*A nap éppen delel, mikor So'ror elé egy bamba tekintetű, táskás szemű ember lép.
Napok óta jár ki a piactérre, saját standján árulva portékáit, azaz gyógynövényeket. Az emberek szemügyre veszik a sárkányfogat, a vízi rhysát, lynol lángját, észak reményét, majd tovább is állnak, látván, hogy milyen silány minőségűek azok, talán a letépkedett gaznak is több hatása lenne.
Azonban itt-ott, egy-egy famozsárban avatatlan szem számára ismeretlen, avatott szem számára megváltást jelentő őrlemények bújnak. Legfőképp ördögvigyor szárított levelei, réti ármány, és hallucinogén gombák porai, egyik az egyik sarokban, másik középen, teljesen véletlenszerűen a gyógynövényes mozsarak mellé helyezve, hogy a gyakorta errefelé sétálgató városőröknek ne szúrjon szemet az egy helyre tobzódott, kevéssé ismert növényőrlemények tömkelege. Ha egy gyanútlan rákérdez, rávágja egy ahhoz hasonló növény nevét, megkérdezi a vendég panaszát, majd az mikor elmondja, sajnálattal közli, hogy az pont nem jó az ő bajára, viszont ha az ominózus vendég eléggé palimadárnak tetszik, rásózza a kábító készítményt, majd ha az tetszett az illetőnek, úgyis visszatér, hogy vásároljon még egy keveset.
Egyelőre ezzel a módszerrel csak egy-két visszatérő vendége van, az iménti férfi egy új. Egyáltalán nem a gyógynövényeket mustrálja.*
- Cytne Álma? *Ingázik a szeme az egyszerű mozsár és a kámzsa sötétjében rejlő arc között.
So'ror szája mosolyra húzódik, alig észrevehető bólintással válaszol.*
- Mennyi? *Kérdezi szinte alélt hangon a táskás szemű, majd amikor a mélységi mindkét keze felemelkedik, és mind a tíz ujja az ég felé pattan, amaz máris elkezd matatni a szütyőjében, zsebében, akármijében, hogy összeszedje a kellő pénzt.
Végül az üzlet jól zárul, amint megtörténik a csere, a férfi már tömi is a pipát, a sötételf pedig örömmel számolgatja a ma összeszedett szajrét.*