűnni, nehogy azt higgye a törpe, hogy már meg is szerezte magának a nőt; viszont Norgen hangja most egészen érdeklődő, lelkesnek hat. Tényleg kíváncsi, hogy áll a dolog – sokan vannak vagy kevesen? Piti zsebtolvajok vagy nemesi családok fejei, akik irigyek a még náluk is gazdagabbakra? Harcedzett veteránok vagy éjjeli besurranók hada? Megannyi kérdés fogalmazódik meg az eredar fejében, de egyelőre egy részüket megtartja magának. Hagyja, hogy előbb a törpe mondja el, amit el akar. *
2783. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-16 10:54:34
Üzenet elküldve: 2025-09-16 10:54:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A lista//
* Bolond, esetleg egy rejtett zseni? Ha fogadni kéne az előbbit javasolná, de nem azért jött el idáig, hogy saját magáról kelljen beszélni. Beszéde közben látja, hogy megmozdul, ám nem tartja veszélyesnek egészen addig, míg meg nem érzi azt a bizonyos hidegséget az oldalánál. Szemeit lassan összehúzza, majd mint egy hideg lehelet, úgy hagyja el a száját a következő mondat. *
- Csak egy esélyed lesz. Ha elvéted, gondoskodom róla, hogy még a városőrség se ismerjen fel utána.
* Nem fél attól, hogy komolyabb gondot tudna okozni neki a nő ezzel a kis tőrrel, azonban, ha ennél is jobban kezdi nyomni az oldalához, úgy muszáj lesz lekevernie a nőnek egy pofont. A kezéhez nyúl, azonban nem a tőrt, hanem a csuklóját próbálja elkapni, amit ha sikerül meg is szorít, hogy eldobja a tőrt, ha időben elhúzza, úgy nem történik semmi, azonban ha ennek hatására beleállítja, úgy másik kezével támad. Ha a kedélyek lecsillapodnak, úgy kész kielégíteni a nő kíváncsiságát, már ha van neki valamennyi. *
- Egyszerű. Az árnyékban tevékenykedünk, egészen addig, amíg képesek nem leszünk átvenni az alvilágot a mostani vezetéstől. Utána magunk fogjuk dirigálni az iramot.
* Mondata után kivár egy kicsit, hátha kap valami frappáns beszólást, mert az szinte már megszokott válasz a mondandójára. Pénz, hatalom, ezek mind egytől egyig az övéjük lesz, és ezt is ajánlja fel mindenkinek, aki vállalja a kockázatot. Egy saját helyet az új romvárosban, amit már eltervezett magában, de még senkinek sem mondta el. *
//A lista//
* Bolond, esetleg egy rejtett zseni? Ha fogadni kéne az előbbit javasolná, de nem azért jött el idáig, hogy saját magáról kelljen beszélni. Beszéde közben látja, hogy megmozdul, ám nem tartja veszélyesnek egészen addig, míg meg nem érzi azt a bizonyos hidegséget az oldalánál. Szemeit lassan összehúzza, majd mint egy hideg lehelet, úgy hagyja el a száját a következő mondat. *
- Csak egy esélyed lesz. Ha elvéted, gondoskodom róla, hogy még a városőrség se ismerjen fel utána.
* Nem fél attól, hogy komolyabb gondot tudna okozni neki a nő ezzel a kis tőrrel, azonban, ha ennél is jobban kezdi nyomni az oldalához, úgy muszáj lesz lekevernie a nőnek egy pofont. A kezéhez nyúl, azonban nem a tőrt, hanem a csuklóját próbálja elkapni, amit ha sikerül meg is szorít, hogy eldobja a tőrt, ha időben elhúzza, úgy nem történik semmi, azonban ha ennek hatására beleállítja, úgy másik kezével támad. Ha a kedélyek lecsillapodnak, úgy kész kielégíteni a nő kíváncsiságát, már ha van neki valamennyi. *
- Egyszerű. Az árnyékban tevékenykedünk, egészen addig, amíg képesek nem leszünk átvenni az alvilágot a mostani vezetéstől. Utána magunk fogjuk dirigálni az iramot.
* Mondata után kivár egy kicsit, hátha kap valami frappáns beszólást, mert az szinte már megszokott válasz a mondandójára. Pénz, hatalom, ezek mind egytől egyig az övéjük lesz, és ezt is ajánlja fel mindenkinek, aki vállalja a kockázatot. Egy saját helyet az új romvárosban, amit már eltervezett magában, de még senkinek sem mondta el. *
2782. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-16 10:24:43
Üzenet elküldve: 2025-09-16 10:24:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Két szék közül a pad alá//
*Az új helyzet azonnal eltereli a figyelmét. Ha Trylnor nem is szándékosan csinálta, javulást hozhat a kedvében, mert legalább nem arra gondol, hogy hogyan himbálódzott Agin fuldokló teste. Sosem fogja elfeledni a nevét szerinte, de most aggódhat a komájáért. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egy hirtelen döntés lehetett, hiszen még együtt keltek Szikrával és nem szólt neki, hogy valami baja lenne. Úgy gondolja, hogy Cilia meglátta volna, ha valami baja van Trylnornak, így már biztos benne, hogy hirtelen döntés lehetett. ~De miért? Mindene megvolt ott, még én is.~ Nem tud rájönni, hogy miféle problémája lehetett a fiúnak. Trevorn szavai viszont aggodalmat ültetnek belé.*
- Igen, de Trylnor nem szokott ilyesmiket csinálni, sokkal okosabb annál. *Mondja ki, pedig inkább más dolgokat akart volna a komájáról mondani. Bátortalan? Nagyon jól érzi magát ott? Biztonságos? Szikra? Mai? Anviel? Számtalan olyan dolog fordul meg a borzos haja alatt, ami nem hozna ilyen döntést. A szüleiről Luu úgy tudja, hogy nem élnek már, talán egy testvér lehet. Erről viszont sosem beszélt Tryl neki, így nem biztos a dolgában. Végül nem húzza tovább az időt, még megnyugtatónak szánt mozdulatot küld a lány felé, aki ráteszi a saját kezét is, mintha összefognának Trylnorért. Végül is ez az igazság és biccent, Trevorn-nak is és elindulhatnak végre. ~Luu úrfi, milyen muris!~ Jegyzi meg magában, de most nincs itt az ideje ezen vetyengeni.
Az első útjuk a piactérre vezet, és még ilyenkor is van néhány árus, aki rendezgeti a dolgait, vagy éppen elpakolnak, esetleg a holnapi napra készülnek elő. Viszont jóval szellősebb az egész, mintha mindenki megtalálta volna magának, amit keresett és elégedetten távozott. Egy kis mellékutcába vezeti őket Luurien, és két romosabb ház közötti kerítésnek látszó deszkát lök be, ami ajtóként funkcionál. Láthatóan ez egy kis zug, ahol aludni lehet főként, és még az időjárástól is megkíméli az oda bújót, mert egy régen használt tyúkól maradványa lehet, csak éppen a hátsó oldalról.*
- A francba, itt nem járt, biztosan. *Bár a fények gyérek, régóta nem használtnak tűnik az egész. Még két hasonló "búvóhelyre" vezeti őket Luurien, de azok inkább csak nincsenek szem előtt: az egyik egy kis beugró, a másik pedig egy volt pince, ami félig beomlott már. Nagyot sóhajtva fordul feléjük, ingatva a fejét.*
- Menjünk tovább! De ott tessék majd jól figyelni, a Romváros széle veszélyes. *Mondja eltökélt arccal és amennyire csak tudja komolyan. Igazán csak egyszer merészkedett beljebb aludni, akkor is megbánta, meg amikor a törpének segített az őrökkel. Lehet, hogy őt kéne megkeresnie? Ha majd nem lesz új lehetőség, mindenképpen megkeresi Wrojth-ot. Addig is elindul Szikrával és Trevornnal, hacsak nincs még itt ötletük, hogy hol lehet a fiú.*
*Az új helyzet azonnal eltereli a figyelmét. Ha Trylnor nem is szándékosan csinálta, javulást hozhat a kedvében, mert legalább nem arra gondol, hogy hogyan himbálódzott Agin fuldokló teste. Sosem fogja elfeledni a nevét szerinte, de most aggódhat a komájáért. Nagyon úgy néz ki, hogy ez egy hirtelen döntés lehetett, hiszen még együtt keltek Szikrával és nem szólt neki, hogy valami baja lenne. Úgy gondolja, hogy Cilia meglátta volna, ha valami baja van Trylnornak, így már biztos benne, hogy hirtelen döntés lehetett. ~De miért? Mindene megvolt ott, még én is.~ Nem tud rájönni, hogy miféle problémája lehetett a fiúnak. Trevorn szavai viszont aggodalmat ültetnek belé.*
- Igen, de Trylnor nem szokott ilyesmiket csinálni, sokkal okosabb annál. *Mondja ki, pedig inkább más dolgokat akart volna a komájáról mondani. Bátortalan? Nagyon jól érzi magát ott? Biztonságos? Szikra? Mai? Anviel? Számtalan olyan dolog fordul meg a borzos haja alatt, ami nem hozna ilyen döntést. A szüleiről Luu úgy tudja, hogy nem élnek már, talán egy testvér lehet. Erről viszont sosem beszélt Tryl neki, így nem biztos a dolgában. Végül nem húzza tovább az időt, még megnyugtatónak szánt mozdulatot küld a lány felé, aki ráteszi a saját kezét is, mintha összefognának Trylnorért. Végül is ez az igazság és biccent, Trevorn-nak is és elindulhatnak végre. ~Luu úrfi, milyen muris!~ Jegyzi meg magában, de most nincs itt az ideje ezen vetyengeni.
Az első útjuk a piactérre vezet, és még ilyenkor is van néhány árus, aki rendezgeti a dolgait, vagy éppen elpakolnak, esetleg a holnapi napra készülnek elő. Viszont jóval szellősebb az egész, mintha mindenki megtalálta volna magának, amit keresett és elégedetten távozott. Egy kis mellékutcába vezeti őket Luurien, és két romosabb ház közötti kerítésnek látszó deszkát lök be, ami ajtóként funkcionál. Láthatóan ez egy kis zug, ahol aludni lehet főként, és még az időjárástól is megkíméli az oda bújót, mert egy régen használt tyúkól maradványa lehet, csak éppen a hátsó oldalról.*
- A francba, itt nem járt, biztosan. *Bár a fények gyérek, régóta nem használtnak tűnik az egész. Még két hasonló "búvóhelyre" vezeti őket Luurien, de azok inkább csak nincsenek szem előtt: az egyik egy kis beugró, a másik pedig egy volt pince, ami félig beomlott már. Nagyot sóhajtva fordul feléjük, ingatva a fejét.*
- Menjünk tovább! De ott tessék majd jól figyelni, a Romváros széle veszélyes. *Mondja eltökélt arccal és amennyire csak tudja komolyan. Igazán csak egyszer merészkedett beljebb aludni, akkor is megbánta, meg amikor a törpének segített az őrökkel. Lehet, hogy őt kéne megkeresnie? Ha majd nem lesz új lehetőség, mindenképpen megkeresi Wrojth-ot. Addig is elindul Szikrával és Trevornnal, hacsak nincs még itt ötletük, hogy hol lehet a fiú.*
2781. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-09-16 09:48:35
Üzenet elküldve: 2025-09-16 09:48:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Pusztai Venthel//
*Természetesen elcsípi a lapos pillantást amit a férfiú vet rá, és azonnal megérti, hogy az minek is szól. Viszont mivel az nem teszi szóvá a nyelvbotlást, így nagyvonalúan eltekint a bocsánatkéréstől maga is. Amúgy is: most van fontosabb dolguk.*
- No, akkor nézze csak meg bátran, uram! *Állával a szóban forgó számszeríj felé bök, de maga nyúl be érte a kis faládába amelyben pihen. A férfi elé tartja hogy az jól láthassa, mutatóujja hegye meg-megérint egy-egy alkatrészt.*
- Ahogy látja, teljesen átlagos számszeríjnak tűnik. Faragott test, laminált szarvak. Az ideg sodort ín. Ez? Ez a felhúzókart helyettesíti, egészen új megoldás! A felhúzókar használata fél kézzel esetlen lett volna, így ezzel helyettesítettem. Ha elforgatja ezt a kereket, látja uram, így, akkor a karmok hátra húzzák az ideget. Kissé lassabb megoldás, de egészen megbízható. Látja ezeket? Ezek a hozzá való nyilak. Épp olyanok mint a hagyományos számszeríj-nyilak, csak jóval kisebbek. Persze így a súlyuk is kevesebb, ami azt jelenti, hogy kisebb az átütő erejük is. Persze maga az íj sem olyan erős, mint egy hagyományos változat, hiszen rövidebbek a szarvak és az ideg is. Viszont pár lépéses távolságból egészen pontos lövés adható le vele, és az is megfelelő erejű. Bár kérdés, hogy mire lő, ugye, hm? Az elsütő kallantyút ne is keresse, azt kiváltottam egy újszerű mechanikával, nézze csak! Ez a madzag ide csatlakozik a testbe, és a végén a hurokba kell az ujjat bújtatni. Ha egy határozott mozdulattal előre feszíti a csuklóját, akkor elsüthető az íjpuska. Hogy miért ilyen megoldást használtam? Jó kérdés, nagyon is jó! Ezeket a bőrpántokat még nem is említettem, ugye, amik a testhez vannak rögzítve? No, figyeljen csak, uram! Ha ezekkel felrögzítem az íjat az alkaromra, így, látja, és beakasztom az ujjamat is.. akkor fél kézzel tudok célozni és lőni is! És ezért kellett kitalálnom a felhúzókar helyett a felhúzó-kereket. Nézze csak, oda van döntve a kocsim végéhez az a deszka. Látja, ugye? Mit mond, milyen messze lehet, öt-hat lépésnyire? Figyeljen csak!
*Felemeli a karját, gondosan céloz, és előre feszíti a csuklóját. Kopp. A nyíl rezegve fúródik a fadarabba.*
- Ha, tegyük fel, az a deszka egy nyúl vagy hasonló lenne, akkor már biztos meglenne a vacsorája is. *Vigyorog. Az óvatos kérdésre a vigyor csak még szélesebb lesz.*
- Persze, uram, ha érdekli, próbálja csak ki bátran! Melyik kezét használja szívesebben? *Leoldja saját alkarjáról a szíjakat, és ha megkapja a választ a kérdésére, int, hogy tartsák elé a megnevezett oldali kart. Felrögzíti a számszeríjat, segít beakasztani az elsütő zsinór hurkát, majd ujjával a felhúzó-kerékre mutat.* Próbálja csak ki!
*Amíg ez megtörténik, a dobozból kivesz egy újabb nyilat, és a férfi felé tartja.*
- Innentől viszont fokozott óvatosságot kérnék az úrtól, gondolom megérti, ugye?
*Természetesen elcsípi a lapos pillantást amit a férfiú vet rá, és azonnal megérti, hogy az minek is szól. Viszont mivel az nem teszi szóvá a nyelvbotlást, így nagyvonalúan eltekint a bocsánatkéréstől maga is. Amúgy is: most van fontosabb dolguk.*
- No, akkor nézze csak meg bátran, uram! *Állával a szóban forgó számszeríj felé bök, de maga nyúl be érte a kis faládába amelyben pihen. A férfi elé tartja hogy az jól láthassa, mutatóujja hegye meg-megérint egy-egy alkatrészt.*
- Ahogy látja, teljesen átlagos számszeríjnak tűnik. Faragott test, laminált szarvak. Az ideg sodort ín. Ez? Ez a felhúzókart helyettesíti, egészen új megoldás! A felhúzókar használata fél kézzel esetlen lett volna, így ezzel helyettesítettem. Ha elforgatja ezt a kereket, látja uram, így, akkor a karmok hátra húzzák az ideget. Kissé lassabb megoldás, de egészen megbízható. Látja ezeket? Ezek a hozzá való nyilak. Épp olyanok mint a hagyományos számszeríj-nyilak, csak jóval kisebbek. Persze így a súlyuk is kevesebb, ami azt jelenti, hogy kisebb az átütő erejük is. Persze maga az íj sem olyan erős, mint egy hagyományos változat, hiszen rövidebbek a szarvak és az ideg is. Viszont pár lépéses távolságból egészen pontos lövés adható le vele, és az is megfelelő erejű. Bár kérdés, hogy mire lő, ugye, hm? Az elsütő kallantyút ne is keresse, azt kiváltottam egy újszerű mechanikával, nézze csak! Ez a madzag ide csatlakozik a testbe, és a végén a hurokba kell az ujjat bújtatni. Ha egy határozott mozdulattal előre feszíti a csuklóját, akkor elsüthető az íjpuska. Hogy miért ilyen megoldást használtam? Jó kérdés, nagyon is jó! Ezeket a bőrpántokat még nem is említettem, ugye, amik a testhez vannak rögzítve? No, figyeljen csak, uram! Ha ezekkel felrögzítem az íjat az alkaromra, így, látja, és beakasztom az ujjamat is.. akkor fél kézzel tudok célozni és lőni is! És ezért kellett kitalálnom a felhúzókar helyett a felhúzó-kereket. Nézze csak, oda van döntve a kocsim végéhez az a deszka. Látja, ugye? Mit mond, milyen messze lehet, öt-hat lépésnyire? Figyeljen csak!
*Felemeli a karját, gondosan céloz, és előre feszíti a csuklóját. Kopp. A nyíl rezegve fúródik a fadarabba.*
- Ha, tegyük fel, az a deszka egy nyúl vagy hasonló lenne, akkor már biztos meglenne a vacsorája is. *Vigyorog. Az óvatos kérdésre a vigyor csak még szélesebb lesz.*
- Persze, uram, ha érdekli, próbálja csak ki bátran! Melyik kezét használja szívesebben? *Leoldja saját alkarjáról a szíjakat, és ha megkapja a választ a kérdésére, int, hogy tartsák elé a megnevezett oldali kart. Felrögzíti a számszeríjat, segít beakasztani az elsütő zsinór hurkát, majd ujjával a felhúzó-kerékre mutat.* Próbálja csak ki!
*Amíg ez megtörténik, a dobozból kivesz egy újabb nyilat, és a férfi felé tartja.*
- Innentől viszont fokozott óvatosságot kérnék az úrtól, gondolom megérti, ugye?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2942-2961