Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 76 (1501. - 1520. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1520. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-23 16:32:15
Üzenet elküldve: 2014-08-23 16:32:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Faolin//
*Nos, bár olvasni csupán papírfecnik cirádás, vagy kevésbé tetszetős soraiban tanult meg, mások gondolataiban nem, ha mégis rendelkezne e képességgel, rögvest igazat kellene adnia kiléte találgatójának. Művész ő, annak is vallja magát, ha ez a kérdés felmerül, sőt, még a grafit rúd is stimmel alkalomadtán. Csak éppen tetszetős firkálmányok helyett ő a szavakkal játszadozik éppen úgy, mint kismacska az ügyetlen egérrel. Mesterien!
Mivelhogy e képesség mégsem adatott meg számára, valódi figyelme a ténylegesen el is hangzó dolgokra korlátozódik.*
- Megzavarni? Istenek mentsenek, távol állt tőlem!
*Le nem hervadó vigyorral emeli meg mindkét kezét, kifejezve mentegetőzését. Ebből pedig egyértelműen ki is derülhet, egy szót sem gondolt ő komolyan, még ha annak szánták volna is.*
- Sokkal inkább próbáltam kegyed épségét óvni, akár daliás lovagok szokták! Mégsem hagyhattam volna, hogy ártatlan szendergésében a fosztogatók áldozata legyen!
*Csóválja meg fejét, enyhén túljátszva kétségbeesését.*
- A modoromon viszont még csiszolhatnék, nemde? Theodloc lovag, szolgálatára!
*Ejti meg sebtiben bemutatkozását is, teátrális meghajlással körítve.*
*Nos, bár olvasni csupán papírfecnik cirádás, vagy kevésbé tetszetős soraiban tanult meg, mások gondolataiban nem, ha mégis rendelkezne e képességgel, rögvest igazat kellene adnia kiléte találgatójának. Művész ő, annak is vallja magát, ha ez a kérdés felmerül, sőt, még a grafit rúd is stimmel alkalomadtán. Csak éppen tetszetős firkálmányok helyett ő a szavakkal játszadozik éppen úgy, mint kismacska az ügyetlen egérrel. Mesterien!
Mivelhogy e képesség mégsem adatott meg számára, valódi figyelme a ténylegesen el is hangzó dolgokra korlátozódik.*
- Megzavarni? Istenek mentsenek, távol állt tőlem!
*Le nem hervadó vigyorral emeli meg mindkét kezét, kifejezve mentegetőzését. Ebből pedig egyértelműen ki is derülhet, egy szót sem gondolt ő komolyan, még ha annak szánták volna is.*
- Sokkal inkább próbáltam kegyed épségét óvni, akár daliás lovagok szokták! Mégsem hagyhattam volna, hogy ártatlan szendergésében a fosztogatók áldozata legyen!
*Csóválja meg fejét, enyhén túljátszva kétségbeesését.*
- A modoromon viszont még csiszolhatnék, nemde? Theodloc lovag, szolgálatára!
*Ejti meg sebtiben bemutatkozását is, teátrális meghajlással körítve.*
1519. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-23 16:18:13
Üzenet elküldve: 2014-08-23 16:18:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Theodloc Nerron figyelmébe //
*Igaz, hogy hallása nem vetekszik a tiszta vérű elfekével, de még így is nagyságrendekkel meghaladja az emberi érzékenységet. Ez arra elég is, hogy a közelében felhangzó neszek eredetét meg tudja mondani, illetve mozgásuk irányát. Így hallja meg a szinte már trappoló lépteket, amik nem sokkal előtte haladnak el és felhangzó szavak, amiknek célszemélye minden kétséget kizáróan ő maga.
Szemei felnyílnak, ábrándos, de mégis tiszta tekintet szegeződik a férfira. Korábban még sosem látta, már amennyire emlékszik, pedig arcmemóriája nagyon jó, hála munkájának.*
-Nem aludtam, csak figyeltem a piacra. A színeit már ismerem, ideje, hogy a hangjait és illatait is megtanuljam.
*Halvány mosoly szökik a festetlen ajkakra, ahogy megválaszolja a kérdésként véletlenül sem értelmezhető mondatot.*
-Nem épp a legillendőbb dolog csak úgy megzavarni ismeretlen hölgyeket.
*A replika is érkezik vegyítve egy kis pirongatással, amit nehéz lenne komolyan venni. Inkább csak szórakozik, közben pedig érdeklődve figyeli a válaszként kapott reakciókat. Vajon érteni fogja a tréfát vagy máris sértetten tovább áll? Nem tűnik egy finnyás nemesnek, aki minden apróságon felhúzza az orrát. Inkább adja egy vándor zenész benyomását, főleg azzal a tarka sállal. Netán valóban egy másik művészhez van szerencséje? Elméje máris szárnyra kap, a legkülönfélébb elméleteket gyártja, amik feltehetően köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. nem mintha ez bármikor is megakadályozta volna...*
*Igaz, hogy hallása nem vetekszik a tiszta vérű elfekével, de még így is nagyságrendekkel meghaladja az emberi érzékenységet. Ez arra elég is, hogy a közelében felhangzó neszek eredetét meg tudja mondani, illetve mozgásuk irányát. Így hallja meg a szinte már trappoló lépteket, amik nem sokkal előtte haladnak el és felhangzó szavak, amiknek célszemélye minden kétséget kizáróan ő maga.
Szemei felnyílnak, ábrándos, de mégis tiszta tekintet szegeződik a férfira. Korábban még sosem látta, már amennyire emlékszik, pedig arcmemóriája nagyon jó, hála munkájának.*
-Nem aludtam, csak figyeltem a piacra. A színeit már ismerem, ideje, hogy a hangjait és illatait is megtanuljam.
*Halvány mosoly szökik a festetlen ajkakra, ahogy megválaszolja a kérdésként véletlenül sem értelmezhető mondatot.*
-Nem épp a legillendőbb dolog csak úgy megzavarni ismeretlen hölgyeket.
*A replika is érkezik vegyítve egy kis pirongatással, amit nehéz lenne komolyan venni. Inkább csak szórakozik, közben pedig érdeklődve figyeli a válaszként kapott reakciókat. Vajon érteni fogja a tréfát vagy máris sértetten tovább áll? Nem tűnik egy finnyás nemesnek, aki minden apróságon felhúzza az orrát. Inkább adja egy vándor zenész benyomását, főleg azzal a tarka sállal. Netán valóban egy másik művészhez van szerencséje? Elméje máris szárnyra kap, a legkülönfélébb elméleteket gyártja, amik feltehetően köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. nem mintha ez bármikor is megakadályozta volna...*
1518. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:57:52
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:57:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Faolin Nardino figyelmébe//
*A tervezettnél hosszabbra sikeredett néma bámészkodást követően eszmél rá, hogy már régen nem olvas semmiféle szöveget, sőt, szemei egy ideje nem is az elé táruló világot látják.
Alaposan elkalandozott, nincs ezen mit szégyellni, a legjobbakkal is előfordul az ilyen olykor-olykor. Baljával vörös fürtjeibe túrva, halk, mellkasból szakadó sóhajtással téríti vissza magát a mostba, s folytatja útját, a tervezett javak beszerzése felé.
Ajkait csücsörítve, vidám dallam fütyörészésébe kezd, mintegy aláfestő zenét szolgáltatva saját ténykedéséhez, na meg jobb kedvre derítendő közvetlennél kicsit tágabb környezetét.
Számtalan stand mellett viszik el hetyke léptei, mik szükségtelen portékákat kínálnak, és jó néhány olyan mellett is, amik akár érdekelhetnék máskor, de nem ezen a csodás napon. Ma egyetlen célja almát szerezni, meg dohányt. Még mindig. De már nem soká!
Útja egy lehunyt szemmel ücsörgő szőkeség mellett vezeti el, a tincsek alól kikandikáló hegyes fülek viszont azonnal biztosítják róla, látáskorlátozottsága nem egyenlő érzékeinek tompulásával, sőt. Nem is próbál settenkedni, feltett szándékát, miszerint figyelmét kis időre az idegenre fordítja, nyíltan vállalja.*
- Az alvásra jobb helyet is találhatna kiskegyed!
*A fütyörészést beszüntetve szólítja meg az általa szendergőnek tituláltat. Hangja incselkedő, ha pedig a szemek felnyitását váltja ki, kaján vigyor, és fesztelen tekintet, mi fogadja a hölgyikét.*
*A tervezettnél hosszabbra sikeredett néma bámészkodást követően eszmél rá, hogy már régen nem olvas semmiféle szöveget, sőt, szemei egy ideje nem is az elé táruló világot látják.
Alaposan elkalandozott, nincs ezen mit szégyellni, a legjobbakkal is előfordul az ilyen olykor-olykor. Baljával vörös fürtjeibe túrva, halk, mellkasból szakadó sóhajtással téríti vissza magát a mostba, s folytatja útját, a tervezett javak beszerzése felé.
Ajkait csücsörítve, vidám dallam fütyörészésébe kezd, mintegy aláfestő zenét szolgáltatva saját ténykedéséhez, na meg jobb kedvre derítendő közvetlennél kicsit tágabb környezetét.
Számtalan stand mellett viszik el hetyke léptei, mik szükségtelen portékákat kínálnak, és jó néhány olyan mellett is, amik akár érdekelhetnék máskor, de nem ezen a csodás napon. Ma egyetlen célja almát szerezni, meg dohányt. Még mindig. De már nem soká!
Útja egy lehunyt szemmel ücsörgő szőkeség mellett vezeti el, a tincsek alól kikandikáló hegyes fülek viszont azonnal biztosítják róla, látáskorlátozottsága nem egyenlő érzékeinek tompulásával, sőt. Nem is próbál settenkedni, feltett szándékát, miszerint figyelmét kis időre az idegenre fordítja, nyíltan vállalja.*
- Az alvásra jobb helyet is találhatna kiskegyed!
*A fütyörészést beszüntetve szólítja meg az általa szendergőnek tituláltat. Hangja incselkedő, ha pedig a szemek felnyitását váltja ki, kaján vigyor, és fesztelen tekintet, mi fogadja a hölgyikét.*
1517. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:36:26
Üzenet elküldve: 2014-08-23 15:36:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
*Sokan hirdetik magukat, akad azonban olyan is, aki nem szorul rá erre. Faolin elégedetten számolta le odahaza mind a 150 aranyat, amit legutóbbi munkáiért kapott. Igaz, hogy nehéz a nemesek megszorító igényeit tolerálni, amikor nem eresztheti szabadjára a képzeletét és követheti annak szavát, de legalább alaposan megfizetik. Most az elkövetkezendő hatokban nem kell, hogy munka miatt fájjon a feje, nyugodtan hódolhat hát saját szenvedélyének. Sosem a valóság hű lemásolása érdekelte, az mindig csak egy alapot adott, de minden mást már a saját képzelete teremtett oda.
Most még egyelőre csak csöndes megfigyelő, ahogy a piactér egyik szélén egy hardón ülve lóbálja a lábait, tekintete álmodozva jár körbe. Mindent figyel, az árusokat, a portékákat, a vásárlókat... Semmi nem akasztja meg a tekintetét, de el sem kerülheti semmi. Vékony ujjai az ölében fekvő könyv kemény borítóján dobolnak egy ismeretlen dallamot, amit halkan dúdol is magában, de ezt elnyomja a piac nyüzsgő közege. Nem bánja különösebben, nem véletlen, hogy nem a hangjával keresi a kenyerét, hanem a kezeivel, pontosabban azoknak tehetségével.
Szemét egy pillanatra lehunyja, a hevenyészett konty alól kibukkanó, félig-meddig hegyes füleivel figyeli most a körülötte zajló eseményeket. A képek hátránya, hogy csak láthatóan, de ha egy művész elég ügyes, akkor képes a hangokat, illatokat is visszaadni. Erre munkája során nem igazán van szüksége sajnos, de ilyenkor, amikor a saját szórakoztatásáért rajzol, nyugodtan próbálkozhat vele, tökéletesítheti ebbéli tudását.*
Most még egyelőre csak csöndes megfigyelő, ahogy a piactér egyik szélén egy hardón ülve lóbálja a lábait, tekintete álmodozva jár körbe. Mindent figyel, az árusokat, a portékákat, a vásárlókat... Semmi nem akasztja meg a tekintetét, de el sem kerülheti semmi. Vékony ujjai az ölében fekvő könyv kemény borítóján dobolnak egy ismeretlen dallamot, amit halkan dúdol is magában, de ezt elnyomja a piac nyüzsgő közege. Nem bánja különösebben, nem véletlen, hogy nem a hangjával keresi a kenyerét, hanem a kezeivel, pontosabban azoknak tehetségével.
Szemét egy pillanatra lehunyja, a hevenyészett konty alól kibukkanó, félig-meddig hegyes füleivel figyeli most a körülötte zajló eseményeket. A képek hátránya, hogy csak láthatóan, de ha egy művész elég ügyes, akkor képes a hangokat, illatokat is visszaadni. Erre munkája során nem igazán van szüksége sajnos, de ilyenkor, amikor a saját szórakoztatásáért rajzol, nyugodtan próbálkozhat vele, tökéletesítheti ebbéli tudását.*
1516. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-23 14:53:13
Üzenet elküldve: 2014-08-23 14:53:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Ennyire még talán sosem kedvelt egyetlen boltívet sem, mint a bizonyost, melyen szokatlanul fürge léptei keresztül vezetik. Nem kenyere a nyomasztó félhomály, bár néha igenis előnyös, ha csak áthalad is rajta, ez az alkalom nem tartozik azok közé. Ma nincs kedve oknyomozni, vagy csak simán nyomozni bármi után is. Inkább rágcsálna el még egy almát, vagy gyújtana rá egy jóféle füstölgő Istenek átkára.
Mivel azonban egyikkel sem rendelkezik, máshová nem is tarthattak volna léptei, mint a Piactérre, hol minden kapható, mi szem-szájnak ingere! Kevésbé céltudatosan, sőt inkább semennyire sem, indul meg a portékáikat skandálva kínálkozó kofák és kincseket kutató kuncsaftok közé, kisebb kitérőt kerítve az oszlopok felé, hol általában a hirdetések függeszkednek. Ezúttal is így van ez, így bősz olvasgatásba kezd, mert hogy ő igenis rendelkezik eme képességgel, szégyen is lenne, ha nem. Egyszóval, gyökeret eresztve áll bambán egy pergamen felett, mivel éppen valamiféle festegető hölgyike reklámozza szolgáltatásait.*
Mivel azonban egyikkel sem rendelkezik, máshová nem is tarthattak volna léptei, mint a Piactérre, hol minden kapható, mi szem-szájnak ingere! Kevésbé céltudatosan, sőt inkább semennyire sem, indul meg a portékáikat skandálva kínálkozó kofák és kincseket kutató kuncsaftok közé, kisebb kitérőt kerítve az oszlopok felé, hol általában a hirdetések függeszkednek. Ezúttal is így van ez, így bősz olvasgatásba kezd, mert hogy ő igenis rendelkezik eme képességgel, szégyen is lenne, ha nem. Egyszóval, gyökeret eresztve áll bambán egy pergamen felett, mivel éppen valamiféle festegető hölgyike reklámozza szolgáltatásait.*
1515. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-23 11:22:54
Üzenet elküldve: 2014-08-23 11:22:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Vásárlás//
~Olyan mint egy meztelen csiga. Nyálkás és megfoghatatlan.~
*Jellemzi magában a kereskedőt, ám arca nem mutatja ki érzelmeit. Komoly tekintettel hallgatja az előadást, s szeme sem rebben a végösszeg hallattán. Kérdő tekintettel fordul a törpe nő felé, de a lány reakciója elegendő neki.*
-Nos, a hölgyet meggyőzte, és nekem az ő véleménye számít. Nos, akkor hát négyszer száz arany. Legyen. Hajlandó vagyok meghallgatni, az utoljára kért anyagokra is az ajánlatát, ám szólok, hogy mind a pénzem, mind az időm véges.-
*Veszi elő erszényét a törpe, majd csillogó kis tornyokat kezd építeni az érmékből. Ezzel Mesélő (BlackJack) asztalára kerül 400 arany.
*
~Olyan mint egy meztelen csiga. Nyálkás és megfoghatatlan.~
*Jellemzi magában a kereskedőt, ám arca nem mutatja ki érzelmeit. Komoly tekintettel hallgatja az előadást, s szeme sem rebben a végösszeg hallattán. Kérdő tekintettel fordul a törpe nő felé, de a lány reakciója elegendő neki.*
-Nos, a hölgyet meggyőzte, és nekem az ő véleménye számít. Nos, akkor hát négyszer száz arany. Legyen. Hajlandó vagyok meghallgatni, az utoljára kért anyagokra is az ajánlatát, ám szólok, hogy mind a pénzem, mind az időm véges.-
*Veszi elő erszényét a törpe, majd csillogó kis tornyokat kezd építeni az érmékből. Ezzel Mesélő (BlackJack) asztalára kerül 400 arany.
*
1514. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-22 14:51:13
Üzenet elküldve: 2014-08-22 14:51:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Egy eltűnt nyomában//
*A piactér kövezete már korántsem tűnik annyira tisztának, mint a Gazdagnyegyed utcái, de a zsongást látva ezen nincs is semmi meglepő. Mivel a nap már rég elfoglalta trónját az égen, a legtöbb bámészkodó most téved be a bódék alkotta kis utcákba. Még a perzselő nap sem tántorítja el őket. Ahogy őt sem, bár nemsokára elfogy a kulacsában lötyögő víz. Majd néz valamit a standok között. Sorról sorra haladva fedezi fel a piacot, nehogy kihagyjon valami érdekességet. Nehéz előre jutni, de a sok érdekesség lefoglalja míg az egyik asztalkától a másikig jut. Az egyik árus majdnem sikeresen rátukmál egy csillogó, amúgy tökéletesen értéktelen kövekből fűzött nyakláncot. Egy tolakodó alak menti meg, aki kifúrja a helyéről és a következő asztal felé taszítja. A piac végében megcsapja a Kovácsműhely melege. Bár ebben a melegben nem túl csábító egy forró tűzhely, de ha már itt van, bekukkanthat oda is.*
*A piactér kövezete már korántsem tűnik annyira tisztának, mint a Gazdagnyegyed utcái, de a zsongást látva ezen nincs is semmi meglepő. Mivel a nap már rég elfoglalta trónját az égen, a legtöbb bámészkodó most téved be a bódék alkotta kis utcákba. Még a perzselő nap sem tántorítja el őket. Ahogy őt sem, bár nemsokára elfogy a kulacsában lötyögő víz. Majd néz valamit a standok között. Sorról sorra haladva fedezi fel a piacot, nehogy kihagyjon valami érdekességet. Nehéz előre jutni, de a sok érdekesség lefoglalja míg az egyik asztalkától a másikig jut. Az egyik árus majdnem sikeresen rátukmál egy csillogó, amúgy tökéletesen értéktelen kövekből fűzött nyakláncot. Egy tolakodó alak menti meg, aki kifúrja a helyéről és a következő asztal felé taszítja. A piac végében megcsapja a Kovácsműhely melege. Bár ebben a melegben nem túl csábító egy forró tűzhely, de ha már itt van, bekukkanthat oda is.*
1513. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-22 12:27:52
Üzenet elküldve: 2014-08-22 12:27:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
// Prémhadjárat //
*Minél többször hallja az állatok fajtájának nevét és azok tulajdonságait, annál inkább kezd elbizonytalanodni afelől, vajon tényleg érdemes-e ezt csinálnia. minden bizonnyal nem rá vannak méretezve a kis bestiák, valamint valószínűleg az erdőben lévő sámán se tudna egy ilyen kis ökölnyi nyuszikát felhasználni, aminek lényegében egy hasznos része van, a bundája, azon kívül is még talán a szíve, de egyik sem akkora, hogy egy darab elég lenne belőle, ha többet vinne, az meg már neki nem érné meg... Nem tudja... Nem szívesen hagyná itt a csapatot, elvégre most sincsenek olyan hű de sokan, viszont a semmiért pedig nem fog elmenni, nem mellesleg a kedve is egyre jobban csökken ehhez a kis 'kalandhoz'...
A férfinak, aki éppen csatlakozik hozzájuk, egy szolid bólintással viszonozza az üdvözlést, majd kissé megköszörülve torkát, valamivel előrébb lép.*
-Nem szívesen mondom, de azt hiszem az úriemberben a váltótársamat tudhatják a vadászat további részében... Minden bizonnyal, egy izgalmakból nem szűkölködő portya elé néznek az urak és hölgyek, de ebből most mégiscsak kimaradnék ha nem bánják... A viszont látásra, minden esetre örültem a találkozásnak!
*Azzal sarkon fordul és elindul kifelé a piaci nyüzsgésből, természetesen ha valakinek lenne bármilyen kérdése, megjegyzése, akármije, azt meghallgatja, minden bizonnyal válaszol is rá.*
*Minél többször hallja az állatok fajtájának nevét és azok tulajdonságait, annál inkább kezd elbizonytalanodni afelől, vajon tényleg érdemes-e ezt csinálnia. minden bizonnyal nem rá vannak méretezve a kis bestiák, valamint valószínűleg az erdőben lévő sámán se tudna egy ilyen kis ökölnyi nyuszikát felhasználni, aminek lényegében egy hasznos része van, a bundája, azon kívül is még talán a szíve, de egyik sem akkora, hogy egy darab elég lenne belőle, ha többet vinne, az meg már neki nem érné meg... Nem tudja... Nem szívesen hagyná itt a csapatot, elvégre most sincsenek olyan hű de sokan, viszont a semmiért pedig nem fog elmenni, nem mellesleg a kedve is egyre jobban csökken ehhez a kis 'kalandhoz'...
A férfinak, aki éppen csatlakozik hozzájuk, egy szolid bólintással viszonozza az üdvözlést, majd kissé megköszörülve torkát, valamivel előrébb lép.*
-Nem szívesen mondom, de azt hiszem az úriemberben a váltótársamat tudhatják a vadászat további részében... Minden bizonnyal, egy izgalmakból nem szűkölködő portya elé néznek az urak és hölgyek, de ebből most mégiscsak kimaradnék ha nem bánják... A viszont látásra, minden esetre örültem a találkozásnak!
*Azzal sarkon fordul és elindul kifelé a piaci nyüzsgésből, természetesen ha valakinek lenne bármilyen kérdése, megjegyzése, akármije, azt meghallgatja, minden bizonnyal válaszol is rá.*
1512. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-22 12:19:07
Üzenet elküldve: 2014-08-22 12:19:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Festményes stand//
*Egészen jól alakulnak a dolgok, míg egy túlcsicsázott, beszélő bádogdoboz el nem tereli jövendő munkaadója figyelmét. Morcosan akasztja vissza a kezében maradt festményt a kiálló kampóra.
~Szép ez, szép. De az ilyen képek nemes kisasszonyok teazsúrjaira valók. Nem egy józan ember házába.~
Mikor a gondolat végére jut, fény gyúl agyában. Ha segít rátukmálni a "Kedves vevőre" minél több és drágább festményt, már nem tagadhatja le a lány, hogy megéri őt felfogadni. Hívatlanul csatlakozik a beszélgetéshez.*
- Ha az úr megenged egy jótanácsot, ne egyezzen ki csak ezekkel a festményekkel. Egy ilyen jó kiállású, erős fiatalembernek legalább egy teljes alakos portréjának kell lógnia az otthona falán. Nézze csak meg akármelyik ház képeit. Akárhova is menjen, az első amin megakad a szeme, az a házigazda portréja lesz. És ha megengedi, az önt látogató hölgyek serege is szívesen venne egy másolatot önből. Ezt biztosra veszem!
Vagy talán a kedves felesége? Nincs is otthonosabb, mint egy festmény a családról. Biztos vagyok benne, hogy a hölgy jutányos áron számolja mellé a tetsző tájképeket is. Gyakran járok erre, és még egy vevőjét sem láttam széles vigyor és vagy egy tucat kép nélkül távozni.
*Közelebb hajol a férfi füléhez, hogy életszerűbb legyen a légből kapott mondandója. Bár egy része igaz. Az más kérdés, hogy a többit ő maga költi hozzá a piacon hallott egyveleg felhasználásával.*
-Megbízható úriembernek látszik, így bizalmasan megsúgom önnek, hogy a hölgy egy igen nagyhírű, gazdag külföldi család legfiatalabb és legtehetségesebb tagja. Még ha saját magának nem is, befektetésnek sem utolsó ötlet megvenni néhány művét. A felsőbb körökben vagyonokat érnek a munkái. Egyszer hallottam, hogy egy Gazdagnegyedben álló palotát adtak el egy képéért cserébe.
Ám e nemes hölgy szent célként tűzte ki maga elé, hogy a szegényebb rétegeknek is esélyt nyújt elérni eme szépséget, szinte ingyen! A képekből befolyó pénzt pedig a szegény, hontalan árvák megsegítésére ajánlja fel.
*Mindent bedob, ami csak eszébe jut. Bűntudat keltés, hiúság legyezgetés, kapzsiság. Valami majd csak ráveszi a páncélost, hogy itt hagyjon egy tele tarsolyt.*
*Egészen jól alakulnak a dolgok, míg egy túlcsicsázott, beszélő bádogdoboz el nem tereli jövendő munkaadója figyelmét. Morcosan akasztja vissza a kezében maradt festményt a kiálló kampóra.
~Szép ez, szép. De az ilyen képek nemes kisasszonyok teazsúrjaira valók. Nem egy józan ember házába.~
Mikor a gondolat végére jut, fény gyúl agyában. Ha segít rátukmálni a "Kedves vevőre" minél több és drágább festményt, már nem tagadhatja le a lány, hogy megéri őt felfogadni. Hívatlanul csatlakozik a beszélgetéshez.*
- Ha az úr megenged egy jótanácsot, ne egyezzen ki csak ezekkel a festményekkel. Egy ilyen jó kiállású, erős fiatalembernek legalább egy teljes alakos portréjának kell lógnia az otthona falán. Nézze csak meg akármelyik ház képeit. Akárhova is menjen, az első amin megakad a szeme, az a házigazda portréja lesz. És ha megengedi, az önt látogató hölgyek serege is szívesen venne egy másolatot önből. Ezt biztosra veszem!
Vagy talán a kedves felesége? Nincs is otthonosabb, mint egy festmény a családról. Biztos vagyok benne, hogy a hölgy jutányos áron számolja mellé a tetsző tájképeket is. Gyakran járok erre, és még egy vevőjét sem láttam széles vigyor és vagy egy tucat kép nélkül távozni.
*Közelebb hajol a férfi füléhez, hogy életszerűbb legyen a légből kapott mondandója. Bár egy része igaz. Az más kérdés, hogy a többit ő maga költi hozzá a piacon hallott egyveleg felhasználásával.*
-Megbízható úriembernek látszik, így bizalmasan megsúgom önnek, hogy a hölgy egy igen nagyhírű, gazdag külföldi család legfiatalabb és legtehetségesebb tagja. Még ha saját magának nem is, befektetésnek sem utolsó ötlet megvenni néhány művét. A felsőbb körökben vagyonokat érnek a munkái. Egyszer hallottam, hogy egy Gazdagnegyedben álló palotát adtak el egy képéért cserébe.
Ám e nemes hölgy szent célként tűzte ki maga elé, hogy a szegényebb rétegeknek is esélyt nyújt elérni eme szépséget, szinte ingyen! A képekből befolyó pénzt pedig a szegény, hontalan árvák megsegítésére ajánlja fel.
*Mindent bedob, ami csak eszébe jut. Bűntudat keltés, hiúság legyezgetés, kapzsiság. Valami majd csak ráveszi a páncélost, hogy itt hagyjon egy tele tarsolyt.*
1511. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-22 10:56:27
Üzenet elküldve: 2014-08-22 10:56:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Festményes stand//
*Mondhatni jól halad az üzlet. Bár portékájának csupán elenyésző hányadától (konkrétan 1 darab képtől) sikerült eddig megválnia, ígéreteket, felkéréseket és dicsérő szavakat már többet is begyűjtött, mint arra elképzeléseiben számított. Merthogy persze, gondolta ő, hogy nem feltétlen egyenes úton fog találkozni kínálata keresletével, ám egy kis porhintés, s hogy a köztudatba kerüljön, talán mindennél fontosabb, még néhány eladásnál is. Ezért tartotta tökéletes helyszínnek a Piacteret pár nappal ezelőtt, és tartja annak most is, a kora délelőtti forgatagban.
Forgatag ám, alig győz egyik kószálótól a másik felé fordulni kedves, megnyerő szavaival, így kevés ideje jut figyelni placcának azon részére, mi úgymond a holtterébe esik. Nem is várat magára sokat a katasztrófa, minek bekövetkeztét talán előre is láthatta volna, s mit egy előzékeny hegyes fülű akadályoz meg, a sötétebbik fajtából. Hirtelen kapja fejét a vészjósló hangok irányába, kékjeiben éppen csak egy röpke pillanatig megrökönyödés tükröződik. Nem számított ilyen segítőkészségre pont egy mélységitől, pláne nem dicsérő szavakra. Kipislogva kételyeit tekint immár kedvesen a lányra, s lép közelebb, hogy besegíthessen az igazgatásba.*
- Áhh, ugyan! *legyint egyet kedélyesen* figyelhettem volna jobban! Azt hiszem túl méretes lett ez a kirakodás egy ember felügyeletének.
*Jegyzi még meg fejcsóválva, miközben közös erővel sikerül ismét stabil helyzetbe állítaniuk festményeit, majd már fordul is figyelmével a páncélos érkező felé.
Hirtelen fagy arcára mosolya, és éppoly gyorsasággal olvad is meg, amint kedvesnek, sőt vásárlókedvűnek bizonyul lovagja.*
- Tudom én, de nincs mitől félned!
*Egy kis huncutkodás senkinek sem árthat, mint ahogy a tegeződés sem, nem beszélve pár szép képről!*
- Ó, ezek például szerintem éppen ilyen helyre illők!
*Lép oda néhány impozánsabb méretű, színes alkotáshoz, s int a férfinek is, hogy jöjjön csak nyugodtan közelebb. Van ott portré lombos erdőkről, naplementéről, kopár pusztaságról, mit perzselő sugarak szántanak végig, délibábot idézve, fekvő és álló helyzetben ábrázolva mindezeket.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.22 11:00:34
*Mondhatni jól halad az üzlet. Bár portékájának csupán elenyésző hányadától (konkrétan 1 darab képtől) sikerült eddig megválnia, ígéreteket, felkéréseket és dicsérő szavakat már többet is begyűjtött, mint arra elképzeléseiben számított. Merthogy persze, gondolta ő, hogy nem feltétlen egyenes úton fog találkozni kínálata keresletével, ám egy kis porhintés, s hogy a köztudatba kerüljön, talán mindennél fontosabb, még néhány eladásnál is. Ezért tartotta tökéletes helyszínnek a Piacteret pár nappal ezelőtt, és tartja annak most is, a kora délelőtti forgatagban.
Forgatag ám, alig győz egyik kószálótól a másik felé fordulni kedves, megnyerő szavaival, így kevés ideje jut figyelni placcának azon részére, mi úgymond a holtterébe esik. Nem is várat magára sokat a katasztrófa, minek bekövetkeztét talán előre is láthatta volna, s mit egy előzékeny hegyes fülű akadályoz meg, a sötétebbik fajtából. Hirtelen kapja fejét a vészjósló hangok irányába, kékjeiben éppen csak egy röpke pillanatig megrökönyödés tükröződik. Nem számított ilyen segítőkészségre pont egy mélységitől, pláne nem dicsérő szavakra. Kipislogva kételyeit tekint immár kedvesen a lányra, s lép közelebb, hogy besegíthessen az igazgatásba.*
- Áhh, ugyan! *legyint egyet kedélyesen* figyelhettem volna jobban! Azt hiszem túl méretes lett ez a kirakodás egy ember felügyeletének.
*Jegyzi még meg fejcsóválva, miközben közös erővel sikerül ismét stabil helyzetbe állítaniuk festményeit, majd már fordul is figyelmével a páncélos érkező felé.
Hirtelen fagy arcára mosolya, és éppoly gyorsasággal olvad is meg, amint kedvesnek, sőt vásárlókedvűnek bizonyul lovagja.*
- Tudom én, de nincs mitől félned!
*Egy kis huncutkodás senkinek sem árthat, mint ahogy a tegeződés sem, nem beszélve pár szép képről!*
- Ó, ezek például szerintem éppen ilyen helyre illők!
*Lép oda néhány impozánsabb méretű, színes alkotáshoz, s int a férfinek is, hogy jöjjön csak nyugodtan közelebb. Van ott portré lombos erdőkről, naplementéről, kopár pusztaságról, mit perzselő sugarak szántanak végig, délibábot idézve, fekvő és álló helyzetben ábrázolva mindezeket.*
A hozzászólás írója (May'iim Nysechnys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.08.22 11:00:34
1510. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-22 00:05:18
Üzenet elküldve: 2014-08-22 00:05:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Festményes stand - Ecset és íj//
*Nem kellett volna páncélban nekiindulnia Dalwironnak. A tűző nap jól feltudja forrósítani a fémet és az nem tud kellemes lenni ha hozzáér valahol az ember bőréhez. Miután már másodjára is kellemetlenséget okozott a vállpáncélja, azzal, hogy egy kicsit is de hozzá ért a férfi nyakához, úgy döntött, hogy inkább az árnyékban sétál tovább, úgy talán nem lesz baj. Na meg vigyázva emelgeti majd a karját, hogy az a rész ne érhessen a nyakához. Emellett a páncél még nehéz is, főleg ha hosszú ideig viselik. De ez már presztízs kérdése. Azt akarja, hogy lássák, hogy Ő nem holmi járókelő, esetleg közkatona. Ő egy lovag aki becsületes és hűséges és remek harcos. Azzal, hogy ezt a páncélzatot viseli és ebben sétál a köznépek előtt, megmutatja, hogy Ő büszke arra, hogy lovag lehet. Meg egy kis tisztelet is ki szeretni csikarni az emberekből. Lassan elér a piactérre, ahol már a jól megszokott nyüzsgés fogadja. Zsivaj és por. A kofák ordibálnak a vevőknek és a vevőkkel. Azok meg vissza ha úgy adódik. Dalwiron nem akar túlságosan nézelődni a standok között, Ő legfőképpen dísztárgyakat keres, hogy feldobja az új házának belsejét. Nem tetszenek neki a mostani kopár falak. Szerencséjére könnyen tud keresni, és nem kell eltologatni maga elől az embereket. A páncélzat végül is megtette azt amire Dalwiron számított. A legtöbb ember félreáll az útjából. Ez nagyon tetszik a lovagnak, nem sokszor járt kint az emberek között így szabadon, inkább a háznál őrködött, vagy esetleg bent őrizte a volt család tagjait. Kis keresgélés után meg is pillantja a standot amit keresett. Egy festményeket áruló stand, ahol már egy vevő áll az eladóval. Dalwiron meg is célozza magának a standot és erőteljes léptekkel elindul az irányába. Mikor odaér köszönti az ott lévőeket egy kisebb meghajlás kíséretében.*
-Üdvözlet hölgyeim! Szerencsém van, hogy épp van egy festmény árus a piacon. Tudja maga nélkül elvesznék.
*Persze nem veszne el, miért is veszne? Hiszen csak festményekről van szó amiket felaggat a szoba falára és majd néha rájuk néz. De mégis ezt mondja, hisz próbál bókolni ezzel az eladó lánynak amolyan visszafogott stílusban.*
-Mondja csak, mit ajánlana egy nagyobb szobába? Melyik festménye illene a legjobban oda? Tudja én nem értek hozzá, de remélem kegyed annál inkább.
*Nem kellett volna páncélban nekiindulnia Dalwironnak. A tűző nap jól feltudja forrósítani a fémet és az nem tud kellemes lenni ha hozzáér valahol az ember bőréhez. Miután már másodjára is kellemetlenséget okozott a vállpáncélja, azzal, hogy egy kicsit is de hozzá ért a férfi nyakához, úgy döntött, hogy inkább az árnyékban sétál tovább, úgy talán nem lesz baj. Na meg vigyázva emelgeti majd a karját, hogy az a rész ne érhessen a nyakához. Emellett a páncél még nehéz is, főleg ha hosszú ideig viselik. De ez már presztízs kérdése. Azt akarja, hogy lássák, hogy Ő nem holmi járókelő, esetleg közkatona. Ő egy lovag aki becsületes és hűséges és remek harcos. Azzal, hogy ezt a páncélzatot viseli és ebben sétál a köznépek előtt, megmutatja, hogy Ő büszke arra, hogy lovag lehet. Meg egy kis tisztelet is ki szeretni csikarni az emberekből. Lassan elér a piactérre, ahol már a jól megszokott nyüzsgés fogadja. Zsivaj és por. A kofák ordibálnak a vevőknek és a vevőkkel. Azok meg vissza ha úgy adódik. Dalwiron nem akar túlságosan nézelődni a standok között, Ő legfőképpen dísztárgyakat keres, hogy feldobja az új házának belsejét. Nem tetszenek neki a mostani kopár falak. Szerencséjére könnyen tud keresni, és nem kell eltologatni maga elől az embereket. A páncélzat végül is megtette azt amire Dalwiron számított. A legtöbb ember félreáll az útjából. Ez nagyon tetszik a lovagnak, nem sokszor járt kint az emberek között így szabadon, inkább a háznál őrködött, vagy esetleg bent őrizte a volt család tagjait. Kis keresgélés után meg is pillantja a standot amit keresett. Egy festményeket áruló stand, ahol már egy vevő áll az eladóval. Dalwiron meg is célozza magának a standot és erőteljes léptekkel elindul az irányába. Mikor odaér köszönti az ott lévőeket egy kisebb meghajlás kíséretében.*
-Üdvözlet hölgyeim! Szerencsém van, hogy épp van egy festmény árus a piacon. Tudja maga nélkül elvesznék.
*Persze nem veszne el, miért is veszne? Hiszen csak festményekről van szó amiket felaggat a szoba falára és majd néha rájuk néz. De mégis ezt mondja, hisz próbál bókolni ezzel az eladó lánynak amolyan visszafogott stílusban.*
-Mondja csak, mit ajánlana egy nagyobb szobába? Melyik festménye illene a legjobban oda? Tudja én nem értek hozzá, de remélem kegyed annál inkább.
1509. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-21 20:01:27
Üzenet elküldve: 2014-08-21 20:01:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 45
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Festményes stand - Ecset és íj//
*A nap már a piac bejáratául szolgáló boltív felett jár. Ebből már tudja, hogy a piacon már megindult az élet, de ha igyekszik, a nagy roham előtt végezhet. Beleveti magát a szűk utcákba, próbál nem elcsábulni a rengeteg holmi láttán, de a hatodik kikérdezett bódénál a sikertelenség ellágyítja és megenged magának egy kis vigaszt. Itt tartózkodásának hat napja alatt sem tudta megjegyezni annak a két ökölnyi, tán három is megvan, nagyságú, élénk sárga, kerek gyümölcs nevét, de akármennyit is evett, sose tudta megunni az ízét. Édes, lédús nedű egy kis savanyú utóízzel a végén. Az egyetlen hátrányt a héja jelenti. Ha nem pucolja meg rendesen a héj keserű íze az egész élményt elrontja, de ezt a problémát már orvosolta. Nyolc gerezdre vágja, aztán vágja le a keserű részt. Ha nincs kedve szöszmötölni egyszerűen kirágja a gyümölgyhúst, vissza hagyva a héját. Miután az utolsó gerezdet is elpusztítja, megtörli száját és újra nekivág a munkakeresésnek.
Ki tudja hányadik visszautasítás után már kezd elfogyni a türelme és a jómodora. Ekkor látja meg a következő áldozatát. A fiatal nő épp az utolsó simításokat végzi egy fiatal, tejfeles szájú kölyök segítségével. A sok festékes vászon csak tovább színesíti az amúgy is tarka kavalkádot. Szegények ritkán költik kevéske vagyonukat ilyesfajta dolgokra, tehát ahol ezeket árulják, ott néhány garas is megbújhat, ami csak rá vár. Viszont a művészet és közte van egy aprócska szakadék.
~Hogy tudnám meggyőzni, hogy munkát adjon? Nincs más árus, akit megkérdezhetnék. Egy jó nyitás kéne.~
Gondolataiból a szó szerint az ölébe hulló esély szakítja ki. A ficsúr már messze jár, a lány pedig épp egy tájképet akar rásózni egy bámészkodóra. Ezért lehet, hogy fel se tűnik neki az imbolygó, rosszul rögzített pózna. A rá aggatott képek hamarosan az előttük elterülő pocsolyában fognak úszkálni, miközben az arrajárók ijedtükben jól meg is tapossák majd őket. Egy hálás tulajt könnyebb meggyőzni, de nem vesztegetheti tovább az időt. Mint ahogy a halak úsznak a vízben, úgy suhant el a testek között. Az utolsó pillanatban kapja el a már megdőlt fát, másik kezével, pedig az éppen leeső festményt menti meg a pusztulástól.*
~Na most lássuk a keményebb részt, a tulajt.~
-Ha a zöldfülű visszaér, szidja le jól. Ilyen szép festményeket kár lenne hagyni tönkremenni, ennyire ostoba hiba miatt.
*Ha valamit is konyít a művészethez azt biztosan, hogy a művészek érzékenyek a műveikre. A kezdés jó, most már csak a többire kell figyelnie. Türelem és hízelgés, most ezt a két fegyvert kell használnia.*
*A nap már a piac bejáratául szolgáló boltív felett jár. Ebből már tudja, hogy a piacon már megindult az élet, de ha igyekszik, a nagy roham előtt végezhet. Beleveti magát a szűk utcákba, próbál nem elcsábulni a rengeteg holmi láttán, de a hatodik kikérdezett bódénál a sikertelenség ellágyítja és megenged magának egy kis vigaszt. Itt tartózkodásának hat napja alatt sem tudta megjegyezni annak a két ökölnyi, tán három is megvan, nagyságú, élénk sárga, kerek gyümölcs nevét, de akármennyit is evett, sose tudta megunni az ízét. Édes, lédús nedű egy kis savanyú utóízzel a végén. Az egyetlen hátrányt a héja jelenti. Ha nem pucolja meg rendesen a héj keserű íze az egész élményt elrontja, de ezt a problémát már orvosolta. Nyolc gerezdre vágja, aztán vágja le a keserű részt. Ha nincs kedve szöszmötölni egyszerűen kirágja a gyümölgyhúst, vissza hagyva a héját. Miután az utolsó gerezdet is elpusztítja, megtörli száját és újra nekivág a munkakeresésnek.
Ki tudja hányadik visszautasítás után már kezd elfogyni a türelme és a jómodora. Ekkor látja meg a következő áldozatát. A fiatal nő épp az utolsó simításokat végzi egy fiatal, tejfeles szájú kölyök segítségével. A sok festékes vászon csak tovább színesíti az amúgy is tarka kavalkádot. Szegények ritkán költik kevéske vagyonukat ilyesfajta dolgokra, tehát ahol ezeket árulják, ott néhány garas is megbújhat, ami csak rá vár. Viszont a művészet és közte van egy aprócska szakadék.
~Hogy tudnám meggyőzni, hogy munkát adjon? Nincs más árus, akit megkérdezhetnék. Egy jó nyitás kéne.~
Gondolataiból a szó szerint az ölébe hulló esély szakítja ki. A ficsúr már messze jár, a lány pedig épp egy tájképet akar rásózni egy bámészkodóra. Ezért lehet, hogy fel se tűnik neki az imbolygó, rosszul rögzített pózna. A rá aggatott képek hamarosan az előttük elterülő pocsolyában fognak úszkálni, miközben az arrajárók ijedtükben jól meg is tapossák majd őket. Egy hálás tulajt könnyebb meggyőzni, de nem vesztegetheti tovább az időt. Mint ahogy a halak úsznak a vízben, úgy suhant el a testek között. Az utolsó pillanatban kapja el a már megdőlt fát, másik kezével, pedig az éppen leeső festményt menti meg a pusztulástól.*
~Na most lássuk a keményebb részt, a tulajt.~
-Ha a zöldfülű visszaér, szidja le jól. Ilyen szép festményeket kár lenne hagyni tönkremenni, ennyire ostoba hiba miatt.
*Ha valamit is konyít a művészethez azt biztosan, hogy a művészek érzékenyek a műveikre. A kezdés jó, most már csak a többire kell figyelnie. Türelem és hízelgés, most ezt a két fegyvert kell használnia.*
1508. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-21 15:39:53
Üzenet elküldve: 2014-08-21 15:39:53
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Vásárlás, Mirakh és csapata //
* Az most nem is nagy baj, hogy sörrel nem tud szolgálni az árus. Őt sokkal jobban érdekli mindaz, amit kitesz elé a pultra. Felcsillanó szemekkel vizsgálja a sokaságot, finoman hozzáérve egy-egy üveghez vizsgálódik. ~Jó ez, jó ez! Masszív üveg, nem egy silányság!~ Megjegyzi az árust, mert jó a portékája, és ha majd az árai is ilyen remekre szabottak lesznek, akkor ő biza törzsvásárló, sőt, törzsi vásárló lesz nála! S még ajándékot is kap a mozsárhoz, aminek azért nagyon örül. A sajátja, ami egyébként most is lovacskájának táskájában pihen, eléggé használt már. Az árus, úgy tűnik, figyel rá. És ez valljuk be, jobb és több a semminél, ezért díjazza igyekeztét, miszerint marhára figyel a vásárlójára. Már csak a növények vannak hátra, kíváncsian várja hát, hogy milyen a felhozatala az árusnak. Egymás után pakolja ki elé a szütyőket egy ládából. Nem is akármilyen ládából, tegyük hozzá, sőt, tenné is hozzá, mert remekbe szabott darab az is. S mint minden nő, nincs olyan dolog, egyetlen szálka sem, aminek ne tudná hasznát venni valamiképp. Igen, ezeket ezzel a felszereltséggel már el tudja könnyedén készíteni. Óvatosan ér az egyik zacskóhoz, az árusra nézve, és ha nem gond, akkor kissé megnyitja száját és megszagolgatja az árut. Több sem kell neki ennél. *
- Szárítva némelyiknek egész kellemes illata van.
* Felel halkan, ha netán megszeppen az árus, majd az újabb adag ajándék láttán már halkan felsikkant örömében. *
- Óh és nahát! Nem is reméltem, hogy szert tehetek erre is itt a piacon?! Ezüstcsörgő! Már attól, hogy megkaphatom, megnyugszom.
* Viccelődik kicsit és egyben utal arra is, hogy tudja, mire való a növény. Várja, mennyi lesz az ára az egész portékának, s ha netán Mirakh kicsit sokallaná, akkor majd megbékíti szép szóval. Mert ez az ár tényleg nem sok mindazért, amit itt kapnak és még ajándék is üti markukat, nem is akármilyen. Ismeri a városok piacait és a legtöbb dolog árát. Legalábbis azokat, amikkel ő foglalkozik és ez épp az. A vörös hajú nap emlegetésére szégyenlősen elmosolyodik. *
- Ez igazán kedves öntől jó uram! Igazán ért ahhoz, miként szerezzen új vevőt. Hálám jeléül megígérem, hogy legközelebb is magához jövünk elkölteni az aranyainkat, ha ilyen jó portékára vágyunk. S mivel úgy látom, hogy Önnél sok minden kapható, ami a növényeket illeti, lenne még néhány kérdésem. Vízi Rysha, Tüzes tövis, Lápi Nyteli, Hajló Unkaer az, amire elvétve még szükségünk szokott lenni. Ezzel az aranyos lánnyal szoktunk kijárni gyűjtögetni, de nincs mindig akkora szerencsék, hogy elegendőt találjunk belőlük.
* Ennek fizetésébe akár ő maga is beszállna, ha Mirakh is akarja. De ha már itt járnak, és az árus és az áru is jónak tűnik, akkor miért ne használná ki a lehetőséget? Nagyjából tud egy létszámot, elkél ezekből egy-egy adag. *
* Az most nem is nagy baj, hogy sörrel nem tud szolgálni az árus. Őt sokkal jobban érdekli mindaz, amit kitesz elé a pultra. Felcsillanó szemekkel vizsgálja a sokaságot, finoman hozzáérve egy-egy üveghez vizsgálódik. ~Jó ez, jó ez! Masszív üveg, nem egy silányság!~ Megjegyzi az árust, mert jó a portékája, és ha majd az árai is ilyen remekre szabottak lesznek, akkor ő biza törzsvásárló, sőt, törzsi vásárló lesz nála! S még ajándékot is kap a mozsárhoz, aminek azért nagyon örül. A sajátja, ami egyébként most is lovacskájának táskájában pihen, eléggé használt már. Az árus, úgy tűnik, figyel rá. És ez valljuk be, jobb és több a semminél, ezért díjazza igyekeztét, miszerint marhára figyel a vásárlójára. Már csak a növények vannak hátra, kíváncsian várja hát, hogy milyen a felhozatala az árusnak. Egymás után pakolja ki elé a szütyőket egy ládából. Nem is akármilyen ládából, tegyük hozzá, sőt, tenné is hozzá, mert remekbe szabott darab az is. S mint minden nő, nincs olyan dolog, egyetlen szálka sem, aminek ne tudná hasznát venni valamiképp. Igen, ezeket ezzel a felszereltséggel már el tudja könnyedén készíteni. Óvatosan ér az egyik zacskóhoz, az árusra nézve, és ha nem gond, akkor kissé megnyitja száját és megszagolgatja az árut. Több sem kell neki ennél. *
- Szárítva némelyiknek egész kellemes illata van.
* Felel halkan, ha netán megszeppen az árus, majd az újabb adag ajándék láttán már halkan felsikkant örömében. *
- Óh és nahát! Nem is reméltem, hogy szert tehetek erre is itt a piacon?! Ezüstcsörgő! Már attól, hogy megkaphatom, megnyugszom.
* Viccelődik kicsit és egyben utal arra is, hogy tudja, mire való a növény. Várja, mennyi lesz az ára az egész portékának, s ha netán Mirakh kicsit sokallaná, akkor majd megbékíti szép szóval. Mert ez az ár tényleg nem sok mindazért, amit itt kapnak és még ajándék is üti markukat, nem is akármilyen. Ismeri a városok piacait és a legtöbb dolog árát. Legalábbis azokat, amikkel ő foglalkozik és ez épp az. A vörös hajú nap emlegetésére szégyenlősen elmosolyodik. *
- Ez igazán kedves öntől jó uram! Igazán ért ahhoz, miként szerezzen új vevőt. Hálám jeléül megígérem, hogy legközelebb is magához jövünk elkölteni az aranyainkat, ha ilyen jó portékára vágyunk. S mivel úgy látom, hogy Önnél sok minden kapható, ami a növényeket illeti, lenne még néhány kérdésem. Vízi Rysha, Tüzes tövis, Lápi Nyteli, Hajló Unkaer az, amire elvétve még szükségünk szokott lenni. Ezzel az aranyos lánnyal szoktunk kijárni gyűjtögetni, de nincs mindig akkora szerencsék, hogy elegendőt találjunk belőlük.
* Ennek fizetésébe akár ő maga is beszállna, ha Mirakh is akarja. De ha már itt járnak, és az árus és az áru is jónak tűnik, akkor miért ne használná ki a lehetőséget? Nagyjából tud egy létszámot, elkél ezekből egy-egy adag. *
1507. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-21 11:06:25
Üzenet elküldve: 2014-08-21 11:06:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Festményes stand - nyitás//
*Egy nap, kettő, talán három is eltelt, mire mindent sikerült összeszerveznie, s mire pártfogójával is megértette, kellemes, ám egyre inkább terhes viszonyuk eddig tartott. Persze sosem volt a végletek híve, na meg a könnyes, netán haragos búcsúk kedvelője, s kellő tapasztalat birtokában még éppen barátságosan tudott kicsusszanni a "fojtogató" markok közül.
Így lehet az, hogy most egy kölyökképű, kelekótya inas kíséretében, na meg egy általa vontatott, képekkel roskadásig rakott fa taligával halad magabiztos, sokat remélő léptekkel a Piactér felé. Cseverészik is néha kísérőjével, csak hogy ne legyen oly unalmas az út, na meg a részleteket sem árt közölni vele a kirakodás mikéntjéről és hogyanjáról.
Merthogy lesz itt kirakodás kérem, minden kikerül, mi szem, szájnak ingere, mondjuk leginkább szemnek.
A kora reggel óráiban a térre érve ki is figyel magának egy alkalmasnak tűnő placcot, az épp áruit rendezgető gyümölcsös mellett. Nem is tétovázik soká, két dolgos kezével és segítője két praclijával állnak neki lerakodni a fa tákolmányról, legelőször is egy kis, talán gnóm mesterek keze nyomát hordozó, összecsukható fa asztalka kerül szétnyitásra, mire jó néhány, szintén fa támaszték és pecek sorakozik fel, mi az eztán előkerülő képek megtartását hivatott elvégezni.
Talán három fertályórába is beletelik, mire mindennel készen lesznek, s útjára tudja bocsájtani időleges inasát, hogy az, utolsó segítségként még néhány póznára szögelje ki gondosan megírt hirdetményét. Eddigre pedig már az élet is beindulni látszik, egyre több kofa és egyre tetemesebb tömeg halmozódik körülötte, így kedves, hívogató mosolyát felöltve, egyelőre csak a közelében mászkálóknak kínálja portékáját nem harsogón, inkább csak kellően fennhangon.*
*Egy nap, kettő, talán három is eltelt, mire mindent sikerült összeszerveznie, s mire pártfogójával is megértette, kellemes, ám egyre inkább terhes viszonyuk eddig tartott. Persze sosem volt a végletek híve, na meg a könnyes, netán haragos búcsúk kedvelője, s kellő tapasztalat birtokában még éppen barátságosan tudott kicsusszanni a "fojtogató" markok közül.
Így lehet az, hogy most egy kölyökképű, kelekótya inas kíséretében, na meg egy általa vontatott, képekkel roskadásig rakott fa taligával halad magabiztos, sokat remélő léptekkel a Piactér felé. Cseverészik is néha kísérőjével, csak hogy ne legyen oly unalmas az út, na meg a részleteket sem árt közölni vele a kirakodás mikéntjéről és hogyanjáról.
Merthogy lesz itt kirakodás kérem, minden kikerül, mi szem, szájnak ingere, mondjuk leginkább szemnek.
A kora reggel óráiban a térre érve ki is figyel magának egy alkalmasnak tűnő placcot, az épp áruit rendezgető gyümölcsös mellett. Nem is tétovázik soká, két dolgos kezével és segítője két praclijával állnak neki lerakodni a fa tákolmányról, legelőször is egy kis, talán gnóm mesterek keze nyomát hordozó, összecsukható fa asztalka kerül szétnyitásra, mire jó néhány, szintén fa támaszték és pecek sorakozik fel, mi az eztán előkerülő képek megtartását hivatott elvégezni.
Talán három fertályórába is beletelik, mire mindennel készen lesznek, s útjára tudja bocsájtani időleges inasát, hogy az, utolsó segítségként még néhány póznára szögelje ki gondosan megírt hirdetményét. Eddigre pedig már az élet is beindulni látszik, egyre több kofa és egyre tetemesebb tömeg halmozódik körülötte, így kedves, hívogató mosolyát felöltve, egyelőre csak a közelében mászkálóknak kínálja portékáját nem harsogón, inkább csak kellően fennhangon.*
1506. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-21 07:37:15
Üzenet elküldve: 2014-08-21 07:37:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
// Vásárlás, Mirakh és csapata //
* A Törpe uraság nem is egyedül érkezik, fel is csillan az árus szeme, amint meglátja a kis csapat határozott vonulatát. A kisasszonyság rögvest szóra is nyitja ajkait, amin jót derül az illető a másnaposság pozitív oldalát hallgatva majd Mirakh is közbe szól, mire a mágus visszafordul felé és derűsen jegyzi meg: *
- Nos, látja törp uram, Sörrel éppen nem szolgálhatok!
- Ámbár!
* teszi is rögvest félre az emlegetett üvegcsét miközben hallja a hölgyemény további listáját. *
- A többivel mindenképp!
* mosolyodik el sokat mondón, majd fordul is meg s egy ládikát vesz elő, egyszerű faláda kis fém lezáróval, a pultra teszi s felnyitja azt, 3 sorban, soronként 5 üvegcse foglal benne helyet, kényelmes rendben, kis falapokkal elválasztva, hogy katonás rendben állhassanak. Majd rutinos mozdulat, ahogy a pult alsó feléből baljával néhány szimpla szintén fából készült kerek tégelyt tesz a ládika mellé.*
- Üvegcsék, s tégelyek.
* Kezdi a lista elején s átszellemülten, teljesen úgy néz ki mintha a kezei önálló életet élnének, gyakran oda sem néz, csupán a kis kompániát figyeli derűs arccal. Úgy látszik a törpe pénzes szütyőjének csörgése meghozta a barátunk ihletét. Nem is áll le az úriember. *
- Mozsár s mellé őrlő eszköz, Ajándék * Kacsint egyet, majd folytatja is közben a pakolást szünetet nem tartva, különféle hosszúkás, kerekded és egyéb absztrakt formájú üvegcséket helyez a pultra, egész csinos kis halom kerekedik ahogy az eszközök ellepik a pultot. De meg kell hagyni akad minden amire szükség lehet ha az ember ezt a szakmát akarja az ember művelni.
A történetet hallgatva Yanariri mamáról meg annak lábáról s annak incidenséről, ami az illetőt abszolúte hidegen hagyja de rutinos lévén arca rezzenéstelen derülve figyel tovább és várj, hogy mikor lesz meg a lényeg amire neki szüksége van: Hogy mit is akar a lány pontosan? Viszonylag rövid is történet kerekedik, de végül kibújik az ajkak közül a lényeg is.*
- Szegény Yanariri Mama.
* Fűzi bele ő maga is a történetbe csak úgy, hogy úgy tűnjön valóban figyel is. Majd jobbja indul közben amint meghallja a lista következő tételét. Újabb holmi kerül az asztalra 5 tekercs kötszer formájában, hiszen vaskos lábról volt szó, főleg, hogy még meg is mutatta azt a vaskos lábat az igencsak termetes leányon ki szintén a kis csapattal érkezett…
Aztán jönnek a növények. *
- Hmm * áll meg egy pillanatra miközben elgondolkodik. *
- Kész kenőcsöm az nincs ezekből… Ámbár!
* Derül fel rögvest még csak lehetőséget sem hagyva a megtorpanásnak. A pult mögött ládikóját nyitja, fel, termetes darab, masszív fából míves vasalással megerősített láda ez, a törpe úr láthatja rajta a komoly munkát. (Ha az alkímiához nem is, de az ilyesmihez jól értenek a törpök. )
Kotorászik kissé majd először 3 de végül egy negyedik kis bőrszütyőt is magához vesz majd a pultra helyezi egymás mellé őket. Sorba megy rajtuk mutogatva mindet az elnyűhetetlen karvaly tekintettel. *
- Fehér Qartan, Napos Tymkol, Vörös Kurlz, ezekkel az eszközökkel
* mutat a pulton lévő kupacnyi holmira *
- Magad is elkészítheted!
* Majd mikor az utolsóhoz ér ismét kacsint egyet a lányra. *
- Ez pedig ajándék, egy ilyen nagy vásárlónak ez a legkevesebb!
- Ezüstcsörgő!
* Ha valamelyikük felismeri akkor tudja, hogy a belőle készült főzet nyugtató hatású. *
- Nos akkor!
* Csapja össze a tenyerét. *
- Gondolom kíváncsiak mennyibe is fog kerülni mindez!
* Néz végig a pulton csillanó bogár szemeivel. *
- Szerencsés napjuk van mivel ma a Vörös hajúak napját tartom! Ilyenkor minden Vörös hajú vendégemnek kedvezményt adok!
- S mit ad isten magácska pont vörös!
* Örül meg látványosan *
- Ha visznek mindent akkor 800 helyett 400 aranyért a maguké az egész portéka!
- Ez igen jutányos ár hisz fél áron maguké.
* Magyarázza majd a törpe lányról a törpe úrra tekint hiszen ő lesz bizony a fizető vendég, de a lányt kell először meggyőzni, rutinos vén róka… *
* A Törpe uraság nem is egyedül érkezik, fel is csillan az árus szeme, amint meglátja a kis csapat határozott vonulatát. A kisasszonyság rögvest szóra is nyitja ajkait, amin jót derül az illető a másnaposság pozitív oldalát hallgatva majd Mirakh is közbe szól, mire a mágus visszafordul felé és derűsen jegyzi meg: *
- Nos, látja törp uram, Sörrel éppen nem szolgálhatok!
- Ámbár!
* teszi is rögvest félre az emlegetett üvegcsét miközben hallja a hölgyemény további listáját. *
- A többivel mindenképp!
* mosolyodik el sokat mondón, majd fordul is meg s egy ládikát vesz elő, egyszerű faláda kis fém lezáróval, a pultra teszi s felnyitja azt, 3 sorban, soronként 5 üvegcse foglal benne helyet, kényelmes rendben, kis falapokkal elválasztva, hogy katonás rendben állhassanak. Majd rutinos mozdulat, ahogy a pult alsó feléből baljával néhány szimpla szintén fából készült kerek tégelyt tesz a ládika mellé.*
- Üvegcsék, s tégelyek.
* Kezdi a lista elején s átszellemülten, teljesen úgy néz ki mintha a kezei önálló életet élnének, gyakran oda sem néz, csupán a kis kompániát figyeli derűs arccal. Úgy látszik a törpe pénzes szütyőjének csörgése meghozta a barátunk ihletét. Nem is áll le az úriember. *
- Mozsár s mellé őrlő eszköz, Ajándék * Kacsint egyet, majd folytatja is közben a pakolást szünetet nem tartva, különféle hosszúkás, kerekded és egyéb absztrakt formájú üvegcséket helyez a pultra, egész csinos kis halom kerekedik ahogy az eszközök ellepik a pultot. De meg kell hagyni akad minden amire szükség lehet ha az ember ezt a szakmát akarja az ember művelni.
A történetet hallgatva Yanariri mamáról meg annak lábáról s annak incidenséről, ami az illetőt abszolúte hidegen hagyja de rutinos lévén arca rezzenéstelen derülve figyel tovább és várj, hogy mikor lesz meg a lényeg amire neki szüksége van: Hogy mit is akar a lány pontosan? Viszonylag rövid is történet kerekedik, de végül kibújik az ajkak közül a lényeg is.*
- Szegény Yanariri Mama.
* Fűzi bele ő maga is a történetbe csak úgy, hogy úgy tűnjön valóban figyel is. Majd jobbja indul közben amint meghallja a lista következő tételét. Újabb holmi kerül az asztalra 5 tekercs kötszer formájában, hiszen vaskos lábról volt szó, főleg, hogy még meg is mutatta azt a vaskos lábat az igencsak termetes leányon ki szintén a kis csapattal érkezett…
Aztán jönnek a növények. *
- Hmm * áll meg egy pillanatra miközben elgondolkodik. *
- Kész kenőcsöm az nincs ezekből… Ámbár!
* Derül fel rögvest még csak lehetőséget sem hagyva a megtorpanásnak. A pult mögött ládikóját nyitja, fel, termetes darab, masszív fából míves vasalással megerősített láda ez, a törpe úr láthatja rajta a komoly munkát. (Ha az alkímiához nem is, de az ilyesmihez jól értenek a törpök. )
Kotorászik kissé majd először 3 de végül egy negyedik kis bőrszütyőt is magához vesz majd a pultra helyezi egymás mellé őket. Sorba megy rajtuk mutogatva mindet az elnyűhetetlen karvaly tekintettel. *
- Fehér Qartan, Napos Tymkol, Vörös Kurlz, ezekkel az eszközökkel
* mutat a pulton lévő kupacnyi holmira *
- Magad is elkészítheted!
* Majd mikor az utolsóhoz ér ismét kacsint egyet a lányra. *
- Ez pedig ajándék, egy ilyen nagy vásárlónak ez a legkevesebb!
- Ezüstcsörgő!
* Ha valamelyikük felismeri akkor tudja, hogy a belőle készült főzet nyugtató hatású. *
- Nos akkor!
* Csapja össze a tenyerét. *
- Gondolom kíváncsiak mennyibe is fog kerülni mindez!
* Néz végig a pulton csillanó bogár szemeivel. *
- Szerencsés napjuk van mivel ma a Vörös hajúak napját tartom! Ilyenkor minden Vörös hajú vendégemnek kedvezményt adok!
- S mit ad isten magácska pont vörös!
* Örül meg látványosan *
- Ha visznek mindent akkor 800 helyett 400 aranyért a maguké az egész portéka!
- Ez igen jutányos ár hisz fél áron maguké.
* Magyarázza majd a törpe lányról a törpe úrra tekint hiszen ő lesz bizony a fizető vendég, de a lányt kell először meggyőzni, rutinos vén róka… *
1505. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-20 16:34:28
Üzenet elküldve: 2014-08-20 16:34:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Vásárlás//
*Mirakhnak könnyű dolga van, hisz viszonylag kevesen vannak a piacon, így hamar ki is szúrja a megfelelő standot. Dörzsöltnek látszó férfi áll az asztalnál, és épp két hölgyet szolgál ki, mikor a törpe és csapata megérkezik. Sosem szerette az ilyen alakokat, és úgy tűnik ez a kereskedő sem más, hisz amint meglátja a törpét, előveszi a régi törpe, részegség témát. Mirakh csupán vigyorogva int nemet, s hagyja, hogy a földije beszéljen.*
~Céltudatos egy fehérnép, a szentségit!~
*Konstatálja magában, hallgatva a vörös hajú monológját. Mosolyogva hallgatja a másik "dicséretét", majd mikor az egy kis szünetet tart, megjegyzi.*
-A magam részéről csak annyit, hogy a másnaposság legjobb ellenszere egy pofa, hideg sör. Apám is így csinálta, az apja is, és eddig mindig bevált.-
*Biccent egyet Yadiria felé. Ezután következik a második kívánság lista. Mirakh is megvárja, mit felel az árus, majd ha az akadékoskodna, csupán ennyit mond.*
-Fájdalom, de a dolgunk sietős. Legyen meg, amit a hölgy kért, szabd meg az árat, rendezem és ezzel el is válnak útjaink.-
*Mondja határozottan Mirakh, s hogy szavának súlyt is adjon megcsörrenti az övére erősített erszényt.*
*Mirakhnak könnyű dolga van, hisz viszonylag kevesen vannak a piacon, így hamar ki is szúrja a megfelelő standot. Dörzsöltnek látszó férfi áll az asztalnál, és épp két hölgyet szolgál ki, mikor a törpe és csapata megérkezik. Sosem szerette az ilyen alakokat, és úgy tűnik ez a kereskedő sem más, hisz amint meglátja a törpét, előveszi a régi törpe, részegség témát. Mirakh csupán vigyorogva int nemet, s hagyja, hogy a földije beszéljen.*
~Céltudatos egy fehérnép, a szentségit!~
*Konstatálja magában, hallgatva a vörös hajú monológját. Mosolyogva hallgatja a másik "dicséretét", majd mikor az egy kis szünetet tart, megjegyzi.*
-A magam részéről csak annyit, hogy a másnaposság legjobb ellenszere egy pofa, hideg sör. Apám is így csinálta, az apja is, és eddig mindig bevált.-
*Biccent egyet Yadiria felé. Ezután következik a második kívánság lista. Mirakh is megvárja, mit felel az árus, majd ha az akadékoskodna, csupán ennyit mond.*
-Fájdalom, de a dolgunk sietős. Legyen meg, amit a hölgy kért, szabd meg az árat, rendezem és ezzel el is válnak útjaink.-
*Mondja határozottan Mirakh, s hogy szavának súlyt is adjon megcsörrenti az övére erősített erszényt.*
1504. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-17 08:08:45
Üzenet elküldve: 2014-08-17 08:08:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Adeyth Worot//
*Lader arca azonnal felragyog, amint a lány elmondja, mehet vele. Új életéhez fűzött nagy reményei beteljesülni látszanak, ahogy elkezdi szedni lábait Adeyth mellett. Nem kell annyira rohannia végre mint eddig, hiszen a lány is eléggé apró, szinte egy magasságban vannak, így fejét sem kell szerencsére fel-le emelgetnie, ahogyan eddig mindig, mikor valakivel beszélgetett. A kinyújtott kezet azonnal, hatalmas vigyor közepette fogadja el és rázza meg.*
-Lader, a Grumhild ház leánya!
*Mutatkozik be, kiemelve a nemesi nevét, amiről a sötételf bizonyára még sosem hallott, hiszen nagyon messze van innen Lader szülőhelye. Mivel már sétáltak néhány lépést, Lader úgy gondolja, most már ideje lenne megkérdezni merre is mennek. Na nem mintha olyan fontos lenne az irány, ha közben cseveghet valakivel, de azért jó lenne mégis tudnia.*
-És, amúgy hova megyünk?
*A gnóm lányt abszolút nem zavarja, hogy új ismerőse nem sötételfhez méltóan viselkedik, hiszen Ladernek ez az első alkalom, hogy igazán szóba elegyedik egy mélységivel. Régebben szülei tiltották őt tőlük, a városba érve pedig inkább csak testőrével beszélgetett, mintsem ismeretlenekkel. Neki mindenesetre tetszik az, amit eddig ezzel a fajjal tapasztalt. Igazán örömteli pillanat neki, hogy sétálgathat egy ismeretlen lánnyal, aki szemmel láthatólag nem akarja bántani őt, sem más egyéb rosszat okozni neki.* ~Talán mégsem olyan rossz, hogy elszakadtam a testőrömtől!~ *Büszke magára, hiszen igazából ez az ő első nagy kalandja, amit nem mások védelmének árnyékában él át.*
*Lader arca azonnal felragyog, amint a lány elmondja, mehet vele. Új életéhez fűzött nagy reményei beteljesülni látszanak, ahogy elkezdi szedni lábait Adeyth mellett. Nem kell annyira rohannia végre mint eddig, hiszen a lány is eléggé apró, szinte egy magasságban vannak, így fejét sem kell szerencsére fel-le emelgetnie, ahogyan eddig mindig, mikor valakivel beszélgetett. A kinyújtott kezet azonnal, hatalmas vigyor közepette fogadja el és rázza meg.*
-Lader, a Grumhild ház leánya!
*Mutatkozik be, kiemelve a nemesi nevét, amiről a sötételf bizonyára még sosem hallott, hiszen nagyon messze van innen Lader szülőhelye. Mivel már sétáltak néhány lépést, Lader úgy gondolja, most már ideje lenne megkérdezni merre is mennek. Na nem mintha olyan fontos lenne az irány, ha közben cseveghet valakivel, de azért jó lenne mégis tudnia.*
-És, amúgy hova megyünk?
*A gnóm lányt abszolút nem zavarja, hogy új ismerőse nem sötételfhez méltóan viselkedik, hiszen Ladernek ez az első alkalom, hogy igazán szóba elegyedik egy mélységivel. Régebben szülei tiltották őt tőlük, a városba érve pedig inkább csak testőrével beszélgetett, mintsem ismeretlenekkel. Neki mindenesetre tetszik az, amit eddig ezzel a fajjal tapasztalt. Igazán örömteli pillanat neki, hogy sétálgathat egy ismeretlen lánnyal, aki szemmel láthatólag nem akarja bántani őt, sem más egyéb rosszat okozni neki.* ~Talán mégsem olyan rossz, hogy elszakadtam a testőrömtől!~ *Büszke magára, hiszen igazából ez az ő első nagy kalandja, amit nem mások védelmének árnyékában él át.*
1503. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-17 07:56:38
Üzenet elküldve: 2014-08-17 07:56:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lader Grumhild//
-Hát gyere. *Mondja kedvesen, és elindul. Butuska lány, nem igazán tűnik fel neki másik átlátszó kacaja.* -Egyébként Adeyth vagyok. *Fordul meg séta közben, de nem áll meg és kinyújtja a kezét a lány felé.* ~De jó! Megismerkedek valakivel.~ *Örül magában, és el is vigyorodik széles mosollyal, ami a sötételfekre egyáltalán nem jellemző, de ő rá mégis. Valamiért sosem tudott olyan komor lenni, mint a többi fajtársa, ő mindig kedves volt és butuska, sokat bántották is e miatt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.08.18 11:01:31, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
-Hát gyere. *Mondja kedvesen, és elindul. Butuska lány, nem igazán tűnik fel neki másik átlátszó kacaja.* -Egyébként Adeyth vagyok. *Fordul meg séta közben, de nem áll meg és kinyújtja a kezét a lány felé.* ~De jó! Megismerkedek valakivel.~ *Örül magában, és el is vigyorodik széles mosollyal, ami a sötételfekre egyáltalán nem jellemző, de ő rá mégis. Valamiért sosem tudott olyan komor lenni, mint a többi fajtársa, ő mindig kedves volt és butuska, sokat bántották is e miatt.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.08.18 11:01:31, a következő indokkal:
Köszönöm, hogy vagy annyira igényes, és a rendszer által számodra kijelzett hibákat máskor javítod a hozzászólásodban, mielőtt elküldöd azt.
1502. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-17 07:46:45
Üzenet elküldve: 2014-08-17 07:46:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Adeyth Worot//
*Mikor meghallja az ismeretlen hangot, azonnal perdül egyet, hogy megnézze mi a fene is folyik itt körülötte. Egy pillanatra elgondolkodik, hogy előhúzza-e a tőrét és azzal kergesse el az ijesztgetőt, akit nem mellesleg tolvajnak gondol, de végül úgy dönt, hogy nem zavartatja magát.* ~Ilyen nagy tömegben bizonyára csak nem gondol semmi rosszaságra!~ *Nyugtatja magát. Ezután jobban szemügyre veszi a lányt. Így második ránézésre egyáltalán nem tűnik gonosznak. Sőt, igazán kedves kinézete van Lader szerint, de azért nem árt az óvatosság, így kezét övén nyugtázza, így, ha meg lenne támadva, gyorsan tud reagálni. Átveszi a lány mosolyát, és ugyanolyan kedvességgel a hangjában válaszol, ahogy az ismeretlen is tette.*
-Nem akartam én szemben menni, de igazából azt sem tudom merre megyek!
*Itt megejt egy gyengére sikeredett kacajt is. Csupán azért nevetgél, mert kezd eléggé zavarba jönni. Nem nagyon beszélgetett eddig, főleg nem így utcán, ismeretlenekkel. De mindent ki kell próbálni egyszer, gondolja magában, így egy kis bátorságot erőltet magára. Ujjait kezdi el tördelni, majd megvakarja tarkóját, és újabb kuncogásban tör ki.*
-Esetleg, elkísérgethetnélek valahova, ahova mész? Tudod, nem szeretnék egyedül lenni!
*Teszi fel az egyértelműen bugyutára sikeredett kérdést és reméli, hogy a lány nem fogja elzavarni, vagy bolondnak nevezni őt. Azért, hogy Lader ne tűnjön tolakodónak, azonnal helyesbít a dolgon.*
-Persze, csak, ha nem zavarlak és nincs jobb dolgod! *Néz bele a lány szemébe kérlelőn, reménykedően. Már semmi sem látszik abból a merészségből és erőből, ami akkor volt, amikor reggel elindult nézelődni a piacra.*
*Mikor meghallja az ismeretlen hangot, azonnal perdül egyet, hogy megnézze mi a fene is folyik itt körülötte. Egy pillanatra elgondolkodik, hogy előhúzza-e a tőrét és azzal kergesse el az ijesztgetőt, akit nem mellesleg tolvajnak gondol, de végül úgy dönt, hogy nem zavartatja magát.* ~Ilyen nagy tömegben bizonyára csak nem gondol semmi rosszaságra!~ *Nyugtatja magát. Ezután jobban szemügyre veszi a lányt. Így második ránézésre egyáltalán nem tűnik gonosznak. Sőt, igazán kedves kinézete van Lader szerint, de azért nem árt az óvatosság, így kezét övén nyugtázza, így, ha meg lenne támadva, gyorsan tud reagálni. Átveszi a lány mosolyát, és ugyanolyan kedvességgel a hangjában válaszol, ahogy az ismeretlen is tette.*
-Nem akartam én szemben menni, de igazából azt sem tudom merre megyek!
*Itt megejt egy gyengére sikeredett kacajt is. Csupán azért nevetgél, mert kezd eléggé zavarba jönni. Nem nagyon beszélgetett eddig, főleg nem így utcán, ismeretlenekkel. De mindent ki kell próbálni egyszer, gondolja magában, így egy kis bátorságot erőltet magára. Ujjait kezdi el tördelni, majd megvakarja tarkóját, és újabb kuncogásban tör ki.*
-Esetleg, elkísérgethetnélek valahova, ahova mész? Tudod, nem szeretnék egyedül lenni!
*Teszi fel az egyértelműen bugyutára sikeredett kérdést és reméli, hogy a lány nem fogja elzavarni, vagy bolondnak nevezni őt. Azért, hogy Lader ne tűnjön tolakodónak, azonnal helyesbít a dolgon.*
-Persze, csak, ha nem zavarlak és nincs jobb dolgod! *Néz bele a lány szemébe kérlelőn, reménykedően. Már semmi sem látszik abból a merészségből és erőből, ami akkor volt, amikor reggel elindult nézelődni a piacra.*
1501. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-08-17 07:30:51
Üzenet elküldve: 2014-08-17 07:30:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lader Grumhild//
*Meglát egy lányt, aki egyedül próbál eljutni a tömegen keresztül valamerre. Odasiet mögé, és megszólítja.*-Nem lenne jobb ha nem a tömeggel szembe mennél?*Kérdi mosolyogva és közelebb ugrik a lányhoz, ő is meglehetősen alacsony, föl is tűnik neki, hogy a lány egy gnóm. Ahhoz képest viszont érdekesen viselkedik.*
*Meglát egy lányt, aki egyedül próbál eljutni a tömegen keresztül valamerre. Odasiet mögé, és megszólítja.*-Nem lenne jobb ha nem a tömeggel szembe mennél?*Kérdi mosolyogva és közelebb ugrik a lányhoz, ő is meglehetősen alacsony, föl is tűnik neki, hogy a lány egy gnóm. Ahhoz képest viszont érdekesen viselkedik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10247-10266