//Második szál//
//Téli vásár//
- Hát...
*Feleli tétován, vagy tétovának tűnően Cha'yss nyilvánvalóan költői kérdésére, aztán szélesen elmosolyodik, ezzel mintegy el is tüntetve arcáról az iménti bizonytalanságnak még a látszatát is.*
- Nem félsz, hogy egy olyan szörnyet fogsz teremteni, aki egy idő után már elvárja, hogy megajándékozod? És csúnya hisztirohamot kap akkor, ha nem teszed?
*Aenae persze sosem viselkedne így, nem tenné, mert élénken él még az emlékei között az, amikor pont úgy viselkedett, mint azt most lefestette. Mentségére szóljon, akkoriban egy üresfejű, gazdagnegyedi fruska volt, akit nem érdekelt más, mint a legújabb divat szerinti szabású és színű ruhák, újabb és újabb ékszerek, mindenféle haszontalan holmik. Csupa olyan dolog, melyet már maga mögött hagyott. Például sosem gondolta volna, hogy másik fülbevalót kellene vennie magának és vélhetően, ha most Cha'yss nem vesz, akkor ő nem tette volna meg.
Ha a férfi kér az édességből, akkor Aenae szívesen megosztja vele, főleg azért, mert saját étvágyát ismerve tudja, hogy sosem fogyna el az egész. Ha amaz, akkor nem akarja összemaszatolni a kesztyűit, akkor a lány lesz olyan rendes, hogy falatonként a szájába adja.*
- Tavasszal. Persze. Mikor még nincs túl meleg.
*Majdnem visszakérdez, hogy "melyik tavasszal?", de még időben féket köt a nyelvére, mert nem akarja megsérteni az olykor kissé túlérzékeny férfiúi büszkeséget.*
- Óóó nemmár... Őt én akartam.
*Mondja nevetve, hiszen Cha'yss ezt pont annyira nem akarhatja komolyan, mint ahogyan Aenae sem. Nincs ugyan tisztában Cha'yss baráti körével, de azt tudja, hogy a saját baráti körén belül kinek mi lenne a feladata.*
- Effyt természetesen. Ő a legjobb barátnőm. Relael a legszebb, egyértelműen koszorúslánynak kell lennie, Laor pedig kicsit olyan apafigura nekem. De azt nagyon meg kell gondolni, hogy Habrertust hova ültessük, mert ha nem elégedett, akkor nagyon megsértődik és nem akarom a sértett képét bámulni.
*Ezen megint nevet, mert igazából a saját esküvőjén úgyis ő dönti el, hogy kit hova ültet. Vagy, hogy egyáltalán kit hív meg? Legszívesebben senkit nem hívna, de ez megint másik kérdés.*