Arthenior - Piactér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Pegazus fogadó (új) Polgárnegyed (új) Romváros és Meredély (új) | Piactér | Erdőszéli tisztás (új) Kovácsműhely (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 18:55:35
Üzenet elküldve: 2014-04-22 18:55:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Zrekil//
*Szerencséjére a sötételf nem akaszkodik rá, kéri ki magának, ésatöbbi, hanem igen könnyen továbblendül az elhajtásán. Ilwennek most a legkevésbé sincs kedve foglalkozni ilyenekkel. Rögtön ott is terem egy bájgúnár, aki kísérgeti is a mélységi nőt.
~Ő baja, ha nem tudja milyen fajtával kezd, akkor a legjobb, hogyha kihullik.~
Morgolódik magában, majd állna is tovább, csak egy gnómocska kerül útjába. Egy igen bőbeszédű gnómocska az alapján, ahogy nekikezd a beszédnek, és aki állítása szerint Nap- és Holdmágus.
~Nocsak, lehet, hogy ma épp szerencsém lesz. A mágia és a varázsitalok nem állnak oly távol egymástól, lehet ezt itt be kéne fogni munkára, hogy készítse el nekem a megfelelő varázsszert.~*
- Üdvözlöm, a nevem Ilwen. Nem tudok semmiféle mágusstandról, csupán varázsitalokat árulókat láttam errefelé, de azok amúgy is szoktak lenni. *Ahogy bemutatkozik, végigtekint a gnómon, ami saját méreteihez képest irreális adag étellel flangál amúgy körbe-körbe. Igen furcsa, de vicces szerzetnek tűnik, és az, hogy nem szereti a mélységieket, pont elég Ilwen számára, hogy ne negatívan álljon a figurához. Persze ez nem jelenti azt, hogy kedveli is.*
- Mondja csak, ha már a mágia terén járatos, a bájitalokkal kapcsolatban is vannak tapasztalatai? *Puhatolódzik, és reménykedik az igen válaszban. Ha a férfi tud ezt-azt ezekről a dolgokról, lehet felkéri, hogy segítsen neki. Meg is tudja fizetni, de a gnómok legendásak a kíváncsiságukról, az is elég lehet, hogy az alapanyagokat szolgáltatja, hátha a férfi így belemegy a kotyvasztásba. Elvégre számára is hasznos információ lenne, ha sikerül létrehozni egy Ilwennek megfelelő varázsitalt.*
//Zrekil//
*Szerencséjére a sötételf nem akaszkodik rá, kéri ki magának, ésatöbbi, hanem igen könnyen továbblendül az elhajtásán. Ilwennek most a legkevésbé sincs kedve foglalkozni ilyenekkel. Rögtön ott is terem egy bájgúnár, aki kísérgeti is a mélységi nőt.
~Ő baja, ha nem tudja milyen fajtával kezd, akkor a legjobb, hogyha kihullik.~
Morgolódik magában, majd állna is tovább, csak egy gnómocska kerül útjába. Egy igen bőbeszédű gnómocska az alapján, ahogy nekikezd a beszédnek, és aki állítása szerint Nap- és Holdmágus.
~Nocsak, lehet, hogy ma épp szerencsém lesz. A mágia és a varázsitalok nem állnak oly távol egymástól, lehet ezt itt be kéne fogni munkára, hogy készítse el nekem a megfelelő varázsszert.~*
- Üdvözlöm, a nevem Ilwen. Nem tudok semmiféle mágusstandról, csupán varázsitalokat árulókat láttam errefelé, de azok amúgy is szoktak lenni. *Ahogy bemutatkozik, végigtekint a gnómon, ami saját méreteihez képest irreális adag étellel flangál amúgy körbe-körbe. Igen furcsa, de vicces szerzetnek tűnik, és az, hogy nem szereti a mélységieket, pont elég Ilwen számára, hogy ne negatívan álljon a figurához. Persze ez nem jelenti azt, hogy kedveli is.*
- Mondja csak, ha már a mágia terén járatos, a bájitalokkal kapcsolatban is vannak tapasztalatai? *Puhatolódzik, és reménykedik az igen válaszban. Ha a férfi tud ezt-azt ezekről a dolgokról, lehet felkéri, hogy segítsen neki. Meg is tudja fizetni, de a gnómok legendásak a kíváncsiságukról, az is elég lehet, hogy az alapanyagokat szolgáltatja, hátha a férfi így belemegy a kotyvasztásba. Elvégre számára is hasznos információ lenne, ha sikerül létrehozni egy Ilwennek megfelelő varázsitalt.*
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 18:37:17
Üzenet elküldve: 2014-04-22 18:37:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Nyárelői forgatag //
// Zef //
*Tetszik neki, hogy az árus ilyen nagy örömmel fogadja, éppúgy annak is, hogy egyből több féle árut mutat meg neki. A leveles és a szarvasos egyből kiesik a mezőnyből, és egyelőre a dísztelenekre szavaz, legalábbis addig, míg a szemei elé nem kerül a kígyót formázó csontgyűrű. Hiába annak a legmagasabb az ára, érthetően az tetszik meg neki a legjobban.
Így is elég sok kígyóforma ékszere van, tetoválásaiban is fellelhetőek, azonban képtelen betelni a hüllők eleganciájával és szépségével, talán mert a sivatagos pusztában is jó párral találkozott még gyermekként...
Tehát középső ujjára próbálja a kiszemelt szépséget, mely méretre megfelel, azonban jellegtelen, barna színe kevésbé áll közel hozzá.*
- Őt kérném, de ha lehet, fekete színben. *Határoz végül, s miután a kofa elmondása szerint mindegyik van több féle színben is, nem aggódik, hogy erről a körről is lemaradna. Leszámolja az árus kezébe a 105 aranyat, majd miután amaz (Mesélő (Sh)) kicserélte a barnát feketére, távozik is.
Épp, hogy megfordul, egy nem is oly régen látott ismerősbe botlik. Arcára derűs mosoly ül ki, majd középső ujjára csúsztatott gyűrűjét egyből a fiatal elf orra alá nyomja.*
- Nézd csak mit szereztem! Bár elég borsos ára volt... *Sutyorogja oda a fiúnak az utolsó mondatot, majd elé tartja a kis szütyőt, amiben a málnát kapta.* Vegyél csak, ha szeretnél, bár látom te is jól felfegyverkeztél. Hol hagytad a Vadászt? *Érdeklődik, mert a fogadóban látottak alapján úgy gondolja, ők ketten valamiféle kapcsolatban állnak, vagy ha nem is távoli rokonok, de minimum utazó társak.*
- Jó, hogy itt vagy, már kezdtem attól félni, hogy egyedül kell a pénzemet szórni. *Mosolyog Zefre, utána viszont hagyja a fiút is szóhoz jutni, mielőtt valami Asyla féle kereplőgépnek tűnne.*
// Zef //
*Tetszik neki, hogy az árus ilyen nagy örömmel fogadja, éppúgy annak is, hogy egyből több féle árut mutat meg neki. A leveles és a szarvasos egyből kiesik a mezőnyből, és egyelőre a dísztelenekre szavaz, legalábbis addig, míg a szemei elé nem kerül a kígyót formázó csontgyűrű. Hiába annak a legmagasabb az ára, érthetően az tetszik meg neki a legjobban.
Így is elég sok kígyóforma ékszere van, tetoválásaiban is fellelhetőek, azonban képtelen betelni a hüllők eleganciájával és szépségével, talán mert a sivatagos pusztában is jó párral találkozott még gyermekként...
Tehát középső ujjára próbálja a kiszemelt szépséget, mely méretre megfelel, azonban jellegtelen, barna színe kevésbé áll közel hozzá.*
- Őt kérném, de ha lehet, fekete színben. *Határoz végül, s miután a kofa elmondása szerint mindegyik van több féle színben is, nem aggódik, hogy erről a körről is lemaradna. Leszámolja az árus kezébe a 105 aranyat, majd miután amaz (Mesélő (Sh)) kicserélte a barnát feketére, távozik is.
Épp, hogy megfordul, egy nem is oly régen látott ismerősbe botlik. Arcára derűs mosoly ül ki, majd középső ujjára csúsztatott gyűrűjét egyből a fiatal elf orra alá nyomja.*- Nézd csak mit szereztem! Bár elég borsos ára volt... *Sutyorogja oda a fiúnak az utolsó mondatot, majd elé tartja a kis szütyőt, amiben a málnát kapta.* Vegyél csak, ha szeretnél, bár látom te is jól felfegyverkeztél. Hol hagytad a Vadászt? *Érdeklődik, mert a fogadóban látottak alapján úgy gondolja, ők ketten valamiféle kapcsolatban állnak, vagy ha nem is távoli rokonok, de minimum utazó társak.*
- Jó, hogy itt vagy, már kezdtem attól félni, hogy egyedül kell a pénzemet szórni. *Mosolyog Zefre, utána viszont hagyja a fiút is szóhoz jutni, mielőtt valami Asyla féle kereplőgépnek tűnne.*
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 18:17:05
Üzenet elküldve: 2014-04-22 18:17:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 42
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
*Az óriás megvakarja a fejét. Az még a legkisebb probléma, hogy ha kétszer ilyen eszes lenne sem tudna negyvenig számolni, viszont egyéb akadályok is felmerülnek.*
- Szép buzogány, lenni jó Kaff *bólogat boldogan, amikor megpillantja a tollas buzogányt.*
- Nyű az sok? Kaff nem ismer sok szám *vallja be. Sajnos fogalma sincs, milyen számok vannak, milyen sorrendben követik egymást, és ezek közül hányadik is a 'nyű'.* Sok mindenki vásárolni vért, nyű vért is elfogy, sosem tudni *jegyzi meg bölcsen* Lenni óriásvért, Kaff-méret. *mutatja büszkén* És miért tartani kovács vért az asztalba? *a faluban a kovácsnak szép nagy állványa volt, és azon tartotta, hát Kaff fel nem foghatja, miért tartja valaki a vértjeit... egy asztalban. Az persze már mellékes, hogy a kovács nem pont ezt mondta. Amennyiben nem lesz túl nagy sikere, úgy végiggondolja a kovács ajánlatát.*
- Kaff jól van most is, köszöni szépen. Kovács beteg? *az óriás fel nem foghatja, miért kell láncos és negyven arany, ahhoz, hogy jól legyenek. Hát ő már így is jól van... Talán a kovácsnak pont ez a negyven arany kell gyógyszerre? És mennyi az a negyven? Vajon nagyon sok?*
- Negyven lenni mennyi? Lenni kevesebb, mint nyű? Kaff van nem sok arany, de szívesen segít kovács venni gyógyszer, csak nem tud számol *jegyzi meg, eddig is általában tárgyakkal fizetett, vagy olyanokkal, amit az erdőben vadászott, így most kicsit gondban van. Na de bölcs óriás ő, majd valahogy megoldja.*
*Az óriás megvakarja a fejét. Az még a legkisebb probléma, hogy ha kétszer ilyen eszes lenne sem tudna negyvenig számolni, viszont egyéb akadályok is felmerülnek.*
- Szép buzogány, lenni jó Kaff *bólogat boldogan, amikor megpillantja a tollas buzogányt.*
- Nyű az sok? Kaff nem ismer sok szám *vallja be. Sajnos fogalma sincs, milyen számok vannak, milyen sorrendben követik egymást, és ezek közül hányadik is a 'nyű'.* Sok mindenki vásárolni vért, nyű vért is elfogy, sosem tudni *jegyzi meg bölcsen* Lenni óriásvért, Kaff-méret. *mutatja büszkén* És miért tartani kovács vért az asztalba? *a faluban a kovácsnak szép nagy állványa volt, és azon tartotta, hát Kaff fel nem foghatja, miért tartja valaki a vértjeit... egy asztalban. Az persze már mellékes, hogy a kovács nem pont ezt mondta. Amennyiben nem lesz túl nagy sikere, úgy végiggondolja a kovács ajánlatát.*
- Kaff jól van most is, köszöni szépen. Kovács beteg? *az óriás fel nem foghatja, miért kell láncos és negyven arany, ahhoz, hogy jól legyenek. Hát ő már így is jól van... Talán a kovácsnak pont ez a negyven arany kell gyógyszerre? És mennyi az a negyven? Vajon nagyon sok?*
- Negyven lenni mennyi? Lenni kevesebb, mint nyű? Kaff van nem sok arany, de szívesen segít kovács venni gyógyszer, csak nem tud számol *jegyzi meg, eddig is általában tárgyakkal fizetett, vagy olyanokkal, amit az erdőben vadászott, így most kicsit gondban van. Na de bölcs óriás ő, majd valahogy megoldja.*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 17:28:01
Üzenet elküldve: 2014-04-22 17:28:01
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
//Intath//
*A vajákosnő bólint, majd a maga játékos hanghordozásában, némi plusz információval együtt elismétli a kért szerek listáját. Ugyan nem úgy tűnik az elf, mint aki nincs tisztában a növények és azok kivonatainak hatásával, de gyakran beszél eképp magában.*
- Szerelemcsináló Elija csókja, jókedvre Ördögvigyor és megerősítő Sárkányfog. Hmm...
*Közben összecsipkedi kezében mindenből a megfelelőt. Morfondírozik kicsit, majd egyesével lepakolássza egykupacba.*
- A fiolában Elija. Egyszerre elég, de vigyázz vele. Ha rosszul választod ki, hogy ki kapja, bizony jó darabig a terhedre lesz a szerelme. Az erszénykében a vigyor. Ez elfüstölve jó. Fele-fele arányban keverd dohánnyal. Úgy is hat, és ha nem viszed túlzásba, kitart egy hétig is. De ha nem ez kell, van teának való is, az olcsóbb valamivel. A lombikban meg Sárkányfog-tej. Minden nap szigorúan csak egy korty, három napig.
*Ha a férfinak megfelelnek a fajták és adagok, mondja is az árat.*
- Összesen nyolcvanöt arany, de az ötöt tartsd meg, egye fene. Igyál belőle egy kis bort, szavamra mondom, nagyon finomak.
//Saurii//
- Ám legyen.
*Egyezik bele az árus, karját kicsit széttárva, de kedvét nem szegi, hogy egy vásárló elpártol árujától.
A következő árus viszont szemmel láthatóan örül a nő közeledtének, pedig már jónéhány darabon túladott.
A kérdésre máris közelebb tol öt csontgyűrűt a nőhöz. Az első kettő dísztelen, az egyik világos, a másik szinte fekete. A harmadikból egy levél domborodik ki, a negyedik széles darab, benne szarvasos vésettel, az ötödik, kicsit sötétebb barna szintén egész széles, és teljes egészében egy kétszeresen feltekeredő kígyót formáz, még a pikkelyei és szemei is ki vannak dolgozva apró, vésett mintával.*
- Ez a kettő ötven, ez hatvanöt, ez hetven, a kígyó pedig százöt.
*Fakózöld tekintetét a nőre emeli, s kíváncsian várja, melyiket választja majd.*
- Mindből több van több méret és szín is, így ha valamelyik tetszik, de nem passzolna, tudok adni helyette mást. Próbálja csak fel nyugodtan.
//Kramék//
*A gnóm nem túlságosan veszi fel a másik férfi által megválasztott hangnemet, továbbra is mosolyogva, nagyra nyílt szemekkel pislog az előtte lévőkre. Aztán megemel két fekete fából faragott félarasznyi szobrocskát. Az egyik egy támadni kész, vicsorgó farkast ábrázol -ezt az előbb megszólaló férfi felé tartja-, a másik pedig egy nyúlszerű, de a lelógó fülei közt négy apró szarvacskával rendelkező állat apró mása.*
- Szobrocska?
*Kérdi még mindig kedélyesen, buzgón.*
//Intath//
*A vajákosnő bólint, majd a maga játékos hanghordozásában, némi plusz információval együtt elismétli a kért szerek listáját. Ugyan nem úgy tűnik az elf, mint aki nincs tisztában a növények és azok kivonatainak hatásával, de gyakran beszél eképp magában.*
- Szerelemcsináló Elija csókja, jókedvre Ördögvigyor és megerősítő Sárkányfog. Hmm...
*Közben összecsipkedi kezében mindenből a megfelelőt. Morfondírozik kicsit, majd egyesével lepakolássza egykupacba.*
- A fiolában Elija. Egyszerre elég, de vigyázz vele. Ha rosszul választod ki, hogy ki kapja, bizony jó darabig a terhedre lesz a szerelme. Az erszénykében a vigyor. Ez elfüstölve jó. Fele-fele arányban keverd dohánnyal. Úgy is hat, és ha nem viszed túlzásba, kitart egy hétig is. De ha nem ez kell, van teának való is, az olcsóbb valamivel. A lombikban meg Sárkányfog-tej. Minden nap szigorúan csak egy korty, három napig.
*Ha a férfinak megfelelnek a fajták és adagok, mondja is az árat.*
- Összesen nyolcvanöt arany, de az ötöt tartsd meg, egye fene. Igyál belőle egy kis bort, szavamra mondom, nagyon finomak.
//Saurii//
- Ám legyen.
*Egyezik bele az árus, karját kicsit széttárva, de kedvét nem szegi, hogy egy vásárló elpártol árujától.
A következő árus viszont szemmel láthatóan örül a nő közeledtének, pedig már jónéhány darabon túladott.
A kérdésre máris közelebb tol öt csontgyűrűt a nőhöz. Az első kettő dísztelen, az egyik világos, a másik szinte fekete. A harmadikból egy levél domborodik ki, a negyedik széles darab, benne szarvasos vésettel, az ötödik, kicsit sötétebb barna szintén egész széles, és teljes egészében egy kétszeresen feltekeredő kígyót formáz, még a pikkelyei és szemei is ki vannak dolgozva apró, vésett mintával.*
- Ez a kettő ötven, ez hatvanöt, ez hetven, a kígyó pedig százöt.
*Fakózöld tekintetét a nőre emeli, s kíváncsian várja, melyiket választja majd.*
- Mindből több van több méret és szín is, így ha valamelyik tetszik, de nem passzolna, tudok adni helyette mást. Próbálja csak fel nyugodtan.
//Kramék//
*A gnóm nem túlságosan veszi fel a másik férfi által megválasztott hangnemet, továbbra is mosolyogva, nagyra nyílt szemekkel pislog az előtte lévőkre. Aztán megemel két fekete fából faragott félarasznyi szobrocskát. Az egyik egy támadni kész, vicsorgó farkast ábrázol -ezt az előbb megszólaló férfi felé tartja-, a másik pedig egy nyúlszerű, de a lelógó fülei közt négy apró szarvacskával rendelkező állat apró mása.*
- Szobrocska?
*Kérdi még mindig kedélyesen, buzgón.*
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 16:49:12
Üzenet elküldve: 2014-04-22 16:49:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
// Moon //
* A mélységi hallgat az ötletére és az árus beleegyezésére felpróbálja a karkötőt. Valóban jól mutat rajta. Bár magában is csinos darab volt, ezzel nincs kisegítve döntés szempontjából. A lány megjegyzésén elmosolyodik. *
- Nagy kár lenne érte. * Egy kard igazán csúnyán el tudna bánni a míves darabbal. Igaz, egy csupasz alkarral még jobban, de arra figyeljen mindenki magának, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket. A kofa mondotta árra mosolya még jobban kiszélesedik.* - És kicsit drágának is tűnik ilyenfajta használatra.
* Míg a lány tovább keresgél, kortyol egyet a kezében tartott borból. Ez nem az ő asztala. Nem is ért hozzá, nem is vágyik rá, de egy ilyen bájos társaságnak szívesen segít. A kérdés csak az, hogy valóban segítség-e. Megnézi a fülhöz tartott függőt, majd amelyiket az árus ajánlja azt is.*
- Ha a kettő közül kell választani ez véleményem szerint amit választott jobban áll. * A virágokért sosem volt oda. talán egy tisztavérűn, vagy tündéren jól állna, de egy sötételfen, kevésbé.* - Bár szerencsés helyzetben vagy, nehéz lenne olyan ékszerhez nyúlnod, ami rosszul mutatna.
* Azt észre sem veszi, hogy magázásból átvált tegezésbe. Ezt szokta meg, magázódni ritkán szokott. Most sem tudja tökéletesen eljátszani a jól nevelt urat. A bókja szintén ösztönösen jött. Tudatosan sosem kezdene ki egy mélységivel. Nem szeret veszélyesen élni, amiket pedig hallani szokott a fajról kétségkívül abba a kategóriába esnek. Egyébként is szemtelenül fiatalnak tűnik a lány.*
- Nekem személy szerint a karkötő tetszik legjobban.
// Moon //
* A mélységi hallgat az ötletére és az árus beleegyezésére felpróbálja a karkötőt. Valóban jól mutat rajta. Bár magában is csinos darab volt, ezzel nincs kisegítve döntés szempontjából. A lány megjegyzésén elmosolyodik. *
- Nagy kár lenne érte. * Egy kard igazán csúnyán el tudna bánni a míves darabbal. Igaz, egy csupasz alkarral még jobban, de arra figyeljen mindenki magának, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket. A kofa mondotta árra mosolya még jobban kiszélesedik.* - És kicsit drágának is tűnik ilyenfajta használatra.
* Míg a lány tovább keresgél, kortyol egyet a kezében tartott borból. Ez nem az ő asztala. Nem is ért hozzá, nem is vágyik rá, de egy ilyen bájos társaságnak szívesen segít. A kérdés csak az, hogy valóban segítség-e. Megnézi a fülhöz tartott függőt, majd amelyiket az árus ajánlja azt is.*
- Ha a kettő közül kell választani ez véleményem szerint amit választott jobban áll. * A virágokért sosem volt oda. talán egy tisztavérűn, vagy tündéren jól állna, de egy sötételfen, kevésbé.* - Bár szerencsés helyzetben vagy, nehéz lenne olyan ékszerhez nyúlnod, ami rosszul mutatna.
* Azt észre sem veszi, hogy magázásból átvált tegezésbe. Ezt szokta meg, magázódni ritkán szokott. Most sem tudja tökéletesen eljátszani a jól nevelt urat. A bókja szintén ösztönösen jött. Tudatosan sosem kezdene ki egy mélységivel. Nem szeret veszélyesen élni, amiket pedig hallani szokott a fajról kétségkívül abba a kategóriába esnek. Egyébként is szemtelenül fiatalnak tűnik a lány.*
- Nekem személy szerint a karkötő tetszik legjobban.
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 15:12:12
Üzenet elküldve: 2014-04-22 15:12:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 505
OOC üzenetek: 228
Játékstílus: Szelíd
// Nyárelői forgatag //
//Denawarien//
*Elwyrien a kérdésre kapott válasszal jóval elégedettebb, mint bármi más felelettel.
~Szóval a Dwirinthalen család matrónája megért őseihez... mily szomorú...~ kommentálja Vyra a dolgokat, ám a hanghordozása legkevésbé sem enged arra következtetni, hogy valóban így gondolná. Sőt, nem kevés káröröm vegyül a szavakba, melyeket persze csak a nő hallhat, ám őt érzelmileg semmilyen szinten nem érinti a dolog.*
-Az Istennőnél lelke békére talál.*kommentálja szóban is a hallott információt, s ezt éppen Den értheti úgy, ahogy akarja. Szerénytelen véleménye szerint a legtöbben nem éppen a békét lelik meg Acrywae oldalán, sokkal inkább a végtelen szenvedést, de hát ennek hangoztatása igazán nem volna udvariasnak mondható ugyebár.
Végtére is neki is ez a vágya, ha majd elhagyja ezt a világot, megtérhessen az Örök Várakozás Csarnokaiba, s bár valószínűleg lelke az idők végezetéig fog szenvedni, afelől az Istennő biztosította, hogy újra találkozhat szeretett nővérével. Elvégre már csak ez az egy érzelem maradt meg számára, s ezért bármit megtesz. Meg is kell tennie, rengeteg vért kell még ontania amíg eljuthat odáig. De ennél nagyobb jutalmat elképzelni sem képes.
A másik igen fontosnak tetsző új információ az, hogy a matrónának van egy lánya, s addig Denawarien a Dwirinthalen család feje, míg ez a lány el nem éri a megfelelő kort. Hogy lány, az egyértelmű, hiszen abból kiindulva, hogy milyen konzervatív családnak is tűntek, nyilvánvalóan nem maradhat az idők végezetéig egy hím a család feje. Persze tévedhet is, de ennek valószínűségét igen kicsire saccolja.*
-Képzelem.*ért egyet szkeptikus hangnemben. Ő maga sem viselné el, hogy egy hím adjon neki parancsokat. Nem azért, mert kevesebbre tartja őket a nőstényeknél, hanem mert mindenkit kevesebbre tart önmagánál.*
-Gondolom egy ilyen tragédia kellőképpen megviselhette a családot.*teszi még hozzá mintegy folytatásaként előző gondolatának, s igazán választ nem vár rá, hiszen nincs az a mélységi, aki elismerné, hogy a klánjának ereje megcsappant. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a családfő elvesztése elég nagy csapás.*
-És Ön hogy viseli az uralkodás súlyát?*kérdi végül bujkáló mosollyal az ajkán. Természetüktől fogva a hímeket nem a parancsok osztogatására nevelik, sokkalta inkább azok végrehajtására, ennélfogva erősen kétli, hogy Denawariennek komoly tapasztalata lenne ezen a téren.*
//Denawarien//
*Elwyrien a kérdésre kapott válasszal jóval elégedettebb, mint bármi más felelettel.
~Szóval a Dwirinthalen család matrónája megért őseihez... mily szomorú...~ kommentálja Vyra a dolgokat, ám a hanghordozása legkevésbé sem enged arra következtetni, hogy valóban így gondolná. Sőt, nem kevés káröröm vegyül a szavakba, melyeket persze csak a nő hallhat, ám őt érzelmileg semmilyen szinten nem érinti a dolog.*
-Az Istennőnél lelke békére talál.*kommentálja szóban is a hallott információt, s ezt éppen Den értheti úgy, ahogy akarja. Szerénytelen véleménye szerint a legtöbben nem éppen a békét lelik meg Acrywae oldalán, sokkal inkább a végtelen szenvedést, de hát ennek hangoztatása igazán nem volna udvariasnak mondható ugyebár.
Végtére is neki is ez a vágya, ha majd elhagyja ezt a világot, megtérhessen az Örök Várakozás Csarnokaiba, s bár valószínűleg lelke az idők végezetéig fog szenvedni, afelől az Istennő biztosította, hogy újra találkozhat szeretett nővérével. Elvégre már csak ez az egy érzelem maradt meg számára, s ezért bármit megtesz. Meg is kell tennie, rengeteg vért kell még ontania amíg eljuthat odáig. De ennél nagyobb jutalmat elképzelni sem képes.
A másik igen fontosnak tetsző új információ az, hogy a matrónának van egy lánya, s addig Denawarien a Dwirinthalen család feje, míg ez a lány el nem éri a megfelelő kort. Hogy lány, az egyértelmű, hiszen abból kiindulva, hogy milyen konzervatív családnak is tűntek, nyilvánvalóan nem maradhat az idők végezetéig egy hím a család feje. Persze tévedhet is, de ennek valószínűségét igen kicsire saccolja.*
-Képzelem.*ért egyet szkeptikus hangnemben. Ő maga sem viselné el, hogy egy hím adjon neki parancsokat. Nem azért, mert kevesebbre tartja őket a nőstényeknél, hanem mert mindenkit kevesebbre tart önmagánál.*
-Gondolom egy ilyen tragédia kellőképpen megviselhette a családot.*teszi még hozzá mintegy folytatásaként előző gondolatának, s igazán választ nem vár rá, hiszen nincs az a mélységi, aki elismerné, hogy a klánjának ereje megcsappant. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a családfő elvesztése elég nagy csapás.*
-És Ön hogy viseli az uralkodás súlyát?*kérdi végül bujkáló mosollyal az ajkán. Természetüktől fogva a hímeket nem a parancsok osztogatására nevelik, sokkalta inkább azok végrehajtására, ennélfogva erősen kétli, hogy Denawariennek komoly tapasztalata lenne ezen a téren.*
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 15:00:50
Üzenet elküldve: 2014-04-22 15:00:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
// Darel, Kramlaf, Freyai, Nily, Isrin //
- Nos igen, ezek szerint ilyen jól ismerem a könyveket. * Hagyja kicsengeni a mondatot míg egy földet pásztázó nő közeledik hozzájuk biztos meghallotta amit mond bár túl gyorsak neki a történések. Először a viszonylag szép nő az elf lány karjaiba omlik bele hogy diskuráljanak egy rövidet a múltról, majd a férfihoz fordul és látszik, nagy szellemek találkoztak ebben a röpke másodpercben a piacnak eme árnyékos szegletében ahol furcsa történet veheti kezdetét az ork a két férfi és a két nő között! Főleg ha a zöldség sokat lóbálja még a kardját és felfigyelnek erre a városőrök, akkor aztán teljes lesz a ramazuli. *
* A hallott bemutatkozással az ő köre jön, bár kezet nem nyújt a távolság miatt azért elég hangosan elmondja nevét. *
- Bennem pedig Az élvhajhász, Kramlafot tisztelhetitek. Örülök a találkozásnak. * Biccent és észrevehető hangján nem csak egyszerű kimondás van. Látszik gyakorolta ezt a három szót az első fele halkabban hallatszik tehát Az-zal leviszi a hangsúlyt, míg az élvhajhász jelző rögtön hangosan kezdi mely vonzza a figyelmet. Így a szempár rászegeződik és az agy pár másodpercig gyakran meg sem érti mit hallott, no persze olyanoknál akiket elbűvöl a retorika, tehát az emberek elég nagy többségében. Ezután jöhet a Kram rövid kiejtése majd a laf elnyújtása. Az ork nevét nem jegyezte meg elveszett a tömegben az eddig ficsúrnak hittről viszont kiderül nem csak véletlenül van egy Worf nyaklánc a nyakában, és eleddig nem is látszik rajta hogy lopta volna a névvel együtt. Most már érthető ez a jeges tekintet ősei szemével nézi a világot azzal a jégkék hűvösséggel ami századokon keresztül uralta őket az dominál az utódokban is. A két nőt még nem ismeri de remélhetőleg hamarosan ők is bemutatkoznak a nagy hullám közepén. Kicsit fájón érinthette az hogy a kétrét hajolt nő még csak nem is vesz tudomást jelenlétéről de ez már csupán az ő baja, a későbbiekben lehetséges hogy nem élvezheti remek társaságát Kramlafnak. *
* Amíg ez lefolyik az apró gnóm, kinek orrából erős fekete szőrszálak állnak ki úgy mint füléből, próbálja eladni portékáját és hasonló kalmárvérrel és beszédkészséggel ajánl segítséget mint hősünk. Bár az ő hátsó szándéka egyértelmű, a haszon. *
- Uram, mivel a hölgy visszarakta a portékát sértetlenül, nem hiszem hogy bármilyen árucserére hajlandó. További szép napot! * Hajtja el illedelmesen míg amazok beszélnek. *
// Darel, Kramlaf, Freyai, Nily, Isrin //
- Nos igen, ezek szerint ilyen jól ismerem a könyveket. * Hagyja kicsengeni a mondatot míg egy földet pásztázó nő közeledik hozzájuk biztos meghallotta amit mond bár túl gyorsak neki a történések. Először a viszonylag szép nő az elf lány karjaiba omlik bele hogy diskuráljanak egy rövidet a múltról, majd a férfihoz fordul és látszik, nagy szellemek találkoztak ebben a röpke másodpercben a piacnak eme árnyékos szegletében ahol furcsa történet veheti kezdetét az ork a két férfi és a két nő között! Főleg ha a zöldség sokat lóbálja még a kardját és felfigyelnek erre a városőrök, akkor aztán teljes lesz a ramazuli. *
* A hallott bemutatkozással az ő köre jön, bár kezet nem nyújt a távolság miatt azért elég hangosan elmondja nevét. *
- Bennem pedig Az élvhajhász, Kramlafot tisztelhetitek. Örülök a találkozásnak. * Biccent és észrevehető hangján nem csak egyszerű kimondás van. Látszik gyakorolta ezt a három szót az első fele halkabban hallatszik tehát Az-zal leviszi a hangsúlyt, míg az élvhajhász jelző rögtön hangosan kezdi mely vonzza a figyelmet. Így a szempár rászegeződik és az agy pár másodpercig gyakran meg sem érti mit hallott, no persze olyanoknál akiket elbűvöl a retorika, tehát az emberek elég nagy többségében. Ezután jöhet a Kram rövid kiejtése majd a laf elnyújtása. Az ork nevét nem jegyezte meg elveszett a tömegben az eddig ficsúrnak hittről viszont kiderül nem csak véletlenül van egy Worf nyaklánc a nyakában, és eleddig nem is látszik rajta hogy lopta volna a névvel együtt. Most már érthető ez a jeges tekintet ősei szemével nézi a világot azzal a jégkék hűvösséggel ami századokon keresztül uralta őket az dominál az utódokban is. A két nőt még nem ismeri de remélhetőleg hamarosan ők is bemutatkoznak a nagy hullám közepén. Kicsit fájón érinthette az hogy a kétrét hajolt nő még csak nem is vesz tudomást jelenlétéről de ez már csupán az ő baja, a későbbiekben lehetséges hogy nem élvezheti remek társaságát Kramlafnak. *
* Amíg ez lefolyik az apró gnóm, kinek orrából erős fekete szőrszálak állnak ki úgy mint füléből, próbálja eladni portékáját és hasonló kalmárvérrel és beszédkészséggel ajánl segítséget mint hősünk. Bár az ő hátsó szándéka egyértelmű, a haszon. *
- Uram, mivel a hölgy visszarakta a portékát sértetlenül, nem hiszem hogy bármilyen árucserére hajlandó. További szép napot! * Hajtja el illedelmesen míg amazok beszélnek. *
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 14:21:29
Üzenet elküldve: 2014-04-22 14:21:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 188
OOC üzenetek: 36
Játékstílus: Szelíd
// Nyárelői forgatag //
// Elwyrien //
*Ezzel ellentétben Den sokkal jobban szereti a sötételfek társaságát. A felszín lakói, a fényimádók nem annyira vonzó társaságot alkotnak, bár tagadhatatlan, hogy a fény birodalma tartogat pár egzotikumot egy sötételf számára. A hófehér bőr is tud vonzó lenni, csak engedni kell a csábításnak. S ha már átkos vonzerő, kortyol egyet a borból.
A maga részéről igyekszik az ilyesféle sztereotípia ellenpéldájává lenni, ezért is hanyagol mindenféle mágiatanulást és koncentrál a fizikai fejlődésére. Nem lesz nádszál, amit kedvére hajlíthat bárki, maradva a növények példájánál, inkább egy vastag törzsű fa lesz, akin még a gyilkos balta se fog. Egyszer...
Meglepődik. Nem lehet ezt tagadni, arcára nem egészen ez ül ki, ám láthatóan egy pillanatig megreked benne a szó. Már alapból az, hogy egy sötételf nőstény elnézést kér, hát még egy ilyen elkényeztetett nemesnek tűnő, elég váratlan fordulat. De nem eshet ki ő se helyzetéből, hoznia kell a nyilvánosság felé mutatott szerepét.*
- Természetesen a bocsánatkérés bőven elegendő.
*Nem is vár mentséget, bár kíváncsi lenne, miféle nőstény. Sőt, tudni akarja. De ennyire közvetlenül nem tolhatja a kérdéseket a nő arcába. Ő is egy szelet hússal koronázza meg a pillanatnyi csendet, mit öblít egy korty borral. Majd a kérdésre adott válasz előtt megköszörüli torkát. Arcán nem bánat látszik, inkább enyhe öröm csillan kéklő szempárjában.*
- Meghalt.
*A gyász legkisebb jele sem látszik rajta. Ennek pedig nem az az oka, hogy ideiglenesen ő került a család élére, sokkal inkább az, hogy Xselyahra számára ez megtiszteltetés. Visszatérni az Anyához öröm és boldogság, nem pedig az emberek által érzett gyász, sírás és a többi ilyen szomorú dolog. A Dwirinthalen család évszázadok óta nem hullat könnyet elveszett rokonaikért, kiket vissza tudnak adni Naekrah-nak. Denawarien is tagadná, ha látta volna bárki, hogy megkönnyezte nővére elvesztését. Ám akkor sem a gyász, akkor sem a bánat kényszerítette erre. Hiszen nem csak legédesebb nővére volt, ki részben neki köszönhette, hogy matróna lehetett, de utolsó szívdobbanásai közepette még megajándékozta egy leánnyal. Az ő gyermekük, kiből hatalmasabb matróna lehet, mint anyja lett volna.*
- Míg utóda nem lesz elég idős, én vagyok a Dwirinthalen család feje. Képzelheti, mennyire örülnek ennek...
*Melyik nőstény viselné jól, hogy egy mihaszna, szolgának való hím legyen a feljebbvalója? Ezt még talán Elwy... Eruniel is megértheti. Ezek a konzervatív, matriarchális családok...*
// Elwyrien //
*Ezzel ellentétben Den sokkal jobban szereti a sötételfek társaságát. A felszín lakói, a fényimádók nem annyira vonzó társaságot alkotnak, bár tagadhatatlan, hogy a fény birodalma tartogat pár egzotikumot egy sötételf számára. A hófehér bőr is tud vonzó lenni, csak engedni kell a csábításnak. S ha már átkos vonzerő, kortyol egyet a borból.
A maga részéről igyekszik az ilyesféle sztereotípia ellenpéldájává lenni, ezért is hanyagol mindenféle mágiatanulást és koncentrál a fizikai fejlődésére. Nem lesz nádszál, amit kedvére hajlíthat bárki, maradva a növények példájánál, inkább egy vastag törzsű fa lesz, akin még a gyilkos balta se fog. Egyszer...
Meglepődik. Nem lehet ezt tagadni, arcára nem egészen ez ül ki, ám láthatóan egy pillanatig megreked benne a szó. Már alapból az, hogy egy sötételf nőstény elnézést kér, hát még egy ilyen elkényeztetett nemesnek tűnő, elég váratlan fordulat. De nem eshet ki ő se helyzetéből, hoznia kell a nyilvánosság felé mutatott szerepét.*
- Természetesen a bocsánatkérés bőven elegendő.
*Nem is vár mentséget, bár kíváncsi lenne, miféle nőstény. Sőt, tudni akarja. De ennyire közvetlenül nem tolhatja a kérdéseket a nő arcába. Ő is egy szelet hússal koronázza meg a pillanatnyi csendet, mit öblít egy korty borral. Majd a kérdésre adott válasz előtt megköszörüli torkát. Arcán nem bánat látszik, inkább enyhe öröm csillan kéklő szempárjában.*
- Meghalt.
*A gyász legkisebb jele sem látszik rajta. Ennek pedig nem az az oka, hogy ideiglenesen ő került a család élére, sokkal inkább az, hogy Xselyahra számára ez megtiszteltetés. Visszatérni az Anyához öröm és boldogság, nem pedig az emberek által érzett gyász, sírás és a többi ilyen szomorú dolog. A Dwirinthalen család évszázadok óta nem hullat könnyet elveszett rokonaikért, kiket vissza tudnak adni Naekrah-nak. Denawarien is tagadná, ha látta volna bárki, hogy megkönnyezte nővére elvesztését. Ám akkor sem a gyász, akkor sem a bánat kényszerítette erre. Hiszen nem csak legédesebb nővére volt, ki részben neki köszönhette, hogy matróna lehetett, de utolsó szívdobbanásai közepette még megajándékozta egy leánnyal. Az ő gyermekük, kiből hatalmasabb matróna lehet, mint anyja lett volna.*
- Míg utóda nem lesz elég idős, én vagyok a Dwirinthalen család feje. Képzelheti, mennyire örülnek ennek...
*Melyik nőstény viselné jól, hogy egy mihaszna, szolgának való hím legyen a feljebbvalója? Ezt még talán Elwy... Eruniel is megértheti. Ezek a konzervatív, matriarchális családok...*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 13:58:06
Üzenet elküldve: 2014-04-22 13:58:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Nyárelői forgatag //
*Hallgatja, hallgatja az árust, de valami nem illik a képbe. Hunyorog is, olyan, mint aki rosszalja az uraság hozzáállását az alkuhoz, mintha kevesellné azt a húsz arany engedményt, végül viszont rádöbben, hogy hol a hiba. Le is pillant a kezére, hogy mégis hova mutatott, és csakugyan összetéveszthető az egyszerű ezüst karika díszek nélkül, és az említett köves gyűrű a tekintetben, hogy épp a kettő közé biggyesztette mutatóujját Saurii.*
- Igazán kedves, uram, de azt hiszem összetévesztette... Én erre az egyszerű ezüst karikagyűrűre gondoltam, nem igazán szeretnék díszeket. *Pillog rá ártatlanul, viszont hirtelen beugrik neki valami. Kinek is kellene a puccos ezüst, ha akár csontból faragott gyűrűje is lehetne? Sokkal inkább hozzáillő lenne, félelmet keltő, már-már mágikus, ami jól illene a gyakorta eljátszott jósnő szerepéhez. Tehát végül lemond az ezüst ékszerekről, és úgy dönt, meglátogatja a korábban látott zöld terítős pultot, hátha talál magának valót.*
- Mindenesetre megfontolom még az ajánlatát, valóban nagyon vonzó ez a köves gyűrű, előtte viszont még körbenézek. Köszönöm a segítséget! *Mosolyog a kofára angyalian, hátha akkor kevésbé tűnik pofátlannak, hogy kieszközölt egy alkut, utána pedig nemes egyszerűséggel lelép.
Szóval, faképnél hagyja az ezüstékszereket árusítót, és a fentebb említett zöld terítős pulthoz lépdel, ahol megint csak csöndes nézelődésbe kezd. Nem is csoda, rengeteg minden van itt, így nem is várja meg ezúttal, hogy megszólítsák, ő maga érdeklődik.*
- Szép napot! Tudja, gyűrűt keresnék, valami olyat, ami csontból van. Persze függ az árától, hogy el tudom-e majd vinni, de mindenképpen megnéznék párat. *Mosolyog bájosan az újabb férfire, ismét csak elhintve szavai közt a néma elvárást az alkura. Ő már csak ilyen, ha lehetősége van rá, biztosan faragni fog az árból. Persze azt is reméli közben, hogy a csont olcsóbb anyag, mint az ezüst, elvégre az elhullott állatok még csak pénzbe se kerülnek, maximum a megmunkálás lehet bonyolultabb. Viszont az sem kizárt, hogy finnyás az árus, és eszébe sem jutna dögöktől beszerezni az ékszerekhez használatos csontokat, akkor viszont előfordulhat, hogy most is ráfaragott Saurii.*
*Hallgatja, hallgatja az árust, de valami nem illik a képbe. Hunyorog is, olyan, mint aki rosszalja az uraság hozzáállását az alkuhoz, mintha kevesellné azt a húsz arany engedményt, végül viszont rádöbben, hogy hol a hiba. Le is pillant a kezére, hogy mégis hova mutatott, és csakugyan összetéveszthető az egyszerű ezüst karika díszek nélkül, és az említett köves gyűrű a tekintetben, hogy épp a kettő közé biggyesztette mutatóujját Saurii.*
- Igazán kedves, uram, de azt hiszem összetévesztette... Én erre az egyszerű ezüst karikagyűrűre gondoltam, nem igazán szeretnék díszeket. *Pillog rá ártatlanul, viszont hirtelen beugrik neki valami. Kinek is kellene a puccos ezüst, ha akár csontból faragott gyűrűje is lehetne? Sokkal inkább hozzáillő lenne, félelmet keltő, már-már mágikus, ami jól illene a gyakorta eljátszott jósnő szerepéhez. Tehát végül lemond az ezüst ékszerekről, és úgy dönt, meglátogatja a korábban látott zöld terítős pultot, hátha talál magának valót.*
- Mindenesetre megfontolom még az ajánlatát, valóban nagyon vonzó ez a köves gyűrű, előtte viszont még körbenézek. Köszönöm a segítséget! *Mosolyog a kofára angyalian, hátha akkor kevésbé tűnik pofátlannak, hogy kieszközölt egy alkut, utána pedig nemes egyszerűséggel lelép.
Szóval, faképnél hagyja az ezüstékszereket árusítót, és a fentebb említett zöld terítős pulthoz lépdel, ahol megint csak csöndes nézelődésbe kezd. Nem is csoda, rengeteg minden van itt, így nem is várja meg ezúttal, hogy megszólítsák, ő maga érdeklődik.*
- Szép napot! Tudja, gyűrűt keresnék, valami olyat, ami csontból van. Persze függ az árától, hogy el tudom-e majd vinni, de mindenképpen megnéznék párat. *Mosolyog bájosan az újabb férfire, ismét csak elhintve szavai közt a néma elvárást az alkura. Ő már csak ilyen, ha lehetősége van rá, biztosan faragni fog az árból. Persze azt is reméli közben, hogy a csont olcsóbb anyag, mint az ezüst, elvégre az elhullott állatok még csak pénzbe se kerülnek, maximum a megmunkálás lehet bonyolultabb. Viszont az sem kizárt, hogy finnyás az árus, és eszébe sem jutna dögöktől beszerezni az ékszerekhez használatos csontokat, akkor viszont előfordulhat, hogy most is ráfaragott Saurii.*
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 13:55:34
Üzenet elküldve: 2014-04-22 13:55:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
// Darel, Kramlaf, Freyai, Nily, Isrin //
* Míg Freya a könyvvel bíbelődik addig Kramlafhoz intézett kérdésére várj a választ, míg a két férfi kicsit arrébb ácsorog a bódék közt kihagyott közlekedő úton. A válasz hamar érkezik, pontosabban érkezne. Merthogy a farkasbundás illető belekezd a mondókába, de befejezni nem tudja, mert ahogy a fiú is, úgy ő is reflexszerűen veszi észre a közeledő alakot ki szóval illeti őket. Kram kicsit hamarabb figyel fel a közeledőre, de végül Darel is felé fordul, főként ha már az ő véleményét kérték, kissé érdekes helyzet, minek szót is ad a fiú, mégpedig egyetlen szót… A véleményét kérték, hát megmondta. Majd nem kell soká várjon, kis vacillálás után de az ork végül úgy dönt, hogy még is köreikben marad. Karját nyújtja neki s a nevét mondja. A jeges szemek követik a közeledő kezet, s végül a parányi mozdulat amit a szemöldöke felkúszásából fakadóan lehetett látni arcán, jelezve csupán egészen aprón a meglepettségét, most végül lassan a helyére kúszik. Végtére is hamar rájön a fiú, hogy nem akar az ork semmi rosszat, no nem mintha tartott volna eddig is ilyesmitől. Abszolúte hidegvérrel és halálos nyugalommal kezelte eddig is az egész kialakult helyzetet.
Hirtelen matatást érzékel a lábánál, égkék ruhaköltemény hajol egy pillanatra keresve valamit odalenn, de esélye sincs kideríteni mit is, hiszen a következő pillanatban már sehol sincs az illető s az ork szakadatlan tereli el a fiú figyelmét egy újabb mozdulattal, mire tekintete ismét a másik felé emelkedik. S ha már volt ily előzékeny és bemutatkozik neki, hát akkor elfogadja azt a jobbot, végtére is nincs különösebb baja a másikkal. *
- Üdvözlégy Isrin, az én nevem Darel, Corthyr Worf.
* Mutatkozik be ő is, s immár Kram is megbizonyosodhat róla, hogy valóban egy Worf sarj áll most a piactéren, ha már a farkas szimbólumot felismerte a nyakában.
De ha mindez nem is volna elég hát újabb érdekesség következik. Mégpedig szeme sarkából ismét mozgás: kékes ruhazuhatag sziluettje, majd kedves hang csilingel a fülébe rövid kis tréfás mondatot. Feje fordul az újabb érkező s őt megszólító felé és azonnal meglátja a rozsdabarna hajzuhatagot és a hozzá tartozó ibolyaszín szempárt. Még, hogy a meglepettséget nem lehet tetézni… Persze ennek már jelét igyekszik nem adni hiszen a lány szavai piciny mosolyt húznak arcára. *
- Valóban!
* Biccent illendőn majd egy újabb kéz nyúl felé, kecses vékony kéz, melyet már ismer a fiú. Szemei lekúsznak ismét pillanatra értetlen állva a helyzet előtt, tán csupán túl sok volt mi most kialakult ilyen rövidke idő alatt. Majd hamar kapcsol, hogy mit is szeretne a lány, hisz ismeri az etikettet amennyit szükséges… Így finoman kezet csókol neki s aztán fordul is vissza a Freya felé, kit úgy tűnik jól ismer. Egy kérdés is elhangzik végül mit nem neki hanem az elf lánynak intéz miközben belé is karol. Freya hamar választ is ad így a fiú csupán bólint megerősítve a szőke hajú lány által mondottakat. Majd újabb kérdés hangzik el ezúttal Freya ajkai közül. Mire a fiú rögvest megadja a választ. *
- Mondhatni, sikerült már párszor közösen eltévednünk…
* Mondja, kicsit szurkálódva emlékeztetve a másikat a az elmúlt napokra. Arca most kicsit megenyhül, még tán egy apró kis mosoly is játszani látszik ajkának szegletében. Miután válaszolt, akaratlanul is megakad a szeme Nily alakján, valami ismeretlen folytán pár pillanatig képtelen tovább siklani felette, tán csak az égkék ruhaköltemény vívta ki a fiú érdeklődését… Mit az ork dübörgő szavai rángatnak vissza s fordul a jeges szempár vissza ismét, így szerencsére nem időzött túl sokat a lányon hiszen a két hölgyemény úgy látszik eldiskurálnak egymással. *
- Egy fiútól tudtam meg én is épp az imént, vásár, majd mulattság egész álló nap.
* Válaszol röviden, ennyit tud csupán ő is. Majd ha nincs több kérdése az orknak hát visszafordul a két lányhoz s Kramlafhoz, egyelőre némán figyel… *
// Darel, Kramlaf, Freyai, Nily, Isrin //
* Míg Freya a könyvvel bíbelődik addig Kramlafhoz intézett kérdésére várj a választ, míg a két férfi kicsit arrébb ácsorog a bódék közt kihagyott közlekedő úton. A válasz hamar érkezik, pontosabban érkezne. Merthogy a farkasbundás illető belekezd a mondókába, de befejezni nem tudja, mert ahogy a fiú is, úgy ő is reflexszerűen veszi észre a közeledő alakot ki szóval illeti őket. Kram kicsit hamarabb figyel fel a közeledőre, de végül Darel is felé fordul, főként ha már az ő véleményét kérték, kissé érdekes helyzet, minek szót is ad a fiú, mégpedig egyetlen szót… A véleményét kérték, hát megmondta. Majd nem kell soká várjon, kis vacillálás után de az ork végül úgy dönt, hogy még is köreikben marad. Karját nyújtja neki s a nevét mondja. A jeges szemek követik a közeledő kezet, s végül a parányi mozdulat amit a szemöldöke felkúszásából fakadóan lehetett látni arcán, jelezve csupán egészen aprón a meglepettségét, most végül lassan a helyére kúszik. Végtére is hamar rájön a fiú, hogy nem akar az ork semmi rosszat, no nem mintha tartott volna eddig is ilyesmitől. Abszolúte hidegvérrel és halálos nyugalommal kezelte eddig is az egész kialakult helyzetet.
Hirtelen matatást érzékel a lábánál, égkék ruhaköltemény hajol egy pillanatra keresve valamit odalenn, de esélye sincs kideríteni mit is, hiszen a következő pillanatban már sehol sincs az illető s az ork szakadatlan tereli el a fiú figyelmét egy újabb mozdulattal, mire tekintete ismét a másik felé emelkedik. S ha már volt ily előzékeny és bemutatkozik neki, hát akkor elfogadja azt a jobbot, végtére is nincs különösebb baja a másikkal. *
- Üdvözlégy Isrin, az én nevem Darel, Corthyr Worf.
* Mutatkozik be ő is, s immár Kram is megbizonyosodhat róla, hogy valóban egy Worf sarj áll most a piactéren, ha már a farkas szimbólumot felismerte a nyakában.
De ha mindez nem is volna elég hát újabb érdekesség következik. Mégpedig szeme sarkából ismét mozgás: kékes ruhazuhatag sziluettje, majd kedves hang csilingel a fülébe rövid kis tréfás mondatot. Feje fordul az újabb érkező s őt megszólító felé és azonnal meglátja a rozsdabarna hajzuhatagot és a hozzá tartozó ibolyaszín szempárt. Még, hogy a meglepettséget nem lehet tetézni… Persze ennek már jelét igyekszik nem adni hiszen a lány szavai piciny mosolyt húznak arcára. *
- Valóban!
* Biccent illendőn majd egy újabb kéz nyúl felé, kecses vékony kéz, melyet már ismer a fiú. Szemei lekúsznak ismét pillanatra értetlen állva a helyzet előtt, tán csupán túl sok volt mi most kialakult ilyen rövidke idő alatt. Majd hamar kapcsol, hogy mit is szeretne a lány, hisz ismeri az etikettet amennyit szükséges… Így finoman kezet csókol neki s aztán fordul is vissza a Freya felé, kit úgy tűnik jól ismer. Egy kérdés is elhangzik végül mit nem neki hanem az elf lánynak intéz miközben belé is karol. Freya hamar választ is ad így a fiú csupán bólint megerősítve a szőke hajú lány által mondottakat. Majd újabb kérdés hangzik el ezúttal Freya ajkai közül. Mire a fiú rögvest megadja a választ. *
- Mondhatni, sikerült már párszor közösen eltévednünk…
* Mondja, kicsit szurkálódva emlékeztetve a másikat a az elmúlt napokra. Arca most kicsit megenyhül, még tán egy apró kis mosoly is játszani látszik ajkának szegletében. Miután válaszolt, akaratlanul is megakad a szeme Nily alakján, valami ismeretlen folytán pár pillanatig képtelen tovább siklani felette, tán csak az égkék ruhaköltemény vívta ki a fiú érdeklődését… Mit az ork dübörgő szavai rángatnak vissza s fordul a jeges szempár vissza ismét, így szerencsére nem időzött túl sokat a lányon hiszen a két hölgyemény úgy látszik eldiskurálnak egymással. *
- Egy fiútól tudtam meg én is épp az imént, vásár, majd mulattság egész álló nap.
* Válaszol röviden, ennyit tud csupán ő is. Majd ha nincs több kérdése az orknak hát visszafordul a két lányhoz s Kramlafhoz, egyelőre némán figyel… *
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 13:16:14
Üzenet elküldve: 2014-04-22 13:16:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1330
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1330
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Megfontolt
// Nyárelői forgatag //
*Intiath savanyúan elmosolyodik. Legszívesebben azt mondaná, hogy valamit amitől visszakapja a kezét de, gyógyítóként tudja ő is, hogy arra nincs növény. Erre talán csak a mágia lenne képes. Ez is nagyon fáj neki. Sok emberen és egyéb lényen segített már akiknek bajai voltak de, saját magán nem tud. Megdörzsöli a kézcsonkját és, hogy mégiscsak valamit vegyen megszólal.*
-Konkrétan Lehetne mondjuk Elija csókja, ördögvigyor és sárkányfog. Ezek így mennyibe kerülnének?
*Az Elija csókja kiváló arra ha egy szép lány megtetszik neki, az ördögvigyor saját használatra lesz, a sárkányfog pedig szinte bármire jó.*
*Intiath savanyúan elmosolyodik. Legszívesebben azt mondaná, hogy valamit amitől visszakapja a kezét de, gyógyítóként tudja ő is, hogy arra nincs növény. Erre talán csak a mágia lenne képes. Ez is nagyon fáj neki. Sok emberen és egyéb lényen segített már akiknek bajai voltak de, saját magán nem tud. Megdörzsöli a kézcsonkját és, hogy mégiscsak valamit vegyen megszólal.*
-Konkrétan Lehetne mondjuk Elija csókja, ördögvigyor és sárkányfog. Ezek így mennyibe kerülnének?
*Az Elija csókja kiváló arra ha egy szép lány megtetszik neki, az ördögvigyor saját használatra lesz, a sárkányfog pedig szinte bármire jó.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 12:11:22
Üzenet elküldve: 2014-04-22 12:11:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 30
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Nyárelői forgatag //
//Darel, Nily, Freyai, Kramlaf//
*Az ork pár pillanatig rezzenéstelen arccal, mozdulatlanul áll és nézi a vele szemben lévőt, majd elmosolyodik, biccent és újfent visszadobja a pengét a hátára. Már épp készülne elmenni, amikor úgy dönt, hogy ha már egyszer így összehozta őket a sors, akkor nem fog egyedül ténferegni a vásárban. Az unalmas.*
- Isrin vagyok.*Mondja, majd kezet nyújt a másiknak. Minden bizonnyal a nevét hallhatta a másik kettő is, akik ugyan az ork számára kevésbé érdekesek, de ők is társaságot jelentenek. Akkor meg már miért is lenne bunkó? Kétségtelen, hogy nála ez faji adottságnak kéne lennie, de nem az. Csak az emberekkel szokott az lenni. De a mostani kivétel. A harcosokra m másképp tekint. Nem gyűlöli őket, vagy legalábbis nem tud róla. Csak ha elfek, de azokat is burkoltan. Mindenki bizonyulhat jó társaságnak. És ha már így kezdeményezni akart az imént valami beszélgetésszerűt, akkor - jobb híján - a vele szemben állót kérdezi meg.*
- Nem tudod véletlenül, hogy mi lesz még itt? Mert én csak hallottam valami vásárról, aztán meg a tömeget követve kilyukadtam ide.
*Szó, ami szó, Isrin jobb és beszédesebb hangulatba van a kezében lévő mézsörtől, amiből most nagyot húz, de hát nem lehet mindenki olyan szűkszavú fapofa, mint az előtte álló, húszas éveit taposó fiatalember. Van akinek beszédesnek is kell lennie néha. Ő meg igazán beszédes tud lenni, amikor benne van már egy kupa ser, de hát olyankor mindenkinek megered a nyelve.*
A hozzászólás írója (Isrin Aral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.22 12:12:06
//Darel, Nily, Freyai, Kramlaf//
*Az ork pár pillanatig rezzenéstelen arccal, mozdulatlanul áll és nézi a vele szemben lévőt, majd elmosolyodik, biccent és újfent visszadobja a pengét a hátára. Már épp készülne elmenni, amikor úgy dönt, hogy ha már egyszer így összehozta őket a sors, akkor nem fog egyedül ténferegni a vásárban. Az unalmas.*
- Isrin vagyok.*Mondja, majd kezet nyújt a másiknak. Minden bizonnyal a nevét hallhatta a másik kettő is, akik ugyan az ork számára kevésbé érdekesek, de ők is társaságot jelentenek. Akkor meg már miért is lenne bunkó? Kétségtelen, hogy nála ez faji adottságnak kéne lennie, de nem az. Csak az emberekkel szokott az lenni. De a mostani kivétel. A harcosokra m másképp tekint. Nem gyűlöli őket, vagy legalábbis nem tud róla. Csak ha elfek, de azokat is burkoltan. Mindenki bizonyulhat jó társaságnak. És ha már így kezdeményezni akart az imént valami beszélgetésszerűt, akkor - jobb híján - a vele szemben állót kérdezi meg.*
- Nem tudod véletlenül, hogy mi lesz még itt? Mert én csak hallottam valami vásárról, aztán meg a tömeget követve kilyukadtam ide.
*Szó, ami szó, Isrin jobb és beszédesebb hangulatba van a kezében lévő mézsörtől, amiből most nagyot húz, de hát nem lehet mindenki olyan szűkszavú fapofa, mint az előtte álló, húszas éveit taposó fiatalember. Van akinek beszédesnek is kell lennie néha. Ő meg igazán beszédes tud lenni, amikor benne van már egy kupa ser, de hát olyankor mindenkinek megered a nyelve.*
A hozzászólás írója (Isrin Aral) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.22 12:12:06
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:57:58
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:57:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
// Nyárelői forgatag //
//Iana//
*A töltött batyu még meleg, mikor kezeit éri a puha, vékony tésztába csomagolt csirke és miegymás, ami egyenlőre fedve marad az éhes szemek elől, de már nem sokáig!*
-Akkor hát, jó étvágyat!
*Szólal meg, a még mindig szüntelen vigyorával arcán, majd egy nagy levegőt véve hatalmasat harap az előtte lévő ételbe.*
-Tény és való, hogy megérte a pénzét, még talán kicsit többet is képes lettem volna kiadni érte.
*Egy újabbat harap a gőzölgő batyuba. Arcán tisztán kivehető a gyönyör, melyet az ízek kavalkádja okoz, bár valamennyire, bizonyára eddigi, már-már szörnyű éhessége hirtelen változása is közrejátszik a vonulatok változásaiban.*
-Egy jó ideje semmit sem ettem, kész csoda, hogy belefutottam ebbe a rendezvénybe. Nem tudom, hogyan bírtam volna ki a fogadóig, hogy meg tudjam valamivel tömni a hasam!
*Előtte lévő lány, ismét egy kérdést irányít a colos felé.*
-Hogy az igazat megvalljam, semmit nem tudok erről az egészről, valahogy hozzám nem jutott el a híre a dolognak, még azt sem tudtam, hogy lesz ez a fesztivál. De ha gondolod, szétnézhetünk egy kicsit, meg is kérdezhetnénk valamit, hátha többet tudunk meg a dologról.
*Kacsint le a lányra. Kicsit furcsán érzi magát, elvégre nem sűrűn szokott kommunikálni nála ennyivel fiatalabb emberekkel. Természetesen, a tényleges életkorát nem tudja, maximum megsaccolni, de így is látja, hogy legalább tíz év van közöttük.*
-Példának okáért, láttam arrafelé pár asztalt, ahol különböző amuletteket, ékszereket lehet vásárolni, talán van köztük valamilyen mágikus tárgy is!
//Iana//
*A töltött batyu még meleg, mikor kezeit éri a puha, vékony tésztába csomagolt csirke és miegymás, ami egyenlőre fedve marad az éhes szemek elől, de már nem sokáig!*
-Akkor hát, jó étvágyat!
*Szólal meg, a még mindig szüntelen vigyorával arcán, majd egy nagy levegőt véve hatalmasat harap az előtte lévő ételbe.*
-Tény és való, hogy megérte a pénzét, még talán kicsit többet is képes lettem volna kiadni érte.
*Egy újabbat harap a gőzölgő batyuba. Arcán tisztán kivehető a gyönyör, melyet az ízek kavalkádja okoz, bár valamennyire, bizonyára eddigi, már-már szörnyű éhessége hirtelen változása is közrejátszik a vonulatok változásaiban.*
-Egy jó ideje semmit sem ettem, kész csoda, hogy belefutottam ebbe a rendezvénybe. Nem tudom, hogyan bírtam volna ki a fogadóig, hogy meg tudjam valamivel tömni a hasam!
*Előtte lévő lány, ismét egy kérdést irányít a colos felé.*
-Hogy az igazat megvalljam, semmit nem tudok erről az egészről, valahogy hozzám nem jutott el a híre a dolognak, még azt sem tudtam, hogy lesz ez a fesztivál. De ha gondolod, szétnézhetünk egy kicsit, meg is kérdezhetnénk valamit, hátha többet tudunk meg a dologról.
*Kacsint le a lányra. Kicsit furcsán érzi magát, elvégre nem sűrűn szokott kommunikálni nála ennyivel fiatalabb emberekkel. Természetesen, a tényleges életkorát nem tudja, maximum megsaccolni, de így is látja, hogy legalább tíz év van közöttük.*
-Példának okáért, láttam arrafelé pár asztalt, ahol különböző amuletteket, ékszereket lehet vásárolni, talán van köztük valamilyen mágikus tárgy is!
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:54:14
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:54:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Taan//
*Nagy a nyüzsgés. Toraggnak az óta nem volt ilyen tömegben szerencséje, amióta törzsében az egyik lakó, indulatból az Ősök ellen fordult, amiért azok nem szolgáltatták vissza neki, egyik szomszédja által elvett anyagi javait. Nem lett volna a helyében, annyi szent, viszont az ork, jelen esetben szinte biztos benne, hogy nem egy nyilvános kivégzés szemtanúja lesz, ahogy a körülötte lévő lények sem. Finom illatok szállnak, terjengnek és szemérmetlenül furakodnak be minden egyes arra járó orrjárataiba, mint valami mágiaként húzva ezzel ki a gyanútlan sétálók zsebéből az aranytallérokat, hogy minél több ételt összevegyenek és összeegyenek. De Toragg okosabb ennél és nem dől be az egyszerű trükknek, mellyel már emberek százait sikerült átverniük: egyszerűen ő nem éhes és nem érez késztetést a falatozásra. Az asztalok között haladva megakad a szeme egy alkohollal teli standon, melyen jobbnál jobb italok sorakoznak, szebbnél szebb palackokban. Viszont ezt már nem hagyhatja ki. Nem egy iszákos ember... khm. ork, viszont egy-egy pohár jó ital még senkinek sem ártott meg. Egy embert pillant meg, ahogy feltehetőleg vacillál éppen, mit is kóstoljon meg először a bőség zavarában, legalábbis Toragg erre tud gondolni. Elvégre mi másért állna ott valaki, tanácstalan fejjel egy alkohollal megtömött bódé előtt?*
-Tiszteletem! *Előbb szól, elkerülve az esetleges reflexből való támadást, ami bizonyára egyiküknek sem válna javára, majd széles, barátságos mosollyal megveregeti az ismeretlen hátát.* Ha szabad ajánlanom valamit, kóstolja meg a Sárkányvért! Életemben eddig, talán kétszer, ha volt alkalmam inni abból a nedűből, de bár drága, megéri az árát, nekem elhiheti!
*Fejével kicsit bólint a férfinak, aki az asztal mögött áll, jelezve ezzel, hogy akkor kérne is egyet az italból, melyről szó volt az előbb, azzal keresni is kezdi a kis, bőrből készült erszényét. Elveszi a kupicát, majd kiszámol8 aranyat, amit az eddig italát kiszolgáló kezébe is nyomja. Mesélő (Sh) Megvárja, míg a mellette lévő is rendel magának valamit, ha rendel egyáltalán, majd feltartja italát, hogy koccinthassanak egyet.*
-Akkor hát, egészségünkre !
//Taan//
*Nagy a nyüzsgés. Toraggnak az óta nem volt ilyen tömegben szerencséje, amióta törzsében az egyik lakó, indulatból az Ősök ellen fordult, amiért azok nem szolgáltatták vissza neki, egyik szomszédja által elvett anyagi javait. Nem lett volna a helyében, annyi szent, viszont az ork, jelen esetben szinte biztos benne, hogy nem egy nyilvános kivégzés szemtanúja lesz, ahogy a körülötte lévő lények sem. Finom illatok szállnak, terjengnek és szemérmetlenül furakodnak be minden egyes arra járó orrjárataiba, mint valami mágiaként húzva ezzel ki a gyanútlan sétálók zsebéből az aranytallérokat, hogy minél több ételt összevegyenek és összeegyenek. De Toragg okosabb ennél és nem dől be az egyszerű trükknek, mellyel már emberek százait sikerült átverniük: egyszerűen ő nem éhes és nem érez késztetést a falatozásra. Az asztalok között haladva megakad a szeme egy alkohollal teli standon, melyen jobbnál jobb italok sorakoznak, szebbnél szebb palackokban. Viszont ezt már nem hagyhatja ki. Nem egy iszákos ember... khm. ork, viszont egy-egy pohár jó ital még senkinek sem ártott meg. Egy embert pillant meg, ahogy feltehetőleg vacillál éppen, mit is kóstoljon meg először a bőség zavarában, legalábbis Toragg erre tud gondolni. Elvégre mi másért állna ott valaki, tanácstalan fejjel egy alkohollal megtömött bódé előtt?*
-Tiszteletem! *Előbb szól, elkerülve az esetleges reflexből való támadást, ami bizonyára egyiküknek sem válna javára, majd széles, barátságos mosollyal megveregeti az ismeretlen hátát.* Ha szabad ajánlanom valamit, kóstolja meg a Sárkányvért! Életemben eddig, talán kétszer, ha volt alkalmam inni abból a nedűből, de bár drága, megéri az árát, nekem elhiheti!
*Fejével kicsit bólint a férfinak, aki az asztal mögött áll, jelezve ezzel, hogy akkor kérne is egyet az italból, melyről szó volt az előbb, azzal keresni is kezdi a kis, bőrből készült erszényét. Elveszi a kupicát, majd kiszámol8 aranyat, amit az eddig italát kiszolgáló kezébe is nyomja. Mesélő (Sh)
Megvárja, míg a mellette lévő is rendel magának valamit, ha rendel egyáltalán, majd feltartja italát, hogy koccinthassanak egyet.*-Akkor hát, egészségünkre !
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:44:08
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:44:08
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
// Ilwen //
*A csodálkozás továbbra sem hagy alább, és tény, hogy szép nagy ételadagról beszélünk, viszont a gnóm nem akar kockáztatni. Valószínűleg ennyit még ő sem bír megenni, de legfeljebb elviszi a toronyba a maradékot, és majd megeszi ott. Inkább több legyen, mint kevesebb... noha a mágustanoncság nem fizet túl jól, ennek ellenére azért akad némi pénz a zsebében, és a vezetőmágus sem úgy tűnt, mint aki hatalmas szegénységben élne.*
- Rendben, és igen, kérek mindent *jegyzi meg, majd az árat hallva előkotorja az egyik erszényét (igen, azóta is kettőt hord magánál), majd kiszámolja a 35 aranyat az árus markába (Mesélő (Sh)). Ezután megköszöni, elveszi az ételt, és a villán lévő krumplit rögtön bekapja, hozzá egy darabka húst, és örömmel konstatálja, hogy igenis megérte az étel az árát, hiszen remek koszt. Már csak azt kéne kitalálni, hogy ugyan hol keresse ő a mágiával foglalkozó standot? Ha megér egy próbát, hát megér egy próbát. Ahogy igyekszik magát átverekedni a tömegen, a tál tartalma is fogyni kezd, a pocakja pedig nőni, hiszen anyag el nem vész... Végül több sikertelen próbálkozás után a kovács standja körül bukkan fel, gyorsan körbetekint, és pont tanúja lehet egy érdekes jelenetnek, amikor is egy sötételf nőstény igyekszik valamit elérni egy férfinél, aki pedig annak rendje s módja szerint elhajtja a gonosz entitások birodalmába. Tény és való, Zrekilnek máris szimpatikus a figura, hiszen mindenki tudja, hogy a gnómok rühellik a sötételfeket, és ez alól Zrekil sem kivétel. Mondjuk neki van is oka utálni ezt a fajt az előítéleteken felül is. Mindenesetre odasétál a férfihez a tállal, ami már csak néhai tartalmának közel felével büszkélkedhet, majd miután az éppen aktuális falatot lenyelte, üdvözli az ismeretlent.*
- Szép jó napot, uram, Zrekil Losef volnék, Nap- és Holdmágus. Az imént láttam, ahogy elhajtotta a mélységi nőstényt, meg kell mondjam, én sem vagyok oda értük. Jó tudni, hogy van még, aki osztja a nézeteimet. Véletlenül nem tudja, merre találhatok egy mágusstandot? Olyan kis öreg mágussal, akinek ekkora orra van, mint ez a villa, tele van pergamenekkel, meg tekercsekkel a standja, és furcsán, szaggatottan beszél, minden mondat után köhög... Szóval érti, mire célzok, mágusstand. *zárja rövidre, mert eljött az ideje, hogy egy újabb falat húst és krumplit fogyasszon el. Fogalma sincs, melyik az ökör, melyik az őz, és melyik a többi, de eddig mind ízletes.*
// Ilwen //
*A csodálkozás továbbra sem hagy alább, és tény, hogy szép nagy ételadagról beszélünk, viszont a gnóm nem akar kockáztatni. Valószínűleg ennyit még ő sem bír megenni, de legfeljebb elviszi a toronyba a maradékot, és majd megeszi ott. Inkább több legyen, mint kevesebb... noha a mágustanoncság nem fizet túl jól, ennek ellenére azért akad némi pénz a zsebében, és a vezetőmágus sem úgy tűnt, mint aki hatalmas szegénységben élne.*
- Rendben, és igen, kérek mindent *jegyzi meg, majd az árat hallva előkotorja az egyik erszényét (igen, azóta is kettőt hord magánál), majd kiszámolja a 35 aranyat az árus markába (Mesélő (Sh)).
Ezután megköszöni, elveszi az ételt, és a villán lévő krumplit rögtön bekapja, hozzá egy darabka húst, és örömmel konstatálja, hogy igenis megérte az étel az árát, hiszen remek koszt. Már csak azt kéne kitalálni, hogy ugyan hol keresse ő a mágiával foglalkozó standot? Ha megér egy próbát, hát megér egy próbát. Ahogy igyekszik magát átverekedni a tömegen, a tál tartalma is fogyni kezd, a pocakja pedig nőni, hiszen anyag el nem vész... Végül több sikertelen próbálkozás után a kovács standja körül bukkan fel, gyorsan körbetekint, és pont tanúja lehet egy érdekes jelenetnek, amikor is egy sötételf nőstény igyekszik valamit elérni egy férfinél, aki pedig annak rendje s módja szerint elhajtja a gonosz entitások birodalmába. Tény és való, Zrekilnek máris szimpatikus a figura, hiszen mindenki tudja, hogy a gnómok rühellik a sötételfeket, és ez alól Zrekil sem kivétel. Mondjuk neki van is oka utálni ezt a fajt az előítéleteken felül is. Mindenesetre odasétál a férfihez a tállal, ami már csak néhai tartalmának közel felével büszkélkedhet, majd miután az éppen aktuális falatot lenyelte, üdvözli az ismeretlent.*- Szép jó napot, uram, Zrekil Losef volnék, Nap- és Holdmágus. Az imént láttam, ahogy elhajtotta a mélységi nőstényt, meg kell mondjam, én sem vagyok oda értük. Jó tudni, hogy van még, aki osztja a nézeteimet. Véletlenül nem tudja, merre találhatok egy mágusstandot? Olyan kis öreg mágussal, akinek ekkora orra van, mint ez a villa, tele van pergamenekkel, meg tekercsekkel a standja, és furcsán, szaggatottan beszél, minden mondat után köhög... Szóval érti, mire célzok, mágusstand. *zárja rövidre, mert eljött az ideje, hogy egy újabb falat húst és krumplit fogyasszon el. Fogalma sincs, melyik az ökör, melyik az őz, és melyik a többi, de eddig mind ízletes.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-22 08:54:20
Üzenet elküldve: 2014-04-22 08:54:20
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
//Zrekil//
*Az úr elkerekedett szemekkel néz a gnómra, s bár kétli, hogy annyi étel belé férne, mégsem kérdez vissza, hogy biztosan kér-e mindenből, a saját üzletét nem rontja.*
- Van ökör is. És jár a krumpli, ha kér.
*Meg sem várja a választ, mivel biztos benne, hogy mindenbe bele akar kóstolni a gnóm a felsoroltakból, így ezeket egy mélyebb tálra halmozza. Szó szerint, mivel végül egy egész kis hegy kerekedik a húsokból és burgonyából, amit végül a férfi elé tart, a villát beleszúrva az egyik krumpliba.*
- A nagy étvágy harmincöt aranyadba kerül, barátom. A kérdésedre pedig... Szerintem akadhat. Rengetegen vagyunk, de én sem pontosan tudom, mifélék, még nem volt időm körbejárni. Egy próbát megér.
//Moon//
*A jólfésült árus nagy szemeket mereszt az elé kerülő sötételf hölgyre, aki egy karpereccel babrál, majd felemel két függőt is asztalkájáról.*
- A karperec száz arany, ebből szintén száz egy pár, ebből pedig százhúsz.
*Ahogy magyaráz, kicsit jobban megemeli előbb az olcsóbbik, majd a drágább függőt is. Az előbbi egyszerűbb, két apró kő lóg le az akasztóról, az egyik rövidebb, a másik pedig hosszabb, aprószemű láncról. A másik, drágább fülbevaló tulajdonképpen egy diónyi, virág alakú, csipkézett lapocska, melynek közepén virít a színes üveg.*
- Fel lehet próbálni, persze. Nos... Melyiket adhatom majd?
*Kérdi máris készségesen.*
//Intath//
*A vajákosnő a férfira emeli tekintetét, amolyan kérdőn. Rövid ideig hallgat még, majd végignéz az asztalára sorakoztatott dobozkákon, tégelyeken és erszényeken.*
- Attól tartok, mindent ajánlhatnék.
*Mosolyog a férfira.*
- Nem lenne esetleg valami konkrétabb elképzelése? Milyen baj ellenszere érdekelné?
//Saurii//
*Az ékszeres kofa hümmög, nézi-nézi a mutatott fekete köves gyűrűt, majd megtöri csendjét.*
- Pedig ez a csoda igazán kegyedhez való lenne. Szép vékony gyűrű, a kő négyszögletes csiszolása pedig igazán nem tucatáru. De valamennyit engedhetek az árából, mit szólna a százötven helyett százharminchoz? Úgy azért már igazán jutányos.
//Zef//
*Az elf fiú kérdésére az asszony elmosolyodik, majd gyorsan bele is kezd áruját kínálni.*
- Attól függ, hogy ifjú uraságod mely ízek kedvelője. Ha az édeset szereti, a málnát, mézdinnyét vagy rigókedvencét ajánlanám. Ha inkább a savanykás ízeket kedveli, akkor a keserű-menta-narancsot, vagy a vérnarancsot. Ha viszont szereti, ahogy ropog a foga alatt a gyümölcs, akkor az alma, körte, vagy a naspolya lesz a megfelelő választás.
*Már készíti is a kis lapátkát és az erős szövet erszényt, hátha mérhet is valamelyikből a kedves vásárlónak.*
//Kaff//
*A kovács hosszasan nézi az újabb orkot, majd a felajánlott fegyvert és vértet. Megvakarja a fejét, aztán leemel egy tollas buzogányt az állványról.*
- Ilyenem van, ha ez megfelel. Viszont páncélom így is annyi van, mint nyű az asztalban. Add a láncost, meg mellé negyven aranyat és jól vagyunk.
//Kramlafék//
- Trus Vullaf, ritka, úgy van-úgy van.
*Visszhangozza kissé pöszén a ládán álló gnóm, ahogy áthajol a pulton és a könyvet lapozgató elf lányt nézi.*
- Megveszed? Vagy mást keresel? Talán van is, segíthetek.
//Drayen//
- Csúcsdíszt? Nofene, végül dárda kell? Hát nekem jó, de az drágább...
*Hogy a kérdésre is válaszoljon, bal felé mutat.*
- Ott, kettővel vagy hárommal arrébb van egy vajákosasszony, nála próbáld meg. Azt nem tudom, vesz-e holmit, vagy csak elad... De egy próbát megér.
//Zrekil//
*Az úr elkerekedett szemekkel néz a gnómra, s bár kétli, hogy annyi étel belé férne, mégsem kérdez vissza, hogy biztosan kér-e mindenből, a saját üzletét nem rontja.*
- Van ökör is. És jár a krumpli, ha kér.
*Meg sem várja a választ, mivel biztos benne, hogy mindenbe bele akar kóstolni a gnóm a felsoroltakból, így ezeket egy mélyebb tálra halmozza. Szó szerint, mivel végül egy egész kis hegy kerekedik a húsokból és burgonyából, amit végül a férfi elé tart, a villát beleszúrva az egyik krumpliba.*
- A nagy étvágy harmincöt aranyadba kerül, barátom. A kérdésedre pedig... Szerintem akadhat. Rengetegen vagyunk, de én sem pontosan tudom, mifélék, még nem volt időm körbejárni. Egy próbát megér.
//Moon//
*A jólfésült árus nagy szemeket mereszt az elé kerülő sötételf hölgyre, aki egy karpereccel babrál, majd felemel két függőt is asztalkájáról.*
- A karperec száz arany, ebből szintén száz egy pár, ebből pedig százhúsz.
*Ahogy magyaráz, kicsit jobban megemeli előbb az olcsóbbik, majd a drágább függőt is. Az előbbi egyszerűbb, két apró kő lóg le az akasztóról, az egyik rövidebb, a másik pedig hosszabb, aprószemű láncról. A másik, drágább fülbevaló tulajdonképpen egy diónyi, virág alakú, csipkézett lapocska, melynek közepén virít a színes üveg.*
- Fel lehet próbálni, persze. Nos... Melyiket adhatom majd?
*Kérdi máris készségesen.*
//Intath//
*A vajákosnő a férfira emeli tekintetét, amolyan kérdőn. Rövid ideig hallgat még, majd végignéz az asztalára sorakoztatott dobozkákon, tégelyeken és erszényeken.*
- Attól tartok, mindent ajánlhatnék.
*Mosolyog a férfira.*
- Nem lenne esetleg valami konkrétabb elképzelése? Milyen baj ellenszere érdekelné?
//Saurii//
*Az ékszeres kofa hümmög, nézi-nézi a mutatott fekete köves gyűrűt, majd megtöri csendjét.*
- Pedig ez a csoda igazán kegyedhez való lenne. Szép vékony gyűrű, a kő négyszögletes csiszolása pedig igazán nem tucatáru. De valamennyit engedhetek az árából, mit szólna a százötven helyett százharminchoz? Úgy azért már igazán jutányos.
//Zef//
*Az elf fiú kérdésére az asszony elmosolyodik, majd gyorsan bele is kezd áruját kínálni.*
- Attól függ, hogy ifjú uraságod mely ízek kedvelője. Ha az édeset szereti, a málnát, mézdinnyét vagy rigókedvencét ajánlanám. Ha inkább a savanykás ízeket kedveli, akkor a keserű-menta-narancsot, vagy a vérnarancsot. Ha viszont szereti, ahogy ropog a foga alatt a gyümölcs, akkor az alma, körte, vagy a naspolya lesz a megfelelő választás.
*Már készíti is a kis lapátkát és az erős szövet erszényt, hátha mérhet is valamelyikből a kedves vásárlónak.*
//Kaff//
*A kovács hosszasan nézi az újabb orkot, majd a felajánlott fegyvert és vértet. Megvakarja a fejét, aztán leemel egy tollas buzogányt az állványról.*
- Ilyenem van, ha ez megfelel. Viszont páncélom így is annyi van, mint nyű az asztalban. Add a láncost, meg mellé negyven aranyat és jól vagyunk.
//Kramlafék//
- Trus Vullaf, ritka, úgy van-úgy van.
*Visszhangozza kissé pöszén a ládán álló gnóm, ahogy áthajol a pulton és a könyvet lapozgató elf lányt nézi.*
- Megveszed? Vagy mást keresel? Talán van is, segíthetek.
//Drayen//
- Csúcsdíszt? Nofene, végül dárda kell? Hát nekem jó, de az drágább...
*Hogy a kérdésre is válaszoljon, bal felé mutat.*
- Ott, kettővel vagy hárommal arrébb van egy vajákosasszony, nála próbáld meg. Azt nem tudom, vesz-e holmit, vagy csak elad... De egy próbát megér.
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-21 23:04:20
Üzenet elküldve: 2014-04-21 23:04:20
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
*A szegénynegyed felől érkezik a piacnak terére. Szokatlan volt számára az utcák nyugalma. Érdekesnek találta hogy a nem szaladgáltak körbe-körbe a poros, bűzös negyedben. A bűz is vegyült valamiféle illattal. Nagyjából kiveszi a sült húsoknak illatát. Amint a zsúfolt térre lép látja a sok kondért, és a finom illatok forrásait. Szemeit a különféle finomságokon tartva hatol be a vásár szívébe. Lomha léptekkel közelít a bánatfeledtető italok felé. A látvány igazán megmelengeti szívét, gyomra kissé égni kezd. Sóvárog a szeszes ital után. Régen csillapította már az alkohol iránti szomját. Miközben lépked tovább enyhén megfáradt lépteivel, a nem túl régen fülébe jutott, számára igen fontos híren jár esze. Néhány Artheniori lakos utcán való fecsegésének hála jutott az a számára örömmel teli információ, hogy egy férfi zsoldosokat keres a kikötőben. Bár mi célból keres harcosokat azt ő még nem tudja. Annyit tud szüksége van fizetőeszközre, és hírnévre. Ahogy elmélkedik a toborzás lehetséges okairól, lábai egy italos sátorhoz viszik, és ott pihennek meg egy székre ültetve gazdájukat. Amint helyet foglalt a rögtönzött fogadó tulajdonosához fordul.*
-Mondja mit árul?
*A kis "fogadó" csaposa felsorolja neki a szeszes italok nevét amik nála találhatóak. Taan látszólag nem igazán tudja mit is inna szívesen, pedig szinte sosem habozik ha szíverősítőhöz juthat. Csak biccent a csaposnak hogy mindjárt rendel, semmi gond. De most csak vár, vár egy pillanatot, azt a pillanatot amikor még jól jöhet józansága. Érzi ez a pillanat közel van. Érdekes hogy letudja győzni vágyát egy olyan pillanatért ami talán el se jön.*
*A szegénynegyed felől érkezik a piacnak terére. Szokatlan volt számára az utcák nyugalma. Érdekesnek találta hogy a nem szaladgáltak körbe-körbe a poros, bűzös negyedben. A bűz is vegyült valamiféle illattal. Nagyjából kiveszi a sült húsoknak illatát. Amint a zsúfolt térre lép látja a sok kondért, és a finom illatok forrásait. Szemeit a különféle finomságokon tartva hatol be a vásár szívébe. Lomha léptekkel közelít a bánatfeledtető italok felé. A látvány igazán megmelengeti szívét, gyomra kissé égni kezd. Sóvárog a szeszes ital után. Régen csillapította már az alkohol iránti szomját. Miközben lépked tovább enyhén megfáradt lépteivel, a nem túl régen fülébe jutott, számára igen fontos híren jár esze. Néhány Artheniori lakos utcán való fecsegésének hála jutott az a számára örömmel teli információ, hogy egy férfi zsoldosokat keres a kikötőben. Bár mi célból keres harcosokat azt ő még nem tudja. Annyit tud szüksége van fizetőeszközre, és hírnévre. Ahogy elmélkedik a toborzás lehetséges okairól, lábai egy italos sátorhoz viszik, és ott pihennek meg egy székre ültetve gazdájukat. Amint helyet foglalt a rögtönzött fogadó tulajdonosához fordul.*
-Mondja mit árul?
*A kis "fogadó" csaposa felsorolja neki a szeszes italok nevét amik nála találhatóak. Taan látszólag nem igazán tudja mit is inna szívesen, pedig szinte sosem habozik ha szíverősítőhöz juthat. Csak biccent a csaposnak hogy mindjárt rendel, semmi gond. De most csak vár, vár egy pillanatot, azt a pillanatot amikor még jól jöhet józansága. Érzi ez a pillanat közel van. Érdekes hogy letudja győzni vágyát egy olyan pillanatért ami talán el se jön.*
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-21 22:48:16
Üzenet elküldve: 2014-04-21 22:48:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Darel, Kramlaf, Nilynn, Isrin//
*A könyv, amelyet talált igen lebilincselőnek találja. Ritán akad a kezébe olyan olvasmány, amely az általuk ismert összes fajjal foglalkozik, azokhoz igen részletes ábrázolások készültek, és még a keletkezésükön kívül a történetük is le van írva. Igazi átéléssel lapozza, és néha-néha olvas bele. Olyannyira belemerül, hogy a körülötte zajló események szinte teljesen elvesznek számára. Épp egy törp részletes leírását tanulmányozza guggoltában, mikor az idegen, vállát megérintő férfi szavait hallja, amelyek valószínű, hogy hozzá intézi.*
- Trus Vullaf? *Ismétli a férfi által kimondott nevet. Majd a könyv gerincét megnézi, hogy igaza van-e a férfinak.* - Valóban, de honnan tudtad? Mármint így ránézésről? Hiszen még csak alig hogy belelapoztam, ilyen jól ismered a könyveket?
*Néz fel a férfire, és ekkor látja csak meg az idegen mögött kialakult szituációt. Egy hatalmas tagbaszakadt ork egy kardot lenget, vagyis inkább tart a markában tokostul és mutogatja Darel felé. Csak egy szó üti meg a fülét, vagyis Darel válasza, ahogy karba tett kézzel teszi csak mindezt. Mivel nem tudja mi történt, így lemaradva érezve magát csak nagyokat pislog. Tekintete oda-vissza jár az ijesztgetős idegen és a két másik fickó között. Pillantása megállapodik a már kevésbé idegenen, hiszen azóta szemlátomást egy új is csatlakozott hozzájuk, közben a másik két alakra mutogat.*
- Miről maradtam le?
*Szinte azonnal elfelejti, hogy miért is tart a kezében könyvet, vagy hogy ha ennyire értékes lehet, akkor biztos egy vagyonba kerül, de azért meg akarta kérdezni a könyvárust. Majd később, ha újra eszébe jut, megkérdezi, de most tisztázni akarja a helyzetet. Nem érez fenyegetést az ork felől, csak úgy hirtelen jött számára a megjelenése. Úgy látszik, hogy ez már csak egy ilyen nap, az emberek, orkok csak úgy hirtelenjében felbukkanak előtte, észre sem véve.
Ahogy a melegen felöltözött férfit nézi, Darel körüli események tovább folytatódnak. Mire ismét csak feleszmélne egy ismerős hang üti meg fülét, ahogy a nevét mondja ki. Oldalra néz, és régi, ismerős arcot lát meg maga előtt.*
-Nily? *Ahogy a lány megfogja a kezét a könyv kihullik abból, le a földre. Nincs arra ideje, hogy gyorsan visszategye a ládába, mielőtt még az árus meglátná, mert régen látott barátnője már az arcát csókolja. Viszonozva gesztusát, meg sem várva a lány ölelését, már át is öleli.*
- De régen láttalak! Te jóságos ég! Évek óta, hogy megnőttél, és milyen, oh, hát nem gondoltam volna, hogy ide költöztetek. Bátyus nem árulta el nekem, mikor elindultam, pedig kérleltem érte.
*Elengedi barátnőjét, amíg az megfordul. Addig ő észrevétlen visszahelyezi a könyvet a ládába, de szemét félig rajta tartván, hiszen még az árussal dolga van neki. Lassan feláll.*
- Oh, hát nem is tudom. Igazság szerint csak az imént találkoztam vele, nem rég kérte ki véleményemet, amelyet szerintem balul tett, tudod hogy mennyire nem értek egyes dolgokhoz. *Nily kérdései hallatán gyanúsan húzza össze szemöldökét, majd tekintet megint oda vissza járatja, csak immár a nemrég megismert jégszemű férfi és régen látott barátnője között. Ha így halad a szemei a nap végére önálló életet kezdenek élni. A kérdésen kívül Nily reakciói is gyanúsak számára. Nem sűrűn szokott torkot köszörülni, vagyis régebben nem tette.*
- Ti ismeritek egymást? *Teszi fel egyszerűen azt a kérdést, ami a fejében jár.*
//Darel, Kramlaf, Nilynn, Isrin//
*A könyv, amelyet talált igen lebilincselőnek találja. Ritán akad a kezébe olyan olvasmány, amely az általuk ismert összes fajjal foglalkozik, azokhoz igen részletes ábrázolások készültek, és még a keletkezésükön kívül a történetük is le van írva. Igazi átéléssel lapozza, és néha-néha olvas bele. Olyannyira belemerül, hogy a körülötte zajló események szinte teljesen elvesznek számára. Épp egy törp részletes leírását tanulmányozza guggoltában, mikor az idegen, vállát megérintő férfi szavait hallja, amelyek valószínű, hogy hozzá intézi.*
- Trus Vullaf? *Ismétli a férfi által kimondott nevet. Majd a könyv gerincét megnézi, hogy igaza van-e a férfinak.* - Valóban, de honnan tudtad? Mármint így ránézésről? Hiszen még csak alig hogy belelapoztam, ilyen jól ismered a könyveket?
*Néz fel a férfire, és ekkor látja csak meg az idegen mögött kialakult szituációt. Egy hatalmas tagbaszakadt ork egy kardot lenget, vagyis inkább tart a markában tokostul és mutogatja Darel felé. Csak egy szó üti meg a fülét, vagyis Darel válasza, ahogy karba tett kézzel teszi csak mindezt. Mivel nem tudja mi történt, így lemaradva érezve magát csak nagyokat pislog. Tekintete oda-vissza jár az ijesztgetős idegen és a két másik fickó között. Pillantása megállapodik a már kevésbé idegenen, hiszen azóta szemlátomást egy új is csatlakozott hozzájuk, közben a másik két alakra mutogat.*
- Miről maradtam le?
*Szinte azonnal elfelejti, hogy miért is tart a kezében könyvet, vagy hogy ha ennyire értékes lehet, akkor biztos egy vagyonba kerül, de azért meg akarta kérdezni a könyvárust. Majd később, ha újra eszébe jut, megkérdezi, de most tisztázni akarja a helyzetet. Nem érez fenyegetést az ork felől, csak úgy hirtelen jött számára a megjelenése. Úgy látszik, hogy ez már csak egy ilyen nap, az emberek, orkok csak úgy hirtelenjében felbukkanak előtte, észre sem véve.
Ahogy a melegen felöltözött férfit nézi, Darel körüli események tovább folytatódnak. Mire ismét csak feleszmélne egy ismerős hang üti meg fülét, ahogy a nevét mondja ki. Oldalra néz, és régi, ismerős arcot lát meg maga előtt.*
-Nily? *Ahogy a lány megfogja a kezét a könyv kihullik abból, le a földre. Nincs arra ideje, hogy gyorsan visszategye a ládába, mielőtt még az árus meglátná, mert régen látott barátnője már az arcát csókolja. Viszonozva gesztusát, meg sem várva a lány ölelését, már át is öleli.*
- De régen láttalak! Te jóságos ég! Évek óta, hogy megnőttél, és milyen, oh, hát nem gondoltam volna, hogy ide költöztetek. Bátyus nem árulta el nekem, mikor elindultam, pedig kérleltem érte.
*Elengedi barátnőjét, amíg az megfordul. Addig ő észrevétlen visszahelyezi a könyvet a ládába, de szemét félig rajta tartván, hiszen még az árussal dolga van neki. Lassan feláll.*
- Oh, hát nem is tudom. Igazság szerint csak az imént találkoztam vele, nem rég kérte ki véleményemet, amelyet szerintem balul tett, tudod hogy mennyire nem értek egyes dolgokhoz. *Nily kérdései hallatán gyanúsan húzza össze szemöldökét, majd tekintet megint oda vissza járatja, csak immár a nemrég megismert jégszemű férfi és régen látott barátnője között. Ha így halad a szemei a nap végére önálló életet kezdenek élni. A kérdésen kívül Nily reakciói is gyanúsak számára. Nem sűrűn szokott torkot köszörülni, vagyis régebben nem tette.*
- Ti ismeritek egymást? *Teszi fel egyszerűen azt a kérdést, ami a fejében jár.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-21 22:09:06
Üzenet elküldve: 2014-04-21 22:09:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
// Cathan //
* Nézegeti az ékszert de nem emeli újra fel. Mosolyogva fogadja a férfi jóváhagyását. Igazán diplomatikus. Sem túl sokat nem mond, se nem beszéli le. Hagyja Moont, hogy döntsön ő maga. A nőstény már csak a kofa válaszára vár, keresgélve a szebbnél szebb áruk között a kedvére való után.
Idő közben sikerült találnia egy szép kis függőt is bár sajnos nem pontos a színegyezés. Ez mintha valamicskével sötétebb zöldben ragyogna a felkelő nap fényében. Tekintete érdeklődéssel szalad végig az apró ékszer minden egyes részletén. Finoman munkált ezüst fonatok végén három kis méregzöld kő pihen mindegyik más-más távolságban a a függő akasztójától. Már régóta vágyik egy efféle apróságra, bár lesz egy komoly gondja ha megveszi. Ki kell fúratnia a fülét.
Amíg a lány keresgél addig a mellette álló gondolkodik majd egy igazán jó ötlettel áll elő. Moon is kérdőn néz a kofára. Ha rábólint akkor bal karjára kapcsolja az ékszert. Megforgatja, szórakozva nézegeti.*
- Túl nehéz. *szól miközben ismét leveszi és visszahelyezi az asztalra *Alkarvédőként is használhatnám harc esetén, ami akár előny is lehet. *mondja mosolyogva majd még egy cinkos kacsintást is megenged magának a férfi felé. Nem tudja mivel foglalkozik, lehet harcos vagy akár a város valamely hivatalában dolgozó jegyző, vagy orvos, bár talán a ruházata alapján leginkább boltosra tudna gondolni.
Érdeklődése ismét a függőhöz tér vissza. Felemeli és szépen ívelt fülcimpájához illeszti.*
- És ez, hogy mutat?* kérdezi majd ismét a kofára néz várva az árajánlatot.*
// Cathan //
* Nézegeti az ékszert de nem emeli újra fel. Mosolyogva fogadja a férfi jóváhagyását. Igazán diplomatikus. Sem túl sokat nem mond, se nem beszéli le. Hagyja Moont, hogy döntsön ő maga. A nőstény már csak a kofa válaszára vár, keresgélve a szebbnél szebb áruk között a kedvére való után.
Idő közben sikerült találnia egy szép kis függőt is bár sajnos nem pontos a színegyezés. Ez mintha valamicskével sötétebb zöldben ragyogna a felkelő nap fényében. Tekintete érdeklődéssel szalad végig az apró ékszer minden egyes részletén. Finoman munkált ezüst fonatok végén három kis méregzöld kő pihen mindegyik más-más távolságban a a függő akasztójától. Már régóta vágyik egy efféle apróságra, bár lesz egy komoly gondja ha megveszi. Ki kell fúratnia a fülét.
Amíg a lány keresgél addig a mellette álló gondolkodik majd egy igazán jó ötlettel áll elő. Moon is kérdőn néz a kofára. Ha rábólint akkor bal karjára kapcsolja az ékszert. Megforgatja, szórakozva nézegeti.*
- Túl nehéz. *szól miközben ismét leveszi és visszahelyezi az asztalra *Alkarvédőként is használhatnám harc esetén, ami akár előny is lehet. *mondja mosolyogva majd még egy cinkos kacsintást is megenged magának a férfi felé. Nem tudja mivel foglalkozik, lehet harcos vagy akár a város valamely hivatalában dolgozó jegyző, vagy orvos, bár talán a ruházata alapján leginkább boltosra tudna gondolni.
Érdeklődése ismét a függőhöz tér vissza. Felemeli és szépen ívelt fülcimpájához illeszti.*
- És ez, hogy mutat?* kérdezi majd ismét a kofára néz várva az árajánlatot.*
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Piactér
Üzenet elküldve: 2014-04-21 21:48:22
Üzenet elküldve: 2014-04-21 21:48:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 79
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
// Darel, Kramlaf, Freyai, Nily, Isrin //
* Felettébb büszke magára, hogy ilyen alávaló módon megszökött Ressar elől, s most egymaga sétálhat a piactér forgatagába. Persze már gyanús volt a férfinak, hogy miért készülődik a rozsdabarna hajú lány és minek a combközépig felhasított szoknya, nomeg csipke harisnya. Fel s alá járkált a házban, mintha nagyon sietne valahová, mindeközben pedig idegesen fésülgette göndörré avanzsált tincseit. Nem is olyan szemfüles a testőr, ha ilyen észrevétlenül sikerült meglógnia.* ~ Talán kiöregedett már.~ * Nilynn a gondolatra csak vállat von és elmosolyodik, miközben egyre beljebb kerül a nyüzsgő, élettel teli piactérre. Rengetegen vannak, a karavánok végéig el sem látni. A kéregetők, kik máskor már javában itt lebzselnek, most valamiért eltűntek, mellyel sokkal kellemesebb összképet fest a tér. Finom illatokat fúj felé a szél, fűszeres sültek és mindenféle frissen gőzölgő készételét, mely olykor keveredik a Nilynn előtt haladó erőteljesen molett asszony kellemetlen parfümjével.
Lassan halad, s igyekszik mindent jól alaposan szemügyre venni. Égszínkék tekintete végigúszik az előtte végighúzódó színes kavalkádon.
Nem nagyon engedték el eddig otthonról,- főleg egyedül - ezért számára most minden új és izgalmas. Éppen egy borral teli hordót nyitnak meg a férfiak, kik a gyümölcsöző nedűtől később vicces szövegű dalra is fakadnak, ám Nily ezt már csak félig hallja, mert közben tovább halad a következő portékáshoz. A gazdagnegyed felől érkezik, hol három ékszeres kofa árulja drága medalionjait. A csillogó ezüst odavonzza Nily tekintetét is, s mélykék szoknyáját megemelve odasétál, hogy jobban szemügyre vegye az asztalon sorakozó csecsebecséket. Közben mellette megjelenik hirtelen a kövér nő és kikapja Nily kezéből a spirál alakú karperecet.* - A nöm ily fruskának való drágám. * Mondja, miközben próbálja vastag csuklójára felerőszakolni a darabot. Nily először tulipiros lesz a méregtől, de látván az asszony kínlódását kacagnia kell. Még azért nyelvet ölt, s csak aztán áll tovább. Elhalad egy kelmeárus mellett, majd egy virágokkal és gyógynövényekkel teli standnál állapodik meg. Tekintete megakad az apró szemű kék virágon. A nefelejcs az egyik kedvence. Dönti el magában aztán szép ráérősen és most már éhesen is tovább bandukol. Ember legyen a talpán, kinek nem gyűlik össze szájában a nyál ilyen felhozatal láttán. Nily megérinti korgó gyomrát, s pénzes erszénykéjét keresi, melyet a nagy menekülésben azonban jól otthon felejtett. Valamennyicske pénzt azért tart magánál, de meg is feledkezik a dologról, mikor az egyik kisasszonykának közvetlenül mellette elszakad a vastag kerek szemekből álló gyöngysora. Nily segíti felszedegetni az össze visszaguruló szemeket, az összes begyűjtése azonban felejtős, ilyen tömegben. Az egyik egész messzire gurul, a rozsdabarna hajú leányka pedig előre furakodva a hajol érte. Egy hatalmas és számára rendkívül ijesztő orkot is látott errefelé, ezért sietősre fogja inkább a dolgot, nem néz se jobbra, se balra. Szeretne elkerülni mindenféle konfrontálódást kivételesen. Ámbár a baj valahogy mindig utoléri. Egy kopott orrú lovaglócsizma orránál koppan a gyöngyszem, kinek gazdája... Azt már nem látja, mert lehajtott fejjel közlekedik. Talán az sem vette őt észre még. Fordultában azonban megpillantja rég nem látott szőke barátnőjét. Összecsapja a tenyerét és felkiált örömében.*
- Freya! * Lép hozzá és szorítja meg a lány kezét, s csókot is nyom annak porcelánbőrű arcára.*
- Olyan rég láttalak! Messzire költöztünk az erdőtől, sajnos.. Nagyon-nagyon messze. Úgy hiányoztál! Mi van veled? * Szorítja magához az elf leányzót, de aztán észbe kap, hogy barátnője talán nincs egyedül. Lassan fordul meg, s ekkor pillantja meg a jégkék szemű férfit. Őt, akivel már többször is összesodorta a sors. Most szintén itt van és a kétes kinézetű orkkal társalog, bizonyára a kezében lévő kardról. Nily zavarodottan elmosolyodik és kihúzza magát.*
- Kísérőd is van? * Kérdi torok köszörülve és itt egyértelműen nem az orkra gondol. Pukedlizik egyet, és ha az ork nem kíván balhézni az előtte állóval, akkor kezet nyújt a férfi felé.*
- Kicsi a világ. * Húzódnak mosolyra rózsaszín ajkai, majd Freya felé fordul.*
- Micsoda véletlen. Honnan ismeritek egymást? * Sodor arrébb egy göndör tincset az arcából és belekarol a lányba. Hirtelen melege lett és izgatott, a miértjére azonban nem talál magyarázatot.*
// Darel, Kramlaf, Freyai, Nily, Isrin //
* Felettébb büszke magára, hogy ilyen alávaló módon megszökött Ressar elől, s most egymaga sétálhat a piactér forgatagába. Persze már gyanús volt a férfinak, hogy miért készülődik a rozsdabarna hajú lány és minek a combközépig felhasított szoknya, nomeg csipke harisnya. Fel s alá járkált a házban, mintha nagyon sietne valahová, mindeközben pedig idegesen fésülgette göndörré avanzsált tincseit. Nem is olyan szemfüles a testőr, ha ilyen észrevétlenül sikerült meglógnia.* ~ Talán kiöregedett már.~ * Nilynn a gondolatra csak vállat von és elmosolyodik, miközben egyre beljebb kerül a nyüzsgő, élettel teli piactérre. Rengetegen vannak, a karavánok végéig el sem látni. A kéregetők, kik máskor már javában itt lebzselnek, most valamiért eltűntek, mellyel sokkal kellemesebb összképet fest a tér. Finom illatokat fúj felé a szél, fűszeres sültek és mindenféle frissen gőzölgő készételét, mely olykor keveredik a Nilynn előtt haladó erőteljesen molett asszony kellemetlen parfümjével.
Lassan halad, s igyekszik mindent jól alaposan szemügyre venni. Égszínkék tekintete végigúszik az előtte végighúzódó színes kavalkádon.
Nem nagyon engedték el eddig otthonról,- főleg egyedül - ezért számára most minden új és izgalmas. Éppen egy borral teli hordót nyitnak meg a férfiak, kik a gyümölcsöző nedűtől később vicces szövegű dalra is fakadnak, ám Nily ezt már csak félig hallja, mert közben tovább halad a következő portékáshoz. A gazdagnegyed felől érkezik, hol három ékszeres kofa árulja drága medalionjait. A csillogó ezüst odavonzza Nily tekintetét is, s mélykék szoknyáját megemelve odasétál, hogy jobban szemügyre vegye az asztalon sorakozó csecsebecséket. Közben mellette megjelenik hirtelen a kövér nő és kikapja Nily kezéből a spirál alakú karperecet.* - A nöm ily fruskának való drágám. * Mondja, miközben próbálja vastag csuklójára felerőszakolni a darabot. Nily először tulipiros lesz a méregtől, de látván az asszony kínlódását kacagnia kell. Még azért nyelvet ölt, s csak aztán áll tovább. Elhalad egy kelmeárus mellett, majd egy virágokkal és gyógynövényekkel teli standnál állapodik meg. Tekintete megakad az apró szemű kék virágon. A nefelejcs az egyik kedvence. Dönti el magában aztán szép ráérősen és most már éhesen is tovább bandukol. Ember legyen a talpán, kinek nem gyűlik össze szájában a nyál ilyen felhozatal láttán. Nily megérinti korgó gyomrát, s pénzes erszénykéjét keresi, melyet a nagy menekülésben azonban jól otthon felejtett. Valamennyicske pénzt azért tart magánál, de meg is feledkezik a dologról, mikor az egyik kisasszonykának közvetlenül mellette elszakad a vastag kerek szemekből álló gyöngysora. Nily segíti felszedegetni az össze visszaguruló szemeket, az összes begyűjtése azonban felejtős, ilyen tömegben. Az egyik egész messzire gurul, a rozsdabarna hajú leányka pedig előre furakodva a hajol érte. Egy hatalmas és számára rendkívül ijesztő orkot is látott errefelé, ezért sietősre fogja inkább a dolgot, nem néz se jobbra, se balra. Szeretne elkerülni mindenféle konfrontálódást kivételesen. Ámbár a baj valahogy mindig utoléri. Egy kopott orrú lovaglócsizma orránál koppan a gyöngyszem, kinek gazdája... Azt már nem látja, mert lehajtott fejjel közlekedik. Talán az sem vette őt észre még. Fordultában azonban megpillantja rég nem látott szőke barátnőjét. Összecsapja a tenyerét és felkiált örömében.*
- Freya! * Lép hozzá és szorítja meg a lány kezét, s csókot is nyom annak porcelánbőrű arcára.*
- Olyan rég láttalak! Messzire költöztünk az erdőtől, sajnos.. Nagyon-nagyon messze. Úgy hiányoztál! Mi van veled? * Szorítja magához az elf leányzót, de aztán észbe kap, hogy barátnője talán nincs egyedül. Lassan fordul meg, s ekkor pillantja meg a jégkék szemű férfit. Őt, akivel már többször is összesodorta a sors. Most szintén itt van és a kétes kinézetű orkkal társalog, bizonyára a kezében lévő kardról. Nily zavarodottan elmosolyodik és kihúzza magát.*
- Kísérőd is van? * Kérdi torok köszörülve és itt egyértelműen nem az orkra gondol. Pukedlizik egyet, és ha az ork nem kíván balhézni az előtte állóval, akkor kezet nyújt a férfi felé.*
- Kicsi a világ. * Húzódnak mosolyra rózsaszín ajkai, majd Freya felé fordul.*
- Micsoda véletlen. Honnan ismeritek egymást? * Sodor arrébb egy göndör tincset az arcából és belekarol a lányba. Hirtelen melege lett és izgatott, a miértjére azonban nem talál magyarázatot.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9921-9940 , 9941-9960 , 9961-9980 , 9981-10000 , 10001-10020 , 10021-10040 , 10041-10060 , 10061-10080 , 10081-10100 , 10101-10120 , 10121-10140 , 10141-10160 , 10161-10180 , 10181-10200 , 10201-10220 , 10221-10240 , 10241-10260 , 10247-10266