Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 166 (3301. - 3320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3320. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 18:44:17
Üzenet elküldve: 2015-07-11 18:44:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*Mintha valami szőke villant volna a szeme sarkába, de mire oda fordult, hogy ellenőrizze a ciklon már el is szelelt. Nem különösebben fordít felé semmilyen figyelmet, csak egy kicsit volt kizökkentő a férfi jövetele és távozása. Összeráncolja a szemöldökét, majd fordul is vissza a művészet kedvelőkhöz.
Elsőnek egy kedvesnek tűnő, talán úrhölgy fordul hozzá, amit mosollyal nyugtáz és hasonló modorral válaszol.*
- Igen, hölgyem, köszönöm. *Biccenti meg a fejét.* Egyetlen vágyam a szórakoztatás.
*Mondja mosollyal vörös ajkán. Ez hazugság. Szeret feltűnni és eltűnni, de nem ez az egyetlen vágya az életben, hogy egy tákolt színpadon illegesse magát. Azért, nem rossz pénz ütötte a markát akkor, s reméli most is jut valamicske a zsebébe.
Nem veszi észre, hogy kivel van dolga, ahogy az áldozatok nagy többsége nem veszi észre az eredart, ha szeme elé kerül. Bár, akkor sem izgulna nagyon, ha tudná, hogy miféle gonosz lélek, ha meg kell halni, meg kell halni.*
- Mélységes tiszteletem. *Válaszolja a bemutatkozásra, hiszen ő már elmondta a nevét, nem ismétli meg. A köszöntést érkeztével, mindenkinek szánta, hiszen nem mérte fel ki a mutatványos és ki a néző. Felőle aztán a hölgy is hányhat cigánykerekeket, akármilyen gúnyában van. Amikor a nő a villámként érkező és távozó férfi felé fordul, s elfelejtkezik róla, akkor Khyr is a többiek felé fordul.
Egy újabb szőke hajú férfit lát, s nyugtázza, hogy szép számmal vannak itt búzakalász színben pompázó népek. Valami azt súgja, hogy ő és talán a szolgája róla diskurálnak, tekintetükből ezt szűri le ezért oda int kettejüknek. Többet nem tesz, majd elkápráztatja őket valamely mutatványával.
A következő nőstény ismerős a számára. A tavaszi duhajkodáson őt győzte le táncával. Mindég jobbnak kell lenni valakinél, hogy az ember feltörhessen.*
- Áh, igen, az ünnepen nem de bár! *Mondja mosolyogva, majd elméjében kutat egy keveset és meg is találja a lány nevét, legalábbis az egyik felét.*
- Sach kisasszony. *Biccent felé.* Lenyűgöző volt az íjásztudása. *Mondja, éppen csak, hogy mondjon valamit. Nem hazudik, tényleg tetszett neki, amit a lány alkotott a nyilakkal, kicsit a lelke mélyén még féltette is a győzelmét.*
//Mutatványosok//
*Mintha valami szőke villant volna a szeme sarkába, de mire oda fordult, hogy ellenőrizze a ciklon már el is szelelt. Nem különösebben fordít felé semmilyen figyelmet, csak egy kicsit volt kizökkentő a férfi jövetele és távozása. Összeráncolja a szemöldökét, majd fordul is vissza a művészet kedvelőkhöz.
Elsőnek egy kedvesnek tűnő, talán úrhölgy fordul hozzá, amit mosollyal nyugtáz és hasonló modorral válaszol.*
- Igen, hölgyem, köszönöm. *Biccenti meg a fejét.* Egyetlen vágyam a szórakoztatás.
*Mondja mosollyal vörös ajkán. Ez hazugság. Szeret feltűnni és eltűnni, de nem ez az egyetlen vágya az életben, hogy egy tákolt színpadon illegesse magát. Azért, nem rossz pénz ütötte a markát akkor, s reméli most is jut valamicske a zsebébe.
Nem veszi észre, hogy kivel van dolga, ahogy az áldozatok nagy többsége nem veszi észre az eredart, ha szeme elé kerül. Bár, akkor sem izgulna nagyon, ha tudná, hogy miféle gonosz lélek, ha meg kell halni, meg kell halni.*
- Mélységes tiszteletem. *Válaszolja a bemutatkozásra, hiszen ő már elmondta a nevét, nem ismétli meg. A köszöntést érkeztével, mindenkinek szánta, hiszen nem mérte fel ki a mutatványos és ki a néző. Felőle aztán a hölgy is hányhat cigánykerekeket, akármilyen gúnyában van. Amikor a nő a villámként érkező és távozó férfi felé fordul, s elfelejtkezik róla, akkor Khyr is a többiek felé fordul.
Egy újabb szőke hajú férfit lát, s nyugtázza, hogy szép számmal vannak itt búzakalász színben pompázó népek. Valami azt súgja, hogy ő és talán a szolgája róla diskurálnak, tekintetükből ezt szűri le ezért oda int kettejüknek. Többet nem tesz, majd elkápráztatja őket valamely mutatványával.
A következő nőstény ismerős a számára. A tavaszi duhajkodáson őt győzte le táncával. Mindég jobbnak kell lenni valakinél, hogy az ember feltörhessen.*
- Áh, igen, az ünnepen nem de bár! *Mondja mosolyogva, majd elméjében kutat egy keveset és meg is találja a lány nevét, legalábbis az egyik felét.*
- Sach kisasszony. *Biccent felé.* Lenyűgöző volt az íjásztudása. *Mondja, éppen csak, hogy mondjon valamit. Nem hazudik, tényleg tetszett neki, amit a lány alkotott a nyilakkal, kicsit a lelke mélyén még féltette is a győzelmét.*
3319. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 17:47:26
Üzenet elküldve: 2015-07-11 17:47:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
//Kelteria Milert//
*A lány meglepődni látszik, s nem is reagál rögtön, végül azonban, ha egy kicsit vonakodva is, de odanyújtja a kezét, A'frad csak lágyan érintve lehel csókot Kelteria puha kezére.
Felegyenesedve még pár pillanatig a kezében felejti a lányét, s utána engedi csak le.*
-Nagyon jól teszi kisasszony. sose tudni kivel találkozik az ember, járkál itt elég kétes alak.
*Mutat közben baljával széles ívben a piactéren nyüzsgő tömeg irányába, s tekintete is arra vándorol közben.*
-De ha bármi problémája akadna bárkivel, nekem szólhat nyugodtan, egy lovagnak mindig kötelessége segíteni egy bajbajutott hölgyön.
*Mondja kihúzva magát, s szemeivel ismét a lány tekintetét keresi.*
-Részemről az öröm, nagyon szép neve van, a környéken lakik? Mármint, ha nem vagyok túl indiszkrét. Csak szóljon nyugodtan ha túl tolakodónak vél.
*Hagy némi szünetet, hogy a lány is szóhoz juthasson, ha netán hozzáfűzne valamit mondandójához.*
-Megengedné, hogy csatlakozzak önhöz, ahogy látom magányososan sétálgat csak, és én is elkavarodtam társaságomtól, így örömmel venném az ön jelenlétét.
*Szemöldöke kicsit feljebb szalad kíváncsian, ahogy várja Kelteria válaszát, közben tekintetét nem szakítja el a lányétól, hacsak ő nem fordítja el fejét.*
//Kelteria Milert//
*A lány meglepődni látszik, s nem is reagál rögtön, végül azonban, ha egy kicsit vonakodva is, de odanyújtja a kezét, A'frad csak lágyan érintve lehel csókot Kelteria puha kezére.
Felegyenesedve még pár pillanatig a kezében felejti a lányét, s utána engedi csak le.*
-Nagyon jól teszi kisasszony. sose tudni kivel találkozik az ember, járkál itt elég kétes alak.
*Mutat közben baljával széles ívben a piactéren nyüzsgő tömeg irányába, s tekintete is arra vándorol közben.*
-De ha bármi problémája akadna bárkivel, nekem szólhat nyugodtan, egy lovagnak mindig kötelessége segíteni egy bajbajutott hölgyön.
*Mondja kihúzva magát, s szemeivel ismét a lány tekintetét keresi.*
-Részemről az öröm, nagyon szép neve van, a környéken lakik? Mármint, ha nem vagyok túl indiszkrét. Csak szóljon nyugodtan ha túl tolakodónak vél.
*Hagy némi szünetet, hogy a lány is szóhoz juthasson, ha netán hozzáfűzne valamit mondandójához.*
-Megengedné, hogy csatlakozzak önhöz, ahogy látom magányososan sétálgat csak, és én is elkavarodtam társaságomtól, így örömmel venném az ön jelenlétét.
*Szemöldöke kicsit feljebb szalad kíváncsian, ahogy várja Kelteria válaszát, közben tekintetét nem szakítja el a lányétól, hacsak ő nem fordítja el fejét.*
3318. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 17:20:00
Üzenet elküldve: 2015-07-11 17:20:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
* Na hát ezzel most mélyen Gilroy optimista szép lelkébe gázoltak. Az ő derűlátó életkedvét nehéz letörni és nem, még Lorewnek sem sikerülhet. De ez talán üdvös, mert ha a dalnokon elhatalmasodna az apokaliptikus világ vége hangulat, akkor kezdődne csak igazán a szellemi kútmérgezés. Elfelejtett hősök, szertefoszlott könyvek, feledés meg halál. Nem hangzik túl víg jövőnek. Pedig az élet szép, ha valaki tudja értékelni. Egyik feje felett az esőfelhő, másiknak meg a szivárvány és így ülnek ők ketten egymás mellett a ponyva alatt, a meleg elől rejtőzve. Hallván Lorew szavait arcára gyászosan fénylő együttérzés telepszik, s a szívéhez kap. A túlreagált gesztusok nála már természetesek, akkor is színészkedik, ha egyébként semmi érdemleges nem történt. Észre sem veszi már.*
- Úgy beszélsz, mintha az ember lassú halálra lenne ítélve, mint egy virágszál a vázában. Lemetszik, vízbe teszik s az szép lassan elvirágzik. * Elmélyülten hallgatja saját fejtegetését, éppen csak dallamot nem rímel alá, s kezd el kottázni közben.* Hát ez nem jó. * Vágja rá rögvest miután belécsap a felismerés. Még a végén beáll entitás követőnek. Az elképzelés persze szellemes, de sosem vetemedne odáig, bár ahogy szokták mondani: van az a pénzt.*
* A felhördülést nem érti, de a biztonság kedvéért megismétli a hely nevét vígan, akár többször is, nem törődvén azzal, hogy bárki meghallhatja. Neki nincs ebben semmi szégyenteljes. Ő volt már egy párszor, s sosem bánta meg. Hiába van a mondás, hogy "terjed, mint nemi baj a háremben" neki problémája ebből eddig nem volt. Az ijesztgetésre csak vállvon. Nem fél ő olyasmitől ami tán nem is létezik. Ha ezt a szerzetes hallaná bizonyára világból is kifutna az ő istenkáromló személyétől.*
- Hanem... Azt mond meg, hogy miért hiszel olyasmiben, amit még csak nem is láttál. Nem beszél, nem ad jelet, egyszerűen csak hiszed, hogy van és ez elég?
* Ezzel az erővel azt is mondhatnák a papokra, hogy ingyenélők. Van tető a fejük felett, kapnak ételt meg némi pénzt, aztán csak fekszenek, ülnek, és az árnyékos helyeken állnak. Ha ez tényleg így van, akkor bizonyára Gilroy is pap akarna lenni, de ahhoz nem olyan vastag a koponyája, hogy a fejébe véssen annyi zagyvaságot. De Lorew legalább felhívta a figyelmét egy fontos dologra, ha már visszautasította, hogy vele tart a bordélyba. Mintha őkelme oly tiszta és ártatlanabb lelkületű lenne, mint a maszületett bárány irhája.*
- Hogy itt nézzek körül? Badarság. * Legyint, de azért fakó kék tekintetével futó pillantást vet a forgatagban sürgő-forgó népre. Összegyűltek, mint a darazsak a csapravert söröshordó körül.*
- De az itteniek válogatósak. Nézd meg azt. Meg sem lehet közelíteni, annyira körbevédi magát a gardedámjaival. Az meg ott férjezett, mert a gyűrű megfogta az ujját. Az a magát illegető pedig ott a kút mellett pedig lehetne a sikátorok réme, a sötét kapualjak királynője! Nem kell olyan. * Fújja a magáét oly hangosan, hogy talán meg is hallják az említettek. A gardedámok összesúgnak, a második kisasszony pedig elrejti gyűrűzöt kezét. A kútnál álló pedig...közeledik feléjük.*
- Ó-ó.
* Na hát ezzel most mélyen Gilroy optimista szép lelkébe gázoltak. Az ő derűlátó életkedvét nehéz letörni és nem, még Lorewnek sem sikerülhet. De ez talán üdvös, mert ha a dalnokon elhatalmasodna az apokaliptikus világ vége hangulat, akkor kezdődne csak igazán a szellemi kútmérgezés. Elfelejtett hősök, szertefoszlott könyvek, feledés meg halál. Nem hangzik túl víg jövőnek. Pedig az élet szép, ha valaki tudja értékelni. Egyik feje felett az esőfelhő, másiknak meg a szivárvány és így ülnek ők ketten egymás mellett a ponyva alatt, a meleg elől rejtőzve. Hallván Lorew szavait arcára gyászosan fénylő együttérzés telepszik, s a szívéhez kap. A túlreagált gesztusok nála már természetesek, akkor is színészkedik, ha egyébként semmi érdemleges nem történt. Észre sem veszi már.*
- Úgy beszélsz, mintha az ember lassú halálra lenne ítélve, mint egy virágszál a vázában. Lemetszik, vízbe teszik s az szép lassan elvirágzik. * Elmélyülten hallgatja saját fejtegetését, éppen csak dallamot nem rímel alá, s kezd el kottázni közben.* Hát ez nem jó. * Vágja rá rögvest miután belécsap a felismerés. Még a végén beáll entitás követőnek. Az elképzelés persze szellemes, de sosem vetemedne odáig, bár ahogy szokták mondani: van az a pénzt.*
* A felhördülést nem érti, de a biztonság kedvéért megismétli a hely nevét vígan, akár többször is, nem törődvén azzal, hogy bárki meghallhatja. Neki nincs ebben semmi szégyenteljes. Ő volt már egy párszor, s sosem bánta meg. Hiába van a mondás, hogy "terjed, mint nemi baj a háremben" neki problémája ebből eddig nem volt. Az ijesztgetésre csak vállvon. Nem fél ő olyasmitől ami tán nem is létezik. Ha ezt a szerzetes hallaná bizonyára világból is kifutna az ő istenkáromló személyétől.*
- Hanem... Azt mond meg, hogy miért hiszel olyasmiben, amit még csak nem is láttál. Nem beszél, nem ad jelet, egyszerűen csak hiszed, hogy van és ez elég?
* Ezzel az erővel azt is mondhatnák a papokra, hogy ingyenélők. Van tető a fejük felett, kapnak ételt meg némi pénzt, aztán csak fekszenek, ülnek, és az árnyékos helyeken állnak. Ha ez tényleg így van, akkor bizonyára Gilroy is pap akarna lenni, de ahhoz nem olyan vastag a koponyája, hogy a fejébe véssen annyi zagyvaságot. De Lorew legalább felhívta a figyelmét egy fontos dologra, ha már visszautasította, hogy vele tart a bordélyba. Mintha őkelme oly tiszta és ártatlanabb lelkületű lenne, mint a maszületett bárány irhája.*
- Hogy itt nézzek körül? Badarság. * Legyint, de azért fakó kék tekintetével futó pillantást vet a forgatagban sürgő-forgó népre. Összegyűltek, mint a darazsak a csapravert söröshordó körül.*
- De az itteniek válogatósak. Nézd meg azt. Meg sem lehet közelíteni, annyira körbevédi magát a gardedámjaival. Az meg ott férjezett, mert a gyűrű megfogta az ujját. Az a magát illegető pedig ott a kút mellett pedig lehetne a sikátorok réme, a sötét kapualjak királynője! Nem kell olyan. * Fújja a magáét oly hangosan, hogy talán meg is hallják az említettek. A gardedámok összesúgnak, a második kisasszony pedig elrejti gyűrűzöt kezét. A kútnál álló pedig...közeledik feléjük.*
- Ó-ó.
3317. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 15:51:24
Üzenet elküldve: 2015-07-11 15:51:24
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Még hogy Lorewet meghazudtolni... Igen, ő bizony ismeri a dolgok mulandóságát, nagyon is, ezért is nem akar legendává válni. Se semmi ilyesmivé, hiszen miért akarna ő a halandók értékrendjének megfelelni? Ostobaság és bolondság, ő nagyobb dologra teremtetett ennél, és ezt el is mondja sokaknak sokszor, így örömmel felvilágosítja újból a férfit.*
- Sajnos nem, azt kell hogy mondjam, nem akarok legendává válni. Főleg mert az írástudók olyan kevesen vannak, hogy csak na. Abban a szűk körben ismernének, esetleg néhány mese terjedne, de végül mindet elfelejtenék, a könyvek elfoszlanának, elégnének, aztán ugyanúgy feledésbe merülnék, mint bárki más. No meg hiába emlékeznek rám, az odaát nekem már úgysem segít.
*Éppen ezért nem a halandók szemében akar nagy tetteket végrehajtani, hiszen az nem érne semmit... Páran emlékeznek rá, aztán azok is meghalnak, aztán ugyanott van, mint ha nem csinált volna semmit. Az entitások, azok nem, ők nem felejtenek, és talán odaát is hatalmukban áll kapcsolatba lépni vele. Ők a világok felett állnak, ez a szép a dologban. Az érzéketlenségét célzó vádakat érzéketlenül fogadja, nem igazán hatja meg, sokszor mondták már rá. Általában ha valaki halandóknál nagyobb léptékben gondolkodik, annak nincs ideje apró érzésekkel foglalkozni, mások lelki világára ügyelni, így Lorew is sokakat bánt meg, ha úgy vesszük, de ez még sosem zavarta. Igen, áldozatot kell hozni, ha később el szeretne érni valamit, akkor földi létének korai szakaszában, és éppen így ha valaki korai örömökre vágyik, mint Gilroy, azt majd később fizeti meg. És persze van, aki egész életében szenved, és nem kap érte semmit, meg aki beleszületik a gazdagságba úgy, hogy a kisujját sem kell megmozdítania, és mégis egész életét nemeskét tengetheti. A kisember szenved a gazdagok helyett, ezt Lorew valahogy így fogja fel, hát így jár, aki beleártja magát a társadalomba.*
- Hogy mi? *hördül fel. Bordélyba, ráadásul nem is olyanba, mint a régiek, külön a szerzeteseknek, hanem csak egy akármilyenbe? Nagyon nem ismerheti ez az alak Lorewet, ha azt hiszi, hogy bele fog menni. Főleg a tiszteletlen megjegyzések után, amivel az entitást illette* Nagyon könnyelműen veszed te ezeket a felsőbbrendű lényeket, de én mondom barátom, ezért egyszer még fizetni fogsz.
*Nem fenyegetőzik, nem is szeretné, ha az alaknak valami baja lenne, hiszen egyszerű lény, nem érdemel ezért büntetést, de... Ettől függetlenül kötelessége figyelmeztetnie az esetleges veszélyre, amit magára vonhat ezáltal. Persze ha eddig így élt, az azt jelenti, hogy nem hallgatott a tanácsokra, csak a saját feje után ment, így a korábbi szavaknak is vajmi kevés értelme lesz, de... Lorew mindent megtett.*
- Sajnálom, hogy újfent ki kell ábrándítanom *de hangján persze érződik, hogy cseppet sem sajnálja* De nincs az az ég, hogy én elmenjek egy bordélyba. Ha nem látná, ma már a világ is egy bordély, az itteni nők nagyja is örömmel hál bárkivel ingyen *nem konkrétan Khyrre gondol, bár maga a tény, hogy már ő is összeakadt egy ilyennel, aki távol maradt az eseményektől, az már több, mint beszédes. Odabent hemzsegnek a hölgyek, akik csak egy kis éjszakai kalandot keresnek.*
*Még hogy Lorewet meghazudtolni... Igen, ő bizony ismeri a dolgok mulandóságát, nagyon is, ezért is nem akar legendává válni. Se semmi ilyesmivé, hiszen miért akarna ő a halandók értékrendjének megfelelni? Ostobaság és bolondság, ő nagyobb dologra teremtetett ennél, és ezt el is mondja sokaknak sokszor, így örömmel felvilágosítja újból a férfit.*
- Sajnos nem, azt kell hogy mondjam, nem akarok legendává válni. Főleg mert az írástudók olyan kevesen vannak, hogy csak na. Abban a szűk körben ismernének, esetleg néhány mese terjedne, de végül mindet elfelejtenék, a könyvek elfoszlanának, elégnének, aztán ugyanúgy feledésbe merülnék, mint bárki más. No meg hiába emlékeznek rám, az odaát nekem már úgysem segít.
*Éppen ezért nem a halandók szemében akar nagy tetteket végrehajtani, hiszen az nem érne semmit... Páran emlékeznek rá, aztán azok is meghalnak, aztán ugyanott van, mint ha nem csinált volna semmit. Az entitások, azok nem, ők nem felejtenek, és talán odaát is hatalmukban áll kapcsolatba lépni vele. Ők a világok felett állnak, ez a szép a dologban. Az érzéketlenségét célzó vádakat érzéketlenül fogadja, nem igazán hatja meg, sokszor mondták már rá. Általában ha valaki halandóknál nagyobb léptékben gondolkodik, annak nincs ideje apró érzésekkel foglalkozni, mások lelki világára ügyelni, így Lorew is sokakat bánt meg, ha úgy vesszük, de ez még sosem zavarta. Igen, áldozatot kell hozni, ha később el szeretne érni valamit, akkor földi létének korai szakaszában, és éppen így ha valaki korai örömökre vágyik, mint Gilroy, azt majd később fizeti meg. És persze van, aki egész életében szenved, és nem kap érte semmit, meg aki beleszületik a gazdagságba úgy, hogy a kisujját sem kell megmozdítania, és mégis egész életét nemeskét tengetheti. A kisember szenved a gazdagok helyett, ezt Lorew valahogy így fogja fel, hát így jár, aki beleártja magát a társadalomba.*
- Hogy mi? *hördül fel. Bordélyba, ráadásul nem is olyanba, mint a régiek, külön a szerzeteseknek, hanem csak egy akármilyenbe? Nagyon nem ismerheti ez az alak Lorewet, ha azt hiszi, hogy bele fog menni. Főleg a tiszteletlen megjegyzések után, amivel az entitást illette* Nagyon könnyelműen veszed te ezeket a felsőbbrendű lényeket, de én mondom barátom, ezért egyszer még fizetni fogsz.
*Nem fenyegetőzik, nem is szeretné, ha az alaknak valami baja lenne, hiszen egyszerű lény, nem érdemel ezért büntetést, de... Ettől függetlenül kötelessége figyelmeztetnie az esetleges veszélyre, amit magára vonhat ezáltal. Persze ha eddig így élt, az azt jelenti, hogy nem hallgatott a tanácsokra, csak a saját feje után ment, így a korábbi szavaknak is vajmi kevés értelme lesz, de... Lorew mindent megtett.*
- Sajnálom, hogy újfent ki kell ábrándítanom *de hangján persze érződik, hogy cseppet sem sajnálja* De nincs az az ég, hogy én elmenjek egy bordélyba. Ha nem látná, ma már a világ is egy bordély, az itteni nők nagyja is örömmel hál bárkivel ingyen *nem konkrétan Khyrre gondol, bár maga a tény, hogy már ő is összeakadt egy ilyennel, aki távol maradt az eseményektől, az már több, mint beszédes. Odabent hemzsegnek a hölgyek, akik csak egy kis éjszakai kalandot keresnek.*
3316. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:45:24
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:45:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Malon Do'Rhal//
*Nem kapja meg a pénzt a magas fickótól. Egy kicsit meg is haragszik rá, de haragja hamar megdöbbenésbe fordul, amikor hallja, hogy hiányzik a tekercsekből, ráadásul az egyik hamis. Ezek szerint valaki nem csakhogy átverte, de egy másik meg is lopta. ~Miért pont velem történik ez?~ Már megérti, hogy a másik miért volt olyan elővigyázatos. ~Legközelebb én is odafigyelek.~ Felnéz a tekercseket vizslató csuklyás alakra, majd így szól:*
- Azt nem tudom, hogyan lehetséges ez. Tegnap még minden rendben volt a tekercsekkel, és megvolt mind.
*Aztán eszébe jut, hogy alig pár másodperce valaki majdnem fellökte. Fejét kapkodva elkezdi keresni az illetőt, majd néhány pillanattal később rálel, ahogy a tekercset forgatja a kezében. Legszívesebben most azonnal utánaeredne, de akkor mit gondolna róla a szegény átejtett ügyfél?*
//Malon Do'Rhal//
*Nem kapja meg a pénzt a magas fickótól. Egy kicsit meg is haragszik rá, de haragja hamar megdöbbenésbe fordul, amikor hallja, hogy hiányzik a tekercsekből, ráadásul az egyik hamis. Ezek szerint valaki nem csakhogy átverte, de egy másik meg is lopta. ~Miért pont velem történik ez?~ Már megérti, hogy a másik miért volt olyan elővigyázatos. ~Legközelebb én is odafigyelek.~ Felnéz a tekercseket vizslató csuklyás alakra, majd így szól:*
- Azt nem tudom, hogyan lehetséges ez. Tegnap még minden rendben volt a tekercsekkel, és megvolt mind.
*Aztán eszébe jut, hogy alig pár másodperce valaki majdnem fellökte. Fejét kapkodva elkezdi keresni az illetőt, majd néhány pillanattal később rálel, ahogy a tekercset forgatja a kezében. Legszívesebben most azonnal utánaeredne, de akkor mit gondolna róla a szegény átejtett ügyfél?*
3315. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:33:48
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:33:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
*A felbukkanó, majd eltűnő fiú őt is ugyanannyira meglepte, mint a többieket, de nem foglalkozik vele túl sokat, ha csak köszönni akart, akkor köszönjön. Nem úgy nézett ki, mint aki maradni tervezett. Hiszen elég gyorsan elhagyta a társaságot, nem? Kissé elszomorodik az elf lány válaszán, de nem sok ideje van rá, hogy próbálja meggyőzni, ugyanis Elenith máris kérdésekkel bombázza. Mosolyogva felel rájuk, kivétel nélkül.*
- Húh, jó sok kérdése van, kisasszony. Egy mutatványosokból, énekesekből, zsonglőrökből, bűvészekből, artistákból álló kis csapatot szeretnék összeszedni. Tudja én egy cirkuszban nőttem fel, a szüleim ott énekeltek. Tőlük tanultam mindent. Aztán a csapat sajnos felbomlott, a szüleim pedig meghaltak. *komorodik el hangja, és arca, ahogy ezt mondja.* Az ő emlékükre szeretnék én is létrehozni egy amolyan vándorló csapatot. Egyelőre itt vagyunk Artheniorban, nem vagyunk elegen ahhoz, hogy úgy utazhassunk, hogy az megérje nekünk, és ne nevessenek ki az emberek. A Gazdagnegyedben van a házam, nem lehet eltéveszteni, higgye el, ha esetleg gondolja, és komolyan érdeklődik irántunk, akkor jöjjön el nyugodtan meglátogatni. *Majd ránéz a többiekre.* Ez természetesen önökre is vonatkozik. Most viszont, nagyon röstellem, szívesen maradnék még, de indulnunk kell. Nagyon élveztem a társaságot, remélem még összefutunk valahol, vagy meglátogatnak. És ha esetleg meggondolja magát, Sach, Akkor örömmel várjuk.
*Mosolyog rá búcsúzóul mindenkire. Tényleg igazán sajnálja, de van egy fellépés, amire oda kell érniük. Lassú léptekkel indul meg a ház felé, miközben vidáman mondja Bahrielnek.*
- Kár, hogy nem tudtunk tovább maradni. Igazán kedves csapatnak látszottak.
//Mutatványosok//
*A felbukkanó, majd eltűnő fiú őt is ugyanannyira meglepte, mint a többieket, de nem foglalkozik vele túl sokat, ha csak köszönni akart, akkor köszönjön. Nem úgy nézett ki, mint aki maradni tervezett. Hiszen elég gyorsan elhagyta a társaságot, nem? Kissé elszomorodik az elf lány válaszán, de nem sok ideje van rá, hogy próbálja meggyőzni, ugyanis Elenith máris kérdésekkel bombázza. Mosolyogva felel rájuk, kivétel nélkül.*
- Húh, jó sok kérdése van, kisasszony. Egy mutatványosokból, énekesekből, zsonglőrökből, bűvészekből, artistákból álló kis csapatot szeretnék összeszedni. Tudja én egy cirkuszban nőttem fel, a szüleim ott énekeltek. Tőlük tanultam mindent. Aztán a csapat sajnos felbomlott, a szüleim pedig meghaltak. *komorodik el hangja, és arca, ahogy ezt mondja.* Az ő emlékükre szeretnék én is létrehozni egy amolyan vándorló csapatot. Egyelőre itt vagyunk Artheniorban, nem vagyunk elegen ahhoz, hogy úgy utazhassunk, hogy az megérje nekünk, és ne nevessenek ki az emberek. A Gazdagnegyedben van a házam, nem lehet eltéveszteni, higgye el, ha esetleg gondolja, és komolyan érdeklődik irántunk, akkor jöjjön el nyugodtan meglátogatni. *Majd ránéz a többiekre.* Ez természetesen önökre is vonatkozik. Most viszont, nagyon röstellem, szívesen maradnék még, de indulnunk kell. Nagyon élveztem a társaságot, remélem még összefutunk valahol, vagy meglátogatnak. És ha esetleg meggondolja magát, Sach, Akkor örömmel várjuk.
*Mosolyog rá búcsúzóul mindenkire. Tényleg igazán sajnálja, de van egy fellépés, amire oda kell érniük. Lassú léptekkel indul meg a ház felé, miközben vidáman mondja Bahrielnek.*
- Kár, hogy nem tudtunk tovább maradni. Igazán kedves csapatnak látszottak.
3314. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:11:02
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:11:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 339
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mordokhai Elladur//
~Nem kérdés volt~
*Valóban. De abban a csendes, kedélyes módban, ahogy erre rámutat, van valami... intő jel. A fakó szemek mosolya mögött megpillant valami szunnyadót. Halált csillanó pengét, ölésre mozduló izmokat. Mikorra figyelme megragadná, már el is illan a látomás.
A sötétség csak egy pillanatra borul rá teljesen. Nem ijed meg tőle. Inkább belesimul, mint aki elrugaszkodik egy szikláról és a szél hátára fekszik. A zuhanás a hóna alá nyúl, szabadság borzongató könnyedségét csókolja a bőrére. Nincs mitől félnie, hiszen az utolsó pillanatban megfogják a szárnyai, ahogy a tarka jégmadarat. Ezek a szárnyak most szikár izmú férfikarok. Ismeretlen akarat a mozgatójuk, mégis bízik bennük.
A muzsika hangjai kissé eltávolodnak. A gyengéd éleszgetésre lassan visszakapaszkodik Kaiyko eszmélete. És persze a mosolygása is.*
- Nagyon is *válaszolja. Míg egyensúlyát keresi, ujjai a pipára tévednek. Kihúzza a férfi öve alól.*
- Ezt elejtetted *mondja, bár az kivehető, hogy nem pont így akart fogalmazni. Csak rámutatni, hogy észrevette, hogy amikor belébotlott, az idegen inkább eltette. Mélyet szippant a fába ivódott illatokból, aztán sokatmondón hunyorogva pillant a férfira. Az arcára egy cinkosan feddő Ejnye ül ki, aztán elneveti magát.*
- Viszel? *kérdi, mert valahogy most minden tagjában úgy megült ez a kényelmes lustaság.* - Csak az ajtóig *vonja meg a vállát kompromisszumkészen.*
- Cserébe mondok neked jövendőt *vigyorodik, aztán némi komolyság gyűlik a pillantásába.* - Nem mondok ám akárkinek. Ez kiváltság.
//Mordokhai Elladur//
~Nem kérdés volt~
*Valóban. De abban a csendes, kedélyes módban, ahogy erre rámutat, van valami... intő jel. A fakó szemek mosolya mögött megpillant valami szunnyadót. Halált csillanó pengét, ölésre mozduló izmokat. Mikorra figyelme megragadná, már el is illan a látomás.
A sötétség csak egy pillanatra borul rá teljesen. Nem ijed meg tőle. Inkább belesimul, mint aki elrugaszkodik egy szikláról és a szél hátára fekszik. A zuhanás a hóna alá nyúl, szabadság borzongató könnyedségét csókolja a bőrére. Nincs mitől félnie, hiszen az utolsó pillanatban megfogják a szárnyai, ahogy a tarka jégmadarat. Ezek a szárnyak most szikár izmú férfikarok. Ismeretlen akarat a mozgatójuk, mégis bízik bennük.
A muzsika hangjai kissé eltávolodnak. A gyengéd éleszgetésre lassan visszakapaszkodik Kaiyko eszmélete. És persze a mosolygása is.*
- Nagyon is *válaszolja. Míg egyensúlyát keresi, ujjai a pipára tévednek. Kihúzza a férfi öve alól.*
- Ezt elejtetted *mondja, bár az kivehető, hogy nem pont így akart fogalmazni. Csak rámutatni, hogy észrevette, hogy amikor belébotlott, az idegen inkább eltette. Mélyet szippant a fába ivódott illatokból, aztán sokatmondón hunyorogva pillant a férfira. Az arcára egy cinkosan feddő Ejnye ül ki, aztán elneveti magát.*
- Viszel? *kérdi, mert valahogy most minden tagjában úgy megült ez a kényelmes lustaság.* - Csak az ajtóig *vonja meg a vállát kompromisszumkészen.*
- Cserébe mondok neked jövendőt *vigyorodik, aztán némi komolyság gyűlik a pillantásába.* - Nem mondok ám akárkinek. Ez kiváltság.
3313. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:05:07
Üzenet elküldve: 2015-07-11 13:05:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Nyári forgatag //
//Vuckah Oloat//
*S úgy tűnik a kis gnóm akit kiszúrt a tömegben az akire vár, egyenesen felé tart nehézkesen haladva a sokaságban.
Ahogy odaér minden szó nélkül nyújtja a táskát, a kezét a pénzért, de Malon először csak a táskát veszi el, kinyitja s kiveszi belőle a tekercseket, hogy szemügyre vegye, nem ad pénzt addig, még nem bizonyosodik meg róla, hogy azt kapja amiért fizet.*
-Ez nem az összes amit megbeszéltünk, hol van a többi.
*Villan tekintete csuklyája alól a gnómra.*
-S ez is gyanús nekem, a rajta lévő rúnák nem megfelelőek.
*Néz egyre mogorvább tekintettel a kisemberre, s várja annak magyarázatát, s közben kiteker egy másik tekercset is, hogy arra is vessen egy pillantást.*
//Vuckah Oloat//
*S úgy tűnik a kis gnóm akit kiszúrt a tömegben az akire vár, egyenesen felé tart nehézkesen haladva a sokaságban.
Ahogy odaér minden szó nélkül nyújtja a táskát, a kezét a pénzért, de Malon először csak a táskát veszi el, kinyitja s kiveszi belőle a tekercseket, hogy szemügyre vegye, nem ad pénzt addig, még nem bizonyosodik meg róla, hogy azt kapja amiért fizet.*
-Ez nem az összes amit megbeszéltünk, hol van a többi.
*Villan tekintete csuklyája alól a gnómra.*
-S ez is gyanús nekem, a rajta lévő rúnák nem megfelelőek.
*Néz egyre mogorvább tekintettel a kisemberre, s várja annak magyarázatát, s közben kiteker egy másik tekercset is, hogy arra is vessen egy pillantást.*
3312. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 11:10:17
Üzenet elküldve: 2015-07-11 11:10:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//A'frad Loganar//
*Tovább nézelődik, de még semmit sem talál. Na nem mintha nagyon keresne valamit is. Inkább csak nézelődik, ámulkodik a portékákon, amik előtte sorakoznak. Ám ekkor megállt, tekintete megakadt egy olyan pulton, ahol mindenféle ékszer csillogot.*
~ Láttam én már szebbet is! Ezek mind semmik. ~
*Hirtelen eszébe jut, hogy neki bizony ott van a hajában egy ilyen ékszer és a nyakában is ott a lánc, meg a fülbevaló is a fülében. Amik az ő meglátása szerint, mind szebbek, mint amik a pulton pihennek. Már éppen tovább indult volna, mikor majdnem belerohant egy férfibe, aki meghajolt előtte és megszólalt. Először csak a fekete hajat, meg a díszes ruhát látja meg. De arcán még így is megfagyott a meglepetés.*
~ Tovább sétálni, de hiszen rohant. A szépségem mellett? Lehet, hogy elkapott valamit. ~
*Értetlenkedik magában, majd mikor a férfi a kezét nyújtja kicsit gyanakvóan pillant felé. Majd eszébe jut, hogy ez az illem, kezet csókolni a hölgynek, így ha kicsit viszolyogva is, de oda helyezi kezét a férfiéra.*
- Köszönöm a bókot! Bocsásson meg a viselkedésemért, egy kicsit tartok az idegenektől!
*Mosolyodik el kedvesen nem akarja megijeszteni a férfit, aki a bemutatkozás után rá is néz. Égkék szemei egyenesen az övét nézik. Kicsit kreol a bőre és kellemes az arca, de Kelteriának ennél több kell. Őt nem hatja meg annyira a szép külső.*
- Kelteria Milert! Örvendek a találkozásnak uram! *Biccent egyet felé és tovább mosolyog, bár kicsit kellemetlenül érzi magát, hogy fogalma sincsen, mit akarhat tőle a férfi. Viszont jobbnak látja, ha megnyugszik és inkább halad az árral, ahogy mondani szokás!*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.11 11:14:55, a következő indokkal:
Globál fejléc pótlása
//A'frad Loganar//
*Tovább nézelődik, de még semmit sem talál. Na nem mintha nagyon keresne valamit is. Inkább csak nézelődik, ámulkodik a portékákon, amik előtte sorakoznak. Ám ekkor megállt, tekintete megakadt egy olyan pulton, ahol mindenféle ékszer csillogot.*
~ Láttam én már szebbet is! Ezek mind semmik. ~
*Hirtelen eszébe jut, hogy neki bizony ott van a hajában egy ilyen ékszer és a nyakában is ott a lánc, meg a fülbevaló is a fülében. Amik az ő meglátása szerint, mind szebbek, mint amik a pulton pihennek. Már éppen tovább indult volna, mikor majdnem belerohant egy férfibe, aki meghajolt előtte és megszólalt. Először csak a fekete hajat, meg a díszes ruhát látja meg. De arcán még így is megfagyott a meglepetés.*
~ Tovább sétálni, de hiszen rohant. A szépségem mellett? Lehet, hogy elkapott valamit. ~
*Értetlenkedik magában, majd mikor a férfi a kezét nyújtja kicsit gyanakvóan pillant felé. Majd eszébe jut, hogy ez az illem, kezet csókolni a hölgynek, így ha kicsit viszolyogva is, de oda helyezi kezét a férfiéra.*
- Köszönöm a bókot! Bocsásson meg a viselkedésemért, egy kicsit tartok az idegenektől!
*Mosolyodik el kedvesen nem akarja megijeszteni a férfit, aki a bemutatkozás után rá is néz. Égkék szemei egyenesen az övét nézik. Kicsit kreol a bőre és kellemes az arca, de Kelteriának ennél több kell. Őt nem hatja meg annyira a szép külső.*
- Kelteria Milert! Örvendek a találkozásnak uram! *Biccent egyet felé és tovább mosolyog, bár kicsit kellemetlenül érzi magát, hogy fogalma sincsen, mit akarhat tőle a férfi. Viszont jobbnak látja, ha megnyugszik és inkább halad az árral, ahogy mondani szokás!*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.11 11:14:55, a következő indokkal:
Globál fejléc pótlása
3311. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 10:42:06
Üzenet elküldve: 2015-07-11 10:42:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
//Kelteria Milert//
*Ahogy elhagyja az íjászversenyt s ismét átvág az árusok között, tekintete megakad egy elf lányon miközben a tömeget fürkészi.
Még lépni is elfelejt hirtelen, ennek eredményeként hátulról neki is ütköznek, s meglökik egy kicsit.*
-Bocsánat.
*Mondja hátra fordulva, de gyorsan vissza is kapja tekintetét a lány felé, hosszú barna haja vörösesen csillog a napfényben, ahogy a szellő néha belekap, s oly kecses minden mozdulata, mintha nem is a földön járna.*
~Meg kell őt ismernem~
*Szalad át a gondolat agyán, és nem is teketóriázik sokat, rögtön meg is indul irányába, egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy mit is mondjon neki így hirtelen, de úgy dönt csak nyíltan egyenesen, nem kell, nem kell semmi mese.*
-Szép jó napot kisasszony
*Hajol meg enyhén a lány előtt mikor beéri őt.*
-Bocsásson meg, hogy így letámadom, de nem tudtam csak úgy tovább sétálni az ön szépsége mellett.
*Mosolyog a lányra, s kezét nyújtja felé tenyerével felfelé, hogy az elf oda helyezhesse sajátját.*
-Engedje meg, hogy bemutatkoztak. A nevem A'frad Loganar.
*Emeli égkék tekintetét a lány barnáiba.*
//Kelteria Milert//
*Ahogy elhagyja az íjászversenyt s ismét átvág az árusok között, tekintete megakad egy elf lányon miközben a tömeget fürkészi.
Még lépni is elfelejt hirtelen, ennek eredményeként hátulról neki is ütköznek, s meglökik egy kicsit.*
-Bocsánat.
*Mondja hátra fordulva, de gyorsan vissza is kapja tekintetét a lány felé, hosszú barna haja vörösesen csillog a napfényben, ahogy a szellő néha belekap, s oly kecses minden mozdulata, mintha nem is a földön járna.*
~Meg kell őt ismernem~
*Szalad át a gondolat agyán, és nem is teketóriázik sokat, rögtön meg is indul irányába, egy pillanatra elbizonytalanodik, hogy mit is mondjon neki így hirtelen, de úgy dönt csak nyíltan egyenesen, nem kell, nem kell semmi mese.*
-Szép jó napot kisasszony
*Hajol meg enyhén a lány előtt mikor beéri őt.*
-Bocsásson meg, hogy így letámadom, de nem tudtam csak úgy tovább sétálni az ön szépsége mellett.
*Mosolyog a lányra, s kezét nyújtja felé tenyerével felfelé, hogy az elf oda helyezhesse sajátját.*
-Engedje meg, hogy bemutatkoztak. A nevem A'frad Loganar.
*Emeli égkék tekintetét a lány barnáiba.*
3310. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 10:29:08
Üzenet elküldve: 2015-07-11 10:29:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag; Malon//
*A piactérre ér végre, de még meg kell találnia a nagy tömegben az ügyfelet. ~Nem lesz nehéz dolgom, eléggé jellegzetes alakja van.~ Meg is pillantja egy jó harminc lépésnyire, de odáig eljutni ebben a tömegben ilyen alacsony szerzeteknek, mint ő nem könnyű. De odaér végre, így végre megszerezheti a beígért aranyat, amire mindig szükség lehet. Megszólítja a csuklyás sötét alakot, akivel múltkor megbeszélték az üzletet, majd oldaltáskájáért nyúl. Ekkor azonban a táskás oldaláról nekimegy valaki. Vuckah nem törődik vele, ~már megszoktam, hogy észre sem vesznek~ majd a magas sötét alaknak nyújtja a táskát, másik kezét pedig a pénzeszacskóért tartja ki.*
A hozzászólás írója (Vuckah Oloat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.11 10:29:40
*A piactérre ér végre, de még meg kell találnia a nagy tömegben az ügyfelet. ~Nem lesz nehéz dolgom, eléggé jellegzetes alakja van.~ Meg is pillantja egy jó harminc lépésnyire, de odáig eljutni ebben a tömegben ilyen alacsony szerzeteknek, mint ő nem könnyű. De odaér végre, így végre megszerezheti a beígért aranyat, amire mindig szükség lehet. Megszólítja a csuklyás sötét alakot, akivel múltkor megbeszélték az üzletet, majd oldaltáskájáért nyúl. Ekkor azonban a táskás oldaláról nekimegy valaki. Vuckah nem törődik vele, ~már megszoktam, hogy észre sem vesznek~ majd a magas sötét alaknak nyújtja a táskát, másik kezét pedig a pénzeszacskóért tartja ki.*
A hozzászólás írója (Vuckah Oloat) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.11 10:29:40
3309. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 10:03:59
Üzenet elküldve: 2015-07-11 10:03:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
* Roy az a fajta lókötő ki az élet minden apró dolgának képes örülni, legyen az egy szalmaszál amit rágcsálhat vagy egy olyan könyv ami számára ismeretlen nyelven íródott. Hogy miért értékek ezek neki, azt csak az égiek tudják, s rajta számon senki ne kérje csak ha sok az ideje utána, mert ott fog rájuk virradni a hajnal aztán. Példának okán itt van ez a nem túl meggyőző iszapszürke likőr lötty a kezében. Ha visszakrákogja az ember, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy az az ital nem jó. Gil ennek ellenére továbbra is úgy kortyolja, mintha mi sem történt volna, s közben őszinte figyelemmel hallgatja Lorew-et a legendákról meg valami csalfa szeretőről. Utóbbira felkapja fejét, de szemében nem a kíváncsiság csillan, hanem a könny mely fojtó utóhatása a szesznek. A drága Alinna keszkenője megint csak előkerül, hogy megtörölgesse benne megfáradt arcát.*
- Há! * Rikkant fel egyszeriben kisimultan, mint aki megvilágosodott, rájött valami titokra Lorew-el kapcsolatban, hogy még a poharat is majdnem leveri.*
- Lódítasz te komisz! Hát ki ne akarná, hogy neve bekerüljön a legendák könyvébe? Akkor örökké élne, hiszen halála után is róla olvasna az írástudó. * Nem mintha olyan sok írástudóval hozta volna össze a sorsa eddig. Szerzetesek, kereskedők, lovagok meg bárdok, de a közember, a földeket művelő paraszt általában egy betűt nem ismer. Odahaza lihanechben még az is virtusnak számított, ha valaki le tudta írni a nevét.*
* Értetlenkedve ráncolja a homlokát, mikor megint az entitásra terelődik a szó. Micsoda balgaságokkal tömhették abban a toronyban szegény fejét azok a böszmék. Ráadásul önszántából akar visszamenni oda mindezek után. Átmosták az agyát valami rontást okozó bájitallal,csak az lehet. Vagy felütötte a fejét az a szindróma, mikor a fogvatartott megszereti fogvatartóját.*
- Te barátom olyan érzéketlen vagy, mint egy kóccal tömött madárijesztő. * Mondja az asztalra könyökölve, állát a tenyerébe ejtve s unottan méregetni kezdi Lorew-et. Még hogy halandó nővel nem. Ez szemellenzővel jár! Ám ekkor remek ötlete támadt a dalnoknak.* Menjünk bordélyba! * Csapja össze tenyerét nagy vidáman.*
- ...már ha az entitásodat nem zavarja. De ha úgy volna, hát csukja be a szemét ha féltékeny! * Lorew alkohollal kapcsolatos kijelentése lepereg Gil vállairól. Ugyanilyen lelkességgel fogja kínálgatni azt egy perccel később. Majd csak megjön a kedve, ha már látja, hogy mit okoz. Az elviselésén meg csak vidáman felkacag, miközben új fűszálat keres magának.*
- No mit mondasz hát? * Fordul felé új szerzeményét rágcsálva, s hogy fokozza az izgalmat miközben a füleinek kedves választ várja ujjaival lefog egy kedvcsináló akkordot lantján.*
* Roy az a fajta lókötő ki az élet minden apró dolgának képes örülni, legyen az egy szalmaszál amit rágcsálhat vagy egy olyan könyv ami számára ismeretlen nyelven íródott. Hogy miért értékek ezek neki, azt csak az égiek tudják, s rajta számon senki ne kérje csak ha sok az ideje utána, mert ott fog rájuk virradni a hajnal aztán. Példának okán itt van ez a nem túl meggyőző iszapszürke likőr lötty a kezében. Ha visszakrákogja az ember, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy az az ital nem jó. Gil ennek ellenére továbbra is úgy kortyolja, mintha mi sem történt volna, s közben őszinte figyelemmel hallgatja Lorew-et a legendákról meg valami csalfa szeretőről. Utóbbira felkapja fejét, de szemében nem a kíváncsiság csillan, hanem a könny mely fojtó utóhatása a szesznek. A drága Alinna keszkenője megint csak előkerül, hogy megtörölgesse benne megfáradt arcát.*
- Há! * Rikkant fel egyszeriben kisimultan, mint aki megvilágosodott, rájött valami titokra Lorew-el kapcsolatban, hogy még a poharat is majdnem leveri.*
- Lódítasz te komisz! Hát ki ne akarná, hogy neve bekerüljön a legendák könyvébe? Akkor örökké élne, hiszen halála után is róla olvasna az írástudó. * Nem mintha olyan sok írástudóval hozta volna össze a sorsa eddig. Szerzetesek, kereskedők, lovagok meg bárdok, de a közember, a földeket művelő paraszt általában egy betűt nem ismer. Odahaza lihanechben még az is virtusnak számított, ha valaki le tudta írni a nevét.*
* Értetlenkedve ráncolja a homlokát, mikor megint az entitásra terelődik a szó. Micsoda balgaságokkal tömhették abban a toronyban szegény fejét azok a böszmék. Ráadásul önszántából akar visszamenni oda mindezek után. Átmosták az agyát valami rontást okozó bájitallal,csak az lehet. Vagy felütötte a fejét az a szindróma, mikor a fogvatartott megszereti fogvatartóját.*
- Te barátom olyan érzéketlen vagy, mint egy kóccal tömött madárijesztő. * Mondja az asztalra könyökölve, állát a tenyerébe ejtve s unottan méregetni kezdi Lorew-et. Még hogy halandó nővel nem. Ez szemellenzővel jár! Ám ekkor remek ötlete támadt a dalnoknak.* Menjünk bordélyba! * Csapja össze tenyerét nagy vidáman.*
- ...már ha az entitásodat nem zavarja. De ha úgy volna, hát csukja be a szemét ha féltékeny! * Lorew alkohollal kapcsolatos kijelentése lepereg Gil vállairól. Ugyanilyen lelkességgel fogja kínálgatni azt egy perccel később. Majd csak megjön a kedve, ha már látja, hogy mit okoz. Az elviselésén meg csak vidáman felkacag, miközben új fűszálat keres magának.*
- No mit mondasz hát? * Fordul felé új szerzeményét rágcsálva, s hogy fokozza az izgalmat miközben a füleinek kedves választ várja ujjaival lefog egy kedvcsináló akkordot lantján.*
3308. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 07:48:43
Üzenet elküldve: 2015-07-11 07:48:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló - Kirion//
*Fáradozásait siker koronázza és versenytársa kisvártatva már előtte térdel. Érdekes dolog ez, általában az aktuális kedvétől függ hogyan kezeli az ilyet, mert végül is megtisztelő hogy hajlandóak leguggolni a kedvéért, viszont kissé lealacsonyító is, mintha valami gyerek lenne. Most viszont szüksége van az elfre, így eszében sincs haragudni emiatt.*
-Segítenél nekem, ha már ilyen nagyra nőttél? Semmi túl megerőltető, csak állj a nap elé kérlek hogy árnyékot vess rám amikor célzok. Sokkal jobban megy úgy ha nem süt közben a szemembe a nap.
*Végig kedvesen mosolyog a fickóra. Bár őt kevésbé foglalkoztatja az egész megmérettetés verseny mivolta, a másik lehet hogy nem így van vele és ezért nem lesz hajlandó segíteni. Az viszont eszébe sem jut hogy akár ki is szúrhatna vele, és az utolsó pillanatban elhajolhatna a nap elől hogy pont megzavarja lövését. Beszéd közben ujjával mutatja is nagyjából hova kellene állni, sőt ha eleget tesz a fiú a kérésnek akkor az is kiderül hogy pontosan jó helyre irányítja őt. Egy ilyen briliáns elmének igazán csekélység megbecsülni az elf magasságából és a nap helyzetéből hogy hol is lenne a tökéletes pont.*
//Íjászverseny//
//Harmadik forduló - Kirion//
*Fáradozásait siker koronázza és versenytársa kisvártatva már előtte térdel. Érdekes dolog ez, általában az aktuális kedvétől függ hogyan kezeli az ilyet, mert végül is megtisztelő hogy hajlandóak leguggolni a kedvéért, viszont kissé lealacsonyító is, mintha valami gyerek lenne. Most viszont szüksége van az elfre, így eszében sincs haragudni emiatt.*
-Segítenél nekem, ha már ilyen nagyra nőttél? Semmi túl megerőltető, csak állj a nap elé kérlek hogy árnyékot vess rám amikor célzok. Sokkal jobban megy úgy ha nem süt közben a szemembe a nap.
*Végig kedvesen mosolyog a fickóra. Bár őt kevésbé foglalkoztatja az egész megmérettetés verseny mivolta, a másik lehet hogy nem így van vele és ezért nem lesz hajlandó segíteni. Az viszont eszébe sem jut hogy akár ki is szúrhatna vele, és az utolsó pillanatban elhajolhatna a nap elől hogy pont megzavarja lövését. Beszéd közben ujjával mutatja is nagyjából hova kellene állni, sőt ha eleget tesz a fiú a kérésnek akkor az is kiderül hogy pontosan jó helyre irányítja őt. Egy ilyen briliáns elmének igazán csekélység megbecsülni az elf magasságából és a nap helyzetéből hogy hol is lenne a tökéletes pont.*
3307. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 02:10:12
Üzenet elküldve: 2015-07-11 02:10:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Az artikulálatlan hangot, amit a férfi hallat, mikor beleiszik az italába, nem tudja mire vélni, ha pedig még spriccelni is elkezd vele, az már mindenképpen be fogja árnyékolni kettőjük kapcsolatát. Nem mintha Lorew finnyás lenne, de senki nem szeret lehányva lenni, legyen az egy kortynyi, vagy egy hordónyi ital. Amikor pedig amaz kijelenti, hogy nem ismer egy ilyet sem, jelentőségteljesen bólint.*
- Nincsenek ilyenek. Még engem mondhatnának talán hasonlónak, de én sem azért csinálom, mint a legendák nagy alakjai, hogy jó példával járjak a közemberek előtt. Aztán ki tudja, lehet ennek ellenére néhány száz év múlva rólam lesznek történetek, hogy én az igaz utat jártam. A történelem csalfa szerető *vonja meg a vállát, hiszen vannak, akik egész életükben valami olyat akarnak véghez vinni, amiről emlékeznek rájuk a jövő generációi, és nem sikerül, de közben itt van Lorew, akit nem érdekel, mit gondolnak róla a halandók, vagy fog-e emlékezni rá bárki... Aztán végül majd ő lesz híres. Kegyetlen irónia lenne a sorstól. Ezenfelül pedig Gilroy a maga módján még rá is tapint a lényegre, habár kicsit bosszantó, hogy tényleg csak "arra" tud gondolni.*
- Közel jársz *sóhajt fel* Végtére is közelebb, mint a legtöbben. Sokaknak a felsőbbrendű lények említése nem is mond semmit. Bár furcsa vagy, de te legalább nem kérdőjelezed meg az ilyesmit.
*És lássuk be, ez nála már dicséret, mert hát valóban, a legtöbben nem hisznek a létezésükben. Az tulajdonképpen lényegtelen, hogy a férfi pusztán fantázia miatt hisz bennük, mert szemben Lorew tudásalapú hitével, szinte ugyanannyit érnek. Nincsenek biztos feljegyzések, csak árnyalt utalások, így a szerzetes pontosan ugyanott tart, mint Gilroy, csak dal helyett szavakkal terjeszti, amit tud.*
- Nem, kicsivel bonyolultabb *vakarja meg a fejét* Létezik egy entitás, amely az életemet irányítja, megvéd a bajoktól, vagy éppen beletaszít egybe. Én abban bízom, hogy ez az entitás egyszer el fog jönni a világunkba. Én pedig... várok.
*Ezt nem lehet másképpen mondani a várakozásra nincsenek más szavak, melyek kifejeznék kegyetlen és üres valóját. A várakozás valójában az, hogy az emberfia nem tesz semmit, és ezt valamilyen szinten mindig is természet ellen valónak érezte mindenki. Egyszerűen még a halandó sem azért teremtetett, hogy ne csináljon semmit. Persze ez az alak sem hagyja annyiban a várakozás gondolatát, talán pont ezért ruházták rá ezt a feladatot. A legnehezebb dolog a világon. Ha mindenkinek fel kéne emelnie egy termetes méretű sziklát, akkor az óriások és orkok örülnének, a tündérek és sötételfek kevésbé. Ha ősi írásokat kéne fejtegetni, a gnómok örvendeznének, és a törpék morognának. De a várakozás az mindenkinek egyformán terhelő, egyen akármilyen lusta is az illető. Ha késik, amire vágyunk, az rossz, a világ legősibb törvénye. Közben kapna valami zöldes löttyöt is (még ha bájitalnak neveznék, akkor is nagyobb magabiztossággal húzna bele), viszont mikor Gilroy a a gyomortartalmával önti fel a földet, az végképp elveszi tőle a kedvét.*
- Nem köszönöm, megvagyok nélküle *jegyzi meg, és visszaadja az italt (mérget) a dalnoknak. Majd a következő kérdésre is igyekszik nem kitérni a hitéből, hiszen megszokta már, ráadásul Gilroytól alapból nem várt semmit kifacsart világnézete miatt.*
- Nem élek igazán az alkohollal *mordulja, mintha komolyan venné a kérdést* Bár néha talán ez kéne, hogy el tudjam viselni a környezetemben lévőket.
*Mert hát igen, az alkohol csodákat tesz, mint mondják, sokszor tanácsolták már neki is, hogyha ilyen idiótákkal van körülvéve, ahogy mondja, akkor igyon. Az mindig beválik.*
*Az artikulálatlan hangot, amit a férfi hallat, mikor beleiszik az italába, nem tudja mire vélni, ha pedig még spriccelni is elkezd vele, az már mindenképpen be fogja árnyékolni kettőjük kapcsolatát. Nem mintha Lorew finnyás lenne, de senki nem szeret lehányva lenni, legyen az egy kortynyi, vagy egy hordónyi ital. Amikor pedig amaz kijelenti, hogy nem ismer egy ilyet sem, jelentőségteljesen bólint.*
- Nincsenek ilyenek. Még engem mondhatnának talán hasonlónak, de én sem azért csinálom, mint a legendák nagy alakjai, hogy jó példával járjak a közemberek előtt. Aztán ki tudja, lehet ennek ellenére néhány száz év múlva rólam lesznek történetek, hogy én az igaz utat jártam. A történelem csalfa szerető *vonja meg a vállát, hiszen vannak, akik egész életükben valami olyat akarnak véghez vinni, amiről emlékeznek rájuk a jövő generációi, és nem sikerül, de közben itt van Lorew, akit nem érdekel, mit gondolnak róla a halandók, vagy fog-e emlékezni rá bárki... Aztán végül majd ő lesz híres. Kegyetlen irónia lenne a sorstól. Ezenfelül pedig Gilroy a maga módján még rá is tapint a lényegre, habár kicsit bosszantó, hogy tényleg csak "arra" tud gondolni.*
- Közel jársz *sóhajt fel* Végtére is közelebb, mint a legtöbben. Sokaknak a felsőbbrendű lények említése nem is mond semmit. Bár furcsa vagy, de te legalább nem kérdőjelezed meg az ilyesmit.
*És lássuk be, ez nála már dicséret, mert hát valóban, a legtöbben nem hisznek a létezésükben. Az tulajdonképpen lényegtelen, hogy a férfi pusztán fantázia miatt hisz bennük, mert szemben Lorew tudásalapú hitével, szinte ugyanannyit érnek. Nincsenek biztos feljegyzések, csak árnyalt utalások, így a szerzetes pontosan ugyanott tart, mint Gilroy, csak dal helyett szavakkal terjeszti, amit tud.*
- Nem, kicsivel bonyolultabb *vakarja meg a fejét* Létezik egy entitás, amely az életemet irányítja, megvéd a bajoktól, vagy éppen beletaszít egybe. Én abban bízom, hogy ez az entitás egyszer el fog jönni a világunkba. Én pedig... várok.
*Ezt nem lehet másképpen mondani a várakozásra nincsenek más szavak, melyek kifejeznék kegyetlen és üres valóját. A várakozás valójában az, hogy az emberfia nem tesz semmit, és ezt valamilyen szinten mindig is természet ellen valónak érezte mindenki. Egyszerűen még a halandó sem azért teremtetett, hogy ne csináljon semmit. Persze ez az alak sem hagyja annyiban a várakozás gondolatát, talán pont ezért ruházták rá ezt a feladatot. A legnehezebb dolog a világon. Ha mindenkinek fel kéne emelnie egy termetes méretű sziklát, akkor az óriások és orkok örülnének, a tündérek és sötételfek kevésbé. Ha ősi írásokat kéne fejtegetni, a gnómok örvendeznének, és a törpék morognának. De a várakozás az mindenkinek egyformán terhelő, egyen akármilyen lusta is az illető. Ha késik, amire vágyunk, az rossz, a világ legősibb törvénye. Közben kapna valami zöldes löttyöt is (még ha bájitalnak neveznék, akkor is nagyobb magabiztossággal húzna bele), viszont mikor Gilroy a a gyomortartalmával önti fel a földet, az végképp elveszi tőle a kedvét.*
- Nem köszönöm, megvagyok nélküle *jegyzi meg, és visszaadja az italt (mérget) a dalnoknak. Majd a következő kérdésre is igyekszik nem kitérni a hitéből, hiszen megszokta már, ráadásul Gilroytól alapból nem várt semmit kifacsart világnézete miatt.*
- Nem élek igazán az alkohollal *mordulja, mintha komolyan venné a kérdést* Bár néha talán ez kéne, hogy el tudjam viselni a környezetemben lévőket.
*Mert hát igen, az alkohol csodákat tesz, mint mondják, sokszor tanácsolták már neki is, hogyha ilyen idiótákkal van körülvéve, ahogy mondja, akkor igyon. Az mindig beválik.*
3306. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-11 00:37:42
Üzenet elküldve: 2015-07-11 00:37:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 225
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kaiyko Di'Arie//
*A lány viselkedése egyre furcsább, melynek oka a Hóhajú számára kezd nyilvánvaló lenni, azonban nem teszi szóvá, csak kuncog egyet. Sajnálatos módon így nem tudhatja, hogy a lány mennyire megbízható jövendölés terén, bár nem neki lesz rossz, ha kiderül, hogy nem túlzottan.*
- A neved.*Válaszolja egy kicsit határozottabb hangon, mint szerette volna.*Jól vagy?*Néz aggódó tekintettel a hölgyeményre. Lám, alig ismerik egymást, aztán máris nem szeretném, ha hőgutát kapna itt mellette.*
- Valóban, van érdekesebb és értékesebb dolga is egy embernek, de azért valahogy szeretnélek szólítani, ha arra lenne szükség.
*A vándor torka kissé kiszáradt amióta itt van, úgyhogy tesz egy fél lépést a megfelelő irányba.*
- A meghívás nem kérdés volt.
*Mosolyog őszintén, hiszen tényleg nem az volt.
Tekintete követi a lányét az árnyék felé, ám még időben kapcsol, így rövid időn belül másodszorra érezheti a karjaiban.
Sóhajt, majd nemes egyszerűséggel felkapja újdonsült ismerősét - akinek ugyan a nevét nem tudja, de joggal nevezheti ismerősnek - és odaviszi az árnyékba.
Ott kicsit megrázogatja, megajándékozza egykét gyengébb pofonnal, s ha magához tér, akkor érdeklődő tekintettel néz rá, miközben próbálja visszatartani az egyre feltörni kívánó kacagását.*
- Jól vagy?
*Egyre csak kikívánkozik belőle az a kacagás, ám valahogy csak visszatuszkolja magába, s amennyiben a lány jól van - vagy legalábbis jobban, mint két perccel korábban -, akkor felsegíti, s megindulhatnak a Pegazus felé.*
//Kaiyko Di'Arie//
*A lány viselkedése egyre furcsább, melynek oka a Hóhajú számára kezd nyilvánvaló lenni, azonban nem teszi szóvá, csak kuncog egyet. Sajnálatos módon így nem tudhatja, hogy a lány mennyire megbízható jövendölés terén, bár nem neki lesz rossz, ha kiderül, hogy nem túlzottan.*
- A neved.*Válaszolja egy kicsit határozottabb hangon, mint szerette volna.*Jól vagy?*Néz aggódó tekintettel a hölgyeményre. Lám, alig ismerik egymást, aztán máris nem szeretném, ha hőgutát kapna itt mellette.*
- Valóban, van érdekesebb és értékesebb dolga is egy embernek, de azért valahogy szeretnélek szólítani, ha arra lenne szükség.
*A vándor torka kissé kiszáradt amióta itt van, úgyhogy tesz egy fél lépést a megfelelő irányba.*
- A meghívás nem kérdés volt.
*Mosolyog őszintén, hiszen tényleg nem az volt.
Tekintete követi a lányét az árnyék felé, ám még időben kapcsol, így rövid időn belül másodszorra érezheti a karjaiban.
Sóhajt, majd nemes egyszerűséggel felkapja újdonsült ismerősét - akinek ugyan a nevét nem tudja, de joggal nevezheti ismerősnek - és odaviszi az árnyékba.
Ott kicsit megrázogatja, megajándékozza egykét gyengébb pofonnal, s ha magához tér, akkor érdeklődő tekintettel néz rá, miközben próbálja visszatartani az egyre feltörni kívánó kacagását.*
- Jól vagy?
*Egyre csak kikívánkozik belőle az a kacagás, ám valahogy csak visszatuszkolja magába, s amennyiben a lány jól van - vagy legalábbis jobban, mint két perccel korábban -, akkor felsegíti, s megindulhatnak a Pegazus felé.*
3305. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 23:52:30
Üzenet elküldve: 2015-07-10 23:52:30
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Tazrysn//
*Az információ rövid és egyértelmű és okot ad némi csalódottságra. A sárga szeműnek nincs szüksége az ő segítségére, de Tazryns így is megfosztotta pár értékes információtól, már ha a másiknak volt ilyen a tarsolyába, de ezt nem fogja az orrára kötni. Még csak az kéne, hogy őt is elzavarja magától.*
-Nos amint látod én nem vagyok nőstény, szóval inkább kihagynám ezt a szolgáltatást. *Nem csoda, hogy nincs sok sikere a felszínen ha eddig csak örömszerzőként tartották és a hímekkel szembeni reakcióit is megmagyarázza. Eddig csak a nőstények előtt kellett tartania a száját.* -Egy értelmes alak nem fog rád támadni ennyi ember előtt, de ha egy orkkal kötözködsz az agyoncsap mint egy legyet.
*Nem tudja vajon megfogadja e a tanácsát, ez talán lehetne az első lecke is amit átad, már ha megfogadja.* -Itt nincs matróna aki megvédjen, én meg nem fogom miattad magamat bajba keverni. *Néz szigorúan a fajtársára. Már nem igazán tudja, hogy is kéne folytatnia ezt a beszélgetést, szerencsére, és sajnos a másik mond valamit amin már többet járhat az agya. Igen ha valami akkor ez az ami miatt szégyenkeznie kell, hogy nem tudott egy hónappal hamarabb megszületni és úgy megmenekülni, vagy a romok alatt meghalni.* -Már mind felszínlakók vagyunk.
*Közli lemondóan miközben szétnéz a tömegen.* -És amíg nem találjuk meg a visszautat addig kénytelenek vagyunk ezekkel szenvedni. *Egy darabig bámulja a tömeget, sokan vannak és ezért erősek, de mélyen hiszi, hogy a "dicső" napjaik már meg vannak számlálva a sötét anya előtt.* -Még beletelik egy kis időbe amíg felül tudunk rajtuk kerekedni. Nem azért mert jó nép volna, csak sokan vannak, és makacsok mint az öszvér.
*Visszafordul a másik felé, szeme továbbra is rideg marad és szúró akár a jégcsap.* -Ha egy szimpla bordélyházat a saját tulajdonomba veszek azzal én is hozzáteszek a fajtánk hatalmához. És ha eljön a megfelelő matróna örömmel ajánlom fel neki minden hatalmam és befolyásom. *Ő ezt tudja felajánlani, saját tehetségén kívül és e módon tudja szolgálni választott úrnőjét, már ha lesz akit alkalmasnak talál a feladatra. Sötét urak és szörnyetegek tekintetében igencsak válogatós tud lenni.*
//Tazrysn//
*Az információ rövid és egyértelmű és okot ad némi csalódottságra. A sárga szeműnek nincs szüksége az ő segítségére, de Tazryns így is megfosztotta pár értékes információtól, már ha a másiknak volt ilyen a tarsolyába, de ezt nem fogja az orrára kötni. Még csak az kéne, hogy őt is elzavarja magától.*
-Nos amint látod én nem vagyok nőstény, szóval inkább kihagynám ezt a szolgáltatást. *Nem csoda, hogy nincs sok sikere a felszínen ha eddig csak örömszerzőként tartották és a hímekkel szembeni reakcióit is megmagyarázza. Eddig csak a nőstények előtt kellett tartania a száját.* -Egy értelmes alak nem fog rád támadni ennyi ember előtt, de ha egy orkkal kötözködsz az agyoncsap mint egy legyet.
*Nem tudja vajon megfogadja e a tanácsát, ez talán lehetne az első lecke is amit átad, már ha megfogadja.* -Itt nincs matróna aki megvédjen, én meg nem fogom miattad magamat bajba keverni. *Néz szigorúan a fajtársára. Már nem igazán tudja, hogy is kéne folytatnia ezt a beszélgetést, szerencsére, és sajnos a másik mond valamit amin már többet járhat az agya. Igen ha valami akkor ez az ami miatt szégyenkeznie kell, hogy nem tudott egy hónappal hamarabb megszületni és úgy megmenekülni, vagy a romok alatt meghalni.* -Már mind felszínlakók vagyunk.
*Közli lemondóan miközben szétnéz a tömegen.* -És amíg nem találjuk meg a visszautat addig kénytelenek vagyunk ezekkel szenvedni. *Egy darabig bámulja a tömeget, sokan vannak és ezért erősek, de mélyen hiszi, hogy a "dicső" napjaik már meg vannak számlálva a sötét anya előtt.* -Még beletelik egy kis időbe amíg felül tudunk rajtuk kerekedni. Nem azért mert jó nép volna, csak sokan vannak, és makacsok mint az öszvér.
*Visszafordul a másik felé, szeme továbbra is rideg marad és szúró akár a jégcsap.* -Ha egy szimpla bordélyházat a saját tulajdonomba veszek azzal én is hozzáteszek a fajtánk hatalmához. És ha eljön a megfelelő matróna örömmel ajánlom fel neki minden hatalmam és befolyásom. *Ő ezt tudja felajánlani, saját tehetségén kívül és e módon tudja szolgálni választott úrnőjét, már ha lesz akit alkalmasnak talál a feladatra. Sötét urak és szörnyetegek tekintetében igencsak válogatós tud lenni.*
3304. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:56:58
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:56:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
*Fogalma sincsen hogyan törtét, de valamiért teljesen felfordult a világ benne és akarata ellenére rossz irányba ment tovább. A kikötőbe akart eljutni, de helyette a piactéren kötött ki.*
~ Végül is tömeg, tömeg! Csak nem ugyan ott! ~
*Megvakarja a fejét, hiszen ötlete sincs, hogy hogyan jutott ide. Arra emlékszil, hogy átvágott a kovácsműhelyen, de nem tudja miért. De végül úgy dönt, hogy felhagy a gondolkodással. Hisz benne, hogy a szellemek helyes útra terelik és hogy nem hiába él ő. Van egy cél, ami miatt itt kell lennie, csak túl kicsi és tudatlan ahhoz, hogy felfogja mi is ez a cél. Végül lassan megindul az árusok közt.*
~ Egy kis nézelődésbe senki sem halt még bele!~
*Kuncog magában, ahogy végighalad tekintete a szebbnél szebb árukon. Persze őt nem nagyon hatja meg a cicoma. Sokkal jobban szereti azokat a dolgokat, amiket ő csinál a két kezével és nem vette meg őket készen. Szeret megdolgozni azért amilye van. Az arcokat is, viszont hamar meg is unja őket. Mind, mind teljesen egyformának tetszik. Így inkább figyel arra, ami ki van pakolva. Kezdi magát úgy érezni, mint egy nincstelen, pedig kicsit sem az, csak nem tudja mit csináljon, hiszen az ég világon semmi dolga sincs. A gondolkodásba meg belefáradt már.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.11 11:14:24, a következő indokkal:
Globál fejléc pótlása
*Fogalma sincsen hogyan törtét, de valamiért teljesen felfordult a világ benne és akarata ellenére rossz irányba ment tovább. A kikötőbe akart eljutni, de helyette a piactéren kötött ki.*
~ Végül is tömeg, tömeg! Csak nem ugyan ott! ~
*Megvakarja a fejét, hiszen ötlete sincs, hogy hogyan jutott ide. Arra emlékszil, hogy átvágott a kovácsműhelyen, de nem tudja miért. De végül úgy dönt, hogy felhagy a gondolkodással. Hisz benne, hogy a szellemek helyes útra terelik és hogy nem hiába él ő. Van egy cél, ami miatt itt kell lennie, csak túl kicsi és tudatlan ahhoz, hogy felfogja mi is ez a cél. Végül lassan megindul az árusok közt.*
~ Egy kis nézelődésbe senki sem halt még bele!~
*Kuncog magában, ahogy végighalad tekintete a szebbnél szebb árukon. Persze őt nem nagyon hatja meg a cicoma. Sokkal jobban szereti azokat a dolgokat, amiket ő csinál a két kezével és nem vette meg őket készen. Szeret megdolgozni azért amilye van. Az arcokat is, viszont hamar meg is unja őket. Mind, mind teljesen egyformának tetszik. Így inkább figyel arra, ami ki van pakolva. Kezdi magát úgy érezni, mint egy nincstelen, pedig kicsit sem az, csak nem tudja mit csináljon, hiszen az ég világon semmi dolga sincs. A gondolkodásba meg belefáradt már.*
A hozzászólást Oghma (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.11 11:14:24, a következő indokkal:
Globál fejléc pótlása
3303. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:50:32
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:50:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Plevaen//
-Annyit tudtam meg, hogy neki is nem rég omlott be az otthona, ezért jöhetett fel a felszínre és szintén nemesi származású, talán utolsó azon a néven, azért jött ide amiért jó magam is, keresni egy fajtársat, de bizonyára az arroganciám halálra untatta és elhúzta a csíkot... *Kis szüntet tart, sajnos van egy ilyen rossz szokása, hogy untat embereket, de legalább beismeri.* Rossz szokás, de lenn a mélyben még elviselhetetlenebb voltam más hímek számára, én a nőstények kedvében járásában vagyok jó, ott meg nem beszédre használom a számat... *Hirtelen elkomolyodik és fürkésző szemekkel néz a másikra.*
-Mondd te emlékszel még a lenti életre vagy fénylakóként születtél? *Merész kérdés, régen irtották a fénylakó sötételfeket családjával, de ő nem ilyen, főleg nem azzal aki kitanítja az itteni életre.*
//Plevaen//
-Annyit tudtam meg, hogy neki is nem rég omlott be az otthona, ezért jöhetett fel a felszínre és szintén nemesi származású, talán utolsó azon a néven, azért jött ide amiért jó magam is, keresni egy fajtársat, de bizonyára az arroganciám halálra untatta és elhúzta a csíkot... *Kis szüntet tart, sajnos van egy ilyen rossz szokása, hogy untat embereket, de legalább beismeri.* Rossz szokás, de lenn a mélyben még elviselhetetlenebb voltam más hímek számára, én a nőstények kedvében járásában vagyok jó, ott meg nem beszédre használom a számat... *Hirtelen elkomolyodik és fürkésző szemekkel néz a másikra.*
-Mondd te emlékszel még a lenti életre vagy fénylakóként születtél? *Merész kérdés, régen irtották a fénylakó sötételfeket családjával, de ő nem ilyen, főleg nem azzal aki kitanítja az itteni életre.*
3302. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:48:33
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:48:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
* A szerzetesek élete egyre nyomorúságosabbnak tűnik Gilroynak, s elképzelni sem tudja, hogy az ember miért választana magának ilyen hivatást. Miért jó a napfénytől elzártan a nyirkos falak között a könyvek fölé görnyedni. Elfehérednek és még a hátuk is görbe lesz tőle. Nem egészséges dolog ez. S ha ez még nem volna elég, besavanyodik az ember és paranoiás lesz, ha el kell hagynia a tornyát. Bezzeg a trubadúrok gondtalan élete. A nyakába veheti a világot a lantjával, s a műsoraival összedalol magának annyit, hogy mindig van hol álomra hajtani a a fejét. Ha meg nem, hát akkor is, mert az asszonynép kedveli az ilyet, s tetővel a feje fölé szolgálnak,ha úgy akarja. Fiatal, idős, karcsú vagy combos, neki ugyan mindegy.*
* Ő is felvonja a szőke szemöldökét, mikor Lorew, s röviden értetlenkedve pillant rá. Fontos választ vár ám tőle, de nem fogja kikerülni az hét szentség. Mi okból hozhatna egy férfi olyan döntést, hogy megtagadja magától a nők ölelését hátralévő életében? Gil előbb ugorna kútba, lábaira vasmacskát kötve.*
- Eeehe * Hallat gurgulázó hangot, miközben belekortyolt saját itókájába. Keserű, mint az epe amit elfelejtenek kivágni a húsból. Nem sok kell neki, hogy visszaköszönjön az a lenyelt korty. Talán jobb, ha Lorew arrébb húzódik mielőtt a cipője bánná.*
- Egyet sem. * Vallja be töredelmesen és maga is meglepődik azon, hogy nem ismer olyan szerzetest aki valóban tisztalelkű. Romlott mind a hitvány, s a szeplőtlen szűzről való prédikálás is mind hazugság. Mert minden nőben ott lakik mélyen a cemende.*
- A halandók... Nem vonzanak a halandók? Hát te már csak földöntúli szépségekkel hálsz? * Mert akkor rágná a kefét olyan irigy lenne. Más bizonyára meglepődne Lorew ezen kijelentésén, ám most nem más, hanem Gilroy van itt, kinek fantáziája magason szárnyal, mint a madár. Egyből nimfákra, sellőkre meg angyalokra gondol, mert hát mi másra gondolna egy költő, ha nem saját versének kedvelt karaktereiről. Azonban kétli, hogy bármelyik szóba állna önszántából halandó férfivel.*
- Csak nem nimfát fogtál az erdőben, vagy sellő akadt a hálódba s hazavitted? * Hallott már ilyenről is, hiszen majd bejárta a fél világot, de személyesen még senkivel nem találkozott, akinek sikerült elkapnia egyet, ha az nem akarta. Ettől most megint megeredt a szárnyalója.*
- Várakozás? Aztán mire? A sült galambra? Csapj tarisznyát a válladra és oldj kereket. Mindjárt vidámabb lesz az a fancsali képed. Na nem kóstolod meg ezt? Nekem nem ízlik. * Reklámozza saját rossz ízű zöld színben pompázó likőrét, s közelebb is tolja Lorewnek a kórsót, hadd szaglássza azt is ha már ilyen szaglászó a kedve. Ő inkább saját kendejét szaglássza amit a drága Alinnától kapott. Na ha létezik a szeplőtlen, hát akkor ő az. A fehér porcelán bőre...az angyalok által faragott arca...hmm hmmm.*
- Blőőőeehrrr * Köszönt vissza a keserű nedű aminek az előbb nem sikerült, de Lorew cipője helyett a füvet köpködte le. Lorew pont ezalatt hadovált neki valami felsőbbrendű entitásról meg annak szolgálatáról, mire Gil felegyenesedve s a száját törölgetve fordul felé.*
- Hallod-e te. Mivel itatnak téged? Van még belőle? * Entitások meg várakozás... Ez meggárgyult.*
* A szerzetesek élete egyre nyomorúságosabbnak tűnik Gilroynak, s elképzelni sem tudja, hogy az ember miért választana magának ilyen hivatást. Miért jó a napfénytől elzártan a nyirkos falak között a könyvek fölé görnyedni. Elfehérednek és még a hátuk is görbe lesz tőle. Nem egészséges dolog ez. S ha ez még nem volna elég, besavanyodik az ember és paranoiás lesz, ha el kell hagynia a tornyát. Bezzeg a trubadúrok gondtalan élete. A nyakába veheti a világot a lantjával, s a műsoraival összedalol magának annyit, hogy mindig van hol álomra hajtani a a fejét. Ha meg nem, hát akkor is, mert az asszonynép kedveli az ilyet, s tetővel a feje fölé szolgálnak,ha úgy akarja. Fiatal, idős, karcsú vagy combos, neki ugyan mindegy.*
* Ő is felvonja a szőke szemöldökét, mikor Lorew, s röviden értetlenkedve pillant rá. Fontos választ vár ám tőle, de nem fogja kikerülni az hét szentség. Mi okból hozhatna egy férfi olyan döntést, hogy megtagadja magától a nők ölelését hátralévő életében? Gil előbb ugorna kútba, lábaira vasmacskát kötve.*
- Eeehe * Hallat gurgulázó hangot, miközben belekortyolt saját itókájába. Keserű, mint az epe amit elfelejtenek kivágni a húsból. Nem sok kell neki, hogy visszaköszönjön az a lenyelt korty. Talán jobb, ha Lorew arrébb húzódik mielőtt a cipője bánná.*
- Egyet sem. * Vallja be töredelmesen és maga is meglepődik azon, hogy nem ismer olyan szerzetest aki valóban tisztalelkű. Romlott mind a hitvány, s a szeplőtlen szűzről való prédikálás is mind hazugság. Mert minden nőben ott lakik mélyen a cemende.*
- A halandók... Nem vonzanak a halandók? Hát te már csak földöntúli szépségekkel hálsz? * Mert akkor rágná a kefét olyan irigy lenne. Más bizonyára meglepődne Lorew ezen kijelentésén, ám most nem más, hanem Gilroy van itt, kinek fantáziája magason szárnyal, mint a madár. Egyből nimfákra, sellőkre meg angyalokra gondol, mert hát mi másra gondolna egy költő, ha nem saját versének kedvelt karaktereiről. Azonban kétli, hogy bármelyik szóba állna önszántából halandó férfivel.*
- Csak nem nimfát fogtál az erdőben, vagy sellő akadt a hálódba s hazavitted? * Hallott már ilyenről is, hiszen majd bejárta a fél világot, de személyesen még senkivel nem találkozott, akinek sikerült elkapnia egyet, ha az nem akarta. Ettől most megint megeredt a szárnyalója.*
- Várakozás? Aztán mire? A sült galambra? Csapj tarisznyát a válladra és oldj kereket. Mindjárt vidámabb lesz az a fancsali képed. Na nem kóstolod meg ezt? Nekem nem ízlik. * Reklámozza saját rossz ízű zöld színben pompázó likőrét, s közelebb is tolja Lorewnek a kórsót, hadd szaglássza azt is ha már ilyen szaglászó a kedve. Ő inkább saját kendejét szaglássza amit a drága Alinnától kapott. Na ha létezik a szeplőtlen, hát akkor ő az. A fehér porcelán bőre...az angyalok által faragott arca...hmm hmmm.*
- Blőőőeehrrr * Köszönt vissza a keserű nedű aminek az előbb nem sikerült, de Lorew cipője helyett a füvet köpködte le. Lorew pont ezalatt hadovált neki valami felsőbbrendű entitásról meg annak szolgálatáról, mire Gil felegyenesedve s a száját törölgetve fordul felé.*
- Hallod-e te. Mivel itatnak téged? Van még belőle? * Entitások meg várakozás... Ez meggárgyult.*
3301. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:28:27
Üzenet elküldve: 2015-07-10 22:28:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
*A nagy nézelődésben elsodródott valahogy mellőle, rövid idejű ismerőse, egy kicsit még forgolódik keresgél merre lehet, de nem lát sok esélyt, hogy meglelje ebben a tömegbe, így fel is adja, inkább tovább nézelődik, az árusok különféle portékái közt szemezget, bár a rendezvény miatt igen magas árakat szabnak, ezért nem nagyon szándékozik semmit venni csak jó megcsodálni a különlegességeket.
Na meg persze, a sokszínű kavargó tömeget is nézegeti, fajok menyire változatos összetétele, esküdni merne, az előbb még egy orkot is látott átfurakodni a népek között.
De égkék tekintetét inkább a szebbik nem képviselőin pihenteti, nem pedig a turakodó ocsmány orkon.
Megáll kicsit az íjászversenynél, megnézni a lövészeket, de nem nagyon fogja meg a dolog.*
~Vissza kellene mennem inkább a játékokhoz, ha már társaságom nincs, legalább szórakozzak egy kicsit.~
*El is fordul a versenytől s indul amerre emlékei szerint a vetélkedőket látta.*
*A nagy nézelődésben elsodródott valahogy mellőle, rövid idejű ismerőse, egy kicsit még forgolódik keresgél merre lehet, de nem lát sok esélyt, hogy meglelje ebben a tömegbe, így fel is adja, inkább tovább nézelődik, az árusok különféle portékái közt szemezget, bár a rendezvény miatt igen magas árakat szabnak, ezért nem nagyon szándékozik semmit venni csak jó megcsodálni a különlegességeket.
Na meg persze, a sokszínű kavargó tömeget is nézegeti, fajok menyire változatos összetétele, esküdni merne, az előbb még egy orkot is látott átfurakodni a népek között.
De égkék tekintetét inkább a szebbik nem képviselőin pihenteti, nem pedig a turakodó ocsmány orkon.
Megáll kicsit az íjászversenynél, megnézni a lövészeket, de nem nagyon fogja meg a dolog.*
~Vissza kellene mennem inkább a játékokhoz, ha már társaságom nincs, legalább szórakozzak egy kicsit.~
*El is fordul a versenytől s indul amerre emlékei szerint a vetélkedőket látta.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057