Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-09-02 16:53:17
Üzenet elküldve: 2021-09-02 16:53:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerzőkörút//
- Beszélni tudok, de olvasni nem. Az árak és a megrendelések viszont mind papíron vannak: amint kellenek a betűk, segítségre szorulok. *láthatóan feszélyezi a dolog. Magyarázat közben többnyire a lába elé néz, és a nyitott baljával gesztikulál hangsúly gyanánt, egyszer meg a sörényét igazítja a füle mögé, pedig amúgy is ott volt. Akkor enged föl valamelyest, mikor Nimeril megjegyzi, hogy csak Kaazemot vette észre a boltban.*
- Na jó, lehet rágörcsöltem egy kicsit... *mosolyog a vörösre a fejét csóválva, mert az idegeskedés nem éppen szerzeteshez méltó dolog.
Időközben teljesen megkerülték a palotát. Nawanthiri beirányozza magukat a piac felé, a ruhaárusokhoz, és hallgatja, milyen kincsekre bukkant a barátnője. Nestar Erefiz neve nem rémlik neki, talán mert nem mozog alkimista körökben. A hatalmas potencianövelő üzletágon viszont jót nevet:*
- Ezek a thargok vad pusztai harcosok, nem? Azt hallottam, feldúltak egy falut a közelben. A feleségeikkel meg nem bírják tartani a tempót...?
*Aztán valami szöget üt a fejébe:*
- Hogy váltatok el amúgy Nestarral? Nem haragszik, hogy elhagytad? Mi a helyzet az orvoslással?
*Megállnak egy kereskedőnél, aki mindenféle strapabíró göncöket árul, ruhát-cipőt vegyesen. Amikor Nawanthiri előadja, hogy utazóruhát venne, az árus elébe rak három pár patkolt gyalogcsizmát, köpenyeket meg kabátokat. A lány trafikál vele egy darabig, mire összerakják, hogy a csizma jöhet, de köpeny és kabát helyett ing meg nadrág kell, jó erős szövetből. Amikor sikerül megegyezni, Nawanthiri kifizet 167 aranyat [Mesélő (Akhilleusz)],
és cserébe kap egy nagyobbacska batyut.*
- A városőrségnél beszéltem a parancsnokkal. *kanyarodik vissza a Nimerillel megkezdett beszélgetéshez, miután visszaindulnak a műhelybe* Nagyon jókat hallottam róla, de mikor találkoztam is vele, rájöttem, hogy mi sosem fogjuk érteni egymást. Vagy feladom, amiben hiszek, és katona leszek egészen, vagy nem leszek katona. *széttárja a kezét, egyikben a batyuval* Nem is lettem. A Kereskedőházzal meg... *keresi a szavakat* hát voltak... ügyeim. A tagjai kedvesek voltak velem, és náluk megmaradhatok szerzetesnek. *szeretettel elmosolyodik* Aztyan mindig a teljes nevemen szólít, és jól ejti ki! Erre más nem volt még hajlandó Artheniorban...
*Ez a név-dolog tényleg nagyon fontos lehet neki. Határozottan több elhivatottság érződik a hangjából, mint amikor Nimerilnek magyarázott róla a Kalmárban.*
- Voltam gyúrni! *húzza ki magát alaposan túljátszott büszkeséggel, mikor az erejét firtatják* Méghozzá a Pegazusban! *a megjátszást aztán itt elengedi, és normálisan folytatja* Tudod, hogy ki ne fogyjak a pénzből, mindenfelé dolgoztam a városban. A fürdőházba amúgy is járok, összebarátkoztunk a fürdőmesterrel, besegítettem nála masszírozni. Olyan kezem lett tőle...! *meg is mutatja, de őszintén szólva ugyanolyan nagynak és erősnek tűnik, mint a télen, legfeljebb kevésbé kérgesnek* Az óriás vendégek voltak a legjobbak, mert járkálhattam a hátukon. Akadt olyan széles is, mint egy szénásszekér! *vidáman csillognak a mandulaszemei, ahogy mesél, és mire a történet végére jut, pont odaérnek a műhelyhez.* Bejössz még egy kicsit? *kérdi a félelfet, mielőtt benyitna.*
- Beszélni tudok, de olvasni nem. Az árak és a megrendelések viszont mind papíron vannak: amint kellenek a betűk, segítségre szorulok. *láthatóan feszélyezi a dolog. Magyarázat közben többnyire a lába elé néz, és a nyitott baljával gesztikulál hangsúly gyanánt, egyszer meg a sörényét igazítja a füle mögé, pedig amúgy is ott volt. Akkor enged föl valamelyest, mikor Nimeril megjegyzi, hogy csak Kaazemot vette észre a boltban.*
- Na jó, lehet rágörcsöltem egy kicsit... *mosolyog a vörösre a fejét csóválva, mert az idegeskedés nem éppen szerzeteshez méltó dolog.
Időközben teljesen megkerülték a palotát. Nawanthiri beirányozza magukat a piac felé, a ruhaárusokhoz, és hallgatja, milyen kincsekre bukkant a barátnője. Nestar Erefiz neve nem rémlik neki, talán mert nem mozog alkimista körökben. A hatalmas potencianövelő üzletágon viszont jót nevet:*
- Ezek a thargok vad pusztai harcosok, nem? Azt hallottam, feldúltak egy falut a közelben. A feleségeikkel meg nem bírják tartani a tempót...?
*Aztán valami szöget üt a fejébe:*
- Hogy váltatok el amúgy Nestarral? Nem haragszik, hogy elhagytad? Mi a helyzet az orvoslással?
*Megállnak egy kereskedőnél, aki mindenféle strapabíró göncöket árul, ruhát-cipőt vegyesen. Amikor Nawanthiri előadja, hogy utazóruhát venne, az árus elébe rak három pár patkolt gyalogcsizmát, köpenyeket meg kabátokat. A lány trafikál vele egy darabig, mire összerakják, hogy a csizma jöhet, de köpeny és kabát helyett ing meg nadrág kell, jó erős szövetből. Amikor sikerül megegyezni, Nawanthiri kifizet 167 aranyat [Mesélő (Akhilleusz)],
és cserébe kap egy nagyobbacska batyut.*- A városőrségnél beszéltem a parancsnokkal. *kanyarodik vissza a Nimerillel megkezdett beszélgetéshez, miután visszaindulnak a műhelybe* Nagyon jókat hallottam róla, de mikor találkoztam is vele, rájöttem, hogy mi sosem fogjuk érteni egymást. Vagy feladom, amiben hiszek, és katona leszek egészen, vagy nem leszek katona. *széttárja a kezét, egyikben a batyuval* Nem is lettem. A Kereskedőházzal meg... *keresi a szavakat* hát voltak... ügyeim. A tagjai kedvesek voltak velem, és náluk megmaradhatok szerzetesnek. *szeretettel elmosolyodik* Aztyan mindig a teljes nevemen szólít, és jól ejti ki! Erre más nem volt még hajlandó Artheniorban...
*Ez a név-dolog tényleg nagyon fontos lehet neki. Határozottan több elhivatottság érződik a hangjából, mint amikor Nimerilnek magyarázott róla a Kalmárban.*
- Voltam gyúrni! *húzza ki magát alaposan túljátszott büszkeséggel, mikor az erejét firtatják* Méghozzá a Pegazusban! *a megjátszást aztán itt elengedi, és normálisan folytatja* Tudod, hogy ki ne fogyjak a pénzből, mindenfelé dolgoztam a városban. A fürdőházba amúgy is járok, összebarátkoztunk a fürdőmesterrel, besegítettem nála masszírozni. Olyan kezem lett tőle...! *meg is mutatja, de őszintén szólva ugyanolyan nagynak és erősnek tűnik, mint a télen, legfeljebb kevésbé kérgesnek* Az óriás vendégek voltak a legjobbak, mert járkálhattam a hátukon. Akadt olyan széles is, mint egy szénásszekér! *vidáman csillognak a mandulaszemei, ahogy mesél, és mire a történet végére jut, pont odaérnek a műhelyhez.* Bejössz még egy kicsit? *kérdi a félelfet, mielőtt benyitna.*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-09-02 15:47:19
Üzenet elküldve: 2021-09-02 15:47:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Gadilysu//
*Darih megállapítja, hogy csökkent a csábereje a piacra járó asszonyok körében, ahogy a kevés érmén sajnálkozik.
~ Újítani kéne… na de hogy? Az erőszakos történeteimet se szerették. ~ Sóhajtana fel magában, ha az nem rontaná el a szerepét, az ócska álarcot, hogy vándor előadó, bár a tapasztaltak alapján valóban nincs sok elrontani való.
Az odalépő ork hölgyre felcsillan a szeme, érdekes egyednek tűnik, és fekete szemeibe nézve egy lágy mosolyt is megereszt felé. Éppolyan magas, mint ő, és valószínűleg erősebb, a harcban tapasztaltabb is mint ő, a hegeiből levonva.
~ Hátha mesél egy balladára valót… egyszer újra piaca lesz a véresebb meséknek. ~ Gondolja magában a régi sérülések nyomait fürkészve.
Gadilysu felvetésére vékony mosolyra húzódik a szája. Szereti az érdekes helyzeteket, és az ork kihívó öltözéke, vigyora, jó előérzeteket kelt benne.*
- Sose értik meg a művészeket… mindig mást, mindig többet akarnak, hát mondd, nem tetszett a balladám? *Szegezi a nőnek a kérdést, kicsit szurkálódó, kicsit ironikus felhanggal.*
- Milyen dalt szeretnél? Véres legyen, tele halállal? Vagy érzéki, italokkal és szerelemmel? *Kevéssé érdekli a tíz arany – bár nem veti fel a pénz, így nemet se mondana rá -, de ha kicsit felkavarja az ork ennek a lusta napnak az állóvizét, már akkor megérte ma kijönni a piactérre árulni a hangját.*
*Darih megállapítja, hogy csökkent a csábereje a piacra járó asszonyok körében, ahogy a kevés érmén sajnálkozik.
~ Újítani kéne… na de hogy? Az erőszakos történeteimet se szerették. ~ Sóhajtana fel magában, ha az nem rontaná el a szerepét, az ócska álarcot, hogy vándor előadó, bár a tapasztaltak alapján valóban nincs sok elrontani való.
Az odalépő ork hölgyre felcsillan a szeme, érdekes egyednek tűnik, és fekete szemeibe nézve egy lágy mosolyt is megereszt felé. Éppolyan magas, mint ő, és valószínűleg erősebb, a harcban tapasztaltabb is mint ő, a hegeiből levonva.
~ Hátha mesél egy balladára valót… egyszer újra piaca lesz a véresebb meséknek. ~ Gondolja magában a régi sérülések nyomait fürkészve.
Gadilysu felvetésére vékony mosolyra húzódik a szája. Szereti az érdekes helyzeteket, és az ork kihívó öltözéke, vigyora, jó előérzeteket kelt benne.*
- Sose értik meg a művészeket… mindig mást, mindig többet akarnak, hát mondd, nem tetszett a balladám? *Szegezi a nőnek a kérdést, kicsit szurkálódó, kicsit ironikus felhanggal.*
- Milyen dalt szeretnél? Véres legyen, tele halállal? Vagy érzéki, italokkal és szerelemmel? *Kevéssé érdekli a tíz arany – bár nem veti fel a pénz, így nemet se mondana rá -, de ha kicsit felkavarja az ork ennek a lusta napnak az állóvizét, már akkor megérte ma kijönni a piactérre árulni a hangját.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-09-01 18:43:55
Üzenet elküldve: 2021-09-01 18:43:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Darih//
*Hiába volt csábító a Pegazus, először a piacon akar végezni. Bár igaz, hogy nem eget rengetően fontos a dolog, de ha már tervbe vette végezni is akar vele. Ki tudja, hogy meddig lesz még lehetősége a városban lenni.
Már a piac elején belekeveredik a tömegbe, ami annyira nincs ínyére. Az életét árnyékoló utálat és elutasítások hada nem hozza meg a kedvét a barátkozásra. Jobban szeret nem szem előtt lenni, de egy zsúfolt piacon ez szinte lehetetlen. De legalább a környezet ezt leszámítva kellemes. A sültek és a gyümölcsök illata hamar belekúszik az orrába, amitől csak jobban megjön a kedve, hogy beljebb sétáljon. Persze igyekezve a lehető legjobban elsasszézni az emberek között. De ahogy egyre inkább beljebb jut a tömeg csak sűrűsödik, így az ork lány helyzete egyre kényelmetlenebbé válik. Egyre inkább feszeng és szorong, amitől a hangulata jobban apad le. Szinte el is felejt nézelődni az árusok között, s már inkább csak azt kívánja, hogy mihamarabb találjon egy zugot, ahol lehetőség szerint nagyobb a szabad tere. Persze nem egy pánikolós típus, de azért neki is vannak határai, amit most igencsak feszegetnek.*
~Mint a hangyák a bolyban. A háziasszonyok még oké, de tuti, hogy a város léhűtői is itt lézengnek.~
*Dohogja magában, miközben igyekszik messzebb fúrni magát a tömegből. Sodródása nem igazán sikeres, egy nagyobb gócpontba sikerül kerülnie. Már épp elkezdene szentségelni, mikor egy dal üti meg a fülét. Meg is fékezi az indulatait, s szemöldökeit felvonva fordul a hang irányába. Na nem mintha olyan nagy zenekedvelő és műértő lenne, de a kíváncsiság bizony nagy úr. Beljebb fúrja magát a közönségbe, hogy láthassa a zenészt, majd mikor a rálátás tűrhető le is fékezi a lépteit.
Hallgatja a dalt, közben dolgozza is fel a szöveget. Nem rossz, szép az ének, de azért lehetne valamivel izgalmasabb is a dolog. Persze nem azt mondja, hogy a fröcsögő vérről és kiontott belsőségekről kéne szólnia, de egy kis harc biztos jobban feldobná. Vagy legalább valaki magáévá tehetné azt a királylányt a herceg előtt.
A dalnak lassan vége, a tömeg tapsol, de ahogy látja a lehelyezett kalapban nem gyűlik az arany.*
~Spúr egy népség, annyi szent.~
*Húzza is el a száját, majd az erszényéből pár érmét előszedve lép is ki a dalnok elé.*
- Adok tíz aranyat, ha tudsz valami izgalmasabbat is.
*Vigyorodik el szélesen, ahogy a markában megrázza a csörgő kis érméket, majd karba tett kezekkel fürkészi a dalnok arcát.*
*Hiába volt csábító a Pegazus, először a piacon akar végezni. Bár igaz, hogy nem eget rengetően fontos a dolog, de ha már tervbe vette végezni is akar vele. Ki tudja, hogy meddig lesz még lehetősége a városban lenni.
Már a piac elején belekeveredik a tömegbe, ami annyira nincs ínyére. Az életét árnyékoló utálat és elutasítások hada nem hozza meg a kedvét a barátkozásra. Jobban szeret nem szem előtt lenni, de egy zsúfolt piacon ez szinte lehetetlen. De legalább a környezet ezt leszámítva kellemes. A sültek és a gyümölcsök illata hamar belekúszik az orrába, amitől csak jobban megjön a kedve, hogy beljebb sétáljon. Persze igyekezve a lehető legjobban elsasszézni az emberek között. De ahogy egyre inkább beljebb jut a tömeg csak sűrűsödik, így az ork lány helyzete egyre kényelmetlenebbé válik. Egyre inkább feszeng és szorong, amitől a hangulata jobban apad le. Szinte el is felejt nézelődni az árusok között, s már inkább csak azt kívánja, hogy mihamarabb találjon egy zugot, ahol lehetőség szerint nagyobb a szabad tere. Persze nem egy pánikolós típus, de azért neki is vannak határai, amit most igencsak feszegetnek.*
~Mint a hangyák a bolyban. A háziasszonyok még oké, de tuti, hogy a város léhűtői is itt lézengnek.~
*Dohogja magában, miközben igyekszik messzebb fúrni magát a tömegből. Sodródása nem igazán sikeres, egy nagyobb gócpontba sikerül kerülnie. Már épp elkezdene szentségelni, mikor egy dal üti meg a fülét. Meg is fékezi az indulatait, s szemöldökeit felvonva fordul a hang irányába. Na nem mintha olyan nagy zenekedvelő és műértő lenne, de a kíváncsiság bizony nagy úr. Beljebb fúrja magát a közönségbe, hogy láthassa a zenészt, majd mikor a rálátás tűrhető le is fékezi a lépteit.
Hallgatja a dalt, közben dolgozza is fel a szöveget. Nem rossz, szép az ének, de azért lehetne valamivel izgalmasabb is a dolog. Persze nem azt mondja, hogy a fröcsögő vérről és kiontott belsőségekről kéne szólnia, de egy kis harc biztos jobban feldobná. Vagy legalább valaki magáévá tehetné azt a királylányt a herceg előtt.
A dalnak lassan vége, a tömeg tapsol, de ahogy látja a lehelyezett kalapban nem gyűlik az arany.*
~Spúr egy népség, annyi szent.~
*Húzza is el a száját, majd az erszényéből pár érmét előszedve lép is ki a dalnok elé.*
- Adok tíz aranyat, ha tudsz valami izgalmasabbat is.
*Vigyorodik el szélesen, ahogy a markában megrázza a csörgő kis érméket, majd karba tett kezekkel fürkészi a dalnok arcát.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-30 17:28:59
Üzenet elküldve: 2021-08-30 17:28:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Gadilysu//
*A piactér egy szegletében, az árusoktól kicsit távolabb, egy fiatal fiú álldogál. Néhány helyi, a kofáktól vett finomságokat majszolgatva veszi körbe őt, Darih pedig mély, bariton hangján egy lágy balladát énekel, csak amolyan általánosat, három fiú közül a legkisebb, valami gazdag apától, kalandra megy, találkozik egy elkényeztetett lánnyal, aztán élnek boldogan amíg meg nem halnak.
Kicsit át kellett költeni – az eredeti végén mindenki meghalt, de manapság szomorú történetekre sajnos nincs kereslet, nem dobálnak erre arany érméket az emberek. Talán a vájt fülűeknek érzhető is a hangján, hogy szívesebben regélne valami izgalmasabb dolgot, kevésbé általánosat, de ugye a kínálat a kereslethez igazodik. Nem mintha most nagyon sokat keresne ezzel a tevékenységgel, a kihelyezett kalapban lévő néhány érmét is ő dobta bele.
~ Ehh, megalázó ez az egész, ízléstelen banda ~ megvetését mosollyal álcázza, ahogy a szép királylányról dalol, és végigpillant a hevenyészett közönségen.
~ Csóró, buta világ ~ pillant le sajnálkozva a szinte üres kalapba.
A történet boldog végéhez közeledve kicsit nyit a közönség felé, közelebb sétál, és a hangerőt is megemeli. Az utolsó sorra újra ellágyítja a hangját, és az utolsó hangot kicsit megnyújtva körülpillant újra. A beálló csendben picit meghajol, és széles mosollyal kiált a tömegbe.*
- És így éltek tovább boldogan… Adományaikat szívesen fogadom, hogy folytathassam útjaimat, és távoli helyek történeteit hozzam el Önöknek! *Legyint a kalap felé, remélve, hogy valaki megszánja őt néhány csilingelő érmével* Jöjjenek, jöjjenek, van valakinek kérése, hogy mit énekeljek?
*A piactér egy szegletében, az árusoktól kicsit távolabb, egy fiatal fiú álldogál. Néhány helyi, a kofáktól vett finomságokat majszolgatva veszi körbe őt, Darih pedig mély, bariton hangján egy lágy balladát énekel, csak amolyan általánosat, három fiú közül a legkisebb, valami gazdag apától, kalandra megy, találkozik egy elkényeztetett lánnyal, aztán élnek boldogan amíg meg nem halnak.
Kicsit át kellett költeni – az eredeti végén mindenki meghalt, de manapság szomorú történetekre sajnos nincs kereslet, nem dobálnak erre arany érméket az emberek. Talán a vájt fülűeknek érzhető is a hangján, hogy szívesebben regélne valami izgalmasabb dolgot, kevésbé általánosat, de ugye a kínálat a kereslethez igazodik. Nem mintha most nagyon sokat keresne ezzel a tevékenységgel, a kihelyezett kalapban lévő néhány érmét is ő dobta bele.
~ Ehh, megalázó ez az egész, ízléstelen banda ~ megvetését mosollyal álcázza, ahogy a szép királylányról dalol, és végigpillant a hevenyészett közönségen.
~ Csóró, buta világ ~ pillant le sajnálkozva a szinte üres kalapba.
A történet boldog végéhez közeledve kicsit nyit a közönség felé, közelebb sétál, és a hangerőt is megemeli. Az utolsó sorra újra ellágyítja a hangját, és az utolsó hangot kicsit megnyújtva körülpillant újra. A beálló csendben picit meghajol, és széles mosollyal kiált a tömegbe.*
- És így éltek tovább boldogan… Adományaikat szívesen fogadom, hogy folytathassam útjaimat, és távoli helyek történeteit hozzam el Önöknek! *Legyint a kalap felé, remélve, hogy valaki megszánja őt néhány csilingelő érmével* Jöjjenek, jöjjenek, van valakinek kérése, hogy mit énekeljek?
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-30 14:10:09
Üzenet elküldve: 2021-08-30 14:10:09
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Tetszik neki a tündér szórakozott, mégis gyakorlatias üzletisége, jobb személyt aligha találhatott volna erre a feladatra. Úgy látszik, Teysus áldását adta a nő küldetésére, hiszen nem létezhet ennyi szerencsés véletlen egymás után.*
- Az pont elég.
*Szívesen simogatja ő a tündér önbizalmát, ha ezzel közelebb kerül céljaihoz, s valóban kedvező üzletet köthet.*
- Nos, hát nem ez a legfőbb szempont egy üzletnél? Hogy mindkét félnek kellően jövedelmező legyen.
*Megereszt egy cinkos mosolyt, mielőtt rátér a lényegi részre.*
- Igazából mindenből kéne jó pár darab, úgy 5-6 pontosan. Esetleg van valami mennyiség, ami fölött kedvezményesebb áron lehet hozzájuk jutni? Hogy milyen gyakran? Attól tartok, erre még nem tudok kielégítő választ adni, ez a kereslettől függ. A fizetéssel nem lesz gond, amennyiben valóban lesz üzlet. Erkölcsileg pedig annyira megbízható, amennyire egy átlagos kereskedő. Nem kell emiatt aggódnod, ha jó az üzlet, a jövőben semmi ilyen jellegű probléma nem lesz.
*Mondhatta volna, hogy a férje talpig becsületes, tiszta lelkű ember, de egy ilyen anyagias világban ez aligha lenne hihető. Valószínű Merchen is nagyon jól ismeri a kereskedelem árnyoldalait, s kinevette volna, ha a nő valami szent emberként hivatkozik eme körökben mozgó férjére.*
- Valamint érdekelne, hogy akad e esetleg eladó fekete ital. Kevesen ismerik a receptjét, de igen nagy rá a kereslet.
*Ezt már úgy mondja, hogy avatatlan fülek ne hallhassák meg, bár egy ilyen hangos forgatagban kevesen figyelnek egy átlagosan társalgó párra.*
*Tetszik neki a tündér szórakozott, mégis gyakorlatias üzletisége, jobb személyt aligha találhatott volna erre a feladatra. Úgy látszik, Teysus áldását adta a nő küldetésére, hiszen nem létezhet ennyi szerencsés véletlen egymás után.*
- Az pont elég.
*Szívesen simogatja ő a tündér önbizalmát, ha ezzel közelebb kerül céljaihoz, s valóban kedvező üzletet köthet.*
- Nos, hát nem ez a legfőbb szempont egy üzletnél? Hogy mindkét félnek kellően jövedelmező legyen.
*Megereszt egy cinkos mosolyt, mielőtt rátér a lényegi részre.*
- Igazából mindenből kéne jó pár darab, úgy 5-6 pontosan. Esetleg van valami mennyiség, ami fölött kedvezményesebb áron lehet hozzájuk jutni? Hogy milyen gyakran? Attól tartok, erre még nem tudok kielégítő választ adni, ez a kereslettől függ. A fizetéssel nem lesz gond, amennyiben valóban lesz üzlet. Erkölcsileg pedig annyira megbízható, amennyire egy átlagos kereskedő. Nem kell emiatt aggódnod, ha jó az üzlet, a jövőben semmi ilyen jellegű probléma nem lesz.
*Mondhatta volna, hogy a férje talpig becsületes, tiszta lelkű ember, de egy ilyen anyagias világban ez aligha lenne hihető. Valószínű Merchen is nagyon jól ismeri a kereskedelem árnyoldalait, s kinevette volna, ha a nő valami szent emberként hivatkozik eme körökben mozgó férjére.*
- Valamint érdekelne, hogy akad e esetleg eladó fekete ital. Kevesen ismerik a receptjét, de igen nagy rá a kereslet.
*Ezt már úgy mondja, hogy avatatlan fülek ne hallhassák meg, bár egy ilyen hangos forgatagban kevesen figyelnek egy átlagosan társalgó párra.*
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-30 12:29:22
Üzenet elküldve: 2021-08-30 12:29:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Mando a hátas ebjószág hátán lovaglódik kufárunk át a messzi városrészből. Mondjuk csak a szomszédból a polgárnegyedből jön de az már más tészta. A piacon a szokásos kufár kollégához vágtat oda. Kezet fog a törpe kolegával és nyélbe ütik az üzletet. Kiszedegeti a legjobb dolgokat.*
- No akkor ezeket tedd be komám a kosárba aztán felteszem Mando háti csomag tartó kosarába.
*A törpe kolega kufárunknak passzolja a kosarat aki Mando hátán odaköti. Lecsengeti az aranyat a törpének és már el is tűnik a messziségbe. Mando az jó ebjószág hírében állva megy mint a villám.*
- No akkor ezeket tedd be komám a kosárba aztán felteszem Mando háti csomag tartó kosarába.
*A törpe kolega kufárunknak passzolja a kosarat aki Mando hátán odaköti. Lecsengeti az aranyat a törpének és már el is tűnik a messziségbe. Mando az jó ebjószág hírében állva megy mint a villám.*
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-23 13:46:30
Üzenet elküldve: 2021-08-23 13:46:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
-Teysus keze nagyon messzire elér, én mondom.
*S ő ezt tudja is, a saját bőrén tapasztalta nem egyszer.*
-Tehát nem annyira, mint a kedves férje.
*Mosolyog őszintétlenül, s sejti ő, hogy ez közel sincs így, hisz ha így lenne, nem küldték volna el a nőt ide ilyen ügyeket intézni, legyen az a férje, vagy bárki igazából. *
-Nincs ezzel baj, kedves. Sosem kockáztatnám a hírnevem azzal, hogy valótlant állítok.
*Ez pedig tényleg így van. *
-Segíteni nem biztos hogy tud.
*Kezdi felvezetni a dolgot, s hagy is egy kis hatásszünetet. *
-De jó üzletet kötni? Abban nincs kétségem.
*Mert hát ha üzletről van szó nincsenek se barátok se szeretők. Olyan akár egy éhes hiéna, s persze kedves és segítőkész, hisz ez alapvető fontosságú. *
-A fejesekkel sincs éppen gondja, ha mondhatom.
*Igazából jól esik neki saját magáról úgy beszélni, mintha valaki más lenne, kellemesen simogatja a magabiztosságát. *
-Nos valóban büszkeség lehet, de még inkább jövedelmező, már ha ez szempont a férjének.
*Mostanra olyan érdekes hangsúllyal ejti ki ezt a szót, és egyre inkább, ahogy folytatja. *
-Na meg persze attól függ minden, hogy a férje pontosan milyen varázsitalokat szeretne, mekkora mennyiségben és milyen gyakorisággal? Illetve, hogy mennyire megbízható, mind erkölcsileg mind fizetőképességileg, hisz gondolhatja, hogy nem szeretnénk aljas bűnözőkkel üzletelni.
~Nem a fenéket. De azért jól hangzik, azt hiszem. ~
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az ügyességet a következő két körre.
-Teysus keze nagyon messzire elér, én mondom.
*S ő ezt tudja is, a saját bőrén tapasztalta nem egyszer.*
-Tehát nem annyira, mint a kedves férje.
*Mosolyog őszintétlenül, s sejti ő, hogy ez közel sincs így, hisz ha így lenne, nem küldték volna el a nőt ide ilyen ügyeket intézni, legyen az a férje, vagy bárki igazából. *
-Nincs ezzel baj, kedves. Sosem kockáztatnám a hírnevem azzal, hogy valótlant állítok.
*Ez pedig tényleg így van. *
-Segíteni nem biztos hogy tud.
*Kezdi felvezetni a dolgot, s hagy is egy kis hatásszünetet. *
-De jó üzletet kötni? Abban nincs kétségem.
*Mert hát ha üzletről van szó nincsenek se barátok se szeretők. Olyan akár egy éhes hiéna, s persze kedves és segítőkész, hisz ez alapvető fontosságú. *
-A fejesekkel sincs éppen gondja, ha mondhatom.
*Igazából jól esik neki saját magáról úgy beszélni, mintha valaki más lenne, kellemesen simogatja a magabiztosságát. *
-Nos valóban büszkeség lehet, de még inkább jövedelmező, már ha ez szempont a férjének.
*Mostanra olyan érdekes hangsúllyal ejti ki ezt a szót, és egyre inkább, ahogy folytatja. *
-Na meg persze attól függ minden, hogy a férje pontosan milyen varázsitalokat szeretne, mekkora mennyiségben és milyen gyakorisággal? Illetve, hogy mennyire megbízható, mind erkölcsileg mind fizetőképességileg, hisz gondolhatja, hogy nem szeretnénk aljas bűnözőkkel üzletelni.
~Nem a fenéket. De azért jól hangzik, azt hiszem. ~
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán eggyel növeli az ügyességet a következő két körre.
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-21 15:25:36
Üzenet elküldve: 2021-08-21 15:25:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Yathot futó büszkeség tölti el, amikor hallja a tündér szavait, de gyorsan le is nyeli a nem odaillő érzelmeket. Végre sínen van, sikeresen rátért a megfelelő témára. Ha pedig az üzlet is összejönne, elégedetten térhet haza. Igyekszik lelkes meglepettséget színlelni, s arcán széles mosollyal válaszol Merchen szavaira.*
-Valóban? Akkor lehet tényleg a sors rendelte el, hogy találkozzunk. Természetesen hallottam róluk, bár én nem vagyok annyira otthon ezekben a dolgokban, mint az uram.
*Halkan felkacag, mikor a férfi magára mutat. *
-S ez a kereskedő tényleg tudna segíteni az elveszett vidéki lányon? Netán közel áll a fejesekhez?
*Bár ezt Merchen nem tudhatja, de Yathlanae is rendelkezik némi szimattal az üzlet terén. Ha nem is egy tapasztalt kereskedő, rengeteg emberrel találkozott már, s lényegében az ő becses foglalkozása is egy fajta üzlet. Becserkészni a prédát, s egy megfelelő pillanatban levadászni, hogy boldogan csengesse a pultnál az aranyakat, lényegében egy tiszta üzlet. Ő pénzt kap, a vendég meg egy boldog estét.*
-A férjemnek ez egészen biztosan nem lenne ellenére, ilyen neves társaság keze alá dolgozni bárkinek büszkeség lenne.
*Yathot futó büszkeség tölti el, amikor hallja a tündér szavait, de gyorsan le is nyeli a nem odaillő érzelmeket. Végre sínen van, sikeresen rátért a megfelelő témára. Ha pedig az üzlet is összejönne, elégedetten térhet haza. Igyekszik lelkes meglepettséget színlelni, s arcán széles mosollyal válaszol Merchen szavaira.*
-Valóban? Akkor lehet tényleg a sors rendelte el, hogy találkozzunk. Természetesen hallottam róluk, bár én nem vagyok annyira otthon ezekben a dolgokban, mint az uram.
*Halkan felkacag, mikor a férfi magára mutat. *
-S ez a kereskedő tényleg tudna segíteni az elveszett vidéki lányon? Netán közel áll a fejesekhez?
*Bár ezt Merchen nem tudhatja, de Yathlanae is rendelkezik némi szimattal az üzlet terén. Ha nem is egy tapasztalt kereskedő, rengeteg emberrel találkozott már, s lényegében az ő becses foglalkozása is egy fajta üzlet. Becserkészni a prédát, s egy megfelelő pillanatban levadászni, hogy boldogan csengesse a pultnál az aranyakat, lényegében egy tiszta üzlet. Ő pénzt kap, a vendég meg egy boldog estét.*
-A férjemnek ez egészen biztosan nem lenne ellenére, ilyen neves társaság keze alá dolgozni bárkinek büszkeség lenne.
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-19 15:37:07
Üzenet elküldve: 2021-08-19 15:37:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 727
OOC üzenetek: 487
Játékstílus: Megfontolt
* A piac. Mennyit mászkált itt ő, hogy némi élelemhez jusson, de többé már nem. Már nem izgatja fel, ha lát egy fél almát vagy egy darab kenyeret a földön.*
~ Soha többé! Nem nem soha! ~* Cicája mögötte kullog, ahogy az mindig is szokása volt. Nagyon finom illatok terjengenek a levegőben, mire hangosan megkordul a gyomra.*
- Négysajtos úri lepény.* Csillannak fel szemei, amikor meglátja a kis bódét.* Gyere te kis szörnyeteg és együnk egyet, ami végre nem valami földre került maradék.* Igazi négysajtost még nem is evet ezidáig, csak földre került mocskot, de még annak is isteni íze volt. Nem győzi kivárni, hogy sorra kerüljön. A nyál szinte csurog ki a szájából, már annyira ráhangolódott. Amint sorra kerül átad 22 aranyat a kereskedőMesélő (Hydra) kezébe. Gyorsan le is telepszik egy padra kezében a friss, meleg lepénnyel.*
- Ez valami gyönyörű!* Még a könnye is kicsordul annyira elérzékenyül. Mélyet szippant a mámorító illatfelhőből, hogy aztán jó nagyot haraphasson belőle. Kéjesen nyögdécsel, ahogy ízlelőbimbói orgazmusban részesülnek. Aki arra jár az biztosan hülyének nézi, de ez a legkevésbé sem zavarja. Leginkább arra eszmél fel, hogy Aldeis türelmetlenül nyávogni kezd.*
- Te le se tagadhatnád, hogy Aldeisnek hívnak. Nesze te bolhazsák, de most már aztán hagyjál!* Tör le neki is egy szép darabot, amire rögtön elhallgat a karmos bestia is. Mire befalja az ételt a lány, addigra kellemesen jól is lakik.*
- Ez ám az élet igaz Adeis? Vége a nélkülözésnek. Na gyere és nézzünk be abba a híres kovácsműhelybe is. Elvégre üveget kéne rendelnünk.* Azzal feltápászkodik és a műhely tekintélyes épülete felé indul el nyomában a cicával. Viszont út közben még felkelti az érdeklődését valamit. Egy kereskedő könyveket és egyéb kiegészítőket árul, mivel pedig ez most aktuális, ezért végül úgy dönt, hogy vásárol is valamit. Konkrétan egy üres könyvet, amibe majd jegyzetelhet. Ez neki pontosan 103 aranyába fáj. A kereskedő Mesélő (Hydra) ma jól járt. Most már tényleg egyenesen a műhelybe megy.*
~ Soha többé! Nem nem soha! ~* Cicája mögötte kullog, ahogy az mindig is szokása volt. Nagyon finom illatok terjengenek a levegőben, mire hangosan megkordul a gyomra.*
- Négysajtos úri lepény.* Csillannak fel szemei, amikor meglátja a kis bódét.* Gyere te kis szörnyeteg és együnk egyet, ami végre nem valami földre került maradék.* Igazi négysajtost még nem is evet ezidáig, csak földre került mocskot, de még annak is isteni íze volt. Nem győzi kivárni, hogy sorra kerüljön. A nyál szinte csurog ki a szájából, már annyira ráhangolódott. Amint sorra kerül átad 22 aranyat a kereskedőMesélő (Hydra) kezébe
. Gyorsan le is telepszik egy padra kezében a friss, meleg lepénnyel.*- Ez valami gyönyörű!* Még a könnye is kicsordul annyira elérzékenyül. Mélyet szippant a mámorító illatfelhőből, hogy aztán jó nagyot haraphasson belőle. Kéjesen nyögdécsel, ahogy ízlelőbimbói orgazmusban részesülnek. Aki arra jár az biztosan hülyének nézi, de ez a legkevésbé sem zavarja. Leginkább arra eszmél fel, hogy Aldeis türelmetlenül nyávogni kezd.*
- Te le se tagadhatnád, hogy Aldeisnek hívnak. Nesze te bolhazsák, de most már aztán hagyjál!* Tör le neki is egy szép darabot, amire rögtön elhallgat a karmos bestia is. Mire befalja az ételt a lány, addigra kellemesen jól is lakik.*
- Ez ám az élet igaz Adeis? Vége a nélkülözésnek. Na gyere és nézzünk be abba a híres kovácsműhelybe is. Elvégre üveget kéne rendelnünk.* Azzal feltápászkodik és a műhely tekintélyes épülete felé indul el nyomában a cicával. Viszont út közben még felkelti az érdeklődését valamit. Egy kereskedő könyveket és egyéb kiegészítőket árul, mivel pedig ez most aktuális, ezért végül úgy dönt, hogy vásárol is valamit. Konkrétan egy üres könyvet, amibe majd jegyzetelhet. Ez neki pontosan 103 aranyába fáj. A kereskedő Mesélő (Hydra) ma jól járt
. Most már tényleg egyenesen a műhelybe megy.*
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-16 15:02:35
Üzenet elküldve: 2021-08-16 15:02:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Kedvesen veszi, hogy a nő belékarol, ahogy haladnak a piac felé. *
-Áh, igen. Nem vagy vele egyedül, kedvesem. Mintha beléhozná az emberbe a zsongást, nem igaz?
*Legalábbis Merchen gyakran érez így, mintha feltöltené energiával ez a lüktetés. Kivéve persze néha korán reggel, mikor a szeme se áll jól, de már pakolja ki az áruit. Bár olyankor semmi se tetszik neki. *
-Van bizony. Még tolható kötél is.
*Halkan felnevet a saját humorán, és közel sem olyan biztos benne, hogy ezt a másik is értékelni fogja. *
-Ó, vagy úgy. Varázsitalokat.
*Ismétli meg, mintha csak meglepődne, de ez közel sincs így. Igazából cifrábbra számított. *
-Nos ami azt illeti... Hallottál már a Wegtoren Aranya Kereskedőházról?
*Kérdezi, s őszintén meglepődne, ha nemmel felelne az elf. *
-A Kalmár is az ő tulajdonuk, mint még sok minden errefelé. Talán a legnagyobb kereskedői hálózat a környéken.
*Egy kis dicséret sosem árt, hátha mégis idegen lenne neki a név. *
-Gondolod, hogy a kedves férjed szeretne üzletet kötni egy ilyen neves és jól szervezett céhhel?
*Persze a kedves férj kifejezés furcsán esik ki a száján, Merchen ugyanis ha nem is a legokosabb tündér, az üzlethez piszok jó szimata van. Még a szeme is másként csillog ebben a beszélgetésben. *
-Csak mert ismerem az egyik címeres kereskedőjüket éppenséggel.
*Kacsint egyet, miközben magára mutat. Bár kicsit furcsa is neki, mert korábban már említette, hogy a kereskedőház alkalmazottja. ~Talán nem tartja elég jónak, vagy csak nem emlékszik rá? ~*
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.16 15:04:44
*Kedvesen veszi, hogy a nő belékarol, ahogy haladnak a piac felé. *
-Áh, igen. Nem vagy vele egyedül, kedvesem. Mintha beléhozná az emberbe a zsongást, nem igaz?
*Legalábbis Merchen gyakran érez így, mintha feltöltené energiával ez a lüktetés. Kivéve persze néha korán reggel, mikor a szeme se áll jól, de már pakolja ki az áruit. Bár olyankor semmi se tetszik neki. *
-Van bizony. Még tolható kötél is.
*Halkan felnevet a saját humorán, és közel sem olyan biztos benne, hogy ezt a másik is értékelni fogja. *
-Ó, vagy úgy. Varázsitalokat.
*Ismétli meg, mintha csak meglepődne, de ez közel sincs így. Igazából cifrábbra számított. *
-Nos ami azt illeti... Hallottál már a Wegtoren Aranya Kereskedőházról?
*Kérdezi, s őszintén meglepődne, ha nemmel felelne az elf. *
-A Kalmár is az ő tulajdonuk, mint még sok minden errefelé. Talán a legnagyobb kereskedői hálózat a környéken.
*Egy kis dicséret sosem árt, hátha mégis idegen lenne neki a név. *
-Gondolod, hogy a kedves férjed szeretne üzletet kötni egy ilyen neves és jól szervezett céhhel?
*Persze a kedves férj kifejezés furcsán esik ki a száján, Merchen ugyanis ha nem is a legokosabb tündér, az üzlethez piszok jó szimata van. Még a szeme is másként csillog ebben a beszélgetésben. *
-Csak mert ismerem az egyik címeres kereskedőjüket éppenséggel.
*Kacsint egyet, miközben magára mutat. Bár kicsit furcsa is neki, mert korábban már említette, hogy a kereskedőház alkalmazottja. ~Talán nem tartja elég jónak, vagy csak nem emlékszik rá? ~*
A hozzászólás írója (Merchen Feiy) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.16 15:04:44
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-16 11:32:29
Üzenet elküldve: 2021-08-16 11:32:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Egy nap a nemlétben//
*A csuhás egyértelműen nyerészkedő fajta, egyértelműen iszákos, de az is egyértelmű, hogy cseppet sem bolond. Régen hívő volt, de hitét már évekkel ezelőtt elvesztette, de most, ebben a nagyszerű pillanatban újra megtalálja magában azt az elhivatottságot, melyet évek óta nem érzett. Árvák már valóban nincsenek, évek óta nem törődött velük, de vannak még elesettek, nyomorultak.*
- Eeyr ad a szegény nyomorultaknak!
*Bólogat a csuhás Gaerralos Ruuhrijehr kérdésére és egyből össze is szedi az intarziás faládából a 77 aranyat. A csuháson a lelkesedés látszik, meg az is, hogy kevéssé akarja a Gaer-félékre fecsérelni az idejét, mikor nálánál sokkal nyomorultabb lelkeknek is szükségük van rá. Türelmetlenül bólogat Gaer kérdéseire és az első adandó alkalommal le is koccol.
A ruhaárus egy középkorú nő, meglehetősen férfias vonásai vannak, testalkata is inkább egy férfit idéz, széles váll és keskeny csípő, a nőkre pont a széles csípő és keskeny váll a jellemző. Fején ugyan nem egyértelmű, de parókát visel, olyan vöröset, mint a róka bundája. A ruhája hűen tükrözi a portékáját, női ruhákat árul jellemzően és mivel elég nagy a nyüzsgés a stand előtt, ezért Gaer biztosra veheti, hogy itt olyat kap, ami igazán divatos. Számtalan nő próbálgatja a mindenféle kelmékből varrt, mindenféle fazonú holmikat, valaki bele is bújik, valaki csak az arcához fogja oda és kérdi barátnőjét, hogy megy-e a színe a szeméhez. Az árusnak mindenkihez van egy-két szava, tanácsa és bár előfordul, hogy maga ellen beszél, de azt is kerekperec megmondja, hogy valakinek nem áll jól az, amit kinézett. Hangján hallatszik, hogy alapvetően mély, de jelentős erőt fektet be abba, hogy jóval magasabbnak, nőiesebbnek hasson. A nő bizarr, de a vásárlók imádják.*
- Óóó, kedveském, hát persze! Neked lesz?
*Kérdezi teljesen természetesen. Meg ugye ő is látott már karón varjút.
A gyerek ül a földön ugye, ostoba arckifejezéssel, majd a pocakjára kapja a kezét, nyilvánvalóan az morog, hiszen napok óta nem evett, csak a bútorrestaurátor műhelyéből lopott folyadékot szipuzta többedmagával. Most, ebben a pillanatban - talán pont akkor, mikor a csuhás újra megtér - nagyon éhesnek és törődöttnek érzi magát. Nagy nehezen felkászálódik, de mozdulatai nem túl összeszedettek, látszik rajta, hogy tanácstalan, de a tekintete már előtte sem volt túl tiszta. Taitos ezalatt Ragronostól simán odébb tud sasszézni. Látható, hogy a gyerektől tartani nem kell, de valószínűleg attól sem, hogy elmeséli valakinek a különös esetet, mert a szipura fogná bárki. Még maga a gyerek is.*
*A csuhás egyértelműen nyerészkedő fajta, egyértelműen iszákos, de az is egyértelmű, hogy cseppet sem bolond. Régen hívő volt, de hitét már évekkel ezelőtt elvesztette, de most, ebben a nagyszerű pillanatban újra megtalálja magában azt az elhivatottságot, melyet évek óta nem érzett. Árvák már valóban nincsenek, évek óta nem törődött velük, de vannak még elesettek, nyomorultak.*
- Eeyr ad a szegény nyomorultaknak!
*Bólogat a csuhás Gaerralos Ruuhrijehr kérdésére és egyből össze is szedi az intarziás faládából a 77 aranyat.
A csuháson a lelkesedés látszik, meg az is, hogy kevéssé akarja a Gaer-félékre fecsérelni az idejét, mikor nálánál sokkal nyomorultabb lelkeknek is szükségük van rá. Türelmetlenül bólogat Gaer kérdéseire és az első adandó alkalommal le is koccol.A ruhaárus egy középkorú nő, meglehetősen férfias vonásai vannak, testalkata is inkább egy férfit idéz, széles váll és keskeny csípő, a nőkre pont a széles csípő és keskeny váll a jellemző. Fején ugyan nem egyértelmű, de parókát visel, olyan vöröset, mint a róka bundája. A ruhája hűen tükrözi a portékáját, női ruhákat árul jellemzően és mivel elég nagy a nyüzsgés a stand előtt, ezért Gaer biztosra veheti, hogy itt olyat kap, ami igazán divatos. Számtalan nő próbálgatja a mindenféle kelmékből varrt, mindenféle fazonú holmikat, valaki bele is bújik, valaki csak az arcához fogja oda és kérdi barátnőjét, hogy megy-e a színe a szeméhez. Az árusnak mindenkihez van egy-két szava, tanácsa és bár előfordul, hogy maga ellen beszél, de azt is kerekperec megmondja, hogy valakinek nem áll jól az, amit kinézett. Hangján hallatszik, hogy alapvetően mély, de jelentős erőt fektet be abba, hogy jóval magasabbnak, nőiesebbnek hasson. A nő bizarr, de a vásárlók imádják.*
- Óóó, kedveském, hát persze! Neked lesz?
*Kérdezi teljesen természetesen. Meg ugye ő is látott már karón varjút.
A gyerek ül a földön ugye, ostoba arckifejezéssel, majd a pocakjára kapja a kezét, nyilvánvalóan az morog, hiszen napok óta nem evett, csak a bútorrestaurátor műhelyéből lopott folyadékot szipuzta többedmagával. Most, ebben a pillanatban - talán pont akkor, mikor a csuhás újra megtér - nagyon éhesnek és törődöttnek érzi magát. Nagy nehezen felkászálódik, de mozdulatai nem túl összeszedettek, látszik rajta, hogy tanácstalan, de a tekintete már előtte sem volt túl tiszta. Taitos ezalatt Ragronostól simán odébb tud sasszézni. Látható, hogy a gyerektől tartani nem kell, de valószínűleg attól sem, hogy elmeséli valakinek a különös esetet, mert a szipura fogná bárki. Még maga a gyerek is.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-15 10:04:01
Üzenet elküldve: 2021-08-15 10:04:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
*Készségesen a férfiba karol, mintha csak egy pár lennének. Itt Artheniorban egyáltalán nem szokatlan látvány egy elf egy tündér oldalán, annyi faj keveredik a városban, hogy hozzászoktak a vegyes párokhoz. A piactérre érve Yath egy pillanatra megtorpan, s elragadtatva nézi a színes forgatagot, mintha először járna erre.*
-Mindig elbűvöl Arthenior zsongása.
*Jegyzi meg Merchenre mosolyogva, majd nem győzi kapkodni a fejét a sok hangos árus között.*
-Itt aztán minden van.
*Szemei elidőznek pár kipakolt csillogó ékszeren, s kedvesen rá is mosolyog az árusra, aki lelkesen próbálja közelebb csalogatni a nőt.*
-Hát, első sorban varázsitalokat keresek. A férjem azzal bízott meg, hogy próbáljak meg egy állandó forrást találni, akitől esetleg kedvezményes áron juthatok italokhoz, rendszeres vásárlóként. Esetleg tudod, hol érdemes kérdezősködni?
*A levelet majd délután elviszi a kaszárnyához, ha valamilyen indokkal sikerül leráznia Merchent. De eddig is nagyon találékony volt, talán nem lesz gond egy pici kitérőt tennie egyedül.*
*Készségesen a férfiba karol, mintha csak egy pár lennének. Itt Artheniorban egyáltalán nem szokatlan látvány egy elf egy tündér oldalán, annyi faj keveredik a városban, hogy hozzászoktak a vegyes párokhoz. A piactérre érve Yath egy pillanatra megtorpan, s elragadtatva nézi a színes forgatagot, mintha először járna erre.*
-Mindig elbűvöl Arthenior zsongása.
*Jegyzi meg Merchenre mosolyogva, majd nem győzi kapkodni a fejét a sok hangos árus között.*
-Itt aztán minden van.
*Szemei elidőznek pár kipakolt csillogó ékszeren, s kedvesen rá is mosolyog az árusra, aki lelkesen próbálja közelebb csalogatni a nőt.*
-Hát, első sorban varázsitalokat keresek. A férjem azzal bízott meg, hogy próbáljak meg egy állandó forrást találni, akitől esetleg kedvezményes áron juthatok italokhoz, rendszeres vásárlóként. Esetleg tudod, hol érdemes kérdezősködni?
*A levelet majd délután elviszi a kaszárnyához, ha valamilyen indokkal sikerül leráznia Merchent. De eddig is nagyon találékony volt, talán nem lesz gond egy pici kitérőt tennie egyedül.*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-12 18:44:04
Üzenet elküldve: 2021-08-12 18:44:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 314
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 314
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
*Habár különösebben nem számít neki, hogy a csuhás valóban az árváknak gyűjti a pénzt, vagy csak zsebre megy, azt érdemes leszögezni, hogy Gaerralos egy pillanatra sem hisz a papnak. A legutóbbi tényleges háború elég ideje volt, hogy azok az árvák ha nem haltak meg az utcán, akkor azt nem a város lakói adományainak köszönhetik.
Terve viszont sikerül, a csuhás tényleg mellé szegődött, és a tömeg pedig továbbra is kerüli mindkettőjüket. Már épp folytatná saját maga hülyének tettetését, mikor észreveszi a változásokat a másik arcán. Hátranéz, főleg valami hátason lovagoló mágust keres, de semmi ilyet nem lát...
Aztán hirtelen Eeyr hű szolgája felkiált.*
~Jelenésed, mi?~
*Ha valaki külön figyeli őt, észreveheti, ahogy lemerevedik az arca, és baljával annyira erősen kezdi el szorítani botját, hogy elfehérednek bütykei.*
~Eeyrt magát bezzeg ez a legkevésbé sem zavarja. Tipikus.~
*Eltelik neki pár másodpercbe, amíg picit helyzethez illőbb arckifejezést tud felölteni. Addig pedig csak abban bízik, hogy eléggé félreérthető volt addigi arckifejezése, hogy meglepetésnek, vagy sokknak lehessen leírni... attól függően, hogy ki a célközönség.*
-Ez... igazi megtiszteltetés.
*Nem, most nem a hányadékot nyelte vissza, hanem csak hirtelen nem tud kezdeni semmit a helyzettel, és megilletődötten nyelt egy nagyot.
Jobbja hiányának említésénél a bal karja sem azért rándult meg hirtelen, hogy az arcára (sajátjára, vagy a papjáéra, még nem döntötte el) csapjon, csak... csak megrándult. Mert meglepődött.
Az inger, hogy hangosan és nyilvánosan leleplezze a mágust, egyre csak nő és nő benne, hiszen egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy az illuzionista sértegeti a csuháson keresztül.*
-Pont hetvenhét?
*Ha Eeyr hetvenhét aranyért visszaadná a hiányzó végtagját... hát, nem térne meg, de azért jóval szebb fényben kezdené el látni az istennőt.
Végül aztán azt is megtudja, hogy miért volt muszáj ráuszítani a papot. Persze nem érti, hogy miért nem lehetett ezt közvetlenül neki mondani az illúzión keresztül, de egy dologra legalább jó.*
-A jobb oldali árus? Ő? Dehát én nem is... De ha Eeyr kívánja...
*Már is megbánta. Kitalálhatott volna valami hazugságot, vagy bízhatott volna benne, hogy a ruhaárus nem tesz fel kérdéseket, és most ehelyett úgy kell tennie, mint egy sekélyértelmű Eeyr-hívő. Úgy érzi, ennél még az is kevésbé lenne megalázó, ha az egész piac előtt felpróbálná azt a báli ruhát, amit a mágus rajta keresztül akar vásárolni.*
~Essünk túl rajta.~
*Még megvárja, hogy a szerzetes folytatja-e mondandóját, és csak utána lép oda a ruhaárushoz, aki minden bizonnyal tisztán látta és hallotta az egész jelenetet, így Gaerralosnak nincs választása, muszáj hülyének tettetnie magát.*
~Ha nekem kell kiválasztanom a ruhát, olyat fogsz kapni, amiben még egy pirtianesi rabszolga sem menne az utcára.~
*Úgy tesz, mintha még mindig a korábbi jelenet hatása alatt lenne, és böngészni kezdi az árus portékáját.*
-Elnézését kérem... tudja, öhm... nem mindennapi dolog történt velem.
~Eldöntöttem, hogy innentől minden reggel sósavval gargalizálok.~
-Eeyr egy szolgája kért fel arra, hogy pont magánál szerezzek egy báli ruhát... hagyományos Artheniori báli ruhát.
~És a napközbeni gyakorlataim listája bővül a páncélban való bal lábon ugrálással.~
-Mondja, tud nekem segíteni? Meg tudom fizetni...
~A méltóságommal.~
*Ha a mágusnak van bármi érzéke az időzítéshez, körülbelül most küld majd egy illúziót az árus felé is. Vagy lehet, hogy csak nézi, ahogy Gaerralos szenved. Valójában a második lehetőség valószínűbbnek tűnik.*
~Még szerencse, hogy nincs rajtam a tabard. Az kéne, hogy ezt a Warg Agyar Alakulat nevében tegyem.~
*Habár különösebben nem számít neki, hogy a csuhás valóban az árváknak gyűjti a pénzt, vagy csak zsebre megy, azt érdemes leszögezni, hogy Gaerralos egy pillanatra sem hisz a papnak. A legutóbbi tényleges háború elég ideje volt, hogy azok az árvák ha nem haltak meg az utcán, akkor azt nem a város lakói adományainak köszönhetik.
Terve viszont sikerül, a csuhás tényleg mellé szegődött, és a tömeg pedig továbbra is kerüli mindkettőjüket. Már épp folytatná saját maga hülyének tettetését, mikor észreveszi a változásokat a másik arcán. Hátranéz, főleg valami hátason lovagoló mágust keres, de semmi ilyet nem lát...
Aztán hirtelen Eeyr hű szolgája felkiált.*
~Jelenésed, mi?~
*Ha valaki külön figyeli őt, észreveheti, ahogy lemerevedik az arca, és baljával annyira erősen kezdi el szorítani botját, hogy elfehérednek bütykei.*
~Eeyrt magát bezzeg ez a legkevésbé sem zavarja. Tipikus.~
*Eltelik neki pár másodpercbe, amíg picit helyzethez illőbb arckifejezést tud felölteni. Addig pedig csak abban bízik, hogy eléggé félreérthető volt addigi arckifejezése, hogy meglepetésnek, vagy sokknak lehessen leírni... attól függően, hogy ki a célközönség.*
-Ez... igazi megtiszteltetés.
*Nem, most nem a hányadékot nyelte vissza, hanem csak hirtelen nem tud kezdeni semmit a helyzettel, és megilletődötten nyelt egy nagyot.
Jobbja hiányának említésénél a bal karja sem azért rándult meg hirtelen, hogy az arcára (sajátjára, vagy a papjáéra, még nem döntötte el) csapjon, csak... csak megrándult. Mert meglepődött.
Az inger, hogy hangosan és nyilvánosan leleplezze a mágust, egyre csak nő és nő benne, hiszen egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy az illuzionista sértegeti a csuháson keresztül.*
-Pont hetvenhét?
*Ha Eeyr hetvenhét aranyért visszaadná a hiányzó végtagját... hát, nem térne meg, de azért jóval szebb fényben kezdené el látni az istennőt.
Végül aztán azt is megtudja, hogy miért volt muszáj ráuszítani a papot. Persze nem érti, hogy miért nem lehetett ezt közvetlenül neki mondani az illúzión keresztül, de egy dologra legalább jó.*
-A jobb oldali árus? Ő? Dehát én nem is... De ha Eeyr kívánja...
*Már is megbánta. Kitalálhatott volna valami hazugságot, vagy bízhatott volna benne, hogy a ruhaárus nem tesz fel kérdéseket, és most ehelyett úgy kell tennie, mint egy sekélyértelmű Eeyr-hívő. Úgy érzi, ennél még az is kevésbé lenne megalázó, ha az egész piac előtt felpróbálná azt a báli ruhát, amit a mágus rajta keresztül akar vásárolni.*
~Essünk túl rajta.~
*Még megvárja, hogy a szerzetes folytatja-e mondandóját, és csak utána lép oda a ruhaárushoz, aki minden bizonnyal tisztán látta és hallotta az egész jelenetet, így Gaerralosnak nincs választása, muszáj hülyének tettetnie magát.*
~Ha nekem kell kiválasztanom a ruhát, olyat fogsz kapni, amiben még egy pirtianesi rabszolga sem menne az utcára.~
*Úgy tesz, mintha még mindig a korábbi jelenet hatása alatt lenne, és böngészni kezdi az árus portékáját.*
-Elnézését kérem... tudja, öhm... nem mindennapi dolog történt velem.
~Eldöntöttem, hogy innentől minden reggel sósavval gargalizálok.~
-Eeyr egy szolgája kért fel arra, hogy pont magánál szerezzek egy báli ruhát... hagyományos Artheniori báli ruhát.
~És a napközbeni gyakorlataim listája bővül a páncélban való bal lábon ugrálással.~
-Mondja, tud nekem segíteni? Meg tudom fizetni...
~A méltóságommal.~
*Ha a mágusnak van bármi érzéke az időzítéshez, körülbelül most küld majd egy illúziót az árus felé is. Vagy lehet, hogy csak nézi, ahogy Gaerralos szenved. Valójában a második lehetőség valószínűbbnek tűnik.*
~Még szerencse, hogy nincs rajtam a tabard. Az kéne, hogy ezt a Warg Agyar Alakulat nevében tegyem.~
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-12 16:53:18
Üzenet elküldve: 2021-08-12 16:53:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
*A pap szóba is elegyedik a félkarúval, ez jó, Taitos nem sokáig hagyja a feje felett a fényt, éppen csak addig, hogy biztos lehessen benne, hogy nem csak lejmolni lép oda. A távolból még az Eeyr és a hetvenhét is elsejlik hozzá vidám kiáltások keretében, azonban a részleteket kivenni nem tudja, és lassacskán nem csak füllel, de szemmel sem. Ragron ugyanis előre moccan, nem nagyot, nem lép, de előrehajol, aztán mély torokhangon morogni kezd.
Na erre villan Taitos tekintete oldalra, s látja, hogy maguk előtt egy csenevész gyerek fájlalja sejhaját, ahogy a földön ül.*
~Szellemek, pont egy gyerek, az még kíváncsi is lesz.~
*Taitos először is ránt kicsit Ragron kantárján, hogy vegye észre magát. A torokhang csakhamar elhal, Ragron elég régen hátas már, de kérdéses, hogy a gyermek mit fog tenni, ha a fal menti "üres hely" nem csak lepattintja magáról, de még rá is morog. Taitos persze tudja, hogy ebben az esetben legyen csak hálás, hogy legalább levizelni nem vizelte le őt a "nagy üresség", de jobb, ha minél hamarabb elejét veszik ennek. Int egyet, mellyel a gyermek tudatát zavarná teljesen össze. Ha olyan érzete támad, mintha beverte volna a fejét, talán ő is elhiszi majd, hogy megbotlott. Ami pedig magukat illeti.*
~Kihaltabb hely kell.~
*Vadul rángatva tekintetét keres egy pontot, ahova most azonnal átléptetheti a wargot. Ennek elég két-három lépésre lennie, azonban ha bárki a gyermek segítségére siet, azt már nem akarja, hogy átessen rajtuk. Most aktívan figyel az elkerülésre a nyeregben, ha sikerült a varázslata, ha nem. A csuhás átadta az üzenetet, vagyis úgy tűnik. Most a félkarún a sor, hogy odalépjen a ruhás pultokhoz. Miközben ezt teszi helyre fejben Taitos, azért igyekszik felmérni, hogy Ragron morgása feltűnt-e valakinek. A piac zajából kiindulva az sajnos elég közel fog állni ahhoz, hogy akár botját is be kelljen vetnie ellene.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.12 16:54:52
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a célpont elveszti mindenfajta tájékozódási képességét a következő két körre. Ha tudja, hogy az ellenfele előtte van, akkor se képes abba az irányba támadni.
*A pap szóba is elegyedik a félkarúval, ez jó, Taitos nem sokáig hagyja a feje felett a fényt, éppen csak addig, hogy biztos lehessen benne, hogy nem csak lejmolni lép oda. A távolból még az Eeyr és a hetvenhét is elsejlik hozzá vidám kiáltások keretében, azonban a részleteket kivenni nem tudja, és lassacskán nem csak füllel, de szemmel sem. Ragron ugyanis előre moccan, nem nagyot, nem lép, de előrehajol, aztán mély torokhangon morogni kezd.
Na erre villan Taitos tekintete oldalra, s látja, hogy maguk előtt egy csenevész gyerek fájlalja sejhaját, ahogy a földön ül.*
~Szellemek, pont egy gyerek, az még kíváncsi is lesz.~
*Taitos először is ránt kicsit Ragron kantárján, hogy vegye észre magát. A torokhang csakhamar elhal, Ragron elég régen hátas már, de kérdéses, hogy a gyermek mit fog tenni, ha a fal menti "üres hely" nem csak lepattintja magáról, de még rá is morog. Taitos persze tudja, hogy ebben az esetben legyen csak hálás, hogy legalább levizelni nem vizelte le őt a "nagy üresség", de jobb, ha minél hamarabb elejét veszik ennek. Int egyet, mellyel a gyermek tudatát zavarná teljesen össze. Ha olyan érzete támad, mintha beverte volna a fejét, talán ő is elhiszi majd, hogy megbotlott. Ami pedig magukat illeti.*
~Kihaltabb hely kell.~
*Vadul rángatva tekintetét keres egy pontot, ahova most azonnal átléptetheti a wargot. Ennek elég két-három lépésre lennie, azonban ha bárki a gyermek segítségére siet, azt már nem akarja, hogy átessen rajtuk. Most aktívan figyel az elkerülésre a nyeregben, ha sikerült a varázslata, ha nem. A csuhás átadta az üzenetet, vagyis úgy tűnik. Most a félkarún a sor, hogy odalépjen a ruhás pultokhoz. Miközben ezt teszi helyre fejben Taitos, azért igyekszik felmérni, hogy Ragron morgása feltűnt-e valakinek. A piac zajából kiindulva az sajnos elég közel fog állni ahhoz, hogy akár botját is be kelljen vetnie ellene.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.08.12 16:54:52
A varázsló gyors kézmozdulatot tesz, melynek hatására a célpont elveszti mindenfajta tájékozódási képességét a következő két körre. Ha tudja, hogy az ellenfele előtte van, akkor se képes abba az irányba támadni.
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-12 15:46:08
Üzenet elküldve: 2021-08-12 15:46:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Éppen az utolsó kortyokat próbálja kiinni a tökből, de úgy látszik hogy eltörhetett, jó régi darab volt szó se róla. *
-A franc az anyádat...
*Grimaszol is rendesen, na de nincs mit tenni, egy vállrándítás után hamar tudja is, hogy mi a teendője. A piac zsivalya megcsapja a fülét, s bár nincs túl tele a zsebe, elindul, hátha talál valamit, ami neki éppen kell. Megannyi szép ruha, édességek és finom ételek illata száll. De ez a mestert egyáltalán nem érdekli. Más az, ami őt izgatja. Olyan tököt keres, min ami neki volt, csak előtört. Persze némi borral töltve, úgy az igazi, de azt később is beszerezheti, attól függ, hogy mennyire drága ez a puccos piac. Kérdezget is pár kofát, remegő kezével mutogatva, kesernyés hangja éppcsak áthat a megannyi tömeg élő, lüktető táján. *
*Éppen az utolsó kortyokat próbálja kiinni a tökből, de úgy látszik hogy eltörhetett, jó régi darab volt szó se róla. *
-A franc az anyádat...
*Grimaszol is rendesen, na de nincs mit tenni, egy vállrándítás után hamar tudja is, hogy mi a teendője. A piac zsivalya megcsapja a fülét, s bár nincs túl tele a zsebe, elindul, hátha talál valamit, ami neki éppen kell. Megannyi szép ruha, édességek és finom ételek illata száll. De ez a mestert egyáltalán nem érdekli. Más az, ami őt izgatja. Olyan tököt keres, min ami neki volt, csak előtört. Persze némi borral töltve, úgy az igazi, de azt később is beszerezheti, attól függ, hogy mennyire drága ez a puccos piac. Kérdezget is pár kofát, remegő kezével mutogatva, kesernyés hangja éppcsak áthat a megannyi tömeg élő, lüktető táján. *
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-12 15:13:41
Üzenet elküldve: 2021-08-12 15:13:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 197
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Egy nap a nemlétben//
*A csuhás úgy mar rá Gaerre, mint tyúk a takonyra, végre egy balek, akinek a pénzén jót vacsorázhat. Egykoron valóban elhivatott volt, a hadiárváknak valóban szüksége volt a jóságos csuhásra, aki napközben összekalapolta a pénzt, hogy vacsorát tehessen az asztalukra. Aztán a hadiárváknak már nem volt szükségük rá, voltak elhagyták a várost, volt aki sokkal jövedelmezőbb "üzletbe" kezdett, mint a kunyerálás, nem maradt már egy sem. A jó csuhásnak azonban eddigre már lételemévé vált a kéregetés, néha pedig van a piacon egy-egy új arc, aki még naivan elhiszi, hogy az aranyain vett étellel valóban hadiárvák hasát tömik meg... Ezek az aranyak a kövér csuhás vékonyka erszényét tömik és pocsék ételre, meg olcsó borra fogja költeni.*
- Hadiárváknak hát! Akik elárvultak. A háborúban.
*Válaszolja kurtán-furcsán, némileg zavartan is. A zavartság csak nő és nő, szája elnyílik, nem is Gaerre néz, hanem valahova mellé-mögé.*
- Megjelent nekem Eeyr!
*Kiált fel aztán!*
- Megjelent! Neked pedig!
*Ujját Gaerre szegezi.*
- Üzent neked! Halld a szavaid!
*Az egész jelenet szürreális, mert bár a csuhás teljesen átszellemül, de a piac népe pont ugyannyira elkerüli, mint eddig. De a gonosz megjegyzések azért érkeznek a háttérből. "Be vagy nyomva megint, vén hülye?" "Sok volt a savanyú bor reggel?" A csuhás nem foglalkozik ezekkel a rosszmájúakkal, tudomást sem vesz róluk. Gaerre mutatva.*
- Hetvenhét! A hetvenhét bűvös szám! A fél karod ennyit ér Eeyrnek!
*Az üzenet persze nem pont ez volt, de lehet némi igazság azokban a megjegyzésekben, amik józanságát firtatják.*
- Jobbfelől találod meg az istennőnek tetsző portékát! A tisztáson meg elmélkedned kell! Önmagadról, az istennőről! A hadiárvákról és arról, hogy vajon neki tetszőn éled-e az életed!
*Taitosnak muszáj a varázslatra koncentrálnia, így nem veheti észre, hogy a cukrászboltnál kialakult ribillióba végül beszállnak a városőrök és erőteljes rúgásokkal oszlatják a gyerekeket, akik elspriccelnek a szélrózsa minden irányába. Ragron pedig pont útba esik az egyik gyereknek, aki természetesen nekirohanva lepattan róla. Zavartan néz körül, hogy mi is történhetett, de nem igazán érti, csak buta arckifejezéssel ül a földön és néz maga elé. Taitost a varázslatban megzavarni már nem tudja, de azért roppant kellemetlen a szituáció.*
*A csuhás úgy mar rá Gaerre, mint tyúk a takonyra, végre egy balek, akinek a pénzén jót vacsorázhat. Egykoron valóban elhivatott volt, a hadiárváknak valóban szüksége volt a jóságos csuhásra, aki napközben összekalapolta a pénzt, hogy vacsorát tehessen az asztalukra. Aztán a hadiárváknak már nem volt szükségük rá, voltak elhagyták a várost, volt aki sokkal jövedelmezőbb "üzletbe" kezdett, mint a kunyerálás, nem maradt már egy sem. A jó csuhásnak azonban eddigre már lételemévé vált a kéregetés, néha pedig van a piacon egy-egy új arc, aki még naivan elhiszi, hogy az aranyain vett étellel valóban hadiárvák hasát tömik meg... Ezek az aranyak a kövér csuhás vékonyka erszényét tömik és pocsék ételre, meg olcsó borra fogja költeni.*
- Hadiárváknak hát! Akik elárvultak. A háborúban.
*Válaszolja kurtán-furcsán, némileg zavartan is. A zavartság csak nő és nő, szája elnyílik, nem is Gaerre néz, hanem valahova mellé-mögé.*
- Megjelent nekem Eeyr!
*Kiált fel aztán!*
- Megjelent! Neked pedig!
*Ujját Gaerre szegezi.*
- Üzent neked! Halld a szavaid!
*Az egész jelenet szürreális, mert bár a csuhás teljesen átszellemül, de a piac népe pont ugyannyira elkerüli, mint eddig. De a gonosz megjegyzések azért érkeznek a háttérből. "Be vagy nyomva megint, vén hülye?" "Sok volt a savanyú bor reggel?" A csuhás nem foglalkozik ezekkel a rosszmájúakkal, tudomást sem vesz róluk. Gaerre mutatva.*
- Hetvenhét! A hetvenhét bűvös szám! A fél karod ennyit ér Eeyrnek!
*Az üzenet persze nem pont ez volt, de lehet némi igazság azokban a megjegyzésekben, amik józanságát firtatják.*
- Jobbfelől találod meg az istennőnek tetsző portékát! A tisztáson meg elmélkedned kell! Önmagadról, az istennőről! A hadiárvákról és arról, hogy vajon neki tetszőn éled-e az életed!
*Taitosnak muszáj a varázslatra koncentrálnia, így nem veheti észre, hogy a cukrászboltnál kialakult ribillióba végül beszállnak a városőrök és erőteljes rúgásokkal oszlatják a gyerekeket, akik elspriccelnek a szélrózsa minden irányába. Ragron pedig pont útba esik az egyik gyereknek, aki természetesen nekirohanva lepattan róla. Zavartan néz körül, hogy mi is történhetett, de nem igazán érti, csak buta arckifejezéssel ül a földön és néz maga elé. Taitost a varázslatban megzavarni már nem tudja, de azért roppant kellemetlen a szituáció.*
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-10 09:54:00
Üzenet elküldve: 2021-08-10 09:54:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 314
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 314
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
*Kevés dolgot kedvel Gaerralos a piaci látogatásokban. A tömeg, a hangzavar, és maga a hely sincs tetszésére. Folyamatos odafigyelést igényel egy ilyen hely, ha nem akarja, hogy idő előtt megszabaduljon minden pénzétől, és ez kifejezetten nehéz, mikor az ember lassabb, mint a tömeg túlnyomó része, és arra is figyelnie kell, hogy ne lökje fel véletlenül valaki.
Mikor mellkastájt beleütközik valaki, azonnal gyanakodni kezd, és látván, hogy az a valaki egy szegényes öltözetű gyerek, botját odatámasztja annak mellkasához, és finoman eltolja magától egy szigorú pillantás kíséretében.
Gyorsan megbizonyosodik róla, hogy még megvan az erszénye, majd továbbhalad.*
~Talán lenne pár előnye a tabardnak mégis.~
*Nehezen hiszi, hogy sokan próbálkoznának meg ilyennel, ha látnák, hogy kiszemelt áldozatuk városőr. Talán még nyitnának is valamekkora utat neki a tömegen keresztül, vagy legalábbis kerülnék picit.
Alig jut el idáig gondolatmenetében, és hirtelen mintha tényleg kerülni kezdenék az emberek, egy üres 'buborék' nyílik meg közte és a tömeg között. Meglepetten körülnéz, majd a szerzetesen állapodik meg a tekintete.*
~Valamire te is jó vagy.~
*Ha belegondol, akármennyire is ellenszenvesek számára Eeyr csuhásai, olyan szempontból ennek a példánynak kifejezetten előnyös lesz a jelenléte, hogy legalább nem kell a sűrű tömegen átverekednie magát, és talán a zsebeseknek sem lesz olyan csábító célpont így.
Úgy dönt hát, hogy érdeklődést színlel, ami az ilyen alakok számára olyan, mint a vérszag egy ragadozó állatnak.*
-A hadiárváknak?
*Mondja ki a varázsszót.*
*Kevés dolgot kedvel Gaerralos a piaci látogatásokban. A tömeg, a hangzavar, és maga a hely sincs tetszésére. Folyamatos odafigyelést igényel egy ilyen hely, ha nem akarja, hogy idő előtt megszabaduljon minden pénzétől, és ez kifejezetten nehéz, mikor az ember lassabb, mint a tömeg túlnyomó része, és arra is figyelnie kell, hogy ne lökje fel véletlenül valaki.
Mikor mellkastájt beleütközik valaki, azonnal gyanakodni kezd, és látván, hogy az a valaki egy szegényes öltözetű gyerek, botját odatámasztja annak mellkasához, és finoman eltolja magától egy szigorú pillantás kíséretében.
Gyorsan megbizonyosodik róla, hogy még megvan az erszénye, majd továbbhalad.*
~Talán lenne pár előnye a tabardnak mégis.~
*Nehezen hiszi, hogy sokan próbálkoznának meg ilyennel, ha látnák, hogy kiszemelt áldozatuk városőr. Talán még nyitnának is valamekkora utat neki a tömegen keresztül, vagy legalábbis kerülnék picit.
Alig jut el idáig gondolatmenetében, és hirtelen mintha tényleg kerülni kezdenék az emberek, egy üres 'buborék' nyílik meg közte és a tömeg között. Meglepetten körülnéz, majd a szerzetesen állapodik meg a tekintete.*
~Valamire te is jó vagy.~
*Ha belegondol, akármennyire is ellenszenvesek számára Eeyr csuhásai, olyan szempontból ennek a példánynak kifejezetten előnyös lesz a jelenléte, hogy legalább nem kell a sűrű tömegen átverekednie magát, és talán a zsebeseknek sem lesz olyan csábító célpont így.
Úgy dönt hát, hogy érdeklődést színlel, ami az ilyen alakok számára olyan, mint a vérszag egy ragadozó állatnak.*
-A hadiárváknak?
*Mondja ki a varázsszót.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-10 08:58:01
Üzenet elküldve: 2021-08-10 08:58:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Egy nap a nemlétben//
*A férfi és a botja elkopognak a páros mellett, Ragron is képes csendben maradni, csak már kicsit később horkan fel egy aprócskát. Biztos helyet találtak hát.
Taitos szemléli a piacot, és egyelőre úgy tűnik, hogy rejtekhelye is kellően jó rálátást biztosít mindenre. Kinéz egy olyan kufárt, ruhaárust, akinél a félkarú harcost innen is szemmel követheti, megjegyzi annak jellemzőit, aztán a papféle irányába fordul.*
~Ha nincs ló, jó a szamár is.~
*Mormogja magában.*
~Bár ki tudja itt ki a nagyobb szamár, aki elvesz, vagy aki ad.~
*Láthatatlanul vigyorog és elkezd képeket idézni a csuhás elméjében. A holdakat kéri, akik talán még az itteni Taitos szerint pipogya isteneknél is nagyobb erőt birtokolnak. Már ami a mágiát illeti.
Ha sikerrel jár a látomás finoman kezdődik. A nap fénye megerősödik, kicsit meginog. A szél feltámad, a piaci hangzavar kissé elhalkul. Tiszta női suttogást hallhat a pénzgyűjtő.*
-Hűséges hívem...
*Kezdi az a hang, melyet Taitos leginkább Eeyrhez tud társítani, közben pedig a fiú vadul reménykedik abban, hogy a papot soha nem áldotta meg még személyesen az istenség.*
-A félkarú hadirokkantat...
-Hívd ide... Adományozz neki egy kicsit...
-Hetvenhét arany... Szent szám.
-Ettől majd a nép is fog az ügyünkért...
*Suttogja hol jobbról, hol balról apró fénypászmák gombolyagaként suhanva a hamis-Eeyr.*
-Áldd meg tisztaságoddal, mondd meg neki, hogy a jobb oldali kufárt válassza...
*Próbál valamelyest hatni a férfiú egójára is, erre kifejezetten buzdítja a kerek testalkat. Természetesen ha pont a baloldali kufárra látna rá jobban, akkor azt az irányzékot teszi bele az illúzióba is.*
-És küldd el a tisztásra elmélkedni... A felsőbb hatalom szólítja...
*Azzal a fénygombolyag elreppen a csuhástól és Taitos igyekszik a látomásban Gaer feje fölé irányítani azt, hogy könnyebb legyen kiszúrni. Taitos nem hagy lehetőséget a papnak válaszolni sem, hiszen nem biztos, hogy a kiáltásnál halkabb szavait hallaná, abból pedig legutóbb is csak a baj volt. Ha a csuhás megmoccan be is fejezi a varázslatot, már ha egyáltalán megfogant.*
~Ő az istened, csak nem vonod kérdőre, csuhás!~
*Ad gondolatban ultimátumot, amíg drukkol, hogy üzenete átadásra kerüljön.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására az általa látott célpont elméjében kedvére kelthet illúziókat. A varázsló egyszerre csak egy személyen hajthatja végre a varázslatot, továbbá csak erős koncentrálás mellett tudja fenntartani azt, úgy, hogy a célpontot nézi, rá fókuszál.
*A férfi és a botja elkopognak a páros mellett, Ragron is képes csendben maradni, csak már kicsit később horkan fel egy aprócskát. Biztos helyet találtak hát.
Taitos szemléli a piacot, és egyelőre úgy tűnik, hogy rejtekhelye is kellően jó rálátást biztosít mindenre. Kinéz egy olyan kufárt, ruhaárust, akinél a félkarú harcost innen is szemmel követheti, megjegyzi annak jellemzőit, aztán a papféle irányába fordul.*
~Ha nincs ló, jó a szamár is.~
*Mormogja magában.*
~Bár ki tudja itt ki a nagyobb szamár, aki elvesz, vagy aki ad.~
*Láthatatlanul vigyorog és elkezd képeket idézni a csuhás elméjében. A holdakat kéri, akik talán még az itteni Taitos szerint pipogya isteneknél is nagyobb erőt birtokolnak. Már ami a mágiát illeti.
Ha sikerrel jár a látomás finoman kezdődik. A nap fénye megerősödik, kicsit meginog. A szél feltámad, a piaci hangzavar kissé elhalkul. Tiszta női suttogást hallhat a pénzgyűjtő.*
-Hűséges hívem...
*Kezdi az a hang, melyet Taitos leginkább Eeyrhez tud társítani, közben pedig a fiú vadul reménykedik abban, hogy a papot soha nem áldotta meg még személyesen az istenség.*
-A félkarú hadirokkantat...
-Hívd ide... Adományozz neki egy kicsit...
-Hetvenhét arany... Szent szám.
-Ettől majd a nép is fog az ügyünkért...
*Suttogja hol jobbról, hol balról apró fénypászmák gombolyagaként suhanva a hamis-Eeyr.*
-Áldd meg tisztaságoddal, mondd meg neki, hogy a jobb oldali kufárt válassza...
*Próbál valamelyest hatni a férfiú egójára is, erre kifejezetten buzdítja a kerek testalkat. Természetesen ha pont a baloldali kufárra látna rá jobban, akkor azt az irányzékot teszi bele az illúzióba is.*
-És küldd el a tisztásra elmélkedni... A felsőbb hatalom szólítja...
*Azzal a fénygombolyag elreppen a csuhástól és Taitos igyekszik a látomásban Gaer feje fölé irányítani azt, hogy könnyebb legyen kiszúrni. Taitos nem hagy lehetőséget a papnak válaszolni sem, hiszen nem biztos, hogy a kiáltásnál halkabb szavait hallaná, abból pedig legutóbb is csak a baj volt. Ha a csuhás megmoccan be is fejezi a varázslatot, már ha egyáltalán megfogant.*
~Ő az istened, csak nem vonod kérdőre, csuhás!~
*Ad gondolatban ultimátumot, amíg drukkol, hogy üzenete átadásra kerüljön.*
A varázsló elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására az általa látott célpont elméjében kedvére kelthet illúziókat. A varázsló egyszerre csak egy személyen hajthatja végre a varázslatot, továbbá csak erős koncentrálás mellett tudja fenntartani azt, úgy, hogy a célpontot nézi, rá fókuszál.
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-09 16:24:57
Üzenet elküldve: 2021-08-09 16:24:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 850
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Kiruccanás//
*Ha tehetné, akkor az intézőjére bízná a vásárlást, de ez most személyesebb annál, hogy bárkinek is kiadja. Hisz nem másnak, mint Kagaenae úrnőnek vásárol épp a piacon valami aprócska ajándékot. A Kalmárban még magához vette a két kölcsönkapott lovat és a még korábban ajándékba szánt selyemsálat és azokkal indul el a Központ felé, érintve a piacot. Megvannak a kapcsolataik, tudja, hol lehet szép dolgokat venni, aminek még egy úrnő is örülne, így céltudatosan megy a kereskedőhöz és alkuszik meg egy ajándékra, amelyet Aenaenek szán. A sikeres üzlet végén átad a kufárnak (Mesélő (Májmétely)) egy 1232 aranyat tartalmazó erszényt. Majd elégedetten a Központ felé veszi az irányt a két lóval és az ajándékokkal.*
*Ha tehetné, akkor az intézőjére bízná a vásárlást, de ez most személyesebb annál, hogy bárkinek is kiadja. Hisz nem másnak, mint Kagaenae úrnőnek vásárol épp a piacon valami aprócska ajándékot. A Kalmárban még magához vette a két kölcsönkapott lovat és a még korábban ajándékba szánt selyemsálat és azokkal indul el a Központ felé, érintve a piacot. Megvannak a kapcsolataik, tudja, hol lehet szép dolgokat venni, aminek még egy úrnő is örülne, így céltudatosan megy a kereskedőhöz és alkuszik meg egy ajándékra, amelyet Aenaenek szán. A sikeres üzlet végén átad a kufárnak (Mesélő (Májmétely)) egy 1232 aranyat tartalmazó erszényt.
Majd elégedetten a Központ felé veszi az irányt a két lóval és az ajándékokkal.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2021-08-08 21:20:08
Üzenet elküldve: 2021-08-08 21:20:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 426
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Hazug őszinteség//
-Ne legyen csak olyan biztos a tudásában, kedves.
*Feleli, s bár tisztában van vele, hogy akadnak szemrevalóbb teremtések is, ezt fölösleges lenne az orra alá dörgölnie. Arra, hogy egy kisebb dolga akad, megértően bólint, s hagyja, hogy átvegye a levelet.*
-Á, vagy úgy.
*Az utolsó kortyokat is kiissza a poharából, s érthető okokból nem is akarja firtatni a férj témát, már egyáltalán tényleg van férje a másiknak. Ahogy mindketten készen vannak, feláll az asztaltól, s elindul ki a Kalmárból, a piac felé. Karját úgy tartja, hogy Yath belékapaszkodhasson, ha úgy óhajtja, ahogy behatolni készül az emberek sűrűjébe.*
-Dessilenae kedvesem. Mit is keresünk pontosan? Mit szeretne, miben lehetek szolgálatára?
*Közben pedig igyekszik úgy állni, hogy még ne legyen túl nagy tömeg körülöttük, hisz talán ha kényesebb dologról van szó, nem szívesen akarná, hogy avatatlan fül is halljon bármit. Mert itt aztán a falnak, de még a földnek is füle van.*
-Vagy csak szeretne szétnézni először?
*Ezt is meg tudja érteni, de őszintén igencsak kíváncsi, hogy miféle dolog miatt is lehet szüksége Merchen szakértő kezeire? Már azon kívül, amit az éjszaka nyújtott. Bár az is teljesen érhető, ha csakis amiatt van rá szüksége, s őszintén elítélni sem tudná emiatt, hisz mégiscsak mindenkinek megvannak a saját vágyai és keresztjei, amit cipel.*
-Ne legyen csak olyan biztos a tudásában, kedves.
*Feleli, s bár tisztában van vele, hogy akadnak szemrevalóbb teremtések is, ezt fölösleges lenne az orra alá dörgölnie. Arra, hogy egy kisebb dolga akad, megértően bólint, s hagyja, hogy átvegye a levelet.*
-Á, vagy úgy.
*Az utolsó kortyokat is kiissza a poharából, s érthető okokból nem is akarja firtatni a férj témát, már egyáltalán tényleg van férje a másiknak. Ahogy mindketten készen vannak, feláll az asztaltól, s elindul ki a Kalmárból, a piac felé. Karját úgy tartja, hogy Yath belékapaszkodhasson, ha úgy óhajtja, ahogy behatolni készül az emberek sűrűjébe.*
-Dessilenae kedvesem. Mit is keresünk pontosan? Mit szeretne, miben lehetek szolgálatára?
*Közben pedig igyekszik úgy állni, hogy még ne legyen túl nagy tömeg körülöttük, hisz talán ha kényesebb dologról van szó, nem szívesen akarná, hogy avatatlan fül is halljon bármit. Mert itt aztán a falnak, de még a földnek is füle van.*
-Vagy csak szeretne szétnézni először?
*Ezt is meg tudja érteni, de őszintén igencsak kíváncsi, hogy miféle dolog miatt is lehet szüksége Merchen szakértő kezeire? Már azon kívül, amit az éjszaka nyújtott. Bár az is teljesen érhető, ha csakis amiatt van rá szüksége, s őszintén elítélni sem tudná emiatt, hisz mégiscsak mindenkinek megvannak a saját vágyai és keresztjei, amit cipel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2936-2955