Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 69 (1361. - 1380. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1380. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-13 18:17:28
Üzenet elküldve: 2014-07-13 18:17:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Lazelit//
~Á az egyik emberi gyengeség, a büszkeség. Eszemben sem jutna gyávának nevezni, aki nem bocsátkozik, harcba minden utcasarkon, inkább okosnak, hogy elkerülte az összetűzést és ügyesnek, ha sikerül kimenekülnie belőle harc nélkül is.~
*gondolja magában és ismét csak eltűnődik egy pillanatra. Igaz eddig nem volt ennyire közvetlen kapcsolatban egy lovaggal sem és, ha Lazelitnek fontos, hogy ne nézzék gyávának, akkor semmi gond legközelebb csak ő fut, majd egyedül és a lovag úr harcolhat az árnyakkal. legszívesebben megforgatná a szemeit, de mint gyakran most is, kifelé semmit nem mutat a gondolatmenetéből, inkább a teljes mértékben megértelek, arckifejezését ölti magára és mosolyogva szólal meg*
- Megértelek.
~ Egyszer talán, majd tényleg~
- Őszintén remélem nem kell többet ilyen helyzetbe kerülnünk. Én legalábbis, ha csak tehetem, elkerülöm ezt a helyet. Azért jó tudni, hogy megvédesz, ha úgy alakulna a helyzet.
* Küld egy őszinte mosolyt a férfi felé, elvégre ezzel teljesen beváltja reményeit még unszolni sem kell. Körülnéz a színes piaci forgatagon és megállapítja, hogy ez a hely már inkább közel áll a szívéhez. itt talán még később az amulettjeit is elsózhatná. Persze biztos nem most, lesz arra még elég ideje.*
- Valahogy mindig kitalálod a vágyaimat. Ritka édesség jól hangzik.Indulhatunk!
* Zöld szemei vidáman villannak, Lazelit felé és az előbbi feszültség helyét átváltja benne a felfedezés izgalma*
~Á az egyik emberi gyengeség, a büszkeség. Eszemben sem jutna gyávának nevezni, aki nem bocsátkozik, harcba minden utcasarkon, inkább okosnak, hogy elkerülte az összetűzést és ügyesnek, ha sikerül kimenekülnie belőle harc nélkül is.~
*gondolja magában és ismét csak eltűnődik egy pillanatra. Igaz eddig nem volt ennyire közvetlen kapcsolatban egy lovaggal sem és, ha Lazelitnek fontos, hogy ne nézzék gyávának, akkor semmi gond legközelebb csak ő fut, majd egyedül és a lovag úr harcolhat az árnyakkal. legszívesebben megforgatná a szemeit, de mint gyakran most is, kifelé semmit nem mutat a gondolatmenetéből, inkább a teljes mértékben megértelek, arckifejezését ölti magára és mosolyogva szólal meg*
- Megértelek.
~ Egyszer talán, majd tényleg~
- Őszintén remélem nem kell többet ilyen helyzetbe kerülnünk. Én legalábbis, ha csak tehetem, elkerülöm ezt a helyet. Azért jó tudni, hogy megvédesz, ha úgy alakulna a helyzet.
* Küld egy őszinte mosolyt a férfi felé, elvégre ezzel teljesen beváltja reményeit még unszolni sem kell. Körülnéz a színes piaci forgatagon és megállapítja, hogy ez a hely már inkább közel áll a szívéhez. itt talán még később az amulettjeit is elsózhatná. Persze biztos nem most, lesz arra még elég ideje.*
- Valahogy mindig kitalálod a vágyaimat. Ritka édesség jól hangzik.Indulhatunk!
* Zöld szemei vidáman villannak, Lazelit felé és az előbbi feszültség helyét átváltja benne a felfedezés izgalma*
1379. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:45:33
Üzenet elküldve: 2014-07-13 17:45:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ziál//
*Amikor a nő megragadja a kezét, és az ablak felé mutat, ő is látja az árnyakat. Nem vette észre, de már percek óta érezte, hogy figyelik. Igen, nem biztonságos, ahogyan mondta. Ujjai azonnal kardgombjára fonódnak, hogy szükség esetén előránthassa hüvelyéből, ha kell. Nem az a fajta, aki elfut, inkább az aki harcol, s most is gondolkodás nélkül áll, s szinte várja, hogy merjenek neki menni. De látszólag a hatalmas kard az oldalán nem készteti azonnali tettlegességre a leendő támadókat, s ráadásul Ziál is elég rémültnek tűnik. Kelletlenül kezd hát a nővel együtt futni, s amikor végre kiérnek ismét a napfénybe, s a futkosó koldusgyerekek is lemaradnak, megáll, és szembe fordul a lánnyal.*
-Tudnod kell, hogy bár kerülöm a veszélyes helyzeteket, ha már benne vagyok egyben, nem menekülök el.*mondja komolyan.*-Nem hagyom, hogy bárki is gyávának lásson vagy nevezzen. Ezt nem árt, ha valóban tudod, ha már velem vagy. Viszont azt is megígérhetem, hogy amíg az oldalamon állsz, meg foglak védeni. Rendben?*kérdezi, s a végén megereszt egy mosolyt is azért, hogy nehogy Ziál azt higgye, most egy dorgáláson megy keresztül. Aztán szétnéz a vakító napfényben és szélesen elvigyorodik.*
-No lám csak, hová hozott minket az utca! *mondja ismét jó kedéllyel, amikor meglátja, hogy egy olyan telt és nyüzsgő helyre értek, amely nem lehet más egy piacnál.*
-Mit szólnál valami ritka édességhez? Nézzünk szét, itt aztán van minden, amíg a szem ellát!
*Amikor a nő megragadja a kezét, és az ablak felé mutat, ő is látja az árnyakat. Nem vette észre, de már percek óta érezte, hogy figyelik. Igen, nem biztonságos, ahogyan mondta. Ujjai azonnal kardgombjára fonódnak, hogy szükség esetén előránthassa hüvelyéből, ha kell. Nem az a fajta, aki elfut, inkább az aki harcol, s most is gondolkodás nélkül áll, s szinte várja, hogy merjenek neki menni. De látszólag a hatalmas kard az oldalán nem készteti azonnali tettlegességre a leendő támadókat, s ráadásul Ziál is elég rémültnek tűnik. Kelletlenül kezd hát a nővel együtt futni, s amikor végre kiérnek ismét a napfénybe, s a futkosó koldusgyerekek is lemaradnak, megáll, és szembe fordul a lánnyal.*
-Tudnod kell, hogy bár kerülöm a veszélyes helyzeteket, ha már benne vagyok egyben, nem menekülök el.*mondja komolyan.*-Nem hagyom, hogy bárki is gyávának lásson vagy nevezzen. Ezt nem árt, ha valóban tudod, ha már velem vagy. Viszont azt is megígérhetem, hogy amíg az oldalamon állsz, meg foglak védeni. Rendben?*kérdezi, s a végén megereszt egy mosolyt is azért, hogy nehogy Ziál azt higgye, most egy dorgáláson megy keresztül. Aztán szétnéz a vakító napfényben és szélesen elvigyorodik.*
-No lám csak, hová hozott minket az utca! *mondja ismét jó kedéllyel, amikor meglátja, hogy egy olyan telt és nyüzsgő helyre értek, amely nem lehet más egy piacnál.*
-Mit szólnál valami ritka édességhez? Nézzünk szét, itt aztán van minden, amíg a szem ellát!
1378. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-13 01:00:00
Üzenet elküldve: 2014-07-13 01:00:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Prémhadjárat//
*Egy, a fogadóban magához vett, rövid reggelit követően, rögtön beszélgetésbe is keveredik a helyet üzemeltető fogadóssal. Természetesen szóba kerül az előző napi hárpiavadászat is, amiről eszébe jut az öregnek, hogy került hozzá még egy adag szórólap, egy újabb vadászatról, ezúttal piaci kezdéssel. Toragg megköszöni az információkat, majd megragadva egy lapot a sok közül, elindul az említett helyszín felé, valamint, természetesen a tegnapi napért járó fizetséget sem hagyja az épület falai között búslakodni.*
*Rikácsoló kofák által felállított, kisebb-nagyobb bódék labirintusában nehezebb megtalálni a keresett személyt, mint ahogy azt az ork elsőre hitte. Azért összekötve a kellemeset a hasznossal, keresés közben még körül is néz, hátha talál valami érdekeset a kirakott portékák között, de hála az Ősöknek, semmi olyan nem keltette fel az érdeklődését, melyre jelenleg lenne is kerete anyagilag, a többi pedig nem érdekli. Egy kis sétát követően, megpillant maga előtt egy kisebb sátrat, előtte egy asztallal tele mindenféle szőrmével.*
~Talán ez lehet az.~
*Gondolja, majd közelebb húzódik az asztal mögött álló, elegáns férfihez.*
-Rodnev? *Kérdi, arcán barátságos mosollyal, majd a figura felé mutatja a fogadóstól kapott szórólapot.* Maga keres embereket egy kis vadászatra?
*Amíg várja a választ, megpillant egy törpét is a kirakat előtt, közvetlenül Toragg mellett, valamilyen kutya társaságában. Az ork is gondolkodott már rajta, hogy be kéne szerezni valamilyen állatot, de majd csak később. Előbb legyen hol laknia, mármint a fogadón kívül, majd aztán lehet beszállni állatokról is.*
-Üdvözlöm! *Intézi szavait a mellette állóhoz, persze, csak ha már meg van róla győződve, hogy jó helyen keresi a hirdetés feladóját.* Maga is a vadászat miatt érdeklődik?
*Próbálkozik valamilyen beszélgetés kezdeményezésére, még ha nem is tudnák most rögtön folytatni azt, legalább a későbbiek folyamán legyen kiindulópont. Végignéz a nálánál jóval alacsonyabb férfin, majd annak négylábúján. Az előbbi, látszatra valamilyen harcos forma alak, legalábbis fegyverzete, valamint ruházata erről árulkodik. Külseje elárulja még, hogy valamennyi gondot fordít a minőségre is, mármint ha a megjelenésről van szó, gondol erre szakálla fonataiból, annak rendezettségéről. Nevét eleinte még nem tervezi megosztani, majd ha már valamennyire közelebbről is meg sikerült ismerniük egymást, vagy legalább már biztos, hogy egy azon dolog miatt vannak most jelen. A kérdések, melyeket feltesz a másik, remekek.*
-A bestiák fajtái engem is érdekelnének, elvégre ez nem éppen egy elhanyagolandó szempont, hogy mégis hogyan készüljünk.
~Ketten még édes kevesek leszünk ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű vadat is össze tudjunk gyűjteni ennek a jóembernek. Nagyon remélem, hogy többen is szándékoznak csatlakozni hozzánk!~
*Egy, a fogadóban magához vett, rövid reggelit követően, rögtön beszélgetésbe is keveredik a helyet üzemeltető fogadóssal. Természetesen szóba kerül az előző napi hárpiavadászat is, amiről eszébe jut az öregnek, hogy került hozzá még egy adag szórólap, egy újabb vadászatról, ezúttal piaci kezdéssel. Toragg megköszöni az információkat, majd megragadva egy lapot a sok közül, elindul az említett helyszín felé, valamint, természetesen a tegnapi napért járó fizetséget sem hagyja az épület falai között búslakodni.*
*Rikácsoló kofák által felállított, kisebb-nagyobb bódék labirintusában nehezebb megtalálni a keresett személyt, mint ahogy azt az ork elsőre hitte. Azért összekötve a kellemeset a hasznossal, keresés közben még körül is néz, hátha talál valami érdekeset a kirakott portékák között, de hála az Ősöknek, semmi olyan nem keltette fel az érdeklődését, melyre jelenleg lenne is kerete anyagilag, a többi pedig nem érdekli. Egy kis sétát követően, megpillant maga előtt egy kisebb sátrat, előtte egy asztallal tele mindenféle szőrmével.*
~Talán ez lehet az.~
*Gondolja, majd közelebb húzódik az asztal mögött álló, elegáns férfihez.*
-Rodnev? *Kérdi, arcán barátságos mosollyal, majd a figura felé mutatja a fogadóstól kapott szórólapot.* Maga keres embereket egy kis vadászatra?
*Amíg várja a választ, megpillant egy törpét is a kirakat előtt, közvetlenül Toragg mellett, valamilyen kutya társaságában. Az ork is gondolkodott már rajta, hogy be kéne szerezni valamilyen állatot, de majd csak később. Előbb legyen hol laknia, mármint a fogadón kívül, majd aztán lehet beszállni állatokról is.*
-Üdvözlöm! *Intézi szavait a mellette állóhoz, persze, csak ha már meg van róla győződve, hogy jó helyen keresi a hirdetés feladóját.* Maga is a vadászat miatt érdeklődik?
*Próbálkozik valamilyen beszélgetés kezdeményezésére, még ha nem is tudnák most rögtön folytatni azt, legalább a későbbiek folyamán legyen kiindulópont. Végignéz a nálánál jóval alacsonyabb férfin, majd annak négylábúján. Az előbbi, látszatra valamilyen harcos forma alak, legalábbis fegyverzete, valamint ruházata erről árulkodik. Külseje elárulja még, hogy valamennyi gondot fordít a minőségre is, mármint ha a megjelenésről van szó, gondol erre szakálla fonataiból, annak rendezettségéről. Nevét eleinte még nem tervezi megosztani, majd ha már valamennyire közelebbről is meg sikerült ismerniük egymást, vagy legalább már biztos, hogy egy azon dolog miatt vannak most jelen. A kérdések, melyeket feltesz a másik, remekek.*
-A bestiák fajtái engem is érdekelnének, elvégre ez nem éppen egy elhanyagolandó szempont, hogy mégis hogyan készüljünk.
~Ketten még édes kevesek leszünk ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű vadat is össze tudjunk gyűjteni ennek a jóembernek. Nagyon remélem, hogy többen is szándékoznak csatlakozni hozzánk!~
1377. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-12 19:53:03
Üzenet elküldve: 2014-07-12 19:53:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
*Beleveti magát a piac színes forgatagába. Itt hol a fajok és a különböző csőcselék úgy keveredik, mint a felszálló illatok a levegőben, nem nehéz zsákmányhoz jutni. Az egyik kirakodó stand mellett ellépkedve megjön az étvágya egy kis gyümölcshöz. A portrékára természetesen figyelnek, de a nagydarab férfi nem olyannak néz ki, mint akit nem tudna elintézni pillanatok alatt. Köpenye alól lassan felnéz, s a férfira veti tekintetét, majd beharapja vörös ajkait. Szemét egy pillanatra sem veszi le a kiszemeltről, miközben lassan elsétál mellette, s betér a mellettük lévő keskeny, sötét sikátorba. Az embere már így is nagyokat nyel, tehát biztos lehet benne, hogy követni fogja. Egyre beljebb halad. Azaja még elhallatszik ide, de látni senki se fog semmit. Megáll, majd lassan megfordul. A férfi ott áll előtte néhány lépésnyire. Láthatólag szórakozást sejtve mered rá. Lesajnáló mosoly jelenik meg szája csücskében, majd hátra hajtja csuklyáját.*~Kivételes fickó.~*Ruhája felső gombjával kezd el ügyködni, miközben eltűnteti az a kevéske távolságot, ami az ember és közte tátongott. Ajkait a másik ajkaira tapasztja, s a vad csókban a férfi nem is kíván semmi többet. Ekkor viszont halkan felnyög, s a fájdalomtól, no meg az elképedt csodálkozástól kimeredt szemeivel Riqelie-re mered, majd elterűl a lábai előtt. A hullámos pengéről vöröslő folyadék csöpög alá a talajra. Vér. A kardról folyó vért beletörli a férfi holttestébe, majd visszacsúztatja hüvelyébe. Köpenye belső zsebéből előveszi a három barackot, amit közben elcsórt a rekeszekből, majd kettőt visszahelyez előző helyére. A kezében maradtba jóízűen beleharap, aminek íze mézként ömlik el szájában. Jól választott. Evés közben odatérdel a holttest mellé, átkutatja zsebeit, majd az esetet öngyilkosságnak állítja be. A zsebekben nem talált semmi érdekeset, csupán egy gombolyag fonalat, egy arcképet meg egy gyűrűt. Az ékszert ugyan eladhatná, de akkor a képen látható hölgyemény bizonyára nem kapná meg az eljegyzési ajándékát. Amúgy se járt volna jól egy ilyennel. Képes volt őt követni egy kis hancúr reményében. Megvető tekintettel még egyszer a férfira néz, majd tovább áll egy új helyszínt keresve, de az is lehet, hogy előtte hazaugrik. Nem tudhatni.*
1376. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-12 19:30:37
Üzenet elküldve: 2014-07-12 19:30:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 74
OOC üzenetek: 32
Játékstílus: Szelíd
//Prémhadjárat//
*Adgal, Aheras hátán baktat a városban. Szívesen meglátogatná a barakkot, ám út közben egy plakátra lesz figyelmes. Érdeklődve olvassa a hírdetést, miközben egy darab kolbászt ad kutyájának.*
~Szóval a prémje kell. Erre kíváncsi vagyok.~
*Ezuttal azonban nyeregbe ül és úgy érkezik a piacra. Akadnak páran, akik megnézik a furcsa párost, hisz Aheras méretei valóban figyelemre méltóak. A törpe hamar kiszúrja a kereskedő sátrát, így odaléptet, majd leszáll a nyeregből.*
-Üdv néked uram! Adgal Traain vagyok. Látom, fegyvereseket keresel, bizonyos fenevadak ellen. Nos, lehet, hogy érdekel a dolog.-
*Kis szünet, míg felizzik a pipában a dohány.*
-Leginkább az érdekelne, hogy mégis milyen állatokról lenne szó, s hogy ezek jelentenek-e fenyegetést a közelükben élőkre, vagy ez csupán a maga zsebének megtömését szolgálja?-
*Szólal meg a lovag a törpében, hisz elvei ellen való lenne, ha indokolatlanul segítene lemészárolni azokat az állatokat.*
*Adgal, Aheras hátán baktat a városban. Szívesen meglátogatná a barakkot, ám út közben egy plakátra lesz figyelmes. Érdeklődve olvassa a hírdetést, miközben egy darab kolbászt ad kutyájának.*
~Szóval a prémje kell. Erre kíváncsi vagyok.~
*Ezuttal azonban nyeregbe ül és úgy érkezik a piacra. Akadnak páran, akik megnézik a furcsa párost, hisz Aheras méretei valóban figyelemre méltóak. A törpe hamar kiszúrja a kereskedő sátrát, így odaléptet, majd leszáll a nyeregből.*
-Üdv néked uram! Adgal Traain vagyok. Látom, fegyvereseket keresel, bizonyos fenevadak ellen. Nos, lehet, hogy érdekel a dolog.-
*Kis szünet, míg felizzik a pipában a dohány.*
-Leginkább az érdekelne, hogy mégis milyen állatokról lenne szó, s hogy ezek jelentenek-e fenyegetést a közelükben élőkre, vagy ez csupán a maga zsebének megtömését szolgálja?-
*Szólal meg a lovag a törpében, hisz elvei ellen való lenne, ha indokolatlanul segítene lemészárolni azokat az állatokat.*
1375. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-12 16:32:38
Üzenet elküldve: 2014-07-12 16:32:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 110
Játékstílus: Szelíd
// Prémhadjárat //
*A városban gyors lábakon kel szárnyra a hír, miszerint az egyik tehetős kereskedőnek igazi egzotikumra fáj a foga, kínálatát egy veszélyes fenevad értékes bundájával szeretné bővíteni. Városszerte megjelentek hát a felhívó plakátok, amik bátor kalandorok jelentkezését sürgetik. Elszánt férfiakét és nőkét, akik hajlandóak bevetni magukat az erdőbe, hogy ott úgy végezzenek a rájuk leselkedő veszéllyel, hogy közben vigyáznak az állatok bundájára, hiszen csak úgy érnek valamit, ha nincsenek teljesen összeszabdalva. Rafinéria, bátorság, erő, ügyesség, erre mind szükség lesz, de a jutalom garantáltan nem marad el.
A piactéren egy sátras stand mögött ücsörög A kereskedő, Rodnev, elegáns ruháiban és nagy izgalommal. Vajon eljönnek? Lesz, aki felfigyelt egyáltalán a hívásra? Ha igen, hányan lesznek? Képesek lesznek végrehajtani a feladatot? Megannyi kérdés, amik kopasz fejében villannak át, miközben sunyi szemei a tömeget fürkészik. Sokan megállnak előtte, megnézni, hogy milyen prémeket árul, páran vásárolnak is, de láthatóan egyik sem akar a kiplakátolt feladatra jelentkezni? Telik az idő, ő pedig egyre izgatottabb és idegesebb.*
*A városban gyors lábakon kel szárnyra a hír, miszerint az egyik tehetős kereskedőnek igazi egzotikumra fáj a foga, kínálatát egy veszélyes fenevad értékes bundájával szeretné bővíteni. Városszerte megjelentek hát a felhívó plakátok, amik bátor kalandorok jelentkezését sürgetik. Elszánt férfiakét és nőkét, akik hajlandóak bevetni magukat az erdőbe, hogy ott úgy végezzenek a rájuk leselkedő veszéllyel, hogy közben vigyáznak az állatok bundájára, hiszen csak úgy érnek valamit, ha nincsenek teljesen összeszabdalva. Rafinéria, bátorság, erő, ügyesség, erre mind szükség lesz, de a jutalom garantáltan nem marad el.
A piactéren egy sátras stand mögött ücsörög A kereskedő, Rodnev, elegáns ruháiban és nagy izgalommal. Vajon eljönnek? Lesz, aki felfigyelt egyáltalán a hívásra? Ha igen, hányan lesznek? Képesek lesznek végrehajtani a feladatot? Megannyi kérdés, amik kopasz fejében villannak át, miközben sunyi szemei a tömeget fürkészik. Sokan megállnak előtte, megnézni, hogy milyen prémeket árul, páran vásárolnak is, de láthatóan egyik sem akar a kiplakátolt feladatra jelentkezni? Telik az idő, ő pedig egyre izgatottabb és idegesebb.*
1374. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-11 19:34:40
Üzenet elküldve: 2014-07-11 19:34:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Szép, új világ//
*A szavakra nem reagál, elégedett vigyorral szemrevételezi a változatlan forgatagot. Ewica derekát elkapva öleli át egy futó pillanatra a lányt, félve, hogy az kibillen egyensúlyából.*
-Mondtam, hogy figyelj mindenre.
*Majd ereszti, és halad tovább halkan magyarázva, néha állával az említett irányba bökve.*
-Itt mindig találhatsz munkát, ha ügyes vagy. Egy kis kajáért cserébe rikkancskodhatsz, segíthetsz pakolászni. Némi apróért felajánlhatod segítséged a vásárlóknak a cipekedésben, ilyesmi. Általában elfogadják a becsületes külsejű, határozott fellépésű kölykök szolgálatait.
*Kézen ragadva a lányt, húzza tovább, el a tömegtől.*
-Gyere! Most jön a legjobb rész!
*A szavakra nem reagál, elégedett vigyorral szemrevételezi a változatlan forgatagot. Ewica derekát elkapva öleli át egy futó pillanatra a lányt, félve, hogy az kibillen egyensúlyából.*
-Mondtam, hogy figyelj mindenre.
*Majd ereszti, és halad tovább halkan magyarázva, néha állával az említett irányba bökve.*
-Itt mindig találhatsz munkát, ha ügyes vagy. Egy kis kajáért cserébe rikkancskodhatsz, segíthetsz pakolászni. Némi apróért felajánlhatod segítséged a vásárlóknak a cipekedésben, ilyesmi. Általában elfogadják a becsületes külsejű, határozott fellépésű kölykök szolgálatait.
*Kézen ragadva a lányt, húzza tovább, el a tömegtől.*
-Gyere! Most jön a legjobb rész!
1373. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-11 18:26:22
Üzenet elküldve: 2014-07-11 18:26:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Szép, új világ//
*A kovácsműhely ajtaján keresztül érkezik meg a meglepően nyüzsgő kavalkádba, mit nagyrészt a téren sürgő-forgó vásárlók és árusok alkotnak. Ezúttal ő lép ki elsőként, hogy előre engedték, vagy egyszerűen így esett, nem tudja, de talán nem is számít. Sokkal inkább Jaz felelete, amit csak kisebb hatásszünetet követően kap meg, ezzel még inkább felkeltve érdeklődését a téma iránt. Apja elgondolása Ewi szerint is igen nemes és jó szándékra vall, ezért nem is érti, hogy miért fulladt kudarcba. Pedig akkor talán...még számára is jutott volna hely.*
- Saját szobád? Kár érte.
*Igazán őszintének hangzik ez a sajnálkozás, de a másik elkenődöttsége apró félmosolyt kanyarít lánykánk ajkára.*
- És miért nem jött ö...
*Elharapja a kérdés végét, ahogy csaknem saját nyelvét is, amilyen hirtelen megtorpan. Fel sem figyelt a tömegre, mi csak sűrűsödött, ahogy a tér közepe felé haladtak, s most majdnem sikerült nekimennie egy testesebb alaknak.*
- Hú, itt tényleg rengetegen vannak!
*Hajol és lép közelebb egyszerre a sráchoz, hangját is lehalkítva.*
*A kovácsműhely ajtaján keresztül érkezik meg a meglepően nyüzsgő kavalkádba, mit nagyrészt a téren sürgő-forgó vásárlók és árusok alkotnak. Ezúttal ő lép ki elsőként, hogy előre engedték, vagy egyszerűen így esett, nem tudja, de talán nem is számít. Sokkal inkább Jaz felelete, amit csak kisebb hatásszünetet követően kap meg, ezzel még inkább felkeltve érdeklődését a téma iránt. Apja elgondolása Ewi szerint is igen nemes és jó szándékra vall, ezért nem is érti, hogy miért fulladt kudarcba. Pedig akkor talán...még számára is jutott volna hely.*
- Saját szobád? Kár érte.
*Igazán őszintének hangzik ez a sajnálkozás, de a másik elkenődöttsége apró félmosolyt kanyarít lánykánk ajkára.*
- És miért nem jött ö...
*Elharapja a kérdés végét, ahogy csaknem saját nyelvét is, amilyen hirtelen megtorpan. Fel sem figyelt a tömegre, mi csak sűrűsödött, ahogy a tér közepe felé haladtak, s most majdnem sikerült nekimennie egy testesebb alaknak.*
- Hú, itt tényleg rengetegen vannak!
*Hajol és lép közelebb egyszerre a sráchoz, hangját is lehalkítva.*
1372. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-07 21:55:50
Üzenet elküldve: 2014-07-07 21:55:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Elgondolkodik, hogy maradék pénzét még sem a kocsmában, hanem a piacon szeretné elkölteni, mert úgy gondolja hátha talál valami érdekeset. Amint egyre közelebb ér a piactérhez, észreveszi, hogy milyen sok ember jár arrafelé. Megcsapja az orrát a rohadt gyümölcs a hal, és az izzadság szagainak keveréke, amire összehúzza a szemöldökét. ~Még mindig jobb mint otthon, ahol a lovak ürülékét sem szedik fel...Bár nem tudom, hogy itt felszedik-e. Én úgy látom felszedik~ És ezzel a gondolattal benyomul a tömegbe. Őszintén szólva nem kell neki semmi. ~de még mindig jobb mint a kocsmában ülni és keresni az élet értelmét egy üveg alján~ Félre lök egy magas (hozzá lépest magas) embert aki mérgesen néz vissza rá. ~Vajon túl erősen löktem?~ de már egy másodperc múlva nem is törődik vele. Inkább nézi a különböző dolgokat amit a piacon lehet venni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.08 14:25:38, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.07.08 14:25:38, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
1371. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-07 21:55:21
Üzenet elküldve: 2014-07-07 21:55:21
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Szellemre vadászunk//
* Amint végre elolvasta a kérdéseket szemei tágra nyíltak, fejét megrázza, nem is tudja most gyorsan adja-e vissza a felmérő lapot üresen azzal a kijelentéssel, hogy márpedig ő effélében nem segít vagy próbálja ki magát. Végül a második mellett dönt bár sejtelme sincs mit fog tenni ha kiválasztják. Egyszerű logikával próbál válaszolgatni majd leadja a lapot.*
- Nem erre számítottam. *jegyzi meg Aletainak szégyenlősen. Valószínűleg azonosak voltak a kérdések tehát a férfi pontosan tudja miről beszél *Inkább valami olyasmire, hogy hány kecskéje van annak a pásztornak aki 5O fejet és lábat számlál meg összesen. *mondja egy szelíd mosollyal. Mivel valószínűleg már délután van, hát ő sem megy haza hanem még néhányszor végigsétálna a fél-elf társaságában a piactér sorai között. A Wegtorenről szóló beszámoló végén elmosolyodik.*
- Szerintem is Arthenior a legjobb. Bármerre járjak ide mindig visszatérek. *mondja miközben a gyógyitalok között keresgél.
Némi idő eltelik mire elérkezik az eredményhirdetés. Egymás után hívják a nyerteseket, köztük Aletait is. Fejét oldalra billentve várja az esemény végét amikor az általa rajzolt jelet említik. Mély levegőt vesz. Ez nem semmi, elfelejtette aláírni, még szerencse, hogy hagyott valami megkülönböztető jelet. Odasiet a mágushoz.*
- Köszönöm. *mondja először szemlesütve majd valahol feldereng, hogy azért mégis csak nyert tehát egy boldog mosoly kíséretében feltekint az öregre majd követi a többieket a hintóba.*
- Üdvözlöm önöket. *köszönt ő is mindenkit majd kíváncsian futtatja végig tekintetét a bent ülőkön. Amint az utolsó nyertes is megérkezik majd pedig a szervezésben résztvevők is beszállnak megindul a hintó és elkezdik vázolni a helyzetet.
Nem szól egy szót sem. Még mindig nem teljesen biztos benne, hogy jó helyen jár. Nem afféle elf aki olyan dolgokkal foglakozik mint amit a kérdések próbáltak felmérni, bár úgy tűnik, hogy a válaszai megfeleltek a munkaadó számára. Utolsóként szólal fel.*
- Én is szeretném megtudni, először, hogy mi lenne a dolgunk. Őszintén szólva semmi törvénybe ütközővel nem szeretnék foglalkozni, viszont ha segíteni kell valakin az már egészen más dolog. *utal ezzel az egyik kérdésre a saját olvasata szerint.
Úgy tűnik vannak ketten akik bármit elvállalnak és még itt van a másik három nyertes köztük az elf aki hajlandó bizonyos engedményeket tenni, de ártatlant gyilkolni nem fog. Várakozás közben tölt magának egy pohár vörösbort és élvezettel kortyolgatja.*
* Amint végre elolvasta a kérdéseket szemei tágra nyíltak, fejét megrázza, nem is tudja most gyorsan adja-e vissza a felmérő lapot üresen azzal a kijelentéssel, hogy márpedig ő effélében nem segít vagy próbálja ki magát. Végül a második mellett dönt bár sejtelme sincs mit fog tenni ha kiválasztják. Egyszerű logikával próbál válaszolgatni majd leadja a lapot.*
- Nem erre számítottam. *jegyzi meg Aletainak szégyenlősen. Valószínűleg azonosak voltak a kérdések tehát a férfi pontosan tudja miről beszél *Inkább valami olyasmire, hogy hány kecskéje van annak a pásztornak aki 5O fejet és lábat számlál meg összesen. *mondja egy szelíd mosollyal. Mivel valószínűleg már délután van, hát ő sem megy haza hanem még néhányszor végigsétálna a fél-elf társaságában a piactér sorai között. A Wegtorenről szóló beszámoló végén elmosolyodik.*
- Szerintem is Arthenior a legjobb. Bármerre járjak ide mindig visszatérek. *mondja miközben a gyógyitalok között keresgél.
Némi idő eltelik mire elérkezik az eredményhirdetés. Egymás után hívják a nyerteseket, köztük Aletait is. Fejét oldalra billentve várja az esemény végét amikor az általa rajzolt jelet említik. Mély levegőt vesz. Ez nem semmi, elfelejtette aláírni, még szerencse, hogy hagyott valami megkülönböztető jelet. Odasiet a mágushoz.*
- Köszönöm. *mondja először szemlesütve majd valahol feldereng, hogy azért mégis csak nyert tehát egy boldog mosoly kíséretében feltekint az öregre majd követi a többieket a hintóba.*
- Üdvözlöm önöket. *köszönt ő is mindenkit majd kíváncsian futtatja végig tekintetét a bent ülőkön. Amint az utolsó nyertes is megérkezik majd pedig a szervezésben résztvevők is beszállnak megindul a hintó és elkezdik vázolni a helyzetet.
Nem szól egy szót sem. Még mindig nem teljesen biztos benne, hogy jó helyen jár. Nem afféle elf aki olyan dolgokkal foglakozik mint amit a kérdések próbáltak felmérni, bár úgy tűnik, hogy a válaszai megfeleltek a munkaadó számára. Utolsóként szólal fel.*
- Én is szeretném megtudni, először, hogy mi lenne a dolgunk. Őszintén szólva semmi törvénybe ütközővel nem szeretnék foglalkozni, viszont ha segíteni kell valakin az már egészen más dolog. *utal ezzel az egyik kérdésre a saját olvasata szerint.
Úgy tűnik vannak ketten akik bármit elvállalnak és még itt van a másik három nyertes köztük az elf aki hajlandó bizonyos engedményeket tenni, de ártatlant gyilkolni nem fog. Várakozás közben tölt magának egy pohár vörösbort és élvezettel kortyolgatja.*
1370. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-07 20:52:20
Üzenet elküldve: 2014-07-07 20:52:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Szellemre vadászunk//
*Ewangel kérdésére őszinte választ ad.*
-Igen. Nem rég még Wegtoren utcáit tapostam. Nincs ennyi csőcselék, viszont ezzel szemben iszonyú meleg a város számomra. Artheniort sokkal jobban kedvelem. Itt nincs meleg, s ha van is, az is inkább kellemes, mint zavaró.
*Mosolyog a lányra, miközben kinyitja a kezében lapuló borítékot. A kérdésekre vet egy pillantást, majd felvonja a szemöldökét és elmosolyodik. A közeli lúdtollat a kezébe veszi, majd miután megmártja a mellette heverő tintás üvegben, írni kezd.*
//Később//
*A nap további részét, ha a lány is úgy akarja, együtt töltik, miközben Aletai vásárol magának néhány gyógyitalt, gyümölcsöt, miegymást. Az elixíreket még sohasem próbálta korábban, s mindig is kíváncsi volt a hatásukra.
Az este lassan borította szürkés fátylát a tájra, miközben visszaértek a középen álló standhoz, hogy meghallgassák az eredményhirdetést. Csupán egy mosoly rajzolódik ajkaira, mikor a nevét hallja. Köszönetképpen egy kicsit meghajtja a fejét, biccent. Ezt követően természetesen ő is elindul a téren álló kocsi felé.*
-Szép estét az uraknak!
*Köszön, hiszen ekkor még csak Briss és Hornor tartózkodik a kocsiban. Kissé elhúzza a függönyt, s kibámul. Láthatóan még vár valakit, s tevékenysége közben nem zavarja az sem, ha esetleg idő közben valaki helyet foglal még a szekérben. Hacsak nem Ewa az. Egyébként az ő beszállása után figyel csak az instrukciókat adó wegtoreniekre. A kérdést hallván felnevet. Nevetése eltart néhány másodpercig, ám nem megjátszott színészkedés, hanem inkább szívből jövő kacaj.*
-Ilyen kérdések után tényleg ennyire ostobának néznek!?
*Fordítja komolyra a szót, majd bizalmasan, a könyökére támaszkodva hajol közelebb az instrukciót adóhoz.*
-Ön szerint belemegyek egy ilyen alkuba úgy, hogy nem tudom, mire vállalkozom? Bár a kérdésekből sejthető...
*Ismét hátra dől, s tölt magának egy kupa sört. Akárhogy is, neki elég jutalom lesz egy fejtörőért cserébe.*
-Ezt a betyárok között úgy szokták, hogy ha én bizalmat szavaztam Önöknek, amikor beszálltam a szekérbe, akkor Önöknek is bizalmat kellene szavazni nekem, ha a szavamat adom, hogy tartom a szám, maga pedig beavat a rejtelmekbe. Mikor ismerem a részleteket, majd eldöntöm, hogy vállalom-e.
*Kortyol bele a sörébe, majd az asztalra helyezi a nedűt.*
-Ha nemet mondok, akkor elfogadom a 200 aranyat a szavam mellett, annak zálogául adják, hogy befogom a számat.
*Megrántja a vállát, majd folytatja.*
-Máskülönben nem kell az aranya. A sör éppen megteszi tiszteletdíjnak. Természetesen, ha igent mondok, akkor nem gondolom meg magam és nem visszakozom. Soha...
*Iszik újra bele a korsóba.*
-Onnantól életbe lép a fejvadász szabály, vagy ha úgy tetszik bérgyilkos szabály: A küldetést végrehajtsuk, minden áron.
*A bizalomért elhivatottságot ad. Pont úgy beszél, mint egy orgyilkos. Ezt tanulta, így élt, nem is tud másképp üzletet kötni. A betyárbecsület benne is erős, és állni is fogja a szavát, az egyszer biztos. Így joggal teheti fel a kérdéseket, akár elfogadja a feladatot, akár nem. A többiekre is vonatkozik, hogy ha egy munkát adó nem szavaz bizalmat annak, akit felbérel, mégis mit vár?*
A hozzászólás írója (Aletai Agetkin Rilash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.07 21:04:01
*Ewangel kérdésére őszinte választ ad.*
-Igen. Nem rég még Wegtoren utcáit tapostam. Nincs ennyi csőcselék, viszont ezzel szemben iszonyú meleg a város számomra. Artheniort sokkal jobban kedvelem. Itt nincs meleg, s ha van is, az is inkább kellemes, mint zavaró.
*Mosolyog a lányra, miközben kinyitja a kezében lapuló borítékot. A kérdésekre vet egy pillantást, majd felvonja a szemöldökét és elmosolyodik. A közeli lúdtollat a kezébe veszi, majd miután megmártja a mellette heverő tintás üvegben, írni kezd.*
//Később//
*A nap további részét, ha a lány is úgy akarja, együtt töltik, miközben Aletai vásárol magának néhány gyógyitalt, gyümölcsöt, miegymást. Az elixíreket még sohasem próbálta korábban, s mindig is kíváncsi volt a hatásukra.
Az este lassan borította szürkés fátylát a tájra, miközben visszaértek a középen álló standhoz, hogy meghallgassák az eredményhirdetést. Csupán egy mosoly rajzolódik ajkaira, mikor a nevét hallja. Köszönetképpen egy kicsit meghajtja a fejét, biccent. Ezt követően természetesen ő is elindul a téren álló kocsi felé.*
-Szép estét az uraknak!
*Köszön, hiszen ekkor még csak Briss és Hornor tartózkodik a kocsiban. Kissé elhúzza a függönyt, s kibámul. Láthatóan még vár valakit, s tevékenysége közben nem zavarja az sem, ha esetleg idő közben valaki helyet foglal még a szekérben. Hacsak nem Ewa az. Egyébként az ő beszállása után figyel csak az instrukciókat adó wegtoreniekre. A kérdést hallván felnevet. Nevetése eltart néhány másodpercig, ám nem megjátszott színészkedés, hanem inkább szívből jövő kacaj.*
-Ilyen kérdések után tényleg ennyire ostobának néznek!?
*Fordítja komolyra a szót, majd bizalmasan, a könyökére támaszkodva hajol közelebb az instrukciót adóhoz.*
-Ön szerint belemegyek egy ilyen alkuba úgy, hogy nem tudom, mire vállalkozom? Bár a kérdésekből sejthető...
*Ismét hátra dől, s tölt magának egy kupa sört. Akárhogy is, neki elég jutalom lesz egy fejtörőért cserébe.*
-Ezt a betyárok között úgy szokták, hogy ha én bizalmat szavaztam Önöknek, amikor beszálltam a szekérbe, akkor Önöknek is bizalmat kellene szavazni nekem, ha a szavamat adom, hogy tartom a szám, maga pedig beavat a rejtelmekbe. Mikor ismerem a részleteket, majd eldöntöm, hogy vállalom-e.
*Kortyol bele a sörébe, majd az asztalra helyezi a nedűt.*
-Ha nemet mondok, akkor elfogadom a 200 aranyat a szavam mellett, annak zálogául adják, hogy befogom a számat.
*Megrántja a vállát, majd folytatja.*
-Máskülönben nem kell az aranya. A sör éppen megteszi tiszteletdíjnak. Természetesen, ha igent mondok, akkor nem gondolom meg magam és nem visszakozom. Soha...
*Iszik újra bele a korsóba.*
-Onnantól életbe lép a fejvadász szabály, vagy ha úgy tetszik bérgyilkos szabály: A küldetést végrehajtsuk, minden áron.
*A bizalomért elhivatottságot ad. Pont úgy beszél, mint egy orgyilkos. Ezt tanulta, így élt, nem is tud másképp üzletet kötni. A betyárbecsület benne is erős, és állni is fogja a szavát, az egyszer biztos. Így joggal teheti fel a kérdéseket, akár elfogadja a feladatot, akár nem. A többiekre is vonatkozik, hogy ha egy munkát adó nem szavaz bizalmat annak, akit felbérel, mégis mit vár?*
A hozzászólás írója (Aletai Agetkin Rilash) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.07 21:04:01
1369. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-06 18:52:04
Üzenet elküldve: 2014-07-06 18:52:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Szellemre vadászunk //
*Drann elgondolkodva olvassa a kérdéseket. Valamiféle fejtörőre, találós kérdėsre számított, de a papíron lévő szöveg egészen más irányba mutat. Különösen a "Hogyan jutnál be észrevétlen egy Gazdagnegyed beli palotába" hangzik jelentőségteljesen. No és a "Hogyan találnál meg valakit, akinek nem tudod a nevét, csak az arcát ismered... " hm. Megnézi magának az asztal túloldalán ülőket, különösen az öreg, varázsló külsejű wegtorenit. ~ Kit kereshetnek? Ekkora csinnadrattával az artheniori Piactéren... mi lehet emögött? ~
Ő bizony nem írásban fogja megválaszolni ezeket a kérdéseket... legfőképpen az utolsót.
Elindul, és egy kicsit körbe nézelődik a Piactér Gazdagnegyed-beli boltíves bejáratánál. Hiszen az egyértelmű, hogy ezek a wegtoreniek nem árulni érkeztek ide, a Szegénynegyed felől, ráadásul bizonyára nem gyalogosan. Talál is hamarosan egy hatalmas, batárszerű, mégis tekintélyes hintót, amiről kideríti: a szervezőkhöz tartozik. Most már csak az a kérdés, hogyan vegye rá a hintón ücsörgő kocsist, hogy átengedje neki a gyeplőszárat. Pénzt ugyan nem kínál neki, ha már ő is a jutalom reményében "dolgozik" éppen... mindenesetre jóval dél után megjelenik a hintón ásítozó kocsis előtt, két kosárral.
- Dranndreshiann Morla DeLhor vayok Wegtorenből... *a Morla név mindig hatni szokott Wegtorenben* - a gazdáid küldik ezt *nyújtja a két kosarat* - azt üzenik, szerezz *mi mást szerezne, ami eltart annyi ideig, hogy átvehessem a szerepét* - az öreg bájitalához a Fogadó Holdudvarából két kosárnyi Myceil Fényét. Alkonyatkor szedd, a holdfény miatt. És siess vele vissza!
- Addig én legalább alszok egyet *int a fejével a batár belseje felė nyugodtan, legyőzendő a kocsis arcán megjelenő néminemű bizonytalanságot, hogy otthagyhatja-e őrizetlen a hintót.*
- De aztán igyekezz! ~ Remélhetőleg beveszi... ~ Mindenesetre ha így van, Drann nem rest, ha amaz a Pegazus felé veszi az irányt, lecibálni a vértjét, begyűrni az ülés alá, levenni a köpenyét, és elhelyezkedni a bakon.
Amikor pedig üzennek, hogy mehet a hintóval, kihúzott derékkal odahajt az eredményhirdetés helyére, megvárja, míg a szervezők és a nyertesek elhelyezkednek, aztán a Gazdagnegyed felé veszi az irányt. Megáll ő bármelyik ház előtt, és hogy a kapuőrök nem azt fogják kérdezni, ki fia-borja ő a bakon, hanem kitárják a kapuszárnyakat, abban ugyancsak biztos.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.06 18:55:56
*Drann elgondolkodva olvassa a kérdéseket. Valamiféle fejtörőre, találós kérdėsre számított, de a papíron lévő szöveg egészen más irányba mutat. Különösen a "Hogyan jutnál be észrevétlen egy Gazdagnegyed beli palotába" hangzik jelentőségteljesen. No és a "Hogyan találnál meg valakit, akinek nem tudod a nevét, csak az arcát ismered... " hm. Megnézi magának az asztal túloldalán ülőket, különösen az öreg, varázsló külsejű wegtorenit. ~ Kit kereshetnek? Ekkora csinnadrattával az artheniori Piactéren... mi lehet emögött? ~
Ő bizony nem írásban fogja megválaszolni ezeket a kérdéseket... legfőképpen az utolsót.
Elindul, és egy kicsit körbe nézelődik a Piactér Gazdagnegyed-beli boltíves bejáratánál. Hiszen az egyértelmű, hogy ezek a wegtoreniek nem árulni érkeztek ide, a Szegénynegyed felől, ráadásul bizonyára nem gyalogosan. Talál is hamarosan egy hatalmas, batárszerű, mégis tekintélyes hintót, amiről kideríti: a szervezőkhöz tartozik. Most már csak az a kérdés, hogyan vegye rá a hintón ücsörgő kocsist, hogy átengedje neki a gyeplőszárat. Pénzt ugyan nem kínál neki, ha már ő is a jutalom reményében "dolgozik" éppen... mindenesetre jóval dél után megjelenik a hintón ásítozó kocsis előtt, két kosárral.
- Dranndreshiann Morla DeLhor vayok Wegtorenből... *a Morla név mindig hatni szokott Wegtorenben* - a gazdáid küldik ezt *nyújtja a két kosarat* - azt üzenik, szerezz *mi mást szerezne, ami eltart annyi ideig, hogy átvehessem a szerepét* - az öreg bájitalához a Fogadó Holdudvarából két kosárnyi Myceil Fényét. Alkonyatkor szedd, a holdfény miatt. És siess vele vissza!
- Addig én legalább alszok egyet *int a fejével a batár belseje felė nyugodtan, legyőzendő a kocsis arcán megjelenő néminemű bizonytalanságot, hogy otthagyhatja-e őrizetlen a hintót.*
- De aztán igyekezz! ~ Remélhetőleg beveszi... ~ Mindenesetre ha így van, Drann nem rest, ha amaz a Pegazus felé veszi az irányt, lecibálni a vértjét, begyűrni az ülés alá, levenni a köpenyét, és elhelyezkedni a bakon.
Amikor pedig üzennek, hogy mehet a hintóval, kihúzott derékkal odahajt az eredményhirdetés helyére, megvárja, míg a szervezők és a nyertesek elhelyezkednek, aztán a Gazdagnegyed felé veszi az irányt. Megáll ő bármelyik ház előtt, és hogy a kapuőrök nem azt fogják kérdezni, ki fia-borja ő a bakon, hanem kitárják a kapuszárnyakat, abban ugyancsak biztos.*
A hozzászólás írója (Dranndreshiann Morla DeLhor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.07.06 18:55:56
1368. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-06 10:37:05
Üzenet elküldve: 2014-07-06 10:37:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 51
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
~ Pedig most meghallgattam volna. Na mindegy, unkább vissza a vándorzenéhez. ~ * Gondolja, majd elteszi lantját. Inkább továbbáll, és körbenéz a piacon. Rengeteg árus van jelen, és nem kevés pénzt gyüjthettek össze eddig. Kíváncsi is lenne, hogy ezt az aranymennyiséget, vajon mire is költhetik el. Valami olcsó italra? Vagy drága ruhákra? Neki is épphogy van pár ruhája, és felszerelése. De ízlések és pofonok. Mindenki mást kedvel. Mondjuk a lányt lenyűgözi a zene, az izgalom és minden, amelyhez kell egy kis ügyesség.
Miközben a Piacon sétálgat, egy fiú lép oda hozzá, és kezébenyom egy levelet. A nő kibontja, és csodálkozva nézi tartalmát. *
" Mézes Merlis!
Tudjuk, hogy ön kicsoda is valójában. Ismerjük a titkait. Tényleg azt hitte, hogy az egyik nagy bárd ismeretlenül megérkezhet ebbe a városba? Ne féljen. Csak egy kisebb információt kaptunk jelenlétéről, de ezt fel nem fedjük, ugyanis ez szándékunkban nem áll. Viszont a segítségét kérjük. Tudjuk, hogy tehetséges mint zenész, mint tolvaj. Ezért kérjük, hogy jöjjön a temetőbe. Egy nagy üzletet ajánlunk.
Vendris Mhajtraach "
~ Mondhatni. érdekes. Ezek honnan tudják, hogy itt vagyok? De ezt ki kellene nyomoznom, így hát irány a temető.~ * A levelet nem lenne modjában magánál tartani, de muszáj lesz, hiszen szaván akarja fogni a férfit, aki neki írt, egy ilyen levelet. Sietni kezd, hogy ne szalassza el az egyik esélyét, amely lehet, hogy az utolsó lesz.*
Miközben a Piacon sétálgat, egy fiú lép oda hozzá, és kezébenyom egy levelet. A nő kibontja, és csodálkozva nézi tartalmát. *
" Mézes Merlis!
Tudjuk, hogy ön kicsoda is valójában. Ismerjük a titkait. Tényleg azt hitte, hogy az egyik nagy bárd ismeretlenül megérkezhet ebbe a városba? Ne féljen. Csak egy kisebb információt kaptunk jelenlétéről, de ezt fel nem fedjük, ugyanis ez szándékunkban nem áll. Viszont a segítségét kérjük. Tudjuk, hogy tehetséges mint zenész, mint tolvaj. Ezért kérjük, hogy jöjjön a temetőbe. Egy nagy üzletet ajánlunk.
Vendris Mhajtraach "
~ Mondhatni. érdekes. Ezek honnan tudják, hogy itt vagyok? De ezt ki kellene nyomoznom, így hát irány a temető.~ * A levelet nem lenne modjában magánál tartani, de muszáj lesz, hiszen szaván akarja fogni a férfit, aki neki írt, egy ilyen levelet. Sietni kezd, hogy ne szalassza el az egyik esélyét, amely lehet, hogy az utolsó lesz.*
1367. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-05 22:48:06
Üzenet elküldve: 2014-07-05 22:48:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Merlis Aororis//
//Szellemre vadászunk//
*El is kezdené énekelni a dalt, mikor hintó görög be a térre és az asztalnál ülő egyik idősebb férfi felemelkedik helyéről.*
-Jujj! Most lesz eredmény hírdetés! *Néz a lányra izgatottan* Èn is neveztem! *Fészkelődve próbál átlesni az egyre nagyobb tömegen.* Ugye nem haragszik, ha most nem tudom elénekelni. Később viszont nagyon szívesen! *Szemében ragyogó fény csillog, amit az izgalom vált ki belőle. El is kezdik a nevek felsorolását, s mikor az utolsóban magára ismer, elvigyorodik.*~Joppá!~ -Remélem még találkozunk! *Hajol meg illedelmesen a lány elött, majd szökkenő léptekkel átfurakodik a tömegen, s széles mosollyal az arcán kezet fog az egyik ott álló szervezővel, majd kicsit behúzza a fejét vállai közé egy pillanatra.*
-Köszönöm és elnézést. Teljesen kiment a fejemből, hogy nevet is kéne rá írni. Azt hiszem a hosszú körmölés lehet az oka. *Továbbra is mosolyogva lép be a hintóba, vidáman köszöntve a többi nyertest. Miután elhelyezkedett az egyik kényelmes ülésen, tea kortyolgatás közben végighallgatja, amit mondanak neki a komolyabb feladatról. Nem számított ilyen lehetőségre, s megfordul a fejében, hogy itt kiszáll, mint Bris, ha jól emlékszik a nevére, de végtére is kiválasztották.*
-Én is maradok. *Toldja meg az előtte szólók beszédét, majd hátradől, s újra belekortyol az édes teába.*
//Szellemre vadászunk//
*El is kezdené énekelni a dalt, mikor hintó görög be a térre és az asztalnál ülő egyik idősebb férfi felemelkedik helyéről.*
-Jujj! Most lesz eredmény hírdetés! *Néz a lányra izgatottan* Èn is neveztem! *Fészkelődve próbál átlesni az egyre nagyobb tömegen.* Ugye nem haragszik, ha most nem tudom elénekelni. Később viszont nagyon szívesen! *Szemében ragyogó fény csillog, amit az izgalom vált ki belőle. El is kezdik a nevek felsorolását, s mikor az utolsóban magára ismer, elvigyorodik.*~Joppá!~ -Remélem még találkozunk! *Hajol meg illedelmesen a lány elött, majd szökkenő léptekkel átfurakodik a tömegen, s széles mosollyal az arcán kezet fog az egyik ott álló szervezővel, majd kicsit behúzza a fejét vállai közé egy pillanatra.*
-Köszönöm és elnézést. Teljesen kiment a fejemből, hogy nevet is kéne rá írni. Azt hiszem a hosszú körmölés lehet az oka. *Továbbra is mosolyogva lép be a hintóba, vidáman köszöntve a többi nyertest. Miután elhelyezkedett az egyik kényelmes ülésen, tea kortyolgatás közben végighallgatja, amit mondanak neki a komolyabb feladatról. Nem számított ilyen lehetőségre, s megfordul a fejében, hogy itt kiszáll, mint Bris, ha jól emlékszik a nevére, de végtére is kiválasztották.*
-Én is maradok. *Toldja meg az előtte szólók beszédét, majd hátradől, s újra belekortyol az édes teába.*
1366. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-05 20:27:01
Üzenet elküldve: 2014-07-05 20:27:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Szellemre vadászuk - Hornor Arnul figyelmébe//
*Vele szemben egy idős gnóm férfi ül. Bris úgy gondolja, hogy ő is majd otthagyja ezt a komolytalan vállalkozást de, téved. Velük tart a kora ellenére. Sőt őt is megpróbálja meggyőzni bár még a neve sem ugrik be neki. Bris megjegyezte az övét az után, hogy mondták. De azért viszonozza a kézfogást és egy barátságos mosollyal segít az öregnek.*
-Igen a nevem Bris Mostale.
*A következő kérdésre nem válaszol hisz biztos csak költői volt. Bris nevét mondták először. Tudhatja az öreg, hogy ő is nyertes.*
-Köszönöm de, én nem támogatom az efféle szórakozást ha fogalmazhatok így. Én tudós vagyok nem kalandor vagy szerencsevadász az én helyem a műhelyemben van. De önöknek sok sikert kívánok.
*Vele szemben egy idős gnóm férfi ül. Bris úgy gondolja, hogy ő is majd otthagyja ezt a komolytalan vállalkozást de, téved. Velük tart a kora ellenére. Sőt őt is megpróbálja meggyőzni bár még a neve sem ugrik be neki. Bris megjegyezte az övét az után, hogy mondták. De azért viszonozza a kézfogást és egy barátságos mosollyal segít az öregnek.*
-Igen a nevem Bris Mostale.
*A következő kérdésre nem válaszol hisz biztos csak költői volt. Bris nevét mondták először. Tudhatja az öreg, hogy ő is nyertes.*
-Köszönöm de, én nem támogatom az efféle szórakozást ha fogalmazhatok így. Én tudós vagyok nem kalandor vagy szerencsevadász az én helyem a műhelyemben van. De önöknek sok sikert kívánok.
1365. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-05 18:05:17
Üzenet elküldve: 2014-07-05 18:05:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 110
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Az biztos, hogy miután sikerül valahogy a templom falai közé vinni a lányt és ott rábízni valakire, vissza fog menni az összes feljegyzésért. A lányról valókat maga miatt, a többit pedig a könyvtár számára. Ha otthagyná, csak az enyészet martaléka lenne minden írás, minden papiros, kárba veszne a rajtuk lévő tudás. S míg a mágus kis könyvtárát sajátjuknak adja, a lányról való feljegyzéseket maga szeretné tanulmányozni, hogy senki ne tudhasson meg róla semmit. Nem szeretne senkit veszélybe sodorni, főleg nem felelőtlen kezekbe adni a tudást, mit azok a lapok őriznek.
Majd ki lesz tanítva. Ezt már tudja Dakh. Hiszen minden szerzetes, minden pap a templomban tanító is egyben. Persze, nem ilyen téren képzettek, de talán némelyiknek van egy kevés tapasztalata ehhez is. Legrosszabb esetben kénytelen lesz maga kezébe venni a dolgot. Vagy saját két kezével elérni, hogy az értelmes gyermeknek tudást adjon, vagy valakit keresnie kell, ki elülteti és gondozza a tudás magvát a szőkeségben. S most még hisz benne Dakhnator, hogy lehet belőle olyan, aki ha furcsa is, de egyáltalán nem gonosz. Mi egyáltalán a gonosz? A döntések az általános normához képest negatívan való megközelítése. Ha választhatunk, hogy megmentünk valakit vagy megöljük, a gonosz megöli, a jó megmenti. Lecsupaszítva talán így tudná elképzelni ezt. Persze, ennél sokkal mélyebben kell beleásnia magát, ha valóban sötét erők lakoznak a gyermekben és másvilági lelkét a kín és kár okozása mozgatja csak.
S hiába a remény, míg tudja, hogy fenevadat ölel keblére, s szívével melengeti a másvilág fattyát, ott él benne a félsz. Rettegés, hogy egyszer az ő torkát fogja elharapni, kitépi testéből, mit csak kis keze ér, majd véres maradványaiból lakmározik, végül kedves nevetésével hagyja háta mögött az élettelen maradványait. Fájdalmas halál volna, éppen úgy testének, mint lelkének, hogy csalódnia kell hitében. Továbbra is úgy gondolja, nincs felsőbb hatalom, tetteikkel kovácsolják maguk sorsát, akkor pedig döntései vagy egyre inkább a pusztulás felé taszítják a gyermekkel, vagy képes lesz megváltoztatni azt, mit állít minden feljegyzés, mit eddig olvasott. Hiába tűnik rossznak, hiába eszik nyers, véres húst... Dakhnator elhiszi, hogy lehet belőle olyan gyermek, mint bármelyik másik.*
Majd ki lesz tanítva. Ezt már tudja Dakh. Hiszen minden szerzetes, minden pap a templomban tanító is egyben. Persze, nem ilyen téren képzettek, de talán némelyiknek van egy kevés tapasztalata ehhez is. Legrosszabb esetben kénytelen lesz maga kezébe venni a dolgot. Vagy saját két kezével elérni, hogy az értelmes gyermeknek tudást adjon, vagy valakit keresnie kell, ki elülteti és gondozza a tudás magvát a szőkeségben. S most még hisz benne Dakhnator, hogy lehet belőle olyan, aki ha furcsa is, de egyáltalán nem gonosz. Mi egyáltalán a gonosz? A döntések az általános normához képest negatívan való megközelítése. Ha választhatunk, hogy megmentünk valakit vagy megöljük, a gonosz megöli, a jó megmenti. Lecsupaszítva talán így tudná elképzelni ezt. Persze, ennél sokkal mélyebben kell beleásnia magát, ha valóban sötét erők lakoznak a gyermekben és másvilági lelkét a kín és kár okozása mozgatja csak.
S hiába a remény, míg tudja, hogy fenevadat ölel keblére, s szívével melengeti a másvilág fattyát, ott él benne a félsz. Rettegés, hogy egyszer az ő torkát fogja elharapni, kitépi testéből, mit csak kis keze ér, majd véres maradványaiból lakmározik, végül kedves nevetésével hagyja háta mögött az élettelen maradványait. Fájdalmas halál volna, éppen úgy testének, mint lelkének, hogy csalódnia kell hitében. Továbbra is úgy gondolja, nincs felsőbb hatalom, tetteikkel kovácsolják maguk sorsát, akkor pedig döntései vagy egyre inkább a pusztulás felé taszítják a gyermekkel, vagy képes lesz megváltoztatni azt, mit állít minden feljegyzés, mit eddig olvasott. Hiába tűnik rossznak, hiába eszik nyers, véres húst... Dakhnator elhiszi, hogy lehet belőle olyan gyermek, mint bármelyik másik.*
1364. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-05 15:28:22
Üzenet elküldve: 2014-07-05 15:28:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Szellemre vadászuk - Bris Mostale figyelmébe//
*A gnóm a papír kitöltése után hazamegy, ahol végre lepihen egy kicsit. Viszont utána visszamegy a piactérre, hogy az eredményét megtudhatja majd. Némi várakozás és nézelődés után elkezdik mondani a neveket. A nevét másodikként említik. Egyből közelebb megy és sikerül át fúrnia magát a tömegen. Kezet ráz az egyik szervezővel, majd ő is csak röviden megszólal, mint az előtte lévő: *
- Köszönöm! *Száját kicsit mosolyra is húzza, majd beszáll a kocsiba. ~Hmmm... Életveszély? Mért is ne? Igaz már elég öreg vagyok, de azért tudok segíteni nekik. Talán pont az eszem fog segíteni nekik, de talán meg harcolni is fogok, mint régen... ~ A gnóm visszaemlékszik azokra az időkre, mikor még fiatal volt és sokat kalandozott. Most a házában él, szinte egész nap ott van. ~Most már ideje elmenni, talán egy utolsó kalandra. ~ Az öreg átgondolja alaposan, majd megszólal: *
- Én jelentkezek a további kalandra is. Remélem nem csak én megyek, de, ha úgy lesz, akkor is megyek.
*Végignézi a vele szemben ülő férfit. Alacsony, viszonylag fiatal. Ami furcsa, hogy egyik szeme fekete, másik zöld. Hornor hallja, hogy nem szeretne tovább jönni. Ekkor megszólítja Bris Mostale-t: *
- Üdvözletem, Hornor Arnul vagyok. *Kezet nyújt neki. * Ön valami Bris... Ugye? Szintén nyertes? Miért nem jön tovább inkább? Szerintem mindannyiunkra szükség lehet. Akár csak az esze miatt is. Hiszen hát... valljuk be, az a kétszáz arany nem olyan sok. Ha jönne sokkal többet kapna valószínűleg. *Hornor abbahagyja a beszédet, de azért hozzáteszi: *
Persze ön dönt én nem akarom bajba sodorni.
*Miután ezt is befejezte, tölt magának egy pohárba némi teát. Először csak szürcsöli, aztán lehúzza az egészet. Minden bizonnyal már bent ülnek a kocsiban a többiek is (a többi nyertes). Ha így van, akkor Honror őket is szemügyre veszi. Amennyiben beszálltak a kocsiba, akkor már van ott gnóm, ember, tündér, fél-elf, miegymás. Tehát sokszínű a csapat. Hornor kíváncsian várja, hogy vajon a többiek hogy döntenek? Megelégszenek a kétszáz arannyal, vagy inkább kockáztatnak? ~Vagy egy nyúl biztosan, vagy egy vadkan némi szerencsével. ~ gondolja magában a gnóm, amíg várja, hogy válaszoljon Bris neki, esetleg valaki más megszólítsa. Idáig a poharat az ölében fogta, most visszateszi az asztalra. *
- Finom volt a tea. *Mosolyog, majd szótlanul ül tovább a zötyögő úton. *
*A gnóm a papír kitöltése után hazamegy, ahol végre lepihen egy kicsit. Viszont utána visszamegy a piactérre, hogy az eredményét megtudhatja majd. Némi várakozás és nézelődés után elkezdik mondani a neveket. A nevét másodikként említik. Egyből közelebb megy és sikerül át fúrnia magát a tömegen. Kezet ráz az egyik szervezővel, majd ő is csak röviden megszólal, mint az előtte lévő: *
- Köszönöm! *Száját kicsit mosolyra is húzza, majd beszáll a kocsiba. ~Hmmm... Életveszély? Mért is ne? Igaz már elég öreg vagyok, de azért tudok segíteni nekik. Talán pont az eszem fog segíteni nekik, de talán meg harcolni is fogok, mint régen... ~ A gnóm visszaemlékszik azokra az időkre, mikor még fiatal volt és sokat kalandozott. Most a házában él, szinte egész nap ott van. ~Most már ideje elmenni, talán egy utolsó kalandra. ~ Az öreg átgondolja alaposan, majd megszólal: *
- Én jelentkezek a további kalandra is. Remélem nem csak én megyek, de, ha úgy lesz, akkor is megyek.
*Végignézi a vele szemben ülő férfit. Alacsony, viszonylag fiatal. Ami furcsa, hogy egyik szeme fekete, másik zöld. Hornor hallja, hogy nem szeretne tovább jönni. Ekkor megszólítja Bris Mostale-t: *
- Üdvözletem, Hornor Arnul vagyok. *Kezet nyújt neki. * Ön valami Bris... Ugye? Szintén nyertes? Miért nem jön tovább inkább? Szerintem mindannyiunkra szükség lehet. Akár csak az esze miatt is. Hiszen hát... valljuk be, az a kétszáz arany nem olyan sok. Ha jönne sokkal többet kapna valószínűleg. *Hornor abbahagyja a beszédet, de azért hozzáteszi: *
Persze ön dönt én nem akarom bajba sodorni.
*Miután ezt is befejezte, tölt magának egy pohárba némi teát. Először csak szürcsöli, aztán lehúzza az egészet. Minden bizonnyal már bent ülnek a kocsiban a többiek is (a többi nyertes). Ha így van, akkor Honror őket is szemügyre veszi. Amennyiben beszálltak a kocsiba, akkor már van ott gnóm, ember, tündér, fél-elf, miegymás. Tehát sokszínű a csapat. Hornor kíváncsian várja, hogy vajon a többiek hogy döntenek? Megelégszenek a kétszáz arannyal, vagy inkább kockáztatnak? ~Vagy egy nyúl biztosan, vagy egy vadkan némi szerencsével. ~ gondolja magában a gnóm, amíg várja, hogy válaszoljon Bris neki, esetleg valaki más megszólítsa. Idáig a poharat az ölében fogta, most visszateszi az asztalra. *
- Finom volt a tea. *Mosolyog, majd szótlanul ül tovább a zötyögő úton. *
1363. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-05 14:17:44
Üzenet elküldve: 2014-07-05 14:17:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 207
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Szellemre vadászunk//
*Miután beadta a papírt az után haza megy és lepakol majd rögtön vissza is jön. Ha nyert ami bizonyos hisz ő mégiscsak a legjobb tanároktól leste el a tudást, szóval ha nyert akkor nem léphet egy kis kosár gyümölccsel oda és veheti át a jutalmat. A piacon még nincs eredmény. Megnyugszik és nézelődik. Épp az egyik kereskedővel diskurál, hogy az alkímia tudománya mily kevéssé van megfizetve mostanság mikor meghallja, hogy szólítják az asztalhoz a versenyzőket. A tömegben szinte el van veszve de, hallja amit mondanak. Mikor meghallja a nevét akkor elmosolyodik majd elkezd furakodni. Előre érve meglátja kikkel van dolga és a hintót is. Oda lép hát és kezet fog.*
-Köszönöm.
*Több szót nem is nagyon fecsérelne. A tömeg minden bizonnyal nem hosszú monológokat szeretne a győztestől hanem egyszerűen csak kíváncsi. Bekísérik a kocsiba és közlik, hogy elviszik a jutalmához. Ez egyből megtetszik neki. A kocsi szép tágas úgyhogy úgy ül, hogy az asztal közelében legyen ahonnan tölt is magának bort de, nem iszik még bele. Megvárja a többi nyertest és a szervezőket. Csak az után emeli a poharát.*
-Eme kiváló gondolkoztató játékra és a szervezőkre.
*Megtudja, hogy az-az oly nagynak ígért jutalom csak kétszáz arany. Igaz jelen helyzetben szüksége is van rá de, akkor is többre számított. Persze van lehetősége nagyobb jutalmat szerezni de, mikor meghallja, hogy az akár életveszélyes is lehet egyből lemond erről a lehetőségről. Az ő élete drágább mint valami ki nem mondott jutalom.*
-Elnézést kérek de, akkor számomra a játéknak itt vége. Nem kívánom az életem egy meg nem nevezett jutalomért veszélyeztetni. De köszönöm a lehetőséget.
*Miután beadta a papírt az után haza megy és lepakol majd rögtön vissza is jön. Ha nyert ami bizonyos hisz ő mégiscsak a legjobb tanároktól leste el a tudást, szóval ha nyert akkor nem léphet egy kis kosár gyümölccsel oda és veheti át a jutalmat. A piacon még nincs eredmény. Megnyugszik és nézelődik. Épp az egyik kereskedővel diskurál, hogy az alkímia tudománya mily kevéssé van megfizetve mostanság mikor meghallja, hogy szólítják az asztalhoz a versenyzőket. A tömegben szinte el van veszve de, hallja amit mondanak. Mikor meghallja a nevét akkor elmosolyodik majd elkezd furakodni. Előre érve meglátja kikkel van dolga és a hintót is. Oda lép hát és kezet fog.*
-Köszönöm.
*Több szót nem is nagyon fecsérelne. A tömeg minden bizonnyal nem hosszú monológokat szeretne a győztestől hanem egyszerűen csak kíváncsi. Bekísérik a kocsiba és közlik, hogy elviszik a jutalmához. Ez egyből megtetszik neki. A kocsi szép tágas úgyhogy úgy ül, hogy az asztal közelében legyen ahonnan tölt is magának bort de, nem iszik még bele. Megvárja a többi nyertest és a szervezőket. Csak az után emeli a poharát.*
-Eme kiváló gondolkoztató játékra és a szervezőkre.
*Megtudja, hogy az-az oly nagynak ígért jutalom csak kétszáz arany. Igaz jelen helyzetben szüksége is van rá de, akkor is többre számított. Persze van lehetősége nagyobb jutalmat szerezni de, mikor meghallja, hogy az akár életveszélyes is lehet egyből lemond erről a lehetőségről. Az ő élete drágább mint valami ki nem mondott jutalom.*
-Elnézést kérek de, akkor számomra a játéknak itt vége. Nem kívánom az életem egy meg nem nevezett jutalomért veszélyeztetni. De köszönöm a lehetőséget.
1362. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-05 13:56:49
Üzenet elküldve: 2014-07-05 13:56:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Szellemre vadászunk//
*Hát mindenki beadta a papirost, aki pedig nem, az már nem is fogja, lévén idővel csak rászakadt mindenkire a határidő: az este közeledte. Ha ez bekövetkezik (és hát bekövetkezik), egy szép nagy hintó jelenik meg a piactéren. Nagynak nagy, de nincs rajta sok dísz, igazán egyszerűnek mondható. Ezzel egy időben az öreg mágus fellép az asztal közepére, ahonnan mostanra már eltűntek a papírok, és két segédje középhangos kürtszóval igyekszik felhívni a piactér egyre fogyó seregletének figyelmét, főleg azokét, akik kitöltöttek egy ilyen kérdéssort. Az említettek közelebb is sereglenek, hiszen mindenki kíváncsi, mi is lesz a győztesek jutalma.*
- Nagyon sokan kitöltötték ezt a papirost, aminek nagyon örültünk mindannyian *kezd bele hangosan az öreg* Azonban, mint azt mondtam, győztes csak öt lehet, és habár a választás néhol nehéz volt, igyekeztünk igazságosan dönteni. Lássuk hát, kik ezek... De előbb némi instrukciót adnék arról, hogy mi is lesz, miután kihirdettem mindezt. Aki győztes lesz, azt oda kérem, hogy szálljon be *mutat egyik kezével a hintó felé, melyben láthatóan lesz hely az öt győztesnek és a négy szervezőnek. A hintó ajtaját mintegy vezényszóra nyitja is az egyik fiatalabb szervező, jelezvén, hogy jöjjenek a győztesek bátran.*
- Nos tehát, az első győztesünk Bris Mostale! Kérnék neki egy kisebb tapsot *szinte kérni se kell, máris tapsolnak, de nem csak kisebb, hanem szép nagy tapsvihar kerekedik. Az öreg láthatóan ezt azért nem akarta, lévén így nem hallatszik a hangja, mindenesetre vár kicsit, amíg elcsendesedik a tömeg.*
- Ki nem csak hogy körültekintő volt, és jó válaszokat adott, de óvatosságával is kitűnt a tömegből, kérem lépjen elő *ha ez megtörténik, az egyik ifjabb szervező előlép, kezet ráz a férfivel, majd elkíséri a hintóhoz, ahová a másik szervező be is segíti, ha igényt tart rá.*
- Szálljon be, és a hintó el fogja vinni oda, ahol átveheti a jutalmát... mert bizony ám, azt nem hozom nyilvánosságra, mi a jutalom! *némi csalódott zúgolódás hallatszik, de hamar elhal* Aztán a következő: Hornor Arnul! Kérem, lépjen el, és kövesse az előző urat *itt is ugyanaz az eljárás, a szervező kezet ráz, majd a hintóhoz vezeti* A következő szerencsés nyertesünk Aletai Agetkin Rilash *olvassa fel enyhén szaggatottan a papírról a hosszú nevet. Az előbbi eljárás újból, kézrázás és hintó, itt már nem is mondják, hogy lépjen elő, bíznak benne, hogy tudja már, mi a protokoll.*
- És elfogytak a névvel ellátott győztesek *jelenti be végül az öreg* Aki nevet írt rá, akár már mehet is haza! Na de aki nem... ! A következő szerencsés nyertes egy szimbólumot használt, méghozzá egy szívet néhány nyílvesszővel átszúrva *remélhetőleg Ewangel rájön, hogy itt az ő szimbólumáról van szó, és előlép, hogy aztán vele is kezet rázhassanak, és hintóhoz kísérhessék.* És végül... érdekes helyzet állt elő. Őszintén van itt egy lap név és jelzés nélkül méghozzá, amit ugye ki kellett volna zárni emiatt a versenyből... azonban mégis mind a négyen egyet értettünk abban, hogy kreativitásban ezt a személyt senki nem érheti utol. Ha még itt van valahol, akkor kérném, fáradjon ki a tömegből az a személy, aki minden ajándéknak szívből örül! *remélhetőleg Lyenth magára fog ismeri, hiszen ő írta ezt a lapvégére, és az öreg úgy döntött, ezt senki más nem írta, ha erről nem tudja beazonosítani, kié a lap, akkor semmiről. Remélhetőleg a fél-elf is előbújik, és beszáll a hintóba (meg persze mindenki más is). Persze nyitott az út, nem köteleznek senkit a hintóba való beszállásra, csak éppen ha nem szállnak be, akkor a jutalomról is lemaradnak. Mindenesetre további helyezetteket nem hirdetnek, ha valaki nem száll be, úgy eggyel kevesebben lesznek. Mindenesetre végül a négy szervező is beszáll, az ajtót becsukják maguk után, és a külső szemlélők már csak annyit látnak, hogy a hintó elindul...
A hely belülről igen kellemes látványt nyújt, körbe ülőhelyek, éppen egy tucatnyi, így még fértek volna be, ha úgy adódik (de nem adódott úgy). Mindenki eldöntheti, hová ül, a belső tér közepén pedig egy földhöz rögzített asztalka helyezkedik el, rajta némi itallal. Akad ott bor, sör, tea, és víz is, no meg poharak, vélhetően mindenki, aki szomjas, talál magának valamit. Amint a hintó megindul, minden enyhén zötykölődni kezd, és némi hatásszünet után az öreg újból megszólal:*
- Még egyszer gratulálnék önöknek, valóban túl vannak a próbán, azonban ez itt még nem feltétlenül ér véget. Valamelyikük meg is jegyezte, hogy szeret megdolgozni a jutalomért. Erre itt most kétségkívül alkalmuk nyílik. A segítségüket szeretném kérni valamihez, ami akár veszélyes is lehet, azonkívül pedig szigorúan titkos ügyről van szó. Éppen ezért ennek tudatában önöké a döntés joga: szeretnének segíteni, vagy nem? Amennyiben nem, úgy kétszáz arany jutalommal kitesszük önöket a következő kanyarnál, és mehetnek, amerre szeretnének. Ha viszont úgy döntenek, hogy segítenének, akkor már nem lesz visszaút. Beavatjuk önöket a részletekbe, és onnantól akár közvetlen életveszélyben is lehetnek, amíg nem sikerül pontot tenni az akció végére. Persze mondanom sem kell: a végén sokkalta nagyobb jutalom vár ebben az esetben önökre, már csak a kockázatokért is, amit vállaltak. No halljam, ki hogy dönt? *teszi fel a kérdést, aztán türelmesen vár, mindenkinek joga van eldönteni, hogy jön, vagy inkább hazamegy a kétszáz arannyal.*
*Hát mindenki beadta a papirost, aki pedig nem, az már nem is fogja, lévén idővel csak rászakadt mindenkire a határidő: az este közeledte. Ha ez bekövetkezik (és hát bekövetkezik), egy szép nagy hintó jelenik meg a piactéren. Nagynak nagy, de nincs rajta sok dísz, igazán egyszerűnek mondható. Ezzel egy időben az öreg mágus fellép az asztal közepére, ahonnan mostanra már eltűntek a papírok, és két segédje középhangos kürtszóval igyekszik felhívni a piactér egyre fogyó seregletének figyelmét, főleg azokét, akik kitöltöttek egy ilyen kérdéssort. Az említettek közelebb is sereglenek, hiszen mindenki kíváncsi, mi is lesz a győztesek jutalma.*
- Nagyon sokan kitöltötték ezt a papirost, aminek nagyon örültünk mindannyian *kezd bele hangosan az öreg* Azonban, mint azt mondtam, győztes csak öt lehet, és habár a választás néhol nehéz volt, igyekeztünk igazságosan dönteni. Lássuk hát, kik ezek... De előbb némi instrukciót adnék arról, hogy mi is lesz, miután kihirdettem mindezt. Aki győztes lesz, azt oda kérem, hogy szálljon be *mutat egyik kezével a hintó felé, melyben láthatóan lesz hely az öt győztesnek és a négy szervezőnek. A hintó ajtaját mintegy vezényszóra nyitja is az egyik fiatalabb szervező, jelezvén, hogy jöjjenek a győztesek bátran.*
- Nos tehát, az első győztesünk Bris Mostale! Kérnék neki egy kisebb tapsot *szinte kérni se kell, máris tapsolnak, de nem csak kisebb, hanem szép nagy tapsvihar kerekedik. Az öreg láthatóan ezt azért nem akarta, lévén így nem hallatszik a hangja, mindenesetre vár kicsit, amíg elcsendesedik a tömeg.*
- Ki nem csak hogy körültekintő volt, és jó válaszokat adott, de óvatosságával is kitűnt a tömegből, kérem lépjen elő *ha ez megtörténik, az egyik ifjabb szervező előlép, kezet ráz a férfivel, majd elkíséri a hintóhoz, ahová a másik szervező be is segíti, ha igényt tart rá.*
- Szálljon be, és a hintó el fogja vinni oda, ahol átveheti a jutalmát... mert bizony ám, azt nem hozom nyilvánosságra, mi a jutalom! *némi csalódott zúgolódás hallatszik, de hamar elhal* Aztán a következő: Hornor Arnul! Kérem, lépjen el, és kövesse az előző urat *itt is ugyanaz az eljárás, a szervező kezet ráz, majd a hintóhoz vezeti* A következő szerencsés nyertesünk Aletai Agetkin Rilash *olvassa fel enyhén szaggatottan a papírról a hosszú nevet. Az előbbi eljárás újból, kézrázás és hintó, itt már nem is mondják, hogy lépjen elő, bíznak benne, hogy tudja már, mi a protokoll.*
- És elfogytak a névvel ellátott győztesek *jelenti be végül az öreg* Aki nevet írt rá, akár már mehet is haza! Na de aki nem... ! A következő szerencsés nyertes egy szimbólumot használt, méghozzá egy szívet néhány nyílvesszővel átszúrva *remélhetőleg Ewangel rájön, hogy itt az ő szimbólumáról van szó, és előlép, hogy aztán vele is kezet rázhassanak, és hintóhoz kísérhessék.* És végül... érdekes helyzet állt elő. Őszintén van itt egy lap név és jelzés nélkül méghozzá, amit ugye ki kellett volna zárni emiatt a versenyből... azonban mégis mind a négyen egyet értettünk abban, hogy kreativitásban ezt a személyt senki nem érheti utol. Ha még itt van valahol, akkor kérném, fáradjon ki a tömegből az a személy, aki minden ajándéknak szívből örül! *remélhetőleg Lyenth magára fog ismeri, hiszen ő írta ezt a lapvégére, és az öreg úgy döntött, ezt senki más nem írta, ha erről nem tudja beazonosítani, kié a lap, akkor semmiről. Remélhetőleg a fél-elf is előbújik, és beszáll a hintóba (meg persze mindenki más is). Persze nyitott az út, nem köteleznek senkit a hintóba való beszállásra, csak éppen ha nem szállnak be, akkor a jutalomról is lemaradnak. Mindenesetre további helyezetteket nem hirdetnek, ha valaki nem száll be, úgy eggyel kevesebben lesznek. Mindenesetre végül a négy szervező is beszáll, az ajtót becsukják maguk után, és a külső szemlélők már csak annyit látnak, hogy a hintó elindul...
A hely belülről igen kellemes látványt nyújt, körbe ülőhelyek, éppen egy tucatnyi, így még fértek volna be, ha úgy adódik (de nem adódott úgy). Mindenki eldöntheti, hová ül, a belső tér közepén pedig egy földhöz rögzített asztalka helyezkedik el, rajta némi itallal. Akad ott bor, sör, tea, és víz is, no meg poharak, vélhetően mindenki, aki szomjas, talál magának valamit. Amint a hintó megindul, minden enyhén zötykölődni kezd, és némi hatásszünet után az öreg újból megszólal:*
- Még egyszer gratulálnék önöknek, valóban túl vannak a próbán, azonban ez itt még nem feltétlenül ér véget. Valamelyikük meg is jegyezte, hogy szeret megdolgozni a jutalomért. Erre itt most kétségkívül alkalmuk nyílik. A segítségüket szeretném kérni valamihez, ami akár veszélyes is lehet, azonkívül pedig szigorúan titkos ügyről van szó. Éppen ezért ennek tudatában önöké a döntés joga: szeretnének segíteni, vagy nem? Amennyiben nem, úgy kétszáz arany jutalommal kitesszük önöket a következő kanyarnál, és mehetnek, amerre szeretnének. Ha viszont úgy döntenek, hogy segítenének, akkor már nem lesz visszaút. Beavatjuk önöket a részletekbe, és onnantól akár közvetlen életveszélyben is lehetnek, amíg nem sikerül pontot tenni az akció végére. Persze mondanom sem kell: a végén sokkalta nagyobb jutalom vár ebben az esetben önökre, már csak a kockázatokért is, amit vállaltak. No halljam, ki hogy dönt? *teszi fel a kérdést, aztán türelmesen vár, mindenkinek joga van eldönteni, hogy jön, vagy inkább hazamegy a kétszáz arannyal.*
1361. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-07-04 23:54:22
Üzenet elküldve: 2014-07-04 23:54:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A testválasztás minden valószínűség szerint szándékos volt, hogy édesen ártatlan arccal fedje el a két lábon járó halált. Az, hogy ez az arc épp saját lányáé, aki ironikus módon életében senkinek soha nem ártott, csak a mágus elborult elméjének végtelen kegyetlenségét mutatja. Persze Dakhnator erről mit sem tudhat, hisz a feljegyzés erre az "aprócska" részletre már nem terjedt ki.
Nem meglepő, hogy azzal sincs tisztában, hogy viselkedése micsoda következményeket vonhat maga után. Hogy is lehetne? Láthatóan nincs tudása semmiről, sem a világról, amiben most el, sem arról amelyikből jött. Sokat kell még tanulnia, talán rejlik benne potenciál, hogy békés lánnyá cseperedjen, aki sosem szerez tudomást arról, micsoda fenevadat zártak a sápadt bőr börtönébe. A csalfa remény mindig ott lebeg mindenki orra előtt, csábítgatva, hitegetve, hogy a valóság jeges zuhanya még váratlanabbul érkezzen, egy villám sebességével józanítva ki.
Elégedett, éhsége csillapítást nyer, a férfiból állandó folyamatos félelem pedig tökéletesen megteszi desszert gyanánt, finomság, amit nem azért kebelez magába, hogy gyomrának követelését teljesítse, hanem pusztán az élvezet kedvéért. Ahogy az ínyencek forgatják szájukban a falatot, hogy minden zamatát kiérezhessék, lassan ízlelve, nyelvével többször is körbejárva, mielőtt egyetlen nyeléssel küldené gyomrába. Ilyen most ő is, ahogy a szerzeteshez bújik, lustán élvezkedik a szűnni nem akaró félelemben, amely valósággal úgy hat rá, mintha illatos olajokkal kenegetnék.*
Nem meglepő, hogy azzal sincs tisztában, hogy viselkedése micsoda következményeket vonhat maga után. Hogy is lehetne? Láthatóan nincs tudása semmiről, sem a világról, amiben most el, sem arról amelyikből jött. Sokat kell még tanulnia, talán rejlik benne potenciál, hogy békés lánnyá cseperedjen, aki sosem szerez tudomást arról, micsoda fenevadat zártak a sápadt bőr börtönébe. A csalfa remény mindig ott lebeg mindenki orra előtt, csábítgatva, hitegetve, hogy a valóság jeges zuhanya még váratlanabbul érkezzen, egy villám sebességével józanítva ki.
Elégedett, éhsége csillapítást nyer, a férfiból állandó folyamatos félelem pedig tökéletesen megteszi desszert gyanánt, finomság, amit nem azért kebelez magába, hogy gyomrának követelését teljesítse, hanem pusztán az élvezet kedvéért. Ahogy az ínyencek forgatják szájukban a falatot, hogy minden zamatát kiérezhessék, lassan ízlelve, nyelvével többször is körbejárva, mielőtt egyetlen nyeléssel küldené gyomrába. Ilyen most ő is, ahogy a szerzeteshez bújik, lustán élvezkedik a szűnni nem akaró félelemben, amely valósággal úgy hat rá, mintha illatos olajokkal kenegetnék.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10247-10266