Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 131 (2601. - 2620. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2620. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:05:28
Üzenet elküldve: 2015-06-18 19:05:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Taitos, Isurii//
*A gnóm árus órák óta megállíthatatlanul sürgött-forgott, az új vevők szerencséjére azonban lecsillapodott a kezdeti láz mostanra, s nyugodalmas pillanatában lelik a kofát.*
- Szép napot! *Viszonozza a köszöntésüket, s mint mindég, most is derűs mosoly talál otthont vékony ajkain. Figyelmesen hallgatja a kívánságokat, ám a szemrevaló hölgy kiegészítésének nyomán megemelkedik az egyik szemöldöke. Zavarba is esik, hiszen ilyesmiről még nem hallott, ellenben biztosra veszi, hogy megleli a tökéletes eszközt e célra.*
- Kimondottan varázslásra való pálcát nem tudok adni, a mágiához sem értek az őszintét megvallva. Hacsak nem bírnak ezek a tárgyak mágiával, úgy hasonlót viszont fogok tudni keríteni, egy pillanat. *Válaszolja, miközben a fejét vakargatja, s amennyiben rábólintanak, lepattan a fadobozról, amin eddig ácsorgott.
Eltart egy ideig a kutakodása, de végül mindent megtalál, amire emlékezett, hogy van.*
- Itt is volnának. Ez itt rózsafából készült, ez fűzfából, míg az utolsót tölgyből faragták. *Magyarázza, amint sorra bök mutatóujjával a pálcákra, amelyek eredeti elrendeltetésük szerint oktatáshoz lettek készítve. A rózsafa pálca háromnegyede csavart alakban pompázik, míg a fűzfa pálca felszínét úgy faragták, mintha egy vékony inda lenne rajta feltekeredve. A tölgyfa egyszerűbb, annak a markolata van szebben kidolgozva, ám a többi része teljesen sima. Kicsit talán vastagabb is a másik kettőnél, így később akár utólagosan is meg lehet formázni.*
- Az üres könyvet sem feledtem el. *Mosolyog a hölgy kísérőjére, és elé pakol vagy öt darab könyvet, különböző méretekben és díszítettségben. Ezek között is akad a legegyszerűbbtől kezdve a túldíszítettig mindenféle.*
//Imyr, Ruix//
*Imyr nem gondolja rosszul, az árakat illetően véres háborúnak fog elébe nézni, főleg, hogy a ruha árus asszonyságok is kimondottan nehéz jelleműek, s túlontúl büszkék a kezük munkáira, semmint, hogy két koszos aranyért odaadják őket bárkinek.*
- Tehát a második. *Bólint egyet, miközben az elsőt visszateszi a helyére, majd ismét a vásárlók felé fordul, várva a fizetséget. Ekkor kérnek próbát tőle s az árak lejjebb vitelét. Megrándul a kontyos nő arca, hiszen tökéletes szeme van a méretekhez, így kétség sem férhet ahhoz, hogy a lánykára jó lesz a ruha. Az alkudozás és annak mikéntje azonban jobban zavarja, szóval arra reagál elsőként.*
- Kedvesem, akkor vegye meg máshol sokkal olcsóbban, aztán ne szomorkodjon, ha két mozdulat után felfeslik. Kétszázhetven aranynál nem adom olcsóbban, s akkor fel is próbálhatja a kisasszony. Bár biztosíthatom önöket, a méret tökéletes lesz. *Magyarázza szigorúan, várva, hogyan döntenek.*
//Taitos, Isurii//
*A gnóm árus órák óta megállíthatatlanul sürgött-forgott, az új vevők szerencséjére azonban lecsillapodott a kezdeti láz mostanra, s nyugodalmas pillanatában lelik a kofát.*
- Szép napot! *Viszonozza a köszöntésüket, s mint mindég, most is derűs mosoly talál otthont vékony ajkain. Figyelmesen hallgatja a kívánságokat, ám a szemrevaló hölgy kiegészítésének nyomán megemelkedik az egyik szemöldöke. Zavarba is esik, hiszen ilyesmiről még nem hallott, ellenben biztosra veszi, hogy megleli a tökéletes eszközt e célra.*
- Kimondottan varázslásra való pálcát nem tudok adni, a mágiához sem értek az őszintét megvallva. Hacsak nem bírnak ezek a tárgyak mágiával, úgy hasonlót viszont fogok tudni keríteni, egy pillanat. *Válaszolja, miközben a fejét vakargatja, s amennyiben rábólintanak, lepattan a fadobozról, amin eddig ácsorgott.
Eltart egy ideig a kutakodása, de végül mindent megtalál, amire emlékezett, hogy van.*
- Itt is volnának. Ez itt rózsafából készült, ez fűzfából, míg az utolsót tölgyből faragták. *Magyarázza, amint sorra bök mutatóujjával a pálcákra, amelyek eredeti elrendeltetésük szerint oktatáshoz lettek készítve. A rózsafa pálca háromnegyede csavart alakban pompázik, míg a fűzfa pálca felszínét úgy faragták, mintha egy vékony inda lenne rajta feltekeredve. A tölgyfa egyszerűbb, annak a markolata van szebben kidolgozva, ám a többi része teljesen sima. Kicsit talán vastagabb is a másik kettőnél, így később akár utólagosan is meg lehet formázni.*
- Az üres könyvet sem feledtem el. *Mosolyog a hölgy kísérőjére, és elé pakol vagy öt darab könyvet, különböző méretekben és díszítettségben. Ezek között is akad a legegyszerűbbtől kezdve a túldíszítettig mindenféle.*
//Imyr, Ruix//
*Imyr nem gondolja rosszul, az árakat illetően véres háborúnak fog elébe nézni, főleg, hogy a ruha árus asszonyságok is kimondottan nehéz jelleműek, s túlontúl büszkék a kezük munkáira, semmint, hogy két koszos aranyért odaadják őket bárkinek.*
- Tehát a második. *Bólint egyet, miközben az elsőt visszateszi a helyére, majd ismét a vásárlók felé fordul, várva a fizetséget. Ekkor kérnek próbát tőle s az árak lejjebb vitelét. Megrándul a kontyos nő arca, hiszen tökéletes szeme van a méretekhez, így kétség sem férhet ahhoz, hogy a lánykára jó lesz a ruha. Az alkudozás és annak mikéntje azonban jobban zavarja, szóval arra reagál elsőként.*
- Kedvesem, akkor vegye meg máshol sokkal olcsóbban, aztán ne szomorkodjon, ha két mozdulat után felfeslik. Kétszázhetven aranynál nem adom olcsóbban, s akkor fel is próbálhatja a kisasszony. Bár biztosíthatom önöket, a méret tökéletes lesz. *Magyarázza szigorúan, várva, hogyan döntenek.*
2619. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:57:32
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:57:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*A szélhámos varázsló nem létezésének tévhitével vitába szállna. Nem tartja kizártnak, hogy egy bűnbanda élén a kiváló csaló és neves mágia használó álljon. Mi lehetne jobb alibi, mint a templom mélyen tisztelt és megbecsült, néma, csuhás papjának lenni? Tökéletes. Meglehet a lány mégis papnőnek áll, persze csak az alibi miatt. Gondolkodik, majd gyorsan el is veti az ötletet, tökéletes helye van a bujdosásra, s amíg az be nem omlik, addig annál megfelelőbb nem kell.
~Ki az a vadbarom, aki az erdő közepére megy kamatyolni? Ocsmány... ~
Gondolja keserű szájízzel, ahogy a másik kifejti a gondolatát, s csak azért nem köp oldalra - ahogy szokta -, mert nem akar undorító benyomást kelteni. Egy finom úrhölgy szokott köpködni? Nem. Hát akkor meg?
Felkapja a fejét, ahogy meghallja a homlokhoz csapódó kéz hangját. Na, meg azt, hogy "zseniális ötlet". Khyr egy kicsit le van maradva és egy pillanatra azt hiszi, hogy a természet lágy ölén való hentergést szeretné kipróbálni a szerzetes.*
-Öh... *Emeli fel a mutatóujját, de végül nem mond semmit, mert a másik folytatja és így le is engedi azt.* Hehe. *Kis nyugalom tölti el a magyarázat hallatán. Semmi kifogása a férfiakkal való közös időtöltéssel, csak azt kényelmes helyen tegyék meg, így némiképp elmosolyodik, hogy nem fog sor kerülni az erdőre. Khm... az erdőre, hehe.*
-Briliáns. *Válaszolja a felvillanyozott férfinak. Elvégre kell egy életcél mindenkinek. Az ő életcélja az, hogy éljen, s ezzel már ki is egyezett. Nem érti, hogy mi jó van a firkálásban, s ennek hangot is ád.*
-Bizton lesz valaki aki elolvassa, s nem törli ki vele. Vagy legfeljebb utána. *Mosolyodik el, nem sértésnek szánja természetesen, csak felvázolja az emberi viselkedést a mindennapokban. Abban teljesen egyetért, hogy fölösleges a hepajról írni, de azt tegyük hozzá, hogy szerinte mindenről fölösleges írni. Időpocsékolás, de ha a szerzetesek a templomból ezzel mulatják az időt, akkor áldja meg őket a varázslók szelleme, vagy mi.
Khyrnek nem kell zsebkendő, akármivel képes letörölni a könnyeit és egyéb testnedveit, mondjuk ezzel a koszlott sötétbarna köpennyel, ami takarja testének többi részét. De mivel nem fakad sírva, egyelőre, ezért nem kell ezzel foglalkoznia. Sokkal inkább azzal törődik, hogy Lorewet végig vonszolja az úton egészen rögtönzött szerelmi fészkükig.
A zaj halkul, míg már csak kivehetetlen nyüzsgés marad belőle. Tehát a lány megáll a férfival szemben, klasszikus kép és a kérdésre gondolkodóba esik.*
-Hmm... *Húzza össze vékony szemöldökét, s dobolni kezd az ujjaival a varázs hatalmú mellkason.* Hát nem tudom. Akkor te már minden varázslatot ismersz igaz? *Mosolyodik el, a beképzeltségéből ítélve erre tud csak gondolni, hogy előtte már nincsenek titkok a mágia világában.*
-Gondolatokban is tudsz olvasni? *Ez az egy talán jobban érdekli, mint a tűz csiholása. Ez számára is olyan hasznos mutatvány elsajátítása lenne, ami nagyon megkönnyítené a munkáját nap, nap után.*
-Kitalálod mire gondolok, hmm? *Elmosolyodik és az ajkába harap izgatottságában. S ha a férfi felkészül a trükkre, vagy ha ismeri egyáltalán, akkor megvárja míg ki mondja azt, hogy gondoljon valamire és majd ő kitalálja.*
//Lorew Mazoral//
*A szélhámos varázsló nem létezésének tévhitével vitába szállna. Nem tartja kizártnak, hogy egy bűnbanda élén a kiváló csaló és neves mágia használó álljon. Mi lehetne jobb alibi, mint a templom mélyen tisztelt és megbecsült, néma, csuhás papjának lenni? Tökéletes. Meglehet a lány mégis papnőnek áll, persze csak az alibi miatt. Gondolkodik, majd gyorsan el is veti az ötletet, tökéletes helye van a bujdosásra, s amíg az be nem omlik, addig annál megfelelőbb nem kell.
~Ki az a vadbarom, aki az erdő közepére megy kamatyolni? Ocsmány... ~
Gondolja keserű szájízzel, ahogy a másik kifejti a gondolatát, s csak azért nem köp oldalra - ahogy szokta -, mert nem akar undorító benyomást kelteni. Egy finom úrhölgy szokott köpködni? Nem. Hát akkor meg?
Felkapja a fejét, ahogy meghallja a homlokhoz csapódó kéz hangját. Na, meg azt, hogy "zseniális ötlet". Khyr egy kicsit le van maradva és egy pillanatra azt hiszi, hogy a természet lágy ölén való hentergést szeretné kipróbálni a szerzetes.*
-Öh... *Emeli fel a mutatóujját, de végül nem mond semmit, mert a másik folytatja és így le is engedi azt.* Hehe. *Kis nyugalom tölti el a magyarázat hallatán. Semmi kifogása a férfiakkal való közös időtöltéssel, csak azt kényelmes helyen tegyék meg, így némiképp elmosolyodik, hogy nem fog sor kerülni az erdőre. Khm... az erdőre, hehe.*
-Briliáns. *Válaszolja a felvillanyozott férfinak. Elvégre kell egy életcél mindenkinek. Az ő életcélja az, hogy éljen, s ezzel már ki is egyezett. Nem érti, hogy mi jó van a firkálásban, s ennek hangot is ád.*
-Bizton lesz valaki aki elolvassa, s nem törli ki vele. Vagy legfeljebb utána. *Mosolyodik el, nem sértésnek szánja természetesen, csak felvázolja az emberi viselkedést a mindennapokban. Abban teljesen egyetért, hogy fölösleges a hepajról írni, de azt tegyük hozzá, hogy szerinte mindenről fölösleges írni. Időpocsékolás, de ha a szerzetesek a templomból ezzel mulatják az időt, akkor áldja meg őket a varázslók szelleme, vagy mi.
Khyrnek nem kell zsebkendő, akármivel képes letörölni a könnyeit és egyéb testnedveit, mondjuk ezzel a koszlott sötétbarna köpennyel, ami takarja testének többi részét. De mivel nem fakad sírva, egyelőre, ezért nem kell ezzel foglalkoznia. Sokkal inkább azzal törődik, hogy Lorewet végig vonszolja az úton egészen rögtönzött szerelmi fészkükig.
A zaj halkul, míg már csak kivehetetlen nyüzsgés marad belőle. Tehát a lány megáll a férfival szemben, klasszikus kép és a kérdésre gondolkodóba esik.*
-Hmm... *Húzza össze vékony szemöldökét, s dobolni kezd az ujjaival a varázs hatalmú mellkason.* Hát nem tudom. Akkor te már minden varázslatot ismersz igaz? *Mosolyodik el, a beképzeltségéből ítélve erre tud csak gondolni, hogy előtte már nincsenek titkok a mágia világában.*
-Gondolatokban is tudsz olvasni? *Ez az egy talán jobban érdekli, mint a tűz csiholása. Ez számára is olyan hasznos mutatvány elsajátítása lenne, ami nagyon megkönnyítené a munkáját nap, nap után.*
-Kitalálod mire gondolok, hmm? *Elmosolyodik és az ajkába harap izgatottságában. S ha a férfi felkészül a trükkre, vagy ha ismeri egyáltalán, akkor megvárja míg ki mondja azt, hogy gondoljon valamire és majd ő kitalálja.*
2618. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:31:06
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:31:06
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Vadász vagy, Préda?//
*Hamar érnek útjuk végére, vagy csak iktatnak be futó pihenőt, nem is igazán fontos a vesztegelés oka. Míg Medliel a fegyvereket vizsgálgatja Rynizz beéri, és mellé állva futtatja végig tekintetét az eladó pengéken. Ahhoz képest mennyire fegyvertelen egyetlen neki tetsző darabot sem talál, így érdektelenül fordul el. A nő kínálására csak szemöldökét vonja fel, a balt, mint ki furcsállja a dolgot kissé, és aprót intve fejével jelzi a nemet.*
-Ryz.
*Mutatkozik be röviden, tartva a hangsúlyt, mint aki még hozzáfűzne valamit, mondjuk egy családnevet, majd inkább függőben hagyja a dolgot. Elgondolkodva mered a távolba, komor arccal, majd tekintetével a nőét keresve csap kertelés nélkül a dolgok közepébe.*
-Mi a terved?
*Érdeklődik olyan hangsúllyal, olyan ábrázattal, mintha ezer éves cinkostársa állna mellette, kitől épp a pillanatokon belül kitörő harc taktikai részleteit tudakolná. Tömören, egy mondatban, világosan, aztán folyhat a vér. *
//Vadász vagy, Préda?//
*Hamar érnek útjuk végére, vagy csak iktatnak be futó pihenőt, nem is igazán fontos a vesztegelés oka. Míg Medliel a fegyvereket vizsgálgatja Rynizz beéri, és mellé állva futtatja végig tekintetét az eladó pengéken. Ahhoz képest mennyire fegyvertelen egyetlen neki tetsző darabot sem talál, így érdektelenül fordul el. A nő kínálására csak szemöldökét vonja fel, a balt, mint ki furcsállja a dolgot kissé, és aprót intve fejével jelzi a nemet.*
-Ryz.
*Mutatkozik be röviden, tartva a hangsúlyt, mint aki még hozzáfűzne valamit, mondjuk egy családnevet, majd inkább függőben hagyja a dolgot. Elgondolkodva mered a távolba, komor arccal, majd tekintetével a nőét keresve csap kertelés nélkül a dolgok közepébe.*
-Mi a terved?
*Érdeklődik olyan hangsúllyal, olyan ábrázattal, mintha ezer éves cinkostársa állna mellette, kitől épp a pillanatokon belül kitörő harc taktikai részleteit tudakolná. Tömören, egy mondatban, világosan, aztán folyhat a vér. *
2617. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:26:50
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:26:50
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur, Sach//
*Az imént még egy könnyed mondattal lett odébb küldve; hallgassa csak tovább az előadást, ha úgy kívánja, most azonban nyájas bókok kereszttüzében találja magát. Olybá tűnik a hosszú-létű hölgyhöz intézett, bátorító szavai szimpátiát váltottak ki a művész lelkekből, na nem mintha ez megmentené őket az extradimenzionális lény haragja elől. Mondjuk eddig is a hím volt a fő célpontja, nem a másik kettő, s legfeljebb annyiban enyhül, hogy gyilkosság helyett majd vajmi fantáziadúsabb módon keseríti meg az életét.*
- Igen, az önöké pedig kifejezetten a kedvemre tett, uram. *Mosolyog bájosan az ezüst hajú elfre, majd a kis hölgyre siklanak szürkéskék lélektükrei. A tündérke bájosan naiv, ez viszont most nem vált ki agressziót a fúriából, inkább tesz kedvére a körberajongás. Hiszen a középpontban lenni igazán szeret.*
- Kérem... *Legyint egyet puha kacsójával, mintegy kifejezve szemérmességét a kedves szavak hallatán, majd, hogy teljes legyen a szende kisasszony álcája, a füle mögé tűr egy kósza, ezüst-szőke tincset.* Mondhatni igen, itt élek a negyedben. *Válaszolja, midőn barátságosnak ható lélektükreit egy kérészi éltű momentum erejéig a gazdagnegyed felé mozdítja, aztán visszatekint a társaságra.* Ha megengednek egy bemutatkozást... Elenith Dharemon vagyok. *Nem hiába forgatta így a szavait, hiszen ekképpen nyilvánvalóvá válhat nemesi származása, még ha az puszta hazugság is, semmi több. Pontosabban fogalmazva ő többre tartja magát holmi egyszerű nemesnél, azonban igazi cím nem fűződik a nevéhez, hacsak nem volt titkon az általa legyilkolt leányka előkelő származású. Akkoriban pusztán a nevére volt szüksége, nem érdekelte a család mélyebb történelme.
Miután megesett a bemutatkozása, esetleg a többieké is, ismét az elf lány felé fordul, aki otrombán elutasítja a kérését. A fúria azonban nem esik kétségbe, ugyanis bármi történjék következő szavainak nyomán, mindenképpen eléri a célját.*
- Sajnálom, hogy lemaradtam róla, bizton veszem, hogy izgalmas bemutató lehetett. Hát miért foszt meg minket az ismétléstől, kedves? Ha jól értelmeztem szavaiból, az úrhoz és a kisasszonyhoz kívánna társulni a későbbiekben, jól gondolom? *Kérdezi, amint tekintetében kíváncsiság csillan, s a biztonság kedvéért a társaság további két tagjára is vet egy pillantást, mintegy várva a megerősítést.* Szavak alapján nem lehet mérni egy íjászbemutató milyenségét, akkor hogyan döntsék el, hogy méltó-e a társulásra? Ne értsen félre, ha itt adhatott elő, biztosan tehetséges, azonban ha már adottak a feltételek, le is nyűgözhetné jövendőbeli társait. *Magyarázza, ajkain végig szelíd s kedves mosollyal, majd a következő kérdésre megrázza a fejét.*
- Nem, én pusztán nézelődni vagyok itt. *Feleli, azt illetően pedig, hogy honnét érkezett, már korábban megadta a válaszát.
Kíváncsi, hogyan fog dönteni szavainak fényében a lány, hiszen ha ismét elutasítja, elhintheti a másik kettőben a gondolatot; mégsem olyan remek előadó, mint ahogyan azt eddig sejtették. Nem biztos, hogy az ügyetlenségére asszociálnának, ám a hallgatóságot és a nézőket két ízben is elutasítani nem a legszerencsésebb hozzáállás egy előadó művésznek. Milyen társulásnak kellene egy ilyen fanyar alak? Azonban, ha a bemutató mellett dönt, akkor sem menekülhet Dayria tervei elől. Tenni fog róla, hogy hibázásra bírja.*
//Mutatványosok - Elinara, Rolwahur, Sach//
*Az imént még egy könnyed mondattal lett odébb küldve; hallgassa csak tovább az előadást, ha úgy kívánja, most azonban nyájas bókok kereszttüzében találja magát. Olybá tűnik a hosszú-létű hölgyhöz intézett, bátorító szavai szimpátiát váltottak ki a művész lelkekből, na nem mintha ez megmentené őket az extradimenzionális lény haragja elől. Mondjuk eddig is a hím volt a fő célpontja, nem a másik kettő, s legfeljebb annyiban enyhül, hogy gyilkosság helyett majd vajmi fantáziadúsabb módon keseríti meg az életét.*
- Igen, az önöké pedig kifejezetten a kedvemre tett, uram. *Mosolyog bájosan az ezüst hajú elfre, majd a kis hölgyre siklanak szürkéskék lélektükrei. A tündérke bájosan naiv, ez viszont most nem vált ki agressziót a fúriából, inkább tesz kedvére a körberajongás. Hiszen a középpontban lenni igazán szeret.*
- Kérem... *Legyint egyet puha kacsójával, mintegy kifejezve szemérmességét a kedves szavak hallatán, majd, hogy teljes legyen a szende kisasszony álcája, a füle mögé tűr egy kósza, ezüst-szőke tincset.* Mondhatni igen, itt élek a negyedben. *Válaszolja, midőn barátságosnak ható lélektükreit egy kérészi éltű momentum erejéig a gazdagnegyed felé mozdítja, aztán visszatekint a társaságra.* Ha megengednek egy bemutatkozást... Elenith Dharemon vagyok. *Nem hiába forgatta így a szavait, hiszen ekképpen nyilvánvalóvá válhat nemesi származása, még ha az puszta hazugság is, semmi több. Pontosabban fogalmazva ő többre tartja magát holmi egyszerű nemesnél, azonban igazi cím nem fűződik a nevéhez, hacsak nem volt titkon az általa legyilkolt leányka előkelő származású. Akkoriban pusztán a nevére volt szüksége, nem érdekelte a család mélyebb történelme.
Miután megesett a bemutatkozása, esetleg a többieké is, ismét az elf lány felé fordul, aki otrombán elutasítja a kérését. A fúria azonban nem esik kétségbe, ugyanis bármi történjék következő szavainak nyomán, mindenképpen eléri a célját.*
- Sajnálom, hogy lemaradtam róla, bizton veszem, hogy izgalmas bemutató lehetett. Hát miért foszt meg minket az ismétléstől, kedves? Ha jól értelmeztem szavaiból, az úrhoz és a kisasszonyhoz kívánna társulni a későbbiekben, jól gondolom? *Kérdezi, amint tekintetében kíváncsiság csillan, s a biztonság kedvéért a társaság további két tagjára is vet egy pillantást, mintegy várva a megerősítést.* Szavak alapján nem lehet mérni egy íjászbemutató milyenségét, akkor hogyan döntsék el, hogy méltó-e a társulásra? Ne értsen félre, ha itt adhatott elő, biztosan tehetséges, azonban ha már adottak a feltételek, le is nyűgözhetné jövendőbeli társait. *Magyarázza, ajkain végig szelíd s kedves mosollyal, majd a következő kérdésre megrázza a fejét.*
- Nem, én pusztán nézelődni vagyok itt. *Feleli, azt illetően pedig, hogy honnét érkezett, már korábban megadta a válaszát.
Kíváncsi, hogyan fog dönteni szavainak fényében a lány, hiszen ha ismét elutasítja, elhintheti a másik kettőben a gondolatot; mégsem olyan remek előadó, mint ahogyan azt eddig sejtették. Nem biztos, hogy az ügyetlenségére asszociálnának, ám a hallgatóságot és a nézőket két ízben is elutasítani nem a legszerencsésebb hozzáállás egy előadó művésznek. Milyen társulásnak kellene egy ilyen fanyar alak? Azonban, ha a bemutató mellett dönt, akkor sem menekülhet Dayria tervei elől. Tenni fog róla, hogy hibázásra bírja.*
2616. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:12:43
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:12:43
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Nem is vicc, ha ilyesmi történne, az bizony igen nagy dolognak számítana. Persze hallani olyanokról, akik ilyen képességekkel születnek, de igazából ezek a "csodagyerekek" valahogy sosem lesznek "csodafelnőttek". Hamar eltüntetik őket, ha csak nem vigyáznak magukra, ha mégis, akkor már később főpapnak hívják magukat. Egyébként érdekes, hogy a legnagyobb bűnszervezeteket sem mágusok szokták vezetni. Általában a vezetők nem értenek a mágiához. Ez is amolyan természeti törvény lehet, ha valaki gazdag, hatalma van, esetleg jól forgatja a kardot, akkor a mágia már annyira nem megy neki. Vagy éppen ott a főpap, persze korából adódóan sem olyan már a fizikuma, mint egy harminc éves harcosnak, de valószínűleg sosem értett annyira a fegyverekhez. A természet egyensúlyt tart.*
- Ennél sokkalta cifrábbak is vannak a világon, hiszen hányan és hányan halnak meg azért, mert mondjuk az erdőbe mentek enyelegni éjjel, és egy farkasfalka is beszállt a dologba? Tulajdonképpen ez... ez egy zseniális ötlet *csap a homlokára a mágus* Végre tudom, miről fog szólni az életem műve. Ugyanis egy ideje már kéne valami hasonlót írnom, mint szerzetes, hogy nagyobb nevem legyen, de az életem történetét mindig visszadobták. Hát ez lesz az, össze fogom szedni a leghülyébb halálokat, leírom őket, és... igen, ez lesz az.
*Ez igencsak felvillanyozta, elvégre eztán majd nem mondhatják, hogy nem csinált semmi hasznosat. Nem ilyen ostoba fesztiválokról kell írni, hiszen mindenki tudja, mi van itt. Nem, ezeket az ostoba haláleseteket kell leírni, és ha a templomnak nem kell, hát akadna rá vevő bőven. Következő dolga a körbekérdezés lesz, tudni akar minden olyan ostoba, és értelmetlen halálról, ami a közelben történt. És nem pusztán legendákat, meg sztorikat akar, hanem valós eseményeket. Amik megtörténtek. Igen, ez lesz az. Ugyanakkor a téma gyorsan fordul, már a bókolásról van szó, amit noha a mágus hírből sem ismer, most úgy látszik mégis ezt vétette. A hölgy "meg van hatva", azért remélhetőleg akad nála zsebkendő, hogy legyen mibe fojtani az örömkönnyeket. Ugyanakkor a mágus (főleg nem emiatt, de valahogy mégis... ) beleegyezik, hogy vonuljanak félre, varázsolni még mindig nem tud, de minél távolabb a tömegtől, annál jobb. Még a kinyújtott kezet is hajlandó megfogni, bár azt inkább csak reflexszerűen, mint mikor repül a kő, ő pedig elhajol. Lola egy olyan helyre vezeti, amit magától meg nem talált volna, de ebben az a jó, hogy más se tenné. Lorew már abban se biztos, hogy visszatalálna... ja de mégis, követné az artikulálatlan üvöltözést, meg ilyesmi zajokat, ami a piacról jön. Követi egészen a társasági életből kimaradó sátrakig, majd a szavakra csak megkérdezi:*
- Milyen varázslatot szeretnél látni? *lehetséges, hogy Lolának sikerül némi érzelmet kipréselnie belőle (nem sokat, csak mondjuk mint a vizes ruhából nyolcadik csavarásra) de csodák nincsenek, a mágus ráér, és nem valószínű, hogy ő fog kezdeményezni.*
//Khyr Kreantis//
*Nem is vicc, ha ilyesmi történne, az bizony igen nagy dolognak számítana. Persze hallani olyanokról, akik ilyen képességekkel születnek, de igazából ezek a "csodagyerekek" valahogy sosem lesznek "csodafelnőttek". Hamar eltüntetik őket, ha csak nem vigyáznak magukra, ha mégis, akkor már később főpapnak hívják magukat. Egyébként érdekes, hogy a legnagyobb bűnszervezeteket sem mágusok szokták vezetni. Általában a vezetők nem értenek a mágiához. Ez is amolyan természeti törvény lehet, ha valaki gazdag, hatalma van, esetleg jól forgatja a kardot, akkor a mágia már annyira nem megy neki. Vagy éppen ott a főpap, persze korából adódóan sem olyan már a fizikuma, mint egy harminc éves harcosnak, de valószínűleg sosem értett annyira a fegyverekhez. A természet egyensúlyt tart.*
- Ennél sokkalta cifrábbak is vannak a világon, hiszen hányan és hányan halnak meg azért, mert mondjuk az erdőbe mentek enyelegni éjjel, és egy farkasfalka is beszállt a dologba? Tulajdonképpen ez... ez egy zseniális ötlet *csap a homlokára a mágus* Végre tudom, miről fog szólni az életem műve. Ugyanis egy ideje már kéne valami hasonlót írnom, mint szerzetes, hogy nagyobb nevem legyen, de az életem történetét mindig visszadobták. Hát ez lesz az, össze fogom szedni a leghülyébb halálokat, leírom őket, és... igen, ez lesz az.
*Ez igencsak felvillanyozta, elvégre eztán majd nem mondhatják, hogy nem csinált semmi hasznosat. Nem ilyen ostoba fesztiválokról kell írni, hiszen mindenki tudja, mi van itt. Nem, ezeket az ostoba haláleseteket kell leírni, és ha a templomnak nem kell, hát akadna rá vevő bőven. Következő dolga a körbekérdezés lesz, tudni akar minden olyan ostoba, és értelmetlen halálról, ami a közelben történt. És nem pusztán legendákat, meg sztorikat akar, hanem valós eseményeket. Amik megtörténtek. Igen, ez lesz az. Ugyanakkor a téma gyorsan fordul, már a bókolásról van szó, amit noha a mágus hírből sem ismer, most úgy látszik mégis ezt vétette. A hölgy "meg van hatva", azért remélhetőleg akad nála zsebkendő, hogy legyen mibe fojtani az örömkönnyeket. Ugyanakkor a mágus (főleg nem emiatt, de valahogy mégis... ) beleegyezik, hogy vonuljanak félre, varázsolni még mindig nem tud, de minél távolabb a tömegtől, annál jobb. Még a kinyújtott kezet is hajlandó megfogni, bár azt inkább csak reflexszerűen, mint mikor repül a kő, ő pedig elhajol. Lola egy olyan helyre vezeti, amit magától meg nem talált volna, de ebben az a jó, hogy más se tenné. Lorew már abban se biztos, hogy visszatalálna... ja de mégis, követné az artikulálatlan üvöltözést, meg ilyesmi zajokat, ami a piacról jön. Követi egészen a társasági életből kimaradó sátrakig, majd a szavakra csak megkérdezi:*
- Milyen varázslatot szeretnél látni? *lehetséges, hogy Lolának sikerül némi érzelmet kipréselnie belőle (nem sokat, csak mondjuk mint a vizes ruhából nyolcadik csavarásra) de csodák nincsenek, a mágus ráér, és nem valószínű, hogy ő fog kezdeményezni.*
2615. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:05:03
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:05:03
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Meril Falasse//
*A tömeg hangos, az illatok vegyesek, és az emberek is annyian gyűltek itt össze mint férgek a kő alatt. Egyik alak a másikhoz olyan közel van mintha össze lennének nőve és egy hatalmas kígyóként tekeregnének idekint a téren. Nem csoda ha későn veszi észre a lányt. Lépteinek hangját akkor se hallaná ha fapapucsban trappolna mögötte, illata, és testhője számtalan emberével keveredik, igazából lehetne akármelyik másik alak is ebben az arctalan tömegben, nem vághat orrba mindenkit aki túl közel jön hozzá.
mikor a két kéz nyaka köré fonódik egy pillanatra megrémül, megragadja az egyik csuklót, szemei villámgyorsan cikázni kezdenek csuklyája alatt, várva mikor lép elő valaki az űrből ami megállásuk miatt a tömegben támadt. Ezek után nem kis megrökönyödést okoz mikor a várt matrózkarok helyett két női kezet talál a torkán. Ismerős kezeket, melyekhez hamar ismerős hang és ismerős illat is társul. Egy sóhajtással kevert halk kacaj hagyja el a száját, szinte kiröhögve magát első reakciójáért, amit persze azonnal próbál visszaszorítani és valami komolyabb arckifejezést ölteni magára. több kevesebb sikerrel.* -Meril!? *Gyorsan hátrafordul, hogy szembe kerülhessen támadójával.* -Az orkoknak is így szoktál a nyakába ugrani? *Próbálja jelezni a lánynak, hogy az ilyesmi nem mindig kecsegtet jó eredménnyel. Például ha a rücskös vért nem balján lógna összecsomagolva akkor mindketten mehetnének a gyógyítósátorhoz. Ő mérgezéssel, a mélységi hőgutával.*
-Ami azt illeti ma rendes, törvénytisztelő, és becsületes vagyok. *Aztán ki tudja meddig.* -Vásárolgattam, besegítettem a városőrségnek és heraldika órát vettem valami gróftól. *Szavait egyértelmű iróniával tálalja, szinte maga sem hiszi el, hogy mindez tényleg megtörtént és összegezve ez élete legfurább napja pedig, volt már egy két hihetetlen helyzetben része.* -És te, még mindig a bódítod a népet?
*A csuklya alatt szemei lassan végig mérik a lányt. Meril látszólag semmit sem változott, emberhez mérten még mindig gyönyörűen néz ki, és a kacérsága sem apadt semennyit. És persze felismerte, ami egy kicsit meg is legyezgeti az mélységi egóját.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 18:05:27
//Meril Falasse//
*A tömeg hangos, az illatok vegyesek, és az emberek is annyian gyűltek itt össze mint férgek a kő alatt. Egyik alak a másikhoz olyan közel van mintha össze lennének nőve és egy hatalmas kígyóként tekeregnének idekint a téren. Nem csoda ha későn veszi észre a lányt. Lépteinek hangját akkor se hallaná ha fapapucsban trappolna mögötte, illata, és testhője számtalan emberével keveredik, igazából lehetne akármelyik másik alak is ebben az arctalan tömegben, nem vághat orrba mindenkit aki túl közel jön hozzá.
mikor a két kéz nyaka köré fonódik egy pillanatra megrémül, megragadja az egyik csuklót, szemei villámgyorsan cikázni kezdenek csuklyája alatt, várva mikor lép elő valaki az űrből ami megállásuk miatt a tömegben támadt. Ezek után nem kis megrökönyödést okoz mikor a várt matrózkarok helyett két női kezet talál a torkán. Ismerős kezeket, melyekhez hamar ismerős hang és ismerős illat is társul. Egy sóhajtással kevert halk kacaj hagyja el a száját, szinte kiröhögve magát első reakciójáért, amit persze azonnal próbál visszaszorítani és valami komolyabb arckifejezést ölteni magára. több kevesebb sikerrel.* -Meril!? *Gyorsan hátrafordul, hogy szembe kerülhessen támadójával.* -Az orkoknak is így szoktál a nyakába ugrani? *Próbálja jelezni a lánynak, hogy az ilyesmi nem mindig kecsegtet jó eredménnyel. Például ha a rücskös vért nem balján lógna összecsomagolva akkor mindketten mehetnének a gyógyítósátorhoz. Ő mérgezéssel, a mélységi hőgutával.*
-Ami azt illeti ma rendes, törvénytisztelő, és becsületes vagyok. *Aztán ki tudja meddig.* -Vásárolgattam, besegítettem a városőrségnek és heraldika órát vettem valami gróftól. *Szavait egyértelmű iróniával tálalja, szinte maga sem hiszi el, hogy mindez tényleg megtörtént és összegezve ez élete legfurább napja pedig, volt már egy két hihetetlen helyzetben része.* -És te, még mindig a bódítod a népet?
*A csuklya alatt szemei lassan végig mérik a lányt. Meril látszólag semmit sem változott, emberhez mérten még mindig gyönyörűen néz ki, és a kacérsága sem apadt semennyit. És persze felismerte, ami egy kicsit meg is legyezgeti az mélységi egóját.*
A hozzászólás írója (Plevaen Kadar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 18:05:27
2614. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:04:16
Üzenet elküldve: 2015-06-18 18:04:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
// Íjászverseny //
*Amióta meghallotta hogy a rendezvényen íjászverseny is lesz sok időt fordított az előkészületre. A nagyobbik nyílpuskája tüzetes átvizsgáláson és karbantartáson esett át az ügy érdekében, még egy-két újítást is felszerelt a már eleve komplex fegyverre. A legtöbb időt ezen újítások kalibrálása és tökéletesítése vette el, nem elég csak kitalálni és felrakni valamit, pontosan kell működnie mindennek. A fő kérdés viszont az hogy egyáltalán engedik-e elindulni ezzel a különleges eszközzel. Már kikóborolt korábban is a forgatagra körülnézni az árusok között, viszont a verseny közeledtével hazasietett átöltözni, és hogy magához vegye nyílvetőjét. Így most barna hosszúnadrágban érkezik, felül színben egyező pántos ujjatlan felsőben. Alkarvédője is rajta van, jobbjában egy bőr zsákot cipel, balja pedig a hátán cipelt nagy nehéz fegyver pántját markolja mellkasánál.*
-Szép napot!
*Szólítja meg lábujjhegyen álldogálva az illetékest.*
-Jelentkezni szeretnék a versenyre, de előbb lenne pár kérdésem. Lehet saját fegyverrel indulni, vagy mindenkinek itt adnak? Ha lehet, akkor akár számszeríjjal is? Odamehetünk a célpontokhoz mielőtt a verseny elkezdődik?
*Az első két kérdésre kaphat olyan választ ami eltántoríthatja a nevezéstől, a harmadik már csak egy könnyítés lenne. Fegyveréből adódóan lényeges előnyre tehetne szert ha pontosan le tudná lépni a távolságot a célig, ennek hiányában szemmértékkel kell majd becsülnie.*
// Íjászverseny //
*Amióta meghallotta hogy a rendezvényen íjászverseny is lesz sok időt fordított az előkészületre. A nagyobbik nyílpuskája tüzetes átvizsgáláson és karbantartáson esett át az ügy érdekében, még egy-két újítást is felszerelt a már eleve komplex fegyverre. A legtöbb időt ezen újítások kalibrálása és tökéletesítése vette el, nem elég csak kitalálni és felrakni valamit, pontosan kell működnie mindennek. A fő kérdés viszont az hogy egyáltalán engedik-e elindulni ezzel a különleges eszközzel. Már kikóborolt korábban is a forgatagra körülnézni az árusok között, viszont a verseny közeledtével hazasietett átöltözni, és hogy magához vegye nyílvetőjét. Így most barna hosszúnadrágban érkezik, felül színben egyező pántos ujjatlan felsőben. Alkarvédője is rajta van, jobbjában egy bőr zsákot cipel, balja pedig a hátán cipelt nagy nehéz fegyver pántját markolja mellkasánál.*
-Szép napot!
*Szólítja meg lábujjhegyen álldogálva az illetékest.*
-Jelentkezni szeretnék a versenyre, de előbb lenne pár kérdésem. Lehet saját fegyverrel indulni, vagy mindenkinek itt adnak? Ha lehet, akkor akár számszeríjjal is? Odamehetünk a célpontokhoz mielőtt a verseny elkezdődik?
*Az első két kérdésre kaphat olyan választ ami eltántoríthatja a nevezéstől, a harmadik már csak egy könnyítés lenne. Fegyveréből adódóan lényeges előnyre tehetne szert ha pontosan le tudná lépni a távolságot a célig, ennek hiányában szemmértékkel kell majd becsülnie.*
2613. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 16:43:58
Üzenet elküldve: 2015-06-18 16:43:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Szerencsére Khyr is megvan áldva hajjal bőven. Korábban még sorozatosan kopaszra borotválta, mert túl feltűnő volt, de ahogy idősödött inkább meghagyta, ezzel is plusz jövedelemre tud szert tenni, főleg férfiak által. Mégis csak szebb egy girhes lány sok hajjal, mint egy girhes és kopasz szörnyeteg.
Elmosolyodik szélesen, majd fel is kacag, mikor a férfi az aranyhoz hasonlítja hajkoronáját, de sokkal inkább az tetszik neki, ahogy kisfiús sértődéssel felhúzza az orrát.
Aztán kénytelen tovább mosolyogni a saját buta elképzelésén, s ez láthatólag a férfinak is tetszik, hiszen - az ég szerelmére - mosolyog! A nőnek muszáj megdörzsölnie a szemét, hogy megbizonyosodjon jól látja-e, s tényleg nem homályosodott el a látása. A nemtörődöm, morcos, beképzelt mágus mosolyra húzta a száját. Ez már felér egy kisebb varázslattal.
Azt a máguscsatát még a lány is megnézné, sokkal több színt vinne a város életébe. Hasonló látványosság a tavaszi fesztiválon is volt, ám ott a mágustusán komolyan küzdöttek egymással a felek. A lány nem volt jelen akkor, de hallott róla, azzal egy időben éppen tűzkarikát idomított.
Amikor Lorew elmagyarázz a mágia menetét, kicsit elbizonytalanodik, s messzire tartja magától a kezeit, úgy szemléli őket.*
-Ezzel akkor inkább nem viccelek. *Húzza fel a fél szemöldökét. Bár nem hiszi, hogy jó maga bármikor el tudna sütni egy lövedéket, ha ez véletlenül megtörténne - és túlélné - rohanna a templomba, hogy kigyomlálják belőle a varázslat magvait, vagy kitanítsák. Szerinte ez jelentheti azt, hogy különleges tehetséggel lenne megáldva, így vagy eltüntetni, vagy megidomítani kell. Nem szeretné, hogy csak úgy a semmiből kinyírjon valakit, vagy saját magát, véletlenszerűen.
A továbbiakban mosolyogva hallgatja a szavakat a másiktól, szemeit érdeklődve nyitja nagyra, így már nem tűnik olyan egyöntetű feketének. Amikor elérkezik az a rész, hogy a fickó hasba lőtte magát és Lorew nem tudta megállni, hogy kiröhögje, akkor a nő sem tudja megállni, hogy ne nevesse el magát.*
-Pff… ilyen nincs a világon. *Kacagja, majd igyekszik elfedni a száját tenyerével, mint egy úrhölgy, de persze csak akkor amikor észbekap.
Lassan elhal a nevetése is, s a férfi ki is mondja azt a mondatot, ami olyan szépen hangzott a szájából.*
-Valóban nem, azt kell, hogy mondjam. *Mert mi a legszebb bók egy olyan embernek, aki abból él, hogy átver másokat? Pontosan az, hogy megbízhatónak titulálják.* Meg vagyok hatva. *Rázza meg a fejét, de közben felfelé görbül a szája, legalábbis fél oldalt.
Ezek után következik Lola-Khyr következő, így ma már a második győzelme, rá tudta venni, arra, hogy elvonuljanak.*
-Jó, nem barátok. *S ezzel szépen lassan hátra is vonul, hogy kényelmesen felállhasson és körbekémleljen. Mindenképpen a közelben akar maradni, de közben olyan helyet is keres, ahol könnyedén eltűnhet. Kinyújtja a kezét a szerzetes felé, mintha csak nem bízna benne, nem hinné el, hogy követni fogja. Ha a férfi megragadja a kezét, akkor örülni fog, ha nem akkor vállatvon és elindul, de azért sűrűn hátrapillant, hogy még idő előtt észrevegye a rohanó Lorewet és rávethesse magát. Ha meg akarna lépni.
Végigmegy a piac hátamögött, s kovácsműhely felé eső oldalon meglát egy viszonylag kis sátor csoportosulást. ~Megjárja.~ Biccenti meg a fejét oldalvást, hogy nyugtázza döntésének helyességét, majd közelebb lépked, hogy megcsodálhassa. Dobozok sorakoznak ott, nyilván utánpótlás a bulizóknak. Bemenni nem merne, de a mögöttük lévő leárnyékolt rész megfelel, a kutya se nézne arra.
Ha Lorew még nem menekült el fejvesztve, vagy fejjel, akkor int neki, hogy kövesse. Amint megállapodhat elkülönített helyükön, megvárja a férfit és feléfordul, majd közelebb lépked, s annak a mellkasára teszi két, vékony kezét. S az előbbihez hasonló gyengédséggel ejti ki a szavakat.*
-Varázsolj el.
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 17:01:31
//Lorew Mazoral//
*Szerencsére Khyr is megvan áldva hajjal bőven. Korábban még sorozatosan kopaszra borotválta, mert túl feltűnő volt, de ahogy idősödött inkább meghagyta, ezzel is plusz jövedelemre tud szert tenni, főleg férfiak által. Mégis csak szebb egy girhes lány sok hajjal, mint egy girhes és kopasz szörnyeteg.
Elmosolyodik szélesen, majd fel is kacag, mikor a férfi az aranyhoz hasonlítja hajkoronáját, de sokkal inkább az tetszik neki, ahogy kisfiús sértődéssel felhúzza az orrát.
Aztán kénytelen tovább mosolyogni a saját buta elképzelésén, s ez láthatólag a férfinak is tetszik, hiszen - az ég szerelmére - mosolyog! A nőnek muszáj megdörzsölnie a szemét, hogy megbizonyosodjon jól látja-e, s tényleg nem homályosodott el a látása. A nemtörődöm, morcos, beképzelt mágus mosolyra húzta a száját. Ez már felér egy kisebb varázslattal.
Azt a máguscsatát még a lány is megnézné, sokkal több színt vinne a város életébe. Hasonló látványosság a tavaszi fesztiválon is volt, ám ott a mágustusán komolyan küzdöttek egymással a felek. A lány nem volt jelen akkor, de hallott róla, azzal egy időben éppen tűzkarikát idomított.
Amikor Lorew elmagyarázz a mágia menetét, kicsit elbizonytalanodik, s messzire tartja magától a kezeit, úgy szemléli őket.*
-Ezzel akkor inkább nem viccelek. *Húzza fel a fél szemöldökét. Bár nem hiszi, hogy jó maga bármikor el tudna sütni egy lövedéket, ha ez véletlenül megtörténne - és túlélné - rohanna a templomba, hogy kigyomlálják belőle a varázslat magvait, vagy kitanítsák. Szerinte ez jelentheti azt, hogy különleges tehetséggel lenne megáldva, így vagy eltüntetni, vagy megidomítani kell. Nem szeretné, hogy csak úgy a semmiből kinyírjon valakit, vagy saját magát, véletlenszerűen.
A továbbiakban mosolyogva hallgatja a szavakat a másiktól, szemeit érdeklődve nyitja nagyra, így már nem tűnik olyan egyöntetű feketének. Amikor elérkezik az a rész, hogy a fickó hasba lőtte magát és Lorew nem tudta megállni, hogy kiröhögje, akkor a nő sem tudja megállni, hogy ne nevesse el magát.*
-Pff… ilyen nincs a világon. *Kacagja, majd igyekszik elfedni a száját tenyerével, mint egy úrhölgy, de persze csak akkor amikor észbekap.
Lassan elhal a nevetése is, s a férfi ki is mondja azt a mondatot, ami olyan szépen hangzott a szájából.*
-Valóban nem, azt kell, hogy mondjam. *Mert mi a legszebb bók egy olyan embernek, aki abból él, hogy átver másokat? Pontosan az, hogy megbízhatónak titulálják.* Meg vagyok hatva. *Rázza meg a fejét, de közben felfelé görbül a szája, legalábbis fél oldalt.
Ezek után következik Lola-Khyr következő, így ma már a második győzelme, rá tudta venni, arra, hogy elvonuljanak.*
-Jó, nem barátok. *S ezzel szépen lassan hátra is vonul, hogy kényelmesen felállhasson és körbekémleljen. Mindenképpen a közelben akar maradni, de közben olyan helyet is keres, ahol könnyedén eltűnhet. Kinyújtja a kezét a szerzetes felé, mintha csak nem bízna benne, nem hinné el, hogy követni fogja. Ha a férfi megragadja a kezét, akkor örülni fog, ha nem akkor vállatvon és elindul, de azért sűrűn hátrapillant, hogy még idő előtt észrevegye a rohanó Lorewet és rávethesse magát. Ha meg akarna lépni.
Végigmegy a piac hátamögött, s kovácsműhely felé eső oldalon meglát egy viszonylag kis sátor csoportosulást. ~Megjárja.~ Biccenti meg a fejét oldalvást, hogy nyugtázza döntésének helyességét, majd közelebb lépked, hogy megcsodálhassa. Dobozok sorakoznak ott, nyilván utánpótlás a bulizóknak. Bemenni nem merne, de a mögöttük lévő leárnyékolt rész megfelel, a kutya se nézne arra.
Ha Lorew még nem menekült el fejvesztve, vagy fejjel, akkor int neki, hogy kövesse. Amint megállapodhat elkülönített helyükön, megvárja a férfit és feléfordul, majd közelebb lépked, s annak a mellkasára teszi két, vékony kezét. S az előbbihez hasonló gyengédséggel ejti ki a szavakat.*
-Varázsolj el.
A hozzászólás írója (Khyr Kreantis) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 17:01:31
2612. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 16:32:34
Üzenet elküldve: 2015-06-18 16:32:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Plevaen Kadar//
*A nap már alacsonyabbra hág az égbolton, narancssárgás fénye pedig otthonára emlékezteti a wegtoreni leányzót. Meril békés léptekkel vág át a tömegen, köpenye finoman lebeg mögötte, a királykék anyag puhán tapad felsőtestére, haja ezúttal is egyetlen fonatban libben jobbra-balra, ahogy lépked. Ajkaira elégedett mosoly ül ki, a kirakott portékákat tanulmányozza, vagy épp a szórakozó embereket figyeli. Mindig is imádta a tömeget, az illatok keverékét, a zajos, forró helyeket. Mezítelen talpai még érzik a talajba ivódott meleget, de ez a legkevésbé sem zavarja, kellemesnek érzi a Tűz Városához képest, hiszen bőre is ahhoz a forrósághoz szokott. Mogyorószín tekintete zavartalanul járja a tömeget, amikor egy ismerős alakot pillant meg. Eleinte kételkedik, hogy valóban jól látta-e, hiszen mélységi barátja nem kifejezetten vonzódik az efféle napfényes, tömött fesztiválokhoz, így a legkevésbé sem számított rá, hogy belefuthat errefelé. Csuklyája ezúttal is ezüstös kobakjára simul, de Meril könnyedén felismeri feszült mozgásáról, az apró árulkodó jelekből. ~ Akár egy nyúl a nyílt mezőn. ~ Kuncog fel magában a lány, miközben igyekszik közelebb férkőzni a mélységihez. Ha sikerül észrevétlenül mögé férkőznie, akkor onnét kapaszkodik a nyakába, ha mégsem, akkor szemből próbálkozik meg ugyanevvel.*
- Hello, Plevaen. Hiányoztam?
*Kuncog a sötételf fülébe, feltéve persze, hogy valóban sikerült letámadnia, mert amennyire emlékszik, a férfi nem nagyon kedveli az érintkezést, hacsak nem céllal történik.*
- Csak nem valami rosszban sántikálsz? A tér túlvégéről is kiszúrni, ahogy lapulsz.
*Nevet a férfira, miközben elereszti, kicsivel távolabb húzódik, és szinte tudat alatt előresimítja hajfonatát.*
- Nem hittem volna, hogy pont itt futok beléd. Csak nem barátkoztál össze a napfénnyel?
*Kíváncsian keresi a férfi homályba borult pillantását, ajkain pedig akaratlanul is félmosoly bújkál. Ismeri annyira Plevaent, hogy tudja, nem ártana tartania tőle, mégsem zavartatja magát a szurokbőrű társaságában. Talán az a könnyedség lesz egyszer a veszte, amellyel az életre tekint.*
//Plevaen Kadar//
*A nap már alacsonyabbra hág az égbolton, narancssárgás fénye pedig otthonára emlékezteti a wegtoreni leányzót. Meril békés léptekkel vág át a tömegen, köpenye finoman lebeg mögötte, a királykék anyag puhán tapad felsőtestére, haja ezúttal is egyetlen fonatban libben jobbra-balra, ahogy lépked. Ajkaira elégedett mosoly ül ki, a kirakott portékákat tanulmányozza, vagy épp a szórakozó embereket figyeli. Mindig is imádta a tömeget, az illatok keverékét, a zajos, forró helyeket. Mezítelen talpai még érzik a talajba ivódott meleget, de ez a legkevésbé sem zavarja, kellemesnek érzi a Tűz Városához képest, hiszen bőre is ahhoz a forrósághoz szokott. Mogyorószín tekintete zavartalanul járja a tömeget, amikor egy ismerős alakot pillant meg. Eleinte kételkedik, hogy valóban jól látta-e, hiszen mélységi barátja nem kifejezetten vonzódik az efféle napfényes, tömött fesztiválokhoz, így a legkevésbé sem számított rá, hogy belefuthat errefelé. Csuklyája ezúttal is ezüstös kobakjára simul, de Meril könnyedén felismeri feszült mozgásáról, az apró árulkodó jelekből. ~ Akár egy nyúl a nyílt mezőn. ~ Kuncog fel magában a lány, miközben igyekszik közelebb férkőzni a mélységihez. Ha sikerül észrevétlenül mögé férkőznie, akkor onnét kapaszkodik a nyakába, ha mégsem, akkor szemből próbálkozik meg ugyanevvel.*
- Hello, Plevaen. Hiányoztam?
*Kuncog a sötételf fülébe, feltéve persze, hogy valóban sikerült letámadnia, mert amennyire emlékszik, a férfi nem nagyon kedveli az érintkezést, hacsak nem céllal történik.*
- Csak nem valami rosszban sántikálsz? A tér túlvégéről is kiszúrni, ahogy lapulsz.
*Nevet a férfira, miközben elereszti, kicsivel távolabb húzódik, és szinte tudat alatt előresimítja hajfonatát.*
- Nem hittem volna, hogy pont itt futok beléd. Csak nem barátkoztál össze a napfénnyel?
*Kíváncsian keresi a férfi homályba borult pillantását, ajkain pedig akaratlanul is félmosoly bújkál. Ismeri annyira Plevaent, hogy tudja, nem ártana tartania tőle, mégsem zavartatja magát a szurokbőrű társaságában. Talán az a könnyedség lesz egyszer a veszte, amellyel az életre tekint.*
2611. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 15:50:42
Üzenet elküldve: 2015-06-18 15:50:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Lorew nem áll hiú ember hívében, mivel sosem igazán a külső, inkább a kisugárzás érdekelte, így a saját külsejével sem foglalkozott eleget. Az egyetlen dolog, amire büszke volt, az a szép dús hajkoronája, amit nagyapjától örökölt, és csak ő a rokonok közül, így ez megmaradt benne kisebb korából. Ez persze nem azt jelenti, hogy gyakran levágja a haját, vagy legalább fésüli, éppen úgy nem érdekli az sem, csak hát megőszülni, vagy még inkább megkopaszodni nem szeretne.*
- Nem is, ez arany *jegyzi meg, és felhúzza az orrát, de ezúttal nem sértődésből, csak enyhén rájátszik a helyzetre. Bár ha megválaszthatná a hajának anyagát, inkább talán a mithril mellett döntene, hiszen abból több pénzt kereshetne, mint az aranyból, habár azt nehezebb levágni, de több védelmet is ad.
A nő által felvázolt példa elég érdekes, mivel hát... Elég vicces helyzet lenne, esetleg egy humoros előadásban fordulhat elő ilyesmi odabent a színpadon. Ami nem is hülyeség, ha majd végre ráérez a mágiára (mert hamarosan rá fog, ebben biztos) akkor gyűjthet maga mellé még egy mágust, és ha nem is most, majd jövőre, vagy utána előadhatnak egy ilyet. Esetleg felkonferálhatnák úgy, mint mágus csata, és akkor még viccesebb lenne az egész, mikor ilyenek történnek. Elvégre a közönség, aki a mágus csatát megnézni jön, azoknak egyik fele azt akarja látni, ahogy felsülnek, a maradék meg baleseteket, és így szinte minden igény ki lenne elégítve, ráadásul a formát is viccesre vette. Na majd talán egyszer, most csak egy mosollyal nyugtázza a gondolatmenetét.*
- Nos, hát nem igazán olyan ez, mint egy számszeríj, hogy meghúzod a ravaszt, és nem sül el, rázod kicsit, majd magad felé fordítod, még rázod picit, és elsül. Ha egy varázslat felsült, akkor igazából már kezdheted elölről. Ha meg magad felé fordítod a kezed, és abból varázslat lesz, az azt jelenti, hogy ez akkor is megtörténhet, ha nem is foglalkoztál még mágiával. Viszont olyanra már volt példa, hogy valaki a számszeríjat nyíllal együtt akarta felhúzni, hogy időt spóroljon, aztán hasba lőtte magát. Persze nem teljes erőből, nem feszült még az ideg, különben a nyíl hegye a hátán jött volna ki, de úgy sem lehetett kellemes. Bejött a templomba a nyíllal a hasában, és ellátást kért. Mikor elmondta, mi történt, nem bírtam megállni, hogy el ne röhögjem magam, és megsértődött...
*Hiába, a többi szerzetes és viszonylag megróvóan nézett, főleg mikor Lorew már a templom padlóját csapkodta, és könnyeit törölgette, de hát miért sajnálják tőle, úgyis olyan ritkán nevet? Úgy fest a hülyékről hasonlóan vélekednek, bólint a remek észrevételre, és valóban, milyen jó, hogy senkit nem kell azért megölni, mert ostoba... zömmel elvégzik maguknak. Hiába, ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Ha valaki túl buta az élethez...*
- Most mindjárt azt mondod, hogy ennél kedvesebbet még senki nem mondott neked? *kérdezi, ha már Lola úgy pironkodik, aztán belegondol, és hát...* Mondjuk én se igazán mondtam még ennél kedvesebbet. És nem is fogok.
*Persze csak tényeket közölt, véletlenül lett belőle élete legnagyobb (de legalábbis dobogós) kedvessége, így előfordulhat, hogy lesz még hasonló, de az se szándékos lesz. Ugyanakkor Lola a varázslás dolgát sem hagyja annyiban. Nem is a félrevonulással van a baj... Mindenesetre nem igazán tud már védekezni, végül megadóan jegyzi meg:*
- Nem a barátaim... de biztos elboldogulnak. Annyi belefér *és őszintén fogalma sincs, mit tud majd csalni, hiszen nála van ugyan két apróbb kovakő pontosan tűzgyújtásra, de hát elég átlátszó trükk lenne.*
//Khyr Kreantis//
*Lorew nem áll hiú ember hívében, mivel sosem igazán a külső, inkább a kisugárzás érdekelte, így a saját külsejével sem foglalkozott eleget. Az egyetlen dolog, amire büszke volt, az a szép dús hajkoronája, amit nagyapjától örökölt, és csak ő a rokonok közül, így ez megmaradt benne kisebb korából. Ez persze nem azt jelenti, hogy gyakran levágja a haját, vagy legalább fésüli, éppen úgy nem érdekli az sem, csak hát megőszülni, vagy még inkább megkopaszodni nem szeretne.*
- Nem is, ez arany *jegyzi meg, és felhúzza az orrát, de ezúttal nem sértődésből, csak enyhén rájátszik a helyzetre. Bár ha megválaszthatná a hajának anyagát, inkább talán a mithril mellett döntene, hiszen abból több pénzt kereshetne, mint az aranyból, habár azt nehezebb levágni, de több védelmet is ad.
A nő által felvázolt példa elég érdekes, mivel hát... Elég vicces helyzet lenne, esetleg egy humoros előadásban fordulhat elő ilyesmi odabent a színpadon. Ami nem is hülyeség, ha majd végre ráérez a mágiára (mert hamarosan rá fog, ebben biztos) akkor gyűjthet maga mellé még egy mágust, és ha nem is most, majd jövőre, vagy utána előadhatnak egy ilyet. Esetleg felkonferálhatnák úgy, mint mágus csata, és akkor még viccesebb lenne az egész, mikor ilyenek történnek. Elvégre a közönség, aki a mágus csatát megnézni jön, azoknak egyik fele azt akarja látni, ahogy felsülnek, a maradék meg baleseteket, és így szinte minden igény ki lenne elégítve, ráadásul a formát is viccesre vette. Na majd talán egyszer, most csak egy mosollyal nyugtázza a gondolatmenetét.*
- Nos, hát nem igazán olyan ez, mint egy számszeríj, hogy meghúzod a ravaszt, és nem sül el, rázod kicsit, majd magad felé fordítod, még rázod picit, és elsül. Ha egy varázslat felsült, akkor igazából már kezdheted elölről. Ha meg magad felé fordítod a kezed, és abból varázslat lesz, az azt jelenti, hogy ez akkor is megtörténhet, ha nem is foglalkoztál még mágiával. Viszont olyanra már volt példa, hogy valaki a számszeríjat nyíllal együtt akarta felhúzni, hogy időt spóroljon, aztán hasba lőtte magát. Persze nem teljes erőből, nem feszült még az ideg, különben a nyíl hegye a hátán jött volna ki, de úgy sem lehetett kellemes. Bejött a templomba a nyíllal a hasában, és ellátást kért. Mikor elmondta, mi történt, nem bírtam megállni, hogy el ne röhögjem magam, és megsértődött...
*Hiába, a többi szerzetes és viszonylag megróvóan nézett, főleg mikor Lorew már a templom padlóját csapkodta, és könnyeit törölgette, de hát miért sajnálják tőle, úgyis olyan ritkán nevet? Úgy fest a hülyékről hasonlóan vélekednek, bólint a remek észrevételre, és valóban, milyen jó, hogy senkit nem kell azért megölni, mert ostoba... zömmel elvégzik maguknak. Hiába, ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Ha valaki túl buta az élethez...*
- Most mindjárt azt mondod, hogy ennél kedvesebbet még senki nem mondott neked? *kérdezi, ha már Lola úgy pironkodik, aztán belegondol, és hát...* Mondjuk én se igazán mondtam még ennél kedvesebbet. És nem is fogok.
*Persze csak tényeket közölt, véletlenül lett belőle élete legnagyobb (de legalábbis dobogós) kedvessége, így előfordulhat, hogy lesz még hasonló, de az se szándékos lesz. Ugyanakkor Lola a varázslás dolgát sem hagyja annyiban. Nem is a félrevonulással van a baj... Mindenesetre nem igazán tud már védekezni, végül megadóan jegyzi meg:*
- Nem a barátaim... de biztos elboldogulnak. Annyi belefér *és őszintén fogalma sincs, mit tud majd csalni, hiszen nála van ugyan két apróbb kovakő pontosan tűzgyújtásra, de hát elég átlátszó trükk lenne.*
2610. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 15:48:41
Üzenet elküldve: 2015-06-18 15:48:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos, Ara//
//Vásárlás//
*Isurii figyelmesen hallgatja Taitos szavait és mindent alaposan megjegyez. Ha nem téved nagyot, akkor legkésőbb jövő tavasszal ki fog derülni micsoda hatalom birtokában áll a Napmágus nő, mely érdeklődésének egyik tárgya.
Egyelőre háttérbe húzódik és hagyja érdeklődni tanítványát, de ha arra kerül a sor, akkor biztos lehet benne Taitos, hogy Isu nem hagyja, hogy megkopassza a mélynövésű. Addig azonban ő is nézelődik, felméri a kínálatot.*
-Varázspálcát keresünk.
*Egészíti ki a fiút csöndben.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 15:48:52
//Taitos, Ara//
//Vásárlás//
*Isurii figyelmesen hallgatja Taitos szavait és mindent alaposan megjegyez. Ha nem téved nagyot, akkor legkésőbb jövő tavasszal ki fog derülni micsoda hatalom birtokában áll a Napmágus nő, mely érdeklődésének egyik tárgya.
Egyelőre háttérbe húzódik és hagyja érdeklődni tanítványát, de ha arra kerül a sor, akkor biztos lehet benne Taitos, hogy Isu nem hagyja, hogy megkopassza a mélynövésű. Addig azonban ő is nézelődik, felméri a kínálatot.*
-Varázspálcát keresünk.
*Egészíti ki a fiút csöndben.*
A hozzászólás írója (Isurii Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 15:48:52
2609. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:58:41
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:58:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Isurii, Ara//
//Vásárlás//
-Nos, eléggé keveset mondott, maga sem tudja talán, hogy mi lesz velük, nem rég jöhetett. Napmágus az is biztos, elég behatóan ismeri az elméletet, a gyakorlatot nem tudhatom, és valahol itt a városban lesz egy kis központjuk.
*Mesél el mindent Taitos Isuriinak, majd a gnóm árushoz érve megszólítja.*
-Jónapot! Látom sokminden kapható itt, esetleg egy üres könyve, vagy egy pálcája nem akad, megnéznénk mit lehet találni erre.
*Mondja Taitos, majd mesterére néz, aki bizonyosan karizmatikusabb vásárló, így ha alkudni kell az az ő asztala lesz.*
//Isurii, Ara//
//Vásárlás//
-Nos, eléggé keveset mondott, maga sem tudja talán, hogy mi lesz velük, nem rég jöhetett. Napmágus az is biztos, elég behatóan ismeri az elméletet, a gyakorlatot nem tudhatom, és valahol itt a városban lesz egy kis központjuk.
*Mesél el mindent Taitos Isuriinak, majd a gnóm árushoz érve megszólítja.*
-Jónapot! Látom sokminden kapható itt, esetleg egy üres könyve, vagy egy pálcája nem akad, megnéznénk mit lehet találni erre.
*Mondja Taitos, majd mesterére néz, aki bizonyosan karizmatikusabb vásárló, így ha alkudni kell az az ő asztala lesz.*
2608. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:45:07
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:45:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*Meglehet, hogy Lorew - akár szerzetesi mivoltának köszönhetően, akár nem - a csendet többre tartja, Khyr ellenben a hangzavart jobban preferálja napközben. Ha a sötétség veszi át az uralmat a föld felett és minden jóravaló polgár aludni tér kicsiny vackába, akkor mindenképpen a néma csend a legjobb fegyver. A lány általában éjjel mozog, hivatását tekintve, a betörés és a rablás a szívéhez legközelebb álló mutatvány.
Ezzel szemben, ha a nap van formában és Khyr valamilyen oknál fogva nem alszik, akkor a leghangosabb, legidegőrlőbb helyeket szereti, kocsma, forgatag, piac. Ott lehet eltűnni úgy, hogy még a melletted álló sem vesz észre, hiszen ott mindenhol emberek vannak.
Az ősz haj dolog valami barbár, törzsi legenda lehet, ki tudja már honnan szedte össze. Azért Lorewben is lehet némi humor érzék, ha képes leellenőrizni a saját fejének szőrzetét, s annak színét. A vörös szájára huncut mosoly ül ki.*
-Hát ez nem ezüst, az már igaz. *Az is eszébe jut, hogy lehet csak túlontúl hiú a mágus, ami elég viccbe illő párosítás, de nem lehetetlen.
A robbantás felvetésére adott válasza több mint kielégítő. Rengeteg példával és magyarázattal dúsítja, amit Khyr alig tud követni. Egy helyen közbe is kell vágnia, mégpedig amikor az irányra terelődik a szó.*
-Elég félkegyelműnek kéne lenni hozzá, de mi van ha nem és nem akar működni a varázs és teszem azt a kéztartásommal van baj, így magam felé fordítom a kezem, *be is mutatja mire gondol, saját arca felé fordítja rukáját, s egy meglehetősen pontatlan mozdulatot tesz* és megpróbálom kitalálni mi a gond, majd egy hirtelen mozdulat hatására bumm! *ujjait kinyújtva tenyerét az arcához érinti* Volt nincs arcom. Nem volt rá még példa?
*Felkacag, mert igencsak butának kell lenni, hogy ilyet megtegyen az ember, de - ahogy mondani szokta -, ő már nem lepődik meg semmin, pláne nem akkor ha emberszabásúakról beszélünk.
Eztán hagyja befejezni a mágust, nagy figyelemmel kíséri a szavait, elvégre olyat magyaráz neki amiről még nem hallott.
Ami azt illeti, osztaná a másik véleményét a kiválasztódásról. Ő egy kissé egyszerűbben fogalmazná meg, amit bólintás kíséretében ki is mond.*
-Aki hülye haljon meg.
*Ez egy elég egyszerű megfogalmazás, de esetenként helytálló, mert lehet valaki figyelmetlen esetleg tudatlan, de azok általában megússzák, viszont aki tényleg ostoba, annak mi keresni valója van ebben a világban? Egy ember egy molylepke értelmi szintjével.
Szerencsére eddig még nem kellett megélnie a gyilkolásból. Egyszer ölt embert, egyetlen egyszer, bosszúból és egyszer azért mert elszakadt a cérna és az a hülye kölyök túl makacs volt. Mindegy is, jó tudni, hogy ha rászorulna, akkor viszonylag könnyedén ki tudná csinálni az ártatlanokat, úgy hogy jó eséllyel nem kapnák el. Nem kell ahhoz szemtől szembe állni az áldozattal, hogy becsalja a csapdájába.*
-Hehe, jaj még elpirulok. *Legyint egyet, s másik kezét szájához emeli begörbített ujjakkal, hogy elfedje arca vörös foltjait, amikor a férfi arról beszél, hogy megbízhatónak néz ki. Ez az ő szakmájában sokat számít, így ha most nem fojtaná ironikus viccelődésbe - ami inkognitója megóvásához szükséges -, akkor minden bizonnyal komolyan bóknak venné.
Csalódnia kell, hogy a mágus percről percre hárítja a próbálkozásait, az elcsalása véget. Nem baj, nem adja fel.*
-Oh, nem tűnnénk el egész napra. *Mosolyodik el, s húzódik még közelebb. Hangját oly mértékben meglágyítva, hogy hozzá képest a frissen köpült vaj kőszikla.* Egy fertályra, legfeljebb kettőre, kérlek. *Felemeli a kezét, hogy megfogja vele a szerzetes arcát és maga felé fordítsa.* Addig a barátaid elboldogulnak… Nem megyünk messzire. *Súgja a fülébe a szavakat, s nem által odanyomakodni hozzá teljes testében. Már teljesen hozzábújva, suttogva mondja ki az utolsó pár szót a férfi fülébe.*
-Nem mondjuk el senkinek.
//Lorew Mazoral//
*Meglehet, hogy Lorew - akár szerzetesi mivoltának köszönhetően, akár nem - a csendet többre tartja, Khyr ellenben a hangzavart jobban preferálja napközben. Ha a sötétség veszi át az uralmat a föld felett és minden jóravaló polgár aludni tér kicsiny vackába, akkor mindenképpen a néma csend a legjobb fegyver. A lány általában éjjel mozog, hivatását tekintve, a betörés és a rablás a szívéhez legközelebb álló mutatvány.
Ezzel szemben, ha a nap van formában és Khyr valamilyen oknál fogva nem alszik, akkor a leghangosabb, legidegőrlőbb helyeket szereti, kocsma, forgatag, piac. Ott lehet eltűnni úgy, hogy még a melletted álló sem vesz észre, hiszen ott mindenhol emberek vannak.
Az ősz haj dolog valami barbár, törzsi legenda lehet, ki tudja már honnan szedte össze. Azért Lorewben is lehet némi humor érzék, ha képes leellenőrizni a saját fejének szőrzetét, s annak színét. A vörös szájára huncut mosoly ül ki.*
-Hát ez nem ezüst, az már igaz. *Az is eszébe jut, hogy lehet csak túlontúl hiú a mágus, ami elég viccbe illő párosítás, de nem lehetetlen.
A robbantás felvetésére adott válasza több mint kielégítő. Rengeteg példával és magyarázattal dúsítja, amit Khyr alig tud követni. Egy helyen közbe is kell vágnia, mégpedig amikor az irányra terelődik a szó.*
-Elég félkegyelműnek kéne lenni hozzá, de mi van ha nem és nem akar működni a varázs és teszem azt a kéztartásommal van baj, így magam felé fordítom a kezem, *be is mutatja mire gondol, saját arca felé fordítja rukáját, s egy meglehetősen pontatlan mozdulatot tesz* és megpróbálom kitalálni mi a gond, majd egy hirtelen mozdulat hatására bumm! *ujjait kinyújtva tenyerét az arcához érinti* Volt nincs arcom. Nem volt rá még példa?
*Felkacag, mert igencsak butának kell lenni, hogy ilyet megtegyen az ember, de - ahogy mondani szokta -, ő már nem lepődik meg semmin, pláne nem akkor ha emberszabásúakról beszélünk.
Eztán hagyja befejezni a mágust, nagy figyelemmel kíséri a szavait, elvégre olyat magyaráz neki amiről még nem hallott.
Ami azt illeti, osztaná a másik véleményét a kiválasztódásról. Ő egy kissé egyszerűbben fogalmazná meg, amit bólintás kíséretében ki is mond.*
-Aki hülye haljon meg.
*Ez egy elég egyszerű megfogalmazás, de esetenként helytálló, mert lehet valaki figyelmetlen esetleg tudatlan, de azok általában megússzák, viszont aki tényleg ostoba, annak mi keresni valója van ebben a világban? Egy ember egy molylepke értelmi szintjével.
Szerencsére eddig még nem kellett megélnie a gyilkolásból. Egyszer ölt embert, egyetlen egyszer, bosszúból és egyszer azért mert elszakadt a cérna és az a hülye kölyök túl makacs volt. Mindegy is, jó tudni, hogy ha rászorulna, akkor viszonylag könnyedén ki tudná csinálni az ártatlanokat, úgy hogy jó eséllyel nem kapnák el. Nem kell ahhoz szemtől szembe állni az áldozattal, hogy becsalja a csapdájába.*
-Hehe, jaj még elpirulok. *Legyint egyet, s másik kezét szájához emeli begörbített ujjakkal, hogy elfedje arca vörös foltjait, amikor a férfi arról beszél, hogy megbízhatónak néz ki. Ez az ő szakmájában sokat számít, így ha most nem fojtaná ironikus viccelődésbe - ami inkognitója megóvásához szükséges -, akkor minden bizonnyal komolyan bóknak venné.
Csalódnia kell, hogy a mágus percről percre hárítja a próbálkozásait, az elcsalása véget. Nem baj, nem adja fel.*
-Oh, nem tűnnénk el egész napra. *Mosolyodik el, s húzódik még közelebb. Hangját oly mértékben meglágyítva, hogy hozzá képest a frissen köpült vaj kőszikla.* Egy fertályra, legfeljebb kettőre, kérlek. *Felemeli a kezét, hogy megfogja vele a szerzetes arcát és maga felé fordítsa.* Addig a barátaid elboldogulnak… Nem megyünk messzire. *Súgja a fülébe a szavakat, s nem által odanyomakodni hozzá teljes testében. Már teljesen hozzábújva, suttogva mondja ki az utolsó pár szót a férfi fülébe.*
-Nem mondjuk el senkinek.
2607. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:21:18
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:21:18
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
- Nézzük.
* Von vállat. Nem kérdezi, mire kell az Taitosnak, van egy sejtése. Neki is e kellene fűznie jegyzetlapjait, hogy azok ne kallódjanak el, praktikusabb egy könyvbe írogatni, mint fecnikre állandóan.
Annyira azért nem szenved, csak nyűgös már: a nap magasan jár, ő meg egyébként sem szokta meg a délvidék forróságait. Nem is igazán akarja megszokni, ami azt illeti. Az erdőben, a fák árnyéka alatt, vagy a folyóparton még csak-csak elviselhető, víz mellett kifejezetten kellemes is lehet akár, de a zsúfolt piactér kellős közepén nem kifejezetten.*
- Aztán irány a fürdő! Majd meglátod milyen kellemes, de azért remélem, valamennyivel kevesebben vannak, mint itt. Menjünk akkor.
*Bíztatja az ifjút és előre is engedi, hogy mutassa neki az utat. Egyelőre nem látja miről beszél.*
- És eredményesebb voltál a nővel, mint én?
*Érdeklődik könnyed stílusban, visszautalva Nearára.*
//Taitos//
- Nézzük.
* Von vállat. Nem kérdezi, mire kell az Taitosnak, van egy sejtése. Neki is e kellene fűznie jegyzetlapjait, hogy azok ne kallódjanak el, praktikusabb egy könyvbe írogatni, mint fecnikre állandóan.
Annyira azért nem szenved, csak nyűgös már: a nap magasan jár, ő meg egyébként sem szokta meg a délvidék forróságait. Nem is igazán akarja megszokni, ami azt illeti. Az erdőben, a fák árnyéka alatt, vagy a folyóparton még csak-csak elviselhető, víz mellett kifejezetten kellemes is lehet akár, de a zsúfolt piactér kellős közepén nem kifejezetten.*
- Aztán irány a fürdő! Majd meglátod milyen kellemes, de azért remélem, valamennyivel kevesebben vannak, mint itt. Menjünk akkor.
*Bíztatja az ifjút és előre is engedi, hogy mutassa neki az utat. Egyelőre nem látja miről beszél.*
- És eredményesebb voltál a nővel, mint én?
*Érdeklődik könnyed stílusban, visszautalva Nearára.*
2606. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:13:22
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:13:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Isurii//
*Távozva a két másik mágustól Taitos követi hát mesterét, és azon gondolkodik vajon neki kellhet-e valamiféle használati tárgy útjuk során, míg végül arra jut, hogy egy üres, vastag könyvnek, ami ugyan nem kódex méretű igazán hasznát tudná venni.*
-Rendben, előtte megkérdezzük azt a fickót, hogy van-e üres könyve?
*Mutat egy gnóm mindenesre Taitos, remélve, hogy mestere nem hal meg a melegben.*
-Fürdőházban úgysem voltam még.
*Vallja be Taitos, hisz nem egy nagyon városias környékről jött, és ott nincsenek ilyen épületek, vagy ha van is általában lavórnak hívják.*
-Akkor?
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 14:47:27
//Isurii//
*Távozva a két másik mágustól Taitos követi hát mesterét, és azon gondolkodik vajon neki kellhet-e valamiféle használati tárgy útjuk során, míg végül arra jut, hogy egy üres, vastag könyvnek, ami ugyan nem kódex méretű igazán hasznát tudná venni.*
-Rendben, előtte megkérdezzük azt a fickót, hogy van-e üres könyve?
*Mutat egy gnóm mindenesre Taitos, remélve, hogy mestere nem hal meg a melegben.*
-Fürdőházban úgysem voltam még.
*Vallja be Taitos, hisz nem egy nagyon városias környékről jött, és ott nincsenek ilyen épületek, vagy ha van is általában lavórnak hívják.*
-Akkor?
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.18 14:47:27
2605. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:02:57
Üzenet elküldve: 2015-06-18 14:02:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr Kreantis//
*Nem mindenkiben él a motiváció, hogy szóra bírjon valakit, különben Lorew nem is létezne. Ugyanis ő inkább örül annak, ha a környezetében csendben vannak.*
- Hát remélem rosszul hallottad *meg is tapogatja a haját, hogy megnyugodjon: nem ősz. Aztán újra kétségbe esik kicsit, mivel rájön, hogy kezével nem érzi a színeket, így egy tincset igyekszik berángatni a látóterébe. Miután meggyőződik róla, hogy még mindig szép barna színben pompázik dús hajkoronája, hozzáteszi* Amos Thenior sem őszült még meg... teljesen. Pedig nála nem sok nagyobb mágusról tudok.
*Közben a robbantás is szóba kerül, ami tényleg remek módja annak, hogy valaki kárt tegyen magában, bár ilyen csekély értelmi szinten álló ember általában sosem tanulhatja meg a komolyabb varázslatokat.*
- Vegyük a gombanövesztést *hozza a remek példát* Van egy könnyű varázslat, amivel néhány gombát növeszthetsz a földből, némi élelem gyanánt. Ha elrontod mondjuk az igét, vagy a mozdulatokat, a gomba nem fog a füledre nőni. Egyszerűen nem nő ki gomba sehonnan, ez tiszta. Ha mondjuk manalövedéket, vagy robbantást *pillant Lolára* csinálsz, akkor persze kárt tehetsz magadban, de... a tekercsek szövege általában feltételezi, hogyha a lövedék irányát te határozod meg, akkor ha nem is találod el a célt, de nem lövöd szájba magad. A robbantásnál is, a tekercsek kitérnek a veszélyekre, mint például a légbomba. Egy golyó ami felrobbant a kezedben (vagy hasonló) és jó erős szél csak ki belőle, hátrarepít a közelben mindent, beleértve téged is. De te tudod, hogy jönni fog a robbanás, ezért esetleg megkapaszkodhatsz, vagy ilyenek. Általában a tekercsekből megismerheted a kockázatot. És általában aki csúzlival szájba lövi magát néhányszor, az bizalmatlan a számszeríjjal szemben. Valami hasonlóról van szó itt is, ha valaki olyan ostoba, hogy ráüljön egy légbombára, az már nem nagyon fog komolyabb robbantásokat tanulni.
*Elvégre ezek a természet törvényei, a világ így tartja kordában a rajta élőket, na meg persze a hülyeség terjedését is, mivel ha valaki olyan hülye, hogy meggondolatlanul robbantgasson, az általában ott is hagyja a fogát. Hiába, a természet ügyel rá, hogy a visszafogott értelmi képességekkel rendelkezők sose kerülhessenek (túl nagy) fölénybe.
Természetesen Lorew bedőlt volna, de ennek semmi köze szerzetesi mivoltához, egyszerűen csak úgy természetéből adódóan kíváncsi az újdonságokra, vagy inkább nem tudja elviselni, ha valamiről nem tud. Így ha azt mondta volt neki a nő, hogy ez egy új találmány, akkor már csak azért is megszemlélte volna közelről, hogy legközelebb már ő mesélhesse el emberek tucatjainak, hogy milyen új találmányt ismer ő, sokáig volt is neki, de aztán eladta, vagy ilyenek. Aztán ha utána már csak fél füllel tudna figyelni másokra... Az nem sok mindenen változtatna, mert eddig sem volt nagy szokása teljes figyelmet fordítani valakire.*
- Ránézésre jóval megbízhatóbbnak tűnik, mint mondjuk egy sebhelyes, szakadt ruhás férfi, aki esetleg eladásra kínál egy ilyen apró szerkezetet, csak előbb jól meg kell nézni közelről *persze Lorew a bizalmat megérzés alapján szavazza az első pillanatban, amiből Lola nagyrészt kimaradt, viszont az átlagember a felvázolt módon gondolkodik. Persze vannak óvatosabbak, meg olyanok is, akiket nem kell túlzottan győzködni, hogy egy nőhöz közel hajoljanak.*
- Ez nem ilyen egyszerű *jegyzi meg a mágus, habár lássuk be, a bociszemek nagyon hatásosak, ha tudna varázsolni, megtenné, saját önimádata fényezése érdekében meg pláne* Ugyanis nekem figyelnem kell ezt a helyet, részben feljegyzéseket készítek, részben pedig... *a mit tudna még hazudni?* Részben én is olyan szolgálatban vagyok itt, mint az őrök. Néhány szerzetest is kivezényeltek, mivel Amos Thenior úgy érezte, jobban kell vigyázni, mivel odabent akadnak mágikus, illetve mágiával kapcsolatos áruk is, és ha valami gonosz mágus olyat lopna, azt az őrség nem tudná biztosan megfékezni. Ezért is vagyok itt, és nem odabent, kívül őrködünk, és ha odabent baj történik, ki nem juthat senki a mi tudomásunk nélkül.
*Ahhoz képest, hogy mennyire jó (és végtére is lássuk be, valamelyest hihető) történet, meglepően sok problémát fog szülni még akkor is, ha a nő elhiszi. Vagy főleg akkor.*
//Khyr Kreantis//
*Nem mindenkiben él a motiváció, hogy szóra bírjon valakit, különben Lorew nem is létezne. Ugyanis ő inkább örül annak, ha a környezetében csendben vannak.*
- Hát remélem rosszul hallottad *meg is tapogatja a haját, hogy megnyugodjon: nem ősz. Aztán újra kétségbe esik kicsit, mivel rájön, hogy kezével nem érzi a színeket, így egy tincset igyekszik berángatni a látóterébe. Miután meggyőződik róla, hogy még mindig szép barna színben pompázik dús hajkoronája, hozzáteszi* Amos Thenior sem őszült még meg... teljesen. Pedig nála nem sok nagyobb mágusról tudok.
*Közben a robbantás is szóba kerül, ami tényleg remek módja annak, hogy valaki kárt tegyen magában, bár ilyen csekély értelmi szinten álló ember általában sosem tanulhatja meg a komolyabb varázslatokat.*
- Vegyük a gombanövesztést *hozza a remek példát* Van egy könnyű varázslat, amivel néhány gombát növeszthetsz a földből, némi élelem gyanánt. Ha elrontod mondjuk az igét, vagy a mozdulatokat, a gomba nem fog a füledre nőni. Egyszerűen nem nő ki gomba sehonnan, ez tiszta. Ha mondjuk manalövedéket, vagy robbantást *pillant Lolára* csinálsz, akkor persze kárt tehetsz magadban, de... a tekercsek szövege általában feltételezi, hogyha a lövedék irányát te határozod meg, akkor ha nem is találod el a célt, de nem lövöd szájba magad. A robbantásnál is, a tekercsek kitérnek a veszélyekre, mint például a légbomba. Egy golyó ami felrobbant a kezedben (vagy hasonló) és jó erős szél csak ki belőle, hátrarepít a közelben mindent, beleértve téged is. De te tudod, hogy jönni fog a robbanás, ezért esetleg megkapaszkodhatsz, vagy ilyenek. Általában a tekercsekből megismerheted a kockázatot. És általában aki csúzlival szájba lövi magát néhányszor, az bizalmatlan a számszeríjjal szemben. Valami hasonlóról van szó itt is, ha valaki olyan ostoba, hogy ráüljön egy légbombára, az már nem nagyon fog komolyabb robbantásokat tanulni.
*Elvégre ezek a természet törvényei, a világ így tartja kordában a rajta élőket, na meg persze a hülyeség terjedését is, mivel ha valaki olyan hülye, hogy meggondolatlanul robbantgasson, az általában ott is hagyja a fogát. Hiába, a természet ügyel rá, hogy a visszafogott értelmi képességekkel rendelkezők sose kerülhessenek (túl nagy) fölénybe.
Természetesen Lorew bedőlt volna, de ennek semmi köze szerzetesi mivoltához, egyszerűen csak úgy természetéből adódóan kíváncsi az újdonságokra, vagy inkább nem tudja elviselni, ha valamiről nem tud. Így ha azt mondta volt neki a nő, hogy ez egy új találmány, akkor már csak azért is megszemlélte volna közelről, hogy legközelebb már ő mesélhesse el emberek tucatjainak, hogy milyen új találmányt ismer ő, sokáig volt is neki, de aztán eladta, vagy ilyenek. Aztán ha utána már csak fél füllel tudna figyelni másokra... Az nem sok mindenen változtatna, mert eddig sem volt nagy szokása teljes figyelmet fordítani valakire.*
- Ránézésre jóval megbízhatóbbnak tűnik, mint mondjuk egy sebhelyes, szakadt ruhás férfi, aki esetleg eladásra kínál egy ilyen apró szerkezetet, csak előbb jól meg kell nézni közelről *persze Lorew a bizalmat megérzés alapján szavazza az első pillanatban, amiből Lola nagyrészt kimaradt, viszont az átlagember a felvázolt módon gondolkodik. Persze vannak óvatosabbak, meg olyanok is, akiket nem kell túlzottan győzködni, hogy egy nőhöz közel hajoljanak.*
- Ez nem ilyen egyszerű *jegyzi meg a mágus, habár lássuk be, a bociszemek nagyon hatásosak, ha tudna varázsolni, megtenné, saját önimádata fényezése érdekében meg pláne* Ugyanis nekem figyelnem kell ezt a helyet, részben feljegyzéseket készítek, részben pedig... *a mit tudna még hazudni?* Részben én is olyan szolgálatban vagyok itt, mint az őrök. Néhány szerzetest is kivezényeltek, mivel Amos Thenior úgy érezte, jobban kell vigyázni, mivel odabent akadnak mágikus, illetve mágiával kapcsolatos áruk is, és ha valami gonosz mágus olyat lopna, azt az őrség nem tudná biztosan megfékezni. Ezért is vagyok itt, és nem odabent, kívül őrködünk, és ha odabent baj történik, ki nem juthat senki a mi tudomásunk nélkül.
*Ahhoz képest, hogy mennyire jó (és végtére is lássuk be, valamelyest hihető) történet, meglepően sok problémát fog szülni még akkor is, ha a nő elhiszi. Vagy főleg akkor.*
2604. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 13:54:17
Üzenet elküldve: 2015-06-18 13:54:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Nehezen állja már a forróságot az északi Áradások lánya, de legalább hivatalosnak nevezhető ügyeit letudta. A kötelező köröket letudták, hirtelen nincs is más szándéka Isuriinak.*
-Mit szólnál ha úsznánk egyet a fürdőben?
*Szívesen lehűtené magát és Taitossal is elcseverészne erről arról, de ügyeik továbbra sem valóak a piactérre. Mivel nem találtak fafaragót, nem akar vásárolni se. Egy-két üvegcse jól jött volna, hiszen hobbijává vált a bájitalkeverés és azzal szívesen üti el idejét, de majd Erieltől beszerzi a szükséges üvegcséket.*
//Taitos//
*Nehezen állja már a forróságot az északi Áradások lánya, de legalább hivatalosnak nevezhető ügyeit letudta. A kötelező köröket letudták, hirtelen nincs is más szándéka Isuriinak.*
-Mit szólnál ha úsznánk egyet a fürdőben?
*Szívesen lehűtené magát és Taitossal is elcseverészne erről arról, de ügyeik továbbra sem valóak a piactérre. Mivel nem találtak fafaragót, nem akar vásárolni se. Egy-két üvegcse jól jött volna, hiszen hobbijává vált a bájitalkeverés és azzal szívesen üti el idejét, de majd Erieltől beszerzi a szükséges üvegcséket.*
2603. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 13:29:29
Üzenet elküldve: 2015-06-18 13:29:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 33
Játékstílus: Megfontolt
// Nyári forgatag //
// Ellentétek rendje //
*Neara kezdi megkedvelni Taitost, mivel kevesekkel érintkezik, jól esik neki egy másfajta beszélgetés, még akkor is, ha a beszélgetés zöme rá, vagy a napmágiára irányul. A templomban megszokta már, hogy folyton a mágia elméletét és gyakorlatát helyezi előtérbe, de most egy új embernek beszél róla és ilyenkor mindig jobb kedve támad. Taitos megértően végighallgatja, majd elmeséli az ő történetét, ami továbbra is izgalmasan hangzik. ~ Vajon mit taníthattak neki, nem látszik elveszett léleknek. ~
Végül megérkeznek hozzájuk Eralilék, a hóhajú nő pedig egyértelműsíti, hogy itt hagyják az új rend két nagymesterét.*
- Minden jót hölgyem és Taitos úr. *Biccent mellék egy kedves mosollyal és Eralilra pillant. Láthatóan ugyanaz a titokzatos arc, amit eddig is viselt a mágusmester. Neara nem kíváncsiskodik egyelőre, ha olyan dolgot beszéltek meg ami rá is tartozik, Eralil biztosan tájékoztatni fogja. Így hát ő is várja a többi jelentkezőt, hátha feltűnik még egy pár.*
// Ellentétek rendje //
*Neara kezdi megkedvelni Taitost, mivel kevesekkel érintkezik, jól esik neki egy másfajta beszélgetés, még akkor is, ha a beszélgetés zöme rá, vagy a napmágiára irányul. A templomban megszokta már, hogy folyton a mágia elméletét és gyakorlatát helyezi előtérbe, de most egy új embernek beszél róla és ilyenkor mindig jobb kedve támad. Taitos megértően végighallgatja, majd elmeséli az ő történetét, ami továbbra is izgalmasan hangzik. ~ Vajon mit taníthattak neki, nem látszik elveszett léleknek. ~
Végül megérkeznek hozzájuk Eralilék, a hóhajú nő pedig egyértelműsíti, hogy itt hagyják az új rend két nagymesterét.*
- Minden jót hölgyem és Taitos úr. *Biccent mellék egy kedves mosollyal és Eralilra pillant. Láthatóan ugyanaz a titokzatos arc, amit eddig is viselt a mágusmester. Neara nem kíváncsiskodik egyelőre, ha olyan dolgot beszéltek meg ami rá is tartozik, Eralil biztosan tájékoztatni fogja. Így hát ő is várja a többi jelentkezőt, hátha feltűnik még egy pár.*
2602. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 13:21:05
Üzenet elküldve: 2015-06-18 13:21:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
*Szétnézni indult a piactéren erre nem lát semmit. Egész egyszerűen annyi ember és árus tolong körbe betöltve minden talpalatnyi helyet, hogy már egyszerűen képtelen bármibe is belekezdeni. Az árusok portékái nem érdeklik annyira, vize van, mást meg úgyse ihat amíg fenn akarja tartani képességeit jelenlegi formájukban. Így aztán csak céltalanul bolyong remélve, sikerül idejében megszoknia a napfényt és ezt az irdatlan meleget. Céltalanságát növeli jelenlegi szerepe amihez kivételesen kénytelen ragaszkodni. Nem lophat meg senkit, nem rabolhat kis senkit, de még csak el sem mehet. Nehéz egy nap, ezek után reméli megéri a befektetett energiáit.
Az egyik árus mögött kiszúr egy másik mélységit és egy felvilági elfet. Nem a legjobb párosítás, méterekre van tőlük ám a feszültség így is tapintható. Mindegy, amíg nem folyik vér, addig nincs velük dolga, ha meg igen akkor már nem sokat tud tenni az ügy érdekében. Majd odafigyel. Alighogy hátat fordít a bódénak egy még kellemetlenebb meglepetés fogadja.* ~Ez meg, hogy kerül ide?~ *A lány, Oriiza akit pár hónapja eladott a Tharg királynak most itt mászkál ezen a piacon méghozzá egy ork hím társaságában. Nem egészen tudja mit csinálnak, a hangjuk nem szűrődik át a rettentő zsivajon, mégis nagyot nyel mikor meglátja őket. Igyekszik megnyugtatni magát, aztán feszülten mint ahogy eddig is, megindul tovább mintha mi sem történt volna. Bár fejében és lelkében folyamatosan pörögnek a rosszabbnál rosszabb sejtelmek arca erről mit sem árul el.* ~Thargoddarok, kár ezeknek a hatalom, egy félemberre se tudnak vigyázni.~ *Mintha úgy emlékezne a nagy szakállú törzsfő is valahol itt lenne a forgatagban, őt viszont már nem látja. Ez az ő formája, a bajt keresnie sem kell, a szerencse úgy kerüli mint szomjazó az erdőtüzet.
Jobbját a zsebébe csúsztatja, oda ahol az erszénye található. Sok itt a tolvaj, ő maga se jobb, semmi szükség rá, hogy valaki kikapja a zsákot a zsebéből és mint a szél eltűnjön vele.*
*Szétnézni indult a piactéren erre nem lát semmit. Egész egyszerűen annyi ember és árus tolong körbe betöltve minden talpalatnyi helyet, hogy már egyszerűen képtelen bármibe is belekezdeni. Az árusok portékái nem érdeklik annyira, vize van, mást meg úgyse ihat amíg fenn akarja tartani képességeit jelenlegi formájukban. Így aztán csak céltalanul bolyong remélve, sikerül idejében megszoknia a napfényt és ezt az irdatlan meleget. Céltalanságát növeli jelenlegi szerepe amihez kivételesen kénytelen ragaszkodni. Nem lophat meg senkit, nem rabolhat kis senkit, de még csak el sem mehet. Nehéz egy nap, ezek után reméli megéri a befektetett energiáit.
Az egyik árus mögött kiszúr egy másik mélységit és egy felvilági elfet. Nem a legjobb párosítás, méterekre van tőlük ám a feszültség így is tapintható. Mindegy, amíg nem folyik vér, addig nincs velük dolga, ha meg igen akkor már nem sokat tud tenni az ügy érdekében. Majd odafigyel. Alighogy hátat fordít a bódénak egy még kellemetlenebb meglepetés fogadja.* ~Ez meg, hogy kerül ide?~ *A lány, Oriiza akit pár hónapja eladott a Tharg királynak most itt mászkál ezen a piacon méghozzá egy ork hím társaságában. Nem egészen tudja mit csinálnak, a hangjuk nem szűrődik át a rettentő zsivajon, mégis nagyot nyel mikor meglátja őket. Igyekszik megnyugtatni magát, aztán feszülten mint ahogy eddig is, megindul tovább mintha mi sem történt volna. Bár fejében és lelkében folyamatosan pörögnek a rosszabbnál rosszabb sejtelmek arca erről mit sem árul el.* ~Thargoddarok, kár ezeknek a hatalom, egy félemberre se tudnak vigyázni.~ *Mintha úgy emlékezne a nagy szakállú törzsfő is valahol itt lenne a forgatagban, őt viszont már nem látja. Ez az ő formája, a bajt keresnie sem kell, a szerencse úgy kerüli mint szomjazó az erdőtüzet.
Jobbját a zsebébe csúsztatja, oda ahol az erszénye található. Sok itt a tolvaj, ő maga se jobb, semmi szükség rá, hogy valaki kikapja a zsákot a zsebéből és mint a szél eltűnjön vele.*
2601. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:56:45
Üzenet elküldve: 2015-06-18 12:56:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Lorew Mazoral//
*A lány nem tartozik a többséghez ezek szerint, nem is tudná megérteni, hogy lehet nem kezelni ezt az embert. Már a kiállása és a tekintete késztetést ad arra, hogy törődjenek vele a megfelelő módon. Hogy mi a “megfelelő” az még nem tiszta a számára, de csak hamar ki fogja deríteni. Igaz is… lesz ez még érdekesebb is.*
-Azt hallottam a született papok, papnők ezüstös hajjal születnek, vagy legalábbis hamar megőszülnek. *Elvigyorodik.* Bár, lehet, hogy a folyamatos tanulás folytán fordul őszbe a fejük. Mindegy. *Legyint egyet a férfi előtt, úgy tűnik élet céljává válik, hogy idegesítse. Persze azt nem szeretné, hogy agyvérzésben hulljon el, így idővel taktikát fog váltani. Hmm, bizony.*
-És mi van hogyha megtanulok egy ppff… teszem azt robbantást. Elő tudom idézni, de valami elrontok és lerobban a fejem? Ez lehetséges-e, vagy csak egyszerűen a kezem füstöl el? *Komoly érdeklődést mutat az iránt, hogyan vélekedik a férfi. Nem ért hozzá, tényleg nem, ezért szeretné megtudni, hogy mennyire ártalmas, illetve biztonságos.
Azzal egyetért, hogy ha egy harc analfabéta, vagy egy gyerek megfog egy kardot - amennyiben fel tudja emelni - és elkezd vele hadonászni, akkor több, kevesebb kárt elő tud idézni másokban, de esélyesebb, hogy magában.
Ezekről a tekercsekről még nem is hallott, sőt eszébe nem jutna, hogy léteznek ilyen varázs izék, amikből kicsavarhatja a mágiát az ember teljesen tudatlanul. Persze, nem csodálná, hogy vagyonokat kellene fizetni érte. Mennyi is lenne? Ezer arany vagy tízezer?
~Természetesen ő nem dőlt volna be… micsoda egy hazug kurafi.~
Elmosolyodik, ahogy ez átfut az agyán. Le merné fogadni, hogy bedőlt volna neki, ha tényleg egy szerzetes a templomból, akkor nagyon valószínű, hogy érdeklődik minden ismeretlen dolog iránt. Khyr még arra is gondol, persze csak futólag és utána rögtön el is hessegeti az abszurd gondolatot, hogy az ember - állításához híven - mindent tud és nem lehet meglepni semmivel. Illetve nem érdekli más csak a mágikus eszközök, de akkor miért kért bocsánatot, hogy a nő elmondja neki mihez ért? Ezért nem gondol erre többet, bizony tudja ő hogy kíváncsi és ha a vörös azt mondta volna neki, hogy “itt ez a kis szerkezet, szép zenét játszik, de nagyon közelről kell hallgatni, mert ebben a hangzavarban nem jut el a fülig a csodás muzsika”, s ezen a ponton kezdett volna fetrengeni az emberünk véres pofával, kipukkadt szemekkel és legalább egy hiányzó füllel.
Nem szól semmit, csak megrázza a fejét, hagyja, hogy a férfi befejezze.
A barbárokkal igaza lehet, ha olyan együgyű, táborban nevelkedett, fűzfánfütyülő, nyers csontot szopkodó, ganyéban gázoló, piszkos pofájú, száraz bőrű, tépett hajú, mocskos, rabló, útonállóról lenne szó. Azokat nem nehéz elvarázsolni.*
-Esetemben? Miért nem? *Vonja fel a szemöldökét, mikor a férfi egy kicsit elhallgat. Nem mintha olyan sokat beszélt volna eddig, ezért nem akarja Khyr félbeszakítani, mert a végén még teljesen megnémul, ha mondandója van készséggel meghallgatja.* Miből állapítod meg valakiről, hogy szélhámos? *Ez azért egy kicsit simogatja a lelkét, jól esik, hogy jó úton halad ahhoz, hogy egyáltalán ne tűnjön tolvaj, csalónak.
Jó elkerülő választ ad az ember, de nem elég jót. Egy “állok elébe” arckifejezéssel néz rá, majd szelíden megszólal.*
-Akkor, menjünk egy csendesebb, néptelenebb… hmm, strázsátlan helyre. *Mosolyodik el pajkosan, majd bociszemeket meresztve még hozzáteszi.* Kérlek! A kedvemért.
//Lorew Mazoral//
*A lány nem tartozik a többséghez ezek szerint, nem is tudná megérteni, hogy lehet nem kezelni ezt az embert. Már a kiállása és a tekintete késztetést ad arra, hogy törődjenek vele a megfelelő módon. Hogy mi a “megfelelő” az még nem tiszta a számára, de csak hamar ki fogja deríteni. Igaz is… lesz ez még érdekesebb is.*
-Azt hallottam a született papok, papnők ezüstös hajjal születnek, vagy legalábbis hamar megőszülnek. *Elvigyorodik.* Bár, lehet, hogy a folyamatos tanulás folytán fordul őszbe a fejük. Mindegy. *Legyint egyet a férfi előtt, úgy tűnik élet céljává válik, hogy idegesítse. Persze azt nem szeretné, hogy agyvérzésben hulljon el, így idővel taktikát fog váltani. Hmm, bizony.*
-És mi van hogyha megtanulok egy ppff… teszem azt robbantást. Elő tudom idézni, de valami elrontok és lerobban a fejem? Ez lehetséges-e, vagy csak egyszerűen a kezem füstöl el? *Komoly érdeklődést mutat az iránt, hogyan vélekedik a férfi. Nem ért hozzá, tényleg nem, ezért szeretné megtudni, hogy mennyire ártalmas, illetve biztonságos.
Azzal egyetért, hogy ha egy harc analfabéta, vagy egy gyerek megfog egy kardot - amennyiben fel tudja emelni - és elkezd vele hadonászni, akkor több, kevesebb kárt elő tud idézni másokban, de esélyesebb, hogy magában.
Ezekről a tekercsekről még nem is hallott, sőt eszébe nem jutna, hogy léteznek ilyen varázs izék, amikből kicsavarhatja a mágiát az ember teljesen tudatlanul. Persze, nem csodálná, hogy vagyonokat kellene fizetni érte. Mennyi is lenne? Ezer arany vagy tízezer?
~Természetesen ő nem dőlt volna be… micsoda egy hazug kurafi.~
Elmosolyodik, ahogy ez átfut az agyán. Le merné fogadni, hogy bedőlt volna neki, ha tényleg egy szerzetes a templomból, akkor nagyon valószínű, hogy érdeklődik minden ismeretlen dolog iránt. Khyr még arra is gondol, persze csak futólag és utána rögtön el is hessegeti az abszurd gondolatot, hogy az ember - állításához híven - mindent tud és nem lehet meglepni semmivel. Illetve nem érdekli más csak a mágikus eszközök, de akkor miért kért bocsánatot, hogy a nő elmondja neki mihez ért? Ezért nem gondol erre többet, bizony tudja ő hogy kíváncsi és ha a vörös azt mondta volna neki, hogy “itt ez a kis szerkezet, szép zenét játszik, de nagyon közelről kell hallgatni, mert ebben a hangzavarban nem jut el a fülig a csodás muzsika”, s ezen a ponton kezdett volna fetrengeni az emberünk véres pofával, kipukkadt szemekkel és legalább egy hiányzó füllel.
Nem szól semmit, csak megrázza a fejét, hagyja, hogy a férfi befejezze.
A barbárokkal igaza lehet, ha olyan együgyű, táborban nevelkedett, fűzfánfütyülő, nyers csontot szopkodó, ganyéban gázoló, piszkos pofájú, száraz bőrű, tépett hajú, mocskos, rabló, útonállóról lenne szó. Azokat nem nehéz elvarázsolni.*
-Esetemben? Miért nem? *Vonja fel a szemöldökét, mikor a férfi egy kicsit elhallgat. Nem mintha olyan sokat beszélt volna eddig, ezért nem akarja Khyr félbeszakítani, mert a végén még teljesen megnémul, ha mondandója van készséggel meghallgatja.* Miből állapítod meg valakiről, hogy szélhámos? *Ez azért egy kicsit simogatja a lelkét, jól esik, hogy jó úton halad ahhoz, hogy egyáltalán ne tűnjön tolvaj, csalónak.
Jó elkerülő választ ad az ember, de nem elég jót. Egy “állok elébe” arckifejezéssel néz rá, majd szelíden megszólal.*
-Akkor, menjünk egy csendesebb, néptelenebb… hmm, strázsátlan helyre. *Mosolyodik el pajkosan, majd bociszemeket meresztve még hozzáteszi.* Kérlek! A kedvemért.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057