Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 127 (2521. - 2540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2540. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:49:56
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:49:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 52
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Zemolita//
*Tovább bővítheti a puszta képét... A buckákba barlangokat képzel, belőlük hortyogás hallatszik. Hisz ha ilyen békés a táj, akkor nem lehet ébren egy vérengző fenevad! Mert ha nem aludna, akkor valószínűleg egyetlen épeszű teremtmény sem menne a közelébe. Tehát az Arctalan Szörnyeteg aludni fog.
A kígyók dolga viszont igen kérdéses. Őket nem altathatja el, ő vagy valós veszélyt jelentenek az állatokra, vagy nincsenek... Az első lehetőség a reálisabb képet adná, míg a második a békéset... Az a baj, hogy a valóság nem lehet olyan mint a képzeletben, s nincs minden biztonságban... ~De talán, ha lenne valami amit nem szeretnek a kígyók... Valami ami őket eszi meg!~ Épp tenné föl a kérdést, minek az eledele a kígyó, mikor is a "pusztán lakó nagy ember" elmondja, hogy a madarak igencsak ritkítják a csúszómászókat. Tehát vannak kígyók, de nem támadnak meg más állatokat, mert félnek a madaraktól, melyek az égben keringenek.
Az emberek ruháját illetően nem kap túlságosan bő magyarázatot. Így hát az általa látott ruhák kavalkádjával öltözteti föl az embereket. Végül igen tarkákká varázsolta őket, volt köztük bíbor, lila, fekete, s fehér ruhájú hölgy és úr. A puszta képe most már teljesen késznek tűnik, biztonsággal, s élettel.*
-A mágiát templomban tanítják? Biztos? A templom csak dísznek van. És azért hogy a művészek oda állítsák ki a remekműveiket. Ezt a szüleim mondták nekem. Arthenior könyvtárában még nem jártam. Mekkora?
-Nem, nem jártam még arrafelé. Nemrég érkeztem ide... De lehet majd elmegyek oda egyszer...
//Zemolita//
*Tovább bővítheti a puszta képét... A buckákba barlangokat képzel, belőlük hortyogás hallatszik. Hisz ha ilyen békés a táj, akkor nem lehet ébren egy vérengző fenevad! Mert ha nem aludna, akkor valószínűleg egyetlen épeszű teremtmény sem menne a közelébe. Tehát az Arctalan Szörnyeteg aludni fog.
A kígyók dolga viszont igen kérdéses. Őket nem altathatja el, ő vagy valós veszélyt jelentenek az állatokra, vagy nincsenek... Az első lehetőség a reálisabb képet adná, míg a második a békéset... Az a baj, hogy a valóság nem lehet olyan mint a képzeletben, s nincs minden biztonságban... ~De talán, ha lenne valami amit nem szeretnek a kígyók... Valami ami őket eszi meg!~ Épp tenné föl a kérdést, minek az eledele a kígyó, mikor is a "pusztán lakó nagy ember" elmondja, hogy a madarak igencsak ritkítják a csúszómászókat. Tehát vannak kígyók, de nem támadnak meg más állatokat, mert félnek a madaraktól, melyek az égben keringenek.
Az emberek ruháját illetően nem kap túlságosan bő magyarázatot. Így hát az általa látott ruhák kavalkádjával öltözteti föl az embereket. Végül igen tarkákká varázsolta őket, volt köztük bíbor, lila, fekete, s fehér ruhájú hölgy és úr. A puszta képe most már teljesen késznek tűnik, biztonsággal, s élettel.*
-A mágiát templomban tanítják? Biztos? A templom csak dísznek van. És azért hogy a művészek oda állítsák ki a remekműveiket. Ezt a szüleim mondták nekem. Arthenior könyvtárában még nem jártam. Mekkora?
-Nem, nem jártam még arrafelé. Nemrég érkeztem ide... De lehet majd elmegyek oda egyszer...
2539. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:41:04
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:41:04
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Földmozdító Oriiza//
*Ahogy épp azt latolgatja miféle szerzet lehet a szürke bőrű, az hirtelen felé fordul, bár ez még nem érdekelné, ugyanúgy bámulná, még agyal, de a nőstény meg is szólítja, első reflexből majdnem leüvölti a fejét, hogy ki engedte meg hogy hozzá szóljon, de aztán még idejében emlékezteti magát, hogy nem otthon van, itt lehet beszélhetnek a sehonnani nőstények is.
Kívülről látszik ugyan, hogy már szóra nyitná hegyes agyarakkal teli száját, de aztán még sem mond semmit, csak kicsit zavartan félrepillant a tömegre.
Aztán a lány ismét megszólal, egész más stílusban, ez egy pillanatra meglepi Grakult, de aztán elkönyveli annyiban, hogy, a nőstény rájött hol a helye, s próbál javítani helyzetén.
~Na csak tudja a rendet, bár a mélységi nőstények, nem megalázkodóak, akkor csak nem lehet az~
-Jó szagú a cefréd.
*böki ki végül, s mikor a lány felé nyújtja a kulacsot, gondolkodás nélkül veszi el tőle, s jó nagyot húz belőle
-Áhhh, nem is rossz, bár lehetne egy kicsit bivalyabb.
*Ezzel lezárja a kulacsot és simán el is teszi, s már majdnem tovább is áll mikor felmerül benne, hogy ez azért elég csekély mennyiség, s visszafordul a szürke bőrűhöz.*
-Te, van még ilyen itókád? vinnék vissza a táborba többet.
*ránézésre nyoma sincs, hogy most tréfálna, vagy hasonló, tekintete teljesen komoly, s úgy tűnik fel sem merül benne, hogy ha kér a nősténytől, az nem ad neki.*
//Földmozdító Oriiza//
*Ahogy épp azt latolgatja miféle szerzet lehet a szürke bőrű, az hirtelen felé fordul, bár ez még nem érdekelné, ugyanúgy bámulná, még agyal, de a nőstény meg is szólítja, első reflexből majdnem leüvölti a fejét, hogy ki engedte meg hogy hozzá szóljon, de aztán még idejében emlékezteti magát, hogy nem otthon van, itt lehet beszélhetnek a sehonnani nőstények is.
Kívülről látszik ugyan, hogy már szóra nyitná hegyes agyarakkal teli száját, de aztán még sem mond semmit, csak kicsit zavartan félrepillant a tömegre.
Aztán a lány ismét megszólal, egész más stílusban, ez egy pillanatra meglepi Grakult, de aztán elkönyveli annyiban, hogy, a nőstény rájött hol a helye, s próbál javítani helyzetén.
~Na csak tudja a rendet, bár a mélységi nőstények, nem megalázkodóak, akkor csak nem lehet az~
-Jó szagú a cefréd.
*böki ki végül, s mikor a lány felé nyújtja a kulacsot, gondolkodás nélkül veszi el tőle, s jó nagyot húz belőle
-Áhhh, nem is rossz, bár lehetne egy kicsit bivalyabb.
*Ezzel lezárja a kulacsot és simán el is teszi, s már majdnem tovább is áll mikor felmerül benne, hogy ez azért elég csekély mennyiség, s visszafordul a szürke bőrűhöz.*
-Te, van még ilyen itókád? vinnék vissza a táborba többet.
*ránézésre nyoma sincs, hogy most tréfálna, vagy hasonló, tekintete teljesen komoly, s úgy tűnik fel sem merül benne, hogy ha kér a nősténytől, az nem ad neki.*
2538. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:20:28
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:20:28
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Az úri fondorlat! Az segítette Yeroughát, mert Manurinak tényleg nem jutott eszébe, hogy szakadt rongyaiban a bolond is szolgálónak nézné. Nem sokat látott a világból, nem sokat tapasztalt. Nem ért ő az ilyen furmányos dolgokhoz még. Annál sokkal jóindulatúbb, szerényebb teremtés ő, minthogy bármit bárkitől el akarjon venni.
Igazán lekötelezi a férfi bizalma, arcának vonásai közé visszatér a reménykedő kifejezés.*
-Nekem?
*Hebegi, de lódul a nemes után, nehogy kimaradjon az ölébe pottyanó jóból.*
-Tényleg?!
*Látja, hogy mindenféle fajta női ruha van a kereskedőnél. Még a legrusnyább is szebb az ő rongyainál.*
-Ezt kérhetem?
*Pördül vissza lelkesen Yero felé egy szintén szürke (eredetileg szürke, nem a kosztól beszürkült!) egyszerűbb szabású, hosszabb ruhára mutatva ami az asztal szélén van összehajtogatva. Nincs ujja, de a nyári melegben nem is baj az. Nyakrészénél kedves, virágos hímzés díszíti, egyébként más különlegessége nincs. Ha megengedik neki akkor maga elé emeli. Valamivel bokája fölé ér, nagyjából lábszárának közepéig, de ez sem gond, hiszen így legalább nem koszolódik össze az utcán. Bizonyára kellemes nyári viselet.*
-Ha lehetne egy ilyen szép ruhám, biztos könnyebben találnék munkát is! A fizetségemből megtérítem az árát Önnek!
*Az úri fondorlat! Az segítette Yeroughát, mert Manurinak tényleg nem jutott eszébe, hogy szakadt rongyaiban a bolond is szolgálónak nézné. Nem sokat látott a világból, nem sokat tapasztalt. Nem ért ő az ilyen furmányos dolgokhoz még. Annál sokkal jóindulatúbb, szerényebb teremtés ő, minthogy bármit bárkitől el akarjon venni.
Igazán lekötelezi a férfi bizalma, arcának vonásai közé visszatér a reménykedő kifejezés.*
-Nekem?
*Hebegi, de lódul a nemes után, nehogy kimaradjon az ölébe pottyanó jóból.*
-Tényleg?!
*Látja, hogy mindenféle fajta női ruha van a kereskedőnél. Még a legrusnyább is szebb az ő rongyainál.*
-Ezt kérhetem?
*Pördül vissza lelkesen Yero felé egy szintén szürke (eredetileg szürke, nem a kosztól beszürkült!) egyszerűbb szabású, hosszabb ruhára mutatva ami az asztal szélén van összehajtogatva. Nincs ujja, de a nyári melegben nem is baj az. Nyakrészénél kedves, virágos hímzés díszíti, egyébként más különlegessége nincs. Ha megengedik neki akkor maga elé emeli. Valamivel bokája fölé ér, nagyjából lábszárának közepéig, de ez sem gond, hiszen így legalább nem koszolódik össze az utcán. Bizonyára kellemes nyári viselet.*
-Ha lehetne egy ilyen szép ruhám, biztos könnyebben találnék munkát is! A fizetségemből megtérítem az árát Önnek!
2537. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:10:22
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:10:22
ÚJ
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri//
*Ha a lánynak lenne róla fogalma, a ruházata és a tartása alapján milyen mértékben néz ki szolgának, talán nem csodálkozna, hogy gazdát feltételeznek hozzá. Ezt össze lehet vegyíteni azzal, hogy ha el akarsz venni valamit valakitől, egyszerűen azt kell állítani, hogy nem az övé, hanem másé.*
- Ugyan, gyermekem, nincs miért hálálkodnod! *jegyzi meg kegyesen. Való igaz, nem került sok fáradságába kimenteni a kis szutykost. Megfelelő fellépés kérdése az egész. A család története valójában nem érdekli, csak azt akarta, hogy a lány tudja, hogy nem idegen megbízást teljesít. Hanem a sajátját. Hogy ez jó, vagy rossz jel, azt a jövő dönti el. Mindenesetre jelen pillanatban úgy tűnik, nagy bizalommal viseltetik a szolgáló iránt.*
- Hiszek neked. *Ennyivel el is intézi a dolgot. Nem rágódna rajta tovább. Az a múlt, ez meg a jelen.*
- Gyere, szerzünk neked valami takaros női ruhát *inti maga mellé Manurit, majd megindul vissza a standok felé, arrafelé, ahol megérkezte után nézelődött. Mintha ott az egyik árusnál látott volna női holmikat, és nem csak amolyan álszenteskedő nemes kisasszonyokra valót, hanem egyszerűt, tisztát, csinosat.*
- Bármit választhatsz *fűzi hozzá körbemutatva, amint odaérnek. Jómaga nem igazán tudora a szebbik nem ruháinak. A levettetésükhöz nem szükségeltetett efféle tudás, öltöztetni meg viszonylag ritkán szokott.*
//Manuri//
*Ha a lánynak lenne róla fogalma, a ruházata és a tartása alapján milyen mértékben néz ki szolgának, talán nem csodálkozna, hogy gazdát feltételeznek hozzá. Ezt össze lehet vegyíteni azzal, hogy ha el akarsz venni valamit valakitől, egyszerűen azt kell állítani, hogy nem az övé, hanem másé.*
- Ugyan, gyermekem, nincs miért hálálkodnod! *jegyzi meg kegyesen. Való igaz, nem került sok fáradságába kimenteni a kis szutykost. Megfelelő fellépés kérdése az egész. A család története valójában nem érdekli, csak azt akarta, hogy a lány tudja, hogy nem idegen megbízást teljesít. Hanem a sajátját. Hogy ez jó, vagy rossz jel, azt a jövő dönti el. Mindenesetre jelen pillanatban úgy tűnik, nagy bizalommal viseltetik a szolgáló iránt.*
- Hiszek neked. *Ennyivel el is intézi a dolgot. Nem rágódna rajta tovább. Az a múlt, ez meg a jelen.*
- Gyere, szerzünk neked valami takaros női ruhát *inti maga mellé Manurit, majd megindul vissza a standok felé, arrafelé, ahol megérkezte után nézelődött. Mintha ott az egyik árusnál látott volna női holmikat, és nem csak amolyan álszenteskedő nemes kisasszonyokra valót, hanem egyszerűt, tisztát, csinosat.*
- Bármit választhatsz *fűzi hozzá körbemutatva, amint odaérnek. Jómaga nem igazán tudora a szebbik nem ruháinak. A levettetésükhöz nem szükségeltetett efféle tudás, öltöztetni meg viszonylag ritkán szokott.*
2536. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:07:49
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:07:49
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 287
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Ónix körül //
* Végre megindultak a Pegazus felé. Furcsa, hogy azon akadnak fenn, hogy milyen pénzen tudna egy rabszolga bort rendelni. Olyan természetes a válasz, hát az Urakén.
Nem olyasfajta szolgáló ő aki ki sem léphet a ház ajtaján, ha olyan volna akkor most sem sétálgathatna az urak társaságában. Ő afféle rabszolga, kinek rabszolgaságáról valószínűleg már meg is feledkeztek a ház urai. Ha kér és megindokolja, hogy mire kell akkor gond nélkül kap aranyakat a mélységiek nem csekély vagyonából. Természetesen mindig igen komoly indoka kell legyen de hát ő is tud egy picikét pluszba számolni. Ha egy kiló hús ára húsz arany akkor ő ráfogja, hogy a szomszéd kofa áruja sokkal szebb volt bár huszonegy aranyat kért érte és a minőség az bizony fontos. Csak a legszebbet, a legjobbat az uraknak na meg a Kúria állatainak is. Nem eszik meg bármit Lú mama és Ádáz és Hajnal is el van jócskán kényeztetve, Démonról már ne is beszéljünk.
Miközben haladnak a fogadó felé féloldalt tekintete megpihen pár másodpercre egy idegen nőstényen.*
- Azt hiszem kimenője van a kisasszonynak. *mutat most Medliel felé.*
- Uram, várjuk be vagy találkozunk a szerencsejátékoknál? *kérdezi mert azért nem felejtette el a kihívást. Ki tudja talán szerencséje lesz és az italok árának többszörösét is megnyerheti.*
A hozzászólás írója (Gidralds Mohen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 21:08:17
// Ónix körül //
* Végre megindultak a Pegazus felé. Furcsa, hogy azon akadnak fenn, hogy milyen pénzen tudna egy rabszolga bort rendelni. Olyan természetes a válasz, hát az Urakén.
Nem olyasfajta szolgáló ő aki ki sem léphet a ház ajtaján, ha olyan volna akkor most sem sétálgathatna az urak társaságában. Ő afféle rabszolga, kinek rabszolgaságáról valószínűleg már meg is feledkeztek a ház urai. Ha kér és megindokolja, hogy mire kell akkor gond nélkül kap aranyakat a mélységiek nem csekély vagyonából. Természetesen mindig igen komoly indoka kell legyen de hát ő is tud egy picikét pluszba számolni. Ha egy kiló hús ára húsz arany akkor ő ráfogja, hogy a szomszéd kofa áruja sokkal szebb volt bár huszonegy aranyat kért érte és a minőség az bizony fontos. Csak a legszebbet, a legjobbat az uraknak na meg a Kúria állatainak is. Nem eszik meg bármit Lú mama és Ádáz és Hajnal is el van jócskán kényeztetve, Démonról már ne is beszéljünk.
Miközben haladnak a fogadó felé féloldalt tekintete megpihen pár másodpercre egy idegen nőstényen.*
- Azt hiszem kimenője van a kisasszonynak. *mutat most Medliel felé.*
- Uram, várjuk be vagy találkozunk a szerencsejátékoknál? *kérdezi mert azért nem felejtette el a kihívást. Ki tudja talán szerencséje lesz és az italok árának többszörösét is megnyerheti.*
A hozzászólás írója (Gidralds Mohen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 21:08:17
2535. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:04:48
Üzenet elküldve: 2015-06-16 21:04:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Grakul Thodak//
*A szürke bőrű lány töprengeni látszik. El-elhúzza a száját és bámul befelé a tömegbe.
~Na... ~ Gondolja egykedvűen. ~Mi legyen?~ Gyötri az elméjét, de semmi használható nem jut eszébe és a nősténye sem segít, bár ha ő talál ki valamit, az igen fájdalmas lesz, mindkettejüknek, de főleg annak a lánynak, akié a test, mivel ő érez minden fizikait.
Most nem akarna mindenáron bajba keveredni, de az sajnos mindig megtalálja, még ha nem is keresi. Ahogy nézelődik a nyüzsibe, valami szokatlant vél felfedezni: valami nagydarab lökdösi arrafelé az embereket és sietve rohan a piac széle felé. Először tolvajra tippelne, aki túlságosan feltűnő adottságokkal megáldatott. Aztán már nem érdekli tovább, s újra üveges szemmel bámul befelé. A pálinka hatni kezd és kellemesen perzseli a vérét.
Egy ideig nem is figyel oda, már csak akkor amikor szeme sarkából meglátja azt, aki ily szépen átvonult a tömegen. Egy ork. Rávetül a tekintete és azt kell tapasztalja, hogy a bőrű őt lesi. Egy pillanatig csak pislog rá, majd ráeszmél, hogy tenni is kéne valami.*
-Mijazábra ződ fijú? *Hallatszik a károgó nőstény hangja, s egy pillanatra az arcszíne is megváltozik, az árnyak hölgye előtört agyának mély bugyraiból, s hallatta hangját. Oriiza igyekszik eltűntetni és egy kevés torokköszörülés után, teljes testtel az ork felé fordul.*
-Khm... szóval... akarsz valamit, uram? *Nem néz a szemébe ha nem muszáj. Gondolja, hogy egy ork kibírná erős, zavarba ejtő és eszelősen nem evilági szemeit, de nem meri megkockáztatni, hogy a másik összeverje.
Kezében még ott tartja a pálinkát, s le is tekint rá. Vajon ezt szeretné? Talán hasonszőrű piás? Oriiza úgy gondolja meglehet, ezek jól bírják az innit. Van hozzá, hmm tehetségük, talán még ki is jöhetnek egymással, ha megvan a közös nevező.*
-Boróka. *Mondja a pálinka alapanyagát említve, s felé nyújtja hátha akkor nem öli meg. Megtenné? A lány szerint igen, bár nem tudhatja.*
//Grakul Thodak//
*A szürke bőrű lány töprengeni látszik. El-elhúzza a száját és bámul befelé a tömegbe.
~Na... ~ Gondolja egykedvűen. ~Mi legyen?~ Gyötri az elméjét, de semmi használható nem jut eszébe és a nősténye sem segít, bár ha ő talál ki valamit, az igen fájdalmas lesz, mindkettejüknek, de főleg annak a lánynak, akié a test, mivel ő érez minden fizikait.
Most nem akarna mindenáron bajba keveredni, de az sajnos mindig megtalálja, még ha nem is keresi. Ahogy nézelődik a nyüzsibe, valami szokatlant vél felfedezni: valami nagydarab lökdösi arrafelé az embereket és sietve rohan a piac széle felé. Először tolvajra tippelne, aki túlságosan feltűnő adottságokkal megáldatott. Aztán már nem érdekli tovább, s újra üveges szemmel bámul befelé. A pálinka hatni kezd és kellemesen perzseli a vérét.
Egy ideig nem is figyel oda, már csak akkor amikor szeme sarkából meglátja azt, aki ily szépen átvonult a tömegen. Egy ork. Rávetül a tekintete és azt kell tapasztalja, hogy a bőrű őt lesi. Egy pillanatig csak pislog rá, majd ráeszmél, hogy tenni is kéne valami.*
-Mijazábra ződ fijú? *Hallatszik a károgó nőstény hangja, s egy pillanatra az arcszíne is megváltozik, az árnyak hölgye előtört agyának mély bugyraiból, s hallatta hangját. Oriiza igyekszik eltűntetni és egy kevés torokköszörülés után, teljes testtel az ork felé fordul.*
-Khm... szóval... akarsz valamit, uram? *Nem néz a szemébe ha nem muszáj. Gondolja, hogy egy ork kibírná erős, zavarba ejtő és eszelősen nem evilági szemeit, de nem meri megkockáztatni, hogy a másik összeverje.
Kezében még ott tartja a pálinkát, s le is tekint rá. Vajon ezt szeretné? Talán hasonszőrű piás? Oriiza úgy gondolja meglehet, ezek jól bírják az innit. Van hozzá, hmm tehetségük, talán még ki is jöhetnek egymással, ha megvan a közös nevező.*
-Boróka. *Mondja a pálinka alapanyagát említve, s felé nyújtja hátha akkor nem öli meg. Megtenné? A lány szerint igen, bár nem tudhatja.*
2534. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:42:55
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:42:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Khyr kezdi megkedvelni a fickót, komolyan. Amaz, tud olyan együgyű és tud olyan elszánt lenni, mint ő, ráadásul intelligens és felfuvalkodott. A nő azt még nem tudja, milyen az emberünk, amikor teljesen kiegyensúlyozott lelki állapotban van, s nem olyan társsal kell együtt lennie, aki néha-néha felforralja az agyvizét. Lehetséges, hogy akkor is kedvelné, ha ugyanúgy tudnak sületlenségekről vitatkozni és vinni a maguk igazát, mint komoly dolgokról diskurálni. Hát, hamarosan kiderül ez is, ha lesz olyan botor a lány, hogy beengedje bizalmába.*
-Igazán? *Csillannak fel szemei, amint meghallja milyen áldozatot hozott érte a férfi, nem csupán testi épségét, de életét is kockára tette egy ismeretlen nőért és ő volt olyan gonosz és meg sem hálálta, sőt még be is mosott neki egyet. Jaj, hogy lehetett ilyen udvariatlan?
~Nagy francot.~ Gondolja nyersen, hiszen ő is pont ekkora értelmetlen baromsággal hozakodott elő, alig egy perccel ezelőtt. Ha le akarja utánozni, akkor legalább várjon egy pár órát, vagy kelljen fel korábban. Hazudni egy hivatásos hazudozónak, ugyan kérlek.*
-Micsoda önzetlen úriemberrel hozott össze sors. *Mondja teljesen elragadtatva, majd ahogy jött úgy tűnik is a csillogás szeméből és egy kurta válasszal le tudja az egész szövegelését.* Lószart.
*Amikor a pengét megvillantja előtte a másik, egy pillanatig komoly lesz az arca, de egy percre sem hiszi el, hogy az egy orgyilkos pengéje, pláne hogy...
~Gyilkosok hozzám egy ujjal nem érnek, bolond férfiú. De honnan is tudhatnád?~
Megrázza a fejét, s elhúzza a száját.
Észreveszi ám, hogy a másik szemét valami bántja, először azt hiszi bele ment valami kis porszem, aztán persze az idegességre is van egy tippje. Mikor Lorew higgadtan szólal meg, kicsit elveszti a fonalat.
~Heh?~ Húzza félre száját, s kicsit fél szemével is hunyorog. Most ütközik ki, hogy az ember valóban szerzetes lehet, hisz ilyen mutatványra legfeljebb ők képesek. Ilyen gyorsan, ilyen észrevehetetlenül megnyugodni. Mondjuk az se kizárt, hogy nem lát a pipától a mágus, csak jól titkolja azt.*
-Csak, hogy nem akarom. Hah, buta ember. *Csípőre teszi egyik kezét másikat tenyérrel az égfelé kinyújtja, majd lecsapja a combjához.* Hát nem most mondtam, hogy nem akarom? *Szemét is körbe forgatja üregében a hatás kedvéért.
A következő mondatára is úgy reagálni, mint a többire, de aztán kiragad egy pár hangot és azt játsza vissza elméjében, teljesen elfeledve a reakciójának terveit.
~Újra találkozunk... Hát látjuk majd még egymást, barátom?~
Maga se tudná megmondani miért töltötte meg örömmel ez a közlés. Csak vegyük a puszta tényt, hogy még csak nem is ígéret volt és... a fenébe is a kapcsolatuk sem felhőtlen. Felfuvalkodott hólyag, mégis... A vívódás közepette, majdnem lemarad a bocsánatkérésről, ami neki és csak neki szól. Minden figyelmét a mágusnak szenteli és kikerekedett szemmel, résnyire nyílt szájjal nézi, mintha a világ legnagyobb csodáját látná.
~Nem... nem hiszem el!~ Ajkai végül mosollyá görbülnek, ráadásul diadalittas, teliszájas mosollyá. Még a szemei felcsillannak, egészen kizöldülnek a komor feketéből.*
-Nem hiszem el! *Mosolyog és a fejét rázza, persze nem úgy érti, hogy nem hiszi el a bocsánatkérését, hanem úgy, hogy nem hiszi el, hogy képes volt kimondani.* Oh... *Még bele is pirul kissé, majd legyint mosolyogva.* Oh, igazán semmiség. Nem is volt olyan nehéz, igaz?
*Látja, hogy a férfi úgy piheg, mintha egy óriásnak kellet volna megmondania, hogy meghágta a lányát. Kezét a másik arca felé nyújtja és ha hagyja, akkor szelíden megsimogatja azt, hogy megnyugvást -feloldozást?- adjon neki.*
-Akkor... *Bök a ládák felé, améket kiválasztott már egyszer.* Beszélgetünk?
//Lorew Mazoral//
*Khyr kezdi megkedvelni a fickót, komolyan. Amaz, tud olyan együgyű és tud olyan elszánt lenni, mint ő, ráadásul intelligens és felfuvalkodott. A nő azt még nem tudja, milyen az emberünk, amikor teljesen kiegyensúlyozott lelki állapotban van, s nem olyan társsal kell együtt lennie, aki néha-néha felforralja az agyvizét. Lehetséges, hogy akkor is kedvelné, ha ugyanúgy tudnak sületlenségekről vitatkozni és vinni a maguk igazát, mint komoly dolgokról diskurálni. Hát, hamarosan kiderül ez is, ha lesz olyan botor a lány, hogy beengedje bizalmába.*
-Igazán? *Csillannak fel szemei, amint meghallja milyen áldozatot hozott érte a férfi, nem csupán testi épségét, de életét is kockára tette egy ismeretlen nőért és ő volt olyan gonosz és meg sem hálálta, sőt még be is mosott neki egyet. Jaj, hogy lehetett ilyen udvariatlan?
~Nagy francot.~ Gondolja nyersen, hiszen ő is pont ekkora értelmetlen baromsággal hozakodott elő, alig egy perccel ezelőtt. Ha le akarja utánozni, akkor legalább várjon egy pár órát, vagy kelljen fel korábban. Hazudni egy hivatásos hazudozónak, ugyan kérlek.*
-Micsoda önzetlen úriemberrel hozott össze sors. *Mondja teljesen elragadtatva, majd ahogy jött úgy tűnik is a csillogás szeméből és egy kurta válasszal le tudja az egész szövegelését.* Lószart.
*Amikor a pengét megvillantja előtte a másik, egy pillanatig komoly lesz az arca, de egy percre sem hiszi el, hogy az egy orgyilkos pengéje, pláne hogy...
~Gyilkosok hozzám egy ujjal nem érnek, bolond férfiú. De honnan is tudhatnád?~
Megrázza a fejét, s elhúzza a száját.
Észreveszi ám, hogy a másik szemét valami bántja, először azt hiszi bele ment valami kis porszem, aztán persze az idegességre is van egy tippje. Mikor Lorew higgadtan szólal meg, kicsit elveszti a fonalat.
~Heh?~ Húzza félre száját, s kicsit fél szemével is hunyorog. Most ütközik ki, hogy az ember valóban szerzetes lehet, hisz ilyen mutatványra legfeljebb ők képesek. Ilyen gyorsan, ilyen észrevehetetlenül megnyugodni. Mondjuk az se kizárt, hogy nem lát a pipától a mágus, csak jól titkolja azt.*
-Csak, hogy nem akarom. Hah, buta ember. *Csípőre teszi egyik kezét másikat tenyérrel az égfelé kinyújtja, majd lecsapja a combjához.* Hát nem most mondtam, hogy nem akarom? *Szemét is körbe forgatja üregében a hatás kedvéért.
A következő mondatára is úgy reagálni, mint a többire, de aztán kiragad egy pár hangot és azt játsza vissza elméjében, teljesen elfeledve a reakciójának terveit.
~Újra találkozunk... Hát látjuk majd még egymást, barátom?~
Maga se tudná megmondani miért töltötte meg örömmel ez a közlés. Csak vegyük a puszta tényt, hogy még csak nem is ígéret volt és... a fenébe is a kapcsolatuk sem felhőtlen. Felfuvalkodott hólyag, mégis... A vívódás közepette, majdnem lemarad a bocsánatkérésről, ami neki és csak neki szól. Minden figyelmét a mágusnak szenteli és kikerekedett szemmel, résnyire nyílt szájjal nézi, mintha a világ legnagyobb csodáját látná.
~Nem... nem hiszem el!~ Ajkai végül mosollyá görbülnek, ráadásul diadalittas, teliszájas mosollyá. Még a szemei felcsillannak, egészen kizöldülnek a komor feketéből.*
-Nem hiszem el! *Mosolyog és a fejét rázza, persze nem úgy érti, hogy nem hiszi el a bocsánatkérését, hanem úgy, hogy nem hiszi el, hogy képes volt kimondani.* Oh... *Még bele is pirul kissé, majd legyint mosolyogva.* Oh, igazán semmiség. Nem is volt olyan nehéz, igaz?
*Látja, hogy a férfi úgy piheg, mintha egy óriásnak kellet volna megmondania, hogy meghágta a lányát. Kezét a másik arca felé nyújtja és ha hagyja, akkor szelíden megsimogatja azt, hogy megnyugvást -feloldozást?- adjon neki.*
-Akkor... *Bök a ládák felé, améket kiválasztott már egyszer.* Beszélgetünk?
2533. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:38:50
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:38:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 72
OOC üzenetek: 180
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur, Dayria, s a többiek, akik ott tartózkodnak//
*Beszélgetésük közben sokan jönnek mennek, sokan fejezik ki tetszésüket, s örömüket pénz formájában. Sach azonban nem igazán vesz róluk tudomást, ő csak a szóváltásra koncentrál.*
- Igaz, itt, az ünnepen nincs társam, ám jómagam nem vagyok egyedül.
*Fordul először az elf férfi felé, ki meghívta őt. Őszintén szólva rendes és legfőképpen csinos férfinek találja, ám még gondolatban sem szeretne elszakadni Bentaltól, a lovagtól. Az ő társaságában máshogy érzi jól magát, mint legjobb barátai körében, s ezt amolyan jelnek tekinti, így a bárd férfi akármilyen is lenne, romantikus kapcsolatba nem kezdene vele.*
- Ám ha az ajánlat még így is áll, szívesen tartok veletek.
*Majd a nőhöz fordul, ki igazán kedvesnek tűnik, ám szavai Rolwahurnak is szólnak.*
- Az én előadásom már megvolt.
*Mosolyodik el.* ~Úgy látszik tényleg _kevesen_ látták.~
*Gondolatban nem dühödik fel, hogy nem lett híres e forgatagon előadásával. Nem az volt a célja, vagy legalábbis nem csak az.*
- Íjásztudásomat mutattam meg, ugyanis abban rejlik tehetségem.
*Kezd el mutatványáról beszélni. Ő maga sem tudja eldönteni, hogy örülne-e a kérésnek, miszerint ismételje meg az előadást. Ha megtenné, talán többen felfigyelnének, s némi aprót is összeszedne, ám újrakezdeni az egészet... Sach ahhoz már lusta, főleg, hogy ilyen meleg a mostani nyár.
Miután e témát kimerítette, a fiatal lányra tereli a szót.*
- S Ön honnan érkezett. Csak nézelődik, vagy szintén készült valamire?
*A kérdést érdeklődés céljából dobja föl, nem faggatni szándékozik vele, csupán folytatni a beszélgetést.
Alig, hogy ezt szóba hozza, Rolwahur is eziránt érdeklődik néhány bókkal gazdagítva.* ~Ez az!~ *Örül magában, ám azt, hogy pontosan minek, még ő maga sem tudja. Csak annyit sejt, hogy a saját meghívásával kapcsolatos.* ~Hmmm... így legalább megért.~
A hozzászólás írója (Sach Eire) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 21:28:13
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur, Dayria, s a többiek, akik ott tartózkodnak//
*Beszélgetésük közben sokan jönnek mennek, sokan fejezik ki tetszésüket, s örömüket pénz formájában. Sach azonban nem igazán vesz róluk tudomást, ő csak a szóváltásra koncentrál.*
- Igaz, itt, az ünnepen nincs társam, ám jómagam nem vagyok egyedül.
*Fordul először az elf férfi felé, ki meghívta őt. Őszintén szólva rendes és legfőképpen csinos férfinek találja, ám még gondolatban sem szeretne elszakadni Bentaltól, a lovagtól. Az ő társaságában máshogy érzi jól magát, mint legjobb barátai körében, s ezt amolyan jelnek tekinti, így a bárd férfi akármilyen is lenne, romantikus kapcsolatba nem kezdene vele.*
- Ám ha az ajánlat még így is áll, szívesen tartok veletek.
*Majd a nőhöz fordul, ki igazán kedvesnek tűnik, ám szavai Rolwahurnak is szólnak.*
- Az én előadásom már megvolt.
*Mosolyodik el.* ~Úgy látszik tényleg _kevesen_ látták.~
*Gondolatban nem dühödik fel, hogy nem lett híres e forgatagon előadásával. Nem az volt a célja, vagy legalábbis nem csak az.*
- Íjásztudásomat mutattam meg, ugyanis abban rejlik tehetségem.
*Kezd el mutatványáról beszélni. Ő maga sem tudja eldönteni, hogy örülne-e a kérésnek, miszerint ismételje meg az előadást. Ha megtenné, talán többen felfigyelnének, s némi aprót is összeszedne, ám újrakezdeni az egészet... Sach ahhoz már lusta, főleg, hogy ilyen meleg a mostani nyár.
Miután e témát kimerítette, a fiatal lányra tereli a szót.*
- S Ön honnan érkezett. Csak nézelődik, vagy szintén készült valamire?
*A kérdést érdeklődés céljából dobja föl, nem faggatni szándékozik vele, csupán folytatni a beszélgetést.
Alig, hogy ezt szóba hozza, Rolwahur is eziránt érdeklődik néhány bókkal gazdagítva.* ~Ez az!~ *Örül magában, ám azt, hogy pontosan minek, még ő maga sem tudja. Csak annyit sejt, hogy a saját meghívásával kapcsolatos.* ~Hmmm... így legalább megért.~
A hozzászólás írója (Sach Eire) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 21:28:13
2532. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:17:43
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:17:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok - Dayria, Sach, Elinara//
*Rámosolyog az előbb sajnálatos módon háttérbe szorult lányra, és egy kis biccentéssel köszöni meg, hogy segít bátorítani Sachot. Majd leugrik a színpadról a lány mellé, és kedvesen megkérdezi.*
- Ön is szereti az előadásokat? Egy ilyen szép hölgynek csak szép dolgokat szabad látnia.
*Persze, Wahurnak jobban tetszik a fajtájabeli, de ennek ellenére próbál mindenkivel kedves lenni, így nem hagyja figyelmen kívül a másik nőt sem. Majd Sach-hoz fordul.*
- Gyerünk biztosra veszem, hogy el tudsz kápráztatni minket.
*Miközben ezt mondja, keze véletlenül hozzáér a mellette álló embernőéhez, de szégyenlősen azon nyomban el is húzza az ujjait.*
A hozzászólás írója (Csengőhangú Rolwahur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 20:18:03
//Mutatványosok - Dayria, Sach, Elinara//
*Rámosolyog az előbb sajnálatos módon háttérbe szorult lányra, és egy kis biccentéssel köszöni meg, hogy segít bátorítani Sachot. Majd leugrik a színpadról a lány mellé, és kedvesen megkérdezi.*
- Ön is szereti az előadásokat? Egy ilyen szép hölgynek csak szép dolgokat szabad látnia.
*Persze, Wahurnak jobban tetszik a fajtájabeli, de ennek ellenére próbál mindenkivel kedves lenni, így nem hagyja figyelmen kívül a másik nőt sem. Majd Sach-hoz fordul.*
- Gyerünk biztosra veszem, hogy el tudsz kápráztatni minket.
*Miközben ezt mondja, keze véletlenül hozzáér a mellette álló embernőéhez, de szégyenlősen azon nyomban el is húzza az ujjait.*
A hozzászólás írója (Csengőhangú Rolwahur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 20:18:03
2531. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:12:29
Üzenet elküldve: 2015-06-16 20:12:29
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Földmozdító Oriiza//
*Egyre agresszívabban tör át a tömegen, nem is tudja hogy keveredett ennyire be, pedig először csak a piac szélén sétált, de ez a sok szag, illat ami minden felé kavarog, teljesen megémelyítette. Ez a tömeg pedig teljesen kikészíti, minduntalan utána vicsorog azoknak aki nekimennek, és az nem ritka ekkora tumultusba, sokszor fegyvere után nyúl, nem képes megszokni ennyire nemtörődöm tulakodást, otthon a törzsnél olyan meglökésért mint amiben itt volt része párban, már rég átvágta volna a másik torkát, de itt idegen helyen van, emberlakta városban, még sosem járt, s nagyon nem tetszik neki, nem sűrűn fog a továbbiakban sem, határozza el.
Végre sikerül átjutnia a tömegen a végén már durván lök félre pár útjában állót csak eltünhessen már innen.
Már majdnem kifordul a piactérről kivezető utcára mikor a szagkavalkádon keresztül egy erősebb illat csapja meg az orrát*
~Pálinka? de ez jó, nem olyan guanóból főzött vacak amit otthon csinálnak.~
*Szimatolva fordul körbe, ahogy megpróbálja megtalálni merről hozza a szél felé a szagot.
Aztán megpillant egy szürke bőrű fura nőstényt amit épp nagyot kortyol bőr kulacsából, pár lépést közelebb megy hozzá, hogy biztos lehessen, tőle jön az illat, s pár méterre a lánytól megállva kezdi méregetni őt, találgatva miféle szerzet lehet.*
~Hasonlít a mélységiekre, velük volt már dolgom, alattomos egy népség, de nem teljesen olyan, valahogy ez a szürke bő olyan élettelen, még az ő sötét küllemük is színesebbek tűnik.~
*Gondolataiba merülve állát vakargatja hegyesre reszelt hosszú körmével, s cseppet sem zavartatja magát hogy hosszasan bámulja s méregeti az oszlopnak támaszkodó félvért.*
//Földmozdító Oriiza//
*Egyre agresszívabban tör át a tömegen, nem is tudja hogy keveredett ennyire be, pedig először csak a piac szélén sétált, de ez a sok szag, illat ami minden felé kavarog, teljesen megémelyítette. Ez a tömeg pedig teljesen kikészíti, minduntalan utána vicsorog azoknak aki nekimennek, és az nem ritka ekkora tumultusba, sokszor fegyvere után nyúl, nem képes megszokni ennyire nemtörődöm tulakodást, otthon a törzsnél olyan meglökésért mint amiben itt volt része párban, már rég átvágta volna a másik torkát, de itt idegen helyen van, emberlakta városban, még sosem járt, s nagyon nem tetszik neki, nem sűrűn fog a továbbiakban sem, határozza el.
Végre sikerül átjutnia a tömegen a végén már durván lök félre pár útjában állót csak eltünhessen már innen.
Már majdnem kifordul a piactérről kivezető utcára mikor a szagkavalkádon keresztül egy erősebb illat csapja meg az orrát*
~Pálinka? de ez jó, nem olyan guanóból főzött vacak amit otthon csinálnak.~
*Szimatolva fordul körbe, ahogy megpróbálja megtalálni merről hozza a szél felé a szagot.
Aztán megpillant egy szürke bőrű fura nőstényt amit épp nagyot kortyol bőr kulacsából, pár lépést közelebb megy hozzá, hogy biztos lehessen, tőle jön az illat, s pár méterre a lánytól megállva kezdi méregetni őt, találgatva miféle szerzet lehet.*
~Hasonlít a mélységiekre, velük volt már dolgom, alattomos egy népség, de nem teljesen olyan, valahogy ez a szürke bő olyan élettelen, még az ő sötét küllemük is színesebbek tűnik.~
*Gondolataiba merülve állát vakargatja hegyesre reszelt hosszú körmével, s cseppet sem zavartatja magát hogy hosszasan bámulja s méregeti az oszlopnak támaszkodó félvért.*
2530. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:59:37
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:59:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur, Sach és aki még ott van//
*Eleinte könnyed mosollyal fogadja a visszafogott bókkal hintett köszönetet a bárd férfi szájából, de ahogy amannak figyelme egy általa sokkalta jellegtelenebbnek tartott elfre fordul, elönti a düh. Nincs azzal problémája, ha másokkal is foglalkoznak rajta kívül, de hogy ennyivel több érdeklődést mutassanak egy útszéli rongy iránt, semmint, hogy fenséges lényére összpontosítanának... Ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Persze a szőke tündérke hálálkodó szavai tompítanak valamelyest gyilkos hangulatán, ám nem eleget, hogy puszta semmiségnek vegye az arcátlan viselkedést.
~Helyes, mondd csak el mindegyiktek nevét, ostoba... Veled fogom kezdeni, az biztos. Kivájom a szemedet a helyéről, aztán a nyelvedet is kiharapom, s mégis az lesz élted legszebb csókja. Könyörögni fogsz a folytatásért, te rusnya féreg.~
Dühöng magában, ahogy mindég szokta, és egyszeriben szerte is foszlik az eddigi nyugalma, melyet a kellemes nyári meleg hintett el koromfekete lelkében.
~Rolwahur, a Csengőhangú, Elinara Ginivrien és Bahriel, a néma.~
Ismétli el a bárdtól hallott neveket, csak, hogy az elméjének kellő mélységében raktározhassa el az információt. Nyilván a forgatag kellős közepette nem fog vérfürdőt csapni, de hogy később megtalálja ezeket a mihasznákat, az is bizonyos. A várakozástól lesz édesebb a vadászat.
Természetesen vértől és kíntól szennyezett gondolatainak nyoma sem akad ártatlanságot sugalló arckifejezésén, barackszín ajkain szelíd mosoly ül, ahogy kissé odébb lépve hallgatja tovább a csivitelést. Hátha még több információt megtudhat a dalnokokról...
Idő közben elhalad mellettük a tavaszi forgatagon is látott hatalmas férfi, akit akkor is valamiféle hadúrnak titulált volna, s megszemlélve a korábbinál is díszesebb kíséretét, bizonyos benne, hogy van elég csengő arany az erszényében. Ezúttal viszont néhány kósza pillantásnál nem áldoz többet a furcsa népségnek, jobban leköti a figyelmét a gyermeteg bosszú, mely szerte burjánzott már élénk fantáziájának végeláthatatlan tengerén.*
- Kedves, mutasson nekünk valamit, ha már így bemutatkozott. Bizton veszem, hogy előadásával csak növelné a forgatag hangulatát, hiszen valljuk be, dalos pacsirtáink nélkül igen lagymatag. *Mosolyog kedvesen Sach-ra, remélvén, hogy meggyőzheti a lányt egy előadásra. Már ki is találta, hogyan fogja letörni az elf leányka irányába tanúsított lelkesedését az ezüst bárdnak.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur, Sach és aki még ott van//
*Eleinte könnyed mosollyal fogadja a visszafogott bókkal hintett köszönetet a bárd férfi szájából, de ahogy amannak figyelme egy általa sokkalta jellegtelenebbnek tartott elfre fordul, elönti a düh. Nincs azzal problémája, ha másokkal is foglalkoznak rajta kívül, de hogy ennyivel több érdeklődést mutassanak egy útszéli rongy iránt, semmint, hogy fenséges lényére összpontosítanának... Ezt nem hagyhatja figyelmen kívül. Persze a szőke tündérke hálálkodó szavai tompítanak valamelyest gyilkos hangulatán, ám nem eleget, hogy puszta semmiségnek vegye az arcátlan viselkedést.
~Helyes, mondd csak el mindegyiktek nevét, ostoba... Veled fogom kezdeni, az biztos. Kivájom a szemedet a helyéről, aztán a nyelvedet is kiharapom, s mégis az lesz élted legszebb csókja. Könyörögni fogsz a folytatásért, te rusnya féreg.~
Dühöng magában, ahogy mindég szokta, és egyszeriben szerte is foszlik az eddigi nyugalma, melyet a kellemes nyári meleg hintett el koromfekete lelkében.
~Rolwahur, a Csengőhangú, Elinara Ginivrien és Bahriel, a néma.~
Ismétli el a bárdtól hallott neveket, csak, hogy az elméjének kellő mélységében raktározhassa el az információt. Nyilván a forgatag kellős közepette nem fog vérfürdőt csapni, de hogy később megtalálja ezeket a mihasznákat, az is bizonyos. A várakozástól lesz édesebb a vadászat.
Természetesen vértől és kíntól szennyezett gondolatainak nyoma sem akad ártatlanságot sugalló arckifejezésén, barackszín ajkain szelíd mosoly ül, ahogy kissé odébb lépve hallgatja tovább a csivitelést. Hátha még több információt megtudhat a dalnokokról...
Idő közben elhalad mellettük a tavaszi forgatagon is látott hatalmas férfi, akit akkor is valamiféle hadúrnak titulált volna, s megszemlélve a korábbinál is díszesebb kíséretét, bizonyos benne, hogy van elég csengő arany az erszényében. Ezúttal viszont néhány kósza pillantásnál nem áldoz többet a furcsa népségnek, jobban leköti a figyelmét a gyermeteg bosszú, mely szerte burjánzott már élénk fantáziájának végeláthatatlan tengerén.*
- Kedves, mutasson nekünk valamit, ha már így bemutatkozott. Bizton veszem, hogy előadásával csak növelné a forgatag hangulatát, hiszen valljuk be, dalos pacsirtáink nélkül igen lagymatag. *Mosolyog kedvesen Sach-ra, remélvén, hogy meggyőzheti a lányt egy előadásra. Már ki is találta, hogyan fogja letörni az elf leányka irányába tanúsított lelkesedését az ezüst bárdnak.*
2529. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:45:38
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:45:38
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*És újra fellángol kettejük közt a veszekedés, valójában dicséretes, hogy mindketten milyen gyorsan képesek egyik érzelmi állapotból a másikba sodródni. Habár most problémás a helyzet Lorew számára, mivel szépen lassan, de biztos ő kerül hátrányba. Persze egyszerű a helyzet, a mágus szeretné megismerni a nő igazi mivoltát, míg amaz annyit szeretne, hogy a férfi bocsánatot kérjen, vagy valami egyéb. A valami egyéb kieszelésében sosem volt jó, így főleg a bocsánatkérésen jár az agya. Túl lehet azt élni? Egyszer talán... De ez az egész nem lenne jó, ha bocsánatot kérne, akkor a nő ezzel bizonygathatná azt, hogy Lorew azt teszi, amit mond. Ha bocsánatot kérne, azt saját érdekéből tenné, hogy enyhítse kíváncsiságát, de attól még... Nem, az úgy nem lenne jó.*
- Szóval így... *jegyzi meg a nő magyarázatára, majd támad egy hasonlóan jó ötlete* Láttam is milyen ártatlanul, és szendén haladsz, csak nem néztél előre, nem láthattad, hogy szemből egy orgyilkos egy tőrrel el akar találni. Ezért ugrottam eléd, és kockáztattam, hogy engem talál el. De... szerencsére röptében sikerült elkapnom *majd a nyilvánvaló hazugság végén előveszi az övére akasztott tőrt* Ez volt az.
*Végtére is mindkettő tény bizonyítva van eszközzel, sosem derül ki, mi igaz, és mi nem... Na de amikor arra terelődik a szó, hogyha Lola úgy akarná, Lorew már a lábai előtt heverne, hát... az jóindulatúan felkorbácsolja az állóvizet. Ha pedig az eddigi volt az állóvíz... A mágus szeme enyhén megrándul az idegességtől, majd további rángás helyett meg sem moccan, mintha csak elszakadt volna az idegszál, ami rángatta. Lorew egy felsőbb tudatállapotba került, így dühös hangnem helyett teljesen higgadtan, alig gúnyosan jegyzi meg:*
- Ha akarnád... kérlek akard *elvégre ez a legegyszerűbb módja, hogyan buktatsz le egy csalót? Felszólítod a mutatvány elvégzésére. Gyors és fájdalommentes* Mennyi lesz? Vagy esetleg szintén eléd leborulva köszönjem meg a kegyességed?
*Szórakozottan bele is túr az erszényébe a vonatkozó résznél, mintha tényleg a pénzt akarná leszámolni a mutatványért. Valamiért ezúttal egy cseppet sem veszi komolyan a dolgot, mert egy dolog, hogy a nő tőrt hord magánál, de a halálra kínzás az más. Lorew is hord magánál tőrt, és még használni se tudja. Mondjuk azért olyan messzire nem menne el, hogy a nő esetében is megkérdőjelezze ezt. Tényként elfogadta, hogy Lola tud bánni a fegyverekkel, de ami sok, az sok, és a mágus egy cseppet besokallt.*
- Rendben, majd egyszer el is megyek *bólint durcásan* Sajnos most ideköt a munka. Legközelebb mikor találkozunk, majd kapsz tőlem egy ilyen hogyishívjákbundát.
*Persze alapesetben ha valakitől szeretnénk valamit, azzal kedvesek vagyunk. Lorew életfilozófiája szerint viszont ha valaki azért nem teszi meg a szívességét, mert nem vagy vele kedves, az amúgy sem tette volna meg. Franc a gyenge lelkükbe. Lola pedig felkínálja a... hatodik... hetedik esélyt is, hogy bocsánatot kérjen, és újból azt hangoztatja, hogy nem kell aggódni, van más mód is. Persze, és ezen módok melyikében tarthatja meg a mágus a büszkeségét? Hiszen nem dobhatja csak úgy el a büszkeségét, ahhoz túl nagy.*
- Rendben*nyögi ki végül fogát csikorgatva. Vesz néhány nagy levegőt, szemét lehunyja, és olyat készül tenni, amit még soha. Bocsánatot kérni* Bo... bocsánat.
*Elsőre nem sikerült, és másodikra is úgy hangzott, mintha épp a fogát húznák, de túlesett rajta. Utána nagyjából fél percig még kapkodni fogja a levegőt, és szédülni, de rendbe jön.*
//Khyr Kreantis//
*És újra fellángol kettejük közt a veszekedés, valójában dicséretes, hogy mindketten milyen gyorsan képesek egyik érzelmi állapotból a másikba sodródni. Habár most problémás a helyzet Lorew számára, mivel szépen lassan, de biztos ő kerül hátrányba. Persze egyszerű a helyzet, a mágus szeretné megismerni a nő igazi mivoltát, míg amaz annyit szeretne, hogy a férfi bocsánatot kérjen, vagy valami egyéb. A valami egyéb kieszelésében sosem volt jó, így főleg a bocsánatkérésen jár az agya. Túl lehet azt élni? Egyszer talán... De ez az egész nem lenne jó, ha bocsánatot kérne, akkor a nő ezzel bizonygathatná azt, hogy Lorew azt teszi, amit mond. Ha bocsánatot kérne, azt saját érdekéből tenné, hogy enyhítse kíváncsiságát, de attól még... Nem, az úgy nem lenne jó.*
- Szóval így... *jegyzi meg a nő magyarázatára, majd támad egy hasonlóan jó ötlete* Láttam is milyen ártatlanul, és szendén haladsz, csak nem néztél előre, nem láthattad, hogy szemből egy orgyilkos egy tőrrel el akar találni. Ezért ugrottam eléd, és kockáztattam, hogy engem talál el. De... szerencsére röptében sikerült elkapnom *majd a nyilvánvaló hazugság végén előveszi az övére akasztott tőrt* Ez volt az.
*Végtére is mindkettő tény bizonyítva van eszközzel, sosem derül ki, mi igaz, és mi nem... Na de amikor arra terelődik a szó, hogyha Lola úgy akarná, Lorew már a lábai előtt heverne, hát... az jóindulatúan felkorbácsolja az állóvizet. Ha pedig az eddigi volt az állóvíz... A mágus szeme enyhén megrándul az idegességtől, majd további rángás helyett meg sem moccan, mintha csak elszakadt volna az idegszál, ami rángatta. Lorew egy felsőbb tudatállapotba került, így dühös hangnem helyett teljesen higgadtan, alig gúnyosan jegyzi meg:*
- Ha akarnád... kérlek akard *elvégre ez a legegyszerűbb módja, hogyan buktatsz le egy csalót? Felszólítod a mutatvány elvégzésére. Gyors és fájdalommentes* Mennyi lesz? Vagy esetleg szintén eléd leborulva köszönjem meg a kegyességed?
*Szórakozottan bele is túr az erszényébe a vonatkozó résznél, mintha tényleg a pénzt akarná leszámolni a mutatványért. Valamiért ezúttal egy cseppet sem veszi komolyan a dolgot, mert egy dolog, hogy a nő tőrt hord magánál, de a halálra kínzás az más. Lorew is hord magánál tőrt, és még használni se tudja. Mondjuk azért olyan messzire nem menne el, hogy a nő esetében is megkérdőjelezze ezt. Tényként elfogadta, hogy Lola tud bánni a fegyverekkel, de ami sok, az sok, és a mágus egy cseppet besokallt.*
- Rendben, majd egyszer el is megyek *bólint durcásan* Sajnos most ideköt a munka. Legközelebb mikor találkozunk, majd kapsz tőlem egy ilyen hogyishívjákbundát.
*Persze alapesetben ha valakitől szeretnénk valamit, azzal kedvesek vagyunk. Lorew életfilozófiája szerint viszont ha valaki azért nem teszi meg a szívességét, mert nem vagy vele kedves, az amúgy sem tette volna meg. Franc a gyenge lelkükbe. Lola pedig felkínálja a... hatodik... hetedik esélyt is, hogy bocsánatot kérjen, és újból azt hangoztatja, hogy nem kell aggódni, van más mód is. Persze, és ezen módok melyikében tarthatja meg a mágus a büszkeségét? Hiszen nem dobhatja csak úgy el a büszkeségét, ahhoz túl nagy.*
- Rendben*nyögi ki végül fogát csikorgatva. Vesz néhány nagy levegőt, szemét lehunyja, és olyat készül tenni, amit még soha. Bocsánatot kérni* Bo... bocsánat.
*Elsőre nem sikerült, és másodikra is úgy hangzott, mintha épp a fogát húznák, de túlesett rajta. Utána nagyjából fél percig még kapkodni fogja a levegőt, és szédülni, de rendbe jön.*
2528. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:38:28
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:38:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Reix Larmelei//
*A lány válaszára hátranéz, egyenesen a szemeibe.*
-Miért nem, mókás is lehet.
*Vigyorodik el, közben tekintete átvándorol a lány vállára amit épp magának masszíroz.*
-Csak nem miattam fáj? hát ezt jóvá kell tennem.
*S válaszra sem várva már a lány mögé is lép vállaira teszi kezeit, ha az nem ellenkezik, először csak gyengéden helyezi el, majd egyre erősödő fogásokkal masszírozni kezdi.*
-Szeretek masszírozni, főleg csinos hölgyeket. Anyámat is sokat masszíroztam anno, de...
*Itt elhallgat, mintha csak kicsit elgondolkodna, pillanatra még a kezei is megállnak, aztán folytatja.*
-Milyen illetlen vagyok, még be sem mutatkoztam, A'frad vagyok, hát önben kit tisztelhetek?
A hozzászólás írója (A'frad Loganar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 19:39:57
//Reix Larmelei//
*A lány válaszára hátranéz, egyenesen a szemeibe.*
-Miért nem, mókás is lehet.
*Vigyorodik el, közben tekintete átvándorol a lány vállára amit épp magának masszíroz.*
-Csak nem miattam fáj? hát ezt jóvá kell tennem.
*S válaszra sem várva már a lány mögé is lép vállaira teszi kezeit, ha az nem ellenkezik, először csak gyengéden helyezi el, majd egyre erősödő fogásokkal masszírozni kezdi.*
-Szeretek masszírozni, főleg csinos hölgyeket. Anyámat is sokat masszíroztam anno, de...
*Itt elhallgat, mintha csak kicsit elgondolkodna, pillanatra még a kezei is megállnak, aztán folytatja.*
-Milyen illetlen vagyok, még be sem mutatkoztam, A'frad vagyok, hát önben kit tisztelhetek?
A hozzászólás írója (A'frad Loganar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.16 19:39:57
2527. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:24:15
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:24:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
//Mutatványosok//
*Óvatos lépteit, szembejövők, bámészkodók kerülgetését megrekeszti a két dal erejéig, mit a tündér-elf páros ad elő. Leginkább az első köti le figyelmét, és rántja gúnyos kis mosolyba ajkait.*
~Na hogyne!~
*Pillant az égre, és küld fel egy fáradt sóhajt. Az egyetlen Kalapos, kit ő ismer a legkevésbé sem hősies, inkább egy piszok tolvaj, aki egy beképzelt hazudozót kísérget. Hogy mindkettő inkább segítségre, mint dicsőítésre szorul, az számára teljesen egyértelmű.*
~Tündérek!~
*Idézi fel sajátját.*
~Csak a baj van velük.~
*Bevárja még a másik ének kezdő sorait is, majd műértését kifejezve lép tovább, igen ügyelve, hogy senki ne érinthesse sérült karját, vagy oldalát a fürdőház felé haladva, a vékonyka hangon szóló következő dalt, már ha felhangzik olyan, olykor megtörve saját éles rikoltásával.*
-Felcser!
//Egészségügyi szolgálat - Nyílt//
//Mutatványosok//
*Óvatos lépteit, szembejövők, bámészkodók kerülgetését megrekeszti a két dal erejéig, mit a tündér-elf páros ad elő. Leginkább az első köti le figyelmét, és rántja gúnyos kis mosolyba ajkait.*
~Na hogyne!~
*Pillant az égre, és küld fel egy fáradt sóhajt. Az egyetlen Kalapos, kit ő ismer a legkevésbé sem hősies, inkább egy piszok tolvaj, aki egy beképzelt hazudozót kísérget. Hogy mindkettő inkább segítségre, mint dicsőítésre szorul, az számára teljesen egyértelmű.*
~Tündérek!~
*Idézi fel sajátját.*
~Csak a baj van velük.~
*Bevárja még a másik ének kezdő sorait is, majd műértését kifejezve lép tovább, igen ügyelve, hogy senki ne érinthesse sérült karját, vagy oldalát a fürdőház felé haladva, a vékonyka hangon szóló következő dalt, már ha felhangzik olyan, olykor megtörve saját éles rikoltásával.*
-Felcser!
2526. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:16:27
Üzenet elküldve: 2015-06-16 19:16:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 643
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Kharasshi D’Rake//
*Azt sosem értette a városi népekben, hogy mitől tudnak úgy zavarba jönni, ha valaki nézi őket. Jó maga sosem érzett még ilyet, pedig amikor új üzletfele akadt törzsüknek, ők mindig nagyokat néztek a nem megszokott elfek láttán. Mintha három fülük lenne, vagy egy szarv állna ki a homlokukból. Annak ellenére, hogy most az Ő világukban van, nem szokott le a nyílt méregetésről, talán kicsit dacból sem mondott le erről a szokásáról. Most azonban előfordulhat, hogy túlfeszített egy húrt, amit nem kellett volna.
A férfi egy ideig tűri a lány vizslató tekintetét, ám ahogy az egy elftől vagy sötétefltől elvárható, megérezte az idegen pillantást, és meg is találta annak tulajdonosát. A lány körül állóknak valószínűleg fel sem tűnik, látszólag ugyan úgy áll az elf, mint eddig, apró, árulkodó nyomok mégis észrevehetőek, ahogy izmai megfeszülnek, eddig sem laza tartása az éber, ugrásra kész vadászé, vagy most inkább a vadé, mely ragadozót sejt. Egy pillanat az egész, és az idegen már el is tűnt a tömegben. Ettől nem lélegez fel Ydriss, éppen ellenkezőleg, a láthatatlan fenyegetés tovább növeli benne a feszültséget. Annyi esze van, hogy a beidegződést megszokva, a veszély érzet miatt ne nyúljon a fegyveréért, a városőrök nem értékelnék a húzást.
A következő, amire eszmél, az társa nyugtalan viselkedése, a tétova lépések, mielőtt eldöntené, vágtába ugrik-e, az ideges horkantások. A lány első reakciója, hogy erős kézzel megragadja a kantárt, majd szabad kezével a ló nyakát simogatja nyugtatólag.*
- Css, nyugalom nagylány. *Csitítja az állatot, habár Mogyi értelmes jószág, az ösztönös félelem erősebb lehet a nevelésnél, egy riadt patás pedig messzire tud menekülni. Meg tudná találni utána a kancát, de könnyen lehet, azok is a nyomába erednének, akinek a családtagját, barátját, mentorát eltaposta az ijedt állat. A másik jelenlétét bár érzi, csak ezután figyel rá. A sötételf is mozdulna már, hogy szembe kerüljön az elffel, de a lány is gyorsan megfordul, hogy ne legyen háttal a veszélyes idegennek. A kantárt még mindig szorosan fogja.*
- Egy sötételf a városban, aki mégis a falakon kívüliek viseletét szereti. Mutatványos és árus van mindenhol elég, ilyen viszont kevés. Csodálkozol, ha megragadod mások figyelmét? *Bagoly mondja verébnek. Bár egyszerű utazói ruháival bele tudna olvadni a tömegbe, feszült viselkedése, éber, fürkész és kíváncsi tekintete, no meg a festés az arcán árulója, hamar leleplezi, hogy nem a város szülötte. Talán ezért is könnyebb félvérnek nézni, nem csak a szokatlanul telt ajkak és a ritkaság számba menő rőt haj.*
- Talán zavarba hoztalak?
//Kharasshi D’Rake//
*Azt sosem értette a városi népekben, hogy mitől tudnak úgy zavarba jönni, ha valaki nézi őket. Jó maga sosem érzett még ilyet, pedig amikor új üzletfele akadt törzsüknek, ők mindig nagyokat néztek a nem megszokott elfek láttán. Mintha három fülük lenne, vagy egy szarv állna ki a homlokukból. Annak ellenére, hogy most az Ő világukban van, nem szokott le a nyílt méregetésről, talán kicsit dacból sem mondott le erről a szokásáról. Most azonban előfordulhat, hogy túlfeszített egy húrt, amit nem kellett volna.
A férfi egy ideig tűri a lány vizslató tekintetét, ám ahogy az egy elftől vagy sötétefltől elvárható, megérezte az idegen pillantást, és meg is találta annak tulajdonosát. A lány körül állóknak valószínűleg fel sem tűnik, látszólag ugyan úgy áll az elf, mint eddig, apró, árulkodó nyomok mégis észrevehetőek, ahogy izmai megfeszülnek, eddig sem laza tartása az éber, ugrásra kész vadászé, vagy most inkább a vadé, mely ragadozót sejt. Egy pillanat az egész, és az idegen már el is tűnt a tömegben. Ettől nem lélegez fel Ydriss, éppen ellenkezőleg, a láthatatlan fenyegetés tovább növeli benne a feszültséget. Annyi esze van, hogy a beidegződést megszokva, a veszély érzet miatt ne nyúljon a fegyveréért, a városőrök nem értékelnék a húzást.
A következő, amire eszmél, az társa nyugtalan viselkedése, a tétova lépések, mielőtt eldöntené, vágtába ugrik-e, az ideges horkantások. A lány első reakciója, hogy erős kézzel megragadja a kantárt, majd szabad kezével a ló nyakát simogatja nyugtatólag.*
- Css, nyugalom nagylány. *Csitítja az állatot, habár Mogyi értelmes jószág, az ösztönös félelem erősebb lehet a nevelésnél, egy riadt patás pedig messzire tud menekülni. Meg tudná találni utána a kancát, de könnyen lehet, azok is a nyomába erednének, akinek a családtagját, barátját, mentorát eltaposta az ijedt állat. A másik jelenlétét bár érzi, csak ezután figyel rá. A sötételf is mozdulna már, hogy szembe kerüljön az elffel, de a lány is gyorsan megfordul, hogy ne legyen háttal a veszélyes idegennek. A kantárt még mindig szorosan fogja.*
- Egy sötételf a városban, aki mégis a falakon kívüliek viseletét szereti. Mutatványos és árus van mindenhol elég, ilyen viszont kevés. Csodálkozol, ha megragadod mások figyelmét? *Bagoly mondja verébnek. Bár egyszerű utazói ruháival bele tudna olvadni a tömegbe, feszült viselkedése, éber, fürkész és kíváncsi tekintete, no meg a festés az arcán árulója, hamar leleplezi, hogy nem a város szülötte. Talán ezért is könnyebb félvérnek nézni, nem csak a szokatlanul telt ajkak és a ritkaság számba menő rőt haj.*
- Talán zavarba hoztalak?
2525. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 18:46:52
Üzenet elküldve: 2015-06-16 18:46:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 899
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 899
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Ónix körül //
*Kellemes békességben elvonulva az események főszálából, bőven akad ideje gondolkodni. Kezd ráérezni, hogy a visszavonulása után nem biztos, hogy lesz kedve egy második rohamot indítani a fesztiválra, bőven elegendő neki annyi, amennyit itt látott. És ahogy tekinti, nem kell aggódnia a többiek miatt sem, ugyanis nagyon zsongó lesz a fesztivál hangulata, úgyhogy amint alkalma lesz rá, lekapcsolódik a társaságtól, hisz nem szükséges a jelenléte itt. Ezen koncepciója gyorsan intervenció áldozata lett, amint belépett egy újabb mélységi nőstény a társaságukba. Mintha ezzel szemezett volna Rynizz. Ő nem zavartatja magát a nemesi hóbortok tekintetében, de meggyőződik arról, hogy időszerű lesz majd még egy fél lépéssel kisodródnia az események alakulásából. *
// Ónix körül //
*Kellemes békességben elvonulva az események főszálából, bőven akad ideje gondolkodni. Kezd ráérezni, hogy a visszavonulása után nem biztos, hogy lesz kedve egy második rohamot indítani a fesztiválra, bőven elegendő neki annyi, amennyit itt látott. És ahogy tekinti, nem kell aggódnia a többiek miatt sem, ugyanis nagyon zsongó lesz a fesztivál hangulata, úgyhogy amint alkalma lesz rá, lekapcsolódik a társaságtól, hisz nem szükséges a jelenléte itt. Ezen koncepciója gyorsan intervenció áldozata lett, amint belépett egy újabb mélységi nőstény a társaságukba. Mintha ezzel szemezett volna Rynizz. Ő nem zavartatja magát a nemesi hóbortok tekintetében, de meggyőződik arról, hogy időszerű lesz majd még egy fél lépéssel kisodródnia az események alakulásából. *
2524. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 18:44:37
Üzenet elküldve: 2015-06-16 18:44:37
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Yerougha//
*Ha tudná, hogy éppen beleesett a nemesek és nagyurak csapdájába, akkor nem lenne olyan hálás Yeroughának, mint amilyen most. Ám mit sem sejt a fattyú, nem ismeri túl jól az emberi természetet és jellemeket, ezért a fickó nyugodtan tetszeleghet a megmentő szerepében, ám Manuri helyzete jelentősen nem változott, hiszen továbbra is egy idegennek van kiszolgáltatva. Sokkal kellemesebb megjelenésű idegennek, de attól még Yeroughát sem ismeri, ahogy a Plevaen megnevezésűt, vagy előtte a névtelenség homályába veszi lányt sem ismerte.
Szép lassan megnyugszik és letörli arcát.*
-Köszönöm, Uram. Igazán hálás vagyok a jóságáért.
*Emeli csillogó fekete szemeit az őt mustráló férfire, de felelni nem felel. Rá férfne valami rendesebb ruha és enni is rég evett már ez tény. Rendkívül jól látja a fickó is.*
-Hát nem ismeri őket?
*Kicsit zavaros a történet, akkor honnan tudhatta, hogy elkószált, illetve kihez akarta volna őt visszavinni? Nem érti.*
-Korábbi gazdám és családja. Messzi vidékről származnak, aligha lehetnek ismerősek a városban. Engem is távolról hurcoltak ide. Nem lenne szabad ilyet beszélnem, de úgy hiszem korábbi Uram unokaöccse megőrült. Összekülönböztünk és ... elkergettek.
*Ennyit röviden és tömören bőven elég mondania így elsőre. Nyilván egy kis szóváltás kevés lehet ahhoz, hogy valaki megváljon a szolgájától, de nem szívesen beszélne róla, rendkívül kínos eset már csak azért is mert igazán nehéz a végletekig engedelmes Manurit kihozni a sodrából, ám annak az őrültnek csak sikerült!*
-De mindenre esküszöm magának, nem tettem semmi rosszat! Bármit híreszteljenek, nem ártottam senkinek és nem vettem el semmit ami nem az enyém!
*Fogadkozik, mert igencsak rossz ajánlólevél ha az ember lányát elzavarják a háztól.*
//Yerougha//
*Ha tudná, hogy éppen beleesett a nemesek és nagyurak csapdájába, akkor nem lenne olyan hálás Yeroughának, mint amilyen most. Ám mit sem sejt a fattyú, nem ismeri túl jól az emberi természetet és jellemeket, ezért a fickó nyugodtan tetszeleghet a megmentő szerepében, ám Manuri helyzete jelentősen nem változott, hiszen továbbra is egy idegennek van kiszolgáltatva. Sokkal kellemesebb megjelenésű idegennek, de attól még Yeroughát sem ismeri, ahogy a Plevaen megnevezésűt, vagy előtte a névtelenség homályába veszi lányt sem ismerte.
Szép lassan megnyugszik és letörli arcát.*
-Köszönöm, Uram. Igazán hálás vagyok a jóságáért.
*Emeli csillogó fekete szemeit az őt mustráló férfire, de felelni nem felel. Rá férfne valami rendesebb ruha és enni is rég evett már ez tény. Rendkívül jól látja a fickó is.*
-Hát nem ismeri őket?
*Kicsit zavaros a történet, akkor honnan tudhatta, hogy elkószált, illetve kihez akarta volna őt visszavinni? Nem érti.*
-Korábbi gazdám és családja. Messzi vidékről származnak, aligha lehetnek ismerősek a városban. Engem is távolról hurcoltak ide. Nem lenne szabad ilyet beszélnem, de úgy hiszem korábbi Uram unokaöccse megőrült. Összekülönböztünk és ... elkergettek.
*Ennyit röviden és tömören bőven elég mondania így elsőre. Nyilván egy kis szóváltás kevés lehet ahhoz, hogy valaki megváljon a szolgájától, de nem szívesen beszélne róla, rendkívül kínos eset már csak azért is mert igazán nehéz a végletekig engedelmes Manurit kihozni a sodrából, ám annak az őrültnek csak sikerült!*
-De mindenre esküszöm magának, nem tettem semmi rosszat! Bármit híreszteljenek, nem ártottam senkinek és nem vettem el semmit ami nem az enyém!
*Fogadkozik, mert igencsak rossz ajánlólevél ha az ember lányát elzavarják a háztól.*
2523. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 18:32:07
Üzenet elküldve: 2015-06-16 18:32:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Nyári forgatag //
// Ellentétek rendje //
*Isurii annyira nincs kétségbe esve, ő ráér ami azt illeti. Talán meglátogatja jövő nyáron is Eralilt hasonló nyitottsággal, hátha a pergamen felett görnyedve eltöltött hónapok után még is szükségét érzi majd testének alapos átmozgatását. Hátha akkor még jobban örül majd a vérfrissítésnek az ezerszer látott arcok mellett.*
-Jó és rossz célok... Legalább annyira szubjektív, mint a szépség.
*Veti fel állát büszkén, játékos éllel incselkedve.*
-Az utam az erő és a hatalom felé vezet ezt biztosan érzem, de mielőtt megkérdeznéd mi a tervem... *sandít a mellette lépdelő mesterre. Folytatja bár nem pont ott ahol félbehagyta teljesen egyértelmű miről van szó. * -Nem látom még pontosan mikor merre kell fordulnom majd ezen az ösvényen, hogy célt érhessek. Csak néhány lépéssel vagyok előrébb mindig. Minek rohanni? Ha lassabban haladok talán nem kerüli el a figyelmem egy-egy rövidebb csapás, vagy éppen csapda.
*Kis szünetet tart, majd mivel úgy ítéli meg továbbra is, hogy Eralilból még azt se tudná kihúzni mit reggelizett ma... így könnyedebb csacsogásba kezd. Nem töri magát tovább túlságosan. Mérlegelte a helyzetet és alkalmazkodott.*
-Soha nem terveztem túlságosan előre, mert mindig akad olyasmi ami keresztülhúzta a számításaim. Inkább kisebbeket lépek több irányba, aztán elválik merre indulok.
// Ellentétek rendje //
*Isurii annyira nincs kétségbe esve, ő ráér ami azt illeti. Talán meglátogatja jövő nyáron is Eralilt hasonló nyitottsággal, hátha a pergamen felett görnyedve eltöltött hónapok után még is szükségét érzi majd testének alapos átmozgatását. Hátha akkor még jobban örül majd a vérfrissítésnek az ezerszer látott arcok mellett.*
-Jó és rossz célok... Legalább annyira szubjektív, mint a szépség.
*Veti fel állát büszkén, játékos éllel incselkedve.*
-Az utam az erő és a hatalom felé vezet ezt biztosan érzem, de mielőtt megkérdeznéd mi a tervem... *sandít a mellette lépdelő mesterre. Folytatja bár nem pont ott ahol félbehagyta teljesen egyértelmű miről van szó. * -Nem látom még pontosan mikor merre kell fordulnom majd ezen az ösvényen, hogy célt érhessek. Csak néhány lépéssel vagyok előrébb mindig. Minek rohanni? Ha lassabban haladok talán nem kerüli el a figyelmem egy-egy rövidebb csapás, vagy éppen csapda.
*Kis szünetet tart, majd mivel úgy ítéli meg továbbra is, hogy Eralilból még azt se tudná kihúzni mit reggelizett ma... így könnyedebb csacsogásba kezd. Nem töri magát tovább túlságosan. Mérlegelte a helyzetet és alkalmazkodott.*
-Soha nem terveztem túlságosan előre, mert mindig akad olyasmi ami keresztülhúzta a számításaim. Inkább kisebbeket lépek több irányba, aztán elválik merre indulok.
2522. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 17:55:07
Üzenet elküldve: 2015-06-16 17:55:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri//
*Megvárja, míg a férfi, felettébb bölcsen úgy dönt, hogy otthagyja kis kettősüket, és elpárolog a fogadó irányába. A terv bejött, immár egyedül marad a lánnyal. Kezét lassan, finoman a fejéhez emeli, még a szándék jelét sem adva, hogy esetleg bántani akarná.*
- Nyugalom, most már semmi gond nem lesz *fordítja maga felé az arcát. Annak valójából keveset lát, a rongyoknak és a piszoknak köszönhetően. De azért végigvizslatja, mintha azt találgatná, vajon milyen is lehet alatta. Vagy épp azt, hogy mennyi lehet az értéke?*
- Most már nem kell tartanod attól a kellemetlen alaktól. *A hangjából nem derül ki egyértelműen, hogy saját bevallása szerint valamiféle hősi mentőakciót hajtott végre éppen, vagy egyszerűen tovább játszadozik a lánnyal, hogy tovább fokozza érzelmi függését.*
- Ha jól látom, rád férne valami tisztes holmi. *Nem híve a koszlott rongyoknak.* - No meg némi étel. *Egyelőre pusztán tényt állapít meg, de ha azt látja, hogy a lány valóban rászorul, hajlandó tenni is valamit ez ügyben.*
- Egyébiránt kik azok a Horg, vagyis *simít végig mutatóujjával borostáján* - Hrogdunék? És miért zavartak el?
*Be nem mutatkozik, ahhoz azért kicsivel több kellene.*
//Manuri//
*Megvárja, míg a férfi, felettébb bölcsen úgy dönt, hogy otthagyja kis kettősüket, és elpárolog a fogadó irányába. A terv bejött, immár egyedül marad a lánnyal. Kezét lassan, finoman a fejéhez emeli, még a szándék jelét sem adva, hogy esetleg bántani akarná.*
- Nyugalom, most már semmi gond nem lesz *fordítja maga felé az arcát. Annak valójából keveset lát, a rongyoknak és a piszoknak köszönhetően. De azért végigvizslatja, mintha azt találgatná, vajon milyen is lehet alatta. Vagy épp azt, hogy mennyi lehet az értéke?*
- Most már nem kell tartanod attól a kellemetlen alaktól. *A hangjából nem derül ki egyértelműen, hogy saját bevallása szerint valamiféle hősi mentőakciót hajtott végre éppen, vagy egyszerűen tovább játszadozik a lánnyal, hogy tovább fokozza érzelmi függését.*
- Ha jól látom, rád férne valami tisztes holmi. *Nem híve a koszlott rongyoknak.* - No meg némi étel. *Egyelőre pusztán tényt állapít meg, de ha azt látja, hogy a lány valóban rászorul, hajlandó tenni is valamit ez ügyben.*
- Egyébiránt kik azok a Horg, vagyis *simít végig mutatóujjával borostáján* - Hrogdunék? És miért zavartak el?
*Be nem mutatkozik, ahhoz azért kicsivel több kellene.*
2521. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-16 17:46:07
Üzenet elküldve: 2015-06-16 17:46:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Anhrie Kheserr//
* Gurenbar naplementekor éri el a piacteret, hogy megnézze, mit is takar a helyiek által ennyire kedvelt Forgatag. Sejti, hogy ilyenkor is sokan lesznek, de reméli, hogy nem annyian, mint fényes nappal. Elhúzza a száját, mikor megpillantja a tömeget. ~ Ilyenkor is. ~ Aztán magában elgondolkozik, hogy miért is utálja a gondolkodni képes élőlényeket, vagy hogy miért preferálja az ösztönlényeket. ~ Ilyen rövid idő telt el és még csak nem is emlékszem igazán. ~ Aztán odalép egy pulthoz, s anélkül, hogy rápillantana, halad tovább. ~ Kit érdekelnek az ilyen felesleges holmik? ~ Gondolja, s megáll egy ételes standnál. Hosszasan mélázik azon, hogy vegyen e valamit, de úgy dönt, hogy nem. ~ Ki tudja, hol és hogy tárolta ezeket? ~ Fintorodik el, s a szerzetesi kosztra gondol. *
- Úgy sem vagyok éhes. * Mondja leginkább magának, majd keres egy csendesebb padot. Ekkor halad el egy a 'leégésre' ivó sötételf mellett. ~ Itt a remek alkalom, hogy emlékeztessem magam, miért is utálok minden fajt. Kezdjük a sötételfekkel. ~ Gondolja, összeszedi legkedvesebb formáját, s megszólítja a magában ivó, különös hajszínű sötételfet, remélve, hogy az valami olyasmit tesz, amitől eszébe jut az utálat. *
- Nem láttam még ilyen hajszínűt a fajtádból. * Kedvesen mondja, de érzi, hogy nem így kellett volna megdicsérni a lány haját. *
- Akarom mondani, nagyon jól áll neked. * Menti, ami menthető, habár nem számít, csak egy olyan reakcióra van szüksége, ami emlékezteti őt. ~ Vagy ez csak egy régi seb betapasztására jó indok? ~ A gondolattól, hogy csak köpenyként használja az utálatot elfintorodik és figyelmét a lány reakciója köti le.*
- Szabad? * Mutat a pad üres részére. *
//Anhrie Kheserr//
* Gurenbar naplementekor éri el a piacteret, hogy megnézze, mit is takar a helyiek által ennyire kedvelt Forgatag. Sejti, hogy ilyenkor is sokan lesznek, de reméli, hogy nem annyian, mint fényes nappal. Elhúzza a száját, mikor megpillantja a tömeget. ~ Ilyenkor is. ~ Aztán magában elgondolkozik, hogy miért is utálja a gondolkodni képes élőlényeket, vagy hogy miért preferálja az ösztönlényeket. ~ Ilyen rövid idő telt el és még csak nem is emlékszem igazán. ~ Aztán odalép egy pulthoz, s anélkül, hogy rápillantana, halad tovább. ~ Kit érdekelnek az ilyen felesleges holmik? ~ Gondolja, s megáll egy ételes standnál. Hosszasan mélázik azon, hogy vegyen e valamit, de úgy dönt, hogy nem. ~ Ki tudja, hol és hogy tárolta ezeket? ~ Fintorodik el, s a szerzetesi kosztra gondol. *
- Úgy sem vagyok éhes. * Mondja leginkább magának, majd keres egy csendesebb padot. Ekkor halad el egy a 'leégésre' ivó sötételf mellett. ~ Itt a remek alkalom, hogy emlékeztessem magam, miért is utálok minden fajt. Kezdjük a sötételfekkel. ~ Gondolja, összeszedi legkedvesebb formáját, s megszólítja a magában ivó, különös hajszínű sötételfet, remélve, hogy az valami olyasmit tesz, amitől eszébe jut az utálat. *
- Nem láttam még ilyen hajszínűt a fajtádból. * Kedvesen mondja, de érzi, hogy nem így kellett volna megdicsérni a lány haját. *
- Akarom mondani, nagyon jól áll neked. * Menti, ami menthető, habár nem számít, csak egy olyan reakcióra van szüksége, ami emlékezteti őt. ~ Vagy ez csak egy régi seb betapasztására jó indok? ~ A gondolattól, hogy csak köpenyként használja az utálatot elfintorodik és figyelmét a lány reakciója köti le.*
- Szabad? * Mutat a pad üres részére. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10248-10267