Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 305 (6081. - 6100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
6100. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-08 10:58:52
Üzenet elküldve: 2017-03-08 10:58:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Félig tiszta lappal//
//Első nap//
*A fürge lépteket, macskaszerű mozgásával könnyedén követi. Természetesen felhúzza a csuklyáját a kis kabátkáján, a szőke kis kobakja tetejére, de nem a szemébe lógón. Periférikus látása teljesen szabad, bár különösen nem figyel, csak mint a cirmos, aki egeret hall a fal mögül, de úgy tesz mintha észre sem venné, hátha ezzel előcsalja.*
~Titokra áll ez a dög! Csak bár tudnám miért...~
*Sok minden forog agyának kerekei között, de ezeket hamarost leállítja. Vészesen közeledik a piac, és nem érti az okát, hogy miért tartanak arra. Hogy gondolkodásáról elterelje a figyelmet készségesen válaszolgat.*
-Igen. Lopni. Izgalmas dolog, akár a vadászat. Egekre, és a felfordulás mikor észreveszik hogy a kis vagyonuk eltünedezett? Mennyire édesek azok a nagyra nyílt szemek, és nyíladozó ajkak.
*Érkezik egy érdekes kérdés, amire a lehető legőszintébben válaszol.*
-Végig azon jár a fejem. Eleinte csak az arcod akartam látni, és fegyvert venni a pénzden.
*Mosolyodik el, és bele is hümmög egy kis nevetést.*
-Sejtettem volna, hogy felkutatsz, és valjuk be, vállalhatatlan lett volna eléd állni fegyverzet nélkül.
*Tart egy dramaturgiai hatásszünetet, mert úgy tartja kedve.*
-Aztán már csak azért mert irtózatosan mókás volna. És hát... Szeretem a kihívásokat.
*Lassan a piac sarkához érnek, és próbálja fent tartani a beszélgetést, ami nem esik nehezére, bár azt hogy ennek ne legyen ócska fecsegés szaga már nehezebb, megpróbálja egy kicsit rá fordítani lovagja figyelmét, mert ha sikerül...*
~Akkor legalább azt tudhatom hogy nincs nagy veszély... Ha viszont továbbra is fülel mint egy róka...~
*Magában sem fejezi be a mondatot. Inkább a helyzettel törődik.*
-Remek emberismerőnek tűnsz. Már rég rájöhettél volna hogy igenis ennyire makacs vagyok. Minek jöttünk a piacra?
*És ezzel az említett terület kikövezett szélén megáll, mintha büszkesége múlna a válaszon, vagy azon hogy lép e*
//Első nap//
*A fürge lépteket, macskaszerű mozgásával könnyedén követi. Természetesen felhúzza a csuklyáját a kis kabátkáján, a szőke kis kobakja tetejére, de nem a szemébe lógón. Periférikus látása teljesen szabad, bár különösen nem figyel, csak mint a cirmos, aki egeret hall a fal mögül, de úgy tesz mintha észre sem venné, hátha ezzel előcsalja.*
~Titokra áll ez a dög! Csak bár tudnám miért...~
*Sok minden forog agyának kerekei között, de ezeket hamarost leállítja. Vészesen közeledik a piac, és nem érti az okát, hogy miért tartanak arra. Hogy gondolkodásáról elterelje a figyelmet készségesen válaszolgat.*
-Igen. Lopni. Izgalmas dolog, akár a vadászat. Egekre, és a felfordulás mikor észreveszik hogy a kis vagyonuk eltünedezett? Mennyire édesek azok a nagyra nyílt szemek, és nyíladozó ajkak.
*Érkezik egy érdekes kérdés, amire a lehető legőszintébben válaszol.*
-Végig azon jár a fejem. Eleinte csak az arcod akartam látni, és fegyvert venni a pénzden.
*Mosolyodik el, és bele is hümmög egy kis nevetést.*
-Sejtettem volna, hogy felkutatsz, és valjuk be, vállalhatatlan lett volna eléd állni fegyverzet nélkül.
*Tart egy dramaturgiai hatásszünetet, mert úgy tartja kedve.*
-Aztán már csak azért mert irtózatosan mókás volna. És hát... Szeretem a kihívásokat.
*Lassan a piac sarkához érnek, és próbálja fent tartani a beszélgetést, ami nem esik nehezére, bár azt hogy ennek ne legyen ócska fecsegés szaga már nehezebb, megpróbálja egy kicsit rá fordítani lovagja figyelmét, mert ha sikerül...*
~Akkor legalább azt tudhatom hogy nincs nagy veszély... Ha viszont továbbra is fülel mint egy róka...~
*Magában sem fejezi be a mondatot. Inkább a helyzettel törődik.*
-Remek emberismerőnek tűnsz. Már rég rájöhettél volna hogy igenis ennyire makacs vagyok. Minek jöttünk a piacra?
*És ezzel az említett terület kikövezett szélén megáll, mintha büszkesége múlna a válaszon, vagy azon hogy lép e*
6099. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-08 10:53:16
Üzenet elküldve: 2017-03-08 10:53:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Piaci mustra//
*Az öreg tündér még sosem járt ezen a piacon. Sétabotjára támaszkodva hol egyik, hol másik árusnak nézi a portékáját.*
~A kutya mindenit, mennyi minden van itt!~
*Főleg ételeket lát és kevés ritkaságot. A maga komótos tempójában sétálgat és nézelődik hátha talál valami érdekes, elültethető növényt vagy annak gumóját. Otthonában a saját földje termését árulta. Ez a piac azért sokkalta nagyobb annál, mint az ottani falusi piac, ahol az éves termését árulgatta. Agyafúrt agytekervényei azon dolgoznak, hogy ha ilyen nagy a vásárlóközönség akkor itt is elkezdhetne termelni.*
//Piaci mustra//
*Az öreg tündér még sosem járt ezen a piacon. Sétabotjára támaszkodva hol egyik, hol másik árusnak nézi a portékáját.*
~A kutya mindenit, mennyi minden van itt!~
*Főleg ételeket lát és kevés ritkaságot. A maga komótos tempójában sétálgat és nézelődik hátha talál valami érdekes, elültethető növényt vagy annak gumóját. Otthonában a saját földje termését árulta. Ez a piac azért sokkalta nagyobb annál, mint az ottani falusi piac, ahol az éves termését árulgatta. Agyafúrt agytekervényei azon dolgoznak, hogy ha ilyen nagy a vásárlóközönség akkor itt is elkezdhetne termelni.*
6098. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 21:26:16
Üzenet elküldve: 2017-03-07 21:26:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nevisya//
*Ismét felnevet a lány szavain, ahogyan az a zsebrakétát magyarázza. Még mindig nem érti teljesen, hogy miről is van szó, de tetszik neki ez a dolog. Minden nap tanul valami újat. Hát nem szép az élet?
Aztán az acélbetétre terelődik a szó, és Trielle tényleg, komolyan elgondolkodik azon, hogy nem is lenne rossz neki sem beszereznie valami hasonlót.*
- Ezzel egyet tudok érteni. Én is mindig széjjel nyúzom az enyéimet. Ezzel jár ha valaki sokat sétál. *vigyorog.*
- Na igen, a férfiak! *kacag fel. Ez egy igen jó téma. És valamiért minden nő többnyire egyetért ebben, tartozzon bármilyen fajba is.*- Ezért is olyan könnyű őket irányítani. Olyan édesek tudnak lenni amikor azt hiszik, hogy náluk van a gyeplő.
*Na hát ez is megvan, már rögtön így az elején. A férfi téma. Nem aprózzák el. S habár Trielle sem gondolná, hogy ez most így hirtelenjében egy életre szóló barátság kezdete, de azért elég kellemesen érzi magát. Jóval kellemesebben, mint arra számított. Az italra aztán rácsodálkozik.*
- Ezüstcsörgő? *kérdez vissza.*- Az nem az a növény, ami hasonlít a gnómretekre? Milyen frappáns. *tekint a lányra. Egy gnóm aki gnómretekre hasonlító növényből készített teát iszik. Na jó, kissé talán nyakatekerten hangzana így kimondva.*
- Azt hiszem már hallottam róla. De nem hiszem, hogy én is eltudnék készíteni egy ilyen teát. *mondja, némi elismeréssel a hangjában. Aztán egy ideig csak hallgat, és bólogat, aztán folytatja, amikor a lány már válaszolt a kérdésére.*
- Hát, akkor gondolom Te sem tudsz semmilyen munkáról a környéken. *mondja egy kis lemondó sóhajjal, de azért még mindig mosolyogva.*
- Mindegy, igazából nem is tudom milyen munkát vállalnék el. *von vállat. Aztán eltöpreng néhány pillanatra.*
- Herbalista vagy? Úgy látom értesz a növényekhez. *szólal meg egy kis idő elteltével.*- És hát azt mondod érdekelnek is. Mondd, árulsz is esetleg? Vagy csak gyűjtögetsz? *érdeklődik egy kicsit. Ki tudja, hátha van valami eladó a lánynál, - vagy esetleg a későbbiekben lehet még ha erre jár - ami jól jöhet még neki az utazásai során.*
//Nevisya//
*Ismét felnevet a lány szavain, ahogyan az a zsebrakétát magyarázza. Még mindig nem érti teljesen, hogy miről is van szó, de tetszik neki ez a dolog. Minden nap tanul valami újat. Hát nem szép az élet?
Aztán az acélbetétre terelődik a szó, és Trielle tényleg, komolyan elgondolkodik azon, hogy nem is lenne rossz neki sem beszereznie valami hasonlót.*
- Ezzel egyet tudok érteni. Én is mindig széjjel nyúzom az enyéimet. Ezzel jár ha valaki sokat sétál. *vigyorog.*
- Na igen, a férfiak! *kacag fel. Ez egy igen jó téma. És valamiért minden nő többnyire egyetért ebben, tartozzon bármilyen fajba is.*- Ezért is olyan könnyű őket irányítani. Olyan édesek tudnak lenni amikor azt hiszik, hogy náluk van a gyeplő.
*Na hát ez is megvan, már rögtön így az elején. A férfi téma. Nem aprózzák el. S habár Trielle sem gondolná, hogy ez most így hirtelenjében egy életre szóló barátság kezdete, de azért elég kellemesen érzi magát. Jóval kellemesebben, mint arra számított. Az italra aztán rácsodálkozik.*
- Ezüstcsörgő? *kérdez vissza.*- Az nem az a növény, ami hasonlít a gnómretekre? Milyen frappáns. *tekint a lányra. Egy gnóm aki gnómretekre hasonlító növényből készített teát iszik. Na jó, kissé talán nyakatekerten hangzana így kimondva.*
- Azt hiszem már hallottam róla. De nem hiszem, hogy én is eltudnék készíteni egy ilyen teát. *mondja, némi elismeréssel a hangjában. Aztán egy ideig csak hallgat, és bólogat, aztán folytatja, amikor a lány már válaszolt a kérdésére.*
- Hát, akkor gondolom Te sem tudsz semmilyen munkáról a környéken. *mondja egy kis lemondó sóhajjal, de azért még mindig mosolyogva.*
- Mindegy, igazából nem is tudom milyen munkát vállalnék el. *von vállat. Aztán eltöpreng néhány pillanatra.*
- Herbalista vagy? Úgy látom értesz a növényekhez. *szólal meg egy kis idő elteltével.*- És hát azt mondod érdekelnek is. Mondd, árulsz is esetleg? Vagy csak gyűjtögetsz? *érdeklődik egy kicsit. Ki tudja, hátha van valami eladó a lánynál, - vagy esetleg a későbbiekben lehet még ha erre jár - ami jól jöhet még neki az utazásai során.*
6097. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 20:32:34
Üzenet elküldve: 2017-03-07 20:32:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Trielle//
*ha tudná mi minden van Nevisyában. Nem kell rögtön rosszra gondolni: nincsenek öngyilkos hajlamai, nem alkoholista, nem pszichopata, nem skizofrén és nem is tömeggyilkos. Egyszerűen fura, különös személyiség, akit nem képes mindenki tolerálni.*
-Nem tudom pontosan. *Töpreng látványosan.* Olyan, mint én. Alacsony, kicsit és gyorsan cikázik, mint egy rakéta. De gondolom elfér a zsebedben, ezért zsebrakéta, teljesen logikus. *Magyarázza kacarászva.* Amúgy fogalmam sincs, most találtam ki.
-Én már gondolkodtam rajta, hogy beszerzek egyet. Sokat járok mocsaras és kemény talajon is, az egyszerű bőr csizmák nem bírják a strapát és egy-két havonta újat kell vennem, tiszta pénzkidobás. *Vagy csak mánia.*
-Nem baj az, a lányoknak szükségük van az elvarázsolt pillanatokra. A fiúk általában a fejükre húzzák az ürest dobozt, mi viszont álmodozunk. *Nevi a nap felében álmodozik. Mikor egyedül van, és nincs kihez szólnia, csak leül egy padra vagy beül egy fogadóba, lehunyja a szemét, és eszement történeteket talál ki. Néha még hasznára is válnak ezek a pillanatok, hiszen van alkalma a főzetek receptjein gondolkodni.
Igent mondott. Lehet, csak hirtelen felindulásból, de mivel nem tartja valószínűnek, hogy öri-barik lesznek, és mostantól sülve-főve együtt járnak, nem visszakozik. Sőt, talán egy óra, aztán elválnak útjaik, és soha többet nem látják egymást. Az ilyes ismeretségek a legpraktikusabbak.*
-Ez? *Rázza meg orra előtt az üveget.* Tea. Ezüstcsörgő tea. Én magam készítettem. *Húzza ki magát büszkén.* Nagyon finom, és elvileg jó hatással van a szervezetre.
*Azzal visszarakja a táskába, majd elindul Trielle után, szorosan a nyomában, le ne maradjon.*
-Nem, csak átutazóban vagyok. Egy kis faluból jövök, járom a világot. Különleges, ritka növényeket keresek mindenfelé, főleg erdőben, és ha egy ilyen erdő közel esik egy városhoz, mint Artheniornál, akkor már a várost is megnézem.
//Trielle//
*ha tudná mi minden van Nevisyában. Nem kell rögtön rosszra gondolni: nincsenek öngyilkos hajlamai, nem alkoholista, nem pszichopata, nem skizofrén és nem is tömeggyilkos. Egyszerűen fura, különös személyiség, akit nem képes mindenki tolerálni.*
-Nem tudom pontosan. *Töpreng látványosan.* Olyan, mint én. Alacsony, kicsit és gyorsan cikázik, mint egy rakéta. De gondolom elfér a zsebedben, ezért zsebrakéta, teljesen logikus. *Magyarázza kacarászva.* Amúgy fogalmam sincs, most találtam ki.
-Én már gondolkodtam rajta, hogy beszerzek egyet. Sokat járok mocsaras és kemény talajon is, az egyszerű bőr csizmák nem bírják a strapát és egy-két havonta újat kell vennem, tiszta pénzkidobás. *Vagy csak mánia.*
-Nem baj az, a lányoknak szükségük van az elvarázsolt pillanatokra. A fiúk általában a fejükre húzzák az ürest dobozt, mi viszont álmodozunk. *Nevi a nap felében álmodozik. Mikor egyedül van, és nincs kihez szólnia, csak leül egy padra vagy beül egy fogadóba, lehunyja a szemét, és eszement történeteket talál ki. Néha még hasznára is válnak ezek a pillanatok, hiszen van alkalma a főzetek receptjein gondolkodni.
Igent mondott. Lehet, csak hirtelen felindulásból, de mivel nem tartja valószínűnek, hogy öri-barik lesznek, és mostantól sülve-főve együtt járnak, nem visszakozik. Sőt, talán egy óra, aztán elválnak útjaik, és soha többet nem látják egymást. Az ilyes ismeretségek a legpraktikusabbak.*
-Ez? *Rázza meg orra előtt az üveget.* Tea. Ezüstcsörgő tea. Én magam készítettem. *Húzza ki magát büszkén.* Nagyon finom, és elvileg jó hatással van a szervezetre.
*Azzal visszarakja a táskába, majd elindul Trielle után, szorosan a nyomában, le ne maradjon.*
-Nem, csak átutazóban vagyok. Egy kis faluból jövök, járom a világot. Különleges, ritka növényeket keresek mindenfelé, főleg erdőben, és ha egy ilyen erdő közel esik egy városhoz, mint Artheniornál, akkor már a várost is megnézem.
6096. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 19:49:55
Üzenet elküldve: 2017-03-07 19:49:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nevisya//
*Trielle felnevet a lány szövegén. Na igen, nem lehet azt mondani, hogy elnéz fölötte. És való igaz, hogy ettől függetlenül, a figyelmetlenség árán nem volt valami nagy felhajtás az, ami történt, talán tényleg csak neki volt hirtelen az egész. Lehet, hogy gondolataiban még az előző este történt ütközés cikázott ide-oda, és erre fel történt valami valójában, a jelenben, aminek sokkal nagyobb feneket és jelentőséget kerít, mint azt bárki tenné.
Újra felnevet. Meg kell vallania magának, szimpatikus neki ez a gnóm. Van valami a lányban, ami egészen elbűvölő.*
- Zsebrakéta? *kérdez vissza értetlenül, de még mindig kicsit nevetve.*- Hát az meg mi? *vigyorog a lányra.*
- Acélbetétes... *ízlelgeti eztán a szót.*- Hm... ez egészen jól hangzik. *fonja karba kezeit mellkasa előtt.*
- Igaz... még engem is elsodort már egyszer kétszer ma. *ad igazat a lánynak.*- Talán nem is Te siettél, hanem én, csak el vagyok varázsolva.
*Mintha tétovázna a lány egy pillanatra a felajánlásán, de már nem mer mérget venni rá. Az is lehet, hogy ezt is beképzeli, vagy talán az ütközéssel is ez volt... lehet, hogy itt sincs, csak álmodik, azért lett hirtelen ilyen barátkozó. De aztán a gnóm igent mond. Nem örül kevésbé, mint egy gyűrűs igennek. Fene tudja miért. De nem is tudná végig gondolni, mert ekkor a lány valami furcsát csinál. És hát... az ilyen dolgokat nem hagyhatja szó nélkül. Persze lehet, hogy nincs ebben se semmi különös.*
- Az micsoda? *dönti oldalra a fejét érdeklődve, az üvegre nézve. Talán csak valami egyszerű ital. Talán valami jó kis szesz, de hát fényes nappal?
Végül biccent az indulásra. Mehetnek, hát menjenek is. Ha pedig a lány úgy akarja, akkor ahogyan mondta, előre indul*
- Itt élsz Artheniorban? *kérdez közben, ha már sétálnak. Egyrészt, hogyha már felajánlotta, hogy a gnómmal tart, ő meg beleegyezett, akkor ne menjenek kukán, másrészt pedig ezzel így legalább megtudakolhat néhány dolgot a városról. Kis szerencsével.*
//Nevisya//
*Trielle felnevet a lány szövegén. Na igen, nem lehet azt mondani, hogy elnéz fölötte. És való igaz, hogy ettől függetlenül, a figyelmetlenség árán nem volt valami nagy felhajtás az, ami történt, talán tényleg csak neki volt hirtelen az egész. Lehet, hogy gondolataiban még az előző este történt ütközés cikázott ide-oda, és erre fel történt valami valójában, a jelenben, aminek sokkal nagyobb feneket és jelentőséget kerít, mint azt bárki tenné.
Újra felnevet. Meg kell vallania magának, szimpatikus neki ez a gnóm. Van valami a lányban, ami egészen elbűvölő.*
- Zsebrakéta? *kérdez vissza értetlenül, de még mindig kicsit nevetve.*- Hát az meg mi? *vigyorog a lányra.*
- Acélbetétes... *ízlelgeti eztán a szót.*- Hm... ez egészen jól hangzik. *fonja karba kezeit mellkasa előtt.*
- Igaz... még engem is elsodort már egyszer kétszer ma. *ad igazat a lánynak.*- Talán nem is Te siettél, hanem én, csak el vagyok varázsolva.
*Mintha tétovázna a lány egy pillanatra a felajánlásán, de már nem mer mérget venni rá. Az is lehet, hogy ezt is beképzeli, vagy talán az ütközéssel is ez volt... lehet, hogy itt sincs, csak álmodik, azért lett hirtelen ilyen barátkozó. De aztán a gnóm igent mond. Nem örül kevésbé, mint egy gyűrűs igennek. Fene tudja miért. De nem is tudná végig gondolni, mert ekkor a lány valami furcsát csinál. És hát... az ilyen dolgokat nem hagyhatja szó nélkül. Persze lehet, hogy nincs ebben se semmi különös.*
- Az micsoda? *dönti oldalra a fejét érdeklődve, az üvegre nézve. Talán csak valami egyszerű ital. Talán valami jó kis szesz, de hát fényes nappal?
Végül biccent az indulásra. Mehetnek, hát menjenek is. Ha pedig a lány úgy akarja, akkor ahogyan mondta, előre indul*
- Itt élsz Artheniorban? *kérdez közben, ha már sétálnak. Egyrészt, hogyha már felajánlotta, hogy a gnómmal tart, ő meg beleegyezett, akkor ne menjenek kukán, másrészt pedig ezzel így legalább megtudakolhat néhány dolgot a városról. Kis szerencsével.*
6095. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 19:38:20
Üzenet elküldve: 2017-03-07 19:38:20
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 755
OOC üzenetek: 45
Játékstílus: Vakmerő
*Rhebosse akárhogyan is próbálkozik el sem tudja képzelni a Kalapost kikenve-fenve, hiszen már most is a legcsinosabb. Borostásan és porlepte köpenyében, ami majdnem olyan, mint amilyet a vörös csent tőle, csak mégsem.
Az éhes férfi már csak olyan, hogy se lát se hall, de ez kapóra jön a lánynak. Rettenetesen fél ugyanis, hogy amint kiderül inkompetenciája, mehet a háztól. Azt pedig szeretné minél inkább elodázni.*
- Akkor veszünk lekvárt is. *egyezik bele kissé remegő hangon.
Kosara, na az nincs. Régen Eralil Namos kosarával járt bevásárolni, most csak a zsákjáért szalad vissza, önti ki belőle tartalmát és hozza üresen vissza mielőtt elindulnának, hogy legyen mibe pakolni. Talán megfelel. Ha nem, hát vesznek kosarat is.
A piacon, hiszen ott mindent lehet kapni. Amit nem, azt is. Még szelleműző izéket és bigyókat is tán. De elsőnek a legfontosabbakat. Amiből annyi van, hogy már el is felejtette a lány.*
- Szóval kell hús a hentestől, káposzta, fűszerek, liszt, tojás, lekvár… *számolja ujjain és nemsoká nem a sokktól, hanem a rá váró kiadásoktól éri gutaütés.*
- A házba pedig. Dézsa és. Arra hátrébb azt hiszem, van egy fás fazon. Asztalosmunkákat csinál és hasonlókat. Megérdeklődöd? Addig én utána nézek a káposztának.
*Talán ha sikerül elszakadnia a férfitől elkaphatja az első valamirevaló háziasszonynak tűnő nőt és kiszedheti belőle hogyan kell főzni.*
Az éhes férfi már csak olyan, hogy se lát se hall, de ez kapóra jön a lánynak. Rettenetesen fél ugyanis, hogy amint kiderül inkompetenciája, mehet a háztól. Azt pedig szeretné minél inkább elodázni.*
- Akkor veszünk lekvárt is. *egyezik bele kissé remegő hangon.
Kosara, na az nincs. Régen Eralil Namos kosarával járt bevásárolni, most csak a zsákjáért szalad vissza, önti ki belőle tartalmát és hozza üresen vissza mielőtt elindulnának, hogy legyen mibe pakolni. Talán megfelel. Ha nem, hát vesznek kosarat is.
A piacon, hiszen ott mindent lehet kapni. Amit nem, azt is. Még szelleműző izéket és bigyókat is tán. De elsőnek a legfontosabbakat. Amiből annyi van, hogy már el is felejtette a lány.*
- Szóval kell hús a hentestől, káposzta, fűszerek, liszt, tojás, lekvár… *számolja ujjain és nemsoká nem a sokktól, hanem a rá váró kiadásoktól éri gutaütés.*
- A házba pedig. Dézsa és. Arra hátrébb azt hiszem, van egy fás fazon. Asztalosmunkákat csinál és hasonlókat. Megérdeklődöd? Addig én utána nézek a káposztának.
*Talán ha sikerül elszakadnia a férfitől elkaphatja az első valamirevaló háziasszonynak tűnő nőt és kiszedheti belőle hogyan kell főzni.*
6094. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 19:28:16
Üzenet elküldve: 2017-03-07 19:28:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Trielle//
*Nevisyát nehéz is észrevenni annak, aki fél méterrel magasabban hordja a fejét. Még neki is vannak bamba, pillanatai, amikor nem néz semerre, csak megy az orra után, és úgy át gázol picike, 90-100 centiméter magas tündéreken, hogy öröm nézni.*
-Azért nekem illene észrevennem téged. Mentségedre szólhat, hogy nem néztél lefelé, én viszont nem mondhatom, hogy elnéztem fölötted. *Mindig -jobb napjain- megmosolyogtatja faji adottsága, hogy ilyen picike. Vicces belegondolni, hogy élete nagy részét térdek és fenekek között éli le. Neki nem tűnt olyan nagynak az ütközés, mint ahogy Trielle leírja, pedig kapott a fejére rendesen.*
-Pedig csak sétáltam... Tempósan, az lehet, de nem cikáztam a lábak között, mint egy zsebrakéta. *Neveti el magát. Imádja ezt a szót. Zsebrakéta.*
-Szerencsére ez sem egy acélbetétes. *Milyen jó is lenne egy olyan csizma, vastag talppal és acélmerevítéssel, legalább öt centit hozzáadna a magasságához.*
-Nem siettem különösebben. *Von vállat.* De muszáj tempósabban sétálnom, különben elsodor a tömeg, és végül arra megyek, mint mindenki más, nem arra, amerre akarok.
*A gondolat, hogy elkíséri a lány, nem lelkesíti. Nem rosszindulatból, nagyon szívesen beszélget, ismerkedik; sokkal jobb, mint kukán bámulni az eget, de a hosszabb távú kapcsolatok bajt szülnek. És egy sötételf-gnóm páros nem biztos, hogy megértik egymást.*
-Megköszönném, ha elkísérnél egy darabon. *Túlságosan fel van dobva, hogy nemet mondjon. Hogy ez meg is maradjon, kivesz a táskájából egy üveget, amiben halványbarna ital van, és jól meghúzza. Csak a biztonság kedvéért.*
-Most már mehetünk.
//Trielle//
*Nevisyát nehéz is észrevenni annak, aki fél méterrel magasabban hordja a fejét. Még neki is vannak bamba, pillanatai, amikor nem néz semerre, csak megy az orra után, és úgy át gázol picike, 90-100 centiméter magas tündéreken, hogy öröm nézni.*
-Azért nekem illene észrevennem téged. Mentségedre szólhat, hogy nem néztél lefelé, én viszont nem mondhatom, hogy elnéztem fölötted. *Mindig -jobb napjain- megmosolyogtatja faji adottsága, hogy ilyen picike. Vicces belegondolni, hogy élete nagy részét térdek és fenekek között éli le. Neki nem tűnt olyan nagynak az ütközés, mint ahogy Trielle leírja, pedig kapott a fejére rendesen.*
-Pedig csak sétáltam... Tempósan, az lehet, de nem cikáztam a lábak között, mint egy zsebrakéta. *Neveti el magát. Imádja ezt a szót. Zsebrakéta.*
-Szerencsére ez sem egy acélbetétes. *Milyen jó is lenne egy olyan csizma, vastag talppal és acélmerevítéssel, legalább öt centit hozzáadna a magasságához.*
-Nem siettem különösebben. *Von vállat.* De muszáj tempósabban sétálnom, különben elsodor a tömeg, és végül arra megyek, mint mindenki más, nem arra, amerre akarok.
*A gondolat, hogy elkíséri a lány, nem lelkesíti. Nem rosszindulatból, nagyon szívesen beszélget, ismerkedik; sokkal jobb, mint kukán bámulni az eget, de a hosszabb távú kapcsolatok bajt szülnek. És egy sötételf-gnóm páros nem biztos, hogy megértik egymást.*
-Megköszönném, ha elkísérnél egy darabon. *Túlságosan fel van dobva, hogy nemet mondjon. Hogy ez meg is maradjon, kivesz a táskájából egy üveget, amiben halványbarna ital van, és jól meghúzza. Csak a biztonság kedvéért.*
-Most már mehetünk.
6093. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 18:15:02
Üzenet elküldve: 2017-03-07 18:15:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nevisya//
- Ugyan, én sem néztem az orrom elé. *vigyorodik el a nő rögtön, amint hallja a gnóm szabadkozását. Rosszabb napjain egyébként lehet ledorongolta volna szegényt, de szerencséjére éppen elég jókedvű ahhoz, hogy mindent sokkal derűsebben lásson.*
- Az bizony! *mondja is rögtön a lány meglepettségét szemlélve.*- Pedig láttam már olyan mutatványost, aki egymaga el tudott tolni együtt két megrakott szekeret is! *vigyorog tovább.*- Ez pedig aztán ütközés volt a javából! *derül még egy kicsit, és közben szemrevételezi a lányt. Gnómhoz képest egészen helyes kis arca van. Nem nagyon találkozott eddig ilyen csinossal a fajtájából. Meg ilyen kis erős lökésűvel.*
- Áh ugyan, rá se ránts! *csóválja meg a fejét.*- Ennek a csizmának már édes mindegy. *emeli is fel nyomatékosításképpen egy picit egyik szarvasbőrös lábát.*- Ha tönkre tetted volna, talán még szívességet is tettél volna vele, hogy végre rávegyem magam egy új vásárlására. *helyezi vissza topánkáját a földre.*
- Meg ne bántódj kérlek... de úgy láttam, mintha sietnél valamerre. *mondja aztán.*- Ha gondolod, szívesen törném neked az utat. Túl sokan vannak ma ahhoz, hogy megússzuk az agyontaposást a nap végéig.
*Maga sem tudja, miért is bukik ki belőle ez a dolog. Talán csak valahol a lelke mélyén társaságra vágyik.*
- Vagy ha nem, hát nem. Tudom, még csak most botlottunk egymásba.*vigyorog szélesen.*- De őszinte leszek... a mai napom fénypontja eddig, persze a reggelin kívül, az ez a kis mutatványod volt. És hiába egészen szép már az idő, és kellemes a piactér, ha mégis csak unatkozik a mélységi. Vagy a gnóm. *teszi még hozzá. Lehetne még ezen mit csűrni csavarni.*
//Nevisya//
- Ugyan, én sem néztem az orrom elé. *vigyorodik el a nő rögtön, amint hallja a gnóm szabadkozását. Rosszabb napjain egyébként lehet ledorongolta volna szegényt, de szerencséjére éppen elég jókedvű ahhoz, hogy mindent sokkal derűsebben lásson.*
- Az bizony! *mondja is rögtön a lány meglepettségét szemlélve.*- Pedig láttam már olyan mutatványost, aki egymaga el tudott tolni együtt két megrakott szekeret is! *vigyorog tovább.*- Ez pedig aztán ütközés volt a javából! *derül még egy kicsit, és közben szemrevételezi a lányt. Gnómhoz képest egészen helyes kis arca van. Nem nagyon találkozott eddig ilyen csinossal a fajtájából. Meg ilyen kis erős lökésűvel.*
- Áh ugyan, rá se ránts! *csóválja meg a fejét.*- Ennek a csizmának már édes mindegy. *emeli is fel nyomatékosításképpen egy picit egyik szarvasbőrös lábát.*- Ha tönkre tetted volna, talán még szívességet is tettél volna vele, hogy végre rávegyem magam egy új vásárlására. *helyezi vissza topánkáját a földre.*
- Meg ne bántódj kérlek... de úgy láttam, mintha sietnél valamerre. *mondja aztán.*- Ha gondolod, szívesen törném neked az utat. Túl sokan vannak ma ahhoz, hogy megússzuk az agyontaposást a nap végéig.
*Maga sem tudja, miért is bukik ki belőle ez a dolog. Talán csak valahol a lelke mélyén társaságra vágyik.*
- Vagy ha nem, hát nem. Tudom, még csak most botlottunk egymásba.*vigyorog szélesen.*- De őszinte leszek... a mai napom fénypontja eddig, persze a reggelin kívül, az ez a kis mutatványod volt. És hiába egészen szép már az idő, és kellemes a piactér, ha mégis csak unatkozik a mélységi. Vagy a gnóm. *teszi még hozzá. Lehetne még ezen mit csűrni csavarni.*
6092. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 17:10:34
Üzenet elküldve: 2017-03-07 17:10:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Trielle//
-Ne haragudj, nem akartam! *Szabadkozik rögtön, mikor látja, hogy sötételffel van dolga. Nincsenek előítéletei, minden fajból találkozott már kedves és morcos lénnyel, de azért azok a jeges, sötétkék pillantások kicsit megrémisztik.*
-Mutatványos? *Kérdez vissza meglepetten. Még hogy ő mutatványos? Gnómhoz képest ugyan nőies az alkata, de így is rövid, tömzsi végtagjai vannak, semmit nem tud velük kezdeni. Az ugrabugrálás, az megy, de zsonglőrködni, kézen állni vagy kötélen táncolni meg sem fordul a fejében.* Nem, nem vagyok. Csak béna...
*Ezt nem is tagadhatná. Ha akarna, egész könnyedén el tudna evickélni a lábak között, csak a kisebb termetű tündérekre, törpökre és gnómokra kéne figyelnie, de nem. Nézelődik jobbra-balra, nem néz az orra elé, és rögtön bele is veri az első járókelőbe, akit talál.*
-Jól vagyok, köszi. *Azért a biztonság kedvéért végignéz magán. Semmi horzsolás, zúzódás. Úgy látszik, egyben van.* Te is jól vagy? Remélem nem léptem a lábadra!
*Ez gyakori problémája: mindig láb alatt van. Ha nem az emberek lépnek rá, ő szokott áttaposni a lábukon, miközben próbálja kikerülni őket. Nem tehet róla, esetlennek születni kell.*
//Trielle//
-Ne haragudj, nem akartam! *Szabadkozik rögtön, mikor látja, hogy sötételffel van dolga. Nincsenek előítéletei, minden fajból találkozott már kedves és morcos lénnyel, de azért azok a jeges, sötétkék pillantások kicsit megrémisztik.*
-Mutatványos? *Kérdez vissza meglepetten. Még hogy ő mutatványos? Gnómhoz képest ugyan nőies az alkata, de így is rövid, tömzsi végtagjai vannak, semmit nem tud velük kezdeni. Az ugrabugrálás, az megy, de zsonglőrködni, kézen állni vagy kötélen táncolni meg sem fordul a fejében.* Nem, nem vagyok. Csak béna...
*Ezt nem is tagadhatná. Ha akarna, egész könnyedén el tudna evickélni a lábak között, csak a kisebb termetű tündérekre, törpökre és gnómokra kéne figyelnie, de nem. Nézelődik jobbra-balra, nem néz az orra elé, és rögtön bele is veri az első járókelőbe, akit talál.*
-Jól vagyok, köszi. *Azért a biztonság kedvéért végignéz magán. Semmi horzsolás, zúzódás. Úgy látszik, egyben van.* Te is jól vagy? Remélem nem léptem a lábadra!
*Ez gyakori problémája: mindig láb alatt van. Ha nem az emberek lépnek rá, ő szokott áttaposni a lábukon, miközben próbálja kikerülni őket. Nem tehet róla, esetlennek születni kell.*
6091. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 15:58:22
Üzenet elküldve: 2017-03-07 15:58:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nevisya//
*Trielle egyszerűen élvezi ezt a napot. A zsongást, a hangzavart, a nyüzsgést... persze nem mondaná, hogy az erdőket egyáltalán nem kedveli, de ilyen hosszas erdőjárás után, mint amelyben az utóbbi hatokban része volt... nos inkább válna most erdőkerülővé. Mármint a valóban erdő kerülő fajtából.
Egy pillanatra elidőzik egy kofánál, ahová mindenféle selyem kendőket, kesztyűket és elegáns tunikákat pakoltak ki. Elgondolkodik, vajon milyen is lenne valami hasonló rajta, jól állna e egyáltalán neki... de aztán gondolatban legyintve el is veti az ötletet. Ő nem úri hölgy, csak az anyja családja nemes, de nem is ismeri őket, és hallomásból nem is akar. Ő csak egy egyszerű vándor. Talán zsoldos is? De az bizonyos, hogy kardforgató, méghozzá nem is akármilyen! Habár az utóbbi időben igencsak kevesen tapasztalhatták meg ezt tőle. Az esze volt mostanság a legélesebb, amit használhatott.
Lemondó sóhajjal fordul hát el és a kelleténél kicsit elszántabb és gyorsabb léptekben akar tovább menni, hogy még a vállkendők gondolatát is kiűzze a fejéből, amikor... bumm!
Megtántorodik, de szerencsére nem volt azért annyira erős az ütközés, hogy hanyatt essen. Habár váratlanul érkezett. És váratlan irányból. Kell egy kicsit pislognia, mire megleli a faltörő kos hollétét. És egy helyes kis szőke üstökben meg is találja azt.*
- Húha! Te aztán erős vagy! *vigyorodik el a lányra. Gnóm, ha jól látja így elsőre.*
- Nem kellett sok, hogy majdnem elvágódjak! Csak nem mutatványos vagy? *bukik ki belőle a kérdés, hiszen nem is tudja... azért ez különös. Nem sok gnómmal találkozott eddig, de nem gondolta volna egyikről sem, hogy ennyire erősek is lehetnek. Na persze, lehet, hogy csak ő érzi erősebbnek a kelleténél, és csak afféle lágy szellőnek hitte a gnómokkal való ütközést, a tündérekkel valót meg harmatcseppnek. Nem mintha egyébként folyton ilyesféle dolgokon agyalna naphosszat.*
- Remélem nem sérültél meg. *teszi még hozzá azért.*
//Nevisya//
*Trielle egyszerűen élvezi ezt a napot. A zsongást, a hangzavart, a nyüzsgést... persze nem mondaná, hogy az erdőket egyáltalán nem kedveli, de ilyen hosszas erdőjárás után, mint amelyben az utóbbi hatokban része volt... nos inkább válna most erdőkerülővé. Mármint a valóban erdő kerülő fajtából.
Egy pillanatra elidőzik egy kofánál, ahová mindenféle selyem kendőket, kesztyűket és elegáns tunikákat pakoltak ki. Elgondolkodik, vajon milyen is lenne valami hasonló rajta, jól állna e egyáltalán neki... de aztán gondolatban legyintve el is veti az ötletet. Ő nem úri hölgy, csak az anyja családja nemes, de nem is ismeri őket, és hallomásból nem is akar. Ő csak egy egyszerű vándor. Talán zsoldos is? De az bizonyos, hogy kardforgató, méghozzá nem is akármilyen! Habár az utóbbi időben igencsak kevesen tapasztalhatták meg ezt tőle. Az esze volt mostanság a legélesebb, amit használhatott.
Lemondó sóhajjal fordul hát el és a kelleténél kicsit elszántabb és gyorsabb léptekben akar tovább menni, hogy még a vállkendők gondolatát is kiűzze a fejéből, amikor... bumm!
Megtántorodik, de szerencsére nem volt azért annyira erős az ütközés, hogy hanyatt essen. Habár váratlanul érkezett. És váratlan irányból. Kell egy kicsit pislognia, mire megleli a faltörő kos hollétét. És egy helyes kis szőke üstökben meg is találja azt.*
- Húha! Te aztán erős vagy! *vigyorodik el a lányra. Gnóm, ha jól látja így elsőre.*
- Nem kellett sok, hogy majdnem elvágódjak! Csak nem mutatványos vagy? *bukik ki belőle a kérdés, hiszen nem is tudja... azért ez különös. Nem sok gnómmal találkozott eddig, de nem gondolta volna egyikről sem, hogy ennyire erősek is lehetnek. Na persze, lehet, hogy csak ő érzi erősebbnek a kelleténél, és csak afféle lágy szellőnek hitte a gnómokkal való ütközést, a tündérekkel valót meg harmatcseppnek. Nem mintha egyébként folyton ilyesféle dolgokon agyalna naphosszat.*
- Remélem nem sérültél meg. *teszi még hozzá azért.*
6090. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 14:42:24
Üzenet elküldve: 2017-03-07 14:42:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Trielle//
*Végre ismét a friss levegőn. Annyi időt töltött az elmúlt pár napban a négy fal között, alig várta, hogy kiszabaduljon. Széles mosollyal arcán ugrál végig az utcákon, le sem tagadhatná, hogy szétveti a boldogság. A gazdagnegyed már ismerős terep neki, a szokásos stratégiát választja. Orrát az ég felé nyújtja, kezét csípőre teszi, és mint akinek ez e legtermészetesebb póz a világon, vigyorogva átvág a negyeden. Néhány perc dölyfösködés után eléri eredeti úti célját: a piacteret. Imádja ezt a helyet. A zsongás, az illatok, a kofák kiabálása... Itt érezheti igazán a gnóm lánya, hogy él, és része lehet a városi forgatagnak. Izgatottam járja körbe a bódékat, több előtt meg is áll, hogy kérdezősködjön az eladó portékák felől.*
-Ez mennyibe kerül?... Hol készítették?... Van az én méretemben is?... Ez miért ilyen nehéz? *És ehhez hasonló, teljesen érdektelen megszólalások, hiszen nem akar venni semmit. Ruhát, ékszert vagy kaját biztosan nem. Viszont a bájitaloknál mindig elcsábul. Az egyetlen szerencséje, hogy a fogadóban hagyta a pénzét, a matraca alá rejtve, így nem tud költeni felesleges dolgokra. Igazából semmire nem tud költeni, de magát ismerve, a hasznos dolgokra nem is akar. Azokat mindig be tudta szerezni, ha ismerte a megfelelő embert. Nem ártana már Artheniorban is ismerkednie. Ha nem lesznek ismerősei, akkor...*
-Aú! *Tapogatja meg grimaszolva buksiját, mikor lefejel egy nála majdnem kétszer magasabb sötételf nőstényt.* Elnézést! *Dörmögi. Már megszokta, hogy nem néz az orra elé, de ilyen nagy tömegben már csak idő kérdése volt, mikor megy neki valakinek.*
//Trielle//
*Végre ismét a friss levegőn. Annyi időt töltött az elmúlt pár napban a négy fal között, alig várta, hogy kiszabaduljon. Széles mosollyal arcán ugrál végig az utcákon, le sem tagadhatná, hogy szétveti a boldogság. A gazdagnegyed már ismerős terep neki, a szokásos stratégiát választja. Orrát az ég felé nyújtja, kezét csípőre teszi, és mint akinek ez e legtermészetesebb póz a világon, vigyorogva átvág a negyeden. Néhány perc dölyfösködés után eléri eredeti úti célját: a piacteret. Imádja ezt a helyet. A zsongás, az illatok, a kofák kiabálása... Itt érezheti igazán a gnóm lánya, hogy él, és része lehet a városi forgatagnak. Izgatottam járja körbe a bódékat, több előtt meg is áll, hogy kérdezősködjön az eladó portékák felől.*
-Ez mennyibe kerül?... Hol készítették?... Van az én méretemben is?... Ez miért ilyen nehéz? *És ehhez hasonló, teljesen érdektelen megszólalások, hiszen nem akar venni semmit. Ruhát, ékszert vagy kaját biztosan nem. Viszont a bájitaloknál mindig elcsábul. Az egyetlen szerencséje, hogy a fogadóban hagyta a pénzét, a matraca alá rejtve, így nem tud költeni felesleges dolgokra. Igazából semmire nem tud költeni, de magát ismerve, a hasznos dolgokra nem is akar. Azokat mindig be tudta szerezni, ha ismerte a megfelelő embert. Nem ártana már Artheniorban is ismerkednie. Ha nem lesznek ismerősei, akkor...*
-Aú! *Tapogatja meg grimaszolva buksiját, mikor lefejel egy nála majdnem kétszer magasabb sötételf nőstényt.* Elnézést! *Dörmögi. Már megszokta, hogy nem néz az orra elé, de ilyen nagy tömegben már csak idő kérdése volt, mikor megy neki valakinek.*
6089. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-07 13:27:47
Üzenet elküldve: 2017-03-07 13:27:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Nevisya//
*Eltelt hát az első este is végre a fogadóban.
Végső soron pedig megkapott mindent. Ételt, italt, meleg ágyat, sőt még műsort meg férfit is - ha úgy vesszük.
Nem mondhatnánk, hogy kifejezetten kipihenten ébredt, de jóval jobb közérzettel, mint az utóbbi napokban. Nem volt éhes, nem fázott, és a kényelem netovábbjának is tekintette az egyszerű fogadóbeli ágyat. Mi kell ennél több?
Jó sokáig is lustálkodott, hogy aztán egy kiadós reggelit követően a nyakába vegye a várost.
Arthenior forgataga pedig cseppet sem lett másabb, mint emlékeiben. Habár talán kissé kisebb... igaz gyerek szemmel másképp látja a mélységi lánya is a dolgokat. Na de nem baj, még így is eléggé leköti a figyelmét ahhoz, hogy ne unatkozzon annyira.
Mikor kiér a piacra, rögtön ráébred, hogy ez az ő világa, amit keresett. Ez az a zsongás, ez az az élet, amely fiatal éveit jellemezte - na nem mintha most aggastyán volna - amelyben felnőtt. A városi népek, a folytonosan csacsogó és pletykáló tömegek, akik meglepetten kiáltozva ünnepelték mutatványaikat és előadásaikat. Mintha ezer éve lett volna. Egy pillanatra talán el is szomorodik.
Édes, parfüm illat leng a levegőben. Keveredve vászon, füstölt húsok és fémek illatával. Palackok és kristály fiolák csillannak egy helyütt, máshol meg zöldségek egész hada készül arra, hogy elszántan elzárják a továbbhaladni kívánók útját. Azért erősen érezhető az emberek szaga is... a bőr, a haj és a kemény munka. Ám ezek mind együttvéve mégis megadják azt a hangulatot, amely lágyan, mégis keményen körül lengi a piaci légkört. Nem mindig kellemes, de jellegzetes, akár a virágok illata egy tavaszi reggelen. Vagy az a fűszeres aroma, amelyet a fenyőerdők könnyeznek ki magukból. Trielle pedig elégedetten szippant mélyet belőle.
Aztán beleveti magát a forgatagba. Nincs konkrét elképzelése arról, hogy mit szeretne itt csinálni. Talán vásárol majd valamit... talán csak a múlton révedezik... de az is lehet, hogy egyszerűen csak elüti az időt. Ezért olyan csodálatos minden nap. Sosem lehet tudni, hirtelen mi talál ránk a semmiből. Talán egy kis ez, talán egy kis az... de mindenképpen valami. Valami, ami biztosan nem lesz semmi.*
//Nevisya//
*Eltelt hát az első este is végre a fogadóban.
Végső soron pedig megkapott mindent. Ételt, italt, meleg ágyat, sőt még műsort meg férfit is - ha úgy vesszük.
Nem mondhatnánk, hogy kifejezetten kipihenten ébredt, de jóval jobb közérzettel, mint az utóbbi napokban. Nem volt éhes, nem fázott, és a kényelem netovábbjának is tekintette az egyszerű fogadóbeli ágyat. Mi kell ennél több?
Jó sokáig is lustálkodott, hogy aztán egy kiadós reggelit követően a nyakába vegye a várost.
Arthenior forgataga pedig cseppet sem lett másabb, mint emlékeiben. Habár talán kissé kisebb... igaz gyerek szemmel másképp látja a mélységi lánya is a dolgokat. Na de nem baj, még így is eléggé leköti a figyelmét ahhoz, hogy ne unatkozzon annyira.
Mikor kiér a piacra, rögtön ráébred, hogy ez az ő világa, amit keresett. Ez az a zsongás, ez az az élet, amely fiatal éveit jellemezte - na nem mintha most aggastyán volna - amelyben felnőtt. A városi népek, a folytonosan csacsogó és pletykáló tömegek, akik meglepetten kiáltozva ünnepelték mutatványaikat és előadásaikat. Mintha ezer éve lett volna. Egy pillanatra talán el is szomorodik.
Édes, parfüm illat leng a levegőben. Keveredve vászon, füstölt húsok és fémek illatával. Palackok és kristály fiolák csillannak egy helyütt, máshol meg zöldségek egész hada készül arra, hogy elszántan elzárják a továbbhaladni kívánók útját. Azért erősen érezhető az emberek szaga is... a bőr, a haj és a kemény munka. Ám ezek mind együttvéve mégis megadják azt a hangulatot, amely lágyan, mégis keményen körül lengi a piaci légkört. Nem mindig kellemes, de jellegzetes, akár a virágok illata egy tavaszi reggelen. Vagy az a fűszeres aroma, amelyet a fenyőerdők könnyeznek ki magukból. Trielle pedig elégedetten szippant mélyet belőle.
Aztán beleveti magát a forgatagba. Nincs konkrét elképzelése arról, hogy mit szeretne itt csinálni. Talán vásárol majd valamit... talán csak a múlton révedezik... de az is lehet, hogy egyszerűen csak elüti az időt. Ezért olyan csodálatos minden nap. Sosem lehet tudni, hirtelen mi talál ránk a semmiből. Talán egy kis ez, talán egy kis az... de mindenképpen valami. Valami, ami biztosan nem lesz semmi.*
6088. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-06 18:25:11
Üzenet elküldve: 2017-03-06 18:25:11
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nagyjából egyből megbánja meggondolatlan szavait, Marion reakciót látva azonnal. A pipereszer eredetére csak fanyarul húzza el száját, nos könnyen lehet saját hibája az, hogy ilyesmi elérhető közelségbe került.*
-Nem rossz, csak fura.
*Próbál szépíteni, és menteni valamicskét a leány önbecsüléséből.*
-Úgy értem szokatlan, már tőled.
*Ha előkerül a kendő meggátolva a mozdulatot teszi saját kezét húgáéra.*
-Hagyd.
*Von vállat hanyagul.*
-Végül is egy mélységi nemes kisasszony megengedheti magának, hogy azt tegye, ami neki tetszik.
*Kacsint cinkosul, majd köhinti el magát.*
-Természetesen ha ezt Moon, vagy Nestar előtt mered idézni letagadom, hogy tőlem hallottad. Gyere.
*Nyújtja karját, sétára invitálva a csitrit.*
-Én elmesélem milyen egy nemes hölgy, te pedig megosztod velem, hogy miért tetszetősebbek ezek a színek, mint amiket származásod adott.
*Indul meg lassú léptekkel, ha a lány belé karolt, de szólni nem szól sokáig.*
-Emlékszel a kislányra, a Sillerforw villában?
*Kezdi halkan, figyelmét megosztva Malrion, és a portékáikat kínálgató kereskedők között.*
-Az etikett, és a hagyomány szerint, ő tökéletes megjelenésű, és viselkedésű kisasszony.
*Fürkészi húga arcát, próbálva leolvasni érzelmeit, gondolatait.*
-Gyászolnálak, ha olyanná válnál. A tökéletesség unalmas, ijesztő, taszító. Nyugodtan megengedheted magadnak a hibákat, gyarlóságokat, botlásokat. A lényeg a tartás. Azt mondod csak a neved jogán vagy nemes, de ez így nem igaz. A véred jogán vagy az. A múltad, és őseid múltja miatt. Olyan dolog ez, ami különlegessé tesz, és mások fölé emel. Hinned kellene ebben, és elsősorban magadban. Ez is fontos, egy nemes legyen magabiztos.
*Ezen a téren kell talán a legtöbbet fejlődnie Malrionnak, legalábbis az eddig tapasztaltak alapján Ryznek úgy tűnik komoly gond van a bakfis önbecsülésével.*
*Nagyjából egyből megbánja meggondolatlan szavait, Marion reakciót látva azonnal. A pipereszer eredetére csak fanyarul húzza el száját, nos könnyen lehet saját hibája az, hogy ilyesmi elérhető közelségbe került.*
-Nem rossz, csak fura.
*Próbál szépíteni, és menteni valamicskét a leány önbecsüléséből.*
-Úgy értem szokatlan, már tőled.
*Ha előkerül a kendő meggátolva a mozdulatot teszi saját kezét húgáéra.*
-Hagyd.
*Von vállat hanyagul.*
-Végül is egy mélységi nemes kisasszony megengedheti magának, hogy azt tegye, ami neki tetszik.
*Kacsint cinkosul, majd köhinti el magát.*
-Természetesen ha ezt Moon, vagy Nestar előtt mered idézni letagadom, hogy tőlem hallottad. Gyere.
*Nyújtja karját, sétára invitálva a csitrit.*
-Én elmesélem milyen egy nemes hölgy, te pedig megosztod velem, hogy miért tetszetősebbek ezek a színek, mint amiket származásod adott.
*Indul meg lassú léptekkel, ha a lány belé karolt, de szólni nem szól sokáig.*
-Emlékszel a kislányra, a Sillerforw villában?
*Kezdi halkan, figyelmét megosztva Malrion, és a portékáikat kínálgató kereskedők között.*
-Az etikett, és a hagyomány szerint, ő tökéletes megjelenésű, és viselkedésű kisasszony.
*Fürkészi húga arcát, próbálva leolvasni érzelmeit, gondolatait.*
-Gyászolnálak, ha olyanná válnál. A tökéletesség unalmas, ijesztő, taszító. Nyugodtan megengedheted magadnak a hibákat, gyarlóságokat, botlásokat. A lényeg a tartás. Azt mondod csak a neved jogán vagy nemes, de ez így nem igaz. A véred jogán vagy az. A múltad, és őseid múltja miatt. Olyan dolog ez, ami különlegessé tesz, és mások fölé emel. Hinned kellene ebben, és elsősorban magadban. Ez is fontos, egy nemes legyen magabiztos.
*Ezen a téren kell talán a legtöbbet fejlődnie Malrionnak, legalábbis az eddig tapasztaltak alapján Ryznek úgy tűnik komoly gond van a bakfis önbecsülésével.*
6087. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-05 17:22:47
Üzenet elküldve: 2017-03-05 17:22:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Atehaner Nemarek//
*Neki a mágia világa mindig is más világ volt. Mikor szülei még vele voltak, és Meira egészen kicsi volt, már akkor eldöntötte, hogy egyszer ezt az utat fogja majd követni.*
- Igen, tényleg. És tudom, hogy menni fog, csak fejlődnöm kell még kicsit... sokat.
*Ezúttal a férfi magától fogja meg Meira kezét, úgy tűnik felbátorodott, miután egyszer már a lány is megtette. Egyáltalán nem zavarja a dolog, sőt, már egészen kellemesnek találja, és kezdi megszokni, hogy így együtt sétálnak.*
- Igazából nem tudom pontosan mire vagyok kíváncsi. *Vörösödik el újra, mert azt tényleg nem tudja, mit is akar pontosan tudni, csak a mágia szó hallatán nagyon felpörgött, és ilyenkor mindig összefüggések és különösebb célok, átgondolás nélkül teszi fel az összes kérdést, ami valaha is megfordult már a fejében.*
- Mesterek? Milyen mesterek? Eddig csak Abogr Mesterrel találkoztam a mágustoronyban.
*Közben körbenéz, észreveszi, hogy lassan elhagyják a piacteret. Nem ellenkezik most már, egyre jobban bízik társában, kérdés nélkül követi. Habár azt ismét nem tudja hová is mennek...*
//Atehaner Nemarek//
*Neki a mágia világa mindig is más világ volt. Mikor szülei még vele voltak, és Meira egészen kicsi volt, már akkor eldöntötte, hogy egyszer ezt az utat fogja majd követni.*
- Igen, tényleg. És tudom, hogy menni fog, csak fejlődnöm kell még kicsit... sokat.
*Ezúttal a férfi magától fogja meg Meira kezét, úgy tűnik felbátorodott, miután egyszer már a lány is megtette. Egyáltalán nem zavarja a dolog, sőt, már egészen kellemesnek találja, és kezdi megszokni, hogy így együtt sétálnak.*
- Igazából nem tudom pontosan mire vagyok kíváncsi. *Vörösödik el újra, mert azt tényleg nem tudja, mit is akar pontosan tudni, csak a mágia szó hallatán nagyon felpörgött, és ilyenkor mindig összefüggések és különösebb célok, átgondolás nélkül teszi fel az összes kérdést, ami valaha is megfordult már a fejében.*
- Mesterek? Milyen mesterek? Eddig csak Abogr Mesterrel találkoztam a mágustoronyban.
*Közben körbenéz, észreveszi, hogy lassan elhagyják a piacteret. Nem ellenkezik most már, egyre jobban bízik társában, kérdés nélkül követi. Habár azt ismét nem tudja hová is mennek...*
6086. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-05 16:58:37
Üzenet elküldve: 2017-03-05 16:58:37
ÚJ
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Meira Sylvaris//
- Igen, jól hallottad.
*A férfi nem igazán érti, hogy ez miért ennyire meglepő, hiszen egyre több személy szeretne mágiát tanulni, aminek a mágikus közösségbe való csatlakozás sok plusz dolgot adhat. Főleg tudást.*
- Nahát, tényleg?
*Kérdezi, majd szabad kezével megfogja a lány kezét, és elindul a Gazdagnegyed felé, abban a reményben, hogy majd a nő követi őt.*
- Ne aggódj, idővel menni fog, csak sokat kell tanulni és gyakorolni. Ha van kedved, egyszer tanulhatunk együtt is.
*Ha a lány vele tart, és tényleg elindulnak, akkor eközben már lassan kiérnek a piactérről, de ha nem, akkor csak egy helyben ácsorognak.*
- Szívesen mesélek, de mit szeretnél hallani? Ha jól emlékszem, még mindig van felvétel, a mesterek biztosan szívesen látnának téged is. Persze ha van tehetséged a mágiában, de efelől nem sok kétségem van.
//Meira Sylvaris//
- Igen, jól hallottad.
*A férfi nem igazán érti, hogy ez miért ennyire meglepő, hiszen egyre több személy szeretne mágiát tanulni, aminek a mágikus közösségbe való csatlakozás sok plusz dolgot adhat. Főleg tudást.*
- Nahát, tényleg?
*Kérdezi, majd szabad kezével megfogja a lány kezét, és elindul a Gazdagnegyed felé, abban a reményben, hogy majd a nő követi őt.*
- Ne aggódj, idővel menni fog, csak sokat kell tanulni és gyakorolni. Ha van kedved, egyszer tanulhatunk együtt is.
*Ha a lány vele tart, és tényleg elindulnak, akkor eközben már lassan kiérnek a piactérről, de ha nem, akkor csak egy helyben ácsorognak.*
- Szívesen mesélek, de mit szeretnél hallani? Ha jól emlékszem, még mindig van felvétel, a mesterek biztosan szívesen látnának téged is. Persze ha van tehetséged a mágiában, de efelől nem sok kétségem van.
6085. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-05 15:30:47
Üzenet elküldve: 2017-03-05 15:30:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Atehaner Nemarek//
*Márpedig a fűző igenis hatásos "páncél" a nőt gonoszul csikizni akaró szerzetek ellen. Atehaner pedig igazán tehetséges, amiért ezen a védelmi vonalon képes volt áthatolni. Meira nem érti miért lenne ettől buta a férfi, inkább pont, hogy okos, mert tudja ezt. Igen, a lány természete még mindig gyermeki és ártatlan.*
- Mágusrend tagja? Azt mondtad mágus? Mármint... mágus? *Felcsillan a szeme, sőt, mint az esthajnalcsillag, olyannyira csillogó szemekkel néz rá eme szó hallatán.*
~Mágusrend, tényleg azt mondta.~
-Tudod, én is mágusnak tanulok, illetve próbálkozok. Nemrég jártam a mágustoronyban is. Olvasgattam a könyveket de, huh, borzalmasan nehéz és fárasztó. És még mindig nem tudok egyetlen varázslatot sem. *Csüggedten, szomorúan hajtja le a fejét.* De majd egyszer, egyszer sikerülni fog!
*Újabb olyan témához lyukadtunk ki, amiről a lányka évezredekig képes lenne folyamatosan beszélni. Atehaner öngyilkossági kísérlete és az orkokról szóló mesék sem érdeklik többé, a Mágusrend fényévekkel érdekesebb számára.
Közben örömmel elfogadja a kezébe nyomott almát.*
- Köszönöm. ~Ó, alma. Ma már a második ajándék.~ *Mosolyodik el.* Legalább ezt egyem meg? Miért? Úgy gondolod, nem szoktam eleget enni? Sovány vagyok? *Azért kell valami kérdést feltenni, amiből a férfi csak a legjobb válasszal vághatja ki magát. Közben jóízűen eszegetni kezdi az almát.*
- Mesélj nekem a Mágusrendről! *Hangzik el végül a lelkes kérés újra.*
//Atehaner Nemarek//
*Márpedig a fűző igenis hatásos "páncél" a nőt gonoszul csikizni akaró szerzetek ellen. Atehaner pedig igazán tehetséges, amiért ezen a védelmi vonalon képes volt áthatolni. Meira nem érti miért lenne ettől buta a férfi, inkább pont, hogy okos, mert tudja ezt. Igen, a lány természete még mindig gyermeki és ártatlan.*
- Mágusrend tagja? Azt mondtad mágus? Mármint... mágus? *Felcsillan a szeme, sőt, mint az esthajnalcsillag, olyannyira csillogó szemekkel néz rá eme szó hallatán.*
~Mágusrend, tényleg azt mondta.~
-Tudod, én is mágusnak tanulok, illetve próbálkozok. Nemrég jártam a mágustoronyban is. Olvasgattam a könyveket de, huh, borzalmasan nehéz és fárasztó. És még mindig nem tudok egyetlen varázslatot sem. *Csüggedten, szomorúan hajtja le a fejét.* De majd egyszer, egyszer sikerülni fog!
*Újabb olyan témához lyukadtunk ki, amiről a lányka évezredekig képes lenne folyamatosan beszélni. Atehaner öngyilkossági kísérlete és az orkokról szóló mesék sem érdeklik többé, a Mágusrend fényévekkel érdekesebb számára.
Közben örömmel elfogadja a kezébe nyomott almát.*
- Köszönöm. ~Ó, alma. Ma már a második ajándék.~ *Mosolyodik el.* Legalább ezt egyem meg? Miért? Úgy gondolod, nem szoktam eleget enni? Sovány vagyok? *Azért kell valami kérdést feltenni, amiből a férfi csak a legjobb válasszal vághatja ki magát. Közben jóízűen eszegetni kezdi az almát.*
- Mesélj nekem a Mágusrendről! *Hangzik el végül a lelkes kérés újra.*
6084. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-05 15:00:47
Üzenet elküldve: 2017-03-05 15:00:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Meira Sylvaris//
- Kár.
*Nem mintha be tudott volna mutatni neki egy orkot. Mindegy, szükség esetén biztosan tudott volna szerezni egyet a félvér.*
- Tudod, azért nem vagyok olyan buta, mint amilyennek tűnök.
*Akár meg is sértődhetne azon, amit a nő mond neki, de nem teszi. Az nem lenne túl férfias.*
- Vannak jó oldalai is annak, ha a félvér egy Mágusrend tagja. Például az, hogy nem hagyja, hogy elbutuljon, és folyamatosan tanul. Márpedig ahhoz nem kell túl nagy logika, hogy a csupasz bőrön jobban érződik a csikizés, mint egy vastag fűzőn.
*A sötételf énje megpróbál mosolyogni, hogy valahogyan elhárítsa az emberi énje okoskodását.*
~Így nem lehet csajozni.~
*Morog fel a sötételf, de csak gondolataiban.*
- Nem, nem azért.
*Mondja ezt a fogsága ejtős témára.*
- Tudod, inkább vízbe fojtottam volna magamat, minthogy néhány könyörületet nem ismerő elf addig kínozzon, még bele nem halok a fájdalomba. Az első valahogyan emberségesebb, akkor pedig nagyon úgy tűnt, hogy el fognak kapni.
*Megpillant egy árust, amiben a kínálatában rengetegféle gyümölcs szerepel.*
- Tudod, egy választási lehetőségem már van..
*A benne lakó sötételf huncut módon elmosolyodik, majd megfogja a lány kezét, és árushoz vezeti. Elvesz két, lédús zöld színű almát, kifizeti az árát, majd az egyiket kicseréli a lány kezét szorongató tenyerére.*
- Tessék, legalább ezt edd meg.
*Azzal ő maga hatalmasat harap az almájába.*
//Meira Sylvaris//
- Kár.
*Nem mintha be tudott volna mutatni neki egy orkot. Mindegy, szükség esetén biztosan tudott volna szerezni egyet a félvér.*
- Tudod, azért nem vagyok olyan buta, mint amilyennek tűnök.
*Akár meg is sértődhetne azon, amit a nő mond neki, de nem teszi. Az nem lenne túl férfias.*
- Vannak jó oldalai is annak, ha a félvér egy Mágusrend tagja. Például az, hogy nem hagyja, hogy elbutuljon, és folyamatosan tanul. Márpedig ahhoz nem kell túl nagy logika, hogy a csupasz bőrön jobban érződik a csikizés, mint egy vastag fűzőn.
*A sötételf énje megpróbál mosolyogni, hogy valahogyan elhárítsa az emberi énje okoskodását.*
~Így nem lehet csajozni.~
*Morog fel a sötételf, de csak gondolataiban.*
- Nem, nem azért.
*Mondja ezt a fogsága ejtős témára.*
- Tudod, inkább vízbe fojtottam volna magamat, minthogy néhány könyörületet nem ismerő elf addig kínozzon, még bele nem halok a fájdalomba. Az első valahogyan emberségesebb, akkor pedig nagyon úgy tűnt, hogy el fognak kapni.
*Megpillant egy árust, amiben a kínálatában rengetegféle gyümölcs szerepel.*
- Tudod, egy választási lehetőségem már van..
*A benne lakó sötételf huncut módon elmosolyodik, majd megfogja a lány kezét, és árushoz vezeti. Elvesz két, lédús zöld színű almát, kifizeti az árát, majd az egyiket kicseréli a lány kezét szorongató tenyerére.*
- Tessék, legalább ezt edd meg.
*Azzal ő maga hatalmasat harap az almájába.*
6083. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-04 23:40:37
Üzenet elküldve: 2017-03-04 23:40:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Atehaner Nemarek//
- Köszönöm, de nem élek a lehetőséggel. *Ettől nem fél jobban, hisz tudja, hogy Ate nem fog hirtelen előrántani egy orkot a zsebéből, a környékben pedig nem láttak egyet sem. A sötételf trükkje ezúttal nem jön be, ugyanúgy csak a kezét fogja, egészen addig, amíg hirtelen a háta mögött nem terem a férfi. Úgy tűnik Atehaner elég tapasztalt csiklandozás terén, pont ott kezdi el csikizni, ahol fűzője már nem takarja. Ha egy kicsit lejjebb, a derekát csikizné, a fűző miatt semmit nem érezne belőle, így viszont hangos nevetésben, rángatózásban tör ki, szabadulni próbál.*
- Ne! Nenenenene! Hagyd abba! *Szerencséjére a kínzás hamar véget ér, azonban most a férfi karjainak fogságába esett. Nem számított rá, hogy ennyire megcsikizi, így legalább ijedtsége és vörössége is elmúlt. Magában picit mérgelődik, amiért a fél-elf nem értette a célzást a csikizéssel kapcsolatban. Vagy de, pont értette, csak ismét furfangosan vágott vissza.*
- Valami ilyesmire gondoltam igen. Honnan tudtad, hogy ott kell csikizned? Lejjebb a fűzőm megvédett volna! *Durcásan néz fel rá. Fejét felemelve, lila szemeivel nagyokat pislogva a háta mögött álló társa szemeibe néz. Így a karjai között majdnem elveszik szerencsétlen lány. Emberhez képest ugyan nem, de elfhez képest nem túl nagy termetű lány Meira.*
- Most fogságba ejtettél? Megmutatod nekem, milyen érzés? *Nevetgél picit, játékosan megpróbál kiszabadulni a "fogságból", de semmi esélye. Már épp jött volna az "Elengednél végre?" kérdés, mikor a férfi magától elengedi őt. Nyújtózkodik egyet, most tisztes távolságba áll tőle, hogy védve legyen a következő csikirohammal szemben, majd mikor biztonságban érzi magát, újra bekapcsolódik a társalgásba.*
- Amúgy, ha menekültél, hogy ne öljenek meg, akkor miért akartál öngyilkos lenni? Én ezt nem értem...
~Valószínű, hogy csak nem akarta, hogy ők öljék meg.~ *Gondolkozik, miközben már a következő kérdésre adandó válaszon töpreng, meg azon, hogy Atehaner megint furcsán viselkedik. Egyszer illedelmes, udvarias férfiú, máskor huncut, játékos, kissé vad teremtés.*
- Nos, nem ismerek túl sok lányt, így nem tudok neked ajánlani senkit, de majd meglátjuk. *Sejtetően néz fel rá, jókedvűen elmosolyodik. Jelenleg úgy gondolja, szívesen élne egy háztartásban a félvérrel, de esze ágában sincs neki kezdeményezni a dolgokat, az a férfiak dolga.*
//Atehaner Nemarek//
- Köszönöm, de nem élek a lehetőséggel. *Ettől nem fél jobban, hisz tudja, hogy Ate nem fog hirtelen előrántani egy orkot a zsebéből, a környékben pedig nem láttak egyet sem. A sötételf trükkje ezúttal nem jön be, ugyanúgy csak a kezét fogja, egészen addig, amíg hirtelen a háta mögött nem terem a férfi. Úgy tűnik Atehaner elég tapasztalt csiklandozás terén, pont ott kezdi el csikizni, ahol fűzője már nem takarja. Ha egy kicsit lejjebb, a derekát csikizné, a fűző miatt semmit nem érezne belőle, így viszont hangos nevetésben, rángatózásban tör ki, szabadulni próbál.*
- Ne! Nenenenene! Hagyd abba! *Szerencséjére a kínzás hamar véget ér, azonban most a férfi karjainak fogságába esett. Nem számított rá, hogy ennyire megcsikizi, így legalább ijedtsége és vörössége is elmúlt. Magában picit mérgelődik, amiért a fél-elf nem értette a célzást a csikizéssel kapcsolatban. Vagy de, pont értette, csak ismét furfangosan vágott vissza.*
- Valami ilyesmire gondoltam igen. Honnan tudtad, hogy ott kell csikizned? Lejjebb a fűzőm megvédett volna! *Durcásan néz fel rá. Fejét felemelve, lila szemeivel nagyokat pislogva a háta mögött álló társa szemeibe néz. Így a karjai között majdnem elveszik szerencsétlen lány. Emberhez képest ugyan nem, de elfhez képest nem túl nagy termetű lány Meira.*
- Most fogságba ejtettél? Megmutatod nekem, milyen érzés? *Nevetgél picit, játékosan megpróbál kiszabadulni a "fogságból", de semmi esélye. Már épp jött volna az "Elengednél végre?" kérdés, mikor a férfi magától elengedi őt. Nyújtózkodik egyet, most tisztes távolságba áll tőle, hogy védve legyen a következő csikirohammal szemben, majd mikor biztonságban érzi magát, újra bekapcsolódik a társalgásba.*
- Amúgy, ha menekültél, hogy ne öljenek meg, akkor miért akartál öngyilkos lenni? Én ezt nem értem...
~Valószínű, hogy csak nem akarta, hogy ők öljék meg.~ *Gondolkozik, miközben már a következő kérdésre adandó válaszon töpreng, meg azon, hogy Atehaner megint furcsán viselkedik. Egyszer illedelmes, udvarias férfiú, máskor huncut, játékos, kissé vad teremtés.*
- Nos, nem ismerek túl sok lányt, így nem tudok neked ajánlani senkit, de majd meglátjuk. *Sejtetően néz fel rá, jókedvűen elmosolyodik. Jelenleg úgy gondolja, szívesen élne egy háztartásban a félvérrel, de esze ágában sincs neki kezdeményezni a dolgokat, az a férfiak dolga.*
6082. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-04 21:23:42
Üzenet elküldve: 2017-03-04 21:23:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Meira Sylvaris//
- A kedvedért majd egyszer bemutatlak egynek.
*A sötételf énje nagyon kíváncsi a lány reakciójára, arra számít, hogy még jobban megijed, és a férfi szó szerint a karjai között találja a lányt. Bár túl gyors lenne, nem hiszi, hogy különösebben zavarná a dolog, csak sötételf énje próbálná gonosz játékkal még jobban zavarba hozni a félvért.*
- Csikizem?
*Húzza fel magasra a szemöldökét. Nem igazán érti, hogy ez hogyan jött Meirának, de ha már a csikizésnál tartanak, akkor kihasználja a lehetőséget. Egy gyors mozdulattal elengedi a lány kezét, a háta mögé fordul, majd megpróbálja megcsikizni a hónalját. Ha a lány nem csikis ott, akkor ez elég furcsán fog kijönni, így hát reménykedik abban, hogy igen. Ha mégsem, akkor egyszerűen csak elengedni, ám ha tényleg csiklandós, akkor pár másodperc múlva abbahagyja, és nem fájón erőse, de férfiasan lefogja a lányt, és a következőt mondja.*
- Valami ilyesmire gondoltál?
*Majd még mindig úgy, hogy a mellkasa a lány hátához ér lehajol, hogy a fülébe suttoghasson.*
- Ne félj ennyire, az akkor volt, mikor gonosz, mágus elfek elől menekültem, nehogy megöljenek.
*Hogy ne hozzá teljesen zavarba a barna-hajút elengedi, és szembeáll vele.*
- Ha lesz, de jelenleg nincs jelölt, így magamnak kell megcsinálnom. Vagy ismersz valakit?
*A sötételf énje élvezi a játékot, látszik, hogy teljesen ő irányít, elnyomva az emberi felét.*
//Meira Sylvaris//
- A kedvedért majd egyszer bemutatlak egynek.
*A sötételf énje nagyon kíváncsi a lány reakciójára, arra számít, hogy még jobban megijed, és a férfi szó szerint a karjai között találja a lányt. Bár túl gyors lenne, nem hiszi, hogy különösebben zavarná a dolog, csak sötételf énje próbálná gonosz játékkal még jobban zavarba hozni a félvért.*
- Csikizem?
*Húzza fel magasra a szemöldökét. Nem igazán érti, hogy ez hogyan jött Meirának, de ha már a csikizésnál tartanak, akkor kihasználja a lehetőséget. Egy gyors mozdulattal elengedi a lány kezét, a háta mögé fordul, majd megpróbálja megcsikizni a hónalját. Ha a lány nem csikis ott, akkor ez elég furcsán fog kijönni, így hát reménykedik abban, hogy igen. Ha mégsem, akkor egyszerűen csak elengedni, ám ha tényleg csiklandós, akkor pár másodperc múlva abbahagyja, és nem fájón erőse, de férfiasan lefogja a lányt, és a következőt mondja.*
- Valami ilyesmire gondoltál?
*Majd még mindig úgy, hogy a mellkasa a lány hátához ér lehajol, hogy a fülébe suttoghasson.*
- Ne félj ennyire, az akkor volt, mikor gonosz, mágus elfek elől menekültem, nehogy megöljenek.
*Hogy ne hozzá teljesen zavarba a barna-hajút elengedi, és szembeáll vele.*
- Ha lesz, de jelenleg nincs jelölt, így magamnak kell megcsinálnom. Vagy ismersz valakit?
*A sötételf énje élvezi a játékot, látszik, hogy teljesen ő irányít, elnyomva az emberi felét.*
6081. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2017-03-04 16:28:47
Üzenet elküldve: 2017-03-04 16:28:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 393
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Atehaner Nemarek//
- Igazából még egyetlen orkot sem láttam, csak tudod, félünk attól, ami alaktalan, rettegünk attól, mit nem ismerünk. *A végén még kiderül, hogy egy költő veszett el Meirában. Közben minden erejével próbál újra normálisan viselkedni, eltüntetni arcáról a vörösséget. A férfi azonban rátesz még egy lapáttal, a simogatás hatására csak még vörösebb lesz. Észrevétlenül pillant le a kezükre, majd Atehaner szemébe néz, kicsit morcosan, mint ha duzzogna, megszólal.*
- Csikized a kezem, tudod? *Persze ez nem igaz, egyáltalán nem csikizi. Csak valamit ki kell találni, hogy ne legyen még az eddigieknél is jobban zavarban. Ha ez sokáig így marad, a végén még dadogni is kezd, onnan pedig nincs visszaút. Nem akarja még leleplezni azt a tényt, hogy mennyire jól érzi magát a férfi társaságában.*
- Öngyilkos akartál lenni? Ne! Eszedbe ne jusson még egyszer! *Úgy tűnik a megoldást maga a sors hozza. Rögtön elmúlik kipirultsága, mikor meghallja ezt az hatalmas nagy butaságot Atehanertől.*
Nekem még akkor sem jutott eszembe ilyesmi, mikor láttam a szüleimet megsülni gyermekkori otthonomban. Az élet egy ajándék, amit nem szabad eldobni magunktól! Ígérd meg! Ígérd meg most rögtön, hogy soha többé nem jut eszedbe ilyesmi!
*Ajjaj, Meira valamiért ezen nagyon kiakad, a válasz, hogy miért, ismeretlen, ahogy mindig is lenni szokott. Úgy látszik a fiatal fél-elf lány elvei sokkal kifinomultabbak már, mint a korában lennie kéne. Ebben bizonyára szintén a múltja játszik közre. Végül nagyot sóhajt, kellemesebb hangon szól társához.*
- Igen, minden rosszban van valami jó, mindig. A házimunka viszont az asszonyok dolga, azzal nem kell majd vesződnöd, ha egyszer párod, feleséged lesz.
A hozzászólás írója (Meira Sylvaris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.04 16:29:13
//Atehaner Nemarek//
- Igazából még egyetlen orkot sem láttam, csak tudod, félünk attól, ami alaktalan, rettegünk attól, mit nem ismerünk. *A végén még kiderül, hogy egy költő veszett el Meirában. Közben minden erejével próbál újra normálisan viselkedni, eltüntetni arcáról a vörösséget. A férfi azonban rátesz még egy lapáttal, a simogatás hatására csak még vörösebb lesz. Észrevétlenül pillant le a kezükre, majd Atehaner szemébe néz, kicsit morcosan, mint ha duzzogna, megszólal.*
- Csikized a kezem, tudod? *Persze ez nem igaz, egyáltalán nem csikizi. Csak valamit ki kell találni, hogy ne legyen még az eddigieknél is jobban zavarban. Ha ez sokáig így marad, a végén még dadogni is kezd, onnan pedig nincs visszaút. Nem akarja még leleplezni azt a tényt, hogy mennyire jól érzi magát a férfi társaságában.*
- Öngyilkos akartál lenni? Ne! Eszedbe ne jusson még egyszer! *Úgy tűnik a megoldást maga a sors hozza. Rögtön elmúlik kipirultsága, mikor meghallja ezt az hatalmas nagy butaságot Atehanertől.*
Nekem még akkor sem jutott eszembe ilyesmi, mikor láttam a szüleimet megsülni gyermekkori otthonomban. Az élet egy ajándék, amit nem szabad eldobni magunktól! Ígérd meg! Ígérd meg most rögtön, hogy soha többé nem jut eszedbe ilyesmi!
*Ajjaj, Meira valamiért ezen nagyon kiakad, a válasz, hogy miért, ismeretlen, ahogy mindig is lenni szokott. Úgy látszik a fiatal fél-elf lány elvei sokkal kifinomultabbak már, mint a korában lennie kéne. Ebben bizonyára szintén a múltja játszik közre. Végül nagyot sóhajt, kellemesebb hangon szól társához.*
- Igen, minden rosszban van valami jó, mindig. A házimunka viszont az asszonyok dolga, azzal nem kell majd vesződnöd, ha egyszer párod, feleséged lesz.
A hozzászólás írója (Meira Sylvaris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.03.04 16:29:13
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10037-10056