*Nem tudja mire vélni a mosolygást. Talán belemegy? Sire arcára is kósza félmosolyt csal.. Az ingyen ebéd gondolata, de a férfit hallgatva arcára ugyanaz a dacos ajakcsücsörítést festi az elégedetlenség, mint a koncentráció. Ahogy hallgatja a férfit, fejét oldalra billenti.
~Nekem sok pénzem? Hol élsz te?! Ez minden, ami megmaradt az utolsó fizetésemből..~
A fenyegetésre a lánykának nem a rettegés, ijedtség a válasza, hanem meglepően őszinte, kis kacagás, még a fejét is megrázza rosszallóan.
~Ugyan-ugyan.. Ha nem szemtől-szembe akarsz elintézni, annyi esélyed van, mint egy marék lepkének! Még hogy reggelre, engem!~*
- Hogy? Jól hallok? ÉN hívjalak meg TÉGED? Hát nincs benned egy szemernyi férfiúi büszkeség sem?
*Persze őt nem érdeklik olyan apróságok, mint büszkeség, becsületesség, semmilyen maszlag. Őt az érdekli, hogy ne kelljen több aranyat költenie, hiszen még meg sem szállt sehol, sőt! A padon tervezett magának szállást a Templomkertben - ott elég kényelmesnek, szélesnek tűntek, s nem is olyan szeles, mint maga a Temető..
Sire arca megrándul. Ő. A Gazdagnegyedben. Lakni.
~MI A JÓ.. Én ugyan nem vagyok koszos nemes! Hogy merészeled te.. Te..~*
- Persze, induljunk! De ha csóró vagy, akkor előre szólok, hogy megjárod, mert ott minden a mi pénztárcánkra van szabva, én pedig már rád vesztegettem tíz aranyat így is! Még azt is vissza kell fizetned!
*A leáyzó hiába veti meg a nemeseket teljes szívével, kapóra jön neki a félreértés. Ha ezzel is félrevezeti a korcsot, abból ő csak profitál, arról említést sem téve, hogy annyira tetszett neki a Gazdagnegyed, hogy szívesen megy arra. Ezt még maga előtt sem vallaná be soha, de vonzódik a giccshez és pompához. Nem úgy, mint a legtöbb nő - neki nem a stílus tetszik, hanem a sok pénz, amibe került
~Ha azt hiszed, gazdag vagyok, te se lehetsz egy észlény.. De ahogy elnézem azt a bugyuta pofád, hát ki csodálkozik!~
Sire felemeli kezét, s a Gazdagnegyedet elválasztó cirádás, hatalmas (számára minden az) kapura mutat*
- Arra vesszük az irányt. Eris vagyok.
*Sose az igazi nevén mutatkozik be, de nagyon eltérőt sem akart választani - egyrészt ha hirtelenjében nem reagál rá, gyanús lesz, másrészről rövid álnevek kellenek, mert a legtöbb embernek máshogy mutatkozik be. Ez számára egy memóriajáték is, így biztosítja magát, miszerint nem terjednek el róla pletykák. Ha a név nem egyezik, azt fogják hinni, másról beszélnek, így az ő inkognítója megmarad*
- Egyébként is.. Egy bot? Talán kompenzálni kell valamit?
*Hiába, nem bírja ki, hogy ne tegyen csípős megjegyzéseket. A férfi úgy puffog, mint egy gyerek, ez pedig számára rendkívül szórakoztató. A fenyegetéstől sem rémül meg, mert fáj ugyan még alkarja, s látja a kettejük közti nyilvánvaló erőkülönbséget.. Van neki elég mocskos kis trükk és meglepetés a tarsolyában, amivel ezt ki tudja egyenlíteni*
- Új vagy itt, mi? Nem jártál még a városban?
*Hangneme ugyanolyan lekezelő, mint eddig, noha ő se járt még itt ezelőtt. Ezt azonban nem fogja elárulni a fél-drownak, inkább elsétál a Piactérről a Gazdagnegyedbe nyíló kapuig, jó kétméteres távolságot tartva a férfitől. Elővgyázatosság..*
- Nem is tudom, hogy ilyen szakadt öltözékben átengednek-e..
*Húzza el száját, s egy könnyed mozdulattal átperdül a kapun, a Gazdagnegyedből intve már hátra, hogy a férfi kövesse. Azt még ugyan ő se tudja, hova, mert nem tudja, merre van a fogadó.. De csak kiszúrja..
Ugye..?*
A hozzászólás írója (Sire Thatos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.10 09:17:49