Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 130 (2581. - 2600. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2600. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:34:50
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:34:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ydriss, Kharasshi//
*Egyesek szerint az ösztönök küldte sugallat nem más, mint a tudat alatt észlelet apró jelekből és jelzésekből levont következtetések hírül adása. Megint mások szerint egy másik lét tapasztalatainak visszhangja. Ami biztos, hogy a lány megtanult hallgatni rá, és most minden vészharang megkondul benne, mert semmi jót vagy menekülést nem ígér az elsötétülő tekintet.
Dacos ellenállása mégis megakasztja a baljós folyamatot, hogy egy másik mederbe terelje a helyzetet. Fellélegezni azonban nem lélegezhet fel, hiszen az új folytatás sem kecsegtet sok reménnyel. A változással talán még rosszabbul is járt, hiszen néhány szó és egy megkezdett mozdulat elég ahhoz, hogy csapdába esett vadnak érezze magát. A búgó, mély hangtól ráadásul majdhogynem megborzong. Szavait pillanatok alatt kiforgatja a mélységi, ami roppant mód dühíti a vöröst. Ugyanakkor a barna szemekben a zavar is ott van, hiszen nem tudja, engedjen büszkeségének, és továbbra se hátráljon meg, vagy az óvatos, józan észnek engedve visszakozzon a hím kezét megragadva.*
- Felszíni húsra vágyik a mélységi? *Szalad ki a száján a meggondolatlan kihívás, s hogy súlyosbítja saját helyzetét, az ilyenkor megszokott módon egyik szemöldökét is pimaszul, kérdőn felvonja. Kimondott szavakat, bármennyire is bánja már a következő pillanatban, már nem tudja visszaszívni, és ez egyben dilemmájának is véget vet. Nem próbálja megragadni a férfi karját, így a megkezdett mozdulatot semmi nem gátolja. Ennyivel túl sok mindent még úgy sem lehet felfedni, ezzel vigasztalja magát meggondolatlan szavaival, és belül fogadkozik, hogyha messzebbre akarna merészkedni a sötételf, a csonttőrrel felel a kihívásra. Ugyan jobb szereti a lándzsát használni, de amikor már ily kicsiny a távolság, hogy könnyedén érinthetik egymást, ahhoz a fegyverhez már túl késő. Különben sem csak dísznek hordja a pengét, ha nem is harcost faragtak belőle, meg tudja védeni magát. Meg kell tudnia védenie magát.*
//Ydriss, Kharasshi//
*Egyesek szerint az ösztönök küldte sugallat nem más, mint a tudat alatt észlelet apró jelekből és jelzésekből levont következtetések hírül adása. Megint mások szerint egy másik lét tapasztalatainak visszhangja. Ami biztos, hogy a lány megtanult hallgatni rá, és most minden vészharang megkondul benne, mert semmi jót vagy menekülést nem ígér az elsötétülő tekintet.
Dacos ellenállása mégis megakasztja a baljós folyamatot, hogy egy másik mederbe terelje a helyzetet. Fellélegezni azonban nem lélegezhet fel, hiszen az új folytatás sem kecsegtet sok reménnyel. A változással talán még rosszabbul is járt, hiszen néhány szó és egy megkezdett mozdulat elég ahhoz, hogy csapdába esett vadnak érezze magát. A búgó, mély hangtól ráadásul majdhogynem megborzong. Szavait pillanatok alatt kiforgatja a mélységi, ami roppant mód dühíti a vöröst. Ugyanakkor a barna szemekben a zavar is ott van, hiszen nem tudja, engedjen büszkeségének, és továbbra se hátráljon meg, vagy az óvatos, józan észnek engedve visszakozzon a hím kezét megragadva.*
- Felszíni húsra vágyik a mélységi? *Szalad ki a száján a meggondolatlan kihívás, s hogy súlyosbítja saját helyzetét, az ilyenkor megszokott módon egyik szemöldökét is pimaszul, kérdőn felvonja. Kimondott szavakat, bármennyire is bánja már a következő pillanatban, már nem tudja visszaszívni, és ez egyben dilemmájának is véget vet. Nem próbálja megragadni a férfi karját, így a megkezdett mozdulatot semmi nem gátolja. Ennyivel túl sok mindent még úgy sem lehet felfedni, ezzel vigasztalja magát meggondolatlan szavaival, és belül fogadkozik, hogyha messzebbre akarna merészkedni a sötételf, a csonttőrrel felel a kihívásra. Ugyan jobb szereti a lándzsát használni, de amikor már ily kicsiny a távolság, hogy könnyedén érinthetik egymást, ahhoz a fegyverhez már túl késő. Különben sem csak dísznek hordja a pengét, ha nem is harcost faragtak belőle, meg tudja védeni magát. Meg kell tudnia védenie magát.*
2599. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:19:20
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:19:20
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 143
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 143
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Hát igen, Lorew nem egy egyszerű eset. Csak a legtöbben szakszerűen kezelik, azaz nem próbálják meg kezelni. Nem mindenki szereti annyira a kihívásokat, mint Lola, a legtöbben simán odébbálltak volna, hogy a mágus tovább írhassa a feljegyzéseit tisztes távolból. Persze kezdetben csak egyikük sem volt hajlandó tágítani az álláspontjukról (Lorew szó szerint, véletlenül sem akart tágítani a pontról, ahol állt), aztán egészen érdekes mederbe terelődtek a dolgok.*
- Születni... hát igen, mondhatjuk *ez persze enyhe túlzás, illetve annyiban igaz, amennyire a kardforgatásra is születni kell. Van, aki még tizenöt év gyakorlás után is rossz végén fogja meg a kardot, de a legtöbbek számára elérhetőek a könnyű alapmozdulatok, és mindig lesz néhány, aki az átlagnál is sokkal jobban képes hadakozni, valóságos pengevirtuózként.*
- Viszont biztonságosabb is, ha úgy tetszik *teszi hozzá* Ha valakinek a kezébe kerül egy kard, aki még életében nem látott pengét, az attól még tehet vele kárt másokban, és magában. A varázslatot csak akkor tudod használni, ha megtanultad, illetve... *hát vannak azok a bizonyos mágikus tekercsek, amikkel akkor is tudsz egy, vagy talán két alkalommal varázsolni, ha semmihez nem értesz. De hát az ilyenek drágábbak, mint ritkák, pedig nem gyakoriak. Akkor már olcsóbb sok-sok alkalommal fizetni a templomi taníttatásért. Ez ilyen nemeseknek való dolog, akik csak úgy odadobják a zsák aranyat, aztán a következő összejövetelen tud néhány érdekes dolgot mutatni.*
- Nos, bizonyos szempontból... *gyorsan helyrerakja a dolgokat, hogy tudja, mit is kell válaszolni erre* Természetesen én nem dőltem volna be ennek, de biztos lenne olyan... Mármint az újdonságokra mindenki kíváncsi, és főleg esetedben nem feltétlen gondolnak rá, hogy a következő pillanatban már arra ébrednek, hogy nem ébrednek *mert hát ha valami egyértelműen alvilági uzsorás hív, hogy gyere, nézd meg ezt jó közelről, még közelebbről, akkor az emberfiában feltámad némi gyanakvás, de Lola esetében nem valószínű.*
- A barbár megijed ettől is, attól is. Ugyanakkora eséllyel zavarja össze egy szerkentyű, mint egy manalövedék. Egy átlagos kardforgató ellen is jobb a meglepetés ereje, de ha mondjuk már ketten vannak... *és ha már kardok, akkor Lola mindenáron szeretne látni némi varázslatot, amivel Lorew természetesen nem szolgálhat, csak éppen ezt elfogadható (és cseppet sem valós) indoklással kéne még alátámasztania.*
- A mágus legfőbb ismérve az önfegyelem *jegyzi meg* Te se rántottál fegyvert, én sem varázsolok. Az őrök nem nézik jó szemmel, a tüzet meg még annyira sem, sajnos nem szolgálhatok trükkökkel *igen, ez diplomatikus kezelése a problémának, időnyerés, és talán végállapot. Ha nem... hát a szavak terelésében nagy gyakorlata van.*
//Khyr Kreantis//
*Hát igen, Lorew nem egy egyszerű eset. Csak a legtöbben szakszerűen kezelik, azaz nem próbálják meg kezelni. Nem mindenki szereti annyira a kihívásokat, mint Lola, a legtöbben simán odébbálltak volna, hogy a mágus tovább írhassa a feljegyzéseit tisztes távolból. Persze kezdetben csak egyikük sem volt hajlandó tágítani az álláspontjukról (Lorew szó szerint, véletlenül sem akart tágítani a pontról, ahol állt), aztán egészen érdekes mederbe terelődtek a dolgok.*
- Születni... hát igen, mondhatjuk *ez persze enyhe túlzás, illetve annyiban igaz, amennyire a kardforgatásra is születni kell. Van, aki még tizenöt év gyakorlás után is rossz végén fogja meg a kardot, de a legtöbbek számára elérhetőek a könnyű alapmozdulatok, és mindig lesz néhány, aki az átlagnál is sokkal jobban képes hadakozni, valóságos pengevirtuózként.*
- Viszont biztonságosabb is, ha úgy tetszik *teszi hozzá* Ha valakinek a kezébe kerül egy kard, aki még életében nem látott pengét, az attól még tehet vele kárt másokban, és magában. A varázslatot csak akkor tudod használni, ha megtanultad, illetve... *hát vannak azok a bizonyos mágikus tekercsek, amikkel akkor is tudsz egy, vagy talán két alkalommal varázsolni, ha semmihez nem értesz. De hát az ilyenek drágábbak, mint ritkák, pedig nem gyakoriak. Akkor már olcsóbb sok-sok alkalommal fizetni a templomi taníttatásért. Ez ilyen nemeseknek való dolog, akik csak úgy odadobják a zsák aranyat, aztán a következő összejövetelen tud néhány érdekes dolgot mutatni.*
- Nos, bizonyos szempontból... *gyorsan helyrerakja a dolgokat, hogy tudja, mit is kell válaszolni erre* Természetesen én nem dőltem volna be ennek, de biztos lenne olyan... Mármint az újdonságokra mindenki kíváncsi, és főleg esetedben nem feltétlen gondolnak rá, hogy a következő pillanatban már arra ébrednek, hogy nem ébrednek *mert hát ha valami egyértelműen alvilági uzsorás hív, hogy gyere, nézd meg ezt jó közelről, még közelebbről, akkor az emberfiában feltámad némi gyanakvás, de Lola esetében nem valószínű.*
- A barbár megijed ettől is, attól is. Ugyanakkora eséllyel zavarja össze egy szerkentyű, mint egy manalövedék. Egy átlagos kardforgató ellen is jobb a meglepetés ereje, de ha mondjuk már ketten vannak... *és ha már kardok, akkor Lola mindenáron szeretne látni némi varázslatot, amivel Lorew természetesen nem szolgálhat, csak éppen ezt elfogadható (és cseppet sem valós) indoklással kéne még alátámasztania.*
- A mágus legfőbb ismérve az önfegyelem *jegyzi meg* Te se rántottál fegyvert, én sem varázsolok. Az őrök nem nézik jó szemmel, a tüzet meg még annyira sem, sajnos nem szolgálhatok trükkökkel *igen, ez diplomatikus kezelése a problémának, időnyerés, és talán végállapot. Ha nem... hát a szavak terelésében nagy gyakorlata van.*
2598. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:19:17
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:19:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*A Forgatag sokasága és méhekhez hasonlatos duruzsoló lármája csakhamar visszacsalogatja a férfit, és beleveti magát a tömegbe. Kofák vásárlásra csalogató kiáltása harsan fel az egybefüggő szóáradat közepette, meg néha egy-egy játékra felhívó harsány beszéd, ezen kívül a zaj fülsüketítő és értelmezhetetlen. A napsugarak úgy táncolnak alá az égből a piactérre, mint egy téli éjszakán egy becsípett báltársaság. Egy nagyon forró kedélyű báltársaság, mivel ez a nyári napsugár olyan erős, hogy a harcos aranyhaja alatt már kész tüzes alvilág rendeződött be, így kétségbeesetten keres magának árnyékot.
Egy valamelyest enyhülést adó fa alatt pihen meg végül, kissé távolabb a ricsajozó társaságtól. Hátát a fa törzsének veti, és leül a füves részre, miközben egy olajos ronggyal kardját tisztogatja. Régen volt már alkalma erre, többnyire túl elfoglalt volt "fia" megfürdetésére. Viszont ez a kis idő a pihenésre éppen elég ahhoz, hogy elvégezze ezt a feladatot is, így nem is rest elvégezni a feladatát.
Miközben unaloműző munkásságát végzi, agya azon kattog, hogy keresni kéne valamiféle partnert, ivócimborát, vagy beszélgetőtársat erre az időre, különben mást sem fog tenni ezen a neves eseményen, mint unottan bámulni a többi szocializálódott személyt.*
*A Forgatag sokasága és méhekhez hasonlatos duruzsoló lármája csakhamar visszacsalogatja a férfit, és beleveti magát a tömegbe. Kofák vásárlásra csalogató kiáltása harsan fel az egybefüggő szóáradat közepette, meg néha egy-egy játékra felhívó harsány beszéd, ezen kívül a zaj fülsüketítő és értelmezhetetlen. A napsugarak úgy táncolnak alá az égből a piactérre, mint egy téli éjszakán egy becsípett báltársaság. Egy nagyon forró kedélyű báltársaság, mivel ez a nyári napsugár olyan erős, hogy a harcos aranyhaja alatt már kész tüzes alvilág rendeződött be, így kétségbeesetten keres magának árnyékot.
Egy valamelyest enyhülést adó fa alatt pihen meg végül, kissé távolabb a ricsajozó társaságtól. Hátát a fa törzsének veti, és leül a füves részre, miközben egy olajos ronggyal kardját tisztogatja. Régen volt már alkalma erre, többnyire túl elfoglalt volt "fia" megfürdetésére. Viszont ez a kis idő a pihenésre éppen elég ahhoz, hogy elvégezze ezt a feladatot is, így nem is rest elvégezni a feladatát.
Miközben unaloműző munkásságát végzi, agya azon kattog, hogy keresni kéne valamiféle partnert, ivócimborát, vagy beszélgetőtársat erre az időre, különben mást sem fog tenni ezen a neves eseményen, mint unottan bámulni a többi szocializálódott személyt.*
2597. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 10:56:54
Üzenet elküldve: 2015-06-18 10:56:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 42
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mese sarok//
*Mosolyogva fogadja az invitálást, de azért az illemet sem felejti el, és gyorsan bemutatkozik.*
- Rhenamys vagyok, igazán örvendek. *Fejet is haj mellé, a gyerekeknek is megadja a kellő tiszteletet.
Már éppen ülne le, amikor egy ismerős alakot lát közeledni, határozottan az ő kis csoportjuk felé. A szőke elf lány, akivel Eefa mesternél találkozott. Mi is volt a neve? Láthatóan a mesét hallgató férfit ismeri, így nyer némi időt a gondolkozásra. O. Or. Mi is volt. Freyai! Legalábbis valami ilyesmire emlékszik. Mindenesetre arca őszintén felderül, hogy egy ismerőssel is találkozik a vásári forgatagban.*
- Szia Freyai! Örülök, hogy ismét találkozunk.
*Szívesen beszélgetne a lánnyal, de a főszerep most mégis a mesemondóé, így hát leül a kiszemelt helyére, és kíváncsian várja a történetet. Már nem is emlékszik, mikor hallgatott utoljára mesét, őszintén szólva már arra sem emlékszik, anyja annak idején milyen történetekkel szórakoztatta. Sajnos sok mindennel egyetemben ez is a feledés homályába merült.
A történet kezdetén apró mosoly kúszik ismét ajkára, ahogy elképzeli a békés, boldog kis királyságot, egy igazán szép ábránd ez, ám a sötét múlt a fehér hajú elf számára mindezt csak álomképként tartja elképzelhetőnek.
Ahogy ez lenni szokott a mese elérkezik a bonyodalomhoz, amikor is megjelenik az or eredar, és mindent a feje tetejére állít, enyhén szólva is. Próbálják legyőzni acéllal és mágiával is, ám végül csak a kettő együtt kézen fogva tudja legyőzni a gonoszt. Végtére is a mesének igaza van, habár a kettő meg lenne egymás nélkül, igazán a kettő együtt alkot egy egészet, mondhatni, mint sok más a kard és a varázslat is felfogható egy érme két oldalaként.*
- Igazán tanulságos történet volt, köszönjük. *Néz a mesemondóra, tényleg tetszett neki a történet.* -Sok mesét ismer? Szívesen meghallgatnék még többet is.
//Mese sarok//
*Mosolyogva fogadja az invitálást, de azért az illemet sem felejti el, és gyorsan bemutatkozik.*
- Rhenamys vagyok, igazán örvendek. *Fejet is haj mellé, a gyerekeknek is megadja a kellő tiszteletet.
Már éppen ülne le, amikor egy ismerős alakot lát közeledni, határozottan az ő kis csoportjuk felé. A szőke elf lány, akivel Eefa mesternél találkozott. Mi is volt a neve? Láthatóan a mesét hallgató férfit ismeri, így nyer némi időt a gondolkozásra. O. Or. Mi is volt. Freyai! Legalábbis valami ilyesmire emlékszik. Mindenesetre arca őszintén felderül, hogy egy ismerőssel is találkozik a vásári forgatagban.*
- Szia Freyai! Örülök, hogy ismét találkozunk.
*Szívesen beszélgetne a lánnyal, de a főszerep most mégis a mesemondóé, így hát leül a kiszemelt helyére, és kíváncsian várja a történetet. Már nem is emlékszik, mikor hallgatott utoljára mesét, őszintén szólva már arra sem emlékszik, anyja annak idején milyen történetekkel szórakoztatta. Sajnos sok mindennel egyetemben ez is a feledés homályába merült.
A történet kezdetén apró mosoly kúszik ismét ajkára, ahogy elképzeli a békés, boldog kis királyságot, egy igazán szép ábránd ez, ám a sötét múlt a fehér hajú elf számára mindezt csak álomképként tartja elképzelhetőnek.
Ahogy ez lenni szokott a mese elérkezik a bonyodalomhoz, amikor is megjelenik az or eredar, és mindent a feje tetejére állít, enyhén szólva is. Próbálják legyőzni acéllal és mágiával is, ám végül csak a kettő együtt kézen fogva tudja legyőzni a gonoszt. Végtére is a mesének igaza van, habár a kettő meg lenne egymás nélkül, igazán a kettő együtt alkot egy egészet, mondhatni, mint sok más a kard és a varázslat is felfogható egy érme két oldalaként.*
- Igazán tanulságos történet volt, köszönjük. *Néz a mesemondóra, tényleg tetszett neki a történet.* -Sok mesét ismer? Szívesen meghallgatnék még többet is.
2596. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 10:20:50
Üzenet elküldve: 2015-06-18 10:20:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Assa Nides//
*Azért megfogadja Assa tanácsát, és lehet, hogy mégis ellátogat majd az öreg varázslóhoz a mágustoronyhoz. Hátha van olyan varázslat, ami szoros kapcsolatot ápol a nappal, vagy hasonló hatást lehet vele kifejteni. Ez esetben egynek nem is lenne rossz, de ez még váratni fog magára.*
-Érthetőek az előítéletek, azért nekem sem a kedvencem.
*Igen sokkal jobb a malac, vagy csirkehús, viszont ínséges időkben a patkány kapóra jön. Rengeteg van belőle, szép kövérek, és laktatóak is, csak kellően át kell őket sütni, hogy ne legyen szaguk. Azért a receptet nem fogja elmondani a tündérnek, nehogy rosszul legyen itt még a végén.*
-Én nem érzem úgy, hogy a sors kegyetlenül elbánt volna velem, vagy a gnómokkal. Kicsi méretünknél fogva is vannak előnyeink ugye, de az igaz, hogy a "nagyok" között nehezen álljuk meg a helyünket. Ilyenkor az motivál, hogyha egy "nagyot" vinnének a gnómok közé neki is ugyan ilyen kihívások elé kellene néznie.
*Másfelől Zigi-nek szent meggyőződése, hogy egy ember nem bírná ki a törpék tárnái közötti, vagy a gnómok élőhelyén, míg az apró nép kibírja az emberek közti életet. De persze akár tévedhet is.*
-Lehet hogy van jól idomított pele, de nekem nem kell. *makacskodik Zigi, ami a gnómoktól amúgy sem áll messze, ilyenkor senki emberfia sem tudná meggyőzni arról, hogy vegyen egy pelét.*
-Induljunk hát.
*Assa-hoz hasonlóan ő is kutakodni kezd.*
-Szeretem a régi tintatartókat, díszes kis dobozkákat, kis demizsonokat meg az efféléket. Te keresel konkrétan valamit? Az ékszereket, nyakékeket, függőket mennyire szereted?
//Assa Nides//
*Azért megfogadja Assa tanácsát, és lehet, hogy mégis ellátogat majd az öreg varázslóhoz a mágustoronyhoz. Hátha van olyan varázslat, ami szoros kapcsolatot ápol a nappal, vagy hasonló hatást lehet vele kifejteni. Ez esetben egynek nem is lenne rossz, de ez még váratni fog magára.*
-Érthetőek az előítéletek, azért nekem sem a kedvencem.
*Igen sokkal jobb a malac, vagy csirkehús, viszont ínséges időkben a patkány kapóra jön. Rengeteg van belőle, szép kövérek, és laktatóak is, csak kellően át kell őket sütni, hogy ne legyen szaguk. Azért a receptet nem fogja elmondani a tündérnek, nehogy rosszul legyen itt még a végén.*
-Én nem érzem úgy, hogy a sors kegyetlenül elbánt volna velem, vagy a gnómokkal. Kicsi méretünknél fogva is vannak előnyeink ugye, de az igaz, hogy a "nagyok" között nehezen álljuk meg a helyünket. Ilyenkor az motivál, hogyha egy "nagyot" vinnének a gnómok közé neki is ugyan ilyen kihívások elé kellene néznie.
*Másfelől Zigi-nek szent meggyőződése, hogy egy ember nem bírná ki a törpék tárnái közötti, vagy a gnómok élőhelyén, míg az apró nép kibírja az emberek közti életet. De persze akár tévedhet is.*
-Lehet hogy van jól idomított pele, de nekem nem kell. *makacskodik Zigi, ami a gnómoktól amúgy sem áll messze, ilyenkor senki emberfia sem tudná meggyőzni arról, hogy vegyen egy pelét.*
-Induljunk hát.
*Assa-hoz hasonlóan ő is kutakodni kezd.*
-Szeretem a régi tintatartókat, díszes kis dobozkákat, kis demizsonokat meg az efféléket. Te keresel konkrétan valamit? Az ékszereket, nyakékeket, függőket mennyire szereted?
2595. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 10:02:28
Üzenet elküldve: 2015-06-18 10:02:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ydriss, Kharasshi//
*Valami bizsergető elégedettség tölti el, mikor a lány meghátrál előle. Ha most tiszta fejjel nézné magát, valószínűleg viszolyogna. Lám, mégis kiütközne rajta a földmélyi város mellett kitartó fajtársak megvetett természet és következetessége öncélú kegyetlenségbe fordul?
A mondat, miszerint fajának ő az első tagja, akivel a sors a lányt összehozta, ha lehet, még inkább felébreszti benne ezt a szörnyeteget, amit mindeddig csak kívülről látott. Sose gondolta volna, hogy ott hordozza magában vérvonala eme sötét hagyatékát, s különösképp, hogy ilyen alattomosan kezdje ki addigi énjét.
Az elhangzott kijelentés tátongó űrt nyit a természet szövetén, melyet ez az ébredező lidérc szándékozik kitölteni. Ki más zökkenthetné helyére a rendet, állíthatná helyre a törvényszerűséget, mely kimondja, hogy ők ketten ellenségnek születtek? Igen, meg fogja tanítani ezt a naiv kis nőstényt gyűlölni, hogy ez az ellenszenv etesse csak a viszály kopóit, ahogy mindig is. Csaholásuk nélkül bántóan idegen a közeg egy ilyen kettős között.
A dolgok menetét viszont megakasztja valami. A lány megveti a lábát és felszegett állal néz szembe vele. A történések kacska fogaskerekei egy zökkenővel átugranak, s másik tengelyen fordulnak tovább. Szikra villan a barna szemekben és dacos lobogással tölti meg a nőstény tekintetét. Mintha a jámbor természetből egyszerre valami érzéki vadság vetkőzött volna ki.
Nem tudja megállni. Kharasshi felkacag, majd nevetése alattomos mosollyá szelídül a szája szegletében.*
- Úgy? *búgja mély hangján. A lány nem hátrált el, így meglehetősen intimmé zsugorodott a távolság kettőjük között.* - Tehát neked nincs takargatnivalód? *kérdi, s az arcátlan utalást egyértelművé teszi a mozdulat, mely arra indul, hogy arrébb simítsa a ruhát a nőstény válláról.*
//Ydriss, Kharasshi//
*Valami bizsergető elégedettség tölti el, mikor a lány meghátrál előle. Ha most tiszta fejjel nézné magát, valószínűleg viszolyogna. Lám, mégis kiütközne rajta a földmélyi város mellett kitartó fajtársak megvetett természet és következetessége öncélú kegyetlenségbe fordul?
A mondat, miszerint fajának ő az első tagja, akivel a sors a lányt összehozta, ha lehet, még inkább felébreszti benne ezt a szörnyeteget, amit mindeddig csak kívülről látott. Sose gondolta volna, hogy ott hordozza magában vérvonala eme sötét hagyatékát, s különösképp, hogy ilyen alattomosan kezdje ki addigi énjét.
Az elhangzott kijelentés tátongó űrt nyit a természet szövetén, melyet ez az ébredező lidérc szándékozik kitölteni. Ki más zökkenthetné helyére a rendet, állíthatná helyre a törvényszerűséget, mely kimondja, hogy ők ketten ellenségnek születtek? Igen, meg fogja tanítani ezt a naiv kis nőstényt gyűlölni, hogy ez az ellenszenv etesse csak a viszály kopóit, ahogy mindig is. Csaholásuk nélkül bántóan idegen a közeg egy ilyen kettős között.
A dolgok menetét viszont megakasztja valami. A lány megveti a lábát és felszegett állal néz szembe vele. A történések kacska fogaskerekei egy zökkenővel átugranak, s másik tengelyen fordulnak tovább. Szikra villan a barna szemekben és dacos lobogással tölti meg a nőstény tekintetét. Mintha a jámbor természetből egyszerre valami érzéki vadság vetkőzött volna ki.
Nem tudja megállni. Kharasshi felkacag, majd nevetése alattomos mosollyá szelídül a szája szegletében.*
- Úgy? *búgja mély hangján. A lány nem hátrált el, így meglehetősen intimmé zsugorodott a távolság kettőjük között.* - Tehát neked nincs takargatnivalód? *kérdi, s az arcátlan utalást egyértelművé teszi a mozdulat, mely arra indul, hogy arrébb simítsa a ruhát a nőstény válláról.*
2594. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 09:47:32
Üzenet elküldve: 2015-06-18 09:47:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Khyr sosem tudta értékelni az élet apró, illetve nagyon nagy és drága örömeit. A pénz, az idő, s minden más olyan könnyedén csusszan át a kezein, mintha tiszta forrásvíz lenne. Ezért nem értékeli a mellette tespedő embert, sem és ha egy pár percig büszke is volt magára, s diadalban fürdőzhetett, immáron már nem tanúsít akkora lelkesedést a dolgok iránt.
Abban teljesen egyetérthetnek, hogy a nagy lírai szerelem egyikkőjüknek sem fog megadatni, pláne nem egymás iránt. A lányra lehet mondani, hogy érzelmileg és szexuálisan túlfűtött, de azt nem, hogy kitartó és ragaszkodó. A nagy szerelem számára kimerül egy pásztorórában egyszerre egy – esetenként több – ember, illetve egyéb fajú férfi – esetenként nő – iránt.
Át is fut az agyán, hogy vajon ez az egykedvűség, ez a „tökmindegy” ami a férfi arcán szinte mindég ott ül, valaha is eltávozik e? Mondjuk, mi lenne, ha „valaki” kikötözné ezt a testet és könnyű szerrel megerőszakolná? Vajon az állatias ösztöneit fel tudja támasztani, az, ha egy cellába, esetleg egy kényelmes szobába kerülne, bezárva egy bögyös faros menyecskével? Vagy tegyük azt, egy lompos farkú, széles vállú hímnek örülne inkább? Esetleg mindkettőnek egyszerre? Vagy egymás után?
Összeráncolja a szemöldökét a gondolatmenetre, mert most először döbben csak rá, hogy mi van, ha teljesen rossz szemszögből akarta megközelíteni az imént a férfit. Titkon ki akart csavarni belőle némi érzelmet a bújással és hempergéssel, de mi van, ha már akkor halott volt az egész, amikor kiagyalt ilyen butaságokat. Meg kell hagyni a nőt nem áldották meg nagy kerek idomokkal, de azért nem is egy tisztán férfias alkat, és így nem is lenne esélye, ha akarná a kurafinál.
Abban a pillanatban, ahogy Lorew elkezdi a szövegelést, megállnak a sólyomszárnyú gondolatai és igyekszik figyelni a mágus szavaira. Hogy is lehetne vele tisztában, hogy egyszerű, vagy nagyon bonyolult a mágia, ha még ahhoz sem volt érdeke, hogy utána nézzen? Most kaphat egy gyors felvilágosítást és ezt nem szalasztja el.
Helyenként bólint, ahogy a szerzetes megtartja a kiselőadást. Felfogja és megérti.*
-Tehát, születni kell rá. *Összegzi egyszerűen és összehúzott szemöldökkel elfordul, hogy megeméssze az információt. Elmosolyodik és visszatekint az emberre.*
-Lehet a varázsló akármilyen erős, talántán le tudná pörkölni a szemöldököm a sárkányleheletével, de ezzel egy időben lehet kíváncsi és nyitott új dolgokra, mint például egy maroknyi szerkezet, mely letörli az önelégült tudást az arcáról, nemdenem? *Vigyorodik el szélesen.*
-Ezzel szemben, szerinted lenne esélye az eszköznek egy barbár ellen? Meglehet, ha elég kíváncsi és képes felé hajolni, de ha nem – és ez szokott többségben lenni – ha nem elég botor, ha elővigyázatos és messziről tekintené meg a szerkezetet, akkor annak a feltalálónak könnyűszerrel vége lenne, amint az éles kerekek a nagydarab karjába vájnak. *Vonja meg a vállát.*
-Ott a mágia többet segít. Talántán megijesztené a manalövedék is. Na, de eleget téptem a rótomat. Mi lenne, ha mutatnál valami trükköt? A tűz a kedvencem ám.
*Mosolyodik el ismét és közelebb húzódik, hogy lába hozzáérjen a másikéhoz, majd a vállával a mágus vállát böködi.*
-Na, na! Légyszi. *Szemit összehúzva vigyorog és cukkolja, amazt, hogy talán ha elég dühös lesz, akkor rávarázsol valami látványosat. Csak meg ne ölje.*
-Mit tud az a varázspálcád? Ha, ha? *Ujjaival amannak a botját – khm – is elkezdi lökdösni, mely még ott lehet valahol a közelben.*
//Lorew Mazoral//
*Khyr sosem tudta értékelni az élet apró, illetve nagyon nagy és drága örömeit. A pénz, az idő, s minden más olyan könnyedén csusszan át a kezein, mintha tiszta forrásvíz lenne. Ezért nem értékeli a mellette tespedő embert, sem és ha egy pár percig büszke is volt magára, s diadalban fürdőzhetett, immáron már nem tanúsít akkora lelkesedést a dolgok iránt.
Abban teljesen egyetérthetnek, hogy a nagy lírai szerelem egyikkőjüknek sem fog megadatni, pláne nem egymás iránt. A lányra lehet mondani, hogy érzelmileg és szexuálisan túlfűtött, de azt nem, hogy kitartó és ragaszkodó. A nagy szerelem számára kimerül egy pásztorórában egyszerre egy – esetenként több – ember, illetve egyéb fajú férfi – esetenként nő – iránt.
Át is fut az agyán, hogy vajon ez az egykedvűség, ez a „tökmindegy” ami a férfi arcán szinte mindég ott ül, valaha is eltávozik e? Mondjuk, mi lenne, ha „valaki” kikötözné ezt a testet és könnyű szerrel megerőszakolná? Vajon az állatias ösztöneit fel tudja támasztani, az, ha egy cellába, esetleg egy kényelmes szobába kerülne, bezárva egy bögyös faros menyecskével? Vagy tegyük azt, egy lompos farkú, széles vállú hímnek örülne inkább? Esetleg mindkettőnek egyszerre? Vagy egymás után?
Összeráncolja a szemöldökét a gondolatmenetre, mert most először döbben csak rá, hogy mi van, ha teljesen rossz szemszögből akarta megközelíteni az imént a férfit. Titkon ki akart csavarni belőle némi érzelmet a bújással és hempergéssel, de mi van, ha már akkor halott volt az egész, amikor kiagyalt ilyen butaságokat. Meg kell hagyni a nőt nem áldották meg nagy kerek idomokkal, de azért nem is egy tisztán férfias alkat, és így nem is lenne esélye, ha akarná a kurafinál.
Abban a pillanatban, ahogy Lorew elkezdi a szövegelést, megállnak a sólyomszárnyú gondolatai és igyekszik figyelni a mágus szavaira. Hogy is lehetne vele tisztában, hogy egyszerű, vagy nagyon bonyolult a mágia, ha még ahhoz sem volt érdeke, hogy utána nézzen? Most kaphat egy gyors felvilágosítást és ezt nem szalasztja el.
Helyenként bólint, ahogy a szerzetes megtartja a kiselőadást. Felfogja és megérti.*
-Tehát, születni kell rá. *Összegzi egyszerűen és összehúzott szemöldökkel elfordul, hogy megeméssze az információt. Elmosolyodik és visszatekint az emberre.*
-Lehet a varázsló akármilyen erős, talántán le tudná pörkölni a szemöldököm a sárkányleheletével, de ezzel egy időben lehet kíváncsi és nyitott új dolgokra, mint például egy maroknyi szerkezet, mely letörli az önelégült tudást az arcáról, nemdenem? *Vigyorodik el szélesen.*
-Ezzel szemben, szerinted lenne esélye az eszköznek egy barbár ellen? Meglehet, ha elég kíváncsi és képes felé hajolni, de ha nem – és ez szokott többségben lenni – ha nem elég botor, ha elővigyázatos és messziről tekintené meg a szerkezetet, akkor annak a feltalálónak könnyűszerrel vége lenne, amint az éles kerekek a nagydarab karjába vájnak. *Vonja meg a vállát.*
-Ott a mágia többet segít. Talántán megijesztené a manalövedék is. Na, de eleget téptem a rótomat. Mi lenne, ha mutatnál valami trükköt? A tűz a kedvencem ám.
*Mosolyodik el ismét és közelebb húzódik, hogy lába hozzáérjen a másikéhoz, majd a vállával a mágus vállát böködi.*
-Na, na! Légyszi. *Szemit összehúzva vigyorog és cukkolja, amazt, hogy talán ha elég dühös lesz, akkor rávarázsol valami látványosat. Csak meg ne ölje.*
-Mit tud az a varázspálcád? Ha, ha? *Ujjaival amannak a botját – khm – is elkezdi lökdösni, mely még ott lehet valahol a közelben.*
2593. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 09:43:54
Üzenet elküldve: 2015-06-18 09:43:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Zigi//
- Oh, értem. Szóval inkább csak magadnak írod.
* Állapítja meg.*
- Végülis érthető.
* Intézi el a dolgot egy kedves mosollyal.*
- Szerintem azért érdemes megnézni, mert jóval könnyebb ez, mint bármilyen konkrét mágiaágban tanulni, jó alapot biztosíthat. Persze ahogy gondolod, de én csak ajánlani tudom az öreg mágust.
* Felnevet.*
- Igen, talán nekem is ízlene még a végén, de a patkányokkal kapcsolatban sajnos előítéleteim vannak.
- Sokszor érzem úgy, hogy ezt a világot nem ilyen méretű lényeknek tervezték. Azért igyekszem alkalmazkodni. Mi is képesek lehetünk arra, amire a "nagyok", csak egy kicsit másképp.
* Gondolkodik el. Hiába, a város az embereké eredetileg. Itt idegenek ők, bár sok a betelepült. Az elfek elhagyták az erdőket, a tündérek a virágos mezőket, a mélységiek a fényre merészkedtek a sötétségből, a törpék előbattyogtak a bányákból, s még lehetne sorolni. Ennek megvannak az előnyei, hátrányai egyaránt.*
- Na, hát nem ők tehetnek arról. Ezt kapták a természettől.
* Sajnálja meg Assa azokat az állatokat, amiket Zigi leszólt.*
- Valaki kevesebbet, valaki többet kap a természettől. A kérdés, hogy ki tud e bontakozni. Láttam én már jól idomított pelét.
* Mondja mosolyogva.*
- Mehetünk a régiségkereskedőhöz is.
* Egyezik bele. Mikor odaérnek, már el is kezd kutakodni, hátha talál magának valami szimpatkius kis tárgyat. Régi fiolák között turkál, mindenféle színben, méretben. Porosodó tollak, aprólékos munkával díszített tintatartók. Van itt minden, mi a múlt lenyomata.*
- Te keresel esetleg valamit konkrétan?
* Kérdezi a gnómot.*
//Zigi//
- Oh, értem. Szóval inkább csak magadnak írod.
* Állapítja meg.*
- Végülis érthető.
* Intézi el a dolgot egy kedves mosollyal.*
- Szerintem azért érdemes megnézni, mert jóval könnyebb ez, mint bármilyen konkrét mágiaágban tanulni, jó alapot biztosíthat. Persze ahogy gondolod, de én csak ajánlani tudom az öreg mágust.
* Felnevet.*
- Igen, talán nekem is ízlene még a végén, de a patkányokkal kapcsolatban sajnos előítéleteim vannak.
- Sokszor érzem úgy, hogy ezt a világot nem ilyen méretű lényeknek tervezték. Azért igyekszem alkalmazkodni. Mi is képesek lehetünk arra, amire a "nagyok", csak egy kicsit másképp.
* Gondolkodik el. Hiába, a város az embereké eredetileg. Itt idegenek ők, bár sok a betelepült. Az elfek elhagyták az erdőket, a tündérek a virágos mezőket, a mélységiek a fényre merészkedtek a sötétségből, a törpék előbattyogtak a bányákból, s még lehetne sorolni. Ennek megvannak az előnyei, hátrányai egyaránt.*
- Na, hát nem ők tehetnek arról. Ezt kapták a természettől.
* Sajnálja meg Assa azokat az állatokat, amiket Zigi leszólt.*
- Valaki kevesebbet, valaki többet kap a természettől. A kérdés, hogy ki tud e bontakozni. Láttam én már jól idomított pelét.
* Mondja mosolyogva.*
- Mehetünk a régiségkereskedőhöz is.
* Egyezik bele. Mikor odaérnek, már el is kezd kutakodni, hátha talál magának valami szimpatkius kis tárgyat. Régi fiolák között turkál, mindenféle színben, méretben. Porosodó tollak, aprólékos munkával díszített tintatartók. Van itt minden, mi a múlt lenyomata.*
- Te keresel esetleg valamit konkrétan?
* Kérdezi a gnómot.*
2592. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 08:26:13
Üzenet elküldve: 2015-06-18 08:26:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Tökkelütött egy társaság//
*Mindenki lecsüccsen az asztalhoz, a félvér pedig szerencséjére minél messzebb a dührohamait éppen csak visszafogó vöröskétől. Azért egy bájos vicsort megenged magának, amikor Nerire, jelezve, hogy úgyis találkoznak még közelebb is. Megérkezik az étele, sült hús. Bár kimondottan kérte, hogy azt is hússal tálalják, mégis krumplival kapja. Mindenesetre nem bánja, unottan felkap egy falatot, majd a kölyök felé pillant.*
- Aha. *Csámcsog mellé egy kicsit, majd újabb falatért nyúl, s bár tény, hogy nem a világ legkulturáltabb lénye, de most valamiért mégis képes úgy étkezni, mint gyermekkorában, késsel és villával vágja a húst, nem pedig egybe betömi a szájába.* Hát, végül is ha vezér vagy és a nyílt színen megdobnak tojással, az talán elég megalázó érzés lehet. *Adja be a derekát a mogorva kis elfnek. A maga részéről biztos itt vágta volna el a torkát, s számára még mindig nyitott kérdés, hogy vajon a barbár miért nem tette ugyanezt.
Ezután Zara felé fordul, és újabb húsfalatot küld a halálba közben.*
- Ügyfelek? *Kérdezi meglepetten, majd körbenéz, s suttogva folytatja.* Szajhák? *Hát ember legyen a talpán aki eltudja dönteni, most vajon viccel-e vagy teljesen komolyan kérdezte, ugyanis arckifejezése legfeljebb arról árulkodik, hogy a húst még süthették volna egy kicsit tovább.
Neri étellopási kísérletére a szemét forgatja, ám szája sarka mégis felfelé ível. Mégis mi a baja ennek a nőnek?*
~Lopja mások italát, lopja az ételüket... Hm, olyan mint én.~
*Persze azért hangosan és gúnyosan kacag fel, látván, hogy az étel nem igazán nyerte el a fél-elf tetszését.*
- Valóban. *Helyesel Nadae szavaira.* Amikor már hónapok óta nem láttál szárazföldet és fogytán van az ételed a krákent is megennéd. *Bólogat továbbra is. Bár neki erre nem volt lehetősége, lehet nem is létezik, de jól hangzott.* De mi lehet téged fogunk megenni. *Kacsint felé és látványosan végigméri a nőt, ameddig csak az asztal lapja nem takarja a testét.* Bár akkor is lehet, hogy éhen halnánk, de még mindig jobban járunk veled, mintha a gebét akarnánk elfogyasztani. *Fejével a mellette ülő kalózka felé bök, miközben tekintetével az ételét mustrálja. Láthatóan kiválogatja, melyik falatot célozza meg most, s melyiket hagyja későbbre.
Mellesleg Nadae. Teljes testtel fordul a lány felé a kérdése hallatán.*
- Mégis mit gondolsz miből van a lukam? Vasból? Egy ork, chö, na persze... *Rázza a fejét, majd visszafordul a kajájába, ám ekkor jön Zef a csámcsogós dumájával. Hangosan felsóhajt. Miért van mindig az ő nemi élete központi témaként?*
- Nos, megsúgom, hogy volt rá lehetősége, de akkor az üzlet előrébbvaló volt. *Bár ezzel most lehet maga alatt vágja a fát, hiszen elgondolkodtató, hogy a barbár még csak be sem próbálkozott, maximum némi elejtett mondattal, bár az is igaz, hogy nem épp a legmegfelelőbb pillanatban érkeztek. De Dynti ízlésének a fickó túl nagy. Jobban elvan azokkal akik nem tudják összeroppantani törékeny kis testét akció közben.
Ekkor tűnik fel neki Zara és Neri kibontakozó kis románca, ami remek alkalmat nyújt, hogy visszavágjon a fél-elf pofátlanságáért.*
- Ó Zara. *Kurjant fel hangosan.* Mesélte már azt a sztorit Neri, hogy miként lett végül férfiból nővé? *Majd megejt Neri felé egy pimasz vigyort. Sokáig azonban nem tudja ezt tartani, a vigyor a képére fagy, ugyanis ő hamarabb észreveszi a közeledő bajt, mint Zef, vagy a többiek. Meredten bökdösi a könyökével Nadae oldalát, majd ha az felfigyel rá akkor fejével a póni felé bök.*
- Megint itt ez a bunkó dög? *Förmed a kölyökre ingerülten. Még élénken benne él, amikor betámadta őket az egyik fesztiválon. Elképedve nézi, ahogy a ló belekajál társuk ételébe és ösztönösen közelebb húzza magához a saját ételét.*
// Tökkelütött egy társaság//
*Mindenki lecsüccsen az asztalhoz, a félvér pedig szerencséjére minél messzebb a dührohamait éppen csak visszafogó vöröskétől. Azért egy bájos vicsort megenged magának, amikor Nerire, jelezve, hogy úgyis találkoznak még közelebb is. Megérkezik az étele, sült hús. Bár kimondottan kérte, hogy azt is hússal tálalják, mégis krumplival kapja. Mindenesetre nem bánja, unottan felkap egy falatot, majd a kölyök felé pillant.*
- Aha. *Csámcsog mellé egy kicsit, majd újabb falatért nyúl, s bár tény, hogy nem a világ legkulturáltabb lénye, de most valamiért mégis képes úgy étkezni, mint gyermekkorában, késsel és villával vágja a húst, nem pedig egybe betömi a szájába.* Hát, végül is ha vezér vagy és a nyílt színen megdobnak tojással, az talán elég megalázó érzés lehet. *Adja be a derekát a mogorva kis elfnek. A maga részéről biztos itt vágta volna el a torkát, s számára még mindig nyitott kérdés, hogy vajon a barbár miért nem tette ugyanezt.
Ezután Zara felé fordul, és újabb húsfalatot küld a halálba közben.*
- Ügyfelek? *Kérdezi meglepetten, majd körbenéz, s suttogva folytatja.* Szajhák? *Hát ember legyen a talpán aki eltudja dönteni, most vajon viccel-e vagy teljesen komolyan kérdezte, ugyanis arckifejezése legfeljebb arról árulkodik, hogy a húst még süthették volna egy kicsit tovább.
Neri étellopási kísérletére a szemét forgatja, ám szája sarka mégis felfelé ível. Mégis mi a baja ennek a nőnek?*
~Lopja mások italát, lopja az ételüket... Hm, olyan mint én.~
*Persze azért hangosan és gúnyosan kacag fel, látván, hogy az étel nem igazán nyerte el a fél-elf tetszését.*
- Valóban. *Helyesel Nadae szavaira.* Amikor már hónapok óta nem láttál szárazföldet és fogytán van az ételed a krákent is megennéd. *Bólogat továbbra is. Bár neki erre nem volt lehetősége, lehet nem is létezik, de jól hangzott.* De mi lehet téged fogunk megenni. *Kacsint felé és látványosan végigméri a nőt, ameddig csak az asztal lapja nem takarja a testét.* Bár akkor is lehet, hogy éhen halnánk, de még mindig jobban járunk veled, mintha a gebét akarnánk elfogyasztani. *Fejével a mellette ülő kalózka felé bök, miközben tekintetével az ételét mustrálja. Láthatóan kiválogatja, melyik falatot célozza meg most, s melyiket hagyja későbbre.
Mellesleg Nadae. Teljes testtel fordul a lány felé a kérdése hallatán.*
- Mégis mit gondolsz miből van a lukam? Vasból? Egy ork, chö, na persze... *Rázza a fejét, majd visszafordul a kajájába, ám ekkor jön Zef a csámcsogós dumájával. Hangosan felsóhajt. Miért van mindig az ő nemi élete központi témaként?*
- Nos, megsúgom, hogy volt rá lehetősége, de akkor az üzlet előrébbvaló volt. *Bár ezzel most lehet maga alatt vágja a fát, hiszen elgondolkodtató, hogy a barbár még csak be sem próbálkozott, maximum némi elejtett mondattal, bár az is igaz, hogy nem épp a legmegfelelőbb pillanatban érkeztek. De Dynti ízlésének a fickó túl nagy. Jobban elvan azokkal akik nem tudják összeroppantani törékeny kis testét akció közben.
Ekkor tűnik fel neki Zara és Neri kibontakozó kis románca, ami remek alkalmat nyújt, hogy visszavágjon a fél-elf pofátlanságáért.*
- Ó Zara. *Kurjant fel hangosan.* Mesélte már azt a sztorit Neri, hogy miként lett végül férfiból nővé? *Majd megejt Neri felé egy pimasz vigyort. Sokáig azonban nem tudja ezt tartani, a vigyor a képére fagy, ugyanis ő hamarabb észreveszi a közeledő bajt, mint Zef, vagy a többiek. Meredten bökdösi a könyökével Nadae oldalát, majd ha az felfigyel rá akkor fejével a póni felé bök.*
- Megint itt ez a bunkó dög? *Förmed a kölyökre ingerülten. Még élénken benne él, amikor betámadta őket az egyik fesztiválon. Elképedve nézi, ahogy a ló belekajál társuk ételébe és ösztönösen közelebb húzza magához a saját ételét.*
2591. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 04:26:30
Üzenet elküldve: 2015-06-18 04:26:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 921
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 921
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
*Miután egyszerűbb teendői véget értek, a bonyolultabbakra meg már nincsen elég áldozandó idő, közbeékelt tevékenységként bevásárol pár hiányzó dologból a Kúria falain belül. Nem sokra és igazából csak a maga számára szükségesek, bár mintha említve volt, hogy egy kevés dolog hiányzik is. Kihűlt szemekkel tekint a csiperke felé, most egy időre nem akar gombát látni, amióta véletlen benyitott a növényrészhez a raktárban. Bár az is igaz, hogy legalább megtudta, hogy létezik ilyen része is a Kúriának, ami hasznos információ. Ettől függetlenül, ha rajta múlik, ő egy kisebb növényházat a földszintre, házon kívülre tervezne, ezzel szélesíti birodalmának határait és elfoglalva Jezabielt is, hogy addig se nyúlhassék az ital irányába. Most már kénytelen lesz így megtartani emlékei között a gnómot. Legalábbis addig, ameddig nem lesz egy szép, új zár az ajtaján, ami felkelti a gyanút, hogy a gnómnak lehet akár pótkulcsa is hozzá. De inkább tekintgeti ezeket a petrezselymeket, bizonytalan abban, hogy kellene-e pár otthonra. Mindent egybe vetve, vesz egy keveset és marad a tojásos étkeknél, annyira nincs kedve megint befoglalni egy egész konyhát magának ahhoz, hogy megétkezzék. És sokáig tart a dolog a mosogatást is belevéve. Főleg, amióta itt van Mordi mama is, aki általában szorgoskodik a ház táján és bizonyára útban lenne Nestar. Most nem hagyja, hogy bármit is rásózzanak, a strucctojásos incidens óta elég határozott alkupolitikát követ. Legfeljebb tovább megy az eladó idegeire, őt nem lehet kihozni a sodrából. Főleg, amióta ezt a család tagjai is próbálgatják, ellenállóbb lett.*
2590. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 03:40:36
Üzenet elküldve: 2015-06-18 03:40:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 921
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 921
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Ónix körül //
*Rynizz távozási hajlama épp annyira érinti rosszul Nestart, amint a vegyszergőzös szobájának kénes levegőjét elfújja a friss nyári szellő, emlékeztetvén arra, hogy él. De legalább talál valami örömet abban, hogy el kellett töltenie ezeket az óráknak tűnő perceket.*
-Viszontlátásra.
*Amint Rynizz kilép, ő előrébb kerül, ezzel részben betöltve az űrt, bár karonfogni nem fogja Ónixot. Főleg, mert az eltávozása egy bizonyos szögből nézve muszáj lesz és ezt a szöget a nap határozza meg, ahonnan hullámait veti rájuk. Márpedig ebben a ruházatban elég védtelen áldozat lesz, bár direkt napfény nem fogja érni. De még eldőlnek a dolgok, ő egyelőre annyit tart észben, hogy érdemlegesebb figyelnie, hátha valamily kérdést intéznek hozzá és, hogy előremenve nyissa az ajtót, amikor Ónix a Pegazusba érkezik. Bár az is lehet, hogy ebben Gidralds kisegíti. Látszik, hogy fejben fárad, a hőség kezdi megtenni a hatását.*
// Ónix körül //
*Rynizz távozási hajlama épp annyira érinti rosszul Nestart, amint a vegyszergőzös szobájának kénes levegőjét elfújja a friss nyári szellő, emlékeztetvén arra, hogy él. De legalább talál valami örömet abban, hogy el kellett töltenie ezeket az óráknak tűnő perceket.*
-Viszontlátásra.
*Amint Rynizz kilép, ő előrébb kerül, ezzel részben betöltve az űrt, bár karonfogni nem fogja Ónixot. Főleg, mert az eltávozása egy bizonyos szögből nézve muszáj lesz és ezt a szöget a nap határozza meg, ahonnan hullámait veti rájuk. Márpedig ebben a ruházatban elég védtelen áldozat lesz, bár direkt napfény nem fogja érni. De még eldőlnek a dolgok, ő egyelőre annyit tart észben, hogy érdemlegesebb figyelnie, hátha valamily kérdést intéznek hozzá és, hogy előremenve nyissa az ajtót, amikor Ónix a Pegazusba érkezik. Bár az is lehet, hogy ebben Gidralds kisegíti. Látszik, hogy fejben fárad, a hőség kezdi megtenni a hatását.*
2589. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 02:29:39
Üzenet elküldve: 2015-06-18 02:29:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 104
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
// Íjászverseny //
//Ewangel Nortsan//
*Miután magához veszi a kék szalagot el indul az árnyékvető alá, ahol egy hosszú szőke hajú elf nő üldögél és nézi az új jelentkezőket illetve az ember alakú bábukat.*
-Üdvözöllek, én Kirion vagyok. *Kicsit meghajol neki, majd kedves barátságos hangon folytatja.* Remélem izgalmas lesz a verseny. Nem láttad hányan jelentkeztek eddig?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.19 20:04:38, a következő indokkal:
Kérésre.
// Íjászverseny //
//Ewangel Nortsan//
*Miután magához veszi a kék szalagot el indul az árnyékvető alá, ahol egy hosszú szőke hajú elf nő üldögél és nézi az új jelentkezőket illetve az ember alakú bábukat.*
-Üdvözöllek, én Kirion vagyok. *Kicsit meghajol neki, majd kedves barátságos hangon folytatja.* Remélem izgalmas lesz a verseny. Nem láttad hányan jelentkeztek eddig?
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.06.19 20:04:38, a következő indokkal:
Kérésre.
2588. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 02:03:27
Üzenet elküldve: 2015-06-18 02:03:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
*Zaranir kósza románcának a rumosüveggel gyorsan véget vet Dynti, amelyet igazán nem bán, hisz ha szereti, akkor elengedi, főleg ha több hordónyi más szeretőt is tartanak a pult alatt. Egy kedves mosollyal megköszöni, majd egy kézmozdulattal visszautasítja a további felajánlást.*
-Túl jó ahhoz, hogy elvegyem tőled. És ki tudja, hogy mikor találkozunk újra veletek.
*Hagyja, hogy tovább menjenek az események és végre már mind az asztalnál ülnek, amelyet ő fizet. Ehhez képest, nehezen érti meg, hogy miért aggódik mindenki a költségek miatt. A lopást még igen, hiszen a másé akkor is jobb, ha potya. De elsőnek Nad labdáját csapja le.*
-A pénzemet jobban veszélyezteti, hogy mellettem ülsz és még van egy szabad kezed. Egyébként pedig, ha akarod, akkor szólj neki, hogy tűnjön el. Végülis, te szedted fel a földről, nem én, rajtad múlik, hogy mennyire szimpatizáljak vele. Legalábbis, ami a kölyköt illeti.
*Tekint egyet Nerilil felé, ideje lenne kicsit többet foglalkoznia vele. De előtte még Dyntinek is válaszol.*
-Ebben egyetértek. Egyébként nem mindig, most példának okáért eléggé le vagyok szegényedve, majd, ha fizetnek az üzletfeleim, akkor gálánsabb leszek, most kénytelen vagyok az utolsó ezresemből kihúzni ezt a hatot. Nehézkes, főleg amióta lyukas az egyik szütyőm.
*Néz Nad felé, barátságosan mosolyogva. Már többet is megbocsátott a nőszemélynek, de egyszer már igazán élhetne a segítségével is. Főleg amióta megtudta, hogy van nekie egy társasága, amiből kihagyta. Ezzel még el kéne számoltatnia, már a miheztartás végett is, főleg, ha ebből neki is lehetett volna haszna. Nerilil tolvajlása megmosolyogtatja, ő inkább annak örülne, ha azokat a vackokat minél távolabb tartanák tőle. És ahogy nézi, ezzel lassan lesz egy szimpatizánsa is. Az ökröt hagyja, hogy elvigyék tőle, nem tudja elsajnálni. Hiszen ő minden nap háromszor is étkezik, már amikor éppen nem dolgozik, bár a reggeli szentségét akkor is megtartja. Hiszen az úr a pokolban is úr és az ő személye minden alvilággal rendelkező vallásban biztos helyet foglal el odalenn. Nem is eszik belőle egyébként, leginkább beszélgetni ült le, csak a negyedekre vágott krumplidarabokból eszeget el néha egy-egyet, esetleg egy kisebb darabot kivág az ökörből kóstolónak, majd a maradékot otthagyja. Ezt már megcsinálta egyszer egy többfogásos reggelinél is, érdekes, ahogyan hirtelen elvesztette a közszimpátiát. Nem érti. A paci érkezése, eléggé megrázó, ezzel az asztalon lévő üveg rumára gondol, amely majdnem eldőlt. Biztonság esetére lekortyol utána egy keveset belőle. De mindenben van valami jó is, példának okáért, belül nagyon is örül, hogy Nerilil oldalára állhat a megevett gyümölcsök ügyében, ezt majd valamiképp meg is kéne hálálja a kisgyereknek. Bár kap tőle enni. Ezzel ezt gyorsan le is tudta. Kicsit közelebb hajol Nerililhez és a kezét a csípőjére teszi, közelebb húzván,hogy súghasson neki. Ezt akár még Nad is hallhatja, ha figyel, bár neki kegyetlenebb sorsot szánt az élet, amikor belécsapódott az állat.*
-Mit szólnál, ha a következő fogásnak feltűznénk a nyársra azt a pacit? Biztos vagyok benne, hogy még zsenge a húsa.
*Miután a viccelődést befejezte, komolyabbra vált egy kicsit, de kezét hagyja megpihenni ott, ahol maradt, már ha Nerilil sem bánja. *
-Persze, ha szeretnél egy másikat, amibe mondjuk nem ettek bele állatok, akkor nyugodtan, amíg elkészül, addig meg falatozz az enyémből.
*Hát igen, szóba került az, hogy találkoztak. Neki sokkal több és hosszabb emlékei vannak, de az is lehet, hogy ezelőtt a csevegőtársaság előtt nem igazán reklámozná magukat. Talán jobb is lenne. Racionálisabb, felelősségteljesebb. Tehát csak meg kell szólalnia neki is.*
-A Kapitánnyal is gyakran üzleteltem, jóban voltunk és így ismerkedtem meg vele is, ahogy sokakkal a hajó személyzetéből. És egy úriember nem verekszik hölgyekkel, ahogy én sem. De meg kell kérdezzem, még mindig dúl a kannibalizmus Thara'zon szigetén vagy már leszoktak róla és legközelebb máshol hagyjalak?
*Egy kellemes közös emlék. Talán ezért is örül mindig Nad társaságának, egyikük sem unatkozik. És főleg, mert új személyekkel ismerkedik meg a közelében.*
//Tökkelütött egy társaság//
*Zaranir kósza románcának a rumosüveggel gyorsan véget vet Dynti, amelyet igazán nem bán, hisz ha szereti, akkor elengedi, főleg ha több hordónyi más szeretőt is tartanak a pult alatt. Egy kedves mosollyal megköszöni, majd egy kézmozdulattal visszautasítja a további felajánlást.*
-Túl jó ahhoz, hogy elvegyem tőled. És ki tudja, hogy mikor találkozunk újra veletek.
*Hagyja, hogy tovább menjenek az események és végre már mind az asztalnál ülnek, amelyet ő fizet. Ehhez képest, nehezen érti meg, hogy miért aggódik mindenki a költségek miatt. A lopást még igen, hiszen a másé akkor is jobb, ha potya. De elsőnek Nad labdáját csapja le.*
-A pénzemet jobban veszélyezteti, hogy mellettem ülsz és még van egy szabad kezed. Egyébként pedig, ha akarod, akkor szólj neki, hogy tűnjön el. Végülis, te szedted fel a földről, nem én, rajtad múlik, hogy mennyire szimpatizáljak vele. Legalábbis, ami a kölyköt illeti.
*Tekint egyet Nerilil felé, ideje lenne kicsit többet foglalkoznia vele. De előtte még Dyntinek is válaszol.*
-Ebben egyetértek. Egyébként nem mindig, most példának okáért eléggé le vagyok szegényedve, majd, ha fizetnek az üzletfeleim, akkor gálánsabb leszek, most kénytelen vagyok az utolsó ezresemből kihúzni ezt a hatot. Nehézkes, főleg amióta lyukas az egyik szütyőm.
*Néz Nad felé, barátságosan mosolyogva. Már többet is megbocsátott a nőszemélynek, de egyszer már igazán élhetne a segítségével is. Főleg amióta megtudta, hogy van nekie egy társasága, amiből kihagyta. Ezzel még el kéne számoltatnia, már a miheztartás végett is, főleg, ha ebből neki is lehetett volna haszna. Nerilil tolvajlása megmosolyogtatja, ő inkább annak örülne, ha azokat a vackokat minél távolabb tartanák tőle. És ahogy nézi, ezzel lassan lesz egy szimpatizánsa is. Az ökröt hagyja, hogy elvigyék tőle, nem tudja elsajnálni. Hiszen ő minden nap háromszor is étkezik, már amikor éppen nem dolgozik, bár a reggeli szentségét akkor is megtartja. Hiszen az úr a pokolban is úr és az ő személye minden alvilággal rendelkező vallásban biztos helyet foglal el odalenn. Nem is eszik belőle egyébként, leginkább beszélgetni ült le, csak a negyedekre vágott krumplidarabokból eszeget el néha egy-egyet, esetleg egy kisebb darabot kivág az ökörből kóstolónak, majd a maradékot otthagyja. Ezt már megcsinálta egyszer egy többfogásos reggelinél is, érdekes, ahogyan hirtelen elvesztette a közszimpátiát. Nem érti. A paci érkezése, eléggé megrázó, ezzel az asztalon lévő üveg rumára gondol, amely majdnem eldőlt. Biztonság esetére lekortyol utána egy keveset belőle. De mindenben van valami jó is, példának okáért, belül nagyon is örül, hogy Nerilil oldalára állhat a megevett gyümölcsök ügyében, ezt majd valamiképp meg is kéne hálálja a kisgyereknek. Bár kap tőle enni. Ezzel ezt gyorsan le is tudta. Kicsit közelebb hajol Nerililhez és a kezét a csípőjére teszi, közelebb húzván,hogy súghasson neki. Ezt akár még Nad is hallhatja, ha figyel, bár neki kegyetlenebb sorsot szánt az élet, amikor belécsapódott az állat.*
-Mit szólnál, ha a következő fogásnak feltűznénk a nyársra azt a pacit? Biztos vagyok benne, hogy még zsenge a húsa.
*Miután a viccelődést befejezte, komolyabbra vált egy kicsit, de kezét hagyja megpihenni ott, ahol maradt, már ha Nerilil sem bánja. *
-Persze, ha szeretnél egy másikat, amibe mondjuk nem ettek bele állatok, akkor nyugodtan, amíg elkészül, addig meg falatozz az enyémből.
*Hát igen, szóba került az, hogy találkoztak. Neki sokkal több és hosszabb emlékei vannak, de az is lehet, hogy ezelőtt a csevegőtársaság előtt nem igazán reklámozná magukat. Talán jobb is lenne. Racionálisabb, felelősségteljesebb. Tehát csak meg kell szólalnia neki is.*
-A Kapitánnyal is gyakran üzleteltem, jóban voltunk és így ismerkedtem meg vele is, ahogy sokakkal a hajó személyzetéből. És egy úriember nem verekszik hölgyekkel, ahogy én sem. De meg kell kérdezzem, még mindig dúl a kannibalizmus Thara'zon szigetén vagy már leszoktak róla és legközelebb máshol hagyjalak?
*Egy kellemes közös emlék. Talán ezért is örül mindig Nad társaságának, egyikük sem unatkozik. És főleg, mert új személyekkel ismerkedik meg a közelében.*
2587. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 00:43:23
Üzenet elküldve: 2015-06-18 00:43:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütöttek//
*Szóval zabál. Tömi magába a kaját, és minél több van benne, annál inkább érzi, hogy él.*
- Nem érted a lényeget. Azért dobtam tojást, mert azt akartam dobni. Szemet szemért, halált halálért, szégyent szégyenért. De most ismét van mit visszaadnom...
*Sóhajt fel fáradtan, de azért ajkain ott bújkál az az éhes vigyor.*
- Bordát bordáért... persze előbb összeszedem magam.
*Vállat von. Hamar meglesz. Úgy se mennek sehová. Így, vagy úgy, de bevégződik a sorsuk.*
- A kaja jó. A kajája mindenkinek jó. A kaja nem tehet róla, hogy a tiétek... *Itt böfög egyet, és pimaszul elvigyorodik.* Volt.
*Persze folytatja tovább a zabálást, az sem zavarja, hogy búzafej neve sem derült ki, mert a sok kaja közepette konkrétan meg is feledkezett a pasasról. Hát nem valami emlékezetes, de persze mindenki úgy születik, ahogy, és avval kell beérnie, ami van, satöbbi.*
- Sz'al... *Itt csámcsog párat, mielőtt lenyelné a falatot.* Téged mé' ne tapostak volna meg? Bár, talán igazad lehet. Pléhpofa inkább berángat egy szobába, aztán megtesz veled mindent, amit egy barbár tehet. Rrr.
*Vicsorog Dyntire, aztán gyerekesen elneveti magát. Mintegy végszóra, közben valahonnét Névtelen is előtántorog, persze, ha kaja is van, na akkor aztán hűséges. Szóval ez a daliás szürke paripa alattomosan támadja be a Nerililnek érkezett gyümölcsöket, és büszkén pillant morcos gazdájára. Igazán romantikus pillanatnak lehetnek tanúi a közelben állók, mindkét irányból vad csámcsogás hallatszik, ahogy az állat és sértett gazdája farkasszemet néznek egymással. De Zef gyengül meg először, a hasa telítettsége ugyanis felülmúlhatatlan örömmámort okoz.*
- Pajti!
*Kiált fel könnyes szemekkel, mire a szamárnak kinéző egyed egy horkantással válaszol, és szinte vágtatva indul meg a kis elf kitárt karjai felé. Ennek folytán mondjuk megállnia is nehéz, útközben majdhogynem letarolja Belemaniet, és még így is székkel együtt odébb tolja kissé a fiút is, aki egyébként rögvest a nyakába borul, és hozzádörgöli a fejét.*
- Látod ezt, pajti? Lehet, hogy mégis meghaltunk.
//Tökkelütöttek//
*Szóval zabál. Tömi magába a kaját, és minél több van benne, annál inkább érzi, hogy él.*
- Nem érted a lényeget. Azért dobtam tojást, mert azt akartam dobni. Szemet szemért, halált halálért, szégyent szégyenért. De most ismét van mit visszaadnom...
*Sóhajt fel fáradtan, de azért ajkain ott bújkál az az éhes vigyor.*
- Bordát bordáért... persze előbb összeszedem magam.
*Vállat von. Hamar meglesz. Úgy se mennek sehová. Így, vagy úgy, de bevégződik a sorsuk.*
- A kaja jó. A kajája mindenkinek jó. A kaja nem tehet róla, hogy a tiétek... *Itt böfög egyet, és pimaszul elvigyorodik.* Volt.
*Persze folytatja tovább a zabálást, az sem zavarja, hogy búzafej neve sem derült ki, mert a sok kaja közepette konkrétan meg is feledkezett a pasasról. Hát nem valami emlékezetes, de persze mindenki úgy születik, ahogy, és avval kell beérnie, ami van, satöbbi.*
- Sz'al... *Itt csámcsog párat, mielőtt lenyelné a falatot.* Téged mé' ne tapostak volna meg? Bár, talán igazad lehet. Pléhpofa inkább berángat egy szobába, aztán megtesz veled mindent, amit egy barbár tehet. Rrr.
*Vicsorog Dyntire, aztán gyerekesen elneveti magát. Mintegy végszóra, közben valahonnét Névtelen is előtántorog, persze, ha kaja is van, na akkor aztán hűséges. Szóval ez a daliás szürke paripa alattomosan támadja be a Nerililnek érkezett gyümölcsöket, és büszkén pillant morcos gazdájára. Igazán romantikus pillanatnak lehetnek tanúi a közelben állók, mindkét irányból vad csámcsogás hallatszik, ahogy az állat és sértett gazdája farkasszemet néznek egymással. De Zef gyengül meg először, a hasa telítettsége ugyanis felülmúlhatatlan örömmámort okoz.*
- Pajti!
*Kiált fel könnyes szemekkel, mire a szamárnak kinéző egyed egy horkantással válaszol, és szinte vágtatva indul meg a kis elf kitárt karjai felé. Ennek folytán mondjuk megállnia is nehéz, útközben majdhogynem letarolja Belemaniet, és még így is székkel együtt odébb tolja kissé a fiút is, aki egyébként rögvest a nyakába borul, és hozzádörgöli a fejét.*
- Látod ezt, pajti? Lehet, hogy mégis meghaltunk.
2586. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-17 23:53:23
Üzenet elküldve: 2015-06-17 23:53:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 143
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 143
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Az magától értetődik, milyen nagy dolog, hogy Lorew bocsánatot kért, tehát ha már kommunikációs értékekre vágyik, Lola egy főnyereménnyel gazdagabb. Nem is személye elleni célzás, mindössze egyáltalán nem szokása beszélgetést kezdeményezni, vagy továbbgurítani. Nincs is benne gyakorlata, meg igazából számára ez nem olyan természetes dolog, mint másoknak, számára az átlagos beszélgetés olyan, hogy a másik beszél, ő pedig morcosan lereagálja, illetve felszólítja a távozásra, esetleg finoman érezteti vele az ajtó közelségét. Ehhez képest valóságos szószátyár ebben a beszélgetésben. Még van ugyan egy speciális eset, mikor ő tanúsít ragaszkodást, de az eddig egész életében mindössze kétszer történt meg. Esetében ezt lehetne szerelemnek nevezni, mert dalokban megénekelt érzést aligha fogja valaha abban a formában tapasztalni. Maga a tény, hogy ott ül a ládán, és minden unottság nélkül válaszol, az már felér az ő oldaláról néhány teljes történet elmesélésével.*
- A mágia? *pillant fel az égre* Nem olyan egyszerű, mint a csapdák. Nem olyan egyszerű megtanulni, használni, vagy sikert elérni vele *persze főleg az utóbbi teszi egyértelművé, hogy nem teljesen elfogult a mágia irányában, nem azt mondja, hogy ilyen szintű trükkök (mint a halálos óra) kieszelése, vagy megvalósítása egyszerű lenne. Tisztában van vele, hogy ez egy életet rejt maga mögött, éppen úgy, mint a mágia. Bár úgy dönt, ezen nyomatékosít is egy kicsit:*
- Ha például veszünk téged, összerakod azt a szerkezetet, ami elfér a karodon, és megölhet valakit, akkor tudom, hogy nem ma kezdted, amit csinálsz *persze a nő sosem egyértelműsítette, hogy ha volt is neki ilyen, azzal megölt valakit, vagy megpróbálta, talán Lorew elméleti feltevése sem zavarta össze, habár számára teljesen lényegtelen (főleg a példában) hogy a nő ölt-e, vagy nem* Ha ilyesmi történik, akkor tudom, hogy nem ma kezdted a szakmát. Sem a szerkezetekkel kapcsolatos dolgaidat, sem a gyilkolást. A feltaláló először egy lovaskocsit rak össze, a gyilkos pedig először egyszerűen egy kést nyom az áldozatba *ő már csak tudja, hiszen sosem volt egyik sem* Egyszerűen mindenre vannak egyszerű módok, amiket mindenki ismer, mert mindenki úgy kezdi. A trükkök, az már csak a következő lépés. Hányan tudnak a világon ilyen időmérő szerkezetet összerakni, és hányan lovaskocsit? Hányan öltek már tőrrel, és hányan valamilyen hasonló módszerrel, mint a megbütykölt szerkezet? Érted mit akarok sugallni. Viszont... ha egy mágus kilő egy manalövedéket, ami szinte semmi kárt nem okoz abban, akit eltalál... *persze ő is csak olvasott róla, ettől még igyekszik úgy előadni, mintha nem pusztán ismerni, de szintjén alulink tartaná* Ha például rám támadsz egy késsel, én fegyvertelen vagyok, és egy ilyennel szeretnék védekezni... hát nem sokat jósolnék magamnak. Pedig gyakran egy életen át tanulod a mágiát, és még akkor sem leszel képes ilyesmire *na ez Lorew* Nem egy ilyenről hallottam. De még ha sikerül is, amögött is talán évtizedek munkája van, míg valaki annyi idő alatt egy halálos karvédő építését tanulja meg, ő tud egy apró lövedéket kilőni, ami kicsit talán késlelteti az elkerülhetetlent. Arról meg nem is beszélni, ha valaki belenéz egy ilyen apró halálgépbe, az utána nem fog már varázsigéket kántálni. A mágia régebben csak nagyon kevesek számára volt elérhető, és talán még most is így van, hiszen sokan semmit, vagy csak apróságokat érnek el, és csak néhányan *húzzak ki magát, mintha csak róla lenne szó* érhetnek el igazán magas szintre.
*Ilyen sokat sem fog mostanában egy húzóra beszélni, remélhetőleg a nő nem szokott hozza túlzottan a hallgatáshoz. Viszont tény, hogy a mágia témájában van a legtöbb mondanivalója.*
//Khyr Kreantis//
*Az magától értetődik, milyen nagy dolog, hogy Lorew bocsánatot kért, tehát ha már kommunikációs értékekre vágyik, Lola egy főnyereménnyel gazdagabb. Nem is személye elleni célzás, mindössze egyáltalán nem szokása beszélgetést kezdeményezni, vagy továbbgurítani. Nincs is benne gyakorlata, meg igazából számára ez nem olyan természetes dolog, mint másoknak, számára az átlagos beszélgetés olyan, hogy a másik beszél, ő pedig morcosan lereagálja, illetve felszólítja a távozásra, esetleg finoman érezteti vele az ajtó közelségét. Ehhez képest valóságos szószátyár ebben a beszélgetésben. Még van ugyan egy speciális eset, mikor ő tanúsít ragaszkodást, de az eddig egész életében mindössze kétszer történt meg. Esetében ezt lehetne szerelemnek nevezni, mert dalokban megénekelt érzést aligha fogja valaha abban a formában tapasztalni. Maga a tény, hogy ott ül a ládán, és minden unottság nélkül válaszol, az már felér az ő oldaláról néhány teljes történet elmesélésével.*
- A mágia? *pillant fel az égre* Nem olyan egyszerű, mint a csapdák. Nem olyan egyszerű megtanulni, használni, vagy sikert elérni vele *persze főleg az utóbbi teszi egyértelművé, hogy nem teljesen elfogult a mágia irányában, nem azt mondja, hogy ilyen szintű trükkök (mint a halálos óra) kieszelése, vagy megvalósítása egyszerű lenne. Tisztában van vele, hogy ez egy életet rejt maga mögött, éppen úgy, mint a mágia. Bár úgy dönt, ezen nyomatékosít is egy kicsit:*
- Ha például veszünk téged, összerakod azt a szerkezetet, ami elfér a karodon, és megölhet valakit, akkor tudom, hogy nem ma kezdted, amit csinálsz *persze a nő sosem egyértelműsítette, hogy ha volt is neki ilyen, azzal megölt valakit, vagy megpróbálta, talán Lorew elméleti feltevése sem zavarta össze, habár számára teljesen lényegtelen (főleg a példában) hogy a nő ölt-e, vagy nem* Ha ilyesmi történik, akkor tudom, hogy nem ma kezdted a szakmát. Sem a szerkezetekkel kapcsolatos dolgaidat, sem a gyilkolást. A feltaláló először egy lovaskocsit rak össze, a gyilkos pedig először egyszerűen egy kést nyom az áldozatba *ő már csak tudja, hiszen sosem volt egyik sem* Egyszerűen mindenre vannak egyszerű módok, amiket mindenki ismer, mert mindenki úgy kezdi. A trükkök, az már csak a következő lépés. Hányan tudnak a világon ilyen időmérő szerkezetet összerakni, és hányan lovaskocsit? Hányan öltek már tőrrel, és hányan valamilyen hasonló módszerrel, mint a megbütykölt szerkezet? Érted mit akarok sugallni. Viszont... ha egy mágus kilő egy manalövedéket, ami szinte semmi kárt nem okoz abban, akit eltalál... *persze ő is csak olvasott róla, ettől még igyekszik úgy előadni, mintha nem pusztán ismerni, de szintjén alulink tartaná* Ha például rám támadsz egy késsel, én fegyvertelen vagyok, és egy ilyennel szeretnék védekezni... hát nem sokat jósolnék magamnak. Pedig gyakran egy életen át tanulod a mágiát, és még akkor sem leszel képes ilyesmire *na ez Lorew* Nem egy ilyenről hallottam. De még ha sikerül is, amögött is talán évtizedek munkája van, míg valaki annyi idő alatt egy halálos karvédő építését tanulja meg, ő tud egy apró lövedéket kilőni, ami kicsit talán késlelteti az elkerülhetetlent. Arról meg nem is beszélni, ha valaki belenéz egy ilyen apró halálgépbe, az utána nem fog már varázsigéket kántálni. A mágia régebben csak nagyon kevesek számára volt elérhető, és talán még most is így van, hiszen sokan semmit, vagy csak apróságokat érnek el, és csak néhányan *húzzak ki magát, mintha csak róla lenne szó* érhetnek el igazán magas szintre.
*Ilyen sokat sem fog mostanában egy húzóra beszélni, remélhetőleg a nő nem szokott hozza túlzottan a hallgatáshoz. Viszont tény, hogy a mágia témájában van a legtöbb mondanivalója.*
2585. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-17 23:15:01
Üzenet elküldve: 2015-06-17 23:15:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Tökkelütött egy társaság//
*Már csak bólogatni, szemet forgatni, és fejét ingatni tud. Nehezen követi az itt történteket már. Hiszen már csak egy dolog hiányzik neki. Az étel. Így amint leülnek, hogy végre egyenek, persze a pimasz kölyke is közéjük ül, maga elé veszi a cápalevesét, no meg a kagylóit. Csillogó szemekkel tekint rá, de a mellette ülő Vakarék hamar elveszi a kedvét, bármilyen evéstől. Fintorogva figyeli, hogy mit is művel a pimasza, hogy falja két pofára, s hogy gyűlnek előtte a tányérok. Elképedve mered Zarára, majd vissza a kölyökre. Majd újra a Szöszire.*
- Ha így folytatja feléli az összes pénzed. Valld be, én olcsóbb befektetés vagyok. *Mutat a férfi felé kanalával, majd gyorsan Nerilil kezére próbál ráütni, aki épp a kagylóját lopja! Szikrázó szürkékkel néz rá, de a kanál nem találja el. Hangosan puffan a faasztal lapján. Szájával csücsürít, mérgesen, szemöldökeit is összevonja. Majd mint egy macska fújtat felé.
De tekintetét újra elrabolja a kölyök.*
- Az előbb még a halálán volt, köpött ránk, de bezzeg a kajánk jó neki. *Fűzi hozzá megjegyzését, majd saját levesébe kezd. Rumlopó reakcióján csak forgatja a szemét. Mégis mit kezdjen vele, ha nem tetszik neki a kagyló.*
- Egy hosszabb hajóúton meg fogsz halni. *Javasolja a lánynak, majd Vöröskére néz, hogy most, hogy immár eszeget valamit – bár nem sokat, mert mindig ellopják előle az ételt, ami után érthető miért ilyen vékony – már kezd visszatérni csipkelődő stílusa.*
- Szóval mindenki megvolt, de mégsem, mi? Nagy kamus vagy te. Pedig már kezdtem volna azt hinni, hogy akár egy orkot is bevállalsz. *Kacsint a lányra, majd elneveti magát. Ha tudnák… De nem tudja senki. Az üzlet az üzlet, ő sem faggatja egyiküket sem, hogy miként vették meg a dolgokat a barlangba. Így hamar megvonja a vállát, s tovább eszeget.
Vagyis inkább csipeget, mert azt nem lehet evésnek mondani, amit ő művel. Néhány falatot eszik a levesből, majd félretolva, egy-két kagylót is megeszik. Kiszürcsöli a héjából a tengeri bestiákat.
Csipegetése közben Nerilil kérdése támadja meg, ahogy az asztalra könyököl. A kérdés hallatán arca fintorba fordul, majd a Szöszire néz.*
- A Kapitány üzletelt vele… S néhányszor elnáspángoltuk egymást, no meg átvertük. *Fintorog rá. Végül is nem a legjobb a viszonyuk, de a sok ellensége között, épp Zara az egyetlen aki nem akarja még a vérét. Egyelőre.*
- Egyszer csak felbukkant a hajónál, hogy üzletet akar. *Vonja meg a vállát.* - A Kapitány beszélt vele, én Odennel viaskodtam indulás előtt, hogy ki is kormányozzon. *Emlékszik vissza régi, nagy darab, tőle háromszor akkora, mind széltében, mind magasságában lévő férfira. Ajkait halk sóhaj hagyja el, ahogy az asztalra könyökölve, tenyerébe rejti állát.*
//Tökkelütött egy társaság//
*Már csak bólogatni, szemet forgatni, és fejét ingatni tud. Nehezen követi az itt történteket már. Hiszen már csak egy dolog hiányzik neki. Az étel. Így amint leülnek, hogy végre egyenek, persze a pimasz kölyke is közéjük ül, maga elé veszi a cápalevesét, no meg a kagylóit. Csillogó szemekkel tekint rá, de a mellette ülő Vakarék hamar elveszi a kedvét, bármilyen evéstől. Fintorogva figyeli, hogy mit is művel a pimasza, hogy falja két pofára, s hogy gyűlnek előtte a tányérok. Elképedve mered Zarára, majd vissza a kölyökre. Majd újra a Szöszire.*
- Ha így folytatja feléli az összes pénzed. Valld be, én olcsóbb befektetés vagyok. *Mutat a férfi felé kanalával, majd gyorsan Nerilil kezére próbál ráütni, aki épp a kagylóját lopja! Szikrázó szürkékkel néz rá, de a kanál nem találja el. Hangosan puffan a faasztal lapján. Szájával csücsürít, mérgesen, szemöldökeit is összevonja. Majd mint egy macska fújtat felé.
De tekintetét újra elrabolja a kölyök.*
- Az előbb még a halálán volt, köpött ránk, de bezzeg a kajánk jó neki. *Fűzi hozzá megjegyzését, majd saját levesébe kezd. Rumlopó reakcióján csak forgatja a szemét. Mégis mit kezdjen vele, ha nem tetszik neki a kagyló.*
- Egy hosszabb hajóúton meg fogsz halni. *Javasolja a lánynak, majd Vöröskére néz, hogy most, hogy immár eszeget valamit – bár nem sokat, mert mindig ellopják előle az ételt, ami után érthető miért ilyen vékony – már kezd visszatérni csipkelődő stílusa.*
- Szóval mindenki megvolt, de mégsem, mi? Nagy kamus vagy te. Pedig már kezdtem volna azt hinni, hogy akár egy orkot is bevállalsz. *Kacsint a lányra, majd elneveti magát. Ha tudnák… De nem tudja senki. Az üzlet az üzlet, ő sem faggatja egyiküket sem, hogy miként vették meg a dolgokat a barlangba. Így hamar megvonja a vállát, s tovább eszeget.
Vagyis inkább csipeget, mert azt nem lehet evésnek mondani, amit ő művel. Néhány falatot eszik a levesből, majd félretolva, egy-két kagylót is megeszik. Kiszürcsöli a héjából a tengeri bestiákat.
Csipegetése közben Nerilil kérdése támadja meg, ahogy az asztalra könyököl. A kérdés hallatán arca fintorba fordul, majd a Szöszire néz.*
- A Kapitány üzletelt vele… S néhányszor elnáspángoltuk egymást, no meg átvertük. *Fintorog rá. Végül is nem a legjobb a viszonyuk, de a sok ellensége között, épp Zara az egyetlen aki nem akarja még a vérét. Egyelőre.*
- Egyszer csak felbukkant a hajónál, hogy üzletet akar. *Vonja meg a vállát.* - A Kapitány beszélt vele, én Odennel viaskodtam indulás előtt, hogy ki is kormányozzon. *Emlékszik vissza régi, nagy darab, tőle háromszor akkora, mind széltében, mind magasságában lévő férfira. Ajkait halk sóhaj hagyja el, ahogy az asztalra könyökölve, tenyerébe rejti állát.*
2584. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-17 22:42:21
Üzenet elküldve: 2015-06-17 22:42:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 260
OOC üzenetek: 120
Játékstílus: Szelíd
// Nyári forgatag //
// Íjászverseny //
// Kirion Perld //
-Szép napot! Igen, itt lehet jelentkezni a versenyre és számszeríjat... *egy pillanatra hátrafordul, ahol a fekete szemek lesújtó pillantása után egy bólintást is kap* igen, lehet használni. Jelentkezéséhez vegyen el egy szalagot, vagy amennyiben rendelkezik vele, mutassa fel címerét. Ezek után nincs más dolga, mint az adott jelképet, amikor lőni készül, minden körben felmutatja, ezzel jelezvén. Amíg pedig nem mérkőzik, nyugodtan pihenjen le az árnyékvetőknél és a szolgálók teljesítik a kéréseit, ha éppen a közelben lesznek. Amennyiben bármi kérdése akad még, szóljon nyugodtan. A fordulók eleje be lesz jelentve. Jó szórakozást!
*Ezek után, ha több kérdése nincsen, akár egy kisebb körsétát is megtehet, ameddig el nem kezdődik a megmérettetés.*
// Íjászverseny //
// Kirion Perld //
-Szép napot! Igen, itt lehet jelentkezni a versenyre és számszeríjat... *egy pillanatra hátrafordul, ahol a fekete szemek lesújtó pillantása után egy bólintást is kap* igen, lehet használni. Jelentkezéséhez vegyen el egy szalagot, vagy amennyiben rendelkezik vele, mutassa fel címerét. Ezek után nincs más dolga, mint az adott jelképet, amikor lőni készül, minden körben felmutatja, ezzel jelezvén. Amíg pedig nem mérkőzik, nyugodtan pihenjen le az árnyékvetőknél és a szolgálók teljesítik a kéréseit, ha éppen a közelben lesznek. Amennyiben bármi kérdése akad még, szóljon nyugodtan. A fordulók eleje be lesz jelentve. Jó szórakozást!
*Ezek után, ha több kérdése nincsen, akár egy kisebb körsétát is megtehet, ameddig el nem kezdődik a megmérettetés.*
2583. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-17 21:54:31
Üzenet elküldve: 2015-06-17 21:54:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Imyr//
//Vásárlás//
*A lány mindjárt kikel önmagából, már nem tudja mihez kezdjen. Szerinte kicsit túl sok, amit Imyr vele művel. De hát mit is kezdjen egy szegény, s ártatlan apró tündér egy ilyenfajta fél-elffel. Nagyon emlékezteti egyik régi barátjára. Ő volt az, aki mindig ráerőltetett valamit, illetve bármit. Jó, viszont az tény, hogy sosem bánta meg a végeredményt, de az eszköz, amivel tette, az nem volt valami jó dolog. De van amire ugye azt mondják, hogy a cél szentesíti az eszközt.*
~Nohát, ez a nő mennyi mindent eszembe nem juttat. Érdekes egy személyiség, remélem még párszor összefutunk a bonyolult ruhavásárlás után.~
-Igazából nem tudom. Vagyis nem tudom mit csinálsz, de jó, én most már követlek, és azt csinálom amit te mondasz! ~Mintha eddig lett volna más választásom.~ Úgyhogy rád bízom.
*Mosolyog a mellette álló nőre.*
-Jó lesz a második, csak még fel kéne próbálni a biztonság kedvéért, mert nem lenne jó, ha úgy vennénk meg, hogy semmi haszna.
*Ruix nagyon reménykedik, hogy minden jó lesz, mert már egy kissé elege van ebből a nagy felhajtásból, és mint már előbb említette már le szeretne ülni egy nyugodt, s békés helyre, mert nincs valami jól. De ugye ezt a másik figyelembe se vette, mert gondolja, hogy elkapta a hév, és nem izgatja semmi sem. De ezt nem lehet tudni biztosan.
Látja, hogy a nők csak rá várnak, így nyomatékosítja, hogy a másodikat szeretné próbálásra.*
A hozzászólás írója (Ruix Lermolai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.17 22:14:04
//Imyr//
//Vásárlás//
*A lány mindjárt kikel önmagából, már nem tudja mihez kezdjen. Szerinte kicsit túl sok, amit Imyr vele művel. De hát mit is kezdjen egy szegény, s ártatlan apró tündér egy ilyenfajta fél-elffel. Nagyon emlékezteti egyik régi barátjára. Ő volt az, aki mindig ráerőltetett valamit, illetve bármit. Jó, viszont az tény, hogy sosem bánta meg a végeredményt, de az eszköz, amivel tette, az nem volt valami jó dolog. De van amire ugye azt mondják, hogy a cél szentesíti az eszközt.*
~Nohát, ez a nő mennyi mindent eszembe nem juttat. Érdekes egy személyiség, remélem még párszor összefutunk a bonyolult ruhavásárlás után.~
-Igazából nem tudom. Vagyis nem tudom mit csinálsz, de jó, én most már követlek, és azt csinálom amit te mondasz! ~Mintha eddig lett volna más választásom.~ Úgyhogy rád bízom.
*Mosolyog a mellette álló nőre.*
-Jó lesz a második, csak még fel kéne próbálni a biztonság kedvéért, mert nem lenne jó, ha úgy vennénk meg, hogy semmi haszna.
*Ruix nagyon reménykedik, hogy minden jó lesz, mert már egy kissé elege van ebből a nagy felhajtásból, és mint már előbb említette már le szeretne ülni egy nyugodt, s békés helyre, mert nincs valami jól. De ugye ezt a másik figyelembe se vette, mert gondolja, hogy elkapta a hév, és nem izgatja semmi sem. De ezt nem lehet tudni biztosan.
Látja, hogy a nők csak rá várnak, így nyomatékosítja, hogy a másodikat szeretné próbálásra.*
A hozzászólás írója (Ruix Lermolai) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.17 22:14:04
2582. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-17 21:36:04
Üzenet elküldve: 2015-06-17 21:36:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ydriss, Kharasshi//
*Talán még jót is derülne rajta, hogy mindenféle csalfa játék, puszta természetével mekkora vihart volt képes kavarni a sötételfben, habár ez a helyzet akkor is derűre adna okot, ha egy egyszerű emberrel sodorta volna szembe a Sors. A helyzet azonban az, hogy egy mélységibe botlott, pontosabban egy különös mélységin akadt meg a tekintete, és miképp egy alázuhanó kis hókupac, ez az egy kicsiny dolog is egy lavinát indított el. Mert ahol gyűlnek a fekete fellegek, ott előbb-utóbb lecsap a vihar villámokat szórva és mennydörögve. Az előszele már érkezik is, mikor a hím lép egyet felé és fenyegetően mögé magasodik. A lány egyik lábával már lép is hátra, ám a mozdulat még az elején megakad, és ahelyett, hogy hátra hőkölne, végül kihúzza magát, és dacosan felszedi az állát. Miért is kellene meghátrálnia? Ezzel persze lehet, hogy tovább szítja a mélységi lelkében izzó haragot, de ha a konfliktus, netalántán a fegyverek tánca elkerülhetetlenné válik, hát áll elébe.*
- Nem számítottam semmire, te vagy az első mélységi, akivel találkoztam. *Adja meg az őszinte higgadt választ az ingerült kérdésre kicsit megtörve ezzel önnön dacosságát. És ugyan miért ne árulhatná el az igazságot? Nem szeret hazudni, ez pedig nem olyan dolog, amiben meg kellene másítania a tényeket. Se nem nyer, se nem veszít rajta. Érdekes módon habár a helyzet egyre nagyobb fenyegetéssel bír, és szíve is egyre vadabb ritmusban ver, tudatára hűs nyugalom telepedik. Veszélyhelyzetben nem veszítheti el a fejét, olyankor mindig másképp kezd el gondolkozni, másképp érzékel, más nézőpont veszi át az uralmat benne, és most ebbe az állapotba kezd átváltani. Ebből valamit a ló is megérezhetett, hiszen a nyugtalan horkantások helyett most már inkább erőteljesen dobbant egyet-egyet a földön, a mozdulatból kivehető, hogy az állat már nem feltétlen menekülni akar, hanem elűzni a veszély forrását jelentő ragadozót. Azonban a kordában tartó nyugalmat egy kis időre az ingerültség hullámai fodrozzák, állát ismét dacosan felszegve néz egyenes a sötételf szemébe.*
- Süsse le a szemét, akinek takargatni valója van! Városiak.*Jelent ki elszánt önérzetességgel. Ez a földet bámulom a másik jelenlétében szokás is annyira a városiakra vall. Nem csoda, ha az orruk hegyéig se látnak így. Nem tudatosult benne, de belül valahogy örült, hogy a hatalmas városi forgatagban ráakadt valakire, aki szintén – elveszett? Nem, nem ez a jó szó. Oda nem illő. Mint ő. Ez nem azt jelenti, hogy egyből talált magának egy új kebelbarátot, nem ostoba, főleg, hogy egy mélységi az illető. Mégis valamiféle kifacsart megnyugvást adott a zöldfülű kényszer szülte kalandozónak, hogy nincs egyedül. Ez a kép azonban megrendülni látszik, és talán ennek is köszönhető, hogy fellépése is megváltozik.*
//Ydriss, Kharasshi//
*Talán még jót is derülne rajta, hogy mindenféle csalfa játék, puszta természetével mekkora vihart volt képes kavarni a sötételfben, habár ez a helyzet akkor is derűre adna okot, ha egy egyszerű emberrel sodorta volna szembe a Sors. A helyzet azonban az, hogy egy mélységibe botlott, pontosabban egy különös mélységin akadt meg a tekintete, és miképp egy alázuhanó kis hókupac, ez az egy kicsiny dolog is egy lavinát indított el. Mert ahol gyűlnek a fekete fellegek, ott előbb-utóbb lecsap a vihar villámokat szórva és mennydörögve. Az előszele már érkezik is, mikor a hím lép egyet felé és fenyegetően mögé magasodik. A lány egyik lábával már lép is hátra, ám a mozdulat még az elején megakad, és ahelyett, hogy hátra hőkölne, végül kihúzza magát, és dacosan felszedi az állát. Miért is kellene meghátrálnia? Ezzel persze lehet, hogy tovább szítja a mélységi lelkében izzó haragot, de ha a konfliktus, netalántán a fegyverek tánca elkerülhetetlenné válik, hát áll elébe.*
- Nem számítottam semmire, te vagy az első mélységi, akivel találkoztam. *Adja meg az őszinte higgadt választ az ingerült kérdésre kicsit megtörve ezzel önnön dacosságát. És ugyan miért ne árulhatná el az igazságot? Nem szeret hazudni, ez pedig nem olyan dolog, amiben meg kellene másítania a tényeket. Se nem nyer, se nem veszít rajta. Érdekes módon habár a helyzet egyre nagyobb fenyegetéssel bír, és szíve is egyre vadabb ritmusban ver, tudatára hűs nyugalom telepedik. Veszélyhelyzetben nem veszítheti el a fejét, olyankor mindig másképp kezd el gondolkozni, másképp érzékel, más nézőpont veszi át az uralmat benne, és most ebbe az állapotba kezd átváltani. Ebből valamit a ló is megérezhetett, hiszen a nyugtalan horkantások helyett most már inkább erőteljesen dobbant egyet-egyet a földön, a mozdulatból kivehető, hogy az állat már nem feltétlen menekülni akar, hanem elűzni a veszély forrását jelentő ragadozót. Azonban a kordában tartó nyugalmat egy kis időre az ingerültség hullámai fodrozzák, állát ismét dacosan felszegve néz egyenes a sötételf szemébe.*
- Süsse le a szemét, akinek takargatni valója van! Városiak.*Jelent ki elszánt önérzetességgel. Ez a földet bámulom a másik jelenlétében szokás is annyira a városiakra vall. Nem csoda, ha az orruk hegyéig se látnak így. Nem tudatosult benne, de belül valahogy örült, hogy a hatalmas városi forgatagban ráakadt valakire, aki szintén – elveszett? Nem, nem ez a jó szó. Oda nem illő. Mint ő. Ez nem azt jelenti, hogy egyből talált magának egy új kebelbarátot, nem ostoba, főleg, hogy egy mélységi az illető. Mégis valamiféle kifacsart megnyugvást adott a zöldfülű kényszer szülte kalandozónak, hogy nincs egyedül. Ez a kép azonban megrendülni látszik, és talán ennek is köszönhető, hogy fellépése is megváltozik.*
2581. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-17 21:14:50
Üzenet elküldve: 2015-06-17 21:14:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Reyf//
*A csalódottsággal elegy bosszúság, a falakból és az égből áradó hőség, valamint a szomjúság olyannyira elcsigázzák, hogy csupán bámulni képes egy irányba, ami történetesen a sikátor szemközti falának hosszas és beható szemrevételezésével jár együtt. Zsákját, benne összes megmaradt földi javait úgy szorítja magához, mintha az élete múlna rajta - gyakorlatilag ez így is van, bármennyire is fájó bevallani. Aranya nem sok maradt, éppen amennyiből néhány hétig még kihúzza, de nagyon sürgősen munkát kell majd találnia, és a megfelelő minőségű szállást is elfelejtheti. Odahaza sosem volt gond, ha a pénze éppen nem volt a keze ügyében - úgy látszik, a várost másfajta törvények irányítják.*
~Szemet szemért, mi?~
*Szomorú révedezéséből egy pár, határozottan nem női láb rángatja ki. A tőr a köpenye zsebéből a kezébe csusszan, szerencsére a penge az árnyékban nem villan meg, és a jövevényt csak az menti meg a fémtől a lábikrájában, hogy szemmel láthatólag fajtársa a lánynak. Apró, megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait - talán egy hasonszőrűtől várhat valami jóságot is.*
- Üdvözlöm. Voltaképpen bármilyen segítségnek nagyon tudnék örülni.
*Szemrebbenés nélkül tudja magára húzni a kifinomult úrilány maszkját, hiszen elviekben nem bárdolatlan vadállatnak nevelték, más kérdés, hogy legszívesebben dühében darabokra karmolná valakinek az arcát, aki lenne olyan merész, és belékötne.*
- Nincs véletlenül Önnél egy kis ivóvíz? Sajnos az úton elvesztettem a kulacsomat.
*A szemernyi hazugság is könnyedén jön, mert jól tudja, ha gyengének mutatkozik, akkor akként is fogják kezelni, ezt pedig a legkevésbé sem akarja megkockáztatni.*
//Reyf//
*A csalódottsággal elegy bosszúság, a falakból és az égből áradó hőség, valamint a szomjúság olyannyira elcsigázzák, hogy csupán bámulni képes egy irányba, ami történetesen a sikátor szemközti falának hosszas és beható szemrevételezésével jár együtt. Zsákját, benne összes megmaradt földi javait úgy szorítja magához, mintha az élete múlna rajta - gyakorlatilag ez így is van, bármennyire is fájó bevallani. Aranya nem sok maradt, éppen amennyiből néhány hétig még kihúzza, de nagyon sürgősen munkát kell majd találnia, és a megfelelő minőségű szállást is elfelejtheti. Odahaza sosem volt gond, ha a pénze éppen nem volt a keze ügyében - úgy látszik, a várost másfajta törvények irányítják.*
~Szemet szemért, mi?~
*Szomorú révedezéséből egy pár, határozottan nem női láb rángatja ki. A tőr a köpenye zsebéből a kezébe csusszan, szerencsére a penge az árnyékban nem villan meg, és a jövevényt csak az menti meg a fémtől a lábikrájában, hogy szemmel láthatólag fajtársa a lánynak. Apró, megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkait - talán egy hasonszőrűtől várhat valami jóságot is.*
- Üdvözlöm. Voltaképpen bármilyen segítségnek nagyon tudnék örülni.
*Szemrebbenés nélkül tudja magára húzni a kifinomult úrilány maszkját, hiszen elviekben nem bárdolatlan vadállatnak nevelték, más kérdés, hogy legszívesebben dühében darabokra karmolná valakinek az arcát, aki lenne olyan merész, és belékötne.*
- Nincs véletlenül Önnél egy kis ivóvíz? Sajnos az úton elvesztettem a kulacsomat.
*A szemernyi hazugság is könnyedén jön, mert jól tudja, ha gyengének mutatkozik, akkor akként is fogják kezelni, ezt pedig a legkevésbé sem akarja megkockáztatni.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10261-10280 , 10281-10300 , 10301-10320 , 10318-10337