//Nyári forgatag//
//Assa Nides//
-Látom neked már van rálátásod a mágiára, nagyon jól kifejtetted a lényegét. *mosolyodik el ősz bajuszkája alatt.* -Már pár éve így fejlesztem magam, rengeteget olvasok, jegyzetelek, meditálok. Nem sietem el a dolgot, majd eljön az én időm.
*Úgy tűnik két kíváncsit hozott össze a sors, de így legalább megkérdezhetik egymástól amit gondolnak.*
~Ha már így rákérdez a tündérke, akkor elmondom neki, aztán én is megkérdezem tőle ugyan ezt.~
-A nagyapám volt a családban mágus, őt áldotta meg a teremtő ilyen képességgel. Ő választotta magának a napmágiát igaz tudta, hogy nehéz dolga lesz, de elég intelligensnek gondolta magát, hogy elsajátítsa. Meg is történt, igaz csak első szintű napmágus volt az öreg, de nagy becsben tartották. Mire feljebb lépett volna, sajnos eltávozott közölünk. A helyére szeretnék lépni, véghez vinni azt, amit ő már sajnos nem tudott. Ezért a napmágia.
*Mosolyodik el a mondandója végén.*
~Még annál is többet mosolygok Assa társaságában mint szoktam, igazán jól érzem magam a társaságában.~
-És neked miért a vízmágia? Nem állna közelebb hozzád a levegőmágia? Bár mondjuk a repülés neked nem gond. Tényleg mennyire tudsz repülni?
*Gyermeki lelkesedéssel nagy szemekkel néz a tündérre az öregedő Zigi.*
~Így elnézve nem gondolnám, hogy nagyon nagy távolságon keresztül tudna repülni, legalábbis szárnyai elég gyengécskének törékenynek látszanak. Bár én is kicsi vagyok, mégsem vagyok gyenge.~
-Testvéreim vannak, és szüleim és élnek még mindketten, igaz már aggastyánok.
*Zigi sem mai gnóm, el lehet képzelni akkor a szüleit, akik úgy 110 év körül lehetnek.*
-Feleségem és gyermekeim nincsenek. Mi is szegények voltunk, szüleim tudósok és feltalálók, abból éltünk, amit éppen piacra dobtak modern kütyüket. Vagy ha a föld alatt rábukkantunk olyan nyersanyagra, drágakőre amiből pénzt csináltunk, de ez ritkább eset volt.
*Assa biztosan átérzi a helyzetet, és tudja milyen is nélkülözni, vagy üres gyomorral lefeküdni aludni, de mindketten felnőttek és itt vannak.*
-Én magam is szeretem a természetet, és a technikai vívmányok kedvelője vagyok. Ha meglátok valami kütyüt, egyből elkezdek agyalni, mivel lehetne fokozni a hatást, vagy milyen hasonlót lehetne feltalálni. Olyan sok hasznos, jó dolog van.
~Bár csak a felét el tudnám készíteni mint az öregemék, de őnekik meg nincs affinitásuk, sem érzékük a mágiához, tehát nekik az, nekem ez jutott. Szerencsére. Nem cserélnék velük.~
-Szabadidőmben felfedezek új dolgokat, és a könyvem üres lapjait töltöm meg írásokkal, ötletekkel, gondolatokkal, térképekkel. És szeretek nézelődni, és minden dolgot megbámulni.
*Felnevet, és ez megint a kíváncsi kis gnóm természetére utal, de Zigi már csak ilyen.*
-Akkor nézzük hát meg az állatokat, és majd harapjunk valamit.
*Zigi csak tényleg harap valamit, mivel ő még tudott reggelizni, és nem egy nagy étkű figura, bár termetét és korát elnézve nem is csoda.*
-Más ágakban is tudsz varázsolni? *kérdezi, majd mikor meglátja az állatokat odasúg neki.* -Neked melyik a kedvenc állatod?