Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 186 (3701. - 3720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3720. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 15:04:52
Üzenet elküldve: 2015-07-28 15:04:52
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Rahil//
*Ó igen, már emlékszik is, habár fenyegetésnek azért nem mondható, éppen ellenkezőleg, magát akarta bebiztosítani, vagy más szavakkal a hölgyet biztosítani arról, hogy jár el a szája. Sebaj, jó ez így is, viszont aligha történt volna itt bármilyen fenyegetés, legalábbis nem nagyobb, mint korábban a hölgy részéről. Amaz említette, hogy utánanézett az új testben történő feltámasztásnak a nagybátyja halála után, és hogy Lorew mellékesen pont annyi idős. Lorew pedig felvetette, hogy akár el is mondhatná mindezt a főpapnak, persze most már emlékszik, az egész úgy indult, hogy amennyiben megcsinálnák az embertelen kísérletet. Szóval nem is érti, hogy miért gondolja úgy a nő, hogy ez fenyegetés volna... Remekül látja a helyzetet, egyikük sem csinált semmit, de még ha csinált is volna...*
- Dehogy fenyegettem, dehogy fenyegettem *jegyzi meg* Én pusztán azt kérdeztem, hogy mit tudnék én abban segíteni, meg hogy esetleg utána (szigorúan a művelet után, mikor már szárad valami a lelkünkön) nem aggódna-e, hogy én kitálalok a főpapnak, hogy mentsem a saját bőrömet. Szóval semmi ok az aggodalomra, dehogy mondok én bármit is annak a felfuvalkodott békának... Még ha valóban elkövetett volna valamit, azt is csak azért is eltitkolnám, nehogy a végén a saját emberfeletti megérzésének titulálja azt, hogy rájött. Nem, egy szót sem szólnék neki, az biztos... *sóhajtja, majd kicsit kényelmesebben elhelyezkedik a ládán. Viszonylag rossz ötletnek tűnik már így a felvetés, hogy "mi lenne, ha kiadná", főleg mivel a hölgy esetében még mindig nem tudott teljesen meggyőződni arról, hogy csak egy vicces kedvű halandó. Ha pedig valóban egy felsőbbrendű lény (de nem az), akkor rendkívül nagy bajba keverhette magát ezzel. Abban bízik, hogy a pontosítás megtette a hatását, elvégre lássuk be, tényleg nem mondana még ilyen ügyekben sem semmit a főpapnak, pláne olyan komoly dolgokról, minthogy megjelent egy entitás. Amos Thenior hatalmát védvén biztos megpróbálni elpusztítani, éppen ezért ilyen lényekről (ha találkozik is majd eggyel) soha senkinek nem beszélhet.*
- Az meg a másik... *jegyzi meg arra, hogy a főpap úgyse hinne neki* Egy napon az a bolond még könyörögni fog, hogy vezessem. Én pedig el fogom zavarni... *majd a kérdés visszadobására enyhén megvakarja a fejét (nem a a gondolkodás jeleként, pusztán a nap annyit sütötte, hogy már viszket. Szerencse hogy közeledik a forgatag vége, felüdülés lesz már visszamenni a templomba), majd megvonja a vállát* Fogalmam sincs. Általában olyasmiket szoktam kérdezni, amiket én magam nem tudok. Azért tettem fel a kérdést, mert tényleg szeretném elhinni, hogy nem akar ártani nekem, viszont semmi olyasmi nem jutott eszembe, amivel teljesen és tökéletesen meggyőzhetne. Gondoltam, hátha önnek van valamiféle formabontóan jó javaslata. De nem, pénzre, szavakra, és őrökre nem tartok igényt *ráadásul ha azokat az őröket a nő adná mellé, na akkor lenne még csak igazán ideges, akkor nem lehetne egyetlen nyugodt lépése sem. Rövid gondolkodás után újra megjegyzi, biztos ami biztos.*
- Még hogy én bármiről is beszámoljak Amos Theniornak... a feltételezés is sértő *még akkor is, ha ő vetette fel.*
//Rahil//
*Ó igen, már emlékszik is, habár fenyegetésnek azért nem mondható, éppen ellenkezőleg, magát akarta bebiztosítani, vagy más szavakkal a hölgyet biztosítani arról, hogy jár el a szája. Sebaj, jó ez így is, viszont aligha történt volna itt bármilyen fenyegetés, legalábbis nem nagyobb, mint korábban a hölgy részéről. Amaz említette, hogy utánanézett az új testben történő feltámasztásnak a nagybátyja halála után, és hogy Lorew mellékesen pont annyi idős. Lorew pedig felvetette, hogy akár el is mondhatná mindezt a főpapnak, persze most már emlékszik, az egész úgy indult, hogy amennyiben megcsinálnák az embertelen kísérletet. Szóval nem is érti, hogy miért gondolja úgy a nő, hogy ez fenyegetés volna... Remekül látja a helyzetet, egyikük sem csinált semmit, de még ha csinált is volna...*
- Dehogy fenyegettem, dehogy fenyegettem *jegyzi meg* Én pusztán azt kérdeztem, hogy mit tudnék én abban segíteni, meg hogy esetleg utána (szigorúan a művelet után, mikor már szárad valami a lelkünkön) nem aggódna-e, hogy én kitálalok a főpapnak, hogy mentsem a saját bőrömet. Szóval semmi ok az aggodalomra, dehogy mondok én bármit is annak a felfuvalkodott békának... Még ha valóban elkövetett volna valamit, azt is csak azért is eltitkolnám, nehogy a végén a saját emberfeletti megérzésének titulálja azt, hogy rájött. Nem, egy szót sem szólnék neki, az biztos... *sóhajtja, majd kicsit kényelmesebben elhelyezkedik a ládán. Viszonylag rossz ötletnek tűnik már így a felvetés, hogy "mi lenne, ha kiadná", főleg mivel a hölgy esetében még mindig nem tudott teljesen meggyőződni arról, hogy csak egy vicces kedvű halandó. Ha pedig valóban egy felsőbbrendű lény (de nem az), akkor rendkívül nagy bajba keverhette magát ezzel. Abban bízik, hogy a pontosítás megtette a hatását, elvégre lássuk be, tényleg nem mondana még ilyen ügyekben sem semmit a főpapnak, pláne olyan komoly dolgokról, minthogy megjelent egy entitás. Amos Thenior hatalmát védvén biztos megpróbálni elpusztítani, éppen ezért ilyen lényekről (ha találkozik is majd eggyel) soha senkinek nem beszélhet.*
- Az meg a másik... *jegyzi meg arra, hogy a főpap úgyse hinne neki* Egy napon az a bolond még könyörögni fog, hogy vezessem. Én pedig el fogom zavarni... *majd a kérdés visszadobására enyhén megvakarja a fejét (nem a a gondolkodás jeleként, pusztán a nap annyit sütötte, hogy már viszket. Szerencse hogy közeledik a forgatag vége, felüdülés lesz már visszamenni a templomba), majd megvonja a vállát* Fogalmam sincs. Általában olyasmiket szoktam kérdezni, amiket én magam nem tudok. Azért tettem fel a kérdést, mert tényleg szeretném elhinni, hogy nem akar ártani nekem, viszont semmi olyasmi nem jutott eszembe, amivel teljesen és tökéletesen meggyőzhetne. Gondoltam, hátha önnek van valamiféle formabontóan jó javaslata. De nem, pénzre, szavakra, és őrökre nem tartok igényt *ráadásul ha azokat az őröket a nő adná mellé, na akkor lenne még csak igazán ideges, akkor nem lehetne egyetlen nyugodt lépése sem. Rövid gondolkodás után újra megjegyzi, biztos ami biztos.*
- Még hogy én bármiről is beszámoljak Amos Theniornak... a feltételezés is sértő *még akkor is, ha ő vetette fel.*
3719. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 14:36:06
Üzenet elküldve: 2015-07-28 14:36:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 401
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Lorew//
*A férfi kérdéseket hátrahagyva indul útnak szintén, a forgatag kellős közepe felé. Olyan kérdéseket, melyek többsége nem mondható épp tetszetősnek az eredar számára. Persze, nem arról van szó, hogy kifogna rajta pár "mi lenne,ha" kezdetű, üres fenyegetés. Csak pusztán a fenyegetőzés ténye nincs ínyére. Persze, benne volt a pakliban, hogy ez a dolog is feljön előbb vagy utóbb, így nem is éri teljesen felkészületlenül. Az pedig, hogy Lorew elmarad fél órára, vagy talán még többre is, szintén az ő malmára hajtja a vizet.
Gonoszkás félmosollyal fogadja a visszaérkezését, melyben, mondhatni, biztos volt. Hiába a fenyegetések, a férfi érdeklődését megragadta a téma, így éppcsak leheletnyit tartott attól, hogy most majd kereket old a köpenyes, s valóban besúgja.
A gömbbel való bűvölködését érdeklődve, felvont szemöldökkel figyeli. Azt hiszi pár pillanatig, hogy valami zsonglőrmutatvánnyal akarná lenyűgözni, s a kép, hogy mi a célja valójában, csak akkor áll össze, mikor szó esik az érzésnélküliségéről - amibe majdhogynem bele is trafál a mélyen tisztelt Lorew.*
- Megfenyegetett, kedves barátom.
*Jegyzi meg még mindig mosolyogva, hogy visszavezesse a férfit az előző témákhoz, ahogy ezt ő külön kérte is. Ha a férfi elég képzett lenne azzal a golyóbissal, talán most kicsit fel is villanna pirosas vagy lilás-feketés színben... vagy ami épp a harag jelenlétét jelzi.*
- Pedig semmi oka rá. Pusztán ártatlan kérdéseket intéztem Önhöz. Még csak ajánlatot sem tettem igazán, így aztán mit is mondhatna Amosnak? Azt, hogy ilyesmiről beszéltünk, s gondolkodom valamin, amit ő talán ellenezne? Gondolkodni még nem bűn, Lorew. De ha az lenne, úgy Ön is bűnös. Nemde?
*Belekortyol mostmár abba az italba. Ugyan nem tudja, meggyőzte-e Lorewet az előzőekkel, de talán nem is lényeges. Elvégre ígyis-úgyis a túlbiztosítás a módszere, így tovább forgatja a szavakat.*
- Egyébként is, valaki olyannak árulna el akkor, aki egyébként is kételkedik még abban is, amit megfigyel és papírra vet. Az adott szavában ne kételkedne? Főként, ha egy vagyonos személy áll a másik oldalt, az ő szavával az Öné ellen. Ha jól tévedek, ez esetben legfeljebb magát titulálná bugrisnak. Viszont... Kedves Lorew. Ha sikerülhetne, amin elgondolkodtam, talán valami olyat vethetne papírra, amit az Úr is értékelne. Talán álnéven, vagy mint aki másvalakinek az elbeszéléséből írt tanulmányt. Vagy akár más bőrébe bújva szintén... Ez azt hiszem, elég kecsegtető ajánlat. Mindazonáltal... Nem tudom, hogyan győzhetném meg arról, hogy nincs Önnel szemben ártó szándékom. Örömömre szolgálna, ha esetleg kisegítene. Fizessem meg, tegyek esküt, biztosítsak maga mellé állandó fegyveres kíséretet...?
*Kérdő tekintettel vállat von és kissé szét is tárja kezeit, hogy megmutassa, valóban tanácstalan az ügyben.*
//Lorew//
*A férfi kérdéseket hátrahagyva indul útnak szintén, a forgatag kellős közepe felé. Olyan kérdéseket, melyek többsége nem mondható épp tetszetősnek az eredar számára. Persze, nem arról van szó, hogy kifogna rajta pár "mi lenne,ha" kezdetű, üres fenyegetés. Csak pusztán a fenyegetőzés ténye nincs ínyére. Persze, benne volt a pakliban, hogy ez a dolog is feljön előbb vagy utóbb, így nem is éri teljesen felkészületlenül. Az pedig, hogy Lorew elmarad fél órára, vagy talán még többre is, szintén az ő malmára hajtja a vizet.
Gonoszkás félmosollyal fogadja a visszaérkezését, melyben, mondhatni, biztos volt. Hiába a fenyegetések, a férfi érdeklődését megragadta a téma, így éppcsak leheletnyit tartott attól, hogy most majd kereket old a köpenyes, s valóban besúgja.
A gömbbel való bűvölködését érdeklődve, felvont szemöldökkel figyeli. Azt hiszi pár pillanatig, hogy valami zsonglőrmutatvánnyal akarná lenyűgözni, s a kép, hogy mi a célja valójában, csak akkor áll össze, mikor szó esik az érzésnélküliségéről - amibe majdhogynem bele is trafál a mélyen tisztelt Lorew.*
- Megfenyegetett, kedves barátom.
*Jegyzi meg még mindig mosolyogva, hogy visszavezesse a férfit az előző témákhoz, ahogy ezt ő külön kérte is. Ha a férfi elég képzett lenne azzal a golyóbissal, talán most kicsit fel is villanna pirosas vagy lilás-feketés színben... vagy ami épp a harag jelenlétét jelzi.*
- Pedig semmi oka rá. Pusztán ártatlan kérdéseket intéztem Önhöz. Még csak ajánlatot sem tettem igazán, így aztán mit is mondhatna Amosnak? Azt, hogy ilyesmiről beszéltünk, s gondolkodom valamin, amit ő talán ellenezne? Gondolkodni még nem bűn, Lorew. De ha az lenne, úgy Ön is bűnös. Nemde?
*Belekortyol mostmár abba az italba. Ugyan nem tudja, meggyőzte-e Lorewet az előzőekkel, de talán nem is lényeges. Elvégre ígyis-úgyis a túlbiztosítás a módszere, így tovább forgatja a szavakat.*
- Egyébként is, valaki olyannak árulna el akkor, aki egyébként is kételkedik még abban is, amit megfigyel és papírra vet. Az adott szavában ne kételkedne? Főként, ha egy vagyonos személy áll a másik oldalt, az ő szavával az Öné ellen. Ha jól tévedek, ez esetben legfeljebb magát titulálná bugrisnak. Viszont... Kedves Lorew. Ha sikerülhetne, amin elgondolkodtam, talán valami olyat vethetne papírra, amit az Úr is értékelne. Talán álnéven, vagy mint aki másvalakinek az elbeszéléséből írt tanulmányt. Vagy akár más bőrébe bújva szintén... Ez azt hiszem, elég kecsegtető ajánlat. Mindazonáltal... Nem tudom, hogyan győzhetném meg arról, hogy nincs Önnel szemben ártó szándékom. Örömömre szolgálna, ha esetleg kisegítene. Fizessem meg, tegyek esküt, biztosítsak maga mellé állandó fegyveres kíséretet...?
*Kérdő tekintettel vállat von és kissé szét is tárja kezeit, hogy megmutassa, valóban tanácstalan az ügyben.*
3718. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 13:25:15
Üzenet elküldve: 2015-07-28 13:25:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Paru//
*Khyr is kezdi érezni, hogy kissé múlik az italok hatása, s piszkosul hiányzik neki egy kupa a kezébe. Rá is néz üres ujjaira és lemondóan sóhajt.
Ha a lány befejezte a bámészkodást, a vörös felveszi a földről a levágott ruha ujját és körbe köti vele a sebeket. Szorosan megszorítja azt, hogy véletlenül se csúszkáljon. A rongy két széle körül a karja kissé megdagadni látszik, de nem bíz semmit a véletlenre.
Khyr türelmes, végtelenül türelmes, egyes esetekben. Képes járni a piacot nap-nap után, hogy barátságot kössön egy gazdag ház cselédlányával, akitől majdan megszerez jó pár információt, s kipuhatolja, hol, mikor, hogyan kell betörnie a kúriába és mit lopjon el, s azt hol tartják. Bizony, az ő szakmájában türelmesnek kell lennie, s jól informáltnak, ügyesnek és okosnak, de mindenek előtt elővigyázatosnak.
De hát ez munka, ez élet és szerelem. Gyógyítókban nem bízik, így a szereiknek gyorsan kell hatniuk, ha nem akarják magukra haragítani a lányt. Hogy mi történik akkor ha megharagszik Khyr? Első sorban visszaveszi a pénzét kamatostul, de mivel a matematika nem az erőssége, néha sokkal többet elvesz. Mindent amit tud.*
- Rendben van, boszorkány. *Bólint a lány részletes leírására.* Vagy olyan kiváltságos, hogy megbízzak szavadban. *Bár bizalomnak úgy szó szerint nem mondható, még is szebb szó ez rá, mint az "hogyha meglépsz a pénzemmel, megkereslek és felnégyellek".*
- Húsz arany a mosolyodért és harminc a balzsamodért. *Miközben beszél mutatóujját a nőre szegezi, mintha nem lenne biztos benne, hogy most fenyeget, vagy üzletel. Végül is a kettő szinte ugyanaz.*
- Az olyan... mm... *Ráncolja össze homlokát, ahogy előveszi az erszényét és a benne lévő pénzt lesi. Kivesz egy két érmét és úgy dönt, hogy ennyi elég lesz.* Az olyan ötven arany.
*Mondja büszkén, majd szomorúan ejti vissza a két érmét és kotorászik tovább, de nem talál annyit, hogy kifizesse a lányt. Felnéz rá és megingatja a fejét, keserves tekintettel.*
- Bocsáss meg, cukorfalat, de nincs annyi pénzem. *Mondja és vállat von, majd hirtelen ötletből vezérelve a lánynak adja a régi, értékes amulettjét. Ha az elfogadja két kezével zárja a lány tenyerébe azt, egyenesen annak szemébe vájva saját tekintetét.*
- Az értéke több, mint száz. A szegények negyedében, ismerek egy zálogost, jó pénzt ad érte. *Mosolyog, majd kelletlenül lemond az amulettről, egy időre. Feljegyzi az elméjébe, hogy betérjen a kufárhoz, amint módjában áll, öt nap után.*
- Tehát. *Igyekszik megerőltetni agyát, hogy emlékezzen a találka időpontjára és helyére.* A szegények negyedében, a böllérnél. *Bólint, majd komolyan tekint fel.* Holnap nem leszek a városban. Öt nap. Azt mondtad annyi kell a mosolyodhoz. Öt napod van, hogy megjelenj. Ugye nem kell mondanom, hogy mit teszek, ha nem jelensz meg?
*Dühösen tekint a lányka szemébe és balját a tőreire teszi, hogy nyomatékosítsa gyilkos szándékát. Azt a másiknak nem kell tudnia, hogy nem ölné meg ha nem muszáj. Elmosolyodik, aztán hozzá teszi.*
- Hajnalban, mikor már elvonultak a patkányok, mielőtt kitörnek a nap első sugarai. Várni foglak, boszorkány.
*Kacsint a lányra, s a kezét nyújtja, ha az elfogadja, akkor ezzel számára az üzlet megköttetett. Feláll, hogy szakadtan, csapzottan az útjára induljon, amennyiben a másik nem akar tőle semmi egyebet.
Útja a mutatványosok része felé viszi, s ha ott megkapta a beígért tisztelet díjat a szerepléséért, akkor lelép, egyenesen a kikötőbe vezető úton, hogy hajót, vagy szekeret fogjon magának, de jelen helyzetében egy folyami szörnyeteg is tökéletes lenne.*
//Paru//
*Khyr is kezdi érezni, hogy kissé múlik az italok hatása, s piszkosul hiányzik neki egy kupa a kezébe. Rá is néz üres ujjaira és lemondóan sóhajt.
Ha a lány befejezte a bámészkodást, a vörös felveszi a földről a levágott ruha ujját és körbe köti vele a sebeket. Szorosan megszorítja azt, hogy véletlenül se csúszkáljon. A rongy két széle körül a karja kissé megdagadni látszik, de nem bíz semmit a véletlenre.
Khyr türelmes, végtelenül türelmes, egyes esetekben. Képes járni a piacot nap-nap után, hogy barátságot kössön egy gazdag ház cselédlányával, akitől majdan megszerez jó pár információt, s kipuhatolja, hol, mikor, hogyan kell betörnie a kúriába és mit lopjon el, s azt hol tartják. Bizony, az ő szakmájában türelmesnek kell lennie, s jól informáltnak, ügyesnek és okosnak, de mindenek előtt elővigyázatosnak.
De hát ez munka, ez élet és szerelem. Gyógyítókban nem bízik, így a szereiknek gyorsan kell hatniuk, ha nem akarják magukra haragítani a lányt. Hogy mi történik akkor ha megharagszik Khyr? Első sorban visszaveszi a pénzét kamatostul, de mivel a matematika nem az erőssége, néha sokkal többet elvesz. Mindent amit tud.*
- Rendben van, boszorkány. *Bólint a lány részletes leírására.* Vagy olyan kiváltságos, hogy megbízzak szavadban. *Bár bizalomnak úgy szó szerint nem mondható, még is szebb szó ez rá, mint az "hogyha meglépsz a pénzemmel, megkereslek és felnégyellek".*
- Húsz arany a mosolyodért és harminc a balzsamodért. *Miközben beszél mutatóujját a nőre szegezi, mintha nem lenne biztos benne, hogy most fenyeget, vagy üzletel. Végül is a kettő szinte ugyanaz.*
- Az olyan... mm... *Ráncolja össze homlokát, ahogy előveszi az erszényét és a benne lévő pénzt lesi. Kivesz egy két érmét és úgy dönt, hogy ennyi elég lesz.* Az olyan ötven arany.
*Mondja büszkén, majd szomorúan ejti vissza a két érmét és kotorászik tovább, de nem talál annyit, hogy kifizesse a lányt. Felnéz rá és megingatja a fejét, keserves tekintettel.*
- Bocsáss meg, cukorfalat, de nincs annyi pénzem. *Mondja és vállat von, majd hirtelen ötletből vezérelve a lánynak adja a régi, értékes amulettjét. Ha az elfogadja két kezével zárja a lány tenyerébe azt, egyenesen annak szemébe vájva saját tekintetét.*
- Az értéke több, mint száz. A szegények negyedében, ismerek egy zálogost, jó pénzt ad érte. *Mosolyog, majd kelletlenül lemond az amulettről, egy időre. Feljegyzi az elméjébe, hogy betérjen a kufárhoz, amint módjában áll, öt nap után.*
- Tehát. *Igyekszik megerőltetni agyát, hogy emlékezzen a találka időpontjára és helyére.* A szegények negyedében, a böllérnél. *Bólint, majd komolyan tekint fel.* Holnap nem leszek a városban. Öt nap. Azt mondtad annyi kell a mosolyodhoz. Öt napod van, hogy megjelenj. Ugye nem kell mondanom, hogy mit teszek, ha nem jelensz meg?
*Dühösen tekint a lányka szemébe és balját a tőreire teszi, hogy nyomatékosítsa gyilkos szándékát. Azt a másiknak nem kell tudnia, hogy nem ölné meg ha nem muszáj. Elmosolyodik, aztán hozzá teszi.*
- Hajnalban, mikor már elvonultak a patkányok, mielőtt kitörnek a nap első sugarai. Várni foglak, boszorkány.
*Kacsint a lányra, s a kezét nyújtja, ha az elfogadja, akkor ezzel számára az üzlet megköttetett. Feláll, hogy szakadtan, csapzottan az útjára induljon, amennyiben a másik nem akar tőle semmi egyebet.
Útja a mutatványosok része felé viszi, s ha ott megkapta a beígért tisztelet díjat a szerepléséért, akkor lelép, egyenesen a kikötőbe vezető úton, hogy hajót, vagy szekeret fogjon magának, de jelen helyzetében egy folyami szörnyeteg is tökéletes lenne.*
3717. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 12:30:06
Üzenet elküldve: 2015-07-28 12:30:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Nyári forgatag //
// Zora //
* A harapásra Tarmikos hirtelen odakap az éles fájdalom miatt. Kiserkenő vérét alkarjával törli le, majd bosszúsan, de nem igazi haraggal néz a lányra. *
~ Szóval vadul szereted, mi? ~
* Gondolja el magában a kérdést, melyet egyre inkább szeretne feltenni, de végül még sem mondja ki. *
- Igen, voltam a Kósza Pintyben is, és még rengeteg más helyen, amiről talán nem is tudsz.
* Ingerli így a nőstényt, miközben megint kacsintást intéz felé. *
~ Vajon hogyan zökkenthetném ki az egyensúlyából? Mit mondhatnék neki? ~
* Kavarognak az efféle gondolatok az ifjú lovag fejében. Immár nyilvánvaló céljává vált, hogy féltékenységet csikarjon ki a nőstényből mindenáron, s ezen ambíciójától nem akar eltérni. *
- És te merre jártál még? Hogyan ismerkedtél meg azzal az öreggel, akiről meséltél?
* Kérdezi kissé gúnyosan, már szinte támadóan bámulva Zorát. Soha nem érzett még ilyet. Talán most történik vele először olyan, hogy nem teljesen a lovagság szabályait betartva viselkedik. Szinte kikelt önmagából. *
A hozzászólás írója (Elhand Tarmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.28 12:30:59
// Zora //
* A harapásra Tarmikos hirtelen odakap az éles fájdalom miatt. Kiserkenő vérét alkarjával törli le, majd bosszúsan, de nem igazi haraggal néz a lányra. *
~ Szóval vadul szereted, mi? ~
* Gondolja el magában a kérdést, melyet egyre inkább szeretne feltenni, de végül még sem mondja ki. *
- Igen, voltam a Kósza Pintyben is, és még rengeteg más helyen, amiről talán nem is tudsz.
* Ingerli így a nőstényt, miközben megint kacsintást intéz felé. *
~ Vajon hogyan zökkenthetném ki az egyensúlyából? Mit mondhatnék neki? ~
* Kavarognak az efféle gondolatok az ifjú lovag fejében. Immár nyilvánvaló céljává vált, hogy féltékenységet csikarjon ki a nőstényből mindenáron, s ezen ambíciójától nem akar eltérni. *
- És te merre jártál még? Hogyan ismerkedtél meg azzal az öreggel, akiről meséltél?
* Kérdezi kissé gúnyosan, már szinte támadóan bámulva Zorát. Soha nem érzett még ilyet. Talán most történik vele először olyan, hogy nem teljesen a lovagság szabályait betartva viselkedik. Szinte kikelt önmagából. *
A hozzászólás írója (Elhand Tarmikos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.28 12:30:59
3716. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 12:20:38
Üzenet elküldve: 2015-07-28 12:20:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 20
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Eori, Gilroy//
*Végül úgy dönt, inkább a Piactér felé veszi az irányt. Sokat hallott mostanában valamiféle "nyári forgatagról", de mivel nem nagyon járt mostanában a Piactér környékén, saját szemével még nem tudta megszemlélni.*
~Nem nagyon volt még ilyesmi errefelé, csak van ott valami érdekes. Bűvészek, cirkuszi artisták, bárdok, és hasonlók.~
*Nem kell belépnie a térre, már messziről hallja az óriási zsivajt, ami onnan jön. Mikor közelebb ér, már meglátja a rengeteg embert, elfet, törpét, és még ki tudja milyen lényeket, amint lehetőleg össze-vissza rohangálva és minél nagyobb hangzavar közepette a legkülönfélébb tevékenységeket űzik. Bár érdekli a forgatag, de a nála jóval nagyobb és súlyosabb alakok tömege, és az óriási hangzavar miatt kissé elbizonytalanodik. Nyel egyet, majd azt mondja magában.*
~Próbáljuk meg.~
*Szerencsére megpillant valami színeset a tömegben. Zöldet.*
~Egy zöld... hajú lány?~
*Az említett személy épp egy bárdnak látszó figurával beszélget. Mivel jobb ötlete nincs, és ők viszonylag a tömeg szélén vannak, elindul feléjük. Megpróbál átfurakodni a tömegen, de a legtöbben észre sem veszik - és így kikerülni se próbálják. Végül nagy nehezen de odajut a különös pároshoz, és megszólítja őket, ám hangját túlordítja a tömeg zaja.*
~Hááát... úgy tűnik normális hangerővel itt semmire sem megyek.~
*Úgyhogy kénytelen szinte ordítva beszélni, ami egy fiatal tündérnél nagyjából megfelel egy óriás normális hangerejének, vagy annak, ha egy ember kissé felemeli a hangját.*
- Izéé... csak nemrég jöttem ide a forgatagra és...
*Miközben beszél még kicsit meg is böködi a zöld hajú lányt, hogy biztosan észrevegye a nála jóval nagyobb két alak.*
-Jé, neked tényleg zöld a hajad.
*Csúszik ki a száján véletlenül*
A hozzászólás írója (Yariel Eyrian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.28 12:22:13
//Eori, Gilroy//
*Végül úgy dönt, inkább a Piactér felé veszi az irányt. Sokat hallott mostanában valamiféle "nyári forgatagról", de mivel nem nagyon járt mostanában a Piactér környékén, saját szemével még nem tudta megszemlélni.*
~Nem nagyon volt még ilyesmi errefelé, csak van ott valami érdekes. Bűvészek, cirkuszi artisták, bárdok, és hasonlók.~
*Nem kell belépnie a térre, már messziről hallja az óriási zsivajt, ami onnan jön. Mikor közelebb ér, már meglátja a rengeteg embert, elfet, törpét, és még ki tudja milyen lényeket, amint lehetőleg össze-vissza rohangálva és minél nagyobb hangzavar közepette a legkülönfélébb tevékenységeket űzik. Bár érdekli a forgatag, de a nála jóval nagyobb és súlyosabb alakok tömege, és az óriási hangzavar miatt kissé elbizonytalanodik. Nyel egyet, majd azt mondja magában.*
~Próbáljuk meg.~
*Szerencsére megpillant valami színeset a tömegben. Zöldet.*
~Egy zöld... hajú lány?~
*Az említett személy épp egy bárdnak látszó figurával beszélget. Mivel jobb ötlete nincs, és ők viszonylag a tömeg szélén vannak, elindul feléjük. Megpróbál átfurakodni a tömegen, de a legtöbben észre sem veszik - és így kikerülni se próbálják. Végül nagy nehezen de odajut a különös pároshoz, és megszólítja őket, ám hangját túlordítja a tömeg zaja.*
~Hááát... úgy tűnik normális hangerővel itt semmire sem megyek.~
*Úgyhogy kénytelen szinte ordítva beszélni, ami egy fiatal tündérnél nagyjából megfelel egy óriás normális hangerejének, vagy annak, ha egy ember kissé felemeli a hangját.*
- Izéé... csak nemrég jöttem ide a forgatagra és...
*Miközben beszél még kicsit meg is böködi a zöld hajú lányt, hogy biztosan észrevegye a nála jóval nagyobb két alak.*
-Jé, neked tényleg zöld a hajad.
*Csúszik ki a száján véletlenül*
A hozzászólás írója (Yariel Eyrian) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.28 12:22:13
3715. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 11:27:46
Üzenet elküldve: 2015-07-28 11:27:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Khyr//
~A fejedet is beütötted közben, hogy ennyit kell gondolkodni azon, mi támadott meg? Vagy azon gondolkozol, mit hazudj? Áh, az is lehet, hogy tényleg ennyire részeg... pedig már sokkal józanabbnak látszik...~
-Szóval medve? Az még a jobbik eset, így se nem mérgezett, se nem mágia ütötte seb az, amivel dolgoznunk kell.
*Most ő burkolózik hallgatásba, miközben elengedi a vörös lány karját. Köszöni szépen, eleget látott. Akár medve, akár egy felbőszült démon volt, csúnyán elbánt a lánnyal. ~Szinte visszasírom azt az istenverte vénasszonyt, ő biztos tudna úgy mézesmázoskodni, hogy gazdagon jöjjön ki a lehetetlen üzletből. Kegyetlen disznó volt, de az emberekhez értett... azért még hálát adok annak a csirkecsontnak, ami volt kedves keresztbe állni a retkes gigájában.~ Vannak persze szerek, amivel minden nap kenegetve, borogatva a sebet pár holdforduló alatt halványítani lehetne azt, a vöröske azonban nem tűnik türelmes típusnak. De talán... Ó igen, az jó lesz! Lehet, hogy ma mégis meleg vacsorát tud venni magának! Erre a gondolatra mosolyba szalad a szája.*
Vannak szerek, melyek csodát tesznek a bőrrel. Titkos helyeken növő varázsos füvekből, kétfejű kígyó véréből és a kövek leheletéből készítek neked balzsamot, azt hagyni kell hatni egy holdfordulón át. Aztán újra el kell jönnöd hozzám... a kezelés további része nem lesz fájdalommentes, sőt, de a végén meg se fog látszani a heg, legfeljebb egészen közelről, ha tudja az ember, mit keressen *teszi hozzá a biztonság kedvéért. A terve pár ponton még bizonytalan, de működni fog. Működnie kell!* Igen olcsón megszámítom, ötven aranyért elvégzem az egészet, persze előleg nélkül nem megy... de holnapra elő tudom készíteni a balzsamot. Ha találkozunk a Szegénynegyedben Kampós Grib hentesüzlete mellett, megkaphatod ~Igen, ott egész sokan járnak, és hülye lennék elmondani mindenféle embereknek, hol lakom~
//Khyr//
~A fejedet is beütötted közben, hogy ennyit kell gondolkodni azon, mi támadott meg? Vagy azon gondolkozol, mit hazudj? Áh, az is lehet, hogy tényleg ennyire részeg... pedig már sokkal józanabbnak látszik...~
-Szóval medve? Az még a jobbik eset, így se nem mérgezett, se nem mágia ütötte seb az, amivel dolgoznunk kell.
*Most ő burkolózik hallgatásba, miközben elengedi a vörös lány karját. Köszöni szépen, eleget látott. Akár medve, akár egy felbőszült démon volt, csúnyán elbánt a lánnyal. ~Szinte visszasírom azt az istenverte vénasszonyt, ő biztos tudna úgy mézesmázoskodni, hogy gazdagon jöjjön ki a lehetetlen üzletből. Kegyetlen disznó volt, de az emberekhez értett... azért még hálát adok annak a csirkecsontnak, ami volt kedves keresztbe állni a retkes gigájában.~ Vannak persze szerek, amivel minden nap kenegetve, borogatva a sebet pár holdforduló alatt halványítani lehetne azt, a vöröske azonban nem tűnik türelmes típusnak. De talán... Ó igen, az jó lesz! Lehet, hogy ma mégis meleg vacsorát tud venni magának! Erre a gondolatra mosolyba szalad a szája.*
Vannak szerek, melyek csodát tesznek a bőrrel. Titkos helyeken növő varázsos füvekből, kétfejű kígyó véréből és a kövek leheletéből készítek neked balzsamot, azt hagyni kell hatni egy holdfordulón át. Aztán újra el kell jönnöd hozzám... a kezelés további része nem lesz fájdalommentes, sőt, de a végén meg se fog látszani a heg, legfeljebb egészen közelről, ha tudja az ember, mit keressen *teszi hozzá a biztonság kedvéért. A terve pár ponton még bizonytalan, de működni fog. Működnie kell!* Igen olcsón megszámítom, ötven aranyért elvégzem az egészet, persze előleg nélkül nem megy... de holnapra elő tudom készíteni a balzsamot. Ha találkozunk a Szegénynegyedben Kampós Grib hentesüzlete mellett, megkaphatod ~Igen, ott egész sokan járnak, és hülye lennék elmondani mindenféle embereknek, hol lakom~
3714. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 10:03:52
Üzenet elküldve: 2015-07-28 10:03:52
ÚJ
![>Plevaen Kadar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8972_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 541
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Pixith Etzim - Zárás//
*A forgatagnak vége. Az árusok elmentek a mélységi pedig elhagyja a fogadót. Nem volt valami nagy ünnepség, nem is fekszik részegen a holdudvar egy hátsó szegletében, ahogy azt elvárná az ember a valódi, hajnalig tartó mulatozás után. Megivott pár pohár bort, elmondott pár történetet de több nem történt. Most pedig ismét kinn áll az elhagyott sátrak groteszk erdejében. A piactér most sokkal kellemesebb mint az előző napokban. Nincs tömeg, nincsenek városőrök, amit tesz azt nem figyeli se a törvény se a publikum szeme. És még ha látná is, a hold olyan tiszta szürkeségbe takarja a várost, hogy abban emberi szem nem boldogul túl könnyen. Bezzeg ő lát mindent. És ilyenkor érzi, igazán otthon magát a világban.
Lassan lépked vissza az üres sátrak közt, valami szebb puhább anyagot keresve. Olyasmit ami elég sima tapintású nem az a megszokott durva szövet. Most van ideje az ilyesmire és a fényektől távol még hamar rá is talál a keresett anyagra. Valami gazdagabb árus portékái lehettek alatta. A szegény bolond, elvitte a portékáit, de itt hagyta ezt a remek sátorvásznat. A dolgai nyilván sokkal értékesebbek voltak mint ez, ellenben most ráfázott a lustaságára. A mélységi egyik késével nagy négyszög alakú darabot hasít ki a sátorból és el is indul vissza az egyik pult alatt hagyott kis tündér irányába. Négykézlábra ereszkedik és bemászik alá, az italok okán ez még könnyebb is neki. A teljes sötétségben lassan halad előre amíg meg nem állapodik a stand egyik lábánál és annak háttal nekidőlve megpihenhet.*
-Nos. *Fordul egészen halkan a tündérhez.* -Megmentett valaki? *A kérdés persze költői és nem is neki szól. Ha netán aludna akkor is felteszi, de akkor csak halkan, nehogy felébressze szerencsétlent. Jó állapotban kell lennie ha el akarja adni. Igazából csak most kérdezi meg magától mi is legyen ezzel a kis mihasznával. A Thargoknak eladhatja, de amilyen zsugoriak pár dobótőrnél többet nem kapna érte. Vagy meg is tarthatná, akkor viszont etetnie kell.
Vállat von. Eddig még úgyse volt háziállata. A kivágott szövetet, a ketrecre teríti felemeli a nehéz kalitkát és szépen lassan megindul vissza a szegénynegyed felé.*
//Pixith Etzim - Zárás//
*A forgatagnak vége. Az árusok elmentek a mélységi pedig elhagyja a fogadót. Nem volt valami nagy ünnepség, nem is fekszik részegen a holdudvar egy hátsó szegletében, ahogy azt elvárná az ember a valódi, hajnalig tartó mulatozás után. Megivott pár pohár bort, elmondott pár történetet de több nem történt. Most pedig ismét kinn áll az elhagyott sátrak groteszk erdejében. A piactér most sokkal kellemesebb mint az előző napokban. Nincs tömeg, nincsenek városőrök, amit tesz azt nem figyeli se a törvény se a publikum szeme. És még ha látná is, a hold olyan tiszta szürkeségbe takarja a várost, hogy abban emberi szem nem boldogul túl könnyen. Bezzeg ő lát mindent. És ilyenkor érzi, igazán otthon magát a világban.
Lassan lépked vissza az üres sátrak közt, valami szebb puhább anyagot keresve. Olyasmit ami elég sima tapintású nem az a megszokott durva szövet. Most van ideje az ilyesmire és a fényektől távol még hamar rá is talál a keresett anyagra. Valami gazdagabb árus portékái lehettek alatta. A szegény bolond, elvitte a portékáit, de itt hagyta ezt a remek sátorvásznat. A dolgai nyilván sokkal értékesebbek voltak mint ez, ellenben most ráfázott a lustaságára. A mélységi egyik késével nagy négyszög alakú darabot hasít ki a sátorból és el is indul vissza az egyik pult alatt hagyott kis tündér irányába. Négykézlábra ereszkedik és bemászik alá, az italok okán ez még könnyebb is neki. A teljes sötétségben lassan halad előre amíg meg nem állapodik a stand egyik lábánál és annak háttal nekidőlve megpihenhet.*
-Nos. *Fordul egészen halkan a tündérhez.* -Megmentett valaki? *A kérdés persze költői és nem is neki szól. Ha netán aludna akkor is felteszi, de akkor csak halkan, nehogy felébressze szerencsétlent. Jó állapotban kell lennie ha el akarja adni. Igazából csak most kérdezi meg magától mi is legyen ezzel a kis mihasznával. A Thargoknak eladhatja, de amilyen zsugoriak pár dobótőrnél többet nem kapna érte. Vagy meg is tarthatná, akkor viszont etetnie kell.
Vállat von. Eddig még úgyse volt háziállata. A kivágott szövetet, a ketrecre teríti felemeli a nehéz kalitkát és szépen lassan megindul vissza a szegénynegyed felé.*
3713. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 07:49:58
Üzenet elküldve: 2015-07-28 07:49:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
//Vásárlás//
* A válasz az árustól megérkezik Moon pedig komolyan latolgat. Kissé drágája a kimondott árakat, főleg tudva, hogy a barátságos szemű kutyalány árán akár egy lovat is vehetne és mondhatni nem is akár milyent. Jól tartottat, szépet, nemeset.*
- Egy kölyköt és azt a szép világosabb szőrűt hatszázért? *kérdezi majd folytatja.*
- Lovat gondolom nem hoztak, vagy esetleg azok is eladóak? *mutat a valószínűleg az állatok ketrecét szállító szekerek elé és mellé fogott változatos színű és magasságú lovakra.
A cicával egyelőre nem foglalkozik, azt vadássza csak le a testőr, bár ha magukkal tudják csalogatni egy húst sütő pultig, ott már biztosan szó szerint a tenyerükből fog enni.
Tekintetét inkább a szekerek felé vezeti. Ha minden igaz láthat szép fekete, ugratásra, vadászatra való lovat is. Nem kell neki betanított, egy szép fiatal, jó kiállású mén pont megfelelne. Majd a lovászuk foglalkozik vele is a többiek mellett.*
- Az eladó? *kérdezi mutatva egy majdnem felnőtt csikóra. Látszik rajta, hogy jó vérből való viszont még elég fiatal ahhoz, hogy saját kezűleg nevelhessék ki.*
//Vásárlás//
* A válasz az árustól megérkezik Moon pedig komolyan latolgat. Kissé drágája a kimondott árakat, főleg tudva, hogy a barátságos szemű kutyalány árán akár egy lovat is vehetne és mondhatni nem is akár milyent. Jól tartottat, szépet, nemeset.*
- Egy kölyköt és azt a szép világosabb szőrűt hatszázért? *kérdezi majd folytatja.*
- Lovat gondolom nem hoztak, vagy esetleg azok is eladóak? *mutat a valószínűleg az állatok ketrecét szállító szekerek elé és mellé fogott változatos színű és magasságú lovakra.
A cicával egyelőre nem foglalkozik, azt vadássza csak le a testőr, bár ha magukkal tudják csalogatni egy húst sütő pultig, ott már biztosan szó szerint a tenyerükből fog enni.
Tekintetét inkább a szekerek felé vezeti. Ha minden igaz láthat szép fekete, ugratásra, vadászatra való lovat is. Nem kell neki betanított, egy szép fiatal, jó kiállású mén pont megfelelne. Majd a lovászuk foglalkozik vele is a többiek mellett.*
- Az eladó? *kérdezi mutatva egy majdnem felnőtt csikóra. Látszik rajta, hogy jó vérből való viszont még elég fiatal ahhoz, hogy saját kezűleg nevelhessék ki.*
3712. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 05:39:21
Üzenet elküldve: 2015-07-28 05:39:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás, Manuri, Morwon//
*Az asszony végre velük foglalatoskodik, így nem is figyel most arra, hogy ki érkezik, meg ki nem. Csak int Morwnak, és a nő felé fordul.*
-Az bizony tényleg különleges. Arra lennék még kíváncsi, hogy ehhez hasonló portékával rendelkezik-e még asszonyságod.
*Mondja a rekedtesen beszélő nőnek, és picit jobban kifejtia dolgokat.*
-Úgy értem, hogy hasonlóan különlegessel, mert nem véletlenül Arthenior vásárába jöttem.
*Fejti ki, de egyelőre nem vesz semmit, nem is alkudna az árból, felméri a terepet.*
*Közben Manurira pillantva szólal meg ismét.*
-Ott, még van egy gnóm kofa is, őt is megnézném.
*Lángol fel Taitosban a vásárlószellem, amíg lehet addig költekezne ugyanis, mivel most hónapokig nem teheti majd.*
-És üdv Morw, vásárlogatok, van szükséged valamire?
*Kérdezi a nagyfiút, aztán a neves kérdésén csak csendben somolyog.*
-Gyönyörű Kisasszony a neve Morwon.
*Válaszolja nevetve, és kíváncsi, hogy az óriás mennyire veszi komolyan, most viszont nincs vesztegetni való ideje, mennie kell a gnómhoz, ha Manurit maga mellett akarja tudni, mire vesz ő is valamit.*
*A gnóm árushoz érve biccent.*
-Szép napot... lassan estét!
Nagyon jól szuperál a könyv, és a szénrudak.
*Mondja, és ezért picit hálás is, megbízhatónak tűnik a figura.*
-Azért jöttem vissza, hogy olyan áru után érdeklődjek, ami... hogy is mondjam, nem átlag vásárlónak való. Engem hidegen hagynak sajnos a kulccsomók, tolldíszek, festmények. De gondolom érti mire gondolok.
*Lép közelebb a kis emberkéhez, hogy lehalkíthassa szavait.*
-Minden érdekel, italok, rejtélyes kacatok, esetleg az életet megóvó kellékek, sőt a jóslás is egy picit.
*Mondja még, a biztonság kedvéért, aztán ha a férfi előrukkol választékával akkor minden árát, és rejtett képességének nyitját akarja megtudni, aztán, ha mindent tud picit visszalép a csapathoz mérlegelni.*
-Sok érdekeset láttam, most megyek, fizetek, el ne rohanjatok addig!
*Kéri a párost, hogy inkább beszélgessenek, minthogy itt hagyják, hiába, hogy lassan le megy a nap.*
//Vásárlás, Manuri, Morwon//
*Az asszony végre velük foglalatoskodik, így nem is figyel most arra, hogy ki érkezik, meg ki nem. Csak int Morwnak, és a nő felé fordul.*
-Az bizony tényleg különleges. Arra lennék még kíváncsi, hogy ehhez hasonló portékával rendelkezik-e még asszonyságod.
*Mondja a rekedtesen beszélő nőnek, és picit jobban kifejtia dolgokat.*
-Úgy értem, hogy hasonlóan különlegessel, mert nem véletlenül Arthenior vásárába jöttem.
*Fejti ki, de egyelőre nem vesz semmit, nem is alkudna az árból, felméri a terepet.*
*Közben Manurira pillantva szólal meg ismét.*
-Ott, még van egy gnóm kofa is, őt is megnézném.
*Lángol fel Taitosban a vásárlószellem, amíg lehet addig költekezne ugyanis, mivel most hónapokig nem teheti majd.*
-És üdv Morw, vásárlogatok, van szükséged valamire?
*Kérdezi a nagyfiút, aztán a neves kérdésén csak csendben somolyog.*
-Gyönyörű Kisasszony a neve Morwon.
*Válaszolja nevetve, és kíváncsi, hogy az óriás mennyire veszi komolyan, most viszont nincs vesztegetni való ideje, mennie kell a gnómhoz, ha Manurit maga mellett akarja tudni, mire vesz ő is valamit.*
*A gnóm árushoz érve biccent.*
-Szép napot... lassan estét!
Nagyon jól szuperál a könyv, és a szénrudak.
*Mondja, és ezért picit hálás is, megbízhatónak tűnik a figura.*
-Azért jöttem vissza, hogy olyan áru után érdeklődjek, ami... hogy is mondjam, nem átlag vásárlónak való. Engem hidegen hagynak sajnos a kulccsomók, tolldíszek, festmények. De gondolom érti mire gondolok.
*Lép közelebb a kis emberkéhez, hogy lehalkíthassa szavait.*
-Minden érdekel, italok, rejtélyes kacatok, esetleg az életet megóvó kellékek, sőt a jóslás is egy picit.
*Mondja még, a biztonság kedvéért, aztán ha a férfi előrukkol választékával akkor minden árát, és rejtett képességének nyitját akarja megtudni, aztán, ha mindent tud picit visszalép a csapathoz mérlegelni.*
-Sok érdekeset láttam, most megyek, fizetek, el ne rohanjatok addig!
*Kéri a párost, hogy inkább beszélgessenek, minthogy itt hagyják, hiába, hogy lassan le megy a nap.*
3711. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 02:05:40
Üzenet elküldve: 2015-07-28 02:05:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Vásárlás kész, vissza Rahihoz//
*Nocsak-nocsak, hát mégis van ott egy többnyire szép kerek történet, persze azt sem zárhatja ki, hogy a gnóm csak azért költötte, hogy Lorew megvegye a tőrt. Mindegy, alapvetően nem is gondolhatta, hogy egyáltalán bármi érintőlegesen is hasznosra szert tesz. Most talán van egy tőre, ami képes érzékelni a felsőbbrendű lényeket, habár olyan módon, amire a szerzetes sosem lenne hajlandó, viszont ha működik, és ez valójában egy nagy démonvadász kincs, akkor eggyel kevesebb ilyen eszköz van a vadászok kezében, már ezért is megéri. Lehetséges, hogy van a kezében egy démonvadász név, ahonnan eljuthat a démonhoz. És főleg ha a kettő együtt... Akkor talán eljuthat a démonhoz, és elviheti neki ajándéknak a pengét is, ha a másikat elpusztította, akkor talán ennek is az lesz a sorsa. Ezek után már egészen biztos, hogy neki kell az a fegyver, így még a négyszáztízbe is hajlandó belemenni.*
- Szóval Wräghen vagy Wagren, a sivatagos puszta szülötte... véletlenül ismerek egy hasonló hölgyet *tűnődik el, amint eszébe ötlik a napbarnított bőr, és a fekete hajfürtök. És a kedves barátját egészen könnyen megtalálhatja* Rendben, nagyszerű, köszönöm *a démon körülírása persze nem pontos, de hát számítana-e neki, hogy valami tejfelszőke tünemény, vagy épp kígyó képében jelenik meg? Aligha, mindenképpen a legcsodásabb, és leginkább felsőbbrendű lénynek látná, a külső egy ostobaság csupán, ami a halandók elméjét hivatott összezavarni. Viszont főleg a végső ajánlat az, ami elgondolkodtatja. Szóval... egy golyóbis, ami ötszáz arany, meg egy tőr négyszáztíz aranyért, de a kettő akár nyolcszázért is... Ilyenkor örül Lorew, hogy számtant is tanult, legalább tudja, hogy ez bizony nagyon is megéri neki!*
- Nos, erről lehet szó. Nyolcszáz aranyért akkor mindkettőt kérem *jegyzi meg, majd átadja a 800 aranyat az árusnak (Mesélő (Ara)).
Ha megkapja mindkét tárgyat akkor a tőrt (lehetőleg annak díszes köntösével együtt) jó mélyre süllyeszti a "mindenes" szütyőjébe, hiszen erről soha senkinek nem fog beszélni. Vagy csak... egyszerű tőrként használja fel, az kevésbé gyanús. A gömböt viszont egyelőre a kezében tartja.*
- További szép napot *köszön el tömören, azt már nem teszi hozzá, hogy jövőre plusz kedvezményt fog kérni, mint visszatérő vásárló, főleg mivel most is roppant jó üzletet csinált. Kivéve ha a gömb nem ér semmit, akkor dupla árat fizetett a tőrért... ha pedig a tőr se, akkor nyolcszáz aranyat adott pusztán a démonvadász nevéért. Ha pedig nem is volt ilyen nevű démonvadász, csak kitalálta ez az alak... nos, akkor jövőre egészen biztosan nem fog jönni. Remélhetőleg visszaérve még a ládákon ülve találja a nőt, ebben az esetben minden előzetes figyelmeztetés nélkül közelebb lép hozzá, hogy a kettőjük távolsága ne lehessen nagyobb egy méternél, majd pedig erősen koncentrálni kezd rá, ahogyan a gnóm mondta. Ezt nagyjából fél percig folytatja, majd mivel a gömb nem vált színt, egyértelmű következtetésre jut: a nőnek nincsenek érzései.*
- Micsoda érzelemmentes ember ön? *kérdezi meg, és az természetesen meg sem fordul a fejében, hogy a gömb használatához szükséges rengeteg gyakorlás esetleg fél percnél többet takar. Nagyot sóhajtva ereszkedik hát le az egyik ládára, majd pedig eszébe jut, hogy hagyott néhány kérdést a hölgynek, habár azt már elfelejtette, hogy mit.*
- Picit sokáig tartott, de a gnóm húzta az időt *jegyzi meg mintegy magyarázatot adva a késlekedésre. Mondjuk minek magyarázkodik?* Esetleg gondolkodott a válaszokon? Őszintén szólva már a kérdéseket is elfelejtettem, ha volna olyan kedves, hogy kisegít...
//Vásárlás kész, vissza Rahihoz//
*Nocsak-nocsak, hát mégis van ott egy többnyire szép kerek történet, persze azt sem zárhatja ki, hogy a gnóm csak azért költötte, hogy Lorew megvegye a tőrt. Mindegy, alapvetően nem is gondolhatta, hogy egyáltalán bármi érintőlegesen is hasznosra szert tesz. Most talán van egy tőre, ami képes érzékelni a felsőbbrendű lényeket, habár olyan módon, amire a szerzetes sosem lenne hajlandó, viszont ha működik, és ez valójában egy nagy démonvadász kincs, akkor eggyel kevesebb ilyen eszköz van a vadászok kezében, már ezért is megéri. Lehetséges, hogy van a kezében egy démonvadász név, ahonnan eljuthat a démonhoz. És főleg ha a kettő együtt... Akkor talán eljuthat a démonhoz, és elviheti neki ajándéknak a pengét is, ha a másikat elpusztította, akkor talán ennek is az lesz a sorsa. Ezek után már egészen biztos, hogy neki kell az a fegyver, így még a négyszáztízbe is hajlandó belemenni.*
- Szóval Wräghen vagy Wagren, a sivatagos puszta szülötte... véletlenül ismerek egy hasonló hölgyet *tűnődik el, amint eszébe ötlik a napbarnított bőr, és a fekete hajfürtök. És a kedves barátját egészen könnyen megtalálhatja* Rendben, nagyszerű, köszönöm *a démon körülírása persze nem pontos, de hát számítana-e neki, hogy valami tejfelszőke tünemény, vagy épp kígyó képében jelenik meg? Aligha, mindenképpen a legcsodásabb, és leginkább felsőbbrendű lénynek látná, a külső egy ostobaság csupán, ami a halandók elméjét hivatott összezavarni. Viszont főleg a végső ajánlat az, ami elgondolkodtatja. Szóval... egy golyóbis, ami ötszáz arany, meg egy tőr négyszáztíz aranyért, de a kettő akár nyolcszázért is... Ilyenkor örül Lorew, hogy számtant is tanult, legalább tudja, hogy ez bizony nagyon is megéri neki!*
- Nos, erről lehet szó. Nyolcszáz aranyért akkor mindkettőt kérem *jegyzi meg, majd átadja a 800 aranyat az árusnak (Mesélő (Ara)).
Ha megkapja mindkét tárgyat akkor a tőrt (lehetőleg annak díszes köntösével együtt) jó mélyre süllyeszti a "mindenes" szütyőjébe, hiszen erről soha senkinek nem fog beszélni. Vagy csak... egyszerű tőrként használja fel, az kevésbé gyanús. A gömböt viszont egyelőre a kezében tartja.*- További szép napot *köszön el tömören, azt már nem teszi hozzá, hogy jövőre plusz kedvezményt fog kérni, mint visszatérő vásárló, főleg mivel most is roppant jó üzletet csinált. Kivéve ha a gömb nem ér semmit, akkor dupla árat fizetett a tőrért... ha pedig a tőr se, akkor nyolcszáz aranyat adott pusztán a démonvadász nevéért. Ha pedig nem is volt ilyen nevű démonvadász, csak kitalálta ez az alak... nos, akkor jövőre egészen biztosan nem fog jönni. Remélhetőleg visszaérve még a ládákon ülve találja a nőt, ebben az esetben minden előzetes figyelmeztetés nélkül közelebb lép hozzá, hogy a kettőjük távolsága ne lehessen nagyobb egy méternél, majd pedig erősen koncentrálni kezd rá, ahogyan a gnóm mondta. Ezt nagyjából fél percig folytatja, majd mivel a gömb nem vált színt, egyértelmű következtetésre jut: a nőnek nincsenek érzései.*
- Micsoda érzelemmentes ember ön? *kérdezi meg, és az természetesen meg sem fordul a fejében, hogy a gömb használatához szükséges rengeteg gyakorlás esetleg fél percnél többet takar. Nagyot sóhajtva ereszkedik hát le az egyik ládára, majd pedig eszébe jut, hogy hagyott néhány kérdést a hölgynek, habár azt már elfelejtette, hogy mit.*
- Picit sokáig tartott, de a gnóm húzta az időt *jegyzi meg mintegy magyarázatot adva a késlekedésre. Mondjuk minek magyarázkodik?* Esetleg gondolkodott a válaszokon? Őszintén szólva már a kérdéseket is elfelejtettem, ha volna olyan kedves, hogy kisegít...
3710. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 00:10:05
Üzenet elküldve: 2015-07-28 00:10:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Nyári forgatag//
//Lorew//
- Bizony, de még mennyire... *Jegyzi meg a gnóm uraság, miközben kiszáradt, vén ajkaira szelíd mosoly kucorodik. Meg kell hagyni, valóban kecses egy darab a tőr, így ha nem is akadna különleges képessége, dísznek és fegyvernek is kitűnően megállná a helyét.
A további kérdések nyomán egy kis időre elgondolkozik, mert tudja ő, hogy hallotta a szépség részletesebb történetét is, de ki kell választania a megannyi hasonló mendemonda és rejtélyes információ közül, mely a hosszú évek alatt megülepedett az agyában. Ez pedig nem könnyű feladat, ám szerencsére egy újabb pillantás a tőrre megoldja a problémát.*
- Hmm... Ó igen! A kígyó, hát persze. Úgy tudom, a vadász a sivatagos puszta gyermeke volt. Ember, ha minden igaz, valamely ottani törzs vagy közösség szülötte. Wräghen vagy Wagren? Nem emlékszem már pontosan a nevükre, de az alak Pusztai kutya néven fordult egyik ember ajkáról a másikra a szóbeszédekben. Hogy igaz-e vagy sem, ám úgy tartják, kiállhatatlan egy alak volt, mégis sok szörnyetegtől szabadította meg az embereket, ahol járt. *Meséli, és bár nem biztos, hogy nem keveri-e össze az eredetit más történetekkel, hirtelenjében csak úgy tódulnak a fejébe az információk. Bezzeg, amikor arra se emlékszik, mit evett délire...*
- A démonról ködösebbek az információk. Valaki szerint tejfel-szőke hajú szépség volt, kinek bája még e harcedzett férfit is megtévesztette. Mások szerint kígyótestű förmedvény, akinek még a nyelve alól is fekete méreg folyt ki, valahol pedig úgy hírlik, hogy a szörnyetegnek még teste sem volt, máskülönben hogyan győzhette volna le a nagy harcost? Hát igen, megannyi lapot meg lehetne tölteni az effajta legendákkal. *Bólogat magának a gnóm, majd enyhén hunyorítani kezd, próbálva visszaemlékezni, vajon a kérdésre válaszolt? Nos, ha nem, akkor majd úgy is kijavítja a férfi.
Végezetül az alkudozásra is sor kerül, mely az egyik legélvezetesebb része az eladásnak, legalábbis az idős uraság szerint.*
- Legyen az négyszáztíz, az információ sem a ház falánál terem. *Jegyzi meg elmosolyodva, kíváncsian várva, miképpen határoz a vásárló. Bár közben nem tudja szem elől téveszteni, hogy a gömb félre lett rakva.* Végül nem óhajtja a gömböt? Ha esetleg mindkettőt vinné, odaadnám őket nyolcszázért.
//Moonxylwery, Cralan//
*Olybá tűnik a madarat óhajtó uraság egyelőre még töri a fejét a választáson, így akad egy kis ideje a fiatal hölgyeménnyel és kísérőjével is foglalkozni. Pillantása épp a párosra vetül, mikor a leány az árakról kérdezi. Tűnődik néhány momentum erejéig, de mivel lassan vége a vásárnak, olcsóbban is odaadhatja a megmaradt jószágokat, elvégre az idei nyáron igen csak jól zárt pénzügyileg.*
- A kölyköket kétszázötvenért adom, a nagyobbakat négyszázért, mivel a legfontosabbakra képezve is vannak. *Válaszolja elmosolyodva, majd kíváncsian várja, melyik jószág lesz a szerencsés kiválasztott. Talán addig a furcsa alak is dűlőre jut magában.*
//Taitos, Manuri//
*A növényes stand mögött egy idős asszony fogadja a nézelődőket, kinek ábrázatáról lerí, hogy már menne haza, s legszívesebben a vesztébe kívánna mindenkit, aki egy pillantást is mér a szomszédos árusok portékáira. Ennek okán nem köszön valami derűsen, legalábbis nem bájologja körbe a párost, mint ahogyan azt más kofák tennék a sikeres üzlet reményében.*
- 'Napot! Fogjuk rá. *Morran egyet a sámliján gubbasztó öregasszony, majd szusszanva egyet, megtámaszkodik a botján.*
- No, az ott elég nagy ritkaság. Pirtianes földjéből való hajtás, különös darab az bizonyos. *Mormogja a idős nőszemély, hangjából pedig kiérzik, hogy bizony káros szenvedélyét a dohány iránt hosszú évekig gyakorolta.* Mynglosä a neve, az érdekessége pedig abban rejlik, hogy bármilyen növénnyé alakulhat. Pontosabban olyanná, amely az őt elültető személy kedvence. Legyen az egy közönséges levendula vagy épp egy sárkányfogat hajtó fenyőfa. Közkedvelt ajándék. *Teszi hozzá, megmagyarázva, hogy miért is éppen egy amulettben árusítja a gyöngécske hajtást.*
- Ha esetleg érdekli, száz aranyért adom.
//Lorew//
- Bizony, de még mennyire... *Jegyzi meg a gnóm uraság, miközben kiszáradt, vén ajkaira szelíd mosoly kucorodik. Meg kell hagyni, valóban kecses egy darab a tőr, így ha nem is akadna különleges képessége, dísznek és fegyvernek is kitűnően megállná a helyét.
A további kérdések nyomán egy kis időre elgondolkozik, mert tudja ő, hogy hallotta a szépség részletesebb történetét is, de ki kell választania a megannyi hasonló mendemonda és rejtélyes információ közül, mely a hosszú évek alatt megülepedett az agyában. Ez pedig nem könnyű feladat, ám szerencsére egy újabb pillantás a tőrre megoldja a problémát.*
- Hmm... Ó igen! A kígyó, hát persze. Úgy tudom, a vadász a sivatagos puszta gyermeke volt. Ember, ha minden igaz, valamely ottani törzs vagy közösség szülötte. Wräghen vagy Wagren? Nem emlékszem már pontosan a nevükre, de az alak Pusztai kutya néven fordult egyik ember ajkáról a másikra a szóbeszédekben. Hogy igaz-e vagy sem, ám úgy tartják, kiállhatatlan egy alak volt, mégis sok szörnyetegtől szabadította meg az embereket, ahol járt. *Meséli, és bár nem biztos, hogy nem keveri-e össze az eredetit más történetekkel, hirtelenjében csak úgy tódulnak a fejébe az információk. Bezzeg, amikor arra se emlékszik, mit evett délire...*
- A démonról ködösebbek az információk. Valaki szerint tejfel-szőke hajú szépség volt, kinek bája még e harcedzett férfit is megtévesztette. Mások szerint kígyótestű förmedvény, akinek még a nyelve alól is fekete méreg folyt ki, valahol pedig úgy hírlik, hogy a szörnyetegnek még teste sem volt, máskülönben hogyan győzhette volna le a nagy harcost? Hát igen, megannyi lapot meg lehetne tölteni az effajta legendákkal. *Bólogat magának a gnóm, majd enyhén hunyorítani kezd, próbálva visszaemlékezni, vajon a kérdésre válaszolt? Nos, ha nem, akkor majd úgy is kijavítja a férfi.
Végezetül az alkudozásra is sor kerül, mely az egyik legélvezetesebb része az eladásnak, legalábbis az idős uraság szerint.*
- Legyen az négyszáztíz, az információ sem a ház falánál terem. *Jegyzi meg elmosolyodva, kíváncsian várva, miképpen határoz a vásárló. Bár közben nem tudja szem elől téveszteni, hogy a gömb félre lett rakva.* Végül nem óhajtja a gömböt? Ha esetleg mindkettőt vinné, odaadnám őket nyolcszázért.
//Moonxylwery, Cralan//
*Olybá tűnik a madarat óhajtó uraság egyelőre még töri a fejét a választáson, így akad egy kis ideje a fiatal hölgyeménnyel és kísérőjével is foglalkozni. Pillantása épp a párosra vetül, mikor a leány az árakról kérdezi. Tűnődik néhány momentum erejéig, de mivel lassan vége a vásárnak, olcsóbban is odaadhatja a megmaradt jószágokat, elvégre az idei nyáron igen csak jól zárt pénzügyileg.*
- A kölyköket kétszázötvenért adom, a nagyobbakat négyszázért, mivel a legfontosabbakra képezve is vannak. *Válaszolja elmosolyodva, majd kíváncsian várja, melyik jószág lesz a szerencsés kiválasztott. Talán addig a furcsa alak is dűlőre jut magában.*
//Taitos, Manuri//
*A növényes stand mögött egy idős asszony fogadja a nézelődőket, kinek ábrázatáról lerí, hogy már menne haza, s legszívesebben a vesztébe kívánna mindenkit, aki egy pillantást is mér a szomszédos árusok portékáira. Ennek okán nem köszön valami derűsen, legalábbis nem bájologja körbe a párost, mint ahogyan azt más kofák tennék a sikeres üzlet reményében.*
- 'Napot! Fogjuk rá. *Morran egyet a sámliján gubbasztó öregasszony, majd szusszanva egyet, megtámaszkodik a botján.*
- No, az ott elég nagy ritkaság. Pirtianes földjéből való hajtás, különös darab az bizonyos. *Mormogja a idős nőszemély, hangjából pedig kiérzik, hogy bizony káros szenvedélyét a dohány iránt hosszú évekig gyakorolta.* Mynglosä a neve, az érdekessége pedig abban rejlik, hogy bármilyen növénnyé alakulhat. Pontosabban olyanná, amely az őt elültető személy kedvence. Legyen az egy közönséges levendula vagy épp egy sárkányfogat hajtó fenyőfa. Közkedvelt ajándék. *Teszi hozzá, megmagyarázva, hogy miért is éppen egy amulettben árusítja a gyöngécske hajtást.*
- Ha esetleg érdekli, száz aranyért adom.
3709. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-28 00:09:45
Üzenet elküldve: 2015-07-28 00:09:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag //
//Plevaen Kadar//
*Az utolsó kérésén felkuncog a férfi, ami még ijesztőbbé teszi, majd tanítóan néz felé és mondja, hogy mit kéne tennie, sikítson vagy üvöltözzön, talán meghallja valaki és kiszabadítja, de a lány akármennyire akar, egy hang nem jön ki a száján, annyira megijedt a csúnya mélységitől, aki kedvessége miatt őrülten veszélyesnek tűnik, még rosszabb, mintha az arcához illő gyilkos tekintettel meredne rá.
Kétségbeesetten néz szét, senki se figyel rájuk és ha bármit tenne se jönne segítségére senki, a háta mögött megkapaszkodik a rácsban a kicsi kezeivel és félénken fátyolos szemmel nézi az idegent, mivel nem csinál semmit, a kalitka ajtaját rázárja, amitől még inkább megrémül és a könnycseppek elindulnak lefelé az arcán, hogy állán összeérve hulljanak ketrece aljára. ~Most meg mire készül? Mit akar velem kezdeni?~ Nincs sok ideje ezen gondolkozni mert a kalitka felborul és begurul egy elhagyott stand alá, ahol ha segítségért ordítana se hallhatná meg senki, a pörgés a ketrecben nem volt kedvére való, kicsit fáj az oldala miatta, főleg a köves úton lévő kicsi buckákon mikor megugrik alóla a 'talaj' és nagyobbat huppan vissza. Amint meg áll a kalitkája fel ül és felhúzva térdeit megöleli azokat és halkan pityereg, hogy itt fog éhen és szomjan halni.*
//Plevaen Kadar//
*Az utolsó kérésén felkuncog a férfi, ami még ijesztőbbé teszi, majd tanítóan néz felé és mondja, hogy mit kéne tennie, sikítson vagy üvöltözzön, talán meghallja valaki és kiszabadítja, de a lány akármennyire akar, egy hang nem jön ki a száján, annyira megijedt a csúnya mélységitől, aki kedvessége miatt őrülten veszélyesnek tűnik, még rosszabb, mintha az arcához illő gyilkos tekintettel meredne rá.
Kétségbeesetten néz szét, senki se figyel rájuk és ha bármit tenne se jönne segítségére senki, a háta mögött megkapaszkodik a rácsban a kicsi kezeivel és félénken fátyolos szemmel nézi az idegent, mivel nem csinál semmit, a kalitka ajtaját rázárja, amitől még inkább megrémül és a könnycseppek elindulnak lefelé az arcán, hogy állán összeérve hulljanak ketrece aljára. ~Most meg mire készül? Mit akar velem kezdeni?~ Nincs sok ideje ezen gondolkozni mert a kalitka felborul és begurul egy elhagyott stand alá, ahol ha segítségért ordítana se hallhatná meg senki, a pörgés a ketrecben nem volt kedvére való, kicsit fáj az oldala miatta, főleg a köves úton lévő kicsi buckákon mikor megugrik alóla a 'talaj' és nagyobbat huppan vissza. Amint meg áll a kalitkája fel ül és felhúzva térdeit megöleli azokat és halkan pityereg, hogy itt fog éhen és szomjan halni.*
3708. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 20:28:24
Üzenet elküldve: 2015-07-27 20:28:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Megfontolt
//Nyári forgatag//
// Eori //
* Úgy istenigazából nem vette nagyon a lelkére, hogy rá se bagózott a nagyérdemű. Egész csinos kis eszköztára van arra, hogy felkeltse az emberek figyelmét, ha úgy akarja, ahhoz pedig már a külseje is elég néha. Rosszalló pillantások, felcsillanó tekintetek, neki ugyan mindegy, mert a célját eléri mindkettővel: Középpontba kerül általuk. Ásítozva, komótosan hetyke léptekkel indul végig egy kis ösvényen, mely kivezetné őt a forgatagból az erdő felé, hogy ott majd álomra hajtsa fejét a sűrű tölgyek lombjai alatt. Halkan dudorászva átveti egyik vállán lantjának bőrpántját, majd helyre igazítja hosszú ujjain az ékköves gyűrűket. Amazok a nagy kövek súlya miatt mindig oldalra csúsznak, s némelyik mérete nem is való a férfi ujjára mégis hordja. Hogy igaziak-e vagy csak szép hamisítványok azt csak ő tudja, no meg az értő szemek. Első, de még második pillantásra is beképzelt alaknak tűnik.
Éppen egy pajzán dalocska első sorába kezd, mikor háta mögül vékonyan csengő hang szólal fel. Dicséret és taps? Ez csak neki szólhat. Hamar meg is fordul, tekintete pedig lejjebb úszik az alacsony teremtésre.*
- Ni! Neked zöld a hajad! * Pislog elkerekedett szemekkel a szokatlan jelenségre, majd egyszer csak minden átmenet nélkül nevetésben tör ki. Az aprócska leány szavait meg sem hallva hahotázik.*
- Sok Mocsári Pityókát rágtál, hogy így bezöldültél? Vagy tán beestél egy troll gödörbe, ha?
* Még egy percig heherészik, hacsak nem rúgják mégis lábszáron vagy egyebek, mert akkor előbb hasít belé a bűntudat. Érez ő olyat, hisz művészlélek, s mint olyannak, az érzelmei rövid időintervallumon belül változnak, mint az időjárás. Bipoláris jellem, mi a bárdok legtöbbjére talán kijelenthető.*
- Áh! * Törli ki a könnyeket a szeméből, s lehajol a leányka elé, egyszeriben bűnbánóan, de azért nem tovatűnő mosollyal a szája szegletében.*
- Ne is figyelj rám, kislány. Rongy fráter vagyok, ha megbántottalak! Hogy hívnak kedves?
* Kérdi, féltérdre ereszkedve, hogy egy vonalba kerülhessen az arcuk és, hogy elvegye előbbi sértéseinek élét. Ha viszont mégis kap egy rúgást, akkor az érintett részt simogatva féllábon kérdi mindezt, kevesebb kedéllyel, több fintorral.*
// Eori //
* Úgy istenigazából nem vette nagyon a lelkére, hogy rá se bagózott a nagyérdemű. Egész csinos kis eszköztára van arra, hogy felkeltse az emberek figyelmét, ha úgy akarja, ahhoz pedig már a külseje is elég néha. Rosszalló pillantások, felcsillanó tekintetek, neki ugyan mindegy, mert a célját eléri mindkettővel: Középpontba kerül általuk. Ásítozva, komótosan hetyke léptekkel indul végig egy kis ösvényen, mely kivezetné őt a forgatagból az erdő felé, hogy ott majd álomra hajtsa fejét a sűrű tölgyek lombjai alatt. Halkan dudorászva átveti egyik vállán lantjának bőrpántját, majd helyre igazítja hosszú ujjain az ékköves gyűrűket. Amazok a nagy kövek súlya miatt mindig oldalra csúsznak, s némelyik mérete nem is való a férfi ujjára mégis hordja. Hogy igaziak-e vagy csak szép hamisítványok azt csak ő tudja, no meg az értő szemek. Első, de még második pillantásra is beképzelt alaknak tűnik.
Éppen egy pajzán dalocska első sorába kezd, mikor háta mögül vékonyan csengő hang szólal fel. Dicséret és taps? Ez csak neki szólhat. Hamar meg is fordul, tekintete pedig lejjebb úszik az alacsony teremtésre.*
- Ni! Neked zöld a hajad! * Pislog elkerekedett szemekkel a szokatlan jelenségre, majd egyszer csak minden átmenet nélkül nevetésben tör ki. Az aprócska leány szavait meg sem hallva hahotázik.*
- Sok Mocsári Pityókát rágtál, hogy így bezöldültél? Vagy tán beestél egy troll gödörbe, ha?
* Még egy percig heherészik, hacsak nem rúgják mégis lábszáron vagy egyebek, mert akkor előbb hasít belé a bűntudat. Érez ő olyat, hisz művészlélek, s mint olyannak, az érzelmei rövid időintervallumon belül változnak, mint az időjárás. Bipoláris jellem, mi a bárdok legtöbbjére talán kijelenthető.*
- Áh! * Törli ki a könnyeket a szeméből, s lehajol a leányka elé, egyszeriben bűnbánóan, de azért nem tovatűnő mosollyal a szája szegletében.*
- Ne is figyelj rám, kislány. Rongy fráter vagyok, ha megbántottalak! Hogy hívnak kedves?
* Kérdi, féltérdre ereszkedve, hogy egy vonalba kerülhessen az arcuk és, hogy elvegye előbbi sértéseinek élét. Ha viszont mégis kap egy rúgást, akkor az érintett részt simogatva féllábon kérdi mindezt, kevesebb kedéllyel, több fintorral.*
3707. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:59:08
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:59:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 844
OOC üzenetek: 1416
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos, Manuri//
* Nem marad hát sokáig a fürdőházban, mivel úgy érzi hamarosan mennie kéne. Akármerre. Gyorsan felöltözik és ki is ér a piactér forgatagára. Annak ellenére, hogy odabent éppen folyt valami gyöngyhalászat, itt sokkal nagyobb a tömeg. Haja még vizes, ám ruhája nem - mert annyi esze mégiscsak volt, hogy ne ruhástól pancsoljon. Arcán elégedett mosollyal gondolja végig a fürdőházban történteket, majd meglát egy ismerős arcot a forgatagban. Taitos az. Valami nőcskével az oldalán. Látta őt Morwon is, mikor azok Amon Ruadhon elmentek játszadozni a folyóhoz, meg ki tudja miket csináltak, amikről Morwon már nem tud? Mondjuk nem is igazán érdeklik a részletek, viszont most ismerős arcokat lát, ennek pedig örül. Azt hitte már sehol nincs senki. *
- Tai! * Integet neki már távolról is és közelebb érve elismétli a nevet, arcán széles mosollyal köszön be. *
- Te... Ti mit csináltok itt? * Lehet, hogy épp egy fontos beszélgetést zavart meg, de ez nem túlzottan érdekli, legyen szó bármilyen fontos ügyről is. *
- Épp indultam... Arra. * Mutat a kovácsműhely felé, mely után az erdő következik. *
- ... Amikor megláttalak titeket. * Most Manurira néz. Emlékszik az arcára, mivel látta már Amonon, de a nevére nem emlékszik. *
- Téged hogy is hívnak?
//Taitos, Manuri//
* Nem marad hát sokáig a fürdőházban, mivel úgy érzi hamarosan mennie kéne. Akármerre. Gyorsan felöltözik és ki is ér a piactér forgatagára. Annak ellenére, hogy odabent éppen folyt valami gyöngyhalászat, itt sokkal nagyobb a tömeg. Haja még vizes, ám ruhája nem - mert annyi esze mégiscsak volt, hogy ne ruhástól pancsoljon. Arcán elégedett mosollyal gondolja végig a fürdőházban történteket, majd meglát egy ismerős arcot a forgatagban. Taitos az. Valami nőcskével az oldalán. Látta őt Morwon is, mikor azok Amon Ruadhon elmentek játszadozni a folyóhoz, meg ki tudja miket csináltak, amikről Morwon már nem tud? Mondjuk nem is igazán érdeklik a részletek, viszont most ismerős arcokat lát, ennek pedig örül. Azt hitte már sehol nincs senki. *
- Tai! * Integet neki már távolról is és közelebb érve elismétli a nevet, arcán széles mosollyal köszön be. *
- Te... Ti mit csináltok itt? * Lehet, hogy épp egy fontos beszélgetést zavart meg, de ez nem túlzottan érdekli, legyen szó bármilyen fontos ügyről is. *
- Épp indultam... Arra. * Mutat a kovácsműhely felé, mely után az erdő következik. *
- ... Amikor megláttalak titeket. * Most Manurira néz. Emlékszik az arcára, mivel látta már Amonon, de a nevére nem emlékszik. *
- Téged hogy is hívnak?
3706. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:42:39
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:42:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Paru//
*Jelen állapotában a vörös tárt karokkal várná a lányt, s hemperegne vele hosszasan, ha az kell. Oldja a feszültséget és edzésben tart.
Miután megszabadult a ruhája ujjától, s ezzel egyensúlyba hozta az aszimmetrikus ruhadarabot, csak ekkor jutott el a tudatáig, hogy az ocsmány hegeket valamivel el kell takarnia. Már útközben a köpenyét is hátra hagyta, így azzal sem tud mit kezdeni. A rongyra néz, amit levágott, s gondolatban vállat von. Majd körbe tekeri vele, ha a lány kinézelődte magát.
Hagyja, hogy megfogja a kezét, sőt még kicsit fel is tartja neki, egy amolyan "mit bánom én" arckifejezéssel. Ha hallaná a kishölgy gondolatait, bizton nem ilyen nyugodtan nézné a lányt, sokkal inkább vad dühvel döngölné a földbe, míg a nyakáig el nem süllyed a koponyája. De szerencsére nem áldották meg a szellemek ilyen természet feletti tudással, mint a gondolat olvasás. S ez Paru szerencséje is.
A dühös összenézés után, ellágyítja arcizmait. Az öreganyás megjegyzésre sem gurul be, még mindég jobb, mint a gyermekem egy ilyen kis nyikhaj kölyök szájából. Mikor elérkezik a kérdés Khyr nem válaszol azonnal. Egy hosszú perc is eltelik, míg átgondolja mit mondjon.*
~Mire hasonlítottál, Nagymelák? Irbisz? Tigris? Warg?~
- Medve. *Mondja ki hirtelen, s lassan szemeit a lányra kanyarítja.* Medve karma...
*Mondja halkan. Nem akart fegyvert mondani, mert a bátyjánál nem volt fegyver, mikor ezt tette.
Így van, Nagymelák erős volt, és engedetlen.*
//Paru//
*Jelen állapotában a vörös tárt karokkal várná a lányt, s hemperegne vele hosszasan, ha az kell. Oldja a feszültséget és edzésben tart.
Miután megszabadult a ruhája ujjától, s ezzel egyensúlyba hozta az aszimmetrikus ruhadarabot, csak ekkor jutott el a tudatáig, hogy az ocsmány hegeket valamivel el kell takarnia. Már útközben a köpenyét is hátra hagyta, így azzal sem tud mit kezdeni. A rongyra néz, amit levágott, s gondolatban vállat von. Majd körbe tekeri vele, ha a lány kinézelődte magát.
Hagyja, hogy megfogja a kezét, sőt még kicsit fel is tartja neki, egy amolyan "mit bánom én" arckifejezéssel. Ha hallaná a kishölgy gondolatait, bizton nem ilyen nyugodtan nézné a lányt, sokkal inkább vad dühvel döngölné a földbe, míg a nyakáig el nem süllyed a koponyája. De szerencsére nem áldották meg a szellemek ilyen természet feletti tudással, mint a gondolat olvasás. S ez Paru szerencséje is.
A dühös összenézés után, ellágyítja arcizmait. Az öreganyás megjegyzésre sem gurul be, még mindég jobb, mint a gyermekem egy ilyen kis nyikhaj kölyök szájából. Mikor elérkezik a kérdés Khyr nem válaszol azonnal. Egy hosszú perc is eltelik, míg átgondolja mit mondjon.*
~Mire hasonlítottál, Nagymelák? Irbisz? Tigris? Warg?~
- Medve. *Mondja ki hirtelen, s lassan szemeit a lányra kanyarítja.* Medve karma...
*Mondja halkan. Nem akart fegyvert mondani, mert a bátyjánál nem volt fegyver, mikor ezt tette.
Így van, Nagymelák erős volt, és engedetlen.*
3705. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:08:15
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:08:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri, (Vásárlás)//
*Taitos örül a hír hallatán, mivel ősszel amúgy is tervezett ellátogatni ide.*
-Az jó! Akkor meghívnám a hölgyet ezúton egy ebédre... meg egy vacsorára. Remélem elfogadható ajánlat.
*Dönti meg kicsit fejét.
Aztán a hír rosszabb oldalára gondol, Manuri egyelőre nem jön vissza Amonra, úgyhogy a "lehetséges" majd később, vagy talán soha nem következik be.*
~Mondjuk, mi oka lenne eljönni oda, neki itt jó.~
*Gondolja a fiú, és bár lenne pár ellenvetése a dolog ellen kivár, hátha a "lehetséges" a biztos irányába hajlik a soha helyett.*
-Írok majd, de van egy jobb ötletem is, egy hét múlva este, hunyd le a szemed, és várj a holdra, amikor felkel akkor jelentkezem.
*Mondjam hisz neki sokáig tart még a hét.*
-És leánykori nevedet használod a leveleken?
*Érdeklődik tovább, hisz akar írni is, ha ez a lány szíve vágya.*
-Mert enélkül nehéz lenne megírni a levelet.
*Igazat szól, hisz elveszhet bárhol, ha a lány diszkréciója meg akar maradni egy igazi, vagy álnevet kell használniuk.*
-Nekem nincsenek titkaim, de neked talán.
*Emlékezteti a lányt, hogy az előbb neve kimondásai is bűn volt, és felpillant az árusra, ideje lenne már hozzájuk fordulnia.*
//Manuri, (Vásárlás)//
*Taitos örül a hír hallatán, mivel ősszel amúgy is tervezett ellátogatni ide.*
-Az jó! Akkor meghívnám a hölgyet ezúton egy ebédre... meg egy vacsorára. Remélem elfogadható ajánlat.
*Dönti meg kicsit fejét.
Aztán a hír rosszabb oldalára gondol, Manuri egyelőre nem jön vissza Amonra, úgyhogy a "lehetséges" majd később, vagy talán soha nem következik be.*
~Mondjuk, mi oka lenne eljönni oda, neki itt jó.~
*Gondolja a fiú, és bár lenne pár ellenvetése a dolog ellen kivár, hátha a "lehetséges" a biztos irányába hajlik a soha helyett.*
-Írok majd, de van egy jobb ötletem is, egy hét múlva este, hunyd le a szemed, és várj a holdra, amikor felkel akkor jelentkezem.
*Mondjam hisz neki sokáig tart még a hét.*
-És leánykori nevedet használod a leveleken?
*Érdeklődik tovább, hisz akar írni is, ha ez a lány szíve vágya.*
-Mert enélkül nehéz lenne megírni a levelet.
*Igazat szól, hisz elveszhet bárhol, ha a lány diszkréciója meg akar maradni egy igazi, vagy álnevet kell használniuk.*
-Nekem nincsenek titkaim, de neked talán.
*Emlékezteti a lányt, hogy az előbb neve kimondásai is bűn volt, és felpillant az árusra, ideje lenne már hozzájuk fordulnia.*
3704. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 17:50:12
Üzenet elküldve: 2015-07-27 17:50:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
-Azt hiszem azt még meg tudom várni. *Kicsit elbizonytalanodott, mert elég lassan kerülnek sorra, de ezt betudja annak, hogy tényleg csodálatos virágkülönlegességeket halmozott fel az árus.*
-Nem tudom, lehet.
*Azért nem merné a nyakát tenni rá, hogy bárkinek is feltűnt a hiánya, talán Albunnak.*
-Ősszel biztosan találkozunk a következő fesztiválon. Ha eljössz... *Mosolyog az úrfira. Ő biztosa itt lesz így, vagy úgy.*
-A kúriában általában fellelhető vagyok, írj nekem levelet! *Kérleli a másikat. Igaz, kicsit megijedt a tarisznyájába rejtett beszélő levéltől, amit szintén Taitos hagyott neki, de most már tudja mire kell számítson, nem fog megrémülni. És ő is gyakorolhatja kicsit az írást.*
A hozzászólás írója (Manuri Rimse) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.27 17:50:38
//Taitos//
-Azt hiszem azt még meg tudom várni. *Kicsit elbizonytalanodott, mert elég lassan kerülnek sorra, de ezt betudja annak, hogy tényleg csodálatos virágkülönlegességeket halmozott fel az árus.*
-Nem tudom, lehet.
*Azért nem merné a nyakát tenni rá, hogy bárkinek is feltűnt a hiánya, talán Albunnak.*
-Ősszel biztosan találkozunk a következő fesztiválon. Ha eljössz... *Mosolyog az úrfira. Ő biztosa itt lesz így, vagy úgy.*
-A kúriában általában fellelhető vagyok, írj nekem levelet! *Kérleli a másikat. Igaz, kicsit megijedt a tarisznyájába rejtett beszélő levéltől, amit szintén Taitos hagyott neki, de most már tudja mire kell számítson, nem fog megrémülni. És ő is gyakorolhatja kicsit az írást.*
A hozzászólás írója (Manuri Rimse) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.27 17:50:38
3703. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 17:22:28
Üzenet elküldve: 2015-07-27 17:22:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri, (Vásárlás)//
*Szerencsére Manuri arca egész tiszta, leginkább teljesen, talán pont ezt nézte Taitos.*
-Azért megvárod velem, míg sorra kerülünk?
*Kérdezim ha már ennyit vártak, legalább sorra kerüljenek, még ha nem is vesznek semmit, a mezei virágokra azért rá lehet kérdezni, hátha van egy kis cserepes kamilla, az még gyógynövény is.*
-Aggódnak érted?
*Somolyog a lányra, és örül neki, hogy valaki figyel rá, ha maga nem is tud.*
-Akkor amíg várunk azt mondd meg, mikor látlak legközelebb, vagy hol, és leginkább kit keressek?
*Mosolyog az utolsó szavakat megnyomva, mert picit vicces, hogy nem mondhatja ki a lány igazi nevét.*
~Pedig szépen hangzik.~
*Várakozóan néz szürke szemeivel a lány sötéteibe, őszintén reméli, hogy mielőbb, és a mostani pár óránál még talán egy párral többre is.*
//Manuri, (Vásárlás)//
*Szerencsére Manuri arca egész tiszta, leginkább teljesen, talán pont ezt nézte Taitos.*
-Azért megvárod velem, míg sorra kerülünk?
*Kérdezim ha már ennyit vártak, legalább sorra kerüljenek, még ha nem is vesznek semmit, a mezei virágokra azért rá lehet kérdezni, hátha van egy kis cserepes kamilla, az még gyógynövény is.*
-Aggódnak érted?
*Somolyog a lányra, és örül neki, hogy valaki figyel rá, ha maga nem is tud.*
-Akkor amíg várunk azt mondd meg, mikor látlak legközelebb, vagy hol, és leginkább kit keressek?
*Mosolyog az utolsó szavakat megnyomva, mert picit vicces, hogy nem mondhatja ki a lány igazi nevét.*
~Pedig szépen hangzik.~
*Várakozóan néz szürke szemeivel a lány sötéteibe, őszintén reméli, hogy mielőbb, és a mostani pár óránál még talán egy párral többre is.*
3702. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 17:11:10
Üzenet elküldve: 2015-07-27 17:11:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 825
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Taitos//
*Nem haragszik, már azért sem, mert inkább megijedt. Tartott tőle, hogy kinőtt egy második orr az arcán, vagy bibircsók éktelenkedik rajta, esetleg összemaszatolta magát valamivel, azért nézi annyira az úrfi.*
-Jó ötlet!
*Pillant az édességes zacskó irányába. Az almáját már rég kivégezte. A szép elképzelésre csak mosolyogva hümmög. A megállapodás, letelepedés egyik velejárója a kert is. Termékeny kis veteményes ami ellátja a kis családot. Szép is lenne.*
-Hát, lassan mennem kell attól tartok. Talán már aggódnak értem.
*Csak Gidet látta a forgatagon, lehet persze, hogy az egész kúria kint nézelődik, de csak eggyel több annál, hogy ő visszameneküljön álcája falai mögé.*
//Taitos//
*Nem haragszik, már azért sem, mert inkább megijedt. Tartott tőle, hogy kinőtt egy második orr az arcán, vagy bibircsók éktelenkedik rajta, esetleg összemaszatolta magát valamivel, azért nézi annyira az úrfi.*
-Jó ötlet!
*Pillant az édességes zacskó irányába. Az almáját már rég kivégezte. A szép elképzelésre csak mosolyogva hümmög. A megállapodás, letelepedés egyik velejárója a kert is. Termékeny kis veteményes ami ellátja a kis családot. Szép is lenne.*
-Hát, lassan mennem kell attól tartok. Talán már aggódnak értem.
*Csak Gidet látta a forgatagon, lehet persze, hogy az egész kúria kint nézelődik, de csak eggyel több annál, hogy ő visszameneküljön álcája falai mögé.*
3701. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2015-07-27 16:52:54
Üzenet elküldve: 2015-07-27 16:52:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Nyári forgatag//
//Manuri, (Vásárlás)//
*Amíg a virágoskofa felszabadulására várnak Taitos picit elbambul ismét. Révedését Manuri mozdulata töri meg.*
-Jajj, ne haragudj, csak tudod... a virágok megint.
*szakítja el a tekintetét, kicsit szégyelli magát, hogy a tömegben így megbámulta a lányt, de ha egyszer olyan érdekesen csillan a fény az ében szemekben, nem tud mit tenni.*
-Tudod mit, amíg itt várunk, elpusztítjuk a krumplicukor maradékát?
*szedi elő a kis zsákocskát.*
-Az igazat megvallva, én mindig akartam egy szép kertet csinálni, csak gondoltam, majd akkor, ha már lesz hol, meg lesz kivel, meg nem rohanok el este egy kopár hegyre.
*Mondja, és mondatával rejtve egyetért a félvér lányka szavaival.*
-Meddig érsz rá még? Elszaladt az idő...
*Érdeklődik Taitos, hisz a nap lenyugvóban van, és a helyszínen is ő az utolsó Tharg a gáton. Szürkületkor mennie kell, itt hagynia a várost, és ezt a kedves lányt. De legalább a szarvast viszi magával.*
//Manuri, (Vásárlás)//
*Amíg a virágoskofa felszabadulására várnak Taitos picit elbambul ismét. Révedését Manuri mozdulata töri meg.*
-Jajj, ne haragudj, csak tudod... a virágok megint.
*szakítja el a tekintetét, kicsit szégyelli magát, hogy a tömegben így megbámulta a lányt, de ha egyszer olyan érdekesen csillan a fény az ében szemekben, nem tud mit tenni.*
-Tudod mit, amíg itt várunk, elpusztítjuk a krumplicukor maradékát?
*szedi elő a kis zsákocskát.*
-Az igazat megvallva, én mindig akartam egy szép kertet csinálni, csak gondoltam, majd akkor, ha már lesz hol, meg lesz kivel, meg nem rohanok el este egy kopár hegyre.
*Mondja, és mondatával rejtve egyetért a félvér lányka szavaival.*
-Meddig érsz rá még? Elszaladt az idő...
*Érdeklődik Taitos, hisz a nap lenyugvóban van, és a helyszínen is ő az utolsó Tharg a gáton. Szürkületkor mennie kell, itt hagynia a várost, és ezt a kedves lányt. De legalább a szarvast viszi magával.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10038-10057