//Kharasshi, Rilkälne//
*A ruhanemű nézegetése közben persze olykor-olykor Kharasshira pillant és örömmel látja, hogy fogait csikorgatja. Ő is fogait csikorgatta, mikor behullottak a ruhái a folyóba, és egy darabot sem tudott kimenteni. Nagyon, nagyon bosszantó volt.
Amikor türelmét vesztve mögé lép, elégtételt érez, s bár pillantása hazug sértettséget tükröz, csípőjével egészen hozzá simul. Szinte ösztönösen teszi, ahogy a combját éri a hozzá képest hatalmas kéz markáns ujjai. *
- A te hibád Horr *húzza durcásra ajkait az elégedetlen úrnőcske kifejezésével arcán. Persze a kioktatás sorai közt kiolvassa, a valódi úr bosszankodását. Elégtétel. Az bizony.*
- Ugyan. Tudod, hogy hamarabb végzünk, ha segítesz *fordítja oldalra fejét, s duruzsolja a markáns arc bőrébe. Szemérmetlen pillantást vetve az árusra. Kharasshi mellett megedződik az elfek legprűdebb leánya is. Käli sem marad le a szemtelenségben, és a kifogások gyártásában sem. Az élveteg csók, azért megteszi hatását, s kellemesen borzongatja Kalit, ösztönözve is. Viszont a játékról nem mondana le ennyitől. Nem-nem. Belenyugvó sóhajjal enged a kérésnek.*
- Az úr bosszankodására van gyógyír. *A mondat lejtésében minden benne van, hogy miféle gyógyírra gondol, a képzeletbeli férj engesztelésére.* De rendben. Akkor... *lép a stand felé, kibontakozva kedvesének bűvköréből, s innentől az árushoz kezd beszélni.*
- Ezt a lovaglónadrágot kérem. *Hajol kissé a stand kínálatára, hogy megmutassa, melyik kupacból szeretné azt a nadrágot. Az ing rajta pedig egyetlen aprócska arasszal csúszik csak feljebb combközéptől.* Azonnal fel is veszem, ne csomagolja el. *Olyan határozottsággal kezdi sorolni, hogy mire van szüksége, hogy olyan eddig még nem volt.* És abból is szeretnék egyet. *Mutat a szoknyák kupacára, mert tudja, hogy mi a gyengéje a hímnek, és cseppet sem szeretné megkönnyíteni a dolgát abban, hogy eldöntse, haragudjon vagy elégedettséget érezzen.*
- Hmm... lássuk csak. *Ujjbegyével alsó ajkán kezd dobolni finoman, ahogy visszaereszkedik sarkaira a hajlongásból.*
- Még szeretném ezt is *csippenti ujjai közé a sötét sejtelmes anyagú minden bizonnyal nemes kisasszonyoknak szánt köntöst, mely éles kontrasztban van az eddig vásárolt egyszerűbb holmikkal. Míg az árus pakol, gondosan megszemléli a csábító és a korábbi hatokhoz képest valamivel bővebb választékot. Beletúr a harisnyák közé is. A dilemma, hogy egy használatra érdemes-e vásárolni belőle, hamar eldől. Soha nem volt még ilyen ruhanemű rajta, de a hímmel töltött idő olyan vágyakat ébreszt benne folyton folyvást, amelyek azelőtt soha nem környékezték. *
- És ezeket is szeretném. *Emeli ki a szemérmetlen ruhadarabot a többi közül, s pecsételi meg a végső mozzanatot azzal, hogy a fakó szemekben keresi, vajon nagyon bosszús, vagy nagyon-nagyon bosszús-e, főleg a költekezés okán. S hogy vajon az egyértelműen kedvére is választott ruhadarabok mennyit csitítanak rajta. A végösszeg egyébként nem olyan szörnyűséges, 308 aranyra tartja mindezt az árus.*
- Köszönöm * veszi el a csomagot Kali, s fordul végleg Kharasshi felé.*
- Fizethetsz Horr! *kis pukkancs ajkait játszi természetességgel hagyja el a dacos parancs. Akkor is, ha ennek a százszorosát is kell visszafizesse a négy fal közt, mikor becsukódik mögöttük a szoba ajtaja. A nadrágot addig van ideje felvenni, míg az arany gazdát cserél. A ing betömködése után, a csomag többi felét Kharasshi kezébe nyomja, mintha épp a cseresznyét lökné szájába a habkorona tetejéről. Kacérka felé indul.*