Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 437 (8721. - 8740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
8740. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:03:26
Üzenet elküldve: 2020-06-04 22:03:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügyek//
//Galwinglor//
*Czer a tisztás friss levegőjétől felüdülve érkezik a piactérre. Most úgy fest, kevésbé nagy a tömeg és a tolongás a jól megszokotthoz képest. Bár mi tagadás, így is van olyan rész, ahol úgy nyomorognak a nézelődők, mintha valami láthatatlan kamrába zárták volna őket, ahonnan talán nem is engedik ki többé, de azt leszámítva egészen jól lehet itt közlekedni. Czer fekete szemei ide-oda járnak. Arc alapján keres valakit vagy valakiket, akik első ránézésre elég szimpatikusnak tűnnek. Közben kicsit a ruhák irányába is kacsintgat. Lassacskán időszerűnek tartja, hogy beszerezzen valami normálisabb öltözéket. Ilyen tipikus vándor kinézettel azért mégsem az igazi "üzletet kötni".
Amint így keresgél, megpillant egy bőrvértes szakállas óriást egy kicsit távolabb. Nem valami nehéz észrevenni, hisz méretével elég nagy feltűnést kelt. El is határozza, hogy ő lesz az első alany, akit a boltról kérdez majd, ámde kissé elbizonytalanodik a hatalmas magasságot látva. Azért csak megindul felé, s olyan két méterről megszólal:*
- Jó napot kívánok! Zavarhatom egy kicsit?
*Innen közelről még jobban elbizonytalanítja a lányt az óriás látványa. Nagy igyekezetébe is kerül, hogy uralkodjon magán és ne remegjen a hangja. Udvariasan beszél egyébként, no nem mellékesen.*
//Galwinglor//
*Czer a tisztás friss levegőjétől felüdülve érkezik a piactérre. Most úgy fest, kevésbé nagy a tömeg és a tolongás a jól megszokotthoz képest. Bár mi tagadás, így is van olyan rész, ahol úgy nyomorognak a nézelődők, mintha valami láthatatlan kamrába zárták volna őket, ahonnan talán nem is engedik ki többé, de azt leszámítva egészen jól lehet itt közlekedni. Czer fekete szemei ide-oda járnak. Arc alapján keres valakit vagy valakiket, akik első ránézésre elég szimpatikusnak tűnnek. Közben kicsit a ruhák irányába is kacsintgat. Lassacskán időszerűnek tartja, hogy beszerezzen valami normálisabb öltözéket. Ilyen tipikus vándor kinézettel azért mégsem az igazi "üzletet kötni".
Amint így keresgél, megpillant egy bőrvértes szakállas óriást egy kicsit távolabb. Nem valami nehéz észrevenni, hisz méretével elég nagy feltűnést kelt. El is határozza, hogy ő lesz az első alany, akit a boltról kérdez majd, ámde kissé elbizonytalanodik a hatalmas magasságot látva. Azért csak megindul felé, s olyan két méterről megszólal:*
- Jó napot kívánok! Zavarhatom egy kicsit?
*Innen közelről még jobban elbizonytalanítja a lányt az óriás látványa. Nagy igyekezetébe is kerül, hogy uralkodjon magán és ne remegjen a hangja. Udvariasan beszél egyébként, no nem mellékesen.*
8739. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-04 20:45:54
Üzenet elküldve: 2020-06-04 20:45:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
*Szégyenlősen elmosolyodik a dicséreten, mely megsimogatja a lelkét, s némi melankóliával süti le a szemeit.*
- A szüleim szavai.
*Feleli halkan. Egészen kimelegszik aztán, úgy izgul, amiért egyfajta üzleti tárgyalásba kezd. Az árusokkal beszélni egészen más érzés, hiszen bőven akad más vásárló, de egy munkást szerződtetni már nagy felelősség. Az anyagiak említésekor csak fokozódik a dolog, hiszen nincs bevétele, csak amit örökségként hozott magával, azzal pedig nagyon okosan kell gazdálkodni, hogy mindenre fussa, és még a beindításra is maradjon. Elszégyelli magát, amiért még nem gondolt rá, hogy szolidáris szolgáltatásukat hosszútávon fenntartani milyen anyagi vonzattal jár majd, hiszen ha mindenki fizethet akár munkával is, valami más forrással kell kiegészíteniük. Arcára mindebből a gyors gondolatfolyamból csak némi aggodalmas megfontolás szűrődik ki, s végül még kihúzza magát eltökélten, mielőtt felnéz a magas férfira nyílt tekintettel.*
- Természetesen. Ez így helyes. De mielőtt megállapodunk, megnézné a házat? Nem kell egyedül csinálnia mindent, és akár ott lakhat, és az étkezést is álljuk.
*Arca kipirul, nem biztos benne, hogy ezt szabad így egyedül eldöntenie, de nem szeretné elszalasztani a lehetőséget.*
//Első beszerzés//
*Szégyenlősen elmosolyodik a dicséreten, mely megsimogatja a lelkét, s némi melankóliával süti le a szemeit.*
- A szüleim szavai.
*Feleli halkan. Egészen kimelegszik aztán, úgy izgul, amiért egyfajta üzleti tárgyalásba kezd. Az árusokkal beszélni egészen más érzés, hiszen bőven akad más vásárló, de egy munkást szerződtetni már nagy felelősség. Az anyagiak említésekor csak fokozódik a dolog, hiszen nincs bevétele, csak amit örökségként hozott magával, azzal pedig nagyon okosan kell gazdálkodni, hogy mindenre fussa, és még a beindításra is maradjon. Elszégyelli magát, amiért még nem gondolt rá, hogy szolidáris szolgáltatásukat hosszútávon fenntartani milyen anyagi vonzattal jár majd, hiszen ha mindenki fizethet akár munkával is, valami más forrással kell kiegészíteniük. Arcára mindebből a gyors gondolatfolyamból csak némi aggodalmas megfontolás szűrődik ki, s végül még kihúzza magát eltökélten, mielőtt felnéz a magas férfira nyílt tekintettel.*
- Természetesen. Ez így helyes. De mielőtt megállapodunk, megnézné a házat? Nem kell egyedül csinálnia mindent, és akár ott lakhat, és az étkezést is álljuk.
*Arca kipirul, nem biztos benne, hogy ezt szabad így egyedül eldöntenie, de nem szeretné elszalasztani a lehetőséget.*
8738. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-02 17:00:41
Üzenet elküldve: 2020-06-02 17:00:41
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 371
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
*Most, hogy tudja, hogy viszonylag biztonságban van, legalábbis nincs különösebb életveszélyben, ami miatt aggódott azért valamelyest, újabb útra kél, s ideje visszatérni a vérrel és verejtékkel épített kunyhójába, hogy jól belakhassa azt. De előbb még a piacra megy, van pár dolog, ami még hiányzik az otthonából, hogy még kényelmesebb legyen. A legfontosabb egy házőrző, ami vigyáz rá, amíg ő nincs ott. Így egy termetes, bundás jószág után kutat, s csak remélni tudja, hogy ez nem fog alakváltóvá változni az első adandó alkalommal. Még van egy pár dolog, amit összeszed, s otthagy összesen 159 aranyat a (Mesélő (Elvtárs) piacosoknál. 
*
*
8737. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-01 18:25:06
Üzenet elküldve: 2020-06-01 18:25:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
* Ha lett volna bármiféle harag is benne, akkor a mosolygó kis teremtés láttán biztosan elpárolgott volna mind. A lány beszédén egy kicsit látszik, hogy zavarban, de azért csak válaszol szerényen.*
- Ahhoz képest, hogy milyen kicsit, egészen bölcs szavakat mondasz.* Dicséri meg, mielőtt áttérnének a következő témára. Úgy tűnik, hogy a gnóm leánynak éppenséggel lenne olyan munkája, ami pont passzolna a férfihoz. Az elhagyott épület rendbetétele nem hangzik rosszul. Előző munkája is ilyen volt, bár ott csak az izmai miatt kellet. Ettől függetlenül viszont az évek alatt ragadt rá némi tudás a koszon kívül. Nem gondolná, hogy nem tudna megbirkózni egy ilyen feladattal, csak egy valami aggasztja. Az pedig a fizetség kérdése, mivel nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ingyen dolgozzon. Márpedig a tollseprűt szorongató Lyllinorból nem nézi ki, hogy képes lenne kifizetni a munkáját.*
- Szóval épület felújítás. Nos én értek hozzá egy kicsit és akár szívesen segítenék is benne. Viszont sajnos ez pénzbe kerülne. Nem szívesen mondok ilyet, de valamiből nekem is meg kell élnem.* Most fog eldőlni, hogy lesz-e új munkája vagy sem. Tény ami tény, hogy nem szívesen fosztaná meg a kis fürtös az aranyaitól, de valamiből neki is élnie kell. Nagyon kíváncsi rá, hogy milyen választ fog kapni. Ha nincs pénze, akkor bizony kénytelen lesz fájó szívvel és mardosó bűntudattal távozni, hogy folytassa a munka keresést.*
//Első beszerzés//
* Ha lett volna bármiféle harag is benne, akkor a mosolygó kis teremtés láttán biztosan elpárolgott volna mind. A lány beszédén egy kicsit látszik, hogy zavarban, de azért csak válaszol szerényen.*
- Ahhoz képest, hogy milyen kicsit, egészen bölcs szavakat mondasz.* Dicséri meg, mielőtt áttérnének a következő témára. Úgy tűnik, hogy a gnóm leánynak éppenséggel lenne olyan munkája, ami pont passzolna a férfihoz. Az elhagyott épület rendbetétele nem hangzik rosszul. Előző munkája is ilyen volt, bár ott csak az izmai miatt kellet. Ettől függetlenül viszont az évek alatt ragadt rá némi tudás a koszon kívül. Nem gondolná, hogy nem tudna megbirkózni egy ilyen feladattal, csak egy valami aggasztja. Az pedig a fizetség kérdése, mivel nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ingyen dolgozzon. Márpedig a tollseprűt szorongató Lyllinorból nem nézi ki, hogy képes lenne kifizetni a munkáját.*
- Szóval épület felújítás. Nos én értek hozzá egy kicsit és akár szívesen segítenék is benne. Viszont sajnos ez pénzbe kerülne. Nem szívesen mondok ilyet, de valamiből nekem is meg kell élnem.* Most fog eldőlni, hogy lesz-e új munkája vagy sem. Tény ami tény, hogy nem szívesen fosztaná meg a kis fürtös az aranyaitól, de valamiből neki is élnie kell. Nagyon kíváncsi rá, hogy milyen választ fog kapni. Ha nincs pénze, akkor bizony kénytelen lesz fájó szívvel és mardosó bűntudattal távozni, hogy folytassa a munka keresést.*
8736. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:20:03
Üzenet elküldve: 2020-06-01 11:20:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
*Már Kelaz első szavai, mármint az "itt vagy" utániak megnyugtatják afelől, hogy nem bosszús véleménye miatt és nem érzi magát olyan nagyon rosszul a történtek után, így Lyllinor arcán békés mosoly terül el. Természetesen illedelmesen végighallgatja a férfi válaszát apró, megerősítő bólintásokkal. Véleménye különcségén megint zavarba jön egy kicsit.*
- Ó, én csak... csak beleképzelem magam mások helyébe. Mindkét oldalon.
*Bár a felnőttkort már elérte, még viszonylag tapasztalatlan az élet dolgaiban, inkább elméleti tudást szerzett, mint gyakorlatit, s egyelőre az irányában gyakran tapasztalható félreértést is csak a gyerekeknél szokásos tiltások és féltések megjelenésekor ismeri fel. Mikor tehát Kelaz visszakérdez, örömmel válaszol.*
- Mi éppen nagy hasznát vennénk néhány segítő kéznek. Egy elhanyagolt épületet szeretnénk rendbe tenni. A takarításon túl vannak javítanivalók is...
*Kezdve a bejárati ajtó pótlásával és az összeégett parketta helyrehozásával, na meg talán az ágyakat is nekik kell majd összeácsolni. De részletekbe még nem bocsátkozik.*
- Esetleg... ha nem olyan nagyon megterhelő, és éppen nincs más dolga... eljönne hozzánk?
*A végébe kicsit belepirul. Még sosem fogadott fel senkit munkára, főleg nem meglett férfiakat. És még YIlandát se kérdezte meg róla.*
//Első beszerzés//
*Már Kelaz első szavai, mármint az "itt vagy" utániak megnyugtatják afelől, hogy nem bosszús véleménye miatt és nem érzi magát olyan nagyon rosszul a történtek után, így Lyllinor arcán békés mosoly terül el. Természetesen illedelmesen végighallgatja a férfi válaszát apró, megerősítő bólintásokkal. Véleménye különcségén megint zavarba jön egy kicsit.*
- Ó, én csak... csak beleképzelem magam mások helyébe. Mindkét oldalon.
*Bár a felnőttkort már elérte, még viszonylag tapasztalatlan az élet dolgaiban, inkább elméleti tudást szerzett, mint gyakorlatit, s egyelőre az irányában gyakran tapasztalható félreértést is csak a gyerekeknél szokásos tiltások és féltések megjelenésekor ismeri fel. Mikor tehát Kelaz visszakérdez, örömmel válaszol.*
- Mi éppen nagy hasznát vennénk néhány segítő kéznek. Egy elhanyagolt épületet szeretnénk rendbe tenni. A takarításon túl vannak javítanivalók is...
*Kezdve a bejárati ajtó pótlásával és az összeégett parketta helyrehozásával, na meg talán az ágyakat is nekik kell majd összeácsolni. De részletekbe még nem bocsátkozik.*
- Esetleg... ha nem olyan nagyon megterhelő, és éppen nincs más dolga... eljönne hozzánk?
*A végébe kicsit belepirul. Még sosem fogadott fel senkit munkára, főleg nem meglett férfiakat. És még YIlandát se kérdezte meg róla.*
8735. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-31 22:58:48
Üzenet elküldve: 2020-05-31 22:58:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Az Érkezés //
// Nyílt //
*Megigazítja a kendőt a nyakán, nehogy kivillanjon hófehér bőre onnan. Az hogy Lisse mitől készül ki, az egy igen jó kérdés. A múlt estétől egészen biztos kikészült, már a jobbik értelemben és még kiheverés alatt van. A szavak nem az a fajta dolog, amitől kiakadna. Ám az ilyesmit nem fogja egy férfi orrára kötni. Elmosolyodik a kijelentésre.*
- Igen, de attól még nem biztos, hogy az van benne, ahol találta. *mondja magától értetődően, tehát bármi lehet benne. A további szavakra jellemzően pillant a másikra. ~Na, azt láttam.~ gondolja magában, hogy mit figyelt elmélyülten a férfi. Amik elől pontosan Lisse menekülni akart. Aztán szó kerül valami viasz pecsétről, ami homlokát ráncolja Lissenek. Nem hajol közelebb, sőt tartja a férftől a távolságot, így is eléggé jól hallja hála az faji adottságának.*
- A piacon semmire sem tesznek viaszpecsétet, csak becsomagolják. Akkor azt nem itt szerezte be az illető. *jelenti ki. Elég régóta jár kel a piacon, de még soha semmit nem adtak el neki, hogy közben lepecsételték. Azonban az a része, hogy bontsák ki, az valahol rosszabb döntésnek tűnik.*
- Szerintem ez irányba okoskodni. Adja le a tanácsházán, talán ott fogja keresni az, aki elhagyta. *jegyzi meg. Lisse szerint, ha pecsétes, akkor lehet, onnan származik, vagy akár még a Kalmárból is jöhetett a csomag gazdája. Igazán azonban ez nem Lisse gondja, és vajh kevés érdeklődést mutat az ügy iránt. Nagy levegőt vesz, mert kissé tényleg kezdi unni a csomag rejtélyét, és hát jobb elfoglaltságot is tudna magának, mint egy ilyesmi túl hétköznapi nyomozásba kezdjen. Modortalan azért nem akar lenni, így nem fordul, csak hátrál picit, és fordul is hogy jobban rálásson a bájitalos standjára. Fél szemmel pedig a férfit figyeli, hogy vajon mit matat a táskájában.
~Nem hiszen, hogy lényeges lenne abban a csomagban. ~ Gondolja magában.*
- Ha nem ér rá, vagy sietős dolga van, elvihetem leadni? *ajánlja fel. Persze nagyjából ennyit tenne meg. Bele se nézne, mert az ilyen csomagok sosem piszkos kis titkokat rejtenek, Lissét pedig leginkább azok szokták érdekelni.*
// Nyílt //
*Megigazítja a kendőt a nyakán, nehogy kivillanjon hófehér bőre onnan. Az hogy Lisse mitől készül ki, az egy igen jó kérdés. A múlt estétől egészen biztos kikészült, már a jobbik értelemben és még kiheverés alatt van. A szavak nem az a fajta dolog, amitől kiakadna. Ám az ilyesmit nem fogja egy férfi orrára kötni. Elmosolyodik a kijelentésre.*
- Igen, de attól még nem biztos, hogy az van benne, ahol találta. *mondja magától értetődően, tehát bármi lehet benne. A további szavakra jellemzően pillant a másikra. ~Na, azt láttam.~ gondolja magában, hogy mit figyelt elmélyülten a férfi. Amik elől pontosan Lisse menekülni akart. Aztán szó kerül valami viasz pecsétről, ami homlokát ráncolja Lissenek. Nem hajol közelebb, sőt tartja a férftől a távolságot, így is eléggé jól hallja hála az faji adottságának.*
- A piacon semmire sem tesznek viaszpecsétet, csak becsomagolják. Akkor azt nem itt szerezte be az illető. *jelenti ki. Elég régóta jár kel a piacon, de még soha semmit nem adtak el neki, hogy közben lepecsételték. Azonban az a része, hogy bontsák ki, az valahol rosszabb döntésnek tűnik.*
- Szerintem ez irányba okoskodni. Adja le a tanácsházán, talán ott fogja keresni az, aki elhagyta. *jegyzi meg. Lisse szerint, ha pecsétes, akkor lehet, onnan származik, vagy akár még a Kalmárból is jöhetett a csomag gazdája. Igazán azonban ez nem Lisse gondja, és vajh kevés érdeklődést mutat az ügy iránt. Nagy levegőt vesz, mert kissé tényleg kezdi unni a csomag rejtélyét, és hát jobb elfoglaltságot is tudna magának, mint egy ilyesmi túl hétköznapi nyomozásba kezdjen. Modortalan azért nem akar lenni, így nem fordul, csak hátrál picit, és fordul is hogy jobban rálásson a bájitalos standjára. Fél szemmel pedig a férfit figyeli, hogy vajon mit matat a táskájában.
~Nem hiszen, hogy lényeges lenne abban a csomagban. ~ Gondolja magában.*
- Ha nem ér rá, vagy sietős dolga van, elvihetem leadni? *ajánlja fel. Persze nagyjából ennyit tenne meg. Bele se nézne, mert az ilyen csomagok sosem piszkos kis titkokat rejtenek, Lissét pedig leginkább azok szokták érdekelni.*
8734. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-31 21:31:27
Üzenet elküldve: 2020-05-31 21:31:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
* A dühös férfi tovább áll, így aztán Kelaz egyedül marad a tömegben. Nem érez ő semmit az elhangzottak miatt. Ő nem vett részt a dúlásban, ezért hibásnak sem tartja magát. Mindig is kemény munkával kereste meg a napi betevőjét. Az előtte ácsorgó gnóm leányt észre se veszi. Nagy a tömeg általában és mindenki a maga dolgát igyekezne elintézni. Már éppen indulna is tovább, amikor egy gyenge hangocskát hall meg, ami mintha őt szólítaná meg. Tanácstalanul néz körbe, hogy megtalálja a hang forrását, de nem lát senkit se. Talán csak az a baj, hogy lefelé nem néz, ezért is lepődik meg, amikor valaki megrángatja az inge ujját.*
- Aha! Szóval itt vagy.* Szólal meg meglepetten, amikor a hullámos vöröses szőke gnóm leányt megpillantja. Olyan kislányról van itt szó aki mellett könnyedén elsétálna, ha nem szólítaná meg. Ha nem egyenesen rá nézne nagy kiskutya szemeivel, akkor még csak azt sem mondaná meg egyből gnómmal áll szemben. Ő is legalább annyira zavar van mint a lány, ezért nagyon nem is tud mit kibökni azon a pár szón kívül, ami már elhangzott. Végül aztán a kis fürtöske szedi össze magát hamarabb szólal meg. A férfi figyelmesen végig hallgatja a mondandóját.*
- Ugyan semmi baj. Az az ember nem tudott megbántani. Nagy veszteségek érhették és most kitöltötte valakin a felgyülemlett dühét. Nem veszem én magamra, mivel én nem követtem el semmit ellene. Tiszta a lelkiismeretem. Ezért hát nincs rá okom, hogy haragudjak rá. Viszont azt meg kell hagyni, hogy igencsak érdekes az álláspontod az üggyel kapcsolatban. A legtöbben valamelyik oldal mellé állnának.* Ez a hozzáállás meg is lepte Kelazt. Bár egy ilyen ártatlannak tűnő leányból mást ki sem nézne. A meglepetések sorozata viszont még ezzel nem is ér véget. Amikor építkezési tudásáról kérdezték kikerekedik a szeme. Az ilyen lányok általában nem ilyesmiről kérdezősködnek. Mondjuk Kelaz szemében a gnóm kisgyerek még, ha nem is az. Ez talán emberi félreértés a termetük miatt.*
- van némi tapasztatom ezen a téren. De miért is fontos ez?* Néz le a lányra, akit már szinte túlságosan is aranyosnak talál a kis tollseprűjével meg a kék ruhácskájával.*
//Első beszerzés//
* A dühös férfi tovább áll, így aztán Kelaz egyedül marad a tömegben. Nem érez ő semmit az elhangzottak miatt. Ő nem vett részt a dúlásban, ezért hibásnak sem tartja magát. Mindig is kemény munkával kereste meg a napi betevőjét. Az előtte ácsorgó gnóm leányt észre se veszi. Nagy a tömeg általában és mindenki a maga dolgát igyekezne elintézni. Már éppen indulna is tovább, amikor egy gyenge hangocskát hall meg, ami mintha őt szólítaná meg. Tanácstalanul néz körbe, hogy megtalálja a hang forrását, de nem lát senkit se. Talán csak az a baj, hogy lefelé nem néz, ezért is lepődik meg, amikor valaki megrángatja az inge ujját.*
- Aha! Szóval itt vagy.* Szólal meg meglepetten, amikor a hullámos vöröses szőke gnóm leányt megpillantja. Olyan kislányról van itt szó aki mellett könnyedén elsétálna, ha nem szólítaná meg. Ha nem egyenesen rá nézne nagy kiskutya szemeivel, akkor még csak azt sem mondaná meg egyből gnómmal áll szemben. Ő is legalább annyira zavar van mint a lány, ezért nagyon nem is tud mit kibökni azon a pár szón kívül, ami már elhangzott. Végül aztán a kis fürtöske szedi össze magát hamarabb szólal meg. A férfi figyelmesen végig hallgatja a mondandóját.*
- Ugyan semmi baj. Az az ember nem tudott megbántani. Nagy veszteségek érhették és most kitöltötte valakin a felgyülemlett dühét. Nem veszem én magamra, mivel én nem követtem el semmit ellene. Tiszta a lelkiismeretem. Ezért hát nincs rá okom, hogy haragudjak rá. Viszont azt meg kell hagyni, hogy igencsak érdekes az álláspontod az üggyel kapcsolatban. A legtöbben valamelyik oldal mellé állnának.* Ez a hozzáállás meg is lepte Kelazt. Bár egy ilyen ártatlannak tűnő leányból mást ki sem nézne. A meglepetések sorozata viszont még ezzel nem is ér véget. Amikor építkezési tudásáról kérdezték kikerekedik a szeme. Az ilyen lányok általában nem ilyesmiről kérdezősködnek. Mondjuk Kelaz szemében a gnóm kisgyerek még, ha nem is az. Ez talán emberi félreértés a termetük miatt.*
- van némi tapasztatom ezen a téren. De miért is fontos ez?* Néz le a lányra, akit már szinte túlságosan is aranyosnak talál a kis tollseprűjével meg a kék ruhácskájával.*
8733. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-31 00:06:46
Üzenet elküldve: 2020-05-31 00:06:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Az Érkezés //
// Nyílt //
*Érdekes helyzet állt fel, ugyanis a Hölgy gyógynövényei megvannak, annak rendje-módja szerint, ráadásul a szemfüles hölgy egy igen logikus okfejtésbe is bele kezd a csomag tartalmát illetően. És ha ez nem volna még elég, akkor modortalan volt az előbb a hangnemét illetően kalandorunk, de ez a sok ember és ez a sok hang össze olvadása nem könnyíti meg az itteni kommunikációt. Xanorin ekkor gyorsan tanakodni kezd magában ezt mondva;*
~Ha elmondom neki az igazat, azzal biztos kikészítem szegényt...
Halvány gőzöm sincs, mi van benne, most jól csőbe húzott...
Na ebből most hogy mászok ki?
Ha bár most látom, ez a piros viasz pecsét még friss, nem rég zárták le.~
*Pár pillanatig feszült csönd, majd akadozva ezért így felel:*
- A helyszínen ahol találtam a csomagot, ott egy gyógynövény karaván található az istállóval szemben, ezért gondoltam hogy azt tartalmaz, elnézést a kellemetlenségért!
-Igazság szerint csodáltam ezeket a szép jószágokat, és kissé kizökkentem az előbb mikor véletlen össze ütköztünk.
*Próbál magyarázkodni, nem is érti igazán miért, hiszen csak jót akart, meg csak talált tárgy, tőle távol van mindenféle eltulajdonítás, na nem mintha a becsület lovagja lenne, na de mégis. Majd így folytatja:*
-Ha nem a magáé úgy akkor vissza adom természetesen az árusnak, talán jelentkezni fog a gazdája "mihamarabb."
-Egyébként ha megbocsát...
*(Itt elhalkul kissé kalandorunk és pusmogva folytatja.)*
-... Van egy jó ötletem; miután Ön azt állítja hogy nem a magáé, még az is meglehet hogy nem is gyógynövény van benne, de ha gondolja kideríthetjük, megkérjük az árust hogy azonosítsa a rajtalévő viasz pecsétet, így azt is megtudhatjuk kigyártotta, na nem mintha az lenne az érdekes, de talán a benne lévő termék, már annál inkább.
*Szabadkozik szaporán és a hölgyre néz kérdően, s eközben a bal kezével inkább elkezd matatni a tarisznyájában, mintha keresne valamit.*
// Nyílt //
*Érdekes helyzet állt fel, ugyanis a Hölgy gyógynövényei megvannak, annak rendje-módja szerint, ráadásul a szemfüles hölgy egy igen logikus okfejtésbe is bele kezd a csomag tartalmát illetően. És ha ez nem volna még elég, akkor modortalan volt az előbb a hangnemét illetően kalandorunk, de ez a sok ember és ez a sok hang össze olvadása nem könnyíti meg az itteni kommunikációt. Xanorin ekkor gyorsan tanakodni kezd magában ezt mondva;*
~Ha elmondom neki az igazat, azzal biztos kikészítem szegényt...
Halvány gőzöm sincs, mi van benne, most jól csőbe húzott...
Na ebből most hogy mászok ki?
Ha bár most látom, ez a piros viasz pecsét még friss, nem rég zárták le.~
*Pár pillanatig feszült csönd, majd akadozva ezért így felel:*
- A helyszínen ahol találtam a csomagot, ott egy gyógynövény karaván található az istállóval szemben, ezért gondoltam hogy azt tartalmaz, elnézést a kellemetlenségért!
-Igazság szerint csodáltam ezeket a szép jószágokat, és kissé kizökkentem az előbb mikor véletlen össze ütköztünk.
*Próbál magyarázkodni, nem is érti igazán miért, hiszen csak jót akart, meg csak talált tárgy, tőle távol van mindenféle eltulajdonítás, na nem mintha a becsület lovagja lenne, na de mégis. Majd így folytatja:*
-Ha nem a magáé úgy akkor vissza adom természetesen az árusnak, talán jelentkezni fog a gazdája "mihamarabb."
-Egyébként ha megbocsát...
*(Itt elhalkul kissé kalandorunk és pusmogva folytatja.)*
-... Van egy jó ötletem; miután Ön azt állítja hogy nem a magáé, még az is meglehet hogy nem is gyógynövény van benne, de ha gondolja kideríthetjük, megkérjük az árust hogy azonosítsa a rajtalévő viasz pecsétet, így azt is megtudhatjuk kigyártotta, na nem mintha az lenne az érdekes, de talán a benne lévő termék, már annál inkább.
*Szabadkozik szaporán és a hölgyre néz kérdően, s eközben a bal kezével inkább elkezd matatni a tarisznyájában, mintha keresne valamit.*
8732. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-30 22:00:04
Üzenet elküldve: 2020-05-30 22:00:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
*Ahogy Lyllinor bolondozik a hosszúnyelű tollseprűvel, a szél belekap, és a bokréta nekicsapódik egy langaléta férfinak, aki éppen a háta mögött halad el. A vörös apróság ijedten perdül meg, arcába tolul a vér, s nem győz magyarázkodni, miközben legalább ötször bocsánatot kér a tollas pofon miatt. Nem a sóhajtó fejcsóválás aggasztja, inkább saját felelőtlen viselkedése.
~Ejnye, Lyll, ne légy már ilyen kislány!~
Hiszen már komoly felelősséget vett a vállára, illene megkomolyodnia. A langalétát elnyeli a tömeg, s a hegyeskés füleket indulatos szavak ütik meg. Szomorúan ácsorog a nálánál magasabb tollseprűt szorongatva a kezében, mintha egy bolondos jogar lenne, melytől sérthetetlenségét remélné. Elszomorítja, amit hall, ám ő nem ő lenne, ha bárkiről is rosszat gondolna. Mikor a szidalmazó elmegy, mély együttérzése megoszlik közte és az ottmaradó férfi között. Kelaz tekintete feltehetően elsiklik fölötte, legalábbis általában így szokott lenni, ezért egy kis hezitáló toporgás után megköszörüli a torkát.*
- Elnézést... uram...
*Próbálkozik először bátortalanul, s ha nem járna sikerrel, akkor közelebb igyekszik lépni, hogy meghúzhassa kicsit a férfi ingujját. Ha valahogyan megkapja a figyelmet, akkor átmenetileg még nagyobb zavar lesz rajta úrrá, de aztán összeszedi magát és megszólal.*
- Elnézést a zavarásért... ha nem haragszik meg... szerintem nem volt szép dolog, amit az az úr mondott... nem is ismeri. De kérem, ne haragudjon rá egészen! Tudja, én úgy gondolom, nagy fájdalom ért legtöbbünket, nehéz kiheverni azt a sok veszteséget. Függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon állt...
*Szomorú együttérzéssel és mély meggyőződéssel beszél, viszont egyáltalán nem kioktatón, inkább békítőn.*
- Ugye jól hallottam, hogy ért az építéshez?
*Teszi hozzá félszegen, nagyra nyílt, várakozó szemekkel.*
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.30 23:05:05
//Első beszerzés//
*Ahogy Lyllinor bolondozik a hosszúnyelű tollseprűvel, a szél belekap, és a bokréta nekicsapódik egy langaléta férfinak, aki éppen a háta mögött halad el. A vörös apróság ijedten perdül meg, arcába tolul a vér, s nem győz magyarázkodni, miközben legalább ötször bocsánatot kér a tollas pofon miatt. Nem a sóhajtó fejcsóválás aggasztja, inkább saját felelőtlen viselkedése.
~Ejnye, Lyll, ne légy már ilyen kislány!~
Hiszen már komoly felelősséget vett a vállára, illene megkomolyodnia. A langalétát elnyeli a tömeg, s a hegyeskés füleket indulatos szavak ütik meg. Szomorúan ácsorog a nálánál magasabb tollseprűt szorongatva a kezében, mintha egy bolondos jogar lenne, melytől sérthetetlenségét remélné. Elszomorítja, amit hall, ám ő nem ő lenne, ha bárkiről is rosszat gondolna. Mikor a szidalmazó elmegy, mély együttérzése megoszlik közte és az ottmaradó férfi között. Kelaz tekintete feltehetően elsiklik fölötte, legalábbis általában így szokott lenni, ezért egy kis hezitáló toporgás után megköszörüli a torkát.*
- Elnézést... uram...
*Próbálkozik először bátortalanul, s ha nem járna sikerrel, akkor közelebb igyekszik lépni, hogy meghúzhassa kicsit a férfi ingujját. Ha valahogyan megkapja a figyelmet, akkor átmenetileg még nagyobb zavar lesz rajta úrrá, de aztán összeszedi magát és megszólal.*
- Elnézést a zavarásért... ha nem haragszik meg... szerintem nem volt szép dolog, amit az az úr mondott... nem is ismeri. De kérem, ne haragudjon rá egészen! Tudja, én úgy gondolom, nagy fájdalom ért legtöbbünket, nehéz kiheverni azt a sok veszteséget. Függetlenül attól, hogy ki melyik oldalon állt...
*Szomorú együttérzéssel és mély meggyőződéssel beszél, viszont egyáltalán nem kioktatón, inkább békítőn.*
- Ugye jól hallottam, hogy ért az építéshez?
*Teszi hozzá félszegen, nagyra nyílt, várakozó szemekkel.*
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.30 23:05:05
8731. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-30 20:44:10
Üzenet elküldve: 2020-05-30 20:44:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Az Érkezés //
// Nyílt //
*Hogy minek tartják a szemeit, azon a felvetésen érdekesen pillanata a másikra. Nem tulajdonít nagyobb szerepet a másiknak, így tovább halad, amerre szeretne. A varázsitalok felé pontosan. A férfi azonban utána kiabál, és ráadásul nem is olyan finoman.
~Vajon mit akarhat?~
Gondolkodik el, egészen addig nem gyanakodik, míg nem folytatja.
~Már mit is hagytam ott?~ Megtapogatja a táskáját, és mindegyik csomag megvan. Azért utána számol.
~Kettő, három, négy, öt… és a hatodik. Meg van mind. ~ Nyugszik meg. Ugyanis mindegyik kell neki. És hetedik gyógynövény csomagja nem volt, mert a saját készleteit a szobájában hagyta. Gyanakodva fordul meg a férfi felé, akinek a keze felé nyúlkál. Ez elől ellép.*
- Nem hagytam el semmit sem. *jelenti ki. Közben azért vizslatja a férfit, és nem hajlandó hagyni, hogy elérje a másik.*
- Biztos más hagyta el, még előttem. *jegyzi meg halkan. Közben alaposan megnézi a férfit.*
- Honnan tudja, hogy gyógynövény van benne? Belenézett talán? *kérdezi a férfit. Mert a csomag külsejére nézve ez ki nem derül. Már majdnem a varázsitalos standnál jár, de egyelőre tényleg nem akar venni olyan kis üvegcséket, persze jó lesz azért körbe néznie. De a nyolcvan aranyat soknak találja kicsit. Hátha tudna valakivel alkudni, és akkor azzal lecsökkenthetné. Már harminc aranyat is adna érte.*
- Vagy tán magának van szüksége gyógynövényre, csak nem tudja, a csomagban mi rejtőzik? *kérdezi, mert mondjuk, abban tud talán segíteni. A gyógynövényekhez ért. Ha akarja a férfi megnézheti és elárulhatja mi rejtőzik benne. Ha nem akkor tanácsos a gyógynövényes standnál visszaadni az eladónak, aki lehet, tudja kinek adta el.*
- Ha viszont nem a magáé, akkor a gyógynövényes standnál kéne leadni, szerintem aki elhagyta ott fogja keresni, hogy újat vegyen. *magyarázza a másiknak, aztán csak ki kell várnia a másiknak a reakcióját erre.*
// Nyílt //
*Hogy minek tartják a szemeit, azon a felvetésen érdekesen pillanata a másikra. Nem tulajdonít nagyobb szerepet a másiknak, így tovább halad, amerre szeretne. A varázsitalok felé pontosan. A férfi azonban utána kiabál, és ráadásul nem is olyan finoman.
~Vajon mit akarhat?~
Gondolkodik el, egészen addig nem gyanakodik, míg nem folytatja.
~Már mit is hagytam ott?~ Megtapogatja a táskáját, és mindegyik csomag megvan. Azért utána számol.
~Kettő, három, négy, öt… és a hatodik. Meg van mind. ~ Nyugszik meg. Ugyanis mindegyik kell neki. És hetedik gyógynövény csomagja nem volt, mert a saját készleteit a szobájában hagyta. Gyanakodva fordul meg a férfi felé, akinek a keze felé nyúlkál. Ez elől ellép.*
- Nem hagytam el semmit sem. *jelenti ki. Közben azért vizslatja a férfit, és nem hajlandó hagyni, hogy elérje a másik.*
- Biztos más hagyta el, még előttem. *jegyzi meg halkan. Közben alaposan megnézi a férfit.*
- Honnan tudja, hogy gyógynövény van benne? Belenézett talán? *kérdezi a férfit. Mert a csomag külsejére nézve ez ki nem derül. Már majdnem a varázsitalos standnál jár, de egyelőre tényleg nem akar venni olyan kis üvegcséket, persze jó lesz azért körbe néznie. De a nyolcvan aranyat soknak találja kicsit. Hátha tudna valakivel alkudni, és akkor azzal lecsökkenthetné. Már harminc aranyat is adna érte.*
- Vagy tán magának van szüksége gyógynövényre, csak nem tudja, a csomagban mi rejtőzik? *kérdezi, mert mondjuk, abban tud talán segíteni. A gyógynövényekhez ért. Ha akarja a férfi megnézheti és elárulhatja mi rejtőzik benne. Ha nem akkor tanácsos a gyógynövényes standnál visszaadni az eladónak, aki lehet, tudja kinek adta el.*
- Ha viszont nem a magáé, akkor a gyógynövényes standnál kéne leadni, szerintem aki elhagyta ott fogja keresni, hogy újat vegyen. *magyarázza a másiknak, aztán csak ki kell várnia a másiknak a reakcióját erre.*
8730. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-30 20:34:28
Üzenet elküldve: 2020-05-30 20:34:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 38
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
* Néhány nap pihenés és gyógyulás után a fiatal férfi újfent munka után kutat. Kell még pénz bőven, ha meg szeretné valósítani álmát. Márpedig a pénzért meg is kell ám dolgozni. Keze már teljesen rendben van, hála a kenőcsnek, amit teljesen fel is használt. Ezért is állhat újra munkába a férfi. Viszont rendesen fizető munkát nehéz találni manapság. Nagy reményekkel indult el hát a piac felé. Ott ilyenkor zajlik az élet, ezért próbálkozik itt. Kérdezősködik itt meg ott egy kicsit, de ezidáig semmi eredményt nem ért még el, pedig már jó ideje itt kóvályog a zajos tömegben. Leginkább megint egy kúria felújítást lenne jó kifogni, mert az jól fizet, meg már valamennyi tapasztalata is van benne. Meg is pillant egy viszonylag jól öltözött urat, így hát bepróbálkozik nála, mert hát próba szerencse. Lassan közelíti meg, majd aztán elérte illedelmesen megszólítja.*
- Jó napot kívánok az úrnak!* Az úr már nem olyan illedelmes, mint Kelaz.*
- Mit akarsz te paraszt?
- Én csak érdeklődni szeretnék kegyelmes uram, hogy nincs-e szüksége építő munkásra? Szívesen segédkeznék nemesi házának felújításában, ha akadna ilyesmi.* A nemes szerű ember szemöldöke megemelkedik, amit Kelaz jó jelnek vesz, de aztán kiderül, hogy annyira azért nem jó.*
- Először leromboljátok és kiraboljátok házainkat. Aztán leölitek véreinket. Most meg azt amit leromboltatok jó pénzért vissza építenétek? Undorító férgek vagytok. Hord el magad a szemem elől, mert nem állok jót magamért.* Kelazt nem érinti meg az ócsárolása. Így is akad pár rosszalló tekintett a nemes felé, aki inkább jobbnak látja hamar távozóra fogni. Az ilyen embereknek az ideje már lejárt. Jobban teszik, ha inkább meghúzzák magukat. A férfi sóhajt egyet és körbefordul, hogy újfent szemügyre vegye a kínálatot munka ügyben.*
//Első beszerzés//
* Néhány nap pihenés és gyógyulás után a fiatal férfi újfent munka után kutat. Kell még pénz bőven, ha meg szeretné valósítani álmát. Márpedig a pénzért meg is kell ám dolgozni. Keze már teljesen rendben van, hála a kenőcsnek, amit teljesen fel is használt. Ezért is állhat újra munkába a férfi. Viszont rendesen fizető munkát nehéz találni manapság. Nagy reményekkel indult el hát a piac felé. Ott ilyenkor zajlik az élet, ezért próbálkozik itt. Kérdezősködik itt meg ott egy kicsit, de ezidáig semmi eredményt nem ért még el, pedig már jó ideje itt kóvályog a zajos tömegben. Leginkább megint egy kúria felújítást lenne jó kifogni, mert az jól fizet, meg már valamennyi tapasztalata is van benne. Meg is pillant egy viszonylag jól öltözött urat, így hát bepróbálkozik nála, mert hát próba szerencse. Lassan közelíti meg, majd aztán elérte illedelmesen megszólítja.*
- Jó napot kívánok az úrnak!* Az úr már nem olyan illedelmes, mint Kelaz.*
- Mit akarsz te paraszt?
- Én csak érdeklődni szeretnék kegyelmes uram, hogy nincs-e szüksége építő munkásra? Szívesen segédkeznék nemesi házának felújításában, ha akadna ilyesmi.* A nemes szerű ember szemöldöke megemelkedik, amit Kelaz jó jelnek vesz, de aztán kiderül, hogy annyira azért nem jó.*
- Először leromboljátok és kiraboljátok házainkat. Aztán leölitek véreinket. Most meg azt amit leromboltatok jó pénzért vissza építenétek? Undorító férgek vagytok. Hord el magad a szemem elől, mert nem állok jót magamért.* Kelazt nem érinti meg az ócsárolása. Így is akad pár rosszalló tekintett a nemes felé, aki inkább jobbnak látja hamar távozóra fogni. Az ilyen embereknek az ideje már lejárt. Jobban teszik, ha inkább meghúzzák magukat. A férfi sóhajt egyet és körbefordul, hogy újfent szemügyre vegye a kínálatot munka ügyben.*
8729. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-30 18:00:23
Üzenet elküldve: 2020-05-30 18:00:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 99
Játékstílus: Vakmerő
//Lábadozó Szarvas, avagy a szépülő ispotály//
//Első beszerzés//
*Igazán nem kell sok időnek eltelnie, hogy a kis vörös hajú lánykát teljesen elvarázsolja a kínálat. Elsőre talán nem nézné ki belőle az ember, hogy ilyen nagy lelkesedéssel tud válogatni a felmosórongyok és súrolókefék, a különböző méretű vödrök között, és már első állomáshelyén olyan temérdek árut kezd felhalmozni, amennyit három fordulóval se bírna el. Igaz, tervei között nem szerepel a gyalogos cipekedés, de majd csak később gondoskodik a szállításról, így egyelőre csak félreteteti, ami a listáján van. És egy-két olyan dolgot is, ami nincs.*
- Ez a seprű igazán szépnek és masszívnak látszik!
*Veszi át az árustól boldogan, próbálgatja a súlyát, fogását, remekül áll a kezében. Már alig várja, hogy nekiláthasson a rendrakásnak. Titkolt tisztaságmániája döngeti a kapukat, azon kívül látni szeretné a romok helyén a napsütésben ragyogó vagy gyertyafényben derengő termeket, ahogy megtelnek élettel. Ám nem gondolhat csak magára. Lehet, hogy más is segít majd neki söprögetni, és bizony az ő eszközeivel már egy átlagos méretű szerzet is derékfájást kapna. Nem kívánja kihasználni YIlanda jóságát, de ha ő, vagy valaki más ebben is besegítene neki, akkor nem engedheti, hogy kényelmetlensége legyen belőle. Szégyenlősen pillant az eladóra.*
- Nagyon jó lesz, de szeretnék mellé egy-két nagyobbat is, amennyiben nem jelent gondot…
*Majd a tollseprűk között veszik el a tekintete, nagyon helyesnek találja őket.*
- Hű, ez a hosszú botos nagyon praktikusnak tűnik! Egészen magasra elérnék vele még én is!
*Kacag fel. Amint az eladó átnyújtja megtekintésre, kipróbálja, milyen magasságig tudna elbánni a pókhálókkal. Persze csak azután, hogy gyengéden kiköltöztette a lakóit…*
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.30 18:02:00
//Első beszerzés//
*Igazán nem kell sok időnek eltelnie, hogy a kis vörös hajú lánykát teljesen elvarázsolja a kínálat. Elsőre talán nem nézné ki belőle az ember, hogy ilyen nagy lelkesedéssel tud válogatni a felmosórongyok és súrolókefék, a különböző méretű vödrök között, és már első állomáshelyén olyan temérdek árut kezd felhalmozni, amennyit három fordulóval se bírna el. Igaz, tervei között nem szerepel a gyalogos cipekedés, de majd csak később gondoskodik a szállításról, így egyelőre csak félreteteti, ami a listáján van. És egy-két olyan dolgot is, ami nincs.*
- Ez a seprű igazán szépnek és masszívnak látszik!
*Veszi át az árustól boldogan, próbálgatja a súlyát, fogását, remekül áll a kezében. Már alig várja, hogy nekiláthasson a rendrakásnak. Titkolt tisztaságmániája döngeti a kapukat, azon kívül látni szeretné a romok helyén a napsütésben ragyogó vagy gyertyafényben derengő termeket, ahogy megtelnek élettel. Ám nem gondolhat csak magára. Lehet, hogy más is segít majd neki söprögetni, és bizony az ő eszközeivel már egy átlagos méretű szerzet is derékfájást kapna. Nem kívánja kihasználni YIlanda jóságát, de ha ő, vagy valaki más ebben is besegítene neki, akkor nem engedheti, hogy kényelmetlensége legyen belőle. Szégyenlősen pillant az eladóra.*
- Nagyon jó lesz, de szeretnék mellé egy-két nagyobbat is, amennyiben nem jelent gondot…
*Majd a tollseprűk között veszik el a tekintete, nagyon helyesnek találja őket.*
- Hű, ez a hosszú botos nagyon praktikusnak tűnik! Egészen magasra elérnék vele még én is!
*Kacag fel. Amint az eladó átnyújtja megtekintésre, kipróbálja, milyen magasságig tudna elbánni a pókhálókkal. Persze csak azután, hogy gyengéden kiköltöztette a lakóit…*
A hozzászólás írója (Lyllinor Gramhin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.30 18:02:00
8728. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-30 15:49:33
Üzenet elküldve: 2020-05-30 15:49:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Az Érkezés //
// Nyílt //
*Xanorin csodálkozva hőköl fel elmélyült állapotában, a hölgy tekintete, szemei megigézőek; méregzöld kábulat.*
~Ah, micsoda ártatlanság az arcán, teljesen megigéz.~
*A hölgy miután még hátra tekint, Xanorin észreveszi kicsit megkésve, elvörösödik is kissé, miután szégyenli ezt a helyzetet és fejével biccent, majd megfordul zavarában, és az ellentétes irányba indul felhevült mámorral, amit a hölgytől kapott szemei tükrétől. Indulna is tovább, ám ekkor...
... majdnem rálép valami becsomagolt gyógynövény félére a földön.*
~Ez biztos a hölgyé, talán az ütközés során kerülhetett a földre.~
*Gondolta magában bizakodóan.*
- Kérem várjon! - Itt hagyta ezt! - Valami fajta gyógynövény, szerintem az Öné!
*Kurjantja finoman a hölgynek, remélve hogy talán még hallotta, majd zavart keltően próbál a hölgy után nyúlni, de a kígyózó sorban ez egy komoly kihívás.*
A hozzászólás írója (Xanorin Akinari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.30 16:29:14
// Nyílt //
*Xanorin csodálkozva hőköl fel elmélyült állapotában, a hölgy tekintete, szemei megigézőek; méregzöld kábulat.*
~Ah, micsoda ártatlanság az arcán, teljesen megigéz.~
*A hölgy miután még hátra tekint, Xanorin észreveszi kicsit megkésve, elvörösödik is kissé, miután szégyenli ezt a helyzetet és fejével biccent, majd megfordul zavarában, és az ellentétes irányba indul felhevült mámorral, amit a hölgytől kapott szemei tükrétől. Indulna is tovább, ám ekkor...
... majdnem rálép valami becsomagolt gyógynövény félére a földön.*
~Ez biztos a hölgyé, talán az ütközés során kerülhetett a földre.~
*Gondolta magában bizakodóan.*
- Kérem várjon! - Itt hagyta ezt! - Valami fajta gyógynövény, szerintem az Öné!
*Kurjantja finoman a hölgynek, remélve hogy talán még hallotta, majd zavart keltően próbál a hölgy után nyúlni, de a kígyózó sorban ez egy komoly kihívás.*
A hozzászólás írója (Xanorin Akinari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.30 16:29:14
8727. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-30 11:40:12
Üzenet elküldve: 2020-05-30 11:40:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
// Az Érkezés //
// Nyílt //
*Úgy dönt mégsem vásárol most varázsitalokat, talán ha később sikerül a terveit megvalósítani. Nagy sóhajjal halad tovább, és a lovaknál érzékeny orrát eltakarja a kendő egyik lelógó szárával. Nem igazán mondaná, hogy feltűnik neki a férfi még azelőtt, hogy elgondolkozva belebotlana. Kezdi kicsit unni, hogy már a második ember jön neki... Itt jobban megnézi a másikat, és csakugyan ember.
~Hát akkor nem tévedtem.~
Érdekesen pillant méregzöld szemeivel a tőle magasabb férfire.*
- Elnézést. *mond ennyit majd tovább menne, de orrába furakodik az állatok jellegzetes szaga. Így inkább hátraarcot vág, és a másik irányba halad.
~Talán mégis jobb ha megnézem azokat a varázsitalokat.~
Még egy utolsó pillantást vet a férfire, aki láthatóan a lovakat mustrálja. Fintorba torul bájos arca, majd inkább visszabujtatja orrát a kendője illatos közegébe.*
- Na lássuk. *mondja magának vagy az árusnak. Kék és zöld üvegcsék, akárhogy is nézi muszáj magától rájönnie ezek hasznosságára. Azonban úgy gondolja nem feltétlen kellene teljes áron beszereznie, elképzelhető, hogy tudna olcsóbb módszert is.*
// Nyílt //
*Úgy dönt mégsem vásárol most varázsitalokat, talán ha később sikerül a terveit megvalósítani. Nagy sóhajjal halad tovább, és a lovaknál érzékeny orrát eltakarja a kendő egyik lelógó szárával. Nem igazán mondaná, hogy feltűnik neki a férfi még azelőtt, hogy elgondolkozva belebotlana. Kezdi kicsit unni, hogy már a második ember jön neki... Itt jobban megnézi a másikat, és csakugyan ember.
~Hát akkor nem tévedtem.~
Érdekesen pillant méregzöld szemeivel a tőle magasabb férfire.*
- Elnézést. *mond ennyit majd tovább menne, de orrába furakodik az állatok jellegzetes szaga. Így inkább hátraarcot vág, és a másik irányba halad.
~Talán mégis jobb ha megnézem azokat a varázsitalokat.~
Még egy utolsó pillantást vet a férfire, aki láthatóan a lovakat mustrálja. Fintorba torul bájos arca, majd inkább visszabujtatja orrát a kendője illatos közegébe.*
- Na lássuk. *mondja magának vagy az árusnak. Kék és zöld üvegcsék, akárhogy is nézi muszáj magától rájönnie ezek hasznosságára. Azonban úgy gondolja nem feltétlen kellene teljes áron beszereznie, elképzelhető, hogy tudna olcsóbb módszert is.*
8726. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-29 20:44:11
Üzenet elküldve: 2020-05-29 20:44:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
// Az Érkezés //
// Nyílt //
*... Arthenior piacán megjelenő idegen, sokak figyelmét felkelti. Egy új arc, egy kopott ruhás, meg fáradt idegen.
Válaszokat keresve csöppent ide, és reménnyel teli, talán megtudja ki is ő valójában. Kérdéseket keres, és válaszokat remél. A sivatag óta eltelt jó néhány nap és éjszaka nem hagyta nyugodni, és egyre csak ezen morfondírozik magában:*
~ Mi történt velem? Miért nem emlékszem a feleszmélésem óta? ~ *Gondolataiban elrévedve belebotlik egy s másban, és felcsendülnek a piacon megszokott ajánlatok mindenféle portékára.*
- Lovakat tessék! A legjobbak a vidéken, "párjuk nincsen!"
*Xanorin elmosolyodik, és tovább sodródik a tömeggel. Eközben fürkésző tekintetével méregeti azokat a gyönyörű lovakat, melyeket ő annyira kedvel. Gondolataiban mélyedve felméri jelen helyzetét és élvezi a nap sugarait, a piac duruzsoló nyüzsgését.*
A hozzászólás írója (Xanorin Akinari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.29 20:50:40
// Nyílt //
*... Arthenior piacán megjelenő idegen, sokak figyelmét felkelti. Egy új arc, egy kopott ruhás, meg fáradt idegen.
Válaszokat keresve csöppent ide, és reménnyel teli, talán megtudja ki is ő valójában. Kérdéseket keres, és válaszokat remél. A sivatag óta eltelt jó néhány nap és éjszaka nem hagyta nyugodni, és egyre csak ezen morfondírozik magában:*
~ Mi történt velem? Miért nem emlékszem a feleszmélésem óta? ~ *Gondolataiban elrévedve belebotlik egy s másban, és felcsendülnek a piacon megszokott ajánlatok mindenféle portékára.*
- Lovakat tessék! A legjobbak a vidéken, "párjuk nincsen!"
*Xanorin elmosolyodik, és tovább sodródik a tömeggel. Eközben fürkésző tekintetével méregeti azokat a gyönyörű lovakat, melyeket ő annyira kedvel. Gondolataiban mélyedve felméri jelen helyzetét és élvezi a nap sugarait, a piac duruzsoló nyüzsgését.*
A hozzászólás írója (Xanorin Akinari) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.29 20:50:40
8725. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-29 18:31:33
Üzenet elküldve: 2020-05-29 18:31:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
*A piacon a ruhákat megnézte elsőre, ezzel azonban nem volt nagyon megelégedve így inkább a gyógynövényes standhoz ment. Régebben még pár éve mikor erre járt egy idős asszony árulta a gyógyfüveket. Most azonban egy fiatalabb lány álldogál, és kínálgatja a kész üvegcsébe zárt gyógyitalokat, illetve a félkész és nyers növényeket. Lisse természetesen maga szeretné elkészíteni a főzeteket, így inkább nyersek között válogat. Nagy levegőt vesz, és persze nem tud elmenni több hasznos növényke mellett, így többre esik a választása, mint amiért eredendően jött. Persze tudja, hogy ha rendesen fel akarja tölteni a készleteit ahhoz nem árt, ha éppenséggel rendesen átnézi, és átgondolja mire is van szüksége. Összeválogatta a kellő növényeket.*
- Más valamit adhatok? *kérdezi a leány. Rövid percig gondolkodik ezen. Aztán a fejét nemlegesen rázza meg.*
- Nem köszönöm egyelőre csak ezek lesznek. *felel rá. Már előkészítette az aranyakat, melyeket most Mesélő (Méreg)nek ad át. Pontosan 464 aranyat. Kedvesen elmosolyodik, aztán köszönetet jelezve bólint a lánynak.*
- Köszönöm szépen. *teszi azért hozzá. Azért mégiscsak tanult illemet, még ha tiltakozik is ellene. nagy sóhajjal tér vissza a ruhákhoz, és sorra veszi, őket figyeli nézi, és nem elégedett. Annyira egyik sem nyerte el tetszését. Talán egy sálat vehetne, de aztán mégis vállát megvonva áll tovább. Legszívesebben a Sárvárosba látogatna el, beszerezni onnan egy két dolgot, de azt jelenleg még mindig nem akarja. Nagy sóhajjal távozik a ruháktól, és nézelődik tovább, így érkezik el a varázsitalokhoz.
~Na, még ez is érdekelheti, bár innen inkább csak egyszerűbbeket szerezhetek be.~
Hacsak nem maga keveri ki ezeket is. Talán úgy még olcsóbb is.*
- Más valamit adhatok? *kérdezi a leány. Rövid percig gondolkodik ezen. Aztán a fejét nemlegesen rázza meg.*
- Nem köszönöm egyelőre csak ezek lesznek. *felel rá. Már előkészítette az aranyakat, melyeket most Mesélő (Méreg)nek ad át. Pontosan 464 aranyat.
Kedvesen elmosolyodik, aztán köszönetet jelezve bólint a lánynak.*- Köszönöm szépen. *teszi azért hozzá. Azért mégiscsak tanult illemet, még ha tiltakozik is ellene. nagy sóhajjal tér vissza a ruhákhoz, és sorra veszi, őket figyeli nézi, és nem elégedett. Annyira egyik sem nyerte el tetszését. Talán egy sálat vehetne, de aztán mégis vállát megvonva áll tovább. Legszívesebben a Sárvárosba látogatna el, beszerezni onnan egy két dolgot, de azt jelenleg még mindig nem akarja. Nagy sóhajjal távozik a ruháktól, és nézelődik tovább, így érkezik el a varázsitalokhoz.
~Na, még ez is érdekelheti, bár innen inkább csak egyszerűbbeket szerezhetek be.~
Hacsak nem maga keveri ki ezeket is. Talán úgy még olcsóbb is.*
8724. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-25 12:20:00
Üzenet elküldve: 2020-05-25 12:20:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Az Ember, a félvér és egy üveg rum //
// Záró //
* Dorian szavaival megadja azt a kezdő bátorítást, amire Rueánanak szüksége volt, hogy az elhatározás megérjen benne. Előtte áll az élet, bízik benne, hogy lesz alkalma kárpótolni a Nénit döntése miatt és a szülei is megbocsátanak neki egy szép napon.*
- Igazad van.* ismeri el izgalomtól csillogó szemekkel. Nem akar tovább várni tétlenül, remélve, hogy egy nap a sült galamb a szájába repül. Kezébe veszi sorsa irányítását és már holnap intézkedni fog. Újdonsült határozottsága arcára is kiül.*
- Köszönöm még egyszer, hogy a segítségemre siettél a piacon.* a gyengéd cirógatástól felbátorodva gyors csókot lehet a fiú arcára búcsúzáskor. Odafentről újabb sürgető kiáltás hallatszik. Ruena résnyire csukja az ajtót, úgy figyeli a távozni kénytelen ifjút.*
- Hamarosan találkozunk!
~ A piacon, ahol a lovakat árulják.~
* Vési emlékezetébe a fiú által korábban megnevezett helyet. Kedves mosolya lassan eltűnik a csukódó ajtó mögött. Ruena felsiet a Néni szobájába,mély levegőt vesz, neki készül egy komoly beszélgetésnek.*
//Néhány nappal később//
* A beszélgetés a nagynénjével pontosan úgy zajlott, ahogy elképzelte. Rémes volt. Az asszony elkönyvelte, hogy Ruena semmirekellő és egész bizonyosan korán és különös kegyetlenséggel fogja elragadni a halál, amiért ilyen ostoba dologra adta a fejét. A leány hosszan, mélyen hallgatott, míg az idős rokon kitombolta magát.*
- Tégy amit akarsz!* ez volt az a mondat, amire Ruena felkapta a fejét. Újfent elnézést kért nénikéjétől, amiért csalódást okozott neki, majd magára hagyta.
Már három nap eltelt a nagy vallomás óta. Ruena megkezdte a készülődést. Beszélt azzal a nővel, aki már korábban felajánlotta a segítségét. Összehozott neki egy találkát a nénivel, aki a szokásos formáját hozta, de így sem sikerült elijesztenie leendő ápolóját. Ruena legnagyobb örömére. Összekészült az utazásra. Egy hátizsákba elcsomagolt magának egy váltás ruhát, néhány apróságot eszmei értékük miatt, egy bőrtömlőt tele vízzel és saját készítésű gyümölcsös kenyerét. A pokróc már nem fért bele a zsákba így azt szorosan összecsavarta és egy régi madzaggal kívülről rögzítette. Meglepően nehéz szívvel köszönt el az átmeneti otthonául szolgáló háztól.
Sokat gondolt időközben Dorianre is. Nem akar felesleges terhet rakni a vállára, beéri egy alapos útmutatással is. Előzetes bejelentés nélkül érkezik az istállók környékére, így csak jó szerencséjében bízva remélheti, hogy ott éri a jóvágású fiatalembert.*
- Elnézést!* szólít meg egy öreget, aki öreg sámlin ücsörög egy fal tövében.* Doriant keresem. Ismeri?* szegezi neki a kérdést, ha nemleges választ kap úgy tovább várakozik környezetét fürkészve.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.25 12:22:45
// Záró //
* Dorian szavaival megadja azt a kezdő bátorítást, amire Rueánanak szüksége volt, hogy az elhatározás megérjen benne. Előtte áll az élet, bízik benne, hogy lesz alkalma kárpótolni a Nénit döntése miatt és a szülei is megbocsátanak neki egy szép napon.*
- Igazad van.* ismeri el izgalomtól csillogó szemekkel. Nem akar tovább várni tétlenül, remélve, hogy egy nap a sült galamb a szájába repül. Kezébe veszi sorsa irányítását és már holnap intézkedni fog. Újdonsült határozottsága arcára is kiül.*
- Köszönöm még egyszer, hogy a segítségemre siettél a piacon.* a gyengéd cirógatástól felbátorodva gyors csókot lehet a fiú arcára búcsúzáskor. Odafentről újabb sürgető kiáltás hallatszik. Ruena résnyire csukja az ajtót, úgy figyeli a távozni kénytelen ifjút.*
- Hamarosan találkozunk!
~ A piacon, ahol a lovakat árulják.~
* Vési emlékezetébe a fiú által korábban megnevezett helyet. Kedves mosolya lassan eltűnik a csukódó ajtó mögött. Ruena felsiet a Néni szobájába,mély levegőt vesz, neki készül egy komoly beszélgetésnek.*
//Néhány nappal később//
* A beszélgetés a nagynénjével pontosan úgy zajlott, ahogy elképzelte. Rémes volt. Az asszony elkönyvelte, hogy Ruena semmirekellő és egész bizonyosan korán és különös kegyetlenséggel fogja elragadni a halál, amiért ilyen ostoba dologra adta a fejét. A leány hosszan, mélyen hallgatott, míg az idős rokon kitombolta magát.*
- Tégy amit akarsz!* ez volt az a mondat, amire Ruena felkapta a fejét. Újfent elnézést kért nénikéjétől, amiért csalódást okozott neki, majd magára hagyta.
Már három nap eltelt a nagy vallomás óta. Ruena megkezdte a készülődést. Beszélt azzal a nővel, aki már korábban felajánlotta a segítségét. Összehozott neki egy találkát a nénivel, aki a szokásos formáját hozta, de így sem sikerült elijesztenie leendő ápolóját. Ruena legnagyobb örömére. Összekészült az utazásra. Egy hátizsákba elcsomagolt magának egy váltás ruhát, néhány apróságot eszmei értékük miatt, egy bőrtömlőt tele vízzel és saját készítésű gyümölcsös kenyerét. A pokróc már nem fért bele a zsákba így azt szorosan összecsavarta és egy régi madzaggal kívülről rögzítette. Meglepően nehéz szívvel köszönt el az átmeneti otthonául szolgáló háztól.
Sokat gondolt időközben Dorianre is. Nem akar felesleges terhet rakni a vállára, beéri egy alapos útmutatással is. Előzetes bejelentés nélkül érkezik az istállók környékére, így csak jó szerencséjében bízva remélheti, hogy ott éri a jóvágású fiatalembert.*
- Elnézést!* szólít meg egy öreget, aki öreg sámlin ücsörög egy fal tövében.* Doriant keresem. Ismeri?* szegezi neki a kérdést, ha nemleges választ kap úgy tovább várakozik környezetét fürkészve.*
A hozzászólás írója (Ruena Selwyeer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.05.25 12:22:45
8723. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-23 20:36:20
Üzenet elküldve: 2020-05-23 20:36:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügyek//
*A gyógynövényekkel teli pakkot a háta mögé téve várakozik türelmesen a piac szélénél Yezára. Égszín tekintete a piaci sürgést figyeli, látszólag csak oktalan, elgondolkodva futtatja végig figyelmét a sokszínű forgatagon. Szereti a piacot, miért ne szeretné, hisz a hivatásához tartozik ez a határtalannak tetsző helyszín.
Az arca kifejezéstelennek tetszik, a heg érzéketlensége tükröződik rajta, kissé merevvé téve a wegtoreni gesztusait. Amikor Yeza megérkezik a hátasával, egy kurta biccentés kíséretében indul el mellett a Kalmár felé. Mint korábban, most sem kezdeményez beszélgetést, de amikor a vörös lány megszólal, nem marad hallgatag.*
- Intéző vagyok a kereskedőháznál. *Kezd bele a válaszba gondolkodás nélkül. Pontosan tudja definiálni, mi a dolga, ám az "intéző" kifejezés széles munkakört takar, de nem részesedést.*
- A bárót régről ismerem, de csak a kereskedőház alapítása után érkeztem Artheniorba és csatlakoztam. A kereskedőház szolgáltatásai egyre szélesednek és a bárónak szüksége volt valakire, akiben megbízik és kellő tapasztalattal rendelkezik, hogy a jelenléte nélkül is képes legyen irányítani és dönteni. *Magyarázza valódi feladatait. Szavaiból érezni, hogy feladatai nemcsak számosak és szerteágazók, de bizonyos felelősséggel is tartozik.*
- Miért vártál ilyen sokáig, hogy felkeress minket? *Kérdi szinte átmenet nélkül a korábbi témából. A kereskedőház régóta keresett hely Artheniorban és a báró elég régóta járja utcáit. Yeza bizonyosan már korábban is tudott a személyéről. A csutakolás témáját mintha meg sem hallotta volna. A hátasnak a fogadó istállójában mindene meglesz, amit egy ló kívánhat, nem gondolja, hogy erről kellene társalogniuk, míg odaérnek.
A szegénynegyeden át hamar elérhetik a fogadót, amely az egykori Kósza Pinty helyén áll, s bár csak egy új mázolást kapott kívülről, mégis leviatános címerével más látványt nyújt, mint egykori bordély elődje. Aztyan a fogadó előtt megmutatja, hol kötheti be Yeza a lovát, meghagyja, hogy az istállófiúk majd gondját viselik és beinvitálja a Kalmárba.*
*A gyógynövényekkel teli pakkot a háta mögé téve várakozik türelmesen a piac szélénél Yezára. Égszín tekintete a piaci sürgést figyeli, látszólag csak oktalan, elgondolkodva futtatja végig figyelmét a sokszínű forgatagon. Szereti a piacot, miért ne szeretné, hisz a hivatásához tartozik ez a határtalannak tetsző helyszín.
Az arca kifejezéstelennek tetszik, a heg érzéketlensége tükröződik rajta, kissé merevvé téve a wegtoreni gesztusait. Amikor Yeza megérkezik a hátasával, egy kurta biccentés kíséretében indul el mellett a Kalmár felé. Mint korábban, most sem kezdeményez beszélgetést, de amikor a vörös lány megszólal, nem marad hallgatag.*
- Intéző vagyok a kereskedőháznál. *Kezd bele a válaszba gondolkodás nélkül. Pontosan tudja definiálni, mi a dolga, ám az "intéző" kifejezés széles munkakört takar, de nem részesedést.*
- A bárót régről ismerem, de csak a kereskedőház alapítása után érkeztem Artheniorba és csatlakoztam. A kereskedőház szolgáltatásai egyre szélesednek és a bárónak szüksége volt valakire, akiben megbízik és kellő tapasztalattal rendelkezik, hogy a jelenléte nélkül is képes legyen irányítani és dönteni. *Magyarázza valódi feladatait. Szavaiból érezni, hogy feladatai nemcsak számosak és szerteágazók, de bizonyos felelősséggel is tartozik.*
- Miért vártál ilyen sokáig, hogy felkeress minket? *Kérdi szinte átmenet nélkül a korábbi témából. A kereskedőház régóta keresett hely Artheniorban és a báró elég régóta járja utcáit. Yeza bizonyosan már korábban is tudott a személyéről. A csutakolás témáját mintha meg sem hallotta volna. A hátasnak a fogadó istállójában mindene meglesz, amit egy ló kívánhat, nem gondolja, hogy erről kellene társalogniuk, míg odaérnek.
A szegénynegyeden át hamar elérhetik a fogadót, amely az egykori Kósza Pinty helyén áll, s bár csak egy új mázolást kapott kívülről, mégis leviatános címerével más látványt nyújt, mint egykori bordély elődje. Aztyan a fogadó előtt megmutatja, hol kötheti be Yeza a lovát, meghagyja, hogy az istállófiúk majd gondját viselik és beinvitálja a Kalmárba.*
8722. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-23 20:01:46
Üzenet elküldve: 2020-05-23 20:01:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 855
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügyek//
*Egészen más hangulata van most a piacnak. Az ég kitisztulni látszik és a nap melengető sugarai is egyre inkább erőre kapnak. Még a színek is élénkebbnek tűnnek. A zajok közt több a jóízű kacaj, a harsány derűvel felívelő baráti üdvözlés, a széptevő bájolgás a formás lánykák felé. Yezában kezdi feloldani a görcsösséget a remény. Akkor is ha még távoli és bizonytalan.
~Egy egyenes kereskedő?~ hümment magában cinikusan. ~Van új a nap alatt.~ A folytatás hallatán viszont csaknem megfeledkezik magáról, így csak az utolsó pillanatban fogja vissza a nagy, megkönnyebbült sóhajt. ~Nárcisztikus. Az jó, az menni fog.~
Már épp megeredne a nyelve a puhatolózásban, amikor Aztyan keresztülhúzza a számításait azzal, hogy előre küldi. Azt nem tudhatja biztosra, hogy időspórolásból vagy csak azért, mert nem akarja az orrára kötni, mit vásárol. Egy kicsit fúrja az oldalát a dolog, de ez most annak az ideje, hogy jó kislány legyen és szokásos különcségei és kerülőutai nélkül tegye szépen, amit kérnek tőle. Pontosan azt.*
- Rendben. Ahogy szeretnéd *bólint. Megállhatott volna ott, hogy rendben, de csak kikívánkozott az a másik mondatocska is, ami valamilyen szinten jelzi, hogy eszében sincs okvetetlenkedni, már ha Aztyan foglalkozik egyáltalán ilyesmivel. A férfiak sokkal kevesebbszer ragadnak meg ilyen finom dolgokat, a nők viszont olykor hajlamosak túlzásba is esni velük.
Yeza elindul a kelmefestők utcája felé. Ezúttal jóval óvatosabb, mint érkezésekor, amikor kénytelen volt egy kicsit körbekérdezősködni. Ironikus lenne, ha most vágnák el a torkát, amikor a lehetőség törékeny kismadarát már ott szorongatja a kezében.
A pej kanca a fejét lógatva ácsorog ott, ahol hagyta.*
- Ne nézz így rám, fejedelmi szállást szereztem neked. És ha a Báró Úr nem a fukarságán szedte meg magát, az este már zabot ropogtathatsz penészízű széna helyett.
*Eloldja a lovat és el is indul vele a megjelölt találkozási hely felé. Aztyannak valószínűleg nem nagyon kell rá várnia.*
- Szóval... *indítja újra a kicsit hirtelen félbeszakadt diskurzust.* - Hogy áll ez a dolog? Ha jól sejtem, több vagy, a Kereskedőházban, mint alkalmazott. Inkább... üzlettárs, vagy tévedek? *Igyekszik csevegő hangnemet megütni, hogy ne tűnjön se okoskodásnak se túlzott kíváncsiskodásnak a kérdése, de ha mégis kiváltana valami visszatetszést, inkább bedobja az épp csak kézbe vett lapjait és hagyja költői fecsegésként elenyészni köztük az egészet. Helyette gyorsan vált valami semleges dologra, mint például a mellette poroszkáló hátas sanyarú sorsára.*
- Már nagyon rá fog férni egy alapos csutakolás *paskolja meg a kanca nyakát és lépked tovább Aztyant követve.*
*Egészen más hangulata van most a piacnak. Az ég kitisztulni látszik és a nap melengető sugarai is egyre inkább erőre kapnak. Még a színek is élénkebbnek tűnnek. A zajok közt több a jóízű kacaj, a harsány derűvel felívelő baráti üdvözlés, a széptevő bájolgás a formás lánykák felé. Yezában kezdi feloldani a görcsösséget a remény. Akkor is ha még távoli és bizonytalan.
~Egy egyenes kereskedő?~ hümment magában cinikusan. ~Van új a nap alatt.~ A folytatás hallatán viszont csaknem megfeledkezik magáról, így csak az utolsó pillanatban fogja vissza a nagy, megkönnyebbült sóhajt. ~Nárcisztikus. Az jó, az menni fog.~
Már épp megeredne a nyelve a puhatolózásban, amikor Aztyan keresztülhúzza a számításait azzal, hogy előre küldi. Azt nem tudhatja biztosra, hogy időspórolásból vagy csak azért, mert nem akarja az orrára kötni, mit vásárol. Egy kicsit fúrja az oldalát a dolog, de ez most annak az ideje, hogy jó kislány legyen és szokásos különcségei és kerülőutai nélkül tegye szépen, amit kérnek tőle. Pontosan azt.*
- Rendben. Ahogy szeretnéd *bólint. Megállhatott volna ott, hogy rendben, de csak kikívánkozott az a másik mondatocska is, ami valamilyen szinten jelzi, hogy eszében sincs okvetetlenkedni, már ha Aztyan foglalkozik egyáltalán ilyesmivel. A férfiak sokkal kevesebbszer ragadnak meg ilyen finom dolgokat, a nők viszont olykor hajlamosak túlzásba is esni velük.
Yeza elindul a kelmefestők utcája felé. Ezúttal jóval óvatosabb, mint érkezésekor, amikor kénytelen volt egy kicsit körbekérdezősködni. Ironikus lenne, ha most vágnák el a torkát, amikor a lehetőség törékeny kismadarát már ott szorongatja a kezében.
A pej kanca a fejét lógatva ácsorog ott, ahol hagyta.*
- Ne nézz így rám, fejedelmi szállást szereztem neked. És ha a Báró Úr nem a fukarságán szedte meg magát, az este már zabot ropogtathatsz penészízű széna helyett.
*Eloldja a lovat és el is indul vele a megjelölt találkozási hely felé. Aztyannak valószínűleg nem nagyon kell rá várnia.*
- Szóval... *indítja újra a kicsit hirtelen félbeszakadt diskurzust.* - Hogy áll ez a dolog? Ha jól sejtem, több vagy, a Kereskedőházban, mint alkalmazott. Inkább... üzlettárs, vagy tévedek? *Igyekszik csevegő hangnemet megütni, hogy ne tűnjön se okoskodásnak se túlzott kíváncsiskodásnak a kérdése, de ha mégis kiváltana valami visszatetszést, inkább bedobja az épp csak kézbe vett lapjait és hagyja költői fecsegésként elenyészni köztük az egészet. Helyette gyorsan vált valami semleges dologra, mint például a mellette poroszkáló hátas sanyarú sorsára.*
- Már nagyon rá fog férni egy alapos csutakolás *paskolja meg a kanca nyakát és lépked tovább Aztyant követve.*
8721. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2020-05-23 18:16:16
Üzenet elküldve: 2020-05-23 18:16:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 533
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügyek//
*Született wegtoreniként nem kell magyaráznia a vörös lánynak, hogy mi történhet abban az esetben, ha esetleg a segítségre felkért nemest is átejtené. Persze megtörténhet, de Aztyan valamiért nem gondolja, hogy így esne. Meglehet, hogy csak a földije iránt érzett naivitás vagy a szimpátia festi ezt képzeletének vásznára. Időben ki fog derülni.
A biccentést egy biztatónak mondható mosollyal honorálja, majd amikor megindulnak a piactér irányába, hallgatagon sétál Yeza mellett.
A heges arcú valóban olyan, aki nem érzi kényszerét, hogy feleslegesen beszéljen. Tökéletesen elvan egyetlen szó nélkül, ha úgy hozza a szükség. Ha viszont van mondanivalója, azt mindig precízen fűzve teszi.
A kérdésre Yeza felé fordul az égszín tekintet, de késlekedés nélkül válaszol.*
- Egyenes. *Mondja ki az első szót, ami az eszébe jut róla. Ebben sok minden benne van rövidsége ellenére.*
- Meggondolt és előrelátó, de mint wegtoreni, kellően nárcisztikus. *Teszi hozzá és egyáltalán nem tűnik úgy, mintha neheztelne ezért rá.*
- Az üzleti ügyeket én intézem, ő kapcsolatokat... épít. *Tisztázza a viszonyokat egy rövid mondattal.
A Caldorcorok neve nem is lehet olyan ismerős, hisz Cha'yss az első nemes ezen a néven. De erről Yezának nem is kell tudnia.*
- Hozd el a lovad, a piac szélén találkozunk. Nekem még vásárolnom kell a kereskedőháznak. *Torpan meg egy pillanatra a füvesember előtt. Ha pedig Yeza elindul a hátasáért, a heges arcú halk és határozott szavakkal megalkuszik pár gyógynövényre és patikaszerre. Majd átad a kufárnak (Mesélő (Májmétely)) mindenért 474 aranyat.*
- Köszönöm. *Veszi át a pakkot, amely a növényeket rejti, majd elindul a piac szélére, ahol megvárja Yezát. Hamar vissza kell érnie, hisz ahogy mondta, csak a lováért ment, így türelmesen várakozik és az előtte álló, megoldandó feladaton járnak gondolatai. Hogy hogyan fogja megszerezni a váltót és mibe is fog ez kerülni nekik.*
*Született wegtoreniként nem kell magyaráznia a vörös lánynak, hogy mi történhet abban az esetben, ha esetleg a segítségre felkért nemest is átejtené. Persze megtörténhet, de Aztyan valamiért nem gondolja, hogy így esne. Meglehet, hogy csak a földije iránt érzett naivitás vagy a szimpátia festi ezt képzeletének vásznára. Időben ki fog derülni.
A biccentést egy biztatónak mondható mosollyal honorálja, majd amikor megindulnak a piactér irányába, hallgatagon sétál Yeza mellett.
A heges arcú valóban olyan, aki nem érzi kényszerét, hogy feleslegesen beszéljen. Tökéletesen elvan egyetlen szó nélkül, ha úgy hozza a szükség. Ha viszont van mondanivalója, azt mindig precízen fűzve teszi.
A kérdésre Yeza felé fordul az égszín tekintet, de késlekedés nélkül válaszol.*
- Egyenes. *Mondja ki az első szót, ami az eszébe jut róla. Ebben sok minden benne van rövidsége ellenére.*
- Meggondolt és előrelátó, de mint wegtoreni, kellően nárcisztikus. *Teszi hozzá és egyáltalán nem tűnik úgy, mintha neheztelne ezért rá.*
- Az üzleti ügyeket én intézem, ő kapcsolatokat... épít. *Tisztázza a viszonyokat egy rövid mondattal.
A Caldorcorok neve nem is lehet olyan ismerős, hisz Cha'yss az első nemes ezen a néven. De erről Yezának nem is kell tudnia.*
- Hozd el a lovad, a piac szélén találkozunk. Nekem még vásárolnom kell a kereskedőháznak. *Torpan meg egy pillanatra a füvesember előtt. Ha pedig Yeza elindul a hátasáért, a heges arcú halk és határozott szavakkal megalkuszik pár gyógynövényre és patikaszerre. Majd átad a kufárnak (Mesélő (Májmétely)) mindenért 474 aranyat.
*- Köszönöm. *Veszi át a pakkot, amely a növényeket rejti, majd elindul a piac szélére, ahol megvárja Yezát. Hamar vissza kell érnie, hisz ahogy mondta, csak a lováért ment, így türelmesen várakozik és az előtte álló, megoldandó feladaton járnak gondolatai. Hogy hogyan fogja megszerezni a váltót és mibe is fog ez kerülni nekik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10037-10056