Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 145 (2881. - 2900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2900. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-29 13:08:06
Üzenet elküldve: 2025-10-29 13:08:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
* Ezek a helyi problémák, mindig akkor ütik fel a fejüket, amikor mozdulni szeretne. Legyen az valami helyi hülye, vagy egy ork csorda hirtelen megmozdulása. Néhányan jogosan félnek, s aligha tudja bebizonyítani a félelemmel szemben, hogy a vádak alaptalanok, csupán továbbra is dolgozni tud, amit persze a végén siker fog követni, de ahhoz túl kell élnie a mostani nehézségeket. Ha jól halad a történet, akkor hamarosan hírneve valamivel jobbá válik, feltéve, ha nem akasszák fel a többi agyarassal. Közben furcsán kezd viselkedni a tündér. Ideges lenne, esetleg félne? Bármi is legyen, kibújik a szög a zsákból. Az ork szemei nem árulják el, de nem épp erre számított. Hiába munka, nem hagyhatja, hogy a kis problémák kizökkentsék a céljai elől. *
- Sehogy?
* Kérdez vissza, nem agresszívan, ám mégsem hangzik barátságosan. Nagyjából úgy, mintha gazda kérdezné a lányát, hogy kiteregetett e, s arra nemleges választ kapna. Elvárásai nincsenek a tündér felé, ha mágiáról van szó, ugyanis se nem apja, se nem mentora a másiknak, hogy ilyen ügyekben véleménye érjen is valamit. Tanácsot adhatna, ám ezen szakma távolabb alig állhatna sajátjától, így azt sem fog. *
- Az a minőségtől függ. Nem mindenkinek kell a legerősebb. Valakinek elég a leggyengébb is, hogy elérje a kívánt eredményt. Ha tudnál nekem egy képet festeni jelenlegi tudásodról, úgy könnyen találhatunk valamit, ami hasznodra lesz. Ne ez vegye el az erőforrásokat a tanulástól.
* Áll elő saját álláspontjával. Sokat tud a mágusokról, legalábbis annyit, amennyit kell, ha az italokról van szó. Elvégre őket is tervezi megkörnyékezni a közeljövőben. Persze csak ha a jelenlegi veszély elkerüli őket és nem küldi őket bele a tóba. Néhányan örülnének, mások szomorkodnának, az ork pusztán elmorzsolna egy könnycseppet a potenciális partnerek elvesztése végett, ám haladna tovább. Néhány halál nem fog az útjába állni. *
//Kereskedői érdekek//
* Ezek a helyi problémák, mindig akkor ütik fel a fejüket, amikor mozdulni szeretne. Legyen az valami helyi hülye, vagy egy ork csorda hirtelen megmozdulása. Néhányan jogosan félnek, s aligha tudja bebizonyítani a félelemmel szemben, hogy a vádak alaptalanok, csupán továbbra is dolgozni tud, amit persze a végén siker fog követni, de ahhoz túl kell élnie a mostani nehézségeket. Ha jól halad a történet, akkor hamarosan hírneve valamivel jobbá válik, feltéve, ha nem akasszák fel a többi agyarassal. Közben furcsán kezd viselkedni a tündér. Ideges lenne, esetleg félne? Bármi is legyen, kibújik a szög a zsákból. Az ork szemei nem árulják el, de nem épp erre számított. Hiába munka, nem hagyhatja, hogy a kis problémák kizökkentsék a céljai elől. *
- Sehogy?
* Kérdez vissza, nem agresszívan, ám mégsem hangzik barátságosan. Nagyjából úgy, mintha gazda kérdezné a lányát, hogy kiteregetett e, s arra nemleges választ kapna. Elvárásai nincsenek a tündér felé, ha mágiáról van szó, ugyanis se nem apja, se nem mentora a másiknak, hogy ilyen ügyekben véleménye érjen is valamit. Tanácsot adhatna, ám ezen szakma távolabb alig állhatna sajátjától, így azt sem fog. *
- Az a minőségtől függ. Nem mindenkinek kell a legerősebb. Valakinek elég a leggyengébb is, hogy elérje a kívánt eredményt. Ha tudnál nekem egy képet festeni jelenlegi tudásodról, úgy könnyen találhatunk valamit, ami hasznodra lesz. Ne ez vegye el az erőforrásokat a tanulástól.
* Áll elő saját álláspontjával. Sokat tud a mágusokról, legalábbis annyit, amennyit kell, ha az italokról van szó. Elvégre őket is tervezi megkörnyékezni a közeljövőben. Persze csak ha a jelenlegi veszély elkerüli őket és nem küldi őket bele a tóba. Néhányan örülnének, mások szomorkodnának, az ork pusztán elmorzsolna egy könnycseppet a potenciális partnerek elvesztése végett, ám haladna tovább. Néhány halál nem fog az útjába állni. *
2899. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-28 20:26:05
Üzenet elküldve: 2025-10-28 20:26:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
*Mostanában mást sem tett érdekében. Csupán azt. Igyekvés igyekvés hátán. Már lassan kezdi azt hinni, hogy a tisztességes munka nem hozza meg a gyümölcsét. Pedig ha neki most igazán kijárna egy aprócska. Az sem érdekli ha savanyú csak legyen valami. Akár egy apró varázslat amit végre kedvére mormolgathat. Amit felmutathatna Nixomiának, aki oly kedvesen a szárnya alá vette.
Ám az élet ennél sokkalta igazságtalanabb. Várnia kell. Nem is keveset.*
- Csak mert nem ismerik magát. Adjon időt. Bár be kell vallanom valóban az időzítés talán nem a legjobb. Sok a rossz nyelv.
*Vakarja meg tarkóját kényelmetlenül. És nem is akar belemenni a részletekbe. Mert az bizony maga Cagon úr lényével menne nyílegyenest. Szerencséjére úgy tűnik maga az ork sem szeretne jobban belemenni ennek a témának a feszegetésébe. Jobb is, hogy ráterelődik a szó. Hova? Rá? Na jó inkább mégsem. Szemei egy pillanatra ki is kerekednek, legalább annyira a meglepettségtől mintsem a szégyentől. Ugyanis a tanulása annyira halad mint eddig. Sehogy! Ami igazán birizgálja az önbizalmát.*
- Mindenkinek. Hehe. *Nevet fel kínosan, és röviden.* Szóval hát igen. Sehogy.
*Vallja be kínosan de mit tehetne. Hazudni nem fog arról, hogy legalább egy ág mestere lett már azóta. Pff. Talán álmában. Se.*
- Ezért is akartam megkérdeni Cagon úr, hogy mennyiért is számítana be nekem pár italt az útra? Ha minden jól megy, Nixomiával tervezünk majd egy utat a torony irányába.
*Magyarázza el "keserű" sorsát. Talán annyit már dolgozott a nemeskisasszonynak, hogy pár napot eltöltsön vele ott a toronyban. Amíg ő eltanulja a vagyona egy kis részét.*
//Kereskedői érdekek//
*Mostanában mást sem tett érdekében. Csupán azt. Igyekvés igyekvés hátán. Már lassan kezdi azt hinni, hogy a tisztességes munka nem hozza meg a gyümölcsét. Pedig ha neki most igazán kijárna egy aprócska. Az sem érdekli ha savanyú csak legyen valami. Akár egy apró varázslat amit végre kedvére mormolgathat. Amit felmutathatna Nixomiának, aki oly kedvesen a szárnya alá vette.
Ám az élet ennél sokkalta igazságtalanabb. Várnia kell. Nem is keveset.*
- Csak mert nem ismerik magát. Adjon időt. Bár be kell vallanom valóban az időzítés talán nem a legjobb. Sok a rossz nyelv.
*Vakarja meg tarkóját kényelmetlenül. És nem is akar belemenni a részletekbe. Mert az bizony maga Cagon úr lényével menne nyílegyenest. Szerencséjére úgy tűnik maga az ork sem szeretne jobban belemenni ennek a témának a feszegetésébe. Jobb is, hogy ráterelődik a szó. Hova? Rá? Na jó inkább mégsem. Szemei egy pillanatra ki is kerekednek, legalább annyira a meglepettségtől mintsem a szégyentől. Ugyanis a tanulása annyira halad mint eddig. Sehogy! Ami igazán birizgálja az önbizalmát.*
- Mindenkinek. Hehe. *Nevet fel kínosan, és röviden.* Szóval hát igen. Sehogy.
*Vallja be kínosan de mit tehetne. Hazudni nem fog arról, hogy legalább egy ág mestere lett már azóta. Pff. Talán álmában. Se.*
- Ezért is akartam megkérdeni Cagon úr, hogy mennyiért is számítana be nekem pár italt az útra? Ha minden jól megy, Nixomiával tervezünk majd egy utat a torony irányába.
*Magyarázza el "keserű" sorsát. Talán annyit már dolgozott a nemeskisasszonynak, hogy pár napot eltöltsön vele ott a toronyban. Amíg ő eltanulja a vagyona egy kis részét.*
2898. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-27 11:03:29
Üzenet elküldve: 2025-10-27 11:03:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
* Az igyekvés az csupán a legelső mérföldkő a siker irányába. Persze a várt sikert megannyi kudarc veszi körbe és takarja el, csupán elég kitartónak kell lennie valakinek, hogy áteshessen azon az akadályon, ami egészen addig az útját állta. Aprón bólint a tündér irányába, szereti, ha valaki bele ad mindent, vagy legalábbis közel mindent abba, amit kell. Elvégre az ami kell, az nem feltétlen az, amit akar, de ez már más kérdés. *
- Vettem észre. Vannak érdeklődők a fogadóban, de eddig az orkság sokaknak elrettentő dolog.
* Feleli kicsit rövidebben, mint az szerette volna. Sajnos erről nemigen tud, akar nyilatkozni, mivel egyrészt ahogyan említette, van akit elrettent alakjával, s van, amihez még hozzá sem nyúlt. Sajnos valóban megkötik a kezét az őrséggel kapcsolatos teendők, amiket szeretne minél hamarabb véghezvinni, hogy több időt tudhasson annak, amit szeret. *
- Tényleg, a mágustorony. Hogy halad a tanulás? Még mindig sok fejfájást okoz másoknak e mesterség kitanulása?
* Ha jól emlékszik, akkor a mágiatanulás drága egy folyamat, s amatőrök, főleg azok, akik először térnek be oda, azok nem is reménykedhetnek abban, hogy valami hasznos mágiával távozzanak. A nemesre csak bólint eleinte, közben már fejében egy újabb cselszövést próbál kiagyalni. Elvégre minél több befolyásos ismerőse van, annál könnyebb lesz neki az elkövetkezendő idő. *
//Kereskedői érdekek//
* Az igyekvés az csupán a legelső mérföldkő a siker irányába. Persze a várt sikert megannyi kudarc veszi körbe és takarja el, csupán elég kitartónak kell lennie valakinek, hogy áteshessen azon az akadályon, ami egészen addig az útját állta. Aprón bólint a tündér irányába, szereti, ha valaki bele ad mindent, vagy legalábbis közel mindent abba, amit kell. Elvégre az ami kell, az nem feltétlen az, amit akar, de ez már más kérdés. *
- Vettem észre. Vannak érdeklődők a fogadóban, de eddig az orkság sokaknak elrettentő dolog.
* Feleli kicsit rövidebben, mint az szerette volna. Sajnos erről nemigen tud, akar nyilatkozni, mivel egyrészt ahogyan említette, van akit elrettent alakjával, s van, amihez még hozzá sem nyúlt. Sajnos valóban megkötik a kezét az őrséggel kapcsolatos teendők, amiket szeretne minél hamarabb véghezvinni, hogy több időt tudhasson annak, amit szeret. *
- Tényleg, a mágustorony. Hogy halad a tanulás? Még mindig sok fejfájást okoz másoknak e mesterség kitanulása?
* Ha jól emlékszik, akkor a mágiatanulás drága egy folyamat, s amatőrök, főleg azok, akik először térnek be oda, azok nem is reménykedhetnek abban, hogy valami hasznos mágiával távozzanak. A nemesre csak bólint eleinte, közben már fejében egy újabb cselszövést próbál kiagyalni. Elvégre minél több befolyásos ismerőse van, annál könnyebb lesz neki az elkövetkezendő idő. *
2897. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-24 14:32:28
Üzenet elküldve: 2025-10-24 14:32:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 447
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Vakmerő
// Ingatlan vásárlás //
* Az épület meg lett vásárolva, de az még nem elég. A vásárlást letudva még azon frissen melegében a piacra hajtatt. Minél hamarabb le kell tudnia a felújítási munkálatokat is. Ezután még hátra lesz a beszerzés is, ami megint rengeteg aranyába fog fájni, de mindent szépen sorjában. Erős kezű férfiakra és akár nőkre van szüksége, akik rendbe szedik az épületét. Nézelődik, majd a szatócs boltba indul. Ott kérdezősködik az eladótól, hogy nem ismer valakit, aki segítene neki a felújításokban. Nyilván a szükséges kellékeket innen vásárolnák meg a felújításhoz. Kap egy nevet és egy helyet, ahol keresheti a mestert. Megköszöni és aztán távozik is. A kocsisnak meghagyja, hogy hova menjen és aztán vár, de elég hamar megérkeznek. Wilheim nevezetű, kerek arcú, ember férfi az ő szakembere. Szerencséje van, mert tudja, hogy melyik épületről van szó. Persze árat látatlanban nem tud mondani, de megsaccolja. Nixomia azonnal átad 200 aranyat
a férfinak. Ha megtudja oldani belőle, akkor a maradékot megtarthatja, ha nem, akkor majd elszámolnak később, de a férfi elmondása szerint valószínűleg elég lesz kisebb javításokra ez az aranymennyiség is. Ezután a nő átadja az épület kulcsait és távozik. Nem félti a helyet, hogy kilopnák, mert üres, de ha lenne is benne valami, egy nemestől lopni azért elég nagy bűn. Nem hiszi, hogy most akadna olyan vakmerő egyén, aki nyíltan ilyet meg mer tenni.*
* Az épület meg lett vásárolva, de az még nem elég. A vásárlást letudva még azon frissen melegében a piacra hajtatt. Minél hamarabb le kell tudnia a felújítási munkálatokat is. Ezután még hátra lesz a beszerzés is, ami megint rengeteg aranyába fog fájni, de mindent szépen sorjában. Erős kezű férfiakra és akár nőkre van szüksége, akik rendbe szedik az épületét. Nézelődik, majd a szatócs boltba indul. Ott kérdezősködik az eladótól, hogy nem ismer valakit, aki segítene neki a felújításokban. Nyilván a szükséges kellékeket innen vásárolnák meg a felújításhoz. Kap egy nevet és egy helyet, ahol keresheti a mestert. Megköszöni és aztán távozik is. A kocsisnak meghagyja, hogy hova menjen és aztán vár, de elég hamar megérkeznek. Wilheim nevezetű, kerek arcú, ember férfi az ő szakembere. Szerencséje van, mert tudja, hogy melyik épületről van szó. Persze árat látatlanban nem tud mondani, de megsaccolja. Nixomia azonnal átad 200 aranyat
a férfinak. Ha megtudja oldani belőle, akkor a maradékot megtarthatja, ha nem, akkor majd elszámolnak később, de a férfi elmondása szerint valószínűleg elég lesz kisebb javításokra ez az aranymennyiség is. Ezután a nő átadja az épület kulcsait és távozik. Nem félti a helyet, hogy kilopnák, mert üres, de ha lenne is benne valami, egy nemestől lopni azért elég nagy bűn. Nem hiszi, hogy most akadna olyan vakmerő egyén, aki nyíltan ilyet meg mer tenni.*
2896. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-24 14:08:56
Üzenet elküldve: 2025-10-24 14:08:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A tömeg a biztonság érzetét nyújtja Kasemethnek. Persze nem lehet teljesen nyugodt. A zsebtolvajok itt nagyon nagy előnyben vannak. Mintha Kasemethnek mondjuk a pénz miatt kellene aggódnia. Már csak ezért is örül, hogy a gnóm későbbre halasztotta a kutatást. Mert ha az orkon múlik, akkor sok növényt nem vettek volna. A keresésben viszont sokkal jobban benne lenne. Lehet neki is áll majd. Nem árt ha van néhány értékes fű a zsebében.
~Ha már zseb. Kellene egy hátizsák. Mindent nem hordhatok a zsebemben.~
Nézelődik az árusok között, hátha megpillantja magának a vágyott hátizsákot.*
~Ha már zseb. Kellene egy hátizsák. Mindent nem hordhatok a zsebemben.~
Nézelődik az árusok között, hátha megpillantja magának a vágyott hátizsákot.*
2895. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-22 17:06:31
Üzenet elküldve: 2025-10-22 17:06:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
*Legjobb e vagy sem. Nem igazán tudná eldönteni. A piactér közepéhez ennél közelebbi pontot nem igazán találhat. Egészen forgalmas helyen is van. És szerencsére hal szag sincsen. Ami számára egy plusz pont.*
- Igyekszem.
*Mondja egy kedves mosollyal.*
- Nos, egészen jól. Már jó páran megálltak érdeklődni az italokért. De még többen látni is szerették volna a portékát azért jöttek a piactérre. Sajnos azonban csak hozzád tudom őket irányítani. Többnyire a pegazusban mondták, hagynak neked üzenetet. Remélem megkaptad őket ugye?
*Válaszolja enyhén elhúzott szájjal csalódottan. Majd kérdése végén kissé fellelkesedve várja a választ. Amennyire tudta megpróbálta meggyőzni a vásárlókat, hogy érdemes Cagon úrra várni.*
- Oh az igazán remek lenne. És csak természetes.
*Erősíti meg másikban a képességeit, hogy ő majd mindent megtesz majd ami tőle telik, hogy az az egy ital is eladásra kerüljön.*
- Amennyi ember annyiféle igény. Keresnek szinte mindenből is egyet-egyet. Kisebb nagyobb dolgokra. De ezek a mindennapos használatok. Nagyobb hozamú vásárlóval még nem találkoztam, aki többet vett volna.
*Rázza meg a fejét ismételten. Sajnos nem volt még szerencséje olyanhoz, aki egy egész ládával szeretett volna hazavinni.*
-Oh Nixomia úrnő. Nos őt feltétlenül megfogom akkor kérdezni. Illetve, lehet én magam is vennék öntől párat ha majd visszatérünk a mágustoronyba.
*Teszi még hozzá maga igényét is. Bár fogalma sincs mikor fogja majd megtenni ezt az utat az úrnőjével. Ám nagyon reméli minél hamarabb.*
//Kereskedői érdekek//
*Legjobb e vagy sem. Nem igazán tudná eldönteni. A piactér közepéhez ennél közelebbi pontot nem igazán találhat. Egészen forgalmas helyen is van. És szerencsére hal szag sincsen. Ami számára egy plusz pont.*
- Igyekszem.
*Mondja egy kedves mosollyal.*
- Nos, egészen jól. Már jó páran megálltak érdeklődni az italokért. De még többen látni is szerették volna a portékát azért jöttek a piactérre. Sajnos azonban csak hozzád tudom őket irányítani. Többnyire a pegazusban mondták, hagynak neked üzenetet. Remélem megkaptad őket ugye?
*Válaszolja enyhén elhúzott szájjal csalódottan. Majd kérdése végén kissé fellelkesedve várja a választ. Amennyire tudta megpróbálta meggyőzni a vásárlókat, hogy érdemes Cagon úrra várni.*
- Oh az igazán remek lenne. És csak természetes.
*Erősíti meg másikban a képességeit, hogy ő majd mindent megtesz majd ami tőle telik, hogy az az egy ital is eladásra kerüljön.*
- Amennyi ember annyiféle igény. Keresnek szinte mindenből is egyet-egyet. Kisebb nagyobb dolgokra. De ezek a mindennapos használatok. Nagyobb hozamú vásárlóval még nem találkoztam, aki többet vett volna.
*Rázza meg a fejét ismételten. Sajnos nem volt még szerencséje olyanhoz, aki egy egész ládával szeretett volna hazavinni.*
-Oh Nixomia úrnő. Nos őt feltétlenül megfogom akkor kérdezni. Illetve, lehet én magam is vennék öntől párat ha majd visszatérünk a mágustoronyba.
*Teszi még hozzá maga igényét is. Bár fogalma sincs mikor fogja majd megtenni ezt az utat az úrnőjével. Ám nagyon reméli minél hamarabb.*
2894. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-22 00:07:07
Üzenet elküldve: 2025-10-22 00:07:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1094
OOC üzenetek: 117
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1094
OOC üzenetek: 117
Játékstílus: Megfontolt
//Utolsó vevő//
- Köszönöm.
*Így egy újabb szállítmánnyal lehet gazdagabb, bár nem tetszik a súly, amit ezzel magára vállal. Mármint a tényleges súlya az üvegcséknek. Ritkán jár ennyivel és egy keveset el is szöszöl a pakolással, hogy a kezei azért szabadok maradjanak. De, miután Ettvallder is végzett, nem gondolkodik sokat, hogy van-e más dolga. Ha lenne is, igazából hozzácsaphatja azt, amit a Pegazusos megbízásokkal kapna és akkor remélhetőleg kevesebbet is kell majd fölöslegesen visszajárnia.*
- Legyen úgy, még egyszer örvendtem a találkozásnak, Merchen. És akkor örömmel találkozom a bátor kalandortársaiddal.
*A végét már Ettvallder felé intézi és bár neki sem nehéz megtalálnia, merre van a fogadó, azért hagyja félelf társának, hogy vezesse őt.*
- Köszönöm.
*Így egy újabb szállítmánnyal lehet gazdagabb, bár nem tetszik a súly, amit ezzel magára vállal. Mármint a tényleges súlya az üvegcséknek. Ritkán jár ennyivel és egy keveset el is szöszöl a pakolással, hogy a kezei azért szabadok maradjanak. De, miután Ettvallder is végzett, nem gondolkodik sokat, hogy van-e más dolga. Ha lenne is, igazából hozzácsaphatja azt, amit a Pegazusos megbízásokkal kapna és akkor remélhetőleg kevesebbet is kell majd fölöslegesen visszajárnia.*
- Legyen úgy, még egyszer örvendtem a találkozásnak, Merchen. És akkor örömmel találkozom a bátor kalandortársaiddal.
*A végét már Ettvallder felé intézi és bár neki sem nehéz megtalálnia, merre van a fogadó, azért hagyja félelf társának, hogy vezesse őt.*
2893. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-20 10:35:32
Üzenet elküldve: 2025-10-20 10:35:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
* Hamar megtalálja a tündér. Éppen árusít. Legalábbis két rikkancskodás közben ér oda. Ahogy megközelíti kezei maga mellé hullnak, majd egyiket megemeli és int a tündér irányába. Aztán amint odaér meg is szólítja. *
- Nimo, jó látni, hogy boldogulsz.
* Néz körbe körülötte. Nem tudja, hogy azért van itt, mert csak itt van hely, vagy mert ez a legjobb. Annyira még nem ért a dolgokhoz. A kérdést hallva visszafordul a tündérhez. *
- Ami azt illeti hozzád jöttem. Hogy megy az üzlet?
* Teszi fel a kérdést egy komorabb arckifejezéssel karöltve. Nem pont emiatt jött, de jó kérdés ahhoz, hogy elinduljon a beszélgetés. *
- Ami az italokat illeti, jelenleg lefoglalnak az előkészületek a városőrség rendelésének elvégzésére, de amint elintéztem nekiállok egy adag ital előállításának, amit neked fogok adni. Azokkal odamehetsz, ahova akarsz, és annak adhatod el, akinek csak akarod. Csak a pénzt hozd majd vissza.
* Teszi hozzá a végén nagyon hamar. Ez ugyanis nem jócselekedet, hanem színtiszta üzlet. Persze az eladások mellett a tündér is számíthat jutalomra. Nem éppen annyira, mint amennyit az összes ér, de ha tovább szeretne alatta dolgozni, akkor nem egy jó pontot kapna egy ilyen húzásért. *
- Ennek a részleteit még kidolgozom. Sajnos nem tudom, hogy milyen italok érdeklik a népet. Örülnék, ha ennek utánajárnál.
*Jegyzi meg, hátha a tündér baráti köre képes megállapítani ezt. Ha már baráti kör, hirtelen egy kép villan az ork elé az akasztásról. Pontosabban, ahogy az ork a két nővel társalgott. *
- Talán a nemes kisasszonyt is megkörnyékezhetnénk néhány itallal. Elvégre a múltban nem túl szépen távolították el őket. Talán ez egy jó esély lenne néhány szívesség beszerzésére.
* Teszi fel az érdekes gondolatmenetet a másiknak. Mivel a tündér az aki jobban ismeri a nemest, így csak kérdően nézi, hátha hozzáteszi saját gondolatát. Elvégre, ha úgy gondolja, hogy ez szimplán lehetetlen, akkor le kell mondania erről. Legalábbis egy darabig. Az ötletet nem dobja tűre, de elnapolja nyugalmasabb napokra. *
//Kereskedői érdekek//
* Hamar megtalálja a tündér. Éppen árusít. Legalábbis két rikkancskodás közben ér oda. Ahogy megközelíti kezei maga mellé hullnak, majd egyiket megemeli és int a tündér irányába. Aztán amint odaér meg is szólítja. *
- Nimo, jó látni, hogy boldogulsz.
* Néz körbe körülötte. Nem tudja, hogy azért van itt, mert csak itt van hely, vagy mert ez a legjobb. Annyira még nem ért a dolgokhoz. A kérdést hallva visszafordul a tündérhez. *
- Ami azt illeti hozzád jöttem. Hogy megy az üzlet?
* Teszi fel a kérdést egy komorabb arckifejezéssel karöltve. Nem pont emiatt jött, de jó kérdés ahhoz, hogy elinduljon a beszélgetés. *
- Ami az italokat illeti, jelenleg lefoglalnak az előkészületek a városőrség rendelésének elvégzésére, de amint elintéztem nekiállok egy adag ital előállításának, amit neked fogok adni. Azokkal odamehetsz, ahova akarsz, és annak adhatod el, akinek csak akarod. Csak a pénzt hozd majd vissza.
* Teszi hozzá a végén nagyon hamar. Ez ugyanis nem jócselekedet, hanem színtiszta üzlet. Persze az eladások mellett a tündér is számíthat jutalomra. Nem éppen annyira, mint amennyit az összes ér, de ha tovább szeretne alatta dolgozni, akkor nem egy jó pontot kapna egy ilyen húzásért. *
- Ennek a részleteit még kidolgozom. Sajnos nem tudom, hogy milyen italok érdeklik a népet. Örülnék, ha ennek utánajárnál.
*Jegyzi meg, hátha a tündér baráti köre képes megállapítani ezt. Ha már baráti kör, hirtelen egy kép villan az ork elé az akasztásról. Pontosabban, ahogy az ork a két nővel társalgott. *
- Talán a nemes kisasszonyt is megkörnyékezhetnénk néhány itallal. Elvégre a múltban nem túl szépen távolították el őket. Talán ez egy jó esély lenne néhány szívesség beszerzésére.
* Teszi fel az érdekes gondolatmenetet a másiknak. Mivel a tündér az aki jobban ismeri a nemest, így csak kérdően nézi, hátha hozzáteszi saját gondolatát. Elvégre, ha úgy gondolja, hogy ez szimplán lehetetlen, akkor le kell mondania erről. Legalábbis egy darabig. Az ötletet nem dobja tűre, de elnapolja nyugalmasabb napokra. *
2892. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-19 19:46:57
Üzenet elküldve: 2025-10-19 19:46:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 429
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 429
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó vevő//
-Sok sikert a küldetésen. Vigyázzatok magatokra!
*Köszön el a távozótól, és azért valahol tényleg reméli, hogy látja még élve. No nem mintha annyira hiányozna neki, de még hasznos lehet a későbbiekben, ez pedig értékessé teszi a tündér számára. Nestarnak csak hümment egyet.*
-Máris.
*És csak egy pillanatra tűnik el, hogy aztán hamar újabb löttyökkel térjen vissza, szám szerint 12 Világoszöld varázsitalt ad át Nestar Erefiznek. *
-Ha bármikor szükség lenne még bármire, keressenek nyugodtan. Ugyan legtöbbször itt tevékenykedem, ha mégsem találnának, a Selyemrévben a Feiy kúriát biztosan megtalálják, egy nagy griff díszíti a kaput.
*Ecseteli, bár talán már korábban is mondta, de sebaj, jobb a fontos dolgokat többször is elismételni, így biztosan megmarad. Legalábbis reméli. Egyébként ez az igencsak veszélyesnek ígérkező ork horda máris szép summát hozott neki, pedig még nem is lett úrrá a pánik a városon. ~De hamarosan sokkal durvább hatok jönnek.~ Szinte érzi a levegőben. Ugyan hangosan nem fejti ki, nem is feltétlenül tartozik a párosra.*
-További szép napot az uraknak, és mint mondottam, sok szerencsét!
-Sok sikert a küldetésen. Vigyázzatok magatokra!
*Köszön el a távozótól, és azért valahol tényleg reméli, hogy látja még élve. No nem mintha annyira hiányozna neki, de még hasznos lehet a későbbiekben, ez pedig értékessé teszi a tündér számára. Nestarnak csak hümment egyet.*
-Máris.
*És csak egy pillanatra tűnik el, hogy aztán hamar újabb löttyökkel térjen vissza, szám szerint 12 Világoszöld varázsitalt ad át Nestar Erefiznek.
*-Ha bármikor szükség lenne még bármire, keressenek nyugodtan. Ugyan legtöbbször itt tevékenykedem, ha mégsem találnának, a Selyemrévben a Feiy kúriát biztosan megtalálják, egy nagy griff díszíti a kaput.
*Ecseteli, bár talán már korábban is mondta, de sebaj, jobb a fontos dolgokat többször is elismételni, így biztosan megmarad. Legalábbis reméli. Egyébként ez az igencsak veszélyesnek ígérkező ork horda máris szép summát hozott neki, pedig még nem is lett úrrá a pánik a városon. ~De hamarosan sokkal durvább hatok jönnek.~ Szinte érzi a levegőben. Ugyan hangosan nem fejti ki, nem is feltétlenül tartozik a párosra.*
-További szép napot az uraknak, és mint mondottam, sok szerencsét!
2891. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-19 16:00:00
Üzenet elküldve: 2025-10-19 16:00:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó vevő//
* Eljött az idő, hogy elbúcsúzzon a párostól. A kereskedőtől biztosan, ugyanis megszerzett mindent, amit csak akarhat innen. A továbbiakat megoldja. Az alkimista még jól jöhet. Hátha akad valaki idő előtt a gyülekezőhelyen, akinek szüksége van néhány darab italra. *
- Akkor, ha megbocsájtasz nekem.
* Fordul a kereskedőhöz. *
- Nekem még van néhány elintézni valóm az indulás előtt. Remélem találkozunk még, és ha előtte még eszünkbe jut valami, értesítünk.
* Azzal kezet nyújt Merchen felé, majd lép egyet hátra. Tekintete ezután Nestarra fordul. *
- Ami a társaimat illeti, biztos ők is érdekeltek lennének néhány erősebb italban. Talán jobb lenne most megkérdezni, mintsem az út előtt ráeszmélni, hogy mit is spóroltunk le.
* A zöld italok akkor is jók, ha sose kerülnek használatra. Most, hogy van pénze ilyenekre, ő sem fukarkodik. Az ő élete biztonságban, már ha nem zúzzák össze a fejét. De akkor már Eeyr sem menti meg a biztos haláltól. *
- De ha tovább folyatnátok az előbbi beszélgetést, azt is megértem. Mindenesetre én a pegazusba tartok, hátha találkozom néhányukkal.
* Ezzel a mondattal fordul meg és indul meg a pegazusba. Ha Nestar vele tart, akkor vele, mást nem majd később írja meg neki, hogy pontosan mennyi italra is lenne szüksége. *
* Eljött az idő, hogy elbúcsúzzon a párostól. A kereskedőtől biztosan, ugyanis megszerzett mindent, amit csak akarhat innen. A továbbiakat megoldja. Az alkimista még jól jöhet. Hátha akad valaki idő előtt a gyülekezőhelyen, akinek szüksége van néhány darab italra. *
- Akkor, ha megbocsájtasz nekem.
* Fordul a kereskedőhöz. *
- Nekem még van néhány elintézni valóm az indulás előtt. Remélem találkozunk még, és ha előtte még eszünkbe jut valami, értesítünk.
* Azzal kezet nyújt Merchen felé, majd lép egyet hátra. Tekintete ezután Nestarra fordul. *
- Ami a társaimat illeti, biztos ők is érdekeltek lennének néhány erősebb italban. Talán jobb lenne most megkérdezni, mintsem az út előtt ráeszmélni, hogy mit is spóroltunk le.
* A zöld italok akkor is jók, ha sose kerülnek használatra. Most, hogy van pénze ilyenekre, ő sem fukarkodik. Az ő élete biztonságban, már ha nem zúzzák össze a fejét. De akkor már Eeyr sem menti meg a biztos haláltól. *
- De ha tovább folyatnátok az előbbi beszélgetést, azt is megértem. Mindenesetre én a pegazusba tartok, hátha találkozom néhányukkal.
* Ezzel a mondattal fordul meg és indul meg a pegazusba. Ha Nestar vele tart, akkor vele, mást nem majd később írja meg neki, hogy pontosan mennyi italra is lenne szüksége. *
2890. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:43:45
Üzenet elküldve: 2025-10-18 15:43:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
*Másodlagos munkája a rikkancskodás egészen jól halad. Már a hangszálai is egészen jól hozzászoktak a folytonos kiabáláshoz. Sőt a múltkoriból tanulva messziről elkerüli a hal árust. Igaz a férfi kedves volt vele és segített neki egy kisebb pódiumot emelnie. Azonban a folyamatos halszag alaposan felkavarta szegény Nimo gyomrát.
Most már közelebb a piactér közepéhez talált magának egy helyet ahol szintén egy nagyobb dobozon állva hirdette hangosan Cagon nevét. Egy két alak meg is fordult rákérdezett pontosan miről is van szó. Ő pedig kedvesen el is magyarázta merre találhatják a híres ital keverőt. Remélhetőleg felfogják keresni őt. Bár szívesen kereskedne maga is az italokkal. De talán majd idővel. Rá kell majd kérdeznie a helyiektől mennyibe is kerül egy hely foglalása vagy bérlése a piactéren. Vagy csak kirakhat egy asztalt magának és árulhatja amit akar? Azt viszont nagyon valószínűtlennek tartja.
Azonban ideje egy kicsit pihentetnie hang szálait. Le is ül a doboz szélére, és kortyol párat a vizes kulacsából amit hozott magával.
Szemét közben pihenteti az előtte hullámzó tömegen. Közben mereng azon kinek vajon miféle dolga lehet itt a téren. Az a kisasszony szemben, új ruhákat néz magának. Mondjuk nem tűnik vagyonosnak, lehet csak legelteti a szemét az árún. És, ahogy sejtette a szomorkás arc hamar a nőre kerül, ahogy üres kézzel távozik az árakat látva.*
~ Szegényke. ~
*Rázza meg a fejét rosszallóan Nimo. Meg tudja érteni a nő helyzetét. Majd a következő alakon akad meg a szeme aki nem más, aki felfogadta őt.*
- Cagon úr!
*Emeli fel kezét annak integetve, hogy észre vegye.*
- Micsoda meglepetés. Csak nem alapanyagért jött erre?
*Kérdezi kedvesen majd, amint közelebb kerül hozzá az ork.*
//Kereskedői érdekek//
*Másodlagos munkája a rikkancskodás egészen jól halad. Már a hangszálai is egészen jól hozzászoktak a folytonos kiabáláshoz. Sőt a múltkoriból tanulva messziről elkerüli a hal árust. Igaz a férfi kedves volt vele és segített neki egy kisebb pódiumot emelnie. Azonban a folyamatos halszag alaposan felkavarta szegény Nimo gyomrát.
Most már közelebb a piactér közepéhez talált magának egy helyet ahol szintén egy nagyobb dobozon állva hirdette hangosan Cagon nevét. Egy két alak meg is fordult rákérdezett pontosan miről is van szó. Ő pedig kedvesen el is magyarázta merre találhatják a híres ital keverőt. Remélhetőleg felfogják keresni őt. Bár szívesen kereskedne maga is az italokkal. De talán majd idővel. Rá kell majd kérdeznie a helyiektől mennyibe is kerül egy hely foglalása vagy bérlése a piactéren. Vagy csak kirakhat egy asztalt magának és árulhatja amit akar? Azt viszont nagyon valószínűtlennek tartja.
Azonban ideje egy kicsit pihentetnie hang szálait. Le is ül a doboz szélére, és kortyol párat a vizes kulacsából amit hozott magával.
Szemét közben pihenteti az előtte hullámzó tömegen. Közben mereng azon kinek vajon miféle dolga lehet itt a téren. Az a kisasszony szemben, új ruhákat néz magának. Mondjuk nem tűnik vagyonosnak, lehet csak legelteti a szemét az árún. És, ahogy sejtette a szomorkás arc hamar a nőre kerül, ahogy üres kézzel távozik az árakat látva.*
~ Szegényke. ~
*Rázza meg a fejét rosszallóan Nimo. Meg tudja érteni a nő helyzetét. Majd a következő alakon akad meg a szeme aki nem más, aki felfogadta őt.*
- Cagon úr!
*Emeli fel kezét annak integetve, hogy észre vegye.*
- Micsoda meglepetés. Csak nem alapanyagért jött erre?
*Kérdezi kedvesen majd, amint közelebb kerül hozzá az ork.*
2889. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-18 02:52:18
Üzenet elküldve: 2025-10-18 02:52:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1094
OOC üzenetek: 117
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1094
OOC üzenetek: 117
Játékstílus: Megfontolt
//Utolsó vevő//
- Romlani nem fog, amíg nem bontják fel, utána is inkább a szennyeződéstől félnék. Ne bontsák fel fölöslegesen és nem lesz gond.
*Talán tarthatna egy hosszabb beszédet arról, hogy ne tartsák tűz fölé vagy fagyasszák meg a fiolát, ha valahogy képesek lennének olyan hideget előkovácsolni, de remélhetőleg erre nem lesz szükség.*
- Ezt szomorúan hallom, bár akkor lehet érdemes a törzshöz látogatni a puszta előtt. Ott több szerencsével járhattok a helyzet komolyra vételével.
*És úgy tűnik, megéri Merchennél vásárolnia, ugyanis a kereskedő örömmel emlékezteti, hogy mi az, amit még szereznie kéne, így nem kell fölöslegesen visszajárnia ide később is. Átad 456 aranyat Merchen Feiynek. *
- Köszönöm az említését, szeretnék még tizenkettő zöldet akkor.
*Egyelőre nem tudja, hogy mire kell és hogyan, bár nyolcnak a sorsát már ő döntötte el, hogy további támogatására megy a felfedezésnek.*
- Igen, magam is abban bízom, hogy a törzsön túl nem haladnak tovább. Hacsak nem engedik keresztül, akkor csak a thargok vesztével jutnának túl, ami elég drasztikus lenne. Sok történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi, bőven elegendőnek. Ha még ezt is meg kell élnünk, lassan egyetértek a Lihanechbe költözött kollégáimmal, a város nem alkalmas nyugodt tudományos munkára.
*Nem mintha neki eddig olyan sok nyugodalmas munkája maradt, de a nemesi rang nem fogja annyira röghöz kötni, ha a várost megint a földbe döngölik. Két világcsapás között pedig nem is keresik fel annyira, hogy számítson, hol leledzik.*
- Egyáltalán nem szükséges, elsődlegesen jussatok vissza élve, aztán majd elmesélitek, hogy mi történt.
- Romlani nem fog, amíg nem bontják fel, utána is inkább a szennyeződéstől félnék. Ne bontsák fel fölöslegesen és nem lesz gond.
*Talán tarthatna egy hosszabb beszédet arról, hogy ne tartsák tűz fölé vagy fagyasszák meg a fiolát, ha valahogy képesek lennének olyan hideget előkovácsolni, de remélhetőleg erre nem lesz szükség.*
- Ezt szomorúan hallom, bár akkor lehet érdemes a törzshöz látogatni a puszta előtt. Ott több szerencsével járhattok a helyzet komolyra vételével.
*És úgy tűnik, megéri Merchennél vásárolnia, ugyanis a kereskedő örömmel emlékezteti, hogy mi az, amit még szereznie kéne, így nem kell fölöslegesen visszajárnia ide később is. Átad 456 aranyat Merchen Feiynek.
*- Köszönöm az említését, szeretnék még tizenkettő zöldet akkor.
*Egyelőre nem tudja, hogy mire kell és hogyan, bár nyolcnak a sorsát már ő döntötte el, hogy további támogatására megy a felfedezésnek.*
- Igen, magam is abban bízom, hogy a törzsön túl nem haladnak tovább. Hacsak nem engedik keresztül, akkor csak a thargok vesztével jutnának túl, ami elég drasztikus lenne. Sok történelmi eseménynek lehettünk szemtanúi, bőven elegendőnek. Ha még ezt is meg kell élnünk, lassan egyetértek a Lihanechbe költözött kollégáimmal, a város nem alkalmas nyugodt tudományos munkára.
*Nem mintha neki eddig olyan sok nyugodalmas munkája maradt, de a nemesi rang nem fogja annyira röghöz kötni, ha a várost megint a földbe döngölik. Két világcsapás között pedig nem is keresik fel annyira, hogy számítson, hol leledzik.*
- Egyáltalán nem szükséges, elsődlegesen jussatok vissza élve, aztán majd elmesélitek, hogy mi történt.
2888. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-16 11:06:49
Üzenet elküldve: 2025-10-16 11:06:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 372
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Kereskedői érdekek//
* Az utóbbi napokban elbarikádozta magát a pegazus emeletén. Különböző kísérleteknek vette alá a növényeket, s ok mindent megtudott róluk, cserébe sok álmatlan éjszakát is szerzett, de minden pontosan úgy megy, ahogy annak mennie kell. Ezért is gondolta azt, hogy egy kicsit kikapcsolódik, és visszatér egyik kedvenc helyére, a piacra. Itt mindent megtalál az aki elég kitartóan keres. Persze nem csak az vezérli, hogy különböző kacatokat vehessen, ismerős arcot keres. Olyasvalakit, aki állítása szerint szabadidejében a piacon okosítja a népet az italairól. Bizony, a tündért keresi, aki mint kiderül két állásban tolja az igát. Nagyon nem érdekli ez a tény, viszont ha az üzleten meglátszódik az eredmény, azt sürgősen orvosolnia kell. Lépked jobbra balra a piacon reménykedve, hogy meghallja a rikácsolását, de ha éppen némasága közben botlana bele, akkor sem lenne ideges, csak kerüljön elő. Cagonnak a egész napja itt van arra, hogy felkeresse, szóval bujkálhat akárhol, meg fogja találni. Kerül, amibe kerül. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem zavarják meg a kirakatban fekvő holmik. Kíváncsisága sokszor legyűri, s helyenként bizony megáll nézelődni. Hol egy szép piros almáért, hol egy komplexebbek tűnő alkotásnál. Valaki nem sajnálja le a színt a különböző dolgokból. Ha idő előtt megtalálja a tündért, akkor le is szólítja, nehogy elvesszen a tömegben. *
//Kereskedői érdekek//
* Az utóbbi napokban elbarikádozta magát a pegazus emeletén. Különböző kísérleteknek vette alá a növényeket, s ok mindent megtudott róluk, cserébe sok álmatlan éjszakát is szerzett, de minden pontosan úgy megy, ahogy annak mennie kell. Ezért is gondolta azt, hogy egy kicsit kikapcsolódik, és visszatér egyik kedvenc helyére, a piacra. Itt mindent megtalál az aki elég kitartóan keres. Persze nem csak az vezérli, hogy különböző kacatokat vehessen, ismerős arcot keres. Olyasvalakit, aki állítása szerint szabadidejében a piacon okosítja a népet az italairól. Bizony, a tündért keresi, aki mint kiderül két állásban tolja az igát. Nagyon nem érdekli ez a tény, viszont ha az üzleten meglátszódik az eredmény, azt sürgősen orvosolnia kell. Lépked jobbra balra a piacon reménykedve, hogy meghallja a rikácsolását, de ha éppen némasága közben botlana bele, akkor sem lenne ideges, csak kerüljön elő. Cagonnak a egész napja itt van arra, hogy felkeresse, szóval bujkálhat akárhol, meg fogja találni. Kerül, amibe kerül. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem zavarják meg a kirakatban fekvő holmik. Kíváncsisága sokszor legyűri, s helyenként bizony megáll nézelődni. Hol egy szép piros almáért, hol egy komplexebbek tűnő alkotásnál. Valaki nem sajnálja le a színt a különböző dolgokból. Ha idő előtt megtalálja a tündért, akkor le is szólítja, nehogy elvesszen a tömegben. *
2887. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-16 10:40:52
Üzenet elküldve: 2025-10-16 10:40:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 61
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// A gombaragu //
* Már nem igazán vannak a piactéren, majdnem mindenki hazament már. Aki nem, az épp összepakol, elrejti értékes portékáit, a város felkészül az éjszakára. Ran hasát fogva, nehézkesen ér ide. Gyengébbnek érzi magát, mint valaha, gyomra fáj. Eszébe jut Merchen, aki ma már megmentette egyszer, eszébe jutnak a németek, akiket említett. De nem lát itt egyet sem a néma hetek közül, meg aztán nem is ismeri őket. Nincs nála pénz, nincs ereje kiáltani sem. Végül a piactér egyik félreeső részén elhányja magát, majd nem sokkal rá összeesik. A késői órában nem látja senki vagy, ha látják is, azt gondolják, valami részeg bolond, így magára hagyják. Ha senki nem segít a segítségére, reggelre holtan találják. *
* Már nem igazán vannak a piactéren, majdnem mindenki hazament már. Aki nem, az épp összepakol, elrejti értékes portékáit, a város felkészül az éjszakára. Ran hasát fogva, nehézkesen ér ide. Gyengébbnek érzi magát, mint valaha, gyomra fáj. Eszébe jut Merchen, aki ma már megmentette egyszer, eszébe jutnak a németek, akiket említett. De nem lát itt egyet sem a néma hetek közül, meg aztán nem is ismeri őket. Nincs nála pénz, nincs ereje kiáltani sem. Végül a piactér egyik félreeső részén elhányja magát, majd nem sokkal rá összeesik. A késői órában nem látja senki vagy, ha látják is, azt gondolják, valami részeg bolond, így magára hagyják. Ha senki nem segít a segítségére, reggelre holtan találják. *
2886. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-15 19:42:06
Üzenet elküldve: 2025-10-15 19:42:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 429
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 429
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó vevő//
*Sosem értette a harcosok mentalitását, az elszántságot, az örömöt mikor veszélybe kerül az életed, s csak a puszta szerencsén múlik, hogy hazatérsz-e vagy sem. Bár ez nem igaz, teljesen érti, csupán a magáénak nem tudja érezni. Mindenesetre ismeri ezt a típust, roppant hasznosak tudnak lenni.*
-Örülök, hogy ép bőrrel megúsztad ezeket az ütközeteket, mondhatom.
*Aprócska mosolyt mutat, közben pedig a holmikat rendezgeti, hogy mindennek meglegyen a helye, jól meg tudja nézni az árut Ettvallder. Szavaira csak bólint, bármi is jól jöhet egy efféle kaland során, legalábbis azokból a pletykákból és történetekből kiindulva, amiket a borgőzös éjszakákon hallott a veterán zsoldosoktól. A kérdés azonban őt is foglalkoztatja, úgyhogy kíváncsian figyel az alkimistára. Szerencsére az áron nem vesznek össze, elvégre jutányos ár ez, Merchen is tudja, hogy többet is kérhetne, de jó ez így. Az aranyakat gyorsan átfutja szemével, majd elsüllyeszti abba a zsebbe, ahová korábban a Nestartól kapott érméit is, majd át is adja a túlélőcsomagot.*
-Szavadon foglak.
*Mondja mókásan, de azért titkon reméli, hogy valóban így lesz. De ha nem, egy szívesség is jól jöhet majd a jövőben. Az arany az csak arany, abból mindig lehet többet szerezni, de vannak dolgok amikből bizony sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.*
-A szerencse egy ribanc, ahogy mondani szokás. Ha esetleg szükség lehet még bájitalra a főzéshez? Kotyvasztáshoz? Nevezzék bárhogy is a szakmabeliek, állok rendelkezésükre.
*Azért gyorsan meglátja itt a csevegés közepette, hogy talán még egy kis bőrt lenyúzhat ebből a párosból, úgyhogy igyekszik megragadni a lehetőséget.*
-Gondolom tényleg ebben bízik a városvezetés is, hogy a Vashegy megállítja ezt a fenyegetést, ebben Nestar uram is osztja a véleményüket, nem igaz?
*Sosem értette a harcosok mentalitását, az elszántságot, az örömöt mikor veszélybe kerül az életed, s csak a puszta szerencsén múlik, hogy hazatérsz-e vagy sem. Bár ez nem igaz, teljesen érti, csupán a magáénak nem tudja érezni. Mindenesetre ismeri ezt a típust, roppant hasznosak tudnak lenni.*
-Örülök, hogy ép bőrrel megúsztad ezeket az ütközeteket, mondhatom.
*Aprócska mosolyt mutat, közben pedig a holmikat rendezgeti, hogy mindennek meglegyen a helye, jól meg tudja nézni az árut Ettvallder. Szavaira csak bólint, bármi is jól jöhet egy efféle kaland során, legalábbis azokból a pletykákból és történetekből kiindulva, amiket a borgőzös éjszakákon hallott a veterán zsoldosoktól. A kérdés azonban őt is foglalkoztatja, úgyhogy kíváncsian figyel az alkimistára. Szerencsére az áron nem vesznek össze, elvégre jutányos ár ez, Merchen is tudja, hogy többet is kérhetne, de jó ez így. Az aranyakat gyorsan átfutja szemével, majd elsüllyeszti abba a zsebbe, ahová korábban a Nestartól kapott érméit is, majd át is adja a túlélőcsomagot.*
-Szavadon foglak.
*Mondja mókásan, de azért titkon reméli, hogy valóban így lesz. De ha nem, egy szívesség is jól jöhet majd a jövőben. Az arany az csak arany, abból mindig lehet többet szerezni, de vannak dolgok amikből bizony sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.*
-A szerencse egy ribanc, ahogy mondani szokás. Ha esetleg szükség lehet még bájitalra a főzéshez? Kotyvasztáshoz? Nevezzék bárhogy is a szakmabeliek, állok rendelkezésükre.
*Azért gyorsan meglátja itt a csevegés közepette, hogy talán még egy kis bőrt lenyúzhat ebből a párosból, úgyhogy igyekszik megragadni a lehetőséget.*
-Gondolom tényleg ebben bízik a városvezetés is, hogy a Vashegy megállítja ezt a fenyegetést, ebben Nestar uram is osztja a véleményüket, nem igaz?
2885. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-15 09:01:27
Üzenet elküldve: 2025-10-15 09:01:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó vevő//
* Látszólag nem nyeri el a nemesek haragját a beszélgetésbe való becsatlakozásával. Talán változna a viselkedése, ha tudná, hogy ezek ketten nemesek, de az is lehet, hogy mivel már hellyel közzel ismeri őket, nem mutatna különleges bánásmódot. Ami a munkát illeti, valami neki is rémlik, ám olyan halvány és olyan régi emlék, hogy ha egy ember lenne a távolból, sem biztos, hogy meglátná. Valami munka, szállítás, védés, valaki megverése? Bár jobban belegondolva konkrétumot pont átugrották. Sebaj, lesz ideje felhánytorgatni a múltat, ha élve visszatér. *
- Az istenek kegyesek voltak velem. Volt szerencsém néhány komolyabb ütközethez az elmúlt évben, de mint látod, megint valami hülyeségbe vágom a fejszém.
* Azzal át is kerül a lista, rajta a kicsit sem rövid, de annál részletesebb lista arról, hogy mire van szüksége. Néhány név mellett darabszám, valamelyik kihúzva, de a lényeget biztos érti. *
- Sajnos néhány taggal csak futólag találkoztam. Őszintén nem tudom megmondani, hogy mire lenne szükségük, az is lehet, hogy tévedek. Ám jobb felpakolni az effélékből, mint később rimánkodni, hogy meg kellett volna venni. Romlani nem fog, ugye?
* Néz kérdően az alkimistára. Ez a kérdés régóta foglalkoztatja. Ha romlik az áru, akkor nem fukarkodik vele, de ha nem, akkor a méregzöldet csak a legvégső esetben veti be. Aztán vissza is tér a kereskedő az összes holmival. Maga is csinált pár számolást és meg kell hagynia, sokkal nagyobb összegre számított, mint amivel most szembesítik. Ahogy a kereskedő mondja, közel kétezer, bár ő még annál többet is számolt, feltéve, ha a simlis alakoknál veszi, plusz a saját nyelve sem alkudozásra lett tervezve. Kezeit összefonja mellkasánál, majd bólint egyet. Még azelőtt rábólint, hogy a kereskedő ráeszméljen, hogy valamit nagyon elszámolt. De az is lehet, hogy így tervezi. Bármi is legyen a mögöttes indok, Merchen Feiy hamar gazdagabb lesz 1600 arannyal. *
- Hálás vagyok.
* Hajol meg aprón a kereskedő előtt. *
- Ha élve visszatérek valami zsákmánnyal, te leszek az első, akire gondolok.
~ Feltéve, ha nem tetszik meg és nem tartom meg. ~
* Amint megkapja a vásárolt felszereléseket, mindent a hátizsákba pakolja. Valamit kívülre erősít, valamit belülre, a kíváncsi szemek elől rejt el. *
- Ami az őröket illeti, nem voltak túl beszédesek. A kém halott és vele együtt mindent titka. Hogy kivallatták a titkait az őrök, azt nem tudom. Olybá tűnik, nagyon el akarják titkolni az egészet. Talán abban reménykednek, hogy a barbárok lerendezik, még mielőtt beütne a baj.
* Megvonja vállait. Nem tetszik neki ez a hozzáállás. A végén még ők fogják verni a mellkasukat, hogy milyen ügyesen hárították a krízist. *
- A szerencse egy kétélű kard. Az ellenfeleinknek épp úgy lehet szerencséje, mint nekünk. De, hogy néhány jó hírt is mondjak, úgy néz ki, hogy eléggé tapasztaltak fogják erősíteni a sorainkat.
* Nem nagyon lepi meg, hogy ezek ketten az orkokat vesézik ki. *
- Nos a mi terünk továbbra is változatlan, legalábbis egyelőre. Megpróbálunk magunk információhoz jutni, hátha már az orkok is okosabbak lettek. Akkor az információ is frissebb lesz. Talán hazaküldünk valakit, aki visszahozza az információkat, ha olyat tudunk meg. Azonban nem szívesen gyengíteném meg a sorainkat, ha ez lehetséges.
* Közben majdnem kész a bepakolással is. Nézi a vásárolt felszerelést és fejben már azok használatát fontolgatja. Csákányra nem biztos, hogy szüksége van, de az ilyen felszerelés olyan, ami mindig akkor kell, amikor nincs. *
* Látszólag nem nyeri el a nemesek haragját a beszélgetésbe való becsatlakozásával. Talán változna a viselkedése, ha tudná, hogy ezek ketten nemesek, de az is lehet, hogy mivel már hellyel közzel ismeri őket, nem mutatna különleges bánásmódot. Ami a munkát illeti, valami neki is rémlik, ám olyan halvány és olyan régi emlék, hogy ha egy ember lenne a távolból, sem biztos, hogy meglátná. Valami munka, szállítás, védés, valaki megverése? Bár jobban belegondolva konkrétumot pont átugrották. Sebaj, lesz ideje felhánytorgatni a múltat, ha élve visszatér. *
- Az istenek kegyesek voltak velem. Volt szerencsém néhány komolyabb ütközethez az elmúlt évben, de mint látod, megint valami hülyeségbe vágom a fejszém.
* Azzal át is kerül a lista, rajta a kicsit sem rövid, de annál részletesebb lista arról, hogy mire van szüksége. Néhány név mellett darabszám, valamelyik kihúzva, de a lényeget biztos érti. *
- Sajnos néhány taggal csak futólag találkoztam. Őszintén nem tudom megmondani, hogy mire lenne szükségük, az is lehet, hogy tévedek. Ám jobb felpakolni az effélékből, mint később rimánkodni, hogy meg kellett volna venni. Romlani nem fog, ugye?
* Néz kérdően az alkimistára. Ez a kérdés régóta foglalkoztatja. Ha romlik az áru, akkor nem fukarkodik vele, de ha nem, akkor a méregzöldet csak a legvégső esetben veti be. Aztán vissza is tér a kereskedő az összes holmival. Maga is csinált pár számolást és meg kell hagynia, sokkal nagyobb összegre számított, mint amivel most szembesítik. Ahogy a kereskedő mondja, közel kétezer, bár ő még annál többet is számolt, feltéve, ha a simlis alakoknál veszi, plusz a saját nyelve sem alkudozásra lett tervezve. Kezeit összefonja mellkasánál, majd bólint egyet. Még azelőtt rábólint, hogy a kereskedő ráeszméljen, hogy valamit nagyon elszámolt. De az is lehet, hogy így tervezi. Bármi is legyen a mögöttes indok, Merchen Feiy hamar gazdagabb lesz 1600 arannyal.
*- Hálás vagyok.
* Hajol meg aprón a kereskedő előtt. *
- Ha élve visszatérek valami zsákmánnyal, te leszek az első, akire gondolok.
~ Feltéve, ha nem tetszik meg és nem tartom meg. ~
* Amint megkapja a vásárolt felszereléseket, mindent a hátizsákba pakolja. Valamit kívülre erősít, valamit belülre, a kíváncsi szemek elől rejt el. *
- Ami az őröket illeti, nem voltak túl beszédesek. A kém halott és vele együtt mindent titka. Hogy kivallatták a titkait az őrök, azt nem tudom. Olybá tűnik, nagyon el akarják titkolni az egészet. Talán abban reménykednek, hogy a barbárok lerendezik, még mielőtt beütne a baj.
* Megvonja vállait. Nem tetszik neki ez a hozzáállás. A végén még ők fogják verni a mellkasukat, hogy milyen ügyesen hárították a krízist. *
- A szerencse egy kétélű kard. Az ellenfeleinknek épp úgy lehet szerencséje, mint nekünk. De, hogy néhány jó hírt is mondjak, úgy néz ki, hogy eléggé tapasztaltak fogják erősíteni a sorainkat.
* Nem nagyon lepi meg, hogy ezek ketten az orkokat vesézik ki. *
- Nos a mi terünk továbbra is változatlan, legalábbis egyelőre. Megpróbálunk magunk információhoz jutni, hátha már az orkok is okosabbak lettek. Akkor az információ is frissebb lesz. Talán hazaküldünk valakit, aki visszahozza az információkat, ha olyat tudunk meg. Azonban nem szívesen gyengíteném meg a sorainkat, ha ez lehetséges.
* Közben majdnem kész a bepakolással is. Nézi a vásárolt felszerelést és fejben már azok használatát fontolgatja. Csákányra nem biztos, hogy szüksége van, de az ilyen felszerelés olyan, ami mindig akkor kell, amikor nincs. *
2884. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-15 01:17:02
Üzenet elküldve: 2025-10-15 01:17:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1094
OOC üzenetek: 117
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1094
OOC üzenetek: 117
Játékstílus: Megfontolt
//Utolsó vevő//
- A felderítő elmondása szerint tudniuk kell, Alrishullal direkt találkoztak. Nem hiszem, hogy nem született volna döntés arról, hogy miként tesznek és annak az eredményét is látjuk most. Ha intézkednek is valamit, azt nem a köznép szeme előtt teszik.
*De őt kevésbé érdekli a városvezetés dolga, annyira nem kötődik ehhez a környékhez. És ahogy mondta, nem hiszi, hogy a thargok ne tudnák megállítani a veszélyt.*
- Kellemes napot!
*Ettvallderre emlékszik, mondjuk nincs nehéz dolga, nem rég találkoztak. Egy tündért és egy mosómedvét hiányol, de úgy tűnik egy szárnyasra lettek elcserélve. Nem az ő reszortja eldönteni, hogy megérős üzlet volt-e.*
- Értem. Van elképzelés, hogy milyen gyógyitalokat szeretnének? Ami azt illeti, pont most vásároltam be, hogy újratöltsem a tartalékaimat zöldekből. Kettő további fűzölddel meg tudom támogatni az útjukat. Ha bármi másra még szükség lenne, a napokban szóljanak és azt is a Pegazushoz viszem, ha van időm, vagy küldetem, ha nincs. Egyébként, szerencsével jártak az őrségnél?
*Említette a számára Ettvallder, hogy van befolyásuk az őrökre és még szabadlábon járnak, legalább is az egyikük, szóval olyan rosszul nem sikerülhetett. Persze azon se lepődne meg, ha már a városőrök mindent kiszedtek az orkból, amit lehetett és nem lettek sokkal okosabbak.*
- Megnyugtató, hogy nem bízzátok a szerencsére.
*Tekint kénytelenül is az asztal tartalmára. Az alkimistának nincs érzéke ahhoz, hogy kitalálja, miért leselkedik feléje a kereskedő, de erről eszébe jut, hogy akár megoszthatja a kalandorral, hogy Merchen is tud az eseményekről.*
- Egyébként pont az orkokról beszéltünk, mielőtt megérkeztél.
*Csak úgy hajítja be a kifejezést, egy darab kő eleganciájával.*
- A felderítő elmondása szerint tudniuk kell, Alrishullal direkt találkoztak. Nem hiszem, hogy nem született volna döntés arról, hogy miként tesznek és annak az eredményét is látjuk most. Ha intézkednek is valamit, azt nem a köznép szeme előtt teszik.
*De őt kevésbé érdekli a városvezetés dolga, annyira nem kötődik ehhez a környékhez. És ahogy mondta, nem hiszi, hogy a thargok ne tudnák megállítani a veszélyt.*
- Kellemes napot!
*Ettvallderre emlékszik, mondjuk nincs nehéz dolga, nem rég találkoztak. Egy tündért és egy mosómedvét hiányol, de úgy tűnik egy szárnyasra lettek elcserélve. Nem az ő reszortja eldönteni, hogy megérős üzlet volt-e.*
- Értem. Van elképzelés, hogy milyen gyógyitalokat szeretnének? Ami azt illeti, pont most vásároltam be, hogy újratöltsem a tartalékaimat zöldekből. Kettő további fűzölddel meg tudom támogatni az útjukat. Ha bármi másra még szükség lenne, a napokban szóljanak és azt is a Pegazushoz viszem, ha van időm, vagy küldetem, ha nincs. Egyébként, szerencsével jártak az őrségnél?
*Említette a számára Ettvallder, hogy van befolyásuk az őrökre és még szabadlábon járnak, legalább is az egyikük, szóval olyan rosszul nem sikerülhetett. Persze azon se lepődne meg, ha már a városőrök mindent kiszedtek az orkból, amit lehetett és nem lettek sokkal okosabbak.*
- Megnyugtató, hogy nem bízzátok a szerencsére.
*Tekint kénytelenül is az asztal tartalmára. Az alkimistának nincs érzéke ahhoz, hogy kitalálja, miért leselkedik feléje a kereskedő, de erről eszébe jut, hogy akár megoszthatja a kalandorral, hogy Merchen is tud az eseményekről.*
- Egyébként pont az orkokról beszéltünk, mielőtt megérkeztél.
*Csak úgy hajítja be a kifejezést, egy darab kő eleganciájával.*
2883. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-14 20:08:42
Üzenet elküldve: 2025-10-14 20:08:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 429
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 429
OOC üzenetek: 62
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó vevő//
*Nestar Cagont dicsérő szavaira csak némán bólint, nem tisztje megítélni, hogy miféle képességekkel rendelkezik az ork, bár ettől még igencsak könnyen megteheti ezt a műveletet. Megtehetné, ha érdekelné annyira az alkímia, de szerencsére nem így van. A másik dolog sokkal érdekesebbnek ígérkezik. Látszik a tündér szemöldökén, hogy még ha mesteri is a negyvenes arca, egy kicsit azért meg-meg rándul a hír hallatán. Sokáig nem is szól, igyekszik megemészteni a dolgot és kitalálni, hogy hogy is tudna ebből a legjobban járni.*
-Tehát a pletykák mégsem csak pletykák, micsoda meglepetés.
*Vigyorog Nestarra, miközben koppint egyet griff fejes botjával.*
-Nem tudnak azok semmit sem, ámbár ne becsülje alá őket. Talán a legjobb lenne, ha magam intézkednék, mielőtt még a végén a véges anyagi forrásokra fogva rossz intézkedéseket hoznának, olyat ami árt a városnak. ~Nekem.~
*Főhajtással veszi át az előleget, és egy kis papírosra fel is jegyez ezt-azt.*
-Köszönöm a bizalmat. Nem szeretnék ígérni, egy-két haton belül ha minden jól megy igyekszem beszerezni. Persze így, hogy az orkok tényleg veszélyt jelenthetnek..
*Ez már csak a játék része, így is-úgy is megoldja valahogy, ha más nem megveszi valakitől 13 aranyért a növényeket. Nem sok mindent tisztel, de az üzletet azt igen. Azonban nem tudnak tovább társalogni, hiszen egy új alak lép a képbe, egy másik fél-elf férfi. Igazán kiváló kardforgatónak tűnik. ~Talán fel kéne bérelnem később. Vagy talán már.. meg is próbáltam egyszer?~*
-Teysus hozta uram!
*Köszönti, majd kezd derengeni neki valami a régmúltból.*
-Áh! Hát te vagy az! Szervusz. Jól kikupálódtál.
*Kedvesen mosolyog rá, mint egy régi barátra.*
-Akkor a legjobb helyen jársz, cimbora!
*Azzal pedig el is veszi a kis listát, és gyorsan átfutja, közben pedig bólogat és motyog valamit az orra alatt.*
-Természetesen.
*Önkéntelenül is megsimogatja az amulettjét, ahogy összeköti Nestar korábbi szavait Ettvallder terepre merészkedésével.*
-Csak egy pillanat és hozom is a holmikat.
*Feleli, majd perdül-fordul és el is tűnik a szemek elől, hogy hamar a jókora mennyiségű áruval térjen vissza.*
-Ez úgy nagyjából közelít a kétezer aranyhoz, bizony nem akármilyen felszerelés ez, bár ha ilyen veszélyes küldetésre indulnék én is szeretnék a legjobban felkészülni.
*Egy darabig hallgat, tekintete felváltva Nestarra és Ettvallderre vándorol.*
-Mondjuk úgy, hogy érdekemben áll, hogy élve térj vissza. Mit szólsz 1600 aranyhoz?
*Nestar Cagont dicsérő szavaira csak némán bólint, nem tisztje megítélni, hogy miféle képességekkel rendelkezik az ork, bár ettől még igencsak könnyen megteheti ezt a műveletet. Megtehetné, ha érdekelné annyira az alkímia, de szerencsére nem így van. A másik dolog sokkal érdekesebbnek ígérkezik. Látszik a tündér szemöldökén, hogy még ha mesteri is a negyvenes arca, egy kicsit azért meg-meg rándul a hír hallatán. Sokáig nem is szól, igyekszik megemészteni a dolgot és kitalálni, hogy hogy is tudna ebből a legjobban járni.*
-Tehát a pletykák mégsem csak pletykák, micsoda meglepetés.
*Vigyorog Nestarra, miközben koppint egyet griff fejes botjával.*
-Nem tudnak azok semmit sem, ámbár ne becsülje alá őket. Talán a legjobb lenne, ha magam intézkednék, mielőtt még a végén a véges anyagi forrásokra fogva rossz intézkedéseket hoznának, olyat ami árt a városnak. ~Nekem.~
*Főhajtással veszi át az előleget, és egy kis papírosra fel is jegyez ezt-azt.*
-Köszönöm a bizalmat. Nem szeretnék ígérni, egy-két haton belül ha minden jól megy igyekszem beszerezni. Persze így, hogy az orkok tényleg veszélyt jelenthetnek..
*Ez már csak a játék része, így is-úgy is megoldja valahogy, ha más nem megveszi valakitől 13 aranyért a növényeket. Nem sok mindent tisztel, de az üzletet azt igen. Azonban nem tudnak tovább társalogni, hiszen egy új alak lép a képbe, egy másik fél-elf férfi. Igazán kiváló kardforgatónak tűnik. ~Talán fel kéne bérelnem később. Vagy talán már.. meg is próbáltam egyszer?~*
-Teysus hozta uram!
*Köszönti, majd kezd derengeni neki valami a régmúltból.*
-Áh! Hát te vagy az! Szervusz. Jól kikupálódtál.
*Kedvesen mosolyog rá, mint egy régi barátra.*
-Akkor a legjobb helyen jársz, cimbora!
*Azzal pedig el is veszi a kis listát, és gyorsan átfutja, közben pedig bólogat és motyog valamit az orra alatt.*
-Természetesen.
*Önkéntelenül is megsimogatja az amulettjét, ahogy összeköti Nestar korábbi szavait Ettvallder terepre merészkedésével.*
-Csak egy pillanat és hozom is a holmikat.
*Feleli, majd perdül-fordul és el is tűnik a szemek elől, hogy hamar a jókora mennyiségű áruval térjen vissza.*
-Ez úgy nagyjából közelít a kétezer aranyhoz, bizony nem akármilyen felszerelés ez, bár ha ilyen veszélyes küldetésre indulnék én is szeretnék a legjobban felkészülni.
*Egy darabig hallgat, tekintete felváltva Nestarra és Ettvallderre vándorol.*
-Mondjuk úgy, hogy érdekemben áll, hogy élve térj vissza. Mit szólsz 1600 aranyhoz?
2882. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-14 20:01:45
Üzenet elküldve: 2025-10-14 20:01:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lyssira Saeliis Tharisse, Orthus Morthimer//
*Szívesebben tölti az idejét olyanok társaságában, akik valamelyest hasonlóak hozzá. Persze össze sem hasonlítható az ő fiatalsága, a hozzá mérten korosabb úréval, lennének különbségek, de alapvetően ez az attitűd áll hozzá közel. El tudja képzelni, hogy tudnák élvezni egymás társaságát a nyerészkedésén túl is. Ha pedig megkedveli őt a nemes, hát rendkívül nagyot léphet a céljai érdekében. Így hát hűvös tekintetét megtörve, elégedett mosolyra húzódik a szája.*
- Kedvem volna ebben a hűvös időben egy ízletes fácánleveshez. *Nem tűnik gondolkodónak, rögvest rávágja, hiszen tudnia kell mit akar, de menekülőutat is biztosít, persze azt is csak úgy, hogy süt róla, hogy ennek illene eleget tenni. Nem túl merész kérés, de talán nem olyan egyszerű beszerezni ezt a fajta húst, mintha valami egyszerű sültet kérne. Csak annyira próbatétel ez, hogy Orthus hajlandó-e a kedvében járni. Sokat elárul majd.* - De természetesen meglephet, Morthimer úr, ha úgy gondolja talál kedvemre valóbbat.
*A Pegazus fogadót hallva láthatja a várva várt gőgös tekintetet. Bár kényelmesebb még az is, mint a hűvös templom, na meg a lak, amiben helyet kaptak Artheniorba érkeztük előtt, most nem lehet elégedett a sorsával.*
- Igen, a fogadóhoz. *Abba nem bocsátkozna hangsúlyon túl, hogy lefitymálja, lehet még beszédtéma ez a későbbiekben, de elereszti a nemest. Így volt tökéletes a találkozó, s nem is kell ezt elhúzni.*
- Kiderítjük, Morthimer úr. *A lélektükrökbe tekint, ismét egy pillanatig mélyebben, majd elréved másfelé, mintha csak tudná merre induljon ő is.*
- Eeyr vigyázza lépteit! *Búcsúzik, s végre ő is úgy térhet vissza véréhez, hogy elégedettebb, mint mikor elindult. Ritka érzés ez nála, de sejtelmei szerint egyre csak fokozódik majd. *
//Lyssira Saeliis Tharisse, Orthus Morthimer//
*Szívesebben tölti az idejét olyanok társaságában, akik valamelyest hasonlóak hozzá. Persze össze sem hasonlítható az ő fiatalsága, a hozzá mérten korosabb úréval, lennének különbségek, de alapvetően ez az attitűd áll hozzá közel. El tudja képzelni, hogy tudnák élvezni egymás társaságát a nyerészkedésén túl is. Ha pedig megkedveli őt a nemes, hát rendkívül nagyot léphet a céljai érdekében. Így hát hűvös tekintetét megtörve, elégedett mosolyra húzódik a szája.*
- Kedvem volna ebben a hűvös időben egy ízletes fácánleveshez. *Nem tűnik gondolkodónak, rögvest rávágja, hiszen tudnia kell mit akar, de menekülőutat is biztosít, persze azt is csak úgy, hogy süt róla, hogy ennek illene eleget tenni. Nem túl merész kérés, de talán nem olyan egyszerű beszerezni ezt a fajta húst, mintha valami egyszerű sültet kérne. Csak annyira próbatétel ez, hogy Orthus hajlandó-e a kedvében járni. Sokat elárul majd.* - De természetesen meglephet, Morthimer úr, ha úgy gondolja talál kedvemre valóbbat.
*A Pegazus fogadót hallva láthatja a várva várt gőgös tekintetet. Bár kényelmesebb még az is, mint a hűvös templom, na meg a lak, amiben helyet kaptak Artheniorba érkeztük előtt, most nem lehet elégedett a sorsával.*
- Igen, a fogadóhoz. *Abba nem bocsátkozna hangsúlyon túl, hogy lefitymálja, lehet még beszédtéma ez a későbbiekben, de elereszti a nemest. Így volt tökéletes a találkozó, s nem is kell ezt elhúzni.*
- Kiderítjük, Morthimer úr. *A lélektükrökbe tekint, ismét egy pillanatig mélyebben, majd elréved másfelé, mintha csak tudná merre induljon ő is.*
- Eeyr vigyázza lépteit! *Búcsúzik, s végre ő is úgy térhet vissza véréhez, hogy elégedettebb, mint mikor elindult. Ritka érzés ez nála, de sejtelmei szerint egyre csak fokozódik majd. *
2881. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-10-14 10:56:28
Üzenet elküldve: 2025-10-14 10:56:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó vevő//
* Ahogy eléri a piacot, örömmel látja, hogy nem kerülte el a sok kereskedőt, és még pont időben érkezett, hogy át tudja nézni a többiek bódéit. Ahogy lépeget a tömegben, helyenként kikerül néhány igen türelmetlen alakot, olyankor esélye sincs és belé jönnek. Ilyen az, ha valaki csúcsforgalomba érkezik. Mikor félreáll egy néhány pillanatra, hogy kifújja magát és összeszedje a gondolatait egy ismerős alakot pillant meg az egyik standnál. Egyből kettőt, de az utóbbiban nem biztos, csak olyan, mintha régen már találkoztak volna, de, hogy hol, az hirtelen nem rémlik neki. *
- Üdvözlöm Nestar.
* Lép oda a pároshoz. Egyik keze az övébe horgolva, nem sokkal a kardja mellett. Másikban pedig a ketrecével, benne a varjúval. Aprót biccent az alkimistának, majd a kereskedő felé fordul. Közelebbről egyből rá is jön, hogy kivel van dolga. Még nagyon régen, talán már egy éve is, hogy megittak egy pofa sört a rumosba. Valami munka is volt az asztalon, de az élet nem úgy hozta, hogy ráleljen, főleg nem a városban. *
~ Ha jól emlékszem a neve. ~
- Merchen, ugye? De rég is volt már.
* Nem baj, ha nem emlékszik a félvérre, bár jobb lenne átesni az újbóli ismerkedésen mihamarabb, elvégre az idő fogy, az erszénye pedig csak arra vár, hogy egy kereskedő megfossza mindenétől. *
- Remélem nem zavarlak titeket. Épp erre jártam, mikor észrevettelek. Szükségem lenne néhány dologra és remélte, hogy tudnál nekem segíteni.
* Ha a kereskedő benne van abban, hogy kisegíti, vagy legalábbis megpróbálná, úgy elővesz egy kis papír fecnit, amire felírt néhány dolgot. Azokat szeretné begyűjteni, még az út előtt. Ha nem vállalná, akkor nem kerül elő a papír. Közben Nestarhoz is intéz néhány mondatot, feltéve, ha nem küldik el a fenébe a magánbeszélgetésük között. *
- Sikerül összeszednek néhány alakot, akik vállalják a veszélyeket és kijönnének velem a terepre. Ha minden jól megy, úgy nagyjából öt nap múlva indulnánk is. A pegazusban fogunk gyülekezni. A többiek nevében nem nyilatkoznék nagyon, de elképzelhető, hogy mások is igénybe vennék a szolgálatait, az út előtt. Biztos mindenki jobban érezné magát, ha akadna néhány fiolányi gyógyító ital a tarsolyába.
* Mondandója után elnémul egy kicsit. Kivárja a páros reakcióját az elhangzottakra, de főleg azért, mert nincs több mondanivalója, hacsak nem kérdeznek vissza. *
* Ahogy eléri a piacot, örömmel látja, hogy nem kerülte el a sok kereskedőt, és még pont időben érkezett, hogy át tudja nézni a többiek bódéit. Ahogy lépeget a tömegben, helyenként kikerül néhány igen türelmetlen alakot, olyankor esélye sincs és belé jönnek. Ilyen az, ha valaki csúcsforgalomba érkezik. Mikor félreáll egy néhány pillanatra, hogy kifújja magát és összeszedje a gondolatait egy ismerős alakot pillant meg az egyik standnál. Egyből kettőt, de az utóbbiban nem biztos, csak olyan, mintha régen már találkoztak volna, de, hogy hol, az hirtelen nem rémlik neki. *
- Üdvözlöm Nestar.
* Lép oda a pároshoz. Egyik keze az övébe horgolva, nem sokkal a kardja mellett. Másikban pedig a ketrecével, benne a varjúval. Aprót biccent az alkimistának, majd a kereskedő felé fordul. Közelebbről egyből rá is jön, hogy kivel van dolga. Még nagyon régen, talán már egy éve is, hogy megittak egy pofa sört a rumosba. Valami munka is volt az asztalon, de az élet nem úgy hozta, hogy ráleljen, főleg nem a városban. *
~ Ha jól emlékszem a neve. ~
- Merchen, ugye? De rég is volt már.
* Nem baj, ha nem emlékszik a félvérre, bár jobb lenne átesni az újbóli ismerkedésen mihamarabb, elvégre az idő fogy, az erszénye pedig csak arra vár, hogy egy kereskedő megfossza mindenétől. *
- Remélem nem zavarlak titeket. Épp erre jártam, mikor észrevettelek. Szükségem lenne néhány dologra és remélte, hogy tudnál nekem segíteni.
* Ha a kereskedő benne van abban, hogy kisegíti, vagy legalábbis megpróbálná, úgy elővesz egy kis papír fecnit, amire felírt néhány dolgot. Azokat szeretné begyűjteni, még az út előtt. Ha nem vállalná, akkor nem kerül elő a papír. Közben Nestarhoz is intéz néhány mondatot, feltéve, ha nem küldik el a fenébe a magánbeszélgetésük között. *
- Sikerül összeszednek néhány alakot, akik vállalják a veszélyeket és kijönnének velem a terepre. Ha minden jól megy, úgy nagyjából öt nap múlva indulnánk is. A pegazusban fogunk gyülekezni. A többiek nevében nem nyilatkoznék nagyon, de elképzelhető, hogy mások is igénybe vennék a szolgálatait, az út előtt. Biztos mindenki jobban érezné magát, ha akadna néhány fiolányi gyógyító ital a tarsolyába.
* Mondandója után elnémul egy kicsit. Kivárja a páros reakcióját az elhangzottakra, de főleg azért, mert nincs több mondanivalója, hacsak nem kérdeznek vissza. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2942-2961