Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 123 (2441. - 2460. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2460. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 10:03:38
Üzenet elküldve: 2015-06-15 10:03:38
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Hát ki a franc hitte volna, hogy eddig fog fajulni a dolog? Lorew már vagy egy fertályórája kénytelen ugyanott állni, mert ez a nő nem akarja kikerülni. Szörnyű, hová süllyedt ez a világ... És ráadásul még meg is ütötte, nem csak szelíden megsuhintotta, hanem egy elhanyagolhatatlan erejű horoggal törölte le a morzsát a férfi arcáról, ami a reggeli során kerülhetett oda. Mikor feltápászkodik, nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a nőnek jóleső vigyor terül szét az arcán.*
- Ne vigyorogj *figyelmezteti, és feljebb emeli a pálcát, hogy mutassa, ő bizony támad, ha a nő tovább folytatja a cukkolást. Azonban mikor a nő újból fegyverekre utal, Lorew harci kedve picit lelohad, elvégre ha valóban van ott valami szúr- vagy vágóeszköz, akkor egy tényleges összecsapás gyors, és végzetes lenne a férfire nézve. Viszont igyekszik (nem sikerül neki, de nagyon igyekszik) nem kimutatni, hogy megijedt, és legalább félig magabiztosan megjegyezni:*
- Nem igaz, nincs nálad semmilyen fegyver *kénytelen kitartani amellett, hogy ez csak ügyes blöff, mert nagyjából ez az egyetlen esélye, hogy jól jöjjön ki a dologból. Ugyanis tény, hogy az őrök itt vannak (valahol... Lorew egyet se lát, ahogy körbenéz), és csúnyán megjárja a nő, ha leszúrja a mágust, de... mivel az a máguson nem segítene, és mivel az életét egy kicsit többre tartja az igazságszolgáltatásnál, így talán már azelőtt elkezdene valami más megoldást keresni, hogy elő kéne rántani azt az esetleges (nem létező!) fegyvert. Persze ha véletlenül kiderülne, hogy tényleg vannak éles tárgyak a nőnél, akkor Lorew rendkívül megfontoltan fog hozzáállni a harci ajánlathoz.*
- Csak... csak nem gondolja, hogy én koszos barbár módjára nekiállok itt a porban verekedni? Nem, sajnos nem vállalkozom ilyesmire, árt a nevemnek *majd a böködésre még diplomatikusan megjegyzi* Ne böködjön * és a sétapálcával megkíséreli elhessegetni a kezet a közeléből. Ha nem sikerül, akkor kénytelen lesz a végső tervhez folyamodni, és egyik kezével megragadni az őt böködő végtagot. Csak egy másodpercre, épp csak hogy megjegyezhesse:*
- Azt mondtad álmaimban foghatom csak meg *igen, ha minden kötél szakad, még a korábbi elhamarkodott kijelentéssel is visszaélhet.*
//Khyr Kreantis//
*Hát ki a franc hitte volna, hogy eddig fog fajulni a dolog? Lorew már vagy egy fertályórája kénytelen ugyanott állni, mert ez a nő nem akarja kikerülni. Szörnyű, hová süllyedt ez a világ... És ráadásul még meg is ütötte, nem csak szelíden megsuhintotta, hanem egy elhanyagolhatatlan erejű horoggal törölte le a morzsát a férfi arcáról, ami a reggeli során kerülhetett oda. Mikor feltápászkodik, nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a nőnek jóleső vigyor terül szét az arcán.*
- Ne vigyorogj *figyelmezteti, és feljebb emeli a pálcát, hogy mutassa, ő bizony támad, ha a nő tovább folytatja a cukkolást. Azonban mikor a nő újból fegyverekre utal, Lorew harci kedve picit lelohad, elvégre ha valóban van ott valami szúr- vagy vágóeszköz, akkor egy tényleges összecsapás gyors, és végzetes lenne a férfire nézve. Viszont igyekszik (nem sikerül neki, de nagyon igyekszik) nem kimutatni, hogy megijedt, és legalább félig magabiztosan megjegyezni:*
- Nem igaz, nincs nálad semmilyen fegyver *kénytelen kitartani amellett, hogy ez csak ügyes blöff, mert nagyjából ez az egyetlen esélye, hogy jól jöjjön ki a dologból. Ugyanis tény, hogy az őrök itt vannak (valahol... Lorew egyet se lát, ahogy körbenéz), és csúnyán megjárja a nő, ha leszúrja a mágust, de... mivel az a máguson nem segítene, és mivel az életét egy kicsit többre tartja az igazságszolgáltatásnál, így talán már azelőtt elkezdene valami más megoldást keresni, hogy elő kéne rántani azt az esetleges (nem létező!) fegyvert. Persze ha véletlenül kiderülne, hogy tényleg vannak éles tárgyak a nőnél, akkor Lorew rendkívül megfontoltan fog hozzáállni a harci ajánlathoz.*
- Csak... csak nem gondolja, hogy én koszos barbár módjára nekiállok itt a porban verekedni? Nem, sajnos nem vállalkozom ilyesmire, árt a nevemnek *majd a böködésre még diplomatikusan megjegyzi* Ne böködjön * és a sétapálcával megkíséreli elhessegetni a kezet a közeléből. Ha nem sikerül, akkor kénytelen lesz a végső tervhez folyamodni, és egyik kezével megragadni az őt böködő végtagot. Csak egy másodpercre, épp csak hogy megjegyezhesse:*
- Azt mondtad álmaimban foghatom csak meg *igen, ha minden kötél szakad, még a korábbi elhamarkodott kijelentéssel is visszaélhet.*
2459. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 09:41:11
Üzenet elküldve: 2015-06-15 09:41:11
ÚJ
![>Rätest Terold [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3371_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 117
OOC üzenetek: 50
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri, Yero//
* Valljuk be, elég érdekes élete lehet a lánynak, ha minden percben "gazdát" cserél, valóban, mint egy korsó sör. Az előbb még Janemitával tárgyalt a munkahelyekről, aztán jött Terold és máris itt a harmadik jelölt, az önkéntes városőr.
Kérdő tekintettel figyeli Manurit, hogy mit fog reagálni, mivel, ha egyből megindulna az "óvó" kezek közé, akkor nem tartaná fel, hiszen miért tenné? Már csak az a Yerougha övén nyugvó kard sem a legbíztatóbb, na de, ha még hívni a társait, vagy akárkit. Egy ártatlan embert is könnyedén letartóztathatnak, ha egyszerűen nem néz ki bizalomgerjesztőnek. *
- Látod? * Kérdi szinte már felelősségre vonóan a férfitől, majd Manurira pillant, ki időközben igen heves pityergésbe kezdett már csak régi gazdájának puszta gondolatától is.
Így összeszedve minden bátorságát - na meg ehhez a cselekedetéhez igencsak szükséges badarságát - és a lány elé áll, hogy eltakarja őt a lovagszerűségtől. *
- Nem akar sehova sem menni, így nem is megy. * Jelenti ki határozottan, miközben jobb keze tőréhez vándorol, de ki nem húzza, kivéve, ha a másik is fegyverhasználathoz folyamodik. *
//Manuri, Yero//
* Valljuk be, elég érdekes élete lehet a lánynak, ha minden percben "gazdát" cserél, valóban, mint egy korsó sör. Az előbb még Janemitával tárgyalt a munkahelyekről, aztán jött Terold és máris itt a harmadik jelölt, az önkéntes városőr.
Kérdő tekintettel figyeli Manurit, hogy mit fog reagálni, mivel, ha egyből megindulna az "óvó" kezek közé, akkor nem tartaná fel, hiszen miért tenné? Már csak az a Yerougha övén nyugvó kard sem a legbíztatóbb, na de, ha még hívni a társait, vagy akárkit. Egy ártatlan embert is könnyedén letartóztathatnak, ha egyszerűen nem néz ki bizalomgerjesztőnek. *
- Látod? * Kérdi szinte már felelősségre vonóan a férfitől, majd Manurira pillant, ki időközben igen heves pityergésbe kezdett már csak régi gazdájának puszta gondolatától is.
Így összeszedve minden bátorságát - na meg ehhez a cselekedetéhez igencsak szükséges badarságát - és a lány elé áll, hogy eltakarja őt a lovagszerűségtől. *
- Nem akar sehova sem menni, így nem is megy. * Jelenti ki határozottan, miközben jobb keze tőréhez vándorol, de ki nem húzza, kivéve, ha a másik is fegyverhasználathoz folyamodik. *
2458. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 08:58:22
Üzenet elküldve: 2015-06-15 08:58:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Pimasz csolovek, az előtte álló, túlságosan pimasz, ami nem tetszik a lánynak. Azon felül, hogy van bőr a képén, még az útjából sem áll el. Khyr attól fél, hogy valóban szétrobban a feje, mire végeznek ezzel a kis szócsatájukkal. Nem tudná megmondani mi lesz a vége, nem látnok, de azt valahonnan érzi, hogy egyikőjük csúnyán megfogja járni. Vagy a férfi lesz kibelezve estig, vagy a nőnek szakad ketté a szíve a túlzott pumpálástól.
A csontokat békén hagyja egyelőre, nem rágódik megint rajtuk, bár már nyelvére tolul a mondat, miszerint minden csontját szívesen eltörné, nem kell válogatnia.
A szülőföldjére adott válasz meglepően sekély, már-már csalódni látszik a vörös, hogy nem kap valamelyest kreatívabb választ. Sebaj, majd máskor, mindenesetre tenni akar róla, hogy a fennhangú veszekedés ne fajuljon csevejbe.
A hirtelenkedés kicsit mind kettejüket kizökkenti a nyeregből. A lányt az nem téveszti meg, hogy egyetlen pálcával rohangál az ember, halott történeteket azokról a hegyi szerzetesekről, akik oly hatékonyan küzdenek a bottal, mint lovagok a karddal. Nem kell feltétlenül penge ahhoz, hogy életet oltson.
Ami azt illeti se acél, de bot nem kerül elő mindenféle köpenyek alól, így láthatólag a férfi nyugodtabb lesz.
~Letörlöm én azt az önelégült mosolyt a pofádról.~
Nem hiszi el, hogy a hosszú hajó látott ennél szebb kezet, hiszen az nem létezik. Ez a bőrkeményedéses és puhán bársonyos bőr tökéletes egyensúlya, körmei alatt megfelelő mennyiségű kosszal. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem a leggyönyörűbb pracli a világon. Többek között ezért tolja közelebb Khyr a másik arcához, hogy tüzetesebben is megcsodálhassa, hátha csak rövidlátó. Az már igazán nem az ő hibája, hogy az ürge olyan gyorsan és lelkesen akarta megtekinteni a csodát, hogy erősen bele fejelt.
A földön fekvő látványától mosolyognia kell, de ez kivételesen nem kárörvendő és eszelős, olyan mint egy gyerek akinek a faterja beveri a fejét a polcba, s ezen a kölök felderül. Még akkor is mosolyog, amikor amaz gyorsan és makacsul feláll, mintha mi se történt volna. Mosolyog tovább és lemondóan megrázza a fejét.*
-Van még a tarsolyomban ehhez hasonló fordulat. *Mondja és be is kukkant köpenye alá.* Oh, igen itt sorakoznak és már nagyon várják, hogy kijöhessenek.
*S a férfi megint megszólal, nem tanul semmiből. Amikor azt mondja, hogy harcban nem lenne esélye a nőnek ellene -akármilyen nehéz elhinni- Khyr hisz neki. Ő nem harcos, de tolvaj, az árnyak között jár és nem díszpáncélban rója az utakat, hogy szörnyeket és más kóbor lovagokat gyepáljon. Mindazonáltal…
Begörbíti ujjait és állához emeli, majd könyökét másik kezének tenyerébe helyezi. S olyan fejet vág, mint aki lágyan töpreng.*
-Fegyveres… vagy pusztakezes? *Rókavigyora úgy terül szét arcán, mint amikor a víz -vagy vér- eláztat egy tekercset. Szemei összeszűkülnek, szája vékonyan nyitva s felfelé görbül, de csak enyhén.* Egy kis csetepaté még nem ártott senkinek. *Mondja, közben vállat von. Jobban szeret férfiakkal birkózni, mint szájat tépni, többféleképpen is értelmezhető.*
-Na, *újfent megböki a másik vállát, de most ügyel arra, hogy hamar visszahúzza a kezét* mi lesz? Ne mondjad, hogy betojtál egy gyönge hölgytől! *S sorra böködi az embert, azzal a nyílt szándékkal, hogy kicsit felforralja az agyvizét.*
//Lorew Mazoral//
*Pimasz csolovek, az előtte álló, túlságosan pimasz, ami nem tetszik a lánynak. Azon felül, hogy van bőr a képén, még az útjából sem áll el. Khyr attól fél, hogy valóban szétrobban a feje, mire végeznek ezzel a kis szócsatájukkal. Nem tudná megmondani mi lesz a vége, nem látnok, de azt valahonnan érzi, hogy egyikőjük csúnyán megfogja járni. Vagy a férfi lesz kibelezve estig, vagy a nőnek szakad ketté a szíve a túlzott pumpálástól.
A csontokat békén hagyja egyelőre, nem rágódik megint rajtuk, bár már nyelvére tolul a mondat, miszerint minden csontját szívesen eltörné, nem kell válogatnia.
A szülőföldjére adott válasz meglepően sekély, már-már csalódni látszik a vörös, hogy nem kap valamelyest kreatívabb választ. Sebaj, majd máskor, mindenesetre tenni akar róla, hogy a fennhangú veszekedés ne fajuljon csevejbe.
A hirtelenkedés kicsit mind kettejüket kizökkenti a nyeregből. A lányt az nem téveszti meg, hogy egyetlen pálcával rohangál az ember, halott történeteket azokról a hegyi szerzetesekről, akik oly hatékonyan küzdenek a bottal, mint lovagok a karddal. Nem kell feltétlenül penge ahhoz, hogy életet oltson.
Ami azt illeti se acél, de bot nem kerül elő mindenféle köpenyek alól, így láthatólag a férfi nyugodtabb lesz.
~Letörlöm én azt az önelégült mosolyt a pofádról.~
Nem hiszi el, hogy a hosszú hajó látott ennél szebb kezet, hiszen az nem létezik. Ez a bőrkeményedéses és puhán bársonyos bőr tökéletes egyensúlya, körmei alatt megfelelő mennyiségű kosszal. Erre nem lehet azt mondani, hogy nem a leggyönyörűbb pracli a világon. Többek között ezért tolja közelebb Khyr a másik arcához, hogy tüzetesebben is megcsodálhassa, hátha csak rövidlátó. Az már igazán nem az ő hibája, hogy az ürge olyan gyorsan és lelkesen akarta megtekinteni a csodát, hogy erősen bele fejelt.
A földön fekvő látványától mosolyognia kell, de ez kivételesen nem kárörvendő és eszelős, olyan mint egy gyerek akinek a faterja beveri a fejét a polcba, s ezen a kölök felderül. Még akkor is mosolyog, amikor amaz gyorsan és makacsul feláll, mintha mi se történt volna. Mosolyog tovább és lemondóan megrázza a fejét.*
-Van még a tarsolyomban ehhez hasonló fordulat. *Mondja és be is kukkant köpenye alá.* Oh, igen itt sorakoznak és már nagyon várják, hogy kijöhessenek.
*S a férfi megint megszólal, nem tanul semmiből. Amikor azt mondja, hogy harcban nem lenne esélye a nőnek ellene -akármilyen nehéz elhinni- Khyr hisz neki. Ő nem harcos, de tolvaj, az árnyak között jár és nem díszpáncélban rója az utakat, hogy szörnyeket és más kóbor lovagokat gyepáljon. Mindazonáltal…
Begörbíti ujjait és állához emeli, majd könyökét másik kezének tenyerébe helyezi. S olyan fejet vág, mint aki lágyan töpreng.*
-Fegyveres… vagy pusztakezes? *Rókavigyora úgy terül szét arcán, mint amikor a víz -vagy vér- eláztat egy tekercset. Szemei összeszűkülnek, szája vékonyan nyitva s felfelé görbül, de csak enyhén.* Egy kis csetepaté még nem ártott senkinek. *Mondja, közben vállat von. Jobban szeret férfiakkal birkózni, mint szájat tépni, többféleképpen is értelmezhető.*
-Na, *újfent megböki a másik vállát, de most ügyel arra, hogy hamar visszahúzza a kezét* mi lesz? Ne mondjad, hogy betojtál egy gyönge hölgytől! *S sorra böködi az embert, azzal a nyílt szándékkal, hogy kicsit felforralja az agyvizét.*
2457. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 06:16:52
Üzenet elküldve: 2015-06-15 06:16:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
// Nyári forgatag //
// Ellentétek rendje //
// Neara //
*A mágusmesterek távoztával alig páran maradnak beszélgetni, viszont Taitos így szabadul a mestere jelenlétében megjelenő feszélyezettségtől, és így szabadon felteheti kérdéseit.*
-Nos, a mesterem említette, hogy új utakon fogunk járni, aztán ide hozott. Nem tudom félretenni a sejtést, hogy netán szeretne valamit Eralil mestertől.
*És bármennyire is kellemetlen Taitos szája eljár.*
Mesélnél a rendről egy picit, lehet, hogy ismét költöznöm is kell, ha messze visz innen az út...
*Mondja, és kérőn néz az előtte álló mágusra, aki lehet, hogy tudja jövőjének jó részét.*
~Remélem kedves lesz, és kisegít engem, rossz a tudatlanság, főleg egy mágusnak.~
// Ellentétek rendje //
// Neara //
*A mágusmesterek távoztával alig páran maradnak beszélgetni, viszont Taitos így szabadul a mestere jelenlétében megjelenő feszélyezettségtől, és így szabadon felteheti kérdéseit.*
-Nos, a mesterem említette, hogy új utakon fogunk járni, aztán ide hozott. Nem tudom félretenni a sejtést, hogy netán szeretne valamit Eralil mestertől.
*És bármennyire is kellemetlen Taitos szája eljár.*
Mesélnél a rendről egy picit, lehet, hogy ismét költöznöm is kell, ha messze visz innen az út...
*Mondja, és kérőn néz az előtte álló mágusra, aki lehet, hogy tudja jövőjének jó részét.*
~Remélem kedves lesz, és kisegít engem, rossz a tudatlanság, főleg egy mágusnak.~
2456. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 03:48:27
Üzenet elküldve: 2015-06-15 03:48:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 849
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Ónix körül //
*Egyre csendesülnek el az események hullámai, úgy látszik valamennyire hatott Rynizzre Nestar, már csak ha abban az aspektusában vesszük, amivel a mélységi hím megúszna még pár cirkalmas mondatnyi szövegalkotmány végighallgatását. Persze számon jegyzi Rynizz az illem ellen elkövetett vétségeit, úgy nagyjából fejben, sajnos az összeset képtelen lenne. Az viszont, hogy kedve szerint interferál a tegezés és a, talán magázódás között. Annyit leszűrt, hogy fogalma sincsen, melyiket kellene használnia és ezért keveri, nincs mögöttes szándéka, így Nestar sem foglalkozik vele különösebben. A Gidralds-sal való barátságos viszonya meglepi, de ő már régóta szolgál a családnál, bizonyosan van valami oka. Vagy éppen ez is egy jele a leépülésnek. Amennyiben Ónix úgy dönt, hogy elutasítja a hím ajánlatát vagy nem, számára lényegtelen, hisz ruházatot váltani menne, úgy előre engedi a többieket, szépen kihátrál az események középpontjából.*
-Csak menjenek nyugodtan előre.
*Ha elindulnak, úgy ő is követni fogja a társaságot nem szívesen hátráltatna Gidraldsra mindent, addig is lesz alkalma gondolkodni.*
// Ónix körül //
*Egyre csendesülnek el az események hullámai, úgy látszik valamennyire hatott Rynizzre Nestar, már csak ha abban az aspektusában vesszük, amivel a mélységi hím megúszna még pár cirkalmas mondatnyi szövegalkotmány végighallgatását. Persze számon jegyzi Rynizz az illem ellen elkövetett vétségeit, úgy nagyjából fejben, sajnos az összeset képtelen lenne. Az viszont, hogy kedve szerint interferál a tegezés és a, talán magázódás között. Annyit leszűrt, hogy fogalma sincsen, melyiket kellene használnia és ezért keveri, nincs mögöttes szándéka, így Nestar sem foglalkozik vele különösebben. A Gidralds-sal való barátságos viszonya meglepi, de ő már régóta szolgál a családnál, bizonyosan van valami oka. Vagy éppen ez is egy jele a leépülésnek. Amennyiben Ónix úgy dönt, hogy elutasítja a hím ajánlatát vagy nem, számára lényegtelen, hisz ruházatot váltani menne, úgy előre engedi a többieket, szépen kihátrál az események középpontjából.*
-Csak menjenek nyugodtan előre.
*Ha elindulnak, úgy ő is követni fogja a társaságot nem szívesen hátráltatna Gidraldsra mindent, addig is lesz alkalma gondolkodni.*
2455. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 01:22:38
Üzenet elküldve: 2015-06-15 01:22:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*A nő ismét csak egy újabb sértést tesz az eddigi mondandójához, amit Lorew már kezd egy kicsit unni. Nem is válaszol, inkább azt sérelmezi, hogy beszélgetőtársa nem dőlt be a ruha csalijának. Persze eztán következik a válasz a másik megjegyzésére, számított is ilyesmire, hiszen valóban magasra dobta a csonttörős labdát.*
- Csontom? Nekem? *kérdezi enyhén megilletődött ábrázattal, majd először karjára, majd pedig a lábára mutat* Ez? Vagy ez?
*Persze ez is csak az időhúzást szolgálja, és egy újabb zsákutca a nőnek, amibe talán készségesebben sétál bele, mint az előzőbe. Ugyanakkor láthatóan "ellenfele" sem ostoba, ezenfelül igyekszik bizonygatni, hogy a korábban kiejtett szavainak van értelme.*
- A Tűz földjén? Wegtoren? *hümmög* Valóban nem, itt is elég meleg van nekem, sőt... Nem hiszem, hogy sokat bírnék odaát.
*Ez már szinte semleges válasz volt, nem barátságos (már ha tud olyat), de nem is ellenséges. Persze nem szándékosan csinálta, csak véletlenül tényleg elgondolkozott a dolgon. A sétapálca elővételére a nő hirtelen mozdulattal reagál, mintha csak a fegyveréért nyúlva, vagy ilyenek, ami enyhén kibillenti Lorewet a nyugalmából. Fegyver ellen nem sokat tudna tenni, és hiába vannak itt őrök, akik megbosszulnák a halálát, az rajta már nem sokat segítene. Kis híján hátra is lép egyet, amit a védekezőn mellkas elé emelt kezek követtek volna, és a javaslat, hogy ne kapkodják el a dolgokat, de szerencsére a mozdulatnak nincs folytatása. Talán csak blöfföl, talán nincs is fegyvere. Ez éppen elég ahhoz, hogy Lorew újra önelégült mosolyát öltse fel, és úgy érezze: uralja a helyzetet.*
- Láttam szebbet *jegyzi meg, majd a harmadik találkozásra is válaszolna, hogy semmi kedve hozzá, de abban a pillanatban az ököl eltalálja, aminek hatására megtántorodik, és előbb ülepre dől, majd végig az oldalára. A csapás ellenére meglepőn gyorsan kínlódja magát újból talpra, mintha meg sem érezte volna, habár... eléggé sajog a képe.*
- Ha azt hiszi, ettől elállok az útból *aztán belegondol, hogy talán a nő képes lenne még néhány ilyenre, de elhessegeti a gondolatot. Ez váratlanul érte, ráadásul még mindig nála van a fegyver* Nem szeretném használni a pálcát. Vedd tudomásul, hogy egy harcban nem lenne esélyed, és kerülj ki. Nem alázom meg magam azzal, hogy ne én nyerjek. Felesleges húzni az időnket.
//Khyr Kreantis//
*A nő ismét csak egy újabb sértést tesz az eddigi mondandójához, amit Lorew már kezd egy kicsit unni. Nem is válaszol, inkább azt sérelmezi, hogy beszélgetőtársa nem dőlt be a ruha csalijának. Persze eztán következik a válasz a másik megjegyzésére, számított is ilyesmire, hiszen valóban magasra dobta a csonttörős labdát.*
- Csontom? Nekem? *kérdezi enyhén megilletődött ábrázattal, majd először karjára, majd pedig a lábára mutat* Ez? Vagy ez?
*Persze ez is csak az időhúzást szolgálja, és egy újabb zsákutca a nőnek, amibe talán készségesebben sétál bele, mint az előzőbe. Ugyanakkor láthatóan "ellenfele" sem ostoba, ezenfelül igyekszik bizonygatni, hogy a korábban kiejtett szavainak van értelme.*
- A Tűz földjén? Wegtoren? *hümmög* Valóban nem, itt is elég meleg van nekem, sőt... Nem hiszem, hogy sokat bírnék odaát.
*Ez már szinte semleges válasz volt, nem barátságos (már ha tud olyat), de nem is ellenséges. Persze nem szándékosan csinálta, csak véletlenül tényleg elgondolkozott a dolgon. A sétapálca elővételére a nő hirtelen mozdulattal reagál, mintha csak a fegyveréért nyúlva, vagy ilyenek, ami enyhén kibillenti Lorewet a nyugalmából. Fegyver ellen nem sokat tudna tenni, és hiába vannak itt őrök, akik megbosszulnák a halálát, az rajta már nem sokat segítene. Kis híján hátra is lép egyet, amit a védekezőn mellkas elé emelt kezek követtek volna, és a javaslat, hogy ne kapkodják el a dolgokat, de szerencsére a mozdulatnak nincs folytatása. Talán csak blöfföl, talán nincs is fegyvere. Ez éppen elég ahhoz, hogy Lorew újra önelégült mosolyát öltse fel, és úgy érezze: uralja a helyzetet.*
- Láttam szebbet *jegyzi meg, majd a harmadik találkozásra is válaszolna, hogy semmi kedve hozzá, de abban a pillanatban az ököl eltalálja, aminek hatására megtántorodik, és előbb ülepre dől, majd végig az oldalára. A csapás ellenére meglepőn gyorsan kínlódja magát újból talpra, mintha meg sem érezte volna, habár... eléggé sajog a képe.*
- Ha azt hiszi, ettől elállok az útból *aztán belegondol, hogy talán a nő képes lenne még néhány ilyenre, de elhessegeti a gondolatot. Ez váratlanul érte, ráadásul még mindig nála van a fegyver* Nem szeretném használni a pálcát. Vedd tudomásul, hogy egy harcban nem lenne esélyed, és kerülj ki. Nem alázom meg magam azzal, hogy ne én nyerjek. Felesleges húzni az időnket.
2454. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 01:01:06
Üzenet elküldve: 2015-06-15 01:01:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Mély sóhaj hagyja el a száját és tüdejét. Lassan kibontakozik előtte a tény, amit már korábban fel kellett volna fognia, a férfit hidegen hagyja a pofázása és nem a veszekedés véget nem mozdul el a helyéről, hiszen látszólag nem akar vitázni. Legalábbis nem úgy, mint a vörös átok.
Végigtekint újra a másik ruháján és látja, korábban is látta, hogy egy darab ócska zsákba is csavarhatná magát, ugyanazt a hatást érné el, mint most. Irónia, ami árad belőle ezért nem harap rá, bár ezek után nem is tudja, min nyámmoghatna, ez az ember el darab lerágott csont.
Megrázza a fejét, de a megvető tekintet még a szemében marad, kicsit lejjebb veszi a hangsúlyt, mert látszólag ezzel semmit nem ér el. Azon morfondírozik, hogy tettlegességig kéne fajulnia, mondjuk meglepetésből.*
-Koszlott kutya. *Mondja eltorzítva ajkát, hogy megfelelően lenézzen rá, holott fel kell néznie, mert valószínűleg a férfi magasabb nála.*
-Akinek a csontjai törni fognak ma, az a tiéd lesz. *Teszi hozzá halkan, de még vár, egy megfelelőbb alkalomra. Ez szép végszó lehetett volna, egy balhoroghoz, de még csitítja öklét, hogy meglássa, mi jön ezután.
Látszólag ez mindenbe bele köt, amit kiejt a száján a vörös. Nem számít. Egy nevetéssel egybekötött köhintés szalad ki a száján és megrázza a fejét ismét. Nem is várja el, hogy megértsen bármit is a pasas, látszólag más körökben mozognak.*
-Nem jártál eleget a tüzek égető földjén, ha belekötsz a beszédembe. *Sziszegi a szakadt ruhásnak, s egyelőre ezt annyiban hagyja. A vizes megjegyzésére már nem is reagál, tudálékos majomnak gondolja. Az ilyenekkel még meg kell tanulnia bánni. Kevés ilyenhez volt szerencséje, legyenek áldottak a szellemek.
A böködés elhárítását elegáns módon oldja meg, ami nem kedvező az ő számára, mert Khyr joggal veszi fenyegetésnek a „fegyverért” nyúlását. Megragadja a tőrének markolatát, hogy villámgyorsan a férfi nyakához szorítsa, de fékezi magát az utolsó pillanatban. A hely hemzseg a város őröktől, a fegyver rántás azonnali halállal járhat, de egy puszta ökölharc, csak elzárással.*
-Szép igaz? *Így ökölbe szorítja a kezét és maga elé emeli, másik kezét a csuklója köré kulcsolja, és látszólag megigézve nézi a szép kezét.* Találkozhat vele harmadszorra is. *Hirtelen, olyan gyorsan, ahogy csak tud, megindít a kurafi arca felé egy csapást, ami nem túlontúl erős, de gyors és elég lehet ahhoz, hogy seggre ültesse a másikat.*
//Lorew Mazoral//
*Mély sóhaj hagyja el a száját és tüdejét. Lassan kibontakozik előtte a tény, amit már korábban fel kellett volna fognia, a férfit hidegen hagyja a pofázása és nem a veszekedés véget nem mozdul el a helyéről, hiszen látszólag nem akar vitázni. Legalábbis nem úgy, mint a vörös átok.
Végigtekint újra a másik ruháján és látja, korábban is látta, hogy egy darab ócska zsákba is csavarhatná magát, ugyanazt a hatást érné el, mint most. Irónia, ami árad belőle ezért nem harap rá, bár ezek után nem is tudja, min nyámmoghatna, ez az ember el darab lerágott csont.
Megrázza a fejét, de a megvető tekintet még a szemében marad, kicsit lejjebb veszi a hangsúlyt, mert látszólag ezzel semmit nem ér el. Azon morfondírozik, hogy tettlegességig kéne fajulnia, mondjuk meglepetésből.*
-Koszlott kutya. *Mondja eltorzítva ajkát, hogy megfelelően lenézzen rá, holott fel kell néznie, mert valószínűleg a férfi magasabb nála.*
-Akinek a csontjai törni fognak ma, az a tiéd lesz. *Teszi hozzá halkan, de még vár, egy megfelelőbb alkalomra. Ez szép végszó lehetett volna, egy balhoroghoz, de még csitítja öklét, hogy meglássa, mi jön ezután.
Látszólag ez mindenbe bele köt, amit kiejt a száján a vörös. Nem számít. Egy nevetéssel egybekötött köhintés szalad ki a száján és megrázza a fejét ismét. Nem is várja el, hogy megértsen bármit is a pasas, látszólag más körökben mozognak.*
-Nem jártál eleget a tüzek égető földjén, ha belekötsz a beszédembe. *Sziszegi a szakadt ruhásnak, s egyelőre ezt annyiban hagyja. A vizes megjegyzésére már nem is reagál, tudálékos majomnak gondolja. Az ilyenekkel még meg kell tanulnia bánni. Kevés ilyenhez volt szerencséje, legyenek áldottak a szellemek.
A böködés elhárítását elegáns módon oldja meg, ami nem kedvező az ő számára, mert Khyr joggal veszi fenyegetésnek a „fegyverért” nyúlását. Megragadja a tőrének markolatát, hogy villámgyorsan a férfi nyakához szorítsa, de fékezi magát az utolsó pillanatban. A hely hemzseg a város őröktől, a fegyver rántás azonnali halállal járhat, de egy puszta ökölharc, csak elzárással.*
-Szép igaz? *Így ökölbe szorítja a kezét és maga elé emeli, másik kezét a csuklója köré kulcsolja, és látszólag megigézve nézi a szép kezét.* Találkozhat vele harmadszorra is. *Hirtelen, olyan gyorsan, ahogy csak tud, megindít a kurafi arca felé egy csapást, ami nem túlontúl erős, de gyors és elég lehet ahhoz, hogy seggre ültesse a másikat.*
2453. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 00:53:04
Üzenet elküldve: 2015-06-15 00:53:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur//
*Léptei minden mozzanatában előre megkomponáltnak tetszenek, amint lassú, kecses járással sétál végig a különböző árusok között, azonban hiába a látszat és a bájos arcon megülő előkelő, mégis érdeklődő vonások, a fúria kezdi halálra unni magát.
~És még azt hitted, hogy ez jobb lesz, mint az a tavaszi borzalom... Túlbecsülöd ezeket a kutyákat. Legalább valami kivégzés lenne, de itt még az se dívik.~
Bosszankodó gondolatai ugyan nem öltenek formát az ábrázatán, ellenben a halovány barackszínnel hintett ajkak mögül előfurakodik egy aprócska sóhaj, mely elégedetlenségének egy egészen árnyalatnyi, mégis kétségbeesett megnyilvánulása.
Ugyan út közben mintha látott volna ismerősöket, többek között Argust, ám ahogy megindult volna feléjük, hol vajmi csenevész kölykök állták az útját, hol pedig ékes nyakpántokon akadtak meg szürkéskék íriszei a gazdag pultok valamelyikén. Persze fukar létforma lévén végül semmire nem költötte a pénzét, ellenben az esélyről lecsúszott, hogy valakinek a társaságába furakodjék, elűzendő az egyre csak növekvő unalmát.
~Hol van már valami kétségbeesett hím? Vagy egy szolgalelkű szuka... Mocskos kis féreg mind.~
Bosszankodik tovább, és ahogy Kalisthére gondol, az általa mocsárhajúnak titulált barbárra, kit a legutóbbi forgatagon ismert meg... Akkor elbírt volna érdekfeszítőbb társaságot is, ám most már visszasírná a leányt meg a bundás dögöt, aminek még csak a faját sem tudná megtippelni. De hát elégszer tapasztalta már, hogy néma óhajait sajnos nem lesi vajmi láthatatlan szolgája a sorsnak, ki a kedvére csűrné csavarná az élet szálait, szóval ezúttal sem számít a "megváltásra".
Helyette a démoni lélek figyelmét kellemes dalolászás kelti fel. Sosem tartotta magát művészet kedvelőnek, legfeljebb, ha vérrel festett képekről vagyon szó, ám az idétlen zenebonát mindég is rühellte. Most azonban kellően unatkozik ahhoz, hogy lépteinek irányát a két bárd felé mozdítsa, s tőlük nem messze megállva hallgassa a szőke leány csilingelő énekét, s kísérőjének gazdag játékát. Addig is megigazítja magán halovány mályvaszín ruháját, melynek lágyan redőződő anyaga a nyakában összpontosul, illetve egykori fonatoktól hullámos, ezüst-szőke tincseit, melyek az olykor feltámadó, lágy szellőben csintalan röppennek ide-oda.
A dal végeztével ajkaira bájos mosolyt eszközöl, míg tenyereit elegánsan üti egymásnak, rövid tapssal tisztelve meg a fellépőket. Közben közelebb sétál a két előadóművészhez, majd előszed az oldalán pihenő szütyőből néhány aranyat, hogy nekik adhassa. Nyilván a két bárd együtt van, dolguk végeztével bizonyosan osztoznak majd a karcsú adományán, mely így is több, melyet valaha utcai zenészeknek adott.*
- Micsoda tehetséges zenészek, ritkán hallani ily' kellemes muzsikát. *Szólal meg lágyan duruzsoló, fiatalos hangján, mely az általa birtokolt testhez kitűnően idomul. Az ártatlanul csillanó, nagyra nyílt szemek s a hamvas, puha bőr amúgy is tökéletes álcái a testben szunnyadó fertelemnek, ám hol is lenne a megnyerő orgánum nélkül?*
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur//
*Léptei minden mozzanatában előre megkomponáltnak tetszenek, amint lassú, kecses járással sétál végig a különböző árusok között, azonban hiába a látszat és a bájos arcon megülő előkelő, mégis érdeklődő vonások, a fúria kezdi halálra unni magát.
~És még azt hitted, hogy ez jobb lesz, mint az a tavaszi borzalom... Túlbecsülöd ezeket a kutyákat. Legalább valami kivégzés lenne, de itt még az se dívik.~
Bosszankodó gondolatai ugyan nem öltenek formát az ábrázatán, ellenben a halovány barackszínnel hintett ajkak mögül előfurakodik egy aprócska sóhaj, mely elégedetlenségének egy egészen árnyalatnyi, mégis kétségbeesett megnyilvánulása.
Ugyan út közben mintha látott volna ismerősöket, többek között Argust, ám ahogy megindult volna feléjük, hol vajmi csenevész kölykök állták az útját, hol pedig ékes nyakpántokon akadtak meg szürkéskék íriszei a gazdag pultok valamelyikén. Persze fukar létforma lévén végül semmire nem költötte a pénzét, ellenben az esélyről lecsúszott, hogy valakinek a társaságába furakodjék, elűzendő az egyre csak növekvő unalmát.
~Hol van már valami kétségbeesett hím? Vagy egy szolgalelkű szuka... Mocskos kis féreg mind.~
Bosszankodik tovább, és ahogy Kalisthére gondol, az általa mocsárhajúnak titulált barbárra, kit a legutóbbi forgatagon ismert meg... Akkor elbírt volna érdekfeszítőbb társaságot is, ám most már visszasírná a leányt meg a bundás dögöt, aminek még csak a faját sem tudná megtippelni. De hát elégszer tapasztalta már, hogy néma óhajait sajnos nem lesi vajmi láthatatlan szolgája a sorsnak, ki a kedvére csűrné csavarná az élet szálait, szóval ezúttal sem számít a "megváltásra".
Helyette a démoni lélek figyelmét kellemes dalolászás kelti fel. Sosem tartotta magát művészet kedvelőnek, legfeljebb, ha vérrel festett képekről vagyon szó, ám az idétlen zenebonát mindég is rühellte. Most azonban kellően unatkozik ahhoz, hogy lépteinek irányát a két bárd felé mozdítsa, s tőlük nem messze megállva hallgassa a szőke leány csilingelő énekét, s kísérőjének gazdag játékát. Addig is megigazítja magán halovány mályvaszín ruháját, melynek lágyan redőződő anyaga a nyakában összpontosul, illetve egykori fonatoktól hullámos, ezüst-szőke tincseit, melyek az olykor feltámadó, lágy szellőben csintalan röppennek ide-oda.
A dal végeztével ajkaira bájos mosolyt eszközöl, míg tenyereit elegánsan üti egymásnak, rövid tapssal tisztelve meg a fellépőket. Közben közelebb sétál a két előadóművészhez, majd előszed az oldalán pihenő szütyőből néhány aranyat, hogy nekik adhassa. Nyilván a két bárd együtt van, dolguk végeztével bizonyosan osztoznak majd a karcsú adományán, mely így is több, melyet valaha utcai zenészeknek adott.*
- Micsoda tehetséges zenészek, ritkán hallani ily' kellemes muzsikát. *Szólal meg lágyan duruzsoló, fiatalos hangján, mely az általa birtokolt testhez kitűnően idomul. Az ártatlanul csillanó, nagyra nyílt szemek s a hamvas, puha bőr amúgy is tökéletes álcái a testben szunnyadó fertelemnek, ám hol is lenne a megnyerő orgánum nélkül?*
2452. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 00:34:32
Üzenet elküldve: 2015-06-15 00:34:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Lorew már-már azt hiszi, sikerült fényt gyújtani a szertelen kobakban, de hát újfent csalódnia kell, mint oly sokszor. Néhány pillanatra úgy látja, a hölgy fel fog robbanni, főleg mikor az első szó kifut a száján, komolyan olyan látszatot kelt, mint hamarosan kipukkanna. A férfi védekezőleg maga elé emeli a kezeit:*
- Ha lehet ne robbanjon fel, összekoszolná a ruháimat *persze, a ruhák már így is koszosak. Szakadtak. Öregek. És hogy mi a legjobb ebben? Hogy a nő legjobb esetben is megjegyezheti a valóságot, de mivel mindenki tudhatja, hogy Lorew nem gondolja komolyan, hogy a rajta lévő ruhák nemesi viseletet tükröznek, így ezzel a nő aligha ütne a kis lelkén. Így ha valóban megjegyzi, hogy azok a ruhák koszosak, a mágus egyszerűen csak elneveti magát. A korára vonatkozó megjegyzés sem éri felkészületlenül, habár a "Már megtörtént" kifejezés gyorsabb, és könyörtelenebb válasz lett volna, de így is jó.*
- Majd elválik *vonja meg a vállát* Ha mindig ilyen feszült, én fogok tovább élni. Vigyázzon, még eltör néhány csontot *jegyzi meg, mivel a nő olyan erővel vágta csípőre a kezét, hogy egy téglafal is ledőlt volna egy ilyen csapástól. Persze morogjon csak, elvégre ő kezdte ezt az egészet, Lorew ártatlan a kialakult helyzetet illetően. Habár úgy látszik, a nő mégsem siet annyira, de hát a mágus... ő még annyira sem. Ha kell, itt éjszakázik.*
- Ha már nem érzem, akkor persze hogy vigyorogni fogok * nem igazán érti a nőt, még ha esélye is lenne kivitelezni a pofapüfölő manővert, akkor is miért pont azt a részt említi, mikor Lorew már nem érzi a képét? Persze, az odavezető folyamat a lényeges, de hát na... Mágusnak mágus, de nem gondolatolvasó. Amint ez végigfut az agyán, eszébe is jut, hogyha gondolatolvasó lenne, akkor se hallana most sokat. Erre óhatatlanul is újra elvigyorodik. Aztán a nő láthatóan addig hergeli magát, hogy már értelmes szavakat sem tud kinyögni (legalábbis olyat, ami a férfi számára értelmes lenne).*
- Csak nyugalom, végy pár nagy levegőt, mindjárt jobb lesz. Gondold végig előbb, mit akarsz mondani, majd lassan, hogy ne akadjon össze a nyelvecskéd. Esetleg egy pohár vizet hozzak? Ó, nem mozdulhatok *vonja meg a vállát, majd a puha kacsók említésére csak megforgatja a szemeit, de válaszra nem méltatja, elvégre nem célja szitkozódni, csak éppen a tényeket helyes formában közölni. Az utolsó szavak hatására a lehető legnagyobb fapofával jegyzi meg:*
- Aha *azzal leakasztja oldaláról a sétapálcáját, majd lassú, udvarias mozdulattal odébb löki vele a nő kezét a vállától* Ma már másodszor találkoztam a tökéletes és puha kacsójával. Ez nagyjából kettővel több, mint ahányszor szerettem volna *persze nem szeretne ő fenyegetőzni a ténnyel, hogy neki ott a sétapálca, mint fegyver, de jobb, ha a nő tudomásul veszi, hogy nem egy elveszett ember. Jobb, ha érzi a fenyegetést ugyanis Lorew Mazoral nem alázkodik meg egy nő irányában, és ezek után véletlenül sem fog félreállni.*
//Khyr Kreantis//
*Lorew már-már azt hiszi, sikerült fényt gyújtani a szertelen kobakban, de hát újfent csalódnia kell, mint oly sokszor. Néhány pillanatra úgy látja, a hölgy fel fog robbanni, főleg mikor az első szó kifut a száján, komolyan olyan látszatot kelt, mint hamarosan kipukkanna. A férfi védekezőleg maga elé emeli a kezeit:*
- Ha lehet ne robbanjon fel, összekoszolná a ruháimat *persze, a ruhák már így is koszosak. Szakadtak. Öregek. És hogy mi a legjobb ebben? Hogy a nő legjobb esetben is megjegyezheti a valóságot, de mivel mindenki tudhatja, hogy Lorew nem gondolja komolyan, hogy a rajta lévő ruhák nemesi viseletet tükröznek, így ezzel a nő aligha ütne a kis lelkén. Így ha valóban megjegyzi, hogy azok a ruhák koszosak, a mágus egyszerűen csak elneveti magát. A korára vonatkozó megjegyzés sem éri felkészületlenül, habár a "Már megtörtént" kifejezés gyorsabb, és könyörtelenebb válasz lett volna, de így is jó.*
- Majd elválik *vonja meg a vállát* Ha mindig ilyen feszült, én fogok tovább élni. Vigyázzon, még eltör néhány csontot *jegyzi meg, mivel a nő olyan erővel vágta csípőre a kezét, hogy egy téglafal is ledőlt volna egy ilyen csapástól. Persze morogjon csak, elvégre ő kezdte ezt az egészet, Lorew ártatlan a kialakult helyzetet illetően. Habár úgy látszik, a nő mégsem siet annyira, de hát a mágus... ő még annyira sem. Ha kell, itt éjszakázik.*
- Ha már nem érzem, akkor persze hogy vigyorogni fogok * nem igazán érti a nőt, még ha esélye is lenne kivitelezni a pofapüfölő manővert, akkor is miért pont azt a részt említi, mikor Lorew már nem érzi a képét? Persze, az odavezető folyamat a lényeges, de hát na... Mágusnak mágus, de nem gondolatolvasó. Amint ez végigfut az agyán, eszébe is jut, hogyha gondolatolvasó lenne, akkor se hallana most sokat. Erre óhatatlanul is újra elvigyorodik. Aztán a nő láthatóan addig hergeli magát, hogy már értelmes szavakat sem tud kinyögni (legalábbis olyat, ami a férfi számára értelmes lenne).*
- Csak nyugalom, végy pár nagy levegőt, mindjárt jobb lesz. Gondold végig előbb, mit akarsz mondani, majd lassan, hogy ne akadjon össze a nyelvecskéd. Esetleg egy pohár vizet hozzak? Ó, nem mozdulhatok *vonja meg a vállát, majd a puha kacsók említésére csak megforgatja a szemeit, de válaszra nem méltatja, elvégre nem célja szitkozódni, csak éppen a tényeket helyes formában közölni. Az utolsó szavak hatására a lehető legnagyobb fapofával jegyzi meg:*
- Aha *azzal leakasztja oldaláról a sétapálcáját, majd lassú, udvarias mozdulattal odébb löki vele a nő kezét a vállától* Ma már másodszor találkoztam a tökéletes és puha kacsójával. Ez nagyjából kettővel több, mint ahányszor szerettem volna *persze nem szeretne ő fenyegetőzni a ténnyel, hogy neki ott a sétapálca, mint fegyver, de jobb, ha a nő tudomásul veszi, hogy nem egy elveszett ember. Jobb, ha érzi a fenyegetést ugyanis Lorew Mazoral nem alázkodik meg egy nő irányában, és ezek után véletlenül sem fog félreállni.*
2451. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-15 00:15:09
Üzenet elküldve: 2015-06-15 00:15:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Letagadhatatlan döbbenet ül ki az arcára. Fekete szemei kikerekednek, vörös szemöldökeit legalább annyira felvonja, mint a férfi. Természetesen valami hasonló reakcióra számított, de a felemelt hang meglepi. A kurafi még nem által, kihúzni a gyufát, márpedig a vele szemben álló hölgyemény igencsak magasan gyúlékony anyag.*
-Maga… *Torzul el az arca miközben fenyegetőleg csípőre vágja a kezeit, nem fejezi be a mondatot, pedig cifrábbnál ékesebb átkokat tudna szórni a felfuvalkodott fráter túl nagyra nőtt fejére.
Khyr már látott egyet, s mást, s az, hogy egy férfi megüt egy nőt csak a nemes rétegnél kelt felháborodást ezekben az időkben. Felkészíti izmait arra, hogyha ez a nagyszájú egy rossz mozdulatot is tenne, kitépje hüvelyéből a tőröket és módszeresen vágja keresztül a másik torkát.
Megvető tekintettel néz a hímre, amikor az kijelenti, hogy nem mozdul. Ő csípőre tett kézzel a másik pedig összefont karokkal, mint két duzzogó kisgyerek, a szemlélődők látószögéből. Khyr érzékeli, hogy néhányan elhaladnak mellettük és rájuk vetül a tekintetük, de nem törődik velük. Sokkal fontosabb ez az istenbarma itt a lábai előtt. Hirtelen elkacagja magát, ahogy a másik azt említi, hogy ezen a szent helyen akar megöregedni. Csöppet sem derűs kacaj, inkább kárörvendő eszelős.*
-Hahahaa! Szórakozik?! Hiszen már most is vén! *Enyhe túlzás ez részéről, hiszen nem olyan öreg az ember, nálánál tíz évvel bizton nem több, de úgy gondolja még jóval keskenyebb is lehet a generációs szakadék kettejük között, ebből a szócsatából ítélve. Viszont most pipa és ezért bármit ki mond, ami kicsit is fájó lehet a másiknak.*
-Vigyorogni fogsz te, ha már nem érzed a pofád, addig püföltem! *Átvált magázásból tegezésre, úgy gondolja, hogy így egyszerűbb formálni a szavakat és az átkokat.*
-Lódulj! Gráznüj, brácsnűj mocsok! *Vicsorog a mondata végén. A wegtoreni tájszólás sűrűn hagyja el a száját, ha eléggé felidegesíti magát, vagy éppen egy makacs parasztot kell megtanítania hol a helye.
Elmosolyodik a masszírozás felajánlásán, ez a vicsorból fordult mosoly eszelőssé teszi ábrázatát, aminek nagyon örül, minél ijesztőbb annál hamarabb vége ennek a cirkusznak. Bár nem mondhatja, hogy nem élvezi.*
-Álmaidban foghatsz csak ilyen tökéletes, puha mancsot, mint az enyém, kurafi! *Azzal meglóbálja a férfi szeme előtt a kacsóját, majd visszahelyezi csípőjére.* Te állsz az utamba és neked áll feljebb? Anyád nem tanított jó modorra?! Tünés! *S ezen utolsó szó kíséretében megböki a férfi vállát két ujjával, hogy szemléltesse erőfölényét, ami valljuk be, csak blöff.*
//Lorew Mazoral//
*Letagadhatatlan döbbenet ül ki az arcára. Fekete szemei kikerekednek, vörös szemöldökeit legalább annyira felvonja, mint a férfi. Természetesen valami hasonló reakcióra számított, de a felemelt hang meglepi. A kurafi még nem által, kihúzni a gyufát, márpedig a vele szemben álló hölgyemény igencsak magasan gyúlékony anyag.*
-Maga… *Torzul el az arca miközben fenyegetőleg csípőre vágja a kezeit, nem fejezi be a mondatot, pedig cifrábbnál ékesebb átkokat tudna szórni a felfuvalkodott fráter túl nagyra nőtt fejére.
Khyr már látott egyet, s mást, s az, hogy egy férfi megüt egy nőt csak a nemes rétegnél kelt felháborodást ezekben az időkben. Felkészíti izmait arra, hogyha ez a nagyszájú egy rossz mozdulatot is tenne, kitépje hüvelyéből a tőröket és módszeresen vágja keresztül a másik torkát.
Megvető tekintettel néz a hímre, amikor az kijelenti, hogy nem mozdul. Ő csípőre tett kézzel a másik pedig összefont karokkal, mint két duzzogó kisgyerek, a szemlélődők látószögéből. Khyr érzékeli, hogy néhányan elhaladnak mellettük és rájuk vetül a tekintetük, de nem törődik velük. Sokkal fontosabb ez az istenbarma itt a lábai előtt. Hirtelen elkacagja magát, ahogy a másik azt említi, hogy ezen a szent helyen akar megöregedni. Csöppet sem derűs kacaj, inkább kárörvendő eszelős.*
-Hahahaa! Szórakozik?! Hiszen már most is vén! *Enyhe túlzás ez részéről, hiszen nem olyan öreg az ember, nálánál tíz évvel bizton nem több, de úgy gondolja még jóval keskenyebb is lehet a generációs szakadék kettejük között, ebből a szócsatából ítélve. Viszont most pipa és ezért bármit ki mond, ami kicsit is fájó lehet a másiknak.*
-Vigyorogni fogsz te, ha már nem érzed a pofád, addig püföltem! *Átvált magázásból tegezésre, úgy gondolja, hogy így egyszerűbb formálni a szavakat és az átkokat.*
-Lódulj! Gráznüj, brácsnűj mocsok! *Vicsorog a mondata végén. A wegtoreni tájszólás sűrűn hagyja el a száját, ha eléggé felidegesíti magát, vagy éppen egy makacs parasztot kell megtanítania hol a helye.
Elmosolyodik a masszírozás felajánlásán, ez a vicsorból fordult mosoly eszelőssé teszi ábrázatát, aminek nagyon örül, minél ijesztőbb annál hamarabb vége ennek a cirkusznak. Bár nem mondhatja, hogy nem élvezi.*
-Álmaidban foghatsz csak ilyen tökéletes, puha mancsot, mint az enyém, kurafi! *Azzal meglóbálja a férfi szeme előtt a kacsóját, majd visszahelyezi csípőjére.* Te állsz az utamba és neked áll feljebb? Anyád nem tanított jó modorra?! Tünés! *S ezen utolsó szó kíséretében megböki a férfi vállát két ujjával, hogy szemléltesse erőfölényét, ami valljuk be, csak blöff.*
2450. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:54:28
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:54:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
//Csengőhangú Rolwahur, Kagan, Isurii és bárki műkedvelő//
*Összefonott ujjakkal félrevonulva várja meg, míg a dal befejeződik. Most is olyan gyönyörű és szomorú, mint emlékezett rá. Közen a tömeget pásztázza tekintetével és az emelvény szélén kuporgó gyerekekre mosolyog. Ahogy felpillant meglátja, hogy Rolwahur előkelőnek tűnő társaság felé fordulva énekel. Ő is arrafelé pillant és meglát egy nagy embert, nagy társasággal. Valamivel messzebb tőle egy fehér hajú előkelő nő van, aki láthatóan nagyon beszélget valakivel, de talán hangja egy pillanatra magára vonja, majd a figyelmet. Megtapsolja az elf művészt, amikor a dal végére ér és ő áll most a színpadra. Kéri Rolwahurtól az egyszerű kíséretet és közben meghajolva az előkelőségek felé kezd énekelni csengő hangján. Igaz az ő dala olyan szerény, mint ő maga, de talán az előkelőségek is belefáradnak néha, a nagy csatákról és hős tettekről szóló dalokba. Olyat nagyon sokszor hallhatnak, most inkább egy kedves dallal próbálkozik meg, ami talán még illik is az előkelőnek látszó nőhöz. Megvárja, hogy felhangozzon a kísérő zene és csengő hangján kezd énekelni, hátha egy kicsit sikerül felderítenie az előkelő lelkeket.*
-
Virágos mezőn boszorkány él,
Elűz, ha rossz szándékot felfedezni vél.
Óvja a szépet és a réten a csodát,
szivárvány virágoknak varázsos illatát.
Ó kedves boszorkány, hajad puha felhő,
ha te imád mondod jön is már az eső.
Öntözöd a réten sok ezer virágot,
így vigyázod magad ezt a szép világot.
Virágok a néped, királynő te magad,
a virágos mező egész birodalmad.
Jószívű boszorkány tiéd minden áldás,
virágos réteden szabad már a járás.
Ha valaki szíve jósággal van telve
arany virágporral hinted őt majd be,
ám ha valaki orvul virágokat tépne,
védő kezed bosszúja hamar utolérje!
Ó kedves boszorkány hajad puha felhő,
ha te imád mondod jön is már az eső.
Öntözöd a réten sok ezer virágot,
így vigyázod magad ezt a szép világot.
*A dalt elénekelni nem olyan egyszerű, mert elég magasan szól, de sokszor gyakorolta már, így most sikerül tökéletesen előadnia. Nagyon reméli elnyerte valamennyire a közönség tetszését. Picit pukedlizik két oldalt megfogva rózsaszín kis szoknyáját, majd kicsit hátra sandítva kérdezi Rolwahurt.*
-Szerinted tetszett nekik?
*Újra a közönség felé fordul, hogy lássa a reakciót, bár nem tudja, hogy a nemesi szívek mennyire értékelnek egy ilyen egyszerű kis dalt. Vajon egyáltalán tudomást vesznek e róla, vagy csak hagyják elszállni a dalt fülük mellett, azt gondolja azért igazán kár lenne.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.15 00:04:39
//Mutatványosok//
//Csengőhangú Rolwahur, Kagan, Isurii és bárki műkedvelő//
*Összefonott ujjakkal félrevonulva várja meg, míg a dal befejeződik. Most is olyan gyönyörű és szomorú, mint emlékezett rá. Közen a tömeget pásztázza tekintetével és az emelvény szélén kuporgó gyerekekre mosolyog. Ahogy felpillant meglátja, hogy Rolwahur előkelőnek tűnő társaság felé fordulva énekel. Ő is arrafelé pillant és meglát egy nagy embert, nagy társasággal. Valamivel messzebb tőle egy fehér hajú előkelő nő van, aki láthatóan nagyon beszélget valakivel, de talán hangja egy pillanatra magára vonja, majd a figyelmet. Megtapsolja az elf művészt, amikor a dal végére ér és ő áll most a színpadra. Kéri Rolwahurtól az egyszerű kíséretet és közben meghajolva az előkelőségek felé kezd énekelni csengő hangján. Igaz az ő dala olyan szerény, mint ő maga, de talán az előkelőségek is belefáradnak néha, a nagy csatákról és hős tettekről szóló dalokba. Olyat nagyon sokszor hallhatnak, most inkább egy kedves dallal próbálkozik meg, ami talán még illik is az előkelőnek látszó nőhöz. Megvárja, hogy felhangozzon a kísérő zene és csengő hangján kezd énekelni, hátha egy kicsit sikerül felderítenie az előkelő lelkeket.*
-
Virágos mezőn boszorkány él,
Elűz, ha rossz szándékot felfedezni vél.
Óvja a szépet és a réten a csodát,
szivárvány virágoknak varázsos illatát.
Ó kedves boszorkány, hajad puha felhő,
ha te imád mondod jön is már az eső.
Öntözöd a réten sok ezer virágot,
így vigyázod magad ezt a szép világot.
Virágok a néped, királynő te magad,
a virágos mező egész birodalmad.
Jószívű boszorkány tiéd minden áldás,
virágos réteden szabad már a járás.
Ha valaki szíve jósággal van telve
arany virágporral hinted őt majd be,
ám ha valaki orvul virágokat tépne,
védő kezed bosszúja hamar utolérje!
Ó kedves boszorkány hajad puha felhő,
ha te imád mondod jön is már az eső.
Öntözöd a réten sok ezer virágot,
így vigyázod magad ezt a szép világot.
*A dalt elénekelni nem olyan egyszerű, mert elég magasan szól, de sokszor gyakorolta már, így most sikerül tökéletesen előadnia. Nagyon reméli elnyerte valamennyire a közönség tetszését. Picit pukedlizik két oldalt megfogva rózsaszín kis szoknyáját, majd kicsit hátra sandítva kérdezi Rolwahurt.*
-Szerinted tetszett nekik?
*Újra a közönség felé fordul, hogy lássa a reakciót, bár nem tudja, hogy a nemesi szívek mennyire értékelnek egy ilyen egyszerű kis dalt. Vajon egyáltalán tudomást vesznek e róla, vagy csak hagyják elszállni a dalt fülük mellett, azt gondolja azért igazán kár lenne.*
A hozzászólás írója (Elinara Ginivrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.15 00:04:39
2449. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:53:30
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:53:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ruix//
*Ahogy gondolta a lánynak nincs másik ruhája... Neki lenne, se csak a saját méretébe. Talán egy-egy szűkebb darab... Talán. De nem valószínű. Úgyhogy maradnak az árusok. Azoknál van minden méretben. Legalábbis ezt reméli...*
-Nem számít. Arra való hogy elköltsük arra ami kell. És most egy ruha kell.
*Igen határozott, és nem lehet megrendíteni szándékában. Ha kell maga után vonszolja a lányt egészen egy árusig. De nem biztos hogy kell, lehet magától is jön. Hisz milyen lény az a szebbik nemből, aki ne szeretné a ruhákat? Még a kisgyermek, és az öregasszony is örül egy szebb darabnak. Erre pont a fiatal felnőttek ne örüljenek neki. Tehát akkor vesz ruhát, ha kéri a másik, ha nem... Mindenesetre sokat segítene ha nem kellene hurcolni, hisz bármilyen kicsi a másik, azért előbb utóbb mindenki elfárad.
Miután ő is ivott egy kortyot, először körbetekint merre lehet ruhaárust találni. A ruha már megfogalmazódott a fejében... Bár nem kérdezte a másikat, biztos tetszeni fog neki. Ruhaügyben ő nem téved...*
-Merre? amerre a ruhák vannak. Mindenképpen keresünk neked egyet. És reméljük van valami elfüggönyözött rész is ahol átveheted... Aztán meg majd kitaláljuk mi lesz.
*Neki tulajdonképpen már egy egész program van a fejében, de nem fogja kitálalni, ne érezze azt a másik hogy irányítja. Pedig valójában ezt csinálja. Csak szép gyöngéden, de mindenesetre megvannak már a tervei... Ha más nincs, lehet lopni is az árusoktól nem igaz?*
-Na gyere arra lesznek.
*Egy korttyal meghúzza az üveget és újra kínálja a másikat. Még úgy látszik alig fogyott a tetemes mennyiségből...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.15 11:43:39, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (minden esetre vs. mindenesetre).
//Ruix//
*Ahogy gondolta a lánynak nincs másik ruhája... Neki lenne, se csak a saját méretébe. Talán egy-egy szűkebb darab... Talán. De nem valószínű. Úgyhogy maradnak az árusok. Azoknál van minden méretben. Legalábbis ezt reméli...*
-Nem számít. Arra való hogy elköltsük arra ami kell. És most egy ruha kell.
*Igen határozott, és nem lehet megrendíteni szándékában. Ha kell maga után vonszolja a lányt egészen egy árusig. De nem biztos hogy kell, lehet magától is jön. Hisz milyen lény az a szebbik nemből, aki ne szeretné a ruhákat? Még a kisgyermek, és az öregasszony is örül egy szebb darabnak. Erre pont a fiatal felnőttek ne örüljenek neki. Tehát akkor vesz ruhát, ha kéri a másik, ha nem... Mindenesetre sokat segítene ha nem kellene hurcolni, hisz bármilyen kicsi a másik, azért előbb utóbb mindenki elfárad.
Miután ő is ivott egy kortyot, először körbetekint merre lehet ruhaárust találni. A ruha már megfogalmazódott a fejében... Bár nem kérdezte a másikat, biztos tetszeni fog neki. Ruhaügyben ő nem téved...*
-Merre? amerre a ruhák vannak. Mindenképpen keresünk neked egyet. És reméljük van valami elfüggönyözött rész is ahol átveheted... Aztán meg majd kitaláljuk mi lesz.
*Neki tulajdonképpen már egy egész program van a fejében, de nem fogja kitálalni, ne érezze azt a másik hogy irányítja. Pedig valójában ezt csinálja. Csak szép gyöngéden, de mindenesetre megvannak már a tervei... Ha más nincs, lehet lopni is az árusoktól nem igaz?*
-Na gyere arra lesznek.
*Egy korttyal meghúzza az üveget és újra kínálja a másikat. Még úgy látszik alig fogyott a tetemes mennyiségből...*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.15 11:43:39, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (minden esetre vs. mindenesetre).
2448. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:50:25
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:50:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Hiába, Lorew végtelenül türelmes. Bizonyos helyzetekben persze, ha mondjuk üldögélni kell a templomban, vagy írni a tekercset nagy tetteiről. De mondjuk ha bement volna a forgatagba, akkor biztosan minden tolerancia kiszállt volna csöpp kis lelkéből, és ha nem is sikítva, de szitkozódva távozott volna a helyről. Így viszont nem olyan szörnyű a forgatag, hogy tisztes távolból szemléli, és arra gondol, hogy legalább nem odabent kell lennie. Tekercsére gyorsan fel is jegyzi a lényeget: "Ezen a helyen rengeteg ember, elf, és ilyesmik vannak. Teljes mértékben barbár eseménynek tartom, ahol az egyes teremtmények élvezik az izzadt mellkasukat valaki arcához dörgölni, legalábbis a tömeg sűrűségéből ez szűrhető le. Egy pár lábon legalább négyen állnak, egyenletesen elosztva, mindenki tapos valaki lábán, és mindenki lábán taposnak. Még a faji alapú megkülönböztetés is szerepet kap, a lábak szerint felfelé haladva csökken a méret, az orkok lábán emberek taposnak, azokon törpék és gnómok. Hiába, okos népek ezek, csak ne az óriások lennének legfelül... "
Még jóízűen el is kuncog, miközben ezeket a sorokat írja, majd a tekercset elteszi, és újból komolyan kezdi szemlélni a helyet. Talán tíz, vagy még több, tizenegy perc is eltelhet, mire valami felrázza a bámészkodásból, habár nem az elképzelhető legkedvesebb módon. Hirtelen lökést érez a hátán, így miután bal lábával előretámaszt, hogy nehogy arcával pótolja ki a földet, a legrosszabbtól tartva rögtön meg is fordul. Viszont a legrosszabb helyett csak egy roppant ellenséges nőneművel néz farkasszemet.*
- Mégis mit merészel? *hörög, miközben olyan magasra húzza a szemöldökét, hogy az csaknem lerepül, és beleesik valaki italába a forgatagban. Nem neki ütközött, két kézzel lökte meg, ami pedig már hivatalosan is támadó szándék* Én a lábam elé néztem, viszont önnek vannak némi mozgászavarai *morogja. Talán azt hiszi ez a nő, hogy Lorew talán hezitálni fog, mielőtt rácsap a kezére a sétapálcájával? Nála ez igencsak bevett gyakorlat, fajra és nemre való tekintet nélkül.*
- Én aztán meg nem mozdulok *nem toppant lábával, de hozzáképzeli. Karba fonja a kezét, és igyekszik gyökeret ereszteni* Véletlenül sem, inkább öregszem meg itt az útban, de megnézem, ahogy veszi a fáradtságot, és kikerül. És ha ez megtörténik, büszkén fogok vigyorogni *egy másodpercre meg is mutatja, milyen szélesen* és azt fogom mondani, én győztem *az ujjforgatásra csak enyhe félmosolyra húzódik a szája* Begörcsölt? Megmasszíroznám, de sajnos nem mozdulok innen. További kellemes napot * jegyzi meg zárásként, és felhúzza az orrát.*
//Khyr Kreantis//
*Hiába, Lorew végtelenül türelmes. Bizonyos helyzetekben persze, ha mondjuk üldögélni kell a templomban, vagy írni a tekercset nagy tetteiről. De mondjuk ha bement volna a forgatagba, akkor biztosan minden tolerancia kiszállt volna csöpp kis lelkéből, és ha nem is sikítva, de szitkozódva távozott volna a helyről. Így viszont nem olyan szörnyű a forgatag, hogy tisztes távolból szemléli, és arra gondol, hogy legalább nem odabent kell lennie. Tekercsére gyorsan fel is jegyzi a lényeget: "Ezen a helyen rengeteg ember, elf, és ilyesmik vannak. Teljes mértékben barbár eseménynek tartom, ahol az egyes teremtmények élvezik az izzadt mellkasukat valaki arcához dörgölni, legalábbis a tömeg sűrűségéből ez szűrhető le. Egy pár lábon legalább négyen állnak, egyenletesen elosztva, mindenki tapos valaki lábán, és mindenki lábán taposnak. Még a faji alapú megkülönböztetés is szerepet kap, a lábak szerint felfelé haladva csökken a méret, az orkok lábán emberek taposnak, azokon törpék és gnómok. Hiába, okos népek ezek, csak ne az óriások lennének legfelül... "
Még jóízűen el is kuncog, miközben ezeket a sorokat írja, majd a tekercset elteszi, és újból komolyan kezdi szemlélni a helyet. Talán tíz, vagy még több, tizenegy perc is eltelhet, mire valami felrázza a bámészkodásból, habár nem az elképzelhető legkedvesebb módon. Hirtelen lökést érez a hátán, így miután bal lábával előretámaszt, hogy nehogy arcával pótolja ki a földet, a legrosszabbtól tartva rögtön meg is fordul. Viszont a legrosszabb helyett csak egy roppant ellenséges nőneművel néz farkasszemet.*
- Mégis mit merészel? *hörög, miközben olyan magasra húzza a szemöldökét, hogy az csaknem lerepül, és beleesik valaki italába a forgatagban. Nem neki ütközött, két kézzel lökte meg, ami pedig már hivatalosan is támadó szándék* Én a lábam elé néztem, viszont önnek vannak némi mozgászavarai *morogja. Talán azt hiszi ez a nő, hogy Lorew talán hezitálni fog, mielőtt rácsap a kezére a sétapálcájával? Nála ez igencsak bevett gyakorlat, fajra és nemre való tekintet nélkül.*
- Én aztán meg nem mozdulok *nem toppant lábával, de hozzáképzeli. Karba fonja a kezét, és igyekszik gyökeret ereszteni* Véletlenül sem, inkább öregszem meg itt az útban, de megnézem, ahogy veszi a fáradtságot, és kikerül. És ha ez megtörténik, büszkén fogok vigyorogni *egy másodpercre meg is mutatja, milyen szélesen* és azt fogom mondani, én győztem *az ujjforgatásra csak enyhe félmosolyra húzódik a szája* Begörcsölt? Megmasszíroznám, de sajnos nem mozdulok innen. További kellemes napot * jegyzi meg zárásként, és felhúzza az orrát.*
2447. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:30:49
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:30:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
// Ellentétek rendje //
// Taitos //
*Eralil mágiája igen hathatós, nemsokára meglátogatja őket egy ismerős személy. A mágustusán is részt vett hóhajú leány, aki kísérővel érkezett. Egyelőre nem érzi magát olyan jól, mert meg van kötve a keze. Most csatlakozott a rendbe, de a rend még igen alakulóban van és minden fontos, vagy kevésbé érdemes részlet Eralil fejében pihen. Nem is lett volna idő természetesen megosztania a férfinek vele a sok információt, viszont jelenleg Neara nem érzi magát jól ebben a helyzetben, bármennyire is tagja már, mestere az alakuló rendnek. Az újabb odalépőnek elmondja Eralil a szokásosat, ezt legalább már ő maga is el tudja majd mondani, leveszi a Namos mesterről a terheket.
A hóhajú hölgy, bizonyos Isurii elhívja privát beszélgetésre Eralil, Neara pedig eleget tesz a kérésnek és marad. Nem hiszi, hogy csak a rendről van szó, nyilván akad más megbeszélni való is.
A nő kísérője viszont itt maradt vele, Neara végigméri őt.*
- Lenne még kérdése uram? Megpróbálok rá válaszolni, bár még én is új vagyok a rendben, így sajnálatomra nem tudhatok mindent, de megpróbálok rá válaszolni, ha önnek is megfelelő. *Kedvesen mosolyogva figyeli a másikat és várja a kérdést, avagy bármit, csak ne legyen csend.*
// Ellentétek rendje //
// Taitos //
*Eralil mágiája igen hathatós, nemsokára meglátogatja őket egy ismerős személy. A mágustusán is részt vett hóhajú leány, aki kísérővel érkezett. Egyelőre nem érzi magát olyan jól, mert meg van kötve a keze. Most csatlakozott a rendbe, de a rend még igen alakulóban van és minden fontos, vagy kevésbé érdemes részlet Eralil fejében pihen. Nem is lett volna idő természetesen megosztania a férfinek vele a sok információt, viszont jelenleg Neara nem érzi magát jól ebben a helyzetben, bármennyire is tagja már, mestere az alakuló rendnek. Az újabb odalépőnek elmondja Eralil a szokásosat, ezt legalább már ő maga is el tudja majd mondani, leveszi a Namos mesterről a terheket.
A hóhajú hölgy, bizonyos Isurii elhívja privát beszélgetésre Eralil, Neara pedig eleget tesz a kérésnek és marad. Nem hiszi, hogy csak a rendről van szó, nyilván akad más megbeszélni való is.
A nő kísérője viszont itt maradt vele, Neara végigméri őt.*
- Lenne még kérdése uram? Megpróbálok rá válaszolni, bár még én is új vagyok a rendben, így sajnálatomra nem tudhatok mindent, de megpróbálok rá válaszolni, ha önnek is megfelelő. *Kedvesen mosolyogva figyeli a másikat és várja a kérdést, avagy bármit, csak ne legyen csend.*
2446. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:25:42
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:25:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Imyr//
*Megnézi, hogy a másiknak sem e lett bármi baja, de mivel folyton csak beszél, és hirtelen mozdulatokat tesz, ha nevezhetjük annak, úgy gondolja, hogy nem lett semmi probléma. Látja a fél-elf tekintetében a kíváncsiságot, a törődést, ahogy oda hajol elé. ~Nagyon kedvesnek tűnik.~ Már kiegyenesedik, és visszaszáll eredeti arckifejezése. Már nem rémült, hanem határozott hangú a lány.*
-Nem, nem szoktam magammal vonszolni ruhákat, mert az csak lassítja a járásomat, és csak lefáraszt.
És nem, nem akarok vásárolni ruhát, mivel nem szeretném ilyenekre elkölteni az aranyaimat. És azt sem szeretném, hogy te költsd rám. Majd később elmegyek egy folyóhoz, és megmosom.
*Ha Imyr nem hagyja, és akkor is el akarja vinni az árushoz, akkor addig győzködi, míg a másik nő le nem mond akaratáról.
A fél-elf elkezd vigyorogni, ami Ruixnak nagyon furcsának tűnik, majd mikor meglátja a kezében a bort, ő is halványan elmosolyodik.*
-Persze hogy kérek. Talán még kettőt is.
*Kacsint a másikra. És itt kezdetét veszi egy oldott, nem feszült hangulat.
Elindulnak a ruhaárus bódé felé, de Ruix megáll.*
-Merre menjünk?
*Kérdei lágy, de mégis biztos hangon a kicsiny tündér.*
//Imyr//
*Megnézi, hogy a másiknak sem e lett bármi baja, de mivel folyton csak beszél, és hirtelen mozdulatokat tesz, ha nevezhetjük annak, úgy gondolja, hogy nem lett semmi probléma. Látja a fél-elf tekintetében a kíváncsiságot, a törődést, ahogy oda hajol elé. ~Nagyon kedvesnek tűnik.~ Már kiegyenesedik, és visszaszáll eredeti arckifejezése. Már nem rémült, hanem határozott hangú a lány.*
-Nem, nem szoktam magammal vonszolni ruhákat, mert az csak lassítja a járásomat, és csak lefáraszt.
És nem, nem akarok vásárolni ruhát, mivel nem szeretném ilyenekre elkölteni az aranyaimat. És azt sem szeretném, hogy te költsd rám. Majd később elmegyek egy folyóhoz, és megmosom.
*Ha Imyr nem hagyja, és akkor is el akarja vinni az árushoz, akkor addig győzködi, míg a másik nő le nem mond akaratáról.
A fél-elf elkezd vigyorogni, ami Ruixnak nagyon furcsának tűnik, majd mikor meglátja a kezében a bort, ő is halványan elmosolyodik.*
-Persze hogy kérek. Talán még kettőt is.
*Kacsint a másikra. És itt kezdetét veszi egy oldott, nem feszült hangulat.
Elindulnak a ruhaárus bódé felé, de Ruix megáll.*
-Merre menjünk?
*Kérdei lágy, de mégis biztos hangon a kicsiny tündér.*
2445. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:20:09
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:20:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Színes tollpihéket sodor a langyos szél dél felől. Nyomában az enyhén szitkozódó vörös szélhámos halad, s hajának díszeit rendezgeti. Mindennek tökéletesen kell állnia, hamarosan újra megmutatja bájait a közönségnek és elámítja őket tüzes táncával.
Ruhája különbözik a megszokottól. Vérvörös bőrnadrágot visel, mely második bőrként tapad formás idomaira. Az egyik szára a bakancsába tűnik el, a másikon hatalmas kör alakban van kivágva az anyag és díszítve, hogy csábítóbb legyen a hatása. Felöltője hasát szabadon hagyó fekete bőr, ez is aszimmetrikus, bal kezén semmi sincs, jobbja az ujjáig befedi karját. A Tavaszi fesztiválon nyert medalionja fekete barna köpenyére van tűzve, s bíbor szalaggal erősítette nyakára, de csak lazán lóg alá a vállaira. Ezúttal egy becenevet is kitalált a kalandhoz, mert a Khyr Kreantis úgy hangzik, mintha egy tüdővészes felköhögné az ördögvigyort, amit épp rágcsált. A kitalált, s teljesen nem evilági művészneve Lola Montez.
Közepesen hosszú körmeivel cibálja ki összecsomósodott hajából a tollat, amit egy perce beletűzött, majd újra és újra megpróbálja visszatuszkolni.
~Vércse, remélem találkozunk a fellépés előtt, mert ez így trágya.~
Húzza el a száját a gondolatra és ökölbe szorítja a kezét benne a vörös kardinális tollával, majd az öve alá tömködi azt, oda ahol tőrjei is csörögnek. Hiába az embernek meg kell védenie magát, főleg egy ilyen helyen, főleg ha tolvaj.
Miközben igazgatja a széles marhabőrt a csípőjén, hogy az ferdén álljon rajta (mint egy harcosé), nem igazán figyel az útra. Egy emberfajzatnak pont ezt a napot kellett választania, hogy céltalanul bámészkodjék a piactér szélén. Még ha nem is az út közepén teszi ezt, nem az a lényeg, hanem, hogy merészelt Khyr Kreantis Reiwar útjába állni. A lány felnéz, mielőtt kritikus lenne a helyzet és neki menne az úriembernek, de már azért sem áll meg, ha már ott áll, akkor bűnhődjön. Előre teszi két kezét és a férfi hátának veti azokat, majd egy jókorát taszajt rajta.*
-Nézd már a lábad elé, csolovek! *Bosszús szeme szikrákat szól. Éppen eléggé felcsigázta az agyát az az együtt működésre képtelen tolldísz, hogy most az élő fába is bele kössön.*
-Hallod, lódulj az utamból, még szépen vagyok! *S ha a férfi megfordul, határozottan szemügyre veszi. Szakadt ruha, középkorban lévő arc, szakáll meg minden. Felvonja egyik szemöldökét, majd sürgetőleg megforgatja balján a mutatóujját, hogy siessék azzal a félreállással, mert nincs neki ideje erre. Ami nem igaz, marha sok ideje van, mert a műsora nem most következik, jóval később.*
//Lorew Mazoral//
*Színes tollpihéket sodor a langyos szél dél felől. Nyomában az enyhén szitkozódó vörös szélhámos halad, s hajának díszeit rendezgeti. Mindennek tökéletesen kell állnia, hamarosan újra megmutatja bájait a közönségnek és elámítja őket tüzes táncával.
Ruhája különbözik a megszokottól. Vérvörös bőrnadrágot visel, mely második bőrként tapad formás idomaira. Az egyik szára a bakancsába tűnik el, a másikon hatalmas kör alakban van kivágva az anyag és díszítve, hogy csábítóbb legyen a hatása. Felöltője hasát szabadon hagyó fekete bőr, ez is aszimmetrikus, bal kezén semmi sincs, jobbja az ujjáig befedi karját. A Tavaszi fesztiválon nyert medalionja fekete barna köpenyére van tűzve, s bíbor szalaggal erősítette nyakára, de csak lazán lóg alá a vállaira. Ezúttal egy becenevet is kitalált a kalandhoz, mert a Khyr Kreantis úgy hangzik, mintha egy tüdővészes felköhögné az ördögvigyort, amit épp rágcsált. A kitalált, s teljesen nem evilági művészneve Lola Montez.
Közepesen hosszú körmeivel cibálja ki összecsomósodott hajából a tollat, amit egy perce beletűzött, majd újra és újra megpróbálja visszatuszkolni.
~Vércse, remélem találkozunk a fellépés előtt, mert ez így trágya.~
Húzza el a száját a gondolatra és ökölbe szorítja a kezét benne a vörös kardinális tollával, majd az öve alá tömködi azt, oda ahol tőrjei is csörögnek. Hiába az embernek meg kell védenie magát, főleg egy ilyen helyen, főleg ha tolvaj.
Miközben igazgatja a széles marhabőrt a csípőjén, hogy az ferdén álljon rajta (mint egy harcosé), nem igazán figyel az útra. Egy emberfajzatnak pont ezt a napot kellett választania, hogy céltalanul bámészkodjék a piactér szélén. Még ha nem is az út közepén teszi ezt, nem az a lényeg, hanem, hogy merészelt Khyr Kreantis Reiwar útjába állni. A lány felnéz, mielőtt kritikus lenne a helyzet és neki menne az úriembernek, de már azért sem áll meg, ha már ott áll, akkor bűnhődjön. Előre teszi két kezét és a férfi hátának veti azokat, majd egy jókorát taszajt rajta.*
-Nézd már a lábad elé, csolovek! *Bosszús szeme szikrákat szól. Éppen eléggé felcsigázta az agyát az az együtt működésre képtelen tolldísz, hogy most az élő fába is bele kössön.*
-Hallod, lódulj az utamból, még szépen vagyok! *S ha a férfi megfordul, határozottan szemügyre veszi. Szakadt ruha, középkorban lévő arc, szakáll meg minden. Felvonja egyik szemöldökét, majd sürgetőleg megforgatja balján a mutatóujját, hogy siessék azzal a félreállással, mert nincs neki ideje erre. Ami nem igaz, marha sok ideje van, mert a műsora nem most következik, jóval később.*
2444. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:19:23
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:19:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 48
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok//
//Elinara, Kagan és sleppje valamint bárki műkedvelő//
*Örömmel fogadja a tanácsot, nagyon szereti ezt a dalt énekelni, így nem kell kétszer mondani neki. Ezúttal azonban nem lanttal kíséri az éneket, hanem Bahriel fog fuvolázni a dal alatt. Így Wahur le is rakja a hangszerét, majd föláll, és az emelvény széléhez sétál.*
- Kedves hölgyeim, és uraim!
*Kiáltja hangosan, hogy a közelben lévők mind meghallják.*
- Ez után a hősköltemény után, most hallgassák meg az én egyik kedvenc dalomat, remélem az önök tetszését is elnyeri majd, és olyan mélyen érinti meg lelküket, ahogy az enyémet szokta minden alkalommal, amikor eléneklem.
*Mondja kissé színpadiasan, de ez el is várható, ha egyszer tényleg színpadon áll, majd biccent egyet barátja felé. Bahriel azon nyomban zenélni kezd, a vidám, a szomorú dallam kellemes melankóliával tölti be a teret.*
"Éji erdőben, ezüst hold alatt,
ifjú elf lány kecsesen táncolgat.
Ember vadász éppen arra téved,
Megbűvölten nézi a szépséget.
Íját menten leereszti,
Csendben, halkan figyelgeti.
Szívében a tűz fellobban,
Csoda lányért ver most jobban.
Hosszú, nyári éjszakákon,
Ének hallik, ezen tájon.
Vadász már nem lő állatra,
Csak a leányt hallgathatja.
Egyszer aztán férfival jő,
Szép elf leány, csodás kettő.
Együtt táncuk még csodásabb,
De a vadász szája száraz.
Szerető szíve, már féltékeny csak,
Bokrok között íját is felkapja.
Zengve száll már a két fehér vessző,
Életük lángjait így legyőző.
Másnap hajnalban, a sötét szellő,
Halott szerelem fölött fütyülő,
Sötét szívek belsejét kitöltő,
Féltékenység végét elő jelző."
*Éneklés közben észrevesz egy csapat jól öltözött alakot, így az előkelőségek felé fordulva folytatja a dalt. Támogatókból sosem elég. A muzsika végeztével mélyen meghajol, örömmel fogadva a hallgatóság bármilyen reakcióját. Rámosolyog a tömegre, majd átadja helyét a tündérlánynak, várván, hogy belekezdjen a saját nótájába, amit ő lekísérhet. Ezalatt természetesen végig a hallgatóságban lapuló nemeseket pásztázza, remélvén, hogy sikerült elnyernie a tetszésüket, és közelebb jönnek majd.*
A hozzászólás írója (Csengőhangú Rolwahur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.14 23:47:14
//Mutatványosok//
//Elinara, Kagan és sleppje valamint bárki műkedvelő//
*Örömmel fogadja a tanácsot, nagyon szereti ezt a dalt énekelni, így nem kell kétszer mondani neki. Ezúttal azonban nem lanttal kíséri az éneket, hanem Bahriel fog fuvolázni a dal alatt. Így Wahur le is rakja a hangszerét, majd föláll, és az emelvény széléhez sétál.*
- Kedves hölgyeim, és uraim!
*Kiáltja hangosan, hogy a közelben lévők mind meghallják.*
- Ez után a hősköltemény után, most hallgassák meg az én egyik kedvenc dalomat, remélem az önök tetszését is elnyeri majd, és olyan mélyen érinti meg lelküket, ahogy az enyémet szokta minden alkalommal, amikor eléneklem.
*Mondja kissé színpadiasan, de ez el is várható, ha egyszer tényleg színpadon áll, majd biccent egyet barátja felé. Bahriel azon nyomban zenélni kezd, a vidám, a szomorú dallam kellemes melankóliával tölti be a teret.*
"Éji erdőben, ezüst hold alatt,
ifjú elf lány kecsesen táncolgat.
Ember vadász éppen arra téved,
Megbűvölten nézi a szépséget.
Íját menten leereszti,
Csendben, halkan figyelgeti.
Szívében a tűz fellobban,
Csoda lányért ver most jobban.
Hosszú, nyári éjszakákon,
Ének hallik, ezen tájon.
Vadász már nem lő állatra,
Csak a leányt hallgathatja.
Egyszer aztán férfival jő,
Szép elf leány, csodás kettő.
Együtt táncuk még csodásabb,
De a vadász szája száraz.
Szerető szíve, már féltékeny csak,
Bokrok között íját is felkapja.
Zengve száll már a két fehér vessző,
Életük lángjait így legyőző.
Másnap hajnalban, a sötét szellő,
Halott szerelem fölött fütyülő,
Sötét szívek belsejét kitöltő,
Féltékenység végét elő jelző."
*Éneklés közben észrevesz egy csapat jól öltözött alakot, így az előkelőségek felé fordulva folytatja a dalt. Támogatókból sosem elég. A muzsika végeztével mélyen meghajol, örömmel fogadva a hallgatóság bármilyen reakcióját. Rámosolyog a tömegre, majd átadja helyét a tündérlánynak, várván, hogy belekezdjen a saját nótájába, amit ő lekísérhet. Ezalatt természetesen végig a hallgatóságban lapuló nemeseket pásztázza, remélvén, hogy sikerült elnyernie a tetszésüket, és közelebb jönnek majd.*
A hozzászólás írója (Csengőhangú Rolwahur) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.14 23:47:14
2443. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:06:28
Üzenet elküldve: 2015-06-14 23:06:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Ruix//
*A kis tündérke hebeg-habog, de attól még nem történt semmi baj. Legalábbis ezt mondja. Imyr el is hiszi ezt neki, hisz tulajdonképen vele sem történt semmi. Így hát nem csoda hogy meglepődik, hogy a másik elkezd valamit lesöpörni a ruhájáról. Jobban megnézve látja, hogy valami innivaló ömlött rá. Rögtön lejjebb emelkedik, s ha a másik el nem zavarja, jobban meg is nézi a ruhát...*
-Hát, még meg lehet menteni, ha nem szárad bele. Viszont így ragadni fogsz. Nincs nálad valami másik ruha?
*Valószínűleg nincs nála, így Imyr felveti a vásárlás ötletét... De csak abban az esetben, ha valóban nincs a másiknak ruhája. És hát a ruha árába is beszáll, hisz tulajdonképpen ő okozta a balesetet. Természetesen ha a másik valami nyomós indokkal elutasítja, akkor békén hagyja a témát... Ha meg nem... Varázsol majd valamit belőle...
~Tulajdonképpen nem is kell rajta annyit csinosítgatni... Elég hamar készen leszek...~ Ebből látható, hogy Imyr máris saját feladatának tekintette a tündérke átváltoztatását... ~Bár ahogy elnézem kell majd neki egy kis önbizalom... Óh, hisz itt van nálam belőle bő 2 liter...~ Így hát megkínálja a másikat a folyékony bátorságból. Ha elsőre nem fogadná el, akkor addig nyúzza amíg legalább egy kortyot nem iszik. Aztán meg majd biztos nem kell nógatni...*
-Tehát akkor Ruix, kérsz egy kortyot?
*S nagy vigyorogva felbontja az üveget, s a másikkal megindul a ruhaárus felé...*
//Ruix//
*A kis tündérke hebeg-habog, de attól még nem történt semmi baj. Legalábbis ezt mondja. Imyr el is hiszi ezt neki, hisz tulajdonképen vele sem történt semmi. Így hát nem csoda hogy meglepődik, hogy a másik elkezd valamit lesöpörni a ruhájáról. Jobban megnézve látja, hogy valami innivaló ömlött rá. Rögtön lejjebb emelkedik, s ha a másik el nem zavarja, jobban meg is nézi a ruhát...*
-Hát, még meg lehet menteni, ha nem szárad bele. Viszont így ragadni fogsz. Nincs nálad valami másik ruha?
*Valószínűleg nincs nála, így Imyr felveti a vásárlás ötletét... De csak abban az esetben, ha valóban nincs a másiknak ruhája. És hát a ruha árába is beszáll, hisz tulajdonképpen ő okozta a balesetet. Természetesen ha a másik valami nyomós indokkal elutasítja, akkor békén hagyja a témát... Ha meg nem... Varázsol majd valamit belőle...
~Tulajdonképpen nem is kell rajta annyit csinosítgatni... Elég hamar készen leszek...~ Ebből látható, hogy Imyr máris saját feladatának tekintette a tündérke átváltoztatását... ~Bár ahogy elnézem kell majd neki egy kis önbizalom... Óh, hisz itt van nálam belőle bő 2 liter...~ Így hát megkínálja a másikat a folyékony bátorságból. Ha elsőre nem fogadná el, akkor addig nyúzza amíg legalább egy kortyot nem iszik. Aztán meg majd biztos nem kell nógatni...*
-Tehát akkor Ruix, kérsz egy kortyot?
*S nagy vigyorogva felbontja az üveget, s a másikkal megindul a ruhaárus felé...*
2442. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 22:58:34
Üzenet elküldve: 2015-06-14 22:58:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Nyári forgatag //
// Ellentétek rendje //
*Tökéletesen megfelel neki is a kis utca, nem is húzza az időt azzal, hogy tovább keresgéljen.
Már korábban is tett említést neki a mágusok egy csoportjáról, bár tavasszal még csak szándék volt mindez, amit nyárra megvalósított a férfi, így nagyjából neki is van képe arról min munkálkodott ez idáig és min munkálkodik azóta is Eralil.
Úgy tűnik legalább az egyik fronton célt ért viszonylag hamar, ám a másik vonalon még kicsit dolgozni kell. Nem is meglepő: a másik biztonsági játékos és erre jó oka van. Bizonyára többen akarják inkább holtan látni, semmint élve a város leghatalmasabb varázslóját.*
-Engem?
*Kérdez vissza szinte suttogva, bár nincs értelme. Választ nem is vár igazán, egész más célból hajol közelebb Eralilhoz.
Úgy érzi elég jó (munka)kapcsolatot ápoltak eddig is ahhoz, hogy ne utasítsa vissza őt a férfi, HA a rendbe akarna belépni. Bizonyára érdemesnek és tehetségesnek találja ha annyi időt és energiát áldozott a tusa után Isuriira, de talán épp ezért a lányban éledő erők saját ösvényre vezetik. De vajon másféle lehetőségeket is lát a hóhajúban?
Nem akarja azt mondani most, hogy "kösz, nem", azzal lőttek volna a pillanat varázsának (már ha van neki ilyenje), de mindketten jól tudják, hogy nem fog belépni a rendbe Isurii.*
-Nekem kicsit más elképzeléseim vannak egy ideje a közös munkáról, ami kettőnket illeti.
*Avatja be a másikat sejtelmesen duruzsolva, de ezúttal ő is kivár. Nem fedheti fel minden lapját azonnal, főleg ha ebben nem partner Eralil. Valamit valamiért.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.14 23:32:04, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (ezidáig vs. ez idáig).
// Ellentétek rendje //
*Tökéletesen megfelel neki is a kis utca, nem is húzza az időt azzal, hogy tovább keresgéljen.
Már korábban is tett említést neki a mágusok egy csoportjáról, bár tavasszal még csak szándék volt mindez, amit nyárra megvalósított a férfi, így nagyjából neki is van képe arról min munkálkodott ez idáig és min munkálkodik azóta is Eralil.
Úgy tűnik legalább az egyik fronton célt ért viszonylag hamar, ám a másik vonalon még kicsit dolgozni kell. Nem is meglepő: a másik biztonsági játékos és erre jó oka van. Bizonyára többen akarják inkább holtan látni, semmint élve a város leghatalmasabb varázslóját.*
-Engem?
*Kérdez vissza szinte suttogva, bár nincs értelme. Választ nem is vár igazán, egész más célból hajol közelebb Eralilhoz.
Úgy érzi elég jó (munka)kapcsolatot ápoltak eddig is ahhoz, hogy ne utasítsa vissza őt a férfi, HA a rendbe akarna belépni. Bizonyára érdemesnek és tehetségesnek találja ha annyi időt és energiát áldozott a tusa után Isuriira, de talán épp ezért a lányban éledő erők saját ösvényre vezetik. De vajon másféle lehetőségeket is lát a hóhajúban?
Nem akarja azt mondani most, hogy "kösz, nem", azzal lőttek volna a pillanat varázsának (már ha van neki ilyenje), de mindketten jól tudják, hogy nem fog belépni a rendbe Isurii.*
-Nekem kicsit más elképzeléseim vannak egy ideje a közös munkáról, ami kettőnket illeti.
*Avatja be a másikat sejtelmesen duruzsolva, de ezúttal ő is kivár. Nem fedheti fel minden lapját azonnal, főleg ha ebben nem partner Eralil. Valamit valamiért.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.06.14 23:32:04, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása (ezidáig vs. ez idáig).
2441. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-14 22:51:43
Üzenet elküldve: 2015-06-14 22:51:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Arthenior, a levegő városa, amellett Lorew második otthonának helye. Ugyanis legalább ilyennek tekinti a templomot, a templomi népek meg legalább ugyanennyi érzelemmel viseltetnek irányában, de az bizonyos, hogy azon a helyen ő a legnagyobb vérszívó. Hiába, egyesek talán úgy látják, visszaél a szerzetesi kinevezéssel, de ilyenkor mindig mondja, hogy ez csak a második otthona. Ugyanis az első az egy hasonló templom Lihanechben, amiben pontosan ugyanilyen módon él. És ha ott kérdezik, akkor az csak a második otthona, az első Artheniorban van. A templomban. Persze megmondhatná az igazat is, hogy többnyire templomokban lopja a napot, mert ott nincs olyan sok bosszantó alak, elvégre mióta szerzetes lett, már büntetlenül megteheti. De ez egy olyan hazugság, vagy inkább enyhe ferdítés, amivel a templomiak idegeit kíméli. Munkásságának létét sem kérdőjelezheti meg senki, hiszen mindenki tudja, hogy nincs neki olyan. Még. Azért is jött újfent a városba, hogyha már varázsolni nem tud, akkor valami másról írjon valami hatalmas tekercset. Vagy legalább a felfedezés legyen hatalmas, a tekercs lehet közepes. Legalább lejegyezhetne egy nagy eseményt, amire kíváncsi lesz az utókor. Vagy ha az nem, akkor folytatja a tekercset, amit már évek óta ír "Lorew Mazoral, a legnagyobb mágus élete és tettei" címmel. Jó, hát itt-ott túloz egy kicsit, de olvasta ő a tekercseket a templomban is, azok is mind túlzásokkal vannak tele. Persze több tucat tekercset teleírt már a nagy tetteivel, csak még egyik sem került be egyik templom könyvtárába sem. Rejtély, miért. Talán ehhez meg kell halni, hogy elismerjék a munkásságát? Addig is kéne valamit alkotni, amit elfogadnak szerzetesi iratnak, csak nem élhet haláláig a névtelenségben... főleg mivel halála után már semmiben nem fog élni. Feküdni azt fog, méghozzá egy koporsóban, a sírjára pedig az lesz írva: "Lorew Mazoral, a legnagyobb mágus. Kár, hogy erre túl későn jöttünk rá" És Lorew egyet fog érteni, a sírból is. Ha már életében nem értett egyet soha senkivel...
Apró, de annál jelentősebb céllal jött el a forgatagba. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy jelentős a célja, csak még annál is kisebb, mint amilyen jelentéktelen. És most itt áll, a forgatag szélén, és csalódottan morogja:*
- De hiszen ez csak egy rakás ember, elf, meg ilyenek... *hát igen, azt hitte, ez valami nagy esemény, amiről feljegyzéseket készíthet, viszont az ő fejében egy fontos esemény teljesen másképpen néz ki. Egy esemény, ahol mindenki ott van, nem lehet olyan fontos. A fontos eseményekre csak a fontos embereket hívják meg. Például a szerzeteseket. Így hát le is ragad a forgatag szélén, és nem is igazán akaródzik neki beljebb menni, hiszen... ez csak egy rakás ember, elf, meg ilyenek.*
*Arthenior, a levegő városa, amellett Lorew második otthonának helye. Ugyanis legalább ilyennek tekinti a templomot, a templomi népek meg legalább ugyanennyi érzelemmel viseltetnek irányában, de az bizonyos, hogy azon a helyen ő a legnagyobb vérszívó. Hiába, egyesek talán úgy látják, visszaél a szerzetesi kinevezéssel, de ilyenkor mindig mondja, hogy ez csak a második otthona. Ugyanis az első az egy hasonló templom Lihanechben, amiben pontosan ugyanilyen módon él. És ha ott kérdezik, akkor az csak a második otthona, az első Artheniorban van. A templomban. Persze megmondhatná az igazat is, hogy többnyire templomokban lopja a napot, mert ott nincs olyan sok bosszantó alak, elvégre mióta szerzetes lett, már büntetlenül megteheti. De ez egy olyan hazugság, vagy inkább enyhe ferdítés, amivel a templomiak idegeit kíméli. Munkásságának létét sem kérdőjelezheti meg senki, hiszen mindenki tudja, hogy nincs neki olyan. Még. Azért is jött újfent a városba, hogyha már varázsolni nem tud, akkor valami másról írjon valami hatalmas tekercset. Vagy legalább a felfedezés legyen hatalmas, a tekercs lehet közepes. Legalább lejegyezhetne egy nagy eseményt, amire kíváncsi lesz az utókor. Vagy ha az nem, akkor folytatja a tekercset, amit már évek óta ír "Lorew Mazoral, a legnagyobb mágus élete és tettei" címmel. Jó, hát itt-ott túloz egy kicsit, de olvasta ő a tekercseket a templomban is, azok is mind túlzásokkal vannak tele. Persze több tucat tekercset teleírt már a nagy tetteivel, csak még egyik sem került be egyik templom könyvtárába sem. Rejtély, miért. Talán ehhez meg kell halni, hogy elismerjék a munkásságát? Addig is kéne valamit alkotni, amit elfogadnak szerzetesi iratnak, csak nem élhet haláláig a névtelenségben... főleg mivel halála után már semmiben nem fog élni. Feküdni azt fog, méghozzá egy koporsóban, a sírjára pedig az lesz írva: "Lorew Mazoral, a legnagyobb mágus. Kár, hogy erre túl későn jöttünk rá" És Lorew egyet fog érteni, a sírból is. Ha már életében nem értett egyet soha senkivel...
Apró, de annál jelentősebb céllal jött el a forgatagba. Ezt persze nem úgy kell érteni, hogy jelentős a célja, csak még annál is kisebb, mint amilyen jelentéktelen. És most itt áll, a forgatag szélén, és csalódottan morogja:*
- De hiszen ez csak egy rakás ember, elf, meg ilyenek... *hát igen, azt hitte, ez valami nagy esemény, amiről feljegyzéseket készíthet, viszont az ő fejében egy fontos esemény teljesen másképpen néz ki. Egy esemény, ahol mindenki ott van, nem lehet olyan fontos. A fontos eseményekre csak a fontos embereket hívják meg. Például a szerzeteseket. Így hát le is ragad a forgatag szélén, és nem is igazán akaródzik neki beljebb menni, hiszen... ez csak egy rakás ember, elf, meg ilyenek.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10036-10055