Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:51:08
Üzenet elküldve: 2020-04-23 21:51:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az Ember, a félvér és egy üveg rum //
*A nevére tett jelzőre nem tud mit reagálni. Sosem mondták ezt neki még. Szidni már szidták, vagy kéjesen nyögték, de kellemes szóval még nem jellemezték.
~Hát ennek is el kellett jönnie. ~
Gondolja elégedetten.*
- A Ruena is igen szépen tetszik, pont, mint, aki viseli. *bókol egyet, mert hát ehhez nagyon ért. A szavakhoz, hiszen csak ezzel keresné a kenyerét. Néha a Pegazusban is szokott egy egy este hangzatos muzsikaszót előadni. Illetve volt már a főtéren is. A korábbi belépőre legyint.*
- Ugyan hagyd, nem te tehetsz róla. * mondja kedvesen, az a két tuskó volt, aki a lányt így ellökte. Legalábbis Dorian így látta. A kosár hamar ismét megtelik a lány által vásárolt zöldségekkel, ekkor felegyenesednek.*
- Semmiség, ha szükséged lenne rá, csak szólj bátran. *mutat a szegénynegyed felé jelezve hogy ott él. A kérdésre meglepetten pislog. Aztán észreveszi a megbontott üveg rumot, amiből még csak egy kortyot ivott.*
- Óh, nem, dolgozom. *kezdi komolyan. Arca is így válik határozottá, igen jól is áll neki. Dorian az ivászatot mindig meg tudja magyarázni.*
- Tudod, verseket írok és hozzá dalt komponálok. Egy kis itallal, sokkal jobban jönnek a megfelelő szavak. *ezt mintha átérzéssel mondaná, akárha keresné a megfelelő szót éppen valami vershez. De erről most szó sincsen.*
- És miféle ebéd fő már otthon, és ezekből mi lesz majd holnap? *kíváncsiskodik közben. Szörnyen szeret enni, de ha nincsen lehetősége erre, úgy ha hallgathatja azzal is megelégszik.*
*A nevére tett jelzőre nem tud mit reagálni. Sosem mondták ezt neki még. Szidni már szidták, vagy kéjesen nyögték, de kellemes szóval még nem jellemezték.
~Hát ennek is el kellett jönnie. ~
Gondolja elégedetten.*
- A Ruena is igen szépen tetszik, pont, mint, aki viseli. *bókol egyet, mert hát ehhez nagyon ért. A szavakhoz, hiszen csak ezzel keresné a kenyerét. Néha a Pegazusban is szokott egy egy este hangzatos muzsikaszót előadni. Illetve volt már a főtéren is. A korábbi belépőre legyint.*
- Ugyan hagyd, nem te tehetsz róla. * mondja kedvesen, az a két tuskó volt, aki a lányt így ellökte. Legalábbis Dorian így látta. A kosár hamar ismét megtelik a lány által vásárolt zöldségekkel, ekkor felegyenesednek.*
- Semmiség, ha szükséged lenne rá, csak szólj bátran. *mutat a szegénynegyed felé jelezve hogy ott él. A kérdésre meglepetten pislog. Aztán észreveszi a megbontott üveg rumot, amiből még csak egy kortyot ivott.*
- Óh, nem, dolgozom. *kezdi komolyan. Arca is így válik határozottá, igen jól is áll neki. Dorian az ivászatot mindig meg tudja magyarázni.*
- Tudod, verseket írok és hozzá dalt komponálok. Egy kis itallal, sokkal jobban jönnek a megfelelő szavak. *ezt mintha átérzéssel mondaná, akárha keresné a megfelelő szót éppen valami vershez. De erről most szó sincsen.*
- És miféle ebéd fő már otthon, és ezekből mi lesz majd holnap? *kíváncsiskodik közben. Szörnyen szeret enni, de ha nincsen lehetősége erre, úgy ha hallgathatja azzal is megelégszik.*
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:42:15
Üzenet elküldve: 2020-04-23 19:42:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*A piacon járkálva figyeli az eladók hangos kiabálásait. Ők így tesznek céljaik elérése érdekében. A tömegen csak lassan tud átverekedni, még titokzatos kinézete sem nagyon rémiszti el az embereket. Csak nézelődik, hogy ki mit árul. Pénzt nem akar költeni arra, hogy ilyen haszontalanságokat vegyen. Persze az áruk csak jelenlegi helyzetében haszontalanok. Más helyzetekben természetesen mind megállná a helyét, bár az azért a minőségtől is függ. Egyes helyeken nem nézik jó szemmel a nézelődését, amit meg is ért. Azzal, hogy csak nézelődik elveszi mások elöl a helyet akik vásárolnának. Nem akar az eladók útjában állni, ezért ahogy rászólnak, már el is hagyja a bódét. Akadnak viszont olyanok akik kihasználják nézelődését. Jobbnál jobb ajánlatokat próbálnak meg tenni, de ezeknek semmi hatása rá, hiszen nem vásárolni jött ide. Így azok is gyorsan elhajtják. Most a volt Gazdagnegyedbe veszi az irányt, ami már csak romos házak otthona, bár érdekes dolgok lehetnek ott, és még a mély szakadékot is megnézheti.*
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:44:32
Üzenet elküldve: 2020-04-23 13:44:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Az Ember, a félvér és egy üveg rum //
- Dorian. Kellemes a csengése.* ízlelgeti a szót, miközben serényen pakol vissza a kosárba. Szerencsére a zöldségek túl nagy kárt nem szenvedtek, legalábbis nem olyat, amin a hámozás ne segítene. Kurtán elmosolyodik, amikor az ifjú lehajol, hogy besegítsen neki. Úgy véli egész rendes egy iszákoshoz képest.*
~ Na, de Ruena! Erre tanított atyád?~
* Dorgálja magát, amiért megint elhamarkodottan ítél. Annak ellenére, hogy még dél sincs és megmentője már alaposan a pohár fenekére nézett nem jelenti azt, hogy rendszeresen ezt tenné. Lehetséges, hogy rossz napja van, vagy épp ellenkezőleg és ünnepel valamit.*
- Igen, én is.* kuncog, amint felidézi korábbi belépőjét.* Szeretném tisztázni, hogy nem szokásom idegen férfiak lába elé vetni magam.* nevet még mindig az abszurd helyzeten, nyoma sincs már benne az iménti haragnak.*
- De bizony, a holnapi ebédhez. A mai már a lábosban rotyog.* helyesbíti ki. Szép is lenne, ha még csak most kezdene hozzá a főzéshez. Ruena talán még meg is invitálná a fiút egy ragura, ha nénikéje nem lenne olyan rossz természetű. Doriannak, ha most nincsenek is problémái az itallal egy óra a Nénivel és máris alkoholért nyúlna minden jóérzésű férfi.*
- A testőröm.* mosolyodik el az ajánlatot hallva. Elképzeli magát, mint fodros szoknyájú kisasszony, akit a fényes páncélba bújtatott Dorian kísérget. * Nem hiszem, hogy szükségem lenne rá, de kedves gondolat.* feltételezi, hogy a fiú egyébként is csak viccel így csak mosolyog az egészen.*
- Talán ünnepelsz valamit?* kérdezi az üveg felé intve miután minden zöldség visszakerült a kosárba.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 13:46:09
- Dorian. Kellemes a csengése.* ízlelgeti a szót, miközben serényen pakol vissza a kosárba. Szerencsére a zöldségek túl nagy kárt nem szenvedtek, legalábbis nem olyat, amin a hámozás ne segítene. Kurtán elmosolyodik, amikor az ifjú lehajol, hogy besegítsen neki. Úgy véli egész rendes egy iszákoshoz képest.*
~ Na, de Ruena! Erre tanított atyád?~
* Dorgálja magát, amiért megint elhamarkodottan ítél. Annak ellenére, hogy még dél sincs és megmentője már alaposan a pohár fenekére nézett nem jelenti azt, hogy rendszeresen ezt tenné. Lehetséges, hogy rossz napja van, vagy épp ellenkezőleg és ünnepel valamit.*
- Igen, én is.* kuncog, amint felidézi korábbi belépőjét.* Szeretném tisztázni, hogy nem szokásom idegen férfiak lába elé vetni magam.* nevet még mindig az abszurd helyzeten, nyoma sincs már benne az iménti haragnak.*
- De bizony, a holnapi ebédhez. A mai már a lábosban rotyog.* helyesbíti ki. Szép is lenne, ha még csak most kezdene hozzá a főzéshez. Ruena talán még meg is invitálná a fiút egy ragura, ha nénikéje nem lenne olyan rossz természetű. Doriannak, ha most nincsenek is problémái az itallal egy óra a Nénivel és máris alkoholért nyúlna minden jóérzésű férfi.*
- A testőröm.* mosolyodik el az ajánlatot hallva. Elképzeli magát, mint fodros szoknyájú kisasszony, akit a fényes páncélba bújtatott Dorian kísérget. * Nem hiszem, hogy szükségem lenne rá, de kedves gondolat.* feltételezi, hogy a fiú egyébként is csak viccel így csak mosolyog az egészen.*
- Talán ünnepelsz valamit?* kérdezi az üveg felé intve miután minden zöldség visszakerült a kosárba.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.23 13:46:09
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-22 20:03:16
Üzenet elküldve: 2020-04-22 20:03:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az Ember, a félvér és egy üveg rum //
*Egészen bájos a szőke hajú lány így dühtől kipirult arccal. Fura gondolatok is szöknek az ifjú fejébe ezt látva. Szívesebben is vonja magához közelebb, hogy féloldalas ölelésben részesítse. Közben a lányt vissza is kell tartania, igen csak nem kéne annak a két faragatlan tuskónak neki mennie. A lány nem veszi a lapot, és küzd egy keveset, majd a homlokára adott puszira. Számít valami pofonra, amilyen tekintettel néz rá a lány. ~Na, tessék ezt jól megcsináltam.~ Bosszankodik magában egyet, ahogy tudatosul benne, hogy a lány kosara a földön landol. Majd a válasszal meglepi a másik.*
- A reggelihez? *értetlen néz rá. Az már mikor volt. Ezt az egy üveget nyitotta meg azóta. Hirtelen utána néz, milyen napszak is van. ~Reggel? Nem egész biztos nem reggel, talán delelőn járhat a nap.~
Felnéz az égre. A fene se tudja, aki rendszertelen életet folytat az ennek megítélésén bajban van.*
- Ugyan nincs mit, és igazán egy lépést sem kellett tennem. *folytatja tovább a lány mondatát. Nem akar egészen bunkónak tűnni, így leguggolva segít összeszedni a kiborult kosár tartalmát. Előbb a hála, aztán egy bemutatkozás. Most mire is kéne egyből reagálnia.*
- Ugyan hagyd, meg sem erőltettem magam.~Egy üveg wegtoreni rum, és te mai éjszakára tökéletes lenne hálád jeléül.~ *Nem ezt egész biztos jobb, ha inkább magában tartja. Még a végén a lány elkönyveli a két férfihez hasonló jellemmel.*
- Adroriannth Caisdeanraehl vagyok. De általában mindenki csak Doriannak hív. *mutatkozik be, és egy könnyebb rövidebb becézést is ad a lánynak. Mielőtt megijedne a nevének hosszúságától.*
- Örülök a találkozásnak. Bár ennél jobbat is el tudtam volna képzelni. *jegyzi, meg közben kacsint egyet. Ketten együtt talán hamarabb összeszedik a kosár tartalmát, ha így van Dorian felegyenesedik.*
- Csak nem ebédhez vásárolgatsz? *érdeklődik. Nem igazán tudja mikor ebédelt valami normálist utoljára, de most úgy vissza kell fognia magát, hogy nehogy pofátlanul meghívassa magát. ~Bár ez lehetne a hála is akár.~ Jut eszébe és mégsem szólal meg. Nos ha éppen segít, nagy ritkán, akkor azt önzetlenül szokta tenni. Ezek az életében azok a pillanatok, amiket meglepően ritkán, de mégis őszintén él meg. Ez most ilyen. Tetszik neki a lány neve, akár a szőke hajával körbeölelt pofija, de ezt ki nem mondaná. Eddig még sosem alacsonyodott, hogy ilyen közhelynek adjon lehetőséget.*
- Lehetek a testőröd, ha gondolod. *ajánlja fel szolgálatait a lánynak. ~Hátha.~*
*Egészen bájos a szőke hajú lány így dühtől kipirult arccal. Fura gondolatok is szöknek az ifjú fejébe ezt látva. Szívesebben is vonja magához közelebb, hogy féloldalas ölelésben részesítse. Közben a lányt vissza is kell tartania, igen csak nem kéne annak a két faragatlan tuskónak neki mennie. A lány nem veszi a lapot, és küzd egy keveset, majd a homlokára adott puszira. Számít valami pofonra, amilyen tekintettel néz rá a lány. ~Na, tessék ezt jól megcsináltam.~ Bosszankodik magában egyet, ahogy tudatosul benne, hogy a lány kosara a földön landol. Majd a válasszal meglepi a másik.*
- A reggelihez? *értetlen néz rá. Az már mikor volt. Ezt az egy üveget nyitotta meg azóta. Hirtelen utána néz, milyen napszak is van. ~Reggel? Nem egész biztos nem reggel, talán delelőn járhat a nap.~
Felnéz az égre. A fene se tudja, aki rendszertelen életet folytat az ennek megítélésén bajban van.*
- Ugyan nincs mit, és igazán egy lépést sem kellett tennem. *folytatja tovább a lány mondatát. Nem akar egészen bunkónak tűnni, így leguggolva segít összeszedni a kiborult kosár tartalmát. Előbb a hála, aztán egy bemutatkozás. Most mire is kéne egyből reagálnia.*
- Ugyan hagyd, meg sem erőltettem magam.~Egy üveg wegtoreni rum, és te mai éjszakára tökéletes lenne hálád jeléül.~ *Nem ezt egész biztos jobb, ha inkább magában tartja. Még a végén a lány elkönyveli a két férfihez hasonló jellemmel.*
- Adroriannth Caisdeanraehl vagyok. De általában mindenki csak Doriannak hív. *mutatkozik be, és egy könnyebb rövidebb becézést is ad a lánynak. Mielőtt megijedne a nevének hosszúságától.*
- Örülök a találkozásnak. Bár ennél jobbat is el tudtam volna képzelni. *jegyzi, meg közben kacsint egyet. Ketten együtt talán hamarabb összeszedik a kosár tartalmát, ha így van Dorian felegyenesedik.*
- Csak nem ebédhez vásárolgatsz? *érdeklődik. Nem igazán tudja mikor ebédelt valami normálist utoljára, de most úgy vissza kell fognia magát, hogy nehogy pofátlanul meghívassa magát. ~Bár ez lehetne a hála is akár.~ Jut eszébe és mégsem szólal meg. Nos ha éppen segít, nagy ritkán, akkor azt önzetlenül szokta tenni. Ezek az életében azok a pillanatok, amiket meglepően ritkán, de mégis őszintén él meg. Ez most ilyen. Tetszik neki a lány neve, akár a szőke hajával körbeölelt pofija, de ezt ki nem mondaná. Eddig még sosem alacsonyodott, hogy ilyen közhelynek adjon lehetőséget.*
- Lehetek a testőröd, ha gondolod. *ajánlja fel szolgálatait a lánynak. ~Hátha.~*
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-22 13:10:03
Üzenet elküldve: 2020-04-22 13:10:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Az Ember, a félvér, a tahók és egy üveg rum //
* Dühösen pattanna talpra, mikor egy segítő kéz úszik a látóterébe. Az idegen félvérnek így sikerül megakadályozni a lány nem túl bölcs tervét.*
- Köszönöm, kutya bajom.* porolja le ruháját, miután talpra segítették. Arca még mindig piros a haragtól és a laza fonatból is elszabadult néhány kóbor hajtincs. Dühösen szikrázó tekintetét le sem veszi zaklatóiról, így a kacsintásról le is marad. Azzal, hogy Adoriannth magához húzza végre sikerül elérnie, hogy a fruska ránézzen.*
- Hm?* kerekednek el topáz színű szemei, de nem ejtették a feje lágyára így gyorsan kikövetkezteti, hogy mit vár el tőle az alkohol szagú idegen.*
- Nem volt elég, ami elfogyott a reggelihez?* kérdése kissé még bátortalan, idő kell mire belerázódik a szerepbe. Hirtelen puha csók csattan a homlokán. A kosár, aminek tartalmát az imént szórta szét most a macskakövekre hull. Egyszerűen kiesik a kezéből. Ruenát még életében nem csókolta meg senki és nem pont ilyennek képzelte az első alkalmat. A nyüzsgő piac közepén egy rum szagú idegentől. Persze, ez nem igazi csók, hiszen csak a homlokát éri. Nyugtatgatja magát. Bárhogy is az ifjú csele működni látszik, a két bunkónak elmegy a kedve a további kötekedéstől és egyszerűn odébb állnak.*
- Persze, elfogadom a bocsánatkérést!* kiáltja utánuk a dacos leányzó.*
- Igen, köszönöm szépen, hogy a segítségemre siettél.* bontakozik ki finoman az ölelésből és veszi először igazán szemügyre a félvért.
~Nocsak!~ A nővérei odáig lennének a gyönyörtől, ha látnák. Ruena barátságosan az ifjúra mosolyog.*
- Miként hálálhatnám meg?* kérdezi, közben neki lát összeszedni a zöldségeket.*
- Milyen modortalan vagyok.* kapja fel a fejét, kezében egy nagyobb zellerrel.* A nevem Ruena Selwyeer. Benned kit tisztelhetek?* hunyorognia kell mert épp az ifjú mögül süt a nap.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.22 13:12:36
* Dühösen pattanna talpra, mikor egy segítő kéz úszik a látóterébe. Az idegen félvérnek így sikerül megakadályozni a lány nem túl bölcs tervét.*
- Köszönöm, kutya bajom.* porolja le ruháját, miután talpra segítették. Arca még mindig piros a haragtól és a laza fonatból is elszabadult néhány kóbor hajtincs. Dühösen szikrázó tekintetét le sem veszi zaklatóiról, így a kacsintásról le is marad. Azzal, hogy Adoriannth magához húzza végre sikerül elérnie, hogy a fruska ránézzen.*
- Hm?* kerekednek el topáz színű szemei, de nem ejtették a feje lágyára így gyorsan kikövetkezteti, hogy mit vár el tőle az alkohol szagú idegen.*
- Nem volt elég, ami elfogyott a reggelihez?* kérdése kissé még bátortalan, idő kell mire belerázódik a szerepbe. Hirtelen puha csók csattan a homlokán. A kosár, aminek tartalmát az imént szórta szét most a macskakövekre hull. Egyszerűen kiesik a kezéből. Ruenát még életében nem csókolta meg senki és nem pont ilyennek képzelte az első alkalmat. A nyüzsgő piac közepén egy rum szagú idegentől. Persze, ez nem igazi csók, hiszen csak a homlokát éri. Nyugtatgatja magát. Bárhogy is az ifjú csele működni látszik, a két bunkónak elmegy a kedve a további kötekedéstől és egyszerűn odébb állnak.*
- Persze, elfogadom a bocsánatkérést!* kiáltja utánuk a dacos leányzó.*
- Igen, köszönöm szépen, hogy a segítségemre siettél.* bontakozik ki finoman az ölelésből és veszi először igazán szemügyre a félvért.
~Nocsak!~ A nővérei odáig lennének a gyönyörtől, ha látnák. Ruena barátságosan az ifjúra mosolyog.*
- Miként hálálhatnám meg?* kérdezi, közben neki lát összeszedni a zöldségeket.*
- Milyen modortalan vagyok.* kapja fel a fejét, kezében egy nagyobb zellerrel.* A nevem Ruena Selwyeer. Benned kit tisztelhetek?* hunyorognia kell mert épp az ifjú mögül süt a nap.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.22 13:12:36
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-22 10:18:42
Üzenet elküldve: 2020-04-22 10:18:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az Ember, a félvér, a tahók és egy üveg rum //
*Ábrándozik, mi mást tehetne, mint vágyakozik valami olyan felé, amije nincsen. A rum. Persze vágyhatna valami értelmesebbre is, mondjuk normális életre, munkára, egy nőre, akivel boldog lehet…
Na, a vágyai ilyenformán azért még nem teljesültek, mint most. Szeme sarkából látja, hogy két nagydarab idióta egy szemrevaló teremtést kezdenek zaklatni. Valami olcsó kifogással. Az ilyen férfiakat mindig is szánta, hogy máshogy képtelenek egy nőhöz közel kerülni. Dorian ezzel másként van, számtalan nő volt van és lesz az életében. Csak eggyel se tervez hosszú távra. Nagyon hosszú kapcsolatnak a három éjszakát tekinti.
Ezzel az elbűvölő szőke lánnyal azonban valami más terve lehet, mert egészen lovagként lép fel. Na nem úgy ahogy elképzelnék mások. A lába elé eső lányt egy kézzel felsegíti.*
- Na de kis szívem, nem ütötted meg magad? *kérdezi kellemes hangján, még félig énekelve, félig beszélő hangján. Ajkára mosoly ül, ahogy kacsint a szőke szépségre, hogy jó lenne, ha most venné a lapot. Közben szabad kezével átkarolja és közelebb húzza magához a lányt, akár a párok szokták egymást.*
- Talán vehetnénk még egy üveg rru… bort is az ebédhez. *persze csak a részeg férfiak isznak rumot. Ebédhez inkább bor dukál. Annyira sokat nem ivott, hogy az idegen lányt megcsókolja a száján, de a hitelesség kedvéért a homlokára ad egy puha alkohol szagú puszit. Amúgy is a homlok puszi törődőbb, mintha ezt hallotta volna valakitől. Persze azért nem olyan szörnyű a félvér illata. Érezhetően azelőtt fürdött, hogy a piacra lépett, kellemes tisztaság illat lengi körbe rum jellegzetes illatával elegyedve.
A két férfire néz, akik a nőt zaklatják, persze ezzel már visszavonulót is fújnak. *
- Jellemző csak egy nővel szemben nagy a szájuk. *jegyzi meg. Lazít az ölelő karján, ha a nő szabadulni próbálna, nem erőszakos fajta, sőt inkább békés élvezetek élvezője.*
- Minden rendben? *kérdezi azért, hátha még ölelgetésre szorulna lány, azt szívesen folytatná. Azonban tolakodó nem lesz.*
A hozzászólás írója (Adoriannth Caisdeanraehl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.22 10:20:37
*Ábrándozik, mi mást tehetne, mint vágyakozik valami olyan felé, amije nincsen. A rum. Persze vágyhatna valami értelmesebbre is, mondjuk normális életre, munkára, egy nőre, akivel boldog lehet…
Na, a vágyai ilyenformán azért még nem teljesültek, mint most. Szeme sarkából látja, hogy két nagydarab idióta egy szemrevaló teremtést kezdenek zaklatni. Valami olcsó kifogással. Az ilyen férfiakat mindig is szánta, hogy máshogy képtelenek egy nőhöz közel kerülni. Dorian ezzel másként van, számtalan nő volt van és lesz az életében. Csak eggyel se tervez hosszú távra. Nagyon hosszú kapcsolatnak a három éjszakát tekinti.
Ezzel az elbűvölő szőke lánnyal azonban valami más terve lehet, mert egészen lovagként lép fel. Na nem úgy ahogy elképzelnék mások. A lába elé eső lányt egy kézzel felsegíti.*
- Na de kis szívem, nem ütötted meg magad? *kérdezi kellemes hangján, még félig énekelve, félig beszélő hangján. Ajkára mosoly ül, ahogy kacsint a szőke szépségre, hogy jó lenne, ha most venné a lapot. Közben szabad kezével átkarolja és közelebb húzza magához a lányt, akár a párok szokták egymást.*
- Talán vehetnénk még egy üveg rru… bort is az ebédhez. *persze csak a részeg férfiak isznak rumot. Ebédhez inkább bor dukál. Annyira sokat nem ivott, hogy az idegen lányt megcsókolja a száján, de a hitelesség kedvéért a homlokára ad egy puha alkohol szagú puszit. Amúgy is a homlok puszi törődőbb, mintha ezt hallotta volna valakitől. Persze azért nem olyan szörnyű a félvér illata. Érezhetően azelőtt fürdött, hogy a piacra lépett, kellemes tisztaság illat lengi körbe rum jellegzetes illatával elegyedve.
A két férfire néz, akik a nőt zaklatják, persze ezzel már visszavonulót is fújnak. *
- Jellemző csak egy nővel szemben nagy a szájuk. *jegyzi meg. Lazít az ölelő karján, ha a nő szabadulni próbálna, nem erőszakos fajta, sőt inkább békés élvezetek élvezője.*
- Minden rendben? *kérdezi azért, hátha még ölelgetésre szorulna lány, azt szívesen folytatná. Azonban tolakodó nem lesz.*
A hozzászólás írója (Adoriannth Caisdeanraehl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.22 10:20:37
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-22 09:10:32
Üzenet elküldve: 2020-04-22 09:10:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Az Ember, a félvér, a tahók és egy üveg rum //
* A fiatal lány megszokott délelőtti rutinja szerint gyűjti össze a szükséges hozzávalókat a következő napi ebédhez. Gondolatai azonban legkevésbé sem a zellerek és paszulykák körül forognak. Megfogadta, hogy talál megoldást arra a faramuci kérdésre, hogyan teljesítheti kötelezettségeit és szakíthat időt álmai kergetésére is egyúttal. Tudta, hogy nem egyszerű a feladat, de Ruena nem riad vissza a kihívásoktól, sőt! Nagy elánnal vetette be magát a megoldás keresésébe, de mostanra napok teltek el és úgy érzi megrekedt.*
- Kéred a szárát is leány?* kéri tőle feszülten az asszony egy zöldséget lóbálva. Hangszínéből Ruena úgy hiszi nem először teszi fel neki a kérdést.*
- Ó, bocsánat, igen, ó, vagyis nem. Nem kérem.* hebeg-habog összevissza, majd sietve odébbáll. Fűzfavesszőből font kosara közel megtelik eddigre. Világos haját ezúttal laza varkocsba fonva viseli. Ruházata egészen hétköznapi, egyszerű bőrcsizma, szürke vászonnadrág és egy laza fehér blúz. A napnak ezen az óráján mindig nagy itt a tömeg, megszokta már, hogy figyelmetlen alakok olykor neki ütköznek. Most se veszi zokon, mikor a fickó jobbról érkezve majdnem ledönti a lábáról.*
- Hoppá.* motyogja és menne is tovább, de ekkor egy erős marok ragadja meg a vállát.*
- Hé, Gruth, te is láttad? A kis cafka megpróbált kizsebelni.* mormogja az, aki elkapta őt.
- Láttam bizony.* helyesel a társa.*
- Mi van?!* értetlenkedik Ruena és megpróbálja magát kiszabadítani a férfi szorításából.
- Menekülnél mi te kis lotyó!* rázza meg a fickó, mire jobb ötlet híján a lány meglendíti kosarát és fejbe csapja vele a félnótást. Zöldségek repülnek mindenfelé, a felháborodott fickó pedig a földre löki Ruenát, aki éppen az imént még oly szépen daloló félvér lába előtt landol.*
- Idióták.* sziszegi a lány arra készülve, hogy felpattan és apró ökleivel neki esik a nagydarabnak.*
* A fiatal lány megszokott délelőtti rutinja szerint gyűjti össze a szükséges hozzávalókat a következő napi ebédhez. Gondolatai azonban legkevésbé sem a zellerek és paszulykák körül forognak. Megfogadta, hogy talál megoldást arra a faramuci kérdésre, hogyan teljesítheti kötelezettségeit és szakíthat időt álmai kergetésére is egyúttal. Tudta, hogy nem egyszerű a feladat, de Ruena nem riad vissza a kihívásoktól, sőt! Nagy elánnal vetette be magát a megoldás keresésébe, de mostanra napok teltek el és úgy érzi megrekedt.*
- Kéred a szárát is leány?* kéri tőle feszülten az asszony egy zöldséget lóbálva. Hangszínéből Ruena úgy hiszi nem először teszi fel neki a kérdést.*
- Ó, bocsánat, igen, ó, vagyis nem. Nem kérem.* hebeg-habog összevissza, majd sietve odébbáll. Fűzfavesszőből font kosara közel megtelik eddigre. Világos haját ezúttal laza varkocsba fonva viseli. Ruházata egészen hétköznapi, egyszerű bőrcsizma, szürke vászonnadrág és egy laza fehér blúz. A napnak ezen az óráján mindig nagy itt a tömeg, megszokta már, hogy figyelmetlen alakok olykor neki ütköznek. Most se veszi zokon, mikor a fickó jobbról érkezve majdnem ledönti a lábáról.*
- Hoppá.* motyogja és menne is tovább, de ekkor egy erős marok ragadja meg a vállát.*
- Hé, Gruth, te is láttad? A kis cafka megpróbált kizsebelni.* mormogja az, aki elkapta őt.
- Láttam bizony.* helyesel a társa.*
- Mi van?!* értetlenkedik Ruena és megpróbálja magát kiszabadítani a férfi szorításából.
- Menekülnél mi te kis lotyó!* rázza meg a fickó, mire jobb ötlet híján a lány meglendíti kosarát és fejbe csapja vele a félnótást. Zöldségek repülnek mindenfelé, a felháborodott fickó pedig a földre löki Ruenát, aki éppen az imént még oly szépen daloló félvér lába előtt landol.*
- Idióták.* sziszegi a lány arra készülve, hogy felpattan és apró ökleivel neki esik a nagydarabnak.*
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 21:04:36
Üzenet elküldve: 2020-04-21 21:04:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Az Ember, a félvér, meg egy üveg rum //
*Átlagos magas szőke férfi lép ki az egyik kapualjból. Lendületes nagy lépésekkel halad. Az egyik kezében egy bontatlan áttetsző üveg van, melyben valami mézszínű folyadék lötykölődik. Ajkáról egy laza félmosoly letörölhetetlenül trónol ott, és ha nő tekintete akad meg rajta, vagy találkozik össze a félvérével a mosolya szélesebb lesz. Barnás tekintete pedig végig méri a lányt, majd kacsint, ha a végeredmény tetszetős.
Öltözködéssel nem vesződik túl sokat. Ami a keze ügyébe akad, felveszi. Éppen most sötétbarna inget, fekete bőrnadrágot és csizmát húzott. Viseltes ruhadarabok, de legalább tisztának tűnnek. Kabátot mellőzve csak egy fekete szövet mellényt látni karcsú derekát elfedve. Jobbján, a fegyverövén egy rövidkard látható, míg balján egy míves tőr.
Nagyot sóhajt, majd úgy dönt eléggé késő van, hogy megbontsa az üveget. Eltávolítja a dugót, majd jó nagyot húz az italból. Aki közel áll, érezheti, hogy alkohol van benne. Talán rum? A mozgását megnézve azonban tán nem az első üvege lehet ez. Léptei a piactérre viszik. ~Keell az utánpótlás.~
Ha az arany kevés, a kedve sötét, de ez kedvét mégsem szegheti, hiszen van finom itala, mitől a legrútabb helyzet is ragyogóvá válik.
~Hm ebből akár egy új dal is születhetne.~ Jut eszébe, nem ártana néha valami hasonló maradandóval elütni az idejét, és nem taj részegre innia magát estéről estére.*
- Na majd holnap. *hárítja el a lehetőséget. Érezhető ez már a sokadik holnapi fogadalom. Félő ebből így sosem lesz valóság.*
*A piactéren az italmérőhöz megy, és nézelődni kezd a kínálatból. Nos hát az árak elkedvtelenítik, jelenleg nincsen annyi aranya, hogy egy újabb üveg rumot vegyen. Bár miért is akar újat? Még itt van neki a tegnapi. Persze azért vágyakozik. ~A pálinka se rossz ötlet. ~a baja azzal az, hogy hamarabb berúg, mint a rumtól. Minden vágya, hogy egyszer egy üveg wegtoreni rumot vegyen. De az most is olyan árfekvéssel néz rá, hogy tudja ahhoz kevés igazán kevés az arany a zsebében.*
- Ha az arany kevés, a kedvem oly sötét.
Hogyha több aranyam lenne, több rumot vehetnék.
*Kezd dudorászni. Ajkáról azonban meglepően kellemesen bársonyosan száll fel a dallam. Alakul az új dalocska, csak ne piásan feküdjön rá a költésre.*
*Átlagos magas szőke férfi lép ki az egyik kapualjból. Lendületes nagy lépésekkel halad. Az egyik kezében egy bontatlan áttetsző üveg van, melyben valami mézszínű folyadék lötykölődik. Ajkáról egy laza félmosoly letörölhetetlenül trónol ott, és ha nő tekintete akad meg rajta, vagy találkozik össze a félvérével a mosolya szélesebb lesz. Barnás tekintete pedig végig méri a lányt, majd kacsint, ha a végeredmény tetszetős.
Öltözködéssel nem vesződik túl sokat. Ami a keze ügyébe akad, felveszi. Éppen most sötétbarna inget, fekete bőrnadrágot és csizmát húzott. Viseltes ruhadarabok, de legalább tisztának tűnnek. Kabátot mellőzve csak egy fekete szövet mellényt látni karcsú derekát elfedve. Jobbján, a fegyverövén egy rövidkard látható, míg balján egy míves tőr.
Nagyot sóhajt, majd úgy dönt eléggé késő van, hogy megbontsa az üveget. Eltávolítja a dugót, majd jó nagyot húz az italból. Aki közel áll, érezheti, hogy alkohol van benne. Talán rum? A mozgását megnézve azonban tán nem az első üvege lehet ez. Léptei a piactérre viszik. ~Keell az utánpótlás.~
Ha az arany kevés, a kedve sötét, de ez kedvét mégsem szegheti, hiszen van finom itala, mitől a legrútabb helyzet is ragyogóvá válik.
~Hm ebből akár egy új dal is születhetne.~ Jut eszébe, nem ártana néha valami hasonló maradandóval elütni az idejét, és nem taj részegre innia magát estéről estére.*
- Na majd holnap. *hárítja el a lehetőséget. Érezhető ez már a sokadik holnapi fogadalom. Félő ebből így sosem lesz valóság.*
*A piactéren az italmérőhöz megy, és nézelődni kezd a kínálatból. Nos hát az árak elkedvtelenítik, jelenleg nincsen annyi aranya, hogy egy újabb üveg rumot vegyen. Bár miért is akar újat? Még itt van neki a tegnapi. Persze azért vágyakozik. ~A pálinka se rossz ötlet. ~a baja azzal az, hogy hamarabb berúg, mint a rumtól. Minden vágya, hogy egyszer egy üveg wegtoreni rumot vegyen. De az most is olyan árfekvéssel néz rá, hogy tudja ahhoz kevés igazán kevés az arany a zsebében.*
- Ha az arany kevés, a kedvem oly sötét.
Hogyha több aranyam lenne, több rumot vehetnék.
*Kezd dudorászni. Ajkáról azonban meglepően kellemesen bársonyosan száll fel a dallam. Alakul az új dalocska, csak ne piásan feküdjön rá a költésre.*
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 18:52:52
Üzenet elküldve: 2020-04-21 18:52:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Az Ember az Elf, már sastalanul//
//Zárás//
* Ruena láthatóan élvezi az elf férfi társaságát. Tudomást sem vesz az idő múlásáról. A piac minden érdekességét megmutatja és mindenről hosszasan mesél, megosztva a férfival személyes tapasztaltait. Sokat mosolyog és igyekszik újdonsült barátját is jókedvre fakasztani. Miután beszereznek minden szükségeset és meglátogatnak minden szükségtelen helyet elindulnak a Kalmár felé. Ruena mutatja az utat. Elmeséli, hogy ő milyennek képzeli a helyet, hiszen még saját szemével nem látta. Nagyon izgatott lesz, amikor az édesség szóba kerül. A mosoly azonban az arcára fagy, amikor megérkeznek a fogadó bejáratához. Az elf gyanúsan hosszú árnyékot vet - még egy elfhez képest is. Ruena az ég felé emeli aranybarna szemeit. Döbbenten konstatálja, hogy a nap már lemenőben van.*
- Sajnálom, de nem tarthatok veled. * vallja meg őszintén.* Nem mondtam a nénémnek, hogy a szokottnál tovább elmaradok.* elképzeli, ahogy a néni komor képpel, hosszú görbe körmeit az asztallapon kopogtatva várja őt.* Mennem kell* nyel nagyot.* Igazán örülök, hogy találkoztunk. Minden jót kívánok neked!* távolodik integetve, majd megtorpan.* Tudod hol találsz!* teszi még hozzá, majd lépteit egyre szaporázza, az utca végén már rohan. Rohan keresztül a piacon, ügyesen lavírozva a tömegben. Úgy tervezi meg sem áll hazáig.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 18:54:24
//Zárás//
* Ruena láthatóan élvezi az elf férfi társaságát. Tudomást sem vesz az idő múlásáról. A piac minden érdekességét megmutatja és mindenről hosszasan mesél, megosztva a férfival személyes tapasztaltait. Sokat mosolyog és igyekszik újdonsült barátját is jókedvre fakasztani. Miután beszereznek minden szükségeset és meglátogatnak minden szükségtelen helyet elindulnak a Kalmár felé. Ruena mutatja az utat. Elmeséli, hogy ő milyennek képzeli a helyet, hiszen még saját szemével nem látta. Nagyon izgatott lesz, amikor az édesség szóba kerül. A mosoly azonban az arcára fagy, amikor megérkeznek a fogadó bejáratához. Az elf gyanúsan hosszú árnyékot vet - még egy elfhez képest is. Ruena az ég felé emeli aranybarna szemeit. Döbbenten konstatálja, hogy a nap már lemenőben van.*
- Sajnálom, de nem tarthatok veled. * vallja meg őszintén.* Nem mondtam a nénémnek, hogy a szokottnál tovább elmaradok.* elképzeli, ahogy a néni komor képpel, hosszú görbe körmeit az asztallapon kopogtatva várja őt.* Mennem kell* nyel nagyot.* Igazán örülök, hogy találkoztunk. Minden jót kívánok neked!* távolodik integetve, majd megtorpan.* Tudod hol találsz!* teszi még hozzá, majd lépteit egyre szaporázza, az utca végén már rohan. Rohan keresztül a piacon, ügyesen lavírozva a tömegben. Úgy tervezi meg sem áll hazáig.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 18:54:24
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 14:51:38
Üzenet elküldve: 2020-04-21 14:51:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
- Sajnos nem látom át a helyzet komolyságát, mert hatalmast téved ebben a helyzetben.
*Jegyzi meg félvállról, de hamarost a komolyság teljesen eltűnik, helyébe lépve egy hangosabb kacajjal.*
- Ahhoz még túl fiatal az ismertségünk, hogy én a maga koronaékszereire pályáznék. Nem hinném, hogy azzal a csecsebecsével messzire jutnék.
*Veti oda éllel a hangjában, de arca továbbra sem tükrözi azt a feszültséget, ami forrni kezd a testében. Tekintete idő közben letéved a buzogányra, de egy halk morranáson kívül mást nem vált ki a nőből a rá pakolt kéz látványa. Megijedni nem fog olyan dolog miatt, ami nem is igaz. Közben jön az isteni szikra, ami apró vigyort is csal az arcára.*
- Ha ennyire biztos abban, hogy tolvaj vagyok miért hagyná, hogy odébb álljak?
*Billenti félre a fejét őszinte kíváncsisággal beszél már a férfi hátának. De biztos valami felettébb frappáns és túlságosan idegesítő választ kapna, így ha a férfi inkább magában tartja nem erőszakoskodik, nem marasztalja, csak utána legyint.*
- Az észosztásnál maga sem állhatott sokáig sorban.
*Dünnyögi még halk megjegyzésként, majd ha tetszik a piacon tartózkodóknak, s főleg ennek a férfinak, ha nem, ő akkor is visszaül, s a tintát megbontva mártja bele a tollat, hogy aztán egymás utánban vésse a lapokra a sorokat.*
//Nyílt//
- Sajnos nem látom át a helyzet komolyságát, mert hatalmast téved ebben a helyzetben.
*Jegyzi meg félvállról, de hamarost a komolyság teljesen eltűnik, helyébe lépve egy hangosabb kacajjal.*
- Ahhoz még túl fiatal az ismertségünk, hogy én a maga koronaékszereire pályáznék. Nem hinném, hogy azzal a csecsebecsével messzire jutnék.
*Veti oda éllel a hangjában, de arca továbbra sem tükrözi azt a feszültséget, ami forrni kezd a testében. Tekintete idő közben letéved a buzogányra, de egy halk morranáson kívül mást nem vált ki a nőből a rá pakolt kéz látványa. Megijedni nem fog olyan dolog miatt, ami nem is igaz. Közben jön az isteni szikra, ami apró vigyort is csal az arcára.*
- Ha ennyire biztos abban, hogy tolvaj vagyok miért hagyná, hogy odébb álljak?
*Billenti félre a fejét őszinte kíváncsisággal beszél már a férfi hátának. De biztos valami felettébb frappáns és túlságosan idegesítő választ kapna, így ha a férfi inkább magában tartja nem erőszakoskodik, nem marasztalja, csak utána legyint.*
- Az észosztásnál maga sem állhatott sokáig sorban.
*Dünnyögi még halk megjegyzésként, majd ha tetszik a piacon tartózkodóknak, s főleg ennek a férfinak, ha nem, ő akkor is visszaül, s a tintát megbontva mártja bele a tollat, hogy aztán egymás utánban vésse a lapokra a sorokat.*
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 14:18:04
Üzenet elküldve: 2020-04-21 14:18:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
- Nagyon is komoly a helyzet, asszonyom. * Biztosítja Yoë a másikat hidegvérrel, egy tölgyfa nyugalmával. *
- Gyanakodni mindig muszáj, különben sose merülne fel a gyanú! Nyomatékosan kérem, hogy ne fenyegessen, mert azt nem szenvedhetem. Tisztes polgárokat szeretnék egy tisztes város piacán látni, a magafajta tolvaj viszont mindenki kedvét elrontja. * Válaszol, még mindig higgadtan. Keze a tollas buzogány nyelére téved, de csak pihenteti még rajta. *
- Szeretném kérni, hogy fejezze be a pajzánkodást! * Förmed rá a nőre. * Én nem olyan férfi vagyok, akinek csak úgy elrabolhatja a koronaékszereit! Legalábbis nem ilyen egyszerűen. * Gondolkodik el, miközben végignézi a nőt. Végül is, a ruhájára ráférne már a mosás. A szikrázó tekintet csak tovább csigázza érdeklődését, de egyelőre még nem él a korrupciógyanús ajánlattal. Ahhoz jobban kell próbálkozzon. *
- Kiáltson csak, hadd tudja meg az egész város a tervét! A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. Semmivel nem támasztotta még alá, hogy az állításom alaptalan lenne, hüm? Én nem azt szeretném, hogy magát hagyja békén, hanem a városka lakóit. Mit tettek ezek ön ellen, miért akarja meglopni őket? Tisztes polgárok tisztes munkával, tisztességesen szerzik meg a napi betevőt. Magán tartom a szememet. Na további szép napot kívánok. * Fordul meg, és indul el, hacsak nem tartóztatják tovább. Újfent egy dicső tett, újfent megmentett néhány szegény árust attól, hogy gaz módon kizsebeljék őket. Biztos benne, hogy ezek után a tolvaj bandája már nem fog próbálkozni. *
//Nyílt//
- Nagyon is komoly a helyzet, asszonyom. * Biztosítja Yoë a másikat hidegvérrel, egy tölgyfa nyugalmával. *
- Gyanakodni mindig muszáj, különben sose merülne fel a gyanú! Nyomatékosan kérem, hogy ne fenyegessen, mert azt nem szenvedhetem. Tisztes polgárokat szeretnék egy tisztes város piacán látni, a magafajta tolvaj viszont mindenki kedvét elrontja. * Válaszol, még mindig higgadtan. Keze a tollas buzogány nyelére téved, de csak pihenteti még rajta. *
- Szeretném kérni, hogy fejezze be a pajzánkodást! * Förmed rá a nőre. * Én nem olyan férfi vagyok, akinek csak úgy elrabolhatja a koronaékszereit! Legalábbis nem ilyen egyszerűen. * Gondolkodik el, miközben végignézi a nőt. Végül is, a ruhájára ráférne már a mosás. A szikrázó tekintet csak tovább csigázza érdeklődését, de egyelőre még nem él a korrupciógyanús ajánlattal. Ahhoz jobban kell próbálkozzon. *
- Kiáltson csak, hadd tudja meg az egész város a tervét! A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka. Semmivel nem támasztotta még alá, hogy az állításom alaptalan lenne, hüm? Én nem azt szeretném, hogy magát hagyja békén, hanem a városka lakóit. Mit tettek ezek ön ellen, miért akarja meglopni őket? Tisztes polgárok tisztes munkával, tisztességesen szerzik meg a napi betevőt. Magán tartom a szememet. Na további szép napot kívánok. * Fordul meg, és indul el, hacsak nem tartóztatják tovább. Újfent egy dicső tett, újfent megmentett néhány szegény árust attól, hogy gaz módon kizsebeljék őket. Biztos benne, hogy ezek után a tolvaj bandája már nem fog próbálkozni. *
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 13:22:43
Üzenet elküldve: 2020-04-21 13:22:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
*A szemeit csak megforgatja a férfi szavaira. Közben a könyvet féltőn öleli a mellkasára. Ha nem ez lenne az első interakciója mióta megérkezett biztos komikusnak találná a szituációt, de jelen helyzetében ez inkább egy tragédiával ér fel.*
- Majd átérzem a helyzet komolyságát, ha komoly lesz.
*Jegyzi is meg egyszerűen. Felettébb bosszantja, hogy a férfi egyszerű tolvajnak nézi. Ez határozottan rombolja az önbecsülésének maradékát.*
- Ebben van igazság, de ne gyanakodjon, ha nem muszáj. A felesleges aggdalom a végén komoly fejfájást fog okozni.
*Mosolyodik el kicsit sem bájosan, mint inkább szarkasztikusan.*
- Most lebuktatott, hogy összeesküvésem terveit szövöm, mégpedig a koronaékszerek elrablása végett.
*Sóhajt is fel kelletlenül, ahogy elpillant a férfiról. De az utolsó megjegyzésre akarva akaratlanul is szikrázó szemeket emel rá.*
- Fejezze be mielőtt még komolyan felbosszant. Egy egyszerű polgár zaklatása is bűn. Ha nem szeretné, hogy segítségért kiáltsak, akkor a helyében inkább békén hagynám magam.
*Sziszegi teljes tudatában annak, hogy a férfi, ha akarna se tudna nagyobbat tévedni a nőt illetőleg.*
//Nyílt//
*A szemeit csak megforgatja a férfi szavaira. Közben a könyvet féltőn öleli a mellkasára. Ha nem ez lenne az első interakciója mióta megérkezett biztos komikusnak találná a szituációt, de jelen helyzetében ez inkább egy tragédiával ér fel.*
- Majd átérzem a helyzet komolyságát, ha komoly lesz.
*Jegyzi is meg egyszerűen. Felettébb bosszantja, hogy a férfi egyszerű tolvajnak nézi. Ez határozottan rombolja az önbecsülésének maradékát.*
- Ebben van igazság, de ne gyanakodjon, ha nem muszáj. A felesleges aggdalom a végén komoly fejfájást fog okozni.
*Mosolyodik el kicsit sem bájosan, mint inkább szarkasztikusan.*
- Most lebuktatott, hogy összeesküvésem terveit szövöm, mégpedig a koronaékszerek elrablása végett.
*Sóhajt is fel kelletlenül, ahogy elpillant a férfiról. De az utolsó megjegyzésre akarva akaratlanul is szikrázó szemeket emel rá.*
- Fejezze be mielőtt még komolyan felbosszant. Egy egyszerű polgár zaklatása is bűn. Ha nem szeretné, hogy segítségért kiáltsak, akkor a helyében inkább békén hagynám magam.
*Sziszegi teljes tudatában annak, hogy a férfi, ha akarna se tudna nagyobbat tévedni a nőt illetőleg.*
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 12:12:00
Üzenet elküldve: 2020-04-21 12:12:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
* Úgy tűnik, hogy a másik felhúzza magát az intézkedésen, ami csak gyanússá teszi Rändoer szemében. Szúrós, szigorú tekintettel méregeti a nőt, a kérdésére rosszallóan csóválja meg a fejét. *
- Ne viccelődjünk kérem, érezzük át a helyzet komolyságát! * Teszi hozzá felsőbbrendűségének teljes tudatában. Hiszen itt ő a Rend, és ő az Őr. *
- Attól, hogy valami nem tiltott, még lehet gyanús, hüm? * Kérdez hát vissza, és csak azt sajnálja, hogy nincs nála egy köteg papíros, amire elkezdhetné felírni a gyanús elemek sorát. *
- Az, hogy hogyan néz ki teljesen lényegtelen. A gyanú, az gyanú, és maga bizony belekeveredett csúnyán. Az, hogy ellen áll az intézkedésnek, csak tovább rontja a helyzetét. Bizonyosan a terveinek a részleteit írta fel a papírjaira. Szeretném látni őket, ne kérjem többet! * Figyelmezteti újfent, miközben csak remélni tudja, hogy a piac közönségét nem zavarja meg a kis színjáték, amit a nő előad. Már így is elég hosszú bűnlajstromának listája. *
- Felszólítom ismét, hogy működjön közre, és ne akadályozza az eljárás lefolytatását. Aligha tudnának ezek után már lopni, túl sok figyelmet hívott fel magára. Működjön együtt, és hamarabb szabadul.
//Nyílt//
* Úgy tűnik, hogy a másik felhúzza magát az intézkedésen, ami csak gyanússá teszi Rändoer szemében. Szúrós, szigorú tekintettel méregeti a nőt, a kérdésére rosszallóan csóválja meg a fejét. *
- Ne viccelődjünk kérem, érezzük át a helyzet komolyságát! * Teszi hozzá felsőbbrendűségének teljes tudatában. Hiszen itt ő a Rend, és ő az Őr. *
- Attól, hogy valami nem tiltott, még lehet gyanús, hüm? * Kérdez hát vissza, és csak azt sajnálja, hogy nincs nála egy köteg papíros, amire elkezdhetné felírni a gyanús elemek sorát. *
- Az, hogy hogyan néz ki teljesen lényegtelen. A gyanú, az gyanú, és maga bizony belekeveredett csúnyán. Az, hogy ellen áll az intézkedésnek, csak tovább rontja a helyzetét. Bizonyosan a terveinek a részleteit írta fel a papírjaira. Szeretném látni őket, ne kérjem többet! * Figyelmezteti újfent, miközben csak remélni tudja, hogy a piac közönségét nem zavarja meg a kis színjáték, amit a nő előad. Már így is elég hosszú bűnlajstromának listája. *
- Felszólítom ismét, hogy működjön közre, és ne akadályozza az eljárás lefolytatását. Aligha tudnának ezek után már lopni, túl sok figyelmet hívott fel magára. Működjön együtt, és hamarabb szabadul.
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 11:44:16
Üzenet elküldve: 2020-04-21 11:44:16
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
*Teljes lelkesedéssel merül bele az írásba. Ritka mikor ilyen gyermekien nagy belelendüléssel ilyen hirtelen tudja magát lefoglalni, de jól esik most agyának ez a kis pihenés, kizökkenti a hétköznapok borongásából.
Egyhamar nem is zökkenti ki semmi, egészen addig, míg egy alak fölé nem tornyosul.*
- Hogyan?
*Hunyorog is fel az ismeretlen férfira, majd a szemeit összehúzva először végighallgatja a faggatózást, majd ahogy kicsit fellobban a dühe a könyvet összecsukva kel fel lassan a földről. Fenekéről leporolja a piac porát, majd kimért tartással, kissé sértett pillantásokkal emeli barna szemeit a férfi arcára.*
- Jó napot Magának is!
*Sziszegi kissé, majd a könyvre szorítva minden igyekezetét összeszedi, hogy a vádaskodásokra és a férfi által megjegyzett teljes képtelenségekre ne húzza fel magát még jobban.*
- Sehol sem láttam, hogy tilos lenne itt írogatni. De javítson ki, ha tévednék.
*Szegi fel a fejét, s nehezen, de apránként hideg nyugodtságra fújja ki magát.*
- Ha gyanús is lenne Magán kívül senki sem kezdett el zaklatni, ezen felül úgy nézek ki, mint egy egyszerű tolvaj?
*Húzza össze szigorúan a szemeit, kezeit is összefonja a mellkasa előtt és csak jobban rászorít a könyvecskére.*
- A... nos papírjaimat...*Horkan is fel halkan, ahogy egy pillanatra durcásan összeszorítja az ajkait.* nem kérheti el.
*Ezzel egyelőre le is zárja a témát. Akár őr, akár önjelölt igazságosztónak képzeli magát a férfi a könyvet egyhamar, főleg ilyen habitussal való felszólításra, biztos nem adja ki a kezéből.*
//Nyílt//
*Teljes lelkesedéssel merül bele az írásba. Ritka mikor ilyen gyermekien nagy belelendüléssel ilyen hirtelen tudja magát lefoglalni, de jól esik most agyának ez a kis pihenés, kizökkenti a hétköznapok borongásából.
Egyhamar nem is zökkenti ki semmi, egészen addig, míg egy alak fölé nem tornyosul.*
- Hogyan?
*Hunyorog is fel az ismeretlen férfira, majd a szemeit összehúzva először végighallgatja a faggatózást, majd ahogy kicsit fellobban a dühe a könyvet összecsukva kel fel lassan a földről. Fenekéről leporolja a piac porát, majd kimért tartással, kissé sértett pillantásokkal emeli barna szemeit a férfi arcára.*
- Jó napot Magának is!
*Sziszegi kissé, majd a könyvre szorítva minden igyekezetét összeszedi, hogy a vádaskodásokra és a férfi által megjegyzett teljes képtelenségekre ne húzza fel magát még jobban.*
- Sehol sem láttam, hogy tilos lenne itt írogatni. De javítson ki, ha tévednék.
*Szegi fel a fejét, s nehezen, de apránként hideg nyugodtságra fújja ki magát.*
- Ha gyanús is lenne Magán kívül senki sem kezdett el zaklatni, ezen felül úgy nézek ki, mint egy egyszerű tolvaj?
*Húzza össze szigorúan a szemeit, kezeit is összefonja a mellkasa előtt és csak jobban rászorít a könyvecskére.*
- A... nos papírjaimat...*Horkan is fel halkan, ahogy egy pillanatra durcásan összeszorítja az ajkait.* nem kérheti el.
*Ezzel egyelőre le is zárja a témát. Akár őr, akár önjelölt igazságosztónak képzeli magát a férfi a könyvet egyhamar, főleg ilyen habitussal való felszólításra, biztos nem adja ki a kezéből.*
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 07:56:21
Üzenet elküldve: 2020-04-21 07:56:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
* Ahogy a piacot szemléli, egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy gyanús alakok, vagyis egy darab, ül le a a piac szélén a földre. Nem ám egy padra, vagy a könyvtárba, hanem itt, a nyüzsgés közben. Rändoer megcsóválja a fejét, mert szerinte ez már kimeríti a rendbontás fogalmát. Ő pedig azt nem szereti, a rendet őrizni kell. *
- Jó napot kívánok, mi járatban, ha kérhetem, hüm? * Áll meg csípőre tett kézzel a nő fölött, a kérdésnél többször is fel viszi a hangsúlyt, igazán jól sikerül kérdőre vonnia a másikat, meg is dicséri magát gondolatban. * Csak így a piacon írogatunk? Nem gyanús ez kicsikét? Na ki vele, kivel dolgozol, és kit akartok meglopni. Ha jól beszélsz, akkor elengedlek egy figyelmeztetéssel. * Teszi meg a korrupt ajánlatot, az ilyen kiültetett megfigyelők általában kis halak, olyanok, akikért nem kár. Tudja jól, hogy működik a szervezett bűnözés, harcolt ellene már épp eleget. *
- Aztán nem ám hazudni, mert rájövök! * Teszi még hozzá a fenyegetést, és lepillant az írótollra és a tintára. *
- Hm, az micsoda? Elkérhetem a... papírjait? * Nem zavarja a tény, hogy az egy könyv, hiszen az is papírokból áll. Csak egy szinonima. *
A hozzászólás írója (Rändoer Yoë) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 08:00:23
//Nyílt//
* Ahogy a piacot szemléli, egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy gyanús alakok, vagyis egy darab, ül le a a piac szélén a földre. Nem ám egy padra, vagy a könyvtárba, hanem itt, a nyüzsgés közben. Rändoer megcsóválja a fejét, mert szerinte ez már kimeríti a rendbontás fogalmát. Ő pedig azt nem szereti, a rendet őrizni kell. *
- Jó napot kívánok, mi járatban, ha kérhetem, hüm? * Áll meg csípőre tett kézzel a nő fölött, a kérdésnél többször is fel viszi a hangsúlyt, igazán jól sikerül kérdőre vonnia a másikat, meg is dicséri magát gondolatban. * Csak így a piacon írogatunk? Nem gyanús ez kicsikét? Na ki vele, kivel dolgozol, és kit akartok meglopni. Ha jól beszélsz, akkor elengedlek egy figyelmeztetéssel. * Teszi meg a korrupt ajánlatot, az ilyen kiültetett megfigyelők általában kis halak, olyanok, akikért nem kár. Tudja jól, hogy működik a szervezett bűnözés, harcolt ellene már épp eleget. *
- Aztán nem ám hazudni, mert rájövök! * Teszi még hozzá a fenyegetést, és lepillant az írótollra és a tintára. *
- Hm, az micsoda? Elkérhetem a... papírjait? * Nem zavarja a tény, hogy az egy könyv, hiszen az is papírokból áll. Csak egy szinonima. *
A hozzászólás írója (Rändoer Yoë) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.21 08:00:23
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-21 00:25:48
Üzenet elküldve: 2020-04-21 00:25:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy fekete dália//
//Nyílt//
*Talán a piac nyüzsgése, a megannyi intenzív hatás, ami körbeöleli egy kicsit kiveri a fejéből a múlton való rágódást. A nap sugarainak kellemes simítása is kezdi kifejteni jótékony hatását, ahogy a nyugalom egyre inkább végigkúszik ereiben. Fejének zsongása a megannyi fájó emlékképtől egyre inkább halkul, s ha más nem hát az áldott üresség hatalmasodik el rajta. A finom illatok, a nézelődők zsivaja most lekötik figyelmét, így nyugodt kimértséggel sétál is lassan az árusok között. Egyelőre vásárlás nem jár a fejében, de kikapcsolódni, ismerkedni a hellyel ez bőven megteszi a mai napra.
Tervei további részét egyébként is a fogadó képezi, melyről idefele jövet már hallott pár kósza szót. Amíg kitalálja hogyan és merre tovább addig ott meg is tud majd szállni. Aranya még akad, ha nem is kecsegtető mennyiség.*
~ Egy új élet kezdete, a régi befejezése. Olyan, mintha hamvaimból akarnék feltámadni. Lehetetlennek tűnő, de mégis muszáj.~
*Sóhajtja, ahogy ismét felrémlik benne a gondolat, hogy mit is keres egy számára teljesen ismeretlen helyen.
Nehezen tudja kigondolni, hogy mit is kezdhetne magával, egészen addig, míg egy írószeres portékáin meg nem akad a szeme. Az ajkát beharapva mosolyodik el haloványan, ahogy eszébe jut, hogy tolla eltörött, tintája már kifogyott, s könyvének is utolsó lapjai vannak már csak üresen. Az árak után érdeklődve kissé letörik a jókedve, de végül sóhajtva mutat az írótollra és a tintára. A könyv még kicsit ráér, azért később, egy kevéskével több pénzzel majd visszatér. Most kiszámolja a 43 aranyat, amit át is nyújt a kereskedőnek ( Mesélő (Hádész) ).
Amikor a kis javakat kézbe is kapja mosolya, még ha halovány is, de jókedvűbb lesz, s már nem is sokáig tekeregve indul el a piac széléhez, egy eldugottabb kis részre, ahol sem kereskedőnek, sem vásárlónak nem esik útjába. Kényelmesen a földre helyezkedik, s mint egy türelmetlen kisgyerek veszi is kézbe szerzeményeit, majd táskája mélyéről egy gyűrött kis könyvet, s hangot, képet kizárva kezd is gondolatokat vetni a papírra.*
//Nyílt//
*Talán a piac nyüzsgése, a megannyi intenzív hatás, ami körbeöleli egy kicsit kiveri a fejéből a múlton való rágódást. A nap sugarainak kellemes simítása is kezdi kifejteni jótékony hatását, ahogy a nyugalom egyre inkább végigkúszik ereiben. Fejének zsongása a megannyi fájó emlékképtől egyre inkább halkul, s ha más nem hát az áldott üresség hatalmasodik el rajta. A finom illatok, a nézelődők zsivaja most lekötik figyelmét, így nyugodt kimértséggel sétál is lassan az árusok között. Egyelőre vásárlás nem jár a fejében, de kikapcsolódni, ismerkedni a hellyel ez bőven megteszi a mai napra.
Tervei további részét egyébként is a fogadó képezi, melyről idefele jövet már hallott pár kósza szót. Amíg kitalálja hogyan és merre tovább addig ott meg is tud majd szállni. Aranya még akad, ha nem is kecsegtető mennyiség.*
~ Egy új élet kezdete, a régi befejezése. Olyan, mintha hamvaimból akarnék feltámadni. Lehetetlennek tűnő, de mégis muszáj.~
*Sóhajtja, ahogy ismét felrémlik benne a gondolat, hogy mit is keres egy számára teljesen ismeretlen helyen.
Nehezen tudja kigondolni, hogy mit is kezdhetne magával, egészen addig, míg egy írószeres portékáin meg nem akad a szeme. Az ajkát beharapva mosolyodik el haloványan, ahogy eszébe jut, hogy tolla eltörött, tintája már kifogyott, s könyvének is utolsó lapjai vannak már csak üresen. Az árak után érdeklődve kissé letörik a jókedve, de végül sóhajtva mutat az írótollra és a tintára. A könyv még kicsit ráér, azért később, egy kevéskével több pénzzel majd visszatér. Most kiszámolja a 43 aranyat, amit át is nyújt a kereskedőnek ( Mesélő (Hádész) ).
Amikor a kis javakat kézbe is kapja mosolya, még ha halovány is, de jókedvűbb lesz, s már nem is sokáig tekeregve indul el a piac széléhez, egy eldugottabb kis részre, ahol sem kereskedőnek, sem vásárlónak nem esik útjába. Kényelmesen a földre helyezkedik, s mint egy türelmetlen kisgyerek veszi is kézbe szerzeményeit, majd táskája mélyéről egy gyűrött kis könyvet, s hangot, képet kizárva kezd is gondolatokat vetni a papírra.*
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-20 20:06:59
Üzenet elküldve: 2020-04-20 20:06:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 50
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
* Egész kellemes az idő arra, hogy egy férfi elgondolkodva sétálgasson, és felfedezzen magának egy új várost. A piactérre érve elgondolkodva vakargatja a szakállnak nem nevezhető, de azért kellemetlenül szúrós borostát. Nem azért növeszti, mert szereti. Az egész saját lustaságának gyümölcse, szokása elhúzni a borotválkozást, amíg tudja, mintha csak kínzás lenne egy ilyen cselekvés. Érdeklődve figyeli a kínálatot, de nem nagyon pénze arra, hogy elköltse, inkább csak az érdekli, hogy mi a fő termék errefelé. Bár lát szép, és érdekes dolgokat, egyiket se engedheti meg magának. Még nem, de majd ha talál munkát. *
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-20 16:09:39
Üzenet elküldve: 2020-04-20 16:09:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A szárnyak fénye//
*A Szegénynegyedet elhagyva millió gondolatat járja át az elméjét, de valahogy mindegyik azt suttogja „csak menj tovább, míg el nem éred a célodat”. Pontosan jól tudja, hogy amiket az éjszaka mesélhetne az örökös hibáinak az átdolgozott szövege. Nem lesz tőle jobb, a mellkasát szorítja az elveszettség és gyűlöli a búcsúkat. Az úton haladva elejt egy apró könnycseppet, amikor már nem látja a madár sem, akkor újból önmaga lesz, aki csak boldog akar lenni.~ A hamis mosoly festészete, szinte már tudomány az önmagunk átvágásáról, de mégis oly könnyű. ~ e gondolatok közepette meg is érkezik az egyre sokasodó reggeli tömeg közé és látja a rengeteg pakoló árust, becses portékákat daloló szemeket. Ki a fájdalomról, ki bármi másról, de öntudatlanul ott van az arcán ki is valójában vagy ki nem. Megáll, noha nem érzi magát továbbra sem derűsen, de már jobb. ~ Minden pillanat könnyít és minden lépés nehezít. Nem is tudom igazán mit érzek. ~ elmélkedik és szemeivel minden felé tekintet keresve azt amit végül önmagához vehet aztán sorra kifizet. Közben pedig, már lelkesen tervezgeti a továbbiakat és még messzibb igéket. *
A hozzászólás írója (Anettze Ru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.20 16:18:42
*A Szegénynegyedet elhagyva millió gondolatat járja át az elméjét, de valahogy mindegyik azt suttogja „csak menj tovább, míg el nem éred a célodat”. Pontosan jól tudja, hogy amiket az éjszaka mesélhetne az örökös hibáinak az átdolgozott szövege. Nem lesz tőle jobb, a mellkasát szorítja az elveszettség és gyűlöli a búcsúkat. Az úton haladva elejt egy apró könnycseppet, amikor már nem látja a madár sem, akkor újból önmaga lesz, aki csak boldog akar lenni.~ A hamis mosoly festészete, szinte már tudomány az önmagunk átvágásáról, de mégis oly könnyű. ~ e gondolatok közepette meg is érkezik az egyre sokasodó reggeli tömeg közé és látja a rengeteg pakoló árust, becses portékákat daloló szemeket. Ki a fájdalomról, ki bármi másról, de öntudatlanul ott van az arcán ki is valójában vagy ki nem. Megáll, noha nem érzi magát továbbra sem derűsen, de már jobb. ~ Minden pillanat könnyít és minden lépés nehezít. Nem is tudom igazán mit érzek. ~ elmélkedik és szemeivel minden felé tekintet keresve azt amit végül önmagához vehet aztán sorra kifizet. Közben pedig, már lelkesen tervezgeti a továbbiakat és még messzibb igéket. *
A hozzászólás írója (Anettze Ru) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.04.20 16:18:42
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-20 15:30:22
Üzenet elküldve: 2020-04-20 15:30:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* A piactéren kóborolva megnéz néhány portékát, de mivel még nincs elég pénze nem tud venni semmit. *
~ Kár, hogy olcsó fegyvereket itt nem árulnak ~
* Gondolja magában a harcos, mert igencsak kellene még pár dobó tőr a fegyver arzenáljába, de nem szomorú emiatt. Gyomra hangosan felkordul. *
~ Éhes vagyok. Jó lenne a fogadóban megenni valami jó ételt. ~
* El is indul a felé a fogadó elé amit messziről meglátott. Véletlenül arrébb lök pár embert a forgatagban akiktől elnézést kér. Nagy sietségében még majdnem orra is bukik, de szerencséjére egyensúly érzéke nem hagyja el és talpon marad. *
~ Kár, hogy olcsó fegyvereket itt nem árulnak ~
* Gondolja magában a harcos, mert igencsak kellene még pár dobó tőr a fegyver arzenáljába, de nem szomorú emiatt. Gyomra hangosan felkordul. *
~ Éhes vagyok. Jó lenne a fogadóban megenni valami jó ételt. ~
* El is indul a felé a fogadó elé amit messziről meglátott. Véletlenül arrébb lök pár embert a forgatagban akiktől elnézést kér. Nagy sietségében még majdnem orra is bukik, de szerencséjére egyensúly érzéke nem hagyja el és talpon marad. *
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-04-20 08:47:30
Üzenet elküldve: 2020-04-20 08:47:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Toronyiránt //
* A szigorú mindenkire egyformán vonatkozó törvények kapcsán teljes mértékben egyetértenek. Mindenki hozzá tesz valamit a saját véleményéből is, de ez a tényen nem változtat. A csapat bájos női tagja pedig megmutatja a két férfinak, hogy bizony azért ért ő a kereskedelemhez. Szakértő módon számol be a kereskedelem fontosságáról. Xung apó elismerően bólogat a hallott beszámolóra.*
- Jól mondod édes lányom! A kereskedő vér csak ott csörgedezik az ereidben.* Isqhea a lány mágikus képességei után érdeklődik. Biztosan szeretné magával csalni Ynnaelt is az útra. Az öreg már belement, hogy velük tartson. Úgy tűnik, hogy ezzel tartozása is le lesz róva. Mire az idős szerzetes észbe kap, már el is ment a férfi, hogy bevásároljon az útra. Amíg Xung várakozik az egyik hozzá közel ténykedő kereskedőnél megpillant egy nagyon jó kis kulacsot. Amíg Isq vásárol ő is megveszi azt a kulacsot 47 aranyért a Mesélő (Daidalos) kereskedőtől. Addig addig fűti a kufár, amíg végül mellé nem csap egy gyógyitalt is. Ezt letudva vissza tér társaihoz. Teljes mértékben készen áll az utazásra.*
* A szigorú mindenkire egyformán vonatkozó törvények kapcsán teljes mértékben egyetértenek. Mindenki hozzá tesz valamit a saját véleményéből is, de ez a tényen nem változtat. A csapat bájos női tagja pedig megmutatja a két férfinak, hogy bizony azért ért ő a kereskedelemhez. Szakértő módon számol be a kereskedelem fontosságáról. Xung apó elismerően bólogat a hallott beszámolóra.*
- Jól mondod édes lányom! A kereskedő vér csak ott csörgedezik az ereidben.* Isqhea a lány mágikus képességei után érdeklődik. Biztosan szeretné magával csalni Ynnaelt is az útra. Az öreg már belement, hogy velük tartson. Úgy tűnik, hogy ezzel tartozása is le lesz róva. Mire az idős szerzetes észbe kap, már el is ment a férfi, hogy bevásároljon az útra. Amíg Xung várakozik az egyik hozzá közel ténykedő kereskedőnél megpillant egy nagyon jó kis kulacsot. Amíg Isq vásárol ő is megveszi azt a kulacsot 47 aranyért a Mesélő (Daidalos) kereskedőtől
. Addig addig fűti a kufár, amíg végül mellé nem csap egy gyógyitalt is. Ezt letudva vissza tér társaihoz. Teljes mértékben készen áll az utazásra.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2936-2955