//Második szál//
*Lorew őszintén nem hitte volna, hogy maradtak még élőholtak a háború után, de a bűz, ami ebből az alakból árad, valami földöntúli rothadásról árulkodik. Kellemetlen, így Lorew még pár lépést hátrál.*
- Anyád parittyával etetett? *dörmögi maga elé, majd kicsit hangosabban, hogy amaz másik is hallhassa, megjegyzi* Nem vagyok benne biztos, mert hát őszintén egy ilyen szagot megjegyeznék... te jó ég, te élőhalott vagy?
*Vesszen meg, de ezt a szagot nem tudja mással magyarázni. Sőt, igazából az élőholtak csak az elemi rothadás szagától bűzlöttek, ebből a fickóból viszont tömény alkoholszag, és némi mosatlanság árad. Akkor már inkább egy élőholttal tölti az idejét. Aki mondjuk nőnemű is. Na de még mielőtt elkalandozhatna, az ismeretlen hellyel kínálja meg, illetve... olyasmivel. Ránéz a sámlira, majd egy rövid szemöldökrándulással konstatálja, hogy inkább áll féllábon, vagy lóg egy kötélen hurokkal a nyakán, de oda le nem teszi az ülepét.*
- Jó nekem egyelőre itt *jegyzi meg enyhe távolságtartással a hangjában, igyekezvén kispórolni az undort. Tény, hogy sem a sámlit, sem a férfit nem közelítené meg jó szívvel, de ha elvileg ismerik egymást, akkor csak a hullainvázió alatt történhetett.*
- A Sa'Tereth érkezése előtti csaták valamelyikében ismerkedhettünk meg, de már nem rémlik, hol. Nem mintha annyi helyen lettem volna... *tűnődik el, hogy vajon hol is ismerkedett ő meg alkoholista élőholtakkal. A válasz persze sehol, azt sem hiszi, hogy léteznek ilyenek, de nem zárja ki a lehetőséget, miután előtte áll valaki, akit jobban nem lehet leírni.*
- Te harcoltál valahol akkoriban? *azt nem firtatja, melyik oldalon, remélhetőleg a férfi is lesz ennyire diszkrét, és akkor semmi nézeteltérésük nem fog támadni. Meg amúgy sem támadna, Lorewnek úgyis gyakorolnia kell a hazugságot, hiszen a következő nagy terve gyakorlatilag csak és kizárólag hazudozásból fog állni. Csak annyiban tér el a házasságtól, hogy ennek a lehetséges kimenetelei közt szerepelnek jók is.*