Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-06 19:24:19
Üzenet elküldve: 2020-02-06 19:24:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Gondolta, hogy nem lesz könnyű dolga missziójával, de arra aztán tényleg nem számított, hogy legelőször az elemekkel kell megküzdenie. Ennek ellenére hősiesen kitart elhatározása mellett, nincs az a szélvihar, mely megállíthatná! Talán az időjárás is erre a következtetésre jut, hisz mennél erősebben áll bele a lebernyegbe, annál vehemensebben veti meg Lyll a lábát, és tolja magát előre, a küzdelem kiegyenlítetten zajlik. Meg se kell állnia kiszemelt kapaszkodójánál, kezd ráérezni a dologra, sőt, még a fejét is felkapja egy ismerős hangra, amit felkapott hátára egy légáram, meg is zavarja koncentrációját. Ráadásul egy dologra nem számít. Valahol tán egy felsőbb hatalom, melyben a csöpp szerzet nem hisz, gonoszul elmosolyodik. Meglehet, hogy jelentéktelen személyének ehhez semmi köze sincs, pusztán véletlen, de a szélirány egy szempillantás alatt megváltozik, és hátulról taszítja meg.*
- Ho-ho-hóóóó!
*Nincs mit tenni, kifeszített parókaként előrenyúló vörösség csapódik az arcába, köpönyegét, ruháját lobogtatja vadul, ő pedig tehetetlen kapálózással és ritmustalan léptekkel iramodik meg előre, akár egy részeg hangya. A szélforduló szerencsére nem tart sokáig, néhány pillanatra erejét veszi, éppen YIlanda közelében, az utca közepén. Lyll pihegve hátrasimogatja szétálló haját két marokkal, és méregetni kezdi a csuklyába burkolózott alakot. Nem teljesen biztos a dolgában, de próba szerencse alapon megszólítja.*
- Yyyyyy….!
*Hangja gyorsan elvékonyodik, elsodorja az újabb széllökés, és arcába csapja megint fürtjeit. Amennyire bele tud szólni a dologba, abba az irányba igyekszik haladni, amerre a nő áll. Itt sokkal könnyebb megvetnie a lábát, ezért megtámaszkodik a falnál, és kifújja magát, közben könnyed csevejbe kezd.*
- Y… Y...
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.06 19:25:53
//Nyílt//
*Gondolta, hogy nem lesz könnyű dolga missziójával, de arra aztán tényleg nem számított, hogy legelőször az elemekkel kell megküzdenie. Ennek ellenére hősiesen kitart elhatározása mellett, nincs az a szélvihar, mely megállíthatná! Talán az időjárás is erre a következtetésre jut, hisz mennél erősebben áll bele a lebernyegbe, annál vehemensebben veti meg Lyll a lábát, és tolja magát előre, a küzdelem kiegyenlítetten zajlik. Meg se kell állnia kiszemelt kapaszkodójánál, kezd ráérezni a dologra, sőt, még a fejét is felkapja egy ismerős hangra, amit felkapott hátára egy légáram, meg is zavarja koncentrációját. Ráadásul egy dologra nem számít. Valahol tán egy felsőbb hatalom, melyben a csöpp szerzet nem hisz, gonoszul elmosolyodik. Meglehet, hogy jelentéktelen személyének ehhez semmi köze sincs, pusztán véletlen, de a szélirány egy szempillantás alatt megváltozik, és hátulról taszítja meg.*
- Ho-ho-hóóóó!
*Nincs mit tenni, kifeszített parókaként előrenyúló vörösség csapódik az arcába, köpönyegét, ruháját lobogtatja vadul, ő pedig tehetetlen kapálózással és ritmustalan léptekkel iramodik meg előre, akár egy részeg hangya. A szélforduló szerencsére nem tart sokáig, néhány pillanatra erejét veszi, éppen YIlanda közelében, az utca közepén. Lyll pihegve hátrasimogatja szétálló haját két marokkal, és méregetni kezdi a csuklyába burkolózott alakot. Nem teljesen biztos a dolgában, de próba szerencse alapon megszólítja.*
- Yyyyyy….!
*Hangja gyorsan elvékonyodik, elsodorja az újabb széllökés, és arcába csapja megint fürtjeit. Amennyire bele tud szólni a dologba, abba az irányba igyekszik haladni, amerre a nő áll. Itt sokkal könnyebb megvetnie a lábát, ezért megtámaszkodik a falnál, és kifújja magát, közben könnyed csevejbe kezd.*
- Y… Y...
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.06 19:25:53
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:31:43
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:31:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Mikor Seára rátalál, megnövekszik, amúgy sem parányi önbizalma és, így, hogy már ketten vannak, ő meg aztán a másik mögött is, csípőre vágja a kezeit, akkor is kockával fog távozni. Ám amikor szépen lassan felemelkedik ültéből a férfi, akkor derül rá fény, hogy vagy hatszor is le tudná nyelni egészben. Meg is jelenik az a bizonyos csomó a torkában, amire muszáj nyelnie egyet, miközben lassan beoldalaz még inkább Sea árnyékába. Ekkor érkezik az egész bódét megrázó csapás. ~Hogy a csótányhimlő jönne ki rajtad! ~ Mikor pedig úgy fest, észreveszik, hogy két nő is van a társaságukban, sürgető szavakat intéznek hozzájuk. Attól félve, hogy társa a nem kis termetű férfit látva visszakozik, még kicsit meg is lökdösi, hogy érezze az igyekezetre buzdítást.*
-Seeejjaaaa! Kérdezd meg, hogy van-e nekik csontból olyan kockaféléjük. *Nyüszögi, mert így, hogy bujkálhat jelentősen bátrabban nyivákol.*
-Bizony, bizony, ahogy mondja, mi is szeretnénk majd játszani! *Végig kapaszkodik a nő ruhájába, nehogy hirtelen valami elsodorja mellőle. Nem meri nagyobbra kinyitni a csipáját, nehogy a termetes egy jól irányzott csapással beültesse a piactér, minden bizonnyal tápanyagban dús talajába. ~Remélem a kockáknak nem lesz ilyen szaguk. ~*
*Mikor Seára rátalál, megnövekszik, amúgy sem parányi önbizalma és, így, hogy már ketten vannak, ő meg aztán a másik mögött is, csípőre vágja a kezeit, akkor is kockával fog távozni. Ám amikor szépen lassan felemelkedik ültéből a férfi, akkor derül rá fény, hogy vagy hatszor is le tudná nyelni egészben. Meg is jelenik az a bizonyos csomó a torkában, amire muszáj nyelnie egyet, miközben lassan beoldalaz még inkább Sea árnyékába. Ekkor érkezik az egész bódét megrázó csapás. ~Hogy a csótányhimlő jönne ki rajtad! ~ Mikor pedig úgy fest, észreveszik, hogy két nő is van a társaságukban, sürgető szavakat intéznek hozzájuk. Attól félve, hogy társa a nem kis termetű férfit látva visszakozik, még kicsit meg is lökdösi, hogy érezze az igyekezetre buzdítást.*
-Seeejjaaaa! Kérdezd meg, hogy van-e nekik csontból olyan kockaféléjük. *Nyüszögi, mert így, hogy bujkálhat jelentősen bátrabban nyivákol.*
-Bizony, bizony, ahogy mondja, mi is szeretnénk majd játszani! *Végig kapaszkodik a nő ruhájába, nehogy hirtelen valami elsodorja mellőle. Nem meri nagyobbra kinyitni a csipáját, nehogy a termetes egy jól irányzott csapással beültesse a piactér, minden bizonnyal tápanyagban dús talajába. ~Remélem a kockáknak nem lesz ilyen szaguk. ~*
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:06:41
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:06:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*Bal keze ujjai halántékára tapasztja, ahogy hallja a Kócost elnyújtani a Sea szót is.*
~Húh ez nem lesz egyszerű így.~
*Villan elméjébe, ami újabb fájdalom hullámmal reagál az újabb gondolatra. Na de erőt vesz magán.*
~Essünk túl ezen az egészen.~
*Határozottan közelebb lép, köszön és megszólítja a kockázó férfiakat. Az hogy ez nem tetszik Balkóczának arról fogalma sincsen, de tudna róla sem változtathatna rajta. Hiszen Seawil illemtudó elf leány ilyennek nevelték szülei.*
*Az óriás első szavaira csak bólint és közelebb lép, mire a férfi kíváncsi tekintetével néz szembe, ami levándorol a gnómra. Ez utáni szavakra meghökken. Szerencsét hozó kabalának még nem nézték, ha bár e listájának eléggé színes repertoárja van. Lévén a felemás színű íriszei miatt, folyton valami közhelyes jelzőt aggatnak rá.*
- Azt remélem én is. *mondja mosolyogva, majd rá tér a lényegre.*
- Szeretnénk venni kockát, nem tudom venni lehet-e itt és most. De ha nem akkor csak szeretném megkérdezni hol szerezhetnék magamnak és a… *itt lenéz Balkóczára, na minek mondja a gnómot.*
-… és a barátomnak. *mondja végül ezt. Alkalmi barátságok szövődhetnek ilyen helyzetben is, nemde?*
*Bal keze ujjai halántékára tapasztja, ahogy hallja a Kócost elnyújtani a Sea szót is.*
~Húh ez nem lesz egyszerű így.~
*Villan elméjébe, ami újabb fájdalom hullámmal reagál az újabb gondolatra. Na de erőt vesz magán.*
~Essünk túl ezen az egészen.~
*Határozottan közelebb lép, köszön és megszólítja a kockázó férfiakat. Az hogy ez nem tetszik Balkóczának arról fogalma sincsen, de tudna róla sem változtathatna rajta. Hiszen Seawil illemtudó elf leány ilyennek nevelték szülei.*
*Az óriás első szavaira csak bólint és közelebb lép, mire a férfi kíváncsi tekintetével néz szembe, ami levándorol a gnómra. Ez utáni szavakra meghökken. Szerencsét hozó kabalának még nem nézték, ha bár e listájának eléggé színes repertoárja van. Lévén a felemás színű íriszei miatt, folyton valami közhelyes jelzőt aggatnak rá.*
- Azt remélem én is. *mondja mosolyogva, majd rá tér a lényegre.*
- Szeretnénk venni kockát, nem tudom venni lehet-e itt és most. De ha nem akkor csak szeretném megkérdezni hol szerezhetnék magamnak és a… *itt lenéz Balkóczára, na minek mondja a gnómot.*
-… és a barátomnak. *mondja végül ezt. Alkalmi barátságok szövődhetnek ilyen helyzetben is, nemde?*
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:04:38
Üzenet elküldve: 2020-02-05 18:04:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Megfontolt
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Odakint, amint átsétál az ajtókereten, megcsapja az arcát a kinti bolond szél. Le is kapná a fejéről a csuklyát, ha nem kapna utána azonnal kézzel. Nem is igazán vannak az utcán, csak azok, akiknek muszáj. Mindenféle furcsa alakot formál a dühödt levegő, akárhol is kap bele a ruhájába, a palást a csuklya csak úgy hajlik és formálódik. Egészen alaktalan pacának tűnhet messzebbről, a sziluettjét nehéz kivenni a szerteszét ágaskodó anyag miatt. Nem egyedül küzd az ítéletidővel, a többiek is pont ugyan így takargatják magukat és ölelgetik a féltett holmijukat. A legtöbben a fal mentén közlekednek, nem az utca közepén, így kisebb felületet adva a dúló veszedelemnek. Ő maga is megáll egy szélvédettebb helyen, ekkor ötlik fel benne, talán nem kellett volna elhagynia a fogadót, ilyen szélviharba talán ott volt a legnagyobb biztonságban.*
-Ezt a szutyok időt! *Szalad ki a száján, miközben a kezével próbálja kevés sikerrel a fején tartani a csuklyát.*
//Nyílt//
*Odakint, amint átsétál az ajtókereten, megcsapja az arcát a kinti bolond szél. Le is kapná a fejéről a csuklyát, ha nem kapna utána azonnal kézzel. Nem is igazán vannak az utcán, csak azok, akiknek muszáj. Mindenféle furcsa alakot formál a dühödt levegő, akárhol is kap bele a ruhájába, a palást a csuklya csak úgy hajlik és formálódik. Egészen alaktalan pacának tűnhet messzebbről, a sziluettjét nehéz kivenni a szerteszét ágaskodó anyag miatt. Nem egyedül küzd az ítéletidővel, a többiek is pont ugyan így takargatják magukat és ölelgetik a féltett holmijukat. A legtöbben a fal mentén közlekednek, nem az utca közepén, így kisebb felületet adva a dúló veszedelemnek. Ő maga is megáll egy szélvédettebb helyen, ekkor ötlik fel benne, talán nem kellett volna elhagynia a fogadót, ilyen szélviharba talán ott volt a legnagyobb biztonságban.*
-Ezt a szutyok időt! *Szalad ki a száján, miközben a kezével próbálja kevés sikerrel a fején tartani a csuklyát.*
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-04 11:06:48
Üzenet elküldve: 2020-02-04 11:06:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Tanítás//
*Az erdőszéli tisztás felől egy fekete telivér hátán érkezik egy magas, erős testalkatú gnóm, és mögötte egy testesebb, idős tündér ül. A piactérre hamar átérnek, hiszen innen vezet majd az útjuk a Pegazusba. Arrapus véleményére igenlően bólint, hogy MilOchass egy alkalmas része pont megfelelő lesz számukra a tanulmányok folytatására, gyakorlásra. A Pegazus gondolata az idős tündért is arra sarkalja, hogy térjenek be egy kicsit átmelegedni. Út közben Arrapus felveti az a gondlatot, hogy a mindent átható erő tanulmányozása nem neki való, legalább is úgy érzi. Való igaz, hogy az éles elme az szükségeltetik az elementális tanulmányokhoz, hiszen rengeteg mindent kell megtanulni mire az ember elmondhatja, hogy tud valamicskét a mindent átható erőről. Elgondolkodik azon, amit az idős tündér mond.*
- Arrapus én nem szeretném erőltetni. Te érzed, hogy szeretnéd-e. Én még tennék egy próbát MilOchass-ban és ha továbbra is úgy érzed, hogy nem neked való, akkor nem nyaggatlak vele többet. Megegyeztünk? *Egy esélyt még szeretne kiharcolni Arrapus részéről és bízik is benne, hogy ez fog sikerülni. Csak még egy próbálkozás és tényleg nem erőlteti tovább. Időközben a piactéren haladnak át, ahol az árusok és a forgatagon át vezet útjuk a Pegazus felé.*
//Tanítás//
*Az erdőszéli tisztás felől egy fekete telivér hátán érkezik egy magas, erős testalkatú gnóm, és mögötte egy testesebb, idős tündér ül. A piactérre hamar átérnek, hiszen innen vezet majd az útjuk a Pegazusba. Arrapus véleményére igenlően bólint, hogy MilOchass egy alkalmas része pont megfelelő lesz számukra a tanulmányok folytatására, gyakorlásra. A Pegazus gondolata az idős tündért is arra sarkalja, hogy térjenek be egy kicsit átmelegedni. Út közben Arrapus felveti az a gondlatot, hogy a mindent átható erő tanulmányozása nem neki való, legalább is úgy érzi. Való igaz, hogy az éles elme az szükségeltetik az elementális tanulmányokhoz, hiszen rengeteg mindent kell megtanulni mire az ember elmondhatja, hogy tud valamicskét a mindent átható erőről. Elgondolkodik azon, amit az idős tündér mond.*
- Arrapus én nem szeretném erőltetni. Te érzed, hogy szeretnéd-e. Én még tennék egy próbát MilOchass-ban és ha továbbra is úgy érzed, hogy nem neked való, akkor nem nyaggatlak vele többet. Megegyeztünk? *Egy esélyt még szeretne kiharcolni Arrapus részéről és bízik is benne, hogy ez fog sikerülni. Csak még egy próbálkozás és tényleg nem erőlteti tovább. Időközben a piactéren haladnak át, ahol az árusok és a forgatagon át vezet útjuk a Pegazus felé.*
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-04 02:38:21
Üzenet elküldve: 2020-02-04 02:38:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//Kockát a kócosnak//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Egy feszült pillanat előzi meg a hirtelen lelkes kitörést, nevetést, amit a stand körül álló férfiak hallatnak, de nem mindenki örömteli. Egyikük, aki eddig előre görnyedt most kiegyenesedik, és láthatóvá válik, hogy ő nem egy termetes ember, hanem fajtájához kisebb óriás. Ahogy két hatalmas tenyerével idegesen a pultra csap, szinte az egész bódé megremeg bele, talán az árus úgy vélve, hogy fel is borul hirtelen megkapaszkodik.*
- Verjem bele!
*Szisszen fel mérgesen, de el kell fogadnia, hogyha vesztett is, de jó játék volt. Természetesen nem feltételez csalást, egyszerű szerencsétlenséget, ez részben annak is köszönhető, hogy barátian elkezdik veregetni a hátát, hiszen ők nem idegenek, régóta ismerik egymást.
A játék viszont nem áll meg itt, hiszen ki akarna hazamenni a fazék mellett álló morcos asszonyhoz, amikor elütheti szabadidejét öreg cimborákkal. Ám hölgyek sem maradnak ki a szórakozásból, mert hamarosan kettő lép oda hozzájuk, az óriás pedig meglepetten pillant le rájuk.*
- Mondjad mondjad! Csak bátran!
*Tömörsége nem udvariatlanság, csupán köztudottan nem egy eszes fajt képvisel, mint Seawil mögött bujkáló Balkócza, akire kíváncsian siklik időnként az óriás tekintete. Arcán széles vigyorral igyekszik jelezni a hölgyeknek, hogy nem kívánja bántani őket, nem az emberevő fajta, csupán érdekesnek és aranyosnak találja az aprónépeket.*
- Remélem szerencsét hoztok nekem. Az sajnos elfogyott.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Egy feszült pillanat előzi meg a hirtelen lelkes kitörést, nevetést, amit a stand körül álló férfiak hallatnak, de nem mindenki örömteli. Egyikük, aki eddig előre görnyedt most kiegyenesedik, és láthatóvá válik, hogy ő nem egy termetes ember, hanem fajtájához kisebb óriás. Ahogy két hatalmas tenyerével idegesen a pultra csap, szinte az egész bódé megremeg bele, talán az árus úgy vélve, hogy fel is borul hirtelen megkapaszkodik.*
- Verjem bele!
*Szisszen fel mérgesen, de el kell fogadnia, hogyha vesztett is, de jó játék volt. Természetesen nem feltételez csalást, egyszerű szerencsétlenséget, ez részben annak is köszönhető, hogy barátian elkezdik veregetni a hátát, hiszen ők nem idegenek, régóta ismerik egymást.
A játék viszont nem áll meg itt, hiszen ki akarna hazamenni a fazék mellett álló morcos asszonyhoz, amikor elütheti szabadidejét öreg cimborákkal. Ám hölgyek sem maradnak ki a szórakozásból, mert hamarosan kettő lép oda hozzájuk, az óriás pedig meglepetten pillant le rájuk.*
- Mondjad mondjad! Csak bátran!
*Tömörsége nem udvariatlanság, csupán köztudottan nem egy eszes fajt képvisel, mint Seawil mögött bujkáló Balkócza, akire kíváncsian siklik időnként az óriás tekintete. Arcán széles vigyorral igyekszik jelezni a hölgyeknek, hogy nem kívánja bántani őket, nem az emberevő fajta, csupán érdekesnek és aranyosnak találja az aprónépeket.*
- Remélem szerencsét hoztok nekem. Az sajnos elfogyott.
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:06:09
Üzenet elküldve: 2020-02-03 16:06:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
- Fúúúúú... uhh!
*Kapaszkodik meg egy nagyobb széllökésnél egy oszlopban a vörös fejű apróság. Köpönyegét csak úgy tépi a szél, arca kivehetetlen a csápokként tekergőző hajfürtök, és a rápréselt csuklya alatt. Rá kell jönnie, hogy ha bármit látni kíván, kénytelen a széllel szembe fordulni, ezért erősen kapaszkodva körbearaszol az oszlop körül. A csuklya azonnal hátracsapódik, és göndör fürtjei is meglehetősen vízszintes irányban nyújtóznak hátrafelé, csak sajnos így is néhányat a szájába tömköd a szeszélyes időjárás. Na de ezen is lehet segíteni.*
- Pfű... ehh... phő!
*Némi fejrázás, illedelmes köpködés elég. A szél vadsága ugyan csitulgat kissé, de csak hunyorogva és könnyezve pislog, ahogy igyekszik környezetét felmérni. Nos, a piactér szélét végre sikerült elérnie, azt már sejti. Piheg egy sort, mielőtt új irányt vesz. A legközelebbi oszlophoz valószínűleg. Ki is szemeli leendő támaszát, és kivárja a járókelők között az első alkalmas ablakot, amikor nekiindulhat szinte csukott szemmel dacolva a kavargó porral. Nem csak alacsony, de vékonyka is, ellenben ruhája és köpenye remek támadási felület, hogy egyensúlyából kibillentsék a nagyobb széllökések. Miért is nem hozott magával több könyvet? Jó vaskosakat!*
//Nyílt//
- Fúúúúú... uhh!
*Kapaszkodik meg egy nagyobb széllökésnél egy oszlopban a vörös fejű apróság. Köpönyegét csak úgy tépi a szél, arca kivehetetlen a csápokként tekergőző hajfürtök, és a rápréselt csuklya alatt. Rá kell jönnie, hogy ha bármit látni kíván, kénytelen a széllel szembe fordulni, ezért erősen kapaszkodva körbearaszol az oszlop körül. A csuklya azonnal hátracsapódik, és göndör fürtjei is meglehetősen vízszintes irányban nyújtóznak hátrafelé, csak sajnos így is néhányat a szájába tömköd a szeszélyes időjárás. Na de ezen is lehet segíteni.*
- Pfű... ehh... phő!
*Némi fejrázás, illedelmes köpködés elég. A szél vadsága ugyan csitulgat kissé, de csak hunyorogva és könnyezve pislog, ahogy igyekszik környezetét felmérni. Nos, a piactér szélét végre sikerült elérnie, azt már sejti. Piheg egy sort, mielőtt új irányt vesz. A legközelebbi oszlophoz valószínűleg. Ki is szemeli leendő támaszát, és kivárja a járókelők között az első alkalmas ablakot, amikor nekiindulhat szinte csukott szemmel dacolva a kavargó porral. Nem csak alacsony, de vékonyka is, ellenben ruhája és köpenye remek támadási felület, hogy egyensúlyából kibillentsék a nagyobb széllökések. Miért is nem hozott magával több könyvet? Jó vaskosakat!*
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-01 17:39:09
Üzenet elküldve: 2020-02-01 17:39:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Nem kell neki kétszer mondani, akkor használja azt a nevet, amit a nő mondott, ha akarja, még kecskeszarvnak is hívja, az már igazán nem az ő dolga, ki mihez ragaszkodik.*
-Rendben Seeeeeeeaaaaaaaa! *Rángatja tovább a ruháját és megmutatja, hogy ő nem csak az é betűt tudja elnyújtva koptatni. Aztán érkezik a tett is és nagyon arra hajaz a helyzet, hogy a nő igenis segíteni fog neki, a folyamat elindult, már csak a végeredmény kétes. Egész végig a másik háta mögül kukucskál ki, ha már ló legyen kövér és védje is meg a szőrös szeszkazánoktól, ha elfajul a helyzet. ~”Lehetne egy kérdésem önökhköz?” Milyen fennkölt és milyen úri, csak aztán nehogy azt merjék válaszolni, hogy nem.~ Máris keresi a dolog hátulütőit, mert szerinte a másik rosszul kezdett neki a tárgyalásnak, csak simán oda kellett volna csapni azt asztalra.*
*Nem kell neki kétszer mondani, akkor használja azt a nevet, amit a nő mondott, ha akarja, még kecskeszarvnak is hívja, az már igazán nem az ő dolga, ki mihez ragaszkodik.*
-Rendben Seeeeeeeaaaaaaaa! *Rángatja tovább a ruháját és megmutatja, hogy ő nem csak az é betűt tudja elnyújtva koptatni. Aztán érkezik a tett is és nagyon arra hajaz a helyzet, hogy a nő igenis segíteni fog neki, a folyamat elindult, már csak a végeredmény kétes. Egész végig a másik háta mögül kukucskál ki, ha már ló legyen kövér és védje is meg a szőrös szeszkazánoktól, ha elfajul a helyzet. ~”Lehetne egy kérdésem önökhköz?” Milyen fennkölt és milyen úri, csak aztán nehogy azt merjék válaszolni, hogy nem.~ Máris keresi a dolog hátulütőit, mert szerinte a másik rosszul kezdett neki a tárgyalásnak, csak simán oda kellett volna csapni azt asztalra.*
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-31 20:30:38
Üzenet elküldve: 2020-01-31 20:30:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*Ez az éles é betű, ahogy a kis pöttöm kiejti. Hasogató fejfájásának határozottan nem tesz jót. Oda néz a férfiakkal körülvett stand felé. Tényleg dobálnak valamit, valami kockát? Közelebb lép, kissé húzza magát, aztán homlokát ráncolva látja azok, dobókockák.*
- Figyelj kis Kócos, hívj Sea-ának a néni helyett és akkor meg lehet segítek. *kezd egyezkedni, de ha még egyszer kiejti a néni szót, hát biz isten itt hagyja a fekete hajút. Homlokát dörzsölve néz le a Kócosra, majd fel a férfiakra. Közelebb lép, mert hát azért segíteni fog. Már megállt, már végül is ezen gondolkozik. Miközben a Kis Kócos szavai mosolyt csalnak ajkára. Hogyan is juthatná egy dobókockához a Kócost.*
*Határozottan lép fel, és mivel az ember férfiak átlagos magasságát eléri, így nem nézhetik semminek, mint a mélynövésű lányt.*
- Hm, *köszörüli meg a torkát.*
- Elnézést. Uraim! *szólítja meg a standnál állókat. *
- Szép napot önöknek! *köszönti őket, aztán rátér a lényegre.*
- Lehetne egy kérdésem önökhöz? *kérdezi, majd közelebb lép, és igyekszik, nem mutatni mennyire fáj a feje, hiszen csak az kell, hogy másnaposnak nézzék. Bár alkohol szagot nem áraszt magából, sőt kellemes virágos rét illata lengi körbe Seát.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.31 20:32:19
*Ez az éles é betű, ahogy a kis pöttöm kiejti. Hasogató fejfájásának határozottan nem tesz jót. Oda néz a férfiakkal körülvett stand felé. Tényleg dobálnak valamit, valami kockát? Közelebb lép, kissé húzza magát, aztán homlokát ráncolva látja azok, dobókockák.*
- Figyelj kis Kócos, hívj Sea-ának a néni helyett és akkor meg lehet segítek. *kezd egyezkedni, de ha még egyszer kiejti a néni szót, hát biz isten itt hagyja a fekete hajút. Homlokát dörzsölve néz le a Kócosra, majd fel a férfiakra. Közelebb lép, mert hát azért segíteni fog. Már megállt, már végül is ezen gondolkozik. Miközben a Kis Kócos szavai mosolyt csalnak ajkára. Hogyan is juthatná egy dobókockához a Kócost.*
*Határozottan lép fel, és mivel az ember férfiak átlagos magasságát eléri, így nem nézhetik semminek, mint a mélynövésű lányt.*
- Hm, *köszörüli meg a torkát.*
- Elnézést. Uraim! *szólítja meg a standnál állókat. *
- Szép napot önöknek! *köszönti őket, aztán rátér a lényegre.*
- Lehetne egy kérdésem önökhöz? *kérdezi, majd közelebb lép, és igyekszik, nem mutatni mennyire fáj a feje, hiszen csak az kell, hogy másnaposnak nézzék. Bár alkohol szagot nem áraszt magából, sőt kellemes virágos rét illata lengi körbe Seát.*
A hozzászólás írója (Seawil Reandol) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.31 20:32:19
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-31 15:58:00
Üzenet elküldve: 2020-01-31 15:58:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Téli vásár //
* Már indulna is, mikor a szeme sarkából egy ígéretes szemétkupac még megpillant. Semmi érdekeset nem talál benne, csak haszontalan szemetet. Az utolsó dolog, ami a kezébe kerül egy rossz kabát, de rá biztos nem lenne jó. Mikor félre löki, akkor hallja meg, hogy valami megkoccan benne. Jobban átkutatva két üvegcsét talál. Egyik világos kék a másik meg zöld.*
- Én már láttam ilyet korábban. A harcosok mindig tartottak maguknál ilyen zöldet. Azt mondták, hogy meggyógyítja őket. A kékről nem tudok semmit, de jobb lesz eltenni.* Nes egyetértőnem bólint rá és végre tovább haladnak a zsivaj felé.*
- Már jártunk itt. Szóval erről is be lehet jönni ide. Nézzünk szét! Mintha most másabb lenne. Valamit ünnepelnek.* Ahogy haladnak befelé a talpuk alatt ropogni kezd a hó. Ciri rögvest. ujjongani kezd.*
- Ez hó! Látod?
~ És akkor mit csináljak vele? Meglehet enni? Ha nem akkor nem is érdekel.~
- Meglehet hát.* Vágja rá és lehajol, hogy felvegyen egy marékkal.
~ Ez hideg. Kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lehet.~ Rögvest meg is kóstolja. Nem mondaná azt, hogy rossz lenne. Inkább csak fura. Felbuzdulva rajta, hogy jó betöm egy nagyobb adagot is a szájába, de rögtön köpi is kifelé, mert majd szétfagy tőle a képe.*
~ Brrr. Inkább nem eszek belőle többet.~
- Nem kell rögtön mindent behabzsolni. Amúgy ez csak víz. Ha hideg van ilyen hullik az égből eső helyet.* Magyarázza neki. Aztán felvesz még egy kicsit és egy golyót gyúr belőle, amit az egyik falhoz dob.*
- Látod milyen mókás? Próbáld ki te is!* Ez egy kicsit felkelti Nes érdeklődését is. Felvesz egy adag havat és összegyúrja. Aztán eldobja, de ő nem veszi a fáradságot, hogy valamilyen falhoz vágja. Egyszerűen csak útjára engedi. A golyó pedig pont egy járókelőt talál fejen. Nagyon vicces látványt nyújt. El is kezd nevetni, hogy szinte majd megszakad. De aztán le kell lépnie, mert a dühös emberke fenyegetően indul el felé. Gyorsan beszalad a tömeg közzé.*
~ Igazad volt ez tényleg mókás volt.~
~ Mondtam én, de legközelebb vigyázz, mert ha megcsípnek minket, akkor jaj lesz nekünk.~ * Most, hogy sok ember között vannak, csak gondolatban kommunikál vele Ciri. Van most idejük bőven, ezért körbe járják az egész vásárt. Meg lesik a jégszobrokat és a tűzvarázslókat is. Főleg a tüzesek nyűgözik le őket.*
~ Azta ez nagyon jól néz ki. Én is megakarom tanulni!~
~ Ez nem olyan egyszerű hosszú időn keresztül tanulják az ilyesmit. Meg erre születni kell. Talán egyszer mi is tanulhatunk ilyesmit, de most nem hiszem.~ *Oktatja ki és tovább bámulják a lobogó tüzeket. A látvány felettébb szórakoztatja őket. Na de ez sem tart örökké. Így hát a műsor végeztével letelepednek az egyik melegedőhely mellé. A hóba taposva egy valami piros anyagot pillant meg Nes.*
~ Az mi?~
~ Az a piros? Nézzük meg!~ * Azzal kiemeli a hóból és a kezébe veszi. Egy bojtos sapka az, csak szegény kicsit koszos. Valami gyerek veszíthette el.*
~ Ez egy sapka, ami most már a miénk. Ha megszárad, akkor hordhatjuk. Megvéd majd a hidegtől. Tiszta haszon.~* Válaszol neki és a tűzhöz tartja, hogy mihamarabb megszáradjon. Amíg szárad van lehetősége a hóról felszedni az elszóródott ételdarabokat. Van itt mindenféle nyalánkság. Néhány szem gesztenye, egy pár szem mandula, félig megevett fahéjas alma. Meg hasonló finomságok, amit melegedés közben szórtak szét a látogatók. A földről való evés miatt a közeléből kezdenek távozni a melegedők. Közben morognak az orruk alatt, hogy pont ide kellet jönnie a kis csövesnek. De ez őket nem érdekli. Főleg Nest nem. Őt a finomságok nyűgözik le. Ez az érzés amit annyira szeret. A finom ételek maradéka nem csak őt kezdik el érdekelni. Egy patkány is erre vetődik, ami fura mert ezek a kis kártevők jobban szeretnek a védettebb terepen mozogni. Ez a példány is csak azért került ide, mert nemrég szabadult el az egyik kereskedőtől. Nincs benne félelem érzet, mert nem vadon nevelkedett. Nem is zavartatja magát a lány miatt. Csak szedegeti a morzsákat.*
~ Egy patkány. Jaj de aranyos!~
~ Most nem vagyok rá éhes. Van jobb.~* Felel rá egykedvűen Nes. Ciri sem akarja megenni inkább elkezdi hívogatni magához.*
- Gyere kicsi! Gyere szépen!* Akkor lepődik meg, amikor a kisállat oda megy hozzá a hívó szóra és a tenyerére mászik. Csóri tisztára átnedvesedett és most remeg a hidegben.*
- Nézd idejött hozzám! Jaj szegény nagyon fázik. Gyere majd én megmelengetlek!* Azzal két kézbe veszi és kicsit közelebb tartja a tűzhöz. Nest ez még mindig nem izgatja. Inkább csak figyeli, hogy Ciri mit művel.*
- Megtartjuk! Ő lesz a mi kis jószágunk!* Jelenti ki határozottan.*
- Ez a sapka meg a patkány olyan 70 aranyat érhet a Mesélő (Meia) kereskedőknél.
* Jelenti ki a tudatlan megszállójának, bár az még nincs tisztába az ilyesmikkel.*
~ Miről beszélsz te itt?~
- A lényeg az, hogy jól jártunk a talált dolgokkal. Amúgy aranyat kellet volna adni értük. Az arany olyan dolog, amiért megkaphatsz bármit.
~ Bármit? Ez jól hangzik. Szereznünk kéne ilyen aranyat.~
- Nem olyan egyszerű az. Majd később mesélek róla. Most menjünk tovább!* Adja ki a parancsot és már indul is tovább. A patkányt berakja a táskája egyik kis zsebébe. Az meg begömbölyödik oda és elalszik.*
* Már indulna is, mikor a szeme sarkából egy ígéretes szemétkupac még megpillant. Semmi érdekeset nem talál benne, csak haszontalan szemetet. Az utolsó dolog, ami a kezébe kerül egy rossz kabát, de rá biztos nem lenne jó. Mikor félre löki, akkor hallja meg, hogy valami megkoccan benne. Jobban átkutatva két üvegcsét talál. Egyik világos kék a másik meg zöld.*
- Én már láttam ilyet korábban. A harcosok mindig tartottak maguknál ilyen zöldet. Azt mondták, hogy meggyógyítja őket. A kékről nem tudok semmit, de jobb lesz eltenni.* Nes egyetértőnem bólint rá és végre tovább haladnak a zsivaj felé.*
- Már jártunk itt. Szóval erről is be lehet jönni ide. Nézzünk szét! Mintha most másabb lenne. Valamit ünnepelnek.* Ahogy haladnak befelé a talpuk alatt ropogni kezd a hó. Ciri rögvest. ujjongani kezd.*
- Ez hó! Látod?
~ És akkor mit csináljak vele? Meglehet enni? Ha nem akkor nem is érdekel.~
- Meglehet hát.* Vágja rá és lehajol, hogy felvegyen egy marékkal.
~ Ez hideg. Kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lehet.~ Rögvest meg is kóstolja. Nem mondaná azt, hogy rossz lenne. Inkább csak fura. Felbuzdulva rajta, hogy jó betöm egy nagyobb adagot is a szájába, de rögtön köpi is kifelé, mert majd szétfagy tőle a képe.*
~ Brrr. Inkább nem eszek belőle többet.~
- Nem kell rögtön mindent behabzsolni. Amúgy ez csak víz. Ha hideg van ilyen hullik az égből eső helyet.* Magyarázza neki. Aztán felvesz még egy kicsit és egy golyót gyúr belőle, amit az egyik falhoz dob.*
- Látod milyen mókás? Próbáld ki te is!* Ez egy kicsit felkelti Nes érdeklődését is. Felvesz egy adag havat és összegyúrja. Aztán eldobja, de ő nem veszi a fáradságot, hogy valamilyen falhoz vágja. Egyszerűen csak útjára engedi. A golyó pedig pont egy járókelőt talál fejen. Nagyon vicces látványt nyújt. El is kezd nevetni, hogy szinte majd megszakad. De aztán le kell lépnie, mert a dühös emberke fenyegetően indul el felé. Gyorsan beszalad a tömeg közzé.*
~ Igazad volt ez tényleg mókás volt.~
~ Mondtam én, de legközelebb vigyázz, mert ha megcsípnek minket, akkor jaj lesz nekünk.~ * Most, hogy sok ember között vannak, csak gondolatban kommunikál vele Ciri. Van most idejük bőven, ezért körbe járják az egész vásárt. Meg lesik a jégszobrokat és a tűzvarázslókat is. Főleg a tüzesek nyűgözik le őket.*
~ Azta ez nagyon jól néz ki. Én is megakarom tanulni!~
~ Ez nem olyan egyszerű hosszú időn keresztül tanulják az ilyesmit. Meg erre születni kell. Talán egyszer mi is tanulhatunk ilyesmit, de most nem hiszem.~ *Oktatja ki és tovább bámulják a lobogó tüzeket. A látvány felettébb szórakoztatja őket. Na de ez sem tart örökké. Így hát a műsor végeztével letelepednek az egyik melegedőhely mellé. A hóba taposva egy valami piros anyagot pillant meg Nes.*
~ Az mi?~
~ Az a piros? Nézzük meg!~ * Azzal kiemeli a hóból és a kezébe veszi. Egy bojtos sapka az, csak szegény kicsit koszos. Valami gyerek veszíthette el.*
~ Ez egy sapka, ami most már a miénk. Ha megszárad, akkor hordhatjuk. Megvéd majd a hidegtől. Tiszta haszon.~* Válaszol neki és a tűzhöz tartja, hogy mihamarabb megszáradjon. Amíg szárad van lehetősége a hóról felszedni az elszóródott ételdarabokat. Van itt mindenféle nyalánkság. Néhány szem gesztenye, egy pár szem mandula, félig megevett fahéjas alma. Meg hasonló finomságok, amit melegedés közben szórtak szét a látogatók. A földről való evés miatt a közeléből kezdenek távozni a melegedők. Közben morognak az orruk alatt, hogy pont ide kellet jönnie a kis csövesnek. De ez őket nem érdekli. Főleg Nest nem. Őt a finomságok nyűgözik le. Ez az érzés amit annyira szeret. A finom ételek maradéka nem csak őt kezdik el érdekelni. Egy patkány is erre vetődik, ami fura mert ezek a kis kártevők jobban szeretnek a védettebb terepen mozogni. Ez a példány is csak azért került ide, mert nemrég szabadult el az egyik kereskedőtől. Nincs benne félelem érzet, mert nem vadon nevelkedett. Nem is zavartatja magát a lány miatt. Csak szedegeti a morzsákat.*
~ Egy patkány. Jaj de aranyos!~
~ Most nem vagyok rá éhes. Van jobb.~* Felel rá egykedvűen Nes. Ciri sem akarja megenni inkább elkezdi hívogatni magához.*
- Gyere kicsi! Gyere szépen!* Akkor lepődik meg, amikor a kisállat oda megy hozzá a hívó szóra és a tenyerére mászik. Csóri tisztára átnedvesedett és most remeg a hidegben.*
- Nézd idejött hozzám! Jaj szegény nagyon fázik. Gyere majd én megmelengetlek!* Azzal két kézbe veszi és kicsit közelebb tartja a tűzhöz. Nest ez még mindig nem izgatja. Inkább csak figyeli, hogy Ciri mit művel.*
- Megtartjuk! Ő lesz a mi kis jószágunk!* Jelenti ki határozottan.*
- Ez a sapka meg a patkány olyan 70 aranyat érhet a Mesélő (Meia) kereskedőknél.
* Jelenti ki a tudatlan megszállójának, bár az még nincs tisztába az ilyesmikkel.*~ Miről beszélsz te itt?~
- A lényeg az, hogy jól jártunk a talált dolgokkal. Amúgy aranyat kellet volna adni értük. Az arany olyan dolog, amiért megkaphatsz bármit.
~ Bármit? Ez jól hangzik. Szereznünk kéne ilyen aranyat.~
- Nem olyan egyszerű az. Majd később mesélek róla. Most menjünk tovább!* Adja ki a parancsot és már indul is tovább. A patkányt berakja a táskája egyik kis zsebébe. Az meg begömbölyödik oda és elalszik.*
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-29 16:42:13
Üzenet elküldve: 2020-01-29 16:42:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Teljesen biztos benne, hogy gyermeki látszatának, azaz remek színészi képességeinek és ellenállhatatlan karizmájának köszönheti azt, hogy a nő úgy tűnik segítségre hajlandó. Nem akarja túl gyorsan elárulni magát, így próbál nem kiesni a szerepből, miközben válaszol, el is telik néhány pillanat, míg gondolkodik a feleleten.*
-Nééééni! *Még egyszer megnyomja az é betűt erősen.*
-Azok ott elzavartak, de nekem úgy tűnik, hogy jól szórakoznak. Én is akarok olyat! Szerzel nekem? Olyat, amit dobigálnak. *Néz nagy ártatlan szemekkel fel a másikra, azaz próbál. De nem igazán hagy sok időt, hogy a nő jobban szemügyre tudja venni a külsejét, még lebukna, inkább a ruhájánál fogva kezdi húzni, ha az hagyja. Egy bódé felé igyekszik, a pultjánál férfiak könyökölnek és serényen csapkodják is az öklüket. Közelebb érve látszik, hogy a bódé sarkában ücsörgő társaság néha felhangon felhorkan, majd aranycsilingelés és morgás. Egyértelműen valamiféle fogadások zajlanak a középpontban álló néhány ezüstkocka körül.*
-Igazságtalanság, hogy ők játszhatnak, nekem meg nem adnak belőle! *Horkan fel, kicsit rekedtesebb bosszankodással.*
-De majd te Néni megmutatod nekik, hogy kell kesztyűbe… ~fingani.~ dudálni! *Vált ismét kicsit lágyabb hangra, még a végén elszalad a kiszemelt alany.*
*Teljesen biztos benne, hogy gyermeki látszatának, azaz remek színészi képességeinek és ellenállhatatlan karizmájának köszönheti azt, hogy a nő úgy tűnik segítségre hajlandó. Nem akarja túl gyorsan elárulni magát, így próbál nem kiesni a szerepből, miközben válaszol, el is telik néhány pillanat, míg gondolkodik a feleleten.*
-Nééééni! *Még egyszer megnyomja az é betűt erősen.*
-Azok ott elzavartak, de nekem úgy tűnik, hogy jól szórakoznak. Én is akarok olyat! Szerzel nekem? Olyat, amit dobigálnak. *Néz nagy ártatlan szemekkel fel a másikra, azaz próbál. De nem igazán hagy sok időt, hogy a nő jobban szemügyre tudja venni a külsejét, még lebukna, inkább a ruhájánál fogva kezdi húzni, ha az hagyja. Egy bódé felé igyekszik, a pultjánál férfiak könyökölnek és serényen csapkodják is az öklüket. Közelebb érve látszik, hogy a bódé sarkában ücsörgő társaság néha felhangon felhorkan, majd aranycsilingelés és morgás. Egyértelműen valamiféle fogadások zajlanak a középpontban álló néhány ezüstkocka körül.*
-Igazságtalanság, hogy ők játszhatnak, nekem meg nem adnak belőle! *Horkan fel, kicsit rekedtesebb bosszankodással.*
-De majd te Néni megmutatod nekik, hogy kell kesztyűbe… ~fingani.~ dudálni! *Vált ismét kicsit lágyabb hangra, még a végén elszalad a kiszemelt alany.*
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:37:22
Üzenet elküldve: 2020-01-28 19:37:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*Mókás látni a kis gnómot, ahogy pufog, dühöng. Sosem tudta megállapítani, hogy ezek a szerzetek mikortól felnőttek vagy mikortól még gyereknek mondhatók. Igaz általában Sea elf faja miatt sem beazonosítható. Sokan gyereknek nézik, aki magasra nyúlt, és ezért sok félreértésbe keveredik. Persze a saját korát női mivoltához képest sosem vallja be, talán ha leitatatják egyszer, talán akkor. Így gondolkozik, mikor a kis fekete hajú nőszemély közelebb jön, megrángatja a ruháját. Nem érzékeny az ilyesmire, de most fáj a feje. Kétszer erősebben kel életre a lüktetés elméjében, ahogy meghallja a rekedtes hangot.*
~Óh igen ez egy mihaszna kölyök…~
*Gondolja, és lepillant kócosra.*
- Igen, segítek, mit szeretnél? *érdeklődik halk lágy hangján. Közben kezével homlokát dörzsöli meg, majd halántékára tapasztja az ujjait. Egyelőre többet nem mond, csak várja mivel rukkol elő a másik.*
*Mókás látni a kis gnómot, ahogy pufog, dühöng. Sosem tudta megállapítani, hogy ezek a szerzetek mikortól felnőttek vagy mikortól még gyereknek mondhatók. Igaz általában Sea elf faja miatt sem beazonosítható. Sokan gyereknek nézik, aki magasra nyúlt, és ezért sok félreértésbe keveredik. Persze a saját korát női mivoltához képest sosem vallja be, talán ha leitatatják egyszer, talán akkor. Így gondolkozik, mikor a kis fekete hajú nőszemély közelebb jön, megrángatja a ruháját. Nem érzékeny az ilyesmire, de most fáj a feje. Kétszer erősebben kel életre a lüktetés elméjében, ahogy meghallja a rekedtes hangot.*
~Óh igen ez egy mihaszna kölyök…~
*Gondolja, és lepillant kócosra.*
- Igen, segítek, mit szeretnél? *érdeklődik halk lágy hangján. Közben kezével homlokát dörzsöli meg, majd halántékára tapasztja az ujjait. Egyelőre többet nem mond, csak várja mivel rukkol elő a másik.*
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-28 06:05:20
Üzenet elküldve: 2020-01-28 06:05:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Kis gnómunk a piactéren sétálgat, nézelődik, hogy vajon mi is lenne kedvére való. Bár alacsony termetű, azért még nagyjából látja a standokon elhelyezett árukat. Mindenféle jó és hasznos dolgot keres, nem feltétlenül vásárlás szempontjából, csak úgy nézelődik, hátha lesz valami ami a kedvére való, ha meg nem, az se baj. A tömeg nem lepi meg, hiszen egy város piacán a sok ember nem ritkaság, épp az lenne a baj, ha kevés ember lenne, hisz akkor a piac is bezárhatna. Vagy meg se nyílt volna, hiszen annak akkor nem lenne sok értelme.*
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:52:35
Üzenet elküldve: 2020-01-27 21:52:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 126
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Temetetlen múlt//
*Eléri a Piacteret, nem is habozik sokáig. Megtekinti a foltokat, ha azok nem száradtak fel, amire azért elég kicsi az esély, ennyi idő alatt, vagy inkább hordta szét őket a tömeg, undorodva kell rátekintenie. ~ Mire jó ez az egész? Ha bajuk van egymással, másként rendezzék le. A civileket miért kell belevonni. ~ Számára ez érthetetlen, mint maga az egész város jelenleg. Artheniorban teljes a káosz, annyira nagy, amilyet még Wegtorenben sem látott soha, pedig ott még rendes vezetőség sincs. ~ Tényleg, itt kéne lennie most is tanácsnak, de vajon van is? Vagy esetleg egy ember irányítana mindent? Vagy senki. Mindkettő nagyon szomorú lenne. ~ Cinikusság is kéreckedik a gondolataiba, jócskán. Félelmetes számára mindkettő, hiszen anarchiához vezethetnek, ami azért Raeneroldnál nagyon tág fogalommá tudja kinőni magát. Jelentheti azt, hogy teljesen eluralkodik a rendetlenség, s borzalmas dolgok történhetnek, de az is megeshet, hogy csak egy nem megszokott és általa kivitelezhetetlennek tartott dologra érti ezt, mint a rendszerváltás.
Nagy sóhajok, gonosz, kételyeket maguk után vonó gondolatok kísérik el a varázsital árusig, ahol a ráruházott összegből annyi italt próbál megvenni, amennyit csak tud. Valójában lelkiismeret furdalása is van egy kicsit a történtek miatt, mintha megakadályozhatta volna, vagy mintha hatással is lenne akármire. Szeretne többet kēpzelni magáról, legalábbis abban az értelemben, hogy többet is tehetett volna, de ez sajnos, vagy nem sajnos, csak spekuláció marad. Az is idegesíti, hogy ilyen drágán tud csak varázsitalokhoz jutni, ehhez is kevésnek érzi most magát. Inkább rohan vissza Hóvirággal és Fogóval, s megpróbál majd ellátni annyi sebesültet, amennyit csak tud. Talán abban már hasznosnak bizonyul, még maga előtt is.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.10 22:17:25, a következő indokkal:
Játékos kérése
*Eléri a Piacteret, nem is habozik sokáig. Megtekinti a foltokat, ha azok nem száradtak fel, amire azért elég kicsi az esély, ennyi idő alatt, vagy inkább hordta szét őket a tömeg, undorodva kell rátekintenie. ~ Mire jó ez az egész? Ha bajuk van egymással, másként rendezzék le. A civileket miért kell belevonni. ~ Számára ez érthetetlen, mint maga az egész város jelenleg. Artheniorban teljes a káosz, annyira nagy, amilyet még Wegtorenben sem látott soha, pedig ott még rendes vezetőség sincs. ~ Tényleg, itt kéne lennie most is tanácsnak, de vajon van is? Vagy esetleg egy ember irányítana mindent? Vagy senki. Mindkettő nagyon szomorú lenne. ~ Cinikusság is kéreckedik a gondolataiba, jócskán. Félelmetes számára mindkettő, hiszen anarchiához vezethetnek, ami azért Raeneroldnál nagyon tág fogalommá tudja kinőni magát. Jelentheti azt, hogy teljesen eluralkodik a rendetlenség, s borzalmas dolgok történhetnek, de az is megeshet, hogy csak egy nem megszokott és általa kivitelezhetetlennek tartott dologra érti ezt, mint a rendszerváltás.
Nagy sóhajok, gonosz, kételyeket maguk után vonó gondolatok kísérik el a varázsital árusig, ahol a ráruházott összegből annyi italt próbál megvenni, amennyit csak tud. Valójában lelkiismeret furdalása is van egy kicsit a történtek miatt, mintha megakadályozhatta volna, vagy mintha hatással is lenne akármire. Szeretne többet kēpzelni magáról, legalábbis abban az értelemben, hogy többet is tehetett volna, de ez sajnos, vagy nem sajnos, csak spekuláció marad. Az is idegesíti, hogy ilyen drágán tud csak varázsitalokhoz jutni, ehhez is kevésnek érzi most magát. Inkább rohan vissza Hóvirággal és Fogóval, s megpróbál majd ellátni annyi sebesültet, amennyit csak tud. Talán abban már hasznosnak bizonyul, még maga előtt is.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.10 22:17:25, a következő indokkal:
Játékos kérése
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-27 11:35:19
Üzenet elküldve: 2020-01-27 11:35:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 654
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Ahogy elzavarásra kerül mind a játéktól, mind a ponyvától, mérgében már, hogy nem fel is robbanna, ha a gnómok olyanra képesek lennének, mikor is néhány nagyobb lélegzetvétel után alább hagy fejének vöröses árnyalata. ~Azok a piperkőc senkiháziak! ~ Nézelődik biztonságos távolságból, mert nem hiányzik ám neki a szemétszagú haj, meg a kukamerülés, tudja jól, hogy ez lenne a vége. Mert a méret számít, és csakis az! Miközben elátkozza az összes ismert rontással mindazokat, akik elhessegették, megpillant még egy érdeklődőt a társaság közelében, aki ritkásabb borostával és kecsesebb alakkal rendelkezik. ~Egy ilyen csinos pofinak biztos nem tudnának nemet mondani. Nem mintha féltékeny lennék rá… Tartsa csak meg, még az kéne, hogy engem akarjanak tapizni azok a buznyerákok. ~ Fordítja kicsit el a fejét, majd visszapislog. Aztán eldönti magában, hogy odamegy, és mivel úgy fest, őt is izgatja a dolog, talán dűlőre tudnak majd jutni. Odaslattyog a nő mellé és megrángatja a ruháját, hogy felkeltse a figyelmét.*
-Tessék mondani néni! *Szólal meg kicsit rekettesen, már megszokta, hogy gyereknek nézik, talán néha ez hasznára is válhatna.*
-Néééni! *Nyomja meg idióta módon a magánhangzót.*
-Teccik tudni nekem segíteni? *Néz fel rá nagy bánatos szemekkel, sírosra görbítve a szája szegletét.*
*Ahogy elzavarásra kerül mind a játéktól, mind a ponyvától, mérgében már, hogy nem fel is robbanna, ha a gnómok olyanra képesek lennének, mikor is néhány nagyobb lélegzetvétel után alább hagy fejének vöröses árnyalata. ~Azok a piperkőc senkiháziak! ~ Nézelődik biztonságos távolságból, mert nem hiányzik ám neki a szemétszagú haj, meg a kukamerülés, tudja jól, hogy ez lenne a vége. Mert a méret számít, és csakis az! Miközben elátkozza az összes ismert rontással mindazokat, akik elhessegették, megpillant még egy érdeklődőt a társaság közelében, aki ritkásabb borostával és kecsesebb alakkal rendelkezik. ~Egy ilyen csinos pofinak biztos nem tudnának nemet mondani. Nem mintha féltékeny lennék rá… Tartsa csak meg, még az kéne, hogy engem akarjanak tapizni azok a buznyerákok. ~ Fordítja kicsit el a fejét, majd visszapislog. Aztán eldönti magában, hogy odamegy, és mivel úgy fest, őt is izgatja a dolog, talán dűlőre tudnak majd jutni. Odaslattyog a nő mellé és megrángatja a ruháját, hogy felkeltse a figyelmét.*
-Tessék mondani néni! *Szólal meg kicsit rekettesen, már megszokta, hogy gyereknek nézik, talán néha ez hasznára is válhatna.*
-Néééni! *Nyomja meg idióta módon a magánhangzót.*
-Teccik tudni nekem segíteni? *Néz fel rá nagy bánatos szemekkel, sírosra görbítve a szája szegletét.*
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 22:35:55
Üzenet elküldve: 2020-01-26 22:35:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Kockát a kócosnak//
*A Főtér felől érkezik a Piactérre. Maga sem tudja mit szeretne venni, lehet csak nézelődni fog. Így halad a kofák standjai előtt. Sötét lilás köpenyét megigazgatja, az anyag nagyrészt elfedi felső testét és a csuklyája meg az arcát. Kékes nadrágja, és kedvenc fekete csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy lép egyet. A fejét takaró csuklyát hátra húzza, hogy jobban körbe tudjon nézni. Mézszínű szőke tincsei feltűnően hullik arcába. Halk sóhaj hagyja el vékony rózsaszirom ajkait. Immár látható, hogy egy fiatalos elf lány. Arca szép finom vonású, s valahol mintha kissé korához képest túl komoly lenne. Nem mosolyog, de ami feltűnőbb még a hajánál is a szemei. Bal szeme tiszta világoszöld színnel csillan fel, míg a jobb sötétebb, és elsőre nem is beazonosítható milyen színű. Talán barnának tűnik, de mindkét szemében vidám szikrák villannak fel.*
~Talán jó lenne valami gyógynövényes készítmény, amivel a bajomat enyhítethetem.~
*Gondolja magában, és közben a homlokán simít végig egyik kezével. Szemét is behunyja, hátha alábbhagy a fejében dúló fájó lüktetés. Ám ahogy ilyet nézelődik, keresgél, talál pár szép kelmét. Az ilyen megcsodálásától még a fejfájás sem riaszthatja el. Remek ruhát lehetne varratni belőle. A rózsaszirmát bontogató virág színű anyag igazán szép. Valami ruha is lehetne belőle. Nézi, forgatja, az anyag talán bársony lehet.*
- Biztosan nem olcsó.
*Jegyzi meg magának. Nem is vár rá választ. Tovább keresgél, hátha talál hozzá illő vásznat, színben és anyagtapintásban. Talán selymet keres, fehér vagy halvány zöldes színben. Abból remek öltözetet tudna keríteni magának. Menne az újonnan szerzett nadrágjához, mely sötétkék. Bár talán nincsen szüksége újabb hívságokra, míg ezen töri a fejét, ismét fejébe hasít a fájdalom orvul. Arca eltorzul, s tovább a gyógynövényes standokat keresve. Aztán nagy sóhajt enged el, és vele a tervét. Hirtelen fordul, és indul tovább talán nem is kéne a pénzét költeni, hiszen egyelőre mindene megvan. Mármint ruha terén, ám de a fájdalmat enyhítő szer az igazán jól jönne.*
*Igen érdes hang és csúnya szavak ütik meg érzékeny fülét. Egy apró, hát vagy, hogy is nézze, alacsony fekete hajú lány próbál az egyik standhoz jutni. Eléggé mélynövésű ahhoz, hogy sikerüljön neki. Az elf lány lábujjhegyre áll, és látja két kopasz fej között, hogy ott bizony arany kockák sorakoznak, s dobálják ide-oda. Egy picit közelebb lép, és nézelődik, aztán rövid vívódás után úgy dönt, hogy még közelebb merészkedik. Az elf legalább két fejjel magasabb a fekete hajú pipiskedőnél. Nem egyelőre nem akarja felajánlani a segítségét, csak megfigyeli az eseményeket. Míg a fejfájás újabb hulláma sürgetőbb teendője felé nem sodorja.*
*A Főtér felől érkezik a Piactérre. Maga sem tudja mit szeretne venni, lehet csak nézelődni fog. Így halad a kofák standjai előtt. Sötét lilás köpenyét megigazgatja, az anyag nagyrészt elfedi felső testét és a csuklyája meg az arcát. Kékes nadrágja, és kedvenc fekete csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy lép egyet. A fejét takaró csuklyát hátra húzza, hogy jobban körbe tudjon nézni. Mézszínű szőke tincsei feltűnően hullik arcába. Halk sóhaj hagyja el vékony rózsaszirom ajkait. Immár látható, hogy egy fiatalos elf lány. Arca szép finom vonású, s valahol mintha kissé korához képest túl komoly lenne. Nem mosolyog, de ami feltűnőbb még a hajánál is a szemei. Bal szeme tiszta világoszöld színnel csillan fel, míg a jobb sötétebb, és elsőre nem is beazonosítható milyen színű. Talán barnának tűnik, de mindkét szemében vidám szikrák villannak fel.*
~Talán jó lenne valami gyógynövényes készítmény, amivel a bajomat enyhítethetem.~
*Gondolja magában, és közben a homlokán simít végig egyik kezével. Szemét is behunyja, hátha alábbhagy a fejében dúló fájó lüktetés. Ám ahogy ilyet nézelődik, keresgél, talál pár szép kelmét. Az ilyen megcsodálásától még a fejfájás sem riaszthatja el. Remek ruhát lehetne varratni belőle. A rózsaszirmát bontogató virág színű anyag igazán szép. Valami ruha is lehetne belőle. Nézi, forgatja, az anyag talán bársony lehet.*
- Biztosan nem olcsó.
*Jegyzi meg magának. Nem is vár rá választ. Tovább keresgél, hátha talál hozzá illő vásznat, színben és anyagtapintásban. Talán selymet keres, fehér vagy halvány zöldes színben. Abból remek öltözetet tudna keríteni magának. Menne az újonnan szerzett nadrágjához, mely sötétkék. Bár talán nincsen szüksége újabb hívságokra, míg ezen töri a fejét, ismét fejébe hasít a fájdalom orvul. Arca eltorzul, s tovább a gyógynövényes standokat keresve. Aztán nagy sóhajt enged el, és vele a tervét. Hirtelen fordul, és indul tovább talán nem is kéne a pénzét költeni, hiszen egyelőre mindene megvan. Mármint ruha terén, ám de a fájdalmat enyhítő szer az igazán jól jönne.*
*Igen érdes hang és csúnya szavak ütik meg érzékeny fülét. Egy apró, hát vagy, hogy is nézze, alacsony fekete hajú lány próbál az egyik standhoz jutni. Eléggé mélynövésű ahhoz, hogy sikerüljön neki. Az elf lány lábujjhegyre áll, és látja két kopasz fej között, hogy ott bizony arany kockák sorakoznak, s dobálják ide-oda. Egy picit közelebb lép, és nézelődik, aztán rövid vívódás után úgy dönt, hogy még közelebb merészkedik. Az elf legalább két fejjel magasabb a fekete hajú pipiskedőnél. Nem egyelőre nem akarja felajánlani a segítségét, csak megfigyeli az eseményeket. Míg a fejfájás újabb hulláma sürgetőbb teendője felé nem sodorja.*
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:52:08
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:52:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 200
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//Nyílt közjáték//
* A szomorú dal végén egy újabb vidám nótá következik, amibe az ifjú bárd újra csak beleveti magát a zenélés örömébe. Közben látja Zirnanda táncát is. Ami még jobban feltüzeli, így a hangok, amiket lantjával kiad tökéletesen tükrözik a dal vidám voltát. De egyszer minden dal véget ér. Ez is. A férfi a neve hallatán meghajol.*
- Köszönjük szépen!*-szól hajbókolva, majd a barátjaihoz lép.*
- Ez jó kis zenélés volt. Köszönöm nektek! Menjünk vissza a Pegazus a és ünnepeljük egy jót!*-szól mosolyogva a férfi.*
//Nyílt közjáték//
* A szomorú dal végén egy újabb vidám nótá következik, amibe az ifjú bárd újra csak beleveti magát a zenélés örömébe. Közben látja Zirnanda táncát is. Ami még jobban feltüzeli, így a hangok, amiket lantjával kiad tökéletesen tükrözik a dal vidám voltát. De egyszer minden dal véget ér. Ez is. A férfi a neve hallatán meghajol.*
- Köszönjük szépen!*-szól hajbókolva, majd a barátjaihoz lép.*
- Ez jó kis zenélés volt. Köszönöm nektek! Menjünk vissza a Pegazus a és ünnepeljük egy jót!*-szól mosolyogva a férfi.*
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:08:51
Üzenet elküldve: 2020-01-26 16:08:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csavargó bárdok//
//Nyílt közjáték//
* Végére érnek a szomorú dalnak és most következik a záró játékuk. Perrevin, aki a csapat szószólója teszi a dolgát rendesen. Felkészül Zrina, úgy ahogy ezt már korábban begyakorolták. Követni fogja a zenét táncával. Baljában lassan csörgeti a dobot, amíg a jobbját kitartja előre és mutatóujjával hívogató mozdulatot tesz. Persze széles terpeszben áll és jó mélyen előre hajol, hogy dekoltázsába be lehessen látni. Aztán hirtelen magát ölelő mozdulatba fordul. Mintha fázna és közben ahogy remeg rázza azt a csörgőt olyan érzetet keltve vele, mintha tényleg hideg lenne. A hideg most pont passzol is ide. Az első versszakot egy kis csípőrázással zárja majd le. A második rész következik. Pörög egyet, majd tesz néhány szökellő mozdulatot. Egy kis kéz lengetés és aztán visszapörgés következik. A kovácsnál úgy tesz, mintha a vasat püfölné és utána átcsap a botját emelő kanászba. Ezek után csípőre teszi a kezét és csinál egy pár ollózást. Ezt letudva már csak a zárás hiányzik. Gyorsan leguggol és utána széttárt karokkal lassan feláll közben finoman rázza az egész testét. A lábjárásánál ő is úgy tesz. Itt van ideje dobolni is, mert most csak látványos lábmozdulatokat végez. Ez már kitart a muzsika végéig. Talán többeknek is mosolyt csal az arcára a törpe pörgése nem csak neki. Az óriás lány is integet és köszöni a meg a tapsot.*
- Köszönjük, köszönjük szépen!* A neve hallatán még enyhén meg is hajol a tömeg felé.*
//Nyílt közjáték//
* Végére érnek a szomorú dalnak és most következik a záró játékuk. Perrevin, aki a csapat szószólója teszi a dolgát rendesen. Felkészül Zrina, úgy ahogy ezt már korábban begyakorolták. Követni fogja a zenét táncával. Baljában lassan csörgeti a dobot, amíg a jobbját kitartja előre és mutatóujjával hívogató mozdulatot tesz. Persze széles terpeszben áll és jó mélyen előre hajol, hogy dekoltázsába be lehessen látni. Aztán hirtelen magát ölelő mozdulatba fordul. Mintha fázna és közben ahogy remeg rázza azt a csörgőt olyan érzetet keltve vele, mintha tényleg hideg lenne. A hideg most pont passzol is ide. Az első versszakot egy kis csípőrázással zárja majd le. A második rész következik. Pörög egyet, majd tesz néhány szökellő mozdulatot. Egy kis kéz lengetés és aztán visszapörgés következik. A kovácsnál úgy tesz, mintha a vasat püfölné és utána átcsap a botját emelő kanászba. Ezek után csípőre teszi a kezét és csinál egy pár ollózást. Ezt letudva már csak a zárás hiányzik. Gyorsan leguggol és utána széttárt karokkal lassan feláll közben finoman rázza az egész testét. A lábjárásánál ő is úgy tesz. Itt van ideje dobolni is, mert most csak látványos lábmozdulatokat végez. Ez már kitart a muzsika végéig. Talán többeknek is mosolyt csal az arcára a törpe pörgése nem csak neki. Az óriás lány is integet és köszöni a meg a tapsot.*
- Köszönjük, köszönjük szépen!* A neve hallatán még enyhén meg is hajol a tömeg felé.*
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:53:12
Üzenet elküldve: 2020-01-26 09:53:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csavargó bárdok//
//Nyílt közjáték//
*A kissé borús hangulat után, Perr a társaihoz fordul és halkan odaszól nekik.*
- Ím eljutottunk az utolsó dalhoz, barátaim! Nagyszerű munkát végeztetek! Köszönöm nektek!
*Hálás mosolyt ereszt még majd visszafordul és hangját újra megemelve és vidáman szól újra a nézősereghez.*
- Félre bánat, félre bú! Hallgassák meg, Rogaz a váratlant!
*Azzal belecsap a húrba, fél szemmel az óriás nőt figyelve, emlékezve annak csábos táncára a dalra.*
- Jerj ide s ne fázz,
Ha megjelenik Rogaz,
Nincs itt jobb kobzos,
Kinél dalt találsz.
Ő az a váratlan,
Rímes nagy vadász,
Kinek padljóján,
Biztos nem lazsálsz.
Pörög és táncol,
A váratlan vendégség,
Nevet és viháncol,
A boldog nagy népesség.
Itt van a kovács,
S mellette a kanász,
Ropják mert zenél,
A Váratlan Rogaz.
Leszáll a hold,
És felkel a nap,
Táncol a holt,
Mert erőre kap.
Jár a lába lassan,
Az egész nagy világnak,
Mikor zene harsan,
Ropj egyet Rogaznak!
*Azzal egy pördülést még ő maga is megenged magának a dal végére tánc gyanánt, kissé talán még vicces látvány is lehet a lantozó, felfegyverzett, törpe mozgása. Miután befejezte a dalt, jobb kezét a magasba emelve integet a hallgatóságnak.*
- Köszönjük szépen a figyelmet! Önök a Csavargó bárdokat hallották, név szerint: Perrevin De Govhertet, a dalost, Xaras Nodleort, az arany kezűt és Zrinanda Reendert, a szépségest! Köszönjük szépen!
//Nyílt közjáték//
*A kissé borús hangulat után, Perr a társaihoz fordul és halkan odaszól nekik.*
- Ím eljutottunk az utolsó dalhoz, barátaim! Nagyszerű munkát végeztetek! Köszönöm nektek!
*Hálás mosolyt ereszt még majd visszafordul és hangját újra megemelve és vidáman szól újra a nézősereghez.*
- Félre bánat, félre bú! Hallgassák meg, Rogaz a váratlant!
*Azzal belecsap a húrba, fél szemmel az óriás nőt figyelve, emlékezve annak csábos táncára a dalra.*
- Jerj ide s ne fázz,
Ha megjelenik Rogaz,
Nincs itt jobb kobzos,
Kinél dalt találsz.
Ő az a váratlan,
Rímes nagy vadász,
Kinek padljóján,
Biztos nem lazsálsz.
Pörög és táncol,
A váratlan vendégség,
Nevet és viháncol,
A boldog nagy népesség.
Itt van a kovács,
S mellette a kanász,
Ropják mert zenél,
A Váratlan Rogaz.
Leszáll a hold,
És felkel a nap,
Táncol a holt,
Mert erőre kap.
Jár a lába lassan,
Az egész nagy világnak,
Mikor zene harsan,
Ropj egyet Rogaznak!
*Azzal egy pördülést még ő maga is megenged magának a dal végére tánc gyanánt, kissé talán még vicces látvány is lehet a lantozó, felfegyverzett, törpe mozgása. Miután befejezte a dalt, jobb kezét a magasba emelve integet a hallgatóságnak.*
- Köszönjük szépen a figyelmet! Önök a Csavargó bárdokat hallották, név szerint: Perrevin De Govhertet, a dalost, Xaras Nodleort, az arany kezűt és Zrinanda Reendert, a szépségest! Köszönjük szépen!
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-01-25 22:56:38
Üzenet elküldve: 2020-01-25 22:56:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Találka a piacon//
*Látja, hogy a férfi szemei szikrákat szórnak majd mikor látja villanni a tört, rájön, hogy miről is van szó pontosan. Szeretné elvenni a kést, de minden olyan gyorsan történik, hogy reagálni sincs ideje.*
~Mégis mi történt itt?~
*Leforrázva áll, mozdulni sem tud. Gwaandril szavai beleégnek az emlékezetébe.*
~Hogyan menjek utána? Eltűnt! Itt hagyott, már megint. MilOchassba ment, nekem pedig utána kell mennem!~
*Amikor sikerül magához térnie, fejét kicsit hátra fordítva elköszön Ennától.*
-Én is sajnálom.
*Csupán ennyit mond és sietős léptekkel, kocogva, elindul vissza MilOchassba. Szemeit könnyek kezdik el égetni, amelyek útját egy ideig gátolni tudja, majd amikor már nem megy, zokogni kezd. Az erdőszéli tisztás felé veszi az irányt.*
*Látja, hogy a férfi szemei szikrákat szórnak majd mikor látja villanni a tört, rájön, hogy miről is van szó pontosan. Szeretné elvenni a kést, de minden olyan gyorsan történik, hogy reagálni sincs ideje.*
~Mégis mi történt itt?~
*Leforrázva áll, mozdulni sem tud. Gwaandril szavai beleégnek az emlékezetébe.*
~Hogyan menjek utána? Eltűnt! Itt hagyott, már megint. MilOchassba ment, nekem pedig utána kell mennem!~
*Amikor sikerül magához térnie, fejét kicsit hátra fordítva elköszön Ennától.*
-Én is sajnálom.
*Csupán ennyit mond és sietős léptekkel, kocogva, elindul vissza MilOchassba. Szemeit könnyek kezdik el égetni, amelyek útját egy ideig gátolni tudja, majd amikor már nem megy, zokogni kezd. Az erdőszéli tisztás felé veszi az irányt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2936-2955