Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 147 (2921. - 2940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2940. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:49:46
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:49:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Zenolita//
*Nem is bántana olyanokat, akik semmi rosszat nem tesznek. De az lenne a legjobb, ha senki nem tenne semmi rosszat. Akkor béke lenne, s nem lenne szükség reá. És talán más "foglalkozást" is kereshetne. Bár valószínűleg akkor is foglalkozna a mágiával, de más ágon.
Kérdezgetné, hogy milyen volt az a "hős férfi", de úgy tűnik Zenolitát elszomorítja az emlék. Minden bizonyára kedvelte a férfit, és valahogy elvesztette. A nő rendületlen öröme kezd tovaszállni, és Ciss elhatározza hogy a következő percekben megpróbálja visszahozni azt. Ezért a probléma gyökerét kell kiásni. El kell vonni a figyelmét a férfiről. A többi meg majd megy magától.
Megújult erővel áll neki a kérdezősködéseknek, próbálva nem érinteni a kényes témát.*
-Könnyű a kard? A használata nehéz? És mennyi idő alatt tanultad meg használni?
-Szerintem soha nem fogok rendesen varázsolni... Bár lehetséges, és szeretnék. De attól függetlenül már igazságtalan lenne, hisz mire megtanulok rendesen varázsolni, te megöregednél. Az pedig nem tisztességes.
-Nem bírnék el egy ilyen kardot, valószínűleg a könnyebbeket sem. Főleg nem hosszútávon forgatni. A gyorsaságomat pedig nagyban akadályozná a szárnyam, nehezen tudnék vele gyorsan megfordulni. És nagyon neheze gyógyul.
*De egy tőrt talán megtanulhatna forgatni... Vagyis nem forgatni, inkább megvédeni magát. De... Nem lenne képes valakit megsebesíteni. A vér... Nem bírja a vért, fel sem tudná dolgozni hogy valaki őmiatta sebesülne, vagy ne adj isten, halna meg.*
-És te? Miért nem tanulsz meg te varázsolni? Ahogy hallottam igazán jó dolgokat lehet vele csinálni. Zigi'sun azt mondta, volt aki repült is.
//Zenolita//
*Nem is bántana olyanokat, akik semmi rosszat nem tesznek. De az lenne a legjobb, ha senki nem tenne semmi rosszat. Akkor béke lenne, s nem lenne szükség reá. És talán más "foglalkozást" is kereshetne. Bár valószínűleg akkor is foglalkozna a mágiával, de más ágon.
Kérdezgetné, hogy milyen volt az a "hős férfi", de úgy tűnik Zenolitát elszomorítja az emlék. Minden bizonyára kedvelte a férfit, és valahogy elvesztette. A nő rendületlen öröme kezd tovaszállni, és Ciss elhatározza hogy a következő percekben megpróbálja visszahozni azt. Ezért a probléma gyökerét kell kiásni. El kell vonni a figyelmét a férfiről. A többi meg majd megy magától.
Megújult erővel áll neki a kérdezősködéseknek, próbálva nem érinteni a kényes témát.*
-Könnyű a kard? A használata nehéz? És mennyi idő alatt tanultad meg használni?
-Szerintem soha nem fogok rendesen varázsolni... Bár lehetséges, és szeretnék. De attól függetlenül már igazságtalan lenne, hisz mire megtanulok rendesen varázsolni, te megöregednél. Az pedig nem tisztességes.
-Nem bírnék el egy ilyen kardot, valószínűleg a könnyebbeket sem. Főleg nem hosszútávon forgatni. A gyorsaságomat pedig nagyban akadályozná a szárnyam, nehezen tudnék vele gyorsan megfordulni. És nagyon neheze gyógyul.
*De egy tőrt talán megtanulhatna forgatni... Vagyis nem forgatni, inkább megvédeni magát. De... Nem lenne képes valakit megsebesíteni. A vér... Nem bírja a vért, fel sem tudná dolgozni hogy valaki őmiatta sebesülne, vagy ne adj isten, halna meg.*
-És te? Miért nem tanulsz meg te varázsolni? Ahogy hallottam igazán jó dolgokat lehet vele csinálni. Zigi'sun azt mondta, volt aki repült is.
2939. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:44:16
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:44:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Teghi//
*Taitos mosolyogva mered a mókusok rémére.*
~Vagy a mókusok az ő rémei, mindegy is.~
-Nos, hát. Igazából csak az erdőkben szoktam őket látni, meg etetni, errefelé inkább lopom az étküket, ha épp nincs nálam.
*Magyarázza Taitos intim kapcsolatát a mókusokkal.*
-Ha jobban belegondolok biztos vannak a városban is, valahol a fákon bújkálhatnak. No de, gyere, igyál egy kis erős italt. A legjobb szilvapárlat, ma már ittam egyet, és jobb mint a sör
*Mondja a bódéhoz lépve, és kipenget Mesélő (Ara) árusának 8 aranyat.
*
-Én nem kérek viszont már, mert ma még haza is kell találnom. Messze lakom a Vashegyen, nehéz odajutni.
*Mondja, és várakozón néz az óriásra, hogy mik a jövőre nézve kijelölt tervei.*
//Teghi//
*Taitos mosolyogva mered a mókusok rémére.*
~Vagy a mókusok az ő rémei, mindegy is.~
-Nos, hát. Igazából csak az erdőkben szoktam őket látni, meg etetni, errefelé inkább lopom az étküket, ha épp nincs nálam.
*Magyarázza Taitos intim kapcsolatát a mókusokkal.*
-Ha jobban belegondolok biztos vannak a városban is, valahol a fákon bújkálhatnak. No de, gyere, igyál egy kis erős italt. A legjobb szilvapárlat, ma már ittam egyet, és jobb mint a sör
*Mondja a bódéhoz lépve, és kipenget Mesélő (Ara) árusának 8 aranyat.
*-Én nem kérek viszont már, mert ma még haza is kell találnom. Messze lakom a Vashegyen, nehéz odajutni.
*Mondja, és várakozón néz az óriásra, hogy mik a jövőre nézve kijelölt tervei.*
2938. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:42:20
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:42:20
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*A nő megismétli a nevet. Ez tulajdonképpen lehet nagy dolog, sőt az is. Persze, Lorew is megismételte az ő nevét, a nevet, amin szólítani fogja, nem a megjegyezhetetlen családnevet. Yelane ennek ellenére a mágus megjegyezhetetlen családnevét ismételte meg, ami némi reményt ébreszt a mostanra részben kiégett zugokban, melyek a feje "család" részét képezik. Először fel sem fogja, csak néhány másodperc után eszmél, emeli tekintetét a nőre, és kezd el gyanakodva pislogni.*
- Talán... ismerős? *teszi fel a kérdést* Hallott már ilyen nevű személyekről? Ismer is netalántán néhányat? Mondjuk Lihanechből?
*Ennyi, pusztán négy kérdés, és máris hagyja szóhoz jutni Yelanet, magát pedig levegőhöz. Nem is igazán érti, miért ragadja magával annyira a gondolat, hogy esetleg megtudhat valamit a szüleiről, esetleg egyéb rokonairól, legalább a tényt, hogy léteznek ilyen nevű emberek... Hát hiába, ez egy elvarratlan szál lesz életében, egészen amíg vissza nem megy Lihanechbe, és egyszer nem néz utána komolyabban. Vagy akár itt, vannak onnan származó régi dokumentumok, Amos Thenior gyűjt minden ilyesmit, talán valahol... talán ha egyszer majd ideje, és kedve lesz... de talán nem.*
- Pusztán azért jön, mert titkot mondtam? *persze a nő vetette fel az odébbállás ötletét, így nyilván nem csak ezért, de... ilyen nagy hatással lenne rá egyetlen apró szócska?* Nem tartom túl bölcs dolognak, de nem az én dolgom. Mellesleg ne számítson nagy titokra.
*És nem is mond többet, ő mindent megtett, hogy a nő ne kövesse, ha erre a legkisebb motivációja is van, így csalódás esetén fenntartja a dühbe gurulás, és elviharzás jogát. Az persze egyáltalán nem érdekli, hogy a nő azért követi, mert azt mondta "titok", habár túlzott, egyértelmű, már-már cinikusan vagy gúnyosan mondta, de tőle nem kell tartani. Csak éppen Yelanenek erre nincs semmi biztosítéka, egy vadidegen embert követ ki a tömegből, az útra, ahol ma már oly sok minden megtörtént. De... legalább még mindig nincs sehol egy árva lócitrom. Ennyi erővel ugyanígy képes lenne követni egy kétes alakot, esetleg be az erdő sűrűjébe, ahol amaz átmetszi a torkát? Egy egyszerű szóért? A butaság határtalan, Lorew csak sóhajt egyet a gondolatmenet végén. Amikor nagyjából elég messze értek, oda, ahol Khyrrel is összeakadt korábban, megáll, majd vár egy fél percet, addig csendben van. Nem azért, hogy a hatást fokozza, egyszerűen minél tömörebben, és lényegre törőbben akar fogalmazni.*
- Szóval... *vág bele az előreláthatóan nagyon hosszú mesébe* Az a hely tele van halandókkal.
*És ezzel vége is a történetnek, egyetlen mondatban öntötte ki minden nyomorát. Yelane talán még várni fog a folytatásra, de Lorew arcán látható, hogy befejezte, magyarázata kerek, és egész. Nem szokta ilyen nyíltan elítélni a halandókat, legfeljebb gondolatban, máskor inkább azt mondaná, hogy a tömeget utálja, de igazság szerint most éppen elég dühös ahhoz, hogy egyszerűen kimondja: a halandók miatt van az egész. Persze ez talán további kérdéseket vet majd fel, de igazából Lorew ahhoz is hozzá van már szokva.*
//Yelane//
*A nő megismétli a nevet. Ez tulajdonképpen lehet nagy dolog, sőt az is. Persze, Lorew is megismételte az ő nevét, a nevet, amin szólítani fogja, nem a megjegyezhetetlen családnevet. Yelane ennek ellenére a mágus megjegyezhetetlen családnevét ismételte meg, ami némi reményt ébreszt a mostanra részben kiégett zugokban, melyek a feje "család" részét képezik. Először fel sem fogja, csak néhány másodperc után eszmél, emeli tekintetét a nőre, és kezd el gyanakodva pislogni.*
- Talán... ismerős? *teszi fel a kérdést* Hallott már ilyen nevű személyekről? Ismer is netalántán néhányat? Mondjuk Lihanechből?
*Ennyi, pusztán négy kérdés, és máris hagyja szóhoz jutni Yelanet, magát pedig levegőhöz. Nem is igazán érti, miért ragadja magával annyira a gondolat, hogy esetleg megtudhat valamit a szüleiről, esetleg egyéb rokonairól, legalább a tényt, hogy léteznek ilyen nevű emberek... Hát hiába, ez egy elvarratlan szál lesz életében, egészen amíg vissza nem megy Lihanechbe, és egyszer nem néz utána komolyabban. Vagy akár itt, vannak onnan származó régi dokumentumok, Amos Thenior gyűjt minden ilyesmit, talán valahol... talán ha egyszer majd ideje, és kedve lesz... de talán nem.*
- Pusztán azért jön, mert titkot mondtam? *persze a nő vetette fel az odébbállás ötletét, így nyilván nem csak ezért, de... ilyen nagy hatással lenne rá egyetlen apró szócska?* Nem tartom túl bölcs dolognak, de nem az én dolgom. Mellesleg ne számítson nagy titokra.
*És nem is mond többet, ő mindent megtett, hogy a nő ne kövesse, ha erre a legkisebb motivációja is van, így csalódás esetén fenntartja a dühbe gurulás, és elviharzás jogát. Az persze egyáltalán nem érdekli, hogy a nő azért követi, mert azt mondta "titok", habár túlzott, egyértelmű, már-már cinikusan vagy gúnyosan mondta, de tőle nem kell tartani. Csak éppen Yelanenek erre nincs semmi biztosítéka, egy vadidegen embert követ ki a tömegből, az útra, ahol ma már oly sok minden megtörtént. De... legalább még mindig nincs sehol egy árva lócitrom. Ennyi erővel ugyanígy képes lenne követni egy kétes alakot, esetleg be az erdő sűrűjébe, ahol amaz átmetszi a torkát? Egy egyszerű szóért? A butaság határtalan, Lorew csak sóhajt egyet a gondolatmenet végén. Amikor nagyjából elég messze értek, oda, ahol Khyrrel is összeakadt korábban, megáll, majd vár egy fél percet, addig csendben van. Nem azért, hogy a hatást fokozza, egyszerűen minél tömörebben, és lényegre törőbben akar fogalmazni.*
- Szóval... *vág bele az előreláthatóan nagyon hosszú mesébe* Az a hely tele van halandókkal.
*És ezzel vége is a történetnek, egyetlen mondatban öntötte ki minden nyomorát. Yelane talán még várni fog a folytatásra, de Lorew arcán látható, hogy befejezte, magyarázata kerek, és egész. Nem szokta ilyen nyíltan elítélni a halandókat, legfeljebb gondolatban, máskor inkább azt mondaná, hogy a tömeget utálja, de igazság szerint most éppen elég dühös ahhoz, hogy egyszerűen kimondja: a halandók miatt van az egész. Persze ez talán további kérdéseket vet majd fel, de igazából Lorew ahhoz is hozzá van már szokva.*
2937. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:30:20
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:30:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 376
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ciss Din'rako//
*Szája sarka megint rándul egyet felfelé, ahogy a nevetés kikívánkozik. A tündér grimaszára, aztán végül szabad utat enged neki.*
-Azt nagyon jól teszed, ha csak olyat bántasz aki megérdemli. Akik másokat ok nélkül bántanak, vagy a gyengébbet bántják azok, valóban nem azok és nem érdemelnek kegyelmet. Ha valaki bántja a tieidet, akkor ezt senkinek nem kell mondania. Tudni fogod magadtól is.
*Szeme összeszűkül egy kicsit, ahogy ezeket mondja, de a kezdődő indulatát elnyomja a mosolyoghatnék. A tündér megint azt kezdi ecsetelni, hogy a tündér család becserélné őt rá. Ő ugyan nem képzeli el, de elég vicces ötletnek tartja, ahogy erről beszél. Megint kérdés érkezik, úgyhogy az eddigiekhez híven magyarát tovább a kis kíváncsinak.*
-A pusztára később kerültem, amikor elhagytam a családomat ide jöttem a városba. Csak azután mentem a puszta vidékére. Nem egyedül voltam ott. Egy hős férfi oldalán mentem oda, hogy harcoljak a népéért és kövessem, ha kell a halálba.
*Hangja valahogy akaratlanul is elhalkul. Ezeket a szavakat még mindig fáj kiejteni. Soha nem látja többé nomádját és bármennyire igyekszik elfogadni ezt a gondolatot nem sikerül. Most zökken ki először a válaszolgatásból. A tündérke rengeteg kérdése eddig nem érintette rosszul, vagy zavaróan, de ahogy nomádja jön szóba már kevesebb kedvet érez a válaszolgatásra.*
-Talán anyámnak hiányzok, a többiek megvannak nélkülem is.
*Mondja röviden, aztán magára erőltet egy kisebb mosolyt, de lelke valahogyan ott ragad a hiányérzetben, ami feltámad benne. A tündér kérésére, hogy mutassa meg a kardját, végre kizökkenti. Lehajol hozzá és megmutatja neki az új kardot, amit beszerzett. Nem veszi ki a hüvelyéből, végül is jobb, ha az nem vágja meg vele a kezét.*
~Hihetetlen milyen kíváncsiak ezek a tündérek. Vagy lehet csak ez az egy ilyen? Jó sokat kérdez, de valahogy kedves, ahogy mindenről érdeklődik.~
*Ha más kérdezgetné ennyit, akkor lehet már elküldte volna és nem is túl kedvesen. Meglepő módon viszont Cisst valamiért nem találja zavarónak, ha nem kell nomádjáról beszélnie, akkor nincs baja vele. A megjegyzésre, hogy kardja erősebb, mint a mágia megrázza a fejét.*
-Tudod ezzel tudok ártani annak, aki árt a háznak, amit most védek, de azt gondolom a mágia erősebb lehet ennél.
~Kivéve, ha előbb kaszabolom le a mágia tudót, mint kántálni kezdene.~
-Ha mágiát tanulsz, talán egy nap erősebb leszel nálam.
*Furcsán és színtelenül szól a hangja. A természet feletti erőket, nézete szerint nem halandóknak alkotta a teremtő. Talán sajnálja is egy kicsit, hogy a tündér erre adta a fejét.*
-Mond, harcolni nem akarnál megtanulni? Igaz nem vagy túl erős, de ha a gyorsaságodra építenél, szerintem sikerülne megtanulnod, hogyan védd meg magad.
*Kérdőn néz a tündérre. Ha már semmi áron nem akar írnok lenni megtanulhatna harcolni. Érdekes lenne megfigyelni meddig jutna egy tündér a harcban.*
//Ciss Din'rako//
*Szája sarka megint rándul egyet felfelé, ahogy a nevetés kikívánkozik. A tündér grimaszára, aztán végül szabad utat enged neki.*
-Azt nagyon jól teszed, ha csak olyat bántasz aki megérdemli. Akik másokat ok nélkül bántanak, vagy a gyengébbet bántják azok, valóban nem azok és nem érdemelnek kegyelmet. Ha valaki bántja a tieidet, akkor ezt senkinek nem kell mondania. Tudni fogod magadtól is.
*Szeme összeszűkül egy kicsit, ahogy ezeket mondja, de a kezdődő indulatát elnyomja a mosolyoghatnék. A tündér megint azt kezdi ecsetelni, hogy a tündér család becserélné őt rá. Ő ugyan nem képzeli el, de elég vicces ötletnek tartja, ahogy erről beszél. Megint kérdés érkezik, úgyhogy az eddigiekhez híven magyarát tovább a kis kíváncsinak.*
-A pusztára később kerültem, amikor elhagytam a családomat ide jöttem a városba. Csak azután mentem a puszta vidékére. Nem egyedül voltam ott. Egy hős férfi oldalán mentem oda, hogy harcoljak a népéért és kövessem, ha kell a halálba.
*Hangja valahogy akaratlanul is elhalkul. Ezeket a szavakat még mindig fáj kiejteni. Soha nem látja többé nomádját és bármennyire igyekszik elfogadni ezt a gondolatot nem sikerül. Most zökken ki először a válaszolgatásból. A tündérke rengeteg kérdése eddig nem érintette rosszul, vagy zavaróan, de ahogy nomádja jön szóba már kevesebb kedvet érez a válaszolgatásra.*
-Talán anyámnak hiányzok, a többiek megvannak nélkülem is.
*Mondja röviden, aztán magára erőltet egy kisebb mosolyt, de lelke valahogyan ott ragad a hiányérzetben, ami feltámad benne. A tündér kérésére, hogy mutassa meg a kardját, végre kizökkenti. Lehajol hozzá és megmutatja neki az új kardot, amit beszerzett. Nem veszi ki a hüvelyéből, végül is jobb, ha az nem vágja meg vele a kezét.*
~Hihetetlen milyen kíváncsiak ezek a tündérek. Vagy lehet csak ez az egy ilyen? Jó sokat kérdez, de valahogy kedves, ahogy mindenről érdeklődik.~
*Ha más kérdezgetné ennyit, akkor lehet már elküldte volna és nem is túl kedvesen. Meglepő módon viszont Cisst valamiért nem találja zavarónak, ha nem kell nomádjáról beszélnie, akkor nincs baja vele. A megjegyzésre, hogy kardja erősebb, mint a mágia megrázza a fejét.*
-Tudod ezzel tudok ártani annak, aki árt a háznak, amit most védek, de azt gondolom a mágia erősebb lehet ennél.
~Kivéve, ha előbb kaszabolom le a mágia tudót, mint kántálni kezdene.~
-Ha mágiát tanulsz, talán egy nap erősebb leszel nálam.
*Furcsán és színtelenül szól a hangja. A természet feletti erőket, nézete szerint nem halandóknak alkotta a teremtő. Talán sajnálja is egy kicsit, hogy a tündér erre adta a fejét.*
-Mond, harcolni nem akarnál megtanulni? Igaz nem vagy túl erős, de ha a gyorsaságodra építenél, szerintem sikerülne megtanulnod, hogyan védd meg magad.
*Kérdőn néz a tündérre. Ha már semmi áron nem akar írnok lenni megtanulhatna harcolni. Érdekes lenne megfigyelni meddig jutna egy tündér a harcban.*
2936. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:13:12
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:13:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Földmozdító Oriiza//
*Ízletes a sör, de nem túl erős, a két korsó elfogyasztása után, rájön Grakul, hogy ebből nem fog ha vinni semmit.*
~Na nem baj, úgysem érdemlik meg igazán~
*Miközben Yack felsorolja a lehetőségeket, latolgatja magába, mihez is lenne kedve inkább, jelenleg, nincs balhés kedvébe, de punnyadni sem nagyon akar.*
-Akkor előszö nézzük meg azt a fogadót, aztán majd meglátjuk mit hoz ki a pia belőlünk.
*Megnézegeti a félvér hangszerét, kicsit felvonva szemöldökét.*
-Hát mi dobokka szoktunk inkább zenéni, nem ilyesmive.
*Mondja, s közben megtölti mindkettőjük korsóját újból.*
-Asszem nálam vannak a kockáim is.
*Övén lévő tasakjait kezdi nézegetni*
-Aha, itt is van.
*Egy kisebb tasakból négy darab csontkockát gurít ki a kőre.*
-Akár kockázhatunk is, ha találunk hozzá társaságot. Szóva, menjünk oda előszö.
*bedugaszolja a hordót, elpakolja kockáit, s áll is fel, ismét vállára kapja a sört, s várakozón tekint a nőstényre, hogy az mutassa neki az utat, merre kell menni.*
//Földmozdító Oriiza//
*Ízletes a sör, de nem túl erős, a két korsó elfogyasztása után, rájön Grakul, hogy ebből nem fog ha vinni semmit.*
~Na nem baj, úgysem érdemlik meg igazán~
*Miközben Yack felsorolja a lehetőségeket, latolgatja magába, mihez is lenne kedve inkább, jelenleg, nincs balhés kedvébe, de punnyadni sem nagyon akar.*
-Akkor előszö nézzük meg azt a fogadót, aztán majd meglátjuk mit hoz ki a pia belőlünk.
*Megnézegeti a félvér hangszerét, kicsit felvonva szemöldökét.*
-Hát mi dobokka szoktunk inkább zenéni, nem ilyesmive.
*Mondja, s közben megtölti mindkettőjük korsóját újból.*
-Asszem nálam vannak a kockáim is.
*Övén lévő tasakjait kezdi nézegetni*
-Aha, itt is van.
*Egy kisebb tasakból négy darab csontkockát gurít ki a kőre.*
-Akár kockázhatunk is, ha találunk hozzá társaságot. Szóva, menjünk oda előszö.
*bedugaszolja a hordót, elpakolja kockáit, s áll is fel, ismét vállára kapja a sört, s várakozón tekint a nőstényre, hogy az mutassa neki az utat, merre kell menni.*
2935. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 17:49:07
Üzenet elküldve: 2015-06-26 17:49:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*Nos, igen, nevetett, abban azonban nem biztos, hogy ezt továbbra is bizonygatnia kellene. Ha a férfi nem vette észre, hát nem, ezzel pedig el is van intézve. Ugyan lehet, hogy inkább meg kellene erősítenie állítását, de ki ő, hogy ezzel megkísérelje megsérteni a másikat? Jobb nem tovább piszkálni azt a bizonyos bestiát, mert a végén még harapni is fog, nem csak morogni. Amíg pedig csak morog, addig nincs gond. Nevét újra hallva, csak egy lassú bólintást intéz a másik felé, jelezve, hogy bizony így hívják. Ennél többre nincs is szükség, hisz valószínű ez a férfi sem oly bolond, hogy rögtön elfelejtse nevét, miután saját száján ejtette ki azt. Vagy ha mégis, hát majd hamarosan kiderül, hisz sokáig egy ostoba sem titkolhatja szellemi magaslatainak fokát. Vagy ha mégis, az nem ostoba, vagy nem úgy, ahogyan az a szó szoros értelmében felfogható. Onnantól kezdve már csak nézőpont kérdése, hogy kit minek neveznek. Elmés, ostoba, merész, gyáva... Többnyire mind csak akkor használatos, ha valaki jellemez valakit. Az, hogy kit mikortól lehet minek nevezni, nincs papírra vésve, ahogyan íratlan törvény sem fogalmazza meg. Így hát az egész attól függ, kivel áll szemben az ember. Az pedig, hogy kiderüljön, idő kérdése, na meg energiáé, mivel bizony abba kerül megismerni a másikat, még ha csak egy kicsit is.*
- Mazoral... *- ejti ki elgondolkodva.
Nem hallotta még ezelőtt, sőt, hasonlót sem, ez azonban számára semmit nem jelent. Oly sok ember él a földön, hogy talán még az ég sem tudja nyomon követni mind, nemhogy ő maga. Az viszont biztos, hogy még nem találkozott egyetlen személlyel sem, ki ezen nevet viselte. Egészen mostanáig, tekintve, hogy most itt áll előtte egy, az esetleges többől. Vagy az egy, az egyetlen egyből.*
- Ha titoknak nevezi, úgy még inkább tudni akarom az okot. Nem tagadhatom meg, hogy ki vagyok, s nem is fogom, így kíváncsian várom gyűlöletének történetét, miközben önnel tartok *- tájékoztatja a másikat.
Igen, már maga a titok szó felkeltette érdeklődését. Sőt, már előtte is kíváncsi volt az igencsak szokatlan viselkedés okára. A sok vidám arc közt egy mogorva úr, ki amint megszólítják, mérgesen felmorran, szemeivel tüzet hányva bárkire, ki útjába áll. Már csak a fogak csattogtatása hiányzott a teljes összképhez, ugyanakkor ha az is társult volna az egészhez, nem biztos, hogy Yel még itt lenne. Vagy mégis, hisz a felháborodás okára akkor is kíváncsi lenne, s kikérte volna magának azon viselkedést, szerény belépője után. Akkor minden bizonnyal egészen másként alakul ez a társalgás, nem csak hangerőben, de a kimondott szavak formájában is. Ahogyan azt mondta, követi a másikat, menjen az bármerre. Ha viszont Lorew túlontúl távolra akarna menni a forgatagtól, úgy idővel megáll. Esze ágában sincs vakon követni őt, csak a történetért, megkockáztatva egy újabb elrablást. Ugyan nem nézi ki a másikból, s viselkedése is távol áll amaz széptevésétől és elragadó mosolyától, mégis, tudja, hogy az ármány nem válogat. Lehet akár idősebb, akár fiatal, akár jóképű, akár nem, vagy az egész keveréke, a férfi akkor is férfi marad, így jobb vigyázni, főleg, hogy nem csak kísérői veszítették őt szem elől, de ő is abbahagyta kíséretének szemmel tartását.*
//Lorew//
*Nos, igen, nevetett, abban azonban nem biztos, hogy ezt továbbra is bizonygatnia kellene. Ha a férfi nem vette észre, hát nem, ezzel pedig el is van intézve. Ugyan lehet, hogy inkább meg kellene erősítenie állítását, de ki ő, hogy ezzel megkísérelje megsérteni a másikat? Jobb nem tovább piszkálni azt a bizonyos bestiát, mert a végén még harapni is fog, nem csak morogni. Amíg pedig csak morog, addig nincs gond. Nevét újra hallva, csak egy lassú bólintást intéz a másik felé, jelezve, hogy bizony így hívják. Ennél többre nincs is szükség, hisz valószínű ez a férfi sem oly bolond, hogy rögtön elfelejtse nevét, miután saját száján ejtette ki azt. Vagy ha mégis, hát majd hamarosan kiderül, hisz sokáig egy ostoba sem titkolhatja szellemi magaslatainak fokát. Vagy ha mégis, az nem ostoba, vagy nem úgy, ahogyan az a szó szoros értelmében felfogható. Onnantól kezdve már csak nézőpont kérdése, hogy kit minek neveznek. Elmés, ostoba, merész, gyáva... Többnyire mind csak akkor használatos, ha valaki jellemez valakit. Az, hogy kit mikortól lehet minek nevezni, nincs papírra vésve, ahogyan íratlan törvény sem fogalmazza meg. Így hát az egész attól függ, kivel áll szemben az ember. Az pedig, hogy kiderüljön, idő kérdése, na meg energiáé, mivel bizony abba kerül megismerni a másikat, még ha csak egy kicsit is.*
- Mazoral... *- ejti ki elgondolkodva.
Nem hallotta még ezelőtt, sőt, hasonlót sem, ez azonban számára semmit nem jelent. Oly sok ember él a földön, hogy talán még az ég sem tudja nyomon követni mind, nemhogy ő maga. Az viszont biztos, hogy még nem találkozott egyetlen személlyel sem, ki ezen nevet viselte. Egészen mostanáig, tekintve, hogy most itt áll előtte egy, az esetleges többől. Vagy az egy, az egyetlen egyből.*
- Ha titoknak nevezi, úgy még inkább tudni akarom az okot. Nem tagadhatom meg, hogy ki vagyok, s nem is fogom, így kíváncsian várom gyűlöletének történetét, miközben önnel tartok *- tájékoztatja a másikat.
Igen, már maga a titok szó felkeltette érdeklődését. Sőt, már előtte is kíváncsi volt az igencsak szokatlan viselkedés okára. A sok vidám arc közt egy mogorva úr, ki amint megszólítják, mérgesen felmorran, szemeivel tüzet hányva bárkire, ki útjába áll. Már csak a fogak csattogtatása hiányzott a teljes összképhez, ugyanakkor ha az is társult volna az egészhez, nem biztos, hogy Yel még itt lenne. Vagy mégis, hisz a felháborodás okára akkor is kíváncsi lenne, s kikérte volna magának azon viselkedést, szerény belépője után. Akkor minden bizonnyal egészen másként alakul ez a társalgás, nem csak hangerőben, de a kimondott szavak formájában is. Ahogyan azt mondta, követi a másikat, menjen az bármerre. Ha viszont Lorew túlontúl távolra akarna menni a forgatagtól, úgy idővel megáll. Esze ágában sincs vakon követni őt, csak a történetért, megkockáztatva egy újabb elrablást. Ugyan nem nézi ki a másikból, s viselkedése is távol áll amaz széptevésétől és elragadó mosolyától, mégis, tudja, hogy az ármány nem válogat. Lehet akár idősebb, akár fiatal, akár jóképű, akár nem, vagy az egész keveréke, a férfi akkor is férfi marad, így jobb vigyázni, főleg, hogy nem csak kísérői veszítették őt szem elől, de ő is abbahagyta kíséretének szemmel tartását.*
2934. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 17:21:21
Üzenet elküldve: 2015-06-26 17:21:21
ÚJ
![>Teghi Kaerk [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3518_ember-felelf-orias_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Végül nem sikerült neki eltépnie a kötelet. Szerencséjére a másik nem szólt semmit a második ajánlatra, így nem veszíti az ingyen sörét. Bár nem drága, jól jár vele, hisz ingyen van. Végül a mókustenyésztő elkezd valamit dúdolni, és a madzag könnyedén elszakad. Teghi most érti meg, mi volt a dologban a furfang. ~Ez az átkozott mágia... És a mókusoktól tanulta!~*
-Ugye nincs itt egy mókus sem most?
*Már igazán szeretné hogy a másik válaszoljon. Biztosra akar menni, hogy nincsen egy sem ezekből az ördögi lényekből...*
-He? Hogy mit csinálok... ténfergek, és a fogadóban nemrég szereztem egy kis csengő-pengő aranyacskát kártyával. Meg vesztettem is, de többet nyertem, ez a lényeg. Hó-hó, de itt van az italos hé!
*Ha a másik nem áll meg a standnál, követi, ha meg megáll, megvárja nyereményét, és nagyot húz belőle. Akármi is történik, megkérdezi.*
-Akkor árulja má' el, maga mi is? Valóban mókustenyésztő? Mert akkor nem leszek a maga cimborája, he.
*Valamiféle barátias érzés lengi körbe Taitost. Nem szívesen hagyná itt a fenébe, de ha az valóban az ő rettegett ellenségeit tenyészti, akkor fel is út, le is út. Nem szereti a mókusokat...*
//Taitos//
*Végül nem sikerült neki eltépnie a kötelet. Szerencséjére a másik nem szólt semmit a második ajánlatra, így nem veszíti az ingyen sörét. Bár nem drága, jól jár vele, hisz ingyen van. Végül a mókustenyésztő elkezd valamit dúdolni, és a madzag könnyedén elszakad. Teghi most érti meg, mi volt a dologban a furfang. ~Ez az átkozott mágia... És a mókusoktól tanulta!~*
-Ugye nincs itt egy mókus sem most?
*Már igazán szeretné hogy a másik válaszoljon. Biztosra akar menni, hogy nincsen egy sem ezekből az ördögi lényekből...*
-He? Hogy mit csinálok... ténfergek, és a fogadóban nemrég szereztem egy kis csengő-pengő aranyacskát kártyával. Meg vesztettem is, de többet nyertem, ez a lényeg. Hó-hó, de itt van az italos hé!
*Ha a másik nem áll meg a standnál, követi, ha meg megáll, megvárja nyereményét, és nagyot húz belőle. Akármi is történik, megkérdezi.*
-Akkor árulja má' el, maga mi is? Valóban mókustenyésztő? Mert akkor nem leszek a maga cimborája, he.
*Valamiféle barátias érzés lengi körbe Taitost. Nem szívesen hagyná itt a fenébe, de ha az valóban az ő rettegett ellenségeit tenyészti, akkor fel is út, le is út. Nem szereti a mókusokat...*
2933. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:57:48
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:57:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Csöndesen mosolyog Mynának, de nem veszi fel a beszélgetés fonalát. Már csak azért sem mert a hölgy dalolni kezd.*
-Titokzatosnak gondol?
*Harap rá az elejtett félmondatra. Messze ez tűnik eddig a legizgalmasabbnak az elhangzottak alapján már csak azért is mert végre ez vele kapcsolatos.*
-Nyitott könyv vagyok.
*Kicsit sokat gondolkozik azon mit lenne érdemes fogyasztani, olykor el is fintorodik a kínálatot böngészve csak a hatás kedvéért. Lássák csak a helyi úri népek, hogy Syrinne nem éri be akármi lőrével amit az utcán kotyulnak a kofák.*
-Megkérdezhetem milyen száraz boraik vannak?
*Érdeklődik csöndesen az árustól. Nem túl harsány, nem kérkedik, de igyekszik "méltó" módon válogatni és igazán különleges, minőségi italt választani.
Ha már isznak akkor csak jót igyanak, vagy semmit.*
//Négyen//
*Csöndesen mosolyog Mynának, de nem veszi fel a beszélgetés fonalát. Már csak azért sem mert a hölgy dalolni kezd.*
-Titokzatosnak gondol?
*Harap rá az elejtett félmondatra. Messze ez tűnik eddig a legizgalmasabbnak az elhangzottak alapján már csak azért is mert végre ez vele kapcsolatos.*
-Nyitott könyv vagyok.
*Kicsit sokat gondolkozik azon mit lenne érdemes fogyasztani, olykor el is fintorodik a kínálatot böngészve csak a hatás kedvéért. Lássák csak a helyi úri népek, hogy Syrinne nem éri be akármi lőrével amit az utcán kotyulnak a kofák.*
-Megkérdezhetem milyen száraz boraik vannak?
*Érdeklődik csöndesen az árustól. Nem túl harsány, nem kérkedik, de igyekszik "méltó" módon válogatni és igazán különleges, minőségi italt választani.
Ha már isznak akkor csak jót igyanak, vagy semmit.*
2932. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:48:39
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:48:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Teghi//
*Taitos szuszogva figyeli az óriás próbálkozásait, aki szaggatná a kötelet, de esélytelen.*
~Szegény, nem tudja, hogy a kötelet nem lehet csak mágiával elvágni.~
*Mosolyodik el, majd jobb dolga híján nem hagyja az óriást tovább szenvedni.*
-Nos, ezt a dalt a mókusoktól tanultam.
*Mondja nevetve, és megint "dúdolni" kezd, minek után, ha minden jól megy a varázslat elhagyja a kötelet, és Taitos lazán ketté tudja harapni, pont a csomó közepét.*
-No de, ez nem erőpróba volt, a söröd jár, ha gondolod.
*Mondja, és fel is szedi cuccait, elindulva a fogadó irányába.*
-Na és mesélj Teghi uram, hogy megy a sorod a mai szűkös, de annál izzasztóbb nyári napokon?
A varázsló elmormol egy rövid igét, miközben egy csomót köt, melynek hatására az általa készített csomót nem lehet kibontani, a kötelet csak mágikus fegyverrel lehet elvágni. A varázslat ismételt elmondásával a kötést bárki feloldhatja.
//Teghi//
*Taitos szuszogva figyeli az óriás próbálkozásait, aki szaggatná a kötelet, de esélytelen.*
~Szegény, nem tudja, hogy a kötelet nem lehet csak mágiával elvágni.~
*Mosolyodik el, majd jobb dolga híján nem hagyja az óriást tovább szenvedni.*
-Nos, ezt a dalt a mókusoktól tanultam.
*Mondja nevetve, és megint "dúdolni" kezd, minek után, ha minden jól megy a varázslat elhagyja a kötelet, és Taitos lazán ketté tudja harapni, pont a csomó közepét.*
-No de, ez nem erőpróba volt, a söröd jár, ha gondolod.
*Mondja, és fel is szedi cuccait, elindulva a fogadó irányába.*
-Na és mesélj Teghi uram, hogy megy a sorod a mai szűkös, de annál izzasztóbb nyári napokon?
A varázsló elmormol egy rövid igét, miközben egy csomót köt, melynek hatására az általa készített csomót nem lehet kibontani, a kötelet csak mágikus fegyverrel lehet elvágni. A varázslat ismételt elmondásával a kötést bárki feloldhatja.
2931. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:22:50
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:22:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Kissé félrevonulnak, és a férfi azt mondja váljon meg fegyvereitől. Nagy óvatosan veszi le pallósát, és oldaláról lecsatolja a rövidkardját. ~Valószínűleg a vértezetemre is gondolt...~ Így hát leveszi egyenként a jó minőségű sisakját, egyszerű brigantin vértjét, és már épp venni le az alkarvédőjét, amikor is arra gondol, hogy nem szükséges. Az úgysem könnyítené az ő dolgát, és nem nehezíti a másikét. Tehát ez fennmaradhat.
A kis emberke megpróbálja fellökni. A mellkasáig ér csak föl, tekintve hogy ő nem a legnagyobb óriás. Mindenesetre így is csak alig tudja megmozdítani. De mikor Teghi gyürkőzik neki! Megfeszíti izmait, és meglepődve veszi észre, azért van a férfiben egy kis erő. De egy óriással így sem vetekedhet. Igen nehéz dolga volt a másiknak, viszont már az elején el volt döntve a végkimenetel. Lehet bármilyen edzett lovag is az illető, egy nálánál jóval termetesebb óriást nehéz eltolni.*
-Azt hiszem ezt én nyertem. A tét egy korsó sör volt ugye?
-Visszavágó? Tét nélkül? Komolyan gondolod?
*Csakhogy a kis mitugrász emberke egy csomót mutat neki, hogy bogozza ki. Vagy mint hallja elég el is szakítani. Teghi tépett már el vasszálból készült madzagot, bár mint nem gondolná az óriás, elég könnyű volt. És most azt akarja a másik szakítsa el ezt a madzagot?*
-Elszakítom a madzagot, még egy sör fejében. Ha te nyersz, és nem sikerül, akkor az előző tartozásod semmisnek vesszük.
*Már képzeletben előre örül a dolognak. Vagy egy balfékkel hozta össze a sors vagy... Vagy valami furfang van a dologban. Mindenesetre ez az után derül ki, hogy megpróbálta.
Bárhogy is dönt a másik, amint kezébe kapja a madzagot, megfogja a két végét, és meghúzza. A szövetből készült szálnak nem kell túl sok idő, elszakad. Nem a csomó szakad széjjel, azt igen nehéz lett volna megoldani. Viszont minek után a szál egyszerű szál, (nem, nem volt rajta mágia!) nincs nehéz dolga... És nyert is még egy korsó sört... Kivéve ha a másiknak nincs valami kifogása a dolog ellen.*
//Taitos//
*Kissé félrevonulnak, és a férfi azt mondja váljon meg fegyvereitől. Nagy óvatosan veszi le pallósát, és oldaláról lecsatolja a rövidkardját. ~Valószínűleg a vértezetemre is gondolt...~ Így hát leveszi egyenként a jó minőségű sisakját, egyszerű brigantin vértjét, és már épp venni le az alkarvédőjét, amikor is arra gondol, hogy nem szükséges. Az úgysem könnyítené az ő dolgát, és nem nehezíti a másikét. Tehát ez fennmaradhat.
A kis emberke megpróbálja fellökni. A mellkasáig ér csak föl, tekintve hogy ő nem a legnagyobb óriás. Mindenesetre így is csak alig tudja megmozdítani. De mikor Teghi gyürkőzik neki! Megfeszíti izmait, és meglepődve veszi észre, azért van a férfiben egy kis erő. De egy óriással így sem vetekedhet. Igen nehéz dolga volt a másiknak, viszont már az elején el volt döntve a végkimenetel. Lehet bármilyen edzett lovag is az illető, egy nálánál jóval termetesebb óriást nehéz eltolni.*
-Azt hiszem ezt én nyertem. A tét egy korsó sör volt ugye?
-Visszavágó? Tét nélkül? Komolyan gondolod?
*Csakhogy a kis mitugrász emberke egy csomót mutat neki, hogy bogozza ki. Vagy mint hallja elég el is szakítani. Teghi tépett már el vasszálból készült madzagot, bár mint nem gondolná az óriás, elég könnyű volt. És most azt akarja a másik szakítsa el ezt a madzagot?*
-Elszakítom a madzagot, még egy sör fejében. Ha te nyersz, és nem sikerül, akkor az előző tartozásod semmisnek vesszük.
*Már képzeletben előre örül a dolognak. Vagy egy balfékkel hozta össze a sors vagy... Vagy valami furfang van a dologban. Mindenesetre ez az után derül ki, hogy megpróbálta.
Bárhogy is dönt a másik, amint kezébe kapja a madzagot, megfogja a két végét, és meghúzza. A szövetből készült szálnak nem kell túl sok idő, elszakad. Nem a csomó szakad széjjel, azt igen nehéz lett volna megoldani. Viszont minek után a szál egyszerű szál, (nem, nem volt rajta mágia!) nincs nehéz dolga... És nyert is még egy korsó sört... Kivéve ha a másiknak nincs valami kifogása a dolog ellen.*
2930. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:01:09
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:01:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Teghi//
-Ám legyen. Mit szólnál, ha kötnék egy csomót, és aki ki tudja bogozni az nyer?
*Kérdezi az óriást, bár az láthatólag kevésbé összetett feladatokra gondolt. Tekintve az izmait elég nagy falat lehet, de Taitost meg a vándorlás edzette, így keres a téren két szimpatikus kiálló tárgyat, majd botját, tarisznyáját ledobva a két faszerűség közé áll, és megvárja, míg az óriás odarobog hozzá.*
-Na, vetkezz neki te is, aztán rajta.
*Mondja Taitos, és nekiesik a férfi mellkasának, és elkezd nekiveselkedni a lökésnek, talán ha egy pillanatra meg is mozdul az óriás a másik irányba, de elég stabilan áll hozzá, hogy az apró kilengés után Taitos lába "kipörögjön"*
~Na asszem nyertem.~
*Bízza le magát a fiú, de az óriásnak elég lesz előre dőlnie, hogy megtetesse Taitossal azt a pár lépésnyi távot hátra.
A kis huzavona után lecsillapodva Taitos jön, így lesöpri ruháját, és kihúz egy szálat belőle, jól megcsomózza közben külhoniul dúdolgat is.*
-Nos, nyertél egy sört. Tét nélküli visszavágót kérek viszont. Itt ez a csomó, ha eltéped, akkor nyertél, nem kell kikötni, csak elszakítani.
*Adja át a fonalat remélve, hogy a dúdolásnak álcázott varázslat, amit az óriás nem is sejthet működni fog.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, miközben egy csomót köt, melynek hatására az általa készített csomót nem lehet kibontani, a kötelet csak mágikus fegyverrel lehet elvágni. A varázslat ismételt elmondásával a kötést bárki feloldhatja.
//Teghi//
-Ám legyen. Mit szólnál, ha kötnék egy csomót, és aki ki tudja bogozni az nyer?
*Kérdezi az óriást, bár az láthatólag kevésbé összetett feladatokra gondolt. Tekintve az izmait elég nagy falat lehet, de Taitost meg a vándorlás edzette, így keres a téren két szimpatikus kiálló tárgyat, majd botját, tarisznyáját ledobva a két faszerűség közé áll, és megvárja, míg az óriás odarobog hozzá.*
-Na, vetkezz neki te is, aztán rajta.
*Mondja Taitos, és nekiesik a férfi mellkasának, és elkezd nekiveselkedni a lökésnek, talán ha egy pillanatra meg is mozdul az óriás a másik irányba, de elég stabilan áll hozzá, hogy az apró kilengés után Taitos lába "kipörögjön"*
~Na asszem nyertem.~
*Bízza le magát a fiú, de az óriásnak elég lesz előre dőlnie, hogy megtetesse Taitossal azt a pár lépésnyi távot hátra.
A kis huzavona után lecsillapodva Taitos jön, így lesöpri ruháját, és kihúz egy szálat belőle, jól megcsomózza közben külhoniul dúdolgat is.*
-Nos, nyertél egy sört. Tét nélküli visszavágót kérek viszont. Itt ez a csomó, ha eltéped, akkor nyertél, nem kell kikötni, csak elszakítani.
*Adja át a fonalat remélve, hogy a dúdolásnak álcázott varázslat, amit az óriás nem is sejthet működni fog.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, miközben egy csomót köt, melynek hatására az általa készített csomót nem lehet kibontani, a kötelet csak mágikus fegyverrel lehet elvágni. A varázslat ismételt elmondásával a kötést bárki feloldhatja.
2929. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 15:44:20
Üzenet elküldve: 2015-06-26 15:44:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*~Hogy lehet valakit megtanítani birkózni? És hogy lehet megtanítani hogy ne féljen a mókusoktól? Na mindegy, csak jól járhatok vele.~ Igencsak megfontolgatja az ajánlatot, s hosszas várakozás (rögtön) után rávágja hogy "rendben".*
-De előbb mérjük össze az erőnket.
*Vigyorog, hisz így ingyen sörhöz juthat. Semmiképpen nem nyerhet vele szemben a másik. Még a robusztus óriások közt is igen jónak számít az ereje, nemhogy egy egyszerű emberfélével szemben.*
-Mi a jó édes... *Hátrébb ugrik, és a szeme oldalra cikázik, hátha meglát egy mókust.* Mókustenyésztő vagy te álnok? Takarodjá' innét, mert szétütöm a mocskos dögeidet!
*Pallósát már elővette, bár nem lenne túl jó fegyver az apró mókusokkal szemben. Azokat igen nehéz eltalálni. Mindenesetre elég sokszor mentette ez ki a bajból, s ha lecsapja a tenyésztő fejét, talán a mocskos dögök is békén hagyják. Utálja a nagy fogaikat, melyekkel szörnyű hangot hallatnak a dión.*
-Ha valóban tenyésztő vagy, remélem nem hoztál magaddal egyet sem... Amúgy én Teghi Kaerk volnék. Zsoldos, és mindenféle, amihez fegyverre és erőre van szükség.
*Ha a másik mégis hozott volna magával mókusokat, akkor a feje felé suhint, és elkezd futni minél messzebb... Ha pedig nem, és csak tréfált vele, akkor ő megérti, és nevetve megy bele a dolgokba amit a másik felvázol...*
//Taitos//
*~Hogy lehet valakit megtanítani birkózni? És hogy lehet megtanítani hogy ne féljen a mókusoktól? Na mindegy, csak jól járhatok vele.~ Igencsak megfontolgatja az ajánlatot, s hosszas várakozás (rögtön) után rávágja hogy "rendben".*
-De előbb mérjük össze az erőnket.
*Vigyorog, hisz így ingyen sörhöz juthat. Semmiképpen nem nyerhet vele szemben a másik. Még a robusztus óriások közt is igen jónak számít az ereje, nemhogy egy egyszerű emberfélével szemben.*
-Mi a jó édes... *Hátrébb ugrik, és a szeme oldalra cikázik, hátha meglát egy mókust.* Mókustenyésztő vagy te álnok? Takarodjá' innét, mert szétütöm a mocskos dögeidet!
*Pallósát már elővette, bár nem lenne túl jó fegyver az apró mókusokkal szemben. Azokat igen nehéz eltalálni. Mindenesetre elég sokszor mentette ez ki a bajból, s ha lecsapja a tenyésztő fejét, talán a mocskos dögök is békén hagyják. Utálja a nagy fogaikat, melyekkel szörnyű hangot hallatnak a dión.*
-Ha valóban tenyésztő vagy, remélem nem hoztál magaddal egyet sem... Amúgy én Teghi Kaerk volnék. Zsoldos, és mindenféle, amihez fegyverre és erőre van szükség.
*Ha a másik mégis hozott volna magával mókusokat, akkor a feje felé suhint, és elkezd futni minél messzebb... Ha pedig nem, és csak tréfált vele, akkor ő megérti, és nevetve megy bele a dolgokba amit a másik felvázol...*
2928. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 15:25:09
Üzenet elküldve: 2015-06-26 15:25:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Italos bódénál//
- Pleaven a neve.
*Akárhogy is, a mélységi távoztával különös érzés fogja el, elgondolkodik, hogy mikor maradt utoljára kettesben nővel... nem mintha nem kedvelné Zianát, de sosem volt az erőssége a barátnézás, az is meglepő, hogy azon a forró wegtoreni estén sikerült összebarátkozniuk... általában inkább csak a férfiak kedvelik. A flört meg a hancúr megy, de nemtársai kifürkészhetetlenek, akár viselkedésben, akár gondolkodásban. Sokkal nehezebb megfejteni a történetüket... vagy csak a valódi érdeklős hiánya okozná ezt? Ki tudja. Mindenesetre mosolyogva figyeli, ahogy Ziana írkál, eltűnődve pislantva néha-néha a tömegre.*
- Oh, túlbecsülsz engem.
*Kuncog fel a felajánlás hallatán, hiszen azért eltartana egy darabig, mire ennyi aranyat összeszed a táncból, meg az alkalmi munkákból. Illetve talán a forgatagon befut majd még valami, de továbbra sem közelíti meg a Plevaenhez hasonlók gazdagságát. Inkább ajándékokból él... eltűnődve pillant fel ismét, ezúttal azonban alig észrevehető rés nyílik ajkain, ahogy a tömegben megpillantja a vörös szépséget. A vérszínű ajkak, a rozsdásvörös tekintet, ezeket bárhol felismerné, nem számít, mennyire régen is volt, vagy mennyire rövid ideig látta. Viszonozza hát a fürkésző pillantást, ajkaira pedig izgatott mosoly húzódik. Rahil már olyan nő, aki nagyon is érdekli, hiszen ők ketten talán hasonlítanak is valahol, el tudja képzelni, ahogy a férfiak már a tekintetétől összezsugorodnak.*
- Rahil, ha nem tévedek? Az fesztivál valóban összehozza az embereket. Rég láttalak.
*Az élet iróniája lehet, hogy éppen most futnak össze, hiszen jól emlékszik, miféle tervei voltak a lánynak, ahogy sejti, az sem véletlen, hogy csatlakozott a beszélgetéshez... azonban rejtély övezi az eltűnését, épp úgy, ahogyan váratlan felbukkanását is.*
- Miféle szívességre gondoltál?
*A mogyorószín tekintete kíváncsisággal vegyes elégedettséggel vizslatja a szépséget, aki egyébként semmit sem vesztett bájaiból vagy titokzatosságából.*
//Italos bódénál//
- Pleaven a neve.
*Akárhogy is, a mélységi távoztával különös érzés fogja el, elgondolkodik, hogy mikor maradt utoljára kettesben nővel... nem mintha nem kedvelné Zianát, de sosem volt az erőssége a barátnézás, az is meglepő, hogy azon a forró wegtoreni estén sikerült összebarátkozniuk... általában inkább csak a férfiak kedvelik. A flört meg a hancúr megy, de nemtársai kifürkészhetetlenek, akár viselkedésben, akár gondolkodásban. Sokkal nehezebb megfejteni a történetüket... vagy csak a valódi érdeklős hiánya okozná ezt? Ki tudja. Mindenesetre mosolyogva figyeli, ahogy Ziana írkál, eltűnődve pislantva néha-néha a tömegre.*
- Oh, túlbecsülsz engem.
*Kuncog fel a felajánlás hallatán, hiszen azért eltartana egy darabig, mire ennyi aranyat összeszed a táncból, meg az alkalmi munkákból. Illetve talán a forgatagon befut majd még valami, de továbbra sem közelíti meg a Plevaenhez hasonlók gazdagságát. Inkább ajándékokból él... eltűnődve pillant fel ismét, ezúttal azonban alig észrevehető rés nyílik ajkain, ahogy a tömegben megpillantja a vörös szépséget. A vérszínű ajkak, a rozsdásvörös tekintet, ezeket bárhol felismerné, nem számít, mennyire régen is volt, vagy mennyire rövid ideig látta. Viszonozza hát a fürkésző pillantást, ajkaira pedig izgatott mosoly húzódik. Rahil már olyan nő, aki nagyon is érdekli, hiszen ők ketten talán hasonlítanak is valahol, el tudja képzelni, ahogy a férfiak már a tekintetétől összezsugorodnak.*
- Rahil, ha nem tévedek? Az fesztivál valóban összehozza az embereket. Rég láttalak.
*Az élet iróniája lehet, hogy éppen most futnak össze, hiszen jól emlékszik, miféle tervei voltak a lánynak, ahogy sejti, az sem véletlen, hogy csatlakozott a beszélgetéshez... azonban rejtély övezi az eltűnését, épp úgy, ahogyan váratlan felbukkanását is.*
- Miféle szívességre gondoltál?
*A mogyorószín tekintete kíváncsisággal vegyes elégedettséggel vizslatja a szépséget, aki egyébként semmit sem vesztett bájaiból vagy titokzatosságából.*
2927. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 15:06:05
Üzenet elküldve: 2015-06-26 15:06:05
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás - italok//
//Négyen//
*A nemesi mű-bájcsevelyt sikerül olyan tökélyre fejleszteniük, hogy kezd vágyakozni rá, hogy egy ork gyomorba szúrja, mihamarabb véget vetve ezzel kínjainak. Az ital miatt azonban még hajlandó szenvedni egy kicsit.*
- Mintha lenne lelkem *dobja oda a három szót Svirnek közelről, úgy, hogy a másik kettő a lehető legkevesebbet hallja belőle.* - Szóval vashegyi perzselő, jól hangzik. Lássuk, tudnak-e errefelé ilyesmit. *Ez már a köz teljes egésze számára szól.*
- Természetesen én állom a fogyasztást *teszi hozzá a gáláns kiegészítést. Ez fontos része a legnemeskedőbb álnemes versenynek, igyekszik időben lecsapni a lehetőségre. Lassan odaérnek az italospultokhoz. Most majd elválik, hogy a forgatagban tényleg mindenhez hozzá lehet-e jutni, mint azt hirdetik. Vagy ha nem hirdették, akkor egyszerűen ez az elvárása.*
- Adjanak az égiek *köszönti az elárusítót. Azt nem teszi hozzá, hogy mit.* - Én egy vashegyi perzselőt kérnék, ha mérnek errefelé ilyesmit. *Lesz egy beszélgetése Svirrel, ha mégis furcsán néznének rá.* - Ti mit kértek? *néz kérdőn a többiekre. Reméli, Manuri valamilyen méltó italt választ.*
- Fizetni én fizetek *zárja rövidre az utolsó lehetőséget is mások előtt, tisztázva egyúttal az árussal is a dolgot.*
//Vásárlás - italok//
//Négyen//
*A nemesi mű-bájcsevelyt sikerül olyan tökélyre fejleszteniük, hogy kezd vágyakozni rá, hogy egy ork gyomorba szúrja, mihamarabb véget vetve ezzel kínjainak. Az ital miatt azonban még hajlandó szenvedni egy kicsit.*
- Mintha lenne lelkem *dobja oda a három szót Svirnek közelről, úgy, hogy a másik kettő a lehető legkevesebbet hallja belőle.* - Szóval vashegyi perzselő, jól hangzik. Lássuk, tudnak-e errefelé ilyesmit. *Ez már a köz teljes egésze számára szól.*
- Természetesen én állom a fogyasztást *teszi hozzá a gáláns kiegészítést. Ez fontos része a legnemeskedőbb álnemes versenynek, igyekszik időben lecsapni a lehetőségre. Lassan odaérnek az italospultokhoz. Most majd elválik, hogy a forgatagban tényleg mindenhez hozzá lehet-e jutni, mint azt hirdetik. Vagy ha nem hirdették, akkor egyszerűen ez az elvárása.*
- Adjanak az égiek *köszönti az elárusítót. Azt nem teszi hozzá, hogy mit.* - Én egy vashegyi perzselőt kérnék, ha mérnek errefelé ilyesmit. *Lesz egy beszélgetése Svirrel, ha mégis furcsán néznének rá.* - Ti mit kértek? *néz kérdőn a többiekre. Reméli, Manuri valamilyen méltó italt választ.*
- Fizetni én fizetek *zárja rövidre az utolsó lehetőséget is mások előtt, tisztázva egyúttal az árussal is a dolgot.*
2926. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 14:41:44
Üzenet elküldve: 2015-06-26 14:41:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1655
OOC üzenetek: 313
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Négyen//
*Ha nem tetszelegne éppen a legszerelmesebb nemes szerepben, akkor talán már elengedett volna egy hatalmas ásítást.*
~Igen, igen, minden nagyon nemesi.~
*Tudja, hogy szükség van az ilyen formaságokra is, de azért mégsem ettől lesz igazán nemes a nemes. Hanem, no, azt azért mégsem árulhatja el csak úgy mindenkinek, nem örülnének neki a nemesek.*
- Feltartani? Ugyan! Felvidítani! *Mondja mosolyogva Mynának. Bizonyára a másik két hallgató is ugyanígy érez a dologgal kapcsolatban. De nem is lehet máshogy, ha az ő kis dalos pacsirtája énekelni kezd!*
- Akkor megkeressük azt a helyet. Talán kevernek vashegyi perzselőt is. Csak egy nyalás belőle és a lelked is kiégeti, Albun. *Ezt inkább a férfinak ajánlja, nagy összegben merne fogadni rá, hogy a két feleségjelölt jobban szereti a kevésbé maró, édesebb koktélokat. Természetesen megvárja, hogy Myna megcsókolja, hülye lenne nem megvárni.*
- Csak még egy kicsit. *Súgja válaszul, majd a nő derekát átkarolva barátaik után vezeti Mynát.*
- Neked szívem a volt-nincs szeretőt ajánlom. *Mondja, miután már felzárkóztak a többiek mellé.*
- A kedves Syrinne pedig oly titokzatos, hogy az udvarlójára kell bíznom a választás, ő jobban ismeri. *Vidám és kedélyes, de egy gyönyörű nővel az oldalán mi más lenne?*
//Négyen//
*Ha nem tetszelegne éppen a legszerelmesebb nemes szerepben, akkor talán már elengedett volna egy hatalmas ásítást.*
~Igen, igen, minden nagyon nemesi.~
*Tudja, hogy szükség van az ilyen formaságokra is, de azért mégsem ettől lesz igazán nemes a nemes. Hanem, no, azt azért mégsem árulhatja el csak úgy mindenkinek, nem örülnének neki a nemesek.*
- Feltartani? Ugyan! Felvidítani! *Mondja mosolyogva Mynának. Bizonyára a másik két hallgató is ugyanígy érez a dologgal kapcsolatban. De nem is lehet máshogy, ha az ő kis dalos pacsirtája énekelni kezd!*
- Akkor megkeressük azt a helyet. Talán kevernek vashegyi perzselőt is. Csak egy nyalás belőle és a lelked is kiégeti, Albun. *Ezt inkább a férfinak ajánlja, nagy összegben merne fogadni rá, hogy a két feleségjelölt jobban szereti a kevésbé maró, édesebb koktélokat. Természetesen megvárja, hogy Myna megcsókolja, hülye lenne nem megvárni.*
- Csak még egy kicsit. *Súgja válaszul, majd a nő derekát átkarolva barátaik után vezeti Mynát.*
- Neked szívem a volt-nincs szeretőt ajánlom. *Mondja, miután már felzárkóztak a többiek mellé.*
- A kedves Syrinne pedig oly titokzatos, hogy az udvarlójára kell bíznom a választás, ő jobban ismeri. *Vidám és kedélyes, de egy gyönyörű nővel az oldalán mi más lenne?*
2925. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 14:25:11
Üzenet elküldve: 2015-06-26 14:25:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*Nos igen, ha Yelane a pökhendi nemesek állatfajából származna, akkor valószínűleg érdekes helyzet lenne, főleg mert egyikük sem tágítana, talán akkora akciót rendeznének, hogy még néhány őr is idetódulna, de... vajon kit támadnának le először? Egy nemesi ház sarját, vagy a főpap hivatalos küldetésében járó szerzetest? Nos, ilyen döntéshelyzetekben örül, hogy szerzetes, és nem városőr, mert míg amazoknak nagyon komoly következményekkel kell számolni egy-egy döntésükért, addig Lorew nagyjából bármit tehet ésszerű keretek között. Tény, ha az őrség megverné, akkor Amos Thenior inkább veregetné őket vállon, legrosszabb esetben kapnának némi dorgálást, de messze nem olyan lenne, mint mikor nemes ifjakba kötnek bele, és egy fertályóra múlva az egész család a barakknál tobzódik, és az őr fejét követelik. Viszont ha Lorew beleköt valakibe, és arra hivatkozik, hogy szerzetes, az esetek nagy többségében az nem ér katasztrofális véget.*
- Nevetés? *vonja fel a szemöldökét* Nevetett volna?
*Nem tudja eldönteni, hogy a nő csak jó tréfának szánja, vagy tényleg nevetett, csak Lorew nem érzékelte a haragtól, ami vastagon beborította szemét, és elméjét. Mindenesetre jobb is, még a végén köpenyét ledobva négykézlábra ereszkedik, majd farkas módjára indít támadást, ha már szárnyai nincsenek, mint egy sárkánynak.*
- Yelane *összegzi végül a lényeget, és gyakorlatilag mindazt, ami a bemutatkozásból megmaradt neki. Azt leszámítva persze, hogy a hölgy egy nemes... Nem mondhatni, hogy jobban utálja a nemeseket, mint egy bármilyen más alfaját a halandóknak, őt nem érdekli, hogy vannak, akik nála jobban élnek, és nem indít bosszúhadjáratot igazságszerzés végett. Elvégre a helyzet egyszerű, lehet akármennyi pénze, elérhet akármit, akkor is csak egy szánalmas halandó marad, tehát nincs különbség kettejük közt.*
- Hogy a nevem? *vonja fel újfent a szemöldökét, mert az még csak hagyján, amikor valaki bemutatkozik neki, de hogy még az ő nevét is megkérdezzék... Így kezdődnek a hosszabb beszélgetések, sóhajt magában, de nincs mit tenni, minek titkolná a saját nevét? orgyilkos tán? És miért titkolja egy orgyilkos a nevét? Nem név alapján találnak meg valakit...* A nevem Lorew, a Mazoral család sarja, már ha volt ilyen.
*Eléggé szkeptikusan kezeli a múltját, mivel nem igazán van neki. A szerzetesek megmondták, hogy őt Lorew Mazoralnak hívják, ennyi. Vajon a szülei a Mazoral névre hallgattak? Vagy a szerzetesek csak azért találták ki ezt neki, hogy ne érezze magát elhajított gyereknek? Ha valóban volt ilyen család, vajon anyja és apja adta neki a Lorew nevet? Vagy a szerzetesek? Jó eséllyel sosem fogja megtudni. Persze nincs oka panaszra, még mindig jobban járt, mintha csak Lorew lenne, és valamit csak úgy ráragasztanak. Sok ilyet hallott már, Fáróllepottyanó Birodbir, vagy éppen Aszfaltpornyaldosó Karektin, így hálás a Mazoralért. Ha nincs, biztos kitalált volna magának valamit.*
- Nos, valójában én mindenképpen odébb megyek, ön pedig követhet, ha akar, és akkor beavatom a titokba, amiért gyűlölöm ezt a helyet *jegyzi meg enyhén morogva, majd pedig el is indul, követi a nő, vagy nem, ő már itt sincs.*
//Yelane//
*Nos igen, ha Yelane a pökhendi nemesek állatfajából származna, akkor valószínűleg érdekes helyzet lenne, főleg mert egyikük sem tágítana, talán akkora akciót rendeznének, hogy még néhány őr is idetódulna, de... vajon kit támadnának le először? Egy nemesi ház sarját, vagy a főpap hivatalos küldetésében járó szerzetest? Nos, ilyen döntéshelyzetekben örül, hogy szerzetes, és nem városőr, mert míg amazoknak nagyon komoly következményekkel kell számolni egy-egy döntésükért, addig Lorew nagyjából bármit tehet ésszerű keretek között. Tény, ha az őrség megverné, akkor Amos Thenior inkább veregetné őket vállon, legrosszabb esetben kapnának némi dorgálást, de messze nem olyan lenne, mint mikor nemes ifjakba kötnek bele, és egy fertályóra múlva az egész család a barakknál tobzódik, és az őr fejét követelik. Viszont ha Lorew beleköt valakibe, és arra hivatkozik, hogy szerzetes, az esetek nagy többségében az nem ér katasztrofális véget.*
- Nevetés? *vonja fel a szemöldökét* Nevetett volna?
*Nem tudja eldönteni, hogy a nő csak jó tréfának szánja, vagy tényleg nevetett, csak Lorew nem érzékelte a haragtól, ami vastagon beborította szemét, és elméjét. Mindenesetre jobb is, még a végén köpenyét ledobva négykézlábra ereszkedik, majd farkas módjára indít támadást, ha már szárnyai nincsenek, mint egy sárkánynak.*
- Yelane *összegzi végül a lényeget, és gyakorlatilag mindazt, ami a bemutatkozásból megmaradt neki. Azt leszámítva persze, hogy a hölgy egy nemes... Nem mondhatni, hogy jobban utálja a nemeseket, mint egy bármilyen más alfaját a halandóknak, őt nem érdekli, hogy vannak, akik nála jobban élnek, és nem indít bosszúhadjáratot igazságszerzés végett. Elvégre a helyzet egyszerű, lehet akármennyi pénze, elérhet akármit, akkor is csak egy szánalmas halandó marad, tehát nincs különbség kettejük közt.*
- Hogy a nevem? *vonja fel újfent a szemöldökét, mert az még csak hagyján, amikor valaki bemutatkozik neki, de hogy még az ő nevét is megkérdezzék... Így kezdődnek a hosszabb beszélgetések, sóhajt magában, de nincs mit tenni, minek titkolná a saját nevét? orgyilkos tán? És miért titkolja egy orgyilkos a nevét? Nem név alapján találnak meg valakit...* A nevem Lorew, a Mazoral család sarja, már ha volt ilyen.
*Eléggé szkeptikusan kezeli a múltját, mivel nem igazán van neki. A szerzetesek megmondták, hogy őt Lorew Mazoralnak hívják, ennyi. Vajon a szülei a Mazoral névre hallgattak? Vagy a szerzetesek csak azért találták ki ezt neki, hogy ne érezze magát elhajított gyereknek? Ha valóban volt ilyen család, vajon anyja és apja adta neki a Lorew nevet? Vagy a szerzetesek? Jó eséllyel sosem fogja megtudni. Persze nincs oka panaszra, még mindig jobban járt, mintha csak Lorew lenne, és valamit csak úgy ráragasztanak. Sok ilyet hallott már, Fáróllepottyanó Birodbir, vagy éppen Aszfaltpornyaldosó Karektin, így hálás a Mazoralért. Ha nincs, biztos kitalált volna magának valamit.*
- Nos, valójában én mindenképpen odébb megyek, ön pedig követhet, ha akar, és akkor beavatom a titokba, amiért gyűlölöm ezt a helyet *jegyzi meg enyhén morogva, majd pedig el is indul, követi a nő, vagy nem, ő már itt sincs.*
2924. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 14:04:55
Üzenet elküldve: 2015-06-26 14:04:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Teghi//
~Na, ezt se néztem ki belőle, hogy ilyen okos ez a melák.~
*Gondolja Taitos meglepődve. De ezt nem mutatja ki, hanem csípőből válaszol.*
-Legyen hát. Te meg tanítasz bírkózni. Én meg védekezni a mókusok ellen, mit szólsz?
Aztán iszunk.
*Teszi hozzá az est fénypontját is, hiszen így mindenki boldog lesz, függetlenül attól mi történik előtte.
Majd a Zöldfülű elindul egy árnyasabb hely felé, ahol ma már Merillel andalgott, és a hőségben feltűri ruhaujjait.*
-Nos, engedd meg, hogy bemutatkozzam.
*Nyúl az óriás lapátkezei után.*
-Taitos vagyok, mókustenyésztő.
*Mutatkozik be becsületesen, és várja, hogy a hegyomladék mit szól az ötletéhez. Ha nem tetszik neki Taitos azt se bánja, ha beszélgetnek.*
~Bizonyára tud újat mondani.~
//Teghi//
~Na, ezt se néztem ki belőle, hogy ilyen okos ez a melák.~
*Gondolja Taitos meglepődve. De ezt nem mutatja ki, hanem csípőből válaszol.*
-Legyen hát. Te meg tanítasz bírkózni. Én meg védekezni a mókusok ellen, mit szólsz?
Aztán iszunk.
*Teszi hozzá az est fénypontját is, hiszen így mindenki boldog lesz, függetlenül attól mi történik előtte.
Majd a Zöldfülű elindul egy árnyasabb hely felé, ahol ma már Merillel andalgott, és a hőségben feltűri ruhaujjait.*
-Nos, engedd meg, hogy bemutatkozzam.
*Nyúl az óriás lapátkezei után.*
-Taitos vagyok, mókustenyésztő.
*Mutatkozik be becsületesen, és várja, hogy a hegyomladék mit szól az ötletéhez. Ha nem tetszik neki Taitos azt se bánja, ha beszélgetnek.*
~Bizonyára tud újat mondani.~
2923. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 13:37:11
Üzenet elküldve: 2015-06-26 13:37:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*A hirtelen reakció hatására fél lépésnyit hátrál, hogy immár némiképp távolabbról szemlélje a férfit. Tekintete végigfut háborgó ábrázatán, mígnem vérben forgó szemein állapodik meg. Eleinte megrémítette az alak, de mivel semmi fenyegetőt nem vesz észre rajta, leszámítva pillanatnyi ábrázatát, gyorsan megnyugszik. Vagy legalábbis nyugodtabb lesz, olyannyira, hogy már-már viccesnek tartja az egészet, főleg a felháborodásból fakadó szavak hallatán. Egy apró kacajt meg is ereszt, majd bocsánatkérően emeli szája elé kezét, gátat szabva további nevetésének.*
- Én pedig Yelane Kayme Bevorken vagyok, a Bevorken házból és mivel csak most érkeztem ide, nem mondhatom, hogy elegem lenne a forgatagból, s azt sem, hogy tetszik. Nem mellesleg, elnézést korábbi... nevetésemért! *- mutatkozik be, míg a másik láthatóan igyekszik megnyugodni.
Yelane tartja az imént felvett távolságot. Még csak véletlen sem zavarná meg az úr személyes közegét azzal, hogy közelebb lép. Arról nem is beszélve, hogy családjához méltón neki is tartania kell némi távolságot idegenekkel szemben. Ezt ugyan nehézkes megoldani ezen a helyen, de igyekszik, s így legalább a tolvajok elkerülésére is lehet esélye. Mikor végre újra hozzá szólnak, szelíd mosoly telepszik arcára. Aranyló tekintetében vidám csillogás villan, miközben egy pillanatra körbesandít, hogy aztán újra az előtte lévőn állapodjon meg pillantása.*
- Most, hogy bemutatkoztam, talán a neve is érdekelne. Feltéve, ha nem okoz gondot annak elárulása, tisztelt "Szerzetes a templomból". Elnézést, amiért megbolygattam azt a bizonyos "sárkányt"! Nem állt szándékomban felkelteni, viszont ha már így alakult, elárulná, miért van elege ebből a közegből? *- int körbe finoman kezével.
Karját közben mindvégig közel tartja magához, így ez az intés inkább tűnik legyintésnek, mint lényegesebb karmozdulatnak. Nem úgy néz ki, mint aki megijedt volna attól a bizonyos felriadt szörnyetegtől. Arcán nyugalom tükröződik, vegyülve kérdő tekintetével. Hidegvérét egészen hamar visszanyerte. Nem is ő lenne, ha nem így volna, hisz nem szokása pánikba esni, főleg nem egy ily apró esemény után, minek a másik rövid kirohanását tekinti. Találkozott ő már nem egy hasonlóval, sőt, valószínűleg rosszabbakkal is. Heges kezének ujjait a gondolatra ökölbe is zárja, hogy ne mutatkozzon a rút sebmaradvány, persze mindhiába. Mikor pedig tisztul benne ezen tény, hiszen kézfejének másik oldala is viseli a csúf jelet, újra kinyújtóztatja ujjait, lazítva karjának görcsösségén.*
- Ha kellemetlenül érzi magát, akár odébb is mehetünk *- ajánlja még fel.
Így neki is kényelmesebb, hisz nem kell annyi hangot hallgatnia egyszerre, holmi kényszerűségből. Arról nem is beszélve, hogy egy helyben sem kellene ácsorogniuk, s haladhatnának a tumultus egyik felével, végig az árusok sora előtt, míg ki nem érnek a túlzott méretű emberforgatagból. Addig akár a portékákat is lenne alkalma megfigyelni, egy-egy elszórt pillantással, mi szintén kedvére lenne. Az egészet azonban a férfira bízza, hisz ha már megzavarta, nem fog nekiállni még utasítgatni is, ha már nem zavarta el azonnal.*
//Lorew//
*A hirtelen reakció hatására fél lépésnyit hátrál, hogy immár némiképp távolabbról szemlélje a férfit. Tekintete végigfut háborgó ábrázatán, mígnem vérben forgó szemein állapodik meg. Eleinte megrémítette az alak, de mivel semmi fenyegetőt nem vesz észre rajta, leszámítva pillanatnyi ábrázatát, gyorsan megnyugszik. Vagy legalábbis nyugodtabb lesz, olyannyira, hogy már-már viccesnek tartja az egészet, főleg a felháborodásból fakadó szavak hallatán. Egy apró kacajt meg is ereszt, majd bocsánatkérően emeli szája elé kezét, gátat szabva további nevetésének.*
- Én pedig Yelane Kayme Bevorken vagyok, a Bevorken házból és mivel csak most érkeztem ide, nem mondhatom, hogy elegem lenne a forgatagból, s azt sem, hogy tetszik. Nem mellesleg, elnézést korábbi... nevetésemért! *- mutatkozik be, míg a másik láthatóan igyekszik megnyugodni.
Yelane tartja az imént felvett távolságot. Még csak véletlen sem zavarná meg az úr személyes közegét azzal, hogy közelebb lép. Arról nem is beszélve, hogy családjához méltón neki is tartania kell némi távolságot idegenekkel szemben. Ezt ugyan nehézkes megoldani ezen a helyen, de igyekszik, s így legalább a tolvajok elkerülésére is lehet esélye. Mikor végre újra hozzá szólnak, szelíd mosoly telepszik arcára. Aranyló tekintetében vidám csillogás villan, miközben egy pillanatra körbesandít, hogy aztán újra az előtte lévőn állapodjon meg pillantása.*
- Most, hogy bemutatkoztam, talán a neve is érdekelne. Feltéve, ha nem okoz gondot annak elárulása, tisztelt "Szerzetes a templomból". Elnézést, amiért megbolygattam azt a bizonyos "sárkányt"! Nem állt szándékomban felkelteni, viszont ha már így alakult, elárulná, miért van elege ebből a közegből? *- int körbe finoman kezével.
Karját közben mindvégig közel tartja magához, így ez az intés inkább tűnik legyintésnek, mint lényegesebb karmozdulatnak. Nem úgy néz ki, mint aki megijedt volna attól a bizonyos felriadt szörnyetegtől. Arcán nyugalom tükröződik, vegyülve kérdő tekintetével. Hidegvérét egészen hamar visszanyerte. Nem is ő lenne, ha nem így volna, hisz nem szokása pánikba esni, főleg nem egy ily apró esemény után, minek a másik rövid kirohanását tekinti. Találkozott ő már nem egy hasonlóval, sőt, valószínűleg rosszabbakkal is. Heges kezének ujjait a gondolatra ökölbe is zárja, hogy ne mutatkozzon a rút sebmaradvány, persze mindhiába. Mikor pedig tisztul benne ezen tény, hiszen kézfejének másik oldala is viseli a csúf jelet, újra kinyújtóztatja ujjait, lazítva karjának görcsösségén.*
- Ha kellemetlenül érzi magát, akár odébb is mehetünk *- ajánlja még fel.
Így neki is kényelmesebb, hisz nem kell annyi hangot hallgatnia egyszerre, holmi kényszerűségből. Arról nem is beszélve, hogy egy helyben sem kellene ácsorogniuk, s haladhatnának a tumultus egyik felével, végig az árusok sora előtt, míg ki nem érnek a túlzott méretű emberforgatagból. Addig akár a portékákat is lenne alkalma megfigyelni, egy-egy elszórt pillantással, mi szintén kedvére lenne. Az egészet azonban a férfira bízza, hisz ha már megzavarta, nem fog nekiállni még utasítgatni is, ha már nem zavarta el azonnal.*
2922. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 13:10:45
Üzenet elküldve: 2015-06-26 13:10:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yelane//
*Nos igen, nem tervezte, hogy belép a forgatagba, igazán nem, de végül úgy döntött, egy kör nem ártat. Egy kör, aztán már megy is. Feljegyzéseit is viszi magával, hátha ki tudja egészíteni, ráadásul elmondhatja magáról, hogy még ezt a barbár közeseményt is megjárta, és túlélte. Kinek kellenek sárkányok, vagy egyéb ahhoz hasonló gyilkos teremtmények, amikor itt van ez a nagy rakás halandó, Lorew pedig egyszerűen azzal kerékbe tudja törni az elveit, hogy belép közéjük. Belép, és rögtön meg is bánja, de ha egyszer már elhatározta magát, akkor nincs visszaút. Talán egy felső erő hintette el a gondolat magvát a fejében, hogy jöjjön ide? Talán a főpapot is az az erő szokta mozgatni a nagy pillanatokban? Végtére is... Itt annyian vannak, hogy az még hagyján, hogy egy sárkány is elvegyülhetne, de még néhány kerubi, vagy egyéb entitás is. Ahogy az egyik pult mögött trónoló nagydarab, és roppant ellenszenves asszonyra néz, elégedetten vigyorodik el, hogy a sárkány már megvan, de nem vegyült el valami jól, könnyű kiszúrni. Nagy a késztetés, hogy odamenjen, és ezt el is mondja neki, viszont türtőzteti magát. Nagy levegő, beszív, kifúj...*
- Szerzetes a templomból... *mormogja maga elé, majd továbbmegy. Elvégre ő egy komoly ember, köpenyén viseli a szerzetesek jelét (mondjuk a belső felén, és ő varratta oda, de mit számít az?), nem állhat neki gyerekesen piszkálódni. Persze a forgatag további részei is visszataszítóan tele vannak mindenféle lényekkel, habár látogatásának csúcspontját mégis az hozza meg, mikor egy arra járó óriás rátapos a lábára. Nos, amikor egy meglehetősen morcos lelki állapotban lévő Lorewet ilyen külső hatás ér, akkor a nyugalmat biztosító részei az agyának hajlamosak nem pusztán kikapcsolni, hanem egyszerűen megszűnni létezni. Persze a melák szabadkozik, a mágus pedig görcsösen rángatózó ujjakkal igyekszik nem nyúlni a tőréért.*
- Szerzetes a templomból... szerzetes a templomból... *sziszegi maga elé, és továbbmegy. Már szinte a végén jár az egész kavalkádnak, amikor még valami kikötetlen kofa is odamegy hozzá, hogy valamit ajánljon. Gyógynövényeket, hát kell is az neki... Arcára fagyott (de meg-megránduló) mosollyal ingatja a fejét, hogy ő nem fog semmit venni, akkor sem, ha a kofa fizetne érte.*
- Szerzetes a templomból *jegyzi meg végül, mikor a kofa odébbáll. Eztán már éppen haladna tovább, amikor némi... bizsergést érez a vállán. Nem, ezt biztosan csak rosszul érezte, senki nem akarja azt, ami akkor történne, ha jól érezte volna... Azonban valójában de, mivel újra megbökdösik a vállát, ezúttal valamivel jobban. Az erőltetett, rángó mosolya festékmázként olvad le az arcáról, majd pedig meg fordul, és enyhén felemelt hanggal, no meg vérben forgó szemekkel reagálja le a dolgot:*
- Én egy szerzetes vagyok a templomból! És elegem van ebből a helyből, a forgatagból, meg mindenből! *valójában meglepően jó érzés legalább néhány mondat erejéig tombolni, valamennyire helyre is áll a vérmérséklete, legalább Lorew-mértékben. Nem igazán fogta fel, amit a nő mondott, akkor kicsit zaklatott volt, így magához képest teljesen udvariasan teszi fel a kérdést, miután leporolta köntösét, és vett néhány nagyobb levegőt:*
- Na mi az? Mi volt olyan fontos, hogy magadra vállaltad az alvó sárkány megpiszkálását? *a magázódással nem foglalkozik, ahhoz már régen nincs nyugalma, vagy ereje.*
//Yelane//
*Nos igen, nem tervezte, hogy belép a forgatagba, igazán nem, de végül úgy döntött, egy kör nem ártat. Egy kör, aztán már megy is. Feljegyzéseit is viszi magával, hátha ki tudja egészíteni, ráadásul elmondhatja magáról, hogy még ezt a barbár közeseményt is megjárta, és túlélte. Kinek kellenek sárkányok, vagy egyéb ahhoz hasonló gyilkos teremtmények, amikor itt van ez a nagy rakás halandó, Lorew pedig egyszerűen azzal kerékbe tudja törni az elveit, hogy belép közéjük. Belép, és rögtön meg is bánja, de ha egyszer már elhatározta magát, akkor nincs visszaút. Talán egy felső erő hintette el a gondolat magvát a fejében, hogy jöjjön ide? Talán a főpapot is az az erő szokta mozgatni a nagy pillanatokban? Végtére is... Itt annyian vannak, hogy az még hagyján, hogy egy sárkány is elvegyülhetne, de még néhány kerubi, vagy egyéb entitás is. Ahogy az egyik pult mögött trónoló nagydarab, és roppant ellenszenves asszonyra néz, elégedetten vigyorodik el, hogy a sárkány már megvan, de nem vegyült el valami jól, könnyű kiszúrni. Nagy a késztetés, hogy odamenjen, és ezt el is mondja neki, viszont türtőzteti magát. Nagy levegő, beszív, kifúj...*
- Szerzetes a templomból... *mormogja maga elé, majd továbbmegy. Elvégre ő egy komoly ember, köpenyén viseli a szerzetesek jelét (mondjuk a belső felén, és ő varratta oda, de mit számít az?), nem állhat neki gyerekesen piszkálódni. Persze a forgatag további részei is visszataszítóan tele vannak mindenféle lényekkel, habár látogatásának csúcspontját mégis az hozza meg, mikor egy arra járó óriás rátapos a lábára. Nos, amikor egy meglehetősen morcos lelki állapotban lévő Lorewet ilyen külső hatás ér, akkor a nyugalmat biztosító részei az agyának hajlamosak nem pusztán kikapcsolni, hanem egyszerűen megszűnni létezni. Persze a melák szabadkozik, a mágus pedig görcsösen rángatózó ujjakkal igyekszik nem nyúlni a tőréért.*
- Szerzetes a templomból... szerzetes a templomból... *sziszegi maga elé, és továbbmegy. Már szinte a végén jár az egész kavalkádnak, amikor még valami kikötetlen kofa is odamegy hozzá, hogy valamit ajánljon. Gyógynövényeket, hát kell is az neki... Arcára fagyott (de meg-megránduló) mosollyal ingatja a fejét, hogy ő nem fog semmit venni, akkor sem, ha a kofa fizetne érte.*
- Szerzetes a templomból *jegyzi meg végül, mikor a kofa odébbáll. Eztán már éppen haladna tovább, amikor némi... bizsergést érez a vállán. Nem, ezt biztosan csak rosszul érezte, senki nem akarja azt, ami akkor történne, ha jól érezte volna... Azonban valójában de, mivel újra megbökdösik a vállát, ezúttal valamivel jobban. Az erőltetett, rángó mosolya festékmázként olvad le az arcáról, majd pedig meg fordul, és enyhén felemelt hanggal, no meg vérben forgó szemekkel reagálja le a dolgot:*
- Én egy szerzetes vagyok a templomból! És elegem van ebből a helyből, a forgatagból, meg mindenből! *valójában meglepően jó érzés legalább néhány mondat erejéig tombolni, valamennyire helyre is áll a vérmérséklete, legalább Lorew-mértékben. Nem igazán fogta fel, amit a nő mondott, akkor kicsit zaklatott volt, így magához képest teljesen udvariasan teszi fel a kérdést, miután leporolta köntösét, és vett néhány nagyobb levegőt:*
- Na mi az? Mi volt olyan fontos, hogy magadra vállaltad az alvó sárkány megpiszkálását? *a magázódással nem foglalkozik, ahhoz már régen nincs nyugalma, vagy ereje.*
2921. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-26 13:07:45
Üzenet elküldve: 2015-06-26 13:07:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Végül is többet nyert mint veszített. Megérte a játék, legalább jól is szórakozott. Bár az a negyvenes nem volt olyan jó... Túl hamar vége lett, és nem is lehetett rendesen kártyázni. Annak a sötételf nőnek nagy szerencséje volt. Elég hamar összejött neki pontosan a negyven. Lehetséges hogy csalt volna? Nem nagy az esélye, viszont annak sem hogy ilyen könnyedén nyerjen... ~De az is lehet hogy kedveli a Fartuna vagy ki a fene...~
Már épp indulna egy italos bódéhoz, venni magának egy jó kis italt, erre valami kis mitugrász az útját állja.*
-Hee? Ki a jó édes fene fia vagy te?
*Eléggé furcsállja, hogy egy kis sovány alacsony alak elé ugrott. Talán ha fegyver lenne a kezében, és úgy akarna vele harcolni, még talán meg is érti. Nem olyan bolond ő, tudja hogy egy gyors kis mitugrász ellen vajmi kevés esélye lenne. De mivel a másik fegyver nélkül van, valószínűleg a puszta erejét akarja összemérni.*
-Nekem mindegy, de kellene valami tét is. *Vigyorodik el, és látványosan a sörös stand felé fordítja a fejét.* A vesztes fizet egy korsót.
*Már előre örül milyen nagyravágyó kölök fogta őt ki. ~Esélye sincsen. Már amennyiben nem zavarják meg a mókusok. Vagy nem kezd el varázsolni...~*
-És tiszta legyen ám a játék! Semmi varázsolgatás, semmi mókuskodás! Érthető voltam?
//Taitos//
*Végül is többet nyert mint veszített. Megérte a játék, legalább jól is szórakozott. Bár az a negyvenes nem volt olyan jó... Túl hamar vége lett, és nem is lehetett rendesen kártyázni. Annak a sötételf nőnek nagy szerencséje volt. Elég hamar összejött neki pontosan a negyven. Lehetséges hogy csalt volna? Nem nagy az esélye, viszont annak sem hogy ilyen könnyedén nyerjen... ~De az is lehet hogy kedveli a Fartuna vagy ki a fene...~
Már épp indulna egy italos bódéhoz, venni magának egy jó kis italt, erre valami kis mitugrász az útját állja.*
-Hee? Ki a jó édes fene fia vagy te?
*Eléggé furcsállja, hogy egy kis sovány alacsony alak elé ugrott. Talán ha fegyver lenne a kezében, és úgy akarna vele harcolni, még talán meg is érti. Nem olyan bolond ő, tudja hogy egy gyors kis mitugrász ellen vajmi kevés esélye lenne. De mivel a másik fegyver nélkül van, valószínűleg a puszta erejét akarja összemérni.*
-Nekem mindegy, de kellene valami tét is. *Vigyorodik el, és látványosan a sörös stand felé fordítja a fejét.* A vesztes fizet egy korsót.
*Már előre örül milyen nagyravágyó kölök fogta őt ki. ~Esélye sincsen. Már amennyiben nem zavarják meg a mókusok. Vagy nem kezd el varázsolni...~*
-És tiszta legyen ám a játék! Semmi varázsolgatás, semmi mókuskodás! Érthető voltam?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10248-10267