Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 120 (2381. - 2400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
2400. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-21 12:51:01
Üzenet elküldve: 2025-05-21 12:51:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Bizonyára mindenki, aki hasonló dolgokat követett el, az kétszer is meggondolja, hogy legközelebb mit is egyen! Amint előkerül a szén és a kártya megfeszülnek az arcizmai. Persze nem éppen avégett, mert nem tudná mi jön, épp ellenkezőleg! Tudja, legalábbis sejti, hogy itt most megkopasztják, legalábbis épp annyira, hogy vissza kelljen fognia a drága költekezéseiből. Talán az az aranymakorlatú tőrt drágábban vette, mint kéne, de ezen már kár siránkozni. Ami történt, megtörtént. Hallgatja, hogy mire jó ez a kártya, majd bólint egyet. *
- Hasznos. Hátha elfelejtem!
* Jegyzi meg, majd miután elé kerül a kártya, kicsit közelebb húzza magához, majd vet egy pillantást az eddig leírtakra. Bárcsak villoghatna az olvasási képességeivel, azonban épphogy képes elolvasni a kártya tetején lévő nagy címet, mielőtt eltelne annyi idő, hogy kínos nézések kövessék. Megragadja a irónt, majd tesz két már-már szebbnek is mondható aláírást a kártyára. Eleinte álnevet szeretett volna használni, azonban erre csak akkor vetemedett volna, ha a pengét is elkészítené mellé. „Wenkroft” Ennyi kerül fel a kártyákra. Szerencséjére ennyiből édes kevés információt tudhatnak meg róla. Amint kész és a gnóm is megbizonyosodik, hogy minden rendben van vele, úgy elteszi a kártyát. Legalábbis ő úgy fogta fel, hogy ennek nála kell lennie, de ha mégse, akkor hamar ki lesz javítva és persze vissza is adja. Hamarosan egy közepesen vastag erszény, benne 250 arannyal, landol Gilas Abac előtt.
Ha mindennel végeztek Wrojth tesz egy lépést hátrébb. *
- Akkor jelentkezem egy olyan három-négy hat múlva!
* Int egyet a gnóm irányába, s hacsak nincs valami egyéb elintéznivalójuk, úgy a törp felszívódik a tömegben és kámforrá válik az apró termetének köszönhetően. *
//Gilas Abac//
* Bizonyára mindenki, aki hasonló dolgokat követett el, az kétszer is meggondolja, hogy legközelebb mit is egyen! Amint előkerül a szén és a kártya megfeszülnek az arcizmai. Persze nem éppen avégett, mert nem tudná mi jön, épp ellenkezőleg! Tudja, legalábbis sejti, hogy itt most megkopasztják, legalábbis épp annyira, hogy vissza kelljen fognia a drága költekezéseiből. Talán az az aranymakorlatú tőrt drágábban vette, mint kéne, de ezen már kár siránkozni. Ami történt, megtörtént. Hallgatja, hogy mire jó ez a kártya, majd bólint egyet. *
- Hasznos. Hátha elfelejtem!
* Jegyzi meg, majd miután elé kerül a kártya, kicsit közelebb húzza magához, majd vet egy pillantást az eddig leírtakra. Bárcsak villoghatna az olvasási képességeivel, azonban épphogy képes elolvasni a kártya tetején lévő nagy címet, mielőtt eltelne annyi idő, hogy kínos nézések kövessék. Megragadja a irónt, majd tesz két már-már szebbnek is mondható aláírást a kártyára. Eleinte álnevet szeretett volna használni, azonban erre csak akkor vetemedett volna, ha a pengét is elkészítené mellé. „Wenkroft” Ennyi kerül fel a kártyákra. Szerencséjére ennyiből édes kevés információt tudhatnak meg róla. Amint kész és a gnóm is megbizonyosodik, hogy minden rendben van vele, úgy elteszi a kártyát. Legalábbis ő úgy fogta fel, hogy ennek nála kell lennie, de ha mégse, akkor hamar ki lesz javítva és persze vissza is adja. Hamarosan egy közepesen vastag erszény, benne 250 arannyal, landol Gilas Abac előtt.
Ha mindennel végeztek Wrojth tesz egy lépést hátrébb. *- Akkor jelentkezem egy olyan három-négy hat múlva!
* Int egyet a gnóm irányába, s hacsak nincs valami egyéb elintéznivalójuk, úgy a törp felszívódik a tömegben és kámforrá válik az apró termetének köszönhetően. *
2399. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-21 11:29:29
Üzenet elküldve: 2025-05-21 11:29:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Halványan elmosolyodik, és kissé megingatja a fejét.*
- Nem hiszem, hogy megismétlődne. A megbízottam azóta odafigyel, hogy mit eszik vagy iszik az ilyen utakon. *Érdekes történet lenne ez is amúgy, ha lenne idő arra, hogy kibontsa. De most inkább nem megy bele ilyenbe. Amúgy sem szeret senki háta mögött kibeszélősdit tartani. Beletúr köténye egyik zsebébe és előhúzza kihegyezett végű szénirónját, majd a kocsiján kezd matatni. Egy dobozból tenyérnyi méretű kártyát húz elő.* Hogy hamarabb megjárnák..? Nem hiszem. A kereskedőkaravánoknak jól bejáratott tempójuk van. Nem céljuk halálra hajtani az állataikat, vagy menet közben tengelytörést szenvedni.
*Maga elé emeli a kártyát. Azon előre megírva a következő szerepel kétszer, egymás alatt:
ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY
… aranyról.
Az összeg a … megrendeléshez tartozik, … jogcímen.
Átvétel dátuma: …
Aláírások: …, …
A kártya felénél vízszintesen meghúzott vonal választja el egymástól az ismétlődő szöveget. Baljába fogja a kártyát, míg a szénirón hegye halkan karistolva kitölti az üresen hagyott helyeket.*
- Ezzel tudjuk egymás előtt igazolni, hogy előleget adott át nekem. *Egykedvű hangon magyarázza, hogy mi történik.* Bár igazából emlékezni fogok rá, de így hivatalos. És ha később bármilyen félreértések támadnának, ez segíthet eligazodni a helyzeten. De kétlem, hogy így lenne.
*Kettőszáz-ötven. Mágn.érc fegyv.rögz. Előleg.
A szénirón hegye apró, precíz betűket hagy maga után a kártyán. Még odaírja a dátumot, és az egyik helyre saját aláírását biggyeszti. Ezután a törpe orra alá dugja a kártyát és az irónt.*
- Ott írja alá. *Bök az üresen maradt helyekre.* És ott. Ha ez megvan, a megrendelés hivatalossá válik.
//Wrojth Wenkroft//
*Halványan elmosolyodik, és kissé megingatja a fejét.*
- Nem hiszem, hogy megismétlődne. A megbízottam azóta odafigyel, hogy mit eszik vagy iszik az ilyen utakon. *Érdekes történet lenne ez is amúgy, ha lenne idő arra, hogy kibontsa. De most inkább nem megy bele ilyenbe. Amúgy sem szeret senki háta mögött kibeszélősdit tartani. Beletúr köténye egyik zsebébe és előhúzza kihegyezett végű szénirónját, majd a kocsiján kezd matatni. Egy dobozból tenyérnyi méretű kártyát húz elő.* Hogy hamarabb megjárnák..? Nem hiszem. A kereskedőkaravánoknak jól bejáratott tempójuk van. Nem céljuk halálra hajtani az állataikat, vagy menet közben tengelytörést szenvedni.
*Maga elé emeli a kártyát. Azon előre megírva a következő szerepel kétszer, egymás alatt:
ÁTVÉTELI ELISMERVÉNY
… aranyról.
Az összeg a … megrendeléshez tartozik, … jogcímen.
Átvétel dátuma: …
Aláírások: …, …
A kártya felénél vízszintesen meghúzott vonal választja el egymástól az ismétlődő szöveget. Baljába fogja a kártyát, míg a szénirón hegye halkan karistolva kitölti az üresen hagyott helyeket.*
- Ezzel tudjuk egymás előtt igazolni, hogy előleget adott át nekem. *Egykedvű hangon magyarázza, hogy mi történik.* Bár igazából emlékezni fogok rá, de így hivatalos. És ha később bármilyen félreértések támadnának, ez segíthet eligazodni a helyzeten. De kétlem, hogy így lenne.
*Kettőszáz-ötven. Mágn.érc fegyv.rögz. Előleg.
A szénirón hegye apró, precíz betűket hagy maga után a kártyán. Még odaírja a dátumot, és az egyik helyre saját aláírását biggyeszti. Ezután a törpe orra alá dugja a kártyát és az irónt.*
- Ott írja alá. *Bök az üresen maradt helyekre.* És ott. Ha ez megvan, a megrendelés hivatalossá válik.
2398. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-20 09:56:42
Üzenet elküldve: 2025-05-20 09:56:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Még, hogy nem idegeskedik? Ha tudna, reszketne az összegtől, elvégre számára szinte egy vagyonnak minősülő összegről beszélgetnek. Legalábbis jelenleg. Aztán kitudja, hogy mit hoz a jövő? Az is lehet, hogy hamarosan saját gnómokat fog felfogadni jólétében, de sokkal valószínűbbnek hangzik a jövő, hogy elissza minden pénzét! Elenged egy megkönnyebbült sóhajt, elvégre ma sem kell éhesen nyugovóra térnie, ha nem kell azonnal fizetni az egészet egybe. *
~ A szerencsémből kiindulva nem fog menni semmi zökkenőmentesen! ~
- Úgy legyen!
* Elenged egy apróbb kacajt a megbízott hallatán. Valóban eléggé tragikus és váratlan fordulat, amiért nemigen lehet bárkit is hibáztatni, ám valakinek mégis fel kell vállalnia a hibázott fél szerepét. A törp nem is lenne mérges, ha ilyen miatt késne a csomagja! Egy-két szép szót azért ő is elcsiripelne, de az elég is lenne, hogy kellően lenyugodjon, hogy már csak viccként tekintsen a helyzetre! *
- Az szép! Hát reméljük, hogy ilyen nem történik meg ezen az úton. Ha szerencsém van, akkor hamarabb is megjárják az utat, mint szokásos!
* Bár erre sok lehetőséget nem lát, mégis jól esne a szőrös szívének egy ilyen jó hír. *
//Gilas Abac//
* Még, hogy nem idegeskedik? Ha tudna, reszketne az összegtől, elvégre számára szinte egy vagyonnak minősülő összegről beszélgetnek. Legalábbis jelenleg. Aztán kitudja, hogy mit hoz a jövő? Az is lehet, hogy hamarosan saját gnómokat fog felfogadni jólétében, de sokkal valószínűbbnek hangzik a jövő, hogy elissza minden pénzét! Elenged egy megkönnyebbült sóhajt, elvégre ma sem kell éhesen nyugovóra térnie, ha nem kell azonnal fizetni az egészet egybe. *
~ A szerencsémből kiindulva nem fog menni semmi zökkenőmentesen! ~
- Úgy legyen!
* Elenged egy apróbb kacajt a megbízott hallatán. Valóban eléggé tragikus és váratlan fordulat, amiért nemigen lehet bárkit is hibáztatni, ám valakinek mégis fel kell vállalnia a hibázott fél szerepét. A törp nem is lenne mérges, ha ilyen miatt késne a csomagja! Egy-két szép szót azért ő is elcsiripelne, de az elég is lenne, hogy kellően lenyugodjon, hogy már csak viccként tekintsen a helyzetre! *
- Az szép! Hát reméljük, hogy ilyen nem történik meg ezen az úton. Ha szerencsém van, akkor hamarabb is megjárják az utat, mint szokásos!
* Bár erre sok lehetőséget nem lát, mégis jól esne a szőrös szívének egy ilyen jó hír. *
2397. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-19 18:38:44
Üzenet elküldve: 2025-05-19 18:38:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Annak ellenére, hogy szemlátomást nem idegeskedik azon, hogy vevője mit szól a magas árhoz, a nyugalom maszkja a mögött mégis kíváncsian figyeli annak reakcióját. Maga is tudja hogy az összeg amit mondott, másnak valóban egy havi keresete lenne - viszont egy egyedileg elkészített tárgy soha nem is volt olcsó.*
- A mágnesérc árára és a kíséret díjára lesz először szükség. *Hangja tárgyilagos.* Az én költségem, értelemszerűen, majd azután lesz felszámolva, hogy átadtam önnek a megrendelt terméket.
*Tekintete egy pillanat erejéig az erszényre villan. Más kereskedő ilyenkor próbálná meg feljebb srófolni az árat. De neki ez nem szokása. Pont akkora árat mondott, amekkora szükséges.*
- Hogy a korábbi kérdésére válaszoljak, nem számítok fennakadásra. A tél múltával az utak jól járhatóak. A karavánt jól őrzik. A beszerzésnek sem kéne problémába ütköznie. De ha mégis gond lenne, az esetleges költségek a gond természetétől függően akár változhatnak is. De eddig erre nem nagyon volt példa. Egyszer volt olyan, hogy a megbízott romlott ételt evett, és két napig nem tudott szekérre ülni.. de az, khm, egyedi eset volt.
*És nem is túl szép. Vállat von. Az ilyesmi megesik.*
//Wrojth Wenkroft//
*Annak ellenére, hogy szemlátomást nem idegeskedik azon, hogy vevője mit szól a magas árhoz, a nyugalom maszkja a mögött mégis kíváncsian figyeli annak reakcióját. Maga is tudja hogy az összeg amit mondott, másnak valóban egy havi keresete lenne - viszont egy egyedileg elkészített tárgy soha nem is volt olcsó.*
- A mágnesérc árára és a kíséret díjára lesz először szükség. *Hangja tárgyilagos.* Az én költségem, értelemszerűen, majd azután lesz felszámolva, hogy átadtam önnek a megrendelt terméket.
*Tekintete egy pillanat erejéig az erszényre villan. Más kereskedő ilyenkor próbálná meg feljebb srófolni az árat. De neki ez nem szokása. Pont akkora árat mondott, amekkora szükséges.*
- Hogy a korábbi kérdésére válaszoljak, nem számítok fennakadásra. A tél múltával az utak jól járhatóak. A karavánt jól őrzik. A beszerzésnek sem kéne problémába ütköznie. De ha mégis gond lenne, az esetleges költségek a gond természetétől függően akár változhatnak is. De eddig erre nem nagyon volt példa. Egyszer volt olyan, hogy a megbízott romlott ételt evett, és két napig nem tudott szekérre ülni.. de az, khm, egyedi eset volt.
*És nem is túl szép. Vállat von. Az ilyesmi megesik.*
2396. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-19 09:23:49
Üzenet elküldve: 2025-05-19 09:23:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* A drámai beszélgetések és eszmecseréket maguk mögött hagyva végre rátérhetnek az vasérc mögött lévő anyagi hátterére. Amint a gnóm hümmögni kezd, nagyot nyel a törp. Mégis mennyi lehet a sok? Sokba kerül egy sellő is, de mégis hajlandóak egyesek pénz kiadni értük, vagy ha olyan jóképű valaki, mint a törp maga, akkor rávesz valakit, hogy meghívják!
Az összeget hallva megemelkedik az egyik szemöldöke. Valóban magas ár egy tenyérben is elenyésző kis kavicsról, de mindenkinek eljön az a pillanat az életében, hogy áldozatot kelljen hoznia. A karavános megbízás eléggé hatásosnak hangzik, sőt, még azon is elgondolkodik, hogy maga kísérje az illetékeseket a távoli városba. Azonban ezen terv mellé csak ellenérvet tudna felhozni, bármennyire is szeretné megcsodálni magának a másik várost. Hát mit fognak csinálni nélküle társai? Ki fogja őket kihúzni a csávából, ha félrelépnének? *
- Négyszáz?
* Ismétli meglepődve az összeget. Valakinek egy havi betevőjét felemésztené ez az ár, de ahogy mondani szokták, a minőséget meg kell fizetni. *
- Rendben. Kezdjünk neki minél hamarabb. Mennyi előlegre lesz szükség?
* Már elő is veszi erszényét benne egy kisebb összeggel. Addig jó, míg ez a szám nem megy feljebb. Nem szeretne várni és gondolkodni az ajánlaton, ugyanis nem szeretné, hogy az ár feljebb kússzon, mert azért biztos agyon verne valakit! *
//Gilas Abac//
* A drámai beszélgetések és eszmecseréket maguk mögött hagyva végre rátérhetnek az vasérc mögött lévő anyagi hátterére. Amint a gnóm hümmögni kezd, nagyot nyel a törp. Mégis mennyi lehet a sok? Sokba kerül egy sellő is, de mégis hajlandóak egyesek pénz kiadni értük, vagy ha olyan jóképű valaki, mint a törp maga, akkor rávesz valakit, hogy meghívják!
Az összeget hallva megemelkedik az egyik szemöldöke. Valóban magas ár egy tenyérben is elenyésző kis kavicsról, de mindenkinek eljön az a pillanat az életében, hogy áldozatot kelljen hoznia. A karavános megbízás eléggé hatásosnak hangzik, sőt, még azon is elgondolkodik, hogy maga kísérje az illetékeseket a távoli városba. Azonban ezen terv mellé csak ellenérvet tudna felhozni, bármennyire is szeretné megcsodálni magának a másik várost. Hát mit fognak csinálni nélküle társai? Ki fogja őket kihúzni a csávából, ha félrelépnének? *
- Négyszáz?
* Ismétli meglepődve az összeget. Valakinek egy havi betevőjét felemésztené ez az ár, de ahogy mondani szokták, a minőséget meg kell fizetni. *
- Rendben. Kezdjünk neki minél hamarabb. Mennyi előlegre lesz szükség?
* Már elő is veszi erszényét benne egy kisebb összeggel. Addig jó, míg ez a szám nem megy feljebb. Nem szeretne várni és gondolkodni az ajánlaton, ugyanis nem szeretné, hogy az ár feljebb kússzon, mert azért biztos agyon verne valakit! *
2395. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-18 18:34:12
Üzenet elküldve: 2025-05-18 18:34:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 241
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Ha tudná mennyire marcangolja most belülről mostoháját a bűntudat, talán tenne ellene valamit. De még ha tenne is fogalma sincs, hogy mit. Csak azt tudta mindig, hogy menjen a másik idegeire, mivel ugrassza ki nála a nyulat a bokorból, hogy a másik haját égnek állítva fakadjon ki sírásban, dührohamban, vagy éppen ordításban. A vigasztalás sosem volt igazán a kenyere, főleg mostoháját tekintve. Viszont ha hallgatni akar érzései, amit a másik iránt érez, jobb ha hamar megtanulja ezt is. Főleg ha nem akarja elveszíteni a lányt, valamiféle hülyesége miatt.
Elégedetten bólint csupán a kutyás megbeszélésre. Most még nem hiányzik egyikőjüknek sem, hogy egy újonnan beszerzett és be nem tanított állat rohangáljon a lakásán. Főleg úgy, hogy két kezük tele van az újonnan vásárolt dolgaikkal, és a ruhákat még meg sem vették, de ami ugye nem siet az késik, vagy nem szalad. Kinek mi tetszik.
A ruhához lép, amit messziről kiszúrt a szemet gyönyörködtető színe miatt, viszont most, hogy ő maga is közelebb lép, valóban nem annyira szép a látvány mint távolról tűnt. Ő maga is végül elhúzz a száját a látványon, de konokul kitart szava mellett csak azért is. A ruhadarabot lágyan kihúzva a többi közül mutatja azt Rinének. Még ha szemén nem is látszik, szíve kétszer olyan gyorsan ver, miközben arra gondol, nehogy tetszen a másiknak mert abba bele lágyul az agya, mert tényleg borzasztó egy darab. Úgy tűnik az álca be is válik, mostohája pedig csak egy enyhén elhúzott szájjal mondja, hogy nem is rossz. Na akkor hagyja el száját egy sóhaj. Megkönnyebbül, hogy nem kell ebben a ruhadarabban a másikat látnia. Bár legszívesebben, egyik ruhadarabban se látná most a másikat, főleg nem a mostaniban. Csak úgy pőrén mint a pegazus fürdőjében. A mai napig néha visszagondol arra a dédelgetett emlékképre, még ha a vége keserédesnek is tűnik. Vágyik a meghitt pillanatra ismét, és csak reméli, hogy újra lesz egy ilyen pillanat köztük hamarosan.
Válaszolni sem tud Rine által mutatott új darabokra, de nem is kell, a lánynak sokkal jobb szeme van a divathoz ehhez kétség sem fér. Pusztán rábólint mostohája választására, és elégedetten nézi, hogy az az arany, amit neki adott végül csak hasznára válik a másiknak.
A vásárlást követően csak végig méri a mosolygós lányt. Még ebben a szakadtka ruhában is úgy ragyog az a mosoly, az a kék szem. Hitetlenkedve gondol a múltra, hogy ezt miképp nem volt képes hamarabb észre venni. Mennyi minden történhetett volna másképpen. Kevésbé sanyarúan.*
-Kiváló, erre.
*Nyúl ki szabad kezével a másiknak a háta mögött, hogy így terelje azt helyes irányba. Viszont meglát egy apró lehetőséget, amit nem szeretne csak úgy hátra hagyni. Fivére keze, most dugig van az újonnan szerzett, holmikkal. Így mondhatni védtelen. Hát egy hirtelen jött és aljasabb gondolattal fakadóan pedig, miért is ne használja ezt ki. Kezét, ahogy emeli a terelgetéshez, lejjebb engedve rápaskol a másik formásabb hátsó felére. Szemével pedig sandán oldalra tekint, megnézve a másik reakcióját.*
*Ha tudná mennyire marcangolja most belülről mostoháját a bűntudat, talán tenne ellene valamit. De még ha tenne is fogalma sincs, hogy mit. Csak azt tudta mindig, hogy menjen a másik idegeire, mivel ugrassza ki nála a nyulat a bokorból, hogy a másik haját égnek állítva fakadjon ki sírásban, dührohamban, vagy éppen ordításban. A vigasztalás sosem volt igazán a kenyere, főleg mostoháját tekintve. Viszont ha hallgatni akar érzései, amit a másik iránt érez, jobb ha hamar megtanulja ezt is. Főleg ha nem akarja elveszíteni a lányt, valamiféle hülyesége miatt.
Elégedetten bólint csupán a kutyás megbeszélésre. Most még nem hiányzik egyikőjüknek sem, hogy egy újonnan beszerzett és be nem tanított állat rohangáljon a lakásán. Főleg úgy, hogy két kezük tele van az újonnan vásárolt dolgaikkal, és a ruhákat még meg sem vették, de ami ugye nem siet az késik, vagy nem szalad. Kinek mi tetszik.
A ruhához lép, amit messziről kiszúrt a szemet gyönyörködtető színe miatt, viszont most, hogy ő maga is közelebb lép, valóban nem annyira szép a látvány mint távolról tűnt. Ő maga is végül elhúzz a száját a látványon, de konokul kitart szava mellett csak azért is. A ruhadarabot lágyan kihúzva a többi közül mutatja azt Rinének. Még ha szemén nem is látszik, szíve kétszer olyan gyorsan ver, miközben arra gondol, nehogy tetszen a másiknak mert abba bele lágyul az agya, mert tényleg borzasztó egy darab. Úgy tűnik az álca be is válik, mostohája pedig csak egy enyhén elhúzott szájjal mondja, hogy nem is rossz. Na akkor hagyja el száját egy sóhaj. Megkönnyebbül, hogy nem kell ebben a ruhadarabban a másikat látnia. Bár legszívesebben, egyik ruhadarabban se látná most a másikat, főleg nem a mostaniban. Csak úgy pőrén mint a pegazus fürdőjében. A mai napig néha visszagondol arra a dédelgetett emlékképre, még ha a vége keserédesnek is tűnik. Vágyik a meghitt pillanatra ismét, és csak reméli, hogy újra lesz egy ilyen pillanat köztük hamarosan.
Válaszolni sem tud Rine által mutatott új darabokra, de nem is kell, a lánynak sokkal jobb szeme van a divathoz ehhez kétség sem fér. Pusztán rábólint mostohája választására, és elégedetten nézi, hogy az az arany, amit neki adott végül csak hasznára válik a másiknak.
A vásárlást követően csak végig méri a mosolygós lányt. Még ebben a szakadtka ruhában is úgy ragyog az a mosoly, az a kék szem. Hitetlenkedve gondol a múltra, hogy ezt miképp nem volt képes hamarabb észre venni. Mennyi minden történhetett volna másképpen. Kevésbé sanyarúan.*
-Kiváló, erre.
*Nyúl ki szabad kezével a másiknak a háta mögött, hogy így terelje azt helyes irányba. Viszont meglát egy apró lehetőséget, amit nem szeretne csak úgy hátra hagyni. Fivére keze, most dugig van az újonnan szerzett, holmikkal. Így mondhatni védtelen. Hát egy hirtelen jött és aljasabb gondolattal fakadóan pedig, miért is ne használja ezt ki. Kezét, ahogy emeli a terelgetéshez, lejjebb engedve rápaskol a másik formásabb hátsó felére. Szemével pedig sandán oldalra tekint, megnézve a másik reakcióját.*
2394. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-18 15:04:58
Üzenet elküldve: 2025-05-18 15:04:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Baljós kezdetek//
*Bűntudat, aggodalom. Hát ezek bizony jócskán képezik a leányzó érzelmi arzenálját. Most pedig egyesült erővel tör is rá mind a kettő. Hiába bátyja szavai, akkor sem igazán tudja magát túltenni az egészen. Persze továbbra sem az bántja, hogy tudja, valami nagy mocsokságban morfondírozhatnak a férfiak. Ziar nagy fiú már, a törpét pedig nem is ismeri, de abban szinte teljesen biztos, hogy úgy sem tudja őket lebeszélni semmiről. Nem is akarja. Ha tudná, még Wrojthot is megnyugtatná, hogy nem kell betojni, az ő keze nem lesz benne abban, hogy a számára ismeretlen tervbe belerondítson. Legalábbis annál jobban, mint amennyire már megtette. De ígéretéhez híven, ha már úgy alakult, hogy egy időre szétszakította a férfiakat, hát igyekszik minél gyorsabban végezni. Így inkább nem is válaszol Ziar ezen dolgokat érintő szavaira, egyszerűen csak bólint egyet-egyet vagy éppen a száját húzza, mikor arról beszél a másik, hogy ne aggódjon. Aggódni fog. De nem szól bele semmibe.
Azután jön a téma váltás, aminek amúgy is úgy érzi, hogy éppen itt az ideje. Több okból is. Ez a téma pedig az, amit már amúgy is el akart intézni, de azóta kicsit könnyebb lett a helyzete, hogy visszatérhet a Glynmaris-lakba. Ez pedig a kutya témája, amihez nem is rest bevetni minden bájosságát. A végére kialakult helyzetre pedig egy győztes és elégedett vigyor kúszik az arcára.*
- Jól van, jól van. A kutyusok megvárnak.
*Bólogat egyetértőn, majd halad is tovább a ruhák felé. Az ő kiélezett szemei már hamar is fordulnak a kelmék felé, hol azért, mert az egyik színe megragadja, hol azért, mert a másiknak meg a szabása. Hol azért, mert fivére mutat neki egyet, ami, hát... nos... azért hagy némi kívánnivalót maga után.*
- Aaaah... hát...
*Közelebb ballag a mutatott darabhoz, de meg kell vallja, hogy a távolság bizony sokat segített abban, hogy az a ruha egy fokkal jobban nézzen ki. Mert ebből a közelségből még otrombábban képzeli el magán.*
- Nem rossz.
*Kegyes hazugság. Mert hát eszébe sem jutna megbántani bátyját. De azért már fordul is egy másikhoz, ami sokkal kellemesebb látványt nyújt. Noha való igaz, hogy a színe az előzőnek szép volt, de szerencsére hasonló színben más szabású darabok is vannak. Mint az, amit most éppen megcsodál.*
- De ehhez mit szólsz? Meg ehhez?
*Azzal nyúl is egy másikért. Lazziar esetleges válaszát meg sem várja. Azzal a két ruhával fordul is a kofa felé, ami mellé érkezik még két harisnya és egy szép új köpeny is. A mondott ár nem mondhatja, hogy nem üti szíven, de Lazziar segítségének hála így ki tudja egészíteni az összeget. Az erszényéből hamar össze is szedi az aranyakat, majd egy hosszú sóhaj kíséretében átadja az árusnak.
Amint a szép holmikat újból kézbe veheti, széles mosollyal fordul mostohájához.*
- Kész vagyok. Részemről akkor indulhatunk is haza.
*Azzal, ha egyikőjüknek sincs itt tovább sürgős dolga meg is indítja a lépteit a ruhákat magához ölelve.*
*Bűntudat, aggodalom. Hát ezek bizony jócskán képezik a leányzó érzelmi arzenálját. Most pedig egyesült erővel tör is rá mind a kettő. Hiába bátyja szavai, akkor sem igazán tudja magát túltenni az egészen. Persze továbbra sem az bántja, hogy tudja, valami nagy mocsokságban morfondírozhatnak a férfiak. Ziar nagy fiú már, a törpét pedig nem is ismeri, de abban szinte teljesen biztos, hogy úgy sem tudja őket lebeszélni semmiről. Nem is akarja. Ha tudná, még Wrojthot is megnyugtatná, hogy nem kell betojni, az ő keze nem lesz benne abban, hogy a számára ismeretlen tervbe belerondítson. Legalábbis annál jobban, mint amennyire már megtette. De ígéretéhez híven, ha már úgy alakult, hogy egy időre szétszakította a férfiakat, hát igyekszik minél gyorsabban végezni. Így inkább nem is válaszol Ziar ezen dolgokat érintő szavaira, egyszerűen csak bólint egyet-egyet vagy éppen a száját húzza, mikor arról beszél a másik, hogy ne aggódjon. Aggódni fog. De nem szól bele semmibe.
Azután jön a téma váltás, aminek amúgy is úgy érzi, hogy éppen itt az ideje. Több okból is. Ez a téma pedig az, amit már amúgy is el akart intézni, de azóta kicsit könnyebb lett a helyzete, hogy visszatérhet a Glynmaris-lakba. Ez pedig a kutya témája, amihez nem is rest bevetni minden bájosságát. A végére kialakult helyzetre pedig egy győztes és elégedett vigyor kúszik az arcára.*
- Jól van, jól van. A kutyusok megvárnak.
*Bólogat egyetértőn, majd halad is tovább a ruhák felé. Az ő kiélezett szemei már hamar is fordulnak a kelmék felé, hol azért, mert az egyik színe megragadja, hol azért, mert a másiknak meg a szabása. Hol azért, mert fivére mutat neki egyet, ami, hát... nos... azért hagy némi kívánnivalót maga után.*
- Aaaah... hát...
*Közelebb ballag a mutatott darabhoz, de meg kell vallja, hogy a távolság bizony sokat segített abban, hogy az a ruha egy fokkal jobban nézzen ki. Mert ebből a közelségből még otrombábban képzeli el magán.*
- Nem rossz.
*Kegyes hazugság. Mert hát eszébe sem jutna megbántani bátyját. De azért már fordul is egy másikhoz, ami sokkal kellemesebb látványt nyújt. Noha való igaz, hogy a színe az előzőnek szép volt, de szerencsére hasonló színben más szabású darabok is vannak. Mint az, amit most éppen megcsodál.*
- De ehhez mit szólsz? Meg ehhez?
*Azzal nyúl is egy másikért. Lazziar esetleges válaszát meg sem várja. Azzal a két ruhával fordul is a kofa felé, ami mellé érkezik még két harisnya és egy szép új köpeny is. A mondott ár nem mondhatja, hogy nem üti szíven, de Lazziar segítségének hála így ki tudja egészíteni az összeget. Az erszényéből hamar össze is szedi az aranyakat, majd egy hosszú sóhaj kíséretében átadja az árusnak.
Amint a szép holmikat újból kézbe veheti, széles mosollyal fordul mostohájához.*
- Kész vagyok. Részemről akkor indulhatunk is haza.
*Azzal, ha egyikőjüknek sincs itt tovább sürgős dolga meg is indítja a lépteit a ruhákat magához ölelve.*
2393. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-17 17:38:48
Üzenet elküldve: 2025-05-17 17:38:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Rábólint a törpe ajánlatára, hogy hagyják maguk mögött a rejtett fegyverzet témáját. Jó. Helyes. Ha valaki fegyvert akar hordani, hordja nyíltan. Ha használni is akarja, használja úgy, hogy a környezete számíthat rá. Mint a darázs: mindenki tudja hogy fullánkja van, így is állnak hozzá.*
- Nos, anyagi oldalról nézve.. *Halkan hümment, hüvelykjeit elgondolkodva akasztja a bőrköténye szélébe.* A mágnesérc, legalábbis egy akkora, amelyik a feladathoz kéne, közel százötven aranyba kerül. Tudom, tudom, igazi rablás! De szóltam, hogy drága!
*Felemeli kezeit, mintha már előre hárítani szeretné a felháborodást.*
- A kereskedőkaravánnal való utazás viszonylag olcsó. Sőt, tulajdonképpen ingyenes, mert nincs szó többről, mint hogy a kereskedők vagy megbízottjaik együvé tömörülnek, és úgy utaznak. Ami pénzbe kerül, az a védelem. Egy kisebb karaván mellé is legalább két zsoldost fogadnak fel, nagyobbhoz, vagy értékesebb portékával haladóhoz többet is. Az ő költségük van szétosztva a karavánt alkotók között. Emellett költségként jelentkezhet az alkalmi fogadóban megszállás, kiegészítő ellátmány vételezése, hasonlók. Ezeket előre nem lehet pontosan kalkulálni. Én jelen esetben megbízok majd valakit, hogy menjen el az áruért, nem személyesen szerzem be. Úgy szokás, hogy a megbízottaknak előre száz arany van fizetve, amihez ők hozzányúlnak szükség esetén. Az út végén a maradékkal természetesen elszámolnak. Megtörténik a megbízott díjazása, ezt a maradék pénzből szokás rendezni, és ha szükséges, utólag kipótlásra kerül. Az egyedi fegyvertok elkészítésének, azaz az én munkámnak a költsége száztíz arany. Ez legfeljebb tíz százalékban alkudható. Így tehát előre láthatóan összesen négyszáz aranyról van szó.
*A szeme se rebben, ahogy kimondja a végösszeget. Előre szólt, hogy a mágnesérces megoldás drága.*
//Wrojth Wenkroft//
*Rábólint a törpe ajánlatára, hogy hagyják maguk mögött a rejtett fegyverzet témáját. Jó. Helyes. Ha valaki fegyvert akar hordani, hordja nyíltan. Ha használni is akarja, használja úgy, hogy a környezete számíthat rá. Mint a darázs: mindenki tudja hogy fullánkja van, így is állnak hozzá.*
- Nos, anyagi oldalról nézve.. *Halkan hümment, hüvelykjeit elgondolkodva akasztja a bőrköténye szélébe.* A mágnesérc, legalábbis egy akkora, amelyik a feladathoz kéne, közel százötven aranyba kerül. Tudom, tudom, igazi rablás! De szóltam, hogy drága!
*Felemeli kezeit, mintha már előre hárítani szeretné a felháborodást.*
- A kereskedőkaravánnal való utazás viszonylag olcsó. Sőt, tulajdonképpen ingyenes, mert nincs szó többről, mint hogy a kereskedők vagy megbízottjaik együvé tömörülnek, és úgy utaznak. Ami pénzbe kerül, az a védelem. Egy kisebb karaván mellé is legalább két zsoldost fogadnak fel, nagyobbhoz, vagy értékesebb portékával haladóhoz többet is. Az ő költségük van szétosztva a karavánt alkotók között. Emellett költségként jelentkezhet az alkalmi fogadóban megszállás, kiegészítő ellátmány vételezése, hasonlók. Ezeket előre nem lehet pontosan kalkulálni. Én jelen esetben megbízok majd valakit, hogy menjen el az áruért, nem személyesen szerzem be. Úgy szokás, hogy a megbízottaknak előre száz arany van fizetve, amihez ők hozzányúlnak szükség esetén. Az út végén a maradékkal természetesen elszámolnak. Megtörténik a megbízott díjazása, ezt a maradék pénzből szokás rendezni, és ha szükséges, utólag kipótlásra kerül. Az egyedi fegyvertok elkészítésének, azaz az én munkámnak a költsége száztíz arany. Ez legfeljebb tíz százalékban alkudható. Így tehát előre láthatóan összesen négyszáz aranyról van szó.
*A szeme se rebben, ahogy kimondja a végösszeget. Előre szólt, hogy a mágnesérces megoldás drága.*
2392. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-17 11:16:03
Üzenet elküldve: 2025-05-17 11:16:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1092
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1092
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy régi hobbi//
*Nori szerencsére nem tartozik az éles eszű emberismerők közé, így az elfnek nem kell attól tartania, hogy a feketeség meg fog sértődni a lekezelő stílus miatt, és esetlegesen valós veszélyként fenyegetné a lánynál lévő, különleges penge. Logikus az az eszmefuttatás is, melyet a kalapos nőszemély a hullák és az élők összehasonlítására tesz, de nem neki. Ő hitetlenkedve kezdi csóválni a fejét.*
- Nem értem, miért akarsz megijeszteni. Amúgy meg ne legyél abban olyan biztos, hogy egy hulla nem tudja elvágni a torkod. Halottak, büdösek, de a megfelelő kezekben ugyanúgy képesek bármire, akár ölni is. Mit gondolsz, mégis hogyan akarom megkérdezni apámat? *Nem, továbbra sem lett meggyőzve arról, hogy nincs is szüksége arra, hogy halottakkal társalogjon, hiába Bubó kisasszony bármiféle próbálkozása arra, hogy elriassza ettől a lányt.*
- Az egyik. Köszönöm. *Válaszolja a nevének dicséretére, talán kissé értelmetlenül, de annál sokatmondóbban. Azt pedig még az ő agya is képes felfogni, hogy az éj leple alatt kevesen óhajtanak a temetőben mászkálni, mert attól, hogy számára nem ijesztőek a sírok, általában mozdulatlanul, békésen nyugvó lakói, a legtöbbeknek még bizony, hogy azok.*
- Ühüm. *Ért végre egyet valamivel végre feleselés nélkül. Míg piacot közben lassacskán maguk mögött hagyják, a figyelem addig a sebhelyére terelődik, amit annak az orvosnak is megmutatott már, akivel a Sellőházban találkoztak, de ő sem tudott vele mit kezdeni. Azóta is átkozza magát, hogy akkor, amikor kapta, nem a megfelelő módon látta el a sebet.*
- Tőrszúrás. Ki gondolta volna, hogy egy tündér nem csak ficánkolni tud, hanem ártani is képes, ha fegyvert adnak a kezébe, de ne aggódj! Megbüntettem érte. *Megint csak össze-vissza, mégis árulkodva oszt meg néhány gondolatot a körülményekről, ahogy a sebhelyet szerezte. Meg még nem mutatja egyelőre, azt majd csak akkor, ha odaértek, ahova mennek, de… hová is mennek?*
- Mi számít neked nyugodtabb helynek? *Kapja fel a fejét az elfre kíváncsian.*
//Egy régi hobbi//
*Nori szerencsére nem tartozik az éles eszű emberismerők közé, így az elfnek nem kell attól tartania, hogy a feketeség meg fog sértődni a lekezelő stílus miatt, és esetlegesen valós veszélyként fenyegetné a lánynál lévő, különleges penge. Logikus az az eszmefuttatás is, melyet a kalapos nőszemély a hullák és az élők összehasonlítására tesz, de nem neki. Ő hitetlenkedve kezdi csóválni a fejét.*
- Nem értem, miért akarsz megijeszteni. Amúgy meg ne legyél abban olyan biztos, hogy egy hulla nem tudja elvágni a torkod. Halottak, büdösek, de a megfelelő kezekben ugyanúgy képesek bármire, akár ölni is. Mit gondolsz, mégis hogyan akarom megkérdezni apámat? *Nem, továbbra sem lett meggyőzve arról, hogy nincs is szüksége arra, hogy halottakkal társalogjon, hiába Bubó kisasszony bármiféle próbálkozása arra, hogy elriassza ettől a lányt.*
- Az egyik. Köszönöm. *Válaszolja a nevének dicséretére, talán kissé értelmetlenül, de annál sokatmondóbban. Azt pedig még az ő agya is képes felfogni, hogy az éj leple alatt kevesen óhajtanak a temetőben mászkálni, mert attól, hogy számára nem ijesztőek a sírok, általában mozdulatlanul, békésen nyugvó lakói, a legtöbbeknek még bizony, hogy azok.*
- Ühüm. *Ért végre egyet valamivel végre feleselés nélkül. Míg piacot közben lassacskán maguk mögött hagyják, a figyelem addig a sebhelyére terelődik, amit annak az orvosnak is megmutatott már, akivel a Sellőházban találkoztak, de ő sem tudott vele mit kezdeni. Azóta is átkozza magát, hogy akkor, amikor kapta, nem a megfelelő módon látta el a sebet.*
- Tőrszúrás. Ki gondolta volna, hogy egy tündér nem csak ficánkolni tud, hanem ártani is képes, ha fegyvert adnak a kezébe, de ne aggódj! Megbüntettem érte. *Megint csak össze-vissza, mégis árulkodva oszt meg néhány gondolatot a körülményekről, ahogy a sebhelyet szerezte. Meg még nem mutatja egyelőre, azt majd csak akkor, ha odaértek, ahova mennek, de… hová is mennek?*
- Mi számít neked nyugodtabb helynek? *Kapja fel a fejét az elfre kíváncsian.*
2391. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-16 10:15:17
Üzenet elküldve: 2025-05-16 10:15:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Az Abachoz hasonló gondolkodásmód nemes, bár ostoba. Még jó, hogy nem elegyednek eszmei vitákba, mert a végén csak felesleges tüzet szítanának egymás között, holott a törpnek nem ez a célja! Nemesebb lenne a törpénél ezekkel a gondolatokkal mögötte? Igen! Előbb fogja feldobni a bakancsát, mint a törpe? Elképzelhető, de kérdéses, mivel a törp folyton a bajt keresi, így nem lenne meglepő, ha másnap emberére is találna! Bármennyire is szeretne vitát nyitni a gnómmal, hogy rávegye a szerkezet megalkotására, úgy gondolja, hogy innen már csak lejjebb eshet, mint vevő!
Csak egy sóhaj hagyja el az ajkait, hogy ezzel is nyugtassa magát egy újabb dühkitöréstől, bár ettől még messze áll, mivel nézeteltérésről nincsen szó, csak munkát utasítják vissza. Márpedig bárki visszautasíthat bármit! Jobban felidegesítené, ha már elfogadás után utasítaná el, de mivel erre nem került sor, így nem is olyan bosszús. Csak amolyan szokásos szinten. *
- Felejtsük is el akkor!
* Zárja rövidre az ötletét, majd egy pillanattal később folytatja. *
- Térjünk vissza a mágnesérc kérdésére. Szóval három hat, ezen felül milyennek ígérkezik anyagi szinten, lehet valamit tudni, szükség van előlegre?
* Most, hogy a szaftosabb témát hidegre rakták, eljött az idő, hogy az anyagiakról is vitába bocsátkozzanak. *
- Gondolom ha fennakadásokba ütközne a beszerzés, vagy a szállítás, akkor az jelentősen emelné az időt és béreket.
//Gilas Abac//
* Az Abachoz hasonló gondolkodásmód nemes, bár ostoba. Még jó, hogy nem elegyednek eszmei vitákba, mert a végén csak felesleges tüzet szítanának egymás között, holott a törpnek nem ez a célja! Nemesebb lenne a törpénél ezekkel a gondolatokkal mögötte? Igen! Előbb fogja feldobni a bakancsát, mint a törpe? Elképzelhető, de kérdéses, mivel a törp folyton a bajt keresi, így nem lenne meglepő, ha másnap emberére is találna! Bármennyire is szeretne vitát nyitni a gnómmal, hogy rávegye a szerkezet megalkotására, úgy gondolja, hogy innen már csak lejjebb eshet, mint vevő!
Csak egy sóhaj hagyja el az ajkait, hogy ezzel is nyugtassa magát egy újabb dühkitöréstől, bár ettől még messze áll, mivel nézeteltérésről nincsen szó, csak munkát utasítják vissza. Márpedig bárki visszautasíthat bármit! Jobban felidegesítené, ha már elfogadás után utasítaná el, de mivel erre nem került sor, így nem is olyan bosszús. Csak amolyan szokásos szinten. *
- Felejtsük is el akkor!
* Zárja rövidre az ötletét, majd egy pillanattal később folytatja. *
- Térjünk vissza a mágnesérc kérdésére. Szóval három hat, ezen felül milyennek ígérkezik anyagi szinten, lehet valamit tudni, szükség van előlegre?
* Most, hogy a szaftosabb témát hidegre rakták, eljött az idő, hogy az anyagiakról is vitába bocsátkozzanak. *
- Gondolom ha fennakadásokba ütközne a beszerzés, vagy a szállítás, akkor az jelentősen emelné az időt és béreket.
2390. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 22:31:11
Üzenet elküldve: 2025-05-15 22:31:11
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Akaratlan önismeret//
* Aelthar már egy ideje a piactér peremén áll, háttal egy oszlopnak, karba tett kézzel. A szeme időről időre a tömegen siklik át, de az, akit várt, nem jött. Az üzenet világos volt, találkozzunk a harmadik harangszóra. Mostanra a negyedik is elhangzott.
A félvér állkapcsa megfeszül, szeme szűk résre szűkül, ahogy elfordítja a fejét. Nem jellemző rá, hogy könnyen bízik másokban. Most mégis vár, és cserébe semmit nem kap. Vagy talán csak játszanak vele. A Velyrien-vér a mélyben már forrong. Vagy inkább a fattyú vére?
Mélyet sóhajt, hátralép az árnyékból, de a tömeg megzavarja. Egy kisebb gyerek, alig tíz tél körüli, futva próbál átvágni előtte. Valószínűleg egyenesen a pékbódé felé. Egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, és kis híján nekicsapódik Aeltharnak.
A férfi mozdulata ösztönös. Túl gyors, túl határozott. Egyik kezével elkapja a gyerek vállát, a másikkal pedig már a pengét is előrántja, és a gyerek mellkasának szegezi.
A piactér megdermed.
A gyerek szemei rémülten kerekednek el, és még Aelthar is csak másodpercek múltán fogja fel, mit tett. Visszahúzza a fegyvert, szemein szégyen és düh villan át egyszerre, de hangja élesen szól. *
– Legközelebb nézz a lábad elé.
* A gyerek ijedten elszalad. Aelthar pedig áll, még mindig ökölbe szorított kézzel, és egyre mélyebbre süllyed saját árnyékában. *
A hozzászólás írója (Aelthar Velyrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.05.15 22:31:57
//Akaratlan önismeret//
* Aelthar már egy ideje a piactér peremén áll, háttal egy oszlopnak, karba tett kézzel. A szeme időről időre a tömegen siklik át, de az, akit várt, nem jött. Az üzenet világos volt, találkozzunk a harmadik harangszóra. Mostanra a negyedik is elhangzott.
A félvér állkapcsa megfeszül, szeme szűk résre szűkül, ahogy elfordítja a fejét. Nem jellemző rá, hogy könnyen bízik másokban. Most mégis vár, és cserébe semmit nem kap. Vagy talán csak játszanak vele. A Velyrien-vér a mélyben már forrong. Vagy inkább a fattyú vére?
Mélyet sóhajt, hátralép az árnyékból, de a tömeg megzavarja. Egy kisebb gyerek, alig tíz tél körüli, futva próbál átvágni előtte. Valószínűleg egyenesen a pékbódé felé. Egy pillanatra elveszti az egyensúlyát, és kis híján nekicsapódik Aeltharnak.
A férfi mozdulata ösztönös. Túl gyors, túl határozott. Egyik kezével elkapja a gyerek vállát, a másikkal pedig már a pengét is előrántja, és a gyerek mellkasának szegezi.
A piactér megdermed.
A gyerek szemei rémülten kerekednek el, és még Aelthar is csak másodpercek múltán fogja fel, mit tett. Visszahúzza a fegyvert, szemein szégyen és düh villan át egyszerre, de hangja élesen szól. *
– Legközelebb nézz a lábad elé.
* A gyerek ijedten elszalad. Aelthar pedig áll, még mindig ökölbe szorított kézzel, és egyre mélyebbre süllyed saját árnyékában. *
A hozzászólás írója (Aelthar Velyrien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2025.05.15 22:31:57
2389. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 19:27:08
Üzenet elküldve: 2025-05-15 19:27:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Verekedés, késelés, balhé, hirig. Kocsmai egyet nem értés, leszámolás, bandaharc. Sosem szerette az ilyesmit, kerülte ezeket a helyzeteket, és lehetőségeihez mérten azokat is, akik ezekben vettek részt. Ha valaki néha az útjában állt, nos, egy gnóm mesternek megvannak a maga módszerei. (A politika! Ne is gondoljon senki másra!)
Látja a törpén hogy az megütközik a szavain, de nem is nagyon számított másra. Tudja maga is, hogy nem egy habos-babos rózsaszín világban élnek, de ez nem jelenti azt, hogy neki is be kell hódolnia a körülötte dívó szokásoknak.*
- Én is úgy sejtem, hogy nem piknikezni kíván az úr. *Rábólint. Jól gondolta.* Viszont az ilyesféle eszközök elkészítésében tényleg nem kívánok segíteni. Köszönöm, ha megérti.
*Állával a Piactér túloldala felé bök, amerre a Kovácsműhely van.*
- Ha nem is pont rugós kést, de valami érdekeset biztos talál a kovácsoknál. Higgye el nekem uram, ügyes fickók. Talán kicsit kapzsik, de hát rájuk a Selyemrévi munkákhoz nem volt akkora szükség, érthető ha azért megpróbálnak több bevételhez jutni. Ha megmondja nekik, hogy Gilas Abac mester küldte hozzájuk, talán engednek is az árból kicsit.
//Wrojth Wenkroft//
*Verekedés, késelés, balhé, hirig. Kocsmai egyet nem értés, leszámolás, bandaharc. Sosem szerette az ilyesmit, kerülte ezeket a helyzeteket, és lehetőségeihez mérten azokat is, akik ezekben vettek részt. Ha valaki néha az útjában állt, nos, egy gnóm mesternek megvannak a maga módszerei. (A politika! Ne is gondoljon senki másra!)
Látja a törpén hogy az megütközik a szavain, de nem is nagyon számított másra. Tudja maga is, hogy nem egy habos-babos rózsaszín világban élnek, de ez nem jelenti azt, hogy neki is be kell hódolnia a körülötte dívó szokásoknak.*
- Én is úgy sejtem, hogy nem piknikezni kíván az úr. *Rábólint. Jól gondolta.* Viszont az ilyesféle eszközök elkészítésében tényleg nem kívánok segíteni. Köszönöm, ha megérti.
*Állával a Piactér túloldala felé bök, amerre a Kovácsműhely van.*
- Ha nem is pont rugós kést, de valami érdekeset biztos talál a kovácsoknál. Higgye el nekem uram, ügyes fickók. Talán kicsit kapzsik, de hát rájuk a Selyemrévi munkákhoz nem volt akkora szükség, érthető ha azért megpróbálnak több bevételhez jutni. Ha megmondja nekik, hogy Gilas Abac mester küldte hozzájuk, talán engednek is az árból kicsit.
2388. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 14:32:27
Üzenet elküldve: 2025-05-15 14:32:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Az a fránya pénz! Az egyetlen dolog, ami akadályozza az átlagpolgárok mindennapjait. Bárcsak neki is lenne egy padlásnyi, amivel természetesen nem tudna mit csinálni, de legalább nem is kéne gondolkodnia azon, hogy honnan fog szerezni. Szerencséjére van annyi pénze, hogy az előlegeket rendezni tudja, –legalábbis reméli– aztán a három hat alatt kitalál valamit, hogy több pénzhez jusson. *
- Örülök, hogy megértjük egymást. Igen kettő, hogyha eljön az idő, akkor választhassak.
* Hogy mégis miért nem lenne elég egy kemény boxer? Esetleg egy kinyitható vipera? Nos, azért, mert sok helyen kötelező fegyverleadás szerepel a házirendben. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő akar lenni az egyetlen, aki egy kocsmai bunyó keretein belül pengét ragad, hanem, hogy ha kialakul egy ilyen bunyó, ne adj isten egy patkánnyal, vagy éppen valakivel, akinek nem kell leadnia a fegyvert, akkor felvegye a versenyt. Nincs is rosszabb annál, ha valaki puszta kézzel harcol egy kardpárbajban!
A hirtelen megjegyzés meglepi. Eleinte kikerekednek a szemei, majd a magyarázat közben kíváncsian figyel előre. Legszívesebben egy egyszerű kérdést tenne fel a gnómnak „Kell a munka vagy sem?” De tudja, hogy ezzel csak magát lőné lábon és kereshetne magának valaki mást, aki ért az ilyen dolgokhoz, így csak vesz egy mély levegőt és egy sóhajt követve próbálja elővenni a legjobb énjét. *
- Megértem… Azonban nem piknikezni tervezek a kikötőben! Sajnos nem mindenki engedheti meg magának ezt a fajta életstílust. Valakitől elvették, valakinek sosem adatott meg. Én is szeretnék egy olyan világban élni, ahol nincs szükség kardokra, de sajnos attól még messze vagyunk.
* Valóban mesébe illő lenne, ha másnap már kardok nélkül és egy békésebb világba ébrednének, azonban az nem lenne a valóság! A valóság pedig az, hogy a fajok fele kapzsi, a másik fele pedig haszonleső! Persze vannak kivételek, ám azok igencsak alacsony számban vannak jelen. *
- Megértem, hogy ha nem akar nekem segíteni, és nem is fogom rákényszeríteni, azonban minden segítségre szükségem lehet, ha visszateszem oda a lábam!
//Gilas Abac//
* Az a fránya pénz! Az egyetlen dolog, ami akadályozza az átlagpolgárok mindennapjait. Bárcsak neki is lenne egy padlásnyi, amivel természetesen nem tudna mit csinálni, de legalább nem is kéne gondolkodnia azon, hogy honnan fog szerezni. Szerencséjére van annyi pénze, hogy az előlegeket rendezni tudja, –legalábbis reméli– aztán a három hat alatt kitalál valamit, hogy több pénzhez jusson. *
- Örülök, hogy megértjük egymást. Igen kettő, hogyha eljön az idő, akkor választhassak.
* Hogy mégis miért nem lenne elég egy kemény boxer? Esetleg egy kinyitható vipera? Nos, azért, mert sok helyen kötelező fegyverleadás szerepel a házirendben. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő akar lenni az egyetlen, aki egy kocsmai bunyó keretein belül pengét ragad, hanem, hogy ha kialakul egy ilyen bunyó, ne adj isten egy patkánnyal, vagy éppen valakivel, akinek nem kell leadnia a fegyvert, akkor felvegye a versenyt. Nincs is rosszabb annál, ha valaki puszta kézzel harcol egy kardpárbajban!
A hirtelen megjegyzés meglepi. Eleinte kikerekednek a szemei, majd a magyarázat közben kíváncsian figyel előre. Legszívesebben egy egyszerű kérdést tenne fel a gnómnak „Kell a munka vagy sem?” De tudja, hogy ezzel csak magát lőné lábon és kereshetne magának valaki mást, aki ért az ilyen dolgokhoz, így csak vesz egy mély levegőt és egy sóhajt követve próbálja elővenni a legjobb énjét. *
- Megértem… Azonban nem piknikezni tervezek a kikötőben! Sajnos nem mindenki engedheti meg magának ezt a fajta életstílust. Valakitől elvették, valakinek sosem adatott meg. Én is szeretnék egy olyan világban élni, ahol nincs szükség kardokra, de sajnos attól még messze vagyunk.
* Valóban mesébe illő lenne, ha másnap már kardok nélkül és egy békésebb világba ébrednének, azonban az nem lenne a valóság! A valóság pedig az, hogy a fajok fele kapzsi, a másik fele pedig haszonleső! Persze vannak kivételek, ám azok igencsak alacsony számban vannak jelen. *
- Megértem, hogy ha nem akar nekem segíteni, és nem is fogom rákényszeríteni, azonban minden segítségre szükségem lehet, ha visszateszem oda a lábam!
2387. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 13:54:55
Üzenet elküldve: 2025-05-15 13:54:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
- Akkor a kereskedőkaraván. *Nyugtázóan bólint. Nem áll szándékában ennyi időt folyamatosan úton lenni különben, de szerencsére mindig akad valaki, aki egy bizonyos összegért bevállalja a dolgot. Csak egy megbízólevél kell és egy megrendelőlap, amiket a megfelelő ember kezébe ad át. És persze: arany. A szállítónak is, az mágnesércért is, a sápszedőknek is.. bizony nem olcsó bármit is messziről beszerezni. Újdonat kliense hamarosan a saját bőrén tapasztalja majd ezt meg. Pontosabban – a zsebén.*
- Igen, hallottam én is arról, hogy mostanában nem szerencsés a Kikötőben kószálni. Megértem, hogy a biztonságára törekszik. *Bár hogy ehhez miért nem elég egy vaskos, bronzból készült boxer, azt nem tudja.* Két vázlat?
*Meglepett-kíváncsian húzza fel a szemöldökét a törpe újabb kívánságára. Annak hallatán a tarkóján is feláll kissé a szőr.*
- Értem, uram, értem, mit szeretne. *Hüvelyk- és mutatóujja között megdörgöli a fülcimpáját, ami nála a finom egyet nem értés jele.* Viszont, ha szabadna megjegyeznem..
*Kissé kihúzza magát, bár a törpe még így is fél fejjel magasabb nála. És neki köszönhetően most már egy éles kardja is van. Rossz alkualap, kifejezetten rossz.*
- Bár nem vagyok kovács, és nem vagyok járatos az önvédelmi fegyverek terén sem, abban viszonylag biztos vagyok, hogy egy rejtett, mechanikusan kipattintható penge már nem önvédelemre való. Bár a megvalósítás valóban illene a portfóliómba, ám tudja, uram, jómagam pacifista volnék, így elveimmel ellenkezik, hogy bárkit is támogassak az olyan vállalkozásában, ami.. nos, ami nem az önvédelemről szól. *Szavait apró szusszanással zárja. Ha tetszik a törpének, ha nem, ez az ő véleménye.*
//Wrojth Wenkroft//
- Akkor a kereskedőkaraván. *Nyugtázóan bólint. Nem áll szándékában ennyi időt folyamatosan úton lenni különben, de szerencsére mindig akad valaki, aki egy bizonyos összegért bevállalja a dolgot. Csak egy megbízólevél kell és egy megrendelőlap, amiket a megfelelő ember kezébe ad át. És persze: arany. A szállítónak is, az mágnesércért is, a sápszedőknek is.. bizony nem olcsó bármit is messziről beszerezni. Újdonat kliense hamarosan a saját bőrén tapasztalja majd ezt meg. Pontosabban – a zsebén.*
- Igen, hallottam én is arról, hogy mostanában nem szerencsés a Kikötőben kószálni. Megértem, hogy a biztonságára törekszik. *Bár hogy ehhez miért nem elég egy vaskos, bronzból készült boxer, azt nem tudja.* Két vázlat?
*Meglepett-kíváncsian húzza fel a szemöldökét a törpe újabb kívánságára. Annak hallatán a tarkóján is feláll kissé a szőr.*
- Értem, uram, értem, mit szeretne. *Hüvelyk- és mutatóujja között megdörgöli a fülcimpáját, ami nála a finom egyet nem értés jele.* Viszont, ha szabadna megjegyeznem..
*Kissé kihúzza magát, bár a törpe még így is fél fejjel magasabb nála. És neki köszönhetően most már egy éles kardja is van. Rossz alkualap, kifejezetten rossz.*
- Bár nem vagyok kovács, és nem vagyok járatos az önvédelmi fegyverek terén sem, abban viszonylag biztos vagyok, hogy egy rejtett, mechanikusan kipattintható penge már nem önvédelemre való. Bár a megvalósítás valóban illene a portfóliómba, ám tudja, uram, jómagam pacifista volnék, így elveimmel ellenkezik, hogy bárkit is támogassak az olyan vállalkozásában, ami.. nos, ami nem az önvédelemről szól. *Szavait apró szusszanással zárja. Ha tetszik a törpének, ha nem, ez az ő véleménye.*
2386. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-15 08:49:25
Üzenet elküldve: 2025-05-15 08:49:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* A háromhatnyi várakozás nem hangzik annyira rossznak. Főleg, hogy ezúttal nem a tengeren kell levárni az idő végeztét, hanem igazából bárhol, ahol kedve tartja. Nem siet sehová s addig legalább van ideje jobban felkészülni a jövő meglepetéseire. *
- Maradjunk akkor a karavánnál, az előlegeknek köszönhetően nem kell fukarkodnom, azonban nem tesznek tehetőssé.
* Csak ne jöjjön közbe semmi a három hat alatt, míg várakozik, különben szerencsétlen gnóm még itt szorongatná a mágnesércet az idők végezetéig, míg a törp testét valamelyik árokban teszik nyugovóra. *
- Na, igen. A kikötőről nekem is van egy két történetem! Durva dolgok mennek ott manapság! Tulajdonképpen pont oda kell ez a szerkezet! Na, nem pont egy ottani suhancnak, csak nekem, mint plusz biztonság. Főleg azok után amik történtek!
* Na, ja! Arra mondjuk tényleg nem számított, hogy tömeges mészárlásba törnek ki a patkányok, míg ő a tengeren vakarja a tökeit. *
- Rendben, azonban két vázlatot szeretnék! Az egyik egy sima mozdulatokra alapuló szerkezet lenne, a másik pedig egy rúgós, fogaskerekes megoldás lenne. Az utóbbiban annyi lenne a különbség, hogy egy egyszerű zsinór meghúzásával törne elő, aztán ugyan annak újbóli meghúzásával vissza is menne.
* Ha nem lenne elég pénze, majd elveszi Lazziartól! Ha már úgyis szereti szórni a pénzt, legalább szórhatja hasznos dolgokra is! *
- Nem aggódok a pénz miatt. Munkavállalóim szívesen állják a cechet! Persze azért nekik is van határaik, de ha túllépnénk, akkor kipótlom. Mit gondol, mennyi időbe telhet az egész, több mint a mágnesérc beszerzési ideje, vagy kevesebb?
* És persze az árat sem lenne rossz tudni! De talán jobb is, ha nem tudja meg s inkább részletekben fizet a már elkészült dolgok után. Úgy nem tűnik drágábbnak, mint egybe. *
//Gilas Abac//
* A háromhatnyi várakozás nem hangzik annyira rossznak. Főleg, hogy ezúttal nem a tengeren kell levárni az idő végeztét, hanem igazából bárhol, ahol kedve tartja. Nem siet sehová s addig legalább van ideje jobban felkészülni a jövő meglepetéseire. *
- Maradjunk akkor a karavánnál, az előlegeknek köszönhetően nem kell fukarkodnom, azonban nem tesznek tehetőssé.
* Csak ne jöjjön közbe semmi a három hat alatt, míg várakozik, különben szerencsétlen gnóm még itt szorongatná a mágnesércet az idők végezetéig, míg a törp testét valamelyik árokban teszik nyugovóra. *
- Na, igen. A kikötőről nekem is van egy két történetem! Durva dolgok mennek ott manapság! Tulajdonképpen pont oda kell ez a szerkezet! Na, nem pont egy ottani suhancnak, csak nekem, mint plusz biztonság. Főleg azok után amik történtek!
* Na, ja! Arra mondjuk tényleg nem számított, hogy tömeges mészárlásba törnek ki a patkányok, míg ő a tengeren vakarja a tökeit. *
- Rendben, azonban két vázlatot szeretnék! Az egyik egy sima mozdulatokra alapuló szerkezet lenne, a másik pedig egy rúgós, fogaskerekes megoldás lenne. Az utóbbiban annyi lenne a különbség, hogy egy egyszerű zsinór meghúzásával törne elő, aztán ugyan annak újbóli meghúzásával vissza is menne.
* Ha nem lenne elég pénze, majd elveszi Lazziartól! Ha már úgyis szereti szórni a pénzt, legalább szórhatja hasznos dolgokra is! *
- Nem aggódok a pénz miatt. Munkavállalóim szívesen állják a cechet! Persze azért nekik is van határaik, de ha túllépnénk, akkor kipótlom. Mit gondol, mennyi időbe telhet az egész, több mint a mágnesérc beszerzési ideje, vagy kevesebb?
* És persze az árat sem lenne rossz tudni! De talán jobb is, ha nem tudja meg s inkább részletekben fizet a már elkészült dolgok után. Úgy nem tűnik drágábbnak, mint egybe. *
2385. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 20:31:34
Üzenet elküldve: 2025-05-14 20:31:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Jobbra-balra ingatja a fejét egy kicsit, végül bólint.*
- Három hat. Nagyjából. Az előhegységektől kezdve már lassabban lehet csak haladni. *De ezt nagyjából mindenki tudja is, aki valaha utazott már. Ez nem is érdekli most. A törpe gondolatát annál inkább érdekesnek tartja: hogy szemlátomást bármennyi pénzt megérne neki egy akkora mágnesérc, amit még a tenyerében is könnyűszerrel elrejthetne.* Igencsak drágább lenne. Még az sem kizárt, hogy drágább lenne, mint maga az áru.
*Hirtelen nem is jutna eszébe semmi, amiért ennyire sokat fizetne, csak mihamarabb a kezei közé kaphassa. Talán az anyja áfonyás pitéje.. na igen, az többet ér bárminél. De mire egy lovasfutár ideérne vele, már rég is ehetetlenné válna. Kár. Pedig tényleg finom, ha friss.*
- Ez így igaz, a helyiek ritkán utaznak. Legfelejbb a Szántóföldekig, páran a Kikötőig is. Mindenki vevő a hírekre. *Aprót legyint. Szívesen mesél amúgy is, ha van- és tud miről.* Ha módosítani kéne a rögzítési ponton, az gond nélkül kivitelezhető. Csak annyi, hogy oldható kötéssel kell a fegyverövhöz rögzíteni a mágnesércet. Mondjuk csavarral, vagy valamilyen csatos megoldással. Nem probléma.
*Az összehajtott rongyot eltűnteti a köténye egyik zsebében, és fél lépésnyit közelebb húzódik, hogy lássa, amit a törpe mutat és magyaráz neki. Ujjai elgondolkodva simulnak a szakállára ahogy figyel, aprókat bólint.*
- Jól van, értem, mit szeretne. Nagyjából. *A törpére pislant. Érti, mit akar. Nem különösebben tetszik neki.* Viszont tényleg nem vagyok kovács. El tudom készíteni a rajzot, hogy milyennek kell lennie a pengének, de elkészíteni nem tudom. Nincsen hozzá eszközöm.
*Kissé megpödri a bajuszát.*
- De ha az megvan, onnantól nem probléma. Viszont jó ha tudja, hogy ha egy alvállalkozóra is szükség van, az plusz költséget jelent majd. És plusz időt, természetesen.
//Wrojth Wenkroft//
*Jobbra-balra ingatja a fejét egy kicsit, végül bólint.*
- Három hat. Nagyjából. Az előhegységektől kezdve már lassabban lehet csak haladni. *De ezt nagyjából mindenki tudja is, aki valaha utazott már. Ez nem is érdekli most. A törpe gondolatát annál inkább érdekesnek tartja: hogy szemlátomást bármennyi pénzt megérne neki egy akkora mágnesérc, amit még a tenyerében is könnyűszerrel elrejthetne.* Igencsak drágább lenne. Még az sem kizárt, hogy drágább lenne, mint maga az áru.
*Hirtelen nem is jutna eszébe semmi, amiért ennyire sokat fizetne, csak mihamarabb a kezei közé kaphassa. Talán az anyja áfonyás pitéje.. na igen, az többet ér bárminél. De mire egy lovasfutár ideérne vele, már rég is ehetetlenné válna. Kár. Pedig tényleg finom, ha friss.*
- Ez így igaz, a helyiek ritkán utaznak. Legfelejbb a Szántóföldekig, páran a Kikötőig is. Mindenki vevő a hírekre. *Aprót legyint. Szívesen mesél amúgy is, ha van- és tud miről.* Ha módosítani kéne a rögzítési ponton, az gond nélkül kivitelezhető. Csak annyi, hogy oldható kötéssel kell a fegyverövhöz rögzíteni a mágnesércet. Mondjuk csavarral, vagy valamilyen csatos megoldással. Nem probléma.
*Az összehajtott rongyot eltűnteti a köténye egyik zsebében, és fél lépésnyit közelebb húzódik, hogy lássa, amit a törpe mutat és magyaráz neki. Ujjai elgondolkodva simulnak a szakállára ahogy figyel, aprókat bólint.*
- Jól van, értem, mit szeretne. Nagyjából. *A törpére pislant. Érti, mit akar. Nem különösebben tetszik neki.* Viszont tényleg nem vagyok kovács. El tudom készíteni a rajzot, hogy milyennek kell lennie a pengének, de elkészíteni nem tudom. Nincsen hozzá eszközöm.
*Kissé megpödri a bajuszát.*
- De ha az megvan, onnantól nem probléma. Viszont jó ha tudja, hogy ha egy alvállalkozóra is szükség van, az plusz költséget jelent majd. És plusz időt, természetesen.
2384. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 14:51:38
Üzenet elküldve: 2025-05-14 14:51:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
- Három hat?
* Ismétli meglepődve. Fogalma sincs milyen messze van a város, így eddig nem is nagyon gondolkodott el az onnan érkező áruk beszerzési idejéről. *
- Az biztos drágább lenne, de legalább futár is el tudná hozni az apró ércet. Egy kis szívesség itt, egy kis erszény amott, és mindjárt mindenki jobban jár! De ha más nincs…
* Eléggé informáltnak tűnik a másik a világ egy másik pontján megtalálható városról. Bár aki kereskedésre adja a fejét annak nem árt ha egy kicsit bővebb tudással rendelkezik a világ többi részén elterülő városok kereskedelmi, illetve egyéb dolgairól. *
- Csak nyugodtan. Nem mindennapi, hogy egy másik városról hallok. Az itteniek többsége a várost sem hagyja el, így nem is tudnak sok mindent. Egyelőre ennél nem kell változtatni, maximum később, ha új kardnál kéne igazítani, de azért majd aggódunk akkor! Igen, legyen ez, és akkor térjünk át arra, amihez feltétlenül szükségem lenne tervezés és tudásra!
* Megköszörüli torkát, majd felhúzza ruhájának az ujját, ezzel is felfedve alkarvédőjét. Ezen látszik, hogy sokkal jobb minőségű, mint a kardja, bár mivel páncélja egy részét alkotja, ezért nem olyan meglepő. Elé tartja kezét, hogy szabad kezével tudja mutogatni, hogy mire gondolt. Mutató és hüvelykujját ráhelyezi a csuklójára, majd a magyarázata közben szemléltetéshez mutatja, hogy hogyan képzelte el. *
- Szeretnék készíteni egy egyedi alkarvédőt. Az lenne benne a csavar, hogy az alkarvédő alja nem éppen védekezésre lenne tervezve, hanem egy kisebb penge kapna benne helyet. Arra gondoltam, hogy a pengét belül egy apró fémdarab tartaná helyén, amit egy egyszerű mozdulatot kihasználva ki lehetne nyitni és itt a tetején lenne benn egy menet, amitől nem esne ki. Aztán amíg a kezemet ökölbe szorítom, addig az előbb említett menet miatt nem fog tudni visszacsúszni. Végezetül meg ha simán lazítok rajta és felfordítom, akkor egyszerűen visszacsúszna a nyugalmi helyzetbe.
* Magyarázatot befejezve figyeli a gnóm reakcióját. Ha eddig nem nézte hülyének, akkor most már biztos! Ha emlékezne az álmára, akkor jobb leírást is tudna adni, bár minél több idő telik el, annál kevesebbre emlékszik. Bárcsak tudna írni, akkor már maga vetette volna papírra az egészet s csak a tervrajzokat adta volna át. Sajnos mindenkinek megvannak a hátrányai, a törpnek pedig ez. *
//Gilas Abac//
- Három hat?
* Ismétli meglepődve. Fogalma sincs milyen messze van a város, így eddig nem is nagyon gondolkodott el az onnan érkező áruk beszerzési idejéről. *
- Az biztos drágább lenne, de legalább futár is el tudná hozni az apró ércet. Egy kis szívesség itt, egy kis erszény amott, és mindjárt mindenki jobban jár! De ha más nincs…
* Eléggé informáltnak tűnik a másik a világ egy másik pontján megtalálható városról. Bár aki kereskedésre adja a fejét annak nem árt ha egy kicsit bővebb tudással rendelkezik a világ többi részén elterülő városok kereskedelmi, illetve egyéb dolgairól. *
- Csak nyugodtan. Nem mindennapi, hogy egy másik városról hallok. Az itteniek többsége a várost sem hagyja el, így nem is tudnak sok mindent. Egyelőre ennél nem kell változtatni, maximum később, ha új kardnál kéne igazítani, de azért majd aggódunk akkor! Igen, legyen ez, és akkor térjünk át arra, amihez feltétlenül szükségem lenne tervezés és tudásra!
* Megköszörüli torkát, majd felhúzza ruhájának az ujját, ezzel is felfedve alkarvédőjét. Ezen látszik, hogy sokkal jobb minőségű, mint a kardja, bár mivel páncélja egy részét alkotja, ezért nem olyan meglepő. Elé tartja kezét, hogy szabad kezével tudja mutogatni, hogy mire gondolt. Mutató és hüvelykujját ráhelyezi a csuklójára, majd a magyarázata közben szemléltetéshez mutatja, hogy hogyan képzelte el. *
- Szeretnék készíteni egy egyedi alkarvédőt. Az lenne benne a csavar, hogy az alkarvédő alja nem éppen védekezésre lenne tervezve, hanem egy kisebb penge kapna benne helyet. Arra gondoltam, hogy a pengét belül egy apró fémdarab tartaná helyén, amit egy egyszerű mozdulatot kihasználva ki lehetne nyitni és itt a tetején lenne benn egy menet, amitől nem esne ki. Aztán amíg a kezemet ökölbe szorítom, addig az előbb említett menet miatt nem fog tudni visszacsúszni. Végezetül meg ha simán lazítok rajta és felfordítom, akkor egyszerűen visszacsúszna a nyugalmi helyzetbe.
* Magyarázatot befejezve figyeli a gnóm reakcióját. Ha eddig nem nézte hülyének, akkor most már biztos! Ha emlékezne az álmára, akkor jobb leírást is tudna adni, bár minél több idő telik el, annál kevesebbre emlékszik. Bárcsak tudna írni, akkor már maga vetette volna papírra az egészet s csak a tervrajzokat adta volna át. Sajnos mindenkinek megvannak a hátrányai, a törpnek pedig ez. *
2383. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 13:31:27
Üzenet elküldve: 2025-05-14 13:31:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Kinek mi a prioritás, ugye. Ő a maga részéről jobban szereti, ha az alapvető eszközei, amik a munkája elvégzéséhez szükségesek, mind jó minőségűek és jó állapotúak. Ha a törpe úgy látja jónak, hogy a kard, amire valószínűleg olykor az életét bízza rá, csupán másodlagos valami nagyobb cél mellett – hát, az az ő döntése.*
- Úgy valahogy. Gyalogszerrel érte menve van három hat is. Kereskedőkaravánnal tartva sem sokkal rövidebb. Váltott lovakkal vágtában haladva jelentősen rövidebb idő lenne, de úgy csak a hírvivő futárok járnak, nem igaz? Ráadásul az roppantul megemelné az árat is. *Előhúz a kötény egyik zsebéből egy pedánsan összehajtogatott tiszta (jó, fogjuk rá, hogy tiszta) kendőt, és nekiáll módszeresen ledörgölni a kosz- és olajfoltokat a kezéről.* A kereslet? Nos, mágnesércet általában nem sok mindenre használnak. Leginkább csak a tudósok, pár kovács és néhány gnóm kísérletező foglalkozik velük. A bányákból viszonylag könnyen elérhető, vastelérek környékén akadnak rájuk. Persze ettől függetlenül megkérik az árát. Pirtianes.. a kereskedelmi kamara vezetője hadtápos volt. Folyamatosan azt figyeli, hogy mivel tudná még jobban megduzzasztani a kamarás zsebeit. Az meg persze amit csak tud, a kaszárnyáknak csurgat. Eh.. elkanyarodtam a tárgytól, nézze el nekem, jóuram.
*Határozottan ráz párat a kendőn, majd a levegőben maga előtt tartva, ügyes ujjakkal szépen újra összehajtja azt.*
- Elkészíteni viszont nem nagy kunszt. Legalábbis ha semmi különöset nem kíván mellé a leendő tulajdonosa. Ezt választaná? *Kíváncsian összehúzott szemöldökei alól pislant a törpe arcára.* A mágnesérces rögzítést? Csak hogy jól értem-e, uram.
//Wrojth Wenkroft//
*Kinek mi a prioritás, ugye. Ő a maga részéről jobban szereti, ha az alapvető eszközei, amik a munkája elvégzéséhez szükségesek, mind jó minőségűek és jó állapotúak. Ha a törpe úgy látja jónak, hogy a kard, amire valószínűleg olykor az életét bízza rá, csupán másodlagos valami nagyobb cél mellett – hát, az az ő döntése.*
- Úgy valahogy. Gyalogszerrel érte menve van három hat is. Kereskedőkaravánnal tartva sem sokkal rövidebb. Váltott lovakkal vágtában haladva jelentősen rövidebb idő lenne, de úgy csak a hírvivő futárok járnak, nem igaz? Ráadásul az roppantul megemelné az árat is. *Előhúz a kötény egyik zsebéből egy pedánsan összehajtogatott tiszta (jó, fogjuk rá, hogy tiszta) kendőt, és nekiáll módszeresen ledörgölni a kosz- és olajfoltokat a kezéről.* A kereslet? Nos, mágnesércet általában nem sok mindenre használnak. Leginkább csak a tudósok, pár kovács és néhány gnóm kísérletező foglalkozik velük. A bányákból viszonylag könnyen elérhető, vastelérek környékén akadnak rájuk. Persze ettől függetlenül megkérik az árát. Pirtianes.. a kereskedelmi kamara vezetője hadtápos volt. Folyamatosan azt figyeli, hogy mivel tudná még jobban megduzzasztani a kamarás zsebeit. Az meg persze amit csak tud, a kaszárnyáknak csurgat. Eh.. elkanyarodtam a tárgytól, nézze el nekem, jóuram.
*Határozottan ráz párat a kendőn, majd a levegőben maga előtt tartva, ügyes ujjakkal szépen újra összehajtja azt.*
- Elkészíteni viszont nem nagy kunszt. Legalábbis ha semmi különöset nem kíván mellé a leendő tulajdonosa. Ezt választaná? *Kíváncsian összehúzott szemöldökei alól pislant a törpe arcára.* A mágnesérces rögzítést? Csak hogy jól értem-e, uram.
2382. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-14 10:15:41
Üzenet elküldve: 2025-05-14 10:15:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 189
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
//Gilas Abac//
* Kezeit maga előtt összefonva hallgatja a másikat, ahogyan az próbálja javítani az itteni kovácsinasokról kialakított képét, ami valljuk be őszintén, nincs neki. Eddig azt sem tudta, hogy van erre kovács s nemsokára valami pegazust is fel kell keresnie, aminek őszintén nem örül, bár rosszabb is lehetne a helyzet. *
- Sok olyan van! Nekem se ártana befektetnem jobb vasba, de annak egyelőre várnia kell, most nagyobb projektben gondolkodom, ahhoz jobban fog kelleni a mesteri tervezés! De mindent a maga idejében, haladjunk szép sorjában!
* Tisztában van vele, hogy a pengéje leharcolt és még vajazásra sem lehetne alkalmazni. Pusztán elrettentés gyanánt hordozza még magával azt az őskövületet. Egy rozsdás vas a hátán, vagy elrettenti a többséget, vagy elhiteti velük, hogy semmit sem ér. Itt kezdődnek a problémák, mert lehet akármilyen rozsdás valakinek a pengéje, a gazdája képessége mellett még az is tündökölhet. Elég ha az előbbit megvalósul, az utóbbit pedig szereti helyben hagyni.
Érdeklődve hallgatja a másikat, ahogyan a mágnesércről beszél. Egyik kezével dús szakállába kap, hogy meg cirógathassa azt, miközben elképzeli, hogy hogyan is nézne ez ki rajta. Szemei kicsit összehúzódnak a beszállítást hallatán. *
- Nem hangzik rosszul! Bár gondolom a beszállítás hatokba is telhet. Nagy a kereset az ilyen ércekre?
* Úgy tűnik megtalálta a nyertest! Döntéséhez hozzájárul, hogy ilyen megoldást még nem látott, sem a városban, sem a kikötőben. Ez még hozzáillően egyedi megoldás is lehet errefelé! Nem is beszélve az előnyökről, hangtalan viselet, gyors előrántás, nem törik le, ha rosszul veszi elő. *
- És ezen felül még lesz elkészítési idő is.
//Gilas Abac//
* Kezeit maga előtt összefonva hallgatja a másikat, ahogyan az próbálja javítani az itteni kovácsinasokról kialakított képét, ami valljuk be őszintén, nincs neki. Eddig azt sem tudta, hogy van erre kovács s nemsokára valami pegazust is fel kell keresnie, aminek őszintén nem örül, bár rosszabb is lehetne a helyzet. *
- Sok olyan van! Nekem se ártana befektetnem jobb vasba, de annak egyelőre várnia kell, most nagyobb projektben gondolkodom, ahhoz jobban fog kelleni a mesteri tervezés! De mindent a maga idejében, haladjunk szép sorjában!
* Tisztában van vele, hogy a pengéje leharcolt és még vajazásra sem lehetne alkalmazni. Pusztán elrettentés gyanánt hordozza még magával azt az őskövületet. Egy rozsdás vas a hátán, vagy elrettenti a többséget, vagy elhiteti velük, hogy semmit sem ér. Itt kezdődnek a problémák, mert lehet akármilyen rozsdás valakinek a pengéje, a gazdája képessége mellett még az is tündökölhet. Elég ha az előbbit megvalósul, az utóbbit pedig szereti helyben hagyni.
Érdeklődve hallgatja a másikat, ahogyan a mágnesércről beszél. Egyik kezével dús szakállába kap, hogy meg cirógathassa azt, miközben elképzeli, hogy hogyan is nézne ez ki rajta. Szemei kicsit összehúzódnak a beszállítást hallatán. *
- Nem hangzik rosszul! Bár gondolom a beszállítás hatokba is telhet. Nagy a kereset az ilyen ércekre?
* Úgy tűnik megtalálta a nyertest! Döntéséhez hozzájárul, hogy ilyen megoldást még nem látott, sem a városban, sem a kikötőben. Ez még hozzáillően egyedi megoldás is lehet errefelé! Nem is beszélve az előnyökről, hangtalan viselet, gyors előrántás, nem törik le, ha rosszul veszi elő. *
- És ezen felül még lesz elkészítési idő is.
2381. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2025-05-13 20:12:18
Üzenet elküldve: 2025-05-13 20:12:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Nyílt//
//Wrojth Wenkroft//
*Tapp-tapp-tapp-tapp.
A lába ütemesen jár a pedálon, a köszörűkő pontos és szépen szabályozott fordulattal pörög. A kőnek finoman nekitolt penge egyre apróbb szikrákat vet ahogy a csorbulatok eltűnnek róla, az élszalag büszke fénnyel ragyogva veri vissza a délutáni napfényt. Amúgy halbelezőkéshez is gyengének tartja a fémet amiből a fegyver készült, ki az ördög csinál ekkora széntartalommal fegyveracélt..?! De mivel ez a vevő kívánsága, így legjobb tudása szerint hozza rendbe az eszközt.*
- Ugyan-ugyan.. *Az orra alá dörmög, szinte csitítgatón.* Azért nem olyan rosszak az itteni kovácsok. Lent Wegtoren-ben mondjuk jobbak, legalábbis nagyon ügyesen öntenek bronzból sablont, amiből aztán olyan kardot csiszolnak, ami egy acéllal is felveszi a versenyt. ~Ezzel legalábbis biztosan.~
*További véleményét még mindig inkább megtartja magának. Elhúzza a köszörűkőtől a fegyvert, a fény felé emeli a pengét, fél szemmel hunyorogva vizsgálja végig, egyenetlenség után kutatva. Közben, mivel gnómként remekül multi-funkcionál, hallgatja a törpe kérését. Szinte felhorkant azt hallva. Hiszen ehhez nem kell gnómikus tervezés! A legegyszerűbb kovács is megtenné.*
- Ezt kétféleképpen is meg lehet oldani. *A fegyver felett a törpére pislant, majd újra a köszörűbakra teszi a fegyvert. Tapp-tapp-tapp-tapp. Apró, fényes szikrák pattannak fel.* A keresztvas egy erősebb mágnesérccel is rögzíthető a fegyverszíjhoz. Egy mozdulattal, könnyen kihúzható a kard ebben az esetben. Viszont a mágnesvasérc nem olcsó dolog, Pirtianes-ből kell hozatni, ha szükség van rá.
*Felengedi a pedált, a köszörűkő forgása lassúvá válik mígnem megáll a szerkezet. Ekkor már egy kellemes illatú olajba mártott ronggyal törölgeti a pengét, amitől az még fényesebbé válik.*
- Az olcsóbb megoldás egy támasztókampó. Valahogy így tartaná a kardot, nézze csak..! *Maga elé emeli a fegyvert, mutató és középső ujjából V-t formáz, ujjait behajlítja, és vigyázva hogy ne vágja meg magát, az így kapott nyeregbe akasztja a keresztvasat.* Minden további nélkül, azonnal előrántható így is a fegyver. Az élvédelem miatt, és hogy ne csörögjön az egész mozgás közben, a támasztókampót vékony bőrrel be lehet vonni.
*A törpe felé nyújtja a megélezett kardot, a pengéről felszáll a kissé fenyőgyantára emlékeztető ballisztol-illat.*
- Ez persze olcsóbb megoldás is. A döntés persze az öné, uram.
//Wrojth Wenkroft//
*Tapp-tapp-tapp-tapp.
A lába ütemesen jár a pedálon, a köszörűkő pontos és szépen szabályozott fordulattal pörög. A kőnek finoman nekitolt penge egyre apróbb szikrákat vet ahogy a csorbulatok eltűnnek róla, az élszalag büszke fénnyel ragyogva veri vissza a délutáni napfényt. Amúgy halbelezőkéshez is gyengének tartja a fémet amiből a fegyver készült, ki az ördög csinál ekkora széntartalommal fegyveracélt..?! De mivel ez a vevő kívánsága, így legjobb tudása szerint hozza rendbe az eszközt.*
- Ugyan-ugyan.. *Az orra alá dörmög, szinte csitítgatón.* Azért nem olyan rosszak az itteni kovácsok. Lent Wegtoren-ben mondjuk jobbak, legalábbis nagyon ügyesen öntenek bronzból sablont, amiből aztán olyan kardot csiszolnak, ami egy acéllal is felveszi a versenyt. ~Ezzel legalábbis biztosan.~
*További véleményét még mindig inkább megtartja magának. Elhúzza a köszörűkőtől a fegyvert, a fény felé emeli a pengét, fél szemmel hunyorogva vizsgálja végig, egyenetlenség után kutatva. Közben, mivel gnómként remekül multi-funkcionál, hallgatja a törpe kérését. Szinte felhorkant azt hallva. Hiszen ehhez nem kell gnómikus tervezés! A legegyszerűbb kovács is megtenné.*
- Ezt kétféleképpen is meg lehet oldani. *A fegyver felett a törpére pislant, majd újra a köszörűbakra teszi a fegyvert. Tapp-tapp-tapp-tapp. Apró, fényes szikrák pattannak fel.* A keresztvas egy erősebb mágnesérccel is rögzíthető a fegyverszíjhoz. Egy mozdulattal, könnyen kihúzható a kard ebben az esetben. Viszont a mágnesvasérc nem olcsó dolog, Pirtianes-ből kell hozatni, ha szükség van rá.
*Felengedi a pedált, a köszörűkő forgása lassúvá válik mígnem megáll a szerkezet. Ekkor már egy kellemes illatú olajba mártott ronggyal törölgeti a pengét, amitől az még fényesebbé válik.*
- Az olcsóbb megoldás egy támasztókampó. Valahogy így tartaná a kardot, nézze csak..! *Maga elé emeli a fegyvert, mutató és középső ujjából V-t formáz, ujjait behajlítja, és vigyázva hogy ne vágja meg magát, az így kapott nyeregbe akasztja a keresztvasat.* Minden további nélkül, azonnal előrántható így is a fegyver. Az élvédelem miatt, és hogy ne csörögjön az egész mozgás közben, a támasztókampót vékony bőrrel be lehet vonni.
*A törpe felé nyújtja a megélezett kardot, a pengéről felszáll a kissé fenyőgyantára emlékeztető ballisztol-illat.*
- Ez persze olcsóbb megoldás is. A döntés persze az öné, uram.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2942-2961