Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 152 (3021. - 3040. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3040. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-19 10:53:05
Üzenet elküldve: 2026-01-19 10:53:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
– Persze, sok-soook barátom van! Mind itt élnek, de igen elfoglalt törpék, nem biztos, hogy velünk tartanak. * Mondja, maga se tudja, miért bonyolódva ilyen szövevényes hazugságokba, ha a végén úgyis kiderül, hogy nem ismer itt senkit. Legalábbis senki olyat, akit igazán a barátjának tartana és pénzt kérhetne tőle. Viszont azt meg ne mondja neki senki, hogy kitől kérhet kölcsön! *
– Nem vétek ám az! Biztosan adnak szívesen, a legtöbbjük olyan gazdag, mint a sivatagi hercegek, akikről a távoli történetek szólnak. Bürnyögé és Burkoba! A manóba!
* Rengeteg történetet tudna mondani kitalált hősökről, akik a sivatagban csináltak izgalmas dolgokat. Talán majd mesél is párat útközben a többi törpének. Viszont amikor meghallja Bűbelak nevét, morogni kezd. *
– Bűbelaki bunkó bagázs. Én oda nem megyek! Azt se tudom, merre van! Lehet, hogy már nincs is itt, lehet, hogy soha nem is volt. Nem! Bűbelakba nem megyünk! Ki van zárva! Inkább egyen meg egy erdei irbisz, minthogy visszamenjek oda!
//A Szent Láng Keresése//
– Persze, sok-soook barátom van! Mind itt élnek, de igen elfoglalt törpék, nem biztos, hogy velünk tartanak. * Mondja, maga se tudja, miért bonyolódva ilyen szövevényes hazugságokba, ha a végén úgyis kiderül, hogy nem ismer itt senkit. Legalábbis senki olyat, akit igazán a barátjának tartana és pénzt kérhetne tőle. Viszont azt meg ne mondja neki senki, hogy kitől kérhet kölcsön! *
– Nem vétek ám az! Biztosan adnak szívesen, a legtöbbjük olyan gazdag, mint a sivatagi hercegek, akikről a távoli történetek szólnak. Bürnyögé és Burkoba! A manóba!
* Rengeteg történetet tudna mondani kitalált hősökről, akik a sivatagban csináltak izgalmas dolgokat. Talán majd mesél is párat útközben a többi törpének. Viszont amikor meghallja Bűbelak nevét, morogni kezd. *
– Bűbelaki bunkó bagázs. Én oda nem megyek! Azt se tudom, merre van! Lehet, hogy már nincs is itt, lehet, hogy soha nem is volt. Nem! Bűbelakba nem megyünk! Ki van zárva! Inkább egyen meg egy erdei irbisz, minthogy visszamenjek oda!
3039. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-19 10:46:32
Üzenet elküldve: 2026-01-19 10:46:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 231
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Merchen Feiy//
* Tökéletes első benyomását mellélőve a piacot célozza meg. Hátha ott nagyobb sikert tud aratni a kereskedők között. Ha már felderítés, legyen felkészülve. Hosszasan nézi a megannyi bódét, keresve valami hasznosabbnak nevezhető holmit. Egy ideig eltart, míg beljebb ér, de amint sikerül, egy ismerős arcot pillant meg a sisakja alatt. Méghozzá a kereskedőt, aki ellátja minden egzotikus dologgal. *
~ Talán most is tud segíteni. ~
* Jön is a gondolat elég hamar, majd erre felbátorodva meg is közelíti a kereskedőt. Bár a fején lévő sisak teljesen eltakarja a törp arcát, azért vörös szakálla mégis kilátszik alóla, amiről talán betudja azonosítani. Persze nem ő az egyetlen vörös szőrzettel, de mégis valami. Amint a közelébe ért le is szólítja. *
- Üdv. Szükségem lenne néhány felszerelésre.
* Mondja egy kicsit eltorzított hangon. Főleg kíváncsi arra, hogy felismeri e így, ha nem, annál jobb. Aztán fel is sorolja dolgokat, hogy pontosan mire is lenne szüksége. *
* Tökéletes első benyomását mellélőve a piacot célozza meg. Hátha ott nagyobb sikert tud aratni a kereskedők között. Ha már felderítés, legyen felkészülve. Hosszasan nézi a megannyi bódét, keresve valami hasznosabbnak nevezhető holmit. Egy ideig eltart, míg beljebb ér, de amint sikerül, egy ismerős arcot pillant meg a sisakja alatt. Méghozzá a kereskedőt, aki ellátja minden egzotikus dologgal. *
~ Talán most is tud segíteni. ~
* Jön is a gondolat elég hamar, majd erre felbátorodva meg is közelíti a kereskedőt. Bár a fején lévő sisak teljesen eltakarja a törp arcát, azért vörös szakálla mégis kilátszik alóla, amiről talán betudja azonosítani. Persze nem ő az egyetlen vörös szőrzettel, de mégis valami. Amint a közelébe ért le is szólítja. *
- Üdv. Szükségem lenne néhány felszerelésre.
* Mondja egy kicsit eltorzított hangon. Főleg kíváncsi arra, hogy felismeri e így, ha nem, annál jobb. Aztán fel is sorolja dolgokat, hogy pontosan mire is lenne szüksége. *
3038. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-19 10:33:00
Üzenet elküldve: 2026-01-19 10:33:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*A Piactér jóformán már a második otthona Arthenior városában, annyit van itt. Vagy árul valamit a kocsijáról, vagy a kocsit rögtönzött gnóm-műhelyként használva ügyködik valamin.
Most is a Piactéren van, bár a szokásostól eltérően ezúttal kis kétkerekű kocsija nélkül érkezett. Ha őszinte akar lenni, szinte pucérnak is érzi magát ettől, vagy mint valami kivert kutya, ami azt sem tudja, hogy merre menjen s mit kezdjen magával. Ez különben valahol valós kérdés is, nevesül az, hogy merre menjen. Kocsija nélkül nem árulni és nem is dolgozni érkezett, hanem Orthus Morthimer urat várja, hogy átvehesse tőle a számára készített ajánlólevelet, és a kocsit, amellyel kivételesen könnyen fog tudni nagyobb mennyiségű fűrészárut szállítani. Ám azt illetően nem egyeztek meg, hogy hol találkozzanak.
Tőle szokatlanul a legegyszerűbb megoldást választja. A Kovácsműhely mellett áll meg. Ide szokta húzni kocsiját is ha épp dolgozik valamin -a kovácsokkal egész jó kapcsolatot alakított ki az utóbbi időben, nem zavarják egymás munkáját-, s árulni is itt szokott. Így hát ha a Prefektus megkérdez valakit arról, hogy merre találja őt, hát jó eséllyel ebbe az irányba fognak mutatni az ujjak.
Nekidől az egyik oszlopnak, amelyikhez a patkolásra hozott lovakat szokták kipányvázni a munka idejére, de csak hamar elunja a céltalan bámészkodást. Beletúr vaskos bőrköténye megannyi zsebe közül az egyikbe, és kihúzza belőle jegyzetelésre szolgáló könyvét. Ezt kinyitva belemerül a korábbi feljegyzéseibe, bajsza alatt halk megjegyzéseket téve rájuk – van, amit utólag már butaságnak tart, és van, amit zseniálisnak. Ha őszinték akarunk lenni, ez utóbbiból van azért több. Javarészt mindig zseniális gondolatai vannak, csak a megfelelő vásárlót kell megtalálni hozzájuk.*
Most is a Piactéren van, bár a szokásostól eltérően ezúttal kis kétkerekű kocsija nélkül érkezett. Ha őszinte akar lenni, szinte pucérnak is érzi magát ettől, vagy mint valami kivert kutya, ami azt sem tudja, hogy merre menjen s mit kezdjen magával. Ez különben valahol valós kérdés is, nevesül az, hogy merre menjen. Kocsija nélkül nem árulni és nem is dolgozni érkezett, hanem Orthus Morthimer urat várja, hogy átvehesse tőle a számára készített ajánlólevelet, és a kocsit, amellyel kivételesen könnyen fog tudni nagyobb mennyiségű fűrészárut szállítani. Ám azt illetően nem egyeztek meg, hogy hol találkozzanak.
Tőle szokatlanul a legegyszerűbb megoldást választja. A Kovácsműhely mellett áll meg. Ide szokta húzni kocsiját is ha épp dolgozik valamin -a kovácsokkal egész jó kapcsolatot alakított ki az utóbbi időben, nem zavarják egymás munkáját-, s árulni is itt szokott. Így hát ha a Prefektus megkérdez valakit arról, hogy merre találja őt, hát jó eséllyel ebbe az irányba fognak mutatni az ujjak.
Nekidől az egyik oszlopnak, amelyikhez a patkolásra hozott lovakat szokták kipányvázni a munka idejére, de csak hamar elunja a céltalan bámészkodást. Beletúr vaskos bőrköténye megannyi zsebe közül az egyikbe, és kihúzza belőle jegyzetelésre szolgáló könyvét. Ezt kinyitva belemerül a korábbi feljegyzéseibe, bajsza alatt halk megjegyzéseket téve rájuk – van, amit utólag már butaságnak tart, és van, amit zseniálisnak. Ha őszinték akarunk lenni, ez utóbbiból van azért több. Javarészt mindig zseniális gondolatai vannak, csak a megfelelő vásárlót kell megtalálni hozzájuk.*
3037. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-18 14:20:56
Üzenet elküldve: 2026-01-18 14:20:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
* Mikor Gubacs elmondja, hogy vannak még itt a városban barátai és esetleg azok is jöhetnének velük, Wetus meghökken. Megáll, majd hátrébb lép egyet, aztán ennek a meghökkenésnek hangot is ad.*
- Vannak a városban barátaid? Eddig ezt nem említetted! És hány törpét ismersz? Persze! Minden törpe jöhet velünk, ha akar! De kölcsönkérni? Na, azt azért nem fogunk senkitől!
* Negyven meg kettő arany, bizony nem húzza ki őket a bajból, de legalább Gubacsnak élelemre telik. Ami meg a szerzeteseket illeti:*
- Te Gubacs! Arra gondoltam, ha már úgyis ott járunk, megszállhatnánk pár napra Bűbelakon. Mit szólsz hozzá? Biztosan megörülnek majd a szerzetesek, ha újra látnak! Hát még amikor majd megtudják, hogy milyen küldetésben is járunk! Bizonnyal segíteni fognak. Nem gondolod?
* Wertus ezt tényleg jó ötletnek gondolja, hiszen Bűbelak lehetne, majd egyfajta alaptábor, ahonnét útnak indulnak felderíteni a környéket és ahová gond esetén visszatérhetnek. Ráadásul felszerelés is kevesebb kell, mert ott majd csak találnak valami használhatót.
Az öreg bólogat, mert roppant elégedett a saját ötletével.*
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.01.18 14:24:43
//A Szent Láng Keresése//
* Mikor Gubacs elmondja, hogy vannak még itt a városban barátai és esetleg azok is jöhetnének velük, Wetus meghökken. Megáll, majd hátrébb lép egyet, aztán ennek a meghökkenésnek hangot is ad.*
- Vannak a városban barátaid? Eddig ezt nem említetted! És hány törpét ismersz? Persze! Minden törpe jöhet velünk, ha akar! De kölcsönkérni? Na, azt azért nem fogunk senkitől!
* Negyven meg kettő arany, bizony nem húzza ki őket a bajból, de legalább Gubacsnak élelemre telik. Ami meg a szerzeteseket illeti:*
- Te Gubacs! Arra gondoltam, ha már úgyis ott járunk, megszállhatnánk pár napra Bűbelakon. Mit szólsz hozzá? Biztosan megörülnek majd a szerzetesek, ha újra látnak! Hát még amikor majd megtudják, hogy milyen küldetésben is járunk! Bizonnyal segíteni fognak. Nem gondolod?
* Wertus ezt tényleg jó ötletnek gondolja, hiszen Bűbelak lehetne, majd egyfajta alaptábor, ahonnét útnak indulnak felderíteni a környéket és ahová gond esetén visszatérhetnek. Ráadásul felszerelés is kevesebb kell, mert ott majd csak találnak valami használhatót.
Az öreg bólogat, mert roppant elégedett a saját ötletével.*
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.01.18 14:24:43
3036. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-18 12:13:46
Üzenet elküldve: 2026-01-18 12:13:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
– Azt se bánnám, ha megbakkannának, ámde legyen. A bűbelakó búgós bagázs valóban nem érdemel ennyi figyelmet.
* A város kérdésére csak magabiztosan bólint.
Ezután jön a vásárlás. Illetve talán mégsem. Wertus egy darabig a pénzét nézegeti, aztán megszólal. Úgy látszik ebből nem lesz vásárlás egyhamar. Azért előveszi ő is erszényét, és számolni kezdi. Rövidesen rávágja. *
– Negyven meg kettő! * Ha nem lett volna olyan nagylelkű, hogy meghívja az egész bagázst a fogadóban egy pár italra, akkor most nem lenne így leégve. De akkor lehet, hogy nem is lennének most itt, és tervezgetnék az indulást. Az ittas törpe sokkal könnyebben belemegy az ilyen nagy kalandokba, minthogy elinduljon a törpe várost megkeresni télvíz idején. Így késő ezen bánkódni. *
– De tudok kölcsönkérni a barátaimtól! Miért nem vásárolunk be holnap vagy holnapután? Addigra összeszedem a pénzt! Talán még a barátaim is jönnének velünk! * Jut eszébe a remek ötlet, de persze maga se tudja, miféle barátokról beszél. De a pénz hiánya miatt csak nem fogják lefújni az egész törpe-akciót. *
//A Szent Láng Keresése//
– Azt se bánnám, ha megbakkannának, ámde legyen. A bűbelakó búgós bagázs valóban nem érdemel ennyi figyelmet.
* A város kérdésére csak magabiztosan bólint.
Ezután jön a vásárlás. Illetve talán mégsem. Wertus egy darabig a pénzét nézegeti, aztán megszólal. Úgy látszik ebből nem lesz vásárlás egyhamar. Azért előveszi ő is erszényét, és számolni kezdi. Rövidesen rávágja. *
– Negyven meg kettő! * Ha nem lett volna olyan nagylelkű, hogy meghívja az egész bagázst a fogadóban egy pár italra, akkor most nem lenne így leégve. De akkor lehet, hogy nem is lennének most itt, és tervezgetnék az indulást. Az ittas törpe sokkal könnyebben belemegy az ilyen nagy kalandokba, minthogy elinduljon a törpe várost megkeresni télvíz idején. Így késő ezen bánkódni. *
– De tudok kölcsönkérni a barátaimtól! Miért nem vásárolunk be holnap vagy holnapután? Addigra összeszedem a pénzt! Talán még a barátaim is jönnének velünk! * Jut eszébe a remek ötlet, de persze maga se tudja, miféle barátokról beszél. De a pénz hiánya miatt csak nem fogják lefújni az egész törpe-akciót. *
3035. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-18 11:54:48
Üzenet elküldve: 2026-01-18 11:54:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 602
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 602
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Telivér//
*Orthus Morthimer a lova, Luxius hátán kaptat a Piactér jól ismert, vásáridőben mindig zsúfolt utcáin. Lassan halad, mert mögötte ott jön a teherhordó szekere, melyet két igavonó ló húz, és kocsisa, Japher Campa hajt.
Találkozója van a közelben egy bizonyos Gilas Abac-kal, gnóm mesterrel, aki neki fog készíteni néhány hasznos biztonsági fa-spalettát a polgárnegyedi panziója ablakaira.
Orthus kíváncsi rá, hogyan fog kinézni a végeredmény. Nem annyira azért rendelte meg végül ezeket a spalettákat, mert úgy gondolja, valódi szüksége is lenne rá. Panziója, a Sub Rosa korábban a családi háza volt, mielőtt Selyemrévbe költözött. És a családi házukba, mely a Polgárnegyed előkelőbb részében található, a Lázadás óta nem próbált erővel betörni senki. Azon a környéken ilyen betöréssel próbálkozni mindig is nagy vakmerőség volt. De tudni akarja, milyen munkát végez Gilas. Ezért is állapodtak meg végül, és ezért fogja most megengedni a gnómnak, hogy az ő teherhordó szekerét használja a beszerzésekhez, az ő ajánlólevelével, ami jelentősen lecsökkentheti a beszerzési árakat.
Ám az a találkozás még kicsit odébb van, mert útja először a Piacnak azon a részén visz keresztül, ahol élő állatokat (egzotikus kis házikedvenctől a baromfin át a tenyészbikáig bármi) árulják. Ennek szaga persze rá is ül a környékre: trágya, állatszőr, takarmány. Különféle állatok csipogása, morgása, bőgése, nyerítése mindenfelől. Orthusnak most nincs itt semmi keresnivalója, csak erre visz az útja.*
*Orthus Morthimer a lova, Luxius hátán kaptat a Piactér jól ismert, vásáridőben mindig zsúfolt utcáin. Lassan halad, mert mögötte ott jön a teherhordó szekere, melyet két igavonó ló húz, és kocsisa, Japher Campa hajt.
Találkozója van a közelben egy bizonyos Gilas Abac-kal, gnóm mesterrel, aki neki fog készíteni néhány hasznos biztonsági fa-spalettát a polgárnegyedi panziója ablakaira.
Orthus kíváncsi rá, hogyan fog kinézni a végeredmény. Nem annyira azért rendelte meg végül ezeket a spalettákat, mert úgy gondolja, valódi szüksége is lenne rá. Panziója, a Sub Rosa korábban a családi háza volt, mielőtt Selyemrévbe költözött. És a családi házukba, mely a Polgárnegyed előkelőbb részében található, a Lázadás óta nem próbált erővel betörni senki. Azon a környéken ilyen betöréssel próbálkozni mindig is nagy vakmerőség volt. De tudni akarja, milyen munkát végez Gilas. Ezért is állapodtak meg végül, és ezért fogja most megengedni a gnómnak, hogy az ő teherhordó szekerét használja a beszerzésekhez, az ő ajánlólevelével, ami jelentősen lecsökkentheti a beszerzési árakat.
Ám az a találkozás még kicsit odébb van, mert útja először a Piacnak azon a részén visz keresztül, ahol élő állatokat (egzotikus kis házikedvenctől a baromfin át a tenyészbikáig bármi) árulják. Ennek szaga persze rá is ül a környékre: trágya, állatszőr, takarmány. Különféle állatok csipogása, morgása, bőgése, nyerítése mindenfelől. Orthusnak most nincs itt semmi keresnivalója, csak erre visz az útja.*
3034. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-17 23:22:05
Üzenet elküldve: 2026-01-17 23:22:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megrendelés//
* Az idő nem kegyelmez a munkás népnek. Hideg szelek sokasága söpör végig a piac megannyi bódéja között, hogy eltántorítsa az arra járókat, kik csak egy kicsit szeretnének elszakadni a mindennapi problémáktól. Akadnak itt rendesen olyanok is, akik pont a problémájuk miatt jöttek ide, s azok, akiknek problémája csak akkor kerülhet a feledés homályába, ha végre elhagyhatják e helyet, s visszatérhetnek meleg otthonukba, hogy ott tölthessék a nap hátralevő részét. Az árusok nevében nem beszélhet, de bizony talán elmondhatja a jelenlévőkről, hogy mindegyikük lenne inkább otthon egy meleg tea, vagy akár a családjuk társaságában. Cagon sincs ezzel másképp. Bár a hideg eddig uralkodott rajta is, most valahogy a sok cipekedéstől újfent verejték csordul homlokáról. Így jár az, aki kiesik a rutinból, pedig volt ereje rendesen. Maga sem volt rest ládákkal zsonglőrködni, mikor először megérkezett a városba, aztán mióta letelepedett már érzi, hogy puhul. Talán jobb is így, hogy egyedül van, s ezáltal magának kell pakolnia, mert talán ezzel újra erőre kap. Lassan vissza is tér az árushoz, ki még tartozik neki egy ládával, ám amaz sem rest megemlíteni, hogy Cagon sem volt túl bőkezű az arannyal, így amaz egyik kezét a dobozra helyezi, hogy még véletlenül se tudja kikapni a kezei közül, másik kezével pedig tenyerét nyújtja, hogy egyértelmű legyen mire is céloz. *
- Talán elfelejtett valamit orksága?
* Kérdezi a kereskedő, már-már számonkérően. Félelemnek nyomát sem látni. Talán azért, mert látott már az orknál ezerszer rosszabbakat, de az is közrejátszhat, hogy nem ez az első nyélbe ütött üzletük, így nem fél kimondani, hogy mit gondol. *
- Nálunk előbb fizetni szokás, mintsem felkapni az árut, majd eltűnni vele.
* Teszi hozzá a végére, amire az ork csak halk kuncogásba kezd. Idejét nem tudja már, hogy mikor kérték így számon, de tudja mikor áll vesztésre. Egyik zsebéből hamar előkerül egy kisebb erszény, amiben összesen 50 arany
található. Bőven elégnek kell lennie, hogy fedezze a fáradalmakat és persze a modortalanságát. *
- Hát, hogyne. Hova is tettem a jómodorom.
* Amint belekerül az erszény a kereskedő kezébe, még nem engedi el a dobozt, előtte az erszény súlyát ellenőrzi, majd bele is kukkant a miheztartás végett. Talán azért, mert olyan csalóka az ork feje, talán azért, mert nem sokkal ezelőtt valakik kaviccsal akartak fizetni. A nehéz idők nehéz döntéseket hoznak. *
- Jó a súlya és a színe is passzol. Legyen.
* Azzal leveszi a ládáról a kezét és még közelebb is tolja az orkhoz. Külön kérvényt ezúttal sem kell benyújtani az orknak, aki kezei közé kapja a ládát, majd egy biccentést követve fordul meg és távozik a kereskedőtől. *
- Ha kell még valami, jelentkezem.
* Teszi még oda háttal, majd el is tűnik a tömegben. Persze nem megy messzire, még vannak dolgok, amiket meg kell vennie, de nem ezzel a ládával a kezében. Ahogy visszatér a szekérhez lerakja a földre, majd felhajtja a vásznat, hogy berakhassa az új fogást. *
* Az idő nem kegyelmez a munkás népnek. Hideg szelek sokasága söpör végig a piac megannyi bódéja között, hogy eltántorítsa az arra járókat, kik csak egy kicsit szeretnének elszakadni a mindennapi problémáktól. Akadnak itt rendesen olyanok is, akik pont a problémájuk miatt jöttek ide, s azok, akiknek problémája csak akkor kerülhet a feledés homályába, ha végre elhagyhatják e helyet, s visszatérhetnek meleg otthonukba, hogy ott tölthessék a nap hátralevő részét. Az árusok nevében nem beszélhet, de bizony talán elmondhatja a jelenlévőkről, hogy mindegyikük lenne inkább otthon egy meleg tea, vagy akár a családjuk társaságában. Cagon sincs ezzel másképp. Bár a hideg eddig uralkodott rajta is, most valahogy a sok cipekedéstől újfent verejték csordul homlokáról. Így jár az, aki kiesik a rutinból, pedig volt ereje rendesen. Maga sem volt rest ládákkal zsonglőrködni, mikor először megérkezett a városba, aztán mióta letelepedett már érzi, hogy puhul. Talán jobb is így, hogy egyedül van, s ezáltal magának kell pakolnia, mert talán ezzel újra erőre kap. Lassan vissza is tér az árushoz, ki még tartozik neki egy ládával, ám amaz sem rest megemlíteni, hogy Cagon sem volt túl bőkezű az arannyal, így amaz egyik kezét a dobozra helyezi, hogy még véletlenül se tudja kikapni a kezei közül, másik kezével pedig tenyerét nyújtja, hogy egyértelmű legyen mire is céloz. *
- Talán elfelejtett valamit orksága?
* Kérdezi a kereskedő, már-már számonkérően. Félelemnek nyomát sem látni. Talán azért, mert látott már az orknál ezerszer rosszabbakat, de az is közrejátszhat, hogy nem ez az első nyélbe ütött üzletük, így nem fél kimondani, hogy mit gondol. *
- Nálunk előbb fizetni szokás, mintsem felkapni az árut, majd eltűnni vele.
* Teszi hozzá a végére, amire az ork csak halk kuncogásba kezd. Idejét nem tudja már, hogy mikor kérték így számon, de tudja mikor áll vesztésre. Egyik zsebéből hamar előkerül egy kisebb erszény, amiben összesen 50 arany
található. Bőven elégnek kell lennie, hogy fedezze a fáradalmakat és persze a modortalanságát. * - Hát, hogyne. Hova is tettem a jómodorom.
* Amint belekerül az erszény a kereskedő kezébe, még nem engedi el a dobozt, előtte az erszény súlyát ellenőrzi, majd bele is kukkant a miheztartás végett. Talán azért, mert olyan csalóka az ork feje, talán azért, mert nem sokkal ezelőtt valakik kaviccsal akartak fizetni. A nehéz idők nehéz döntéseket hoznak. *
- Jó a súlya és a színe is passzol. Legyen.
* Azzal leveszi a ládáról a kezét és még közelebb is tolja az orkhoz. Külön kérvényt ezúttal sem kell benyújtani az orknak, aki kezei közé kapja a ládát, majd egy biccentést követve fordul meg és távozik a kereskedőtől. *
- Ha kell még valami, jelentkezem.
* Teszi még oda háttal, majd el is tűnik a tömegben. Persze nem megy messzire, még vannak dolgok, amiket meg kell vennie, de nem ezzel a ládával a kezében. Ahogy visszatér a szekérhez lerakja a földre, majd felhajtja a vásznat, hogy berakhassa az új fogást. *
3033. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-17 23:06:41
Üzenet elküldve: 2026-01-17 23:06:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
- Te Gubacs, annyit pocskondiázod már előttem ezeket a búval baszott bűbelakiakat, hogy nekem egyre szimpatikusabbak! Ne emlegesd őket annyit, mer már a csuklásba fognak belehalni!
* Ezek után megköszörüli a torkát, majd folytatja.*
- Még szép, hogy meglesz a város! A mi csillagunk el nem mozdul, csak a másik négy. Azért most megyünk, mert mostan a legjobb az állásuk. Ebben az évszakban a felhők a földre költöznek, tehát ha a hegyekben leszünk, akkor már ellátunk felettük, addig meg te becsukott szemmel is elvezetsz, majd minket! Nem igaz?
* Ekkor fél szemmel a fiatalabbra társára sandít, egy lélegzetvételnyi szünetet tartva, majd folytatja.*
- Persze, hogy vásárolunk! Nézzük meg mijük van ezeknek.
* Wertus ezek után leakasztja az oldaláról a pénzes zacskóját és bele néz. Valószínűleg most egy pár molylepke kireppent volna belőle, ha odakinn nem lenne ilyen hideg, vagy éppen nem döglöttek volna már rég éhen.
Egyszóval Gubacs aggodalma a cipekedéssel kapcsolatban teljesen alaptalan. Nem lesz túl sok cipekedni valójuk, de azért a legalapabb felszereléseket muszáj lesz megvenniük valahogy.
Az öreg hosszasan mered a zacskó aljára, hátha megpillant ott valamit, de semmi. Elhúzza a száját, majd megszólal.*
- Mit is mondtál? Neked mennyi pénzed van?
//A Szent Láng Keresése//
- Te Gubacs, annyit pocskondiázod már előttem ezeket a búval baszott bűbelakiakat, hogy nekem egyre szimpatikusabbak! Ne emlegesd őket annyit, mer már a csuklásba fognak belehalni!
* Ezek után megköszörüli a torkát, majd folytatja.*
- Még szép, hogy meglesz a város! A mi csillagunk el nem mozdul, csak a másik négy. Azért most megyünk, mert mostan a legjobb az állásuk. Ebben az évszakban a felhők a földre költöznek, tehát ha a hegyekben leszünk, akkor már ellátunk felettük, addig meg te becsukott szemmel is elvezetsz, majd minket! Nem igaz?
* Ekkor fél szemmel a fiatalabbra társára sandít, egy lélegzetvételnyi szünetet tartva, majd folytatja.*
- Persze, hogy vásárolunk! Nézzük meg mijük van ezeknek.
* Wertus ezek után leakasztja az oldaláról a pénzes zacskóját és bele néz. Valószínűleg most egy pár molylepke kireppent volna belőle, ha odakinn nem lenne ilyen hideg, vagy éppen nem döglöttek volna már rég éhen.
Egyszóval Gubacs aggodalma a cipekedéssel kapcsolatban teljesen alaptalan. Nem lesz túl sok cipekedni valójuk, de azért a legalapabb felszereléseket muszáj lesz megvenniük valahogy.
Az öreg hosszasan mered a zacskó aljára, hátha megpillant ott valamit, de semmi. Elhúzza a száját, majd megszólal.*
- Mit is mondtál? Neked mennyi pénzed van?
3032. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-17 16:01:22
Üzenet elküldve: 2026-01-17 16:01:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
– Csákány, fáklya, kötél… * Ismétli el az elhangzottak egy részét. Az biztos, hogy nem fognak mindenféle bányász-felszerelést kapni negyven arany alatt. Márpedig nála nagyjából annyi van, ha jól emlékszik. Sebaj, elég ha az egyiküknél van csákány, a többiek meg majd nézik, ahogy az üti a sziklát. Az étel és ital már más jellegű probléma. Az nem lenne jó, ha csak az egyikük enne, a másik kettő pedig csak nézné. Most inkább legyint magában, és a vásárlást rábízza Wertusra. Ő csak azért van itt, hogy az öregnek ne egyedül kelljen cipelnie a sok vásárfiát.
A csillagok. Már megint a csillagok. Nem érti, mi ez a megszállottság a törpénél, de az is kiderül hamarosan. Szemöldökét ráncolva hallgatja a Négy város történetét. Ha hallott volna már a sötételfek eredettörténetéről, nem örülne annyira az ötödik várost jelölő csillagnak, de így… Így végül elismerően bólogatni kezd. *
– Az jó! A bűbelaki barmok nem csacsálták el ezt nekem, hogy a csürgő-morgó vadkan csürrentsen a szájukba! * Mérgelődik egy sort. *
– De ám, ha ott a csillag, akkor megvan a város is. Persze én csillag nélkül is odataláltam volna, de így még könnyebb lesz. Csak nehogy a te csillagjaid elmozduljanak! Vagy a felhők el ne takarják őket! Ha a csepűrágó orrbacseszett bűbelakiak nem raknának folyton tüzet, sokkal kevesebb felhő lenne ám az égen! Na, de mindegy is. Cseh. * Köp oldalra egyet, majd Wertusra pillant, és széttárja karjait. *
– Na, mi lesz már? Nem a piacra jöttünk, hogy bevásároljunk? * Persze követi társát mindenhova, de ő majd csak ételt fog venni, mert arra van pénze. Viszont az meg ráér az indulás előtti napon is. Vagy aznap reggel. * ~ Mikor is lesz az? Öt nap múlva, délben? ~
//A Szent Láng Keresése//
– Csákány, fáklya, kötél… * Ismétli el az elhangzottak egy részét. Az biztos, hogy nem fognak mindenféle bányász-felszerelést kapni negyven arany alatt. Márpedig nála nagyjából annyi van, ha jól emlékszik. Sebaj, elég ha az egyiküknél van csákány, a többiek meg majd nézik, ahogy az üti a sziklát. Az étel és ital már más jellegű probléma. Az nem lenne jó, ha csak az egyikük enne, a másik kettő pedig csak nézné. Most inkább legyint magában, és a vásárlást rábízza Wertusra. Ő csak azért van itt, hogy az öregnek ne egyedül kelljen cipelnie a sok vásárfiát.
A csillagok. Már megint a csillagok. Nem érti, mi ez a megszállottság a törpénél, de az is kiderül hamarosan. Szemöldökét ráncolva hallgatja a Négy város történetét. Ha hallott volna már a sötételfek eredettörténetéről, nem örülne annyira az ötödik várost jelölő csillagnak, de így… Így végül elismerően bólogatni kezd. *
– Az jó! A bűbelaki barmok nem csacsálták el ezt nekem, hogy a csürgő-morgó vadkan csürrentsen a szájukba! * Mérgelődik egy sort. *
– De ám, ha ott a csillag, akkor megvan a város is. Persze én csillag nélkül is odataláltam volna, de így még könnyebb lesz. Csak nehogy a te csillagjaid elmozduljanak! Vagy a felhők el ne takarják őket! Ha a csepűrágó orrbacseszett bűbelakiak nem raknának folyton tüzet, sokkal kevesebb felhő lenne ám az égen! Na, de mindegy is. Cseh. * Köp oldalra egyet, majd Wertusra pillant, és széttárja karjait. *
– Na, mi lesz már? Nem a piacra jöttünk, hogy bevásároljunk? * Persze követi társát mindenhova, de ő majd csak ételt fog venni, mert arra van pénze. Viszont az meg ráér az indulás előtti napon is. Vagy aznap reggel. * ~ Mikor is lesz az? Öt nap múlva, délben? ~
3031. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-17 13:31:13
Üzenet elküldve: 2026-01-17 13:31:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
* Komótosan ballagnak vissza a piactér felé. Az öreg eredeti terve ellenére még nem mer a csillagképről beszélni, mert hátha Gubacsnak akad valami fontosabb kérdése. Így csendesen folytatják a nem túl hosszú utukat a piacig. Ez a leheletnyi csend nem is jön rosszul egyiküknek sem, mert ebben a csendben van idejük végiggondolni mindazt, ami a tisztáson elhangzott. Ezt a csendet Gubacs töri meg, mikor afelől érdeklődik, hogy mi a céljuk a piacon. A kérdésre, csak megvakarja fejét, majd így szól:*
- Hát, mit tudom én? Gondolom az alap felszereléseket jó lenne megvennünk. Fáklya, valami tűzgyújtó eszköz, ásó, csákány, kötél, na meg persze valami sátorféle, mert gondolom te sem vagy annyira kíváncsi a csillagokra, hogy alattuk aludj.
* Ekkor az öreg, azzal a kezével, amivel eddig a fejét vakarta a homlokára csap.*
- Apropó csillagok! Na szóval a négy városról akartam beszélni neked. Ez a csillagkép öt csillagból áll, mind a négy ismert városnak van egy csillaga, ez a csillag télen épp afelett a város felett áll, amelyikhez tartozik. De az ötödik csillag, na az mindig a nagy választóhegység egyik csúcsa felett áll, onnét nem mozdul. Ez az ötödik csillag jelöli Avaluryddát.
*Ekkor az öreg Gubacsra pillant, hogy az figyel-e egyáltalán. Meg, hát folytatni sem szeretné, nehogy túl sok információt zúdítson rá egyszerre, így mikor a végére ér a történetnek, Gubacs már nem emlékszik az elejére. *
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.01.17 13:32:44
//A Szent Láng Keresése//
* Komótosan ballagnak vissza a piactér felé. Az öreg eredeti terve ellenére még nem mer a csillagképről beszélni, mert hátha Gubacsnak akad valami fontosabb kérdése. Így csendesen folytatják a nem túl hosszú utukat a piacig. Ez a leheletnyi csend nem is jön rosszul egyiküknek sem, mert ebben a csendben van idejük végiggondolni mindazt, ami a tisztáson elhangzott. Ezt a csendet Gubacs töri meg, mikor afelől érdeklődik, hogy mi a céljuk a piacon. A kérdésre, csak megvakarja fejét, majd így szól:*
- Hát, mit tudom én? Gondolom az alap felszereléseket jó lenne megvennünk. Fáklya, valami tűzgyújtó eszköz, ásó, csákány, kötél, na meg persze valami sátorféle, mert gondolom te sem vagy annyira kíváncsi a csillagokra, hogy alattuk aludj.
* Ekkor az öreg, azzal a kezével, amivel eddig a fejét vakarta a homlokára csap.*
- Apropó csillagok! Na szóval a négy városról akartam beszélni neked. Ez a csillagkép öt csillagból áll, mind a négy ismert városnak van egy csillaga, ez a csillag télen épp afelett a város felett áll, amelyikhez tartozik. De az ötödik csillag, na az mindig a nagy választóhegység egyik csúcsa felett áll, onnét nem mozdul. Ez az ötödik csillag jelöli Avaluryddát.
*Ekkor az öreg Gubacsra pillant, hogy az figyel-e egyáltalán. Meg, hát folytatni sem szeretné, nehogy túl sok információt zúdítson rá egyszerre, így mikor a végére ér a történetnek, Gubacs már nem emlékszik az elejére. *
A hozzászólás írója (Wertus Askander) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2026.01.17 13:32:44
3030. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-17 10:50:48
Üzenet elküldve: 2026-01-17 10:50:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
* Végül nem tudja meg, hogy miért is mentek a tisztásra, de a lényeg, hogy az élet fontos kérdéseit sikerült megtárgyalniuk, így most már nyugodt szívvel mehetnek meghalni Avaluryddába. Vagy Erdőmélyére, a farkasok vacsorájaként végezve. Ez majd még elválik.
Gubacs megörül annak, hogy társa nem tervezi végigénekelni az egész utat. Egy gonddal kevesebb. Majd ugyanezt meg kell kérdeznie Wrojthtól is indulás előtt, de őszintén, a vörösből még kevésbé nézné ki, hogy dalolásszon. Talán a vakszerencse vezérli lépteit. Vagy Wylnurana. Mindenesetre visszafelé jobban figyel, ezúttal nem megy neki ugyanannak a fának, de még egy másiknak sem.
Kiérnek a piactérre, és mivel valóban elidőztek egy kicsit a réten, reméli, hogy Wertus nem akar órákat eltölteni vásárlással. Még vacsorázni és aludni is kell hagyni időt. Az még odébb van, de ők is odébb vannak. Történetesen a piactér szélén. Valamit morog magában, de nem értelmes szavakat. Aztán az öregre néz. *
– Mit veszünk?
//A Szent Láng Keresése//
* Végül nem tudja meg, hogy miért is mentek a tisztásra, de a lényeg, hogy az élet fontos kérdéseit sikerült megtárgyalniuk, így most már nyugodt szívvel mehetnek meghalni Avaluryddába. Vagy Erdőmélyére, a farkasok vacsorájaként végezve. Ez majd még elválik.
Gubacs megörül annak, hogy társa nem tervezi végigénekelni az egész utat. Egy gonddal kevesebb. Majd ugyanezt meg kell kérdeznie Wrojthtól is indulás előtt, de őszintén, a vörösből még kevésbé nézné ki, hogy dalolásszon. Talán a vakszerencse vezérli lépteit. Vagy Wylnurana. Mindenesetre visszafelé jobban figyel, ezúttal nem megy neki ugyanannak a fának, de még egy másiknak sem.
Kiérnek a piactérre, és mivel valóban elidőztek egy kicsit a réten, reméli, hogy Wertus nem akar órákat eltölteni vásárlással. Még vacsorázni és aludni is kell hagyni időt. Az még odébb van, de ők is odébb vannak. Történetesen a piactér szélén. Valamit morog magában, de nem értelmes szavakat. Aztán az öregre néz. *
– Mit veszünk?
3029. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-15 12:51:25
Üzenet elküldve: 2026-01-15 12:51:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 275
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//A vér ára//
*A ló tempóján talán nem látszik, talán még Henán sem, de gyors léptekkel közelítenek Artheniorba.
~Tehát árulás áldozata vagy.~
Nem kell túl okosnak lenni, hogy erre a következtetésre jusson, habár attól még tévedhet. Csak azért mert Vanrei mélységi, még nem jelenti azt, hogy haramia vagy tolvaj. Habár a felszerelése az előbbire ad bizonyosságot mint az utóbbira. A város zaja egyre jobban hallható. A tisztásról a Piacra fognak elsőnek beérni. Henának ez egy megszokott jelenség. Meg is nyugtatja. Innen már nincs túl messze a Templom. A ló patái alatt a föld helyett kikövezett utca kezd kopogni. A közlekedés is kezd nehézkessé válni.*
-Próbáld meg kikerülni a tömeget.
*Mondja hangosan, de magának címezve.*
-Szeretni fogod Artheniort. Élettel teli és kiszámíthatatlan.
*Mondja és hátra is néz, megbizonyosodva, hogy Vanrei még eszméleténél van.*
-Átvágunk a Polgárnegyeden és megérkezünk a Templomba. Ott ellátják a sebed.
*Mosolyog megnyugtatón a férfira, mintha szüksége lenne rá. Hena meg van róla győződve, hogy csak játssza a kemény férfit Vanrei, nehogy egy nő előtt látszódjon már gyengének.*
-Csak nem egy nőnek mondtál rosszat és azért kaptál a fejedre?
*Próbál puhatolózni a férfinál.*
*A ló tempóján talán nem látszik, talán még Henán sem, de gyors léptekkel közelítenek Artheniorba.
~Tehát árulás áldozata vagy.~
Nem kell túl okosnak lenni, hogy erre a következtetésre jusson, habár attól még tévedhet. Csak azért mert Vanrei mélységi, még nem jelenti azt, hogy haramia vagy tolvaj. Habár a felszerelése az előbbire ad bizonyosságot mint az utóbbira. A város zaja egyre jobban hallható. A tisztásról a Piacra fognak elsőnek beérni. Henának ez egy megszokott jelenség. Meg is nyugtatja. Innen már nincs túl messze a Templom. A ló patái alatt a föld helyett kikövezett utca kezd kopogni. A közlekedés is kezd nehézkessé válni.*
-Próbáld meg kikerülni a tömeget.
*Mondja hangosan, de magának címezve.*
-Szeretni fogod Artheniort. Élettel teli és kiszámíthatatlan.
*Mondja és hátra is néz, megbizonyosodva, hogy Vanrei még eszméleténél van.*
-Átvágunk a Polgárnegyeden és megérkezünk a Templomba. Ott ellátják a sebed.
*Mosolyog megnyugtatón a férfira, mintha szüksége lenne rá. Hena meg van róla győződve, hogy csak játssza a kemény férfit Vanrei, nehogy egy nő előtt látszódjon már gyengének.*
-Csak nem egy nőnek mondtál rosszat és azért kaptál a fejedre?
*Próbál puhatolózni a férfinál.*
3028. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-15 12:04:28
Üzenet elküldve: 2026-01-15 12:04:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 733
OOC üzenetek: 499
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 733
OOC üzenetek: 499
Játékstílus: Megfontolt
* Nimerilnek új kísérleti ötlete támadt, ezért a piacra jött, hogy megvegye hozzá a szükséges alapanyagokat. Az egyszerűbb része a dolognak két sima vilerba lenne. A bonyolultabbhoz fel kell keresnie alkimistákat és füvesembereket, de nincsen itt ma szerencséje. Az, amit keres hiánycikk jelenleg a piacon. Kénytelen hát a vilerbákat megvenni, ami nem is baj. Azokat még fel kell majd dolgoznia úgyis. Felkeresi hát a parasztokat, akik saját termésüket kínálják. Ráér Nimeril válogatni, mert ideje az van bőven. Több eladót is megnéz, hogy a legszebb darabokat tudja kiválasztani. Végül két szép termés mellett teszi le a voksát, amiért rögtön ki is számolja a szükséges aranyakat. Ekkor döbben rá, hogy talán hiba volt szekér nélkül jönnie, mert így cipelheti haza őket a kezében.*
3027. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-14 13:53:31
Üzenet elküldve: 2026-01-14 13:53:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megrendelés//
* Végül pontosan ugyanannyira esik a segítői létszáma, amennyi a feladat elfogadásának pillanatában rendelkezésre állt. Végül az óriást is elszólítja a kötelessége, meglepően gyorsan érkezik az a tiszt, aki elhívja. Pedig már kezdte élvezni a beszélgetést. Bár a történések nem éppen előnyösek munkáltatói és számára, azzal kell dolgoznia, ami van. Nagyot sóhajt, majd azzal a lendülettel ki is húzza magát. Leporolja az egyik vállát, majd a gallérjait megragadva megigazítja magán a vörössel átitatott öltönyét. Nem sok idő telik el a szétválás után, de az orkba új erő költözik. A tőle megszokott határozottsággal kezd lépdelni a kiállított standokhoz közelebb, felmérve az ott található árak és a köztük lévő minőséget. Mivel jelenleg egyik kedvenc elfoglaltságáról van szó, így nem hagy egy követ sem szárazon. A jelenlegi orkos problémákat figyelve, néhány árus kellően feltolta az árat, arra hivatkozva, hogy milyen veszélyes lett a környék. Közben meg nem látni sehol semmit. Persze csak néhányuk akar ilyen kapzsi manőverrel előnyt kovácsolni maguknak. Ha Cagonon múlna, hagyná, hogy rájuk rohadjon a készletük. Akkor talán benőne a fejük lágya, s talán megértenék, hogy nem egymáson taposva kéne kimászni a gödörből. *
- Egy olyan ötven darabra biztos szükségem van. De biztos, ami biztos, elviszek kétládányival és akkor nem kell külön visszajönnöm, ha kiderülne, hogy kevés, vagy eltörne néhány darab.
* Természetesen még mielőtt kivinné az üzletből, ellenőrzi azok tartalmát. Nehogy megint valami rossz, avagy törött árut sózzanak rá, csak azért mert látják, hogy ork, s neki biztos mindegy. Nem mindegy. Az elején valahogy lenyelte az ilyen átveréseket, de minden egyes itt eltöltött nappal később, valahogy egyre jobban zavarja a dolog, mígnem már el se nézi, ha valaki ilyet csinál vele. Az első ládában lévő üvegek többsége sértetlennek tűnik. Sajnos nem tudja, s nem is szeretné egyesével kipakolni az asztal közepére az összeset, hogy utána visszapakolhassa, szóval megelégszik azzal, ha csak néhányat lát felülről. Miután kellően lezárta a ládát, alulról támasztva emeli meg, majd viszi vissza a szekeréhez. Magában szitkozódik néhányat, hogy nem a közelben állt meg, de nem tudja közelebb hozni a sok ember miatt. Az üres szekér hátuljára először felrakja, majd feltolja a ládát. Ezt követve töröl egyet homlokán, majd maga is felugrik a szekérre, hogy ott beljebb eligazíthassa. Miután megfelelően elhelyezte, a biztonság kedvéért le is fedi, hátha valakinek valami frappáns ötlete támadna és megpróbálná meglógni vele. Ember legyen a talpán, aki ezzel a ládával a hátán elrohan. Amint kész vissza is fordul, hogy felvegye a másik ládát, amivel hasonlóképpen fog cselekedni. *
* Végül pontosan ugyanannyira esik a segítői létszáma, amennyi a feladat elfogadásának pillanatában rendelkezésre állt. Végül az óriást is elszólítja a kötelessége, meglepően gyorsan érkezik az a tiszt, aki elhívja. Pedig már kezdte élvezni a beszélgetést. Bár a történések nem éppen előnyösek munkáltatói és számára, azzal kell dolgoznia, ami van. Nagyot sóhajt, majd azzal a lendülettel ki is húzza magát. Leporolja az egyik vállát, majd a gallérjait megragadva megigazítja magán a vörössel átitatott öltönyét. Nem sok idő telik el a szétválás után, de az orkba új erő költözik. A tőle megszokott határozottsággal kezd lépdelni a kiállított standokhoz közelebb, felmérve az ott található árak és a köztük lévő minőséget. Mivel jelenleg egyik kedvenc elfoglaltságáról van szó, így nem hagy egy követ sem szárazon. A jelenlegi orkos problémákat figyelve, néhány árus kellően feltolta az árat, arra hivatkozva, hogy milyen veszélyes lett a környék. Közben meg nem látni sehol semmit. Persze csak néhányuk akar ilyen kapzsi manőverrel előnyt kovácsolni maguknak. Ha Cagonon múlna, hagyná, hogy rájuk rohadjon a készletük. Akkor talán benőne a fejük lágya, s talán megértenék, hogy nem egymáson taposva kéne kimászni a gödörből. *
- Egy olyan ötven darabra biztos szükségem van. De biztos, ami biztos, elviszek kétládányival és akkor nem kell külön visszajönnöm, ha kiderülne, hogy kevés, vagy eltörne néhány darab.
* Természetesen még mielőtt kivinné az üzletből, ellenőrzi azok tartalmát. Nehogy megint valami rossz, avagy törött árut sózzanak rá, csak azért mert látják, hogy ork, s neki biztos mindegy. Nem mindegy. Az elején valahogy lenyelte az ilyen átveréseket, de minden egyes itt eltöltött nappal később, valahogy egyre jobban zavarja a dolog, mígnem már el se nézi, ha valaki ilyet csinál vele. Az első ládában lévő üvegek többsége sértetlennek tűnik. Sajnos nem tudja, s nem is szeretné egyesével kipakolni az asztal közepére az összeset, hogy utána visszapakolhassa, szóval megelégszik azzal, ha csak néhányat lát felülről. Miután kellően lezárta a ládát, alulról támasztva emeli meg, majd viszi vissza a szekeréhez. Magában szitkozódik néhányat, hogy nem a közelben állt meg, de nem tudja közelebb hozni a sok ember miatt. Az üres szekér hátuljára először felrakja, majd feltolja a ládát. Ezt követve töröl egyet homlokán, majd maga is felugrik a szekérre, hogy ott beljebb eligazíthassa. Miután megfelelően elhelyezte, a biztonság kedvéért le is fedi, hátha valakinek valami frappáns ötlete támadna és megpróbálná meglógni vele. Ember legyen a talpán, aki ezzel a ládával a hátán elrohan. Amint kész vissza is fordul, hogy felvegye a másik ládát, amivel hasonlóképpen fog cselekedni. *
3026. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-13 16:37:26
Üzenet elküldve: 2026-01-13 16:37:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 485
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Én elmentem a vásárba...//
*Nem kifejezetten érdekli a világ forgása, mióta az ölében cipeli a sarastalpú kis ebet.*
- Rendben. *Mondja csak, bár rá nem jellemző módon, talán ha bármit kérdez tőle a tündér is ugyanezt válaszolja. Épp e gondolatra szűkül össze a szeme, s veszi fel a szemkontaktust inkább a világgal. Nem fog ugyanis elpuhulni egy puha kutyus miatt. Leteszi hát maga mellé és próbára teszi egy kissé, hogy megpróbál-e visszairamodni a megszokott helyére. A hátasra igyekszik felkötni eddigi szerzeményeit, de az eb ahelyett, hogy elszelelne, csupán kíváncsian figyel, vakkantva egyet, mikor a Samyrnnek vásárolt szárított húst teszi át egy másik csomagba, ahonnan biztosan nem fog kihullani az utazása közben. Az óarany szempár a földre szegeződik, majd a feltehetően finom falatra. Nem teketóriázik soká, dobópengéjével szel egy szeletet, s bízza új társa kegyeire. Ekkortájt érhet vissza a tündér.
A fizetésre csak bólint, még mindig meg sem kérdezve, hogy mennyibe fog neki kerülni ez az egész mizéria. Követi a másikat, neki is érdeke, hogy minél előbb kijusson innen és hazaérjen, de előbb még felnyalábolja a kisállatot. Már szólna, hogy jó volna, ha neki nem kellene bemenni a kettő közül egyik üzletbe se, de akkor olyan kérdést hall, ami megdolgoztatja agytekervényeit. *
- Én... *A kutyára néz, majd a lovára, aztán összevont szemöldökkel Babkárra.* - Fogalmam sincs. *Nevek… mindenkinek rettentően fontosak, őt pedig már ezerképpen nevezték, s talán két telet sem élt meg még úgy itt, hogy tényleg a sajátján hívják. Egyáltalán nem tartja fontosnak, de mégis érez valamit a fiú szavai mögött. Lehet igazsága, de annyi biztos, hogy nem ma fog dűlőre jutni.* - Te mit adnál egy állatnak?
*A tömeget nem tudja megszokni ugyan, de érezhetően könnyebb levegőt venni a közelében. Nem vibrál ugyanis a feszültégtől, de az utolsó körtől még így is megkímélné magát, s most már ki is mondja.*
- Rád bízom a mérleget és az állványt. Nem mennék be Vele. *Pislant az ebre.* - Megteszed, kérlek? *Az utolsó szó rettentően idegen a szájából, de szükségszerű.*
*Nem kifejezetten érdekli a világ forgása, mióta az ölében cipeli a sarastalpú kis ebet.*
- Rendben. *Mondja csak, bár rá nem jellemző módon, talán ha bármit kérdez tőle a tündér is ugyanezt válaszolja. Épp e gondolatra szűkül össze a szeme, s veszi fel a szemkontaktust inkább a világgal. Nem fog ugyanis elpuhulni egy puha kutyus miatt. Leteszi hát maga mellé és próbára teszi egy kissé, hogy megpróbál-e visszairamodni a megszokott helyére. A hátasra igyekszik felkötni eddigi szerzeményeit, de az eb ahelyett, hogy elszelelne, csupán kíváncsian figyel, vakkantva egyet, mikor a Samyrnnek vásárolt szárított húst teszi át egy másik csomagba, ahonnan biztosan nem fog kihullani az utazása közben. Az óarany szempár a földre szegeződik, majd a feltehetően finom falatra. Nem teketóriázik soká, dobópengéjével szel egy szeletet, s bízza új társa kegyeire. Ekkortájt érhet vissza a tündér.
A fizetésre csak bólint, még mindig meg sem kérdezve, hogy mennyibe fog neki kerülni ez az egész mizéria. Követi a másikat, neki is érdeke, hogy minél előbb kijusson innen és hazaérjen, de előbb még felnyalábolja a kisállatot. Már szólna, hogy jó volna, ha neki nem kellene bemenni a kettő közül egyik üzletbe se, de akkor olyan kérdést hall, ami megdolgoztatja agytekervényeit. *
- Én... *A kutyára néz, majd a lovára, aztán összevont szemöldökkel Babkárra.* - Fogalmam sincs. *Nevek… mindenkinek rettentően fontosak, őt pedig már ezerképpen nevezték, s talán két telet sem élt meg még úgy itt, hogy tényleg a sajátján hívják. Egyáltalán nem tartja fontosnak, de mégis érez valamit a fiú szavai mögött. Lehet igazsága, de annyi biztos, hogy nem ma fog dűlőre jutni.* - Te mit adnál egy állatnak?
*A tömeget nem tudja megszokni ugyan, de érezhetően könnyebb levegőt venni a közelében. Nem vibrál ugyanis a feszültégtől, de az utolsó körtől még így is megkímélné magát, s most már ki is mondja.*
- Rád bízom a mérleget és az állványt. Nem mennék be Vele. *Pislant az ebre.* - Megteszed, kérlek? *Az utolsó szó rettentően idegen a szájából, de szükségszerű.*
3025. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-12 22:08:16
Üzenet elküldve: 2026-01-12 22:08:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//A Szent Láng Keresése//
* Gubacs két lábon jár, de fejben már Wylnurana istennő ölében szendereg, és forró mézes-tejet iszik; amikor Wertus kizökkenti, és a szentasszonyról kérdezi. Törpénk hosszan sóhajt, fejét rázza, de aztán csak ráveszi magát a válaszadásra. *
– Már egészen fiatalon megszólított. Azt mondta: Gubacs, te vagy a kiválasztottam, aki elvezeti népét oda… Tudod, Avaswudzsrába vagy hova. * Már emeli is kezeit, hogy védekezzen az esetlegesen őt éri atrocitások ellen. A világért se tudja megjegyezni azt a nevet. Vagy nem is akarja. *
– Ezért aztán… * Folytatja, ha elmúlt a veszély vagy, ha Wertus nem tűnik túlzottan idegesnek miatta. *
– Aztán még sokszor megjelent én nálam, de meg ám! Volt, hogy csodás törpnőként, máskor hollóként, de mindig tudtam, hogy ő az, mert derék a szaglásom, és álmomban is éreztem azt az elbűvölő, bársonyos illatát neki. Meg aztán, mikor épp nem hollóként jelent meg, akkor könnyű volt megmondani, hogy ő az, mert szépségesebb volt a világ legszebb törp-asszonyánál is. Ragyogott, akár egy létra! Mármint… egy égő létra. Vagy, mint a nap! * Mutat fel egyenest az égre, noha a nap lehet, hogy már jóval lejjebb jár, de mit tudja ő azt ebben a felhős időben.
Wertus nem emlékszik a negyedik törpére, pedig ő látta, hogy ott volt. Még kacagott is rajta, erre meg merne esküdni. De talán a negyedik törpe majd csak később csatlakozik be a történetükbe, mikor már majdnem megtalálták a törpe várost. Most ez Gubacs véleménye.
Ezután az öreg, ősz szakállú törpe valami tisztásról beszél. Tisztás van sokfelé, például az erdőben, meg az erdő szélén is. Gubacs egyiket sem ismeri túlzottan a környéken lévők közül, de megindul arra, amerre a nagy folyót sejti, a kovácsműhely mögött. Ott biztosan találnak a fák között egy kis leülőhelyet, hogy megtárgyalják Wylnurana és Gubacs összes közös pontját. A végére meg már talán ő is elhiszi az egészet. *
//A Szent Láng Keresése//
* Gubacs két lábon jár, de fejben már Wylnurana istennő ölében szendereg, és forró mézes-tejet iszik; amikor Wertus kizökkenti, és a szentasszonyról kérdezi. Törpénk hosszan sóhajt, fejét rázza, de aztán csak ráveszi magát a válaszadásra. *
– Már egészen fiatalon megszólított. Azt mondta: Gubacs, te vagy a kiválasztottam, aki elvezeti népét oda… Tudod, Avaswudzsrába vagy hova. * Már emeli is kezeit, hogy védekezzen az esetlegesen őt éri atrocitások ellen. A világért se tudja megjegyezni azt a nevet. Vagy nem is akarja. *
– Ezért aztán… * Folytatja, ha elmúlt a veszély vagy, ha Wertus nem tűnik túlzottan idegesnek miatta. *
– Aztán még sokszor megjelent én nálam, de meg ám! Volt, hogy csodás törpnőként, máskor hollóként, de mindig tudtam, hogy ő az, mert derék a szaglásom, és álmomban is éreztem azt az elbűvölő, bársonyos illatát neki. Meg aztán, mikor épp nem hollóként jelent meg, akkor könnyű volt megmondani, hogy ő az, mert szépségesebb volt a világ legszebb törp-asszonyánál is. Ragyogott, akár egy létra! Mármint… egy égő létra. Vagy, mint a nap! * Mutat fel egyenest az égre, noha a nap lehet, hogy már jóval lejjebb jár, de mit tudja ő azt ebben a felhős időben.
Wertus nem emlékszik a negyedik törpére, pedig ő látta, hogy ott volt. Még kacagott is rajta, erre meg merne esküdni. De talán a negyedik törpe majd csak később csatlakozik be a történetükbe, mikor már majdnem megtalálták a törpe várost. Most ez Gubacs véleménye.
Ezután az öreg, ősz szakállú törpe valami tisztásról beszél. Tisztás van sokfelé, például az erdőben, meg az erdő szélén is. Gubacs egyiket sem ismeri túlzottan a környéken lévők közül, de megindul arra, amerre a nagy folyót sejti, a kovácsműhely mögött. Ott biztosan találnak a fák között egy kis leülőhelyet, hogy megtárgyalják Wylnurana és Gubacs összes közös pontját. A végére meg már talán ő is elhiszi az egészet. *
3024. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:46:45
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:46:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Megrendelés//
* Úgy tűnik, hogy ez az üzlet olyan olajozottan zajlik, mint egy bejáratott gépezet. Úgyhogy nem is rabolják egymás idejét, és a kellő modoroskodás után Drameiloten érzi, hogy távozhat is. *
- Sok sikert kívánok. És remélem, hogyha szükségem lenne italokra, akkor a jövőben is kereshetem. * Biccent még hálásan, és ha nem tartoztatják, akkor vissza is szökken a lovának nyergébe, a köpenyének egyik zsebében elrejtett itallal. *
- További szép napot kívánok, Cagon úr. Remélem még találkozunk. * Szól még vissza távoztában. Ha az ork jó benyomást akart kelteni, akkor alighanem sikerült neki, bár egy rövid üzleti találkozó, és gyors cserekereskedelem még aligha mondható komoly, és mély benyomásnak. Bárhogy is alakul, az biztos, hogy ha a jövőben összefutnak, a Sayqueves szívesen fog tőle vásárolni, és örül neki, hogy már nem csak Nestar mesterben bízhat, ha italokra lenne szüksége. Távozása közben jut eszébe, hogy igazán kevertethetett volna magának egy kellően erős kék italt, de már nem fordul vissza. Majd legközelebb, ha összefutnak. Már ha lesz még erre lehetőségük. *
* Úgy tűnik, hogy ez az üzlet olyan olajozottan zajlik, mint egy bejáratott gépezet. Úgyhogy nem is rabolják egymás idejét, és a kellő modoroskodás után Drameiloten érzi, hogy távozhat is. *
- Sok sikert kívánok. És remélem, hogyha szükségem lenne italokra, akkor a jövőben is kereshetem. * Biccent még hálásan, és ha nem tartoztatják, akkor vissza is szökken a lovának nyergébe, a köpenyének egyik zsebében elrejtett itallal. *
- További szép napot kívánok, Cagon úr. Remélem még találkozunk. * Szól még vissza távoztában. Ha az ork jó benyomást akart kelteni, akkor alighanem sikerült neki, bár egy rövid üzleti találkozó, és gyors cserekereskedelem még aligha mondható komoly, és mély benyomásnak. Bárhogy is alakul, az biztos, hogy ha a jövőben összefutnak, a Sayqueves szívesen fog tőle vásárolni, és örül neki, hogy már nem csak Nestar mesterben bízhat, ha italokra lenne szüksége. Távozása közben jut eszébe, hogy igazán kevertethetett volna magának egy kellően erős kék italt, de már nem fordul vissza. Majd legközelebb, ha összefutnak. Már ha lesz még erre lehetőségük. *
3023. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:28:56
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:28:56
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 381
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Megrendelés//
* Utána olvasott a nemességnek. Aki a csúcsra akar kerülni, annak tudnia kell mi megy a fontosabb körökben. S habár részleteket nem tud, legalább tudja, hogy a jelenkori nemességnek kik a tagjaik. És persze, hogy milyen mélyre ás távolságra nyúlik vissza a családnevük. *
- Köszönöm. Úgy vélem a fajtámhoz képest nagy lépés, de közel sem tervezek itt megállni. A határ a csillagos ég.
* Jegyzi meg röviden a nemes válaszára. Bár valóban nagyravágyó az ork, titkon kétli, hogy olyan magas pozíciót tudna elérni önerőből. Vannak olyanok, akik már elvből nem tűrik az orkokat, nemhogy kinevezzék valami pozícióba. A nemes tanácsára aprót bólint. Valóban nem kéne hangoztatni, hogy ilyen szerek hatásával billenti át a mérleget semleges, avagy az ő oldalára. Mostantól vigyázni fog, bár most is csak azért ered meg a nyelve, mert bájitalokról volt szó.
Az ajánlására kicsit félrebiccneti a fejét. Nem hiszi, hogy a nemes neve akadálymentesítené az útját, de nem fog vele ellenkezni. *
- Ugyan, csak az őrségnél kapott bizonylatokat kell majd ott leadnom. Pazarlás lenne a nevét használnom erre.
* Közben pedig meg is kapja az arannyal teli erszényt, amit kinyitva hamar szemrevételez, s lerakja a mellettük lévő asztalra. Majd ennek egy részéből fizeti a mai vásárlásokat. Ezt követően 1 Porcelánfehér varázsital kerül átadásra Drameiloten Sayqueves részére. *
- Parancsoljon. Sok szerencsét.
* És ha a nemes távozik akkor int az irányába, ha kézfogással távozna, akkor azzal búcsúzik. Amint elnyelte a tömeg visszatér teendőihez. *
* Utána olvasott a nemességnek. Aki a csúcsra akar kerülni, annak tudnia kell mi megy a fontosabb körökben. S habár részleteket nem tud, legalább tudja, hogy a jelenkori nemességnek kik a tagjaik. És persze, hogy milyen mélyre ás távolságra nyúlik vissza a családnevük. *
- Köszönöm. Úgy vélem a fajtámhoz képest nagy lépés, de közel sem tervezek itt megállni. A határ a csillagos ég.
* Jegyzi meg röviden a nemes válaszára. Bár valóban nagyravágyó az ork, titkon kétli, hogy olyan magas pozíciót tudna elérni önerőből. Vannak olyanok, akik már elvből nem tűrik az orkokat, nemhogy kinevezzék valami pozícióba. A nemes tanácsára aprót bólint. Valóban nem kéne hangoztatni, hogy ilyen szerek hatásával billenti át a mérleget semleges, avagy az ő oldalára. Mostantól vigyázni fog, bár most is csak azért ered meg a nyelve, mert bájitalokról volt szó.
Az ajánlására kicsit félrebiccneti a fejét. Nem hiszi, hogy a nemes neve akadálymentesítené az útját, de nem fog vele ellenkezni. *
- Ugyan, csak az őrségnél kapott bizonylatokat kell majd ott leadnom. Pazarlás lenne a nevét használnom erre.
* Közben pedig meg is kapja az arannyal teli erszényt, amit kinyitva hamar szemrevételez, s lerakja a mellettük lévő asztalra. Majd ennek egy részéből fizeti a mai vásárlásokat. Ezt követően 1 Porcelánfehér varázsital kerül átadásra Drameiloten Sayqueves részére.
* - Parancsoljon. Sok szerencsét.
* És ha a nemes távozik akkor int az irányába, ha kézfogással távozna, akkor azzal búcsúzik. Amint elnyelte a tömeg visszatér teendőihez. *
3022. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:23:43
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:23:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 58
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Én elmentem a vásárba...//
* A fiatal tündér örömmel nézi, ahogy a vásárló örömét leli legújabb szerzeményében. Na nem azért, mert szívén viseli az elf sorsát, de az elégedett vásárló visszajáró vásárlót jelent, az pedig sok pénzt. És ha van valami, amit a tündér mindennél jobban szeret, az az arany csillogása. Kár, hogy morális értékei nem engedik, hogy kifejezetten ügyes képességeivel még több hasznot húzzon ki az arra érdemesekből. *
- Rendben. Javaslom, hogy akkor is rajtam keresztül gyere érte. * Feleli mosolyogva, és ha Ril mindent rendben talál, akkor a kis férfi elnézést kér tőle, és ismét eltűnik. Ez idő alatt nyugodtan játszhat a kutyával, hiszen az már majdnem az ő tulajdona. Nem kell sokáig várjon viszont, és már érkezik is vissza Babkár, egy lovászfiú pedig mellette vezeti a korábban kiszemelt lovat. *
- Ezeket kifizettem, de javaslom, hogy a teljes összeget majd a bódénál intézzük. * Közli érkeztében a kisember, és gondolkodóba esik. *
- A ló akkor megvan, és szereztünk egy állatot is mellé. Egy festőállvány, és egy mérleg van még hátra. * Gondolkodik hangosan, és ha Ril vele tart, akkor el is indul kifelé a helyről. *
- Szerencsére egymás mellett van a két üzlet, ahol be tudom szerezni. És útba is esik visszafelé. Kitaláltad már, hogy milyen nevet fogsz adni az állatoknak? * Kérdezi vidáman, de meg se várja, hogy mogorva vásárlója válaszolni tudjon. *
- Én úgy gondolom, hogy az állatok neve nagyon fontos. Az az első kötelék, ami kialakul a gazda, és a négylábú között. És egy igazán erős, jó kötelék bizony olyan alapra helyezi a kapcsolatot, ami aztán szinte felbonthatatlan szerződést jelent. És mindegy, hogy munkakutya, harci ló, vagy egyszerű házimacska az, akiért felelősségért tartozunk. Vagy nem így gondolod?
* A fiatal tündér örömmel nézi, ahogy a vásárló örömét leli legújabb szerzeményében. Na nem azért, mert szívén viseli az elf sorsát, de az elégedett vásárló visszajáró vásárlót jelent, az pedig sok pénzt. És ha van valami, amit a tündér mindennél jobban szeret, az az arany csillogása. Kár, hogy morális értékei nem engedik, hogy kifejezetten ügyes képességeivel még több hasznot húzzon ki az arra érdemesekből. *
- Rendben. Javaslom, hogy akkor is rajtam keresztül gyere érte. * Feleli mosolyogva, és ha Ril mindent rendben talál, akkor a kis férfi elnézést kér tőle, és ismét eltűnik. Ez idő alatt nyugodtan játszhat a kutyával, hiszen az már majdnem az ő tulajdona. Nem kell sokáig várjon viszont, és már érkezik is vissza Babkár, egy lovászfiú pedig mellette vezeti a korábban kiszemelt lovat. *
- Ezeket kifizettem, de javaslom, hogy a teljes összeget majd a bódénál intézzük. * Közli érkeztében a kisember, és gondolkodóba esik. *
- A ló akkor megvan, és szereztünk egy állatot is mellé. Egy festőállvány, és egy mérleg van még hátra. * Gondolkodik hangosan, és ha Ril vele tart, akkor el is indul kifelé a helyről. *
- Szerencsére egymás mellett van a két üzlet, ahol be tudom szerezni. És útba is esik visszafelé. Kitaláltad már, hogy milyen nevet fogsz adni az állatoknak? * Kérdezi vidáman, de meg se várja, hogy mogorva vásárlója válaszolni tudjon. *
- Én úgy gondolom, hogy az állatok neve nagyon fontos. Az az első kötelék, ami kialakul a gazda, és a négylábú között. És egy igazán erős, jó kötelék bizony olyan alapra helyezi a kapcsolatot, ami aztán szinte felbonthatatlan szerződést jelent. És mindegy, hogy munkakutya, harci ló, vagy egyszerű házimacska az, akiért felelősségért tartozunk. Vagy nem így gondolod?
3021. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:11:23
Üzenet elküldve: 2026-01-11 16:11:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 380
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Megrendelés//
* Drameiloten minden porcikájában nemes, és mint olyan, pont ugyan annyira néz le minden átlagos polgárt, nemtől és fajtól függetlenül. Ezért nem is számít neki az, hogy akitől a bájitalokat veszi, az elf, ork, vagy félvér. Számára az üzlet számít, és az, hogy mennyi aranyat kérnek el tőle. Úgyhogy ha Cagon attól tartana, hogy faji előítéletek áldozata lesz, ettől nem kell féljen. Természetesen a férfi figyelmét nem kerüli el az, hogy kikerekednek a szemek a családnév hallatán, ahogy az sem, hogy a kézfogás során kellő tisztelettel, de mégis határozottsággal szorítják meg a jobbját. *
- A városőrség beszállítója? Ejha. Gratulálok. * Biccent illedelmesen a férfinak, hiszen azokkal, akik megjegyzendő pozícióban vannak, megéri jóban lenni. Cagon még nem ilyen, de egy nap talán feltornázhatja magát egy olyan tisztségbe, ahol számítani fog az, hogy miképp is ismerkedtek meg. *
- Ez remek gondolkodás, bár ha megenged egy megjegyzést, talán nem árt, ha ezt az információt nem hangoztatja. Vannak olyanok, akik megorrolnak azokra, akik ilyen varázsital hatása alatt tévesztik meg a célközönségüket. Szerencsére én nem vagyok ilyen, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy épp egy ital vásárlására adtam a fejem. De aztán nem árt az óvatosság. Sajnos még a nemesség számára sem idegen a gondolat, hogy más szemében a szálkát, a sajátjában a gerendát sem. * Mosolyog kedvesen a férfira, és a férfi megítélésén sokat segít az a szöveg is, hogy saját legutolsó italát bocsátja áruba, állítólagosan. Hiába, Drameilotenről sok mindent lehet elmondani, de azt nem, hogy hálátlan lenne. *
- Legyen háromszáz arany, és ha segíti az ügyét a tanácsházára való bejutás, nyugodtan hivatkozzon rám, hogy én ajánlottam. Már ha a téma, amiben eljárni szándékozik, nem hoz semmilyen negatív hírnevet szegény fejemre. * Tesz ajánlatot, hogy azért mégis csak kifejezze, és kimutassa háláját. Talán a fehér italnál többet számít egy nemes szava, talán a közelébe sem ér, ezt nem tudja megítélni. Ő csak ajánlatot tesz, amit nem kötelez zálog, viszonzás, vagy ellenérték. Persze ha tudná, hogy az árusnak milyen könnyen megy az új ital kikeverése, akkor talán nem lenne ilyen nagylelkű. Bárhogy is válaszol a férfi, egy 300 aranyat tartalmazó erszény Targhed Cagon kezébe vándorol. *
* Drameiloten minden porcikájában nemes, és mint olyan, pont ugyan annyira néz le minden átlagos polgárt, nemtől és fajtól függetlenül. Ezért nem is számít neki az, hogy akitől a bájitalokat veszi, az elf, ork, vagy félvér. Számára az üzlet számít, és az, hogy mennyi aranyat kérnek el tőle. Úgyhogy ha Cagon attól tartana, hogy faji előítéletek áldozata lesz, ettől nem kell féljen. Természetesen a férfi figyelmét nem kerüli el az, hogy kikerekednek a szemek a családnév hallatán, ahogy az sem, hogy a kézfogás során kellő tisztelettel, de mégis határozottsággal szorítják meg a jobbját. *
- A városőrség beszállítója? Ejha. Gratulálok. * Biccent illedelmesen a férfinak, hiszen azokkal, akik megjegyzendő pozícióban vannak, megéri jóban lenni. Cagon még nem ilyen, de egy nap talán feltornázhatja magát egy olyan tisztségbe, ahol számítani fog az, hogy miképp is ismerkedtek meg. *
- Ez remek gondolkodás, bár ha megenged egy megjegyzést, talán nem árt, ha ezt az információt nem hangoztatja. Vannak olyanok, akik megorrolnak azokra, akik ilyen varázsital hatása alatt tévesztik meg a célközönségüket. Szerencsére én nem vagyok ilyen, amit mi sem mutat jobban, mint az, hogy épp egy ital vásárlására adtam a fejem. De aztán nem árt az óvatosság. Sajnos még a nemesség számára sem idegen a gondolat, hogy más szemében a szálkát, a sajátjában a gerendát sem. * Mosolyog kedvesen a férfira, és a férfi megítélésén sokat segít az a szöveg is, hogy saját legutolsó italát bocsátja áruba, állítólagosan. Hiába, Drameilotenről sok mindent lehet elmondani, de azt nem, hogy hálátlan lenne. *
- Legyen háromszáz arany, és ha segíti az ügyét a tanácsházára való bejutás, nyugodtan hivatkozzon rám, hogy én ajánlottam. Már ha a téma, amiben eljárni szándékozik, nem hoz semmilyen negatív hírnevet szegény fejemre. * Tesz ajánlatot, hogy azért mégis csak kifejezze, és kimutassa háláját. Talán a fehér italnál többet számít egy nemes szava, talán a közelébe sem ér, ezt nem tudja megítélni. Ő csak ajánlatot tesz, amit nem kötelez zálog, viszonzás, vagy ellenérték. Persze ha tudná, hogy az árusnak milyen könnyen megy az új ital kikeverése, akkor talán nem lenne ilyen nagylelkű. Bárhogy is válaszol a férfi, egy 300 aranyat tartalmazó erszény Targhed Cagon kezébe vándorol.
*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3089-3108