Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 493 (9841. - 9860. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9860. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-10 13:45:23
Üzenet elküldve: 2023-04-10 13:45:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ihletet keresve//
*Egy padon üldögél, ölében egy deszkalap, rajta egy papíros, és épp egy széndarabbal készít rajzokat. Elnyűtt ujjatlan szürke inget visel, koszos barna nadrággal és egy valamivel jobb állapotban lévő bakanccsal. Övén egy tőr lóg bőrtokban egy soványka erszény mellett. Ennyi alapján rá is illene az ágrólszakadt művész jelző, de láthatóan nem az, sokkal inkább tűnik valami komoly fizikai munkából tengődő napszámosnak. Valójában katona, de mivel se bőrpáncélját, se rendes fegyvereit nem viseli ez időtájt, erre most nehéz lenne rájönni.
Pár napja ő maga is csak bóklászott a Piacon, egyszerű munkát keresve, amikor belebotlott egy fiatal asszonyba, aki ugyanígy vázlatokat készített, ahogy ő most. Mivel pedig Mykael fantáziáját most kifejezetten foglalkoztatja a rajzolás, később pedig majd a tetoválás, megszólította.
Ahogy szó szót követett, nem csak az derült ki, hogy a fiatal leány már asszony - ami mindjárt felére csökkentette a potenciális közös témák számát - de az is, hogy elég tehetségesen rajzol. Sokkal jobban értett hozzá, mint Mykael, aki inkább csak kedvtelésből rajzolgatott eddig. A vége az lett, hogy Mykael modellt állt a nőnek, méghozzá ruha nélkül, cserébe viszont ellátták néhány hasznos jótanáccsal a rajz művészete kapcsán. A fiú pedig az a fajta, aki a megszerzett ismereteket rengeteg gyakorlással mélyíti el.
Most is azért van itt, hogy gyakorolja a vázlatok készítését, az emberek alakjának, a ruhák fodrozódásának, a fényeknek és árnyékoknak a megrajzolását. Kicsi rajzokat készít, egyetlen papíroson szépen megfér néhány befejezett és jó pár elrontott vázlat, mert miért is pazarolna? Ujjai már feketék a szénportól, néha megtörli egy nedves - és mostanra már szintén eléggé sötét - rongyban, aztán dolgozik tovább.
Témái között szerepelnek kalmárok, szekerek, lovak, portékával megpakolt standok, de a leggyakrabban szemrevaló leányzók, akiken megakadt a tekintete. Többségében piaci cselédek és egy-két vevő. Még olyan is akadt, aki rászánt pár percet, hogy modellt álljon neki. Ezek persze többnyire cselédek voltak, akiket bevásárolni szalajtottak el. Egy picit el tudták húzni a kint töltött időt és pirulva-kacarászva hallgathatták a fiú bókjait és széptevését, de aztán végül mindnek a dolgára kellett sietnie, így Mykaelnek esélye se volt egyiket se a szállására csábítani egy kis légyottra. De talán nem is olyan nagy baj ez, hiszen így legalább tud azzal foglalkozni, amiért itt van: a rajzolással. Azért a papíroson több kivirult ábrázat és kacér mosoly rajza árulkodik arról, hogy legalább sikerült pár vidám percet szereznie a robotoló cselédeknek. Az is valami.*
//Ihletet keresve//
*Egy padon üldögél, ölében egy deszkalap, rajta egy papíros, és épp egy széndarabbal készít rajzokat. Elnyűtt ujjatlan szürke inget visel, koszos barna nadrággal és egy valamivel jobb állapotban lévő bakanccsal. Övén egy tőr lóg bőrtokban egy soványka erszény mellett. Ennyi alapján rá is illene az ágrólszakadt művész jelző, de láthatóan nem az, sokkal inkább tűnik valami komoly fizikai munkából tengődő napszámosnak. Valójában katona, de mivel se bőrpáncélját, se rendes fegyvereit nem viseli ez időtájt, erre most nehéz lenne rájönni.
Pár napja ő maga is csak bóklászott a Piacon, egyszerű munkát keresve, amikor belebotlott egy fiatal asszonyba, aki ugyanígy vázlatokat készített, ahogy ő most. Mivel pedig Mykael fantáziáját most kifejezetten foglalkoztatja a rajzolás, később pedig majd a tetoválás, megszólította.
Ahogy szó szót követett, nem csak az derült ki, hogy a fiatal leány már asszony - ami mindjárt felére csökkentette a potenciális közös témák számát - de az is, hogy elég tehetségesen rajzol. Sokkal jobban értett hozzá, mint Mykael, aki inkább csak kedvtelésből rajzolgatott eddig. A vége az lett, hogy Mykael modellt állt a nőnek, méghozzá ruha nélkül, cserébe viszont ellátták néhány hasznos jótanáccsal a rajz művészete kapcsán. A fiú pedig az a fajta, aki a megszerzett ismereteket rengeteg gyakorlással mélyíti el.
Most is azért van itt, hogy gyakorolja a vázlatok készítését, az emberek alakjának, a ruhák fodrozódásának, a fényeknek és árnyékoknak a megrajzolását. Kicsi rajzokat készít, egyetlen papíroson szépen megfér néhány befejezett és jó pár elrontott vázlat, mert miért is pazarolna? Ujjai már feketék a szénportól, néha megtörli egy nedves - és mostanra már szintén eléggé sötét - rongyban, aztán dolgozik tovább.
Témái között szerepelnek kalmárok, szekerek, lovak, portékával megpakolt standok, de a leggyakrabban szemrevaló leányzók, akiken megakadt a tekintete. Többségében piaci cselédek és egy-két vevő. Még olyan is akadt, aki rászánt pár percet, hogy modellt álljon neki. Ezek persze többnyire cselédek voltak, akiket bevásárolni szalajtottak el. Egy picit el tudták húzni a kint töltött időt és pirulva-kacarászva hallgathatták a fiú bókjait és széptevését, de aztán végül mindnek a dolgára kellett sietnie, így Mykaelnek esélye se volt egyiket se a szállására csábítani egy kis légyottra. De talán nem is olyan nagy baj ez, hiszen így legalább tud azzal foglalkozni, amiért itt van: a rajzolással. Azért a papíroson több kivirult ábrázat és kacér mosoly rajza árulkodik arról, hogy legalább sikerült pár vidám percet szereznie a robotoló cselédeknek. Az is valami.*
9859. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-06 10:18:38
Üzenet elküldve: 2023-04-06 10:18:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csacsi beszerző körútra fel!//
-Nos igen! *Hagyja helyben a férfiú okvetlenkedését. Nem tudja mire vélni, ahogy az elhangzottakat sem tudja igazán elhelyezni, így csupán egy rövid pillanatig méregeti a jövevényt gyanúval tekintetében.
Számára nagyon úgy tűnik, a páros ismeri egymást, legalábbis a közvetlenkedésükből ezt szűri le a kereskedő. Persze nem gondol bele túl sokat, ő most a boltra koncentrál.*
-Hmm-hmm. Egy vörös szamár! *Meg merne esküdni, hogy a leány pónit látott, persze a világért sem okítaná ki a hosszúfülűt.*
-Nos... Szürkét szerezhetek, ifjú hölgy. De azt roppant jutányos áron! *Húsos mutatóujját ajkai elé emeli, mint aki elméje összes malmát egyszerre őrli.*
-Mindössze háromszázhúsz aranyért! Ennyiért egyik kupec sem számítja meg! *Hajol ismét közelebb bizalmaskodva, még kacsint is hozzá.*
-Nos igen! *Hagyja helyben a férfiú okvetlenkedését. Nem tudja mire vélni, ahogy az elhangzottakat sem tudja igazán elhelyezni, így csupán egy rövid pillanatig méregeti a jövevényt gyanúval tekintetében.
Számára nagyon úgy tűnik, a páros ismeri egymást, legalábbis a közvetlenkedésükből ezt szűri le a kereskedő. Persze nem gondol bele túl sokat, ő most a boltra koncentrál.*
-Hmm-hmm. Egy vörös szamár! *Meg merne esküdni, hogy a leány pónit látott, persze a világért sem okítaná ki a hosszúfülűt.*
-Nos... Szürkét szerezhetek, ifjú hölgy. De azt roppant jutányos áron! *Húsos mutatóujját ajkai elé emeli, mint aki elméje összes malmát egyszerre őrli.*
-Mindössze háromszázhúsz aranyért! Ennyiért egyik kupec sem számítja meg! *Hajol ismét közelebb bizalmaskodva, még kacsint is hozzá.*
9858. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-04 18:47:06
Üzenet elküldve: 2023-04-04 18:47:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csacsi beszerző körútra fel!//
*Egy épkézláb ember valószínűleg a szégyen szikráját azért érezné a kereskedő megnyilvánulására, de sajátos hozzáállása a dolgokhoz ezt teljesen kizárja. Főleg azok után, hogy nem egyenesen el van zavarva onnan, csak burkoltan lett lelegyintve, illetve megszólva.*
-Biztos? Pedig szívesen cipekednék helyetted...!
*Nem az a magázódós fajta, ha ebben csalódna a másik hát így járt. Ezen felül azonban nem tervez beleszólni az üzletelésbe, bár közben néha azért mintha igazi szakértő lenne a témában, bólint párat bölcsnek szánt tekintettel, de hát lerí szerencsétlenről, hogy neki minden szamár ugyan olyan. Nagy bölcselkedésében persze megsiratja az immár izzadtságtól ázott anyagot.*
-Szegény Lihanechi árvák! *Csóválja meg csalódottan a fejét.* Bezzeg ha egy csacsit neveltek volna varrás helyett! Nem igaz kofa?
*Csak tovább kellemetlenkedik, amúgy is mániája próbára tenni mások idegrendszerét. Igazság szerint még kuncogna is ezen egy sort, illetve lenne még pár ilyen szellemesnek szánt megszólalása is, de ekkor hirtelen a kereskedő tokája, és az elf helyes arcának képét felcseréli a kebelmagasság maga módján előnyös látványa. Nem mintha túlságosan ellenkezne, nem tud belelátni túlzottan nagy veszélyforrást a lányba, szóval csendben kiélvezi a szemei elé táruló látványt. Még azt is elengedi inkább a füle mellett, hogy vöröses hajkoronáját példaként hozzák fel a keresett csacsi szőrére. Persze azért helyezkedik kicsit a nem éppen szánt szándékkal felvett pózban, kezeit hátul derekán összefogja, így inkább hasonlít egy gyanús öltözékben meghajló komornyikra, és még az egyensúlyával se kell annyira játszania.*
-Egyre jobban irigylem azt a szamarat...!
*Tesz még egy utolsó megjegyzést, ha nem figyelnek rá igazán, ezt lehet el se csípik. A hajával való babrálás szintén kifejezetten kedvére van egyelőre, legalábbis amíg nem rángatják.*
*Egy épkézláb ember valószínűleg a szégyen szikráját azért érezné a kereskedő megnyilvánulására, de sajátos hozzáállása a dolgokhoz ezt teljesen kizárja. Főleg azok után, hogy nem egyenesen el van zavarva onnan, csak burkoltan lett lelegyintve, illetve megszólva.*
-Biztos? Pedig szívesen cipekednék helyetted...!
*Nem az a magázódós fajta, ha ebben csalódna a másik hát így járt. Ezen felül azonban nem tervez beleszólni az üzletelésbe, bár közben néha azért mintha igazi szakértő lenne a témában, bólint párat bölcsnek szánt tekintettel, de hát lerí szerencsétlenről, hogy neki minden szamár ugyan olyan. Nagy bölcselkedésében persze megsiratja az immár izzadtságtól ázott anyagot.*
-Szegény Lihanechi árvák! *Csóválja meg csalódottan a fejét.* Bezzeg ha egy csacsit neveltek volna varrás helyett! Nem igaz kofa?
*Csak tovább kellemetlenkedik, amúgy is mániája próbára tenni mások idegrendszerét. Igazság szerint még kuncogna is ezen egy sort, illetve lenne még pár ilyen szellemesnek szánt megszólalása is, de ekkor hirtelen a kereskedő tokája, és az elf helyes arcának képét felcseréli a kebelmagasság maga módján előnyös látványa. Nem mintha túlságosan ellenkezne, nem tud belelátni túlzottan nagy veszélyforrást a lányba, szóval csendben kiélvezi a szemei elé táruló látványt. Még azt is elengedi inkább a füle mellett, hogy vöröses hajkoronáját példaként hozzák fel a keresett csacsi szőrére. Persze azért helyezkedik kicsit a nem éppen szánt szándékkal felvett pózban, kezeit hátul derekán összefogja, így inkább hasonlít egy gyanús öltözékben meghajló komornyikra, és még az egyensúlyával se kell annyira játszania.*
-Egyre jobban irigylem azt a szamarat...!
*Tesz még egy utolsó megjegyzést, ha nem figyelnek rá igazán, ezt lehet el se csípik. A hajával való babrálás szintén kifejezetten kedvére van egyelőre, legalábbis amíg nem rángatják.*
9857. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-04 09:39:17
Üzenet elküldve: 2023-04-04 09:39:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Csacsi beszerző körútra fel!//
*Közelebb nyújtózik a férfihoz, amikor amaz visszatátogja a kívánt állatot. Hunyorogva olvassa le az ajkakról azt, majd mikor értelmezi bizony vidoran bólogat rá, hogy megerősítse a férfit, mindent jól hallott.
Ő maga nem igazán lát bele furcsaságot, bár az kissé zavarba hozza mikor oldalról megüti a fülét egy férfi hangú hangutánzás.*
- Há', de nem ilyet.
*Bök hüvelykujjával a mellé érkező fiú felé, miután amazt viszont végig méregetésben részesítette.
Ezután jön a feketeleves, hogy bizony a kereskedőnek nincs ilyen állata. Pillanatnyi csalódottságában még a szája is kezd lefelé görbülni, de szerencsére ez tényleg csak egy röpke pillanat műve. Jön azért a jó hír is.*
- Valóban?
*Csillannak fel szemei a jutányos ár hallatán. Bár igazából fogalma sincs, hogy alapvetően mennyit kóstál egy ilyen állat, így becsapni sem lenne nehéz dolog. Mindemellett a megamaradt aranyát is rátenné, ha a kalmár megszerzi neki, amit annyira szeretne. Mert abban biztos, hogy kérése nem lehetetlen, mert egyszer már látott olyat. Ha pedig összejön, amit szeretne, akkor bizony innentől kezdve ő nem is készülne más kereskedővel üzletelni, ha van egy ilyen remek ember, aki mindent is meg tud szerezni.*
- Hát nem akármilyen az a csacsi.
*Eltűnődve pillant is mélyen bele a férfi arcába, ahogy mutatóujjával finoman ütögetni kezdi az ajkait. Mintha az emléket őróla készülne leolvasni.*
- Szóval egyszer a szántóknál járva láttam egyet. Úgy ekkorát. *Tartja is a melle magasságába a kezét, hogy megmutathassa mekkora is volt az állat.*
- De ami különleges volt benne az az, hogy vöröses volt a szőre, benne piszokfehér foltokkal itt-ott.
*Vakar az orra mellé, ahogy azon tűnődik, hogy valahogyan meg tudná-e mutatni az árnyalatot. Aztán jön is a remek ötlet, s minden kérdés és szabadkozás nélkül nyúl maga mellé, hogy az idegen fiú karját megragadja és még közelebb húzza magukhoz. Azután még a felsőjére is átmarkol, hogy le tudja húzni magához, megvizsgálva annak vöröses üstökét. Szerencsétlen fiúra most csak annyi vár, hogy feje mellmagasságba kerül, ami kettejük méretének köszönhetően most igen alacsonyan helyezkedik el. De ez van, ha az egyik túlnövi a másik meg alul marad saját fajtájának méreteiben. Azután pedig alaposan szemrevételezi a fiú loboncának árnyalatát.*
- Na.
*Hunyorog vissza a kereskedőre, miközben igen elszánt arccal mutogat a fiú fejére.*
- Majdnem pont ilyen volt, csak talán kicsit világosabb. De az már nem is olyan lényeges.
*Vigyorodik el kissé, miközben várja a választ, hogy mennyire lehetetlen is a kérése. Persze van neki B terve, de azt csak az utolsó pillanatban fogja mondani, ha szükséges. Hisz minek könnyítené meg feleslegesen a kereskedő helyzetét, ha esetleg nehezebben, de ezt is képes lenne elintézni. Izgatottsága olyan mértékben megnő, hogy ha a fiú nem ficánkol a kezei között, akkor bizony a hosszúfülű kissé megfeledkezve róla, továbbra is a hajával babrál.*
*Közelebb nyújtózik a férfihoz, amikor amaz visszatátogja a kívánt állatot. Hunyorogva olvassa le az ajkakról azt, majd mikor értelmezi bizony vidoran bólogat rá, hogy megerősítse a férfit, mindent jól hallott.
Ő maga nem igazán lát bele furcsaságot, bár az kissé zavarba hozza mikor oldalról megüti a fülét egy férfi hangú hangutánzás.*
- Há', de nem ilyet.
*Bök hüvelykujjával a mellé érkező fiú felé, miután amazt viszont végig méregetésben részesítette.
Ezután jön a feketeleves, hogy bizony a kereskedőnek nincs ilyen állata. Pillanatnyi csalódottságában még a szája is kezd lefelé görbülni, de szerencsére ez tényleg csak egy röpke pillanat műve. Jön azért a jó hír is.*
- Valóban?
*Csillannak fel szemei a jutányos ár hallatán. Bár igazából fogalma sincs, hogy alapvetően mennyit kóstál egy ilyen állat, így becsapni sem lenne nehéz dolog. Mindemellett a megamaradt aranyát is rátenné, ha a kalmár megszerzi neki, amit annyira szeretne. Mert abban biztos, hogy kérése nem lehetetlen, mert egyszer már látott olyat. Ha pedig összejön, amit szeretne, akkor bizony innentől kezdve ő nem is készülne más kereskedővel üzletelni, ha van egy ilyen remek ember, aki mindent is meg tud szerezni.*
- Hát nem akármilyen az a csacsi.
*Eltűnődve pillant is mélyen bele a férfi arcába, ahogy mutatóujjával finoman ütögetni kezdi az ajkait. Mintha az emléket őróla készülne leolvasni.*
- Szóval egyszer a szántóknál járva láttam egyet. Úgy ekkorát. *Tartja is a melle magasságába a kezét, hogy megmutathassa mekkora is volt az állat.*
- De ami különleges volt benne az az, hogy vöröses volt a szőre, benne piszokfehér foltokkal itt-ott.
*Vakar az orra mellé, ahogy azon tűnődik, hogy valahogyan meg tudná-e mutatni az árnyalatot. Aztán jön is a remek ötlet, s minden kérdés és szabadkozás nélkül nyúl maga mellé, hogy az idegen fiú karját megragadja és még közelebb húzza magukhoz. Azután még a felsőjére is átmarkol, hogy le tudja húzni magához, megvizsgálva annak vöröses üstökét. Szerencsétlen fiúra most csak annyi vár, hogy feje mellmagasságba kerül, ami kettejük méretének köszönhetően most igen alacsonyan helyezkedik el. De ez van, ha az egyik túlnövi a másik meg alul marad saját fajtájának méreteiben. Azután pedig alaposan szemrevételezi a fiú loboncának árnyalatát.*
- Na.
*Hunyorog vissza a kereskedőre, miközben igen elszánt arccal mutogat a fiú fejére.*
- Majdnem pont ilyen volt, csak talán kicsit világosabb. De az már nem is olyan lényeges.
*Vigyorodik el kissé, miközben várja a választ, hogy mennyire lehetetlen is a kérése. Persze van neki B terve, de azt csak az utolsó pillanatban fogja mondani, ha szükséges. Hisz minek könnyítené meg feleslegesen a kereskedő helyzetét, ha esetleg nehezebben, de ezt is képes lenne elintézni. Izgatottsága olyan mértékben megnő, hogy ha a fiú nem ficánkol a kezei között, akkor bizony a hosszúfülű kissé megfeledkezve róla, továbbra is a hajával babrál.*
9856. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-03 21:38:11
Üzenet elküldve: 2023-04-03 21:38:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csacsi beszerző körútra fel!//
~Csacsi?!~ *Némán tátogja a lány után a szót, mintha nem hinné, hogy jól hallotta. Persze ábrázatáról nem törlődik a rákent jókedv, még akkor sem, mikor valaki gúnyosan erősíti meg az elhangzott kívánságot.
Türelmetlenül rázza meg busa fejét, csak úgy reng bele tokája, miközben a férfiú felé legyint. Neki most vásárlója akadt, nem hagyhatja, hogy a figyelme elterelődjön.*
-Ne is törődjön vele, kedves hölgyem. Csa... Ha szamár, akkor szamár! *El nem tudja képzelni, mire kellhet egy efféle munkaállat a hosszúfülűnek, de nem az ő dolga kérdezni.
Szórakozottan törli meg verejtékcseppes tarkóját a nem is oly rég még selyemként aposztrofált kelmével, majd körbepillant.*
-Nos, kishölgy, nekem ugyan nincs szamaram... De! *Teszi hozzá, ha ne adja Teysus hátat fordítana neki az elf.*
-Könnyedén tudok szerezni, ráadásul jutányos áron! Olcsóbban, mint ahogy azok a lókupecek kínálják! *Hajol közelebb bizalmaskodva. Közben nem rest titkon végigpillantani a finom vonalakon is. Bármennyire is megveti az elfeket, azért sosem tagadná el, hogy szépen vannak csomagolva.*
-Miféle csacsira gondolt a kishölgy? Rundengart Ipsioni néhány órán belül megszerzi, Teysus a tanúm rá!
~Csacsi?!~ *Némán tátogja a lány után a szót, mintha nem hinné, hogy jól hallotta. Persze ábrázatáról nem törlődik a rákent jókedv, még akkor sem, mikor valaki gúnyosan erősíti meg az elhangzott kívánságot.
Türelmetlenül rázza meg busa fejét, csak úgy reng bele tokája, miközben a férfiú felé legyint. Neki most vásárlója akadt, nem hagyhatja, hogy a figyelme elterelődjön.*
-Ne is törődjön vele, kedves hölgyem. Csa... Ha szamár, akkor szamár! *El nem tudja képzelni, mire kellhet egy efféle munkaállat a hosszúfülűnek, de nem az ő dolga kérdezni.
Szórakozottan törli meg verejtékcseppes tarkóját a nem is oly rég még selyemként aposztrofált kelmével, majd körbepillant.*
-Nos, kishölgy, nekem ugyan nincs szamaram... De! *Teszi hozzá, ha ne adja Teysus hátat fordítana neki az elf.*
-Könnyedén tudok szerezni, ráadásul jutányos áron! Olcsóbban, mint ahogy azok a lókupecek kínálják! *Hajol közelebb bizalmaskodva. Közben nem rest titkon végigpillantani a finom vonalakon is. Bármennyire is megveti az elfeket, azért sosem tagadná el, hogy szépen vannak csomagolva.*
-Miféle csacsira gondolt a kishölgy? Rundengart Ipsioni néhány órán belül megszerzi, Teysus a tanúm rá!
9855. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-01 20:00:04
Üzenet elküldve: 2023-04-01 20:00:04
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Csacsi beszerző körútra fel!//
*Mivel kicsit elkapta az unalom, meg aztán amúgy sem ártana neki egy kis kikapcsolódás, úgy határozott lenéz a kedvenc helyére a városban, mégpedig a piaci kofák közé. Iszonyat szórakoztató alakok, meg aztán a sok ember és egyéb fajú között amúgy is mindig talál magának valami szórakoztató társaságot, hát miért ne történhetne ez így most is? Szokásos köpenyét magára terítve, ujjai között egy pénzérmét forgatva sétálgat a kiabálás, alkudozás, vagy épp a kettő keverékének kakofóniája közepette, néha-néha megközelítve egyik-másik portékáját, hátha meglát közötte valamit ami érdekelhetné. Így történik Rudengart portékájával is, hatalmas szakértelemmel, szinte már hümmögve kezdi el méregetni a kiterített árukat, közben persze a feléről fogalma sincs, mi lenne igazából, vagy mihez kezdhetne vele. Sokkal inkább érdekli az odagyűlő társaság, szépen egyesével vizslatja végig a környezetében lévőket.
Mivel az első sorban lévőket nem látja onnan ahol áll, ezért szakavatottan odatolakodik közvetlenül az elf nő mellé. Persze őt is végignézi alaposan, sőt talán kicsit alaposabban is mint a többieket előtte... Van aki bóknak szokta ezt venni! Amíg a kofa és az elf nő egymással vannak elfoglalva, addig csak odanyúl és megtapogatja az anyagot, nem bírja ki... és rögtön csalódik is, mert valahogy többre számított a csodás körülírás okán, bár tény ami tény, sose tapintotta Arthenior legfinomabb selymét, szóval felőle akár ez is lehetne az. Meg aztán elcsípi a párbeszédjük végét is, és ezúttal már a közbeszólást se bírja ki.*
- Iáá!
*Próbálja utánozni egy szamár hangját, több kevesebb sikerrel, meg azért nem elüvöltve magát teljesen, de mellette álló elf bizonyára hallhatja, meg a kofa is.*
*Mivel kicsit elkapta az unalom, meg aztán amúgy sem ártana neki egy kis kikapcsolódás, úgy határozott lenéz a kedvenc helyére a városban, mégpedig a piaci kofák közé. Iszonyat szórakoztató alakok, meg aztán a sok ember és egyéb fajú között amúgy is mindig talál magának valami szórakoztató társaságot, hát miért ne történhetne ez így most is? Szokásos köpenyét magára terítve, ujjai között egy pénzérmét forgatva sétálgat a kiabálás, alkudozás, vagy épp a kettő keverékének kakofóniája közepette, néha-néha megközelítve egyik-másik portékáját, hátha meglát közötte valamit ami érdekelhetné. Így történik Rudengart portékájával is, hatalmas szakértelemmel, szinte már hümmögve kezdi el méregetni a kiterített árukat, közben persze a feléről fogalma sincs, mi lenne igazából, vagy mihez kezdhetne vele. Sokkal inkább érdekli az odagyűlő társaság, szépen egyesével vizslatja végig a környezetében lévőket.
Mivel az első sorban lévőket nem látja onnan ahol áll, ezért szakavatottan odatolakodik közvetlenül az elf nő mellé. Persze őt is végignézi alaposan, sőt talán kicsit alaposabban is mint a többieket előtte... Van aki bóknak szokta ezt venni! Amíg a kofa és az elf nő egymással vannak elfoglalva, addig csak odanyúl és megtapogatja az anyagot, nem bírja ki... és rögtön csalódik is, mert valahogy többre számított a csodás körülírás okán, bár tény ami tény, sose tapintotta Arthenior legfinomabb selymét, szóval felőle akár ez is lehetne az. Meg aztán elcsípi a párbeszédjük végét is, és ezúttal már a közbeszólást se bírja ki.*
- Iáá!
*Próbálja utánozni egy szamár hangját, több kevesebb sikerrel, meg azért nem elüvöltve magát teljesen, de mellette álló elf bizonyára hallhatja, meg a kofa is.*
9854. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-01 19:35:19
Üzenet elküldve: 2023-04-01 19:35:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Csacsi beszerző körútra fel!//
*Hiába jár tekintete ide-oda, kukucskál ki egyik, majd másik váll fölött, egyelőre semmi olyat nem talál, ami ínyére volna. Lehet, hogy erről határozott elképzelése is tehet, mert most egyáltalán nem nyűgözi le pár csillogó lánc és kő, no meg ilyen-olyan kelmék. Csalódott sóhajt hallatva készül is visszabújni a tömegbe, ámbár ebben hamar megakadályozza öt vaskos ujj, ami bizony a kereskedő puffadt kezéhez tartozik. Jól nevelt leány, így nem kezd el fintorogni az érintésre, meg amúgy is jobban meglepődik azon, hogy igen hamar a bámészkodók tömege előtt találja magát, semmint hogy akármi érdemibb reakciót váltana ki a férfi érintése. Hát akaratlanul is hagyja magát, hogy előre segítsék. Ott viszont határozott vásárló arca helyett a férfi csak egy bamba pofival találja szembe magát.*
- Lenge?
*Vonja is fel szemöldökét, mint aki azt sem tudja éppen merre jár, de ezt hamar orvosolja egy apró fejrázással.
Az intést követve ő maga is végigpillant a kereskedő portékáin, de továbbra is csak egy csalódott szájhúzás a férfi jutalma. Noha az kecsegtető, hogy a nála nem lévő holmikat talán meg tudja szerezni.
Már nyitná is szóra a száját, hogy elmesélje szíve igaz vágyát, mikoris az orra alá dugnak egy olyan posztót, amit még az utcán élők is csak vonakodva vennének magukra. Legalábbis az ő meglátása szerint.*
- Árvák?
*Méregeti a darabot, majd ismét kissé bugyután sandít fel a férfira. A végén azt is el fogja felejteni, hogy mi miatt jött ide. Így a végére karba teszi a kezeit és heves fejrázással lép egyet hátra a ruhától. Vagy mitől.*
- Nem, neeem, jó uram.
*Tartja is fel mutatóujját, amivel jelezni készül, hogy ennél neki jóval komolyabb szándékai vannak. Nem kell neki szép ruha, ékszer meg főleg. Sokkal kedvesebb dolog az, amit mindenképpen szerezni akarna. Azóta, amióta először látott olyat az egyik földművesnél.*
- Sokkal csalafintább dologról van itt szó.
*Bólogat is határozottan a saját szavaira, ahogy még egy apró vigyort is elereszt, miközben bizalmasabban közel hajol, igazából nyújtózik, a férfihoz.*
- Szóval, ami engem igazán érdekel... *Itt hagy is egy kis drámai szünetet, hogy nagyobb legyen a hatás.* egy csacsi.
*Húzza is ki magát, hogy most aztán mekkora egy vágyat mondott. Első hallásra persze ez nem egy bonyolult feladat. Ámbár a leányzónak lennének kikötései az állatot illetőleg. De ezt majd kifejti akkor, mikor a kereskedő is kéri a pontos részleteket.*
*Hiába jár tekintete ide-oda, kukucskál ki egyik, majd másik váll fölött, egyelőre semmi olyat nem talál, ami ínyére volna. Lehet, hogy erről határozott elképzelése is tehet, mert most egyáltalán nem nyűgözi le pár csillogó lánc és kő, no meg ilyen-olyan kelmék. Csalódott sóhajt hallatva készül is visszabújni a tömegbe, ámbár ebben hamar megakadályozza öt vaskos ujj, ami bizony a kereskedő puffadt kezéhez tartozik. Jól nevelt leány, így nem kezd el fintorogni az érintésre, meg amúgy is jobban meglepődik azon, hogy igen hamar a bámészkodók tömege előtt találja magát, semmint hogy akármi érdemibb reakciót váltana ki a férfi érintése. Hát akaratlanul is hagyja magát, hogy előre segítsék. Ott viszont határozott vásárló arca helyett a férfi csak egy bamba pofival találja szembe magát.*
- Lenge?
*Vonja is fel szemöldökét, mint aki azt sem tudja éppen merre jár, de ezt hamar orvosolja egy apró fejrázással.
Az intést követve ő maga is végigpillant a kereskedő portékáin, de továbbra is csak egy csalódott szájhúzás a férfi jutalma. Noha az kecsegtető, hogy a nála nem lévő holmikat talán meg tudja szerezni.
Már nyitná is szóra a száját, hogy elmesélje szíve igaz vágyát, mikoris az orra alá dugnak egy olyan posztót, amit még az utcán élők is csak vonakodva vennének magukra. Legalábbis az ő meglátása szerint.*
- Árvák?
*Méregeti a darabot, majd ismét kissé bugyután sandít fel a férfira. A végén azt is el fogja felejteni, hogy mi miatt jött ide. Így a végére karba teszi a kezeit és heves fejrázással lép egyet hátra a ruhától. Vagy mitől.*
- Nem, neeem, jó uram.
*Tartja is fel mutatóujját, amivel jelezni készül, hogy ennél neki jóval komolyabb szándékai vannak. Nem kell neki szép ruha, ékszer meg főleg. Sokkal kedvesebb dolog az, amit mindenképpen szerezni akarna. Azóta, amióta először látott olyat az egyik földművesnél.*
- Sokkal csalafintább dologról van itt szó.
*Bólogat is határozottan a saját szavaira, ahogy még egy apró vigyort is elereszt, miközben bizalmasabban közel hajol, igazából nyújtózik, a férfihoz.*
- Szóval, ami engem igazán érdekel... *Itt hagy is egy kis drámai szünetet, hogy nagyobb legyen a hatás.* egy csacsi.
*Húzza is ki magát, hogy most aztán mekkora egy vágyat mondott. Első hallásra persze ez nem egy bonyolult feladat. Ámbár a leányzónak lennének kikötései az állatot illetőleg. De ezt majd kifejti akkor, mikor a kereskedő is kéri a pontos részleteket.*
9853. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-04-01 09:33:25
Üzenet elküldve: 2023-04-01 09:33:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Árvánk mosolya majdnem körbe éri a fejét, mikor a kérdést hallja. Szinte biztos volt abban, hogy csak neki lehet ilyen bugyuta első gondolata. Mégis beigazolódni látszik, hogy Myyna is van annyira ütődött, mint ő maga. Persze a jó értelemben. Na meg árvánk szemében ez dicséretnek is minősül.*
- Épp ugyanezt kérdeztem magamtól.
*Kacag fel őis.*
- Hát, nem tudom. A kukoricával működik. Fujj...
*Fűzi még hozzá, amint eljut a tudatáig, hogy ezt bizony hangosan kimondta. Talán mindkettejük szerencséjére nem feszegetik sokáig a témát. Helyette inkább egy dalnok előadásának a közepébe fúrják be magukat. Ahol aztán éri őket hideg és meleg is. Myyna hangot ad az aggodalmainak, amit a félvér szerencsére hamar szerte is oszlat. Jutalmul pedig egy hatalmas puszi üti a markát. Illetve inkább az arcát. Egy apró pír rögtön ki is virágzik rajta. Kislányos zavarában, hirtelen nem is találja a szavakat. Ami Lily esetében igen ritka dolog. Végül sikerül összeszednie magát és egy egész értelmes mondatot is kinyögnie.*
- Az a szerencsém, hogy találkoztam veled.
*Mosolyog még mindig megilletődve. Viszont nem állhatnak itt egész nap. Sok a dolguk, a nap meg csak telik. Indulnak is tovább levadászni azt a rendhagyó tettet. Hátha szembe jön valahol. Út közben pedig talán az epret is megpillantják.*
- Az valóban egyszerű lenne. Talán túl egyszerű is.
*Vakargatja állát elgondolkodva. Hisz csábító a gondolat, hogy elkezdjenek mindketten levetkőzni. De ahhoz túl sokan vannak most körülöttük.*
- Mert errefelé megesnek ilyesmik az átlagos hatköznapokon is. Csak még korán van. Ilyenkor még senki sem elég részeg hozzá.
*Kuncog is egy rövidet, ahogy haladnak az árusok és a vásárolni vágyók tengerében.*
- Van egy olyan érzésem, hogy a tettnek kell megtalálnia minket.
*Zajlik a vadászat és az első préda hamar meg is mutatja magát. Lily kékjei epret szúrnak ki egy lepukkant bódénál. Az eladó külseje sem kevésbé biztató azzal a borostával és kopaszodó folttal a feje búbján. Ellenben az eper olyan, amilyennek lennie kell. Szép piros és hatalmas szemek üldögélnek a kosárban.*
- Oda nézz!
*Kurjantja árvánk Myynának, ám nézelődni már nem hagy időt neki. Ismét megragadja a lány kacsóját és sietve vontatja őt a bódé mellé.*
- Szép napot! Abból az eperből szeretnék húsz darabot.
*Mutat árvánk az epres kosárra, majd a kérdés erejéig barátnője felé fordul.*
- Ugye beléd fér tíz eper?
*A kereskedő széles vigyort vesz magára, amitől kivillannak sárguló fogai. Ez sem javít az eddigi összképen, de most nem a bájolgás a cél.*
- Szépet a kis hölgyeknek is! Máris adom. Amennyiben mással nem szolgálhatok, kilenc arany lesz.
*Mondja, míg egy papírba csomagolja a gyümölcsöket. Lily pedig lelkesen számolja is le neki, majd elveszi a csomagot. Nem bajlódik további udvariaskodással. Sarkon fordul és minden figyelme ismét Myynára terelődik.*
- Keressünk egy üres padot! Nem ehetsz életedben először epret állva akár a lovak.
*Jelenti ki komisz mosollyal.*
- Evés közben amúgy is jobban lehet gondolkodni. Biztos vagyok benne, hogy kiagyalunk valamit.
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Árvánk mosolya majdnem körbe éri a fejét, mikor a kérdést hallja. Szinte biztos volt abban, hogy csak neki lehet ilyen bugyuta első gondolata. Mégis beigazolódni látszik, hogy Myyna is van annyira ütődött, mint ő maga. Persze a jó értelemben. Na meg árvánk szemében ez dicséretnek is minősül.*
- Épp ugyanezt kérdeztem magamtól.
*Kacag fel őis.*
- Hát, nem tudom. A kukoricával működik. Fujj...
*Fűzi még hozzá, amint eljut a tudatáig, hogy ezt bizony hangosan kimondta. Talán mindkettejük szerencséjére nem feszegetik sokáig a témát. Helyette inkább egy dalnok előadásának a közepébe fúrják be magukat. Ahol aztán éri őket hideg és meleg is. Myyna hangot ad az aggodalmainak, amit a félvér szerencsére hamar szerte is oszlat. Jutalmul pedig egy hatalmas puszi üti a markát. Illetve inkább az arcát. Egy apró pír rögtön ki is virágzik rajta. Kislányos zavarában, hirtelen nem is találja a szavakat. Ami Lily esetében igen ritka dolog. Végül sikerül összeszednie magát és egy egész értelmes mondatot is kinyögnie.*
- Az a szerencsém, hogy találkoztam veled.
*Mosolyog még mindig megilletődve. Viszont nem állhatnak itt egész nap. Sok a dolguk, a nap meg csak telik. Indulnak is tovább levadászni azt a rendhagyó tettet. Hátha szembe jön valahol. Út közben pedig talán az epret is megpillantják.*
- Az valóban egyszerű lenne. Talán túl egyszerű is.
*Vakargatja állát elgondolkodva. Hisz csábító a gondolat, hogy elkezdjenek mindketten levetkőzni. De ahhoz túl sokan vannak most körülöttük.*
- Mert errefelé megesnek ilyesmik az átlagos hatköznapokon is. Csak még korán van. Ilyenkor még senki sem elég részeg hozzá.
*Kuncog is egy rövidet, ahogy haladnak az árusok és a vásárolni vágyók tengerében.*
- Van egy olyan érzésem, hogy a tettnek kell megtalálnia minket.
*Zajlik a vadászat és az első préda hamar meg is mutatja magát. Lily kékjei epret szúrnak ki egy lepukkant bódénál. Az eladó külseje sem kevésbé biztató azzal a borostával és kopaszodó folttal a feje búbján. Ellenben az eper olyan, amilyennek lennie kell. Szép piros és hatalmas szemek üldögélnek a kosárban.*
- Oda nézz!
*Kurjantja árvánk Myynának, ám nézelődni már nem hagy időt neki. Ismét megragadja a lány kacsóját és sietve vontatja őt a bódé mellé.*
- Szép napot! Abból az eperből szeretnék húsz darabot.
*Mutat árvánk az epres kosárra, majd a kérdés erejéig barátnője felé fordul.*
- Ugye beléd fér tíz eper?
*A kereskedő széles vigyort vesz magára, amitől kivillannak sárguló fogai. Ez sem javít az eddigi összképen, de most nem a bájolgás a cél.*
- Szépet a kis hölgyeknek is! Máris adom. Amennyiben mással nem szolgálhatok, kilenc arany lesz.
*Mondja, míg egy papírba csomagolja a gyümölcsöket. Lily pedig lelkesen számolja is le neki, majd elveszi a csomagot. Nem bajlódik további udvariaskodással. Sarkon fordul és minden figyelme ismét Myynára terelődik.*
- Keressünk egy üres padot! Nem ehetsz életedben először epret állva akár a lovak.
*Jelenti ki komisz mosollyal.*
- Evés közben amúgy is jobban lehet gondolkodni. Biztos vagyok benne, hogy kiagyalunk valamit.
9852. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-31 20:28:45
Üzenet elküldve: 2023-03-31 20:28:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Csacsi beszerző körútra fel!//
-Tessék, csak tessék! *Dörzsölt ábrázatával pillant körbe, és a szántókról érkezett parasztok között csak kiszúrja azt az egy szem elfet. Nincs nehéz dolga; a bájos kis hosszúéletű a maga módján feltűnő jelenség az ő standja körül. Na persze megvan a maga véleménye a fajtáról. Arrogáns, pöffeszkedő alak egytől-egyig, legalábbis az ő elképzelésében. Nem minden irigység nélkül szemléli őket, elvégre a mutatós küllem őt messzire kerülte. Ezzel a tényállással azonban már oly rég megbarátkozott. Ahogy azzal is, hogy fehérnéphez legfeljebb tárcáján keresztül juthat. Ott viszont legalább ő diktál.*
-Kishölgy! Valamiféle ékszer, vagy lenge kelme lenne az, mit keres? *Vaskos karjával nyúl át a parasztok között, hogy az első sorba segítse a hosszúfülűt, már ha az hagyja. Persze a lehengerlőnek szánt vigyor le sem mosható közben ábrázatáról. Ügyel rá, hogy mögöttes gondolatai soha ne üljenek ki arcára. Rosszat tenne az üzletnek.*
-Rundengart Ipsioni holmijai között bárki megtalálja a neki valót! Vagy ha itt nem, hát megszerzi a magamfajta máshol! Jobb áron! *Pillantása kenetteljesen siklik végig az elfen, miközben ujjait összedörzsölve jelzi, hogy igenis foglalkoztatja, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá az áruhoz vevői. Karjait széttárva int körbe maga körül. Persze a legtöbb holmija kacat, s különösebb értékkel nem bír, de csak felkap egy szürke, elhordott ruhát, hogy kiterítse.*
-Eme kelmét Lihanech árvái varrták, saját kezűleg! Finomabb az anyaga, mint Arthenior legfinomabb selyme! Hümm! *Mutatóujját ajkai elé emelve mereng egy darabig, tekintetét pillanatra sem véve le a vevőről.*
-De mondja Kisasszony, mi érdekli igazán? A nyakamat teszem rá, hogy Rundengart Ipsioni megszerzi azt!
-Tessék, csak tessék! *Dörzsölt ábrázatával pillant körbe, és a szántókról érkezett parasztok között csak kiszúrja azt az egy szem elfet. Nincs nehéz dolga; a bájos kis hosszúéletű a maga módján feltűnő jelenség az ő standja körül. Na persze megvan a maga véleménye a fajtáról. Arrogáns, pöffeszkedő alak egytől-egyig, legalábbis az ő elképzelésében. Nem minden irigység nélkül szemléli őket, elvégre a mutatós küllem őt messzire kerülte. Ezzel a tényállással azonban már oly rég megbarátkozott. Ahogy azzal is, hogy fehérnéphez legfeljebb tárcáján keresztül juthat. Ott viszont legalább ő diktál.*
-Kishölgy! Valamiféle ékszer, vagy lenge kelme lenne az, mit keres? *Vaskos karjával nyúl át a parasztok között, hogy az első sorba segítse a hosszúfülűt, már ha az hagyja. Persze a lehengerlőnek szánt vigyor le sem mosható közben ábrázatáról. Ügyel rá, hogy mögöttes gondolatai soha ne üljenek ki arcára. Rosszat tenne az üzletnek.*
-Rundengart Ipsioni holmijai között bárki megtalálja a neki valót! Vagy ha itt nem, hát megszerzi a magamfajta máshol! Jobb áron! *Pillantása kenetteljesen siklik végig az elfen, miközben ujjait összedörzsölve jelzi, hogy igenis foglalkoztatja, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá az áruhoz vevői. Karjait széttárva int körbe maga körül. Persze a legtöbb holmija kacat, s különösebb értékkel nem bír, de csak felkap egy szürke, elhordott ruhát, hogy kiterítse.*
-Eme kelmét Lihanech árvái varrták, saját kezűleg! Finomabb az anyaga, mint Arthenior legfinomabb selyme! Hümm! *Mutatóujját ajkai elé emelve mereng egy darabig, tekintetét pillanatra sem véve le a vevőről.*
-De mondja Kisasszony, mi érdekli igazán? A nyakamat teszem rá, hogy Rundengart Ipsioni megszerzi azt!
9851. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-31 17:52:15
Üzenet elküldve: 2023-03-31 17:52:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Csacsi beszerző körútra fel!//
*Hogy minek kéne neki azt még ő sem tudja teljesen. De eldöntötte magában, hogy szüksége van egy szamárra. Természetesen feltételekhez kötve, mert pontos elképzelései vannak arról a szamárról, amit valószínűleg keresve sem fog találni.
De legalább egy kicsit kimozdul, még akkor is, ha üres kézzel távozik innen.
Hiába van meg pontosan, hogy mit akar venni, mégis céltalanul bolyong. Így könnyű lekötni figyelmét a rikácsolással. Hamar fel is kapja rá a fejét és a kereskedő irányába fordul. Lépteit is hamar lefékezi, majd irányt váltva fúrja be magát a bámészkodók közé, hogy kielégítse kíváncsiságát a férfi portékáját megvizsgálva.*
*Hogy minek kéne neki azt még ő sem tudja teljesen. De eldöntötte magában, hogy szüksége van egy szamárra. Természetesen feltételekhez kötve, mert pontos elképzelései vannak arról a szamárról, amit valószínűleg keresve sem fog találni.
De legalább egy kicsit kimozdul, még akkor is, ha üres kézzel távozik innen.
Hiába van meg pontosan, hogy mit akar venni, mégis céltalanul bolyong. Így könnyű lekötni figyelmét a rikácsolással. Hamar fel is kapja rá a fejét és a kereskedő irányába fordul. Lépteit is hamar lefékezi, majd irányt váltva fúrja be magát a bámészkodók közé, hogy kielégítse kíváncsiságát a férfi portékáját megvizsgálva.*
9850. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-31 15:45:41
Üzenet elküldve: 2023-03-31 15:45:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*A lánynak nem igazán tűnik fel ez a nyilvánvaló hangulatingadozás. A tavernában is igen gyakran űzi mostanában, így egészen megszokta. Az érzés pedig így zökkenőmentesen ki tud ülni az arcára.
De az minden kétséget kizáróan visszazökkenti a mosolygós önmagába, mikor Lily egyetértését hallja. Újabban ez a legjobb hír, amit hallott. Hogy a félvér is jól érzi magát vele. Természetesen nem is tudja kihagyni, hogy erre ne húzza ki magát büszkébben.*
- Szerinted...
*A kereskedőt figyelve igen komoly homlokráncolással egybekötött elmélkedésbe veti bele magát. Ugyanis az ő fejében is hasonló, sőt igazából ugyan azon gondolatok keringenek.*
- Létezik olyan, hogy megeszi az aranyat és azt is fog... tudod?
*Pillázik szaporán fel a lányra, hamarosan pedig hangosabb kuncogásban tör ki, ahogy látni véli az esetet lelki szemei előtt. Ha arra kerül a sor, hogy ezt megvitatják azt bizony menet közben fogják tenni, mert egyikőjük sem tud sokáig egy helyen ácsorogni. Túl sok a hang, az illat és látvány ahhoz, hogy ne akarjon mindent megcsodálni. Csak kérdéses, hogy mennyire hatalmas hozzá a piac tere.
Az egyetlen hely, ahol huzamosabb ideig lecövekel az a dalolászó nő előtt. Csak azért, hogy a vidámabb gondolatok helyét kicsit átvegye megint az aggodalom. A bizonytalanság miatt, hogy talán többé nem is találkoznak majd.
Szerencsére Lily ismét megnyugtatja, minek hála még a tovább indulás előtt megemeli a fejét, hogy rápillanthasson és egy nagy, cuppanós puszit nyomjon az arcára.*
- Nagy szerencséd, hogy ilyeneket mondasz.
*Vigyorodik el halványan, ahogy engedelmesen indul is tovább a lánnyal.*
- De még mindig nem tudjuk, hogy mi legyen az a rendhagyó tett. A legegyszerűbb az lenne, ha pucéran versenyeznénk végig a piac hosszában.
*Vihog fel halkan, ahogy szorosan a lány mellett battyog, s közben szemeit le sem veszi a piaci portékákról. Hisz előbb vagy utóbb csak kiszúrják maguknak azt az epret.*
A hozzászólás írója (Myynarinna Weloryon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.31 17:42:45
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*A lánynak nem igazán tűnik fel ez a nyilvánvaló hangulatingadozás. A tavernában is igen gyakran űzi mostanában, így egészen megszokta. Az érzés pedig így zökkenőmentesen ki tud ülni az arcára.
De az minden kétséget kizáróan visszazökkenti a mosolygós önmagába, mikor Lily egyetértését hallja. Újabban ez a legjobb hír, amit hallott. Hogy a félvér is jól érzi magát vele. Természetesen nem is tudja kihagyni, hogy erre ne húzza ki magát büszkébben.*
- Szerinted...
*A kereskedőt figyelve igen komoly homlokráncolással egybekötött elmélkedésbe veti bele magát. Ugyanis az ő fejében is hasonló, sőt igazából ugyan azon gondolatok keringenek.*
- Létezik olyan, hogy megeszi az aranyat és azt is fog... tudod?
*Pillázik szaporán fel a lányra, hamarosan pedig hangosabb kuncogásban tör ki, ahogy látni véli az esetet lelki szemei előtt. Ha arra kerül a sor, hogy ezt megvitatják azt bizony menet közben fogják tenni, mert egyikőjük sem tud sokáig egy helyen ácsorogni. Túl sok a hang, az illat és látvány ahhoz, hogy ne akarjon mindent megcsodálni. Csak kérdéses, hogy mennyire hatalmas hozzá a piac tere.
Az egyetlen hely, ahol huzamosabb ideig lecövekel az a dalolászó nő előtt. Csak azért, hogy a vidámabb gondolatok helyét kicsit átvegye megint az aggodalom. A bizonytalanság miatt, hogy talán többé nem is találkoznak majd.
Szerencsére Lily ismét megnyugtatja, minek hála még a tovább indulás előtt megemeli a fejét, hogy rápillanthasson és egy nagy, cuppanós puszit nyomjon az arcára.*
- Nagy szerencséd, hogy ilyeneket mondasz.
*Vigyorodik el halványan, ahogy engedelmesen indul is tovább a lánnyal.*
- De még mindig nem tudjuk, hogy mi legyen az a rendhagyó tett. A legegyszerűbb az lenne, ha pucéran versenyeznénk végig a piac hosszában.
*Vihog fel halkan, ahogy szorosan a lány mellett battyog, s közben szemeit le sem veszi a piaci portékákról. Hisz előbb vagy utóbb csak kiszúrják maguknak azt az epret.*
A hozzászólás írója (Myynarinna Weloryon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.03.31 17:42:45
9849. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-31 10:25:31
Üzenet elküldve: 2023-03-31 10:25:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Árvánk felfigyel rá, hogy Myyna hangulata mekkora hullámokat vet. A hó hajú lány arcocskája néhol széles vigyorban teljesedik ki, máskor pedig szomorúság süt le róla. Persze Lily látott már hasonló természetű szerzetet. Az árvaház tömve volt ilyenekkel. Ellenben mégis kerülgeti egy olyan érzés, ami azt sugallja, hogy ő tehet erről. A szavai, vagy akár a viselkedése váltja ki ezt újdonsült barátnőjéből. Ilyesmire viszont gondolni sem szeretne. Túl szép ez a nap, túlzottan csodálatos ez a találkozás ahhoz, hogy bármilyen ronda felhők beárnyékolják. Inkább hallgat a megérzéseire, na meg persze szépséges társasága szavaira, és nem lovallja bele magát elhamarkodott következtetésekbe.*
- Örülök, hogy ezt mondod. Tudod...
*Húz a félvér is mosolyt arcára.*
- Én sem éreztem még jobban magam. Talán, úgy soha sem.
*A holló hajú, talán picit túloz. Hisz Rokion társaságában is hasonlóképpen érezte magát. Az, valahogy mégis más volt. Hogy miben volt más, árvánk számára is kérdés. Egyelőre. Talán ez a nap fel fogja világosítani. Ahogy haladnak a piaci forgatagban, a félvér igyekszik mindent megosztani Myynával, ami csak eszébe jut. Például a malac képük kereskedőt, akitől először csórt a városban.*
- Azért azt szívesen megnézném, ahogy az erszénye tartalmát rágcsálja.
*Kacag fel, miközben a lelki szemei előtt meg is elevenedik a kép. Aztán felmerül a lányban egy kérdés. Ha valaki aranyat eszik, akkor az aranyat is pottyant? De ennek inkább nem ad hangot. Szerencsére lehetősége sincs rá. Barátnője a kezébe veszi az irányítást és valami csődület felé kezdi vonszolni az árvát. Az igazat megvallva, nem is kell annyira cibálni. Tetszik a félvérnek a másik lelkesedése. A zene csak akkor jut el a füléig, mikor már keresztül hatoltak a tömegen és a dal forrása előtt állnak. Lilyt nem igazán nyűgözi le az előadás. Sosem volt nagy műkedvelő. Ellenben a tekintetét nem veszi le az elf nőről. Myyna mellett állva, kéz a kézben, még egy utca zenészt is szívesen hallgat. Kékjeit csak a barátnője kérdésére veszi le róla, hogy Myynára pisloghasson. A lányt meglepetésként éri ez a bizonytalan hangnem. Ellenben megmagyarázza a másik hangulat ingadozását. Ő máris a fájdalmas búcsútól retteg, amire árvánk eddig nem is gondolt. Persze ez a nap egyszer véget ér és mindketten mehetnek vissza élni az életüket. Lily a véráztatta sikátorok sötétjébe, meg ahová a hollók még elcibálják. Myyna pedig a sörös korsók és boros poharak forgatagába. Vagy bármi másba, amit csinálnia kell a tavernában. Ám ez nem jelenti azt, hogy ma este mindennek vége. Épp ellenkezőleg. A barátságuk, vagy bármi is legyen, csak ma kezdődött. Meglepetten pislog a hó hajú lányra, végül egy biztatónak szánt mosollyal felvértezve válaszol.*
- Természetesen igen. Ez pedig nem vélemény, hanem tény.
*Tartja fel mutatóujját nyomatékul.*
- Nem csak szerintem. Amint eljutok a kikötőbe, az első utam a tavernádba fog vezetni. Ezt pedig a maszkosok sem akadályozhatják meg.
*Viszonozza az átkarolást, fejét pedig barátnője kobakjára hajtva tekint vissza az előadóra.*
- Azt el is várom. Kizárólag a tea miatt megyek majd.
*Kuncog fel halkan. Majd ő is szusszan egyet és felegyenesedve ragadja meg újra Myyna kezét.*
- Most pedig gyere! Sok a dolgunk.
*Indul meg ismét a piactér közepe felé. A tömegen átverekedve magukat folytatja.*
- Epret kell találnunk és ezer dolog van még, amit meg akarok mutatni. Nem beszélve a rendhagyó tettről, ami miatt jöttünk.
*Igyekszik visszazökkenteni a másikat abba a lelkes állapotba, amiben néhány perce látta.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Árvánk felfigyel rá, hogy Myyna hangulata mekkora hullámokat vet. A hó hajú lány arcocskája néhol széles vigyorban teljesedik ki, máskor pedig szomorúság süt le róla. Persze Lily látott már hasonló természetű szerzetet. Az árvaház tömve volt ilyenekkel. Ellenben mégis kerülgeti egy olyan érzés, ami azt sugallja, hogy ő tehet erről. A szavai, vagy akár a viselkedése váltja ki ezt újdonsült barátnőjéből. Ilyesmire viszont gondolni sem szeretne. Túl szép ez a nap, túlzottan csodálatos ez a találkozás ahhoz, hogy bármilyen ronda felhők beárnyékolják. Inkább hallgat a megérzéseire, na meg persze szépséges társasága szavaira, és nem lovallja bele magát elhamarkodott következtetésekbe.*
- Örülök, hogy ezt mondod. Tudod...
*Húz a félvér is mosolyt arcára.*
- Én sem éreztem még jobban magam. Talán, úgy soha sem.
*A holló hajú, talán picit túloz. Hisz Rokion társaságában is hasonlóképpen érezte magát. Az, valahogy mégis más volt. Hogy miben volt más, árvánk számára is kérdés. Egyelőre. Talán ez a nap fel fogja világosítani. Ahogy haladnak a piaci forgatagban, a félvér igyekszik mindent megosztani Myynával, ami csak eszébe jut. Például a malac képük kereskedőt, akitől először csórt a városban.*
- Azért azt szívesen megnézném, ahogy az erszénye tartalmát rágcsálja.
*Kacag fel, miközben a lelki szemei előtt meg is elevenedik a kép. Aztán felmerül a lányban egy kérdés. Ha valaki aranyat eszik, akkor az aranyat is pottyant? De ennek inkább nem ad hangot. Szerencsére lehetősége sincs rá. Barátnője a kezébe veszi az irányítást és valami csődület felé kezdi vonszolni az árvát. Az igazat megvallva, nem is kell annyira cibálni. Tetszik a félvérnek a másik lelkesedése. A zene csak akkor jut el a füléig, mikor már keresztül hatoltak a tömegen és a dal forrása előtt állnak. Lilyt nem igazán nyűgözi le az előadás. Sosem volt nagy műkedvelő. Ellenben a tekintetét nem veszi le az elf nőről. Myyna mellett állva, kéz a kézben, még egy utca zenészt is szívesen hallgat. Kékjeit csak a barátnője kérdésére veszi le róla, hogy Myynára pisloghasson. A lányt meglepetésként éri ez a bizonytalan hangnem. Ellenben megmagyarázza a másik hangulat ingadozását. Ő máris a fájdalmas búcsútól retteg, amire árvánk eddig nem is gondolt. Persze ez a nap egyszer véget ér és mindketten mehetnek vissza élni az életüket. Lily a véráztatta sikátorok sötétjébe, meg ahová a hollók még elcibálják. Myyna pedig a sörös korsók és boros poharak forgatagába. Vagy bármi másba, amit csinálnia kell a tavernában. Ám ez nem jelenti azt, hogy ma este mindennek vége. Épp ellenkezőleg. A barátságuk, vagy bármi is legyen, csak ma kezdődött. Meglepetten pislog a hó hajú lányra, végül egy biztatónak szánt mosollyal felvértezve válaszol.*
- Természetesen igen. Ez pedig nem vélemény, hanem tény.
*Tartja fel mutatóujját nyomatékul.*
- Nem csak szerintem. Amint eljutok a kikötőbe, az első utam a tavernádba fog vezetni. Ezt pedig a maszkosok sem akadályozhatják meg.
*Viszonozza az átkarolást, fejét pedig barátnője kobakjára hajtva tekint vissza az előadóra.*
- Azt el is várom. Kizárólag a tea miatt megyek majd.
*Kuncog fel halkan. Majd ő is szusszan egyet és felegyenesedve ragadja meg újra Myyna kezét.*
- Most pedig gyere! Sok a dolgunk.
*Indul meg ismét a piactér közepe felé. A tömegen átverekedve magukat folytatja.*
- Epret kell találnunk és ezer dolog van még, amit meg akarok mutatni. Nem beszélve a rendhagyó tettről, ami miatt jöttünk.
*Igyekszik visszazökkenteni a másikat abba a lelkes állapotba, amiben néhány perce látta.*
9848. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-26 15:08:00
Üzenet elküldve: 2023-03-26 15:08:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Most, hogy sikeresen feltornázta magát a girhes ló hátára, már le sem akar szállni egészen a céljáig. Ez pedig nem lehet más, mint a Piactér.
Kipányvázza a hátast, majd nekiáll, hogy szerény portékáit áruba bocsássa. Nem remél sokat, de valamiből neki is meg kell élnie. Sóhajtva hordozza végig tekintetét a Piactér forgatagán. Visszasírja régi munkahelyét a Tanácsházán. Némi hatalom, na meg biztos megélhetés... Utóbbi persze hamar a könnyű szórakozás oltárán végezte, de nem bánja egy percét sem. Épp ellenkezőleg.*
-Tessék csak tessék! Rundengart Ipsioni termékei messze földön híresek! A legjobbat kínálom a legjobbaknak! *Fordul körbe rengő tokával. Öblös hangja átüti az állandó zsivajt, s egy idő után be is von néhány bámészkodót.* ~Lesz ma itt bolt, Rundengart, lesz ma itt bolt!~
*Most, hogy sikeresen feltornázta magát a girhes ló hátára, már le sem akar szállni egészen a céljáig. Ez pedig nem lehet más, mint a Piactér.
Kipányvázza a hátast, majd nekiáll, hogy szerény portékáit áruba bocsássa. Nem remél sokat, de valamiből neki is meg kell élnie. Sóhajtva hordozza végig tekintetét a Piactér forgatagán. Visszasírja régi munkahelyét a Tanácsházán. Némi hatalom, na meg biztos megélhetés... Utóbbi persze hamar a könnyű szórakozás oltárán végezte, de nem bánja egy percét sem. Épp ellenkezőleg.*
-Tessék csak tessék! Rundengart Ipsioni termékei messze földön híresek! A legjobbat kínálom a legjobbaknak! *Fordul körbe rengő tokával. Öblös hangja átüti az állandó zsivajt, s egy idő után be is von néhány bámészkodót.* ~Lesz ma itt bolt, Rundengart, lesz ma itt bolt!~
9847. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-26 12:13:34
Üzenet elküldve: 2023-03-26 12:13:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Furcsa érzés keríti hatalmába, amikor Lily arról beszél, hogy ha az a férfi meg is értene egy esetleges távozást, az akkor sem lenne olyan egyszerű. De nem igazán tudja beazonosítani azt, ami elkezdte nyomni a szívét. Talán csalódás? Kicsit olyan. Mert ahogy elhangzik a lány válasza egy hirtelen felbukkanó álomkép törik ripityára. Abban a képben pedig azt látta, ahogy ők ketten, csakis ketten lovagolnak ismeretlen helyeken keresztül, ahol kipróbálhatnak olyan ételeket, amiket még soha, olyan népekkel találkoznak, akikkel még soha, állatokat látnak, amit még soha. Élik a vidám kis kalandos életüket, ahol végre senkinek sem tartoznak semmivel, csak élvezik, hogy élhetnek. S ezzel a képpel tudatosul benne, hogy mennyire naiv és gyerekes is tud lenni. De nem akarja elrontani ezt a szép napot azzal, hogy arcára sokáig kiüljön a komor csalódottság, így inkább visszavált a széles és izgatott mosolyára.
Mert itt a piacon most tényleg izgatott. Hat az újdonság varázsa és Lily társasága, aminél jobbhoz hosszú ideje nem volt szerencséje. Nem is nagyon tudja elképzelni, hogy találkozhat e jobb emberrel, elffel vagy félvérrel valaha is, mint újdonsült barátnője. Sőt, már megkockáztatná azt is, hogy nem is akarna ennél jobbat sohasem. Még az sem szegi kedvét, hogy a Tavernás társaságról kell neki is mesélnie. S kicsit megint egyedülinek érzi magát. De hamar tudatosul benne, hogy kinek a társaságában van és a borús kedv hamar tova is illan.*
- Melletted?
*Pillant fel rá, ahogy jobban nekibújik. A mosolytalan arc pedig pillanatokon belül kivirul.*
- Még soha senkivel nem éreztem ilyen jól magam.
*Válaszolja óriási mosollyal, ahogy ő is finoman a kezére szorít és kitartóan halad a tömegben. Valóban nem nagyon kell noszogatni. Kész mindent magába szívni, amit Lily mutat neki. Természetesen arról sem feledkezik meg, hogy az epret kell levadászniuk, csak nehéz odakoncentrálni, ha ennyi újdonság fogadja.*
- Hát nehezen tudnám elhinni, hogy valaha is tönkre mennének egy kis csenés után ezek a kereskedők. Talán csak, ha az aranyát is a hájas fejébe tömi.
*Kuncog fel, miközben végig méri a savanyúságos férfit. Ahogy tovább ballagnak a zene hamar megüti a fülét. Amikor pedig elhaladnának az éneklő elf lány előtt irányt vált és most ő kezdi maga után húzni társát. Bele a tömegbe, míg ki nem lyukadnak a dalolászó nő előtt. Megállva pillog fel rá nagy szemekkel egy ideig, majd hamar elgondolkodva sandít át Lilyre.*
- Szerinted tényleg találkozunk majd egyszer a Varjúban is?
*Szusszan fel halkan. Hisz tudja, hogy ez a nap egyszer véget ér. Lily is visszatér az övéihez, ahogy Myyna is a Tavernába. S ki tudja, hogy valaha lesz e még alkalmuk egy ilyen kis kimozdulásra. Ezen gondolat pedig ismét facsar egyet a szívén, de igyekszik továbbra is vidámnak mutatkozni. Inkább magára erőlteti a reményt, hogy bizony fogják még látni egymást.*
- Szeretnék neked teát főzni.
*Szusszanva karol a derekára, ahogy újból az éneklő nőre pillant.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Furcsa érzés keríti hatalmába, amikor Lily arról beszél, hogy ha az a férfi meg is értene egy esetleges távozást, az akkor sem lenne olyan egyszerű. De nem igazán tudja beazonosítani azt, ami elkezdte nyomni a szívét. Talán csalódás? Kicsit olyan. Mert ahogy elhangzik a lány válasza egy hirtelen felbukkanó álomkép törik ripityára. Abban a képben pedig azt látta, ahogy ők ketten, csakis ketten lovagolnak ismeretlen helyeken keresztül, ahol kipróbálhatnak olyan ételeket, amiket még soha, olyan népekkel találkoznak, akikkel még soha, állatokat látnak, amit még soha. Élik a vidám kis kalandos életüket, ahol végre senkinek sem tartoznak semmivel, csak élvezik, hogy élhetnek. S ezzel a képpel tudatosul benne, hogy mennyire naiv és gyerekes is tud lenni. De nem akarja elrontani ezt a szép napot azzal, hogy arcára sokáig kiüljön a komor csalódottság, így inkább visszavált a széles és izgatott mosolyára.
Mert itt a piacon most tényleg izgatott. Hat az újdonság varázsa és Lily társasága, aminél jobbhoz hosszú ideje nem volt szerencséje. Nem is nagyon tudja elképzelni, hogy találkozhat e jobb emberrel, elffel vagy félvérrel valaha is, mint újdonsült barátnője. Sőt, már megkockáztatná azt is, hogy nem is akarna ennél jobbat sohasem. Még az sem szegi kedvét, hogy a Tavernás társaságról kell neki is mesélnie. S kicsit megint egyedülinek érzi magát. De hamar tudatosul benne, hogy kinek a társaságában van és a borús kedv hamar tova is illan.*
- Melletted?
*Pillant fel rá, ahogy jobban nekibújik. A mosolytalan arc pedig pillanatokon belül kivirul.*
- Még soha senkivel nem éreztem ilyen jól magam.
*Válaszolja óriási mosollyal, ahogy ő is finoman a kezére szorít és kitartóan halad a tömegben. Valóban nem nagyon kell noszogatni. Kész mindent magába szívni, amit Lily mutat neki. Természetesen arról sem feledkezik meg, hogy az epret kell levadászniuk, csak nehéz odakoncentrálni, ha ennyi újdonság fogadja.*
- Hát nehezen tudnám elhinni, hogy valaha is tönkre mennének egy kis csenés után ezek a kereskedők. Talán csak, ha az aranyát is a hájas fejébe tömi.
*Kuncog fel, miközben végig méri a savanyúságos férfit. Ahogy tovább ballagnak a zene hamar megüti a fülét. Amikor pedig elhaladnának az éneklő elf lány előtt irányt vált és most ő kezdi maga után húzni társát. Bele a tömegbe, míg ki nem lyukadnak a dalolászó nő előtt. Megállva pillog fel rá nagy szemekkel egy ideig, majd hamar elgondolkodva sandít át Lilyre.*
- Szerinted tényleg találkozunk majd egyszer a Varjúban is?
*Szusszan fel halkan. Hisz tudja, hogy ez a nap egyszer véget ér. Lily is visszatér az övéihez, ahogy Myyna is a Tavernába. S ki tudja, hogy valaha lesz e még alkalmuk egy ilyen kis kimozdulásra. Ezen gondolat pedig ismét facsar egyet a szívén, de igyekszik továbbra is vidámnak mutatkozni. Inkább magára erőlteti a reményt, hogy bizony fogják még látni egymást.*
- Szeretnék neked teát főzni.
*Szusszanva karol a derekára, ahogy újból az éneklő nőre pillant.*
9846. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-19 16:21:54
Üzenet elküldve: 2023-03-19 16:21:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer fuvarozás//
*Szekerének széles, lapos rakteret alakítottak ki. Erős, edzett fa, fémvasalás gondoskodik arról, hogy bírja a terhelést. Oldalai könnyedén leszerelhetőek, de masszívan tartanak, ha kell. A szekér echos ponyvatetővel van ellátva, amely szintén könnyen eltávolítható, ha a szükség úgy hozza, de teljes lezárása, vagy könnyű szellőzése is megoldható. Mi tagadás, öröm ránézni. Orthus kérésére kiegészítették továbbá egy hosszú, masszív rakodó rámpával, aminek tartógerendáit a kocsi alá vissza lehet tolni. Minden azt a célt szolgálja, hogy nagy terhet tudjon vinni, biztonságosan. Ehhez persze az is elmaradhatatlan, hogy kapjon két tartalék, fémvasalt kereket, valamint egy tartalék kerékrudat. Hiszen minden tönkremehet, meg kell tudni javítani szükség esetén.
Gondoskodni fog arról, hogy felkerüljön rá a Morthimer ház címere, mielőtt ő maga, vagy bárki más használatba venné.
Előre látva, hogy a szekérnek igavonó is kell, már jóelőre kiválasztott két jól megtermett, egészséges és életerős kost, melyeket most fognak be a jármű elé. Jól idomított, strapabíró jószág mindkettő.
Miután alaposan átvizsgálta a szekeret, a lószerszámot, minden kiegészítőt és magukat a kosokat is, elégedetten bólint, majd kifizeti a mesternek (Mesélő (Atlasz)) a járandóságát, 1567 aranyat.
Ezt követően pedig, immáron szekerét hajtva, kigördül a Piactérről.*
*Szekerének széles, lapos rakteret alakítottak ki. Erős, edzett fa, fémvasalás gondoskodik arról, hogy bírja a terhelést. Oldalai könnyedén leszerelhetőek, de masszívan tartanak, ha kell. A szekér echos ponyvatetővel van ellátva, amely szintén könnyen eltávolítható, ha a szükség úgy hozza, de teljes lezárása, vagy könnyű szellőzése is megoldható. Mi tagadás, öröm ránézni. Orthus kérésére kiegészítették továbbá egy hosszú, masszív rakodó rámpával, aminek tartógerendáit a kocsi alá vissza lehet tolni. Minden azt a célt szolgálja, hogy nagy terhet tudjon vinni, biztonságosan. Ehhez persze az is elmaradhatatlan, hogy kapjon két tartalék, fémvasalt kereket, valamint egy tartalék kerékrudat. Hiszen minden tönkremehet, meg kell tudni javítani szükség esetén.
Gondoskodni fog arról, hogy felkerüljön rá a Morthimer ház címere, mielőtt ő maga, vagy bárki más használatba venné.
Előre látva, hogy a szekérnek igavonó is kell, már jóelőre kiválasztott két jól megtermett, egészséges és életerős kost, melyeket most fognak be a jármű elé. Jól idomított, strapabíró jószág mindkettő.
Miután alaposan átvizsgálta a szekeret, a lószerszámot, minden kiegészítőt és magukat a kosokat is, elégedetten bólint, majd kifizeti a mesternek (Mesélő (Atlasz)) a járandóságát, 1567 aranyat.
Ezt követően pedig, immáron szekerét hajtva, kigördül a Piactérről.*
9845. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-19 16:16:35
Üzenet elküldve: 2023-03-19 16:16:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Morthimer fuvarozás//
*Annak ellenére, hogy családja immáron harmadik generációja űzi a kereskedés mesterségét, Orthusnak rá kellett döbbennie, hogy a szakmának bizonyos részeit teljesen újra kell tanulnia.
Hozzá volt szokva ahhoz, hogy portékáját karavánokkal szállíttassa, és neki magának csak a tárolásról és az eladásról kelljen gondoskodnia. Annál nagyobb volt a megdöbbenése, amikor rájött, hogy mennyire nehéz a városon belül, esetleg rövidebb kereskedelmi utakra megfelelő szállítóeszközt találni. Aztán utánajárt, hogy miért is lehet ez így, és rájött, hogy bizony nem olcsó mulatság komoly teherhordó szekeret venni, megfelelő igavonókkal, és gondoskodni ezekről. Ezért van az, hogy mindenki inkább kis kordékkal dolgozik, holott néha elkelne a sokkal komolyabb szállítóeszköz.
S amint erre rájött, felderengett előtte egy jó üzleti lehetőség. Hiszen ha ez ekkora gondot okoz, hogy ő maga nem tudott felbérelni senkit, akkor ez más kalmároknak is gondot jelenthet. Miután ezeket így végiggondolta, nem volt kérdés, hogy a következő lépése az lesz, hogy ő maga váljék a megoldássá.
Jó teherhordó szekeret találni márpedig nem könnyű. Komoly mesterség az, megfelelő teherbírású járművet készíteni, de neki sikerült megtalálni a mesterembert, akivel már egyeztetett is korábban, most pedig eljött, hogy a kész járművel távozzon.*
*Annak ellenére, hogy családja immáron harmadik generációja űzi a kereskedés mesterségét, Orthusnak rá kellett döbbennie, hogy a szakmának bizonyos részeit teljesen újra kell tanulnia.
Hozzá volt szokva ahhoz, hogy portékáját karavánokkal szállíttassa, és neki magának csak a tárolásról és az eladásról kelljen gondoskodnia. Annál nagyobb volt a megdöbbenése, amikor rájött, hogy mennyire nehéz a városon belül, esetleg rövidebb kereskedelmi utakra megfelelő szállítóeszközt találni. Aztán utánajárt, hogy miért is lehet ez így, és rájött, hogy bizony nem olcsó mulatság komoly teherhordó szekeret venni, megfelelő igavonókkal, és gondoskodni ezekről. Ezért van az, hogy mindenki inkább kis kordékkal dolgozik, holott néha elkelne a sokkal komolyabb szállítóeszköz.
S amint erre rájött, felderengett előtte egy jó üzleti lehetőség. Hiszen ha ez ekkora gondot okoz, hogy ő maga nem tudott felbérelni senkit, akkor ez más kalmároknak is gondot jelenthet. Miután ezeket így végiggondolta, nem volt kérdés, hogy a következő lépése az lesz, hogy ő maga váljék a megoldássá.
Jó teherhordó szekeret találni márpedig nem könnyű. Komoly mesterség az, megfelelő teherbírású járművet készíteni, de neki sikerült megtalálni a mesterembert, akivel már egyeztetett is korábban, most pedig eljött, hogy a kész járművel távozzon.*
9844. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-03-01 13:17:20
Üzenet elküldve: 2023-03-01 13:17:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Baarcas, Gul', Nawanthiri, Rohark, Rothawdar//
//A Szekérfestés reggelén//
*A reggeli bemelegítést követően, tovább is indul az óriás.
Ismét a piactéren, ami így kora reggel sokkal inkább a kipakoló árusok káromkodásaitól hangos, mint az alkudozó tömeg zsivajától.*
~Engem ez inkább zavar, mint felpörget. Szerencsére az életem nem ilyen monoton, zavaró mindennapok összessége.~
*Könnyedén talál utat magának a bódék, sátrak és kocsik között. Hamar át is ér a téren, hogy elérjen a következő kereszteződésig.*
//A Szekérfestés reggelén//
*A reggeli bemelegítést követően, tovább is indul az óriás.
Ismét a piactéren, ami így kora reggel sokkal inkább a kipakoló árusok káromkodásaitól hangos, mint az alkudozó tömeg zsivajától.*
~Engem ez inkább zavar, mint felpörget. Szerencsére az életem nem ilyen monoton, zavaró mindennapok összessége.~
*Könnyedén talál utat magának a bódék, sátrak és kocsik között. Hamar át is ér a téren, hogy elérjen a következő kereszteződésig.*
9843. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-02-25 23:01:14
Üzenet elküldve: 2023-02-25 23:01:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Kicsi kocsi megújul//
*Elégedetten nézi, ahogy az üzlet nyélbe üttetik. Ha a pénz fontosabb tényező lenne az életében, bizonyára elgondolkodna azon, hogyan kellene megtanulni ilyen jól alkudozni, mert Baarcas még annál is jobban járt az üzlettel, mint ő. De nem sajnálja a kalmártól, hiszen neki több pénzt takarított meg, mint amennyit saját magának nyert az alkun. De miközben ő egy órányi napszámos munkáért jó, ha húsz aranyat kapo, addig Baarcasnak összejött százhuszonöt ennyivel. Ez azért már tényleg megsüvegelendő.*
- Természetesen nem. Annál is inkább, mert a hegedűhúrokra még szükségem lesz.
*emlékezteti a Kalmárt, majd amikor Baarcas úgy dönt, hogy elnéz a Kalmárba a többiekért, Mykael a következőt javasolja:*
- Mit szólna ahhoz, ha előbb visszavinnénk a kocsit a tisztásra? Én tovább tudnám folytatni a munkát. Maga meg a lóval be tud nézni a fogadóba. Én addig is haladok, szerintem a festéket le is tudnám kaparni, mire visszaérnek.
*Szándékosan mondja azt, hogy a kalmár vigye a lovakat. Sejti, hogy Baarcas nem bízik meg benne, mert hát miért is tenné. Az, hogy eddig kedélyesen elbeszélgettek, nem jelent semmit, a jármű meg értékes, nem is beszélve a benne lévő dolgokról. Ha viszont nem mozdul, akkor a benne lévő holmik is nagyobb biztonságban vannak, hiszen Mykael nem tudná elcipelni.
Ugyanakkor Mykael haladna, hiszen a megállapodásuk értelmében további pénzre már nem tarthat igényt a munkájáért - sőt, ez idő szerint ő van tartozásban. Márpedig éppen most költekezett ki, elég alaposan. Persze annyi pénze még van, hogy még egy-két napig ellegyen a Wegtoreni kalmárban, de ez nem annyira megnyugtató. Kellene még pénz, és fog is tudni szerezni, ha hamar végez a saját részével a kocsinál, és aztán mehet még dolgozni máshova.*
*Elégedetten nézi, ahogy az üzlet nyélbe üttetik. Ha a pénz fontosabb tényező lenne az életében, bizonyára elgondolkodna azon, hogyan kellene megtanulni ilyen jól alkudozni, mert Baarcas még annál is jobban járt az üzlettel, mint ő. De nem sajnálja a kalmártól, hiszen neki több pénzt takarított meg, mint amennyit saját magának nyert az alkun. De miközben ő egy órányi napszámos munkáért jó, ha húsz aranyat kapo, addig Baarcasnak összejött százhuszonöt ennyivel. Ez azért már tényleg megsüvegelendő.*
- Természetesen nem. Annál is inkább, mert a hegedűhúrokra még szükségem lesz.
*emlékezteti a Kalmárt, majd amikor Baarcas úgy dönt, hogy elnéz a Kalmárba a többiekért, Mykael a következőt javasolja:*
- Mit szólna ahhoz, ha előbb visszavinnénk a kocsit a tisztásra? Én tovább tudnám folytatni a munkát. Maga meg a lóval be tud nézni a fogadóba. Én addig is haladok, szerintem a festéket le is tudnám kaparni, mire visszaérnek.
*Szándékosan mondja azt, hogy a kalmár vigye a lovakat. Sejti, hogy Baarcas nem bízik meg benne, mert hát miért is tenné. Az, hogy eddig kedélyesen elbeszélgettek, nem jelent semmit, a jármű meg értékes, nem is beszélve a benne lévő dolgokról. Ha viszont nem mozdul, akkor a benne lévő holmik is nagyobb biztonságban vannak, hiszen Mykael nem tudná elcipelni.
Ugyanakkor Mykael haladna, hiszen a megállapodásuk értelmében további pénzre már nem tarthat igényt a munkájáért - sőt, ez idő szerint ő van tartozásban. Márpedig éppen most költekezett ki, elég alaposan. Persze annyi pénze még van, hogy még egy-két napig ellegyen a Wegtoreni kalmárban, de ez nem annyira megnyugtató. Kellene még pénz, és fog is tudni szerezni, ha hamar végez a saját részével a kocsinál, és aztán mehet még dolgozni máshova.*
9842. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-02-25 00:20:11
Üzenet elküldve: 2023-02-25 00:20:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 108
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Kicsi kocsi megújul//
*Szerencséjére a kereskedő már ismert a környéken, ezért nem is fáradozik a kollegája sokat nyerészkedni rajta. TUdja, hogy mind a ketten tisztábban vannak az árakkal és csak szélmalom harcot vív a testesebb kufárral. Nem lenyügöző alkudozást láthat egy külső szemlélő, csak a portéka tulaja hamar túl akar lenni rajta, hogy további vásárlóinak tegyen az igényére.*
- Akkor 625 arany, ahogy megállapodtunk.
*Átveszi Mykaeltől az összeget. Leszámolja 625 aranyat a kereskedőnek (Mesélő (Mimóza)). Megmaradt összeget pedig zsebre teszi a szolgálataiért.*
- Ezzel is megvagyunk és a fizetését is lerendeztük. Remélem nem tántorítja el attól, hogy befejezze a munka önre eső részét.
*Visszakapaszkodik a batárra.*
- El megyek még a Kalmárba. Megnézem magamnak azt a két jómadarat. Jön vagy még nézelődik?
*Ha a nézelődés mellett dönt Mykael, akkor...*
- Rendben. Akkor majd az erdő szélen, ahol az előbb voltunk. Igyekszem. Szeretném, ha kipróbálná a tűzgyújtóját, hogy múködik-e. Szeretnék tüzet a reggelimhez.
*Szerencséjére a kereskedő már ismert a környéken, ezért nem is fáradozik a kollegája sokat nyerészkedni rajta. TUdja, hogy mind a ketten tisztábban vannak az árakkal és csak szélmalom harcot vív a testesebb kufárral. Nem lenyügöző alkudozást láthat egy külső szemlélő, csak a portéka tulaja hamar túl akar lenni rajta, hogy további vásárlóinak tegyen az igényére.*
- Akkor 625 arany, ahogy megállapodtunk.
*Átveszi Mykaeltől az összeget. Leszámolja 625 aranyat a kereskedőnek (Mesélő (Mimóza)).
Megmaradt összeget pedig zsebre teszi a szolgálataiért.*- Ezzel is megvagyunk és a fizetését is lerendeztük. Remélem nem tántorítja el attól, hogy befejezze a munka önre eső részét.
*Visszakapaszkodik a batárra.*
- El megyek még a Kalmárba. Megnézem magamnak azt a két jómadarat. Jön vagy még nézelődik?
*Ha a nézelődés mellett dönt Mykael, akkor...*
- Rendben. Akkor majd az erdő szélen, ahol az előbb voltunk. Igyekszem. Szeretném, ha kipróbálná a tűzgyújtóját, hogy múködik-e. Szeretnék tüzet a reggelimhez.
9841. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2023-02-24 23:23:26
Üzenet elküldve: 2023-02-24 23:23:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 302
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Kicsi kocsi megújul//
//Érintőlegesen Gul'Magor és Rothawdar//
-Helyes.
*feleli és felkapaszkodik a bakra, Baarcas mellé. Mi tagadás, tényleg van egy szaga a kalmárnak. Mykael is tisztább nála valamivel, holott a fiú ránézésre igénytelenebb a nyúzott öltözékében.
Ezzel együtt nem undorodik és nem is zavarja különösebben. Volt már ennél cudarabb közegben, ki tudja zárni a tudatából az ilyen kellemetlenségeket. Még szinte nosztalgikus is az élmény, itt a városban mindenki annyira tiszta.
A kocsival hamar beérnek a Piactérre, Mykael pedig nézelődni kezd. Hogy mit honnan és hogyan szerezzenek be, azt többnyire Baarcasra bízza. Vannak olyan holmik, amiknél nem kell sokat válogatni, mert nincs érdemi különbség egyik és másik között.
Acél és kova a tűzgyújtáshoz, Fenőkő a fegyverekhez, Egy csomag Kétszersült, egy jó szürke Takaró, némi Tapló: ezek nem olyasmik, amit nagyon válogatni kellene.
A Bakancs, az már más tészta. Azt Mykael nagyon alaposan választja ki, fel is próbálja, alaposan le is ellenőrzi. Szíve szerint egy pocsolyába is belegyalogolna vele, csak hogy letesztelje a vízállóságát, de ezt biztos nem nézni jó szemmel a portéka árusa (mármint, ha utána nem venné meg). Végül egy egyszerűbb, sőt kissé kopottabb barna pár bakancsra esik a választása. Eléggé közönséges a kinézete, de Mykael nem is azért ezt választotta, hanem azért, mert ezt találta a legjobb minőségűnek. És neki ez számít igazán.
A következő dolog, amit alaposan ellenőriz, az Elsősegélycsomag. Ez élet-halál kérdés tud lenni, odafigyel hát arra, hogy ne legyen gyatra a minősége vagy hiányos a tartalma.
Aztán jön a Hátizsák kiválasztása. Eleve a Nagyobbak közül keres magának egyet, és ezt is alaposan átvizsgálja. Mennyi hely van benne, hogyan lehet pakolni, mennyire terhelhető, nem vágja-e a szíj a vállát: ez csupa olyan dolog, amit nem árt ellenőrizni. De végül talál olyat, ami megfelelő.
Az egyszemélyes Sátor kiválasztása következik, Mykael ennek is alaposan ellenőrzi a ponyváját, a merevítőit, a varrását. Láthatóan biztosra akar menni, ezért időt vesz igénybe, mire talál egy megfelelőt.
Ezek után már csak a Tömlő van hátra. Ezt a legegyszerűbb ellenőrizni: tölt bele némi vizet, jó alaposan megrázza, a feje tetejére állítja, és miután látja, hogy sehol se ereszt, rábólint.
Miután ő már végzett a portéka kiválasztásával, figyeli, hogyan dolgozik Baarcas. Bár az alkudozásban a testes férfi kezére játszik a tény, hogy Mykael előnyben részesítette a kopottasabb kinézetű és így kevésbé értékes holmikat (ha a minőségre nem lehetett panasz), de mi tagadás, elég lenyűgöző látni, ahogyan alkudozik. Van ebben valami gátlástalanság, na de pont a zsoldos finnyáskodjon, aki embereket öl zsoldért? Ahhoz képest mi egy kis tódítás, ügyeskedés? A kalmár szépen lejjebb viszi az árakat, még annál is lejjebb, amit neki mondott, de hát nyilván amit megspórol valamin, az az ő haszna lesz. És ez így Mykaelnek is teljesen korrekt.
Miután a hátizsákot már beszerezték, onnantól Mykael mindent abba pakol. Bőven lesz még hely benne azoknak a holmiknak, amit Mykael a szállásán tart.
Mikor végül mindent megvettek, Mykael csak bólint.*
- Ezt nevezem! Sokkal olcsóbb lenne az élet, ha így tudnék alkudozni.
*jegyzi meg, elismerve Baarcas profizmusát. Aztán így folytatja:*
- Ötven aranyat ígért nekem a kocsin való munkáért, meg a húrokat, és hétszázötven arany lesz ez a sok cucc. Adok most magának hétszáz aranyat, és még persze folytatom a munkát a kocsin. Így a nap végén elég lesz, ha csak a hegedűhúrokat adja, rendben?
*És ha Baarcas D'deliwgarnak ez megfelel, akkor már le is számolja a tenyerébe a 700 aranyat. Baarcasnak feltűnhet, hogy a Mykael oldalán lógó sovány erszényből csak húsz arany kerül elő, aztán a fiú az ingében kezd matatni, és előhúz egy hosszú szövetet, mintha valami vászonból készült hurkabél lenne. Abba bugyolálta a pénzét, hogy ne legyen olyan könnyű kizsebelni. Innen kerül elő az összeg hiányzó része.*
//Érintőlegesen Gul'Magor és Rothawdar//
-Helyes.
*feleli és felkapaszkodik a bakra, Baarcas mellé. Mi tagadás, tényleg van egy szaga a kalmárnak. Mykael is tisztább nála valamivel, holott a fiú ránézésre igénytelenebb a nyúzott öltözékében.
Ezzel együtt nem undorodik és nem is zavarja különösebben. Volt már ennél cudarabb közegben, ki tudja zárni a tudatából az ilyen kellemetlenségeket. Még szinte nosztalgikus is az élmény, itt a városban mindenki annyira tiszta.
A kocsival hamar beérnek a Piactérre, Mykael pedig nézelődni kezd. Hogy mit honnan és hogyan szerezzenek be, azt többnyire Baarcasra bízza. Vannak olyan holmik, amiknél nem kell sokat válogatni, mert nincs érdemi különbség egyik és másik között.
Acél és kova a tűzgyújtáshoz, Fenőkő a fegyverekhez, Egy csomag Kétszersült, egy jó szürke Takaró, némi Tapló: ezek nem olyasmik, amit nagyon válogatni kellene.
A Bakancs, az már más tészta. Azt Mykael nagyon alaposan választja ki, fel is próbálja, alaposan le is ellenőrzi. Szíve szerint egy pocsolyába is belegyalogolna vele, csak hogy letesztelje a vízállóságát, de ezt biztos nem nézni jó szemmel a portéka árusa (mármint, ha utána nem venné meg). Végül egy egyszerűbb, sőt kissé kopottabb barna pár bakancsra esik a választása. Eléggé közönséges a kinézete, de Mykael nem is azért ezt választotta, hanem azért, mert ezt találta a legjobb minőségűnek. És neki ez számít igazán.
A következő dolog, amit alaposan ellenőriz, az Elsősegélycsomag. Ez élet-halál kérdés tud lenni, odafigyel hát arra, hogy ne legyen gyatra a minősége vagy hiányos a tartalma.
Aztán jön a Hátizsák kiválasztása. Eleve a Nagyobbak közül keres magának egyet, és ezt is alaposan átvizsgálja. Mennyi hely van benne, hogyan lehet pakolni, mennyire terhelhető, nem vágja-e a szíj a vállát: ez csupa olyan dolog, amit nem árt ellenőrizni. De végül talál olyat, ami megfelelő.
Az egyszemélyes Sátor kiválasztása következik, Mykael ennek is alaposan ellenőrzi a ponyváját, a merevítőit, a varrását. Láthatóan biztosra akar menni, ezért időt vesz igénybe, mire talál egy megfelelőt.
Ezek után már csak a Tömlő van hátra. Ezt a legegyszerűbb ellenőrizni: tölt bele némi vizet, jó alaposan megrázza, a feje tetejére állítja, és miután látja, hogy sehol se ereszt, rábólint.
Miután ő már végzett a portéka kiválasztásával, figyeli, hogyan dolgozik Baarcas. Bár az alkudozásban a testes férfi kezére játszik a tény, hogy Mykael előnyben részesítette a kopottasabb kinézetű és így kevésbé értékes holmikat (ha a minőségre nem lehetett panasz), de mi tagadás, elég lenyűgöző látni, ahogyan alkudozik. Van ebben valami gátlástalanság, na de pont a zsoldos finnyáskodjon, aki embereket öl zsoldért? Ahhoz képest mi egy kis tódítás, ügyeskedés? A kalmár szépen lejjebb viszi az árakat, még annál is lejjebb, amit neki mondott, de hát nyilván amit megspórol valamin, az az ő haszna lesz. És ez így Mykaelnek is teljesen korrekt.
Miután a hátizsákot már beszerezték, onnantól Mykael mindent abba pakol. Bőven lesz még hely benne azoknak a holmiknak, amit Mykael a szállásán tart.
Mikor végül mindent megvettek, Mykael csak bólint.*
- Ezt nevezem! Sokkal olcsóbb lenne az élet, ha így tudnék alkudozni.
*jegyzi meg, elismerve Baarcas profizmusát. Aztán így folytatja:*
- Ötven aranyat ígért nekem a kocsin való munkáért, meg a húrokat, és hétszázötven arany lesz ez a sok cucc. Adok most magának hétszáz aranyat, és még persze folytatom a munkát a kocsin. Így a nap végén elég lesz, ha csak a hegedűhúrokat adja, rendben?
*És ha Baarcas D'deliwgarnak ez megfelel, akkor már le is számolja a tenyerébe a 700 aranyat.
Baarcasnak feltűnhet, hogy a Mykael oldalán lógó sovány erszényből csak húsz arany kerül elő, aztán a fiú az ingében kezd matatni, és előhúz egy hosszú szövetet, mintha valami vászonból készült hurkabél lenne. Abba bugyolálta a pénzét, hogy ne legyen olyan könnyű kizsebelni. Innen kerül elő az összeg hiányzó része.*1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10247-10266