Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 412 (8221. - 8240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8240. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-19 10:35:52
Üzenet elküldve: 2020-02-19 10:35:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Vásárolgatás//
*Miután néhány nap alatt megérett az elhatározás benne, hogy el kéne kezdenie ebben a városban is a kapcsolatait építeni, felkerekedik, hogy beszerezze az ajándékokat és elintézze a meghívót. Most nem tud másra támaszkodni csak saját magára és szeretné megmutatni az apjának, hogy igenis mindent el tud egyedül intézni, elég önálló és talpraesett.
~De mi az, ami illő lenne egy nemesi háztartásba és nekem is telik rá, hogy nem kérek apámtól plusz apanázst? ~ Csak úgy nem igazán jut eszébe semmi, mert eddig az árakkal nem igazán kellett törődnie, de valami különlegesnek kell lennie az biztos. Az ajándék ugyanis fontos, az alapján lesz majd megítélve. Szerencséjére a piac ma sem hazudtolja meg magát, nem csak vásárolgató népekkel, de árusokkal és portékákkal is dugig van. Csak úgy kapkodja a fejét az egyik szép vázától a másik meglehetősen drága kelméig, de mindannyiszor visszakozik. Végül egy ékszerekkel telirakott asztalnál áll meg. Kiválaszt egy szép holdasat, aminek ő is örülne és rámutat, az ára is megfelelő, az pedig, hogy kézbe véve még csilingelnek is az összeérő díszek, csak hab a tortán.
Majd mindjárt mellette megpillant egy nagyobb szereket, amint több ketrec is található, többnyire rágcsálók és egyéb állatok nagy sajnálatára. ~Talán valami haszonállat, talán egy juh elég előkelő lenne. ~ Nézegeti a takarmány mellé kikötött állatokat, de egyikhez sem kapcsolja erősebb kötelék. ~Addig hova tenném? ~ Így ezt elveti, ám ekkor pillantja meg a kis aranyhalakat, amik egy nagyobb hordóban úszkálnak, a színük miatt igazán szép látványt nyújtva. ~Ez kell nekem. ~ Oda is furakodik az árushoz, hogy megérdeklődje, mégis az ilyenek mit is esznek meg mennyit, az meg mindjárt rámutat a szárított szúnyoglárvára, amire a tündér csak erősen bólogat.*
-Akkor egy halat kérnék, meg egy havi élelmet neki. *Mondja határozottan, közben látja, hogy kihorgásznak egyet és beteszik egy kicsi gömb akváriumba vízzel eltelítve. Le is számolja a 111 aranyat a dolgokért, amiket vett a kereskedő Mesélő (Nyíl) tenyerébe.
.*
-Ez kétségtelenül jó lesz. *Elégedetten verekedi át magát a tömegen, hogy kijusson a forgatagból épségben a halacskával együtt, majd nagy lelkesen viszi is haza, hiszen addig is laknia kell valahol, míg a látogatás le nem zajlik.*
*Miután néhány nap alatt megérett az elhatározás benne, hogy el kéne kezdenie ebben a városban is a kapcsolatait építeni, felkerekedik, hogy beszerezze az ajándékokat és elintézze a meghívót. Most nem tud másra támaszkodni csak saját magára és szeretné megmutatni az apjának, hogy igenis mindent el tud egyedül intézni, elég önálló és talpraesett.
~De mi az, ami illő lenne egy nemesi háztartásba és nekem is telik rá, hogy nem kérek apámtól plusz apanázst? ~ Csak úgy nem igazán jut eszébe semmi, mert eddig az árakkal nem igazán kellett törődnie, de valami különlegesnek kell lennie az biztos. Az ajándék ugyanis fontos, az alapján lesz majd megítélve. Szerencséjére a piac ma sem hazudtolja meg magát, nem csak vásárolgató népekkel, de árusokkal és portékákkal is dugig van. Csak úgy kapkodja a fejét az egyik szép vázától a másik meglehetősen drága kelméig, de mindannyiszor visszakozik. Végül egy ékszerekkel telirakott asztalnál áll meg. Kiválaszt egy szép holdasat, aminek ő is örülne és rámutat, az ára is megfelelő, az pedig, hogy kézbe véve még csilingelnek is az összeérő díszek, csak hab a tortán.
Majd mindjárt mellette megpillant egy nagyobb szereket, amint több ketrec is található, többnyire rágcsálók és egyéb állatok nagy sajnálatára. ~Talán valami haszonállat, talán egy juh elég előkelő lenne. ~ Nézegeti a takarmány mellé kikötött állatokat, de egyikhez sem kapcsolja erősebb kötelék. ~Addig hova tenném? ~ Így ezt elveti, ám ekkor pillantja meg a kis aranyhalakat, amik egy nagyobb hordóban úszkálnak, a színük miatt igazán szép látványt nyújtva. ~Ez kell nekem. ~ Oda is furakodik az árushoz, hogy megérdeklődje, mégis az ilyenek mit is esznek meg mennyit, az meg mindjárt rámutat a szárított szúnyoglárvára, amire a tündér csak erősen bólogat.*
-Akkor egy halat kérnék, meg egy havi élelmet neki. *Mondja határozottan, közben látja, hogy kihorgásznak egyet és beteszik egy kicsi gömb akváriumba vízzel eltelítve. Le is számolja a 111 aranyat a dolgokért, amiket vett a kereskedő Mesélő (Nyíl) tenyerébe.
.*-Ez kétségtelenül jó lesz. *Elégedetten verekedi át magát a tömegen, hogy kijusson a forgatagból épségben a halacskával együtt, majd nagy lelkesen viszi is haza, hiszen addig is laknia kell valahol, míg a látogatás le nem zajlik.*
8239. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-19 09:36:18
Üzenet elküldve: 2020-02-19 09:36:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Az énekszó//
*Zinov ahogy látja a zsongást, amit mindenféle faj okoz, amit valaha látott, rögtön örömét leli a helyben. Majd elgondolkozik* ~Biztos jó ötlet itt valakit átverni? Bármikor szólhat egy másik embernek, hogy segítsen neki, és ebből nekem még óriási problémáim lehetnek. Hagynom kéne őket.~ *A bárd továbbhalad, nézelődik a különböző fajoknak szánt árukban, az ételekben. Meglátja a kovácscégért, majd bemegy. Látja a kardokat, tőröket páncélokat, és különféle kovácsárukat. Már veszi elő pénzét, hogy vegyen valamit, de eszébe jut valami* ~Mit csinálok? Így is alig van aranyam, és amúgy is van kardom, minek másik?~ *Ezzel ki is megy az épületből.* ~Ez a hely kényszeríteni akar arra, hogy költsek, márpedig most nem szabad. Mennem kell innen, még mielőtt valaki meg is győz a vásárlásról~ *Ezután kigyalogolt a városközpontból*
*Zinov ahogy látja a zsongást, amit mindenféle faj okoz, amit valaha látott, rögtön örömét leli a helyben. Majd elgondolkozik* ~Biztos jó ötlet itt valakit átverni? Bármikor szólhat egy másik embernek, hogy segítsen neki, és ebből nekem még óriási problémáim lehetnek. Hagynom kéne őket.~ *A bárd továbbhalad, nézelődik a különböző fajoknak szánt árukban, az ételekben. Meglátja a kovácscégért, majd bemegy. Látja a kardokat, tőröket páncélokat, és különféle kovácsárukat. Már veszi elő pénzét, hogy vegyen valamit, de eszébe jut valami* ~Mit csinálok? Így is alig van aranyam, és amúgy is van kardom, minek másik?~ *Ezzel ki is megy az épületből.* ~Ez a hely kényszeríteni akar arra, hogy költsek, márpedig most nem szabad. Mennem kell innen, még mielőtt valaki meg is győz a vásárlásról~ *Ezután kigyalogolt a városközpontból*
8238. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 16:01:09
Üzenet elküldve: 2020-02-18 16:01:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Ahogy a férfi elmondja, hogy a csillaghulláskor milyen furcsa tulajdonságra tett szert, Learon először felhúzza szemöldökét, majd ő is behívja.*
-Gyere be! *Azért a maga tapasztalatát is hozzáteszi a témához.*
-Érdekes, én egy varázslatot kaptam akkor. Egy szellemfarkast, aki főz nekem, ha hívom a varázslattal. Nagyon hasznos mágia, ha az ember hosszú útra indul. Nem tudtam, hogy van, aki átkot kapott, nem pedig valami jó dolgot. *A Sajt-mester eddig azt hitte, hogy a csillaghullás mindenkivel csupa jó dolgot tett, mert akivel eddig találkozott, annak pozitív hatással volt az életére.*
-Bizony. Barátaink nem tétlenkednek, ha valaminek az elpusztításáról van szó! *Tudja, hogy az ő népe tette ezt, bár a részleteket nem tudja, hogy mire is volt jó ez. Ahogy a tharg segít neki, Learon rádob a kohóra akármi éghetőt, de feltételezhetően talál ilyenből éppen eleget, legyen az szén vagy fa. Amikor Frand be szeretné gyújtani, megkéri, hogy ne tegye.*
-Próbálkozzunk inkább úgy ahogy Krestvir. Nem szeretem ilyenekre használni a mágiát, de talán itt pont az lesz a kulcs! *Elképzelhető, hogyha simán tűzszerszámmal lobbantják lángra a tüzet, akkor semmi sem fog történni. Látja, hogy a lány mivel próbálkozik és igazából ugyanaz jutott neki is eszébe. A szikrapattintás varázslat. Nem tudja, hogy Krestvir nem ismeri ezt, ő csak arra gondol, hogy a nő csak fejben tervez előbb. Learon inkább amolyan durr-bele fickó. Persze átlagemberekhez képest többet tervez, de pásztor és földműves lévén gyakorlatiasabb, mint egy vérbeli mágus.*
-Na talán így! *Alkalmazza a varázslatot és nagyon reménykedik benne, hogy egy ilyen kis szintű mágiával nem fog éppen most felsülni.*
-Ha ez nem megy, nincs több ötletem! *Teszi hozzá csak úgy optimistán, bizakodva.*
-Még jó, hogy nem hoztam a kecskéimet. Furcsán néznének ki egy kovácsműhelyben! *Neveti el magát a pásztor.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
//2. próbatétel//
*Ahogy a férfi elmondja, hogy a csillaghulláskor milyen furcsa tulajdonságra tett szert, Learon először felhúzza szemöldökét, majd ő is behívja.*
-Gyere be! *Azért a maga tapasztalatát is hozzáteszi a témához.*
-Érdekes, én egy varázslatot kaptam akkor. Egy szellemfarkast, aki főz nekem, ha hívom a varázslattal. Nagyon hasznos mágia, ha az ember hosszú útra indul. Nem tudtam, hogy van, aki átkot kapott, nem pedig valami jó dolgot. *A Sajt-mester eddig azt hitte, hogy a csillaghullás mindenkivel csupa jó dolgot tett, mert akivel eddig találkozott, annak pozitív hatással volt az életére.*
-Bizony. Barátaink nem tétlenkednek, ha valaminek az elpusztításáról van szó! *Tudja, hogy az ő népe tette ezt, bár a részleteket nem tudja, hogy mire is volt jó ez. Ahogy a tharg segít neki, Learon rádob a kohóra akármi éghetőt, de feltételezhetően talál ilyenből éppen eleget, legyen az szén vagy fa. Amikor Frand be szeretné gyújtani, megkéri, hogy ne tegye.*
-Próbálkozzunk inkább úgy ahogy Krestvir. Nem szeretem ilyenekre használni a mágiát, de talán itt pont az lesz a kulcs! *Elképzelhető, hogyha simán tűzszerszámmal lobbantják lángra a tüzet, akkor semmi sem fog történni. Látja, hogy a lány mivel próbálkozik és igazából ugyanaz jutott neki is eszébe. A szikrapattintás varázslat. Nem tudja, hogy Krestvir nem ismeri ezt, ő csak arra gondol, hogy a nő csak fejben tervez előbb. Learon inkább amolyan durr-bele fickó. Persze átlagemberekhez képest többet tervez, de pásztor és földműves lévén gyakorlatiasabb, mint egy vérbeli mágus.*
-Na talán így! *Alkalmazza a varázslatot és nagyon reménykedik benne, hogy egy ilyen kis szintű mágiával nem fog éppen most felsülni.*
-Ha ez nem megy, nincs több ötletem! *Teszi hozzá csak úgy optimistán, bizakodva.*
-Még jó, hogy nem hoztam a kecskéimet. Furcsán néznének ki egy kovácsműhelyben! *Neveti el magát a pásztor.*
A varázsló csettint egyet, melynek hatására apró szikrák manifesztálódnak és hullnak egy meghatározott kis helyre. Gyúlékony anyagok lángra lobbantásához elegendő.
8237. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 12:10:42
Üzenet elküldve: 2020-02-18 12:10:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Learon szavaira egy darabig csak hallgat. Egyrészt meglepődött, mert nem tartja magát olyan közismertnek, de talán Taitos révén ismerik a nevét... Másrészt a dicséretre sem tudja, mit feleljen. Egyáltalán dicséret ez? Inkább csak megállapítás, hogy állítólag valakik tehetségesnek tartják.*
- Értem. - *Bólint, emellett döntve a köszönetmondás helyett. És Learon ezáltal első kézből megtapasztalhatja, hogy a beszéd és a társas élet nem éppen erőssége Taitos inasának.
Később, a férfi nagyapjának vélekedésével egyet tud érteni.*
- Sokan voltunk, kik tudunk olvasni, a megoldást mégis maga találta meg... - *Fűzi csendben Learon szavaihoz, hogy megerősítse Frandr érdemét.
A műhelynél mégis csak hátrébb áll, mikor a harcos nekiáll bontani az ajtót. Közben szertenéz.*
- Ez nem olyan, mintha betörnénk, mint a tolvajok? - *Kérdi mintegy mellékesen és azt várja, mikor hozza valaki a nyakukra az őrséget, ha ugyan maradt ilyen szervezet a lázadás után...
Azért csak belép ő is, mikor szabad az út, majd meglepve pillant hátra Frandr megjegyzésére.*
- Jöjjön be! - *Szól, majd várja az eredményt. Ha a férfi sikerrel járt, csak azután fordul el tőle és veszi szemügyre a környezetüket.
Nem kérdezi, mi történt. Nyilván a műhely is a lázadás áldozata lett... Fogalma sincs róla, hogy éppen egykori klántársa tette ezt, különben szégyenkezne Kriyon miatt.*
- Tényleg mintha megváltozott volna... - *Fűz csak ennyit Learon megjegyzéséhez, de tekintete még mindig az íráson.
Hallgatja közben a beszélgetést is. Wegtoren említése újabb gondolatokat szül a fejében, de a keresgélésben egyelőre nem segít. Míg a férfiak serénykednek, ő csak áll és bámulja a falat.
Próbálja értelmezni a jeleket, vagy másképp nézni, elforgatni őket fejben, átrendezni, más irányban olvasni...
Ha semmi nem segít, akkor...*
- Szikra! - *Próbálkozik meg itt is ezzel, hátha ez lesz a jelszó, ami elindít valami varázslatot. És magában megint jót somolyog ezen... De azért közben komolyan is gondolja.
Ezután ismételgeti az általa ismert nyelveken a szikra szót, mellé csettintget ujjával. Legvégül a tűzmágia nyelvén szól, mi tán épp a wegtoreniek nyelve... A szikrapattintás varázslatnak ugyan csak elméleti alapjait sajátította el, magát a varázslatot még nem gyakorolta be, de szerencsét próbál vele. A szót és a mozdulat komponenst ismeri, a többi összetevőt nem, úgyhogy maga a varázslat nem fog sikerülni, de hátha ennyi is elég.
Ha ezzel sem jár sikerrel, akkor a "tűz", a "szél" és "levegő" szavakat ismételgeti el a "szikra" mintájára. Arthenior a levegő városa, saját mesterkardjai voltak, talán annak ellenére is ez a kulcs, hogy a wegtoreniek ajándéka a műhely, akikhez a tűz elem kapcsolódik.
Még rá is fúj a betűkre, mikor azt gondolja, nem figyelik, de ettől igazán nem vár sikert. Mire ezt mind végigpróbálja, talán kerül tűz is, amire szintén van már ötlete, ha eddigi kísérletezése semmi eredményt nem hozna.*
//2. próbatétel//
*Learon szavaira egy darabig csak hallgat. Egyrészt meglepődött, mert nem tartja magát olyan közismertnek, de talán Taitos révén ismerik a nevét... Másrészt a dicséretre sem tudja, mit feleljen. Egyáltalán dicséret ez? Inkább csak megállapítás, hogy állítólag valakik tehetségesnek tartják.*
- Értem. - *Bólint, emellett döntve a köszönetmondás helyett. És Learon ezáltal első kézből megtapasztalhatja, hogy a beszéd és a társas élet nem éppen erőssége Taitos inasának.
Később, a férfi nagyapjának vélekedésével egyet tud érteni.*
- Sokan voltunk, kik tudunk olvasni, a megoldást mégis maga találta meg... - *Fűzi csendben Learon szavaihoz, hogy megerősítse Frandr érdemét.
A műhelynél mégis csak hátrébb áll, mikor a harcos nekiáll bontani az ajtót. Közben szertenéz.*
- Ez nem olyan, mintha betörnénk, mint a tolvajok? - *Kérdi mintegy mellékesen és azt várja, mikor hozza valaki a nyakukra az őrséget, ha ugyan maradt ilyen szervezet a lázadás után...
Azért csak belép ő is, mikor szabad az út, majd meglepve pillant hátra Frandr megjegyzésére.*
- Jöjjön be! - *Szól, majd várja az eredményt. Ha a férfi sikerrel járt, csak azután fordul el tőle és veszi szemügyre a környezetüket.
Nem kérdezi, mi történt. Nyilván a műhely is a lázadás áldozata lett... Fogalma sincs róla, hogy éppen egykori klántársa tette ezt, különben szégyenkezne Kriyon miatt.*
- Tényleg mintha megváltozott volna... - *Fűz csak ennyit Learon megjegyzéséhez, de tekintete még mindig az íráson.
Hallgatja közben a beszélgetést is. Wegtoren említése újabb gondolatokat szül a fejében, de a keresgélésben egyelőre nem segít. Míg a férfiak serénykednek, ő csak áll és bámulja a falat.
Próbálja értelmezni a jeleket, vagy másképp nézni, elforgatni őket fejben, átrendezni, más irányban olvasni...
Ha semmi nem segít, akkor...*
- Szikra! - *Próbálkozik meg itt is ezzel, hátha ez lesz a jelszó, ami elindít valami varázslatot. És magában megint jót somolyog ezen... De azért közben komolyan is gondolja.
Ezután ismételgeti az általa ismert nyelveken a szikra szót, mellé csettintget ujjával. Legvégül a tűzmágia nyelvén szól, mi tán épp a wegtoreniek nyelve... A szikrapattintás varázslatnak ugyan csak elméleti alapjait sajátította el, magát a varázslatot még nem gyakorolta be, de szerencsét próbál vele. A szót és a mozdulat komponenst ismeri, a többi összetevőt nem, úgyhogy maga a varázslat nem fog sikerülni, de hátha ennyi is elég.
Ha ezzel sem jár sikerrel, akkor a "tűz", a "szél" és "levegő" szavakat ismételgeti el a "szikra" mintájára. Arthenior a levegő városa, saját mesterkardjai voltak, talán annak ellenére is ez a kulcs, hogy a wegtoreniek ajándéka a műhely, akikhez a tűz elem kapcsolódik.
Még rá is fúj a betűkre, mikor azt gondolja, nem figyelik, de ettől igazán nem vár sikert. Mire ezt mind végigpróbálja, talán kerül tűz is, amire szintén van már ötlete, ha eddigi kísérletezése semmi eredményt nem hozna.*
8236. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 11:54:44
Üzenet elküldve: 2020-02-18 11:54:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*Mióta a városba érkezett azon munkálkodik, hogy minél több könyvet el tudjon olvasni a könyvtárban. Néha annyira belefeledkezik egy-egy írásba, hogy még azt se veszi észre, ha hozzászólnak, vagy éppen megállnak felette, mert útban csücsül. A leginkább a csillagképekről és a fenti égboltról szóló leírások kötik leg a figyelmét. Mindig is érdeklődve és irigykedve nézte azon apróbb termetű társait, akiket a szárnyaik képesek a magasba repíteni. Mostanában már teljesen magabiztosan indul neki a piacnak is, sokkal figyelmesebb, ha már rá nem vigyáznak jobban, hát neki kell élelmesebbnek és gyorsabbnak lennie. Kisebb termete fürgébb és mozgékonyabb előrehaladást és kitérést tesz lehetővé szerencsére.
~De azért láthatnák, hogy itt vagyok. Modortalanság! ~ Rebegteti meg a szárnyait sértettségében, közben pedig próbál araszolni a nagyobb termetűek által taposott ösvények forgatagában.
~Az oldalvizen evezés egészen ügyesen megy már. ~ Veregeti meg gondolatban a saját vállát, ha már más nem teszi. Bár csak a szokásos dolgokért ment, mint alma és egyéb friss hozzávalók, amiért elszalajtották, de megakad a szeme egy, kisebb standon, ami mellett egy gnóm ücsörög. Nem is a gnóm miatt, hanem ami előtte van. Korábban is hallott már az okuláréról, ami segíti az éles látást, de még sosem fogott a kezében egyet sem. Mindjárt kap is az alkalmon és odaverekedi magát.*
-Szabad megnézni? Megfogni? Felpróbálni? *Szakad ki a lelkesedés belőle és már nyúl is a fakeretes mintadarabért.*
-De jányom csak óvatosan! *Emeli a kezeit a magasba az idős gnóm, közben már fordítgatja is a kezében a keretet és belenéz, szemrevételezi az illesztéseket is.*
-Micsoda szép munka, de hogyan kéne ezt praktikusan használni? *Teszi a szeme elé, a két szárát meg az átellenes végén, két kacsójával fogja.*
-De jajj! Ne úgy te! *Már lép is ki az öreg és igazítja rá a nő fejére a szemüveget, bár a kicsi átmérő miatt nem igazán sikerül, csak az orrán talál támaszt, míg két kezével a férfi fogja.*
-Furcsa ez így, bár kicsit halovány, de mintha a fa barázdái lennének és valami… bo… bogár! *Ijedezik, szerencsére nem ő tartja a kezében a szemüveget.*
-Látod? *Majd le is veszi egy fél perc múlva és visszasétál vele a stand mögé.*
-De drága mulatság egy ilyen… *Néz végig a tündér ruházatán.*
-Na de mégis mennyi? *Azért kíváncsi, bár bizonyos benne, hogy most nem engedheti meg magának. Így hogy eljött otthonról, akármit nem kaphat meg, ami megtetszik. ~Ha ezzel az apró szerkezettel ilyen kicsi dolgokat is meglátni… ~ Sétál tovább, hogy végül is beszerezze a dolgokat, amiért el lett küldve.*
~De azért láthatnák, hogy itt vagyok. Modortalanság! ~ Rebegteti meg a szárnyait sértettségében, közben pedig próbál araszolni a nagyobb termetűek által taposott ösvények forgatagában.
~Az oldalvizen evezés egészen ügyesen megy már. ~ Veregeti meg gondolatban a saját vállát, ha már más nem teszi. Bár csak a szokásos dolgokért ment, mint alma és egyéb friss hozzávalók, amiért elszalajtották, de megakad a szeme egy, kisebb standon, ami mellett egy gnóm ücsörög. Nem is a gnóm miatt, hanem ami előtte van. Korábban is hallott már az okuláréról, ami segíti az éles látást, de még sosem fogott a kezében egyet sem. Mindjárt kap is az alkalmon és odaverekedi magát.*
-Szabad megnézni? Megfogni? Felpróbálni? *Szakad ki a lelkesedés belőle és már nyúl is a fakeretes mintadarabért.*
-De jányom csak óvatosan! *Emeli a kezeit a magasba az idős gnóm, közben már fordítgatja is a kezében a keretet és belenéz, szemrevételezi az illesztéseket is.*
-Micsoda szép munka, de hogyan kéne ezt praktikusan használni? *Teszi a szeme elé, a két szárát meg az átellenes végén, két kacsójával fogja.*
-De jajj! Ne úgy te! *Már lép is ki az öreg és igazítja rá a nő fejére a szemüveget, bár a kicsi átmérő miatt nem igazán sikerül, csak az orrán talál támaszt, míg két kezével a férfi fogja.*
-Furcsa ez így, bár kicsit halovány, de mintha a fa barázdái lennének és valami… bo… bogár! *Ijedezik, szerencsére nem ő tartja a kezében a szemüveget.*
-Látod? *Majd le is veszi egy fél perc múlva és visszasétál vele a stand mögé.*
-De drága mulatság egy ilyen… *Néz végig a tündér ruházatán.*
-Na de mégis mennyi? *Azért kíváncsi, bár bizonyos benne, hogy most nem engedheti meg magának. Így hogy eljött otthonról, akármit nem kaphat meg, ami megtetszik. ~Ha ezzel az apró szerkezettel ilyen kicsi dolgokat is meglátni… ~ Sétál tovább, hogy végül is beszerezze a dolgokat, amiért el lett küldve.*
8235. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 09:48:29
Üzenet elküldve: 2020-02-18 09:48:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 193
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Alig tudja követni a kissé szeleburdi gnóm lányt, úgy szedi a lábát egyik árustól a másikig. Az első megállójuk egy gyógyfüves stand, ahonnan vásárol is gyógyfüveket a lány. Még egy-két helyre elszalad, és csak úgy gurulnak ki a kezéből az aranyak. Nem kis bevásárlást hajtott végre Lyllinor egy viszonylag rövid idő alatt. Miután a lány mindent beszerzett felszólítja őket, hogy mehetnek a korábban említett ház felé. Dedhor-t azért egy kicsit furdalja a dolog ezért rákérdez, miközben követi a ház felé Lyllinor-t és YIlanda-t.*
- Ugye ezt nem mind miattam vetted? *Kicsit szégyellő kifejezéssel kérdezi, mert ha mindez a költekezés miatta van, a semmiség horzsolása miatt, azt nagyon sajnálná. Az elköltött aranyak nemesebb célt is szolgálhattak volna, mint az ő semmisége. YIlanda inkább csendesebb fajta, keveset beszél, de rendületlenül követi a két gnómot. Nem tudni, hogy mi fogja várni őket a házban, de ha már a két hölggyel összehozta a sors, akkor segít nekik, amiben tud.*
//Nyílt//
*Alig tudja követni a kissé szeleburdi gnóm lányt, úgy szedi a lábát egyik árustól a másikig. Az első megállójuk egy gyógyfüves stand, ahonnan vásárol is gyógyfüveket a lány. Még egy-két helyre elszalad, és csak úgy gurulnak ki a kezéből az aranyak. Nem kis bevásárlást hajtott végre Lyllinor egy viszonylag rövid idő alatt. Miután a lány mindent beszerzett felszólítja őket, hogy mehetnek a korábban említett ház felé. Dedhor-t azért egy kicsit furdalja a dolog ezért rákérdez, miközben követi a ház felé Lyllinor-t és YIlanda-t.*
- Ugye ezt nem mind miattam vetted? *Kicsit szégyellő kifejezéssel kérdezi, mert ha mindez a költekezés miatta van, a semmiség horzsolása miatt, azt nagyon sajnálná. Az elköltött aranyak nemesebb célt is szolgálhattak volna, mint az ő semmisége. YIlanda inkább csendesebb fajta, keveset beszél, de rendületlenül követi a két gnómot. Nem tudni, hogy mi fogja várni őket a házban, de ha már a két hölggyel összehozta a sors, akkor segít nekik, amiben tud.*
8234. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 07:02:08
Üzenet elküldve: 2020-02-18 07:02:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Frandr nem vitatja el magától az érdemet, sőt. Ám azzal kezd tisztában lenni, hogy egyszer majd hasznos lenne megtanulni olvasni, hiszen bár nem létszükséglet, itt nyugaton úgy tűnik, nagy előny.
A műhelyhez érve meglehetősen gyorsan bejuttatja magukat. Pontosan csak a többieket, ugyanis sajna ő maga nem tud belépni.*
-Ehhez sosem fogok hozzászokni...
*Mormogja, majd felemeli egy picit a hangját, hogy a többiek is hallják.*
-Behívnátok? A csillaghullás óta az ajtó nekem valamiféle átléphetetlen akadály, ha nem hívnak be.
*A templomba is csak akkor jutott be, mikor egy csuhás, látva, hogy úgy vár a templomajtó előtt, egy "Gyere beljebb, fiacskám"-mal oldotta meg a problémát. Valószínűleg azt hitte, hezitál.
Ha bejut, ő is körülnéz.*
-Nagy tűz lehetett itt..
*Hiszen nincs olyan szabad falfelület, amit nem borít korom. Több elszenesedett gerendavéggel is találkozik, majd arra néz, amerre a többiek.
Amíg meg nem szólalnak, addig neki fogalma sincs, hogy ez annak se olvasható, aki nem analfabéta.
Mikor Learon a kohót keresi, Frandr megkeresi azt, vagy annak romjait. Segített már ki kovácsműhelyben, sőt, épített is egyet Amonon, szóval valószínűleg nem annyira elveszett itt.
Utazóként logikus, hogy van nála valami, amivel szikrát csiholhat. Így ha a kohó áll, és akad benne szén is, meg esetleg olajat is talál, ami elősegíti a lángra kapást, akkor Frandr megkísérel tüzet gyújtani, egyébként csak tanácstalanul áll *
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.18 07:03:31
//2. próbatétel//
*Frandr nem vitatja el magától az érdemet, sőt. Ám azzal kezd tisztában lenni, hogy egyszer majd hasznos lenne megtanulni olvasni, hiszen bár nem létszükséglet, itt nyugaton úgy tűnik, nagy előny.
A műhelyhez érve meglehetősen gyorsan bejuttatja magukat. Pontosan csak a többieket, ugyanis sajna ő maga nem tud belépni.*
-Ehhez sosem fogok hozzászokni...
*Mormogja, majd felemeli egy picit a hangját, hogy a többiek is hallják.*
-Behívnátok? A csillaghullás óta az ajtó nekem valamiféle átléphetetlen akadály, ha nem hívnak be.
*A templomba is csak akkor jutott be, mikor egy csuhás, látva, hogy úgy vár a templomajtó előtt, egy "Gyere beljebb, fiacskám"-mal oldotta meg a problémát. Valószínűleg azt hitte, hezitál.
Ha bejut, ő is körülnéz.*
-Nagy tűz lehetett itt..
*Hiszen nincs olyan szabad falfelület, amit nem borít korom. Több elszenesedett gerendavéggel is találkozik, majd arra néz, amerre a többiek.
Amíg meg nem szólalnak, addig neki fogalma sincs, hogy ez annak se olvasható, aki nem analfabéta.
Mikor Learon a kohót keresi, Frandr megkeresi azt, vagy annak romjait. Segített már ki kovácsműhelyben, sőt, épített is egyet Amonon, szóval valószínűleg nem annyira elveszett itt.
Utazóként logikus, hogy van nála valami, amivel szikrát csiholhat. Így ha a kohó áll, és akad benne szén is, meg esetleg olajat is talál, ami elősegíti a lángra kapást, akkor Frandr megkísérel tüzet gyújtani, egyébként csak tanácstalanul áll *
A hozzászólás írója (Frandr'd Gruad) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.18 07:03:31
8233. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 02:33:25
Üzenet elküldve: 2020-02-18 02:33:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
-Hallottam már rólad Krestvir kisasszony! Azt mondják rendkívül tehetséges egy mágus vagy! *Ejt meg egy kedves mosolyt a lány felé. Őszintén boldog, hogy más, nagy mágusokkal is találkozhat. Mostanában nem igazán volt alkalma Abogron kívül igazi mágusokkal beszélni, csak kezdőkkel, akik egy fél ágat sem értek még el, vagy ha mégis, azt Learon tanította nekik.*
-Akkor is szép teljesítmény Frand! Nagyapám szerint nem az a legokosabb ember, aki tud mindent, hanem az, aki tudja, hol kell megkeresnie és megtalálnia a minden tudást! *Szépen együtt lépkednek be sietős léptekkel a kovácsműhelyhez, ahol a Sajt-mester átadja a helyet a fokosnak a deszkabontáshoz. Hiába erős fickó a pásztor, egy célszerszámhoz nem ér fel. Amikor végre bejutnak, döbbenettel vegyes örömmel konstatálja, hogy a felirat ép és sértetlen, azonban rögtön le is tör kicsit amikor rájön, hogy ő bizony egy büdös szót nem sok, annyit sem ért belőle, márpedig úgy emlékszik, hogy itt értelmes betűk voltak valamikor.*
-Most én vagyok szenilis, vagy itt tényleg nem az van, amire emlékszem? *Teszi fel a kérdést a máguslánynak, hiszen a barbár talán nem is járt itt, amíg még egyben állt az épület.*
-Gondolom tűz kell hozzá! Ha már Wegtoren városa adta! Melyik a kohó? *Néz szét a romos helyen és tekintetével látványosan segítséget kér a többiektől, hiszen ő maga egy fikarcnyit sem ért a kovácsoláshoz.*
-Azt se tudom mi micsoda itt!
//2. próbatétel//
-Hallottam már rólad Krestvir kisasszony! Azt mondják rendkívül tehetséges egy mágus vagy! *Ejt meg egy kedves mosolyt a lány felé. Őszintén boldog, hogy más, nagy mágusokkal is találkozhat. Mostanában nem igazán volt alkalma Abogron kívül igazi mágusokkal beszélni, csak kezdőkkel, akik egy fél ágat sem értek még el, vagy ha mégis, azt Learon tanította nekik.*
-Akkor is szép teljesítmény Frand! Nagyapám szerint nem az a legokosabb ember, aki tud mindent, hanem az, aki tudja, hol kell megkeresnie és megtalálnia a minden tudást! *Szépen együtt lépkednek be sietős léptekkel a kovácsműhelyhez, ahol a Sajt-mester átadja a helyet a fokosnak a deszkabontáshoz. Hiába erős fickó a pásztor, egy célszerszámhoz nem ér fel. Amikor végre bejutnak, döbbenettel vegyes örömmel konstatálja, hogy a felirat ép és sértetlen, azonban rögtön le is tör kicsit amikor rájön, hogy ő bizony egy büdös szót nem sok, annyit sem ért belőle, márpedig úgy emlékszik, hogy itt értelmes betűk voltak valamikor.*
-Most én vagyok szenilis, vagy itt tényleg nem az van, amire emlékszem? *Teszi fel a kérdést a máguslánynak, hiszen a barbár talán nem is járt itt, amíg még egyben állt az épület.*
-Gondolom tűz kell hozzá! Ha már Wegtoren városa adta! Melyik a kohó? *Néz szét a romos helyen és tekintetével látványosan segítséget kér a többiektől, hiszen ő maga egy fikarcnyit sem ért a kovácsoláshoz.*
-Azt se tudom mi micsoda itt!
8232. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-18 01:48:07
Üzenet elküldve: 2020-02-18 01:48:07
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 106
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Ugyan a kis rögtönzött felfedezőcsapat akadályokba ütközik, de a bedeszkázott ajtón, illetve annak hűlt hamumaradványain könnyedén átjutnak. A belső tér több mint viharvert. Az itt-ott lyukasra égett tető remek lehetőséget ad a napsugaraknak hogy bevilágítsák az olykoron oly nagy, és híres kovácsműhely emlékét. A rongyosra vert berendezés maradványai ropognak a talpuk alatt, és a felverődő por, és hamu, egy pillantás alatt beteríti a helyet a misztikum selymes ködfátyolával. Az írás ott van. Nem holmi szobafestő kenhette fel, ha a rúnák ívei még mindig kristálytiszták, annak ellenére, hogy plafonig ér a korom. Nehezen de kivehető vonalak adják ki az ismerős, mégis érthetetlen képet. A rúnák nem alkotnak semmilyen értelmes szöveget, sőt! A vörös festékkel felkent felirat ábrái, egyenként sem túl értelmesek, még a két tapasztalt mágus számára sem. Talán Ar Thenior által említett "tett" hiányzik még, egy dologban biztosak lehetnek a kalandorok: Az aktuális kovács mindig tudta mi van a falra vésve, de sosem mondta el senkinek, tehát valahogy, valamikor, valamiért az írás lehet olvasható! Csak most nem az.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.18 01:50:14
//2. próbatétel//
*Ugyan a kis rögtönzött felfedezőcsapat akadályokba ütközik, de a bedeszkázott ajtón, illetve annak hűlt hamumaradványain könnyedén átjutnak. A belső tér több mint viharvert. Az itt-ott lyukasra égett tető remek lehetőséget ad a napsugaraknak hogy bevilágítsák az olykoron oly nagy, és híres kovácsműhely emlékét. A rongyosra vert berendezés maradványai ropognak a talpuk alatt, és a felverődő por, és hamu, egy pillantás alatt beteríti a helyet a misztikum selymes ködfátyolával. Az írás ott van. Nem holmi szobafestő kenhette fel, ha a rúnák ívei még mindig kristálytiszták, annak ellenére, hogy plafonig ér a korom. Nehezen de kivehető vonalak adják ki az ismerős, mégis érthetetlen képet. A rúnák nem alkotnak semmilyen értelmes szöveget, sőt! A vörös festékkel felkent felirat ábrái, egyenként sem túl értelmesek, még a két tapasztalt mágus számára sem. Talán Ar Thenior által említett "tett" hiányzik még, egy dologban biztosak lehetnek a kalandorok: Az aktuális kovács mindig tudta mi van a falra vésve, de sosem mondta el senkinek, tehát valahogy, valamikor, valamiért az írás lehet olvasható! Csak most nem az.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.02.18 01:50:14
8231. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-17 23:46:53
Üzenet elküldve: 2020-02-17 23:46:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 966
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Learon kérdésére biccent, kicsit meghajtva magát, így jelezve, hogy valóban ez a neve. Legalábbis feltételezi, hogy ennek szólt a kérdés, ha pedig tévedne, az úgyis kiderül.
Fradr szerény embernek bizonyul, de Krestvir nem vitatná el tőle az érdemet, akkor sem, ha az olvasásban kisegítették.
Megtudja aztán azt is, hogy történetesen épp Learon volt a másik megfejtő. A sietségét érteni véli, körül is néz, akad-e még valaki, aki velük tart...
Amennyiben szerencsésen elérnek a kovácsműhelyhez, ő is igyekszik majd hasznossá tenni magát, egyébként szokásos szótlanságban menetel a másik kettő mellett.*
//2. próbatétel//
*Learon kérdésére biccent, kicsit meghajtva magát, így jelezve, hogy valóban ez a neve. Legalábbis feltételezi, hogy ennek szólt a kérdés, ha pedig tévedne, az úgyis kiderül.
Fradr szerény embernek bizonyul, de Krestvir nem vitatná el tőle az érdemet, akkor sem, ha az olvasásban kisegítették.
Megtudja aztán azt is, hogy történetesen épp Learon volt a másik megfejtő. A sietségét érteni véli, körül is néz, akad-e még valaki, aki velük tart...
Amennyiben szerencsésen elérnek a kovácsműhelyhez, ő is igyekszik majd hasznossá tenni magát, egyébként szokásos szótlanságban menetel a másik kettő mellett.*
8230. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-17 23:33:10
Üzenet elküldve: 2020-02-17 23:33:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 355
OOC üzenetek: 40
Játékstílus: Vakmerő
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*Nem sok idő kell ahhoz, hogy beérje Krestvirt és Learont. A magiszter gratulál a megfejtéséhez, amire Frandr biccent, majd elmosolyodik.*
-Valójában nem sikerült volna, ha egy pap nem olvassa fel nekem azt a hadinaplót a templomban.
*Hiszen anélkül nehezen jöhetett volna rá a megoldásra.
Kezet ráz Learonnal, és konstatálja, hogy Krestvir sem a jutalomra hajt.*
-Akkor jól hallottam, hogy te mondtad be. Egyébként azt hiszem, mindenki elsodródott.
*Ezután követi Learonékat, nem hagy le senkit, hiszen nem tudja, merre mennek, meg nagyon nem sok haszna lenne abból, hogy előrerohan. A műhelyhez érve ha le van deszkázva az ajtó, akkor, amennyiben Learon félreáll, a fokosával könnyíti meg a bejutást, majd követi a többieket a műhelybe.*
//2. próbatétel//
*Nem sok idő kell ahhoz, hogy beérje Krestvirt és Learont. A magiszter gratulál a megfejtéséhez, amire Frandr biccent, majd elmosolyodik.*
-Valójában nem sikerült volna, ha egy pap nem olvassa fel nekem azt a hadinaplót a templomban.
*Hiszen anélkül nehezen jöhetett volna rá a megoldásra.
Kezet ráz Learonnal, és konstatálja, hogy Krestvir sem a jutalomra hajt.*
-Akkor jól hallottam, hogy te mondtad be. Egyébként azt hiszem, mindenki elsodródott.
*Ezután követi Learonékat, nem hagy le senkit, hiszen nem tudja, merre mennek, meg nagyon nem sok haszna lenne abból, hogy előrerohan. A műhelyhez érve ha le van deszkázva az ajtó, akkor, amennyiben Learon félreáll, a fokosával könnyíti meg a bejutást, majd követi a többieket a műhelybe.*
8229. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-17 23:08:34
Üzenet elküldve: 2020-02-17 23:08:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//A szél feltámad//
//2. próbatétel//
*A tharg harcos gyorsan beéri, őt és Krestvirt is és be is mutatja őket egymásnak, még ha nem is ez a terve a változóhajúnak.*
-Krestvir? *Ötlik fel benne a név, amit már hallott. Taitos tanítványa a lány és elég sokat is tud, ahogy hallotta. Amennyire Learon tudja, főleg víz ágon tett hatalmas lépéseket a lány, bár ez már talán egy éve volt amikor hallotta a nevét.*
-Üdvözöllek titeket! *Hajol meg ő is, egy cseppet mélyebben, mint a lány tette, Frandr felé pedig kezet nyújt.*
-Bocsánat az előbbiért, hogy olyan nagyon elsodródtam az árral és nem is köszöntem rendesen! *Aztán ahogy hallja, hogy egyikük sem szeretné elorozni előlük a jutalmat, hiszen a barbárnak már van, a lány, pedig ahogy gondolta, csak a tudás miatt jön.*
-Nos, én mondtam be a megfejtést, de most már siessünk nagyon! *Vigyorog a kettősre, és átveszi a vezetést, bár lehet, hogy Frand gyorsan előrelép, mert Learon térgye, mióta legutóbb a Mágustoronynál harcolt az onthrokiak ellen, egy picit zsibbad.* ~Fránya öregség és fránya ellenségek mindenütt!~ *Ilyen tempóban pedig a beszélgetés közben is gyorsan elérnek a Kovácsműhely romjaihoz, ami a piacról nyílik. Ha valami deszkázás vagy egyéb útját állja, akkor elkezdi lebontani pusztakézzel, egyéb esetben egyszerűen besétál, hogy megkeresse a feliratot a falon.*
//2. próbatétel//
*A tharg harcos gyorsan beéri, őt és Krestvirt is és be is mutatja őket egymásnak, még ha nem is ez a terve a változóhajúnak.*
-Krestvir? *Ötlik fel benne a név, amit már hallott. Taitos tanítványa a lány és elég sokat is tud, ahogy hallotta. Amennyire Learon tudja, főleg víz ágon tett hatalmas lépéseket a lány, bár ez már talán egy éve volt amikor hallotta a nevét.*
-Üdvözöllek titeket! *Hajol meg ő is, egy cseppet mélyebben, mint a lány tette, Frandr felé pedig kezet nyújt.*
-Bocsánat az előbbiért, hogy olyan nagyon elsodródtam az árral és nem is köszöntem rendesen! *Aztán ahogy hallja, hogy egyikük sem szeretné elorozni előlük a jutalmat, hiszen a barbárnak már van, a lány, pedig ahogy gondolta, csak a tudás miatt jön.*
-Nos, én mondtam be a megfejtést, de most már siessünk nagyon! *Vigyorog a kettősre, és átveszi a vezetést, bár lehet, hogy Frand gyorsan előrelép, mert Learon térgye, mióta legutóbb a Mágustoronynál harcolt az onthrokiak ellen, egy picit zsibbad.* ~Fránya öregség és fránya ellenségek mindenütt!~ *Ilyen tempóban pedig a beszélgetés közben is gyorsan elérnek a Kovácsműhely romjaihoz, ami a piacról nyílik. Ha valami deszkázás vagy egyéb útját állja, akkor elkezdi lebontani pusztakézzel, egyéb esetben egyszerűen besétál, hogy megkeresse a feliratot a falon.*
8228. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:21:54
Üzenet elküldve: 2020-02-17 20:21:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 125
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
//Lati//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egészen addig vigyorog, míg az a fránya banya szóba nem kerül. Akkor inkább már sunyi, lapos pillantásokkal méregeti a lepcses szájú nőt, szinte olyan, mintha rögvest képen akarná törölni.*
- Baaah... a banyát ne is emlegessük. *Enyhül meg aztán néhány perc múlva, aztán csak legyint.* Az utca nevelt olyanná, mint, amilyen vagyok! *Dülleszti ki mellkasát, de a végét elröhögi.* ...na persze. *Sóhajtva legyint rá, aztán már a felkínált dohányért nyúl, hogy öblös, apró szippantásokkal, pergőn szívja le apró kortyokban az anyagot.*
- Büh... faja... *Majd bele-beleköhintve nyújtja vissza.* Sellő jah... hallottam már róla, bár még nem jártam arra, egyelőre nem is tervezem. *Mélázik el.* Hümm... Csillagsodor... találó név, ha túl sokat szívsz belőle máris csillagokat látsz a krahácsolástól. No nem... azt hiszem ez mégsem az én világom szivi, de legalább érezhettem ajkad mézes ízét. *kacsint a lányra, s közben már a standokat kezdi figyelgetni.*
- Vágás... vágás... *motyogja magában* ha nem is lesz pipa, azért némi palackkal lekenyerezem. *Motyogva, túr bele nadrágjába szinte könyékig, s előmarkol egy adag érmét.*
- Pillanat... *Aztán ledobja magát a földre, s lyukas cipőjébe túrva emel ki "váhááá" felkiáltással néhányat.*
- Mééég egy kicsi... *Aztán fejjel lefelé fordítja, s még néhányat kiráz belőle, ezúttal "megvagytoook" becézéssel. Hirtelen feláll, s lágy, kiismerhetetlen mosollyal közelít Latamie felé.*
- Ne mozdulj... *S, ha teheti hirtelen füléhez (vagy bármely más testrészéhez) kap, majd ujján táncoltat végig egy érmét, pont a bütykein, mintha Latamietől vette volna el.*
- Hah! A bőröd alatt is pénz van! Varázslat! *Nevet fel.*
- Várj meg itt. Csak egy perc. *Hajol meg igazán illedelmesen. Néhány percre eltűnik Latamie szeme elől a tömegben, aztán gyanúsan megrakodva tér vissza, valamint üvegek koccanását lehet hallani, bár nem látszik honnan jön a hang.*
- Na meg is vagyok... indulhatunk. *Mondja füttyentve egyet, s még Reenonak is csettintene, ha nem ment volna ár előre unalmában.*
- Szóval a sérülés. Igazán egzotikus történet, de amúgy semmi különös. Esteledett már, mikor hazafelé indultam, bár olyan igazából soha nem volt. Szóval az egyik sötétebb utcasarkot pécéztem ki, ott épp akkor nem sokan jártak. Frankón letelepedtem, kényelembe helyeztem magam, azt hiszem el is szunyókáltam, mert mikor megébredtem, már a hűvös acél ott volt a nyakamon. *Vonja meg a vállát, s úgy meséli, mintha csak a reggelizéséről tárgyalna.*
- Nézd! Azok a forgók ott érdekesek! *Mutat az egyik bazárosra.* Szóval megébredek... erre ez a fasz az értékeimet követeli nagy mérgesen, mondom neki haggyá' má, Garrikh vagyok a csöves, mégis mér' engem szemeltél ki? Aztán lehet azt is mondtam, hogy "te köcsög..." arra már nem emlékszem pontosan. *Vihog fel, közben nagyokat csörög kabátja, miközben lazán sétálva zsebre vágja a két kezét.*
- Mondtam neki, nincs semmim, de hát csak kutatgatott, én meg ugye marha csikis vagyok, aztán megcsúszott a kés a nyakamon. Utána bocsánatot kért. Ennyi a sztori, jót röhögtünk, aztán elment. *Vonja meg ismét a vállát.* Ugye nem nagy szám?
*Kérdezi laposan visszapillantva a lányra, szája szegletében hamis mosollyal. Vagy így volt, vagy nem. Ez mindenesetre a piactéren már nem derül ki, mert lassan átlépnek a szegénynegyedbe.*
- Te... ha fürödtem... utána berúgunk? Közbe' is lehet, nem bánom. *Szórakozottan a szájába vesz egy zsebéből előhalászott szalmaszálat és rágcsálni kezdi, miközben nézelődik. Van, ami sohasem változik.*
//Lati//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Egészen addig vigyorog, míg az a fránya banya szóba nem kerül. Akkor inkább már sunyi, lapos pillantásokkal méregeti a lepcses szájú nőt, szinte olyan, mintha rögvest képen akarná törölni.*
- Baaah... a banyát ne is emlegessük. *Enyhül meg aztán néhány perc múlva, aztán csak legyint.* Az utca nevelt olyanná, mint, amilyen vagyok! *Dülleszti ki mellkasát, de a végét elröhögi.* ...na persze. *Sóhajtva legyint rá, aztán már a felkínált dohányért nyúl, hogy öblös, apró szippantásokkal, pergőn szívja le apró kortyokban az anyagot.*
- Büh... faja... *Majd bele-beleköhintve nyújtja vissza.* Sellő jah... hallottam már róla, bár még nem jártam arra, egyelőre nem is tervezem. *Mélázik el.* Hümm... Csillagsodor... találó név, ha túl sokat szívsz belőle máris csillagokat látsz a krahácsolástól. No nem... azt hiszem ez mégsem az én világom szivi, de legalább érezhettem ajkad mézes ízét. *kacsint a lányra, s közben már a standokat kezdi figyelgetni.*
- Vágás... vágás... *motyogja magában* ha nem is lesz pipa, azért némi palackkal lekenyerezem. *Motyogva, túr bele nadrágjába szinte könyékig, s előmarkol egy adag érmét.*
- Pillanat... *Aztán ledobja magát a földre, s lyukas cipőjébe túrva emel ki "váhááá" felkiáltással néhányat.*
- Mééég egy kicsi... *Aztán fejjel lefelé fordítja, s még néhányat kiráz belőle, ezúttal "megvagytoook" becézéssel. Hirtelen feláll, s lágy, kiismerhetetlen mosollyal közelít Latamie felé.*
- Ne mozdulj... *S, ha teheti hirtelen füléhez (vagy bármely más testrészéhez) kap, majd ujján táncoltat végig egy érmét, pont a bütykein, mintha Latamietől vette volna el.*
- Hah! A bőröd alatt is pénz van! Varázslat! *Nevet fel.*
- Várj meg itt. Csak egy perc. *Hajol meg igazán illedelmesen. Néhány percre eltűnik Latamie szeme elől a tömegben, aztán gyanúsan megrakodva tér vissza, valamint üvegek koccanását lehet hallani, bár nem látszik honnan jön a hang.*
- Na meg is vagyok... indulhatunk. *Mondja füttyentve egyet, s még Reenonak is csettintene, ha nem ment volna ár előre unalmában.*
- Szóval a sérülés. Igazán egzotikus történet, de amúgy semmi különös. Esteledett már, mikor hazafelé indultam, bár olyan igazából soha nem volt. Szóval az egyik sötétebb utcasarkot pécéztem ki, ott épp akkor nem sokan jártak. Frankón letelepedtem, kényelembe helyeztem magam, azt hiszem el is szunyókáltam, mert mikor megébredtem, már a hűvös acél ott volt a nyakamon. *Vonja meg a vállát, s úgy meséli, mintha csak a reggelizéséről tárgyalna.*
- Nézd! Azok a forgók ott érdekesek! *Mutat az egyik bazárosra.* Szóval megébredek... erre ez a fasz az értékeimet követeli nagy mérgesen, mondom neki haggyá' má, Garrikh vagyok a csöves, mégis mér' engem szemeltél ki? Aztán lehet azt is mondtam, hogy "te köcsög..." arra már nem emlékszem pontosan. *Vihog fel, közben nagyokat csörög kabátja, miközben lazán sétálva zsebre vágja a két kezét.*
- Mondtam neki, nincs semmim, de hát csak kutatgatott, én meg ugye marha csikis vagyok, aztán megcsúszott a kés a nyakamon. Utána bocsánatot kért. Ennyi a sztori, jót röhögtünk, aztán elment. *Vonja meg ismét a vállát.* Ugye nem nagy szám?
*Kérdezi laposan visszapillantva a lányra, szája szegletében hamis mosollyal. Vagy így volt, vagy nem. Ez mindenesetre a piactéren már nem derül ki, mert lassan átlépnek a szegénynegyedbe.*
- Te... ha fürödtem... utána berúgunk? Közbe' is lehet, nem bánom. *Szórakozottan a szájába vesz egy zsebéből előhalászott szalmaszálat és rágcsálni kezdi, miközben nézelődik. Van, ami sohasem változik.*
8227. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-17 09:54:46
Üzenet elküldve: 2020-02-17 09:54:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 210
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kikötés//
//Garrikh//
*Lapos pillantása semmihez nem fogható, mikor Garrikh szinte boldogan üdvözli a nő szégyentelen szavait. Mint aki ettől boldog.*
- Hát, ha ez nyüzsgés, milyennek látnád a kikötőt? * Motyogja tűnődve, de a szemérmetlenség ami még a ledér nő fülét is megüti, mert nem állt át az agya az új Garrikh milyenségére, felhőtlen karcos kacagásba torkollik.*
- Öleden? Ugyan, hisz nem régen, még azt sem tudtad mi az! *Fordul felé, felvont szemöldökkel, egyik kezével a kantárt fogva, másikkal pedig a csípőjére támaszt.* Vagy tán kikupált a banya a tanyán, míg nem láttalak? *kacarászik.* Bevallhatod. Nem mondom el senkinek. *Hangját halkítja cinkosul, s még kacsint is mellé egy rövidet, vagy csak megrándult az egyik sor sűrű pilla, de a kaján mosolyt le nem tudná törölni a képéről.*
- Igazad is van. Mindent ki kell próbálni. *Vállát vonva ad igazat, aztán már csak elégedetten mosolyodik a dohány kuncsálására.*
- A dekket. Parancsolj *El kell könyvelnie, hogy ez a Garrikh tényleg csak hangjában azonos azzal akivel legutóbb találkozott, és ki ő hogy megakadályozza az új dolgokban. Amellett jó látni, hogy a régi karót nyelt kölyök mennyire le tud lazulni.*
- Csillagsodor, Wegtorenből. A Sellőben előszeretettel tartanak belőle. *Nyújtja át a dohányt úgy ahogy van, félig elszívott állapotban, miközben kifújja a füstöt ajkai közül.* Hiába. A lyhanechi túl édeskés, a piriantesi még csak csak elmegy, de néha olyan mint a fűrészpor.
*Igazi kis szakértőként világosítja fel Garrikhot, nem mintha a fiút az utcai csikkek után érdekelhetné, de Latamiet ez nem nagyon zavarja. Amellett még persze végignézi az első slukkot a férfitól.*
- Hát, a báró szerintem nem sír utánunk, de ha lelki bajt akarsz magadnak... *Garrikh szíve joga furdalásban élni, ám ahogy ismeri a bárót, annyi dolgot akasztott a nyakába, hogy fel sem tűnik a hiányuk.*
- Meg leszünk. *Hunyorog, mikor Garrikh már szinte be is költözött gondolatban a szobájába. Már-már szórakozott mosoly van a fején.*
~Majd kiderül.~
- Noés, meséld el. Mibe keveredtél? Mi az a vágás? Meg a többi.
*Pillantása, s állának billenése a nyaka után a keze felé, mutat ahol a foltok éktelenkednek. Kitart a mese egy ideig remélhetőleg, sőt, talán még tovább is. Latamie pedig leszerszámozza lovát, amint a Kalmárhoz érnek, hogy aztán mint aki még csak egy órája szaladt el a piacra, otthonosan lépjen be újra.*
//Garrikh//
*Lapos pillantása semmihez nem fogható, mikor Garrikh szinte boldogan üdvözli a nő szégyentelen szavait. Mint aki ettől boldog.*
- Hát, ha ez nyüzsgés, milyennek látnád a kikötőt? * Motyogja tűnődve, de a szemérmetlenség ami még a ledér nő fülét is megüti, mert nem állt át az agya az új Garrikh milyenségére, felhőtlen karcos kacagásba torkollik.*
- Öleden? Ugyan, hisz nem régen, még azt sem tudtad mi az! *Fordul felé, felvont szemöldökkel, egyik kezével a kantárt fogva, másikkal pedig a csípőjére támaszt.* Vagy tán kikupált a banya a tanyán, míg nem láttalak? *kacarászik.* Bevallhatod. Nem mondom el senkinek. *Hangját halkítja cinkosul, s még kacsint is mellé egy rövidet, vagy csak megrándult az egyik sor sűrű pilla, de a kaján mosolyt le nem tudná törölni a képéről.*
- Igazad is van. Mindent ki kell próbálni. *Vállát vonva ad igazat, aztán már csak elégedetten mosolyodik a dohány kuncsálására.*
- A dekket. Parancsolj *El kell könyvelnie, hogy ez a Garrikh tényleg csak hangjában azonos azzal akivel legutóbb találkozott, és ki ő hogy megakadályozza az új dolgokban. Amellett jó látni, hogy a régi karót nyelt kölyök mennyire le tud lazulni.*
- Csillagsodor, Wegtorenből. A Sellőben előszeretettel tartanak belőle. *Nyújtja át a dohányt úgy ahogy van, félig elszívott állapotban, miközben kifújja a füstöt ajkai közül.* Hiába. A lyhanechi túl édeskés, a piriantesi még csak csak elmegy, de néha olyan mint a fűrészpor.
*Igazi kis szakértőként világosítja fel Garrikhot, nem mintha a fiút az utcai csikkek után érdekelhetné, de Latamiet ez nem nagyon zavarja. Amellett még persze végignézi az első slukkot a férfitól.*
- Hát, a báró szerintem nem sír utánunk, de ha lelki bajt akarsz magadnak... *Garrikh szíve joga furdalásban élni, ám ahogy ismeri a bárót, annyi dolgot akasztott a nyakába, hogy fel sem tűnik a hiányuk.*
- Meg leszünk. *Hunyorog, mikor Garrikh már szinte be is költözött gondolatban a szobájába. Már-már szórakozott mosoly van a fején.*
~Majd kiderül.~
- Noés, meséld el. Mibe keveredtél? Mi az a vágás? Meg a többi.
*Pillantása, s állának billenése a nyaka után a keze felé, mutat ahol a foltok éktelenkednek. Kitart a mese egy ideig remélhetőleg, sőt, talán még tovább is. Latamie pedig leszerszámozza lovát, amint a Kalmárhoz érnek, hogy aztán mint aki még csak egy órája szaladt el a piacra, otthonosan lépjen be újra.*
8226. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-16 14:27:02
Üzenet elküldve: 2020-02-16 14:27:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 601
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Megfontolt
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Nyilván úgy véli, hogy túlreagálják azt az apró horzsolást, bár a gnóm méreteihez viszonyítva, talán nem is olyan kicsi, de bizonyosan nem halálos. Mindenesetre, ő csak Lyllinorral tart, az, hogy mi mindent szed fel a földről út közben, az már nem hiszi, hogy az ő gondja lenne. Nemsokára egy gyógyfüvest standhoz érnek, ahol ő maga is szemrevételezi a felhozatalt. ~Gaz, gyom, gaz, gyom, gaz… ~ Nem ért ő az ilyesmihez, sajnos, mikor lett volna módja rá, nem élt a lehetőséggel, hogy bajtársát kifaggassa a füvekről és azok hatásairól, így megmaradt ennél. Nem tudja megkülönböztetni őket, esetleg a nevüket hallotta már, de ennyivel véget is ér a tudománya.*
-Helyes. Akkor nincs is vesztegetni való időnk. *Biccent csak a vásárlás befejezésére, mivel nem ártana még fényes nappal ahhoz a házhoz érni. Ezt követően csak halad szépen az apróságok nyomában és igyekezik a csuklyát a fején tartani, elkerülendő a kíváncsi tekinteteket. Már a füle is szelel a kinti időjárástól, egyre jobban díjazza a szélmentes épület ötletét.*
//Nyílt//
*Nyilván úgy véli, hogy túlreagálják azt az apró horzsolást, bár a gnóm méreteihez viszonyítva, talán nem is olyan kicsi, de bizonyosan nem halálos. Mindenesetre, ő csak Lyllinorral tart, az, hogy mi mindent szed fel a földről út közben, az már nem hiszi, hogy az ő gondja lenne. Nemsokára egy gyógyfüvest standhoz érnek, ahol ő maga is szemrevételezi a felhozatalt. ~Gaz, gyom, gaz, gyom, gaz… ~ Nem ért ő az ilyesmihez, sajnos, mikor lett volna módja rá, nem élt a lehetőséggel, hogy bajtársát kifaggassa a füvekről és azok hatásairól, így megmaradt ennél. Nem tudja megkülönböztetni őket, esetleg a nevüket hallotta már, de ennyivel véget is ér a tudománya.*
-Helyes. Akkor nincs is vesztegetni való időnk. *Biccent csak a vásárlás befejezésére, mivel nem ártana még fényes nappal ahhoz a házhoz érni. Ezt követően csak halad szépen az apróságok nyomában és igyekezik a csuklyát a fején tartani, elkerülendő a kíváncsi tekinteteket. Már a füle is szelel a kinti időjárástól, egyre jobban díjazza a szélmentes épület ötletét.*
8225. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-16 13:57:23
Üzenet elküldve: 2020-02-16 13:57:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Kis lépés egy embernek, de nagy lépés... egy gnómnak//
//Nyílt//
*Lyllinort nem olyan könnyű elbátortalanítani, ha szimpátiáról van szó, nagyon elfogadó a „nehéz esetekkel” is.*
- Én azt nem bánom, hogy milyenek.
*Nagyon jólesik neki, mikor YIlanda megveregeti a vállát, és jelzi, hogy vele van. Nagyon vágyik tartozni valahova, és hogy egy nem is vérszerinti családjából származó, független felfogású nő ezt mások előtt kijelenti, igazán boldoggá teszi. Lyll csupán bolondos és nagy eszmények követője, semmint előkelőség, de erre majd Diynomit is rá fog jönni idővel. A közös egyetértést kihasználva elvergődik ám egy gyógyfüves standhoz, és még egy-két egyéb helyre, elkölt úgy 227 aranyat (Mesélő (Mimóza)), de pár percnél tovább nem tartja fel társait. Meg-megtántorodik a szélben, és számtalanszor simítja le haját, ruháját, a vásárolt portékákat viszont biztonságba helyezi tarisznyája mélyén, de végül lelkes fényekkel a szemében toppan YIlanda és Diynomit elé.*
- Megvan minden! Gyertek erre!
*Úgy sejti, a piacra ma még kell egy kört tenniük, ha már tudják, mivel állnak szemben, legalábbis neki mindenképpen, hiszen éjszakára is ott kíván maradni. Ha nagyon lakhatatlan az épület, akkor persze előfordulhat, hogy valamelyik fogadóba kényszerül, ám mindenképpen szeretne a városban maradni. Elindulnak hát végre a Rezidencia felé, ahol még nem tudni, mi vár rájuk…*
//Nyílt//
*Lyllinort nem olyan könnyű elbátortalanítani, ha szimpátiáról van szó, nagyon elfogadó a „nehéz esetekkel” is.*
- Én azt nem bánom, hogy milyenek.
*Nagyon jólesik neki, mikor YIlanda megveregeti a vállát, és jelzi, hogy vele van. Nagyon vágyik tartozni valahova, és hogy egy nem is vérszerinti családjából származó, független felfogású nő ezt mások előtt kijelenti, igazán boldoggá teszi. Lyll csupán bolondos és nagy eszmények követője, semmint előkelőség, de erre majd Diynomit is rá fog jönni idővel. A közös egyetértést kihasználva elvergődik ám egy gyógyfüves standhoz, és még egy-két egyéb helyre, elkölt úgy 227 aranyat (Mesélő (Mimóza)), de pár percnél tovább nem tartja fel társait.
Meg-megtántorodik a szélben, és számtalanszor simítja le haját, ruháját, a vásárolt portékákat viszont biztonságba helyezi tarisznyája mélyén, de végül lelkes fényekkel a szemében toppan YIlanda és Diynomit elé.*- Megvan minden! Gyertek erre!
*Úgy sejti, a piacra ma még kell egy kört tenniük, ha már tudják, mivel állnak szemben, legalábbis neki mindenképpen, hiszen éjszakára is ott kíván maradni. Ha nagyon lakhatatlan az épület, akkor persze előfordulhat, hogy valamelyik fogadóba kényszerül, ám mindenképpen szeretne a városban maradni. Elindulnak hát végre a Rezidencia felé, ahol még nem tudni, mi vár rájuk…*
8224. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-16 13:12:05
Üzenet elküldve: 2020-02-16 13:12:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 650
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Megfontolt
//Kockát a kócosnak//
*Az óriás mindjárt ki is jelenti, hogy ő aztán már sok éve nem eszik embert, ami elsőre megnyugtató, de a kis gombócot a gnóm torkából nem tudja eltüntetni.*
-Mennyi az a sok? *Morog az orra alá, azért nem árt tisztázni, mikor is kóstolt utoljára hüvelykujjkocsonyát.*
-Tudod, mi gnómok rágósabbak vagyunk ám. *Próbálja a saját pártját fogni, hátha így majd kevésbé fut össze a nyál a szájában az óriásnak, ha ránéz. Bár látszik, megtermett barátjuknak jókedve van, de nem árt óvatosnak lenni. A karattyolására tett megjegyzés csak egy lesújtó pillantást eredményez, a szemben lévő bódéra.*
- Megesik. *Ekkor jut el a tudatáig, hogy talán tényleg nem kéne olyan izgágának lennie, akkor talán még jól is kijöhetnek ebből az egészből. Majd szemrevételezi a pultot és a rajta lévő kockákat. Szerencsére az óriás válláról kivételesen jó rálátása van, talán eddig még ilyen közel se került egyetlen asztalhoz se. Eddig még élőben sosem próbálta ki ezt a játékot, ezért is kellenek neki a kockák, hátha hamarabb beveszik egy ilyen játékba, ha hoz is valamit. Azonban hallott már róla, hogy az a jó, ha minél több az egyforma, vagy sorban jönnek a számok.*
-Hogy ÉÉN?! *Veszi el az óriás nagy lapát kezéből a kockákat, majd nézegeti is egy kicsit őket, most hogy közelebbről is megteheti.*
-Rendben! Csináljuk meg! *Érzi, hogy a termetes barátja közelebb juttatja az asztalhoz, meg is támaszkodik egy kézzel az őt fogó mancson, majd megrázogatja a kezében a kockákat és megpróbálja a pultra dobni, nem túl nagy lendülettel, nehogy túlszaladjanak.*
-Xavy! *Fut ki neki is mellékesen a száján, miközben a kockák lassan megállapodnak, két darab kettes sikerül egy ötös meg egy hatos és egy egyes társaságában. Kicsit lekonyulnak a fülei is, mint a szomorú nyuszinak és összerándul a szája.*
-Ez nem valami jó. *Morog az orra alá és a szemöldökeit is ráncolja.*
-Hátha Seeejjjáának ügyesebb keze lesz, dobja ő a másodikat. Talán a két kettest meghagyhatnánk. *Latolgatja a többieknek.*
-Bár nem igazán nagy számok, de ha sok van belőle, akkor még van esélyünk. Ti mit gondoltok? *Nézelődik a magaslesből lefelé.*
*Az óriás mindjárt ki is jelenti, hogy ő aztán már sok éve nem eszik embert, ami elsőre megnyugtató, de a kis gombócot a gnóm torkából nem tudja eltüntetni.*
-Mennyi az a sok? *Morog az orra alá, azért nem árt tisztázni, mikor is kóstolt utoljára hüvelykujjkocsonyát.*
-Tudod, mi gnómok rágósabbak vagyunk ám. *Próbálja a saját pártját fogni, hátha így majd kevésbé fut össze a nyál a szájában az óriásnak, ha ránéz. Bár látszik, megtermett barátjuknak jókedve van, de nem árt óvatosnak lenni. A karattyolására tett megjegyzés csak egy lesújtó pillantást eredményez, a szemben lévő bódéra.*
- Megesik. *Ekkor jut el a tudatáig, hogy talán tényleg nem kéne olyan izgágának lennie, akkor talán még jól is kijöhetnek ebből az egészből. Majd szemrevételezi a pultot és a rajta lévő kockákat. Szerencsére az óriás válláról kivételesen jó rálátása van, talán eddig még ilyen közel se került egyetlen asztalhoz se. Eddig még élőben sosem próbálta ki ezt a játékot, ezért is kellenek neki a kockák, hátha hamarabb beveszik egy ilyen játékba, ha hoz is valamit. Azonban hallott már róla, hogy az a jó, ha minél több az egyforma, vagy sorban jönnek a számok.*
-Hogy ÉÉN?! *Veszi el az óriás nagy lapát kezéből a kockákat, majd nézegeti is egy kicsit őket, most hogy közelebbről is megteheti.*
-Rendben! Csináljuk meg! *Érzi, hogy a termetes barátja közelebb juttatja az asztalhoz, meg is támaszkodik egy kézzel az őt fogó mancson, majd megrázogatja a kezében a kockákat és megpróbálja a pultra dobni, nem túl nagy lendülettel, nehogy túlszaladjanak.*
-Xavy! *Fut ki neki is mellékesen a száján, miközben a kockák lassan megállapodnak, két darab kettes sikerül egy ötös meg egy hatos és egy egyes társaságában. Kicsit lekonyulnak a fülei is, mint a szomorú nyuszinak és összerándul a szája.*
-Ez nem valami jó. *Morog az orra alá és a szemöldökeit is ráncolja.*
-Hátha Seeejjjáának ügyesebb keze lesz, dobja ő a másodikat. Talán a két kettest meghagyhatnánk. *Latolgatja a többieknek.*
-Bár nem igazán nagy számok, de ha sok van belőle, akkor még van esélyünk. Ti mit gondoltok? *Nézelődik a magaslesből lefelé.*
8223. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-16 00:15:20
Üzenet elküldve: 2020-02-16 00:15:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 160
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Kockát a kócosnak//
- Nem eszlek, nem eszlek. Már sok éve nem eszem embert.
*Mondja jó kedélyűen, és játékos pillantást vet Seawilre, és kacsint egyet felé, hogy jelezze ez csupán egy vicc lenne. Vagy legalábbis szeretné, ha azt hinnék, hogy az. Egyik kezével hasát fogva jót kacarászik a pánikba esett apró gnóm lánykán, másik kezével azért tartja őt, gyengéden, de határozottan, úgy, hogy onnan egy erős szél sem fújja ki.*
- Papagáj? Dehogynem. Karattyolsz te is annyit.
*Tesz egy lépést oldalra, hogy helyet csináljon Seawilnak is, és közben a pulton lévő kockákat kezdi el nagy koncentrációval bámulni, mintha képes lenne megigézni őket.*
- Csont? Jó-jó.
*Legyint hatalmas kezével, éppen csak le nem csapva a mellette állót, és homlokát ráncolva fordul vissza. Ezúttal int is Seawilnek, hogyha eddig nem tette meg, akkor lépjen közelebb, mert ez a játék nem csak a szerencsés, de a jó választáson is múlik, abban pedig nem túl jó, elvégre óriás.*
- Talizmán, te dobsz.
*Mondja, és felkapja a kockákat, majd a vállán üllő gnóm lányka felé nyomja. Térdét berogyasztja, hogy valamivel közelebb legyen a pulthoz, és Balkóczának könnyebb dolga legyen.*
- Ne féljél, amíg itt vagyok, nem vesznek el tőled semmit.
*Motyogja orra alatt, és feszülten várja a dobást.*
- Figyel figyelj Sevi! Okosnak tűnsz, segíts majd...
*Mondja, miközben méretes kezei ökölbe szorulnak izgatottsága közben.*
- Loakr vagyok.
*Intézi el egyúttal röviden a bemutatkozást, fel sem nézve, csak morogva könyökölve fogva a fejét, másik kezével pedig töretlenül tartva Balkóczát a vállán.*
- Nem eszlek, nem eszlek. Már sok éve nem eszem embert.
*Mondja jó kedélyűen, és játékos pillantást vet Seawilre, és kacsint egyet felé, hogy jelezze ez csupán egy vicc lenne. Vagy legalábbis szeretné, ha azt hinnék, hogy az. Egyik kezével hasát fogva jót kacarászik a pánikba esett apró gnóm lánykán, másik kezével azért tartja őt, gyengéden, de határozottan, úgy, hogy onnan egy erős szél sem fújja ki.*
- Papagáj? Dehogynem. Karattyolsz te is annyit.
*Tesz egy lépést oldalra, hogy helyet csináljon Seawilnak is, és közben a pulton lévő kockákat kezdi el nagy koncentrációval bámulni, mintha képes lenne megigézni őket.*
- Csont? Jó-jó.
*Legyint hatalmas kezével, éppen csak le nem csapva a mellette állót, és homlokát ráncolva fordul vissza. Ezúttal int is Seawilnek, hogyha eddig nem tette meg, akkor lépjen közelebb, mert ez a játék nem csak a szerencsés, de a jó választáson is múlik, abban pedig nem túl jó, elvégre óriás.*
- Talizmán, te dobsz.
*Mondja, és felkapja a kockákat, majd a vállán üllő gnóm lányka felé nyomja. Térdét berogyasztja, hogy valamivel közelebb legyen a pulthoz, és Balkóczának könnyebb dolga legyen.*
- Ne féljél, amíg itt vagyok, nem vesznek el tőled semmit.
*Motyogja orra alatt, és feszülten várja a dobást.*
- Figyel figyelj Sevi! Okosnak tűnsz, segíts majd...
*Mondja, miközben méretes kezei ökölbe szorulnak izgatottsága közben.*
- Loakr vagyok.
*Intézi el egyúttal röviden a bemutatkozást, fel sem nézve, csak morogva könyökölve fogva a fejét, másik kezével pedig töretlenül tartva Balkóczát a vállán.*
8222. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-15 10:45:51
Üzenet elküldve: 2020-02-15 10:45:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az unatkozó lámák kicsit//
//Boszorkánygyűrű//
*Kétszer ugyanabba a hibába nem esik bele. Kiismerte a köpködő jószágokat, így résen van. Már jó előre ugrásra készen várja a gyapjas teve bemutatót. A köpködő versenynek áldozata, hogy ezúttal lesz vagy sem azt nem tudja. Aerwen amúgy is gyors, más különlegessége nincs is csak a gyorsasága. Így hát az utolsó pillanatban leguggol, így a két nyálas támadó lövedék elszáguld Aerwen feje felett. A lány persze kacag ezen is. Ami azonban ezután jön, meglepetten kerekedő szemekkel figyeli. A két számára még idegen teve, az egyik neve elképzelhető, hogy Moha, megindul két irányba. Két standnál köt ki a két teve, rombolnak. Aerwen nem akar a két idegen teve után ugrani, mert az állatok nem ismerik. Így inkább Zsályához lép közelebb, ha netán annak kedve támadna rosszalkodni, hát annak Aerwen fogja elejét venni. A vállán még mindig Kaffa szagolgatja Zsályát. Aztán Tuldhron sikeresen úrrá lesz a két makrancos tevén, és visszatereli őket Zsálya mellé. A fiú elfogadja a holdsajtot, így örömmel nyújtja át neki.*
- Szívesen. *mondja halkan, még kicsit kuncog az előbbi mutatványon. Aztán a kérdésre csak bólint. Már megszokta a teve háton közlekedést. Bár Aerwen ha venne magának nagyobb méretű állatot az biztos nem teve lenne. Rony kijelentésével egyetért.*
- Igen szerintem is elég lesz csak Zsálya, a másik két teve miatt még lehet kitiltanak a templomból.*mondja halkan. Ezután ha Zsálya leült, akkor felül a hátára Rony mögé. Azt már másodjára nem említi meg, hogy Rony a tisztásra is el akart menni.*
~Biztos nem volt igazán a céljai között.~
*Vonja meg a vállát a lány. Így ha minden igaz elindulnak.*
- Miért vettél még egyet? És ő neki mi lett a neve? *kezdi kérdezgetni Aerwen Ronyt. Kíváncsi nagyon is az.*
//Boszorkánygyűrű//
*Kétszer ugyanabba a hibába nem esik bele. Kiismerte a köpködő jószágokat, így résen van. Már jó előre ugrásra készen várja a gyapjas teve bemutatót. A köpködő versenynek áldozata, hogy ezúttal lesz vagy sem azt nem tudja. Aerwen amúgy is gyors, más különlegessége nincs is csak a gyorsasága. Így hát az utolsó pillanatban leguggol, így a két nyálas támadó lövedék elszáguld Aerwen feje felett. A lány persze kacag ezen is. Ami azonban ezután jön, meglepetten kerekedő szemekkel figyeli. A két számára még idegen teve, az egyik neve elképzelhető, hogy Moha, megindul két irányba. Két standnál köt ki a két teve, rombolnak. Aerwen nem akar a két idegen teve után ugrani, mert az állatok nem ismerik. Így inkább Zsályához lép közelebb, ha netán annak kedve támadna rosszalkodni, hát annak Aerwen fogja elejét venni. A vállán még mindig Kaffa szagolgatja Zsályát. Aztán Tuldhron sikeresen úrrá lesz a két makrancos tevén, és visszatereli őket Zsálya mellé. A fiú elfogadja a holdsajtot, így örömmel nyújtja át neki.*
- Szívesen. *mondja halkan, még kicsit kuncog az előbbi mutatványon. Aztán a kérdésre csak bólint. Már megszokta a teve háton közlekedést. Bár Aerwen ha venne magának nagyobb méretű állatot az biztos nem teve lenne. Rony kijelentésével egyetért.*
- Igen szerintem is elég lesz csak Zsálya, a másik két teve miatt még lehet kitiltanak a templomból.*mondja halkan. Ezután ha Zsálya leült, akkor felül a hátára Rony mögé. Azt már másodjára nem említi meg, hogy Rony a tisztásra is el akart menni.*
~Biztos nem volt igazán a céljai között.~
*Vonja meg a vállát a lány. Így ha minden igaz elindulnak.*
- Miért vettél még egyet? És ő neki mi lett a neve? *kezdi kérdezgetni Aerwen Ronyt. Kíváncsi nagyon is az.*
8221. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-02-15 10:23:54
Üzenet elküldve: 2020-02-15 10:23:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 114
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az unatkozó lámák//
//Tuldhron Slittendryk és mindenki a piacon//
//Zárás//
*Rony természetesen végigihallgatja a kárjelentéseket, miközben feltekeri a gyapjastevékre a köteleket, természetesen nem fojtóként. Először a paprikákat csócsálókkal, majd a gyümölcsöket pusztítókkal kíván végezni. Nagyon hálás az árusnak, ami miatt nem teremti le azonnal, valamint még segít is. Mindkettejük kárát felmérve, kiszámol Mesélő (Nyíl) számára 5 aranyat. *
- Köszönöm a segítséget, és még egyszer elnézést a károkért! *Biccent egyszerre mindkettejük felé, majd nyelvével csettintve, elindul a lámakaraván élén a megbeszélt találkahely felé, most már némi tapasztalattal gyarapodva. Csak kezd egyre érdekesebb hely lenni ez az Arthenior!*
//Tuldhron Slittendryk és mindenki a piacon//
//Zárás//
*Rony természetesen végigihallgatja a kárjelentéseket, miközben feltekeri a gyapjastevékre a köteleket, természetesen nem fojtóként. Először a paprikákat csócsálókkal, majd a gyümölcsöket pusztítókkal kíván végezni. Nagyon hálás az árusnak, ami miatt nem teremti le azonnal, valamint még segít is. Mindkettejük kárát felmérve, kiszámol Mesélő (Nyíl) számára 5 aranyat.
*- Köszönöm a segítséget, és még egyszer elnézést a károkért! *Biccent egyszerre mindkettejük felé, majd nyelvével csettintve, elindul a lámakaraván élén a megbeszélt találkahely felé, most már némi tapasztalattal gyarapodva. Csak kezd egyre érdekesebb hely lenni ez az Arthenior!*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10037-10056