Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 15 (281. - 300. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-10 16:44:51
Üzenet elküldve: 2013-01-10 16:44:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ezen képességét még kamatoztathatja, akár Lira keze alatt is, ha megtanulja magát megfelelően moderálni és alkalomhoz illően cselekedni. Ezen pedig javítani kell, kis önuralom tréning lesz majd a listán, vezető helyen. A többi pedig majd idővel, de előbb az alapvetőbb dolgokat kell átvenniük.
Nem rezzen arca továbbra se, ahogy a szabóval társalog, szépen kitalálja a dolgokat, ám beüt a fényes gondolat, minek végkimenetele nem éppen az, mire számított. Persze, miért is válogatna maga is örömködve, mikor alig pár perce még bordái összeroppanása fenyegette. Arcára nem hagyja kiülni a fancsali kifejezést, inkább próbál bátorítóbb mosolyt ölteni, mi nem sok változást jelent, amúgy komoly arcára varázsolt kis mosolyhoz képest.*
- Jaj, Nalla... Biztos tudod, hogy mit szeretnél.
*Gyengéden emeli kezét és a kislány vállára teszi. Közvetlen érintkezés, ez talán hatásos lesz. De, hogy megspékelje és tovább fokozza kis hadműveletét, újabb támadást indít, méghozzá szavaival.*
- Okos lány vagy és szerintem tudod, hogy mit hordanál szívesen.
*Ennél többet most aligha tud tenni, a szabómester közben már azon gondolkozik, hogy mindenből csináltat egyet és szépen elküldi azt, aztán majd visszakéreti, ami nem kell. Persze, Lira akkor zsebre is tenné az "ajándék" ruhákat. Ám most vár, hátha Nalla mégis tud választani és nem kell Lirának folytatni, hogy kivégezze sorolásával a mesterurat.*
Nem rezzen arca továbbra se, ahogy a szabóval társalog, szépen kitalálja a dolgokat, ám beüt a fényes gondolat, minek végkimenetele nem éppen az, mire számított. Persze, miért is válogatna maga is örömködve, mikor alig pár perce még bordái összeroppanása fenyegette. Arcára nem hagyja kiülni a fancsali kifejezést, inkább próbál bátorítóbb mosolyt ölteni, mi nem sok változást jelent, amúgy komoly arcára varázsolt kis mosolyhoz képest.*
- Jaj, Nalla... Biztos tudod, hogy mit szeretnél.
*Gyengéden emeli kezét és a kislány vállára teszi. Közvetlen érintkezés, ez talán hatásos lesz. De, hogy megspékelje és tovább fokozza kis hadműveletét, újabb támadást indít, méghozzá szavaival.*
- Okos lány vagy és szerintem tudod, hogy mit hordanál szívesen.
*Ennél többet most aligha tud tenni, a szabómester közben már azon gondolkozik, hogy mindenből csináltat egyet és szépen elküldi azt, aztán majd visszakéreti, ami nem kell. Persze, Lira akkor zsebre is tenné az "ajándék" ruhákat. Ám most vár, hátha Nalla mégis tud választani és nem kell Lirának folytatni, hogy kivégezze sorolásával a mesterurat.*
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-07 21:42:26
Üzenet elküldve: 2013-01-07 21:42:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Ha valamit megtanult az utcán, az észrevenni a fontos dolgokat. Hogy mi számít fontosnak, az már részletkérdés, de Nalla számára első helyen az élelem állt, második helyen lehetséges új ruhák, és azután jött az összes többi dolog a világon. Többnyire a szép dolgok először, és a rosszak utána. Nem csoda, hogy tegnap könnyedén kiszúrta Lirát is azon a csodás ébenfekete lovon is.
Most pedig a szabót... Sajna az önuralom még igen csak javításra szorul nála, és ezt most minden bizonnyal Lira is észrevette. Bár egy-két nap szobafogság, tanítással kombinálva, minden bizonnyal sokat segítene a problémán, de remélhetőleg ennél drasztikusabb lépésekre nem kerül sor.
A szabómester hamar előkerül, és meg se rezzen a nyilvánvaló hazugságra, miszerint Nalla Lira kislánya. A fizető kliens az fizető kliens, és kész. A lánya meg csak pislog, mikor emelvényre állítják, aztán mindenfelől méregetik. Azt se tudja, hova pislogjon, hát még, mikor kihozza a mester a mintadarabokat, és Lira elkezdi sorolni, mi kell. Szegényke teljesen elveszti a fonalat, ezért csak zavartan pislog, mikor Lira hozá fordul, felváltva a nőre és a szabóra, majd próbál nem hebegni, mikor végül szemlesütve válaszol.*
- Én... nekem... fogalmam nincs, mit válasszak. Kérlek, ezt csináld meg te. *pislog fel a mondat végén szégyenlősen. Most Lira biztos butának gondolja, amiért nem tud mit kezdeni a lehetőséggel. Pedig nem buta, csak... új neki ez az egész.*
Most pedig a szabót... Sajna az önuralom még igen csak javításra szorul nála, és ezt most minden bizonnyal Lira is észrevette. Bár egy-két nap szobafogság, tanítással kombinálva, minden bizonnyal sokat segítene a problémán, de remélhetőleg ennél drasztikusabb lépésekre nem kerül sor.
A szabómester hamar előkerül, és meg se rezzen a nyilvánvaló hazugságra, miszerint Nalla Lira kislánya. A fizető kliens az fizető kliens, és kész. A lánya meg csak pislog, mikor emelvényre állítják, aztán mindenfelől méregetik. Azt se tudja, hova pislogjon, hát még, mikor kihozza a mester a mintadarabokat, és Lira elkezdi sorolni, mi kell. Szegényke teljesen elveszti a fonalat, ezért csak zavartan pislog, mikor Lira hozá fordul, felváltva a nőre és a szabóra, majd próbál nem hebegni, mikor végül szemlesütve válaszol.*
- Én... nekem... fogalmam nincs, mit válasszak. Kérlek, ezt csináld meg te. *pislog fel a mondat végén szégyenlősen. Most Lira biztos butának gondolja, amiért nem tud mit kezdeni a lehetőséggel. Pedig nem buta, csak... új neki ez az egész.*
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-07 16:39:01
Üzenet elküldve: 2013-01-07 16:39:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Bizony, hogy nincs. Lira nem szereti, ha szavát semmibe veszik. Nem is tudja, mi zaklatta volna fel jobban. Ha még csak nem is figyelt volna rá Nalla, ezért sietett el pillantásának acélkék világa elől, vagy hogy semmibe vette és hagyta magát elvarázsolni a forgatag szépséges dolgaival. Ám azt meg kell hagyni, kitűnő megfigyelő a lány, hamar kiszúrta a szabót. Ez talán egy nagyon apró, de enyhítő körülmény, ami már önmagában is jelenthet sokat, ha éppenséggel nem elméje sötétebbik fele kívánja a büntetést végrehajtani.
Az üzlethelyiségben hamar előkerül a szabómester. Szerencséje, mert Lira azt sem szeretik, ha megváratják, mikor nem éppen körmönfont tervet készül kieszelni, vagy véghezvinni. Most fontos a mihamarabbi cselekvés.*
- Szép napot, mesteruram. A kislányomnak szeretnék pár új ruhát, fekete és vörös anyagból. Nyugodtan használja a legdrágább kelméket, nem szeretném, ha bőrét sértené az anyag.
*Hangja hideg, üzleties, érezhetően nem társalgós kedvében leledzik. Rögvest előveszi nyájasabb ábrázatát a szabó, ahogy azt illik. Nalla hamarosan egy apró emelvényre kell álljon, min a mester elkezdi levenni a méreteket, gyorsan mozognak kezei és úgy állítja olykor a lányt, érintve karját. Lira egy pillanatra mellkasa előtt összefont karjaiban érez egy apró rezdülést. Nem, nehéz lesz megszoknia, hogy valaki a tulajdonához nyúl. Idővel...
Mikor végzett, gyorsan fel is jegyzi az összes adatot, mit begyűjtött sebtében és pár darabot hoz elő. Ezek csak minták, mikből hamar össze lehet állítani egy ruhát, ha nincs egy kész elképzelés.*
- Ez a felsőrész, annak az aljával. Az a másik blúz is kell, de semmiképpen nem nadrággal. Azt a darabot, minél sötétebb vörösben, és még ezt is, lehetőleg kevesebb fodorral.
*Míg egyre csak válogatja a ruhákat, pillantása minden második pillanatban Nallát figyeli. Egy kósza gondolatra megenyhül lelke, és sötét felét félrevetve, odalép hozzá és füléhez hajol.*
- Ha szeretnél, nyugodtan választhatsz te is... Ha már a tieid lesznek.
*Nem tervezi, hogy kifosztja a bolt készleteit, de örvendene, ha Nalla sok ruhával rendelkezne, s tudjon mindig az alkalomhoz illően kinézni. Fontos a megjelenés, hiszen tervei szerint mindig vele lesz. Így pedig nagyon is sokat számít, hogyan néz ki. Arra is gondol, hála gonoszabb, rosszabb énjének, hogy sokat fedő ruhák is kellenek, ha netalán egy büntetés során sikerülne valóban nyomot hagyni a kislány bőrén, aminek nem örülne, főleg annak, ha más meglátná. Egyes szülőknél bevett szokás az erőszak a nevelésbe, ám Lira nem kívánja ezt, csak ha valóban rászolgál a lány. Nem vére, tulajdona.*
Az üzlethelyiségben hamar előkerül a szabómester. Szerencséje, mert Lira azt sem szeretik, ha megváratják, mikor nem éppen körmönfont tervet készül kieszelni, vagy véghezvinni. Most fontos a mihamarabbi cselekvés.*
- Szép napot, mesteruram. A kislányomnak szeretnék pár új ruhát, fekete és vörös anyagból. Nyugodtan használja a legdrágább kelméket, nem szeretném, ha bőrét sértené az anyag.
*Hangja hideg, üzleties, érezhetően nem társalgós kedvében leledzik. Rögvest előveszi nyájasabb ábrázatát a szabó, ahogy azt illik. Nalla hamarosan egy apró emelvényre kell álljon, min a mester elkezdi levenni a méreteket, gyorsan mozognak kezei és úgy állítja olykor a lányt, érintve karját. Lira egy pillanatra mellkasa előtt összefont karjaiban érez egy apró rezdülést. Nem, nehéz lesz megszoknia, hogy valaki a tulajdonához nyúl. Idővel...
Mikor végzett, gyorsan fel is jegyzi az összes adatot, mit begyűjtött sebtében és pár darabot hoz elő. Ezek csak minták, mikből hamar össze lehet állítani egy ruhát, ha nincs egy kész elképzelés.*
- Ez a felsőrész, annak az aljával. Az a másik blúz is kell, de semmiképpen nem nadrággal. Azt a darabot, minél sötétebb vörösben, és még ezt is, lehetőleg kevesebb fodorral.
*Míg egyre csak válogatja a ruhákat, pillantása minden második pillanatban Nallát figyeli. Egy kósza gondolatra megenyhül lelke, és sötét felét félrevetve, odalép hozzá és füléhez hajol.*
- Ha szeretnél, nyugodtan választhatsz te is... Ha már a tieid lesznek.
*Nem tervezi, hogy kifosztja a bolt készleteit, de örvendene, ha Nalla sok ruhával rendelkezne, s tudjon mindig az alkalomhoz illően kinézni. Fontos a megjelenés, hiszen tervei szerint mindig vele lesz. Így pedig nagyon is sokat számít, hogyan néz ki. Arra is gondol, hála gonoszabb, rosszabb énjének, hogy sokat fedő ruhák is kellenek, ha netalán egy büntetés során sikerülne valóban nyomot hagyni a kislány bőrén, aminek nem örülne, főleg annak, ha más meglátná. Egyes szülőknél bevett szokás az erőszak a nevelésbe, ám Lira nem kívánja ezt, csak ha valóban rászolgál a lány. Nem vére, tulajdona.*
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-04 20:21:04
Üzenet elküldve: 2013-01-04 20:21:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Túl egyszerű elterelni a figyelmét, de ennek meg is lesz a következménye. Szerencsére a szorítás a mellkasán időben enged, és van ideje levegőért kapkodni. Aztán, mikor ezzel megvan, és már nem ég a tüdeje, s talán kék-zöld foltok nélkül is megúszta, akkor szemlesütve hallgatja a hideg szavakat, s innentől megtesz minden tőle telhetőt, hogy tartsa Lira tempóját, mikor kezén összezárulnak a szürkés ujjak, nyilvánvalóvá téve, hogy nincs több kóborlás.
Mégsem olyan súlyos a helyzet, mint az elsőre gondolta. A kenyér felszedése után ugyanis nem hazafelé veszik az utat, hanem vissza a szabóhoz, és Nalla élénkülő figyelmétől kísérve Lira elkezdi keresni az üzlet tulajdonosát. Hát persze, a kislány sem tudja nem észrevenni a sorakozó kelmék között a vöröset és feketét, nem nehéz elképzelnie, hogy ezekből fog az ő ruhája is állni. A kérdés csak az, hogy a sok vászon, gyapjú, pamut, bársony és selyem közül melyikből lesznek az ő öltözékei - de ebben aligha lesz beleszólása, vagy ha mégis, az is csak látszólagos. Liránál az irányítás, és ezt neki meg kell szoknia... A félvér pedig minden bizonnyal párszor még szavakkal és tettekkel is nyilvánvalóvá teszi majd számára, ki az úr(nő) a házban.*
Mégsem olyan súlyos a helyzet, mint az elsőre gondolta. A kenyér felszedése után ugyanis nem hazafelé veszik az utat, hanem vissza a szabóhoz, és Nalla élénkülő figyelmétől kísérve Lira elkezdi keresni az üzlet tulajdonosát. Hát persze, a kislány sem tudja nem észrevenni a sorakozó kelmék között a vöröset és feketét, nem nehéz elképzelnie, hogy ezekből fog az ő ruhája is állni. A kérdés csak az, hogy a sok vászon, gyapjú, pamut, bársony és selyem közül melyikből lesznek az ő öltözékei - de ebben aligha lesz beleszólása, vagy ha mégis, az is csak látszólagos. Liránál az irányítás, és ezt neki meg kell szoknia... A félvér pedig minden bizonnyal párszor még szavakkal és tettekkel is nyilvánvalóvá teszi majd számára, ki az úr(nő) a házban.*
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-04 18:17:48
Üzenet elküldve: 2013-01-04 18:17:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Volt, még saját gyermeteg korából emlékszik rá, apja egyik ügyfelének lánya, kivel össze voltak eresztve, míg folyik az üzlet, játszanak együtt... Az a lány volt olyan hideg, hogy semmi nem hatotta meg, csak a saját, sötét világát élte meg. Különös volt és unalmas, akkor így vélekedett róla Lira. De tekintve, hogy ő mindent megkapott, Nalla pedig annak is örülhet, hogy még él... Nem meglepő az ilyen.
Szorosan fogja el az ő kis csibész lánykáját. Nem szándékosan akarja roppantani össze, bár elméjének sötétebbik fele már most büntetni kívánja ezzel, ezért nem is engedi el, még akkor sem, mikor felemlíti végre a lány, hogy mit vétett. Viszont a kérésre enged a szorításon, sőt, teljesen kienged karja, csupán ott van Nalla előtt, nehogy meg tudjon szökni. *
- Nem szeretnélek büntetni. Maradj mellettem.
*Hangja teljesen hideg. Távozott belőle a kedvesség és mikor ismét a pék felé veszik az irányt, nem csontroppantó módon, de feszesen tartja Nalla kezét. Visszaszerzi a már kifizetett kenyeret, s indulhatnak oda, merre a lányka szaladni akart. A szabónál rögvest körbetekint, s egészen addig, míg két kedvenc színét nem pillantja az anyagok közt, morfondírozik a távozáson, onnantól viszont keresni kezdi a mestert is, ki majd megcsinálja a lány ruháját.*
Szorosan fogja el az ő kis csibész lánykáját. Nem szándékosan akarja roppantani össze, bár elméjének sötétebbik fele már most büntetni kívánja ezzel, ezért nem is engedi el, még akkor sem, mikor felemlíti végre a lány, hogy mit vétett. Viszont a kérésre enged a szorításon, sőt, teljesen kienged karja, csupán ott van Nalla előtt, nehogy meg tudjon szökni. *
- Nem szeretnélek büntetni. Maradj mellettem.
*Hangja teljesen hideg. Távozott belőle a kedvesség és mikor ismét a pék felé veszik az irányt, nem csontroppantó módon, de feszesen tartja Nalla kezét. Visszaszerzi a már kifizetett kenyeret, s indulhatnak oda, merre a lányka szaladni akart. A szabónál rögvest körbetekint, s egészen addig, míg két kedvenc színét nem pillantja az anyagok közt, morfondírozik a távozáson, onnantól viszont keresni kezdi a mestert is, ki majd megcsinálja a lány ruháját.*
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-03 21:37:54
Üzenet elküldve: 2013-01-03 21:37:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Melyik kislányt nem lehet elbűvölni némi fényes bizsuval, vagy ez esetben édességgel? Nalla ráadásul oly sokat nélkülözött, hogy ami egy hétköznapi embernek egy teljesen átlagos cipó, neki az is fejedelmi fogás, a süteménytől meg teljesen odavan. Ám ez sem akadályozza meg abban, hogy az édes után a fényes ne ragadja meg a figyelmét, s csak akkor kap észbe, mikor Lira felemeli, és szorítása kipréseli a levegőt a mellkasából.*
- Auuu... *nyögi, és a félvér érezheti, hogy a kis mellkas kétségbeesetten próbál emelkedni*
- Hogy maradjak melletted... *leheli, és egyre kétségbeesettebben próbál szabadulni, ha csak a nő nem lazít a fogáson. Fel- és beismeri, hogy hibázott, még ha ezzel magának is árt, de jelenleg az ezen morfondírozásnál sokkal komolyabb problémája is akad.*
- Sajnálom... Lira... alig... kapok... levegőt... *szinte nyüszíti az utolsó szavakat, levegőben kalimpáló lábakkal. Kérdés, mennyire érdekli most a félvért, hogy kárt tehet Nallában. Remélhetőleg nem hagyja hidegen a kérdés, és lazít a szorításon, mielőtt a lányka elájul. Csak érzi, ha nincs is hasonló tapasztalata e téren, hogy Nalla törékeny az ilyen bánásmódhoz. Nem épp egy birkózó alkat...*
- Auuu... *nyögi, és a félvér érezheti, hogy a kis mellkas kétségbeesetten próbál emelkedni*
- Hogy maradjak melletted... *leheli, és egyre kétségbeesettebben próbál szabadulni, ha csak a nő nem lazít a fogáson. Fel- és beismeri, hogy hibázott, még ha ezzel magának is árt, de jelenleg az ezen morfondírozásnál sokkal komolyabb problémája is akad.*
- Sajnálom... Lira... alig... kapok... levegőt... *szinte nyüszíti az utolsó szavakat, levegőben kalimpáló lábakkal. Kérdés, mennyire érdekli most a félvért, hogy kárt tehet Nallában. Remélhetőleg nem hagyja hidegen a kérdés, és lazít a szorításon, mielőtt a lányka elájul. Csak érzi, ha nincs is hasonló tapasztalata e téren, hogy Nalla törékeny az ilyen bánásmódhoz. Nem épp egy birkózó alkat...*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-03 21:05:51
Üzenet elküldve: 2013-01-03 21:05:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Valami fényes, valami édes, és a lányka hamarost keresi az újdonságot. Ismeri az ilyet, ezért is lesz egy jó darabig ez az első alkalom. Igazából egy kis teszt, mivel amúgy is tervezte, hogy elmondja a szabályokat. Nem tűnhet el előle, különben bünti lesz, ám ha jól viselkedik, akkor bizony kap jutalmat. Jutalmazás és büntetés, a legelemibb módszer.
Lévén végig fogták egymás kezét és nem tűnt el látóteréből a kislány, így nem is csoda, hogy nem hangoskodik, valamint ennyi piacon lézengő előtt... Nem volna ildomos hangosan és haragosan fegyelmezni. Ám örömmel fogadja, hogy kis ajándéka ennyire tetszik a kicsinek. Öröm látni, reméli, hogy ennyi elég lesz, hogy legközelebb már ne húzza oda egy pulthoz se, míg nem végeznek.
Hirtelen azon kapja magát, hogy honnan magára felhívó hangot adott a lány, már csak hűlt helyét látja. Hát mégis megtörtént, amitől tartott. A kenyeret a pék előtt hagyja, s azonnal rohanni kezd. Áttör a tömegen, hiszen Nalla nyomát nem nehéz követni, pillantása folyamatosan követi. Csak érje utol.
Vélhetőleg sikerül elkapnia az ő kis szökevényét és hátulról a karjai alá nyúlva emeli meg. Mintha több erő rejtőzne ebben a nőben, mint arra vékony karjai következtetni engednének bárkit is.*
- Mit mondtam?
*Hangja halk, ahogy magához szorítja a lányt, talán kicsit túl erősen is. Fenyegető él érződik, mintha fegyvert feszítene a lány testének. Kérdés csupán, hogy mivel jár jobban Nalla. Ha tudja, hogy mit kellett volna tenni, mégis megszegte a parancsot, vagy ha nem tudja, ezzel pedig elárulja magát, hogy nem figyelt elég alaposan Lirára...*
Lévén végig fogták egymás kezét és nem tűnt el látóteréből a kislány, így nem is csoda, hogy nem hangoskodik, valamint ennyi piacon lézengő előtt... Nem volna ildomos hangosan és haragosan fegyelmezni. Ám örömmel fogadja, hogy kis ajándéka ennyire tetszik a kicsinek. Öröm látni, reméli, hogy ennyi elég lesz, hogy legközelebb már ne húzza oda egy pulthoz se, míg nem végeznek.
Hirtelen azon kapja magát, hogy honnan magára felhívó hangot adott a lány, már csak hűlt helyét látja. Hát mégis megtörtént, amitől tartott. A kenyeret a pék előtt hagyja, s azonnal rohanni kezd. Áttör a tömegen, hiszen Nalla nyomát nem nehéz követni, pillantása folyamatosan követi. Csak érje utol.
Vélhetőleg sikerül elkapnia az ő kis szökevényét és hátulról a karjai alá nyúlva emeli meg. Mintha több erő rejtőzne ebben a nőben, mint arra vékony karjai következtetni engednének bárkit is.*
- Mit mondtam?
*Hangja halk, ahogy magához szorítja a lányt, talán kicsit túl erősen is. Fenyegető él érződik, mintha fegyvert feszítene a lány testének. Kérdés csupán, hogy mivel jár jobban Nalla. Ha tudja, hogy mit kellett volna tenni, mégis megszegte a parancsot, vagy ha nem tudja, ezzel pedig elárulja magát, hogy nem figyelt elég alaposan Lirára...*
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-03 16:03:18
Üzenet elküldve: 2013-01-03 16:03:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//A jós//
*Pár pillanatig még állva marad, majd még mindig némán leül. Borostyánszín lélektükrei kíváncsian próbálnak a fátylak mögé pillntani, felfedve a jós igazi valóját. Félrebillentett fejjel üldögél, a némaságával kapcsolatos kérdésre csak édesen elmosolyodik.*
-Jó napot, öreganyó, jósnő, Salibah! Tudok beszélni, de azért még megmondhatnád, merre ment az az átok macska, amelyik a karmával így fölvágta a nyelvem..
*Hűen sorolja a címeket, miközben kíváncsian beleles a lapokba. Évekkel ezelőtt még mindent tudott a tarotkártyáról, de mivel eme tudásra nem igazán volt szüksége vándorévei során, elméje egyszerűen szelektálta a fölösleges adathalmazt. Végül figyelme újfent a vele szemben ülő asszonyra fordul, ezúttal a mozdulatait, esetlegesen a ruha alól kilógó testrészeit figyeli.*
-Arra kérlek, csodálatos Salibah, hogy magyarázd el nekem a tarotkártya működését. Gyermekkoromban igen sok jelet meg tudtam fejteni, azonban ez a tudás mára már kihullt emlékezetem szitáján.
*Szándékosan veszi fel a másik régies szóhasználatát. Beszédstílusa s életkora furcsa ellentétet állít, mintha csak az idő gúnyolódna a megereszkedett hátú anyón.*
A hozzászólás írója (Alaine Viatan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.03 16:06:47
*Pár pillanatig még állva marad, majd még mindig némán leül. Borostyánszín lélektükrei kíváncsian próbálnak a fátylak mögé pillntani, felfedve a jós igazi valóját. Félrebillentett fejjel üldögél, a némaságával kapcsolatos kérdésre csak édesen elmosolyodik.*
-Jó napot, öreganyó, jósnő, Salibah! Tudok beszélni, de azért még megmondhatnád, merre ment az az átok macska, amelyik a karmával így fölvágta a nyelvem..
*Hűen sorolja a címeket, miközben kíváncsian beleles a lapokba. Évekkel ezelőtt még mindent tudott a tarotkártyáról, de mivel eme tudásra nem igazán volt szüksége vándorévei során, elméje egyszerűen szelektálta a fölösleges adathalmazt. Végül figyelme újfent a vele szemben ülő asszonyra fordul, ezúttal a mozdulatait, esetlegesen a ruha alól kilógó testrészeit figyeli.*
-Arra kérlek, csodálatos Salibah, hogy magyarázd el nekem a tarotkártya működését. Gyermekkoromban igen sok jelet meg tudtam fejteni, azonban ez a tudás mára már kihullt emlékezetem szitáján.
*Szándékosan veszi fel a másik régies szóhasználatát. Beszédstílusa s életkora furcsa ellentétet állít, mintha csak az idő gúnyolódna a megereszkedett hátú anyón.*
A hozzászólás írója (Alaine Viatan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.03 16:06:47
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-03 13:17:35
Üzenet elküldve: 2013-01-03 13:17:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
// Llinores //
*A válasz láthatóan semmilyen érzelmet nem vált ki belőle. Egyszerűen tudomásul veszi, mintha legalábbis az időjárásról társalognának.*
- Irigyek? Igen, meglehet. Az ön fajtája valamiért mindig is vonzónak talált.
*Milyen igaz. A többség imádta őt – gyűlölni. Néhányan meg egyszerűen csak vonzódtak ahhoz a hideg, érzéketlen formához, melyet ő maga jelent. Sosem ragaszkodtak hozzá azonban csupán azért, mert esetleg buja teste lenne, vagy kellemes fizikai adottságai. A korcs vér általában inkább a mélységiek kevéssé pozitív oldalára tesz mély benyomást. Rengeteg sebet szerzett pusztán azért, mert félvér, mi finoman szólva is mélységes szégyennek számított egy sötételf családban. Még úrnőjük is hajlamos volt elfeledkezni arról, hogy az alapítóknak három vérvonala volt és ezek közül egy bírt csupán a sötétbőrűek adottságaival. Ettől függetlenül nem átallott a Hóhért saját élvezeteire használni. Már amikor nem ölni küldte.*
- Mindazonáltal erős a gyanúm, hogy hamar belátná kegyed is - mint ahogy elődei is tették -, a magamfajtának nem érdemes segítséget ajánlani. Engedje meg, hogy megkíméljem ettől a tehertől és feloldozzam ajánlata alól.
*Enyhén meghajol a nőstény előtt. Furcsa, hogy eme alapvetően alázatos gesztusban is pont olyan fenséges, mint egy végtelen mezőkön kóborló, halálos és veszedelmes ragadozó. Van a kiállásában valami, ami tiszteletet parancsol. Veleszületett képesség, melyet még a szegénynegyed legnagyobb mocska sem volt képes lenyúzni róla. Talán ezért fogja meg annyira a Llinores féle nőstényeket. Olyan értékeket testesít meg, melyeket a mélységi nőstényekbe genetikailag kódol a sors, ám kevesen tudnak igazán élni vele.
A Hóhér visszafordul az eladóhoz és találomra felmarkol néhány üvegcsét. Kék, zöld, piros, fekete, fehér... fogalma sincsen, mit csinálnak, de ez a legkevésbé sem zavarja.*
- Mennyit óhajt ezekért?
*Az árus nevetségesen magas összeget mond. A nőstény nem törődik vele, szó nélkül kifizeti. Pazarlásnak tűnik a dolog, ennél sokkal olcsóbban is hozzájuthatott volna ezekhez a kacatokhoz. Ám Llin nem tudja azt, amit ő: Az információnak, melyet a kezébe csúsztattak, borsos ára van.*
- Legyen kellemes napja, hölgyem.
*Fordul vissza egy pillanatra a nőstény felé, majd a maga ragadozószerű, ruganyos járásával távozik a Piactérről nyomorúságos kis otthona felé.*
A hozzászólás írója (Anekril Archel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.03 14:44:29
*A válasz láthatóan semmilyen érzelmet nem vált ki belőle. Egyszerűen tudomásul veszi, mintha legalábbis az időjárásról társalognának.*
- Irigyek? Igen, meglehet. Az ön fajtája valamiért mindig is vonzónak talált.
*Milyen igaz. A többség imádta őt – gyűlölni. Néhányan meg egyszerűen csak vonzódtak ahhoz a hideg, érzéketlen formához, melyet ő maga jelent. Sosem ragaszkodtak hozzá azonban csupán azért, mert esetleg buja teste lenne, vagy kellemes fizikai adottságai. A korcs vér általában inkább a mélységiek kevéssé pozitív oldalára tesz mély benyomást. Rengeteg sebet szerzett pusztán azért, mert félvér, mi finoman szólva is mélységes szégyennek számított egy sötételf családban. Még úrnőjük is hajlamos volt elfeledkezni arról, hogy az alapítóknak három vérvonala volt és ezek közül egy bírt csupán a sötétbőrűek adottságaival. Ettől függetlenül nem átallott a Hóhért saját élvezeteire használni. Már amikor nem ölni küldte.*
- Mindazonáltal erős a gyanúm, hogy hamar belátná kegyed is - mint ahogy elődei is tették -, a magamfajtának nem érdemes segítséget ajánlani. Engedje meg, hogy megkíméljem ettől a tehertől és feloldozzam ajánlata alól.
*Enyhén meghajol a nőstény előtt. Furcsa, hogy eme alapvetően alázatos gesztusban is pont olyan fenséges, mint egy végtelen mezőkön kóborló, halálos és veszedelmes ragadozó. Van a kiállásában valami, ami tiszteletet parancsol. Veleszületett képesség, melyet még a szegénynegyed legnagyobb mocska sem volt képes lenyúzni róla. Talán ezért fogja meg annyira a Llinores féle nőstényeket. Olyan értékeket testesít meg, melyeket a mélységi nőstényekbe genetikailag kódol a sors, ám kevesen tudnak igazán élni vele.
A Hóhér visszafordul az eladóhoz és találomra felmarkol néhány üvegcsét. Kék, zöld, piros, fekete, fehér... fogalma sincsen, mit csinálnak, de ez a legkevésbé sem zavarja.*
- Mennyit óhajt ezekért?
*Az árus nevetségesen magas összeget mond. A nőstény nem törődik vele, szó nélkül kifizeti. Pazarlásnak tűnik a dolog, ennél sokkal olcsóbban is hozzájuthatott volna ezekhez a kacatokhoz. Ám Llin nem tudja azt, amit ő: Az információnak, melyet a kezébe csúsztattak, borsos ára van.*
- Legyen kellemes napja, hölgyem.
*Fordul vissza egy pillanatra a nőstény felé, majd a maga ragadozószerű, ruganyos járásával távozik a Piactérről nyomorúságos kis otthona felé.*
A hozzászólás írója (Anekril Archel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.03 14:44:29
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-03 09:11:46
Üzenet elküldve: 2013-01-03 09:11:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Anekril//
*Kutatva néz a megszólított nőre, igazából pillanatok alatt el is felejti a különleges növénykét, és a vele kapcsolatos kérdéseit. Fogalma sincs, miért keltette fel ez a nő annyira az érdeklődését, hiszen olyan sokan fordulnak meg a piacon jelen pillanatban is körülötte...
Már-már elmosolyodik, mikor kérdésére igenlő választ kap, s ahogy lehetősége adódik rá, alaposabban végig is néz az előtte álló nő arcán. A következő kérdés azonban meghökkenti. Bár általában nem engedi érzelmeit az arcára ülni, ez a kérdés elég kiszámíthatatlanul érkezett ahhoz, hogy ne készülhessen fel rá. Így hát, értetlensége Anekril számára is látható lehet, Llin ugyanis egyik szemöldökét felhúzva bámul vissza rá.
A sötét-elf egyelőre képtelen felfogni és megérteni, miért támadta le a másik azonnal egy ilyen kérdéssel. Fejében felötlik a gondolat, hogy talán a hölgy elméje nem egészséges... De ha már így alakult, akkor válaszol.*
- Női szemmel véve, meglehetősen. Biztos rengetegen irigyek...
*Válaszol óvatosan, szándékai szerint is az esetleges félreértéseket elkerülendő.*
*Kutatva néz a megszólított nőre, igazából pillanatok alatt el is felejti a különleges növénykét, és a vele kapcsolatos kérdéseit. Fogalma sincs, miért keltette fel ez a nő annyira az érdeklődését, hiszen olyan sokan fordulnak meg a piacon jelen pillanatban is körülötte...
Már-már elmosolyodik, mikor kérdésére igenlő választ kap, s ahogy lehetősége adódik rá, alaposabban végig is néz az előtte álló nő arcán. A következő kérdés azonban meghökkenti. Bár általában nem engedi érzelmeit az arcára ülni, ez a kérdés elég kiszámíthatatlanul érkezett ahhoz, hogy ne készülhessen fel rá. Így hát, értetlensége Anekril számára is látható lehet, Llin ugyanis egyik szemöldökét felhúzva bámul vissza rá.
A sötét-elf egyelőre képtelen felfogni és megérteni, miért támadta le a másik azonnal egy ilyen kérdéssel. Fejében felötlik a gondolat, hogy talán a hölgy elméje nem egészséges... De ha már így alakult, akkor válaszol.*
- Női szemmel véve, meglehetősen. Biztos rengetegen irigyek...
*Válaszol óvatosan, szándékai szerint is az esetleges félreértéseket elkerülendő.*
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-02 22:36:59
Üzenet elküldve: 2013-01-02 22:36:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A jós//
*Miután a tüzet meggyújtotta, Ashsath helyet foglal a helyiség végét eluraló asztal mögött. Szerepébe élve magát ereszkedik bele mélyzölddel kárpitozott ülőalkalmatosságba, mely életérzést roppant egyszerű módon juttat kifejezésre: a szoknya alatt megbúvó, kirívóan mocskos csizmák nem kerülnek fel az asztal lapjára.
S ekként kezdi el elfoglalni magát. Ruhájának számtalan, rakott redőjéből hamarost kerül elő egy paklinyi ósdi kártya. A megkoszlott lapokon apró ecsettel rótt diszítés fut körbe, s bár nem ért a tarothoz, ez ér a legtöbbet minden antik közül melyet, tulajuk hátrahagyva, a kocsival együtt sikerült (f)elhajtania.
Kereszteket rak ki, majd a jeleket magyarázza. Egyik képtelenebb mint a másik. Felfordít egy lapot, saját kopott ásza bukkan fel a példány képes oldalán.
~Még ezt is megnyereném, hahh ~ ereszt el elégedett vigyort fátylainak mélyéből. Megfordítja a kártyát, s az ászt magába nyeli a molyágta kekézelő dús matériája. Nem marad más csak egy sorslap a kezében.
Elszórakozik hát, s a hangját gyakorolva úgy görnyed a minta fölé mint egy igazi öregasszony. Magában motyogva jövendöli sorsát, még akkor is amikor az első klienst haljja felkopogni kurta lajtorjáján.
Nem néz fel, csak kesztyűs tenyerét emeli türelemre intőn. Majd fogja a lapokat, s reszketeg, bizonytalan kézzel egy stóccá simítja.
Füstölő üli meg a kocsi levegőjét. A falakon, polcokon különös üvegcsék sorakoznak, szárított hozzávalók lógnak a ponyvakeret oszlopain. A leghátsó sarokban letakart kalitka áll, nem más függönyzi mint ál-Salibah levetett kabátja. Mélyéről karmos motozás hallatszik.*
-Foglalj helyet, gyermek. -*int, mikor a kártyákat egy pakliban tudja. Hangja halk, holló károgása, mörcögő öreg macska szuroklágy kenetével elegyítve.
A lefátyolozott arc olyan mód emelkedik, hogy érezhetően Alaine-re függeszthesse árnyak közt rejlő pillantását... nem egyszerű művelet, hisz míg a külvilág alig lát be, ő maga alig lát ki a szövetek sűrűjéből. Nem esik hát nehezére a vakoskodást színlelni, mellyel az imént is, az asztalra kirakott mintába belebújt orrával szinte a lapokat súrolva.*
-Vajh tudsz beszélni, lányom, vagy csupán az érdekel merre távozott el nyelveddel a macska?
*A helyiséget viaszgyertya vonja reszketeg félhomályba. A kályha rostélyán vörösen sütnek át a lángok, a szerkezet eképpen foghíjas vigyort formáz.*
A hozzászólás írója (Ashsath lith Qrrisys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.02 22:49:20
*Miután a tüzet meggyújtotta, Ashsath helyet foglal a helyiség végét eluraló asztal mögött. Szerepébe élve magát ereszkedik bele mélyzölddel kárpitozott ülőalkalmatosságba, mely életérzést roppant egyszerű módon juttat kifejezésre: a szoknya alatt megbúvó, kirívóan mocskos csizmák nem kerülnek fel az asztal lapjára.
S ekként kezdi el elfoglalni magát. Ruhájának számtalan, rakott redőjéből hamarost kerül elő egy paklinyi ósdi kártya. A megkoszlott lapokon apró ecsettel rótt diszítés fut körbe, s bár nem ért a tarothoz, ez ér a legtöbbet minden antik közül melyet, tulajuk hátrahagyva, a kocsival együtt sikerült (f)elhajtania.
Kereszteket rak ki, majd a jeleket magyarázza. Egyik képtelenebb mint a másik. Felfordít egy lapot, saját kopott ásza bukkan fel a példány képes oldalán.
~Még ezt is megnyereném, hahh ~ ereszt el elégedett vigyort fátylainak mélyéből. Megfordítja a kártyát, s az ászt magába nyeli a molyágta kekézelő dús matériája. Nem marad más csak egy sorslap a kezében.
Elszórakozik hát, s a hangját gyakorolva úgy görnyed a minta fölé mint egy igazi öregasszony. Magában motyogva jövendöli sorsát, még akkor is amikor az első klienst haljja felkopogni kurta lajtorjáján.
Nem néz fel, csak kesztyűs tenyerét emeli türelemre intőn. Majd fogja a lapokat, s reszketeg, bizonytalan kézzel egy stóccá simítja.
Füstölő üli meg a kocsi levegőjét. A falakon, polcokon különös üvegcsék sorakoznak, szárított hozzávalók lógnak a ponyvakeret oszlopain. A leghátsó sarokban letakart kalitka áll, nem más függönyzi mint ál-Salibah levetett kabátja. Mélyéről karmos motozás hallatszik.*
-Foglalj helyet, gyermek. -*int, mikor a kártyákat egy pakliban tudja. Hangja halk, holló károgása, mörcögő öreg macska szuroklágy kenetével elegyítve.
A lefátyolozott arc olyan mód emelkedik, hogy érezhetően Alaine-re függeszthesse árnyak közt rejlő pillantását... nem egyszerű művelet, hisz míg a külvilág alig lát be, ő maga alig lát ki a szövetek sűrűjéből. Nem esik hát nehezére a vakoskodást színlelni, mellyel az imént is, az asztalra kirakott mintába belebújt orrával szinte a lapokat súrolva.*
-Vajh tudsz beszélni, lányom, vagy csupán az érdekel merre távozott el nyelveddel a macska?
*A helyiséget viaszgyertya vonja reszketeg félhomályba. A kályha rostélyán vörösen sütnek át a lángok, a szerkezet eképpen foghíjas vigyort formáz.*
A hozzászólás írója (Ashsath lith Qrrisys) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.02 22:49:20
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-02 20:09:48
Üzenet elküldve: 2013-01-02 20:09:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 57
Játékstílus: Szelíd
//A jós//
*Egy fekete köpenybe burkolózva lép be a piacra, mintegy védekezve a por és a hangzavar ellen. Régebben hozzá volt szokva a sok emberhez, sőt, élvezte a pezsgő piaci életet és lelkesen vetette bele magát az izgalmak kutatásába. Mostanában azonban jobban kedveli a csöndet és a magányt, s kifejezetten zavarja az a szín- és szagkavalkád, ami itt fogagja. Eleinte kissé görcsösen szorongatja tőre markolatát, de viszonylag hamar felenged. Szeme élénken villan jobbra-balra, keresve valamit, amit talán érdemes lenne megvenni. Eredetileg ugyan csak valami hideg harapnivalóért jött, de éhét gyorsan elveri egy almával illetve egy isteni pitével, s ha már itt van, akkor körülnéz. Vágyakozva megbámulja egy kofa szebbnél szebb színes anyagait, majd egy sóhajjal elfordul. Fölösleges lenne szép ruhákat vennie vagy csinálnia, utazásai során csak plusz teher lenne. Nem, a divat határozottan nem érdekes az ő szemszögéből. Hirtelen egy lila ponyvával borított jóssátor vonja magára a figyelmét. Ajka huncut vigyorra húzódik, s az imént felfedezett tákolmány felé veszi az irányt. Régen volt már, hogy a mutatványosokkal utazott, hát kíváncsi rá, hogy mennyire emlékszik a régi trükkökből. Ezért a szórakozásért még egy pár aranyat is hajlandó megadni. Felsétál a három lépcsőfokon, majd ad magának egy percet, hogy felmérje a terepet. Ezek után odaáll a jósnő elé, és szótlanul rábámul.*
*Egy fekete köpenybe burkolózva lép be a piacra, mintegy védekezve a por és a hangzavar ellen. Régebben hozzá volt szokva a sok emberhez, sőt, élvezte a pezsgő piaci életet és lelkesen vetette bele magát az izgalmak kutatásába. Mostanában azonban jobban kedveli a csöndet és a magányt, s kifejezetten zavarja az a szín- és szagkavalkád, ami itt fogagja. Eleinte kissé görcsösen szorongatja tőre markolatát, de viszonylag hamar felenged. Szeme élénken villan jobbra-balra, keresve valamit, amit talán érdemes lenne megvenni. Eredetileg ugyan csak valami hideg harapnivalóért jött, de éhét gyorsan elveri egy almával illetve egy isteni pitével, s ha már itt van, akkor körülnéz. Vágyakozva megbámulja egy kofa szebbnél szebb színes anyagait, majd egy sóhajjal elfordul. Fölösleges lenne szép ruhákat vennie vagy csinálnia, utazásai során csak plusz teher lenne. Nem, a divat határozottan nem érdekes az ő szemszögéből. Hirtelen egy lila ponyvával borított jóssátor vonja magára a figyelmét. Ajka huncut vigyorra húzódik, s az imént felfedezett tákolmány felé veszi az irányt. Régen volt már, hogy a mutatványosokkal utazott, hát kíváncsi rá, hogy mennyire emlékszik a régi trükkökből. Ezért a szórakozásért még egy pár aranyat is hajlandó megadni. Felsétál a három lépcsőfokon, majd ad magának egy percet, hogy felmérje a terepet. Ezek után odaáll a jósnő elé, és szótlanul rábámul.*
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2013-01-01 21:10:03
Üzenet elküldve: 2013-01-01 21:10:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
// Llinores //
*Az eladó nem épp bizalomgerjesztő figura, ám méltán gondolja úgy a korcs, hogy azon a területen, mely az ő érdekeltségi köreit képzi, nem is fog túl sok szívmelengető arcocskával találkozni. Ez természetesen a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja választását. Több okból is jobban preferálja az olyan lényeket, melyeknek szándékai egyértelműek – még ha sokszor igen mocskosak is. Alapjában véve igen jó emberismerő, s ezen tulajdonságát nem veszítette el holmi világvégék miatt.
A kufár éles tekintete már rátalált a jéghideg szempárra. Pusztán néhány pillanat alatt furcsa, hangtalan és láthatatlan párviadal alakul ki közöttük, melynek során akaratok és érdekeltségek feszülnek egymásnak. Llinores valahol akkor szólítja meg a nőt, mikor amaz érzéketlen, ám megalapozó diadalt arat az árus felett.
Fagyos akvamarinjai csak egyetlen szívdobbanással később fordulnak kéretlen partnere felé, mint az elvárható lenne. Csupán futólag méri fel kivel is akadt dolga, mintha egyszerűen az illem kedvéért tenné. Nincs szüksége különösebb megfigyelésre ezúttal, korábban ugyanis többé-kevésbé szemrevételezte, amit adott körülmények között lehetett.*
- Igen, ami azt illeti, talán segíthetne.
*Fejét enyhén oldalra biccenti, s e mozdulattól fekete tincsei lomhán libennek ki a csuklya takarásából. Arcának látható részén nem érzékelhetőek érzelmi változások, mik a halandókat olyannyira jellemzik. Inkább fest úgy, mintha egy szépen megmunkált, sápadt halotti maszk beszélne csupán.*
- Vonzónak talál engem?
*A kérdés váratlanul érkezik a cseresznyeszín ajkak közül, s bár tán némi magyarázatra szorulna e közvetlen „támadás”, nem szolgál indoklással. Nem ismeri bár a mélységi, ám a hanghozdozásból és a fagyos légkörből mely körüllengi úgy tűnik, hogy mindennek köze sincs a flörtöléshez... sőt, valahol az is feltételezhető, hogy a félvér valószínűleg egy az egyben képtelen ilyen dolgokra.
Mindeközben az eladó tesz-vesz portékái közül és igazi kézügyességről téve tanubizonyságot, csempészi majdhogynem láthatatlanul a Hóhér bőrkesztyűbe rejtett ujjai közé a tenyérnyi hosszúságú kártyát. Anekril észrevétlenül csúsztatja be zsebébe szerzeményét, s mindeközben egyetlen arcizma sem rándul, illetőleg figyelme sem terelődik el a férfi felé. A hidegvér és a közöny tökéletes megtestesítője ő, s ez időről-időre felettébb kapóra jön.*
*Az eladó nem épp bizalomgerjesztő figura, ám méltán gondolja úgy a korcs, hogy azon a területen, mely az ő érdekeltségi köreit képzi, nem is fog túl sok szívmelengető arcocskával találkozni. Ez természetesen a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja választását. Több okból is jobban preferálja az olyan lényeket, melyeknek szándékai egyértelműek – még ha sokszor igen mocskosak is. Alapjában véve igen jó emberismerő, s ezen tulajdonságát nem veszítette el holmi világvégék miatt.
A kufár éles tekintete már rátalált a jéghideg szempárra. Pusztán néhány pillanat alatt furcsa, hangtalan és láthatatlan párviadal alakul ki közöttük, melynek során akaratok és érdekeltségek feszülnek egymásnak. Llinores valahol akkor szólítja meg a nőt, mikor amaz érzéketlen, ám megalapozó diadalt arat az árus felett.
Fagyos akvamarinjai csak egyetlen szívdobbanással később fordulnak kéretlen partnere felé, mint az elvárható lenne. Csupán futólag méri fel kivel is akadt dolga, mintha egyszerűen az illem kedvéért tenné. Nincs szüksége különösebb megfigyelésre ezúttal, korábban ugyanis többé-kevésbé szemrevételezte, amit adott körülmények között lehetett.*
- Igen, ami azt illeti, talán segíthetne.
*Fejét enyhén oldalra biccenti, s e mozdulattól fekete tincsei lomhán libennek ki a csuklya takarásából. Arcának látható részén nem érzékelhetőek érzelmi változások, mik a halandókat olyannyira jellemzik. Inkább fest úgy, mintha egy szépen megmunkált, sápadt halotti maszk beszélne csupán.*
- Vonzónak talál engem?
*A kérdés váratlanul érkezik a cseresznyeszín ajkak közül, s bár tán némi magyarázatra szorulna e közvetlen „támadás”, nem szolgál indoklással. Nem ismeri bár a mélységi, ám a hanghozdozásból és a fagyos légkörből mely körüllengi úgy tűnik, hogy mindennek köze sincs a flörtöléshez... sőt, valahol az is feltételezhető, hogy a félvér valószínűleg egy az egyben képtelen ilyen dolgokra.
Mindeközben az eladó tesz-vesz portékái közül és igazi kézügyességről téve tanubizonyságot, csempészi majdhogynem láthatatlanul a Hóhér bőrkesztyűbe rejtett ujjai közé a tenyérnyi hosszúságú kártyát. Anekril észrevétlenül csúsztatja be zsebébe szerzeményét, s mindeközben egyetlen arcizma sem rándul, illetőleg figyelme sem terelődik el a férfi felé. A hidegvér és a közöny tökéletes megtestesítője ő, s ez időről-időre felettébb kapóra jön.*
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-30 19:33:31
Üzenet elküldve: 2012-12-30 19:33:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Anekril//
*Nem nagyon figyel már a körülötte zsibongó, kavaró tömegre. Ezen a részen már túl van, és nem ítélte úgy, hogy bármilyen szinten veszély leselkedne rá - ha csak egy kis zsebmetsző jelentőségének szintjén is.
Belefeledkezve csodálja a standon heverő portékát, gondolatban végigfuttatja, mi az, amire esetlegesen szüksége lehet; mi az, amit könnyen beszerezne magának, és mi az, amit nem. Mondhatni, nem sok kedve van így, a téli időjárás közepette növénykék után járni, s bár házának előző lakója igen szép gyűjteménnyel rendelkezik a kerti üvegházban és fóliasátorban, természetesen abban sem található meg kivétel nélkül minden.
Legyőzve ellenérzését, mégis hozzányúl egy dobozkához, amelynek tartalma felkelti érdeklődését azzal, hogy tartalmát és felhasználási lehetőségeit nem igazán tudná megnevezni. Kiemeli azt a kis, vékony falú fadobozból, óvatosan ujjai közé fogja, hogy a szárított növényt össze ne törje, megdörzsölgeti egyik levelét, és meg is szagolja. De így sem lesz okosabb. Már épp megkérdezné az eladót, mivel van dolga, mivel biztos abban, hogy az majd választ tud adni, ha már egyszer ő arra érdemesnek tartotta a növényt, hogy begyűjtse és kiszárítsa, mikor figyelmes lesz a közelben ólálkodó nőre. Visszateszi a növénykét a dobozba, és szeme sarkából figyeli a rá jellemző hegyes fülekhez képest sokkalta bizalmatlanabbnak tűnő hölgyet. A megfigyelést nem zavarja meg azzal, hogy beszédbe elegyedik az árussal, vagy bárkivel.
Mikor Anekril elég közel ér hozzá, megszólítja. Ő maga sincs oda a társaságért, jobban preferálja, ha egyedül hagyják gondolataival, na meg az üres fecsegés sem hiányzik neki, amire a legtöbb személy kapható; de ezt a nőt mindenképp érdemesnek tartja arra, hogy váltson vele pár szót. Már csak tudósként is érdekesnek tartja a jelenséget, amit Anekril jelent.*
- Elnézést, ha megzavarom. Segíthetek talán? Keres valamit?
*Nem nagyon figyel már a körülötte zsibongó, kavaró tömegre. Ezen a részen már túl van, és nem ítélte úgy, hogy bármilyen szinten veszély leselkedne rá - ha csak egy kis zsebmetsző jelentőségének szintjén is.
Belefeledkezve csodálja a standon heverő portékát, gondolatban végigfuttatja, mi az, amire esetlegesen szüksége lehet; mi az, amit könnyen beszerezne magának, és mi az, amit nem. Mondhatni, nem sok kedve van így, a téli időjárás közepette növénykék után járni, s bár házának előző lakója igen szép gyűjteménnyel rendelkezik a kerti üvegházban és fóliasátorban, természetesen abban sem található meg kivétel nélkül minden.
Legyőzve ellenérzését, mégis hozzányúl egy dobozkához, amelynek tartalma felkelti érdeklődését azzal, hogy tartalmát és felhasználási lehetőségeit nem igazán tudná megnevezni. Kiemeli azt a kis, vékony falú fadobozból, óvatosan ujjai közé fogja, hogy a szárított növényt össze ne törje, megdörzsölgeti egyik levelét, és meg is szagolja. De így sem lesz okosabb. Már épp megkérdezné az eladót, mivel van dolga, mivel biztos abban, hogy az majd választ tud adni, ha már egyszer ő arra érdemesnek tartotta a növényt, hogy begyűjtse és kiszárítsa, mikor figyelmes lesz a közelben ólálkodó nőre. Visszateszi a növénykét a dobozba, és szeme sarkából figyeli a rá jellemző hegyes fülekhez képest sokkalta bizalmatlanabbnak tűnő hölgyet. A megfigyelést nem zavarja meg azzal, hogy beszédbe elegyedik az árussal, vagy bárkivel.
Mikor Anekril elég közel ér hozzá, megszólítja. Ő maga sincs oda a társaságért, jobban preferálja, ha egyedül hagyják gondolataival, na meg az üres fecsegés sem hiányzik neki, amire a legtöbb személy kapható; de ezt a nőt mindenképp érdemesnek tartja arra, hogy váltson vele pár szót. Már csak tudósként is érdekesnek tartja a jelenséget, amit Anekril jelent.*
- Elnézést, ha megzavarom. Segíthetek talán? Keres valamit?
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-29 17:49:47
Üzenet elküldve: 2012-12-29 17:49:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//különösen Eleonor-nak, de Zetriatnak és Iskandarnak is//
* Mögöttük a két őrrel haladnak a piactéren. Népek sok színű forgata jár és kel. Kofások kurjantása hallatszik, mind azt hírdeti, hogy az ő áruja a legjobb/legegyedibb/legfrissebb. Eleonor Emma-t kézenfogva sétálnak a tömegben, előszőr a ruhaárusok kínálatát szemre vételezve. Ott válogatnak a szebbnél szebb darabok közül. A nő néha kikéri a lány véleményét, ha neki tetsző ruhát talál. Hol helyeselő, hol pedig elutasító válasz hangzik el a gyermek szájából. A hölgy és a kofa egy keveset alkudoznak az áron, amíg végül a meg nem felelő összegen ki nem egyeznek. Amikor már elég ruhát vásárolnak elindulnak más fele. Eleonor megpillant egy játékokat árusító férfit. Elgondolkodik a válaszon, majd mire odaérnek megszületik a döntés.*
- Fafát cejetnyék.*feleli a babák mellett szavazva. Átnézi a portékát és egy szövetbabát szemel ki A magának. Miután azt megvették hazafelé tartanak. A csöppség kezd kicsit kimerülni.*
- Fet-nyek medmutyatyjuka juhfákat.*egyezik bele. Végül a kosárral és az őrökkel együtt haza jutnak.*
* Mögöttük a két őrrel haladnak a piactéren. Népek sok színű forgata jár és kel. Kofások kurjantása hallatszik, mind azt hírdeti, hogy az ő áruja a legjobb/legegyedibb/legfrissebb. Eleonor Emma-t kézenfogva sétálnak a tömegben, előszőr a ruhaárusok kínálatát szemre vételezve. Ott válogatnak a szebbnél szebb darabok közül. A nő néha kikéri a lány véleményét, ha neki tetsző ruhát talál. Hol helyeselő, hol pedig elutasító válasz hangzik el a gyermek szájából. A hölgy és a kofa egy keveset alkudoznak az áron, amíg végül a meg nem felelő összegen ki nem egyeznek. Amikor már elég ruhát vásárolnak elindulnak más fele. Eleonor megpillant egy játékokat árusító férfit. Elgondolkodik a válaszon, majd mire odaérnek megszületik a döntés.*
- Fafát cejetnyék.*feleli a babák mellett szavazva. Átnézi a portékát és egy szövetbabát szemel ki A magának. Miután azt megvették hazafelé tartanak. A csöppség kezd kicsit kimerülni.*
- Fet-nyek medmutyatyjuka juhfákat.*egyezik bele. Végül a kosárral és az őrökkel együtt haza jutnak.*
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-29 12:45:24
Üzenet elküldve: 2012-12-29 12:45:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Hosszú ideje járkál a tömegben. Nem tűnik fel köztük – igen nagy a forgatag – csupán időnként villan fel egy furcsán halott, akvamarin tekintet, mely csakis rá és ismeretlen helyen tartózkodó fivérére jellemző. Vajmi kevés esélyt lát rá, hogy felismernék a városban, egyelőre nem okozott különösebb bajt. Először mindig csak felderíti a terepet, megismerkedik a környezettel, elméjének végtelen árnyvilágában elkészül a felfedezett részek másolata. Nem csak rendkívül kifinomult memóriával rendelkezik, felettébb jól irányítja is azt.
Elegendő figyelmet szentel hát annak, hogy kifigyelje a zsibongást és milliónyi színes lepke közül megtalálja azt, amire igazán szüksége van. Kétszer is meg kell gondolnia azonban. Ebben az átkos világban igen kevés pénzzel rendelkezik még. A test, amit elfoglalt rendelkezett ugyan saját ingóságokkal, ám többségük értéktelen kacat volt. Az apró kis lyuk, amit „megörökölt” a szegénynegyedben kushad két szeméthegy között. Nem álmai otthona, ám jogosan merül fel a kérdés, hogy ugyan mi is lehetne az? Valaki, aki nem rendelkezik érzésekkel, nem bír álmokkal sem. Ezt leszámítva is a melységiek eleganciájához szokott, s mint olyan lény, ki a rendben találja meg önmaga káoszát, vannak bizonyos elvárásai. Ennek érdekében röpke cél lebeg gyilkos akvamarinjai előtt és ezt megvalósítani rövidtávon nem lehetetlen, ráadásul célravezető. Minden valamirevaló Archelnek szüksége van egy olyan helyre, amit tudásához mérten leginkább képes megvédeni és ahol anyagi titkait rejtheti. A biztonság idegen látszata...
Tekintete megakad egy pillanatra Llinores alakján. A nőstény különösebben nem kelti fel figyelmét, ám a köznéptől mégis eltérő jelenléttel rendelkezik, amiért érdemes nem átnézni felette. Lényének több pontján is érzékel olyan lelkeket, melyre oda kell figyelnie e kavargásban, ám többre nem vetemedik. Nem óhajt senkivel sem beszélgetésbe elegyedni.
A nemtörődömség kifinomult mozdulataival sétál oda a standhoz, mely bármilyen szinten is a szükségesség benyomását keltette rajta. Tekintete kifejezéstelenül siklik végig a furcsa fiolákon. Ideérkezése napján ugyanis tudta, mit kell tennie, hogy megalapozza jövőjét és bár idegenül hat, hogy ezúttal nem fémmel tör magának utat, a lehetőségek különös ösvényeket tárnak elé.*
Elegendő figyelmet szentel hát annak, hogy kifigyelje a zsibongást és milliónyi színes lepke közül megtalálja azt, amire igazán szüksége van. Kétszer is meg kell gondolnia azonban. Ebben az átkos világban igen kevés pénzzel rendelkezik még. A test, amit elfoglalt rendelkezett ugyan saját ingóságokkal, ám többségük értéktelen kacat volt. Az apró kis lyuk, amit „megörökölt” a szegénynegyedben kushad két szeméthegy között. Nem álmai otthona, ám jogosan merül fel a kérdés, hogy ugyan mi is lehetne az? Valaki, aki nem rendelkezik érzésekkel, nem bír álmokkal sem. Ezt leszámítva is a melységiek eleganciájához szokott, s mint olyan lény, ki a rendben találja meg önmaga káoszát, vannak bizonyos elvárásai. Ennek érdekében röpke cél lebeg gyilkos akvamarinjai előtt és ezt megvalósítani rövidtávon nem lehetetlen, ráadásul célravezető. Minden valamirevaló Archelnek szüksége van egy olyan helyre, amit tudásához mérten leginkább képes megvédeni és ahol anyagi titkait rejtheti. A biztonság idegen látszata...
Tekintete megakad egy pillanatra Llinores alakján. A nőstény különösebben nem kelti fel figyelmét, ám a köznéptől mégis eltérő jelenléttel rendelkezik, amiért érdemes nem átnézni felette. Lényének több pontján is érzékel olyan lelkeket, melyre oda kell figyelnie e kavargásban, ám többre nem vetemedik. Nem óhajt senkivel sem beszélgetésbe elegyedni.
A nemtörődömség kifinomult mozdulataival sétál oda a standhoz, mely bármilyen szinten is a szükségesség benyomását keltette rajta. Tekintete kifejezéstelenül siklik végig a furcsa fiolákon. Ideérkezése napján ugyanis tudta, mit kell tennie, hogy megalapozza jövőjét és bár idegenül hat, hogy ezúttal nem fémmel tör magának utat, a lehetőségek különös ösvényeket tárnak elé.*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-28 23:11:41
Üzenet elküldve: 2012-12-28 23:11:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
*A kovácsnál tett látogatás eléggé lesújtotta a tarsolyát, ámde maradt még a piacra is. Ugyanis ahogy halad a város felé észreveszi az úton közlekedő nagy lovaskocsikat, vagy inkább szekereket a városnak tartva.*
"Megnézem mi lehet ott, úgyis arra tartok." *Odaáll az út mellé és leint egy kereskedőnek kinéző alakot, és megkéri rá hogy vigye már el valameddig. Az úr beleegyezik. Felszáll a szekérre és így eljut a piacra. Ott leugrik a kocsiról.*
- Köszönöm, hogy idáig elhozott. *És mielőtt elindul még int egyet a kocsisnak. A piaci sorok között sétálgatva megpillant egy öreg nénikét, aki integet neki. közelebb megy és a néni bemegy egy sátor szerű tákolmányba. Gondol egyet Nisena és utána megy.*
"Mi rossz lehet abból ha bemegyek." *Belülről sokkal másabb képet mutat a sátor. Telis tele van bájitalokkal, mindenféle totemmel, miegymással. A néni a kezembe nyom egy fekete nem átlátszó kis üveget.*
- Mi e...*Még mielőtt kimondta volna hangokat hall a fejében.*
"Ez meg mi volt? És miért érzem azt, hogy ezt meg kell vennem?" *És azzal a lendülettel a néni kezébe nyom 90 aranyat és sietve távozik a város irányába.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.12.29 00:29:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; jelpótlás.
"Megnézem mi lehet ott, úgyis arra tartok." *Odaáll az út mellé és leint egy kereskedőnek kinéző alakot, és megkéri rá hogy vigye már el valameddig. Az úr beleegyezik. Felszáll a szekérre és így eljut a piacra. Ott leugrik a kocsiról.*
- Köszönöm, hogy idáig elhozott. *És mielőtt elindul még int egyet a kocsisnak. A piaci sorok között sétálgatva megpillant egy öreg nénikét, aki integet neki. közelebb megy és a néni bemegy egy sátor szerű tákolmányba. Gondol egyet Nisena és utána megy.*
"Mi rossz lehet abból ha bemegyek." *Belülről sokkal másabb képet mutat a sátor. Telis tele van bájitalokkal, mindenféle totemmel, miegymással. A néni a kezembe nyom egy fekete nem átlátszó kis üveget.*
- Mi e...*Még mielőtt kimondta volna hangokat hall a fejében.*
"Ez meg mi volt? És miért érzem azt, hogy ezt meg kell vennem?" *És azzal a lendülettel a néni kezébe nyom 90 aranyat és sietve távozik a város irányába.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.12.29 00:29:24, a következő indokkal:
Múlt helyett jelenidő; jelpótlás.
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-28 20:51:59
Üzenet elküldve: 2012-12-28 20:51:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Szelíd
//különösen Emmának, de Zetriatnak és Iskandarnak is//
*Eleonor teljesen felszabadultan sétálgat a városban. Mögötte ott van a két "felvigyázó", akik nemcsak arra figyelnek, hogy Eleonornak és Emmának ne essen semmi baja, hanem arra is, hogy Eleonor nehogy újra megszökjön. A lánynak ilyen természetesen most eszébe sem jut. Zetriat otthon várja, és veszélyben lenne, ha elmenne. Emma is számít rá, és nem akarja magára hagyni. És különben sem lenne sok kedve elmenni egyedül sehova.*
*A piacon nagy a nyüzsgés, Eleonor kicsit fél is, hogy elhagyja a kislányt, így a két férfi lelkére köti, hogy ők is figyeljenek Emmára.*
*Először a ruhákat árusító asszonyok és férfiak felé veszik az irányt. Eleonor kedvesen kérdez, mutatnak nekik szép ruhákat, és alig bír választani. Néha kikéri Emma véleményét, odapróbálja hozzá a kis ruhákat, és végül kiválaszt pár csinos ruhát. Utána még körülnéznek, mi kellhet a kislánynak. A ruházatot hamar megoldják, és Eleonor megpillant egy játékokat árusító férfit. Szépen megfaragott állatok és egyéb játékok és gyönyörű babák állnak ott. Eleonor lehajol Emmához.*
-Nézd! *mutat az árus felé.* - Mit szólnál egy babához? Vagy inkább valamelyik állatot szeretnéd? *közben lassan odaérnek az árushoz, aki kedvesen rájuk mosolyog.* - Válassz valamit Emma!
*Miután a kislány választott, Eleonor úgy dönt, hogy mára elég lesz a vásárlásból, így összeszedik a vásárolt holmikat, és elindulnak hazafelé. Látja Emmán, hogy lefárasztotta a kislányt a hosszas vásárlás, így a városnézést inkább meghagyja más napra.*
*Gyorsan sietnek haza, és Eleonor reméli, hogy rá tudja venni Emmát és Zetet egy kisebb bemutatóra. Kíváncsi az elfnek, hogy fognak tetszeni a vásárolt ruhák.*
-Ha kipihentük a délelőtti fáradalmakat, utána megmutatjuk Zetnek, hogy mit vettünk?
*Eleonor teljesen felszabadultan sétálgat a városban. Mögötte ott van a két "felvigyázó", akik nemcsak arra figyelnek, hogy Eleonornak és Emmának ne essen semmi baja, hanem arra is, hogy Eleonor nehogy újra megszökjön. A lánynak ilyen természetesen most eszébe sem jut. Zetriat otthon várja, és veszélyben lenne, ha elmenne. Emma is számít rá, és nem akarja magára hagyni. És különben sem lenne sok kedve elmenni egyedül sehova.*
*A piacon nagy a nyüzsgés, Eleonor kicsit fél is, hogy elhagyja a kislányt, így a két férfi lelkére köti, hogy ők is figyeljenek Emmára.*
*Először a ruhákat árusító asszonyok és férfiak felé veszik az irányt. Eleonor kedvesen kérdez, mutatnak nekik szép ruhákat, és alig bír választani. Néha kikéri Emma véleményét, odapróbálja hozzá a kis ruhákat, és végül kiválaszt pár csinos ruhát. Utána még körülnéznek, mi kellhet a kislánynak. A ruházatot hamar megoldják, és Eleonor megpillant egy játékokat árusító férfit. Szépen megfaragott állatok és egyéb játékok és gyönyörű babák állnak ott. Eleonor lehajol Emmához.*
-Nézd! *mutat az árus felé.* - Mit szólnál egy babához? Vagy inkább valamelyik állatot szeretnéd? *közben lassan odaérnek az árushoz, aki kedvesen rájuk mosolyog.* - Válassz valamit Emma!
*Miután a kislány választott, Eleonor úgy dönt, hogy mára elég lesz a vásárlásból, így összeszedik a vásárolt holmikat, és elindulnak hazafelé. Látja Emmán, hogy lefárasztotta a kislányt a hosszas vásárlás, így a városnézést inkább meghagyja más napra.*
*Gyorsan sietnek haza, és Eleonor reméli, hogy rá tudja venni Emmát és Zetet egy kisebb bemutatóra. Kíváncsi az elfnek, hogy fognak tetszeni a vásárolt ruhák.*
-Ha kipihentük a délelőtti fáradalmakat, utána megmutatjuk Zetnek, hogy mit vettünk?
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-28 20:40:56
Üzenet elküldve: 2012-12-28 20:40:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//A jós//
*Kocsi döcög be az artheniori főutról, bánatosan bológató lovacska húzza. A kocsi íves keretére mélyila ponyvából vontak tetőt és falat is. A bakon meggörnyedve ül egy vastagon lefátyolozott alak. Sötét színű, irrizáló csipkék takarják az arcát, fölébük, s mélyen arcába húzva széles karimájú kalap díszeleg.
-Hőő, kedveském - nyikorogja. Majd kevésbé csikorgató hangon mormol el orra alatt egy-két káromkodást, és ruháját felfogva üggyel-bajjal lekecmereg a macskakőre.
A ponyva mindkét oldalára, nagy fehér betűkkel van felmázolva a "cégér"
A CSODÁLATOS SALIBAH
a felirat alatt festett kristálygömb ékeskedik egy-két kisebb csillag társaságában, írástudatlannak is nyilvánvaló tehát, mit árulnak.
A vastagon lefátyolzott asszony sántítva hátrasuhog. Olyan hosszú szoknyát visel hogy a földet súrolja vele, afölött prémes nyakú, molyos hosszúkabátból árad a gyógyfűvel s azonosítatlan vegygőzzel elkevert, súlyos naftalinszag sajátos aromája. Derékövén szütyők kompániája lóg, meg egy görbe kacor.
Tetőtől talpig, szó szerint fedve van. A faját sem lehet megállapítani.
Szétnyitja a ponyvát a szekér hátuljában. Leereszt egy háromfokú lépcsőt, majd felkászálódik rajta és eltűnik a mozgó boszorkánykonyha belsejében.
Egy, a ponyva illesztésénél kivezetett, vékony csövön hamarosan elkezd fehér füst karikázni. Begyújtotta a gnómikus, hordozható kályhát. Igazi különlegesség, kész szerencse hogy "nyerte".*
*Kocsi döcög be az artheniori főutról, bánatosan bológató lovacska húzza. A kocsi íves keretére mélyila ponyvából vontak tetőt és falat is. A bakon meggörnyedve ül egy vastagon lefátyolozott alak. Sötét színű, irrizáló csipkék takarják az arcát, fölébük, s mélyen arcába húzva széles karimájú kalap díszeleg.
-Hőő, kedveském - nyikorogja. Majd kevésbé csikorgató hangon mormol el orra alatt egy-két káromkodást, és ruháját felfogva üggyel-bajjal lekecmereg a macskakőre.
A ponyva mindkét oldalára, nagy fehér betűkkel van felmázolva a "cégér"
A CSODÁLATOS SALIBAH
a felirat alatt festett kristálygömb ékeskedik egy-két kisebb csillag társaságában, írástudatlannak is nyilvánvaló tehát, mit árulnak.
A vastagon lefátyolzott asszony sántítva hátrasuhog. Olyan hosszú szoknyát visel hogy a földet súrolja vele, afölött prémes nyakú, molyos hosszúkabátból árad a gyógyfűvel s azonosítatlan vegygőzzel elkevert, súlyos naftalinszag sajátos aromája. Derékövén szütyők kompániája lóg, meg egy görbe kacor.
Tetőtől talpig, szó szerint fedve van. A faját sem lehet megállapítani.
Szétnyitja a ponyvát a szekér hátuljában. Leereszt egy háromfokú lépcsőt, majd felkászálódik rajta és eltűnik a mozgó boszorkánykonyha belsejében.
Egy, a ponyva illesztésénél kivezetett, vékony csövön hamarosan elkezd fehér füst karikázni. Begyújtotta a gnómikus, hordozható kályhát. Igazi különlegesség, kész szerencse hogy "nyerte".*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2012-12-28 16:18:36
Üzenet elküldve: 2012-12-28 16:18:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 85
OOC üzenetek: 122
Játékstílus: Szelíd
*Hangosan felnevet a maga figyelemfelkeltő, édes kacajával és Den-ra pillant felvont szemöldökkel.*
- Nocsak milyen kis szende lettél hirtelen. Ezek az emberek *mutat egy-egy járókelőre* azt hiszik, hogy egy bolondozó szerelmes pár vagyunk. Nagyon nem fordítanak figyelmet a ténykedésünkre, ha ilyen kis apróságról van szó. Tény, ha nekiállnánk a heves csókcsatának, még akkor is csak köhögnének hangosan.
~Szívesen teszek egy próbát veled, de sok a szempár s félő, hogy ezzel csak bajba sodornám magam és Den-t is.~
Gyávák ahhoz, hogy szóljanak. Maximum a helyi őröknek. Na de... eszem ágában sincs mindenki előtt felfedni magam. Csak a kiváltságosok láthatják a testem s érinthetnek.
~Magyarán szólva Te ebbe a körbe tartozol.~
*Haladnak egyenesen tovább a fogadó felé. Átvágnak a kofák tengerén, kik éppen szedik össze a megmaradt árukat. Sóhajt egy nagyot, majd felpillant Den-re. Szavak nélküli jelzés, _itt és most akarlak_ felirattal.*
~Türelem Naty! Türelem!~
- Én mindenképp szeretnék inni egy kis bort előtte.
*Hogy mi előtt? Adott a válasz. Szereti egy kicsit felpezsdíteni a vérét s egyben le is nyugtatni némi vörös ínyencséggel.*
~Kár hogy nem lesznek a kezem ügyébe a kis eszközeim, de így is meg tudom oldani, hogy ne tudja majd használni a kezét. Legalább is egy darabig.~
- Nocsak milyen kis szende lettél hirtelen. Ezek az emberek *mutat egy-egy járókelőre* azt hiszik, hogy egy bolondozó szerelmes pár vagyunk. Nagyon nem fordítanak figyelmet a ténykedésünkre, ha ilyen kis apróságról van szó. Tény, ha nekiállnánk a heves csókcsatának, még akkor is csak köhögnének hangosan.
~Szívesen teszek egy próbát veled, de sok a szempár s félő, hogy ezzel csak bajba sodornám magam és Den-t is.~
Gyávák ahhoz, hogy szóljanak. Maximum a helyi őröknek. Na de... eszem ágában sincs mindenki előtt felfedni magam. Csak a kiváltságosok láthatják a testem s érinthetnek.
~Magyarán szólva Te ebbe a körbe tartozol.~
*Haladnak egyenesen tovább a fogadó felé. Átvágnak a kofák tengerén, kik éppen szedik össze a megmaradt árukat. Sóhajt egy nagyot, majd felpillant Den-re. Szavak nélküli jelzés, _itt és most akarlak_ felirattal.*
~Türelem Naty! Türelem!~
- Én mindenképp szeretnék inni egy kis bort előtte.
*Hogy mi előtt? Adott a válasz. Szereti egy kicsit felpezsdíteni a vérét s egyben le is nyugtatni némi vörös ínyencséggel.*
~Kár hogy nem lesznek a kezem ügyébe a kis eszközeim, de így is meg tudom oldani, hogy ne tudja majd használni a kezét. Legalább is egy darabig.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057